Szervezeti és Működési Szabályzata

Pocsaji Lorántffy Zsuzsanna Általános Iskola és Pocsaji Lorántffy Zsuzsanna Általános Iskola Bocskai István Tagiskolája OM azonosító: 038863

Szervezeti és Működési Szabályzata

Érvényes: 2013. január 1-től visszavonásig

2013.

TARTALOM I.

Általános rendelkezések ....................................................................................................... 2

II.

Az intézmény fontosabb adatai ........................................................................................... 3

III.

Az intézmény működését meghatározó dokumentumok és azok nyilvánossága ................ 8

IV.

A közös igazgatású intézmény működésének fontosabb szabályai .................................. 10

V.

Az intézmény közösségei, ezek kapcsolattartása egymással és az intézmény vezetésével...18

VI.

Az intézményi szülői választmány és a nevelőtestület kapcsolattartása ........................... 25

VII.

Intézmény vezetésének és közösségeinek külső kapcsolatai ............................................. 31

VIII. Az intézmény működési rendje ......................................................................................... 33 IX.

A Közoktatási intézmény működési rendjét meghatározó dokumentumok ...................... 36

X.

Az intézmény munkarendje ............................................................................................... 36

XI.

A tanórán kívüli foglalkozások szervezeti formája és rendje ........................................... 40

XII.

Tantárgyfelosztás elvei, órarendkészítés ........................................................................... 47

XIII. Egyebek ............................................................................................................................. 48 XIV. Az intézményi hagyományok ápolása ............................................................................... 48 XV.

A munkaidő-nyilvántartás vezetésének szabályai ............................................................. 49

XVI. A tankönyvellátás- és támogatás rendje az intézményben ................................................ 52 XVII. A tanuló- és gyermekbalesetekkel összefüggő egyes feladatok: védő, óvó intézkedések ... 52 XVIII. Egyéb rendelkezések .......................................................................................................... 55 XIX. Záró rendelkezések ............................................................................................................ 57 1. sz. Melléklet ............................................................................................................................ 59 2. sz. Melléklet ............................................................................................................................ 60 3. sz. Melléklet ............................................................................................................................ 63 4. sz Melléklet ............................................................................................................................ 65 5. sz Melléklet ............................................................................................................................ 66

I. ÁLTALÁNOS RENDELKEZÉSEK

1. A szervezeti és működési szabályzat feladata, hogy megállapítsa az Általános Iskola működésének szabályait, a jogszabályok által biztosított keretek között, illetőleg azokban a kérdésekben, amelyeket nem rendeznek jogszabályok. 2. A szervezeti és működési szabályzatban foglaltak megismerése, megtartása és megtartatása feladata és kötelessége az iskola minden vezetőjének, pedagógusának, egyéb alkalmazottjának, az iskola tanulóinak. A szervezeti és működési szabályzatban foglaltak megismerése és megtartása azoknak is kötelessége, akik kapcsolatba kerülnek az iskolával. 3. A szervezeti és működési szabályzatban foglalt rendelkezések megtartása mindenkinek közös érdeke, ezért az abban foglaltak megszegése esetén a) az alkalmazottakkal szemben az igazgató, illetőleg illetékes helyettese munkáltatói jogkörben eljárva - hozhat intézkedést, b) a tanulóval szemben fegyelmező intézkedés, illetőleg fegyelmi büntetés kiszabására van lehetőség. c) A szülőt, vagy más nem az iskolában dolgozó, illetve tanuló személyt az iskola dolgozójának tájékoztatnia kell a szabályzatban foglaltakra, kérve annak megtartását s, ha ez nem vezet eredményre, az igazgatót kell értesíteni, aki felszólítja, hogy hagyja el az iskola épületét.

Intézményünk Szervezeti és Működési Szabályzata a 2012. szeptember 1-jétől önkormányzati döntés alapján társult.

2

II. AZ INTÉZMÉNY FONTOSABB ADATAI A többször módosított 1993. évi LXXIX. törvény, és a 2011. évi CXC. nemzeti köznevelési törvény, a 2012. évi CLXXXVIII.állami fentartásba vételről szóló törvény valamint a202/2012. és a 229/2012.évi kormányrendeletek alapján létrejött intézményünk fontosabb adatai:

1. Az intézmény elnevezése:

Pocsaji Lorántffy Zsuzsanna Általános Iskola

2. Székhelye:

4125 Pocsaj, Nagy u. 41.

3. Alapító szerv neve:

Klebelsberg Intézményfenntartó Központ 1051 Budapest, Nádor u. 32

4. A fenntartói jogokat gyakorolja: Klebelsberg Intézményfenntartó Központ 5. Felügyeleti és irányító szerv:

Klebelsberg Intézményfenntartó Központ Pocsaji Lorántffy Zsuzsanna Általános Iskola

6. Telephelye:

4125 Pocsaj, Nagy u.. 41. Férőhelyek száma: 400 fő /8 évfolyamos, nappali tagozat/ Pocsaji Lorántffy Zsuzsanna Általános Iskola

7. Tagintézménye:

Bocskai István Tagintézménye 4126 Kismarja Bocskai u. 30. Férőhelyek száma: 180 fő /8 évfolyamos, nappali tagozat/

7. Jogelődök megnevezése, székhelye: Pocsaj Nagyközség Önkormányzata (4125 Pocsaj, Nagy u. 51.) fenntartásában lévő Lorántffy Zsuzsanna Általános Iskola 8. Az intézmény típusa: általános iskola tagintézménnyel 9.

Az

intézmény

szervezete:

Fenntartója

és

működtetője

a

Klebelsberg

Intézményfenntartó Központ 3

10. A tankerület központja: 4130 Derecske, Rákóczi út 10. Az

intézmény,

a

székhelyintézményen

kívül

az

alábbi

szakmailag

önálló

tagintézménnyel rendelkezik: Bocskai István Általános Iskola Tagintézmény, Kismarja Az intézmény egységes pedagógiai programmal rendelkezik, mely tartalmazza külön-külön fejezetben a tagintézmények egyéni szakmai programjait. A közös igazgatású közoktatási intézmény tagintézménye, önálló szakmai feladataikat külön helyi nevelési/pedagógiai program, tanterv és követelményrendszer alkalmazásával valósítják meg.

11. Az intézmény bélyegzői: Körbélyegző: középen címer, Körben: Lorántffy Zsuzsanna Általános Iskola Pocsaj

Hosszúbélyegző: Lorántffy Zsuzsanna Általános Iskola 4125 Pocsaj, Nagy u. 41. Tel: 06-54-415-007 12. Jogszabályban meghatározott közfeladata: Alapfokú nevelés és oktatás

13. Alaptevékenysége: szerint az általános iskolai intézményegységben általános műveltséget alapozó oktatás folyik 1-8. évfolyamon. Alaptevékenységi szakágazat: 852010 Alapfokú oktatás 14. Szakfeladatok: Lásd az alapító okiratot 15. Az intézmény típusa: Általános iskola

4

16. Az intézményvezető kinevezésének rendje:

A közös igazgatású közoktatási intézmény vezetője az igazgató, aki ellátja a székhely intézmény vezetői feladatát is. Az igazgatót a Klebelsberg Intézményfenntartó Központ az illetékes tankerületi igazgató egyetértésével bízza meg 5 év időtartamra.

Az intézményvezetői megbízás magasabb vezetői beosztásnak minősül, ezért azt nyilvános pályázat útján kell betölteni. A pályázati felhívás közzétételére, tartalmára, a pályázati eljárásra a közalkalmazottak jogállásáról szóló többszörösen módosított 1992. évi XXXIII. tv. és a végrehajtásáról szóló 3/1997. II.15.1 Korm. sz. rendelettel módosított 138/1992. IX.8. Korm. sz. rendeletben foglaltak az irányadók. A kismarjai tagintézmény vezetőjének munkáltatója a Klebelsberg Intézményfenntartó Központ, mely a tankerületi igazgató véleményének kikérése mellett, nyilvános pályázat alapján történik. Az eljárás megegyezik a magasabb vezetői megbízás eljárási rendjével. Ezen eljárásban a tagintézmények megfelelő szervei vesznek részt. A pályázati eljárással kapcsolatos feladatokat az igazgató látja el.

17.

Foglalkoztatottjaira vonatkozó foglalkoztatási jogviszonyok megjelölése: Kjt. alapján.

18.

Tevékenységi köre, feladata: A tankötelezettség teljesítése elsőtől nyolcadik évfolyamig a módosított 1993. évi LXXXIX. tv. 1. §. 131 bekezdés értelmében: -

az enyhe és középsúlyos értelmi fogyatékos tanulók nevelése és oktatása 1-8. évfolyamig,

-

hátrányos helyzetű és halmozottan hátrányos helyzetű gyerekek integrált nevelése.

-

a

tanulásban

lemaradók,

valamint

cigánytanulók

felzárkóztatása,

tehetséggondozás, -

napközi otthoni és tanulószobai ellátás,

-

étkeztetés biztosítása, 5

-

interkulturális nevelés-oktatás.

-

Integráltan nevelt sajátos nevelési igényű, és integráltan nevelt érzékszervi fogyatékos gyermek oktatása, nevelése /Iskolában-óvodában/

19.

-

Iskolaotthonos oktatás

-

Képesség kibontakoztató fejlesztés

-

Integrációs felkészítés

-

Képesség kibontakoztató és integrációs óvodai fejlesztés

-

Felnőttoktatás, vizsgáztatás

-

Egésznapos oktatás

Nemzeti, etnikai, kisebbségi és más feladatai: Roma kisebbségi oktatás-etnikai kisebbségek nevelését szabályozó irányelvek szerint magyar nyelven folyó oktatás, nevelés. Román nyelvoktatás

20.

A KLIK kezelésében lévő ingatlanok Pocsaj településen: 1031 hrsz. 6281 m2 Nagy u. 41.

21.

A KLIK kezelésében lévő ingatlanok Kismarja településen: 25. hrsz. 997 m2 Bocskai u. 30. sz.

22.

A feladatellátást szolgáló vagyon: A 2012. évi CLXXXVIII. állami fenntartásba vételről szóló törvény alapján.

2 3 . Végezhető vállalkozási tevékenység: Az intézmény nem folytathat vállalkozási tevékenységet.

24.

A feladatellátáshoz szükséges költségvetés meghatározásának rendje: A Klebelsberg Intézményfenntartó Központ költségvetési rendeletében intézményre megállapított költségvetés a mérvadó.

25.

Az intézmény jogállása: Állami fenntartású Közoktatási Intézmény. Fenntartója és működtetője: a Klebelsberg 6

Intézményfentartó Központ.

26.

Gazdálkodási besorolása: Az intézmény gazdálkodásával kapcsolatos pénzügyi ­ gazdálkodási feladatokat a Klebelsberg Intézményfenntartó Központ, mint önállóan működő és gazdálkodó költségvetési szerv látja el. A

kötelezettségvállalás,

utalványozás,

és

ellenjegyzés

rendjét

a

Klebelsberg

Intézményfenntartó Központ gazdálkodásra vonatkozó szabályzata rögzíti.

27.

Fenntartói ellenőrzés rendje: A fenntartói ellenőrzést a közoktatásról szóló 1993. évi LXXIX. törvény, az államháztartásról szóló 2011. évi CXCV. törvény, az államháztartásról szóló törvény végrehajtásáról szóló 368/201I.(XII. 31.) Korm. rendelet, alapján a felügyeleti szerv gyakorolja.

28.

Egyéb rendelkezések: 20.1 Az alapító okirat módosítása a határozathozatal időpontjával válik hatályossá, tartalmát érintő változást az intézmény vezetője a változás bekövetkezéstől számított 30 napon belül köteles a felügyeleti szervnek jelezni. 31.2 Az Intézményfenntartó Központ megbízza az intézmény vezetőjét, hogy az alapító okiratban foglaltaknak szerezzen érvényt az intézményi Szervezeti és Működési Szabályzatban.

32. Záradék: A

Lorántffy

Zsuzsanna

Általános

Iskola

Alapító

Okiratát

a

Klebelsberg

Intézményfenntartó Központ hagyja jóvá.

7

III. AZ

INTÉZMÉNY

MŰKÖDÉSÉT

MEGHATÁROZÓ

DOKUMENTUMOK ÉS AZOK NYILVÁNOSSÁGA Az intézményi SZMSZ módosítását a Közoktatási törvény módosulásai, a 11/1994. (VI. 8.) MKM rendeletet módosító 30/2004. (X. 28.) OM rendelet és a társulás következtében történt intézményátszervezés tette szükségessé. Az intézmény Szervezeti és Működési Szabályzatának a magasabb szintű jogszabályok rendelkezésein túl elveiben és tartalmában illeszkednie kell az iskola más belső szabályzataihoz. E dokumentumok a következők:

1. Az iskola tartalmi munkáját és működését meghatározó helyi szabályzatok: -Az alapító okirat, -A pedagógiai program (nevelési program, helyi tanterv), -Az intézményi minőségirányítási program, -A házirend (ek), -A belső szabályzatok (igazgatói utasítások).

2. Munkaügyi, munkajogi helyi (belső) szabályok: - A közalkalmazotti szabályzat

3. Az iskola egyes közösségeiből szerveződő testületek (szervezetek) működését meghatározó önálló szabályzatok: - A közalkalmazotti tanács szervezeti és működési szabályzata - A szülői szervezetek (munkaközösség) szervezeti és működési szabályzatai - A diákönkormányzatok szervezeti és működési szabályzatai Az alapító okirat a fenntartó határozata az adott nevelési és oktatási intézmény létrehozásáról, működtetéséről. A fenntartó ebben meghatározza a közoktatási intézmény típusát, feladatait, és dönt a működés feltételeink biztosításáról. Az alapító okiratban szereplő feladatok alapján az intézmény nevelőtestülete készíti el a pedagógiai programot, amely az iskolában folyó nevelő-oktató munka szakmai-tartalmi szabályozója. 8

Az intézmény minőségirányítási programja a folyamatos fejlesztés érdekében meghatározza az intézmény minőségpolitikáját és a minőségfejlesztési rendszert. A házirend a gyermek/tanulói jogok és kötelességek érvényelülésének, gyakorlásának, az iskola élet- és munkarendjének szabályait rögzíti. Az intézmény szervezeti és működési szabályzatának alapvető feladata, hogy olyan – a magasabb szintű jogszabályok előírásainak megfelelő – szervezetet működtessen, amely optimálisan biztosítja a pedagógiai programban kitűzött célok elérését. A közoktatási intézmények szervezeti és működési szabályzatával kapcsolatosan elsősorban a többször módosított, 1993. évi LXXIX. törvény a közoktatásról, és a 2011. évi CXC. nemzeti köznevelési törvény, valamint a többször módosított 11/1994.(VI.8) MKM. és a 20/2012. (VIII. 31.) EMMI rendelet tartalmaz előírásokat. Az intézményi élet egyes területeire vonatkozó belső szabályzatok (igazgatói utasítások): Ilyen önálló szabályzatok például a következők: -

a belső ellenőrzési szabályzat,

-

az iratkezelési szabályzat,

-

az adatkezelési szabályzat,

-

a leltározási szabályzat,

-

a selejtezési szabályzat,

-

esélyegyenlőségi terv,

-

a munkavédelmi (munkabiztonsági) szabályzat,

-

a tűzvédelmi utasítás és tűzriadó-terv.

Az intézmény működését meghatározó dokumentumokat az intézményhasználók és az érdeklődők megkaphatják betekintésre: -

az iskola igazgatójánál,

-

a tagintézmények vezetőinél,

-

az iskolai könyvtárakban,

-

a község honlapján,

-

A házirendet egy-egy kinyomtatott példányban át kell adni a tanulóknak lényeges változás esetén, illetve az iskolát kezdő, tanévközben érkező tanulók szüleinek.

9

IV. A KÖZÖS IGAZGATÁSÚ INTÉZMÉNY MŰKÖDÉSÉNEK FONTOSABB SZABÁLYAI 1. A közalkalmazottak foglalkozatásának szabályai: 1.1. A Klebelsberg Intézményfenntartó Központ foglalkoztatott közalkalmazottai: -

tanítók, tanárok, napközis nevelők

-

iskolatitkárok

-

pedagógiai munkát segítők

2. A vezetők hatásköre, jogkörei: Az intézmény vezetésére adott megbízás magasabb vezetői beosztásnak minősül, ezért azt nyilvános pályázat útján kell betölteni. A pályázati felhívás közzétételére, tartalmára, a pályázati eljárásra a közalkalmazottak jogállásáról szóló többszörösen módosított 1992. évi XXXIII. törvény és a végrehajtásáról szóló, 138/1992. (X. 8.) Korm. rendelet és 11/1994. (VII. 8.) számú rendelet foglaltak az irányadók. Az iskolaigazgató tekintetében a munkáltatói jogosítványokat a Klebelsberg Intézményfenntartó Központ gyakorolja. 2.1. A magasabb vezető által ellátott hatáskörök a Kjt. és a Munkatörvénykönyv értelmében: -

kinevezés,

felmentés

(a

tagintézmény–vezető

véleményének

figyelembevételével) -

jutalom,

felelősségre

vonás

elrendelése

(tagintézmény–vezető

véleményének figyelembevételével) -

kirendelés

más

munkaterületre

(tagintézmény–vezető

véleményének

figyelembevételével). 2.2. Leadott munkáltatói hatáskörök a tagintézmény–vezetőknek: -

a szabadság tervezése, kiadása,

-

a közalkalmazottak teljesítményértékelése,

-

béremelés, jutalom, fegyelmi eljárás kezdeményezése,

-

a

közalkalmazott

nevelőtestületeinek

továbbképzésének véleménye,

illetve

javaslata a

(a

tagintézmények

Közalkalmazotti

Tanács

véleményezése alapján), -

a munkavégzés ellenőrzése,

-

a munkakörhöz kapcsolódó feladatok meghatározása, módosítása 10

3. A vezetők és a szervezeti egységek közötti kapcsolattartás rendje, formája, a vezetők közötti feladatmegosztás, a szervezeti egységek közötti kapcsolattartás rendje. Az intézmény szervezeti felépítését és vezetési szerkezetét az SZMSZ 1. Sz. melléklete

tartalmazza.

A

nevelőtestület

működésére,

valamint

a

szakmai

munkaközösségre vonatkozó általános szabályok a 2. Sz. mellékletben találhatók. 3.1. Az intézmény vezetője Az intézmény élén az intézményvezető áll, aki vezetői tevékenységét az igazgatótanács közreműködésével látja el. Az intézményi tanács: -

20/2012. (VIII. 31.) EMMI r. 121. § (7) Ki kell kérni az intézményi tanács véleményét a pedagógiai program, az SZMSZ, a házirend, a munkaterv elfogadása, továbbá a köznevelési szerződés megkötése előtt.

-

Összetétele: Elnöke: intézményvezető Képviselők:

-



Tagintézmény-vezető



igazgatóhelyettes



a KT elnöke

Munka rendje: Az Igazgató tanács évente kétszer tart rendes ülést, illetve indokolt esetben.

-

Az

Intézményvezetőség

havonta

egy

alkalommal

tart

soros

munkaértekezletet, melytől el lehet térni az intézményvezető, vagy a tagintézmény vezető kezdeményezésére. Az igazgató és az igazgató helyettes jogállását a magasabb vezető beosztás ellátásával megbízott közalkalmazottakra vonatkozó rendelkezések határozzák meg. Az igazgatónak az intézmény vezetésében fennálló felelősségét, képviseleti és döntési jogkörét a Knt. állapítja meg. A nevelési-oktatási intézmény vezetőjének feladatkörébe tartozik: -

a nevelőtestület vezetése

-

a nevelő és oktató munka irányítása és ellenőrzése

-

a nevelőtestület jogkörébe tartozó döntések előkészítése, végrehajtásuk szakszerű megszervezése és ellenőrzése 11

-

a rendelkezésre álló költségvetés alapján a nevelési-oktatási intézmény működéséhez szükséges személyi és tárgyi feltételek biztosítása

-

szülői szervezettel, a munkavállalói érdekképviseleti szervekkel és a diákönkormányzattal való együttműködés

-

a

nemzeti

és

iskolai

ünnepek

munkarendhez

igazodó,

méltó

megszervezése -

az igazgatóhelyettes és a tagintézmény-vezetők feladatkörébe tartozó jogkörök, munkaköri feladatok irányítása, segítése, ellenőrzése

A nevelőtestület véleményezési jogkörének gyakorlását figyelembe véve: -

előkészíti az igazgatóhelyettes, a tagintézmény-vezető megbízását

-

a pedagógusok továbbképzéseken való részvételét, beiskolázását

-

elkészíti a tagiskolák tantárgyfelosztásának alapján a pedagógusok megbízásait

-

a pedagógus álláshelyek pályázati kiírását, pályázatok elbírálását

-

elkészíti a pedagógusok minősítését, előkészíti a minősítések megbeszélését

Döntési, jóváhagyási, aláírási jogot gyakorol minden olyan ügyben, melyre a fenntartótól felhatalmazást kap. Az intézményvezető fontosabb feladatai: -

az intézmény képviselete;

-

külső kapcsolatok ápolása, fejlesztése,:  kapcsolattartás az intézményi alapítványokkal,  a forrásmenedzsment irányítása (pl. pályázatok elkészítésének segítése, szponzorok felkutatása, stb.);

-

a minőségirányítási rendszer működtetése;

-

iskolai tanulócsoportok kialakítása;

-

belső ellenőrzési terv elkészítése, véleményeztetése, végrehajtása,

-

továbbképzési

program,

beiskolázási

tervek

elkészítése,

működési

feltételeinek

véleményeztetése; -

kapcsolattartás a diákönkormányzatokkal;

-

gondoskodás

a

diákönkormányzatok

biztosításáról; -

a tagintézmény-vezetők által elkészített alkalmazotti szabadságolási ütemterv jóváhagyása, ;

-

az igazgatóhelyettes, a tagintézmény-vezető megbízásának az előkészítése 12

-

a

tagintézmény-vezetők

munkájának

közvetlen

irányítása,

szabadságolásuk engedélyezése, -

a gazdálkodási feladatok felügyelete;

-

selejtezés, leltározás ellenőrzése.

3.2. Az igazgató-helyettes -

Az igazgató akadályoztatása esetén teljes felelősséggel és jogkörrel helyettesíti. Folyamatosan együttműködik a tagintézmény-vezetővel.

-

Vezeti a hatályos jogszabályok nyilvántartását, és az illetékes figyelmét felhívja azok megismerésére.

-

Irányítja és ellenőrzi a gyermek- és ifjúságvédelmi felelős, a szabadidő szervező, és az iskolai könyvtáros munkáját.

3.3. A tagintézmény-vezető A tagintézmény-vezető megbízásának feltételei és eljárásrendje: -

A tagintézmény vezető megbízásának feltétele, a magasabb vezető alkalmazásának feltételeként előírtak szerint történik.

-

A tagintézmény vezetői állást nyilvános pályázat által kell betölteni. A tagintézmény vezetői kinevezés 5 évre szólhat, feltétele, a szakirányú főiskolai végzettség, 5 éves pedagógiai pályán szerzett, illetve ezzel kompatibilis gyakorlat, közoktatás vezetői pedagógus szakvizsga.

-

A tagintézmény-vezető kinevezése, az intézményfenntartó központ tankerületi igazgatójának véleményét figyelembe véve lehetséges.

A tagintézmény-vezetőjének feladatkörébe tartozik: -

a tagintézmény nevelőtestületének vezetése

-

a tagintézmény nevelő és oktató munkájának irányítása és ellenőrzése

-

a fejlesztőpedagógus és a gyermek- és ifjúságvédelmi felelős munkájának ellenőrzése

-

a munkaközösség-vezetőkkel elkészíti az alsó és felső tagozat órarendjét

-

a törzslapot folyamatosan, naprakészen vezeti

-

az iskolatitkár munkájának beosztása, ellenőrzése, értékelése

-

alkalmazás, közalkalmazotti jogviszony megszüntetése tekintetében javaslattevő joga van

-

az iskolatitkár munkaköri leírása, az igazgatóval történő jóváhagyása, munkájukról folyamatos beszámolás az igazgatónak 13

Tanügy igazgatási jogkör: -

ellenőrzi az alsó és felső tagozatos tanmeneteket

-

ellenőrzi az osztályok, napközi csoportok naplóit, tájékoztató füzeteket

-

elkészíti a tagintézmények összesített statisztikáját

-

szervezi a helyettesítéseket, ellenőrzi a szakszerű helyettesítések megtartását

-

intézi a tanulók útlevél-ügyeit, aláírási jogkörrel

-

szervezi a javító- és osztályozó vizsgák rendjét, nevelői beosztását, erről értesíti a szülőket, ellenőrzi az osztályozó és javítóvizsgákat, a jegyzőkönyveket

-

iskolalátogatási bizonyítványt ad ki az iskola tanulói részére

-

ellenőrzi a tanköteles korú tanulók nyilvántartását

-

gondoskodik

a

nevelőtestületi

értekezletek

jegyzőkönyvének

elkészítéséről hitelesítéséről, továbbításáról (szükség esetén) -

irányítja, segíti és ellenőrzi a tagiskola ügyviteli munkát: 

túlóra, helyettesítés vezetése, összesítése, továbbítása az igazgatónak



fogyóanyag felhasználása



irodaszerek

beszerzése,

nyomtatványok

beszerzésének

előkészítése 

tankönyvrendelés előkészítése



Szemléltetőeszközök,

bútorzat

valamint

megrendelésekre

javaslatot tesz, a megrendelést előkészíti. 

gondoskodik

a

tagiskola

dokumentáció

megőrzéséről

(felmérések, naplók, anyakönyvek, szakköri naplók stb.) 

gondoskodik az iratok selejtezéséről

Nevelő-oktató tevékenységben a jogköre a) Nevelői közösségben -

a

tanórán

kívüli

nevelőmunkában

összefogja

a

tagiskolai

sporttevékenységet, ellenőrzi a tömegsportmozgalom tervének végrehajtását, a tömegsport órákat -

látogatja a tanórai és tanórán kívüli foglalkozásokat a tagiskola ellenőrzési terve alapján, tapasztalatairól beszámol az igazgatónak

-

segíti

a

pályakezdő

pedagógusok

testületi

beilleszkedését, 14

munkájukat kiemelt figyelemmel kíséri, rendszeresen ellenőrzi a munkaközösségvezetők bevonásával -

előkészíti a pedagógusok minősítési tervezetét az ellenőrzési tapasztalatai alapján; a pályakezdő pedagógusokról évenként munkahelyi véleményezéshez javaslatot készít - elősegíti

az

alsó,

felső

és

tagozat

a

napközis

nevelők

együttműködését -

és

előkészíti

szervezi

a

tagiskolai

szintű

rendezvényeket,

ünnepélyeket, lebonyolításukat segíti b) Tanulói közösségben -

felelős a tagiskolai házirend pedagógusokra és tanulókra vonatkozó szabályainak betartásáért, a tagiskola általános rendjének és fegyelmének ellenőrzéséért, irányításáért

-

látogatja az osztályszintű megemlékezéseket

c) Szülői közösségben -

aktívan

közreműködik

a

tagiskola

szülői

választmánya

tevékenységének összehangolásában, folyamatos kapcsolatot tart a szülői szervezet elnökével -

ellenőrzi az osztály szülői értekezleteit, intézkedik a felmerült problémák rendezéséről

d) Gazdasági ügyekben - jogköre -

a

társadalmi

tulajdon

védelme,

a

tagiskolai

felszerelések

állagmegóvásának, az ésszerű takarékosság érvényesülésének ellenőrzése -

irányítja

és

ellenőrzi

az

összes

szakleltárak

felelőseinek

tevékenységét, a szertári állomány használatát, a szertárak rendjét, előkészíti az évi nagyobb bevásárlásokat -

beszerzések, megrendelések jogosságának felmérése, ellenőrzése

-

leltározások, selejtezések ütemezése, lebonyolítása

-

vagyonkimutatás elkészítése a gazdasági vezetővel

-

fogyóanyag

és

ezzel

kapcsolatos

adminisztráció

végzése,

ellenőrzése 15

-

felelős a gazdasági, pénzügyi rendelkezések megtartásáért, a végrehajtás ellenőrzéséért

e) Egyéb feladatok -

pedagógus

és

nem

pedagógus

munkakörben

dolgozók

jutalmazására, differenciálására, kitüntetésre, felelősségre vonásra javaslatot tesz -

tapasztalatairól, látogatásairól az igazgatónak beszámol

-

munkaterv szerint nevelőtestületi értekezlet előadója

-

tagja a körzeti igazgatóhelyettesi munkaközösségnek

-

a leírtakon kívül elvégzi mindazokat a feladatokat, amelyekre az igazgató időszakosan megbízást ad.

f) A tagintézmény-vezető beszámoltatása: A tagintézmény átfogó beszámoltatására az intézményfenntartó központ tankerületi igazgatójának kérésére történik A beszámolót nyilvánosságra kerülése, napirendre tűzése előtt az illetékes tagintézmény nevelő testületének és a szülői szervezet képviselőinek meg kell ismernie. g) A szakmai munka összehangolása: Munkaideje heti 40 óra, kötelező óraszáma heti 6 óra)

3.4.

Az iskolatitkár Feladatai: a) Jelentési kötelezettséggel kapcsolatos jogkör -

Körtelefonok, e-mailek vétele, továbbítása

b) Nyilvántartással kapcsolatos jogkör -

egészségügyi lapok nyilvántartása, érvényességük ellenőrzése

-

1. osztályosok felmérése, összeírása

-

tanuló-nyilvántartás vezetése (távozás, érkezés nyilvántartás)

-

tanulói felmentések nyilvántartása

-

tanulók továbbtanulásával kapcsolatos nyilvántartás vezetése

-

a dolgozók szabadságának nyílvántartása

c) Iratkezeléssel kapcsolatos jogkör -

irodavezetés,

iktatás,

levelezés,

postázás,

irattározás,

kézbesítőkönyv vezetése 16

-

határidők nyilvántartása

-

postai bélyegek igénylése, nyilvántartása, elszámolása

-

bizonyítvány másolat elkészítése

-

tanulói bizonyítványok, dolgozatfüzetek, továbbítása

d) Egyebek -

az iskola munkájával összefüggő irányított gépelés (munkatervek, jegyzőkönyvek, jelentések)

-

az iskola dolgozói címtárának nyilvántartása

-

fénymásolási munkák elvégzése

-

tanulói biztosítások rendezése

Hatásköre: -

tanulók érkezésével, távozásával kapcsolatos nyomtatványok kitöltése, igazolása bélyegzővel

-

iskolalátogatási igazolás kiadása (bérlethez, útlevélhez, lakáshoz stb.)

-

postai küldemények átvételének igazolása

17

V.AZ INTÉZMÉNY KÖZÖSSÉGEI , EZEK KAPCSOLATTARTÁSA EGYMÁSSAL ÉS AZ INTÉZMÉNY VEZETÉSÉVEL Az intézmény közösségei: az alkalmazotti, szülői és gyermek/tanuló közösségek összessége. - a tagintézmény nevelőtestülete, - a közalkalmazottak közössége, - a diákönkormányzatok: Pocsaj, Kismarja, - a szülői választmányok: Pocsaj, Kismarja - iskolai sportkör

1. A tagintézménnyel való kapcsolattartás rendje A Lorántffy Zsuzsanna Általános Iskola és a Bocskai István Általános Iskola, mint tagintézmény kapcsolattartását a vezetés szervezi és szabályozza (közös értekezletek rendje, a vezetés folyamatos működtetése).

2. Az intézmény nevelőtestülete -

A nevelőtestület – a közoktatási törvény 56. §-a alapján – a nevelési – oktatási intézmény pedagógusainak közössége, nevelési és oktatási kérdésekben az integrált intézmény meghatározó tanácskozó és határozathozó szerve.

-

A nevelőtestület tagjai az intézmény valamennyi pedagógus munkakört betöltő alkalmazottja, valamint a nevelő és oktató munkát közvetlenül segítő felsőfokú végzettségű dolgozók.

-

A nevelőtestület jogállását döntési, véleményezési és javaslattételi jogkörét a Ktv. 56-57. §-ai, valamint a 29. §-a határozza meg.

-

A nevelőtestület döntését, javaslatát és véleményét általában a tagintézmények előzetes állásfoglalása alapján alakítja ki.

3. A nevelőtestület értekezletei: A nevelőtestület a tanév folyamán rendes és rendkívüli értekezletet tarthat. Intézményi szintű értekezletek: -

a tanévnyitó,

-

félévzáró értekezlet,

-

a tanévzáró. 18

A közös értekezletek közös napirendi pontjait az operatív intézményvezetés határozza meg. a) A tanévnyitó értekezlet dönt az éves munkaterv összeállításáról, illetve elfogadásáról. b) Az igazgató, illetve a tagintézmény-vezető az igazgatóval történt egyeztetés alapján, rendkívüli nevelőtestületi értekezlet összehívásáról legalább két nappal előbb írásban vagy hirdetményben értesíti a testület (illetve tagintézmény nevelőinek) tagjait. c)

A

rendkívüli

nevelőtestületi

értekezlet

összehívásának

nevelőtestületi

kezdeményezéséhez a pedagógusok egyharmadának aláírása, valamint az ok megjelölése szükséges. Az értekezletet tanítási időn kívül a kezdeményezéstől számított öt napon belül össze kell hívni. d) Az általános iskolai tagintézményekben a nevelőtestület egy-egy osztályközösség tanulmányi

munkájának

és

neveltségi

szintjének

elemzését,

értékelését

osztályozóértekezletek az osztályközösségek problémáinak megoldását mikroértekezleti formában is végezheti. e) A mikro-értekezleten csak az adott osztályközösségben tanító pedagógusok vesznek részt kötelező jelleggel. Mikro-értekezlet, szükség szerint az osztályfőnök, illetve szaktanár megítélése alapján a tagintézmény-vezető engedélyével – az igazgató tájékoztatása mellettbármikor tartható az osztály aktuális problémáinak megoldására.

4. A tagintézmények értekezletei: -

félévi,

-

nevelési értekezletek,

-

osztályozó értekezletek.

5. Az intézmény munkaértekezletei: 5.1. Nevelőtestületi értekezletek A nevelőtestület értekezleteit az iskola munkatervében meghatározott napirenddel és időponttal a tagintézmény vezetője hívja össze. 5.2. Tanévnyitó értekezlet Az igazgató által kijelölt napon tanévnyitó értekezletet kell tartani. Ezen az 19

igazgató ismerteti az új tanév főbb feladatait és a nevelőtestület elé terjeszti a munkatervre vonatkozó javaslatát. A tanévnyitó értekezlet dönt az intézmény éves munkaterv összeállításáról, illetve elfogadásáról. 5.3. Félévzáró értekezlet Eltérő rendelkezés hiányában legkésőbb január 31-ig kell megtartani. Ezen az igazgató, és a tagintézmény-vezetők elemzik az első félév munkáját, és tájékoztatást nyújt a következő félév feladatairól. 5.4. Tanévzáró értekezlet Tartható az utolsó tanítási napot követően, illetve a tanév rendjének megfelelően. Ezen az igazgató, a tagintézmény-vezetők és a tanszakvezetők véleményének figyelembevételével – elemzi, értékeli a tanév nevelő-oktató munkáját, a munkatervi feladatok végrehajtásával. 5.5. Nevelési értekezlet Az éven munkatervben meghatározott időpontokban nevelési értekezletet kell tartani. Tárgya bármely nevelési kérdés lehet, amelyet a nevelőtestület határoz meg. A nevelési értekezlet témájától függően a nevelőtestület határozatot, állásfoglalást hozhat. 5.6. Rendkívüli értekezlet Az igazgató rendkívüli nevelőtestületi értekezlet összehívásáról a napirend három nappal előbb történő kihirdetésével intézkedik. A rendkívüli nevelőtestületi értekezlet összehívásának nevelőtestületi kezdeményezéséhez a pedagógus egyharmadának aláírása, valamint az ok megjelölése szükséges. Az értekezletet tanítási időn kívüli a kezdeményezéstől számított nyolc napon belül össze kell hívni. A nevelőtestületi értekezleteken a testület minden szavazati joggal rendelkező tagjának részt kell vennie. Ez alól csak – alapos indok esetén – az igazgató adhat felmentést. 5.7. A nevelőtestületi értekezlet előkészítésével és lefolytatásával kapcsolatos rendelkezések A nevelőtestületi értekezletet az iskola igazgatója készíti elő. A testület írásos előterjesztése alapján tárgyalja az IMIP-et, Pedagógiai és Nevelési Programot, az intézményi SZMSZ-t, a házirendet, a munkatervet, és a közös igazgatású intézmény munkájára irányuló átfogó elemzés/beszámoló szabályzatok elfogadásával kapcsolatos előterjesztéseket. 20

5.8. A tagintézményi nevelőtestületi értekezletek előkészítésére és megtartására vonatkozó rendelkezések -

A tagintézményi nevelőtestületi értekezletet az iskolai tagintézmény-vezető készíti elő. A nevelőtestület írásos előterjesztés alapján véleményezi:

-



IMIP



a pedagógiai/helyi nevelési programot,



az intézményi SzMSz-t,



a házirendet,



az éves munkatervet,



az intézményi munkára irányuló átfogó elemzést, beszámolót,



szabályzatokat.

Elfogadja:  a pedagógiai/helyi nevelési program tagintézményre vonatkozó tartalmi elemeit, 

a helyi tantervet,

 az SZMSZ egyedi (tagintézményre vonatkozó) fejezeteit,  valamint a diákönkormányzat szervezeti és működési szabályzatát.

6. A nevelőtestület döntéseinek legitimációs feltételei: -

Az

működésére

iskola

vonatkozó

alapdokumentumok

elfogadásakor

a

nevelőtestület 50% + 1 fő szavazata szükséges. -

A nevelőtestület értekezlet, vonatkozó napirend pontjaihoz az egyetértési vagy véleményezési jogot gyakorló szülői munkaközösség képviselőjét meg kell hívni.

-

A nevelőtestületi értekezlet levehető elnöki feladatait az igazgató és helyettese felváltva látják el. A jegyzőkönyv hitelesítésre az értekezlet két nevelőtestületi tagot választ.

-

Ha

a

nevelőtestület

egyszerű

szótöbbséggel

hozható

döntésénél

szavazategyenlőség keletkezik, a határozatot az igazgató szavazata dönti el. A nevelőtestület döntéseit határozati formában kell megszövegezni. A határozatokat sorszámozni kell és azokat nyilvántartásba kell venni. A sorszámozott határozatokat iktatással az igazgató kezeli és tartja nyilván. -

A nevelőtestületi értekezlet jegyzőkönyvét a nevelőtestület által elfogadott közalkalmazott vezeti. A jegyzőkönyvet, az értekezletet követő öt munkanapot 21

követően kell elkészíteni. A jegyzőkönyvet az igazgató, a jegyzőkönyvvezető és egy hitelesítő írja alá. A nevelési-oktatási intézmény nevelőtestülete a nevelési és oktatási kérdésekben, a nevelési-oktatási intézmény működésével kapcsolatos ügyekben, valamint a Ktv-ben és más jogszabályokban meghatározott kérdésekben döntési, egyébként pedig véleményező és javaslattevő jogkörrel rendelkezik. A nevelőtestület döntési jogkörébe tartozik: -

a Nevelési Program, illetve a Pedagógiai Program és módosításának elfogadása,

-

a Szervezeti és Működési Szabályzat és módosításának elfogadása,

-

A házirend és az éves munkaterv elfogadása.

7. Szakmai munkaközösségek: A nevelő-oktató munka javításának a nevelők pedagógiai tevékenységének, a módszertani kultúra fejlesztésének, az egységes követelményrendszer kialakításának, az önképzés elősegítésének érdekében az iskolában szakmai (tanszaki) munkaközösségek működhetnek. A szakmai (tanszaki) munkaközösségeket az azonos szakos, vagy a közös rendszerbe sorolható tanszakok oktatását ellátók részvételével lehet létrehozni, amennyiben az alapítást kezdeményező pedagógusok száma meghaladja a 3 főt.

8. A diákönkormányzat A diákönkormányzat feladatainak ellátásához térítésmentesen használhatja az iskola helyiségeit, berendezéseit, ha ezzel nem korlátozza az iskola működését. A diákönkormányzat működési rendje ‐ A tanulók, a tanulóközösségek a tanulók érdekeinek képviseletére, a iskolában diákönkormányzatot hozhatnak létre. A diákönkormányzat szervezeti és működési szabályzatát a tanulóközösség képviselői fogadják el és az iskola nevelőtestülete hagyja jóvá. ‐ A iskolai diákönkormányzat élén a működési rendjében meghatározottak szerint választott iskolai diákbizottság (IDB) áll. ‐ A diákönkormányzat tevékenységét az iskolai DÖK-segítő nevelő támogatja és fogja össze, a diákok rajta keresztül is érvényesíthetik jogaikat és fordulhatnak a intézmény és a tagintézmény vezetőségéhez. 22

‐ A intézményekben összehívott diákközgyűlés az iskola tanulóinak legmagasabb tájékozódó – tájékoztató fóruma, amely a tanulóközösségek (pl. összevont osztályok) által megválasztott küldöttekből áll. A diákközgyűlés nyilvános, azon bármelyik tanuló megtehető közérdekű észrevételeit, kritikai megjegyzését. ‐ A diákközgyűlés a diákönkormányzat működési rendjében meghatározottak szerint hívható össze.

9.

Az iskolai sportkör és az iskolai vezetés kapcsolata A diáksport fogalmát abban az esetben használjuk, amikor a sportoló diákok iskolájuk képviseletében más iskolákkal versenyeznek, mérkőznek. A diáksportkör (DSK) teljes önkormányzati joggal működik. Önállóan, a diákság igényeinek és a lehetőségeknek megfelelően szervezi a diákok testedzését, sportját, illetve biztosítja az ehhez szükséges feltételeket. A DSK az intézmény szerves része, önálló vagyonnal nem rendelkezik. Jogi képviseletét az intézmény látja el. A DSK tagja lehet minden nappali tagozatos, intézményben tanuló diák. A tagság önkéntes. A DSK legfőbb szerve a diáksportköri gyűlés. A gyűlést évente legalább egyszer össze kell hívni az előző időszak munkájának értékelésére, valamint a következő időszak feladatainak meghatározására. A DSK irányítását vezetőség végzi. A vezetőség élén csak felnőtt állhat. A vezetőség 5-15 főből állhat. Az intézmény vezetője hivatalból tagja a vezetőségnek. A diákok képviseletét a vezetőségben alapfokú iskolában legalább 2-3 diák lássa el. Iskolánkban az alábbi tevékenységformák működnek: labdarúgás, kézilabda, atlétika. A sportcsoportok feladatai: -

rendszeres játék, gyakorlási és versenyzési lehetőség biztosítása

-

az intézményen belüli játékok, vetélkedések, versenyek megszervezése

-

a vezetőség által meghatározott feladatok ellátása

-

a csoportok munkájának népszerűsítése

-

a kibontakozó tehetségek irányítása külső sportegyesületekbe

A DSK bevételei: -

az állami támogatás jogszabályban megállapított mértéke

-

a tagdíj, melynek mértékét a diáksportköri gyűlés határozza meg

-

egyéb támogatások

Az intézmény vezetése lehetőséget biztosít a diákok részére a futballpálya, a kézilabdapálya, valamint a tornaterem meghatározott rendben történő használatára. Lehetőséget biztosít a sportcsoportok heti 2*45 perces foglalkozásainak megtartására. Az 23

intézmény vezetője, vagy helyettese a DSK vezetőjével legalább félévente áttekintik a sportkör működését és a működéshez szükséges feltételek meglétét.

10. Az intézmény közösségeinek belső kapcsolattartási formái és rendje Az intézmény alkalmazotti közösségeinek tevékenységét az igazgató helyettese fogja össze. (a kapcsolattartás helyszíneit valamennyi esetben az intézmény biztosítja). A kapcsolattartás rendszeres formái: -

a különböző értekezletek,

-

fórumok,

-

iskolagyűlések,

-

nyílt napok,

-

tanácskozások,

-

fogadóórák.

Az intézmény közösségeinek kapcsolattartásában a rendszeres és konkrét időpontokat az intézmény éves munkaterve tartalmazza, melynek az erre vonatkozó részét a tagintézményekben hirdetményként ki kell függeszteni.

24

VI.

AZ

INTÉZMÉNYI

SZÜLŐI

ÉS

VÁLASZTMÁNY

A

NEVELŐTESTÜLET KAPCSOLATTARTÁSA Az intézmények szülői szervezeteinek választott vezetői Szülői Választmányt alkotnak – ez minden tagintézmény esetében 2-2 fő képviselőt jelent, akit a szülői szervezetek delegálnak. A Szülői Választmány munkájának segítése az iskolavezetőség a tagintézmény-vezetők közreműködésével történik: Az intézményvezető segíti a szülői képviseletek folyamatos működését, biztosítja azokat a feltételeket, amelyek lehetővé teszik, hogy a közösségek az intézményenként vagy akár együttesen is gyakorolják jogaikat. 1. A vezetők és az iskolai szülői munkaközösség közötti kapcsolattartás formája: -

A szülői választmánnyal a kapcsolatot a intézmény vezetője tartja.

- A tagintézmény-vezető állandó meghívott tagja a szülői szervezet üléseinek, vezetőtársait a tagintézmény vezetőségi értekezletein tájékoztatja a szülői szervezet felvetéseiről. 1.1. A szülők tájékoztatásának formái: Az intézmények – egyeztetett kommunikációs rend szerint – a tanév során: -

szóbeli tájékoztatást tartanak az éves munkaterv alapján, az általános munkaidőn túli időpontokban (szülői értekezletek)

-

rendszeres írásbeli tájékoztatást adnak (a tanulók tájékoztató füzetében).

1.2. A szülői értekezletek: Az intézményben, tagintézményben az osztályok szülői közössége részére, a szülői értekezletet az osztályfőnök, illetve az intézményvezető, tagintézmény vezető tartja. A szülők a tanév rendjéről, feladatairól a szeptemberi szülői értekezleten kapnak tájékoztatást. A leendő első évfolyamosok szüleit a felvételi értesítőben tájékoztatja az iskola a tanév kezdetét megelőző első szülői értekezletről – a beiratkozott tanulók iskolakezdésének zavartalansága érdekében. Rendkívüli szülői értekezletet

az

osztályfőnök,

művészeti

iskola

tagintézmény

vezetője

és

tagintézményenként a szülői munkaközösség elnökei hívhatnak össze – a felmerült problémák megoldására. 1.3. Szülői fogadóórák: 25

Szülői fogadó órákat az intézmények éves munkaterve alapján kialakított rend szerint, de legalább 2 alkalommal kell megtartani. Amennyiben a gondviselő fogadóórán kívüli időpontban is találkozni szeretne gyermeke pedagógusával, telefonon vagy írásban időpontot kell egyeztetnie az érintett pedagógussal.

2. Rendszeres írásbeli tájékoztatás: Valamennyi pedagógus köteles a tanulóra vonatkozó minden érdemjegyet és írásos bejegyzést az osztálynaplón, főtárgyi naplón kívül a tanuló tájékoztató füzetében feltüntetni. A tájékoztató füzetben a pedagógusnak minden bejegyzést dátummal és kézjeggyel kell ellátnia, a szóbeli feleletek értékelését az általános iskolában aznap, az írásbeli teljesítmények értékelését a kiosztás napján kell a tájékoztató füzetbe beírni.

A Szülői Szervezet véleményező szabályai

1. A véleményezési eljárás rendje Mindenkinek joga van a véleménynyilvánítás szabadságához. Az óvodai, iskolai, kollégiumi szülői szervezet (közösség) tehát véleményt nyilváníthat a gyermekek nevelésével, oktatásával kapcsolatos valamennyi kérdésben. Ugyanakkor a jogszabály számos kérdésben biztosít a Szülői Szervezet számára kötelező érvényű jogosítványokat, melyek közül legfontosabb a véleményezési jog. A Szülői Szervezet szabadon előadhatja az álláspontját egy kérdést illetően, addig a véleményezési jog azt jelenti, hogy bizonyos döntések meghozatala során kötelező beszerezni a véleményezésre jogosult álláspontját, véleményét. A nemzeti köznevelésről szóló CXC. törvény (a továbbiakban: Nkt.) 72. § (3) bekezdés szerint: A fenntartó a köznevelési intézmény megszüntetésével, átszervezésével, feladatának megváltoztatásával, nevének megállapításával, vezetőjének megbízásával és megbízásának visszavonásával összefüggő döntése vagy véleményének kialakítása előtt - többek között beszerzi a Szülői Szervezet véleményét. A szülők számára nem mindegy, hogy milyen mértékű beleszólási vehetnek részt, pl. Az oktatási intézmény feladatának megválasztásában, vezetőjének „kiválasztásában”. 26

2. Véleményezési jog Tehát az oktatási intézmény és a fenntartó (mint a döntési jog birtokosa) köteles megkérdezni az óvodai, iskolai kollégiumi Szülői Szervezet, a diákönkormányzat és az óvodaszék, iskolaszék (mint a véleményezési jog birtokosának) véleményét a köznevelési intézmény működésével kapcsolatosan jogszabályban előírt döntése előtt. A véleményének megismerését követően az oktatási intézmény, vagy a fenntartó önállóan dönt, azaz a véleményezési jog birtokosának álláspontját csak megkérdezni köteles, és mérlegelheti, hogy elfogadja, vagy figyelmen kívül hagyja minden jogkövetkezmény nélkül. Ugyanakkor a vélemények kötelező begyűjtéséből a fenntartó vagy a közoktatási intézmény fontos szakmai információkhoz juthat, amelyet felhasználhat annak érdekében, hogy megelőzze, vagy kijavítsa az intézkedése során esetlegesen elkövetett hibákat A döntéshozó érdeke az is, hogy tudomást szerezzen a véleményezők igényeiről, hozzáállásától a tervezett intézkedéssel kapcsolatban, ezáltal tisztában lesz az erőviszonyokkal, és törekedhet konszenzusos megállapodásra.

3. Feltételek biztosítása a véleményezési jog gyakorlásának, az információ biztosítása Törvény értelmében a vélemény kialakításához minden olyan információt, írásos anyagot hozzáférhetővé kell tenni a véleményezési joggal rendelkezők részére, amely az iskolai, vagy fenntartói döntés meghozatalához rendelkezésére áll. Véleményezési határidő: A vélemény kialakításához - az információk hozzáférhetővé tételének napjától számítva legalább 15 napot kell biztosítani az érdekeltek részére, hogy az méltó módon fel tudjanak készülni a véleményalkotásra. A véleményező a véleményezési határidőn belül élhet jogával, a vélemény elmulasztása jogvesztő. Ugyan akkor, ha a véleményhez nem biztosított a 15 nap, akkor a vélemény kikérése érvénytelen, amelynek jogkövetkezménye van. 27

4. A véleményezési eljárás folyamata

Az intézményvezető a véleménynyilvánítás előtt legalább 15 nappal átadja a szülői szervezet képviselőjének a véleménynyilvánítással kapcsolatos írásos anyagokat (előterjesztés), és egyezteti azt az időpontot, amelyen belül a véleményeket ki kell alakítani. Az intézményvezető vagy a fenntartó a szülői szervezet rendelkezésére bocsátja azt a szempontrendszert, elbírálási rendet is (ha van), amelynek alapján a nevelőtestület vagy a fenntartó elbírálta az adott anyagot (pl. előterjesztés az iskolaátszervezésről).

5. A Szülői Szervezet (közösség) véleményének kialakítása Jogszabály értelmében a Szülői Szervezet, a diákönkormányzat, illetőleg más véleményezési joggal rendelkezők maguk határozzák meg, hogy miképpen alakítják ki álláspontjukat az adott kérdésben (a továbbiakban Szülői Szervezeten az összes véleményezőt értjük). A szavazás A véleménynyilvánítás egyik módja a szavazás. A szülői közösségek maguk döntik el, hogy milyen szavazati arányokat vesznek figyelembe, és a hitelesség érdekében ezt a saját szervezeti és működési szabályzatukban (SZMSZ) rögzítik. A határozatképesség megállapításának szabályát is le kell szögezni az SZMSZ-ben. A Szülői Szervezet ülése például akkor határozatképes, ha a véleményalkotás módjának meghatározására jogosult, részvételi joggal rendelkező választmányi tagok többsége (50%-a + 1 fő) jelen van. A véleményezési mechanizmus akkor demokratikus, ha a kisebbségi vélemények is hangot kapnak. Ha ez nem következik be, akkor az ellenvéleményen lévők előbb-utóbb el sem mennek az ülésekre. Ha a Szülői Szervezetnek nincs „valamilyen” szervezeti és működési szabályzata, akkor csak néhány összegyűlt szülő saját véleménye fogalmazódik meg ellenőrizhetetlenül. A Szülői Szervezet állásfoglalásának nyilvánossága Minden, iskolai, és fenntartói döntéssel kapcsolatban – a törvény alapján véleményezésre jogosultak által - kialakított vélemény és a vélemény kialakításával kapcsolatos szavazás eredménye közérdekből nyilvános adat, amelyet a közoktatási intézmény honlapján, annak hiányában, a helyben szokásos módon nyilvánosságra kell hozni. 28

A véleményezők ellenőrzése A Szülői Szervezet választmánya által hozott határozatok (állásfoglalások) nyilvánosságra hozatala alapvető demokratikus követelmény, hogy az egyes szülők követni tudják, valóban az ő véleményüket képviseli a Szülői Szervezet vezetősége. 6. rész Az iskolai Szülői szervezet értekezlete, álláspontjának kialakítása A Szülői Szervezet elnöke, a fenntartó vagy az intézményvezető felkérő levele és az írásos anyagok kézhezvétele után, összehívja a választmányt (dokumentáció a meghívó). A Szülői Szervezet elnöke felkéri az osztályszintű szülői szervezetek vezetőit (választmányi tagokat), hogy tájékoztassák az osztályok szülői közösségeit az véleményezésre megkapott anyagokról, és kérjék ki a szülők véleményét értekezlet összehívása keretében vagy minden szülőnek küldjék ki a véleményezendő anyagot írásban vagy elektronikus formában (pl. az iskolai munkatervről, az intézményvezető választásról, az iskolai tankönyvtámogatás rendjéről stb.) Az osztályszintű értekezletek megtartása után az intézményi szülői szervezet elnöke összehívja az osztályok képviselőiből álló választmányt, a „Szülői Szervezet ülését”, amelyre meg lehet hívni az intézményvezetőt vagy a fenntartó képviselőjét, hogy a döntésükkel kapcsolatos szülői állásfoglalás előtt ismertessék elképzeléseiket, terveiket az adott kérdésben. A választmányi ülés tagjai megvitatják az adott napirendi pontot, a véleménynyilvánítással kapcsolatos eljárás törvényességét, meghallgatják a meghívott döntéshozót. A Szülői Szervezet értekezlete az írásos szakértői vélemény és az osztályközösségek véleményének figyelembe vételével állást foglal (szavaz) az előterjesztett anyagról. A Szülői Szervezet szabályos körülmények között hozott álláspontját (szavazási arány, határozatképesség, jegyzőkönyv) írásba foglalják, és megküldik a döntéshozónak támogató vagy elutasító nyilatkozat formájában. A Szülői Szervezet a helyben szokásos módón nyilvánosságra hozza álláspontját a vezetői programról, az iskolai munkatervről vagy véleményezendő anyagról hogy minden szülő tudomást szerezzen róla, pl. kifüggeszti a faliújságra, vagy megjelenteti az iskola honlapján, (A Szülői Szervezet véleményező ülésének írásos anyagait: felkérő levél, előterjesztés, meghívó az ülésre, jelenléti ív, jegyzőkönyv a szavazati arányokkal, határozatokkal öt évig meg kell 29

őrizni, hogy bizonyítani tudják a véleményhozatal jogszerűségét.) 7. rész Jogorvoslati lehetőség törvénysértő véleményező eljárás esetén Törvényességi vizsgálatot lehet kezdeményezni, ha a vélemény beszerzésére kötelezettek megszegik a véleménynyilvánítással kapcsolatos eljárási szabályokat, pl.: -

Nem tartják be az előírt határidőket.

-

Nem biztosítják a véleményalkotáshoz szükséges dokumentumokat

-

Nem tudják bemutatni a véleményező dokumentumokat (felkérő levél, meghívó, jelenléti ív, jegyzőkönyv)

30

VII. INTÉZMÉNY

VEZETÉSÉNEK

ÉS

KÖZÖSSÉGEINEK

KÜLSŐ KAPCSOLATAI 1. Az intézménymunka megfelelő szintű irányításának érdekében az intézmény igazgatója állandó munkakapcsolatban áll a következő partnerekkel: -

a fenntartóval (Klebelsberg Intézményfenntartó Központta, illetve a Derecskei Tankerületi Közpottal),

-

a Bihari Többcélú Társulás nevelési- és oktatási intézmények vezetőivel,

-

a kistérség és Hajdú-Bihar megye közművelődési intézményeivel,

-

Berettyóújfalu, Debrecen és Derecske városok középfokú nevelésioktatási intézményeivel.

A munkakapcsolat megszervezéséért, irányításáért az intézmény igazgatója és a tagintézmény-vezetők a felelősek. eredményes

2. Az

nevelő -oktatómunka

érdekében

az

intézmény

rendszeres munkakapcsolatot tart fenn: -

a berettyóújfalui Nevelési Tanácsadóval,

-

a pedagógiai szakszolgálattal,

-

a községek gyermekjóléti szolgálataival,

-

a községekben működő egészségügyi szolgáltatókkal,

-

a községi rendőrséggel, polgárőrséggel

-

a művelődési házakkal,

-

a tagintézményeket támogató alapítványok kuratóriumaival,

-

a községek társadalmi egyesületeivel,

-

szakmai szervezetekkel, egyesületekkel.

A munkakapcsolat megszervezéséért, felügyeletéért az igazgató, illetve a tagintézmény vezető – vezetői feladat-megosztás szerint – felelősek. Az általános iskolában tanulók veszélyezettsédének megelőzése, valamint a gyermek-

és

ifjúságvédelmi

feladatok

eredményesebb

ellátása

érdekében

a

tagintézmények gyermek- és ifjúságvédelmi felelősei rendszeres kapcsolatot tartanak fenn a társtelepüléseken működő Gyermekjóléti Szolgálatokkal. 31

Az általános iskolai tanulók egészségi állapotának megóvásáért az intézmény igazgatója rendszeres kapcsolatot tart fenn a községek orvosaival, védőnőivel. Az intézményvezetők megszervezik a tanulók rendszeres egészségügyi vizsgálatát.

3. Kapcsolat az egyházakkal: Megfelelően nyitottak vagyunk a történelmi egyházak által igényelt hitoktatás elősegítésére: -

a szülők, illetve tanulók igénye alapján helyiséget biztosítunk a hitoktatásra,

-

az iskolai tagintézmények tanítási óráihoz, munkarendjéhez igazítva félévenként – a félév indítása előtt minimum 2 héttel végzendő egyeztetés alapján – jelöljük ki a hittanórák, foglalkozások heti rendjét.

32

VIII. AZ INTÉZMÉNY MŰKÖDÉSI RENDJE 1. A pedagógiai munka belső ellenőrzésének rendje A nevelő-oktató munka belső ellenőrzésére a tanítási órákon kívül kiterjed a tanórán kívüli

foglalkozásokra

is.

A

nevelő-oktató

munka

belső

ellenőrzésének

megszervezéséért és hatékony működéséért az igazgató felelős. Az ellenőrzés területeit, konkrét tartalmát, módszerét és ütemezését a félévenként elkészítendő ellenőrzési terv tartalmazza. Az ellenőrzési tervet nyilvánosságra kell hozni. Az ellenőrzési tervben nem szereplő, eseti ellenőrzések lefolytatásáról az igazgató dönt. 1.1. A nevelő-oktató munka belső ellenőrzésére jogosultak: -

az intézményfenntartó

-

az igazgató

-

az igazgató-helyettes

-

a tagintézmény-vezetők, tagintézmény vezető helyettesek

-

munkaközösség vezetők

A látogatók legkésőbb a foglalkozás/óra látogatását megelőző napon jelentik be az ellenőrzés időpontját. A nevelési/tanév során a dokumentációk, a tervek végrehajtásának ellenőrzése folyamatos, amelyet minden nevelőt érint. Az új nevelők ismerkedő látogatása nevelési/tanév elején megtörténik. Az igazgató az intézményben folyó valamennyi tevékenységet ellenőrizheti. Közvetlenül ellenőrzi az igazgatóhelyettes munkáját. Ennek egyik eszköze a beszámoltatás. Az igazgató-helyettes ellenőrzési tevékenységét a vezetői feladatmegosztásból következő saját területén végzi. A munkaközösség-vezetők az ellenőrzési feladatokat a munkaközösség tagjainál a szaktárgyukkal összefüggő területeken látják el. Tapasztalataikról folyamatosan tájékoztatják a tagintézmény-vezetőt vagy az igazgató-helyettest. 1.2 Az ellenőrzés módszerei: -

a tanórák, tanórán kívüli foglalkozások látogatása

-

írásos dokumentumok vizsgálata

-

tanulói munkák vizsgálata

-

beszámoltatás szóban, írásban 33

Az ellenőrzés tapasztalatait a pedagógusokkal egyénileg, szükség esetén a munkaközösség tagjaival meg kell beszélni. Az általánosítható tapasztalatokat - a feladatok egyidejű meghatározásával tantestületi értekezleten összegezni és értékelni kell.

2. Belső ellenőrzési szabályzat A nevelő-oktató munka belső ellenőrzése az IMIP alapján, az igazgató által a tanév elején készített "Ellenőrzési Terv" szerint történik. Az iskola igazgatója helyettesével, tagintézmény-vezetőivel, szakmai munkaközösségek vezetőivel és a nevelőtestület közreműködésével valósítja meg. Az ellenőrzési tevékenységet legalább egy héttel az ellenőrzés előtt mindenkinek konkrétan tudnia kell, akinek a munkája ellenőrzésre kerül. 2.1 Ellenőrzésük alapelvei: -

A nevelő-oktató munka egészét átfogó tevékenység.

-

A rendszeres ellenőrzés a nevelő-oktató munka szerves része, az értékelés alapja.

-

A tartalmi munka minőségi fejlesztésének elengedhetetlen feltétele.

-

Az ellenőrzési tevékenységben az ésszerűség és rugalmasság elvét érvényesíteni.

-

Az ellenőrzés gyakorlatában cél a kölcsönös bizalmon alapuló objektív értékelés, egymás munkájának segítőszándékú véleményekkel történő motiválása.

-

A pályakezdő pedagógusok beilleszkedésének segítése, módszereik gazdagítása.

-

Az ellenőrzéssel további cél a pedagógusok önismeretének, önértékelésének és önnevelésének továbbfejlesztése.

3. Az ellenőrzést végzők hatásköre 3.1. Ellenőrzési joggal: Az iskola egyszemélyi felelős vezetője az igazgató, akinek ellenőrzési hatásköre az intézmény egészére, a teljes pedagógiai, ügyviteli és gazdálkodási munkára, az iskola minden dolgozójára kiterjed. Felelős a felsőbb szervek és a nevelőtestületi határozatok egységes végrehajtásáért.

34

Igazgató-helyettes: Óralátogatás az ellenőrzési tervnek megfelelően, ha lehet a tagintézményvezetőjével. Ellenőrzési hatásköre kiterjed a szertárak, tantermek folyamatos, rendszeres ellenőrzésére. Osztályvezetők, osztályfőnökök, napközis csoportvezetők: A közösségi tulajdon védelme az iskola minden dolgozójának ellenőrzési feladatához tartozik. Kötelességük a szándékos rongálás megakadályozása, illetve az okozott kár bejelentése a tagintézmény-vezetőknek, a károkozók körének felderítése és kártérítésre kötelezése. 3.2 Tájékozódási joggal: Gyermekvédelmi felelős: A veszélyeztetett tanulókat ellenőrzi. Megfigyeli: -

a veszélyeztetett tanulók feladattudatát, munkafegyelmét, magatartását

-

az osztályközösségben elfoglalt helyüket

-

a tanulmányi eredményüket, fejlődésüket, lemaradásukat (saját értelmi képességeikhez mért fejlődésüket)

-

a pedagógussal kialakított kapcsolatot

-

a bánásmódot, melyben a pedagógus részesíti a tanulót

-

a tanítási órán és egyéb foglalkozásokon

Ügyeletes tanár: Az iskola zavartalan működésének alapfeltétele a felnőtt ügyelet folyamatos működése. Ennek napi ellenőrzése a feladata. Az ellenőrzési és tájékozódási látogatási joggal felhatalmazott vezetők, felelősek az ellenőrzés és a tájékozódás tapasztalatairól, valamint a felsőbb szervek utasításairól tájékoztatják az iskola igazgatóját. Az éves "Ellenőrzési Tervben" kiemelt tantárgyak és nevelési területek ellenőrzéséhez, a munkaközösségek javaslata alapján kér az iskolavezetés szaktanácsadói segítséget.

35

IX. A KÖZOKTATÁSI INTÉZMÉNY MŰKÖDÉSI RENDJÉT MEGHATÁROZÓ DOKUMENTUMOK 1. A törvényes működés alapdokumentumai Az intézmény törvényes működését az alábbi - a hatályos jogszabályokkal összhangban álló - alapdokumentumok határozzák meg:

X.

-

alapító okirat

-

helyi pedagógiai program

-

éves munkaterv

-

jelen szervezeti és működési szabályzat

-

közalkalmazotti szabályzat

AZ INTÉZMÉNY MUNKARENDJE 1. Belépés és benntartózkodás rendje Az intézmény nyitott, másfelől foglalkozási időben 730 – 1600 óráig az intézménybe belépni csak úgy lehet, hogy ne zavarja az oktató, nevelő munkát. Az intézménynek védett azon területe, ahol a gyermekek nevelése folyik. A szülők az alsótagozatos gyermekeiket a reggeli érkezéskor az ügyeletes nevelőknek adják át, az iskolai foglalkozások végén az utolsó órát tartó pedagógustól veszik át. Az intézményben dolgozó nevelők felelősséggel tartoznak az intézményi vagyon megóvásáért és a tanulók védelméért. Azokba az épületrészekbe, ahol a nevelés folyik csak az intézményvezető engedélyével lehet belépni. Az óra megkezdése előtt 1 órával kell engedélyt kérni, vagy a fogadóórák rendje szerint. A fogadóórák beosztását az intérmény bejáratánál ki kell függeszteni.

2. A

intézményvezetők

nevelési -oktatási

intézményben

való

benntartózkodásának rendje A nevelési-oktatási intézmény vezetője, helyettese, tagintézményvezetője köteles gondoskodni arról, hogy az ő, vagy helyettesének akadályoztatása esetén a vezetői, vezetőhelyettesi feladatokat ellássák az intézményben, kivéve az olyan feladatokat, melyek a 36

vezető

kizárólagos

jogkörébe

tartoznak.

Készüljön

időbeosztás

a

vezetők

benntartózkodásáról mindaddig, amíg az intézmény nyitvatart. A vezetők akadályoztatása esetén helyettesítő szeményt kell kijelölniük e feladatok ellátására. Ezt a beosztást ki kell függeszteni a tanári szobában, illetve a szülők számára is elérhető helyen.

3. A

nevelő-oktató

munkát

közvetlenül

segítő

és

más

közalkalmazottak munkarendje a) Az intézményben a nem pedagógus közalkalmazottak munkarendjét a fenti jogszabályok betartásával az intézményvezető állapítja meg az intézmény zavartalan működése érdekében. Munkaköri leírásaikat az igazgatóhelyettes készíti el, javaslatot tesz a napi munkarend összehangolt kialakítására, változtatására és a közalkalmazottak szabadságának kiadására. b) A nem pedagógus munkakörben foglalkoztatottak munkarendje: -

gyermek - és ifjúságvédelmi felelős:

730 - 1600

-

iskolatitkár:

730 - 1600

4. Pedagógusok munkarendje a) A pedagógusok jogait és kötelességeit a köznevelési törvény rögzíti. b) A törvény 16. §-a szerint a nevelési-oktatási intézményben dolgozó pedagógus heti teljes munkaideje a kötelező órákból, valamint a nevelő, illetve a nevelőoktató munkával vagy a gyermekekkel, tanulókkal, a szakfeladatának megfelelő foglalkozással összefüggő feladatok ellátásához szükséges időből áll. c) A pedagógusok napi munkarendjét, a helyettesítési rendet a tagintézmény-vezető állapítja meg az iskola órarendjének függvényében. Az ügyeleti rendet az Igazgató és tagiskola vezetők állapítják meg. d) A pedagógus köteles 15 perccel a tanítási, foglalkozási, ügyeleti beosztása előtt a munkahelyén (illetve a tanítás nélküli munkanapok programjának kezdete előtt annak helyén) megjelenni. A pedagógus a munkából való rendkívüli távolmaradást, annak okát lehetőleg előző nap, de legkésőbb az adott munkanapon reggel ½ 8 óráig köteles jelenteni a tagintézmény vezetőjének, hogy közvetlen munkahelyi vezetője helyettesítéséről 37

intézkedhessen. A huzamosabb ideig hiányzó pedagógus köteles hiányzásának kezdetekor tanmeneteit az igazgatóhoz vagy helyetteséhez eljuttatni, hogy akadályoztatása esetén a helyettesítő tanár biztosíthassa tanulók számára a tanmenet szerinti előrehaladást. e) A tantervi anyagban való lemaradás elkerülése érdekében hiányzások esetén lehetőség szerint - szakszerű helyettesítést kell tartani. Ha a helyettesítő pedagógust legalább egy nappal a tanóra (foglalkozás) megtartása előtt bízták meg, úgy köteles szakórát tartani, illetve a tanmenet szerint előrehaladni.

5. Az intézmény tanulóinak munkarendje Az intézmény házirendje tartalmazza tanulók belső munkarendjének részletes szabályait, a tanulók jogait és kötelességeit. A házirend betartása a tanulók számára kötelező. Erre elsősorban minden tanuló saját maga, másodsorban a pedagógusok és a beosztott tanulók ügyelnek.

6. A tanév helyi rendje a) A tanév rendje az évente kiadott OM rendelet szerint alakul. A pontos meghatározás minden évben az iskola éves munkatervében szerepel. -

A szorgalmi idő az ünnepélyes tanévnyitóval kezdődik, és a tanévzáró ünnepéllyel fejeződik be.

b) A tanév helyi rendjét, programjait a nevelőtestület határozza meg, és rögzíti az éves munkatervben. Ennek megfelelően a tanévnyitó értekezlet az alábbiakról dönt: -

a nevelő-oktató munka lényeges tartalmi változásairól (pedagógiai program módosításáról, az új tanév feladatairól)

-

az iskolai szintű rendezvények és ünnepélyek tartalmáról és időpontjáról

-

a tanítás nélküli munkanapok időpontjáról és programjáról

-

a tanév tanórán kívüli foglalkozásairól

-

az éves munkaterv jóváhagyásáról

-

a házirend módosításáról

c) Az intézményi rendezvényekre (ünnepélyekre, tanulmányi és sportrendezvényekre) való megfelelő színvonalú felkészítés és felkészülés a pedagógusok és a tanulók számára egyenletes, képességeket és a rátermettséget figyelembevevő terhelést adjon. Az intézményi szintű ünnepélyeken, rendezvényeken a pedagógusok és a 38

tanulók jelenléte kötelező, az alkalomhoz illő öltözékben. d) A tanév helyi rendjét, az intézmény házirendjét és a balesetvédelmi előírásokat az osztályfőnökök az első tanítási héten ismertetik a tanulókkal, az első szülői értekezleten pedig a szülőkkel.

7. A tanítási órák, óraközi szünetek rendje, időtartama a) Az oktatás és a nevelés a tantárgyfelosztással összhangban levő heti órarend alapján történik pedagógus vezetésével, a kijelölt termekben. b) A tanítási órák időtartama 45 perc. Az első tanítási óra reggel 8.00 órakor kezdődik. A kötelező tanítási órák délelőtt vannak, azokat legkésőbb 13.30 óráig be kell fejezni. Rendkívül indokolt esetben az igazgató rövidített órákat és szüneteket rendelhet el. c) A tanítási órák látogatására igazgatói engedély nélkül csak a tantestület tagjai jogosultak. Minden egyéb esetben a látogatásra az igazgató adhat engedélyt. A tanítási órák megkezdésük után nem zavarhatók. A kötelező orvosi vizsgálatok az igazgató által előre engedélyezett időpontban és módon történhetnek, lehetőség szerint úgy, hogy a tanítást ne zavarják. d) Az óraközi szünetek időtartama 10 perc, ebből a második az étkezési szünet, a házirendben feltüntetett csengetési rend szerint. Az óraközi szünetet - a 20 perces étkezési szünetet kivéve, az udvaron töltik, ill. az aulában lehetőség szerint, vigyázva saját és társaik testi épségére. Az óraközi szünet rendjét szükség szerint ügyeletes pedagógusok és pedagógiai asszisztensek felügyelik. Az óraközi szünet ideje nem rövidíthető, legkisebb időtartama 10 perc. e) A bemutató órák és foglalkozások, nyílt napok tartásának rendjét és idejét – a munkaközösség-vezetők javaslata alapján - munkaterv rögzíti.

8. Az intézményben tartózkodás rendje a) Az iskola szorgalmi időben hétfőtől péntekig reggel 7.30-tól a szervezett foglalkozások befejezéséig, de legkésőbb 16 óráig tart nyitva. b) Az iskolát szombaton, vasárnap és munkaszüneti napokon zárva kell tartani. Rendezvények esetén a nyitva tartásra, valamint a szokásos nyitvatartási 39

rendtől való eltérésre az igazgató ad engedélyt. c) A folyosókon és az aulában mindkét intézményben 7 óra 30 perctől a tanítás kezdetéig, valamint az óraközi szünetekben tanári ügyelet működik. d) A hivatalos ügyek intézése az iskolatitkári irodában történik 8 és 16 óra között. Az épületbe belépő szülőket, illetőleg látogatókat regisztrálni kell, az irodához kell kísérni, melyről a portaszolgálat gondoskodik. e) Az iskola a tanítási szünetekben az ügyeleti rend szerint tart nyitva. f) Az ügyeleti időn kívül csak a beosztásuk szerint munkát végzők tartózkodhatnak az épületben. A nyári tanítási szünet ügyeleti rendjét az igazgató tanévenként határozza meg.

XI. A

TANÓRÁN

KÍVÜLI

FOGLALKOZÁSOK

SZERVEZETI FORMÁJA ÉS RENDJE

1. A tanórán kívüli foglalkozások célja Az oktatási és kulturális minister által kiadott kerettantervi rendeletében meghatározott szabadon tervezhető órákat az iskola Pedagógiai programja tartalmazza. Az iskola –a tanórai foglalkozások mellett (költségvetési lehetőség alapján)– a tanulók érdeklődése, igényei, szükségletei szerint tanórán kívüli foglalkozásokat szervez.

2. A napközis és a tanulószobai foglalkozások rendje A napközis és a tanulószobai foglalkozások a tanórára való felkészülés, a szabadidő hasznos eltöltésének színterei. Működésének rendjét az iskola eves munkaterve alapján a nevelő dolgozza ki. A napközis foglalkozásokról való eltávozás cask a szülő tájékoztató füzetbe beírt kérelme alapján történhet, a napközis nevelő foglalkozás vezetőjének engedélyével.

3. A napközis és tanulószobai foglalkozásokra való felvétel elvei 

Minden tanévben, szeptember hónap végéig kell jelentkezni napközis 40

foglalkozásra, tanulószobára. Első évfolyamon a beiratkozáskor már lehet jelentkezni. 

Indokolt esetben a szülő tanév közben is kérheti gyermeke napközibe, illetve tanulószobai elhelyezését.



Lehetőség szerint, minden jelentkezőt fel kell venni.



A felvételi kérelem elbírálásánál előnyt élveznek azok a tanulók: Akiknek napközben otthoni felügyelete nem megoldott, és ezért felügyeletre szorulnak, akiknek mindkét szülője dolgozik, akik rosszabb szociális körülmények között élnek.

A felvételi kérelmek elbírálásakor ki kell kérni az iskola gyermek- és ifjúságvédelmi felelős és az osztályfőnök véleményét.

4. Egyéb tanórán kívüli foglalkozások és az ezekre vonatkozó általános szabályok 4.1. Szakkörök: -

A magasabb színtű képzés igényével a tanulók érdeklődésétől függően a nevelők javaslata alapján indít a tagintézémény.

4.2. Tehetséggondozó foglalkozás: -

Célja a tanulók képességeinek, készségeinek további fejlesztése, melynek keretében érdeklődésüknek, képességüknek és tehetségüknek megfelelően felkészítik őket a továbbtanulásra.

-

A tanulmányi, szakmai és sportversenyeken való részvétel a kiemelkedő teljesítmények függvényében lehetséges.

4.3. Kulturális rendezvények: -

Az iskola tanulói közösségei (osztályok, diákkörök, szakkörök) egyéb rendezvényeket is tarthatnak.

-

Az ilyen jellegű rendezvényeket be kell jelenteni az intézmény vezetőségének.

-

Az engedélyezett összejöveteleken biztosítani kell a nevelői felügyeletet.

41

5. A mindennapi testedzés formái, az iskolai sportkör az általános iskolai tagintézményekben -

Az intézmény minden tanulója számára a mindennapos testedzést a kötelező testnevelés, a szabadon választható délutáni sportfoglalkozásokon biztosítja.

-

A délutáni foglalkozásokat a tagintézményenként szervezett sportkör és tömegsport keretében –az intézmény anyagi lehetőségei alapján- kell megszervezni.

-

E foglalkozásokon az intézmény minden tanulója jogosult részt venni.

-

A délutáni tömegsport foglalkozásokon való részvételhez az intézmények biztosítják, hogy a sportudvar a tanulók számára nyitva legyen.

-

A

tömegsport

foglalkozások

időrendjét

tanévenként

az

iskolai

munkatervben kell meghatározni.

6. Az

intézményekben az alábbi tanórán kívüli szervezett

foglalkozási formák működnek: 6.1. Pocsaji Lorántffy Zsuzsanna Általános Iskola Évfolyam

1.

2.

4.

1 óra

Sport szakkör Gyógytestnevelés Magyar felvételi előkészítő-szakkör Matematika felvételi előkészítő-szakkör Sakk szakkör

3.

5.

2 óra

6.

7.

8.

4 óra

Összesen

7 óra

2 óra

2 óra 2 óra

2 óra

2 óra 1 óra

2 óra 1 óra

Természetismeret szakkör

1 óra

1 óra

Rajz szakkör

2 óra

2 óra

Cigány és cigánynépismereti szakkör Napközi

1 óra

1 óra

Tanuló szoba Összesen:

12,5 óra

14 óra

14 óra 10 óra 18 óra

42

6.2. Pocsaji Lorántffy Zsuzsanna Általános Iskola Bocskai István TagiskolájaKismarja Évfolyam

1.

2.

Sport szakkör Magyar előkészítő Tehetséggondozás magyarból Matematika előkészítő Tehetséggondozás matematikából ÖKO szakkör Természetismeret szakkör Énekkar

3.

4.

7.

2 óra

4 óra

1 óra

1 óra

1 óra

1 óra 2 óra

8.

1 óra 1 óra 1 óra 2 óra 2 óra 20 óra

Összesen

6 óra 1 óra 2 óra 1 óra 2 óra 2 óra 1 óra 1 óra 2 óra

Grafika szakkör

Összesen:

6.

1 óra

Rajz szakkör

Hittan Napközi Tanuló szoba

5.

1 óra 20 óra

2 óra 1 óra

10 óra 21 óra

43

XII. TANTÁRGYFELOSZTÁS ELVEI, ÓRARENDKÉSZÍTÉS 1. Tantárgyfelosztás elvei: A tantárgyfelosztás az érvényes óratervek (óraháló) és a pedagógusok kötelező óraszámai alapján készül. Elkészítésénél az alábbi elveket lehet figyelembe venni: 

Kötelező óraszámok, órakedvezmények,



Az osztály osztályfőnöke saját osztályában lehetőleg minden általa tanítható tantárgyat tanítson,



Felmenő rendszerben biztosítani a folyamatosságot,



A pedagógus személyisége és az osztály közössége lehetőleg megfeleljen egymásnak,



Arányos terhelés,



Egyéni kívánságok.

A tantárgyfelosztást a munkaközösség-vezetők javaslatát figyelembe véve az intézményben az intézményvezető és helyettese, a tagiskolában a tagintézményvezetője állítja össze, melyet egyeztetnek a tankerület igazgatójával, oktatási referensével és megbeszélik az adódó problémákat. A nevelőtestület véleményezi. Az igazgatót illeti meg a jog, hogy megállapítsa az osztályfőnök személyét, s hogy az adott pedagógus milyen tantárgyat tanít. 2. Az órarendkészítés elvei: A pedagógusoknak az iskolában neveléssel, oktatással, munlával eltöltött idejét az iskolai órarend határozza meg. Az órarend a tantárgyfelosztás alapján készül. Alsó tagozaton az osztálytanítók, felső tagozaton az igazgatóhelyettes, tagintézményvezető készíti el, melynél az alábbiakat lehet figyelembe venni: 

a tanulócsoportok heti optimális terhelése,



napi egyenletes terhelés



tantárgyi speciális követelmények,



tömbösítés,



bontott csoportok szervezése (idegen nyelv, informatika)

44

A pedagógusok nevelő-oktató munkával összefüggő teendőkre való kijelölésének, megbízatásának elvei 1. A neveléssel-oktatással összefüggő feladatok 1.1. Tervező munka: -

A nevelőtestület tagjai az irányító tanmeneteket az adott osztályközösség értelmi és tudásszintjére adaptálva alkalmazhatják.

-

A tanítási órán a nevelő szakmai ismereteinek, metodikai kultúrájának, gyakorlati tapasztalatainak mértékében úgy köteles felkészülni, hogy biztosítsa tanítási óráján az alapkészségek fejlesztését, a tantervi követelmények differenciált elsajátítását, a tehetséggondozás mellett a felzárkóztatást.

1.2. Adminisztrációs tevékenység: Osztálynapló, csoportfoglalkozási naplók: 

Az osztályvezető, osztályfőnök minden tanév elején köteles a tanulók adatait a szülőktől írásban megkérni és annak alapján felfektetni az egyéni adatlapot egyéni dokumentumok alapján.



Az osztálynaplót az osztályvezető és osztályfőnök hetente köteles ellenőrizni, a hiányokat pótolni illetve pótoltatni.



Az osztálynaplóba beírt osztályzatokat az ellenőrzővel havonta egyszer köteles az osztályvezető, ill. osztályfőnök egyeztetni.



Az osztályból kiiratkozott tanuló távozását az egyéni adatlapnál bejegyezni az osztályvezető, ill. osztályfőnök feladata. (anyakönyv)

1.3. Felmérések, dolgozatok: -

A szaktanárok kötelessége a dolgozatokat év elején és tanév végén összegyűjteni és a tagintézmény-vezető által kijelölt helyen tárolni.

1.4. Szülőkkel való kapcsolattartás: -

Fogadóóra tartása minden pedagógus kötelessége.

-

Családlátogatás: 

Új osztályfőnök szeptemberben a veszélyeztetett, hátrányos helyzetű és problémás tanulókat köteles meglátogatni. Az első félév végéig minden tanulóhoz el kell jutnia. 45



Azok az osztályvezetők, ill. osztályfőnökök, akik továbbvezetik osztályukat szükség szerint kötelesek meglátogatni a tanulókat.

2. Pedagógiai, vezetési és szervezési feladatok: 

Az osztályfőnöki feladatok vállalása elsősorban önkéntes alapon történik.



Amennyiben nincs önként jelentkező, az osztályfőnöki munkaközösség javaslata alapján az igazgató jelöli ki a megfelelő személyt. 

Szakkörvezetésre minden nevelő önként jelentkezhet.



Lyukas órájában a nevelő köteles helyettesítést ellátni, ha erre szükség van.



Ügyelet ellátása az ügyeleti rend alapján minden pedagógus kötelessége. (felmentést csak a terhes anyák kapnak, terhességük félidejétől)



A tanulók orvosi vizsgálatra történő kisérése az osztályfőnök, az osztállyal lévő szaktanár kötelessége.

2.1. Táboroztatás: A nyári táborra van lehetőség, akkor a beosztás elsősorban önkéntes alapon történik, kevés jelentkező esetén a nevelőtestület javaslatának figyelembevételével az igazgató döntése alapján történik. 2.2.

Továbbképzéseken való részvétel A helyi pedagógiai program mellékletében található továbbképzési terv alapján történik.

46

XIII.EGYEBEK 1. Aláírási és pecséthasználati jogkör 1.1. Az iskola körbélyegzőjének felirata: 1.2. Az intézmény hosszú bélyegzőjének felirata: Aláírási joga az igazgatónak távolléte esetén az igazgató helyettesének van. Saját területén aláírási joga van a tagintézmény-vezetőnek, ill. az iskolatitkárnak (pl. iskolalátogatási igazolások). Pecsétet az igazgató, az igazgatóhelyettes, a tagintézmény-vezető, az iskolatitkár és esetenként megbízott személyek használatnak: 

bizonyítványok, naplók, anyakönyvek, ellenőrzők hitelesítése esetén az osztályfőnök,



vásárlások, ügyintézések esetén a megbízott személy. Pecsétet csak átvételi elismervény ellenében lehet kiadni. Használaton kívül a pecsétet el kell zárni.

2. Az intézményi vagyon védelem: 

Az intézményi vagyonmegóvás érdekében a kapukat zárni kell.



A munkarend szerint a gondnok zárja és nyitja az ajtókat. Záráskor és nyitáskor is ellenőrizni kell az ablakokat, tűzvédelem és biztonság szempontjából.



A karbantartó a fűtési időszakban fokozottan figyel a gázkazánokra, Különösen figyel a megfelelő szellőztetésre, ahol a gázkazánok helyiségében naponta többször ellenőriz. Hiba esetén azonnal intézkedik.



Amikor a karbantartó nem tartózkodik az intézményben (szabadság stb.) a takarító köteles a szellőztetést ellenőrizni.

3. Nyilatkozatok 

Elvárás,

hogy

a

nyilatkozatok

konkrétak,

szabatosak,

közérthetőek legyen. 

A közölt adatok szakszerűségéért és pontosságáért, a tények 47

objektív ismertetéséért a nyilatkozó felel. 

A nyilatkozatok adásakor minden esetben tekintettel kell lenni a hivatali titoktartásra vonatkozó rendelkezésekre, valamint az intézmény jó hírnevére és érdekeire.



Nem adható nyilatkozat olyan üggyel, ténnyel és körülménnyel kapcsolatban, amelynek idő előtti nyilvánosságra hozása az intézmény tevékenységében zavart, az intézmények anyagi vagy erkölcsi kárt okozna, továbbá olyan kérdésekről, amelyeknél a döntés nem a nyilatkozattevő hatáskörébe tartozik.



A nyilatkozattevőnek joga van arra, hogy a vele készített riport kész anyagát a közlés előtt megismerje. Kérheti az újságírót, riportert, hogy az anyagnak azt a részét, amely az ő szavait tartalmazza, közlés előtt vele egyeztesse.

XIV. AZ INTÉZMÉNYI HAGYOMÁNYOK ÁPOLÁSA A hagyományok és a hagyomány ápolásával kapcsolatos feladatok Kötelezően meg kell tartani az iskolában: az aradi vértanúk, a kommunista és egyéb diktatúra áldozatai (februás 25.) a holokauszt áldozatai (április 16.) a Nemzeti Összetartozás Napja (júnis 4.) március 15-e, október 23-a. További ünnepségek, megemlékezések, rendezvények iskolai vagy osztályszinten:



Évnyitó



Helytörténeti túra



Mikulás és karácsonyi ünnepség



Szaktárgyi versenyek



Farsang, diszkók



Költészet napja



Anyák napja



Gyermeknapi rendezvény műsor 48



Pedagógus nap



Színházlátogatások



Sportversenyek (helyi, területi)



Kirándulások



Évzáró, ballagás

A fenti rendezvényeken az alkalomnak megfelelő öltözetben kell megjelenni. A fent felsorolt ünnepségek megtartásához biztosítani kell a személyi és anyagi feltételeket. Egyéb hagyományok, rendezvények 

Nyílt napok a szülők részére, első félév utáni első hét



Az iskolába jövő elsőosztályos szülők és gyerekek betekintést kaphatnak az első osztály munkájából, megnézhetik az iskolát, illetve leendő tantermüket.

XV.

A MUNKAIDŐ-NYILVÁNTARTÁS VEZETÉSÉNEK SZABÁLYAI

A nevelési oktatási intézmény a 138/1992. (X. 8.) Korm. rendelet 7. § (1) bekezdése alapján Szervezeti és Működési szabályzatában szabályozni köteles a közoktatási intézményekre vonatkozó munkaidő-nyilvántartás vezetésével kapcsolatos helyi rendet.

1.A munkaidő nyilvántartás tartalma A munkaidő-nyilvántartásnak tartalmaznia kell a tanítással le nem kötött munkaidő keretében ellátott feladatokat, külön megjelölve 

a nevelési-oktatási intézményben, illetve



a nevelési-oktatási intézményen kívüli ellátandó, illetve ellátható feladatokat.

A munkaidő-nyilvántartás vonatkozásában a tanítással le nem kötött munkaidő meghatározásakor tanításnak minősülnek a tanítási órák.

2.A munkaidő-nyilvántartás vezetésének részletes szabályai  A tanítási órákkal le nem kötött munkaidejét az intézményben vagy az intézményen kívül látja el.  Mivel nem köteles a teljes munkaidejét az intézményen belül tölteni, ezért az intézményen kívül ellátandó feladatokat nem kell külön füzetbe vezetnie. 49

3.A

munkaidő nyilvántartásának ellenőrzése során felhasználható

dokumentumok 3.1. A tanítással lekötött munkaidő bejegyzésének alapja:  a tantárgyfelosztás, órarend,  a kötelező órába beszámító tevékenységek ellátására vonatkozó feladat ellátási terv,  az elrendelt többlettanítás;  helyettesítési napló. 3.2. A napközi, tanulószoba foglalkozással töltött munkaidő bejegyzésének alapja:  a tantárgyfelosztás, órarend,  a tanítással le nem kötött munkaidőben ellátandó tevékenységekre vonatkozó feladat ellátási terv,  helyettesítési napló. 3.3. Nem kötelező tanórai foglalkozással töltött munkaidő bejegyzésének alapja:  az adott tevékenységre vonatkozó foglalkozási napló,  a vonatkozó feladat ellátási terv  osztályközösségi program esetén a programról szóló rövid leírás (osztályfőnöki munkaterv). 3.4. Nem kötelező tanórai foglalkozás időkerete terhére szervezett foglalkozással töltött munkaidő bejegyzésének alapja:  a tantárgyfelosztás, órarend,  e tevékenységekre vonatkozó feladat ellátási terv,  foglalkozási napló,  versenyek, bajnokságok dokumentációi,  diáknapra vonatkozó munkaidő beosztás. 3.5. Pedagógiai program szerinti osztály/csoportfoglalkozással töltött munkaidő bejegyzésének alapja:  pedagógiai program,  tantárgyfelosztás,  foglalkozási napló,  a foglalkozással kapcsolatos dokumentációi. 50

3.6. Ügyviteli tevékenységgel, a nevelőtestület munkájában való részvétellel, az intézmény szervezeteivel, kapcsolatos tevékenységgel, valamint az intézmény dokumentációival

kapcsolatos

feladatok

ellátásával

töltött

munkaidő

bejegyzésének alapja különösen:  munkaköri leírásban meghatározott feladatok,  nevelőtestület munkaprogramja, értekezletei, döntései, előterjesztései,  intézményi

szervezetek

munkaprogramja,

értekezletei,

döntései,

előterjesztései,  intézményi dokumentációk elkészítésének, felülvizsgálatának terve, és az elkészült, felülvizsgált intézményi dokumentumok.

3.7. Órákra és foglalkozásokra történő felkészüléssel és előkészítéssel töltött idő:  tantárgyfelosztás és órarend,  foglalkozási napló,  óravázlat. 3.8. Tanulók, gyermekek értékelésével töltött idő: 

napló, dolgozatok. 3.9. Ügyviteli tevékenységgel töltött idő:



munkaköri leírásban meghatározott feladatok,



feladat ellátási tervben meghatározott feladatok,



ügyviteli tevékenység dokumentuma. 3.10. Egyéb az oktatási intézménnyel kapcsolatos feladatok ellátásával töltött idő:



a feladatok meghatározására vonatkozó terv,



a feladat ellátására vonatkozó dokumentum.

4. A nyilvántartás vezetésével kapcsolatos felelősség A nyilvántartás vezetésével kapcsolatban felelősség terheli: 

az intézményvezetőt,



az igazgató-helyettest,



a tagintézmény-vezetőt, 51

XVI.

A



a nyilvántartás kezelőt,



a pedagógust.

TANKÖNYVELLÁTÁS-

ÉS

TÁMOGATÁS

RENDJE

AZ

INTÉZMÉNYBEN Az iskolai tankönyvellátás megszerzéséért a tagintézmény-vezető közreműködésével igazgató a felelős. Az igazgató a tankönyvjegyzék alapján a munkaközösségek véleményének kikérésével elkészítteti a tankönyvrendelést. A tankönyvek kiválasztásában az iskola szakmai programja, a hagyományok követése és – legvégső szempontként – a beszerzési árak döntenek. A

tankönyvterjesztésre

az

igazgató,

a

tagintézmények

egy-egy

munkatársával

megállapodást köt a tankönyvterjesztés lebonyolítására.

XVII.

A TANULÓ- ÉS GYERMEKBALESETEKKEL ÖSSZEFÜGGŐ EGYES FELADATOK: VÉDŐ, ÓVÓ INTÉZKEDÉSEK

Az iskolai nevelőmunka egészséges és biztonságos feltételeinek megteremtésére a tanuló balesetek megelőzésére vonatkozó részletes, helyi szabályokat a munkavédelmi szabályzat, a tűzriadó-, a bombariadó-terv, a tűzvédelmi utasítás tartalmazza. A tanulók joga, hogy a nevelési-oktatási intézményben biztonságos és egészséges környezetben neveljék és oktassák őket. Ezért az intézmény minden dolgozójának alapvető feladatai közé tartozik, hogy a tanulók részére az egészségük, testi épségük megőrzéséhez szükséges ismereteket átadja, valamint ha észleli, hogy a tanuló balesetet szenvedett, vagy ennek veszélye fennáll, a szükséges intézkedéseket megtegye.

1. Az iskola dolgozóinak feladatai a tanuló - és gyermekbaleset megelőzésével kapcsolatosan Az intézmény minden dolgozójának ismernie kell, és be kell tartani az iskolai működésre vonatkozó általános és helyi szabályokat, az igazgatói utasításként kiadott rendelkezések szabályait. Oktatni kell minden tantárgy keretében, iskolai rendezvények, tanévközi, nyári 52

szünetek, tanulmányi kirándulások előtt a tanulók biztonságának és testi épségének megóvásával kapcsolatos ismereteket, rendszabályokat, viselkedési formákat. Az osztályfőnököknek az osztályfőnöki órákon a tanulókkal ismertetni kell az egészségük és testi épségük védelmére vonatkozó előírásokat, az egyes foglalkozásokkal együtt járó veszélyforrásokat, a tilos és az elvárható magatartásformákat. Az osztályfőnököknek feltétlenül foglalkozniuk kell a balesetek megelőzését szolgáló szabályokkal a következő esetekben: A tanév megkezdésekor az első tanítási napon ismertetni kell: 

az iskola környékére vonatkozó közlekedési szabályokat,



a házirend balesetvédelmi előírásait,



a rendkívüli esemény (baleset, tűzriadó, bombariadó, természeti katasztrófa, stb.) bekövetkezésekor szükséges teendőket, a menekülési útvonalat, a menekülés rendjét tanulók kötelességeit a balesetek megelőzésével kapcsolatban.

Az intézmény igazgatója, a tagintézmény vezetője az egészséges és biztonságos munkavégzés

tárgyi

feltételeit

munkavédelmi

ellenőrzések

(szemlék)

keretében

rendszeresen ellenőrzi. A munkavédelmi szemlék tanévenkénti időpontját, a szemlék rendjét és az ellenőrzésbe bevont dolgozókat a munkavédelmi szabályzat tartalmazza.

2. Az intézményi dolgozók feladatai tanulóbalesetek esetén A tanulók felügyeletét ellátó nevelőnek a tanulót ért bármilyen baleset, sérülés vagy rosszullét esetén haladéktalanul meg kell tennie a szükséges intézkedéseket: -

a tanulót elsősegélyben kell részesítenie, ha szükséges orvoshoz kell vinni;

-

a balesetet okozó veszélyforrást meg kell szüntetnie;

-

a balesetet jeleznie kell az iskola igazgatójának, akinek ki kell vizsgálnia a körülményeket;

-

a balesetről jegyzőkönyvet kell készíteni;

-

a balesetet szenvedett tanulót elsősegélynyújtásban részesítő dolgozó a sérülttel annyit tehet, amihez biztonságosan ért.

A tanulóbalesetekkel kapcsolatos iskolai feladatokat magasabb jogszabályok szabályozzák. (11/1994. (VI. 8.) MKM rendelet 2. sz. melléklet)

53

Az iskola dolgozói és tanulói számára minden év elején tűz-, baleset- és munkavédelmi tájékoztatót kell tartani. A tájékoztató megtartását, tartalmát dokumentálni kell. Az oktatáson való részvétel mindenki számára kötelező, a tájékoztató tudomásulvételét a tanulók és dolgozók aláírással rögzítik. Az intézményi nevelő és oktató munka egészséges és biztonságos feltételeinek megteremtésére, a tanulóbalesetek megelőzésére vonatkozó részletes helyi szabályokat a munkavédelmi szabályzat tartalmazza.

3. Az

intézmény

létesítményeinek

és

helyiségeinek

használati

rendje – munka és tűzvédelmi szempontból: -

Az iskola rendjéről a tagintézmény vezető, az iskola igazgatóhelyettese gondoskodik.

-

Az intézmény külső körletének parkjának rendjéért az intézmény gondnoka tartozik felelősséggel.

-

Irodánkba és a nevelői szobába csak tanári engedéllyel mehet be a tanuló vagy más személy.

-

A tantermek rendjéért a hetesek felelnek.

-

A tantermekben, csoportszobákban elsősorban oktatói- nevelői tevékenységek folyhatnak, így azok a hely szellemének megfelelően dekorálhatók.

4. A gyermekek rendszeres egészségügyi felügyelete és ellátása -

A gyermekek rendszeres egészségügyi felügyelete és ellátása érdekében az intézmény fenntartója megállapodást köt a helyi háziorvosi szolgálat vezetőjével.

-

A megállapodásnak biztosítani kell a gyermekek egészségügyi állapotának ellenőrzését, szűrését az alábbi területeken: 

Fogászati



Tüdőszűrés



Szemészet



Gyermekek fizikai állapotának mérése évente egy alkalommal

‐ A továbbtanulás, pályaválasztás előtt álló tanulók általános orvosi vizsgálatát a területileg illetékes rendelőintézet szakrendelőiben végzik. ‐ A gyermek higiéniai- tisztasági szűrővizsgálatát a körzeti védőnő végzi évente több alkalommal. ‐ A szűrővizsgálatok idejére az intézmény nevelői felügyeletet biztosítanak. 54

XVIII.

EGYÉB RENDELKEZÉSEK

1. A nem dohányzók védelmére tett intézkedések: -

2012. január 1-jétől kell alkalmazni a nemdohányzók védelméről szóló 1999. évi XLII. törvényt, módosított formájában.

-

Sem zárt, sem nyílt légtérben nem jelölhető ki dohányzóhely a közoktatási intézményben.

-

Aki a dohányzásra vonatkozó szabályokat megszegi, azt a vezető felszólítja, hagyja abba a tiltott magatartást. Ennek eredménytelensége esetén a szabályokat megszegőt írásban figyelmezteti, illetve újabb eredménytelenség esetén a törvényben meghatározott módon jár el, fegyelmi eljárást kezdeményezhet. A nem dohányzással kapcsolatos tilalmak, előírások betartását az ÁNTSZ illetékes intézete is ellenőrizheti.

2. A reklám- és propagandatevékenység intézményi szabályai: Az intézmény területén mindenféle reklámtevékenység, amely direkt módon alapoz a gyerekek és tizenévesek fogyasztási szokásaira, alkoholt, dohányzást reklámoz, nem engedélyezhető. Kivételt

azok

a

közerkölcsöt

nem

sértő,

láthatóan

nem

profitorientált,

gyermekeknek, tanulóknak szóló reklámok képezhetnek, amelyek: -

az egészséges életmódra neveléssel kapcsolatosak,

-

környezetvédelem, környezeti nevelést szolgálják,

-

társadalmi, közéleti tevékenységet szorgalmaznak,

-

kulturális tevékenységre hívnak fel.

Bármilyen reklám- és propagandatevékenység csak az intézményvezető és a tagintézmény-vezető

engedélyével

történhet

az

intézményben

(nyomtatványok,

szórólapok, auditív információhordozók, stb.). Abban az esetben, ha engedély nélkül történt a reklám- és propagandatevékenység, a közreműködő alkalmazott, tanuló fegyelmi felelősségre vonható.

3. A kártérítésre vonatkozó eljárásrend: A kártérítés megállapításának, érvényesítésének szabályait az intézmény és a 55

tagintézmény házirendje rögzíti.

4. A tanulók és pedagógusok utaztatásának fontosabb szabályai: A tanulók csak a jogszabályban előírtak szerint, szervezetten, szakképzett pedagógus kíséretével, a szülők pontos és időben történt tájékoztatása mellett utaztathatók kulturális és sportrendezvényekre, tanulmányi kirándulás keretében. A szakos ellátás, a pedagógiai szakszolgálat eredményesebb ellátása érdekében a szakmai feladatok tervezésekor az igazgató (tagintézmény-vezetők egyetértésével) elrendelheti a pedagógusok utaztatását lakóhelyük és a tagintézmények között a szakos ellátás kiteljesítése, illetve a pedagógiai szakellátás kiteljesítése érdekében. A munkarend félévenként, az érintett közalkalmazott foglalkoztatási körülményeire, leterheltségére tekintettel változtatható. Az utazásból keletkező költségtöbbletet a fogadó tagintézmény finanszírozza a helyből ellátható szakos pedagógus foglalkoztatására.

5. A tagintézmény közötti kommunikáció: A tagintézmények közötti kommunikáció rendjének alakításáért az intézmény igazgatója a felelős. 5.1. Az informálás módja: - személyesen (vezetőségi értekezlet, látogatás során), - telefonon, - levélben (lehetőség szerint e-mailon). Az intézmény székhelyén végzi a postaforgalmat, a beérkezett leveleket iktatva. 5.2. Az iratkezelés további fő szabályai: A tagintézményeket érintő posta levél, e-mail, küldemény esetén az iskolatitkár közreműködésével az igazgató azonnal értesíti a tagintézmények vezetőit, az iratkezelés további szabályait (iktatás, expediálás, az iratkezelés szabályai, stb.) az intézmény új iratkezelési szabályzata szabályozza.

56

XIX. ZÁRÓ RENDELKEZÉSEK 1. Jelen szervezeti és működési szabályzat (SZMSZ) módosítása csak a nevelőtestület elfogadásával, a jelzett közösségek egyetértésével, az intézményvezető jóváhagyásával lehetséges.

2. Az

intézmény

eredményes

és

hatékony

működéséhez

szükséges

további

rendelkezéseket önálló szabályzatok tartalmazzák. 3. A szervezeti és működési szabályzat a következő mellékletekkel rendelkezik: 1. sz. melléklet:

Az intézmény szervezeti felépítése, vezetési szerkezete

2. sz. melléklet:

A nevelőtestület működésére, valamint a szakmai munkaközösségekre vonatkozó általános szabályok

3. sz. melléklet:

A gyermek- és ifjúságvédelem feladatai intézményünkben

4. sz. melléklet:

Az iskola könyvtár használati szabályzat

5. sz. melléklet:

Ügyviteli és iratkezelési szabályzat

57

1. sz. Melléklet Szervezeti felépítés

A közoktatási intézmény felépítése: I.

Székhely: Lorántffy Zsuzsanna Általános Iskola és Óvoda

II.

Tagintézmény: Bocskai István Általános Iskola

KLIK Derecskei Tankerületi Igazgató

Intézményvezető

Intézményvezető helyettes

Tagintézmény-vezető

Iskola Szülői munkaközössége

Iskola nevelőtestülete

Alsós munkaközösség

Ügyvit. és tech. alkalmazottak

Felsős munkaközösség

Diákönkormányzat

Osztályközösségek

58

2. sz. Melléklet A

nevelőtestület

működésére,

valamint

a

szakmai

munkaközösségekre vonatkozó általános szabályok ‐ A nevelőtestület jogállását, döntési, véleményezési és javaslattételi jogkörét a Ktv. 56-67. §- ai, valamint a Vhr. 29. §-a határozza meg. ‐ A nevelőtestület döntését, javaslatát és véleményét általában a munkaközösségek előzetes állásfoglalása alapján alakítja ki. ‐ A nevelőtestület a tanév folyamán rendes és rendkívüli értekezletet tart. ‐ A nevelőtestület rendes értekezletei: tanévnyitó, félévzáró, tanévzáró és nevelési értekezletek. A tanévnyitó értekezlet dönt az éves munkaterv összeállításáról, illetve elfogadásáról. ‐ A nevelőtestület értekezleteit az iskola munkatervében meghatározott napirenddel és időponttal az iskola igazgatója hívja össze. ‐ Az igazgató a rendkívüli nevelőtestületi értekezlet összehívásáról a napirend három nappal előbb történő kihirdetésével intézkedik. ‐A

rendkívüli

nevelőtestületi

értekezlet

összehívásának

nevelőtestületi

kezdeményezéséhez a pedagógusok egyharmadának aláírása, valamint az ok megjelölése szükséges. Az értekezletet tanítási időn kívül a kezdeményezéstől számított nyolc napon belül össze kell hívni. ‐ A nevelőtestületi értekezleteken kívül a szakmai munkaközösségek a tanév első munkaközösségi értekezletén elfogadott munkaterv szerint tartanak értekezleteket. Az alsós és felsős munkaközösségek egymástól függetlenlenül, de szükség szerint egymással összehangolva végzik munkájukat. Szakmai munkaközösségek / Oktatási törv. 58.§./ Az intézményben intézményegységenként 2-2 szakmai munkaközösség működik. Iskola felső tagozatának szakmai munkaközössége. -

Vezetője: egyben a felső tagozat vezetője is.

-

Tagjai: a felső tagozaton pedagógus munkakört betöltő alkalmazottak, /szaktanárok/.

Az iskola alsó tagozatának szakmai munkaközössége. -

Vezetője: egyben az alsó tagozat vezetője is.

-

Tagjai: az alsó tagozaton pedagógus munkakört betöltő alkalmazottak (tanítók). 59

Szakmai munkaközössségek fő feladatai: A szakmai munkaközösségek tevékenységét magasabb jogszabályok, - valamint éves munkaterv szabályozza. Ezek keretein belül kiemelt feladat(uk): -

Saját területükön belül szakmai, módszertani kérdésekben segítik, fejlesztik, korszerűsítik az iskola munkáját.

-

Egységes követelményeket dolgoznak ki, ezek értékelésében is megállapodnak. (pl. közös írásbeliség – szóbeliség aránya.)

-

Tanulmányi versenyek kiírása, ismertetése, szervezése, lebonyolítása.

-

Továbbképzés és önképzés segítése.

-

Javaslatot tesznek a költségvetésben szereplő szakmai előírányzatokra.

-

Segítik a pályakezdők munkáját.

Munkaközösség vezetők megbízása -

Szakmai munkaközösség vezetőket az intézményegység vezetője – iskolában az iskolaigazgató, óvodában az óvodavezető – bízza meg legfeljebb saját megbízatásuk lejártáig. A megbízó a megbízást bármikor visszavonhatja.

-

A megbízáshoz és a megbízás visszavonásához az adott nevelőtestület véleményét ki kell kérni.

‐ A szakmai munkaközösség-vezető legalább két havonta összehívja a nevelőket a magatrtás, szorgalom értékelése miatt, ezen kívül félévenként az osztályozó ‐ A szakmai munkaközösségek részt vesznek a nevelési-oktatási intézmény szakmai munkájának irányításában, tervezésében, szervezésében és ellenőrzésében, összegző véleményül figyelembe vehető a pedagógusok minősítési eljárásában. ‐ A szakmai munközösségek munkaközösség-vezető irányítja, akit a munkaközösség véleményének kikérésével az intézményvezető bíz meg, legfeljebb 5-évre.

A

nevelőtestületi

értekezlet

előkészítésével

és

lefolytatásával

kapcsolatos

rendelkezések: -

A nevelőtestületi értekezletet az iskola igazgatója készíti elő. A nevelőtestület írásos előterjesztés alapján tárgyalja a pedagógiai program, az SZMSZ, a házirend, a munkaterv, az iskolai munkára irányuló átfogó elemzés beszámoló elfogadásával, 60

valamint a diákönkormányzat SZMSZ-ének jóváhagyásával kapcsolatos napirendi pontokat. Az igazgató az előterjesztés írásos anyagát a nevelőtestületi értekezlet előtt legalább nyolc nappal korábban átadja a munkaközösségek vezetőinek, valamint gondoskodik annak kifüggesztéséről. -

A munkaközösség-vezető a nevelőtestület előtt szóban ismerteti a munkaközösség véleményét. Írásban továbbítja az igazgatóhoz a nevelőtestület által elkészítendő munkatervhez a munkaközösség javaslatát, valamint a munkaközösség saját működési területére vonatkozó értékelést az intézmény munkáját átfogó éves elemzés elkészítéséhez.

-

A nevelőtestületi értekezlet, vonatkozó napirendi pontjához az egyetértési vagy véleményezési jogot gyakorló szülői szervezet képviselőjét meg kell hívni. Meg lehet hívni a véleményezési jogkört gyakorló diákönkormányzat tanuló képviselőjét is.

-

A nevelőtestületi értekezlet levezető elnöki feladatit az igazgatóhelyettes, akadályoztatása

esetén

a

munkaközösség-vezető

látja

el.

A

jegyzőkönyv

hitelesítésére az értekezlet két nevelőtestületi tagot választ. -

Ha a nevelőtestület egyszerű szótöbbséggel hozható döntésénél szavazategyenlőség keletkezik, a határozatot az igazgató szavazata dönti el. A nevelőtestület döntéseit határozati formában kell megszövegezni. A határozatokat sorszámozni és azokat nyilvántartásba kell venni.

-

A nevelőtestületi értekezlet jegyzőkönyvét az iskolatitkár vezeti. A jegyzőkönyvet az értekezletet követő három munkanapot követően kell elkészíteni. A jegyzőkönyvet az igazgató, a jegyzőkönyvvezető és a két hitelesítő írja alá.

-

A szakmai munkaközösségek értekezleteit a szakmai minaközösség-vezetők szervezik és vezetik az elfogadott munkaterv alapján.

61

3. sz. Melléklet A gyermek- és ifjúságvédelem feladatai intézményünkben A családnak, mint a társadalom alapvető egységének minden támogatást és védelmet meg kell kapnia ahhoz, hogy szerepét betölthesse. Minden országban vannak különösen nehéz körülmények között élő gyerekek, akikre figyelmet kell fordítani. Az állam jogalkotó- és jogalkalmazó szervei, valamint a szociális védelem köz- és magánintézményei minden, a gyermeket érintő döntésükben a "gyermekek mindenekfelett álló érdekét" kötelesek figyelembe venni, vagyis a gyermekek érdekét semmilyen más érdek nem előzheti meg. Az iskolai gyermekvédelem célja a prevenció, a gyerekek hátrányos helyzetének csökkentése és a veszélyeztetettség kialakulásának megelőzése, ill. a veszélyeztetettség megszüntetésében segítségnyújtás, együttműködés a különböző szakemberekkel. Az iskolai gyermekvédelem az első legfontosabb jelzőrendszer, hiszen a gyerekek minden problémája itt érzékelhető először. Veszélyeztetettség: olyan - magatartás, mulasztás vagy körülmény következtében kialakult állapot, amely a gyermek testi, értelmi, érzelmi vagy erkölcsi fejlődését gátolja vagy akadályozza. Hátrányos helyzet: olyan családban élő gyerekek és fiatalok helyzete, akiknek alapvető szükséglet kielégítési lehetőségei korlátozottak.

A gyermekvédelmi felelős feladatai: A veszélyeztetett és hátrányos helyzetű gyerekek esetében -

A veszélyeztetett és hátrányos helyzetű tanulók felmérése az osztályfőnökök közreműködésével, a veszélyeztetettség típusának és súlyosságának mérlegelése, ez alapján a további teendőkre javaslattétel; egyeztetés a gyermekjóléti szolgálattal.

-

A veszélyeztetett és hátrányos helyzetű gyerekek szabadidős tevékenységének és tanulási előmenetelének figyelemmel kísérése.

-

Drog- és bűnmegelőzési programok.

-

Tanácsadás tanulóknak, szülőknek, pedagógusoknak. 62

-

Fegyelmi eljárásokon való részvétel.

- Szociális ellátások számbavétele Az intézmény valamennyi gyermeke esetén -

Általános prevenciós tevékenységek, az iskolát körülvevő szociális társadalmi környezet függvényében.

-

A mentálhigiénés programok bevezetésének szorgalmazása.

-

A diákönkormányzattal való kapcsolattartás.

-

A tanulók számára hasznos szünidei elfoglaltság biztosítása.

-

Szociális ellátások számbavétele.

-

Minden esetben a gyermekek érdekeinek képviselete!

Iskolánk feladata, hogy felismerje a problémát, keresse az okokat, nyújtson segítséget, illetve jelezzen az illetékes szakembereknek; a városunkban működő Családsegítő Szolgálatnak és az önkormányzat gyámügyi irodájának. Továbbá az iskola feladata oktató-nevelő tevékenysége során olyan pedagógiai munkát végezni, amely a gyermek részére biztosítja a fejlődéshez szükséges -

feltételeket

-

lehetőségeket - a tanuló képességeinek, tehetségének kibontakozásához, hogy

-

szükség esetén leküzdhesse azokat a hátrányokat, amelyek születésénél, vagyoni helyzeténél vagy bármilyen más oknál fogva fennállnak.

A gyermek és ifjúságvédelemmel kapcsolatos tevékenységért alapvetően az iskola vezetője felel.

63

4. sz. Melléklet Könyvtárhasználati szabályzat 1. Könyvtárhasználók köre: A könyvtárat a lakosság teljes köre, valamint az intézmény diákjai és dolgozói használják. 2. Szolgáltatások díjszabásai: Mindenki részére ingyenes. 3. Kölcsönzés nyilvántartása tasakos rendszerrel folyik. 4. A kölcsönzés határideje: a kölcsönzés napjától számított 21. napon kötelesek a kölcsönzött művet visszajuttatni könyvtárunkba a kölcsönzők. 5. Az elveszett vagy megrongálódott könyvek térítése vagy pótlása: Ilyen esetben a kölcsönző köteles felvállalni az adott mű pótlását (ugyanazt a kiadást), vagy a mű értékének, ha 1980 év előtti, akkor háromszorosát, ha utáni kétszeresét megfizetni. 6. Nyitvatartási idő: Minden héten (Hétfőtől – Péntekig): Hétfő: 1400 – 1600 Kedd: 800 – 1000

Kedd: 1400 – 1600

Szerda: 900 – 1300 Csütörtök: 800 – 1000

Csütörtök: 1400 – 1600

Péntek: 900 – 1300 7. Könyvtár szolgáltatásai: -

kölcsönzés

-

helyben olvasás

-

könyvtárközi kölcsönzés

-

időseknek, mozgáskorlátozottaknak házhoz kölcsönzés

-

internet használat

64

5. sz. Melléklet Ügyviteli, adat- és iratkezelési szabályzat 1. A fogalmak meghatározása: Iktatás: Az iratkezelésnek az érkeztetés és az ezt követő postabontás utáni fázisa, az iratnyilvántartás alapvető része, amelynek során az érkezett, illetve a saját keletkeztetésű iratot iktatószámmal látják el, és kitöltik az iktatókönyv, illetve az iktatóbélyegző lenyomat rovatait; elektronikus irat esetében az iktató képernyő rovatait töltik Iktatókönyv: A szerv rendeltetésszerű működése során keletkezett (nála keletkezett, hozzá intézett és megőrzött) ügyviteli iratok (beadványok, kiadmányok, belső ügyviteli iratok) nyilvántartására szolgáló, folyamatos sorszámú oldalakkal ellátott, évenként hitelesítetten megnyitott és lezárt iratnyilvántartó könyv, amely készülhet elektronikus adathordozón is. Az iratkezelés: Az irat készítését, nyilvántartását, rendszerezését és selejtezhetőség szempontjából történő válogatását, segédletekkel való ellátását, szakszerű és biztonságos megőrzését, használatra bocsátását, selejtezését, illetve levéltárba adását együttesen magába foglaló tevékenység. Irat: „Minden olyan szöveg, számadatsor, térkép, tervrajz és vázlat – a megjelentetés szándékával készült működésével,

könyv

jellegű

kézirat

kivételével-amely

valamely

szerv

illetőleg személy tevékenységével kapcsolatban bármilyen anyagban, és

bármely eszköz felhasználásával és bármely eljárással keletkezett.” (1995. évi LXVI. törvény) Elektronikus irat: Számítástechnikai program felhasználásával – elektronikus formában rögzített – elektronikus úton érkezett, illetve továbbított irat, amelyet számítástechnikai adathordozón tárolnak. Számítástechnikai adathordozó: Számítástechnikai eljárással adatokat rögzítő, tároló adathordozó (mágnesszalag, 66

hajlékony és merevlemez, CD stb.),

amely az

adatok nyilvántartását, azonosítását,

kezelését és visszakeresését biztosítja. Elektronikus iratkezelés: Valamint az elektronikus irattovábbítás esetén az iratkezelési szabályzat – a számítógépes programba építve tartalmazza a hozzáférési jogosultságokat, valamint a hitelesítés rendjét és az ezzel kapcsolatos feladatokat. Irattári anyag: Az iskola és jogelődei működése során keletkezett, az iskola irattárába tartozó iratok és az azokhoz kapcsolódó mellékletek. Levéltári anyag: Minden olyan gazdasági, társadalmi, politikai, jogi tudományos, műszaki, kulturális, oktatási, nevelési, vagy egyéb irat, melyre az ügyvitelnek már nincs szüksége. Irattári t erv: Rendszerbe foglalja az intézmény által ellátott ügyköröket, és az azokhoz kapcsolódó iratokat. Az irattári terv az iratok rendszerezésének alapja. Iratkezelés: az iskolába érkező beadványok és egyéb küldemények, vagy az itt keletkező iratok

-

átvétele, illetékesség szerinti elosztása, iktatása, nyilvántartása; a kiadványok és egyéb iratok tisztázása, (leírása, sokszorosítása), továbbítása,

-

postára adása, kézbesítése; -

az irattározás, irattári kezelés, megőrzés;

-

a selejtezés és a levéltárnak való átadás.

Az iratkezelési szabályzat: Az iratok biztonságos átvételét, feldolgozását, kiadványozását, rendszerezését, nyilvántartását, irattározását, selejtezését és levéltárba történő átadását szabályozza. Adat: Az 1993.évi LXIX törvény 2003. évi LXV. oktatási törvény 2. számú mellékletében felsorolt „a közoktatási intézményekben nyilvántartott és kezelt személyes és különleges adatok”.

67

2. Az intézmény ügyvitelének rendje Az ügyvitellel kapcsolatos fogalmak a) Ügykör azon ügyek összessége, csoportja, mely az iskola életéhez, tevékenységéhez, illetve az iskolai tevékenységben közreműködő személyekhez kapcsolódik. Az ügykörbe tartozó ügyek megoldásáról az intézmény vezetője által kijelölt illetékes iskolai dolgozónak kell gondoskodni. Az iskola főbb ügykörei: -

vezetési ügykör

-

igazgatási ügykör

-

nevelési, oktatási ügykör

-

gazdasági ügykör

-

személyi, dolgozói ügykör

-

tanulói ügykör

-

egyéb:

b) Az ügyvitel az iskola hivatalos ügyeinek intézésében kifejtett tevékenység. Az ügyvitel és az ügyiratkezelés irányítása, felügyelete Az iskolai feladatok ellátásával kapcsolatos hivatalos ügyek szervezését, intézését, az ügyeket kísérő iratkezelést, valamint ezek ellenőrzését az intézmény igazgatója, valamint az általa kijelölt igazgatóhelyettes felügyeli, irányítja az alábbiak szerint: a) Igazgató -

elkészíti és kiadja az iskola ügyviteli és iratkezelési szabályzatát;

-

jogosult az iskolába érkező küldemények felbontására; (ha ezt az igazgató fenntartja magának)

-

jogosult kiadványozni;

-

kijelöli az iratok ügyintézőit;

-

meghatározza az iratok selejtezésének és levéltárba küldésének évét.

b) Igazgatóhelyettes, tagintézmény-vezető -

ellenőrzi, hogy az iskolában az iratkezelés a vonatkozó jogszabályok és az iratkezelési szabályzat előírásai szerint történjen;

-

figyelemmel kíséri az iratkezelésre vonatkozó jogszabályokat és annak változásaira az iratkezelési szabályzat módosítása végett felhívja az igazgató figyelmét;

-

az igazgató távollétében jogosult az iskolába érkező küldemények felbontására;

-

az igazgató távollétében jogosult a kiadványozásra; 68

-

az igazgató távollétében kijelöli az iratok ügyintézőit;

-

irányítja és ellenőrzi az iskolatitkár (titkárság) munkáját;

-

előkészíti és lebonyolítja az irattári anyag selejtezését és levéltári átadását.

Az ügyvitel és az ügyiratkezelés személyi feltételei Az iskolai feladatok ellátásával kapcsolatos hivatalos ügyek szervezése, intézése, az ügyeket kísérő iratkezelés, az alábbiak feladata: a) Iskolatitkár (titkárság) -

köteles munkáját az iratkezelésre vonatkozó jogszabályok és az iratkezelési szabályzat előírásai alapján végezni;

-

köteles a tudomására jutott hivatali titkot megőrizni;

-

feladatai:

-

a küldemények átvétele;

-

az iktatás;

-

az esetleges elő-iratok csatolása

-

az iratok mutatózása;

-

az iratok

belső továbbítása az ügyintézőkhöz, az ezzel kapcsolatos

nyilvántartás, vezetése; -

a kiadványok tisztázása, sokszorosítása; a kiadványok továbbítása, postai feladása, kézbesítése, illetve átadása a kézbesítőnek;

-

a határidős iratok kezelése és nyilvántartása;

-

az elintézett ügyek iratainak irattári elhelyezése;

-

az irattár kezelése, rendezése;

-

az irattári jegyzékek készítése;

-

közreműködés az irattári anyag selejtezésénél és levéltári átadásánál.

b) Kézbesítő (hivatalsegéd) -

felelős a rábízott küldemények megőrzéséért, iskolán belüli és külső továbbításáért;

-

munkáját az iskolatitkár útmutatása és irányítása szerint végzi;

-

felelős a kézbesítőkönyv megőrzéséért;

-

feladata:

-

a küldemények postai átvétele;

-

a küldemények kézbesítése;

-

a kézbesítő könyv aláíratása a címzettel

69

c) Elektronikus úton érkező információ, levél, utasítás -

az ADAFOR programon keresztül érkező OKÉV és OM leveleket köteles a programot kezelő igazgatóhelyettes nyomtatott formában az iskolatitkárnak átadni a megérkezés napján, és azt a továbbiakban beérkező levélként kell kezelni.

-

A Fenntartó által létrehozott

Igazgatói levelező

listán érkező leveleket,

információkat és utasításokat az igazgató kinyomtatja, az iskola titkárnak átadja, és a továbbiakban beérkező levélként kell kezelni. Az iratokkal, ügyekkel kapcsolatos feladatok a) Az igazgató a küldeménnyel kapcsolatos ügyek elintézésére az iskola dolgozói közül ügyintézőt jelöl ki, és ezt az iraton jelzi (szignálja). b) Az ügyintéző kijelölésével egy időben az igazgató: -

meghatározza az elintézés határidejét;

-

esetlegesen utasításokat ad az elintézés módjára (pl.: lássa; megbeszélni)

c) Az igazgató által szignált iratokat az iskolatitkár köteles haladéktalanul bevezetni az iktatókönyvbe (nyilvántartókönyvbe) és eljuttatni azokat a kijelölt ügyintézőhöz. d) Az ügyintéző az ügyeket haladéktalanul, érkezési sorrendben, illetve határidejük figyelembevételével köteles elintézni. e) Az ügyintézés határideje: -

a tanulókkal kapcsolatos ügyekben legkésőbb az iktatás napjától számított 10 nap;

-

az iskola működésével kapcsolatos ügyekben az iskola igazgatója dönt a határidőről.

-

Amennyiben az igazgató másképp nem rendelkezik, az elintézés határideje legkésőbb az iktatás napjától számított 7 nap

f) Az ügy elintézése történhet személyesen vagy telefon útján is, ez esetben a beszélgetés, elintézés időpontját, a beszélgető partner nevét, beosztását az ügyintézés eredményét az iratra rá kell írni, és azt az ügyintézőnek alá kell írnia. g) Az ügy elintézése után (legkésőbb az elintézés határidejének napjáig) az iratot - az esetleges kiadványozásra szánt kézirattal együtt - az ügyintéző köteles visszajuttatni az iskolatitkárnak. Iktatott irat esetén az irat visszavételét az iktatókönyvbe kell jegyezni. h) Az iskolatitkár köteles az ügyintézésre kiadott iratokat és az elintézések határidejét 70

számon tartani, és amennyiben az ügyintézés a határidőig nem történik meg, azt az igazgatónak jelentenie kell. i) Amennyiben az ügy elintézése után az ügyirattal kapcsolatban további intézkedés várható, az ügyintézőnek újabb határidőt kell kitőznie, és ezt fel kell tüntetni az iraton. Az ilyen iratot az iskolatitkárnak határidő-nyilvántartásba kell elhelyeznie, és az intézkedés megtörténtekor vagy a határidő lejártakor az ügyiratot újra el kell juttatnia az ügyintézőhöz. Felvilágosítás hivatalos ügyekben, adatszolgáltatás a) Az iskola ügyeivel kapcsolatos bármilyen érdemi felvilágosítást csak az intézmény vezetője, vagy az általa kijelölt dolgozó adhat. b) Hivatalos szervek részére információkat, adatokat csak írásos megkeresés alapján lehet kiadni, rendelkezésre bocsátani. (az 1993. évi LXIX törvény 2 számú melléklete alapján) c) A személyesen benyújtott iratok átvételét - kérelemre- igazolni kell, az igazolásul felhasznált másolat lebélyegzésével aláírásával. Az irat és annak másolatának egyezőségéről az igazolás előtt gondosan meg kell győződni. d) Ha az ügyet telefonon, vagy személyes tájékoztatással lehet intézni, akkor annak lényegét, az elintézés határidejét az ügyiratra rá kell vezetni. e) Az iskolai ügyek intézésekor, illetve azokról való felvilágosítás során ügyelni kell arra, hogy a személyiségi jogok, valamint az adatvédelmi törvény rendelkezései ne sérüljenek. Az iskolai bélyegzők a) Az iskola hivatalos bélyegzőinek készítésére, használatára az igazgató adhat engedélyt. b) A tönkrement, elavult bélyegzőt az igazgató ellenőrzése mellett, meg kell semmisíteni. A megsemmisítésről jegyzőkönyvet kell felvenni. c) A hivatalos bélyegző elvesztése esetén jegyzőkönyvet kell készíteni, és az elvesztést az igazgatónak közleményben közzé kell tennie. d) Az iskola bélyegzőiről nyilvántartást kell vezetni. A bélyegzők nyilvántartásának a következőket kell tartalmaznia: -

a bélyegző sorszámát;

-

a bélyegző lenyomatát; 71

-

a bélyegző használatára jogosult személy nevét, beosztását;

-

a bélyegző őrzéséért felelős személy nevét;

-

a bélyegző átvételének keltét és az átvételt igazoló aláírást;

-

a “Megjegyzés” rovatot a változások (visszaadás, elvesztés, megsemmisítés)

feltüntetésére. e) A bélyegzők nyilvántartásáért az iskola igazgatója által kijelölt dolgozó a felelős.

A küldemények átvétele és felbontása Az iskolába érkező küldemények postai átvételére, kinyitására az alábbi dolgozók jogosultak: -

igazgató;

-

igazgatóhelyettesek;

-

gazdasági ügyintéző;

-

iskolatitkár;

-

tagintézmény-vezető

-

egyéb: kézbesítő Az iskolának személyesen benyújtott iratok átvételére az iskola igazgatója,

igazgatóhelyettese, tagintézmény-vezetője és iskolatitkára jogosult. A személyesen benyújtott iratok átvételét kérelemre igazolni kell. Amennyiben a küldemény címzéséből megállapítható, hogy az nem az iskolát illeti, felbontás nélkül kell a címzetthez eljuttatni, vagy a postára visszaküldeni. Ha az irat burkolata sérülten vagy felbontottan érkezett, a küldeményt átvevőnek rá kell írnia a “Sérülten érkezett”, illetőleg “Felbontva érkezett” megjegyzést, a dátumot, és alá kell írnia. Felbontás nélkül

kell

a címzetthez

továbbítani

a névre szóló

iratokat,

diákönkormányzat, az iskolaszék, a szülői munkaközösség, a munkahelyi szakszervezet részére érkezett leveleket. A névre szóló iratot, amennyiben az nem magánjellegű és hivatalos elintézést igényel, a címzetteknek haladéktalanul vissza kell juttatnia az iskolatitkárnak. A névre szóló küldeményt a címzett távolléte esetén az igazgató vagy az igazgató helyettese felbonthatja, ha a küldemény külseje alapján megállapítható, hogy hivatalos iratot tartalmaz. 72

A küldeményt felbontó dolgozónak egyeztetnie kell a borítékon és a benne levő iratokon lévő iktatószámokat, továbbá az iraton feltüntetett és a ténylegesen beérkezett mellékletek számát. Az eltéréseket az iratra rá kell vezetni, és erről a küldemény feladóját haladéktalanul értesíteni kell. Amennyiben a küldeményhez pénz, illetékbélyeg, válaszbélyeg van mellékelve, ezt az iratra fel kell jegyezni. A küldemény téves felbontása esetén a borítékot ismét le kell ragasztani. A küldeményt felbontó dolgozónak a borítékra rá kell vezetnie a téves felbontás tényét, s azt dátummal és aláírással kell ellátnia. A tévesen felbontott küldeményt haladéktalanul továbbítani kell a címzetthez. Ha a feladó neve és címe csak a borítékról állapítható meg; továbbá ha a küldemény névtelen levél; illetve ha a feladás időpontjához jogkövetkezmény főződik (fellebbezés, bírósági idézés, jelentkezés, pályázat, felül bírálati kérelem, törvényességi kérelem, stb.) a borítékot az irathoz kell csatolni, és ezt az iraton a mellékletek feltüntetése mellett jelezni kell. Sürgősség kezelése A gyors elintézést igénylő („azonnal”, „sürgős” jelzésű) küldeményt azonnal továbbítani kell a címzetthez, vagy ha ez nem lehetséges a szignálásra jogosultnak kell soron kívül bemutatni, illetve átadni. Az iktatást végző szervezeti egység feladata az átirányított iratokról jegyzéket vezetni. Posta és postabontás A beérkező postát mindenkor az igazgató bontja és szortírozza, távolléte esetén a helyettese, illetve általa kijelölt személy. Minden hivatalos ügyiratot elolvasás után kézjegyével lát el, jelezve rajta az iktatásra és ügyintézésre (kinek kell megoldani a feladatot, intézni az ügyet, határidő feltüntetésével) vonatkozó utasításait. Az iktatás Az iratkezelő az iratokat a beérkezés napján, de legkésőbb az azt követő munkanapon iktatja be. Soron kívül kell iktatni és továbbítani a határidős iratokat, táviratokat, expressz küldeményeket, a hivatalból tett intézkedéseket tartalmazó „sürgős” jelzésű iratokat. a) Az iskola iktatási rendszere évente újrakezdődő sorszámos rendszer, melyet az iskola igazgatója által hitelesített iktatókönyvbe kell rögzíteni. 73

b) Az iktatás az iratok beérkezésének, illetve keletkezésének sorrendjében történik a beérkezés napján. c) A küldeményeket felbontó vezető, illetve a névre szóló hivatalos küldemény címzettje köteles a hivatalos ügyiratot az iskolatitkárnak iktatás céljából bemutatni. d) Iktatni kell: az iskolába érkezett és azon belül keletkezett iratokat.Nem kell iktatni: meghívókat, közlönyöket, sajtótermékeket, reklámcélú kiadványokat, valamint az olyan iratokat, amelyekről a vonatkozó rendelkezések értelmében külön nyilvántartást kell vezetni (pl. könyvelési bizonylatok). e) Iktatáskor az iratot a jobb felső sarokban el kell látni iktatóbélyegző lenyomatával, és ki kell tölteni annak egyes rovatait: -

iskola neve,

-

az iktatás dátuma,

-

az iktatókönyv sorszáma (iktatószám),

-

a mellékletek száma,

-

az ügyintéző neve,

-

irattári tételszám.

(Ha nincs iktatási bélyegző, ezeket az iratra kell írni.) Ezzel egy időben, a fenti adatokkal megegyezően az iktatókönyvbe is be kell jegyezni: -

a sorszámot,

-

az iktatás idejét,

-

a beküldő nevét és ügyiratszámát,

-

az ügy tárgyát,

-

a mellékletek számát,

-

az ügyintéző nevét,

-

az elintézés módját,

-

az irattári tételszámot.

g) Az iktatókönyv több éven keresztül használható. Az iktatás sorszáma azonban naptári évenként újra kezdődik. Az év utolsó munkanapján az iktatókönyvet a felhasznált utolsó sorszámot követően aláhúzással, az utolsó iktatás sorszámával feltüntetésével, a körbélyegző lenyomatával és az igazgató aláírásával le kell zárni. h) Az iktatókönyvben oldalt, iktatószámot üresen hagyni nem szabad. i) Téves iktatás (vagy üresen hagyott iktatószám esetén) a téves bejegyzést 74

érvényteleníteni kell. Érvénytelenített iktatószámot újból kiadni nem szabad. j) Az iktatókönyvben a téves bejegyzéseket át kell húzni, hogy az eredeti szöveg is olvasható maradjon, és fölé kell írni a helyes adatot. k) Az iktatókönyv egy - egy sorszámára csak egy ügyet szabad iktatni. l) Ha az ügyben az iskola iktatott már iratot, azt az iktatónak csatolni kell az utóbb beérkezett irathoz, és ezeket együtt az alapszámon (az első iktatási számon) kell kezelni. m) Ha egy ügyben több éven át keletkeznek iratok, az új évben mindig új sorszámon kell kezdeni az iratok nyilvántartását, az előző években iktatott anyagot pedig csatolni kell az új iktatószámhoz. n) Az igazgató engedélye alapján, gyűjtőszámon lehet iktatni az azonos tárgykörű,az év folyamán többször előforduló ügyeket. o) Ha az iratok száma egy naptári évben meghaladja a százat, évenként név- és tárgymutatót kell vezetni. A név- és tárgymutatóban az ügyeket a lényegüket kifejező egy, vagy több címszó - név, tárgy, hely, intézmény - alapján kell nyilvántartani.

Kiadványozás a) A kiadvány az iskolai ügyintézés során belső vagy külső ügyfél, szervezet, intézmény stb. számára készült hivatalos irat. b) Az ügyintézőnek az ügyintézés során el kell készítenie a kiadvány tervezetét. A kiadvány tervezetének tartalmi szempontból meg kell egyeznie az elkészítendő kiadvánnyal. c) Az elkészült tervezetet az ügyintézőnek be kell mutatnia valamelyik kiadványozási joggal rendelkező vezető dolgozónak. Hivatalos irat az iskolában csak kiadványozási joggal rendelkező vezető dolgozó engedélyével készülhet. d) Intézményünkben kiadványozási (és egyben aláírási) joggal az alábbi dolgozók rendelkeznek: -

igazgató: minden irat esetében

-

igazgatóhelyettesek: a tanulókkal és az iskola működésével kapcsolatos iratok esetében;

-

gazdasági ügyintéző: az iskola gazdasági ügyeivel kapcsolatos iratok 75

esetében -

tagintézmény-vezető

e) Az ügyintéző által benyújtott tervezetet a kiadványozási joggal rendelkező dolgozó, a kiadványozás engedélyezése esetén dátummal és aláírásával látja el, valamint rendelkezik a tisztázás módjáról (gépelés, sokszorosítás stb.) f) A kiadványozásra engedélyezett tervezetet az iskolatitkár (gépíró stb.) tisztázza. g) A tisztázással kapcsolatos előírások: -

tisztázni csak engedélyezett dátummal és aláírással ellátott tervezetet szabad (ettől eltekinteni csak az igazgató külön utasítására lehet) ;

-

a tisztázatnak szó szerint meg kell egyeznie a tervezet szövegével;

-

a tisztázatnak tartalmilag és formailag meg kell felelnie az iratkezelési szabályzat megfogalmazott követelményeknek;

-

leírás után a tisztázatot összeolvasás útján egyeztetni kell a tervezettel.

h) Tisztázás után a kiadványozó eredeti aláírásával kell ellátni az iratokat. i) A kiadványozó külön engedélye alapján a kiadványozó aláírása nélkül is készülhet irat. Ilyen esetben az iraton a kiadványozó neve után “s. k.” jelzést kell tenni, és az iratra “A kiadvány hiteles” záradékot rá kell írni, majd az iskolatitkárnak (gépírónak) vagy az ügyintézőnek ezt aláírásával hitelesítenie kell. j) Az iratok eredeti példányát az

aláírás

mellett

el kell látni

az

iskola

körbélyegzőjének lenyomatával is. k) Az

intézmény

hivatalos

iratainak

(kiadványainak)

tartalmi

és

formai

követelményei -

-

A kiadvány bal felső részén: 

az iskola megnevezése, címe, telefonszáma;



az ügy iktatószáma;



az ügyintéző neve.

A kiadvány jobb felső részén: 

az ügy tárgya;



a hivatkozási szám vagy jelzés; a mellékletek darabszáma.

‐ A kiadvány címzettje ‐ A kiadvány szövegrésze (határozat esetében a rendelkező rész és az indoklás is). ‐ Aláírás 76

‐ Az aláíró neve, hivatali beosztása ‐ Eredeti ügyiraton az iskola körbélyegzőjének lenyomata ‐ Keltezés ‐ Az “sk.” jelzés esetén a hitelesítés.

l) A kiadványok továbbítása -

a kiadványokhoz a borítékokat az adminisztrátor készíti el. A borítékon a postai előírásoknak megfelelő címzéssel együtt fel kell tüntetni a kiadvány iktatószámát is.

-

a kiadványok elküldésének módjára, ha az nem közönséges levélként történik az ügyintézőnek kell utasítást adnia.

-

a küldemények haladéktalan továbbításáért az iskolatitkár a felelős.

-

a küldemény

továbbítása történhet postai úton, kézbesítővel vagy

elektronikus úton. A továbbítás az igazgató által hitelesített kézbesítő könyv felhasználásával történik, vagy elektronikus úton elektronikus aláírással ellátva.

Az irattárazás rendje a) Az elintézett iratokat az iskolatitkárnak haladéktalanul el kell helyeznie az irattárban. b) Az irattári őrzés idejét az irattári terv határozza meg. Az irattári őrzés idejét az irat végleges irattárba helyezésének évétől kell számítni. c) Az irattárba csak olyan iratot szabad elhelyezni, amelynek kiadványai továbbításra kerültek a címzetthez, és határidős kezelést már nem igényelnek. Ettől eltérni csak az igazgató engedélyével lehet. d) Az irattárba helyezést az iktatókönyv megfelelő rovatában fel kell tüntetni. e) Az iskola három évnél nem régebbi iratait a kézi irattárban kell kezelni. A kézi irattárban az iratokat évek, ezeken belül pedig az iktatószámok sorrendjében kell őrizni. A kézi irattár helye az iskola gazdasági irodája. f) Három év elteltével az ügyiratokat az irattárban az irattári terv tételszámai szerint történő csoportosításban, ezen belül a sorszámok, illetve az alapszámok növekvő sorrendjében kell elhelyezni. Az irattár helye az iskola 109. sz. helyisége. g) Az irattárban elhelyezett iratokat hivatalos használatra az ügyintézőnek legfeljebb 30 napra, az irattári kölcsönözési füzetbe bejegyezve, és elismervény ellenében lehet átadni. Az elismervényt az irattárban az irat helyére kell tenni. 77

h) Az irattárban kezelt iratról másolat kiadását csak az iskola, kiadványozási joggal felruházott vezető beosztású dolgozója engedélyezheti.

Az iskola irattári terve: Irattári

Ügykör megnevezése

Őrzési idő

Tételszám

Leltár

(év)

Vezetési, igazgatási és személyi ügyek 1.

2.

Intézménylétesítés,

alapító

okiratok,

tevékenység Nem

változása, átszervezés, fejlesztés

selejtezhető

Beszámolók, jelentések, munkatervek (intézményi)

Nem

15 év 15 év

selejtezhető 3.

Iktatókönyvek, iratselejtezési jegyzőkönyvek

Nem

selejtezhető

selejtezhető

4.

Személyzeti, bér- és munkaügy

50

5.

Munkavédelem, tűzvédelem, balesetvédelem, baleseti

10

6.

Fenntartói irányítás

10

7.

Szakmai ellenőrzés

10

8.

Megállapodások, bírósági, államigazgatási ügyek

10

9.

Belső szabályzatok

10

10.

Polgári védelem

10

11.

Munkatervek, jelentések, statisztikák

5

12.

Belső

ügyviteli

segédkönyvek

(étkeztető

Nem 15 év

könyv, 5

postakönyv stb.) 13.

Hírlap-, folyóirat-, és könyvrendelés

2

14.

Kollektív szerződés

Nem

15

selejtezhető 15.

Külföldi kapcsolatok bonyolítása

5

16.

Külföldi kiküldetés, tapasztalatcsere, úti jelenségek

5

17.

Külső

szervek

ellenőrzése,

átvilágítása,

vizsgálatok, szakfelügyeleti vizsgálatok 18.

Munkabalesetek

és

foglalkozási

fenntartói Nem

15

selejtezhető betegségek 75 év

nyilvántartása 19.

Közalkalmazotti Tanács ügyei

Nem

15

selejtezhető 78

20.

Munka – és szakmai értekezleti jegyzőkönyvek

21.

Ügyvitelszervezés elektronikus

(saját

program

5

fejlesztésű/megrendelésű Nem

leírások,

15

programrendszerek, selejtezhető

védelemszabályozás, stb.) 22.

Szakhatósági állásfoglalások, vélemények, nyilatkozatok

2

23.

Alapítványokkal kapcsolatos ügyek

Nem

15

selejtezhető 24.

Intézkedést

nem

igénylő

körlevelek,

meghívók, 2

tájékoztatók 25.

26.

Minőségbiztosítási,

minőségirányítási

rendszer Nem

célmeghatározása, teljesítményértékelés iratai

selejtezhető

Panaszügyek

5

15

Nevelési – oktatási ügyek 27.

Nevelési – oktatási kísérletek, újítások

10

28.

Törzslapok, póttörzslapok, beírási naplók

Nem

15

Nem

15

selejtezhető 29.

Nevelési és pedagógiai program

selejtezhető 30.

Gyermekek szakértői vizsgálata, szakvélemény

5

31.

Iskolai felvételi eljárás szervezése

2

32.

Tanköteles és képzés köteles tanulók nyilvántartása

Nem selejtezhető

34. 33. 35. 36. 37. 38. 39. 40.

Pedagógus ügyek ügyek Tanuló – ésigazolvány gyermekbaleseti Felvétel, átvétel Tanulói fegyelmi és kártérítési ügyek Naplók Diákönkormányzat szervezése, működése Pedagógiai szakszolgáltatás Szülői munkaközösség, iskolaszék szervezése,

22 20 5 5 5 5 5

működése 41.

vélemények, javaslatok és Szaktanácsadói, szakértői szakértői vélemények, javaslatok

és 55

ajánlások 79

42.

Gyakorlati képzés szervezése

5

43. 44. 45. 46. 47.

Vizsgajegyzőkönyvek Tantárgyfelosztás Gyermek – és ifjúságvédelem Tanulók dolgozatai, témazárói, vizsgadolgozatai Alapvizsga, érettségi vizsga, szakmai vizsga dolgozatai

5 5 3 1 2

Gazdasági ügyek 48.

Ingatlan

–

nyilvántartás,

kezelés,

fenntartás,

Határidő nélküli

épülettervrajzok, helyszínrajzok, használatbavételi 49. 50.

engedélyek Társadalombiztosítás Leltár, állóeszköz –

nyilvántartás,

vagyonnyilvántartás,

50 10

selejtezés 51.

Éves költségvetés, költségvetési beszámolók, könyvelési

5

bizonylatok 52.

A tanműhely üzemeltetése

5

53.

A gyermekek, tanulók ellátása, juttatásai, térítési

55

díjak

Az iratok selejtezése, levéltári átadása a) Az irattár anyagát ötévenként egyszer a selejtezés szempontjából felül kell vizsgálni, és ki kell választani azokat az irattári tételeket, amelyeknek őrzési ideje az irattári terv szerint lejárt. b) Az iratselejtezés időpontját a selejtezés megkezdése előtt 30 nappal az illetékes levéltárnak írásban be kell jelenteni. A selejtezés az illetékes levéltár hozzájárulása, illetőleg a bejelentéstől számított 30 nap letelte után kezdhető meg. c) Az iratselejtezés alkalmával 3 példányban selejtezési jegyzőkönyvet kell felvenni, amelynek tartalmaznia kell az alábbiakat: -

hol és mikor készült a jegyzőkönyv;

-

mely évfolyam anyagát érinti a selejtezés;

-

mely tételek kerültek selejtezésre, illetőleg a tételekből mely iratok lettek visszatartva;

-

milyen mennyiségű (kg.) irat került kiselejtezésre;

-

kik végezték és kik ellenőrizték a selejtezést. 80

d) A selejtezési jegyzőkönyv két példányát meg kell küldeni a levéltárnak. A kiselejtezett iratok

megsemmisítésére,

értékesítésére

csak

a

levéltárnak

a

visszaküldött

jegyzőkönyvre vezetett hozzájárulása után kerülhet sor.

A tanügyi nyilvántartások 1. A tanügyi nyilvántartások formái: a) A beírási napló, a felvételi és mulasztási napló -

Az iskolába felvett tanulók nyilvántartására beírási naplót kell vezetni. A beírási napló a tanköteles tanulók iskolai nyilvántartására is szolgál. A beírási naplót az iskola vezetője által kijelölt – nem pedagógus munkakörben foglalkoztatott alkalmazott vezeti.

-

A gyermekeket, a tanulót akkor lehet felvételi és mulasztási naplóból, illetve a beírási naplóból törölni, ha a tanulói jogviszony megszűnt. A törlést a megfelelő záradék bejegyzésével kell végrehajtani.

-

Ha az iskola testi, érzékszervi, értelmi, beszéd vagy más fogyatékos gyermek, tanuló oktatását is ellátja, a felvételi naplóban illetve a beírási naplóban fel kell tüntetni a véleményt kiállító szakértő és rehabilitációs bizottság nevét, címét, a szakvélemény számát és kiállításának keltét, a felülvizsgálat időpontját.

b) A felülvizsgálati napló -

A tanórai, a tanórán kívüli foglalkozásokról a nevelő munkát végző, illetve a foglalkozást

tartó

pedagógus,

foglalkozási

naplót

(csoportnaplót,

osztálynaplót, sportnaplót, stb.) vezet. A foglalkozási naplót az iskolai nevelés és oktatás nyelvén kell vezetni. c) A törzslap -

Az iskola a tanulókról – a felvételt követő harminc napon belül – nyilvántartási lapot (a továbbiakban: törzslap) állít ki. A törzslap csak a közoktatási törvény 2. számú mellékletében meghatározott adatokat tartalmazhatja. Az iskolában a törzslapon fel kell tüntetni – a teljes tanulmányi időre kiterjedően – a tanuló év végi osztályzatait, továbbá a tanulók ügyeivel kapcsolatos döntéseket, határozatokat. A törzslapon fel kell tüntetni az iskola nevét, címét és az OM azonosítót.

-

Ha az iskola testi, érzékszervi, értelmi vagy más fogyatékos tanuló nevelését, oktatását is ellátja, a törzslapon fel kell tüntetni a szakvéleményt 81

kiállító szakértő és rehabilitációs bizottság nevét, címét, a szakvélemény számát és kiállításának keltét, a felülvizsgálat időpontját. -

A megsemmisült vagy elveszett törzslap helyett póttörzslapot kell kiállítani.

d) A bizonyítvány -

A közoktatásban a tanuló által elvégzett évfolyamokról kiállított év végi bizonyítványokat egy bizonyítványkönyvbe (a továbbiakban bizonyítvány) kell bevezetni, függetlenül attól, hogy a tanuló hányszor változtatott iskolát, iskolatípust. Az egyes évfolyamokról a bizonyítványt a törzslap alapján kell kiállítani. A tanuló által elvégzett évfolyamokról év végi bizonyítványt kell kiállítani. A bizonyítványban fel kell tüntetni az OM azonosítót.

-

Az elveszett vagy megsemmisült bizonyítványról – kérelemre – a törzslap (póttörzslap) alapján másolat állítható ki. A másolatért a külön jogszabályban meghatározottak szerint illetéket kell leróni.

-

Törzslap (póttörzslap) hiányában az iskolában meglévő nyilvántartások alapján – kérelemre – pótbizonyítvány állítható ki. A pótbizonyítvány azt tanúsítja, hogy a tanuló melyik évfolyamot mikor végezte el.

-

Ha

az

iskolában

minden

nyilvántartás

megsemmisült,

a

pótbizonyítványban csak azt lehet feltüntetni, hogy az abban megjelölt személy az iskola tanulója volt. Ilyen tartalmú pótbizonyítvány akkor állítható ki, ha a volt tanuló írásban nyilatkozik arról, hogy a megjelölt tanévben az iskola mely évfolyamán tanult, és nyilatkozatához csatolja volt tanárának vagy két évfolyamtársának igazolását. -

A tanár nyilatkozata akkor fogadható el, ha a jelzett időszakban, az iskolában

tanított.

A

volt

évfolyamtársaknak

be

kell

mutatniuk

bizonyítványukat. e) A tantárgyfelosztás és órarend -

Az iskolai pedagógiai munka tervezéséhez, a pedagógusok kötelező óraszámának (foglalkozási idejének), a kötelező óraszámba beszámítható feladatainak,

munkáinak

meghatározásához

tantárgyfelosztást

kell

készíteni. -

A

tantárgyfelosztást

az

iskola

igazgatója

-

a

nevelőtestület

véleményének kikérésével – hagyja jóvá. -

A tantárgyfelosztás alapján készített órabeosztási lap a tanórai és tanórán kívüli foglalkozások rendjét tartalmazza. 82

f) Jegyzőkönyv -

Jegyzőkönyvet kell készíteni, ha a jogszabály előírja, továbbá ha nevelésioktatási intézmény nevelőtestülete, szakmai munkaközössége a nevelésioktatási intézmény működésére, a gyermekekre, a tanulókra. vagy a nevelőoktató munkára vonatkozó kérdésben határoz (dönt, véleményez, javaslatot tesz), illetőleg, ha a jegyzőkönyv készítését rendkívüli esemény indokolja, s elkészítését a nevelési-oktatási intézmény vezetője elrendelte.

-

A jegyzőkönyvnek tartalmaznia kell elkészítésének helyét, idejét, a jelenlévők felsorolását, az ügy megjelölését, az ügyre vonatkozó lényeges megállapításokat, így különösen az elhangzott nyilatkozatokat, a hozott döntéseket, továbbá a jegyzőkönyv készítőjének aláírását.

-

A jegyzőkönyvet a jegyzőkönyv készítője, továbbá az eljárás során végig jelen lévő alkalmazott írja alá.

2. A tanügyi nyilvántartások vezetése -

A pedagógus csak a nevelő-oktató munkával összefüggő feladatokhoz nélkülözhetetlen ügyviteli tevékenységet köteles elvégezni.

-

Az osztályfőnök vezeti az osztálynaplót, a törzslapot, és kiállítja a bizonyítványt, vezeti a továbbtanulással összefüggő nyilvántartást.

-

A törzslap személyi és tanév végi adatainak a bizonyítvánnyal való egyeztetéséért az osztályfőnök és az iskola igazgatója által kijelölt két összeolvasó pedagógus, illetve a pedagógus és iskolatitkár a felelős. A törzslapra és a bizonyítványba a tanulókkal kapcsolatos határozatokat, valamint a továbbtanulásra vonatkozó bejegyzéseket a megfelelő záradékkal kell feltüntetni. Az iskola által vezetett törzslap közokirat.

-

A hibás bejegyzéseket a tanügyi nyilvántartásokban áthúzással kell érvényteleníteni, oly módon, hogy az olvasható maradjon, és a hibás bejegyzést helyesbíteni kell. A javítást aláírással, keltezéssel és az iskola körbélyegzőjének lenyomatával kell hitelesíteni.

-

Névváltoztatás esetén – a volt tanuló kérelmére, az engedélyező okirat alapján – a megváltozott nevet a törzslapra be kell jegyezni, az iskolai bizonyítványt ki kell cserélni. A bejegyzést és a cserét a bizonyítványt kiállító iskola, illetve jogutódja, jogutód nélkül megszűnt iskola esetén az végzi, akinél a megszűnt iskola iratait elhelyezték.

-

Ha a bizonyítvány kiadását követően derül ki, hogy az iskola hibás adatokat 83

vezetett be a bizonyítványba, a hibás bizonyítványt ki kell cserélni. A cseréért díjat nem kell fizetni.

3. A bizonyítvány- nyomtatvány kezelése -

Az iskola az üres bizonyítvány nyomtatványokat köteles zárt helyen elhelyezni oly módon, hogy ahhoz csak az igazgató vagy az általa megbízott személy férjen hozzá.

-

Az iskola az elrontott és nem helyesbíthető, illetve a kicserélt bizonyítványról jegyzőkönyvet készít, és a bizonyítványt megsemmisíti.

-

Az iskola nyilvántartást vezet:

-

az üres bizonyítvány-nyomtatványokról

-

a kiállított és kiadott bizonyítvány-nyomtatványokról

-

az elrontott és megsemmisült bizonyítványokról

Az oktatási intézmények által alkalmazandó záradékok Az iskolák által alkalmazandó záradékok -

Felvéve, átvéve a(z) ……………….. számú határozattal áthelyezve a(z) (iskola címe) ………………. iskolába.

-

Az első évfolyam követelményeit nem teljesítette, munkája előkészítőnek minősül, tanulmányait az első évfolyamon folytathatja.

-

A ……………… számú fordítással hitelesített bizonyítvány alapján tanulmányait a(z) (betűvel) …évfolyamon folytathatja.

-

Felvette a(z) (iskola címe)……………………. iskola.

-

Tanulmányait évfolyamismétléssel kezdheti meg, illetve osztályozó vizsga letételével folytathatja.

-

………….. tantárgyból tanulmányait egyéni továbbhaladás szerint végzi.

-

Mentesítve …………. tantárgyból az értékelés és a minősítés alól

-

.………….. tantárgy …..évfolyamainak követelményeit egy tanévben teljesítette a következők szerint:……………………….

-

Egyes tantárgyak tanórai látogatása alól a 200…/200… tanévben felmentve ……………………….. miatt.

-

Tanulmányait

a

szülő

kérésére

(szakértői

vélemény

alapján)

magántanulóként folytatja. -

Mentesítve a(z) (a tantárgyak nevei)……………………………… tantárgy 84

tanulása alól. Megjegyzés: a törzslapra be kell jegyezni a mentesítés okát. -

Tanulmányi idejének megrövidítése miatt a(z) ………………évfolyam tantárgyból osztályozó vizsgát köteles tenni.

-

Az évfolyamra megállapított tantervi követelményeket a tanulmányi idő megrövidítésével teljesítette.

-

óráinak

A(z)………………tantárgy

látogatása

alól

felmentve……-

……..tól…… - ig. (Kiegészülhet: osztályozó vizsgát köteles tenni.) -

Mulasztása miatt nem osztályozható a nevelőtestület határozata értelmében osztályozó vizsgát tehet.

-

A nevelőtestület határozata: a (betűvel)………………. évfolyamba léphet vagy

A

nevelőtestület

határozata:

iskolai

tanulmányait

befejezte,

tanulmányait ………………. évfolyamon folytathatja. -

A tanuló az ………………… évfolyam követelményeit egy tanítási évnél hosszabb ideig, ………………. hónap alatt teljesítette.

-

…………………..

tantárgyból

javítóvizsgát

tehet.

A

javítóvizsgán

………………… tantárgyból …………… osztályzatot kapott ………….. évfolyamra léphet. -

A …………. évfolyam követelményeit nem teljesítette, az évfolyamot megismételheti.

-

A javítóvizsgán …………………. tantárgyból elégtelen osztályzatot kapott. Évfolyamot ismételni köteles.

-

…………...tantárgyból ………-án osztályozó vizsgát tett.

-

Osztályozó vizsgát tett.

-

…………….. tantárgy alól ……………….. okból felmentve.

-

……………... tanóra alól …………………. okból felmentve.

-

Az

osztályozó

(beszámoltató,

különbözeti,

javító-)vizsga

letételére

………………-ig halasztást kapott. -

Az osztályozó (javító-) vizsgát engedéllyel a(z) …………………….. iskolában független vizsgabizottság előtt tette le.

-

……………………. szakképesítés évfolyamán folytatja tanulmányait.

-

Tanulmányait ………………………… okból megszakította,

-

A tanulói jogviszonya: 

kimaradással,



…………… óra igazolatlan mulasztása miatt,



egészségügyi alkalmasság miatt, 85



térítési díj, tandíjfizetési hátralék miatt,



………. iskolába való átvétel miatt megszűnt, a létszámból törölve.

‐ ……………….. fegyelmező intézkedésben részesült. ‐ ………………….. fegyelmi büntetésben részesült. -

A büntetés végrehajtása . ………..- ig felfüggesztve.

-

Tanköteles tanuló igazolatlan mulasztása esetén: 

A tanuló ………… óra igazolatlan mulasztása miatt a szülőt felszólítottam.



A tanuló ismételt…………… óra igazolatlan mulasztása miatt a szülő ellen szabálysértési eljárást kezdeményeztem.

-

Tankötelezettség megszűnt.

-

A …………………. szót (szavakat) osztályzato(ka)t helyesbítettem.

-

A

bizonyítvány

……………………

lapját

téves

bejegyzés

miatt

érvénytelenítettem. -

Ezt a póttörzslapot a(z) …………………….. következtében elvesztett

(megsemmisült) eredeti helyett …………. adatai (adatok) alapján állítottam ki. -

Ezt a bizonyítványmásolatot az elveszett (megsemmisült) eredeti helyett

…………. adatai (adatok) alapján állítottam ki. -

A bizonyítványt ………………. kérelmére a ………… számú bizonyítvány alapján, téves bejegyzés miatt állítottam ki.

-

Pótbizonyítvány. Igazolom, hogy név ……………………….., anyja neve

……………….……, a(z) ………………………iskola …………………….. szak (szakmai, speciális osztály, két tanítási nyelvű osztály, tagozat) ………………….

évfolyamát

a(z)

……………………..

tanévben

eredményesen elvégezte. -

Az iskola tanulmányi eredmények bejegyzéséhez, a kiemelkedő tanulmányi eredmények elismeréséhez, a felvételi vizsga eredményeinek bejegyzéséhez

………………… vizsga eredményének bejegyzéséhez vagy egyéb, a záradékok között nem szereplő, a tanulóval kapcsolatos közlés dokumentálásához a záradékokat megfelelően alkalmazhatja, illetve megfelelően záradékot alakíthat ki. -

Érettségi vizsgát tehet.

-

Beírtam a ……………………………………. iskola ….. osztályába.

-

Ezt a haladási naplót …………………….. tanítási nappal (órával) lezártam.

-

Ezt

az

osztályozó

naplót

…………..azaz……………….(betűvel) 86

osztályozott tanulóval lezártam.

Az oktatási intézményekben kötelezően használt nyomtatványok jegyzéke Az iskola által kötelezően használt nyomtatványok: -

Beírási napló

-

Bizonyítvány

-

Diákigazolvány

-

Ellenőrző

-

Javítóvizsga jegyzőkönyv

-

Jegyzőkönyv a vizsgához

-

Órarend

-

Órarendi kimutatás – órabeosztási lap.

-

Összesítés a vizsgát tett tanulókról

-

Osztálynapló (csoportnapló)

-

Osztályozóív a vizsgához

-

Osztályozóvizsga-jegyzőkönyv

-

Sportnapló

-

Tantárgyfelosztás

-

Törzslap külív (volt anyakönyvi külív és törzslap)

-

Továbbtanulók nyilvántartása

-

Értesítés iskolaváltoztatásról (távozás)

-

Értesítés beiratkozásról

-

Iskolalátogatási igazolás

-

Jegyzőkönyv a tanuló- és gyermekbalesetekről

-

Nyilvántartás a tanuló – és gyermekbalesetekről

-

Egyéni foglalkozási napló

Záró rendelkezések A szabályzat időbeli és személyi hatálya Az adatok biztonságos kezelésének és továbbításának rendjét és szabályait az intézményi SZMSZ 4. számú mellékletét képező „Adatkezelési és adatvédelmi szabályzat” rögzíti. Az adatkezelés időtartama nem haladhatja meg az irattári őrzési időt. A szabályzat hozzáférhetősége és módosítása 87

A szabályzat hozzáférhetősége és módosítása A szabályzat tartalmát az intézmény vezetői kötelesek ismertetni a beosztott munkatársakkal. A szabályzat egy példányát hozzáférhetővé kell tenni az intézmény valamennyi alkalmazottja számára a tanári szobában és a titkárságon. Az igazgató által kijelölt felelős munkatársnak (igazgatóhelyettes) gondoskodni kell jelen szabályzat olyan módosításáról, amely az új törvények és rendeletek hatálybalépése miatt szükséges.

A tagintézményenként eltérő működési szabályozás elemei

Eltérőek lehetnek: 1. Az iskolai hagyományok és ápolásával kapcsolatos feladatok 2. Az iskola létesítményeinek és helyiségeinek rendje 3. A vezetők benntartózkodási rendje 4. Könyvtár működésének általános rendje 5. A mindennapi testedzés formái, az iskolai sportkör 6. A tanórán kívüli foglalkozások

88

A Lorántffy Zsuzsanna Általános Iskola, Bocskai István Általános Iskola közös Szervezeti és Működési Szabályzatát a Tantestület a Szülői Szervezetek, a Diákönkormányzatok megismerték és véleményezték.

89