2013/33 Összeállította: Központi Statisztikai Hivatal www.ksh.hu VII. évfolyam 33. szám
2013. május 3.
Szegénység, lakáskörülmények, lakókörnyezet, 2012
A tartalomból 1 Adatok és indikátorok 2 Különbségek a szegénységi küszöb feletti és alatti jövedelemből élők között 3 Településtípusok szerinti különbségek 4 Háztartástípusok szerinti különbségek 5 Összegzés
Adatok és indikátorok
A szegénység és társadalmi kirekesztődés mérésére és változásainak nyomon követésére szolgáló – EU-27 szinten harmonizált – EU-SILC (Statistics on Income an Living Conditions) felvétel laekeni indikátorokat vizsgáló alapkérdőíve mellé 2012-ben a lakáskörülményekre vonatkozó kiegészítő modul kérdései társultak. Elemzésünk a laekeni indikátorrendszer fő indikátorával, a relatív jövedelmi szegénységgel összefüggésben mutatja be a szegénységnek a lakáskörülményekkel, illetve a lakókörnyezettel való kapcsolatát. A relatív jövedelmi szegénységet vizsgáló indikátor számítása az egy fogyasztási egységre jutó mediánjövedelem alapján történik. A laekeni definíció szerint szegénynek azok a háztartások, illetve az azokat alkotó személyek tekinthetők, akiknek OECD2 ekvivalenciaskála szerinti rendelkezésre álló jövedelme a mediánjövedelem 60 százaléka alatt marad. Az EU-SILC 2012. évi modulja alapján a relatív jövedelmi szegénységgel összefüggésben a lakáskörülmények és a lakókörnyezet négy területét mutatjuk be részletesebben: – a lakás komfortfokozata, – a lakás minősége, – a lakókörnyezet minősége, – a lakókörnyezet alapvető szolgáltatásokkal való ellátottsága. Ezeket háztartástípusok és településtípusok szerint is vizsgáljuk, ugyanis e szempontok a relatív jövedelmi szegénység esetében meghatározóak. A lakás komfortfokozata A lakás komfortfokozatának az alapja a KSH 2011. évi népszámlálás során alkalmazott definíciója, melyet itt kiegészítettünk a „dupla komfort” szinttel, melybe azok az összkomfortos lakások kerültek, melyekhez kettő vagy több fürdőhelyiség is tartozik. A népszámlálás definíciója a következő: Összkomfortos a lakás, ha rendelkezik legalább egy 12 m2-nél nagyobb lakószobával, főző- és fürdőhelyiséggel, WC-vel, központos (táv-, központi, cirkó) fűtéssel fűthető, továbbá biztosított a villany-, víz-, melegvíz- és csatornaellátottság. A komfortos lakások a fűtés módjában különböznek az összkomfortosaktól: nem központos, hanem helyiségenkénti fűtésűek.
A félkomfortos lakásokban vagy a fürdőhelyiség vagy a WC hiányzik, a közművek közül csak a villany- és vízellátás biztosított. A komfort nélküli lakás az előbbi kényelmi elemek közül legalább egy lakószobával és főzőhelyiséggel rendelkezik, legfeljebb egyedi módon fűthető. Az előbbi komfortfokozatok egyikébe sem sorolható lakások a szükség- és egyéb lakások. A lakás minősége A lakások minőségére vonatkozóan három kérdés szerepelt a kérdőíven: (1) Jellemző-e a lakásra, hogy a mennyezete beázik? (2) Jellemző-e a lakásra, hogy a falazata/padlója/alapja nedvesedik? (3) Jellemző-e a lakásra, hogy a nyílászárói rosszak? A válaszlehetőségek: 1 – igen, 0 – nem. A mutató értéke a három változó összegeként adódik, mely ennek megfelelően: nincs negatívum – ha egyik sem jellemző a lakásra 1 negatívum – ha csak egyik probléma jellemző a lakásra 2 negatívum – ha kettő probléma jellemző a lakásra 3 negatívum – ha mindhárom probléma jellemző a lakásra. A lakókörnyezet minősége A lakókörnyezet minőségének megragadására szintén három kérdés szolgált: (1) Jellemző-e a lakókörnyezetére, a rossz közbiztonság, vandalizmus? (2) Jellemző-e a lakókörnyezetére, hogy zajosak a szomszédok vagy nagy zaj szűrődik be az utcáról? (3) Jellemző-e a lakókörnyezetére szennyezés, por, egyéb környezeti probléma? A válaszlehetőségek: – igen, 0 – nem. A mutató értéke szintén a három változó összegeként adódik és megegyezik a lakás minőségénél kifejtettel. Az alapvető szolgáltatásokhoz való hozzáférés Hat alapvető szolgáltatást kérdeztünk a kérdőíven: (1) alapvető élelmiszerekhez való hozzáférés (2) bank (3) posta (4) tömegközlekedés (5) egészségügyi alapszolgáltatás (6) közoktatási intézmény. A kérdés a következőképpen szólt: „Elérhetőség, nyitva tartás stb. tekintetében, hogyan fér hozzá az alábbi termékekhez, szolgáltatásokhoz lakókörnyezetében?” A válaszlehetőségek: 1 – nagyon nehezen, 2 – nehezen, 3 – könnyen, 4 – nagyon könnyen, 5 – nem használja az adott szolgáltatást. A mutató értéke azt mutatja, hogy a kérdezettek hány esetben válaszolták azt, hogy „nagyon nehezen” vagy „nehezen” férnek hozzá lakókörnyezetükben a hat felsorolt szolgáltatáshoz.
2
Statisztikai tükör 2013/33
Szegénység, lakáskörülménye, lakókörnyezet, 2012
Különbségek a szegénységi küszöb feletti és alatti jövedelemből élők között
Az előzetes adatok szerint Magyarországon 2011-ben a jövedelmi szegénységi arány a teljes lakosság körében 13,9 százalék volt, ami 1 millió 368 ezer főt jelentett. Háztartástípusonként vizsgálva megállapítható, hogy a szegények között a teljes népességen belüli arányukhoz képest felülreprezentáltak a gyermekes háztartásokban élők és az egyedül élő aktív korúak, illetve alulreprezentáltak a gyermektelen háztartásokban élők és az egyedül élő nyugdíjasok. 1. tábla A szegények és a nem szegények száma és aránya háztartástípusok szerint, 2012 Háztartástípus Egyedül élő nyugdíjasok
Nem szegény ezer fő 453
% 5,4
Szegény ezer fő 53
3,9
Megnevezés
ezer fő 506
%
1 141
13,5
75
5,5
1 215
12,4
Legalább két aktív korú felnőtt gyermek(ek)kel
3 611
42,7
824
60,2
4 435
45,1
Egy szülő gyermek(ek)kel
164
1,9
69
5,1
233
2,4
Egyedül élő aktív korúak
299
3,5
90
6,6
389
4,0
Legalább két aktív korú felnőtt gyermek nélkül
2 795
33,0
258
18,9
3 053
31,1
Együtt
8 462
100,0
1 368
100,0
9 831
100,0
2. tábla A szegények és a nem szegények száma és aránya településtípusok szerint, 2012 Településtípus
Nem szegény ezer fő
%
Szegény ezer fő
%
ezer fő
%
Budapest
1 580
18,7
130
9,5
1 710
17,4
Megyeszékhely
1 765
20,9
142
10,4
1 907
19,4
Többi város
2 497
29,5
437
31,9
2 935
29,9
Község
2 621
31,0
659
48,2
3 280
33,4
Együtt
8 462
100,0
1 368
100,0
9 831
100,0
Az EU-SILC kiegészítő modulja alapján számított mutatók is jelentős egyenlőtlenségeket jeleznek a szegények és a nem szegények között. Miközben a teljes népesség közel 58 százaléka él dupla komfortos vagy összkomfortos lakásokban, addig a szegényeknek csak 27 százaléka. A szegényeknek ugyanakkor 40 százaléka komfortos lakásokban él, miközben a nem szegényeknek csak 30 százaléka. A szegényeket tehát nagyobb valószínűséggel találjuk a legrosszabb minőségű lakásokban. Miközben a szegények 18 százaléka él félkomfortos és 4 százaléka szükség- és egyéb lakásokban, addig ez a nem szegények körében együttvéve is kevesebb mint 5 százalék.
ezer fő
%
ezer fő
%
6,2
6
0,4
534
5,4
Összkomfortos
4 780
56,5
366
26,7
5 145
52,3
Komfortos
2 516
29,7
556
40,6
3 072
31,2
231
2,7
135
9,8
366
3,7
Komfort nélküli
132
1,6
249
18,2
381
3,9
Egyéb
276
3,3
57
4,2
333
3,4
Együtt
8 462
100,0
1 368
100,0
9 831
100,0
Lakásminőség Nincs negatívum
6 818
80,6
643
47,0
7 461
75,9
1 negatívum
1 091
12,9
332
24,2
1 422
14,5
2 negatívum
410
4,8
237
17,3
647
6,6
3 negatívum Együtt
143
1,7
157
11,4
300
3,0
8 462
100,0
1 368
100,0
9 830
100,0
Lakókörnyezet Nincs negatívum
6 743
79,7
958
70,0
7 701
78,3
1 negatívum
1 051
12,4
254
18,6
1 305
13,3
2 negatívum
504
6,0
105
7,7
609
6,2
3 negatívum
165
1,9
51
3,7
216
2,2
8 462
100,0
1 368
100,0
9 830
100,0
Szolgáltatások elérhetősége Mindenhez könnyű
6 127
72,4
855
62,5
6 983
71,0
1-hez nehéz
879
10,4
180
13,1
1 059
10,8
2-höz nehéz
443
5,2
97
7,1
541
5,5
3-hoz nehéz
315
3,7
69
5,0
383
3,9
4 vagy többhöz nehéz Összesen
%
Összesen
528
Együtt A szegények településtípus szerinti vizsgálata azt mutatja, hogy a fővárosban és a megyeszékhelyeken arányaiban jóval kisebb, ugyanakkor a községekben jóval nagyobb valószínűséggel találhatók szegények az egyes településtípusokon élők teljes népességen belüli arányánál.
ezer fő
Szegény
Duplakomfortos
5,1
többszemélyes nyugdíjas háztartások, gyermek nélkül
Nem szegény Komfortfokozat
Félkomfortos Összesen
%
3. tábla A szegények és a nem szegények száma és aránya lakásuk, lakókörnyezetük mutatói szerint, 2012
Együtt
698
8,3
167
12,2
866
8,8
8 462
100,0
1 368
100,0
9 831
100,0
A lakások minőségében is hasonlóan nagyok a különbségek a szegények és a nem szegények között. Míg a teljes népesség 76 százaléka nem találkozik lakásában a vizsgált minőségi problémákkal, addig ez az arány a nem szegények esetében már 81 százalék, miközben a szegények körében csak 47 százalék. A problémák halmozódása is sokkal jellemzőbb a szegények körében; 17 százalékuk lakik olyan lakásban, ahol kettő, 11 százalékuk pedig olyanban, amelyben mindhárom vizsgált minőségi probléma előfordul. A lakókörnyezetben és a szolgáltatások elérhetőségében már kisebbek az egyenlőtlenségek, mint az előző két, lakással kapcsolatos mutató esetében. Bár a szegények kisebb arányban élnek olyan környéken, ahol egyáltalán nem szembesülnek egyik vizsgált problémával sem, de a halmozottan kedvezőtlen környéken élők aránya körükben már nem sokkal magasabb, mint a nem szegényeké. Míg a szegények 8, addig a nem szegények 6 százaléka szembesül közvetlen lakókörnyezetében legalább kettővel a vizsgált három probléma közül. Az alapvető szolgáltatások elérésében is az előbbivel hasonló a helyzet. A nem szegények között 10 százalékponttal magasabb azok aránya, akik közvetlen lakókörnyezetükben minden szolgáltatáshoz könnyen hozzáférnek, és 4 százalékponttal kisebb azok aránya, akik 4 vagy több alapvető szolgáltatáshoz is csak nehezen vagy nagyon nehezen jutnak hozzá.
3
Szegénység, lakáskörülménye, lakókörnyezet, 2012
Statisztikai tükör 2013/33
Településtípusok szerinti különbségek
A szegények és a nem szegények lakásainak komfortosságában viszonylag nagyok a különbségek az egyes településtípusok között. A szegények közül legalább komfortos lakásban legtöbben a megyei jogú városokban (86%), míg legkevesebben a községekben (59%) élnek, vagyis a községekben közel háromszor akkora a relatív kockázata1 annak, hogy a jövedelmi szempontból szegénynek tekinthető emberek alacsony komfortfokozatú lakásban lakjanak, mint a megyei jogú városokban. A szegénynek nem tekinthető népességet vizsgálva bár minden településtípusban kisebb az alacsony komfortfokozatú lakásban élők aránya, településtípus szerinti különbségek így is maradnak. A kisvárosokban több mint két és félszer nagyobb eséllyel laknak a nem szegények komfortosnál rosszabb lakásban. A lakásminőségi mutatókban nincsenek jelentős eltérések településtípus szerint, sem a szegénységi küszöb alatt, sem a felett. Azoknak az aránya, akik olyan lakásban laknak, amelyre nem jellemző a felsorolt negatívumok közül egy sem, a szegények esetében 45–54 százalék, míg a nem szegények esetében 78–84 százalék. Ez azt jelenti, hogy e tekintetben a legkedvezőbb és a legkedvezőtlenebb arányokkal jellemezhető településtípusok között még másfélszeres eltérés sincs. A lakókörnyezeti mutatókban településtípusok szerint már nagyobbak a különbségek mind a szegények, mind a nem szegények esetében. A települési hierarchia szerinti sorrend e mutatók esetében egyértelműen megfordult, hiszen mind a szegények, mind a nem szegények közül a községekben élők számolnak be a legkisebb, míg a fővárosiak a legnagyobb
arányban lakókörnyezeti problémákról. Ugyanakkor megjegyzendő az is, hogy a szegények esetében kisebbek az eltérések a problémákkal szembesülők arányaiban, mint a nem szegények esetében. 5. tábla Szegénységi és lakás-, illetve lakókörnyezeti kockázatok az egyes településtípusok között, 2012 Probléma
Relatív kockázat
Legkedvezőbb
főváros, megyei jogú városok Szegény megyei jogú városok megyei jogú városok
Legkedvezőtlenebb
Relatív jövedelmi szegénység
2,7
Komfortfokozat
2,8
Lakásminőség
1,2
Lakókörnyezet
1,6
Szolgáltatások
2,1
Komfortfokozat
2,6
főváros
városok
Lakásminőség
1,3
főváros
megyei jogú városok
Lakókörnyezet
2,5
községek
főváros
Szolgáltatások
1,2
városok
megyei jogú városok
községek főváros Nem szegény
községek községek községek főváros megyei jogú városok
4. tábla A szegények és a nem szegények aránya lakásuk, lakókörnyezetük mutatói szerint, 2012 Megnevezés
Budapest nem szegény szegény
Megyei jogú város nem szegény szegény
Duplakomfortos Összkomfortos Komfortos Félkomfortos Komfort nélküli Egyéb Együtt
6,2 65,1 24,9 2,3 0,3 1,2 100,0
0,0 40,3 40,8 13,9 0,2 4,8 100,0
5,4 64,4 25,4 1,9 0,4 2,5 100,0
Nincs negatívum 1 negatívum 2 negatívum 3 negatívum Együtt
78,0 16,5 3,9 1,6 100,0
49,8 28,9 13,2 8,1 100,0
83,5 11,0 4,2 1,3 100,0
Nincs negatívum 1 negatívum 2 negatívum 3 negatívum Együtt
68,8 19,0 9,6 2,6 100,0
56,1 28,9 9,0 6,0 100,0
76,7 12,6 7,7 3,1 100,0
Mindenhez könnyű 1-hez nehéz 2-höz nehéz 3-hoz nehéz 4 vagy többhöz nehéz Együtt
73,8 10,3 4,0 3,5 8,4 100,0
78,2 6,6 1,3 5,1 8,8 100,0
70,5 7,4 7,3 4,8 10,1 100,0
Többi város nem szegény szegény
Komfortfokozat 1,4 6,3 45,7 49,9 38,5 33,9 6,2 3,1 5,7 2,0 2,5 4,7 100,0 100,0 Lakásminőség 54,0 80,5 25,5 12,6 12,3 5,2 8,3 1,7 100,0 100,0 Lakókörnyezet 69,8 80,5 20,2 11,7 3,9 6,0 6,1 1,8 100,0 100,0 Szolgáltatások elérhetősége 54,7 74,8 7,6 9,2 8,3 5,4 6,7 3,5 22,7 7,1 100,0 100,0
Község
Összesen nem szegény szegény
nem szegény
szegény
0,3 26,6 44,2 7,6 16,8 4,4 100,0
6,8 52,2 31,6 3,2 2,7 3,6 100,0
0,4 20,1 38,6 11,3 25,3 4,3 100,0
6,2 56,5 29,7 2,7 1,6 3,3 100,0
0,4 26,7 40,6 9,8 18,2 4,2 100,0
46,9 25,8 20,5 6,8 100,0
80,3 12,3 5,4 2,0 100,0
44,9 22,0 17,2 15,9 100,0
80,6 12,9 4,8 1,7 100,0
47,0 24,2 17,3 11,4 100,0
71,1 15,6 8,7 4,6 100,0
87,5 9,0 2,5 0,9 100,0
72,1 18,2 7,6 2,1 100,0
79,7 12,4 6,0 1,9 100,0
70,0 18,6 7,7 3,7 100,0
71,6 6,3 6,6 4,1 11,4 100,0
70,6 13,6 4,5 3,4 8,0 100,0
55,0 20,2 8,3 5,3 11,2 100,0
72,4 10,4 5,2 3,7 8,3 100,0
62,5 13,1 7,1 5,0 12,2 100,0
1 Relatív kockázat: valamely (általában kellemetlen) esemény valószínűségének a hányadosa a két összehasonlított kategóriában.
4
Statisztikai tükör 2013/33
Szegénység, lakáskörülménye, lakókörnyezet, 2012
A szolgáltatásokhoz való hozzáférésben a nem szegények között lényegében nincsenek különbségek, hiszen minden településtípuson alig több mint 30 százalékuk számol be arról, hogy valamely szolgáltatáshoz való hozzáférés számára nehézségekbe ütközne. Ezzel szemben a szegények 45 százaléka panaszkodik erről a megyei jogú városokban és a községekben, míg a fővárosban csak alig több mint 20 százalékuk. Vagyis a szolgáltatások esetében a településtípus csak a szegények esetében meghatározó tényező. Míg a jövedelmi szegénység szempontjából a fővárostól a községekig haladva egy viszonylag erős települési lejtő figyelhető meg, addig ugyanez sem a lakások komfortfokozata, illetve minősége, sem a lakókörnyék minősége és alapvető szolgáltatásokkal való ellátottsága szempontjából nem jellemző. Utóbbi szempontokból a kockázat nem a településhierarchia szerinti, sőt, a lakókörnyezet esetében éppen fordított.
Háztartástípusok szerinti különbségek
A szegények és a nem szegények különböző háztartástípusai között jelentős különbségek vannak a két, lakáshoz kapcsolódó mutatóban, míg sokkal kisebb eltérések a lakókörnyezettel és szolgáltatásokkal kapcsolatos mutatókban. A szegényeket több mint négyszer akkora valószínűséggel találjuk legfeljebb félkomfortos lakásokban, mint a nem szegényeket, közel háromszor valószínűbb, hogy lakásuk minőségével kapcsolatban hiányosságokkal szembesülnek, de csak másfélszer
akkora valószínűséggel panaszkodnak lakóhelyi környezetükkel kapcsolatos problémákra, illetve valamilyen szolgáltatáshoz való nehéz hozzáférésre. A szegények közül legnagyobb arányban a legalább két aktív korú felnőtt gyermek nélkül típusú háztartások laknak (35%) összkomfortos lakásokban, a többszemélyes nyugdíjas háztartások gyermek nélkül pedig komfortos lakásokban (49%). Az egyedül élő nyugdíjasok, illetve aktív korúak laknak legnagyobb arányban (egyaránt 26%) komfort nélküli vagy szükséglakásokban. A legalább komfortos lakásokban élők aránya a többszemélyes nyugdíjas háztartások között a legmagasabb (79%), míg a legalább két aktív korú felnőtt gyermekkel típusú háztartások között a legalacsonyabb (64%), így utóbbi háztartások közül 1,7-szer nagyobb eséllyel találjuk alacsony komfortfokozatú lakásokban a szegényeket. A nem szegény háztartásokban élők között jóval kisebbek az eltérések, ugyanis a legnagyobb és legkisebb mértékben veszélyeztetett csoportok közötti eltérés csak 1,3-szeres. A lakásminőségi mutató szempontjából a szegények körében a gyermek nélküli aktív korú háztartások mellett a nyugdíjas háztartások (akár egy-, akár többszemélyes) élnek legnagyobb arányban (59%) jó minőségű lakásokban, vagyis olyan lakásokban, amelyekben nem szembesülnek egyetlen minőségi problémával sem. Ezzel szemben a gyermekes háztartások (függetlenül a felnőttek számától) laknak legkisebb arányban (42%) ilyen kellemes lakásokban. 6. tábla
A szegények és a nem szegények aránya lakásuk és lakókörnyezetük mutatói, valamint háztartástípusok szerint, 2012
Megnevezés
Egyedül élő nyugdíjasok
Többszemélyes Legalább két aktív nyugdíjas háztarkorú felnőtt tások gyermek gyermekkel nélkül
Egy szülő gyermekkel
Egyedül élő aktív korúak
Legalább két aktív korú felnőtt gyermek nélkül
Összesen
nem nem nem nem nem nem nem szegény szegény szegény szegény szegény szegény szegény szegény szegény szegény szegény szegény szegény szegény Duplakomfortos Összkomfortos Komfortos Félkomfortos Komfort nélküli Egyéb Együtt
0,6 49,8 42,5 2,1 2,8 2,2 100,0
1,0 26,0 44,4 2,8 20,6 5,2 100,0
2,4 57,4 33,9 2,5 1,8 2,2 100,0
0,0 30,2 48,8 5,6 11,2 4,2 100,0
Nincs negatívum 1 negatívum 2 negatívum 3 negatívum Együtt
71,9 18,6 7,3 2,2 100,0
58,7 21,1 13,9 6,3 100,0
80,0 13,9 4,2 1,9 100,0
59,5 23,7 13,2 3,5 100,0
Nincs negatívum 1 negatívum 2 negatívum 3 negatívum Együtt
76,6 14,5 6,5 2,4 100,0
75,3 17,7 3,4 3,6 100,0
77,1 13,8 7,4 1,7 100,0
81,0 13,8 3,9 1,3 100,0
68,7 10,3 6,3 4,2
64,8 6,7 3,9 9,2
69,7 10,6 6,1 3,5
62,5 14,7 6,0 2,9
10,4 100,0
15,4 100,0
10,1 100,0
14,0 100,0
Mindenhez könnyű 1-hez nehéz 2-höz nehéz 3-hoz nehéz 4 vagy többhöz nehéz Együtt
Komfortfokozat 8,3 0,4 1,0 1,7 54,7 24,7 58,7 23,2 28,4 38,8 32,3 43,4 3,4 12,0 2,4 9,5 1,6 20,3 2,3 20,3 3,5 3,8 3,3 1,9 100,0 100,0 100,0 100,0 Lakásminőség 81,4 42,0 67,8 41,8 11,7 25,3 21,1 23,9 5,5 18,7 7,7 18,7 1,4 14,0 3,5 15,6 100,0 100,0 100,0 100,0 Lakókörnyezet 80,6 66,8 73,7 64,6 11,9 19,6 16,5 27,2 5,4 9,5 8,6 6,0 2,1 4,2 1,2 2,2 100,0 100,0 100,0 100,0 Szolgáltatások elérhetősége 71,4 59,5 78,1 65,2 11,1 14,8 8,1 12,0 5,4 7,8 6,2 6,8 3,9 5,1 3,3 4,3 8,2 100,0
12,9 100,0
4,4 100,0
11,6 100,0
1,3 56,4 34,3 2,3 2,2 3,5 100,0
0,0 22,4 44,8 7,2 18,1 7,4 100,0
6,8 59,4 27,0 2,2 1,1 3,5 100,0
0,3 34,9 41,0 6,7 12,5 4,6 100,0
6,2 56,5 29,7 2,7 1,6 3,3 100,0
0,4 26,7 40,6 9,8 18,2 4,2 100,0
75,9 16,4 4,9 2,9 100,0
49,4 23,1 13,6 13,9 100,0
82,4 12,3 3,7 1,6 100,0
57,3 22,1 15,8 4,8 100,0
80,6 12,9 4,8 1,7 100,0
47,0 24,2 17,3 11,4 100,0
74,3 16,6 6,0 3,1 100,0
72,0 18,5 6,4 3,1 100,0
81,0 11,5 5,8 1,7 100,0
77,0 14,8 4,9 3,3 100,0
79,7 12,4 6,0 1,9 100,0
70,0 18,6 7,7 3,7 100,0
79,8 7,5 5,1 2,5
75,4 4,8 5,3 5,8
74,3 9,8 4,5 3,6
66,5 12,0 6,7 4,3
72,4 10,4 5,2 3,7
62,5 13,1 7,1 5,0
5,2 100,0
8,7 100,0
7,8 100,0
10,5 100,0
8,3 100,0
12,2 100,0
Szegénység, lakáskörülménye, lakókörnyezet, 2012
Statisztikai tükör 2013/33
A szegénységi küszöb feletti jövedelemmel rendelkező háztartások között a kellemes lakásokban élők aránya a legnagyobb a gyermek nélküli nyugdíjas, illetve aktív korú háztartások, valamint a gyermeket nevelő több felnőttet is tartalmazó aktív korú háztartásoban. A legjobb és legrosszabb arányok között ebből a szempontból a szegények körében 1,4-szeres, míg a nem szegények körében 1,8-szeres az eltérés. 7. tábla Szegénységi és lakás-, illetve lakókörnyezeti kockázatok az egyes háztartástípusok között, 2012 Probléma Relatív jövedelmi szegénység
Komfortfokozat Lakásminőség Lakókörnyezet Szolgáltatások
Komfortfokozat
Lakásminőség Lakókörnyezet Szolgáltatások
Relatív kockázat
Legkedvezőbb
Legkedvezőtlenebb
többszemélyes nyugdíjas háztartások 4,8 gyermek nélkül Relatív jövedelmi szegény többszemélyes nyugdíjas háztartások 1,7 gyermek nélkül többszemélyes nyugdíjas háztartások 1,4 gyermek nélkül többszemélyes nyugdíjas háztartások 1,9 gyermek nélkül egyedül élő 1,6 aktív korúak Nem szegény többszemélyes nyugdíjas háztartások 1,3 gyermek nélkül legalább két aktív korú felnőtt gyermek nélkül, legalább két aktív korú 1,8 felnőtt gyermekkel legalább két aktív korú 1,4 felnőtt gyermek nélkül egyedül élő aktív 1,5 korúak
egy szülő gyermek(ek)kel legalább két aktív korú felnőtt gyermekkel egy szülő gyermek(ek)kel legalább két aktív korú felnőtt gyermekkel egyedül élő nyugdíjasok legalább két aktív korú felnőtt gyermekkel egy szülő gyermek(ek)kel egy szülő gyermek(ek)kel egyedül élő nyugdíjasok
A szegények körében a gyermekes háztartásokban élők lakókörnyezeti mutatói a legkedvezőtlenebbek, míg a legkedvezőbbek a nyugdíjas, illetve a gyermek nélküli aktív korú háztartásokéi. A szegénységi küszöb felett a gyermek nélküli többszemélyes nyugdíjas, illetve a legalább két aktív korú háztartásokban élők arányai a legkedvezőbbek. Érdekes jelenség, hogy e tekintetben az eltérések kisebbek a szegénységi küszöb felett, mint az alatt. A szolgáltatásokhoz való hozzáférés mutatóiban is viszonylag kisebbek a különbségek mind a szegények, mind a nem szegények körében. Mindkét esetben az egyedül élő aktív korúak mutatói a legkedvezőbbek. Hozzájuk képest közel másfélszer akkora valószínűséggel szembesülnek nehézségekkel e téren a szegények közül a legalább két aktív korú felnőtt gyermekkel típusú háztartásokban élők, míg nem szegények közül az egyedül élő nyugdíjasok. Összegzés A relatív jövedelmi szegénység és a lakásviszonyok azt mutatják, hogy a lakás jellemzői szorosabb kapcsolatban állnak a jövedelmi szegénységgel, mint a lakókörnyezet jellemzői. Utóbbi nagyobb mértékben függ a lakóhelyi település jellegétől, vagyis a jövedelmi helyzetük alapján szegénynek tekinthetők sokkal gyakrabban élnek rosszabb lakásban, de nem sokkal gyakrabban rosszabb környéken, mint a nem szegények. A lakások komfortfokozatában mind a szegénységi küszöb alatt, mind a felett viszonylag jelentős eltérések figyelhetők meg az egyes településtípusok között. Ezek az eltérések azonban, a jövedelmi szegénység valószínűségeitől eltérően, nem a településhierarchia szerint alakulnak. A szegények esetében a komfortfokozat mellett a szolgáltatásokhoz való hozzáférésre, míg a nem szegények esetében a lakókörnyezet minőségére hat jelentős mértékben a település típusa. A háztartástípus szerint a relatív jövedelmi szegénység valószínűségében sokkal nagyobbak az eltérések, mint a lakás vagy a lakókörnyezet jellemzőiben. Azzal együtt, hogy a különböző háztartástípusok között is megfigyelhetők kisebb nagyobb eltérések mind a négy vizsgált jellemző szerint, úgy tűnik, hogy ez az összefüggés gyengébb, mint a településtípusok esetében.
További információk, adatok, elérhetõségek:
[email protected] Telefon: (+36-1) 345-1294 Információszolgálat Telefon: (+36-1) 345-6789 www.ksh.hu
© KÖZPONTI STATISZTIKAI HIVATAL, 2013 A kiadvány kialakítása egyedi, annak tördelési, grafikai, elrendezési és megjelenési megoldásai a KSH tulajdonát képezik. Ezek átvétele, alkalmazása esetén a KSH engedélyét kell kérni. Másodlagos publikálás csak a forrás megjelölésével történhet!
5
