Személyi jövedelemadó 2011
Fogalmak 3. §
Szokásos piaci érték: visszamenıleges hatállyal 2010-re vonatkozóan is hatályon kívül kerülnek az egyéni vállalkozói kivét-kiegészítésre és a társas vállalkozás tagjának személyes közremőködıi díj-kiegészítésre vonatkozó szabályok, ezért e fogalomból kikerülnek az erre vonatkozó rendelkezések. Ha valaki számára azonban kedvezıbb, akkor élhet ezekkel a szabályokkal.(84/F §) Reprezentáció, üzleti ajándék: A 69-70. § átalakulása miatt kerültek ide (a természetbeni juttatás fogalmat 2011-tıl az szja tv. nem használja).Változás, hogy az üzleti ajándék: a minimálbér 25 %-ának megfelelı egyedi értéket meg nem haladó ajándék, eddig korlát nem vonatkozott rá.
Fogalmak 3. § A magánszemély összes jövedelme Be kell számítani
Vállalkozói jövedelem szerinti adózást alkalmazó EV-nál a vállalkozói osztalékalap ! az összes jövedelembe a külföldrıl származó jövedelmet, ha az nemzetközi egyezmény alapján más államban adóztatható. EKHO szerinti bevétel ! azt a bevételt, amelyet külön törvény elıírása alapján kell beszámítani
Nem kell beszámítani:
már nemcsak az ingatlan átruházásából, hanem most már a vagyoni jog visszterhes alapításából, átruházásából (végleges átengedésébıl), megszüntetésébıl, ilyen jogról való végleges lemondásból származó, az összevont adóalapba tartozó jövedelmet; ! a munkaviszony jogellenes megszüntetésére tekintettel bírósági ítélet alapján fizetett összeget; ! az osztalékelıleget. (Az osztalékelıleg osztalékká váló része a beszámoló elfogadásának évében része a magánszemély összes jövedelmének.)
Mivel a kedvezményekhez kapcsolódó jövedelemkorlát megszőnt, ez a fogalom már csak az adójóváírás figyelembevételéhez szükséges.
Fogalmak 3. §
a súlyosan fogyatékos személy meghatározása átkerül a tv. 40. § (2) bekezdésébe, a kedvezmény meghatározásához, de az egyéb feltételek nem változnak törvényben meghatározott mértékő végkielégítés: 2011-tıl kikerül e fogalom a törvénybıl, mivel már nem él a végkielégítés megosztására vonatkozó szabály, amit eddig a 26. § (2)-(4) bekezdései határozott meg. Továbbra sem bér a végkielégítés. (3. § 21.) adóterhet nem viselı járandóság: a fogalom megszőnik, 2011tıl adómentes jövedelmek közé kerülnek, a tv. 1. sz. mellékletében találhatjuk meg (kivétel a hallgatói munkadíj, ami ezentúl munkaviszonyból származó jövedelemként adókötelessé válik).
Adómentes juttatások (1. sz. melléklet) Adómentessé válnak a korábbi adóterhet nem viselı járandóságok:
nyugdíj, baleseti járadék, jövedelempótló járadék, GYES, anyasági támogatás, gyermeknevelési támogatás, nevelıszülıi díj, ápolási díj, szociális gondozói díj évi 180 ezer forintot meg nem haladó része, lakáscélú felhasználásra nyújtott vissza nem térítendı támogatást, vendégtanár magyarországi foglalkoztatása, felsıoktatási intézmény nappali tagozatos tanulója részére kifizetett ösztöndíj, tankönyv- és jegyzettámogatás, stb.
Új adómentesség a munkáltató által a munkavállalóra, a társas vállalkozás által a személyesen közremőködı tagra kötött, visszavásárlási értékkel nem rendelkezı kockázati betegségbiztosítás díja.
Elemi kár, katasztrófa esetén adómentes a károsult által jogszabályban meghatározott feltételek szerint, vagy közadakozásból, vagy a munkáltatójától kapott segély, támogatás.
Arányos, egykulcsos adó, adójóváírás
A személyi jövedelemadó mértéke valamennyi (összevont adóalapba tartozó és külön adózó) jövedelemre egységesen
16 százalék.
Kivételek: Egyéni vállalkozó vállalkozói személyi jövedelemadója
0-500m 10 %, felette 19%. A kedvezményes adókulcs alkalmazása nem feltételhez kötött, az elért megtakarítást az egyéni vállalkozónak nem kell nyilvántartania, és annak felhasználása nem kötött.
Tartós befektetésbıl származó jövedelem hozama utáni adó 3 éves lekötés elteltével 10%-os adókulccsal adózik. 3 év letelte elıtt 16%. (5 év után adómentes) 67/B §
Adóalap-kiegészítés Az összevont adóalapba tartozó jövedelmek adó(elıleg)alapjának meghatározásánál 2011-ben még megmarad a „szuperbruttósítás” intézménye – 2013-ig megszőnik.
2011-ben 27% 2012-ben 13,5% 2013-ban 0%.
Különadózóknál kivétel: A kamatkedvezménybıl származó jövedelem adóalapja a kamatkedvezmény 1,19-szorosa, adója 16 százalék. Nem pénzbeli nyeremény esetén az adó alapja a nyeremény piaci értékének 1,19-szorosa, adója 16 százalék, ezt a nyeremény kifizetıje fizeti. Ez a szabály vonatkozik a bárki számára azonos feltételekkel meghirdetett vetélkedı, verseny nem pénzben kapott díjára is (ezekre korábban a természetbeni juttatások adózási szabályai vonatkoztak). 2011. január 1-tıl már nem tartozik az összevont adóalapba az adóterhet nem viselı járandóság, így az adóalap-kiegészítésnél már nem kell figyelembe venni.
Családi kedvezmény
A családi kedvezmény („bruttosított” összevont) adóalapkedvezményként, már egy gyermektıl, és jövedelemkorlát nélkül érvényesíthetı. Mértéke: egy és két eltartott esetén havonta és kedvezményezett eltartottanként 62 500 forint (ez adóban 10 000 Ft), három eltartott esetén 206 250 forint (adóban: 33 000 Ft). Családi kedvezményt érvényesíthet a kedvezményezett eltartottak után: a családi pótlékra jogosult, a várandós nı és vele közös háztartásban élı házastársa; a családi pótlékra saját jogán jogosult gyermek (személy); Új elıírás: a rokkantsági járadékban részesülı magánszemély ezentúl adóalap-kedvezményt érvényesíthet önmaga, mint kedvezményezett eltartott után. A családi kedvezmény egyszeresen vehetı igénybe, de a jogosulttal közös háztartásban élı házastárssal, élettárssal megosztható.
Az összevont adóalap adóját csökkentı kedvezmények 35-40. § Adókedvezményt továbbra is az összevont adóalap adója összegéig lehet elszámolni. Ha a magánszemély több adókedvezményre jogosult, akkor azokat a bevallásában vagy munkáltatói adó-megállapításában az általa megjelölt sorrendben veheti figyelembe. Egyéb esetben a sorrend:
lakáscélú hiteltörlesztés áthúzódó kedvezménye
1.
(a szja-törvény 2006. december 31-én hatályos elıírásait kell alkalmazni a jövedelemkorlát figyelembe vételekor, azaz a 3 400 000, illetıleg 4 400 000 forintot meg nem haladó, az adóalap-kiegészítés nélküli jövedelem az irányadó)
2.
személyi kedvezmény (súlyosan fogyatékos személy kedvezménye) ıstermelıi kedvezmény (tevékenységi kedvezmény) egyéb (tandíj, felnıttképzés igénybe vehetı halasztott kedvezménye – a még nem érvényesített rész
3. 4.
a halasztáskor hatályos szabályok szerint érvényesíthetı (30%, 3,4-3,9 M Ft) - 2010. évi adóalapkiegészítés nélküli jövedelem ne haladja meg a 3 400 000 forintot, másik feltétele, hogy a kedvezmények együttes összege az ıstermelıi adókedvezménnyel sem haladhatja meg a 100 000 forintot. )
Az adókedvezmények korlátozása
Eddig a 42. § határozta meg, ez 2011-tıl megszőnik, így a személyi és ıstermelıi kedvezmény változatlanul és jövedelemkorlát nélkül igénybe vehetı (max. 100 e Ft – 2020.01.01. elıtt nyugdíjkorhatárt elérıknél 130 e Ft)
!!! Az átmeneti rendelkezések alapján járó, tandíj, felnıttképzés díjának halasztott kedvezménye, és a lakáscélú hiteltörlesztés után igénybe vehetı áthúzódó kedvezmény utoljára 2015. évi adóval szemben érvényesíthetı.
Egyes béren kívüli juttatások
A természetbeni juttatás elnevezés megszőnik, külön nevesíti a törvény a béren kívüli juttatásnak nem minısülı egyéb juttatásokat és a béren kívüli juttatásokat.
Rendelkezés az adóról 44/A, 44/B, 44/C §
Önkéntes kölcsönös biztosítópénztár és nyugdíjelıtakarékossági számla javára rendelkezni az adóévben történt saját befizetések 20%-a erejéig lehet. (eddig 30 % volt)
Változás, hogy az önsegélyezı pénztárakban legalább 2 évre lekötött vagy prevenciós szolgáltatásra fordított összeg után 10 % adókedvezmény (adókiutalás) érvényesíthetı már 2010. évre vonatkozóan is. Eddig ez csak az egészségpénztárak esetében volt lehetséges.
Béren kívüli juttatásnak nem minısülı egyéb juttatások 70. §
A juttatások alapja a jövedelem 1,19-szerese. A béren kívüli juttatásnak nem minısülı egyes juttatások után a kifizetınek 16 százalék adót, valamint 27 százalék egészségügyi hozzájárulást kell fizetnie.
Béren kívülinek nem minısülı egyes meghatározott juttatások: csoportos életbiztosítás (több magánszemély mint biztosított javára kötött biztosítási szerzıdés alapján fizetett adóköteles biztosítási díj, ha a szerzıdés nem egyénileg, hanem kizárólag vmilyen közös ismérv alapján határozzák meg a biztosítottak körét)(munkakör, életkor…) a korábbi természetbeni juttatások (hivatali, üzleti utazáshoz kapcsolódó étkezés v. más szolgáltatás, telefon magáncélú használata stb.) Új elıírás: adómentesnek és üzleti ajándéknak nem minısülı, a minimálbér 1%-át meg nem haladó értékő reklám, illetve egyéb ajándék juttatási lehetıség. A kifizetı minden olyan magánszemélynek is adhat csekély értékő ajándékot (max.: a min.bér 10%-a) évi 3x , akinek más jövedelme tıle nem származik. amely megfelel e törvény külön rendelkezése [71. §] szerint meghatározott béren kívüli juttatás feltételeinek, de az ott meghatározott értékhatárt meghaladja.
Béren kívüli juttatásnak nem minısülı egyéb juttatások 70. §
társadalmi szervezet, köztestület, alapítvány által adott reprezentáció és üzleti ajándék azon része, amely meghaladja az összes ráfordítás 10%-át, de max.: a bevétel 10%-a Tao tv. alá nem tartozó juttatótól (tao alá tartozónál adómentes, ha tao alapot növelı tételként kell figyelembe vennie) Bevétel 1%-át, de max.: 25 M Ft-ot meghaladó reprezentáció Adóévi statisztikai átlagos állományi létszám x 5 000 Ft/fı értéket meghaladó üzleti ajándék (max.: min.bér 25% egyedi érték
Béren kívülinek nem minısülı egyes meg nem határozott (felek közötti jogviszonytól függı juttatások) A felek közötti jogviszonytól függı juttatások pl. a sportcélú juttatás, a személyszállítási szolgáltatás, a munkavállalóknak a munkáltató által minden munkavállaló számára megismerhetı belsı szabályzatban – meghatározott kör részére, azonos feltételekkel és módon – ingyen vagy kedvezményesen adott termék, nyújtott szolgáltatás révén juttatott adóköteles bevétel, ami nem sorolható be a 70.§-71.§ közé az összevont adóalap részeként adózik =>1,27-es szorzó =>16 % (tb. terheket a felek közti jogviszony határozza meg) pl: - albérleti hozzájárulás - magánnyugdíjpénztári tagdíj-kiegészítés - mővelıdési intézményi szolgáltatás (pl:színházjegy)
Béren kívüli juttatások 71. § A béren kívüli juttatások után szintén a kifizetı fizet 16 százalék adót, aminek alapja a jövedelem 1,19-szerese, a juttatást egyéb közteher, így 27 % eho sem terheli.
üdülési csekk v. üdülési szolgáltatás (saját v. vagyonkezelésében lévı üdülıben) max. minimálbér összegéig étkezési szolgáltatás (hideg-, melegétk. utalv.) 18 e ft-ig internetszolgáltatás max.: 5 e ft/hó iskolakezdési támogatás min.bér 30%-ig helyi utazási bérlet (munkáltató nevére szóló számla alapján) iskolarendszerő képzés ktsg átvállalás (max.: min.bér x 2,5) juttatás szövetkezet közösségi alapjából (max.:min.bér 5o%) Munkáltató által fizetett összeg (több hónapra elıre v. utólag 3 hónapra visszamenıleg) önkéntes kölcs. nyugdíjpénztárakba (max. min.bér 50%) önkéntes kölcs. egészségpénzt./önsegélyezı pénzt. (max. min.bér 30%) foglalkoztatói nyugdíjszolgáltató intézménybe (max. min.bér 50%) lehet
Béren kívüli juttatások 71. §
A jelenleg kedvezményezett kör kiegészül a megújulási kártyaszámlára utalható, évi legfeljebb 300 ezer forint munkáltatói támogatással és a havi legfeljebb 5000 forintig adható, korábban adómentes internethasználat térítésével. A magánnyugdíjpénztári tagdíj-kiegészítés kedvezményezése megszőnik.
Felek közötti jogviszonytól függı juttatások A felek közötti jogviszonytól függı juttatások pl. a sportcélú juttatás, a személyszállítási szolgáltatás, a munkavállalóknak a munkáltató által minden munkavállaló számára megismerhetı belsı szabályzatban – meghatározott kör részére, azonos feltételekkel és módon – ingyen vagy kedvezményesen adott termék, nyújtott szolgáltatás révén juttatott adóköteles bevétel, ami nem sorolható be a 70.§-71.§ közé az összevont adóalap részeként adózik =>1,27-es szorzó =>16 % pl: - albérleti hozzájárulás - magánnyugdíjpénztári tagdíj-kiegészítés - mővelıdési intézményi szolgáltatás (pl:színházjegy)
Egyéb változások Ingatlanbérbeadás Megszőnik az ingatlan-bérbeadásból származó jövedelem külön adózási lehetısége. Változatlan szabályok mellett adómentes a termıföld 5 évre történı haszonbérbeadása (eddig a 74. §-ban volt, de átkerült az 1. számú melléklet 9.4. pontjába) A fizetıvendéglátó tevékenységet folytató magánszemély tételes átalányadózása maradt évi 32 ezer Ft 2011-tıl a magánszemély az ingatlan-bérbeadásból származó jövedelmei után – ha azt nem egyéni vállalkozóként végzi – minden esetben az összevont adóalapja részeként, önálló tevékenységbıl származó jövedelemként adózik. Változnak az értékcsökkenés elszámolásra vonatkozó szabályok (tételes költségelszámolásnál változás: idıarányos, területarányos ÉCS elszámolás, ha az ingatlant nem az egész évben, v. nem a teljes épületet adja bérbe (akkor is, ha a tevékenység megkezdését megelızı 3 évnél régebben szerezte az ingatlant))
Egyéb változások Ingatlanértékesítés
Az illetékmentesen szerzett ingatlan átruházásából származó jövedelem meghatározásakor megszerzésre fordított összegként öröklésnél a hagyatéki leltárban feltüntetett érték, ajándékozásnál az átruházásból származó bevétel 75 százaléka számolható el. Örökölt vagy ajándékba kapott ingatlan átruházása esetén az illetékkiszabáshoz figyelembe vett érték az ingatlan szerzési értéke, ha azonban az illetéket az adóbevallás határidejéig nem szabják ki, akkor öröklésnél a hagyatéki eljárás során feltüntetett érték, ajándékozásnál az eladásából származó bevétel 50 százaléka (ha az illetékhatározat késıbb ettıl eltérı értéket tartalmaz, a bevallás önellenırzéssel módosítható) A több részletben megszerzett ingatlan esetében a ráépítés, újjáépítés, alapterület-növelés megszerzésére fordított összeg meghatározásakor legalább a beépített anyag-értéket figyelembe szükséges venni.
Ingóértékesítés
Az adót akkor nem kell megfizetni, ha nem haladja meg a 32 ezer Ft-ot (ez továbbra is 200 ezer Ft jövedelemig jelent adómentességet)
Egyéb változások Osztalékjövedelem Megszőnik az EGT államban mőködı, elismert piacnak minısülı tızsdére bevezetett értékpapír osztaléka utáni kedvezményezett, 10 százalékos adózás. Az osztalékjövedelem után minden esetben 16 százalékkal kell adózni. Árfolyamnyereség Illetékmentesen szerzett értékpapír átruházása esetén szerzési értékként öröklés esetén a hagyatéki leltárban, vagy a hagyatéki eljárás során feltüntetett értéket, ajándékozás esetén az értékpapír szerzésének igazolt szerzési értékét, vagy ennek hiányában nullát kell figyelembe venni. Kamatjövedelem A kamatjövedelem 2006. szeptember 1-jét követı adókötelessé válásához kapcsolódó átmeneti rendelkezések módosulnak. Kamatadót kell fizetni a nyitott periódusú, 2006. szeptember 1-je elıtt kötött betét-, folyószámla-, bankkártya- és takarékbetét-konstrukciók kamatára és a 2006. Szeptember 1-jét megelızıen kötött életbiztosítási szerzıdéshez kapcsolódó rendkívüli befizetés és annak kivonása révén az e befizetés hozamára is. (Korábban ezek mentesek voltak.)
Egyéb változások TBSZ kisebb pontosítások A tartós befektetésbıl származó jövedelmet (hozamot) nem a törvényben meghatározott konkrét napokon, hanem azokra a napokra vonatkozóan kell megállapítani. Ellenırzött tıkepiaci ügyletbıl származó jövedelem Nemcsak a befektetési szolgáltatóval, hanem annak közremőködésével kötött ügyletek is minısülhetnek ilyen jövedelemnek . Nyereménybıl származó jövedelem A nem pénzbeni nyeremény esetén az adó alapja a nyeremény piaci értékének 1,19-szerese. Ez a szabály irányadó bárki számára azonos feltételekkel meghirdetett vetélkedı, verseny nem pénzben kapott díjára is. Elhunyt magánszemély megilletı jövedelem A magánszemély halálát követıen juttatott olyan bevétellel összefüggésben, amely a magánszemélyt az életében még megillette (ilyennek minısül különösen a munkabér), az adókötelezettséget úgy kell teljesíteni, mintha a juttatást a magánszemély a halálának idıpontjában szerezte volna meg.
Egyéni vállalkozók Ügyvédek, közjegyzık
Hasonlóan az egyéni vállalkozási tevékenység egyéni cégként történı folytatásának szabályaihoz, a törvény 2011-tıl szabályozza, hogyan kell eljárnia az egyéni vállalkozó ügyvédnek, közjegyzınek, végrehajtónak, ha tevékenységét irodában folytatja. Ha az egyéni vállalkozó ügyvédnek, közjegyzınek, végrehajtónak, ha tevékenységét irodában folytatja, akkor meg kell szüntetnie egyéni vállalkozói tevékenységét, meg kell állapítania adókötelezettségét. Nem kell megfizetnie a foglalkoztatási kedvezmény, a kisvállalkozási kedvezmény és a nyilvántartott adókülönbözet miatt megszőnéskor egyébként esedékes adót. Meg kell fizetnie a fejlesztési tartalék és a kisvállalkozói adókedvezmény miatti adót. Ha az így keletkezett adója a 10 ezer forintot eléri, dönthet úgy, hogy azt 3 év alatt egyenlı részletekben megfizeti.
Egyéni vállalkozók Adókulcs Az egyéni vállalkozó adóalapjának 500 millió forintot meg nem haladó része után 10 százalékkal, e fölött 19 százalékkal teljesíti adófizetési kötelezettségét. A kedvezményes adókulcs alkalmazásának nincsenek feltételei, az elért adómegtakarítást az egyéni vállalkozónak nem kell nyilvántartania, és annak felhasználása nem kötött. Kivét kiegészítés Hatályon kívül kerülnek – már 2010-re vonatkozóan is – az egyéni vállalkozó kivét-kiegészítése (a társas vállalkozás tagjának személyes közremőködıi díj-kiegészítése is) megállapítására és adózására vonatkozó személyi jövedelemadó szabályok. Szüneteltetés Átalányadózó egyéni vállalkozó tevékenység szüneteltetése alatt létesíthet munkaviszonyt
Adóelıleg-szabályok
Egyszerősödnek az adóelıleg megállapítási szabályok. Az adóztatás egykulcsossá válásával összhangban módosulnak az adóelıleg-nyilatkozat szabályai is. A fizetendı adóelıleg – függetlenül a juttatott bevétel rendszeres, vagy nem rendszeres jellegétıl, illetve attól, hogy az adóelıleget a munkáltató, a kifizetı, vagy a magánszemély köteles megállapítani és megfizetni – az adóelıleg-alap (családi kedvezményt érvényesítı magánszemély esetében a családi kedvezménnyel csökkentett adóelıleg-alap) 16 százaléka. Változik az adójóváírás figyelembevétele: az adóelılegnél a magánszemély azt nyilatkozatban kéri, továbbá nyilatkozik arról is, hogy az adóévben a munkáltatón kívül mástól az összes jövedelmébe számító jövedelmet nem szerez, valamint ezen utóbbi nyilatkozat hiányában akkor, ha a munkáltató által az adóévben juttatott, halmozott kifizetések összege (adott kifizetést is figyelembe véve) nem haladja meg a jogosultsági határt.
Adóbevallás
Az adót adóévenként be kell vallani. Bármely esetben jogosult az összevont adóalapja adójának külön törvény szerint meghatározott részérıl rendelkezı nyilatkozatot adni. Munkáltatói adómegállapítás nyilatkozat alapján, vagy Önadózóként: adónyilatkozat (elsı alkalommal a 2011. évi adókötelezettségrıl) Adóhatóság közremőködésével készített egyszerősített bevallás adóhatóság közremőködése nélkül készített bevallás Munkáltató tájékoztatási kötelezettsége: egyszerősített adóbevallás és adónyilatkozat lehetıségérıl
Adónyilatkozat 11/A. §
1.
1.) Adóbevallás helyett adónyilatkozat akkor tehetı, ha:
kizárólag egy munkáltatótól szerzett jövedelmet és a levont adó(adóelıleg), valamint a ténylegesen fizetendı adó különbözete kevesebb 1000 forintnál, továbbá nem alkalmaz tételes költségelszámolást, nem kér adókiutalást, és a bevételbıl levonást, a jövedelembıl kedvezményt, adókedvezmény úgy érvényesít, ahogyan azt az adóelıleg megállapításához adott nyilatkozatában kérte.
Adónyilatkozat 2. 2.) Adónyilatkozat akkor tehetı, ha:
kizárólag kifizetıtıl szerzet bevételt, amely kifizetésenként a 100 ezer forintot nem haladta meg, és abból az adót, adóelıleget a kifizetı hiánytalanul levonta, továbbá nem alkalmaz tételes költségelszámolást, nem kér adókiutalást, a bevételbıl levonást, a jövedelembıl családi kedvezményt nem érvényesít, és adókedvezményt sem vesz igénybe.
Adónyilatkozat 3. 3.) Adónyilatkozat akkor tehetı, ha:
egyrészt munkáltatóktól szerzett jövedelmet és a levont adó(adóelıleg), valamint a ténylegesen fizetendı adó különbözet kevesebb 1000 forintnál, másrészt kifizetıtıl szerzett – kifizetésenként 100 ezer forintot meg nem haladó – bevételt, és abból az adót, adóelıleget a kifizetı levonta, továbbá nem alkalmaz tételes költségelszámolást, nem kér adókiutalást, a bevételbıl levonást, a jövedelembıl családi kedvezményt, adókedvezményt csak egy munkáltatónál és úgy érvényesít, ahogyan azt az adóelıleg megállapításakor tett nyilatkozatában kérte, összes jövedelme nem haladja meg az adójóváírás jogosultsági határát, ill. adójóváírást nem érvényesített, nem érvényesít.
Az 1000 Ft adókülönbözetet megfizetni nem kell, az adóhatóság nem utalja ki.
APEH Dél-dunántúli Regionális Fıigazgatóság Pécs
