SZERVEZETI ÉS MŰKÖDÉSI SZABÁLYZAT

SZERVEZETI ÉS MŰKÖDÉSI SZABÁLYZAT OM: 201529 Cserhátsurány, Szabadság út 28.

2013. Készítette: Bóta Bernadett igazgató

Szent István Keresztény Általános Iskola, Cserhátsurány

Tartalomjegyzék

I. ÁLTALÁNOS RENDELKEZÉSEK, AZ INTÉZMÉNY ADATAI .................................4 1. A szabályzat célja, tartalma.............................................................................................................................. 4 2. A szabályzat hatálya.......................................................................................................................................... 4 3. Az intézmény működése, jogállása................................................................................................................... 4

II. AZ INTÉZMÉNY VEZETÉSI SZERKEZETE, ÉS A VEZETŐK KÖZÖTTI FELADATMEGOSZTÁS........................................................................................................6 1. Az intézmény vezetési szerkezete ..................................................................................................................... 6 2. Vezetők helyettesítési rendje akadályoztatás esetén....................................................................................... 9 3. A vezetők és a szervezeti egységek közötti kapcsolattartás rendje, formája, a vezetők közötti képviselet szabálya, a szervezeti egységek közötti kapcsolattartás rendje ......................................................................... 9

III. AZ INTÉZMÉNY KÖZÖSSÉGEI, KAPCSOLATA EGYMÁSSAL ÉS A VEZETÉSSEL ........................................................................................................................11 1. Az iskolai közösség .......................................................................................................................................... 11 2. A nevelőtestület................................................................................................................................................ 11 3. A szülői közösség ............................................................................................................................................. 13 4. A tanulók közösségei ....................................................................................................................................... 15 5. Az iskolai sportkör valamint az iskola vezetése közötti kapcsolattartás formái ........................................ 17 6. Külső kapcsolatok............................................................................................................................................ 18

IV. AZ INTÉZMÉNY MŰKÖDÉSÉNEK RENDJE ..........................................................19 1. Nyitvatartási rend............................................................................................................................................ 19 2. A tanítási nap rendje ....................................................................................................................................... 19 3. Benntartózkodási rend.................................................................................................................................... 20 4. Használati rend................................................................................................................................................ 22

V. AZ EGYÉB (TANÓRÁN KÍVÜLI) FOGLALKOZÁS SZERVEZÉSI FORMÁI, RENDJE ..................................................................................................................................23 VI. A NEVELŐ-OKTATÓ MUNKA BELSŐ ELLENŐRZÉSÉNEK RENDJE.............24 VII. A TANULÓK RENDSZERES EGÉSZSÉGÜGYI FELÜGYELETE ÉS ELLÁTÁSA.............................................................................................................................25 VIII. INTÉZMÉNYI VÉDŐ-ÓVÓ ELŐÍRÁSOK ..............................................................25 IX. A GYERMEKEK, TANULÓK EGÉSZSÉGÉT VESZÉLYEZTETŐ HELYZETEK KEZELÉSÉRE IRÁNYULÓ ELJÁRÁSREND..................................................................29 X. RENDKÍVÜLI ESEMÉNY ESETÉN SZÜKSÉGES TEENDŐK................................30 XI. A TANULÓVAL SZEMBENI FEGYELMI ELJÁRÁS ..............................................32 XII. TANKÖNYVELLÁTÁS RENDJE ...............................................................................35

Szervezeti és Működési Szabályzat

2


XIII. AZ ELEKTRONIKUS ÚTON ELŐÁLLÍTOTT PAPÍRALAPÚ NYOMTATVÁNYOK HITELESÍTÉSI RENDJE .............................................................37 XIV. AZ ELEKTRONIKUS ÚTON ELŐÁLLÍTOTT, HITELESÍTETT ÉS TÁROLT DOKUMENTUMOK KEZELÉSI RENDJE .......................................................................38 XV. AZ ISKOLA HAGYOMÁNYAI ...................................................................................40 XVI. AZ INTÉZMÉNYI DOKUMENTUMOK NYILVÁNOSSÁGA, A SZÜLŐK TÁJÉKOZTATÁSA...............................................................................................................42 XVII. AZ INTÉZMÉNYVEZETŐ FELADAT- ÉS HATÁSKÖRÉBŐL LEADOTT FELADAT- ÉS HATÁSKÖRÖK, MUNKAKÖRI LEÍRÁSMINTÁK.............................44 XVIII. A KIEMELT MUNKAVÉGZÉSÉRT JÁRÓ KERESET-KIEGÉSZÍTÉS ODAÍTÉLÉSÉNEK SZABÁLYZATA ................................................................................47 XIX. AZ ISKOLAI KÖNYVTÁR MŰKÖDÉSE ................................................................49 ZÁRÓ RENDELKEZÉSEK..................................................................................................55 FÜGGELÉKEK......................................................................................................................58 1. számú függelék: Adatkezelési szabályzat ...................................................................................................... 59


3


I. ÁLTALÁNOS RENDELKEZÉSEK, AZ INTÉZMÉNY ADATAI 1. A szabályzat célja, tartalma A szervezeti és működési szabályzat (a továbbiakban SZMSZ) célja, hogy meghatározza az intézmény számára a struktúra és a működés alapvető irányelveit és rendszerét. Az SZMSZ biztosítja: • a szervezeti felépítettség kialakítását, • a működés közben megvalósítandó rendezettséget, • az alkalmazottak számára követendő magatartási szabályokat. Az SZMSZ a pedagógiai programban rögzített cél- és feladatrendszer racionális és hatékony megvalósítását szabályozza. 2. A szabályzat hatálya Az SZMSZ és a mellékletét képező szabályzatok betartása kötelező érvényű az intézmény minden alkalmazottjára és a szerződéses jogviszonyban állókra. A SZMSZ -t az intézményvezető terjeszti elő, és a nevelőtestület fogadja el, - a szülői munkaközösség és a diákönkormányzat egyetértési jogának gyakorlása mellett. A szabályzat a fenntartó jóváhagyásával lép hatályba és határozatlan időre szól. Ezzel egyidejűleg hatályon kívül kerül az előző SZMSZ. 3. Az intézmény működése, jogállása Intézményi adatok OM azonosító: 201529 Az intézmény neve: Szent István Keresztény Általános Iskola Az intézmény székhelye: 2676 Cserhátsurány, Szabadság út 28. Telefon: 35/549-016; 549-017 Az iskolai honlap címe: http://cssurany.ekif.hu E-mail cím: [email protected] Az intézmény alapító okiratának száma: Váci Egyházmegye Ordináriusa 1027/2011. Típus: A tevékenység jellege alapján: közintézmény (általános iskola) Feladatellátáshoz kapcsolódó funkciója alapján: Önállóan működő egyházi intézmény Évfolyamok száma:8 évfolyam Engedélyezett maximális gyermek (tanuló) létszám: 223fő Az intézmény jogállása Az intézmény jogállása: Az intézmény önálló jogi személy, az intézmény élén a fenntartó által kinevezett igazgató áll, aki az intézmény dolgozóinak tekintetében munkáltatói joggal rendelkezik. Fenntartó: Váci Egyházmegye Ordináriusa 2600 Vác, Migazzi tér 1. Gazdálkodási forma: Önálló egyházi intézmény. Számlaszám: 63600306-18003376-00000000 Adószám: 18220038-1-12 ÁFA alanyiság: alanyi adómentes.


4


Az intézmény vállalkozási tevékenységet nem folytat. Az intézmény tevékenysége: Az iskola alapfokú oktatási-nevelési feladatokat lát el. Az iskola alaptevékenysége Cserhátsurány és vonzáskörzetében az alapító okiratban meghatározott 8 évfolyamos oktatás. Az iskola alaptevékenysége során gondoskodik a tanulók napközbeni ellátásáról, felügyeletéről, étkeztetéséről, a GYIV feladatok ellátásáról, a tehetséggondozásról, a hátrányos helyzetű és sajátos nevelési igényű tanulók neveléséről-oktatásáról, a tanulók szabadidős tevékenységének megszervezéséről.


5


II. AZ INTÉZMÉNY VEZETÉSI SZERKEZETE, ÉS A VEZETŐK KÖZÖTTI FELADATMEGOSZTÁS 1. Az intézmény vezetési szerkezete Fenntartó Váci Egyházmegye Ordináriusa AZ INTÉZMÉNY SZERVEZETI FELÉPÍTÉSE

Igazgató Gazdasági vezető Iskolatitkár

Technikai

Igazgató helyettes Tanítók

Tanárok

Szakmai vezetőség: igazgató, igazgatóhelyettes, Gazdasági vezetőség igazgató, igazgatóhelyettes, gazdasági vezető. Az intézmény vezetője Az intézmény élén az igazgató áll, aki vezetői munkáját az igazgatóhelyettes közreműködésével végzi. Az igazgatónak az intézmény vezetésében fennálló felelősségét, képviseleti és döntési jogkörét, valamint feladatait a köznevelési törvény állapítja meg. Az alkalmazottak foglalkoztatására, élet- és munkakörülményeire vonatkozó kérdésekben jogkörét az előírt egyeztetési kötelezettség megtartásával gyakorolja. A jogszabályok és nevelési-oktatási dokumentumok alapján meghatározza az intézmény valamennyi dolgozójának munkaköri és megbízatási kötelezettségeit, ellenőrzi azok teljesítését. Az igazgató főbb tevékenységei és felelőssége, munkakörének feladatai: Az intézmény vezetője egyszemélyi felelős, amely a feladatok ellátásában meghatározó tényező. A közoktatási intézmény vezetőjeként felelős az intézmény - szakszerű és törvényes működéséért, - a pedagógiai munkáért, - az ésszerű és takarékos gazdálkodásért, - gyakorolja a munkáltatói jogokat, - gyermek- és ifjúságvédelmi feladatok megszervezéséért, ellátásáért, - a tanuló- és gyermekbaleset megelőzéséért, Szervezeti és Működési Szabályzat

6


- a tanulók rendszeres egészségügyi vizsgálatának megszervezéséért, - az oktató- és nevelőmunka egészséges és biztonságos feltételeinek megszervezéséért. Az intézmény vezetője dönt minden olyan ügyben, amelyet a jogszabály nem utal más hatáskörbe. Az intézmény vezetőjének irányító munkája kiterjed: - a nevelőtestület vezetésére, - a nevelő és oktatómunka irányítására, ellenőrzésére, - a nevelőtestület jogkörébe tartozó döntések előkészítésére, a végrehajtás - szakszerű megszervezésére, ellenőrzésére, - az elfogadott költségvetés alapján a nevelési oktatási intézmény működéséhez szükséges személyi és tárgyi feltételeinek biztosítására, - a diákmozgalommal, szülői munkaközösséggel, iskolákkal, valamint az intézmény érdekképviseleti szerveivel való kapcsolattartásra, - a rendezvények megszervezésére. Az intézmény vezetője ügyviteli tevékenysége során ellenőrzi a pedagógusok, ügyviteli dolgozók adminisztrációs munkáját, különös tekintettel a - jogszabályok betartására, - naplók, leltárak, elszámolások, nyilvántartások vezetésére, - baleseti jegyzőkönyvek elkészítésére, - iskolai dokumentációk rendezettségére, - iratok selejtezésére. Az Igazgató értékeli az iskola munkáját, figyelemmel kíséri az Ellenőrzési Naplóban a felügyeleti szervek által tett megállapításokat, utasításokat és, gondoskodik azok végrehajtásáról. Az Igazgató felelős az iskolai TÖRZSKÖNYV vezetéséért. Az Igazgató feladatainak egy részét a helyettesével megosztja. Hatásköre: - elkészíti a tanulócsoportok kialakítását, beosztását, - gondoskodik a tankötelesek nyilvántartásáról, - engedélyezi a bizonyítványok másodlatának és az iskolalátogatási bizonyítványok kiadását, - a tanulókat felmenteni egyes tantárgyak értékelése alól. Az intézményvezető át nem ruházható hatáskörei: ♦ az intézmény dolgozói feletti teljes munkáltatói jogkör gyakorlása, ♦ a kötelezettségvállalási jogkör gyakorlása. Munkáltatói jogköre: - ellátja mindazokat a feladatokat, amelyeket a Munka Törvénykönyve, annak végrehajtási rendeletei és más egyéb munkaügyi szabályok a hatáskörébe utalnak. - az iskola vezetőségének és érdekképviseleti szerveinek előzetes véleményének figyelembevételével dicsér, jutalmaz, soron kívül előléptet. - minősíti az iskola dolgozóinak tevékenységét. - engedélyezheti az iskola dolgozóinak esetenkénti mellékfoglalkozását. - szükség esetén él fegyelmi jogkörével (szóbeli, írásbeli figyelmeztetés, fegyelmi eljárás). - elbírálja a felmentési kérelmeket. Intézménnyel kapcsolatos fenntartási feladatai: - elkészíti az iskola szakmai vezetésével közösen az iskola költségvetését, figyelembe véve a szaktanárok javaslatait, szempontjait.


7


-

ellenőrzi az iskolai költségvetés bevételi és kiadási tervelőirányzatainak időbeli arányos felhasználását. - gondoskodik az iskola épületeinek karbantartásáról, felújításáról. Egyéb feladatok: - naponta elvégzi a postabontást és kijelöli az ügyintézőt. - jogosult a fenti feladatokat - a személyes felelősség megtartása mellett - más (általa megbízott) munkatársára átruházni, azokat végrehajtatni. Igazgató-helyettes A nevelőtestület véleményének meghallgatásával – annak javaslatára – az igazgató bízza meg. Az igazgató-helyettes az igazgató közvetlen munkatársa, belső munkamegosztás alapján az igazgató irányításával végzi munkáját: - a szakmai, módszertani munka összehangolását, - az intézményi adminisztrációs munka irányítását, - a belső ellenőrzések lebonyolítását. Az igazgatót akadályoztatása esetén felelősséggel és teljes jogkörrel helyettesíti. Igazgató-helyettes munkaköri feladatai Igazgató-helyettesi feladatok elvégzése. Az igazgatóval egyeztetett ellenőrzési terv alapján látogatja a tanítási órákat, a napközis foglalkozásokat, a tanórán kívüli foglalkozásokat. A látogatások után elemzéseket készít. Ellenőrzi a szakkörök, iskolai sportkör, tanórán kívüli foglalkozások megtartását. Gondoskodik a távollévők helyettesítéséről, naprakészen vezeti a helyettesítési naplót. Felügyeli a tantervek és tanmenetek szerinti előrehaladást, egyezteti a bejegyzett anyagokkal. Részt vesz a munkaterv, a statisztikai lapok, jelentések összeállításában. Irányítja, ellenőrzi az intézmény ügyviteli munkáját: pedagógiai adminisztrációs munkát, a naplók, tanórán kívüli foglalkozási naplók vezetését, nyomtatványok megrendelését. Megszervezi az első osztályosok beiratkozását. Megszervezi az ügyeletet (óraközi szünetekben). Elkészíti az intézmény dolgozóinak szabadságolási tervét. Ellátja a Számviteli Rendben meghatározott feladatokat. Tanulók és szülők részére igazolásokat ad ki. Megszervezi a javító és osztályozóvizsgákat, ellenőrzi ennek dokumentációját. Intézkedik a tanulók fegyelmi ügyeinek kérdésében. Megszervezi a tanulók egészségügyi vizsgálatait. Gondoskodik az iskolai rendezvények, ünnepségek zökkenőmentes megszervezéséről, lebonyolításáról. Munkavédelemmel kapcsolatos feladatok ellátása, A cigány nemzetiségi oktatással összefüggő feladatok ellátása. Önképzés, továbbképzésen való aktív részvétel. A nevelő-oktató munkával összefüggő megbeszéléseken, értekezleteken való részvétel. A tanulói balesetekkel összefüggő feladatok ellátása. Ellenőrzi az iskolai tanszer- és eszközellátást, gondoskodik a nyomtatványok beszerzéséről. Részt vesz, illetve képviseli az oktatási intézményt különböző szakmai és társadalmi rendezvényeken. Az intézményi dokumentumok elkészítésében való részvétel.


8


Az intézmény dokumentumaiban leírtak szerint való munkavégzés. Gazdasági vezető Az intézmény működésével összefüggő gazdálkodási és pénzügyi feladatok tekintetében az intézmény igazgatójának helyettese. Pénzügyi, számviteli útmutatást ad. Az intézmény részére pénzügyi és gazdálkodási intézkedéseket hoz. Felelős az intézmény gazdálkodásáért, a számviteli rendért, a vonatkozó előírások betartásáért. Az információ szolgáltatás során közölt adatok valódiságáért és egyezőségéért az intézmény vezetőjével együtt felelős.

2. Vezetők helyettesítési rendje akadályoztatás esetén Az igazgató a helyettesével közösen elkészített rend szerint tartózkodik az iskolában. Ha az igazgató és helyettese egy időben vannak távol az iskolától, átmenetileg az intézménynél legidősebb pedagógus dolgozót kell megbízniuk a helyettesítéssel. Az igazgató, az igazgatóhelyettes együttesen felelősök azért, hogy intézkedéseiket összehangolják, egymás tekintélyét elvszerűen megóvják, minden lényeges ügyről, eseményről egymást kölcsönösen tájékoztassák. Az igazgatót akadályoztatása esetén az igazgatóhelyettes teljes felelősséggel helyettesíti. A helyettesítés - az igazgató kizárólagos hatáskörébe tartozó ügyek kivételével - általános jellegű. Az igazgató átruházza a GYIV felelősre az iskola képviseletét a gyermekvédelmi ügyekben. A vezető, illetve a vezető helyettes helyettesítésére vonatkozó további előírások: - a helyettesek csak a napi, a zökkenőmentes működés biztosítására vonatkozó intézkedéseket, döntéseket hozhatják meg a vezető, vezető helyettes helyett, - a helyettes csak olyan ügyekben járhat el, melyek gyors intézkedést igényelnek, halaszthatatlanok, - a helyettesítés során a helyettes a jogszabály, illetve az intézmény belső szabályzataiban, rendelkezéseiben kizárólag a vezető jogkörébe utalt ügyekben nem dönthet. A fent meghatározott helyettesítés nem terjed ki a vezető pénzgazdálkodási, munkáltatói jogkörök gyakorlására vonatkozó jogaira. A helyettesek a helyettesített személlyel megegyező felelősséggel tartoznak a helyettesítés keretében végzett feladatukért, tevékenységükért. 3. A vezetők és a szervezeti egységek közötti kapcsolattartás rendje, formája, a vezetők közötti képviselet szabálya, a szervezeti egységek közötti kapcsolattartás rendje Az iskola egységes szervezetet képez, benne alá – vagy mellérendelési viszonyban lévő önálló szervezeti egységek nem különülnek el. A kiadmányozás szabályai: 1. Külső szervhez vagy személyhez küldendő iratot kiadmányként a kiadmányozási joggal rendelkező alkalmazott (vezető és beosztott) írhat alá.


9


2. Kiadmányozási joga az igazgatónak van, aki ezen jogát a következő területre és esetekre vonatkozóan átadhatja az iskola további alkalmazottjainak: − igazgatóhelyettes: az iskola működését érintő valamennyi területen, kivéve munkáltatói jogkörök, gazdálkodási és egyéb kötelezettségvállalások, − pedagógusok: a pedagógiai munkával, a tanulókkal összefüggő ügyekben, − iskolatitkár: formai, szervezéssel kapcsolatos ügyekben. A kiadmányozási joggal rendelkező munkatársak kötelesek konzultálni az iskola igazgatójával a kiadmányozás előtt, ill. a lehető legrövidebb határidőn belül értesíteni őt a kiadmányozás megtörténtéről. Az intézmény képviseletének szabályai: Az intézmény képviseletére az igazgató jogosult. Az igazgatót akadályoztatása esetén – a helyettesítés szabályai alapján – az igazgatóhelyettes képviseli. Az igazgató, ill. a nevelőtestület megbízhat egy vagy több munkatársat képviseletének ellátására. A megbízást írásban kell megtenni. Az iskola munkatársai – a munkaköri leírásukban foglaltak alapján – feladataik teljesítése végett, megbízás hiányában is képviselhetik az intézményt. A vezetők közötti kapcsolattartás Operatív vezetési ügyekben az igazgató, az igazgatóhelyettes és a gazdasági vezető napi munkakapcsolatban vannak.


10


III. AZ INTÉZMÉNY KÖZÖSSÉGEI, KAPCSOLATA EGYMÁSSAL ÉS A VEZETÉSSEL

1. Az iskolai közösség 1. Az iskolaközösséget az iskola dolgozói, a szülők és a tanulók alkotják.

2. Az iskolaközösség tagjai érdekeiket, jogosítványaikat az e fejezetben felsorolt közösségek révén és módon érvényesíthetik. Az intézményi alkalmazottak közössége az intézménnyel polgári jogviszonyban álló dolgozókból áll. Az iskola dolgozóit a magasabb jogszabályok előírásai alapján megállapított munkakörökre, a fenntartó által engedélyezett létszámban az iskola igazgatója alkalmazza. Az iskola dolgozói munkájukat munkaköri leírásaik alapján végzik. (lsd. 1. sz. függelék) Az intézményi alkalmazottak jogait és kötelességeit, juttatásait, valamint az intézményen belüli érdekérvényesítő lehetőségeit a Munkatörvénykönyve, a Kjt. valamint az ezekhez kapcsolódó jogszabályok, az alkalmazotti megállapodás rögzíti.

2. A nevelőtestület A nevelőtestület nevelési-oktatási kérdésekben az intézmény legfontosabb tanácskozó és döntéshozó szerve. A nevelőtestület tagja az intézmény valamennyi pedagógusa, hitoktatója. A nevelőtestület legfontosabb feladata a pedagógiai program megalkotása és egységes megvalósítása. Döntési jogköre Át nem ruházható jogkörök: ♦ az intézmény éves munkatervének elfogadása, ♦ az intézmény munkáját értékelő átfogó elemzések, beszámolók elfogadása, ♦ pedagógiai program elfogadása, ♦ SzMSz, Házirend elfogadása, ♦ a tanulók magasabb évfolyamra lépésének megállapítása, osztályozóvizsgára vagy évismétlésre bocsátása, ♦ az intézményvezetői pályázathoz készített vezetői program véleményezése, ♦ tantárgyfelosztás elfogadása. Nincs olyan jogkör, amelyet a nevelőtestület más testületre átruház. Javaslattevő jogkörét a nevelési-oktatási intézmény működésével kapcsolatban valamennyi kérdésben gyakorolja. Fegyelmi bizottság A tanulók fegyelmi ügyeiben való döntés céljából fegyelmi bizottságot hoz létre. Tagjai: A fegyelmi bizottság állandó tagjai: igazgató, igazgatóhelyettes, osztályfőnök. Változó tagjai: az a két pedagógus, akik a tanulót a legmagasabb óraszámban tanítják illetve a GYIV felelős. Szervezeti és Működési Szabályzat

11


A fegyelmi bizottság állandó tagjai a tanulói fegyelmi ügyekről a tanévzáró nevelőtestületi értekezleten adnak tájékoztatást. A nevelőtestületi értekezletek rendje: A nevelőtestület összehívása az igazgató feladata. Rendkívüli nevelőtestületi értekezletet kell összehívni: ♦ a nevelőtestület egyharmadának kezdeményezésére; ♦ az érdekvédelmi szervezet kezdeményezésére; ♦ diákönkormányzati vezető javaslatára; ♦ ha olyan esemény történik, amely jelentősen hátráltatja a nevelő-oktató munkát. Az intézmény tanévenként az alábbi nevelőtestületi értekezleteket tartja: ♦ tanévnyitó értekezlet: az intézmény éves munkatervének elfogadása; ♦ félévi és év végi nevelőtestületi értekezletek: a nevelő-oktató munka értékelése; ♦ nevelési értekezletek: intézményi működés hatékonyságának elemzése, új pedagógiai módszerek megismerése stb. Az általános iskola nevelőtestülete értekezletet tart: ♦ félévi és év végi osztályozó értekezletek: magatartás, szorgalom, és tantárgyi érdemjegyek megállapítása; osztályozó és javítóvizsgára való utalás esetén, ♦ havonta egy alkalommal munkaértekezlet. Döntéshozatal A nevelőtestületi értekezlet akkor határozatképes, ha azon tagjainak több mint 50%-a jelen van. A nevelőtestület döntéseit nyílt szavazással, egyszerű szótöbbséggel hozza. Személyi kérdésekben titkos szavazással dönt. Egyenlő szavazat esetén az igazgató szavazata a döntő. A döntési, véleményezési jogkörébe tartozó határozatokról jegyzőkönyv készül, melyet irattárba kell helyezni. A nevelőtestület döntése mindenki számára kötelező érvényű. A nevelőtestület tagjait titoktartási kötelezettség terheli a nevelőtestület tagjainak és a tanulók személyes ügyeiben. Alkalmi feladatokra alakult munkacsoportok Az intézményi munka egyes feladatainak megoldására a tantestület tagjaiból munkacsoportok alakulhatnak a nevelőtestület vagy az igazgató döntése alapján. Amennyiben az igazgató döntése alapján jön létre a munkacsoport, úgy arról a nevelőtestületet tájékoztatni kell. A pedagógusok nevelő-oktató munkájával összefüggő teendőkre való kijelölésének, megbízásának elvei A pedagógusok munkaköri kötelezettségeit, a munkavégzés szabályait a köznevelési törvény, az intézmény működéséről szóló miniszteri rendelet, a nevelési és oktatási tervek tartalmazzák. A nevelő-oktató munkával összefüggő teendők ellátására bármely pedagógus megbízható önkéntes jelentkezés és megállapodás vagy kijelölés alapján. A megbízást az igazgató adja és vonja vissza, amelyet a nevelőtestület előzetesen véleményez. A megbízás, kijelölés általános elvei: ♦ megfelelő szakmai, pedagógiai felkészültség az adott területen; ♦ szervezőkészség, rátermettség, megújulási készség; ♦ az önkéntesség elve és a feladat ellátási kötelezettség összeegyeztetése; ♦ az arányos terhelés figyelembevétele. Főbb megbízások: Szervezeti és Működési Szabályzat

12


♦ osztályfőnöki: megbízás alapján; ♦ diákönkormányzatot segítő tanári: felkérés és megbízással; ♦ gyermekvédelmi felelősi, ♦ szakkörvezetői, sportkör vezetői; ♦ munka- és tűzvédelmi felelős külső szakember megbízásával. A vezetőség és a nevelőtestület A nevelőtestület különböző közösségeinek kapcsolattartásának színterei: ♦ vezetői megbeszélések; ♦ munkaértekezletek; ♦ nevelőtestületi értekezletek; ♦ megbeszélések. Az értekezletek időpontjait az intézmény munkaterve tartalmazza. Rendkívüli megbeszélés összehívásáról az igazgató dönt. Az intézmény vezetője az aktuális feladatokról a nevelői szobában kihelyezett hirdetőtáblán, értesíti a nevelőket. Az intézmény vezetése köteles: ♦ a vezetői megbeszélések után az irányításuk alá tartozó pedagógusokat tájékoztatni az ülés döntéseiről, határozatairól; ♦ a nevelőtestület tagjainak kérdéseit, véleményét, javaslatait döntéshozatal előtt figyelembe venni. A szakmai munkaközösségek együttműködése, kapcsolattartásának rendje, részvétele a pedagógusok munkájának segítésében Intézményünkben nem alakultak meg szakmai munkaközösségek.

3. A szülői közösség

A gyermekek szülei, törvényes képviselői ♦ A szülőt megilleti a szabad intézmény megválasztásának joga. ♦ Amennyiben a szülő gyermeke számára iskolánkat választja, egy szülői szándéknyilatkozat kitöltésével tudomásul veszi keresztény nevelési elveinket és nem tesz ellene. ♦ A szülőnek joga, hogy megismerje az intézmény pedagógiai programját, házirendjét, azok keresztény mivoltát, továbbá tájékoztatást, magyarázatot kapjon az abban foglaltakról. ♦ Gyermek fejlődéséről, magaviseletéről tájékoztatást, neveléséhez tanácsokat, segítséget kapjon. ♦ A szülőnek joga van meglátogatni az intézményt, részt venni az intézmény életében, így információt kap az itt folyó nevelésről és gyermeke óvodai tevékenységéről, magatartásáról. ♦ Joga továbbá, hogy véleményt nyilvánítson az intézményben folyó nevelésről, kéréseire és felvetéseire érdembeli választ kapjon. ♦ Képviselje gyermeke érdekeit. ♦ Részt vegyen a szülői munkaközösség megválasztásában, mint választó és képviselő személy, és közreműködjön annak tevékenységében. ♦ Személyesen vagy képviselő útján – jogszabályban meghatározottak szerint – részt vegyen az érdekeit érintő döntések meghozatalában. Szervezeti és Működési Szabályzat

13


Pedagógusok és a szülők közötti kapcsolat Az intézmény egészének életéről, az aktuális feladatokról a szülők az alábbiak szerint tájékozódhatnak: ♦ a szülői munkaközösség ülésein; ♦ a szülői értekezleteken, ♦ a hirdetőtábláról; ♦ alkalmanként írásban; ♦ az iskolavezetés személyes megkeresésével. A gyermekek egyéni haladásával kapcsolatos tájékoztatásra az alábbi fórumok szolgálnak: ♦ szülői értekezletek; ♦ fogadóórák; ♦ egyéni megbeszélések; ♦ nyílt napok; ♦ családlátogatás; ♦ írásbeli tájékoztatás ellenőrzőn keresztül vagy levélben. A szülői értekezletek időpontját az éves munkaterv rögzíti. A szülők kérdéseiket, véleményeiket, javaslataikat egyénileg, vagy választott képviselőjük útján közölhetik az intézményvezetéssel. A szülők közössége: SZMK Az intézmény vezetésében a szülők képviseletét az intézmény szülői munkaközösségének választmánya látja el. Az egy osztályba járó tanulók szülei szülői munkaközösségi tagokat választanak. Tagjai maguk közül elnököt és tisztségviselőket választanak. Az iskolai szülői munkaközösség döntési jogkörébe tartozik: ♦ működési rendjének, munkaprogramjának megállapítása, ♦ a képviseletében eljáró személyek megválasztása, ♦ a szülők körében társadalmi munka szervezése. Az intézményi SzMK véleményezési jogkört gyakorol az alábbi dokumentumok elfogadása előtt: ♦ pedagógiai program; ♦ szervezeti és működési szabályzat; ♦ házirend. A szülői munkaközösség működése: • az intézményben megalakított szülői munkaközösség az általa elfogadott Szülői munkaközösség szervezeti és működési szabályzata szerint működik; • azokban az ügyekben, melyekben a szülői munkaközösségnek a jogszabály és az SZMK véleményezési jogosultságot biztosít, a szülői munkaközösség véleményét az igazgató kéri meg az írásos anyagok átadásával; • a szülői munkaközösség képviselőjét a nevelőtestületi értekezlet vonatkozó napirendi pontjának tárgyalásához meg kell hívni; • az osztályok szülői munkaközösségének tagjaival az osztályfőnökök tartanak kapcsolatot; • szabadidős programok szervezésénél a tantestület együtt működik az SzMK-val; • a gyermekek nagyobb csoportját érintő bármely kérdésben tájékoztatást kérhet az intézmény vezetőjétől és tanácskozási joggal részt vehet az e körbe tartozó ügyek tárgyalásakor. Nagyobb csoporton 10 főt értünk.


14


• összefogják a szülőket, a kapott információkat közvetítik, hogy az minden egyes szülőhöz eljusson; • javaslattevő jogkörrel rendelkezik az intézményvezető személyének megválasztásakor, és minden olyan esetben, ami a gyermekek nagyobb csoportját érinti; • használhatja munkája során az intézmény helyiségeit, berendezéseit, de ezzel a működés nem korlátozható. 4. A tanulók közösségei Osztályközösségek Az azonos évfolyamra járó, közös csoportot alkotó tanulók osztályközösséget alkotnak. A közösség élén, mint pedagógusvezető az osztályfőnök áll. Az osztályfőnököt az igazgató bízza meg. Az osztályfőnök osztályfőnöki tevékenységét az SzMSz 1. számú függelékében található leírás alapján végzi. Az osztályközösség tagjaiból 2 diákönkormányzati vezetőt választ a 3-8. évfolyamon. Diákközösségek Az intézmény tanulói a „Házirendnek” megfelelően diákköröket hozhatnak létre. A tanulói közösségek döntési jogkört gyakorolnak saját közösségi életük tervezésében, szervezésében, valamint tisztségviselőjük megválasztásában. Jogosultak képviseltetni magukat a diákönkormányzatban. Az intézmény tanulóinak tájékoztató fóruma a diákközgyűlés. Az évi rendes diákközgyűlés összehívását a DÖK vezetője kezdeményezi. Ezen a DÖK és az iskola képviselője beszámol az előző diákközgyűlés óta eltelt időszak munkájáról. Diákönkormányzat (DÖK) A tanulók érdekeinek védelmére, a szabadidős tevékenységek megszervezésére diákönkormányzatot hozhatnak létre. A DÖK tevékenysége a tanulókat érintő valamennyi területre kiterjed. A DÖK saját hatáskörébe tartozó döntések előtt a nevelőtestület véleményét az igazgatón keresztül kéri meg. A kapcsolat formái: ♦ személyes megbeszélés, ♦ tárgyalás, értekezlet, diákgyűlés, ♦ írásos dokumentumok átadása. Az intézményvezetés: ♦ Átadja a diákönkormányzatnak a véleményezési, egyetértési, javaslattételi jogok gyakorlásához szükséges dokumentumokat. ♦ A dokumentumokhoz kérésre tájékoztatást, felvilágosítást biztosítanak. ♦ Megjelennek a diákközgyűlésen. ♦ Döntéseik meghozatalakor figyelembe veszik a DÖK javaslatait, véleményét. A diákönkormányzat ♦ Gondoskodik a véleményezési, egyetértési, javaslattételi joggal kapcsolatos dokumentumok áttekintéséről. ♦ Aktívan részt vesznek azokon a fórumokon, amelyeken megjelenni jogosultak. ♦ Gondoskodnak az intézményvezetés tájékoztatásáról. A DÖK a nevelőtestület véleményének kikérésével dönt: ♦ saját működéséről; ♦ hatásköreinek gyakorlásáról; ♦ egy tanításnélküli munkanap programjáról. Szervezeti és Működési Szabályzat

15


A DÖK véleményét ki kell kérni: - a tanulók nagyobb közösségét érintő döntések meghozatalánál; - a tanulók helyzetét elemző, értékelő beszámolók elkészítésénél; - a tanórán kívüli tevékenység formáinak meghatározásához. A DÖK szervezeti és működési szabályzatát a tanulói közösség fogadja el és a nevelőtestület hagyja jóvá. Azokban az ügyekben, amelyekben a DÖK véleményének kikérése kötelező, illetve amelyekben egyetértési jogot gyakorol, a határidő előtt legalább 15 nappal meg kell küldeni az anyagot a diákönkormányzatnak. Jogainak megsértése esetén 15 napon belül törvényességi kérelmet nyújthat be az iskola fenntartójához. A diákönkormányzat működéséhez szükséges feltételek Az intézmény a működés feltételeként biztosítja: - a diákönkormányzat működéséhez szükséges helyiséget, - a diákönkormányzat működéséhez szükséges berendezési tárgyakat, - a működéshez anyagi támogatását, - a diákönkormányzatot segítő pedagógust, akit az intézményvezető bíz meg a feladattal. A diákönkormányzat működéséhez közvetlenül szükséges helyiség: - az iskolai klubhelyiség A helyiség igénybevétele: - időben korlátozott, a használók köre és nyitva tartása miatt. A diákönkormányzat működéséhez rendelkezésre bocsátott berendezések: - informatikai eszközök (számítógép), - kommunikációs eszközök (telefon), - sokszorosító eszközök (nyomtató, másoló), - egyéb eszközök (pl. projektor) A berendezések használatával kapcsolatos egyéb előírás: A berendezéseket, eszközöket a diákönkormányzat nem kizárólagosan használja. A diákönkormányzat támogatása: - a diákönkormányzat az intézmény által a számára kijelölt helyiséget és berendezéseit a működése erejéig térítés nélkül használhatja, - a diákönkormányzat kérésre, az intézményvezető beleegyezésével, jogosult térítés nélkül használni az intézmény egyéb helyiségeit is (pl. közgyűlés, egyéb rendezvény stb.). A nevelők és a tanulók közötti kapcsolat A tanulók kérdéseiket, véleményüket, javaslataikat egyénileg vagy választott képviselőjük útján juttatják el a nevelőtestület tagjaihoz. A tanulók rendszeres tájékoztatása A tanulók tájékoztatása az információ tartalmától függően történhet élőszóban vagy írásban. Színterei: ♦ tanítási órák, különösen osztályfőnöki órák, ♦ diákönkormányzati ülések, ♦ iskolagyűlésen, ♦ szórólapokon, ♦ iskolaújság, ♦ iskolai faliújságra kitett hirdetményen.


16


5. Az iskolai sportkör valamint az iskola vezetése közötti kapcsolattartás formái • Az iskolai diáksportkör munkáját az igazgatója által megbízott testnevelő tanár segíti. • Az iskolai sportkör munkáját segítő testnevelő képviseli az iskolai sportkört az iskola igazgatójával folytatatott megbeszéléseken. • Az iskolai sportkör munkáját segítő testnevelő véleményét minden esetben ki kell kérni az iskolai testneveléssel, sporttal kapcsolatos kérdésekben, valamint az iskolai munkaterv és a tantárgyfelosztás összeállítása előtt. • Az iskolai sportkör munkáját segítő testnevelő az osztályokban minden tanév májusában felméri, hogy a tanulók a következő tanítási évben milyen iskolai sportköri foglalkozás megszervezését igénylik, és ez alapján – minden év május 31-éig – javaslatot tesz az iskola igazgatójának az iskolai sportkör következő tanévi szakmai programjára. A szakmai programra vonatkozó javaslatát az annak megvalósításához szükséges, felhasználható időkeretet, valamint a rendelkezésre álló vagy megteremthető személyi és tárgyi feltételeket figyelembe véve készíti el, illetve megvizsgálja azt is, hogy a településen működő sportszervezet a szakmai program megvalósításába milyen feltételekkel vonható be. • Az iskolai sportkör foglalkozásaihoz az iskola biztosítja az iskola sportlétesítményeinek (sportudvar, tornaterem, edzőterem, stb.), valamint sport eszközeinek használatát.


17


6. Külső kapcsolatok Terület

Feladat

Külső intézmény kapcsolattartója

Fenntartó

Az intézmény működtetése

Más oktatási intézmények

Kapcsolattartás, szakmai tapasztalatcsere, tanulmányi-és sport versenyek

Intézményben a feladat ellátásáért felelős

Főigazgató, Iroda igazgató, Igazgató, igazgató helyettes, Gazdasági igazgató, Gazdasági vezető Kommunikációs igazgató, Más intézmények vezetői, nevelőtestülete

igazgató, igazgatóhelyettes,

A gyermek és ifjúságvédelmi rendszer működtetése

Gyermek- és ifjúságvédelem

Szociális megállapítása

támogatások

igazgató, Önkormányzatok gyámügyi előadói; igazgatóhelyettes, Veszélyeztetett, hátrányos gyermekjóléti szolgálat GYIV felelősök helyzetű tanulók feltérképezése, munkatársai fokozottabb odafigyelés a segítés érdekében.

Egészségügyi intézmények

Rendszeres egészségügyi ellátás megszervezése, működtetése

Továbbtanulás

Pályaorientáció, pályaválasztás, a megfelelő középiskola kiválasztása

Pedagógia szakmai szolgáltató, KPSZTI

Pedagógiai szakszolgálat - Nevelési Tanácsadó: Gyógypedagógiai Központ: Cigány kisebbségi önkormányzati képviselő

Munkaegészségügyi szolgálat

Továbbképzések, anyagok, szakkönyvtár

módszertani mérőlapok,

Iskolaorvos fogorvos, védőnő

igazgató, igazgatóhelyettes

Középiskolák pályaválasztási felelősei, igazgató, megyei pedagógiai intézet, pályaválasztási felelős munkaügyi központ

az intézet munkatársai

igazgató, igazgatóhelyettes, gazdaság vezető

Speciális pedagógiai szolgáltatások igénybevétele; Logopédiai ellátás Gyermekek vizsgálata Pályaválasztási tanácsadás

Cigány kisebbségi önkormányzati képviselő

Esélyegyenlőség biztosítása

Alkalmassági vizsgálat intézmény dolgozói számára

Egyházi szervezetek

Programok, lelki gyakorlatok

Település egyéb lakosai

Programok, hagyományőrzés

Kormányhivatal és más az Ügyintézés oktatás területén létrehozott hivatalos szerv

a szakszolgálat munkatársai

az

üzemorvos

igazgató, igazgatóhelyettes, fejlesztő pedagógus, gyógypedagógus igazgató, igazgatóhelyettes,

igazgató, igazgatóhelyettes,

Egyházi vezetők, lelkészek, igazgató, plébánosok, hitoktatók stb. igazgatóhelyettes, Polgármesterek, helyi civil szervezetek vezetői Szervek képviselői


igazgató, igazgatóhelyettes, igazgató, igazgatóhelyettes,

18


IV. AZ INTÉZMÉNY MŰKÖDÉSÉNEK RENDJE Iskolánkban a tanítás a fenntartó által jóváhagyott pedagógiai program és helyi tanterv alapján folyik. A szorgalmi idő szeptember 1-től és június 15-ig tart, a mindenkori tanév rendjében meghatározottak szerint. A tanévzáró ünnepélyt az utolsó tanítási napot követő egy héten belül kell megtartani, úgy, hogy az általános munkaidőn kívüli időpontban legyen. A tanévnyitó ünnepély megtartásának időpontja általában az első tanítási napot megelőző nap. A tanítási napokat és az egyes tantárgyakból megtartott órákat az osztálynaplóban sorszámozni kell. Tanítási napnak számítanak a tanmenet szerint tanulmányi séták és kirándulások napjai is. 1. Nyitvatartási rend Iskola nyitvatartási rendje szorgalmi időszakban munkanapokon: reggel 7 óra este 18 óráig tart nyitva. Szombati napokon az iskola nyitva tartása a szervezett programokhoz igazodik, ekkor az iskola igazgatójával vagy helyettesével egyeztetni szükséges. Az épületben a nyitvatartási időn kívül csak előzetes engedély alapján lehet tartózkodni. A technikai dolgozók munkanapokon a munkaköri leírásban meghatározott időben tartózkodnak az intézményben, mindenkor biztosítva, hogy az épületek nyitvatartási időben nyitva legyenek. Az intézmény tanítási szünetekben ügyeleti rend szerint van nyitva. Az ügyeleti időn kívül csak a beosztásuk szerint munkát végzők tartózkodhatnak az intézményben. A nyári szünet ügyeleti rendjét az igazgató határozza meg, melyet tanévzáró értekezleten közöl a nevelőtestülettel. A nyári ügyeleti rendet a bejáratnál el kell helyezni a szülők tájékoztatására Az iskolában való tartózkodás: kötött foglalkozásokra (szakkörök, korrepetálások) a tanulók az osztálytermeket délután is igénybe vehetik, szabadidős tevékenységre csak akkor, ha tanári felügyelet biztosítva van. Az iskolai ünnepélyek, a szülői értekezletek, nyílt napok tartása idején az iskola munkarendje az igazgató döntése szerint módosul. A hivatalos ügyek intézése az iskolatitkári irodában történik 8 és 16 óra között. Az épületbe belépő szülőket, illetve látogatókat az irodához kell kísérni. A nyári szünetben csak a beosztásuk szerint munkát végző dolgozók tartózkodhatnak az intézményben. Az órarend I/II. félévre készül. Készítésének elvei: ♦ a tantárgyak egyenletes elosztása, ♦ a tanulók egyenletes terhelésének figyelembevétele, ♦ a nevelők folyamatos munkavégzésének biztosítása. A tanév 5 tanítás nélküli munkanapjának felhasználását a nevelőtestület dönti el a tanévnyitó értekezleten, amit az igazgató a mindenkori munkatervben rögzít. 2. A tanítási nap rendje A tanítás ideje a munkanapok délelőttje. A tanítás reggel 8.00 órakor kezdődik. A tanítási órák időtartama 45 perc. Iskolába érkezés: ügyeletes nevelő: 7 óra tanulók: 7 óra és 7 óra 30 perc között, nevelők: órájuk megkezdése előtt 15 perccel. A tanítási nap közös reggeli tornával indul, majd osztályonként történik az áhítat. Szervezeti és Működési Szabályzat

19


A tanítási órákat 2x15 perces, 3x10 perces szünet közbeiktatásával kell megtartani. Az óraközi szünetek pihenésre, a helyiségek szellőztetésére szolgálnak. A szüneteket a tanulók lehetőleg az udvaron töltsék el. A csengetési rendet a „Házirend” tartalmazza. Az első és második 15 perces szünet a tízórai elfogyasztására szolgál. Ilyenkor a tanulók a tízóraiztatós nevelő kíséretében az ebédlőben, a többiek tanteremben fogyaszthatják el tízóraijukat. A tanítás megkezdése előtt és az óraközi szünetekben a nevelőknek és a gyerekeknek egyaránt a beosztásnak megfelelő ügyeletet kell ellátni. A tanítási óra zavartalanságának biztosítása érdekében a pedagógust illetve a tanulókat az óráról kihívni csak rendkívül indokolt esetben lehetséges. A közleményeket a szünet utáni sorakozókor kell a tanulókkal tudatni. A tanóra időtartama semmilyen körülmények között sem haladhatja meg a 45 percet. A tanítási órák közül a pedagógiai érdekek figyelembevételével az alábbi órákat lehet tömbösíteni: rajz, technika, testnevelés órákat, szakköri foglalkozásokat, ezt azonban 3 nappal előbb be kell jelenteni az igazgatónak, vagy helyettesének. Az osztály- és iskolamisék beosztás szerint zajlanak, melyet a tanévre vonatkozó munkaterv tartalmaz. 3. Benntartózkodási rend A tanulók fogadásának rendje A tanulók az intézmény létesítményeit, helyiségeit csak pedagógusi felügyelettel 7.00 órától a kötelező, a választható és egyéb foglalkozások befejezéséig használhatják. Az alkalmazottak intézményben való benntartózkodásának rendje − a munkaszerződésükben meghatározott munkarend szerint, − az elrendelt túlmunka, − a számukra elrendelt vagy látogatható iskolai rendezvények időtartamára tartózkodhatnak benn az intézményben. Pedagógus ügyelet Az ügyeletes pedagógus 7 órakor fogadja a gyerekeket. 8 órakor kezdődik a tanítás. Az ügyeletes nevelő köteles a rábízott épületben vagy épületrészben a házirend alapján a tanulók magatartását, az épületek rendjének, tisztaságának megőrzését, a balesetvédelmi szabályok betartását ellenőrizni A tanítás megkezdéséig és az óraközi szünetekben a gyerekek között tartózkodik (folyosón, udvaron, tanteremben) ügyel a rendre. Önállóan dönt a gyerekek tartózkodási helyéről a szünetekben: udvaron vagy épületben - az időjárástól függően. Ha az udvaron vannak, csengetéskor sorakoztat. A második nagyszünetben a tanulók a tanteremben maradnak. A tanítás befejezése után az utolsó órát tartó nevelő ellenőrzi a tantermeket: ablak nyitva ne maradjon, villany ne égjen. Helyettesítés esetén, ha a helyettesített nevelő ügyeletes lenne, a helyettesítő nevelő látja el az ügyeletesi teendőket. Délutáni ügyeletet a foglalkozást vezető pedagógus látja el. A vezetők benntartózkodása Szorgalmi időben hétfőtől péntekig a nyitva tartás idején belül reggel 7.30 és délután 16 óra között az intézmény igazgatójának vagy igazgatóhelyettesének az intézményben kell tartózkodni.


20


Amennyiben a vezetők közül rendkívüli és halaszthatatlan ok miatt egyikük sem tud az intézményben tartózkodni, úgy az esetleges szükséges intézkedések megtételére a nevelőtestület legidősebb tagját kell megbízni. Az iskolával jogviszonyban nem állók intézménybe való belépésének és benntartózkodásának rendje Az intézménnyel jogviszonyban nem állók intézménybe lépése és ott tartózkodása a következők szerint történhet: - külön engedély és felügyelet nélkül, illetve - külön engedély és felügyelet mellett. Külön engedély és felügyelet nélkül tartózkodhat az intézményben: - a szülő, gondviselő a szülői értekezletre való érkezéskor, illetve - a meghívottak az intézmény valamely rendezvényén való tartózkodáskor, - az intézményben működő szervezetek tagjai a tevékenységük gyakorlása érdekében. Külön engedély és felügyelet mellett tartózkodhat az intézményben: - a tanulót kísérő személy, - minden más személy. A külön engedélyt az iskola valamely dolgozójától kell kérni. Csak az általa adott szóbeli engedéllyel lehet az iskolába belépni, az ott tartózkodáshoz az igazgató vagy az ügyeletes vezető engedélyére van szükség. A jogviszonyban nem álló személyek csak az iskola valamely alkalmazottjával együtt tartózkodhatnak az intézményben. Az intézmény biztonságos működését garantáló szabályok melyek megtartása kötelező az intézmény területén tartózkodó szülőknek, valamint az intézménnyel kapcsolatban nem álló más személyeknek: Az intézménnyel jogviszonyban nem állók kötelesek elfogadni és betartani az intézmény szabályait, így különösen: − a nem dohányzók védelmének szabályait, − tűzvédelmi szabályokat, − munkavédelmi szabályokat. Az intézménnyel jogviszonyban nem állók által tilos az intézmény területére, épületébe, rendezvényére, az alábbi tárgyakat, eszközöket behozni, ill. maguknál tartani: − élvezeti cikkek (alkohol, kábítószer), − a másik ember testi épségét veszélyeztető eszközöket, − közerkölcsöt, vallást sértő eszközöket, − állatokat. Az intézménnyel jogviszonyban nem állók kötelesek az intézményben az intézményhez méltó ruházatban, öltözetben, valamint állapotban tartózkodni, illetve megjelenni. Az intézménnyel jogviszonyban nem állók nem zavarhatják és nem sérthetik magatartásukkal, viselkedésükkel az intézményben folyó pedagógiai munkát, szabadidős foglalkozást, tanórán kívüli foglalkozást, valamint rendezvényt.


21


4. Használati rend Az intézmény létesítményeit, helyiségeit rendeltetésüknek megfelelően az állagmegóvás szem előtt tartásával kell használni. Az intézmény rendjének és tisztaságának megtartása minden tanulóra, alkalmazottra és az esetenkénti külső használóra vonatkozó kötelezettség. Az intézmény területén okozott kárt a károkozónak meg kell téríteni. Az iskolákban a tanulók által szándékosan okozott károkról az osztályfőnök köteles a szülőt értesíteni. Az igazgatóhelyettes és az osztályfőnök feladata a kár felmérése és a kártérítés részleteinek a szülővel, gondviselővel történő tisztázása az érvényben lévő szabályok szerint. Az osztálytermeket, a tanítási órák, a délutáni foglalkozások után, az iskola épületét este legkésőbb 18 órakor zárni kell. Zárás előtt gondoskodni kell az elektromos berendezések áramtalanításáról. Ennek felelőse az épületet záró személy. A zárás rendezvények alkalmával történhet később is. Az osztálytermek dekorálásáról az osztályfőnök és a szaktanárok gondoskodnak. A kabátokat, váltócipőket a gyerekek számára kijelölt helyen kell tartani. Az iskolai számítástechnikai teremben, valamint a szertárakban csak pedagógus illetve szaktanári felügyelet mellett tartózkodhatnak a tanulók. A termek biztonságos zárása a szaktanárok feladata. A tornateremben a tanulók csak a pedagógus jelenlétében tartózkodhatnak. A tornaterembe csak tiszta tornacipővel lehet belépni. Mindezek vonatkoznak az edzésekre és a sportfoglalkozásokra is. Az iskolaudvaron testnevelési órát, szabadidős foglalkozást lehet tartani. Jó időben a tanítás előtt a gyülekezés az udvaron történik és a szüneteket az udvaron kell tölteni. Az udvar tisztaságának megóvása minden tanuló kötelessége. A tanári szoba a pedagógusoknak a tanítási órákra, foglalkozásokra való felkészülésének helye, valamint itt kerülnek tárolásra az osztálydokumentumok is. A tanári szobában tanuló és az iskolához nem tartozó külső személy csak pedagógus jelenlétében tartózkodhat. Az intézményhez nem tartozó külső igénybevevők a helyiségek átengedéséről létrejött megállapodás szerinti időben tartózkodhatnak az épületben. Az igénybevevőket vagyonvédelmi kötelezettség terheli és kártérítési felelősséggel tartoznak. Kötelesek betartani az iskola munkavédelmi és tűzvédelmi szabályzatában foglaltakat. Az iskolákban a tantermek és egyéb helyiségek takarítás utáni zárásáért a takarítók a felelősek. A reggeli nyitás a takarítók feladata. A tanuló által előállított termék, dolog, alkotás vagyoni jogára vonatkozó díjazás szabálya Amennyiben az intézmény az iskolai foglalkozás keretében a tanulók által készített dolgokat értékesíti, illetve hasznosítja, az elkészítésben közreműködő tanulóknak díjazás jár. A tanulóknak kifizetett díj mértéke az iskola számára kifizetett összeg 10 százaléka, melyet az adott dolog elkészítésében közreműködő tanulók között a végzett munka arányában kell szétosztani. Az egyes tanulóknak járó összegről az adott iskolai foglalkozást vezető iskolai alkalmazott javaslata alapján, az iskolai diákönkormányzat véleményének figyelembe vételével az iskola igazgatója dönt. A díjazásról a jogosult csak kifejezett nyilatkozattal mondhat le, amennyiben kiskorú, a szülő/gondviselő egyetértésével.


22


V. AZ EGYÉB (TANÓRÁN KÍVÜLI) FOGLALKOZÁS SZERVEZÉSI FORMÁI, RENDJE Napközi otthon Napközi otthon - a szülők kérésétől függően – 1-4. évfolyamon működhet. A napközi otthonba minden jelentkező tanulót fel kell venni, amíg a tanulók összlétszáma el nem éri a köznevelési törvényben meghatározott tanulólétszám felső határát. Ha a jelentkező tanulók száma meghaladja a törvényileg meghatározott létszám felső határát, a felvételről bizottság dönt. A bizottság tagjai: ♦ az iskola igazgatója, ♦ a gyermekvédelmi felelős nevelő, ♦ az érintett tanuló osztályfőnöke, ♦ a napközis nevelő. A napköziből kizárható az a tanuló, aki magatartásával zavarja a többi tanuló munkáját, aki nem tud a közösséghez alkalmazkodni, aki képtelen nevelőjének utasításait betartani. A napközi otthon a szorgalmi időszak alatt működik. A napközis ellátás 11óra 50 perctől 16 óra 20 percig tart. A napközi rendjét külön otthonrend szabályozza, amelyet a napközis nevelő készít el és az igazgató hagy jóvá. Szakkörök A szakkörök számát és fajtáját a helyi körülmények és lehetőségek mérlegelésével az igények felmérése után évenként kell meghatározni. A szakkörök szervezéséről az igazgató dönt a nevelőtestülettel, a szülői munkaközösség, és diákönkormányzat javaslata alapján. A szakköri foglalkozásokra a felhasználható órakerettel és összeggel az igazgató rendelkezik. A szakkörök személyi és dologi kiadásáról az iskolának költségvetésében kell gondoskodnia. A csoportok létszáma átlagosan 15 fő. Az egyes szakköröknek az átlagosnál kisebb vagy nagyobb létszámmal való működéséről, továbbá a tanévközben bekövetkezett létszámcsökkenés miatti megszüntetéséről az igazgató dönt. A felvétel az egész iskolai évre szól, a tanuló szakkörbe való felvételéről a szülőt tájékoztatni kell. A szakkör munkatervét a szakkörvezető a tagok bevonásával készíti el. A munkatervet az igazgató hagyja jóvá. Szakkörvezető A foglalkozásokat munkanaplóban vezeti, amelyeket az elszámolás végett havonként köteles bemutatni. A tanulók szakkörbe való jelentkezése önkéntes, de jelentkezés után a tanév tartamára kötelezően vesznek részt. A versenyeken való sikeres szereplés, bemutatókon látott munkája és az egész évi tevékenysége alapján a szakkörvezető és a diákönkormányzat javaslata alapján jutalomban részesül a tanuló. Differenciált fejlesztések 1) Felzárkóztatás A tantárgyi megsegítés célja a tanulási nehézséggel küzdő, a szociális hátránnyal rendelkező tanulók felzárkóztatása. 2) A minél nagyobb hatékonyság elérése érdekében a felzárkóztató foglalkozásokon lehetőleg 5 főnél több tanuló ne vegyen részt. Tanév elején helyzetfelmérés után tervet kell készíteni, az adminisztrációs munka a foglalkozási naplóban kerül rögzítésre. 3) A Tanulási Képességeket Vizsgáló Szakértői és Rehabilitációs Bizottság illetve a Nevelési Tanácsadó határozatával rendelkező tanulók fejlesztő foglalkozásokon vesznek részt. Szervezeti és Működési Szabályzat

23


4) Tehetséggondozás Szakkörök, versenyeken, tanulmányi versenyeken való részvétel.

VI. A NEVELŐ-OKTATÓ MUNKA BELSŐ ELLENŐRZÉSÉNEK RENDJE A nevelő-oktató munka belső ellenőrzésének megszervezéséért és hatékony működtetéséért az igazgató felelős. A nevelő-oktató munka belső ellenőrzésére jogosultak: ♦ az igazgató ♦ az igazgató-helyettes. Az igazgató és az igazgató-helyettes az intézményben folyó valamennyi tevékenységet ellenőrizheti. Az ellenőrzési tervet a mindenkori munkatervben kell meghatározni. Az ellenőrzés kiterjed: ♦ a keresztény pedagógiai munkára, a munkakörrel kapcsolatos feladatok elvégzésének módjára, minőségére, szakmai felkészültségére, ♦ a pedagógus keresztény személyiségére, nevelési attitűdjeire, gyermekekkel való bánásmódjára, ♦ pedagógiai-pszichológiai kulturáltságának, továbbképzéseken tanultak alkalmazására, ♦ a gyermekek megfigyelésére, a korrekt gyermekismeretre, ♦ szülők valósághű tájékoztatására, ♦ a pedagógiai programban meghatározott fő szempontok megvalósítására. Ellenőrzések célja: a célszerűség és a minőségjegyek ellenőrzése, elemzése, értékelése. A nevelőtestület tagjainál végzendő ellenőrzések ütemezésénél kiemelt figyelmet fordít a pályakezdőkre és az iskolához újonnan érkezett pedagógusokra. A nevelő-oktató munka belső ellenőrzése kiterjed a tanítási órákra, és a tanórán kívüli foglalkozásokra is. Az ellenőrzés módszerei: ♦ tanórák, tanórán kívüli foglalkozok látogatása, ♦ írásos dokumentumok vizsgálata, ♦ tanulói munkák vizsgálata, ♦ beszámoltatás szóban, írásban. Az ellenőrzés tapasztalatait a pedagógusokkal egyénileg meg kell beszélni. Az általánosítható tapasztalatokat - a feladatok egyidejű meghatározásával - tantestületi értekezleten összegezni és értékelni kell. Az ellenőrzést - ha rendkívüli esemény nem indokolja - az ellenőrzési terv alapján végezzük. Az adott tanév feladatainak konkrét ellenőrzését a munkatervhez csatolt ellenőrzési terv tartalmazza.


24


VII. A TANULÓK RENDSZERES EGÉSZSÉGÜGYI FELÜGYELETE ÉS ELLÁTÁSA A tanulók rendszeres egészségügyi felügyelete és ellátása érdekében az iskola igazgatója megállapodást köt a helyi egészségügyi intézmény vezetőjével, valamint a községben működő fogorvossal. A megállapodásnak biztosítani kell: - a tanulók egészségügyi állapotának ellenőrzését, szűrését, - fogászati szűrés; - a továbbtanulás, pályaválasztás előtt álló tanulók orvosi vizsgálatát, - a tanulóknak a védőnő által végzett higiéniai-tisztasági szűrővizsgálatát. A szűrővizsgálatok idejére az iskola tanári felügyeletet biztosít. VIII. INTÉZMÉNYI VÉDŐ-ÓVÓ ELŐÍRÁSOK Általános előírások A tanulókkal: -az iskolai tanítási év, valamint -szükség szerint tanóra, foglalkozás, kirándulás stb. előtt ismertetni kell a védő-óvó előírásokat. Védő-óvó előírás: - a tanulók egészsége és testi épsége védelmére vonatkozó előírás, - a foglalkozásokkal együtt járó veszélyforrások, - a tilos és az elvárható magatartásforma meghatározása, ismertetése. A védő-óvó előírásokat a tanulók életkorának és fejlettségi szintjének megfelelően kell ismertetni. Az ismertetés tényét és tartalmát az osztály -(csoport) naplóban dokumentálni kell. A tanulóbalesetek megelőzése érdekében ellátandó feladatok Az intézményvezető kiemelt feladata, hogy: - olyan környezetet teremtsen, amely alkalmas a balesetbiztonsággal kapcsolatos szokások, magatartási formák kialakítására, - a tanórai és az egyéb foglalkozások során a nevelési-oktatási intézmény sajátosságaira figyelemmel kialakuljon a tanulókban a biztonságos intézményi környezet megteremtésének készsége, - átadásra kerüljenek a baleset-megelőzési ismeretek legalább az alábbi témakörökben: o közúti közlekedési balesetek, o mérgezés, o fulladás, o égés, o áramütés, o elesés. Az intézmény vezetőjének feladata, hogy gondoskodjon arról:


25


- hogy az intézmény területén a tanulókra veszélyes eszköz, szerszám csak a legszükségesebb időtartamig, az adott felújítási, egyéb szerelési tevékenység idejéig, s csak az azzal dolgozók állandó felügyelete mellett legyen; - hogy az iskolában keményforrasztás, ív és lánghegesztés, ipari gázpalack, illetve tartály felszerelése - az épületen szakkivitelező által folytatott építési, felújítási, javítási munka kivételével - ne legyen; - hogy a tanulók elektromos áramütés elleni védelme folyamatosan biztosítva legyen – az ajzatok vakdugózásával, illetve a hálózat megfelelő védelmével; - hogy a tanulók az épület számukra veszélyforrást jelentő helyiségeibe ne juthassanak be; - hogy az intézményben a tanulók a következő gépeket, eszközöket ne használják, használhassák: villamos köszörűgép, barkácsgép, faipari szalagfűrész, körfűrész, valamint jogszabályban, használati utasításban veszélyesnek minősített gépek, eszközök; - hogy az intézmény tízévesnél idősebb tanulói csak pedagógus felügyelete és irányítása mellett használhassák, használják a következő eszközöket, gépeket: villamos fúrógép, barkácsgép (a következő tartozékokkal: korong, és vibrációs csiszoló, dekopírfűrész, polírkorong), törpefeszültséggel működő forrasztópáka, 220 V feszültséggel működő, kettős szigetelésű, ún. „pillanat”-forrasztópáka, villamos háztartási gépek (tűzhely, főzőlap, kávéfőző, kávédarálógép, robotgép, vasaló, varrógép stb.); segédmotoros kerékpár szerelési gyakorlathoz (az üzemanyagot és a motort nem kezelheti tanuló); kerti gépek szerelési gyakorlathoz (az üzemanyagot és a motort nem kezelheti tanuló); - hogy biztosítva legyen, hogy számítógép csak pedagógus felügyelete mellett kerüljön használatra. A pedagógusok feladata, hogy: - haladéktalanul jelezzék az intézményvezető felé azokat a helyzeteket, melynek ellenőrzésére az intézményvezető felelős, - a mindennapos tevékenységük során fokozottan ügyeljenek az elektromos berendezések használatára, kezelésére. a különböző berendezéseket úgy tárolják, hogy azokhoz a tanulók ne férhessenek hozzá; - javaslatot tegyenek az iskola épületének és az osztálytermeinek és közösségi helyiségeinek balesetmentessé tételére.

Az iskola nem pedagógus alkalmazottjainak feladata, hogy: - a munkaterületükön fokozott óvatossággal járjanak el, ügyelve a tanulók biztonságára, testi épségére, - a veszélyforrást jelentő munkahelyüket mindig zárják stb. A krónikusan beteg, valamint a testi, értelmi és érzékszervi fogyatékos tanulók esetében az iskolaorvos véleményezése alapján a biztonsági előírások kibővítése szintén az intézményvezető feladata. A pedagógus az intézménybe ezen szabályzatban meghatározott védő, óvó előírások figyelembevételével hozhat be a foglalkozásra, tanórára az általa készített, használt pedagógiai eszközöket. A védő, óvó intézkedések céljából az adott területre vonatkozó figyelmeztető jelzéseket, figyelmeztető táblákat, hirdetményeket ki kell függeszteni, illetve azok tartalmát legalább évente ismertetni kell a veszélyeztetettekkel. Szervezeti és Működési Szabályzat

26


A tanulóbalesetek esetén ellátandó feladatok Az iskola dolgozóinak feladatai tanulóbalesetek esetén: - lehetőleg meg kell szüntetni a balesetet okozó veszélyforrást, - a sérült tanulót – lehetőség szerint – elsősegélyben kell részesíteni, ha szükséges orvost kell hívni, - értesíteni kell az iskola vezetőjét. Az intézményvezető feladatai a balesetekkel kapcsolatban: - megszervezi, hogy az intézmény nyitvatartási idejében biztosítva legyen a tanulók felügyelete, védelme, - megbízza azt a személyt, aki a tanulóbaleseteket nyilvántartja. A nem súlyos balesetekkel kapcsolatos intézményvezetői feladatok: - intézkedik a három napon túl gyógyuló sérülést okozó tanulóbalesetek haladéktalan kivizsgálásáról, - a kivizsgálás során fel kell tárni a kiváltó és a közreható személyi, tárgyi és szervezési okokat, - a balesetekről jegyzőkönyvet vetet fel (elektronikusan vezetett jegyzőkönyvvezető rendszeren, illetve ha az nem lehetséges, papír alapon), melyet a Munkavédelmi Szabályzatban előírt hatósághoz továbbít, - a jegyzőkönyv egy példányát át kell adnia a tanulónak, kiskorú tanuló esetén a szülőnek. A súlyos balesetekkel kapcsolatos intézményvezetői feladatok: - intézkedik arról, hogy a baleset az intézmény fenntartója felé azonnal jelentésre kerüljön, - gondoskodik a baleset legalább középfokú munkavédelmi szakképesítéssel rendelkező személy bevonásával történő kivizsgálásáról. Súlyos az a tanulóbaleset, amely a gyermek, tanuló: -halálát (halálos baleset az is, amelynek bekövetkezésétől számított 90 napon belül a sérült – orvosi szakvélemény szerint – a balesettel összefüggésben életét vesztette), - valamely érzékszerv (érzékelő képesség) elvesztését, illetve jelentős mértékű károsodását, - számára az orvosi vélemény szerint életveszélyes sérülést, egészségkárosodást, - súlyos csonkulást (hüvelykujj vagy kéz, láb két vagy több ujja nagyobb részének elvesztése, továbbá ennél súlyosabb esetek), - a beszélőképesség elvesztését vagy feltűnő eltorzulást, bénulást vagy agyi károsodását okozza; - lehetővé teszi az iskolai szülői szervezet részvételét a tanulóbalesetek kivizsgálásában; - intézkedik minden tanulóbalesetet követően a megelőzésről, arról, hogy a megtörtént balesethez hasonló eset ne történhessen meg. A pedagógusok feladata (a munkavédelmi felelőssel közösen): - az intézményvezető utasítására a balesetekkel kapcsolatos nyilvántartás vezetése, - nem súlyos balesetekkel kapcsolatos feladatok esetében az intézményvezető utasítására: - közreműködik a három napon túl gyógyuló sérülést okozó tanulóbalesetek haladéktalan kivizsgálásában, Szervezeti és Működési Szabályzat

27


- e balesetekről jegyzőkönyvet vesz fel, - jegyzőkönyvet készít, ha a kivizsgálás elhúzódása miatt az adatszolgáltatás határideje nem tartható, - súlyos balesetekkel kapcsolatban: - a balesetet jelenti az intézményvezetőnek, illetve az intézményvezető távolléte esetében a helyettesítési rendnek megfelelően gondoskodik a balesetet jelentéséről, - közreműködik a baleset kivizsgálásában, - közreműködik az iskolai szülői szervezet tájékoztatásában, és a tanulóbalesetek kivizsgálásában, - intézkedési javaslat kidolgozása minden tanulóbalesetet követően a megelőzésre; az intézményvezető megelőzéssel kapcsolatos utasításainak végrehajtása. Nem pedagógus alkalmazott az intézményvezető utasításának megfelelően működik közre a tanulóbaleseteket követő feladatokban.


28


IX. A GYERMEKEK, TANULÓK EGÉSZSÉGÉT VESZÉLYEZTETŐ HELYZETEK KEZELÉSÉRE IRÁNYULÓ ELJÁRÁSREND

1. Kockázatfelmérés, feladatterv, védő, óvó előírások Az iskolában a nyári felújítási, ill. karbantartási munkák előtt kerül sor a munkavédelmi, a tanulók egészségét veszélyeztető, egészségvédelmi bejárásra, melynek során megtörténik az intézményi kockázatok fölmérése, majd a kockázatok értékelése, ill. feladatterv összeállítása. A feladatterv tartalmazza azokat a tennivalókat, amelyek elvégzése szükséges a balesetmentes működéshez, és melyeknek elvégzését a következő tanév megkezdéséig kell biztosítani. A fölmérésekért, a feladatterv elkészítéséért, ill. a szükséges munkák elvégzéséért az intézményvezető a felelős. 2. A gyermek és ifjúságvédelmi feladatok ellátása Az intézményvezető megbízást ad gyermek- és ifjúságvédelmi felelős feladatkör elvégzésére. A gyermek- és ifjúságvédelmi felelős – munkaköri leírás alapján – végzi munkáját: - a szükséges fölméréseket elkészíti, - tájékoztatja az intézményvezetőt, ha tanulóval kapcsolatban veszélyeztető helyzetet tapasztal, vagy ilyen esemény jut tudomására, - kapcsolatot tart pedagógusokkal, szülőkkel, külső szervezetekkel. A gyermek és ifjúságvédelmi felelős nevét ki kell függeszteni az intézmény hirdetőtáblájára. 3. Intézkedések Ha a tanuló védelmében indokolt, az intézményvezető, illetve utasítása alapján a gyermek- és ifjúságvédelmi felelős megkeresi és segítséget kérhet: - a gyermek- és ifjúságvédelmi szolgálattól, - az ifjúságvédelem területén működő szervezetektől, hatóságtól, - az oktatásügyi közvetítői szolgálattól. Az oktatásügyi közvetítőt, a fenntartó egyeztetésével, az intézményvezető kéri fel és bízza meg a feladat ellátásával. Az intézmény figyelemmel kíséri a tanulók egészségügyi helyzetét, és amennyiben a tanuló nem megfelelő testtartását észleli, javasolja az iskolaorvosi vagy szakorvosi szűrővizsgálatát annak érdekében, hogy a tanuló, amennyiben indokolt, gyógytestnevelésben részesülhessen. 4. A veszélyeztetett gyermek helyzetének figyelemmel kísérése A gyermek- és ifjúságvédelmi felelős, valamint az osztályfőnök kiemelt feladata, hogy a veszélyeztetett gyermek helyzetét folyamatosan figyelemmel kísérje. A gyermek- és ifjúságvédelmi felelős, a helyzet javítása érdekében, együttműködik a gyermek- és ifjúságvédelmi szervezetekkel, más hatóságokkal.


29


X. RENDKÍVÜLI ESEMÉNY ESETÉN SZÜKSÉGES TEENDŐK A rendkívüli esemény észlelésekor, annak tudomásra jutásakor haladéktalanul tájékoztatni kell az intézményvezetőt. Az intézményvezető a rendkívüli esemény jellegének megfelelően: a) haladéktalanul értesíti: - az érintett hatóságokat, - a fenntartót, - a szülőket; b) megtesz minden olyan szükséges intézkedést, amelyek a tanulók védelmét, biztonságát szolgálják. Rendkívüli eseménynek számít különösen: - a tűz, - az árvíz, - a földrengés, - bombariadó, - egyéb veszélyes helyzet, illetve az oktató munkát más módon akadályozó, nehezítő körülmény: - egész napos gázszünet, - az épület biztonságos használhatóságát veszélyeztető körülmény, - az ellátottak és a dolgozók közlekedését nehezítő helyzet (hó). - járvány, melynek során az ellátottak 30 %-a nem tud megjelenni. Amennyiben a rendkívüli esemény jellege indokolja, gondoskodni kell az intézmény kiürítéséről, amely a tűzvédelmi szabályzat szerinti terv alapján kell, hogy történjen. Az egyéb intézkedést követelő rendkívüli események bekövetkeztekor az intézményvezető a pedagógusok bevonásával a legjobb belátása szerint dönt. A rendkívüli esemény során az intézményvezetőnek gondoskodnia kell: - amennyiben a tanulók intézményben történő elhelyezését meg kell szüntetni, a szülők mielőbbi értesítéséről, a tanulók hazajutásáról, illetve más intézményben történő elhelyezésének megszervezéséről, - a következő napot, esetleg napokat érintő tanítási szünet elrendeléséről, s a szülők tájékoztatásáról, - olyan intézkedések meghozataláról, melyek biztosítják a tanulók maximális védelmét. Az intézményvezető az egyes rendkívüli eseményekkel kapcsolatos teendőkre vonatkozóan előre intézkedési terveket készíthet, melyet a jelen szabályzat mellékleteként kell kezelni.


30


A rendkívüli események esetén teendő alapvető intézkedések Rendkívüli esemény megnevezése Tűz

Intézkedések A helyi tűzvédelmi szabályzat utasítása alapján: 1.1. Az épület kiürítése a tűzriadóterv szerint 1.2. A tűzoltóság értesítése 1.3. A tűzoltás megkezdése 1.4. Az egyes értékek mentése 1.5. A tanulók elhelyezése, illetve hazajutásának, biztonságos elhelyezésének megszervezése (indokolt esetben a szülők értesítésével) 1.6. A fenntartó értesítése

Árvíz 1.1. A tanulók elhelyezése, illetve hazajutásának, biztonságos elhelyezésének megszervezése (indokolt esetben a szülők értesítésével) 1.2. Az illetékes szervek értesítése 1.3. Érték mentése Földrengés

Bombariadó

1.1. A tanulók biztonságos elhelyezésének, illetve hazajutásának megszervezése (indokolt esetben a szülők értesítésével) 1.2. Az illetékes szervek értesítése 1.3. Érték mentése 1.1. Az épület kiürítése a tűzriadóterv szerint 1.2. Az illetékes hatóságok értesítése 1.3. A tanulók elhelyezése, illetve hazajutásának, biztonságos elhelyezésének megszervezése (indokolt esetben a szülők értesítésével) 1.4. A fenntartó értesítése

Egyéb veszélyes helyzet 1.1. A tanulók elhelyezése, illetve hazajutásának, biztonságos elhelyezésének megszervezése (indokolt esetben a szülők értesítésével) 1.2. Az illetékes szervek értesítése 1.3. Indokolt esetben tanítási szünet elrendelése


31


XI. A TANULÓVAL SZEMBENI FEGYELMI ELJÁRÁS Az intézmény – a nevelési-oktatási intézmények működéséről és a köznevelési intézmények névhasználatáról szóló 20/2012. (VIII. 31.) EMMI rendelet 4. § (1) bekezdése q) pontja alapján a Szervezeti és Működési Szabályzatában köteles szabályozni az iskolában a tanulóval szemben lefolytatásra kerülő fegyelmi eljárás, ezen belül az egyeztető eljárás részletes szabályait. A fegyelmi eljárás lefolytatását egyeztető eljárás (a továbbiakban: egyeztető eljárás) előzheti meg. Az egyeztető eljárás részletes szabályait a 20/2012. (VIII. 31.) EMMI rendelet kötelezése alapján a jelen SZMSZ határozza meg. 1. Az egyeztető eljárás célja Az egyeztető eljárás célja: - a kötelességszegéshez elvezető események feldolgozása, értékelése, - a kötelességszegéssel gyanúsított, és a sérelmet elszenvedő közötti megállapodás létrehozása a sérelem orvoslása érdekében. A fegyelmi ügy lefolytatása előtt vizsgálni kell, hogy az egyeztető eljárás lefolytatásának lehetősége nyitva áll-e, azaz az egyeztető eljárással egyetért-e: a) a sérelmet elszenvedő fél: - a nagykorú sérelmet elszenvedő fél, - a kiskorú sérelmet elszenvedő fél esetén a szülő, b) a kötelességszegéssel gyanúsított tanuló: - a kötelességszegéssel gyanúsított nagykorú tanuló, és - a kiskorú kötelességszegéssel gyanúsított tanuló esetén a szülő. 2. Az egyeztető eljárás lefolytatásának kérése A fegyelmi eljárás megindításáról szóló értesítésben a kötelességszegéssel gyanúsított tanuló, ha a kötelességszegéssel gyanúsított tanuló kiskorú, a szülője figyelmét fel kell hívni az egyeztető eljárás igénybevételének lehetőségére. Ebben az értesítésben kell már tájékoztatni az érintetteket az egyeztető eljárást vezető személyre vonatkozó javaslatról, valamint arról, hogy a felek más személyt is javasolhatnak e feladatra. A tanuló, kiskorú tanuló esetén a szülő az értesítés kézhezvételétől számított öt tanítási napon belül írásban jelentheti be, ha kéri az egyeztető eljárás lefolytatását. Harmadszori kötelességszegés esetén a fegyelmi jogkör gyakorlója az egyeztető eljárás alkalmazását elutasíthatja. 3. Nincs helye egyeztető eljárásnak A fegyelmi eljárást folytatni kell, ha: - az egyeztető eljárás lefolytatását nem kérik, továbbá ha - az egyeztetési bejelentés iskolába történő megérkezésétől számított tizenöt napon belül az egyeztető eljárás nem vezetett eredményre. 4. Feladat- és hatáskörök az egyeztető eljárásban A fegyelmi jogkör gyakorlója: - felel az egyeztető eljárás lefolytatásáért, Szervezeti és Működési Szabályzat

32


-

az eljárás lefolytatása érdekében javaslatot tesz az egyeztető eljárást vezető személyre.

Az intézmény igazgatója: - biztosítja az egyeztető eljárás lebonyolításához szükséges technikai feltételeket, ezen belül különösen: o rendelkezésre bocsátja az egyeztetési eljáráshoz szükséges helyiséget, termet, o felkéri az egyeztető eljárást vezető személyt, o az adminisztrációs feladatokat ellátó intézményi dolgozók közreműködésével segíti az egyeztető eljárás adminisztrációs feladatait.

5. Az egyeztető személye Az egyeztető eljárást olyan nagykorú személy vezetheti, akit mind a sérelmet elszenvedő fél, mind a kötelességszegő tanuló elfogad. E személyre a fegyelmi jogkör gyakorlója javaslatot tesz az érintetteknek, illetve kéri javaslatukat. Az egyeztető személyére vonatkozó javaslatot, illetve javaslattételi jogot a fegyelmi eljárásról szóló értesítésben kell már közölni az érintettekkel. A mindkét fél által elfogadott személyt az intézmény igazgatója, illetve az általa felhatalmazott személy kéri fel az egyeztető eljárás levezetésére. A felkérést az egyeztetési eljárás lefolytatása iránti kérelem beérkezését követő 5 napon belül meg kell tenni. Az egyeztető eljárást vezető személy írásban nyilatkozik arról, hogy a feladatot vállalja.

6. Az egyeztető eljárás lefolytatása Az egyeztető eljárás során az egyeztető eljárást vezető személy: - megvizsgálja, áttekinti a rendelkezésre álló iratokat, bizonyítékokat, - külön-külön meghallgathatja az érintett feleket, - tárgyalást tarthat az érintett felek részvételével, - szükség esetén szakértőt vehet igénybe. Az egyeztető eljárást vezető személy írásban értesíti: - a sérelmet szenvedő felet, valamint - a kötelezettségszegő felet arról, ha az eljárásban meghallgatást, illetve tárgyalást kíván tartani. Az értesítésben meg kell adni az eljárási cselekmény pontos időpontját, helyét, tartalmát. Az értesítést úgy kell megküldeni, hogy azt az érintettek a meghallgatás, tárgyalás előtt legalább 8 nappal előbb kézhez kapják. Az egyeztető eljárás során történő meghallgatásról, illetve tárgyalásról jegyzőkönyvet kell felvenni. Az egyeztető eljárás lefolytatására az egyeztető eljárást vezető személy kijelölésétől számított 15 nap áll rendelkezésre. Az egyeztető eljárást vezető személy: Szervezeti és Működési Szabályzat

33


-

az eljárás során megállapíthatja, hogy a felek megállapodtak, illetve legkésőbb az eljárási határidő lejártakor megállapíthatja, hogy a felek az egyeztető eljárásban nem állapodtak meg.

7. Megállapodás az eljárás során Ha a felek külön-külön a meghallgatásukon, illetve együtt a tárgyaláson megállapodnak a sérelem orvoslásáról, a megállapodást jegyzőkönyvbe kell foglalni. A jegyzőkönyvet az érintettek és az egyeztető eljárást vezető személy aláírják. A fegyelmi eljárás felfüggesztése Megállapodás esetén bármelyik fél kezdeményezheti a fegyelmi eljárás felfüggesztését. A kezdeményezésnek tartalmaznia kell: - az írásbeli megállapodást – mellékelve, - a kezdeményezést arra vonatkozóan, hogy a sérelem orvoslásához szükséges időre a fegyelmi eljárás felfüggesztésre kerüljön, - a kezdeményező által a sérelem orvoslásához szükségesnek tartott időtartamot. A fegyelmi eljárás vezetője a kezdeményezés alapján legfeljebb a sérelem orvoslásához szükséges időtartamra, de legalább 3 hónapra felfüggeszti az eljárást. Az eljárás felfüggesztéséről szóló döntést írásban megküldi az érintetteknek. A döntésben tájékoztatja az érintetteket arról, ha a felfüggesztés ideje alatt a sérelmet elszenvedő fél, kiskorú sérelmet elszenvedő fél esetén a szülő, nem kérte a fegyelmi eljárás folytatását, a fegyelmi eljárást meg kell szüntetni. A fegyelmi eljárás lefolytatása A fegyelmi eljárást – ha a fegyelmi eljárás felfüggesztése alatt – a sérelmet elszenvedő fél kéri, folytatni kell. Az eljárás lefolytatására a fegyelemi eljárás általános szabályai szerint kerül sor. A fegyelmi eljárás megszüntetése A fegyelmi eljárást – ha a fegyelmi eljárás felfüggesztése alatt nem kérték, és a felfüggesztés időtartama lejárt – meg kell szüntetni. Az eljárás megszüntetésére a fegyelmi eljárás általános szabályai szerint kerül sor. A megállapodás nyilvánossága Ha a sérelem orvoslásáról kötött írásbeli megállapodásban a felek kikötik, - az egyeztető eljárás megállapításait és a megállapodásban foglaltakat a kötelességszegő tanuló osztályközösségében meg lehet vitatni, továbbá - az írásbeli megállapodásban meghatározott körben nyilvánosságra lehet hozni. 8. Oktatásügyi közvetítő Az egyeztető eljárásban igénybe lehet venni az oktatásügyi közvetítőt. 9. Fegyelmi eljárás részletes szabályai A tanuló fegyelmi eljárásának további részletes szabályait külön belső intézményi szabályzat tartalmazza.


34


XII. TANKÖNYVELLÁTÁS RENDJE A tankönyv kiválasztás elveit a pedagógiai program tartalmazza. 1. Az iskolai tankönyvellátás megszervezéséért az iskola igazgatója a felelős. 2. Az iskola éves munkatervében rögzíteni kell annak a felelős dolgozónak a nevét, aki az adott tanévben: • elkészíti az iskolai tankönyvrendelést, • részt vesz az iskolai tankönyvterjesztésben. 3. A tankönyvrendelésben, illetve a tankönyvterjesztésben résztvevő iskolai dolgozókkal az iskola igazgatója megállapodást köt. A megállapodásnak tartalmaznia kell: • a felelős dolgozók feladatait, • a szükséges határidőket, • a tankönyvterjesztés (árusítás) módját, helyét, idejét A tankönyvfelelős feladatai: ♦ a pedagógusokat tájékoztatja a lehetőségekről, a választékról; ♦ a pedagógusok által szolgáltatott adatok alapján a megrendelést elvégzi; ♦ az év közben bekövetkezett változások alapján korrekciót hajt végre; ♦ tartja a kapcsolatot a kiadókkal; ♦ gondoskodik a tankönyvek árának beszedéséről; ♦ gondoskodik az ingyenes tankönyv ellátásra jogosult tanulók felméréséről; ♦ átveszi a tankönyveket a kiadóktól, szállítóktól; ♦ kiosztja a tankönyveket a gyerekek körében; ♦ gondoskodik a számlák kiegyenlítéséről; ♦ elszámol a szülők felé. 4. Az iskola igazgatója– az osztályfőnökök, valamint a gyermek- és ifjúságvédelmi felelős közreműködésével – tájékoztatja a szülőket arról, hogy a következő tanévben kik jogosultak normatív kedvezményre, valamint felméri, hogy hány tanuló jogosult a normatív kedvezmény igénybevételére. 5. A szülők a normatív kedvezmény iránti igényüket az oktatási miniszter által kiadott igénylő lapon jelezhetik. Ennek benyújtásával együtt az iskola gyermek- és ifjúságvédelmi felelősének be kell mutatniuk a normatív kedvezményre való jogosultságot igazoló iratot. 6. Az iskola biztosítja, hogy a napközis és a tanulószobai foglalkozásokon megfelelő számú tankönyv álljon a tanulók rendelkezésére a tanítási órákra történő felkészüléshez. 7. Az iskola igazgatója kezdeményezi a települési önkormányzatnál annak a rászoruló tanulónak a támogatását, akinek a tankönyvellátását az iskolai tankönyvtámogatás rendszere nem tudja megoldani. 8. Az iskolai tankönyvrendelést az iskola igazgatója által megbízott iskolai dolgozó készíti el. A tankönyvjegyzékből az iskola helyi tantervének előírásai alapján a szaktanárok választják ki a megrendelésre kerülő tankönyveket. Szervezeti és Működési Szabályzat

35


9. A nevelőtestület dönt arról, hogy a tartós tankönyv vásárlására rendelkezésre álló összeget az iskola mely tankönyvek vásárlására fordítja. 10. A tankönyvrendelés elkészítéséhez az iskola igazgatója beszerzi az iskolai szülői szervezet (közösség) és az iskolai diákönkormányzat véleményét. 11. Az iskolától kölcsönzött tankönyv elvesztése, megrongálásával okozott kárt a tanulónak (szülőnek) az iskola részére meg kell téríteni. A kártérítés összege megegyezik a tankönyvnek az adott tanévi tankönyvjegyzékben feltüntetett fogyasztói árával. Az előző években megjelent tankönyvek esetében a kártérítés összegéről a diákönkormányzat véleményének figyelembe vételével az iskola igazgatója dönt. 12. A kis példányszámú (nemzetiségi, szakmai, speciális) tankönyvforgalmazás keretében az iskola részére eljuttatott tankönyveket a tanulók a megjelenéstől számított ötödik tanév után az eredeti ár huszonöt százalékáért megvásárolhatják. A szülők tájékoztatása Az iskola igazgatója köteles megszervezni azt az írásbeli tájékoztatást, mely információt szolgáltat a szülőknek a megelőző tanév végén: a) azokról: - a tankönyvekről, - a tanulmányi segédletekről, - a taneszközökről, - a ruházati és más felszerelésekről, amelyekre a következő tanévben a nevelő és oktató munkához szükség lesz, b) az iskolától kölcsönözhető - könyvekről, - más felszerelésekről, c) arról, hogy az iskola milyen segítséget tud nyújtani a szülői kiadások csökkentéséhez. Az írásbeli tájékoztatás szülők részére történő átadásának határideje: május 31. A tájékoztatóval kapcsolatban kötelezni kell a tanulót arra, hogy a tájékoztatást, a tájékoztató lapon meghatározott időpontig, a szülő aláírásával vigye vissza az intézmény részére. A szülő részére legalább 5 napot kell adni arra, hogy a tájékoztató tartalmát megismerje.


36


XIII. AZ ELEKTRONIKUS ÚTON ELŐÁLLÍTOTT PAPÍRALAPÚ NYOMTATVÁNYOK HITELESÍTÉSI RENDJE

A hitelesítés követelménye Az elektronikus úton előállított papíralapú nyomtatványokat: - ha azok folyamatosan kerülnek kinyomtatásra, folyamatosan, - ha időszakosan kerülnek kinyomtatásra, a kinyomtatást követően hitelesítetni kell. A hitelesítés módja Az elektronikus úton előállított papír alapú nyomtatvány jellegétől függően el kell végezni: - az utolsó bejegyzést követő sorok áthúzással történő érvénytelenítését, - el kell helyezni a papír alapú dokumentumon a hitelesítési záradékot, mely tartalmazza: a hitelesítés időpontját, a hitelesítő aláírását, az intézmény hivatalos körbélyegző lenyomatát. A füzet jelleggel összetűzött, kapcsozott dokumentumok esetén a füzet külső lapján, vagy annak belső oldalán kell elhelyezni a hitelesítési záradékot, ahol fel kell tüntetni azt is, hogy a dokumentum hány lapból, illetve oldalból áll.

Ez esetben a hitelesítés szövege: Hitelesítési záradék Ez a dokumentum ....... folyamatosan sorszámozott oldalból/lapból áll. Kelt: ................................................ PH .......................................... hitelesítő

A hitelesítésre jogosultak A hitelesítésre feljogosított személyeket, és a hitelesítési jogosítványuk tartalmát, az iskolaigazgató határozza meg, és függeszti ki a nevelőtestületi szoba hirdetőtáblájára. Az intézmény által alkalmazott elektronikus úton előállított nyomtatványok: - az iskola jelenleg nem használ elektronikus úton előállított papíralapú nyomtatványokat.


37


XIV. AZ ELEKTRONIKUS ÚTON ELŐÁLLÍTOTT, HITELESÍTETT ÉS TÁROLT DOKUMENTUMOK KEZELÉSI RENDJE

1. Az elektronikus dokumentum Az intézmény használhat elektronikus iratokat, dokumentumokat. Elektronikus dokumentumnak minősül: az elektronikus eszköz útján értelmezhető adat együttes. Az elektronikus dokumentumokon belül külön szabályok érvényesek: - az elektronikus okiratnak minősülő dokumentumokra, valamint - az egyéb elektronikus dokumentumokra. Az elektronikus okirat kezelési rendje Elektronikus okiratnak minősül az oktatásért felelős miniszter által jóváhagyott rendszer alkalmazásával, elektronikus úton előállított irat. Az ilyen iratot: - elektronikus aláírással kell ellátni, és - elektronikusan kell tárolni. Az egyéb elektronikus dokumentumok kezelési rendje Egyéb dokumentumnak minősül minden elektronikus úton létrehozott dokumentum, amely nem az oktatásért felelős miniszter által jóváhagyott rendszerben keletkezett. Az ilyen iratokat: - amennyiben az intézményvezető elrendeli, elektronikus aláírással kell ellátni, - elektronikusan kell tárolni.

2. Az elektronikus aláírás Az elektronikus aláírásra jogosult az aláíró. Az aláíró az, - aki az intézmény nevében az aláírást létrehozó eszközt birtokolja, és - az intézmény nevében, mint az intézményt képviselő természetes személy, jár el, - aki jogosult az elektronikus aláírás elhelyezésére. Elektronikus aláírásra csak megfelelő elektronikus aláírási terméket (szoftver, hardver, más elektronikus aláírás alkalmazáshoz kapcsolódó összetevőt) lehet használni. Az elektronikus aláíró köteles az elektronikus aláírást létrehozó eszközzel kapcsolatban minden adatvédelmi és biztonsági előírást megtartani. Az elektronikus aláírási joggal felruházott személyeket az informatikai szabályzat tartalmazza. Az intézményvezető az elektronikus dokumentumok jellegéhez kapcsolódóan dönt arról, hogy milyen szintű elektronikus aláírási rendszert kell működtetni (fokozott biztonságú elektronikus aláírás, minősített elektronikus aláírás). 3. Az elektronikus dokumentumok tárolása Az elektronikusan tárolt adatok, iratok utólagos olvashatóságát, használhatóságát a selejtezési idő lejártáig, vagy levéltárba adásáig biztosítani kell. Ennek megfelelően olyan tároló rendszert kell alkalmazni, amely biztosítja a megőrzéshez szükséges feltételeket. Szervezeti és Működési Szabályzat

38


Az elektronikus dokumentumok számítógépen kívüli elektronikus tárolásához szükséges tárgyi, technikai feltételeket az intézményvezető biztosítja. Ennek érdekében az elektronikus dokumentum kezelője számára rendelkezésre bocsátja a szükséges: - adathordozókat, - az adathordozók biztonságos elhelyezéséhez szükséges páncélszekrényt, illetve tűzbiztos lemezszekrényt. Adathordozók külső felületén, vagy az adathordozó külső borítóján egyértelműen meg kell jelölni az adathordozón tárolt adatokat. Az adatok tárolásakor be kell tartani az általános adatvédelmi szabályokat.

4. Az elektronikus dokumentumok selejtezése, megsemmisítése 4.1. Az elektronikus rendszerből való selejtezés, megsemmisítés Amennyiben az elektronikus adathordozón levő iratok iktatott iratok, selejtezésükre az iratkezelési szabályzat rendelkezéseit kell alkalmazni. Ha az elektronikus dokumentumok nem iktatott iratok, a dokumentumot előállító rendszerben az érintett, megsemmisítendő iratot fizikailag nem szabad törölni, de a felhasználó számára a törölt dokumentum vonatkozásában csak a törlés ténye lehessen hozzáférhető. 4.2. Az elektronikus adathordozón lévő adatok megsemmisítése Az elektronikus adathordozón lévő adatok megsemmisítése az adathordozótól függően történhet: - törléssel, - az adathordozó fizikai megsemmisítésével.

5. Egyéb szabályok Az elektronikus dokumentumok kezelésére vonatkozóan továbbiakban az adatkezelési és az informatikai szabályzatot kell alkalmazni.


39


XV. AZ ISKOLA HAGYOMÁNYAI Az iskolai ünnepélyek tartalmukban és külsőségükben a tanulók keresztény nevelését, az iskola hagyományainak ápolását szolgálják. Az ünnepek felelőseinek kijelölése és a lebonyolítás formájának meghatározása az éves munkatervben történik. A hagyományápolás külsőségekben is megnyilvánul: ennek megfelelően az intézményben ünnepi viseletünk a fehér blúz, illetve ing, iskolai nyakkendő és a sötét szoknya, illetve nadrág. Az iskola hagyományainak kialakításában a vallásos nevelésre törekszik. A mindennapi életbe beépülő lehetőségek:

• • • • •

A tanévet közös ünnepélyes szentmisével kezdjük és fejezzük be (Veni Sancte, Te Deum). Napi ima: a tanítás megkezdése előtt iskolai szinten; étkezés előtt és után osztályszinten közösen imádkoznak a gyerekek a pedagógusokkal együtt. Osztálymise minden héten beosztás szerint. Tanulóink a hétköznapi szentmiséken vállalt szolgálatai (ministrálás, felolvasás). Vasárnapi szentmiséken aktív részvétel (A misén részt vevő gyerekek olvassák fel az olvasmányt, könyörgést. Alkalmanként a szülői értekezleten az egyházközség plébánosa szól a szülőkhöz a vallásos neveléssel kapcsolatos feladatokról, nevelési elvekről.

Az iskolánkban kitüntetett helyet foglal el a hitoktatás. Ennek elsődleges célja a hit ébresztése, a diákok személyes Isten-kapcsolatra vezetése. Ezt csak a személyes példaadással, imával és türelemmel lehet elérni. Mindig tekintettel kell lenni a gyermekek életkorára, és eddigi vallási műveltségükre. A tanév jeles napjai évről évre visszatérnek az iskola életébe. Megünneplési módjuk szokásrendet, hagyományt alakít ki. Ezek kereszténységünk elmélyítésében és magyarságtudatunk kialakításában jelentős szerepet játszanak: megtanítanak az ünnep szerepére, az ünneplés módjaira, megerősítik gyökereinket, a folytonosság tudatát, és stabilitást adnak.

Az iskola hagyományos ünnepi rendezvényei: Hónap Szeptember

Október

November December

Február

Esemény Veni Sancte Diákönkormányzati nap Katolikus Iskolák Napja (lelki nap) Szüreti felvonulás Aradi vértanúk (ünnepi műsor) Október 23. (ünnepi műsor) A magyar nyelv napja Szent Miklós bál Advent Karácsony Farsang Szervezeti és Működési Szabályzat

40


Március Április Május

Június

A kommunista diktatúrák áldozatainak napja Március 15. (ünnepi műsor) Föld Napja Szent István Napok Anyák Napja Madarak Fák Napja Vidámság Napja Környezetvéd. Világnap Nemzeti Összetartozás Napja Ballagás Tanévzáró ünnepély Te Deum

Az intézményi szabadidős rendezvények szervezését, lebonyolítását a DÖK végzi a nevelőtestülettel és az SzMK-val közösen. A rendezvények időpontját és felelőseit a mindenkori munkaterv tartalmazza.


41


XVI. AZ INTÉZMÉNYI DOKUMENTUMOK NYILVÁNOSSÁGA, A SZÜLŐK TÁJÉKOZTATÁSA

1. A pedagógiai programról való tájékoztatás szabályai 1.1. A pedagógiai program nyilvánossága A pedagógiai program nyilvános. Annak érdekében, hogy a szülők és a tanulók a pedagógiai programot szabadon megtekinthessék, az intézmény vezetője gondoskodik arról, hogy pedagógiai program: a) papír alapú példányai közül: - egy példánya a hirdetőtáblán kifüggesztésre kerüljön, b) elektronikus úton is elérhető legyen az intézmény honlapján. A pedagógiai program helyben szokásos módon történő nyilvánosságra hozatal módjai: - hirdetőtáblán történő elhelyezés, - intézményi honlapon történő publikáció. 1.2. A pedagógiai programmal összefüggő tájékoztatás Az iskolaigazgató a mellékletben kijelölt pedagógusokat kötelezi arra, hogy a tanulók, illetve a szülők részére tájékoztatást adjanak a pedagógiai programról. A tájékoztató kérhető szóban és írásban. A tájékoztatást: - lehetőség szerint azonnal meg kell adni akkor, ha a kérdés jellege megengedi, - legkésőbb a feltett kérdéstől számított 14 napon belül. (Gyors tájékoztatást kell adni akkor, ha a kérdés valamely jogvesztő határidővel kapcsolatban érkezik, s a késedelmes tájékoztatás a tanuló vagy a szülő jogát, jogos érdekét sértené.) A tájékoztatást írásba kell adni akkor, ha az érintett ragaszkodik az írásbeliséghez. A tájékoztatásra jelen szabályzaton kívül alkalmazni kell a közérdekű adatok szabályzatát. 2. A házirenddel összefüggő tájékoztatás szabályai 2.1. A házirend nyilvánossága A házirend nyilvános. A házirend: a) papír alapú példányai közül: - egy példányt az iskolába történő beiratkozáskor át kell adni a szülőnek/tanulónak, - egy példányt a központi hirdetőtáblán ki kell függeszteni, b) elektronikus úton elérhető az intézmény honlapján. A házirend helyben szokásos módon történő nyilvánosságra hozatal módjai: - hirdetőtáblán történő elhelyezés, - intézményi honlapon történő publikáció. A nyilvánosságra hozatalért, és a pedagógiai programmal összefüggő tájékoztatás megadásáért, a kijelölt dolgozók a felelősek.


42


2.2.A házirenddel összefüggő tájékoztatás Az osztályfőnökök a tanév elején ismertetik a házirendet: - a tanulókkal, - szülői értekezleten a szülőkkel. A házirend érdemi változásáról, a változást követő 30 napon belül, a szülőt tájékoztatni kell. 3. A jelen SZMSZ nyilvánossága 3.1. A jelen SZMSZ nyilvánossága Az SZMSZ nyilvános. Az SZMSZ: a) papír alapú példányai közül: - egy példányt a központi hirdetőtáblán ki kell függeszteni, b) elektronikus úton elérhető az intézmény honlapján. Az SZMSZ helyben szokásos módon történő nyilvánosságra hozatal módjai: - hirdetőtáblán történő elhelyezés, - intézményi honlapon történő publikáció. A nyilvánosságra hozatalért a pedagógiai programmal összefüggő tájékoztatás megadására kijelölt dolgozók a felelősek.


43


XVII. AZ INTÉZMÉNYVEZETŐ FELADAT- ÉS HATÁSKÖRÉBŐL LEADOTT FELADAT- ÉS HATÁSKÖRÖK, MUNKAKÖRI LEÍRÁSMINTÁK

1. Az intézményvezető feladat- és hatásköréből leadott feladat- és hatáskörök Az intézményvezető a jogszabályok által számára biztosított feladat- és hatásköreiből átadja az alábbiakat: 1.1 Általános vezetői feladatok- és hatáskörök közül Intézményvezető részére meghatározott feladat- és hatáskörök a) az alapdokumentumokkal összefüggő feladatok közül átadott feladat- és hatáskörök

Az átadott feladat- és hatáskör új címzettje

b) a minőségirányítással összefüggő feladatok közül átadott feladat- és hatáskörök

c) adat nyilvántartással, kezeléssel összefüggő feladatok közül átadott feladat- és hatáskörök

d) munkáltatói jogok gyakorlásával összefüggő feladatok közül átadott feladat- és hatáskörök

e) a továbbképzéssel, képzéssel összefüggő feladatok közül átadott feladat- és hatáskörök

f) a gyermek, tanuló veszélyeztetettséggel összefüggő feladatok közül átadott feladat- és hatáskörök

g) a munkaidő nyilvántartással összefüggő feladatok közül átadott feladat- és hatáskörök

h) gazdálkodással összefüggő feladatok közül átadott feladat- és hatáskörök

i) egyéb átadott feladat- és hatáskörök


44


1.2. A köznevelési feladatokhoz kapcsolódó vezetési feladat- és hatáskörök közül Intézményvezető részére meghatározott feladat- és hatáskörök a) a pedagógiai programmal összefüggő feladatok közül átadott feladat- és hatáskörök

Az átadott feladat- és hatáskör új címzettje

b) a munkatervvel összefüggő feladatok közül átadott feladat- és hatáskörök

c) a nevelőtestülettel, az alkalmazotti közösséggel, a szakmai munkaközösséggel összefüggő feladatok közül átadott feladat- és hatáskörök

d) az iskolában működő egyéb szervezetekkel összefüggő feladatok közül átadott feladat- és hatáskörök

e) a tanulói jogviszony keletkezésével és megszűntetésével összefüggő feladatok közül átadott feladat- és hatáskörök

f) az oktatás megszervezésével összefüggő feladatok közül átadott feladat- és hatáskörök

g) a szakmai ellenőrzéssel összefüggő feladatok közül átadott feladat- és hatáskörök

h) a tankönyvekkel, taneszközökkel összefüggő feladatok közül átadott feladat- és hatáskörök

i) a pedagógus és diákigazolványokkal összefüggő feladatok közül átadott feladat- és hatáskörök

j) egyéb átadott feladat- és hatáskörök


45


2. Az intézményben alkalmazandó munkakörök munkaköri leírás mintái

1. Az intézmény dolgozói feladataikat munkaköri leírásuk alapján végzik. 2. A munkaköri leírásoknak a következőket kell tartalmazniuk: a) A munkakörrel kapcsolatos adatok - a dolgozó neve, - munkaköre, - beosztása, - heti munkaideje, - pedagógusok esetében heti kötelező óraszáma, - a munkáltatói jogkör gyakorlójának megnevezése, - a dolgozó közvetlen felettesének megnevezése, - a dolgozó bérezését meghatározó jogszabályok megnevezése. b) A főbb felelősségek és feladatok felsorolása, ezen belül - a tanulókkal kapcsolatos felelősségek és feladatok, - az iskolai dolgozókkal kapcsolatos felelősségek és feladatok, - az iskolai élet egyes területeinek tervezésével kapcsolatos felelősségek és feladatok, - a pénzügyi döntésekkel kapcsolatos felelősségek és feladatok, - a bizalmas információkkal, az adatkezeléssel kapcsolatos felelősségek és feladatok, - az ellenőrzés, értékelés feladatai, - a dolgozó iskolán belüli és külső kapcsolatai, - a dolgozó sajátos munkakörülményei. c) A munkaköri leírás hatályba léptetése - a munkaköri leírás hatályba lépésének dátuma, - az igazgató aláírása, - a dolgozó aláírása a munkaköri leírás tudomásul vételéről.


46


XVIII. A KIEMELT MUNKAVÉGZÉSÉRT JÁRÓ KERESET-KIEGÉSZÍTÉS ODAÍTÉLÉSÉNEK SZABÁLYZATA Hatályos: 2013. augusztus 31-ig

1. Jogszabályi háttér 3/2002. (II. 15.) OM rendelet a közoktatás minőségbiztosításáról és minőségfejlesztéséről A minőségfejlesztési munka elismerésének rendje 9. § (1) A közoktatásról szóló törvény 118. §-ának (12) bekezdésében meghatározott kiemelt munkavégzésért járó kereset-kiegészítés (a továbbiakban: kereset-kiegészítés) jár annak, aki a minőségfejlesztési szervezet (csoport) munkájában - a (3) bekezdésben meghatározottak szerint - részt vesz. (2) A kereset-kiegészítést meghatározott időre, a feladat ellátásáig - legfeljebb egy nevelési, egy tanítási évre - kell meghatározni, és havi rendszerességgel kifizetni. A kereset-kiegészítés több alkalommal is megállapítható. (3) A kereset-kiegészítés összege a közoktatásról szóló törvény 118. §-ának (11)-(12) bekezdésében meghatározottak alapján megállapított és az intézmény rendelkezésére bocsátott összegnél - a (4) bekezdésben meghatározott kivétellel - nem lehet kevesebb. a) a kiemelt munkavégzésért járó kereset-kiegészítés számítási alapja háromszáz százalékánál annak, aki a minőségfejlesztési szervezet (csoport) vezetését látja el, b) a kiemelt munkavégzésért járó kereset-kiegészítés számítási alapja kétszáz százalékánál annak, aki a minőségfejlesztési szervezet (csoport) munkájában közreműködik. (4) Ha a közoktatási intézményben közalkalmazotti jogviszonyban, munkaviszonyban foglalkoztatott pedagógusok, illetve pedagógiai szakértők és pedagógiai előadók létszáma a tárgyév december 31-éig nem éri el a tíz főt, a kiemelt munkavégzésért megállapítható kereset-kiegészítéshez rendelkezésre álló összeg legalább ötven százalékát kell a minőségfejlesztési rendszer munkájában közreműködők díjazására fordítani. A közoktatásról szóló törvény 118. §-ának (12) bekezdése (12) A közoktatási intézmény vezetője kereset-kiegészítéssel ismerheti el meghatározott munkateljesítmény elérését, illetve - a helyettesítést kivéve - az átmeneti többletfeladatok ellátását, így különösen a pedagógiai fejlesztő tevékenységet, a nevelés céljait szolgáló tanórán kívüli foglalkozás terén nyújtott minőségi munkavégzést (a továbbiakban: kiemelt munkavégzésért járó kereset-kiegészítés). A kiemelt munkavégzésért járó kereset-kiegészítés megállapítható - a közoktatási intézmény bármely alkalmazottja részére - egy alkalomra, illetőleg meghatározott időre. A meghatározott időre szóló kereset-kiegészítést havi rendszerességgel kell kifizetni. A kereset-kiegészítés megállapításánál figyelembe kell venni a vezetői feladatokat ellátók, továbbá a pedagógus-munkakörben foglalkoztatottak teljesítményértékelésének eredményeit. A kiemelt munkavégzésért járó kereset-kiegészítés feltételeit - ha jogszabály másként nem rendelkezik - a kollektív szerződésben, ennek hiányában a szervezeti és működési szabályzatban kell meghatározni. A kereset-kiegészítésre való jogosultság legfeljebb egy nevelési évre, egy tanítási évre szólhat. A kereset-kiegészítést ugyanaz a személy több alkalommal is megkaphatja. A kereset-kiegészítésre való jogosultság megállapítása során előnyben kell részesíteni azt, aki az intézményi teljesítményértékelés alapján az előző nevelési évben, tanítási évben kereset-kiegészítésben részesült, feltéve, hogy a minőségirányítási programban meghatározott ciklusidő nem telt el, és a munkáltató megítélése szerint teljesítményével ismét kiérdemelte azt. Szervezeti és Működési Szabályzat

47


2. A kiemelt munkavégzésért járó kereset-kiegészítés feltételei Az intézmény vezetője a fenti jogszabályok szerint jogosult kereset-kiegészítéssel elismerni azon dolgozók munkáját, akik kiemelkedő fokon többletfeladatot látnak el. Olyan minőségügyi munkát, illetve olyan pedagógiai fejlesztő tevékenységet végeznek, amely a nevelés célját szolgálja. Egyszeri kereset-kiegészítés járhat az alábbi tevékenységek elvégzése után: Tanulókkal kapcsolatos mindennemű – de alkalomhoz kötött – plusz tevékenység, amit a mindennapi élet produkál, Iskolán kívüli rendezvények, foglalkozások, kirándulások szervezése, Bemutató tanítás/foglalkozás végzése, Sikeres pályázatok írása, Felújítások utáni nagytakarítás, Vezetői felkérésre végrehajtott többletfeladat. Meghatározott időre szóló kereset-kiegészítés járhat az alábbi tevékenységek elvégzése után: Jogszabály által meghatározott, minőségügyi csoportmunka végzése esetén. Folyamatosan kiemelkedő színvonalú, eredményes, fegyelmezett, megbízható munkáért. Folyamatosan kiemelkedő osztályfőnöki munkáért. Folyamatos, egész évben tartó megbízásokért, amely más módon nincsenek honorálva. Az 1. és 8. osztályos osztályfőnököknek a jelentős többletmunkáért. Iskolai ünnepélyek, versenyek, vetélkedők szervezése.

A kiemelt munkavégzésért adható kereset-kiegészítés dolgozóknak történő odaítéléséről a nevelőtestület javaslata alapján az iskola igazgatója dönt. A kereset-kiegészítés megállapításánál figyelembe kell venni a dolgozók (vezetői feladatokat ellátók, pedagógus és nem pedagógus munkakörben foglalkoztatottak) teljesítményértékelésének eredményeit.


48


XIX. AZ ISKOLAI KÖNYVTÁR MŰKÖDÉSE A könyvtár szervezeti rendje, fenntartója Szent István Keresztény Általános Iskola A könyvtár az iskolában működik. A könyvtárosi feladatokat a könyvtár felelős vezetőjeként 1 fő látja el. A könyvtár fenntartásáról az iskola gondoskodik. A könyvtár felügyelete A könyvtár közvetlen felügyeletét az iskola igazgatója végzi. 1. A könyvtár működésének célja, a működés feltételei Az iskola könyvtára az iskola működéséhez, pedagógiai programjának megvalósításához, a neveléshez, tanításhoz, tanuláshoz szükséges dokumentumok rendszeres gyűjtését, feltárását, megőrzését, a könyvtári rendszer szolgáltatásainak elérését, továbbá a könyvtárhasználati ismeretek oktatását biztosító, az intézmény könyvtár-pedagógiai tevékenységét koordináló szervezeti egység. Könyvtárunk SzMSz-e szabályozza a könyvtár működésének és igénybevételének szabályait. Az iskolai könyvtár állományába csak a könyvtár gyűjtőkörébe tartozó dokumentum vehető fel. A tankönyveket külön gyűjteményként kezeljük, a külön gyűjtemény nyilvántartásának és használatának sajátos szabályait a tankönyvtári szabályzat tartalmazza. Könyvtárunk rendelkezik a jogszabályban előírt alapkövetelményekkel: a) a használók által könnyen megközelíthető könyvtárhelyiség, amely alkalmas az állomány szabadpolcos elhelyezésére és legalább egy iskolai osztály egyidejű foglalkoztatására, b) legalább háromezer könyvtári dokumentum megléte, c) tanítási napokon a tanulók, pedagógusok részére megfelelő időpontban a nyitva tartás biztosítása, Könyvtárunk kapcsolatot tart más iskolai könyvtárakkal, a pedagógiai-szakmai szolgáltatásokat ellátó intézmények könyvtáraival, a nyilvános könyvtárakkal, és együttműködik a megyei könyvtárral. Az intézmény számára vásárolt dokumentumokat könyvtári nyilvántartásba kell venni. A könyvtáron kívül elhelyezett dokumentumokról lelőhely-nyilvántartást kell vezetni. 2. Iskolai könyvtárunk alapfeladatai és kiegészítő feladatai Iskolánk könyvtárának alapfeladatai – a jogszabályoknak megfelelően – a következők: a) gyűjteményünk folyamatos fejlesztése, feltárása, őrzése, gondozása és rendelkezésre bocsátása, b) tájékoztatás nyújtása a dokumentumokról és szolgáltatásokról, c) az iskola pedagógiai programja szerinti tanórai foglalkozások tartása, d) könyvtári dokumentumok egyéni és csoportos helyben használatának biztosítása, e) könyvtári dokumentumok kölcsönzése, f) tartós tankönyvek, segédkönyvek kölcsönzése tanulóink számára g) a könyvtári állomány pedagógiai programnak megfelelő, a tanulók és a pedagógusok igényeinek figyelembevételével történő fejlesztése.


49


Az iskolai könyvtár kiegészítő feladatai továbbá: a) a köznevelési törvényben meghatározott egyéb foglalkozások tartása, b) részvétel a könyvtárak közötti dokumentum- és információcserében, c) a nevelő-oktató munkához szükséges dokumentumok többszörözése. 3. Az iskolai tankönyvellátás megszervezésével kapcsolatos feladatok Könyvtárunk közreműködik az iskolai tankönyvellátás megszervezésében, lebonyolításában. Ennek végrehajtására az iskolai könyvtáros – munkaköri feladatként– a következő feladatokat látja el: • előkészíti az ingyenes tankönyvellátással kapcsolatos iskolai feladatok végrehajtását előkészítő felmérést végez, és lebonyolítja azt • közreműködik a tankönyvrendelés előkészítésében, • megbízást kap a tankönyvek értékesítésének megszervezésére és lebonyolítására, • folyamatosan figyelemmel követi az ingyenes tankönyvellátásra jogosult tanulók számának változását, • követi az ingyenes tankönyvellátásban részesülő diákoknak kiadott kötetek számának alakulását, • követi a kiadott könyvek elhasználódásának mértékét, • az éves tankönyvrendeléskor beszerzi azokat az elhasználódott kötetek pótlását célzó vagy újonnan kiadott tankönyveket, • a tanév közben lehetőséget biztosít a tanulók számára a tanév közben jelentkező, tankönyv-elhasználódásból, tankönyv elhagyásából keletkező hiány pótlására. Az iskolai könyvtár állományába veszi az ingyenes tankönyvellátásra jogosult tanulók számára beszerzett tankönyveket, azokat leltári nyilvántartásba veszi, majd kikölcsönzi a tanulóknak. Az SZMSZ-nek a könyvtárhasználat kérdéseit meghatározó rendelkezéseit nyilvánosságra kell hozni az iskola honlapján. Az intézmény számára vásárolt dokumentumok nyilvántartása • az intézmény számára vásárolt összes dokumentumot könyvtári nyilvántartásba kell venni • a könyvtáron kívül elhelyezett dokumentumokról lelőhely-nyilvántartást kell vezetni • az ingyenes tankönyvellátásra jogosult tanulók számára beszerzett tankönyveket szintén nyilvántartásba kell venni A könyvtár szolgáltatásai a következők • szépirodalmi könyvek, szakkönyvek, idegen nyelvkönyvek és szótárak kölcsönzése (az utóbbiak korlátozott számban), • tankönyvek, tartós tankönyvek, különböző, a tanulmányi munkát elősegítő segédeszközök (pl.: térképek, példatárak, feladatgyűjtemények, tesztkönyvek stb.) kölcsönzése, • információgyűjtés az internetről a könyvtáros segítségével,


50


• lexikonok és különböző alacsony példányszámú könyvek, dokumentumok olvasótermi használata • tájékoztató a diákok számára a könyvtár használatáról • könyvtári órák, egyéb foglalkozások tartása • tájékoztatás nyújtása a nyilvános könyvtárak által nyújtott szolgáltatásokról A könyvtár használóinak köre, a beiratkozás módja Az iskolai könyvtár szolgáltatásait az intézmény valamennyi diákja és munkavállalója igénybe veheti. A könyvtár használatának részletes szabályait, a beiratkozás módját szabályzatunk 2. sz. melléklete tartalmazza. A szolgáltatások igénybevételének feltételei A könyvek, a különféle dokumentumok és ismerethordozók kölcsönzése és olvasótermi használata, a számítógép- és internethasználat térítésmentes. A könyvtárhasználat szabályai A könyvek kölcsönzésének időtartama szorgalmi időben egy hónap. Tanév végén a diákoknak minden könyvet vissza kell vinniük a könyvtárba (attól függetlenül, hogy azt mikor vitték ki). A nyári szünidőre történő kölcsönzési szándékot előre jelezni kell, ez esetben az engedélyezett kölcsönzési időtartama a szünidő egészére kiterjed. A kikölcsönzött könyveket a következő tanév első tanítási hetében kell visszahozni. Az ingyenes tankönyvtámogatásban részesülő diákok által átvett tankönyvek arra az időtartamra kölcsönözhetők ki, ameddig a tanuló az adott tárgyat tanulja. Egyéb ismerethordozók kölcsönzésének időtartama a mindenkori lehetőségek függvényében változik. A nyitva tartás és a kölcsönzés ideje Az iskolai könyvtár a tanítási héten heti 2 órában tart nyitva. A nyitva tartás ideje igazodik a diákok igényeihez. A kölcsönzési időről a tanulók az olvasóterem ajtajára illetve hirdetőjére kifüggesztett, az iskolai könyvtár működésével kapcsolatos információkból tájékozódhatnak. A könyvtárban elhelyezett számítógépek használata A könyvtárban elhelyezett számítógépeket tanítványaink a könyvtár nyitvatartási ideje alatt szabadon használhatják. Tanári felügyelet nélkül a számítógépek használata tilos. A tanulók felelősséggel tartoznak a számítógép hibáinak, esetleges hiányosságainak azonnali bejelentéséért. Ha a tanuló nem jelentette be, hogy a számítógépet hibás, működésképtelen, hiányos állapotban találta, akkor a hiba, hiányosság bekövetkeztét az ő munkálkodása következményének kell tekinteni. A könyvtárban elhelyezett tanulói gépek forgalmazását ellenőrizzük. A tanári kézikönyvtár Az iskolai könyvtár részét képezi a „Tanári kézikönyvtár” is, amelynek anyagai a tanáriban egy erre a célra kijelölt szekrényben vannak elhelyezve; s a vele kapcsolatos kölcsönzési és egyéb feladatokat szintén az iskolai könyvtáros tanár látja el.


51


Az iskolai könyvtár gyűjtőköri szabályzata Az iskola könyvtára minden olyan dokumentumot gyűjt, amely tartalmában kapcsolódik az iskola nevelő-oktató munkájához. Az iskolai könyvtár állományának értékorientáltnak kell lennie. Értékes szépirodalmat, a tudományos elvárásoknak megfelelő ismeretközlő irodalmat, forrásokat gyűjt az iskolai könyvtár, hiszen az iskola alapvető nevelési, képzési követelményeinek ez felel meg. Iskolánk életét, munkánkat a keresztény értékek felvállalása, azok közvetítése hatja át. A gyűjtemény építéséhez elengedhetetlen a különböző dokumentumtípusok beszerzése Általános gyűjtőkör A leggyakoribb és legnagyobb számban a hagyományos dokumentumok képezik az állományt (könyvek, periódikumok). A nem hagyományos dokumentumok körét – a technika fejlődésének köszönhetően – bővítjük (oktatófilmek, CD-k). Ezen dokumentumok olvasásához szükséges technikai eszközök beszerzése folyamatos. Példányszám Minden alapműveltséget hordozó dokumentumból 1 példányt, lexikonirodalomból legalább 1 példányt, a helyi tantervben szereplő kötelező olvasmányokból 5 tanulóként 1 példányt, ajánlott olvasmányokból 10 tanulóként 1 példányt. (Lásd a fő- és mellékgyűjtőkör konkrét felsorolását.) Nyelvi terület gyűjtőköre Az iskolában a pedagógiai programnak megfelelően angol nyelvet tanulnak a tanulók. Ennek megfelelően biztosítja könyvtárunk az iskolában használt nyelvkönyveket, szótárakat. Fő- és mellékgyűjtőkör A főgyűjtőkörbe sorolt dokumentumokat könyvtárunk teljes körűen, míg a mellékgyűjtőkörbe tartozókat szelektálva gyűjti. A főgyűjtőkörbe tartozó dokumentumok Mivel könyvtárunk legfontosabb feladata, hogy az iskolai oktató-nevelő munka információs bázisává váljon, ezért a főgyűjtőkörbe tartozik minden olyan dokumentum, amely a pedagógiai programunk által megjelölt célrendszerben, valamint a műveltségi területek tantervei alapján a tanulás és a tanítás folyamatában dominánsak. - a helyi tantervi programok könyvei - a tantervekben felsorolt házi és ajánlott irodalom - a tananyagot kiegészítő szakirodalmi és szépirodalmi kézikönyvek - a tanárokat segítő pedagógiai szakirodalom - a fentiekhez kapcsolódó vagy azokat segítő egyéb ismerethordozók Az iskolai állomány tartalmi összetétele Az oktatott tantárgyak, tudományterületek, szakterületek szakirodalma - kézikönyvek, segédkönyvek, szaklexikonok, fogalomgyűjtemények, szótárak - színvonalas ismeretterjesztő művek, monográfiák


52


Az általános tájékozódást szolgáló szakirodalom gyűjtőkörébe tartozók - kézikönyvek, általános lexikonok, életrajzi, történelmi politikai, művészeti lexikonok - általános tudománytörténeti és elméleti monográfiák A gyűjtemény tartalmi összetétele Az alapelveket szem előtt tartva a gyűjtés erősen válogatva történik és mindenben kapcsolódik az iskola küldetésnyilatkozatához. Ez a következő területekből áll. - Magyar nyelv és irodalom - Idegen nyelv - Matematika - Informatika - Környezetismeret - Ének-zene - Rajz - Technika és életvitel - Testnevelés és sport - Hittan Az oktatási-nevelési folyamatban munkaeszközként használt művek - a tantervünkben meghatározott tankönyvek, feladatgyűjtemények - szöveggyűjtemények - tanári kézikönyvek, módszertani útmutatók - egyéb oktatási segédletek Szépirodalom Könyvtárunk törekvése az állomány ideális arányának kialakítása, 40-60%-os megoszlásban a szépirodalom javára. Szépirodalmi állományban elsődleges szereppel bír: - a helyi tantervben feltüntetett kötelező és ajánlott olvasmányok ideális példányszámú biztosítása - a tananyagban szereplő egyes szerzők összes művei - antológiák a magyar és világirodalomból - a magyar és a világirodalom klasszikusainak számító szerzők művei Pályaválasztás, továbbtanulás Iskolánk gyűjti a pályaválasztási tanácsadókat, útmutatókat, felvételi követelményeket ismertető kiadványokat, példatárakat, feladatgyűjteményeket. A tanárok munkáját segítő állományrész gyűjtőköre - pedagógiai, pszichológiai kézikönyvek, lexikonok - szakszótárak, fogalomgyűjtemények - a nevelés, az oktatás legfontosabb elméleti kézikönyvei - család, szülő és iskola kapcsolatával foglalkozó művek


53


Állománygyarapítás Könyvtárunk vétel és ajándék formájában gyarapítja állományát. A vásárlás történik: - jegyzéken, megrendeléssel (Könyvtárellátó, Kiadók) - előfizetéssel (posta, terjesztők) - könyvesbolti vásárlás (megtekintés alapján) - ajándékozás (Soros György Alapítvány, felajánlások) A vásárlás alapja a könyvtár gyűjtőköre. A beszerzés előkészületi munkálataiban a szaktanárok, a vezetők és a könyvtáros tanár vesznek részt. A beérkező javaslatok egyeztetése az iskola igazgatója és az iskola könyvtárosa által történik. Csak ezután következhet a mindenkori könyvtárgyarapítási beszerzés. A beszerzésre kijelölt dokumentumokhoz hozzájuthatunk - levélben történő megrendeléssel - készpénzes vásárlással - előfizetéssel Érkeztetés A megrendelt dokumentumokat az átvételt követően egyeztetjük a tartalommal és a megrendeléssel is. Az állományba vétel - tulajdonbélyegzővel ellátással, - leltári nyilvántartásba való rögzítéssel (leltári számmal) történik. Egyedi nyilvántartás: leltárkönyv Állományapasztás - természetes elhasználódás útján - hiány miatt - elavult ismerethordozó


54


ZÁRÓ RENDELKEZÉSEK

A Szervezeti és Működési Szabályzatot az iskola nevelőtestülete fogadja el. A SZMSZ a fenntartó jóváhagyásával válik érvényessé.


55



56



57


FÜGGELÉKEK

1. számú függelék: Adatkezelési szabályzat


58


1. számú függelék Adatkezelési szabályzat 1. A szabályzat célja Az adatvédelmi törvény célja annak biztosítása, hogy személyes adatával mindenki maga rendelkezzen, és a közérdekű adatokat mindenki megismerhesse. A szabályzat biztosítja az adatvédelem és adatbiztonság intézményi kialakítását és működtetését. Rendelkezései kiterjednek: •

az alkalmazotti nyilvántartásra,

•

a személyi iratok teljes adatkezelési folyamatára,

•

az adatszolgáltatás, az adattovábbítás teljesítési rendjére,

•

biztonsági követelmények és feladatok összefoglalására.

2. Személyes adatok kezelése, nyilvánosságra hozatala Személyes adat akkor kezelhető: ha ahhoz az érintett hozzájárul, vagy azt törvény, - és annak felhatalmazása alapján - a fenntartó elrendeli. Az érintett kérelmére indult eljárásban a szükséges adatainak kezeléséhez való hozzájárulását vélelmezni kell. Erre a tényre az érintett figyelmét fel kell hívni. A személyes adatok védelméhez fűződő jogot és az érintett személyiségi jogait az adatkezeléshez fűződő más érdekek, ideértve a közérdekű adatok nyilvánosságát is, nem sérthetik. Törvény közérdekből az adatok körének kifejezett megjelölésével elrendelheti a személyes adat nyilvánosságra hozatalát. Minden egyéb esetben a nyilvánosságra hozatalhoz az érintett hozzájárulása, különleges adat esetében írásbeli hozzájárulása szükséges. 3. A személyügyi adatok igazolása, megalapozása Az alkalmazotti nyilvántartást csak teljes körű adatkezelési jogkörrel rendelkező személyügyi munkatárs vezetheti, akit az adatnyilvántartás és a tárolás minden szakaszában terhel az adatvédelmi kötelezettség. A személyügyi alkalmazott személyi iratra adatot, megállapítást csak akkor tehet, ha azt a következők alapozzák meg: •

eredeti közokirat, vagy közjegyző által hitelesített másolat,

•

az alkalmazott írásbeli nyilatkozata,

•

a munkáltatói jogkör gyakorlójának írásbeli rendelkezése,

•

bíróság vagy más hatóság döntése,

•

jogszabályi rendelkezés alapján tehet.

A személyügyi dolgozó köteles kezdeményezni vezetőjénél, ha megítélése szerint a valóságnak nem megfelelő adatot észlel.


59


4. A személyi irat fogalma és fajtái Személyi irat minden - bármilyen anyagon és eszköz felhasználásával keletkezett adathordozó, amely a polgári jogviszony létesítésekor, fennállása alatt, megszűnésekor, illetve azt követően keletkezik és az alkalmazott személyével összefüggésben adatot, megállapítást tartalmaz. Az alkalmazott személyi iratfajtái: •

a személyére vonatkozó iratok (személyzeti iratok),

•

a munkaviszonyával összefüggő iratok,

•

egyéb jogviszonyokkal kapcsolatos iratok,

•

az alkalmazott kérelmére kiállított, vagy önként átadott iratok.

5. Az intézményben nyilvántartott és kezelt személyes adatok 1 .Az alkalmazotti alapnyilvántartás adatköre I. SZEMÉLYES ADATOK • neve (leánykori neve), • születési helye, ideje, • anyja neve, • lakóhelye (lakáscím, tartózkodási hely, telefonszám), • állampolgársága, • családi állapota, • gyermekeinek születési ideje (eltartottak száma, kezdete). II. KÉPESÍTÉSEK • legmagasabb iskolai végzettsége (több esetén valamennyi), • szakképzettsége (bizonyítványok, diplomák, oklevelek), • iskolarendszeren kívül szerzett szakképesítései, • meghatározott munkakörre jogosító okiratok adatai, • tudományos fokozata, • idegennyelv-ismerete. III. MUNKAVISZONYOK • korábbi munkaviszonyok időtartama, • a munkahelyek megnevezése, • beosztások, besorolások, • a megszűnés módja. IV. A MUNKAVISZONY ADATAI • a közalkalmazotti jogviszony kezdete, • erkölcsi bizonyítvány száma, kelte, • szakvizsga adatai, • a jubileumi jutalom és a végkielégítés kiszámítása alapjául szolgáló időtartamok, V. AZ INTÉZMÉNYI MUNKA JELLEMZŐI • az alkalmazó intézmény neve, székhelye, statisztikai számjele, • az intézményi alkalmazotti jogviszony kezdete, • alkalmazott besorolása, besorolási időpontja, • vezetői megbízás, FEOR – szám, • a címadományozás, jutalmazás, kitüntetés adatai, • a minősítések időpontja, • hatályos fegyelmi büntetése. VI. SZEMÉLYI JUTTATÁSOK ADATAI VII. A MUNKÁBÓL VALÓ TÁVOLLÉT ADATAI • jogcíme, • időtartama. Szervezeti és Működési Szabályzat

60


VIII. AZ ALMAZOTTI JOGVISZONY MEGSZŰNÉSE • időpont, • mód, • a végkielégítési adatok. 2. A alkalmazott további, különleges adatai • munkavégzés ideje, túlmunka ideje, • munkabér, illetmény, a terhelő tartozás és annak jogosultja, • szabadság, kiadott szabadság, • alkalmazott részére történő kifizetések és azok jogcímei, • az alkalmazott részére adott juttatások és azok jogcímei, • alkalmazott munkáltató felé való tartozásai, azok jogcímei, • a többi adat az érintett hozzájárulásával. 3. Az alkalmazott tájékozódási joga Az alkalmazott tájékoztatást kérhet személyes adatai kezeléséről. Kérelmére az adatkezelő tájékoztatást ad az általa kezelt, feldolgozott adatairól, az adatkezelés: • céljáról, jogalapjáról, időtartamáról, • az adatfeldolgozó nevéről, címéről (székhelyéről), • az adatkezeléssel összefüggő tevékenységről, • arról, hogy kik és milyen célból kapják vagy kapták meg az adatokat. 6. A személyi iratok iktatása, nyilvántartása Az intézmény személyzeti iratanyagainak kezelése és tárolása csak fokozott biztonságú helyiségekben és feltételek megvalósulása mellett történhet. A személyi iratokból másolati példányt az iktató kézi irattárába nem kell elhelyezni. A személyzeti iratok tárolása a polgári jogviszony fennállása alatt elkülönítetten, a személyügyi iratok között történik. A névre szóló személyi iratgyűjtőben tartott, és a folyamatos elhelyezéssel bővülő iratállomány biztonságos tárolása (személyzeti irattározás) a személyzeti vezető hivatali helyiségben történik. 7 A személyi anyag irattározása, őrzése A polgári jogviszony megszűnése után a személyi iratait - az irattári tervnek megfelelően – az intézményi irattárban kell elhelyezni. A személyi anyagot a jogviszony megszűnésétől számított 50 évig meg kell őrizni. Tárolásáról és levéltárba helyezéséről az ügyviteli és iratkezelési szabályzat rendelkezik. 8. A személyi iratokba történő betekintés szabályai Más alkalmazott személyi irataiba csak az alábbi beosztású személyek jogosultak betekinteni: • • • • • • • •

az intézményvezető, az alkalmazott felettese, a minősítést végző vezető, a törvényességi ellenőrzést végző személy, a fegyelmi eljárást lefolytató testület vagy személy, munkaügyi per kapcsán a bíróság, feladatkörükben eljárva a nemzetbiztonsági szolgálatok, az alkalmazotti jogviszonnyal összefüggésben indult büntetőeljárásban a nyomozó hatóság, az ügyész és a bíróság, Szervezeti és Működési Szabályzat

61


•

a személyzeti, munkaügyi és illetmény-számfejtési feladatokat ellátó munkatársak feladatkörükön belül.

9. A gyermekek adatai ♦ neve, születési helye, ideje, állampolgársága; ♦ lakcíme, telefonszáma, nem magyar állampolgár esetén a Magyar Köztársaság területén való tartózkodás jogcíme és a tartózkodásra jogosító okirat megnevezése, száma; ♦ a szülő neve, címe, telefonszáma; ♦ a gyermek iskolai felvételével kapcsolatos adatok; ♦ sajátos nevelési igényű gyermekekre vonatkozó adatok; ♦ gyermekbalesetre vonatkozó adatok; ♦ a többi adat az érintett hozzájárulásával. 10. Tanügyi nyilvántartások vezetése A tanulók személyes adatait osztályonként csoportosítva az alább felsorolt nyilvántartásokban kell őrizni: összesített tanulói nyilvántartás (vezetéséért felelős: iskolatitkár), törzskönyv (vezetéséért felelős: igazgatóhelyettes, osztályfőnök), bizonyítvány (vezetéséért felelős: igazgatóhelyettes, osztályfőnökök), beírási napló (vezetéséért felelős: iskolatitkár), osztálynaplók (vezetéséért felelős: igazgatóhelyettes, osztályfőnökök), napközis csoportnapló (vezetéséért felelős: igazgatóhelyettes, napközis nevelők), diákigazolványok nyilvántartása (vezetéséért felelős: iskolatitkár). A tanulók adatait felvehetik, nyilvántarthatják: o igazgatóhelyettes, o iskolatitkár, o osztályfőnökök, o napközis nevelők, o gyermek- és ifjúságvédelmi felelős. Az adatok továbbításával megbízott dolgozók a Kt. 2. sz. mellékletében engedélyezett esetekben: Az alkalmazottak adatait továbbíthatják a munkaköri leírásukban szereplő feladatokkal kapcsolatosan: o igazgatóhelyettes, o iskolatitkár. A tanulók adatait továbbíthatja: o Fenntartó, bíróság, rendőrség, ügyészség, önkormányzat, államigazgatási szerv, nemzetbiztonsági szolgálat részére valamennyi adatot továbbíthatja: igazgató. o A sajátos nevelési igényre, a beilleszkedési, tanulási, magatartási nehézségre vonatkozó adatokat a pedagógiai szakszolgálat intézményeinek továbbíthatja: igazgató, igazgatóhelyettes, osztályfőnök, gyermek- és ifjúságvédelmi felelős. o A magatartás, szorgalom és tudás értékelésével kapcsolatos adatokat az érintett osztályon belül, a nevelőtestületen belül, a szülőnek, a vizsgabizottságnak, a tanulószerződés kötőjének, iskolaváltás esetén az új iskolának, a szakmai ellenőrzés végzőjének továbbíthatja: igazgató, igazgatóhelyettes, osztályfőnök, iskolatitkár.


62


o A diákigazolvány – jogszabályban meghatározott – kezelője részére a diákigazolvány kiállításához szükséges valamennyi adatot továbbíthatja: iskolatitkár. o A tanuló iskolai felvételével, átvételével kapcsolatosan az érintett iskolához kapcsolatosan adatot továbbíthat: igazgató, igazgatóhelyettes, osztályfőnök. o Az egészségügyi, iskola-egészségügyi feladatot ellátó intézménynek a gyermek, tanuló egészségügyi állapotának megállapítása céljából adatot továbbíthat: igazgató. o A családvédelemmel foglalkozó intézménynek, szervezetnek, gyermek- és ifjúságvédelemmel foglalkozó szervezetnek, intézménynek a gyermek, tanuló veszélyeztetettségének feltárása, megszüntetése céljából adatot továbbíthat: igazgató, igazgatóhelyettes, osztályfőnök, gyermek- és ifjúságvédelmi felelős. 11. Egyebek ♦ Az adatkezelés időtartama nem haladhatja meg az irattári őrzési időt. ♦ Önkéntes adatszolgáltatás esetén a szülőt tájékoztatni kell arról, hogy az adatszolgáltatásban való részvétel nem kötelező. ♦ Az adatok továbbíthatók: Fenntartó, Bíróság, Rendőrség, Államigazgatási szerv, Nemzetbiztonsági Szolgálat részére.

Ügyészség,

♦ Az adatok statisztikai célú felhasználása: A felsorolt adatok statisztikai célra felhasználhatók és statisztikai felhasználás céljára személyazonosításra alkalmatlan módon átadhatók. ♦ Adatok kezelésére és adattovábbításra az intézmény vezetője jogosult. Akadályoztatása, tartós távolléte esetén az intézmény vezetője a meghatalmazás keretei között más alkalmazottat jelöl ki e feladatok elvégzésére.

Cserhátsurány, 2013. március 27. Bóta Bernadett igazgató


63



64

SZERVEZETI ÉS MŰKÖDÉSI SZABÁLYZAT

Recommend Documents