Szeged Megyei Jogú Város Polgármestere

Szeged Megyei Jogú Város Polgármestere

Szeged Megyei Jogú Város Közgyűlése

2012. június 22. napján tartott soros ülésének

jegyzőkönyve

2

Jegyzőkönyv Készül: Szeged Megyei Jogú Város Közgyűlésének 2012. június 22. napján tartott soros (nyílt) üléséről

Jelen vannak:

Dr. Botka László polgármester, 28 fő képviselő, Dr. Mózes Ervin címzetes főjegyző, a Polgármesteri Hivatal irodavezetői

(A jelenléti ív a jegyzőkönyv 1. számú mellékletében található.)

Üléselnök: Dr. Botka László polgármester

Rózsavölgyi József képviselő: Szeretettel meghívja a jelenlévőket a ma 15,00 órakor nyíló XIV. Szőregi Rózsaünnepre. Köszöni a Polgármester és azok segítségét, akik a rendezvényt támogatták és köszöni képviselőtársai türelmét, hogy a rendezvény előkészületei miatt az elmúlt két hétben nem tudott a közös munkában részt venni. Köszöni a Címzetes Főjegyző segítségét is, hiszen minden szükséges engedélyt a szakirodától időben megkapott. Szőregi gyerekek és pedagógusok rózsával és apró ajándékkal ajándékozzák meg a jelenlévőket. Dr. Botka László polgármester, üléselnök: Megköszöni a szőregi gyerekek, iskolások, pedagógusok műsorát és meghívóját. Mindannyian büszkék lehetnek arra, hogy – közös erővel – több mint egy évtized alatt a szőregi rózsaünnepet országszerte elismert fesztivállá tudták fejleszteni. Köszönetet mond és gratulál az idei évi szervezőknek, képviselőtársának és munkatársainak. Kívánja, hogy hétvégén – az elmúlt évek hagyományainak megfelelően – sok ezer szőregi, szegedi és ide érkező vendég ünnepeljen jó kedvvel Szőregen. Köszönti a képviselőket, a megjelenteket és a televíziónézőket. Megállapítja, hogy a Közgyűlés határozatképes és azt 9,00 órakor megnyitja, majd megadja a szót a napirend előtti hozzászólások ismertetéséhez.

3 Kormos Tibor képviselő: 68 évvel ezelőtt – közel ezen a napon – indult meg a vidéki – köztük a szegedi és szeged környéki – zsidóság deportálása. Kéri a jelenlévőket, hogy emlékezzenek meg az évfordulóról. A Közgyűlés egy perces néma felállással emlékezik. Dr. Solymos László alpolgármester: Félidejéhez érkezett az Orbán-kormány, így értékelni szükséges, hogy mit tett ez a kormány az önkormányzatokért, Szegedért és mit tettek a szegedi parlamenti képviselők ezen két évben a városért. Az Orbán-kormány tönkre tette az emberek megélhetését, az ország jövőjét. Ma kevesebb embernek van munkája, mint 2010-ben, a munkanélküliség 11,5 %-os. Az adóterhelés 38 %-os mértéke magasabb, mint 2010-ben. Az idénre tervezett 3 %-os gazdasági növekedés helyett pedig már beismerték, hogy jó esetben is csak stagnálásra lehet számítani. A tavaly elfogadott alap-, az önkormányzati, valamint a járásokról szóló törvény nem, hogy nem védi az önkormányzatok önállóságát, hanem egyenesen felszámolja az önkormányzatiságot, államosítja a vagyont, elveszi a feladatokat és elveszi a pénzt is. Ezekkel a törvényekkel megtörtént az önkormányzatok jogfosztása. Ezen törvényi rendelkezések értelmében a Fidesz a kormány- és járási hivatalokban saját klientúráját ülteti az állampolgárok által közvetlenül megválasztott polgármesterek és képviselőtestületek nyakába, példátlan módon szűkítve az önkormányzatok hatásköreit. Az elmúlt két évben folyamatosan csökkentették az önkormányzatok támogatását. Szegedtől összesen mintegy 2 milliárd forintot vett el az Orbán-kormány, amit dr. Bohács Zsolt és Kalmár Ferenc képviselők támogattak, miközben itt, Szegeden, minden közgyűlésen két kézzel szórták a pénzt. Mi várható 2013-ban? A benyújtott költségvetés az adóemelés, a gazdaság ellehetetlenítésének és a jövő felélésének a programja: drágább állam, kisemmizett önkormányzatok és 460 milliárd forinttal növekvő lakossági adóterhek. Minden egyes szegedire további 46 ezer forint plusz terhet tesz jövőre az Orbán-kormány. Az önkormányzatok közel 40 %-kal kisebb állami forrást kapnak majd 2013-ban, mint az idén. Államosítják az oktatást, a szociális ellátást, a hatósági feladatokat. Ha mindezt összevetik, akkor Szeged Önkormányzatától mintegy 7,5 milliárd forintos kiadással járó feladatot vonnak el, de ezzel szemben 10,5 milliárd forintnyi forrást visz el az Orbán-kormány. Elveszik a normatívákat, a saját adó- és illetékbevételeket és mindezt azért, mert valakinek az a megalomán ötlete támadt, hogy az oktatási intézményeket államosítani kell. Arról is szólni lehetne, hogy még senki nem tudja, hogy hogyan fog kinézni januártól ez az államosítás, hiszen hiányoznak az ehhez szükséges jogszabályok. Összességében látható, hogy az összecsapott, végiggondolatlan törvények megszavazásával csak a 2013. évben 3 milliárd forintos elvonás fogja érinteni Szegedet, amennyiben megszavazza a Parlament. Összehasonlításként elmondja, hogy az elmúlt évek 100 milliárd forintos fejlesztéséhez felvett hitelek éves törlesztése egy évben 2 milliárd forintot jelent Szegednek, a Fidesz pedig egy mozdulattal 3 milliárd forintot akar elvenni Szegedtől. Felszólítja Szeged két Fidesz-es önkormányzati és parlamenti képviselőjét – dr. Bohács Zsoltot és Kalmár Ferencet –, hogy ne szavazzák meg ezeket a városnak kárt okozó törvényeket, ne járuljanak hozzá a város anyagi kifosztásához is, hanem végre egyszer a szegedieket és ne a Fidesz-t képviseljék a Parlamentben. Dr. Botka László polgármester, üléselnök: Jövő héten kezdődik a Parlamentben a 2013. évi központi költségvetési törvényjavaslat vitája. A Kormány benyújtotta a javaslatot és az Alpolgármester által említett számok pontosak. Áttekintették, hogy a központi költségvetési törvény 2013-ban mit hozna Szegednek és valóban az látható, hogy 10,5 milliárd forintot vesznek el Szeged városától és azok a feladatok – akár az oktatásban, akár a hivataltól elvett feladatok –, amelyeket a Kormány január 1-jétől magához fog venni, azok költsége 7,5 milliárd forint. Mínusz 3 milliárd

4 forintot jelent Szegednek a 2013. évi költségvetés, ha jelen formájában fogadja el a Parlament. Az országgyűlési képviselők rendelkezésére fogják bocsátani ezeket a számításokat, hogy Szegedhez és a lelkiismeretükhöz méltó döntést tudjanak hozni. Pocsai Blanka képviselő: Végighallgatva az előző gondolatokat, úgy véli, hogy ezen ülésteremben – attól függően, hogy ki melyik oldalhoz tartozik – mindannyiuk számára Szeged város érdeke és a közös felelősségvállalás a cél. Éppen egy ilyen típusú közös felelősségvállalásra kívánja a Közgyűlés frakcióit és egyéni képviselőit felhívni. Az elmúlt időszakban a West Balkán-ügy miatt a Deák Ferenc Gimnáziumban – amelyben Szeged város középiskolái szalagavatóinak a többsége került megrendezésre – komoly átalakításokra van szükség a szigorodó előírások kapcsán, amely 3 millió forintos fedezetet igényel az iskolától. Az elmúlt időszakban a Polgármester költségvetési tervezése kapcsán lehetetlen helyzetbe kerültek az intézmények, de ebben a pengeélen táncoló helyzetben szerencsére az Oktatási Bizottság kitartó és kifejezetten szakmapolitikai munkájának következtében 100 millió forint visszakerül az intézményekhez. Ebből az összegből az Oktatási Bizottság – a szakiroda közreműködésével – másfél millió forintot hozzá tett. Kérdése, hogy 2013 januárjában – azzal, hogy várhatóan változik a fenntartása az intézményeknek – lesznek-e annyira bekötött szeműek, vakok és kifejezetten a politika mezsgyéjén futók, hogy nem tudnak egy közös cél érdekében összefogni. Az Alpolgármester a 1,5 millió forint kapcsán a Deák Ferenc Gimnázium igazgatóját hozzá küldte azzal, hogyha már az Oktatási Bizottság 100 millió forintot kiharcolt, akkor abból majd mindenre futni fogja, de nem, hiszen működésre adtak vissza az intézményeknek, olyan működési költségekre, amely törvénytelenségeket szüntetett meg. Újszeged egyéni képviselőjeként akciót kíván indítani képviselőtársai körében. 1,5 millió forintot az iskola jelen pillanatban saját költségvetésében biztosított, hogy a munkálatok elkezdődhessenek, hogy 2013 januárjában Szeged város középiskolái egy biztonságos, az előírásoknak megfelelő szalagavatót tudjanak tartani az intézményben. Előrelátóak-e annyira, hogy ezt megteszik? Kéri képviselőtársait és a Polgármestert, hogy saját alapjukból – amennyiben lehetőségük van – 50 ezer forinttal támogassák ezt a közös célt. Ha ezt minden egyéni képviselő megteszi, akkor összejön a szükséges összeg. Dr. Botka László polgármester, üléselnök: Megítélése szerint Pocsai Blanka képviselőasszony hihetetlen mértékben lenézi saját kollégáit, a szegedi pedagógustársadalmat, hogyha azt feltételezi, hogy elhiszik neki, hogy 2012-ben dr. Botka László polgármester vette el az iskoláktól és a közoktatástól a pénzt. Pocsai Blanka képviselőasszony pártjának a kormánya tavaly 2 milliárd forintot vett el Szegedtől és most is azt tervezi – a benyújtott törvényjavaslat alapján –, hogy további 3 milliárd forintot vesz el jövőre. Pocsai Blanka képviselőasszony is pontosan tudja – hiszen iskolában dolgozik –, hogy teljesen jogos az aggodalom – és nem csak a szegedi, hanem a teljes magyar pedagógustársadalomban –, hiszen 4 ezer iskolát terveznek egycsapásra államosítani január 1-jétől úgy, hogy a Parlament által meghozott köznevelési törvény hatályba lépéséhez szükséges 20 kormány- és miniszteri rendeletből a mai napig egyetlen egy sem készült el. Teljes a káosz. Senki nem tudja megmondani, hogy január 1-jétől milyen forrásból gazdálkodnak az önkormányzatok, hogyan tudják és ki tartja fenn az iskolákat és ehhez képest kér szót Pocsai Blanka képviselőasszony és beszél 1,5 millió forintról, miközben 14 milliárd forint Szeged város közoktatási költségvetése, amelyből több mint 7 milliárd forintot – több mint a felét – Szeged város a saját bevételeiből teszi a Kormány csökkenő állami normatívája mellé. Kéri Pocsai Blanka képviselőasszonyt, hogy ne nézze le kollégáit. Aki Pocsai Blanka képviselőasszony triádás nagybeszédeit el fogja hinni és azt gondolja, hogy a városvezetés az, aki ellehetetleníti az iskolákat, miközben több milliárdot fordítottak az elmúlt években fejlesztésekre, ilyen pedagógust képviselőtársa Szegeden nem fog találni.

5

Kalmár Ferenc tanácsnok: Nem gondolta, hogy a szegedi közgyűlésben folytatják a múlt hét csütörtöki, a Parlamentben elhangzott és napirendre tűzött Orbán-kormány első két éve értékelésének vitáját. Ha azonban szóba került, akkor néhány dolgot el kíván mondani, a teljesség igénye nélkül. Több mint 60 ezerrel többen dolgoznak ebben az évben, mint két évvel ezelőtt. Ha már az Alpolgármester azzal vádolta őket, hogy mit szavaztak meg, akkor el kell mondania, hogy nem jutott az Alpolgármesternek eszébe a Polgármester szemére vetni, hogy a 22 ezer milliárd forintos államadósságot a Polgármester is megszavazta minden további nélkül a Parlamentben, s ezen kívül a vizitdíjat és a tandíjat is. Elment a város mellett a Mercedes-beruházás, holott Szeged vagy Miskolc lett volna a célpont. A tömegközlekedés is nagyon akut kérdés ma Szegeden, de mindenki elfelejti, hogy amikor Bajnai Gordon miniszterelnök aláírta az IMF-fel a megállapodást, akkor azt is aláírta, hogy 80 milliárd forintot kivesznek a közösségi közlekedés támogatásából Magyarországon. A problémák itt kezdődnek. 2007-2008-ban kell keresni azokat a pénzeket, amelyeket a szocialisták most a Fidesz szemére vet. Harrach Péter a Parlamentben helyesen és jól összefoglaló gondolatként elmondta, hogy az MSZP, miután felgyújtja a házat, nagyon jól tudja osztogatni a tanácsot, hogy hogyan kell tüzet oltani. Dr. Botka László polgármester, üléselnök: A törvénytervezet – amelyet a héten kezd a Parlament tárgyalni – 3 milliárd forintot vesz el Szegedről. 10,5 milliárd forintnyi forráselvonásról és 7,5 milliárd forintnyi feladatelvonásról van szó. A tömegközlekedési normatívából kb. 500 millió forint, ami a városnak jutott, ez volt az elmúlt években és idén is, de jövőre nulla forint. Kérdése, hogy ki veszi el a pénzt. Ezek tények. Kéri, hogy 2013-ban ne mutogassanak már vissza. Egyre kevesebben hisznek a Fidesz-nek, hiszen mindenki tudja és észleli, hogy az elmúlt 2 év elhibázott gazdaságpolitikája hova vezet és milyen károkat okoz a városnak. Megállapítja, hogy más napirend előtti hozzászólás nincs. Javaslatot tesz a mai ülés napirendjének a megállapítására. A kiküldött meghívóhoz később később került kiküldésre: 1.2. A talajterhelési díjról szóló 32/2004. (VI.28.) Kgy. rendelet módosítása 13. Preferált szervezet részére helyiség bérbeadása Előterjesztői pontosítás történt: 6. Önkormányzati tulajdonú gazdasági társaságokkal kapcsolatos tulajdonosi döntés 6.1. Önkormányzati tulajdonú gazdasági társaságokkal kapcsolatos cégvezetői javaslatok Kiegészítő anyag került kiküldésre: 4. Szeged Megyei Jogú Város Építési Szabályzatának és Településszerkezeti Tervének módosítása 5. Az Önkormányzat 2012. évi költségvetésének módosítása 6. Önkormányzati tulajdonú gazdasági társaságokkal kapcsolatos tulajdonosi döntések 6.1. Önkormányzati tulajdonú gazdasági társaságokkal kapcsolatos cégvezetői javaslatok 7. A 100%-os önkormányzati tulajdonú gazdasági társaságok 2011. évi beszámolója 8. A 100%-os önkormányzati tulajdonú gazdasági társaságok ügyvezető igazgatóinak, vezérigazgatóinak 2011. évi prémiumfeladat értékelése 9. A 100%-os önkormányzati tulajdonú gazdasági társaságok 2012. évi üzleti terve 12. Ingatlanok közgyűlési döntést igénylő kérdései 14. Pályázatok közgyűlési döntést igénylő kérdései Sürgősségi indítványok: 5.1. Az önkormányzat költségvetésének végrehajtási szabályairól szóló rendelet módosítása, előterjesztő: Címzetes Főjegyző 30.1. Az Önkormányzat Szervezeti és Működési Szabályzatáról szóló 30/2010. (XI.2.) önkormányzati rendelet módosítása, előterjesztő: Jogi, Ügyrendi és Közbiztonsági Bizottság

6 30.2. Az Önkormányzat költségvetésének végrehajtási szabályairól szóló 15/2012. (II.6.) önkormányzat rendelet módosítása, előterjesztő: Jogi, Ügyrendi és Közbiztonsági Bizottság 30.3. Szeged Megyei Jogú Város Önkormányzata Beszerzési Szabályzatának módosítása, előterjesztő: Jogi, Ügyrendi és Közbiztonsági Bizottság 30.5. Kiskundorozsmai stációk rekonstrukciójának befejezése, előterjesztő: Hüvös László tanácsnok 30.6. Tanácsnoki sürgősségi indítvány az önkormányzat tulajdonában lévő nem lakás céljára szolgáló helyiségek bérbeadásáról szóló 15/2000. (III.31.) Kgy. rendelet módosítására, előterjesztő: dr. Gyimesi László tanácsnok 30.7. Tanácsnoki sürgősségi indítvány Szeged Megyei Jogú Város Önkormányzata Közgyűlésének .../2012. (VI.22.) önkormányzati rendelete az üzletek éjszakai nyitva tartásának rendjéről, valamint a 19/2012. (V.08.) Ör. módosításáról, előterjesztő: Dr. Gyimesi László tanácsnok 30.8. Önálló tanácsnoki sürgősségi indítvány: Megbízási szerződés rendes felmondása az ERIX Biztosítási Alkusz és Tanácsadó Kft-vel, szerződéskötés az Önkormányzat által lefolytatott biztosítási alkusz beszerzésére vonatkozó beszerzési eljárás győztesével, előterjesztő: Dr. Gyimesi László tanácsnok 33.1. A SZINT Kft. ügyvezetőjének visszahívása, valamint pályázat kiírása az ügyvezetői tisztségre, előterjesztő: Alpolgármester Megjegyzi, hogy folytatódik az elmúlt időszak azon negatív és nem korrekt tendenciája, hogy miközben a Fidesz kérésére módosításra került az SZMSZ és a Polgármesternek két héttel a Közgyűlés előtt össze kell hívnia az ülést és valamennyi előterjesztést be kell nyújtania a képviselőknek, ehhez képest a Fidesz szerdán-csütörtökön, a Közgyűlés előtt egy-két nappal önti be az összes javaslatot, önálló képviselői indítványt és azt várják, hogy azokat megalapozott módon fel lehessen dolgozni és vitára bocsátani. Többször elmondta már, hogy nem tartja korrektnek ezt az eljárást, és a mai nap folyamán is biztosan ki fog derülni, hogy lehetetlenné teszi ez az eljárás azt, hogy normálisan és felelősen tudjanak egy-egy kérdésről vitázni és dönteni. Éppen emiatt a Címzetes Főjegyző 6 előterjesztéshez tett törvényességi észrevételt, hiszen az előterjesztések jogszabályellenesek. A sürgősségi indítványok napirendre vételére vonatkozó szavazáskor a Címzetes Főjegyző az észrevételét ismertetni fogja. Tegnap került benyújtásra egy halaszthatatlan javaslat: 33.2. Az IKV Zrt. igazgató tanácsának kibővítése tárgyban. Felhívja dr. Gyimesi László tanácsnok figyelmét, hogy napirend előtt nincs lehetőség az SZMSZ szerint ügyrendi javaslatra. Dr. Gyimesi László tanácsnok: Mielőtt a Polgármester belekezdett a napirend ismertetésébe, már bejelentkezett hozzászólásra. A közelmúltban elhunyt Serege János, a Városgondnokság volt vezetője. Minden képviselőnek volt vele rendszeres kapcsolata közterületi ügyekkel kapcsolatban, aki mindig segítőkész volt. Kéri, hogy emlékezzen meg róla a Közgyűlés. Dr. Botka László polgármester, üléselnök: Kéri, hogy egy perces néma felállással adózzanak elhunyt kollégájuk emlékének. A jelenlévők egy perces néma felállással adóznak Serege János emlékének. Dr. Botka László polgármester, üléselnök: Megkérdezi, hogy az ismertetett sürgősségi indítványok mellett van-e további javaslat a mai ülés napirendjéhez.

7

Haág Zalán képviselő: Javasolja a 33.1. A SZINT Kft. ügyvezetőjének visszahívása, valamint pályázat kiírása az ügyvezetői tisztségre tárgyú javaslat levételét a napirendről. Dr. Botka László polgármester, üléselnök: Minden sürgősségi indítványról külön kell szavazni, akkor lehet hozzászólni. Most SZMSZ-szerűen azt a kérdést kell feltennie, hogy van-e további módosító javaslat az elhangzottakhoz képest. Haág Zalán képviselő: A napirend kapcsán van vita. A Polgármester elmondta, hogy mely napirendi pontok felvételét javasolja a Közgyűlésnek és ennek kapcsán szeretné kifejteni a véleményét. Dr. Botka László polgármester, üléselnök: Miután ismertette a sürgősségi indítványokat, azt a kérdést kell feltennie, hogy van-e további javaslat. Ezt követően tudnak rátérni a kifejtésre. Így működik a rendszer már 10 éve és ezt képviselőtársa is tudja. Juhász Gyula képviselő: Tegnap a Városüzemeltetési és Fejlesztési Bizottság elé került egy előterjesztés a távhőszolgáltatási díjak megállapításáról szóló állásfoglalás tárgyában. A Közgyűlésnek kellene meghoznia ezt az állásfoglalást. A bizottság meghozta a határozatát és tegnap a szakiroda arról tájékoztatta a bizottságot, hogy ma halaszthatatlan ügyként fog bekerülni a testület elé a javaslat, de a Polgármester nem említette az új javaslatok között. Dr. Botka László polgármester, üléselnök: Mint ismert, a Kormány elvonta az önkormányzatoktól a hatósági ármegállapítás jogát és az Energiahivatal a Közgyűlés álláspontját kérte mielőtt döntését meghozza. Négy bizottság részére szignálta ki az anyagot és kérte, hogy tegyenek konkrét javaslatot, de hozzá nem jutott olyan hír, hogy bármelyik bizottság konkrét, számszerű javaslatot tett volna a távhődíjemelés vonatkozásában. Dr. Mózes Ervin címzetes főjegyző: Megerősíti az elhangzottakat és tudomása szerint nem is tárgyalta mind a négy bizottság a javaslatot. A javaslatot látta, de semmi konkrétum nincs, hogy az Energiahivatal milyen szempontok szerint és milyen százalékos arányban döntsön – ha dönt – adott esetben a távhődíj emeléséről. Megjegyzi, hogy közgyűlési állásfoglalás hiányában is dönteni tud az illetékes döntéshozó és ezt a jogszabály is tartalmazza. Dr. Botka László polgármester, üléselnök: Hangsúlyozza, hogy négy bizottság részére szignálta ki az anyagot és az Energiahivatal egy számot vár a Közgyűléstől. Nem kapott olyan tájékoztatást, hogy bármelyik bizottság számadatot mondott volna. Ettől kezdve egyértelmű, hogy a Közgyűlés elé nem tudtak mit beterjeszteni. Juhász Gyula képviselő: Nem pontos számadatot mondtak. A Városüzemeltetési és Fejlesztési Bizottság javaslata a százalékos emelésre az volt, hogy a mindenkori fogyasztói árindex mértékében tartják elfogadhatónak az emelést, ami egyébként megegyezik azon állásfoglalással, amit tavaly

8 hozott a 4 bizottság. Meg lehet nézni, hogy a KSH-nál most milyen statisztikai adatok vannak erre vonatkozóan és ezt az összeget be lehet írni. Nyilvánvaló, hogy itt egy hosszabb távú ármegállapítási szabályt várt volna a minisztérium a testülettől. Mondhatnák, hogy 4,3 %-kal tartják elfogadhatónak az áremelést. Dr. Botka László polgármester, üléselnök: A bevezetett új rendszerben, hogy a Kormány szerve állapítja meg a díjakat, a testülettől csak javaslatot várnak. Azt várja az Energiahivatal, hogy valamilyen számadatot küldjenek fel. Semmi akadálya nincs a napirendre vételnek. Véleménye szerint halaszthatatlan ügyként 6.2. szám alatt a testület napirendre veheti a javaslatot, bár sok értelmét nem látja, de lehet a javaslatról tárgyalni. Szentistványi István képviselő: A 3. napirendhez tett módosító indítványát visszavonja, amennyiben a Polgármester az előterjesztésbe befogadja a kompromisszumosnak tűnő Városkép és Környezetvédelmi Bizottság határozatát. Ha ez részét képezi az előterjesztésnek, akkor egyéni módosító javaslatát visszavonja. Dr. Botka László polgármester, üléselnök: Nem tudja Szentistványi István képviselő most visszavonni a módosító javaslatát, csak a vita során. Szentistványi István képviselő: A 3. sz. napirendi pont levételére tesz javaslatot. A Jogi, Ügyrendi és Közbiztonsági Bizottság sem tartja tárgyalásra alkalmasnak az előterjesztést és ezt a SZÉSZ vonatkozásában is figyelembe vette. A 3. sz. előterjesztést a munkaterv szerint, szeptemberben javasolja tárgyalni. Támogatni javasolja a Jogi, Ügyrendi és Közbiztonsági Bizottság határozatát, mely szerint ne tárgyalják a 3. sz. előterjesztést. Dr. Botka László polgármester, üléselnök: Megjegyzi, hogy az Önkormányzatnak egy 10 éves felülvizsgálati kötelezettsége van, amelynek éppen a határán vannak. Ha tovább tolják a döntést, akkor tisztában kell lenni azzal is, hogy nem teljesítik a jogszabályi kötelezettséget. Szentistványi István képviselő módosító javaslata határidőben beérkezett, azt a hivatal feldolgozta. A 8 pontból 2,5 pont teljesen elfogadható, támogatható, a többivel kapcsolatban volt jogszabályi és egyéb gyakorlati jellegű probléma, az említett bizottsági módosító javaslatot pedig szerdán hozták. Kéri, hogy ne legyen gyakorlat, hogy Közgyűlés előtt egy-két nappal több módosító javaslat és előterjesztés érkezik, miközben a Polgármesternek kötelezővé tették, hogy két héttel a Közgyűlés előtt valamennyi előterjesztést el kell juttatnia a képviselőknek. Ezt nem tartja korrekt eljárásnak, de ha szükséges a tovább tárgyalás, akkor támogatja azon javaslatot, hogy a szeptemberi ülésre kerüljön vissza az előterjesztést. Szeretné, ha mindenki tisztában lenne azzal, hogy törvényi kötelezettségről van szó. Dr. Solymos László alpolgármester: Furcsa, hogy egy éve szöszöl ezen a rendeleten a Szentistványi István képviselő által vezetett bizottság és többször tartottak konferenciát, több körben tárgyalták a javaslatot és még egy év után sem jutottak el addig, hogy valamilyen megoldási javaslattal előálljanak. Amikor kiküldték a napirendi pontot, akkor Szentistványi István képviselő riadtan telefonált, hogy lennének észrevételei. Kérték, hogy javaslatait foglalja írásba, de egy évvel később kaptak írásos észrevételt a képviselőtől, amelyet örömmel fogadtak és erre mondta a Polgármester,

9 hogy ebből 2,5 pont elfogadható. Ugyanakkor felháborodással fogadja, hogy a magát zöld-, bio-, illetve környezetbarát embernek bemutató Szentistványi István képviselő az LMP Szegeden, a Várban tartott minikonferenciája idején zöldterületen, a Stefánián, a parkban, a füvön álló LMP-s kongresszusi küldöttek autóit saját maga irányította, hogy merre parkoljanak. Állást kellene foglalnia képviselőtársának, hogy: zöldpárt, zöldember vagy környezetkárosítás. Szentistványi István képviselő: Tavaly a testület nem tárgyalta a rendeletet, hanem egyeztetési folyamatot írt elő az illetékes iroda és a bizottság számára, amelyet le is folytattak. A munkatervben szeptemberi határidővel szerepel a javaslat és döbbenten tapasztalta, hogy az az anyag, amit az elmúlt egy év alatt sokszor megtárgyaltak az iroda munkatársaival, minden kritikus pontot illetően változatlan formában került beterjesztésre, figyelmen kívül hagyva az összes olyan szempontot, amelyen átrágták magukat az elmúlt egy évben különböző fórumokon, és amelyeknek megvannak az írásos nyomai is, azt a Polgármester rendelkezésére tudja bocsátani. Ezért volt kénytelen relatíve későn benyújtani a módosító javaslatot, mert nem gondolta, hogy ilyen formában fognak ismét találkozni az anyaggal. A módosító javaslatában összefoglalta azokat a pontokat, amelyek reálisan felvetődtek az egy éves egyeztetés során, hogy az összecsiszolás miatt legyen lehetőség a nyáron – a munkaterv szerint – tárgyalni. A bizottságnak egy kompromisszumos határozata volt, de mivel nem volt egyértelmű, hogy mi az álláspontja a Polgármesternek, mint előterjesztőnek, ezért mindenképpen a napirend levételét és nyáron való tisztázását javasolja. Sok egyéb szempont is felvetődött, amit a kezelő, a kht. kérésére menet közben szintén szerettek volna a kezelési terv részeként látni, de ezt sem tartalmazza az anyag. A Városkép és Környezetvédelmi Bizottság szeretné ezeket a kiegészítő pontokat megvitatni a nyár folyamán. Nem az ő, nem a bizottság, nem a bevont szakemberek álláspontja nem volt korrekt, de adott esetben talán a másik oldalt is meg lehetne nézni, hogy hogyan viszonyultak ehhez a kérdéshez. Dr. Botka László polgármester, üléselnök: Egyértelmű és világos, hogy semmiféle anyagot nem kaptak, csak egyetlen módosító indítvány érkezett, amely feldolgozásra került és egy része elfogadható, a további részek pedig nem. Amennyiben úgy dönt a Közgyűlés, ezt el tudja fogadni és térjenek vissza a kérdésre szeptemberben. Ő sem tartja szerencsésnek a túlzott személyeskedést a Közgyűlésen, az Alpolgármester indulatait csak némileg tudja megérteni. A héten Szentistványi István képviselő ismét sajtótájékoztatót tartott, ahol szokás szerint természet- és környezetrombolással volt a városvezetés megvádolva. Az elmúlt 10 évi nagyobb környezetvédelmi beruházások voltak: csatornázták teljes Szegedet, biológiai szennyvíztisztítót építettek, regionális, legmodernebb európai hulladékrendszert építettek ki, az elektromos tömegközlekedés fejlesztése ugyanígy környezetvédelmi program. Szeged az első magyar város, amely megkapta az Európai Unió környezetvédelmi díját. Sok közintézménynél építettek alternatív, új fűtési rendszereket megújuló energia felhasználásával és 30 %-kal nőtt Szegeden 10 év alatt a kezelésbe vont belterületek aránya. Úgy véli, abszolút felelőtlen és túlzás olyan jellegű megnyilatkozásokat tenni, ami bármiféle tudatos vagy gondatlan környezet- és természetrombolásról szólna Szegeden. Nyitott a városvezetés a jó szándékú tanácsra, de néha úgy tűnik, hogy leginkább támadásra használják az ügyet, valódi szakmai észérvek és javaslatok azonban nem jelennek meg. Felkéri a Jogi, Ügyrendi és Közbiztonsági Bizottság elnökének a figyelmét, hogy a napirend megállapítása előtt nincs lehetőség ügyrendi bejelentkezésre és ugyanez igaz Szentistványi István képviselőre is. Kérdezi, hogy az eddig ismertetetteken túl van-e a napirendhez további javaslat. Dr. Keresztúri Farkas Csaba képviselő: Ellentmondást érez Haág Zalán és Szentistványi István képviselő felszólalásában. Kérdése, hogyha a napirendi pont felvételével kapcsolatban javaslat van – mint pl. Szentistványi István képviselőnek, mely szerint nem javasolja a napirendre vételt – azt most tegye meg, vagy a későbbiekben, amikor lezárták a javaslatokat és rátérnek a konkrét

10 napirendekre. Dr. Botka László polgármester, üléselnök: Haág Zalán képviselő egy sürgősségi indítvány levételét akarta indokolni, amelyről majd külön fognak vitát folytatni és szavazni, Szentistványi István képviselő pedig az eredeti napirendben lévő javaslat levételére tett javaslatot. A vita mostani szakaszában továbbra is egyetlen kérdés van, hogy az eddig ismertetetteken túl van-e további napirendre vonatkozó javaslat. Megadja a szót Szentistványi István képviselőnek, de ha ismét arról a témáról fog beszélni, amit már megtárgyaltak, akkor SZMSZ szerint meg fogja vonni a szót, mert napirend megállapításánál csak javaslatot lehet tenni napirendi pont felvételére vagy levételére. Szentistványi István képviselő: Ízléstelen és pitiáner reakciónak tartja az Alpolgármester hozzászólását. Amikor legutóbb az Alpolgármesternél járt, elismerte, hogy nem ismeri a helyi rendelettel kapcsolatos módosítás részleteit – és valószínűleg igaz ez a Polgármesterre is – és fogalmuk sincs arról, hogy milyen következményei vannak azon néhány kitételnek, ami most bekerülne a kezelési tervbe és ez jelent meg a nyilvánosság előtt. Ezt összevetni az Alpolgármester által említett példával helytelen, s bár valóban volt Szegeden a szervezetnek egy kongresszusa, s a szállítás miatt egy autó valóban közelebb ment a Múzeumhoz. Az Alpolgármester valószínűleg ott kerékpározott a Tisza parton és azt a jelenetet láthatta, hogy a szállítás miatt egy autó ott áll a területen, de ezt a környezetszennyezéssel összemosni - ami a rendelethez kapcsolódik -, illetve a Polgármester által említett listával bagatellizálni egy reális, égető kérdést, nem helyes. A Múzeumnál tartózkodás összes következményeit magára vállalja. Dr. Botka László polgármester, üléselnök: Szentistványi István képviselő ma már egészen jól bemutatta, hogy lehet más a politika, de visszautasítja, hogy képviselőtársa azt feltételezi, hogy 10 év városvezetői gyakorlatot követően nem tudja, hogy mi szerepel egy rendeletben. Ha valamiről tanúságot adott képviselőtársa az elmúlt 1,5 évben az az, hogy Szentistványi István képviselő nem szokta tudni, hogy mi a helyzet. Ne feltételezze sem róla, sem a hivatalról, hogy véletlenül kerülnek a rendeletbe bármilyen előírások. Dr. Keresztúri Farkas Csaba képviselő: Nem javasolja az 5.1. számú előterjesztés napirendre vételét, hiszen a Polgármester is említette, hogy az utolsó pillanatban terjesztenek be javaslatot. Az előterjesztés június 18-án kelt, de június 20-án a Jogi, Ügyrendi és Közbiztonsági Bizottság ülésén nem szerepelt a javaslat. Több pontban rendkívüli visszalépést lát: ilyenek a nyilvánosság és nyitottság elve (10. § (7) bekezdése: azon előirányzatoknál, amelyek egyedileg beazonosítható jogi személynek, vagy egyedileg beazonosítható feladatra állnak rendelkezésre a költségvetésben, összeghatárra tekintet nélkül a Polgármester jogosult a szerződés megkötésére). További pontosítást és a későbbiekben bizottsági tárgyalást javasol. Semmi olyan nem szerepel a javaslatban, ami a kiemelt sürgősséget indokolná, hiszen az elmúlt években ugyanez a végrehajtási rendelet volt. Annyi módosítás történt korábban, hogy 250 millió forintról felemelték 1,5 milliárd forintra a két Közgyűlés közötti pályázatokon való induláshoz való bizottsági hozzájárulást és 3 bizottság dönt a hozzájárulásról, ugyanakkor megjegyzi, hogy a Polgármester rendkívül ritkán szeret Közgyűlést tartani. Dr. Mózes Ervin címzetes főjegyző: Dr. Keresztúri Farkas Csaba elnökkel ellentétben kifejezetten kéri, hogy a rendeletmódosítást vegye a testület napirendre, hiszen technikai jellegű módosításról

11 van szó, ami kifejezetten csak a korábbi döntések végrehajtását szolgálja, többek között abban a tekintetben is, amelyet a bizottsági elnök is említett. Pályázatokról, keretekről, pályázati új fejlesztésekről van szó. Ha nem veszik napirendre a javaslatot, akkor rendkívül elnehezül a munka a nyári időszakban. Valamennyi pont kifejezetten technikai jellegű, ezért kéri a testületet, hogy vegyék napirendre a javaslatot, illetve döntsenek az előterjesztés szerint. Dr. Botka László polgármester, üléselnök: Nem tud mit kezdeni dr. Keresztúri Farkas Csaba képviselő azon megjegyzésével, hogy nem szeret Közgyűlést tartani, mert hogy az elmúlt másfél évben egyetlen egyszer sem kezdeményeztek Közgyűlést, pedig meg lett volna rá a joguk. Ha igaz, hogy a Polgármester nem szeret Közgyűlést tartani, akkor a Fidesz-KDNP jóval kevésbé. A rendelet nem arról szól, hogy a Polgármesternek korlátlan szerződéskötési lehetősége lenne. Azokról az esetekről van szó, amikor a költségvetési rendeletben – közgyűlési döntés által – nevesítve van egy partner arra vonatkozóan, hogy szerződést kell kötni. A Ritek Zrt. esetében, ha a Városháza megrendel valamit – az összeg benne van a költségvetésben és szerződést kell kötni – és ha a Közgyűlés döntött, nevesítve van összegszerűen, akkor meg lehessen kötni a szerződést. Ha ezt nem akarja a testület, akkor majd üléseznek július-augusztusban hetente különböző bizottságokban és hoznak határozatot olyan dolgokról, amelyek egyébként szerepelnek a rendeletben. Erről szól az előterjesztés. Dr. Solymos László alpolgármester: A Szegedért Alapítványnak a Közgyűlés által elfogadott támogatására, a Máltai Szeretet Szolgálat szerződéses támogatására, stb. szerződésekre kell gondolni. Mindegyik nevesítve van a költségvetésben és ezen szerződések aláírásáról szól az előterjesztés. Dr. Botka László polgármester, üléselnök: A félremagyarázás már ebben az ügyben is elindult. Hangsúlyozza, hogy csak és kizárólag olyan ügyekről van szó, ahol a költségvetési rendelet nevesítve tartalmazza azt, hogy kivel kell és mekkora összegben szerződést kötni. Teljesen felesleges további bizottsági üléseket tartani, ha a Közgyűlés már döntött az ügyben, de ha a bizottságok olyan dolgokat kíván jóváhagyni, amit a Közgyűlés már jóváhagyott, akkor ezt nyugodtan tegyék meg. Dr. Keresztúri Farkas Csaba képviselő: Visszautasítja, hogy ő bármikor Közgyűlés összehívását kezdeményezheti egyedül, mint a Jobbik önkormányzati képviselője. Erre nincs is lehetősége, de ha mégis, akkor ezt megköszöni. Megható, hogy a Polgármester a képviselők nyári munkáját félti, de soha nem üléseztek ennyit a bizottságok. Mint az előző nyáron, idén is, ha kérdés van, akkor haladéktalanul össze fognak ülni és dönteni tudnak a kérdésben. Dr. Botka László polgármester, üléselnök: Teljesen értelmetlen a bizottságoknak olyan dolgokról dönteni, amelyekről a Közgyűlés már rendeletet hozott, de ha a bizottságok akarják, tegyék meg. Visszautasítja, ha bárki ezt a javaslatot úgy akarná beállítani, mintha a Polgármesternek korlátlan szerződéskötési joga lenne. Ilyenről az elmúlt 10 évben sem volt szó és jogszabály sem teszi lehetővé és most sincs erről szó. Dr. Szentgyörgyi Pál képviselő: Furcsa, hogy miközben egyéni képviselői indítvány van a végrehajtási rendelet módosítására, azt támogatja majd dr. Keresztúri Farkas Csaba képviselő, de nem érti, hogy miért tiltakozik az ellen, hogy ugyanabban a témában a hivatalnak is legyen

12 előterjesztése. Ha nem tetszik a tartalom, akkor a határozat ellen majd lehet szavazni, de hogy miért kell eleve a napirendet levenni, ez érthetetlen. Dr. Botka László polgármester, üléselnök: Szavazásra bocsátja azon javaslatot, hogy a testület tűzze mai ülésének napirendjére 5.1. szám alatt az önkormányzat költségvetésének végrehajtási szabályairól szóló rendelet módosítása tárgyú előterjesztést. Előterjesztő: Dr. Mózes Ervin címzetes főjegyző. A Közgyűlés a javaslatot 13 igen, 16 nem szavazattal nem fogadja el. (A jelenlévő képviselők közül 29 fő szavazott.) Dr. Botka László polgármester, üléselnök: A következő sürgősségi indítvány: 30.1. Az Önkormányzat Szervezeti és Működési Szabályzatáról szóló 30/2010. (XI.2.) önkormányzati rendelet módosítása, előterjesztő: Jogi, Ügyrendi és Közbiztonsági Bizottság. A Címzetes Főjegyző törvényességi észrevételt tett a javaslathoz. Dr. Mózes Ervin címzetes főjegyző: Kifogásolja azon gyakorlatot, hogy a bizottságok – különösen a Jogi, Ügyrendi és Közbiztonsági Bizottság – az utóbbi időben rendszeresen úgy vesz napirendre bármilyen javaslatot, hogy azt előre nem hirdeti meg még címszerűen sem. Ha a bizottság ülésének napján valaki egy javaslatot tesz – amelyet ugyan megtehetne korábban is –, ami nem kidolgozott, jogilag nem szűrt, így problémák lehetnek a tartalommal, bár formailag sem SZMSZ-szerű, tehát törvényesen nem is lehetne tárgyalni. Ez a napirend is ilyen. A napirend nem volt kellően kidolgozott. Az előterjesztés lényegében olyan rendeletről beszél, ami nem tartalmaz rendelettervezetet és indokolása sincs, nem is szólva arról, hogy a törvények meghatározzák az indokokat, a célokat, a hatásokat. Értelemszerűen ezt senki nem vizsgálta. A javaslat azt célozza egyik pontjában, hogy a külső bizottsági tagok papíron, elektronikusan és minden formában kapják meg az anyagokat. Ez a vita már régóta tart. A Közgyűlés elhatározott egy irányt, de ez a javaslat ezzel szembe megy, ráadásul adatvédelmi szempontból rendkívül aggályos, hogy a külső bizottsági tagok milyen elektronikus címekre kapják az anyagokat. Különféle internetszolgáltatókat – különösen az ingyenesek – nem tudják garantálni az adatvédelmi biztonságot, ezért súlyosan aggályosnak tartja – és nem csak formailag, de tartalmi szempontból is –, hogy az előterjesztés jelen formájában bekerüljön. A javaslat törvénysértő, kockázatos, ráadásul fedezetet igényel és időben sem végrehajtható, mert a javaslat programfejlesztést is igényelne. Azt a javaslatot támogatja, ami a Jogi, Ügyrendi és Közbiztonsági Bizottság ülésén is felvetődött – de végül nem kapott többséget – hogy ne tárgyalják most az előterjesztést, hanem helyesebb lenne szeptemberben visszatérni a vitára a megfelelő előkészítést követően, akár a programátírással, akár a fedezet biztosításával később a javaslat talán törvényesen megtehető, mert most a javaslat egyetlen pontjában sem az. Kéri a Közgyűlést, hogy ne vegye napirendjére a javaslatot. Dr. Keresztúri Farkas Csaba képviselő: Ha kifogásolni való van az ülésen felvett napirendi pontok kapcsán, akkor ezt a hivatal munkatársainak minden bizottság esetén jelezni lehetne, amikor a meghirdetett napirendi pontokhoz képest a hivatal munkatársai az üléseken kérnek bármilyen napirendfelvételt. Erre számtalan példát tudna mondani mind a három bizottság esetében. Nincs olyan bizottsági ülés, hogy a hivatal munkatársai ne kérnék valamilyen napirend felvételét. Visszautasítja, hogy formai és tartalmi hibákkal rendelkezne az előterjesztést, hiszen azon

13 folyamattal, amit a Címzetes Főjegyző a javaslathoz fűzött, hogy nincsenek meg az előterjesztés formai követelményei, olyan végeláthatatlan folyamatot indítana el, amelyre eddig nem volt gyakorlat. Írásban benyújtásra került a javaslat. Mint ahogyan eddig is – és ahogyan erre számtalan példa volt – a bizottság megszavazta, hogy szerepeljen a testület ülésén a javaslat, a hivatal munkatársai a szükséges formai követelmények szerint formába öntötték az előterjesztést, segítséggel határozat-tervezetet nyújtottak be hozzá. Ha ezt az okfejtést követik, akkor legközelebb bizottsági titkárok nem lesznek biztosítva a bizottságok részére. Az előterjesztés kapcsán jelezte, hogy kéri a Jegyzőt, hogyha fenntartásai vannak, akkor reagáljanak. Ez korábban úgy működött, hogy akár a Jegyző személyesen vagy írásban elmondta kifogásait és ez alapján a bizottság a legközelebbi ülésén vagy visszavonta vagy módosította a javaslatot. Most arról van szó, hogy törvényességi észrevétellel az egész ki lett téve egy széles plénum elé, azt próbálva bizonyítani, hogy mennyire alkalmatlanul és utolsó pillanatban ömlesztenek a hivatalra különböző javaslatokat. A hirtelen ömlesztés a hivatalnak biztos terhet jelent, de minden bizottság, amelyben közreműködik, mindig a hivatallal való korrekt együttműködésre törekedett és mindent meg lehetett beszélni. Dr. Mózes Ervin címzetes főjegyző: Számtalan képviselő ül jelen pillanatban a teremben, akik előterjesztéséhez jogi és más egyéb segítséget nyújtottak. Kifogásolnia kell jegyzőként, hogy egy előterjesztő – mindegy, hogy bizottsági tag, a bizottság, a Polgármester vagy bárki – az SZMSZ szabályai vonatkoznak rá. Olyan előterjesztést kell írnia, ami időben érkezik, formailag és tartalmilag megfelel az SZMSZ előírásainak, különösen akkor, ha rendeletről esik szó, mert a testület többször szigorította a rendeleti előterjesztéseket. Azt kifogásolja, hogy egy-két nappal a Közgyűlés előtt, a bizottság előtt meg sem hirdetve kerülnek elő olyan témák, amelyek kidolgozottabbak lehetnének, ha együtt tudnának működni. Az együttműködést ezután is ajánlja és egyre többen bizonyítják, hogy gyakorolja is. Ezekben a döntésekben ez már nem volt megvalósítható idő hiányában. Kohári Nándor képviselő: Melyek azok a konkrét jogszabályhelyek, amelyek alapján a jelen előterjesztéssel kapcsolatban törvényességi észrevétele van a Címzetes Főjegyzőnek? Dr. Mózes Ervin címzetes főjegyző: Írásban megtette a törvényességi észrevételét és a saját SZMSZ is tartalmazza, hogy egy bizottság hogyan hirdeti meg az ülését, milyen napirendeket tárgyal, a napirendeket mikor, ki és kinek küldi. Olyan határidő nincs, hogy aznap vesznek fel egy napirendet, ami előző nap még fel sem merült. Előfordul, hogy kiegészítő információként a már meghirdetett és kiküldött anyaghoz küldenek ki javaslatot, de ezek új napirendek, amelyeket aznap vesz fel a bizottság és a meghívóban cím szerint sincsenek feltüntetve. Ez az SZMSZ-t is sérti és ezen keresztül az Önkormányzati törvényt is. Kéri az írásbeli törvényességi észrevétel elolvasását, melyben megtalálhatóak a joghelyek. Dr. Keresztúri Farkas Csaba képviselő: Vitázik a Címzetes Főjegyzővel, hiszen felszólalásában is utalt arra, hogy a hivatal munkatársai valamennyi bizottsági ülésen napirendek felvételét kérik azzal, hogy azok halaszthatatlanul sürgős ügyek. Egyetértve a Címzetes Főjegyző álláspontjával és a törvényességi észrevétel számtalan ténymegállapításával, mindössze azt kívánta jelezni, hogy nem ez lett volna a módja, hanem, hogy megbeszéljék az előterjesztés körüli polémiát. Mint előterjesztő arra tesz javaslatot az összes javaslat vonatkozásában, hogy ősszel tárgyalja a testület és ma ne vegyék napirendre.

14 Dr. Botka László polgármester, üléselnök: Képviselőtársa azt mondta – teljesen jogosan – , hogy méltatlan, hogy egy ilyen vita a napirend megállapításánál történik és a Címzetes Főjegyző is ezt neheztelte. Ezt úgy lehetne megoldani, hogy nem csizmaszárból húzzanak elő rendelet-tervezeteket előzetes jelzés nélkül két nappal a testületi ülés előtt a bizottsági ülésen, hanem előtte szakmai egyeztetés történne. Ha megvan a közös tapasztalat, akkor célszerű lenne ezeket elkerülni. Szentistványi István képviselő: Hasonló javaslattal élt egy korábbi ülésen, amikor el is hangzott, hogy később lesz egy egyeztetési folyamat, ami ebbe az irányba próbálja a folyamatot továbbvinni. Ő is benne lett volna ebben az egyeztető bizottságban, de ez valahogyan elmaradt. Csak informatikai kérdésként volt kezelve a probléma. Amit most joggal kifogásol a Polgármester, hogy ne ilyen sürgősen jöjjön be a testület elé egy ilyen kérdés, vagy egy ilyen téma, hanem legyen előre kidolgozva és a háttérben folyjanak tárgyalások, erre sokkal finomabb formában történt már korábban kísérlet, amelynek igazából nem lett foganatja, mert nem jutottak előbbre a kérdésben. Jó lenne, ha a képviselők ennek történéseit jobban átláthatnák és nem kerülnének abba a helyzetbe, hogy egy-két nappal az ülést megelőzően kerülnek be javaslatok. Dr. Botka László polgármester, üléselnök: Nem lehet visszavonni a javaslatot, mert bizottsági javaslatként szerepel a napirend-tervezetben és konszenzus van abban, hogy a mai ülésen ne tárgyalják a javaslatot. Megkérdezi, hogy a testület a mai ülés napirendjére kívánja-e venni 30.1. szám alatt az Önkormányzat Szervezeti és Működési Szabályzatáról szóló 30/2010. (XI.2.) önkormányzati rendelet módosítása tárgyú javaslatot. A Közgyűlés a javaslatot 29 nem szavazattal nem fogadja el. Dr. Botka László polgármester, üléselnök: A következő sürgősségi indítvány 30.2. szám alatt az Önkormányzat költségvetésének végrehajtási szabályairól szóló 15/2012. (II.6.) önkormányzat rendelet módosítása, melynek előterjesztője a Jogi, Ügyrendi és Közbiztonsági Bizottság. Az előterjesztéshez a Címzetes Főjegyző szintén törvényességi észrevételt tett. Dr. Mózes Ervin címzetes főjegyző: A formai törvényességi kifogásokat most el kívánja hagyni, mert az imént ezt a vitát már lefolytatták. Tartalmilag erőteljesen kifogásolnia kell a javaslatot. A cégek különféle támogatási kiutalásairól szól a javaslat. Miután írásban kiadta a törvényességi észrevételét, röviden összefoglalva elmondja, hogy az elképzelés pörgősebbé teszi a cégek számára kiutalt támogatásokat, de ezzel együtt súlyosan sérti az ÁSZ azon elvárását, amelyre a testület az ÁSZ-vizsgálat után intézkedést tett, s amit az ÁSZ el is fogadott. Egy sokkal alaposabb szűrést, elemzést követően lehetne a cégeknek a támogatásokat kiosztani, amellyel a testület egyetértett és a költségvetés végrehajtás szabályait is így állapították meg. Ebben az értelemben ez most visszalépés lenne, elmaradna az elemzés, a polgármesteri szűrés, az apparátus rálátása és több esetben előfordult, hogy a cégek úgy kaptak támogatást, hogy hetekig nem is volt rá szükségük. Nem az a kérdés, hogy ezt a cég megkapja-e, az a kérdés, hogy mikor kapja meg és ennek – nagyon helyesen – egy szűrőrendszere épült be az Állami Számvevőszék kifejezett kérésére a végrehajtási rendeletbe. Ez a szűrőrendszer kerülne most ki, ami nem törvényes és nem tesznek eleget az ÁSZ elvárásainak. Jelezték az ÁSZ felé, hogy eleget tettek a kérésüknek, de most visszalépnének, emiatt nem javasolja, hogy az előterjesztést a Közgyűlés jelen formájában támogassa.

15 Dr. Botka László polgármester, üléselnök: Tavaly decemberben zárult le Szeged város gazdálkodásának teljes átvizsgálása az Állami Számvevőszék részéről. Több megállapítást tettek, amelynek keretében februárban a Közgyűlés intézkedéseket hozott, amit az ÁSZ elfogadott. Ha ezt a rendeletet elfogadja a testület, az azt jelenti, hogy szembemennek az ÁSZ megállapításaival, és a megállapításra tett intézkedéssel. Ezt véleménye szerint semmi nem indokolja. Dr. Szentgyörgyi Pál képviselő: Az ÁSZ azt vette észre, hogy miközben az Önkormányzat kiutalja a pénzt, ezt alapvetően a folyószámla hitelkerete terhére teszi, kamatköltségek vállalása mellett, az önkormányzati cégeknél pedig betétszámlán kamatoznak és állnak ezek a pénzek. Az évközi beszámolók is egyértelműen láthatóvá tették, hogy az Önkormányzat év közben nem időarányosan, nem feladatarányosan és nem a teljesítéshez igazodóan, teljesen feleslegesen előzetesen utal ki pénzeket, amelyek az önkormányzati cégek számláján kamatoznak, miközben az Önkormányzat hitelkamatokat fizet. Dr. Keresztúri Farkas Csaba képviselő: Úgy látja, hogy az összemosásnak óriási a gyakorlata. A cégek számára kiutalt pénz ütemezéséről a Vagyongazdálkodási Bizottság dönt. Ha a Polgármesternek vagy a hivatalnak bármilyen aggálya van, akkor ezt beterjesztheti a bizottság elé, illetve bármilyen adatot – a bizottságon keresztül – a cégektől be lehetne kérni. Ennek a kitételnek van egy olyan része, amelynek a cégek nem is tudnak megfelelni, hiszen csak úgy tudnának minden hónapban pénzt kérni, ha előtte a számlájukon nincs pénz vagy egy meghatározott összeg alá csökken. Ez azonban azt jelenti, hogy a 10-én utalandó munkabér még ott van a számlán, tehát az ő számukra bizonyos szempontból lehetetlen ennek a teljesítése. A pénzügyi beszámoló 2009. évi. Azon kellene változtatni, ha nyomon szeretnék követni az ÁSZ jelentést, hogy ezt vizsgálják felül és ez alapján tudják a cégeket korrekt beszámolóra vagy meghatározó rendszerre késztetni. Egy több mint 3 éves beszámolórendszeren változtatni kell, mert az eddigi rendszer, ami a végrehajtási törvényben működött, semmi másra nem jó, mint hogy csak ellehetetlenítse a cégeket. Dr. Botka László polgármester, üléselnök: Eddig működött a rendszer és nem tudja, hogy miért állítja azt képviselőtársa, hogy a cégek ennek nem tudnak megfelelni. Volt egy szűrő, az Állami Számvevőszék jelzésének megfelelően és most arra készül a Fidesz, hogy még ezt a hivatali szűrőt is megszüntessék. A szándék véleménye szerint mindenki számára teljesen egyértelmű, a város számára pedig felelőtlen. Dr. Keresztúri Farkas Csaba képviselő: Ettől függetlenül, miután a Címzetes Főjegyző is törvényességi észrevétellel élt, szintén azt javasolja, hogy vonják vissza az indítványt, bár annak tartalmával teljes mértékben egyetért. Dr. Botka László polgármester, üléselnök: Egyetért azon javaslattal, hogy ne tárgyalják a napirendet. Szavazásra bocsátja azon javaslatot, hogy a testület vegye mai ülésének napirendjére 30.2. szám alatt az „Önkormányzat költségvetésének végrehajtási szabályairól szóló 15/2012. (II.6.) önkormányzat rendelet módosítása” című sürgősségi indítványt, melynek előterjesztője a Jogi, Ügyrendi és Közbiztonsági Bizottság. A Közgyűlés a javaslatot 1 igen, 26 nem és 2 tartózkodás mellett nem fogadja el.

16 (A jelenlévő képviselők közül 29 fő szavazott.) Dr. Botka László polgármester, üléselnök: 30.3. szám alatt sürgősségi indítványt terjesztett elő a Jogi, Ügyrendi és Közbiztonsági Bizottság Szeged Megyei Jogú Város Önkormányzata Beszerzési Szabályzatának módosítására, melyhez a Címzetes Főjegyzőnek törvényességi észrevétele van.

Dr. Mózes Ervin címzetes főjegyző: A tartalmi kifogásokat ismét röviden foglalja össze, mert az írásban kiküldésre került a képviselők részére. A téma lényege az, hogy a közbeszerzési eljárásokban az ún. termék- és típuskiváltások – valaminek a mással való helyettesítése – az eljárás melyik szakaszában jön elő. A közbeszerzési eljárásokban ismert gyakorlat az ajánlattételi időszakban nem kifogásolható – zajlik is –, teljesen más azonban a helyzet, amikor megkötött szerződések után jönnek elő ezek a kérdések. Ekkor már szerződésmódosítást igénylő, nem pedig egy rapid megoldást jelentő termékkiváltásról beszélnek. Ismerve a közbeszerzési döntőbizottság joggyakorlatát – amelyre hivatkozik is és hosszan elemzi –, kifejezett kérése, hogy a testület ne hozzon törvénysértő döntést, ne engedje a döntést ebben a formában meghozni. Nem ebben a fázisban van a jogszabályoknak megfelelő lehetőség ilyenre. Van lehetőség, de más eljárások együttes alkalmazásával, konkrétan a közreműködő szervezetek és az NFÜ bevonásával is. Rapid módon terméket kiváltani praktikus okból nem lehet. Kéri a testületet, hogy az eljárást ne támogassa. Súlyosan veszélyeztethetnek néhány közbeszerzési eljárást követő pályázaton elnyert pénzeket, ezek utóellenőrzéseknél problémát okozhatnak. Az eljárások nem kikerülhetők. Dr. Solymos László alpolgármester: Javasolja, hogy ne tárgyalta a Közgyűlés ezt a napirendi pontot, ugyanis ennek van egy igen különleges érdekessége is. A város közbeszerzéseit a dr. Keresztúri Farkas Csaba által elnökölt Jogi, Ügyrendi és Közbiztonsági Bizottság irányítja. A képviselő a bizottsági üléseken nem egyszer a bíráló bizottságok kiválasztására, illetve a bíráló bizottsági tagok megnevezésére saját maga szóban tesz javaslatot és a Fidesz Frakció ehhez teljes mértékben asszisztál, illetve többségében ők ketten – a Fidesz Frakció és dr. Keresztúri Farkas Csaba képviselő – közösen választják a bíráló bizottsági tagokat. Ezen bíráló bizottsági tagok kiírják az ajánlati felhívást. A Jogi, Ügyrendi és Közbiztonsági Bizottságon keresztül a képviselő jóváhagyja. Ez a bizottság – amikor beérkeznek az ajánlatok – akkor kiválasztja a nyertest. Volt olyan közbeszerzés, ahol dr. Keresztúri Farkas Csaba képviselő családjának korábbi érdekeltségébe tartozó cég nyert a beruházásnál – a színház-felújításnál – és a cég kezdeményezte a szerződéskötés után, hogy szeretne kicserélni egy nagy értékű beruházási elemet. Miután közölték, hogy ez nem lehetséges, mert ennek akadályai vannak – mint amit a Címzetes Főjegyző is felsorolt a törvényességi észrevételében –, ezt követően két nappal később, hirtelen dr. Keresztúri Farkas Csaba képviselő kezéből megjelenik a Jogi, Ügyrendi és Közbiztonsági Bizottság előtt egy beszerzési szabályzatmódosítás, amely arra adna lehetőséget, hogy ne a jogszabályoknak megfelelően, hanem a Jogi, Ügyrendi és Közbiztonsági Bizottság kezében lévő döntéssel lehessen az ilyen kiváltásokat eszközölni. Felháborító, hogy így születhetnek rendeletmódosítások és közgyűlési határozatok. Dr. Keresztúri Farkas Csaba képviselő: Határozottan visszautasítja ezt a személyeskedést. Az Alpolgármester megítélése szerint azt az ősi kommunista módszert követi, hogy amit el akar rejteni, azt tolja rá a másikra. Nem tudja, hogy milyen kiváltáskezdeményezésről van szó, nincs hozzá köze, valószínűleg az már lezárult. Úgy tűnik, hogy némi félreértés van az előterjesztések között, amit a bizottság megszavazott. Bármilyen szerződésmódosításhoz eddig is a bizottság hozzájárulása kellett. Ebben a kérdésben csak arról lett volna szó, hogy felhívják erre a szerződésmódosításra a

17 figyelmet, hogy anélkül ne lehessen valamit kiváltani. Konkrétan a Dugonics térre vonatkozott a kérdése, ahol az építőiparban terjedő pletykák szerint több olyan elem van, ami ötszörösen túlárazott. Azt szerette volna kérni, hogy minden ugyanilyen szerződés-módosítás keretében történjen, de csak a bizottság hozzájárulásával. Tehát semmi visszalépés, elrejtés és mutyi nincs a dolog mögött. Itt éppen, hogy nem a Polgármester saját hatáskörébe utal egy szerződés korlátlan aláírását, hanem a bizottság nyilvánossága elé. Ha valaki ki akar valamit váltani, akkor ezzel kapcsolatban módosítsanak szerződé és ez lenne a törvényi gyakorlat is és ezt szeretné a Dugonics tér vonatkozásában is elérni, hogy semmilyen olyan kiváltás ne történjen, amiről a bizottságnak nincs tudomása. Ettől függetlenül, mint korábban is jelezte, hogy mind a négy bizottsági beadványra a Címzetes Főjegyző törvényességi észrevételt tett nem tartalmi, hanem formai okok miatt, szintén arra tesz javaslatot jelen napirendnél is, hogy vonják vissza az indítványt. Dr. Botka László polgármester, üléselnök: Szavazásra bocsátja azon javaslatot, hogy vegye a testület mai ülésének napirendjére 30.3. szám alatt Szeged Megyei Jogú Város Önkormányzata Beszerzési Szabályzatának módosítása tárgyú javaslatot, a Jogi, Ügyrendi és Közbiztonsági Bizottság előterjesztésében. A Közgyűlés a javaslatot 28 nem szavazattal, 1 tartózkodás mellett nem fogadja el. (A jelenlévő képviselők közül 29 fő szavazott.) Dr. Botka László polgármester, üléselnök: 30.5. szám alatt javaslatot tesz a Kiskundorozsmai stációk rekonstrukciójának befejezése tárgyú előterjesztés napirendre vételére, melynek előterjesztője Hüvös László tanácsnok.

Dr. Mózes Ervin címzetes főjegyző: Nincs az előterjesztéshez törvényességi észrevétele.

A Közgyűlés a javaslatot 28 igen szavazattal, 1 tartózkodás mellett elfogadja. (A jelenlévő képviselők közül 29 fő szavazott.) Dr. Botka László polgármester, üléselnök: 30.6. szám alatt tanácsnoki sürgősségi indítvány érkezett az Önkormányzat tulajdonában lévő nem lakás céljára szolgáló helyiségek bérbeadásáról szóló 15/2000. (III.31.) Kgy. rendelet módosítására, előterjesztő: Dr. Gyimesi László. Törvényességi észrevételt a Címzetes Főjegyző nem tett az előterjesztéshez. Véleménye szerint olyan ügyről van szó, amit jobban végig kellett volna tárgyalni és nem a Közgyűlés előtt két nappal benyújtani. Tartózkodni kíván a szavazáskor. Szavazásra bocsátja a napirendre vételre vonatkozó javaslatot. A Közgyűlés a javaslatot 16 igen, 2 nem szavazattal és 11 tartózkodás mellett elfogadja. (A jelenlévő képviselők közül 29 fő szavazott.) Dr. Botka László polgármester, üléselnök: 30.7. szám alatt dr. Gyimesi László tanácsnok nyújtott be sürgősségi indítványt Szeged Megyei Jogú Város Önkormányzata Közgyűlésének rendelete az

18 üzletek éjszakai nyitva tartásának rendjére, valamint a 19/2012. (V.08.) ör. módosítására vonatkozóan. Dr. Solymos László alpolgármester: Javasolja, hogy ne tűzzék napirendre a javaslatot, mert az nem előkészített. Összességében nem látható, hogy emögött valamilyen hatástanulmány lenne. Egy dolog biztos, hogy a szegedi vállalkozások tönkremeneteléről lehet szó, miközben az látható, hogy a hatását a rendelet nem érné el, hiszen, aki eddig 10 óra után vásárolta az italt, akkor az valószínűleg 10 óra előtt is meg fogja tudni venni, aki a belvárosban vásárolt alkoholt, az valószínűleg a belvároson kívül is meg fogja tudni venni. A rendelet célja az lenne, hogy közterületen a fiatalok alkoholt ne fogyasszanak. Kérdése a Címzetes Főjegyzőtől, hogy lehet-e közterületen jelen pillanatban alkoholt fogyasztani büntetlenül, illetve lehet-e fiatalok részére alkoholt árusítani. Véleménye szerint nem, de ha Haág Zalán képviselő belekiabál a hozzászólásába, akkor azt is el kell mondani, hogy nyilvánvalóan olyan üzletek nyitva tartását, illetve forgalmát akarja a rendelet módosítani, amely üzletek ebből élnek, munkahelyeket teremtenek. Ha nem fognak tudni ilyen körben terméket árusítani, akkor valószínűleg nem fogja nekik megérni. Dr. Botka László polgármester, üléselnök: Az előterjesztés egy valós és létező problémára hívja fel a figyelmet, a hivatal is kap jelzéseket és nem csak a belvárosból, hanem különböző városrészekből is. Nem jó megoldás az előterjesztés és nem jó válasz több szempontból sem: egyrészt – amint az Alpolgármester is említette –, hogy 10 órától tiltaná be az alkoholforgalmazást, holott azt háromnegyed 10-kor is meg lehet vásárolni, illetve csak a nagykörúton belül, ami azt jelenti, hogy jelentősen befolyásolná a piaci helyzetet is. Feltehetően a nagykörúton kívüli első éjjel-nappali boltban vásárolnák meg az alkoholt vagy olyan szórakozóhelyeken, amelyeket a rendelet nem érint. A nagykörúton belül több üzlet éjszakai nyitva tartását, működését teszi lehetetlenné a rendelet. Ha ezt a problémát orvosolni akarják – márpedig valamennyien ezt akarják, mert tisztában vannak a problémával – akkor szeretnék, ha a Rendőrséggel kezdődne konzultáció, hogy hogyan tudják kezelni ezt a helyzetet, bevonva a Polgárőrséget, a saját közterület-felügyeletet. Tiltott cselekmény alkoholt fogyasztani közterületen, ami létező jelenség Szegeden. Társadalmi igény, hogy a probléma kezelése, ami óriási és méltányolható igény. Javasolja, tárgyaljanak arról, hogyan tudnak erőforrást biztosítani arra, hogy főleg a kritikus időszakokban a belváros ezen pontjain meg tudják akadályozni ezt a problémát. Ami cselekményt ez a rendelet korlátozni akar, az eddig is tiltva volt. Eddig is megvoltak azok a szervezetek, amelyek ezért felelősek voltak. Ettől a rendelettől semmi nem lesz jobb, a probléma nem fog megoldódni, ugyanakkor pedig belvárosi működő üzletek kerülnek veszélybe, munkahelyeket veszíthetnek el és a nagykörúton belül működő szórakozóhelyek pedig meglehetősen előnyös pozícióba kerülnek, mert a konkurencia hirtelen el fog tűnni. Határozott álláspontja, hogy foglalkozni kell a kérdéssel. A jelenlegi jogi szabályozás jó, a gyakorlat azonban nem. Tartózkodni kíván a napirendre vételi szavazáskor, jelezve azt, hogy az üggyel foglalkozni kell. Köszönti az ülésteremben jelenlévő rendőrfőkapitányt. Ménesi Imre képviselő: A Fidesz programjában erőteljesen szerepelt a kis- és középvállalkozások segítése és helyzetbe hozása. Ez a javaslat ennek ellentmond és nem a kisvállalkozóknak segít, hanem a nagyvállalkozásokat, a multikat, akik a város peremén helyezkednek el, őket juttatja versenyelőnybe. Sokan emlékezhetnek még arra, hogy régen volt olyan szesztilalom, hogy 9 óráig nem lehetett alkoholt vásárolni. Ez sem oldott meg semmit és nem is volt huzamos ideig tartós ez a törvény, s ki kellett vezetni, mert még nagyobb alkoholfogyasztást generált, hiszen nagyobb tételben vásároltak, ahol lehetett. Kéri a Közgyűlést, hogy az előterjesztést jelen formájában ne

19 támogassák. Dr. Botka László polgármester, üléselnök: A Címzetes Főjegyzőnek ezen előterjesztés vonatkozásában nincs törvényességi észrevétele, de vannak adatai. Dr. Mózes Ervin címzetes főjegyző: Köztudott, hogy közterületen szeszesitalt fogyasztani jogszerűen nem lehet, mint ahogyan fiatalkorút sem lehet kiszolgálni. A kollégák által az imént készített felmérés szerint az érintett területen összesen 66 üzlet van, amelyből 12 üzletet érintene a bezárás, a 22 óra utáni árusítás, melyből 6 nonstop, 6 pedig hosszabbított nyitva tartási idejű. Dr. Botka László polgármester, üléselnök: Szavazásra bocsátja azon javaslatot, hogy a testület vegye mai ülésének napirendjére 30.7. sorszám alatt Szeged Megyei Jogú Város Önkormányzata Közgyűlésének az üzletek éjszakai nyitva tartására vonatkozó rendelet-tervezetét, előterjesztő: dr. Gyimesi László tanácsnok. A Közgyűlés a javaslatot 15 igen, 2 nem szavazattal és 12 tartózkodás mellett elfogadja. (A jelenlévő képviselők közül 29 fő szavazott.) Dr. Botka László polgármester, üléselnök: 30.8. számú napirendi pontként megbízási szerződés rendes felmondása az ERIX Biztosítási Alkusz és Tanácsadó Kft-vel, szerződéskötés az Önkormányzat által lefolytatott biztosítási alkusz beszerzésére vonatkozó beszerzési eljárás győztesével tárgyú előterjesztés napirendre vételére tett javaslatot dr. Gyimesi László tanácsnok, melyhez a Címzetes Főjegyzőnek törvényességi észrevétele van. Dr. Mózes Ervin címzetes főjegyző: A kiküldött véleményét kívánja ismertetni, amit némileg korrigálni kell, hiszen a beadvány kapcsán a Jogi, Ügyrendi és Közbiztonsági Bizottság finomított az előterjesztésen, tehát az érintett észrevételi pontok értelemszerűen már nem érvényesek. A probléma nem csak az, hogy SZMSZ-ellenesen tűzte napirendjére a Jogi, Ügyrendi és Közbiztonsági Bizottság, hanem az is, hogy olyan döntést hozott, amit lényegében nem látott. Szóbeli napirendként került a javaslat előterjesztésre és ha a határozati javaslat jelen formában nyer elfogadást, akkor felhívja a figyelmet, hogy sem a Jogi, Ügyrendi és Közbiztonsági Bizottság, sem a Közgyűlés nem látta a szerződést tartalmában sem, amelyet a Polgármesternek alá kellene írnia. Ebben a formában a javaslat nem törvényes, kéri annak átgondolását. Más alkalommal is napirendre lehet a kérdést tűzni. Olyat még ez a testület sosem produkált, hogy arról döntött volna, amit nem is látott. Dr. Gyimesi László tanácsnok: A Jogi, Ügyrendi és Közbiztonsági Bizottság módosító javaslatát elfogadja és előterjesztői módosítással kíván élni. A bizottsági javaslattal együtt kéri napirendre venni az előterjesztést. Dr. Botka László polgármester, üléselnök: Szeged Város Önkormányzata úgy döntött, hogy ismét megközbeszerezteti az önkormányzati vagyon biztosítását, melyhez biztosítási alkuszt kíván

20 igénybe venni. A városnál működő biztosítási alkusszal 2002 nyarán kötött szerződést dr. Bartha László polgármester és az elmúlt 10 évben kiváló volt az együttműködés. Közgyűlési döntés alapján az alkusz is közbeszerzésre került. A szakmai tanács egyértelműen azt javasolta – miután ez a cég a legjobb az önkormányzati biztosítási piacon – továbbra is folytonosan vele működjön együtt az Önkormányzat. Ehhez képest a Jogi, Ügyrendi és Közbiztonsági Bizottság által létrehozott Közbeszerzési Bizottság többségi szavazással úgy döntött, hogy egy másik céget bízzanak meg, egy olyan céget, amelynek még önkormányzati kapcsolata sincs, nem is foglalkozik önkormányzati biztosítással. Nem igazán jó ötlet, hogy egyébként az ország legnagyobb vagyonú vidéki önkormányzatán tanulja meg valaki az önkormányzati vagyon biztosítását. Felhívja a figyelmet, hogy egy olyan cégről van szó, aki 10 éven keresztül dolgozott Szeged városának és nem ő, hanem dr. Bartha László polgármester kötött vele szerződést, teljes közbeszerzéssel, és teljesen jól működött az elmúlt 10 évben a rendszer. Ezt akarja a Fidesz lecserélni egy olyan cégre, akinek egyetlen városi önkormányzati biztosítási ügyfele sincs. Ezt teszi annak ellenére a javaslattevő, hogy a szakértői tanács egyértelműen állást foglalt, hogy a másik ajánlat, amelyet a Fidesz győztesnek akar kihozni nem olyan jó, mint a szegedi. Erről szól az előterjesztés. Dr. Gyimesi László tanácsnok: A Polgármester az imént nem mondott igazat. A bíráló bizottság szabályos beszerzési eljárás lefolytatása során jutott erre az eredményre, amit majd a napirend tárgyalásakor részletesen meg fognak vitatni. Nem igaz, hogy nincs a cégnek önkormányzati kapcsolata, aki végül elnyerte a pályázatot. Ő biztosítja a Csongrád Megyei Önkormányzatot és a Szegedi Tudományegyetemet. Ezért is indokoltnak tartja a szerződéskötést. Felhívja Nagy Sándor figyelmét, hogy van olyan, hogy Csongrád Megyei Önkormányzat, kéri megtekinteni az önkormányzati törvényt. Ezek a szerződések továbbra is hatályban vannak, tehát a jogutódnál, a Kormányhivatalnál ezek élnek. Dr. Botka László polgármester, üléselnök: A Csongrád Megyei Önkormányzatnak jelen pillanatban 3 íróasztal és 2 szék a vagyona. Ennek a biztosításáról van szó. Dr. Bartha László polgármester kötötte meg a céggel a szerződést, ami jól működött az elmúlt 10 évben és Szeged város mellett a mai napig Hódmezővásárhely városnak is ez a cég dolgozik. Ehhez képest – a szakértői vélemény ellenére – sikerült egy olyan döntést hoznia a Fidesz által létrehozott bíráló bizottságnak, amely egy olyan céget akar helyzetbe hozni, akinek konkrétan önkormányzati gyakorlata és tapasztalata nincs, leszámítva a vagyon nélküli Csongrád Megyei Önkormányzatot. Kérdezi, hogy mindezek ismeretében ki az, aki úgy gondolja, hogy jó ötlet Szeged vagyonával gyakorolni és kockáztatni, majd szavazásra bocsátja a 30.8. szám alatti sürgősségi indítvány – Megbízási szerződés rendes felmondása az ERIX Biztosítási Alkusz és Tanácsadó Kft-vel, szerződéskötés az Önkormányzat által lefolytatott biztosítási alkusz beszerzésére vonatkozó beszerzési eljárás győztesével – napirendre vételére vonatkozó javaslatot. A Közgyűlés a javaslatot 16 igen, 13 nem szavazattal elfogadja. (A jelenlévő képviselők közül 29 fő szavazott.) Dr. Botka László polgármester, üléselnök: 33.1. szám alatti sürgősségi indítvány: A SZINT Kft. ügyvezetőjének visszahívása, valamint pályázat kiírása az ügyvezetői tisztségre, előterjesztő: Dr. Solymos László Alpolgármester.

21 Haág Zalán képviselő: Nem javasolják a 33.1. napirendi pont tárgyalását. A Munka Törvénykönyve ismeri a munkaviszony szüneteltetésének eseteit. A Munka Törvénykönyve kommentárja szerint a munkaviszony akkor szünetel, ha az már formálisan fennáll, de az abból folyó jogok a munkavállalót nem illetik meg, a kötelezettségek nem terhelik. A Munka Törvénykönyve 107. § h) pontja szerint a munkaviszony szünetel, ha azt a munkaviszonyra vonatkozó szabály írja elő vagy a munkáltató azt engedélyezi. Ilyen engedélynek minősül a fizetés nélküli szabadság és ezt a szabályt a közalkalmazotti szférában is alkalmazni kell. Miklós Péter részére a munkáltató 30 napnál hosszabb fizetés nélküli szabadságot biztosított, amely idő alatt a közalkalmazotti jogviszonya szünetel, így abból eredő jogok nem illetik meg, kötelezettségek nem terhelik. A jogalkotó céljai sem sérülnek, mert a munkavállalót nem terhelik olyan kötelezettségek, amelyek megakadályoznák abban, hogy kizárólag az ügyvezetés feladataira koncentráljon, ami az összeférhetetlenségi szabály alapja lenne. Nem végez munkát és kötelezettségek sem terhelik Miklós Pétert a múzeumban, illetve másrészről tudományos munkát végezhetne, hiszen a muzeológus beosztás a 150/1992. kormányrendelet mellékletében fel van sorolva, azonban ilyen tevékenységet nem végez, hiszen mentesül a munkavégzés alól. A felvetődött vádakra reagálva elmondja, hogy erről írásban az érintett tájékoztatást adott 2011 áprilisában a polgármesternek, bár akkor még ez nem lett volna kötelezettsége, hiszen megbízási jogviszonyban volt, majd idén májusban – a személyes egyeztetéskor – szóban is tájékoztatta. Hallhattak ma már az Alpolgármestertől személyeskedő megnyilvánulást és megérti, hogy meg van sértődve az Alpolgármester, hogy a korábbi évek gyakorlatától eltérően idén nem vacsoráztatta meg a SZINT Kft. és elfelejtették oda meghívni, de kéri, hogy ez ne legyen annak oka, hogy most ezen okból visszahívják Miklós Pétert az ügyvezetésből. Véleménye szerint az imént felsoroltak alapján joggal gondolhatják, hogy törvénysértő az előterjesztés. Ez a városvezetés már bukott egy 100 milliós pert amiatt, hogy valakit törvénysértő módon menesztett cégvezetői állásából. Javasolja, hogy ne kockáztassák ezt ismét és ne vegyék napirendre ezt a törvénysértő előterjesztést. Dr. Mózes Ervin címzetes főjegyző: Az előterjesztés is tartalmazza és meg is erősíti, hogy amiről most szó van, az az összeférhetetlenség kérdése. A tényállás felét Haág Zalán képviselő helyesen idézte, az információik szerint a cégvezető munkavégzést valóban nem teljesít, azonban a jogszabály az összeférhetetlenséget nem a munkavégzéshez köti, hanem a jogviszony fennállásához. Ha valaki munkát nem végez, mert ez alól mentesítették, ettől a jogviszonya fennáll. A jogszabály a jogviszonyt tiltja, ezért született egy olyan levél, amelyet az Alpolgármester megküldött a cégvezetőnek, aki tudomása szerint erre nem válaszolt, válaszolt azonban a munkáltatója megerősítve azt, hogy a jogviszony fennáll. Felhívja a figyelmet, hogy egyetlen kérdést kell jogilag megválaszolni: fennáll-e a jogviszony vagy sem. Ez nem a munkavégzést jelenti. A jogviszony információi szerint fennáll, az előterjesztés pedig nem törvénytelen. Dr. Botka László polgármester, üléselnök: Meg kívánja erősíteni, hogy májusban levelet írtak a cégvezetőnek és megkérdezték, hogy fennáll-e ez az összeférhetetlenség. A korrekt együttműködés jegyében a cégvezető még csak nem is válaszolt a levélre. Ezt követően írtak levelet a múzeumigazgatónak, mint munkáltatónak, aki megerősítette, hogy a jogviszony fennáll.

Dr. Solymos László alpolgármester: 2011 áprilisában valóban kaptak anyagot az igazgatótól, amelyben az szerepelt az akkori múzeumigazgató aláírásával, hogy a Múzeum munkatársa volt Miklós Péter. Akkor az igazgató megbízási jogviszonyban látta el a feladatát, idén, év elején – emlékei szerint – Kalmár Ferenc képviselő rendkívüli sürgősségi javaslatára került a testület elé,

22 hogy a megbízási viszonyt változtassák át munkaviszonnyá. Április 1-jétől látja el Miklós Péter munkaviszonyban a munkakörét és ezzel párhuzamosan fennáll egy másik munkaviszonya is, amit a törvény tilt. Nincs gond, hagyják így, legyen törvénysértő állapot, majd kíváncsi, hogy a következő időszakban milyen törvénysértéseket fognak még elnézni Fidesz-es képviselőtársai a saját cégvezetőiknek, mihez fognak asszisztálni. Dr. Botka László polgármester, üléselnök: Ha nem tűzik napirendre és nem rendezik a kérdést, akkor ettől kezdve van egy nyilvános határozat arról, hogy a Fidesz-es cégvezetőkre – akik pártpozícióik miatt kerültek önkormányzati cégek élére és muzeológusként irányítanak takarító céget, de csak azért, mert értenek hozzá – nem vonatkoznak a törvények és a jogszabályok. Ezt majd mindenki értékelni fogja. Dr. Gyimesi László tanácsnok: Valamit csak érthet ez a muzeológus a takarító cég vezetéséhez, hiszen ez a cég a fennállása óta a legnagyobb profitját érte el az elmúlt évben. Óva intené az MSZPt és a Közgyűlést, hogy az MSZP hívó szavára egy súlyos törvénysértést kövessenek el. A történelem megismételné önmagát. 10 évvel ezelőtt az MSZP vezérletével egy olyan lépésre ragadtatta magát az Önkormányzat akkori többsége, amely az elmúlt időszakban 100 milliós károkozást valósított meg az Önkormányzat kárára. A kárnak a jogellenesség az alapvető feltétele – és reméli, hogy ezt az előterjesztés készítője is tudja – és ilyenre szándékozik rávenni az MSZP a Közgyűlést. Óva inti a testületet ettől, bár lehet, hogy ezzel Miklós Péter jól járna, hiszen ha perre kerülne sor és valószínűleg 8-10 év múlva érne véget, ismételten egy 100 milliós számla érkezne az Önkormányzathoz. Óva inti az Önkormányzatot, hogy az előterjesztő és az MSZP javaslatára egy 100 milliós lyukat üssön Szeged város költségvetésén. Dr. Botka László polgármester, üléselnök: Ekkora blődséget régen mondott dr. Gyimesi László képviselő, pedig ebben a műfajban elég jó. Azt mondani, hogy a SZINT Kft.-nél óriási nyereség van, nem igaz, hiszen a SZINT Kft. az Önkormányzat megbízásából, az Önkormányzat pénzéből takarítja az Önkormányzat intézményeit. A SZINT Kft. akkor működne jól, ha költséghatékonyan minél kevesebb pénzből működne. Az, hogy a Fidesz megemelte az önkormányzati támogatását a cégnek és pluszban több 10 millió forint van teljesen feleslegesen a társaságnál, azt cégvezetői eredményként eredményként tüntetik fel? Éppen fordítva kellene, hogy működjön a dolog. Haág Zalán képviselő: A Polgármester és az Alpolgármester is olyan tapasztalt jogász, hogy sikerült úgy meneszteni egy cégvezetőt 10 évvel ezelőtt, hogy ez 100 millió forintjába került a városnak. Kioktatást nem kérnek a városvezetéstől ezen a téren. Az elmúlt 10 év legnagyobb nyereségét produkálta a SZINT Kft., változatlan önkormányzati támogatás mellett és vállalkozási üzletága is van a társaságnak. Idézte már, hogy a Munka Törvénykönyve felsorolja, hogy elláthatna a cégvezető tudományos munkakört a munkaviszonya mellett, ez nem kizáró ok, hiszen az idézett kormányrendeletben nevesítve van, hogy a muzeológusi beosztás tudományos munkának számít. A cégvezető azonban ezt nem végzi, hanem szünetel ezen munkaviszonya. Bár megtehetné, de nem teszi meg a vezető. Ilyen értelemben abszolút nem állja meg a helyét, amit a városvezetés mond. Dr. Botka László polgármester, üléselnök: Tudományos munkát végezhetne a cégvezető, de nem munkaviszonyban.

23 Haág Zalán képviselő: Kéri a Polgármestert, hogy olvassa el a Munka Törvénykönyve ide vonatkozó kommentárját. Dr. Botka László polgármester, üléselnök: A dolog teljesen egyértelmű: összeférhetetlen jogviszony áll fenn az igazgató esetében. Dr. Solymos László alpolgármester: Felhívja a figyelmet, hogy jelen ügyvezetőnél már egyszer fennállt egy összeférhetetlen jogviszony és a legutóbbi közgyűlések valamelyikén kellett bizottsági tagságáról lemondania. Folyamatos összeférhetetlen helyzetet teremtenek saját cégvezetőjüknek? Ebben ügyeseknek tűnnek. Ha megszűnne az igazgató munkaviszonya, akkor valószínűleg nem kellene ugyanolyan térítést kifizetni, mint a Fidesz által nagyon jól ismert, párttársuknak nevezett Lengyel Józsefnek, hiszen a jelenlegi városvezetés – dr. Bartha László polgármesterrel ellentétben – nem ilyen szerződéseket köt. Nem 36 havi végkielégítés van a szerződésben, hanem ennél sokkal kevesebb. Dr. Botka László polgármester, üléselnök: Az említett esetben titoktartásról is szó volt. Morbid, hogy a Fidesz-es városvezetés által kötött előnytelen szerződés következményeit a jelenlegi városvezetésen kérik számon. Ez igen érdekes. Nagy Sándor képviselő: Visszatérve az előző szerződésre elmondja, hogy igen érdekes momentum volt az említett perben, amikor hirtelen előkerült egy taggyűlési jegyzőkönyv dr. Bartha László polgármester aláírásával – szinte utólag –, amivel Lengyel József igazgató igazolta, hogy neki milyen hihetetlenül előnyös menedzserszerződése van a fürdővel és ezért azonnal jogosulttá vált a 100 milliós végkielégítésre. Érdekes momentum volt az is, hogy amikor itt tartott az Anna-fürdő beruházása, akkor úgy tűnt, hogy a 1,5 milliárdos beruházás 2 milliárd forintba fog kerülni. A Közgyűlés is tárgyalta azon módosításokat, amelyek hatására végül is a vezetőváltás után lehetséges volt 1,5 milliárd forintból befejezni az Anna-fürdőt. Olyan kiváló, sikeres menedzserről beszélnek s megérdemelte ezt a hatalmas végkielégítést –, aki elment Esztergomba fürdőt építeni és csődbe vitte a várost, hiszen 2-3 milliárddal került többe az esztergomi fürdőberuházás. Szerencse, hogy így járt Szeged, hiszen szinte olcsón megúszta a város a dolgot. Akik aláírták a szerződést a 100 milliós végkielégítésről, ők felelnek azért, hogy ez lehetséges volt. Ezt nevezte a Fidesz pofátlan végkielégítésnek, de biztos, ami biztos, a perben nyert pofátlan végkielégítést továbbra is helyesnek tartják – mint tudják Szász Károly miatt. Kohári Nándor képviselő: Arról is érdemes lenne egy összefoglalót készíteni, hogy a szocialisták által kötött munkaszerződések, a szocialisták által javasolt ügyvezetőkkel milyen kitételeket tartalmaznak/tartalmaztak esetleges szerződésbontás vagy jogviszony, vezetői megbízás megszüntetése esetére, illetve ezek alapján a szocialisták cégvezetői milyen kifizetésekre, prémiumok felvételére váltak jogosulttá. A korrekt tájékoztatást érdekében el kell mondani, hogy a Címzetes Főjegyző által említett múzeumigazgató általi két soros levél mindössze arról tájékoztatja a Városháza megkeresésére az Önkormányzatot, hogy Miklós Péter fizetés nélküli szabadságon van december 31-ig. Haág Zalán képviselő által idézett Munka Törvénykönyve egyértelműen tartalmazza azt, hogy a fizetés nélküli szabadság – mely munkavégzéssel értelemszerűen nem párosul – jogviszonyszüneteltetést is jelent. Egyúttal sajnálkozását fejezi ki akár a Címzetes

24 Főjegyző irányába is, hogy politikai megrendelést hajt végre és politikai nyomásra egy jogilag képtelen és nonszensz, munkajogászokban kacajt kiváltó halandzsával áll elő. Sajnos ez nem jogi kérdés, hanem egy politikai ingyencirkusz, melynek célja az ügyvezető és a Fidesz Frakció tisztességének hírbe hozása és megkérdőjelezése. Ez egy politikai boszorkányüldözés és hisztériakeltés része, nem pedig jogi kérdés. Jogilag a javaslat komolytalan. Dr. Botka László polgármester, üléselnök: Kérdezi a Címzetes Főjegyzőt, hogy vállalja-e a jogászszakmai vitát Kohári Nándor képviselővel? Dr. Mózes Ervin címzetes főjegyző: Kénytelen vállalni a következők miatt: egy jogviszony fennáll vagy nem, az jogi és ténykérdés is. A jogviszony fennáll, ugyanis az teljesen más kérdés, hogy valaki munkát végez-e közben vagy sem. Az ember nem végez munkát, amikor beteg, amikor szabadságon van, amikor a munkavégzési kötelezettsége alól mentesítették, de hogy a jogviszonya fennáll, az nem lehet kérdés. Ha ezen vitatkoznak, akkor nem is jogon, hanem tényeken vitatkoznak, amit szívesen tenne, de nem tudja, hogy a Közgyűlés ideje nem drága-e ehhez. Kijelenti, hogy a jogviszony fennáll és ha a jogviszony fennáll, akkor az összeférhetetlenség is fennáll. Semmiféle politikai rendelést nem szokott kapni és ezen ügyben sem kapott. Ha reá vonatkozott ezen megjegyzés, akkor azt a leghatározottabban visszautasítja. Dr. Botka László polgármester, üléselnök: Arról vitáznak, hogy napirendre tűzik-e a kérdést, s ehhez képest, már az érdemi vitát folytatják le, ráadásul nyílt ülésen. Dr. Gyimesi László tanácsnok: Nagy Sándor képviselő felvetésére elmondja, hogy nem tartják helyesnek, hogy 100 milliós végkielégítést kap valaki, de ezt a szocialisták idézték elő. Azok, akik ezt a törvénysértő döntést meghozták, támogatták, azoknak köszönhető és az ő munkájuk eredménye, hogy 100 milliós kára keletkezett a városnak. Dr. Botka László polgármester, üléselnök: Nem annak, aki a szerződést megkötötte? Dr. Gyimesi László tanácsnok: 100 milliós kártérítést ítélt meg a Kúria – a volt Legfelsőbb Bíróság – jogellenességre hivatkozva. Ismét ugyanott vannak, hogy politikai nyomásra, politikai támadás alapján az MSZP arra kívánja rávenni a Közgyűlést, hogy olyan döntést hozzanak, amely törvénysértő, jogellenes és kártérítést fog maga után vonni. Óva inti ettől a testületet. Valószínűleg ugyanaz a tanácsadó áll a háttérben, aki annak idején azt a sikeres döntést javasolta, ami miatt most 100 milliós kifizetés terheli a város egyik cégét. Nem támogatják azt, hogy a város ismét egy ilyen károkozó magatartásba forduljon. Dr. Botka László polgármester, üléselnök: Miklós Péter igazgató olyan jó igazgató, mint Lengyel József igazgató volt, csak politikai okból támadják. Feltehetően erre a dicséretre az érintett nem igazából vágyott, az pedig egészen morbid érvelés, hogy mindenki hibás, csak az nem, aki ilyen szerződéseket kötött Lengyel Józseffel. Olyan taggyűlési jegyzőkönyvek voltak, amely szerint dr. Bartha László és Lengyel József összeült és eldöntötték, hogy mi a helyzet. Kéri, hogy ne tegyék ezt a képviselők. Ettől függetlenül a jogi helyzet ebben az ügyben teljesen egyértelmű és jelzi,

25 hogyha a testület úgy dönt, hogy nem veszi a kérdést napirendre, ezzel nem oldották meg a törvényellenes állapotot. Szentistványi István képviselő: Laikusként, nem jogvégzett pozícióból nézve nehéz egy ilyen kérdésben – ami eltérő jogértelmezést mutat a két oldalon – állást foglalni. Az előterjesztő és az érintett igazgató szempontjából is azt tartaná célszerűbbnek és ebből valószínűleg korrektebbül lehet kijönni, ha napirenden maradna a kérdés és a képviselők állást tudnának foglalni. Jóhiszemű olvasatát látja a kérdésnek és ha volt is jogsértés, ami felvetődött, de azt nem tudja megítélni, nyilvánvaló, hogy ez rövid idő óta áll fenn és orvosolni lehet. Nem az a megoldás, amit az előterjesztő javasol, hanem az lenne jobb, amit Haág Zalán képviselő mondott, nyilván ez volt mögötte, ami ezt a helyzetet előidézte. Ha ez véletlenül nem is áll meg jogilag, akkor is ennek tudatában születne ez a helyzet. Az igazgató becsülete is inkább azt diktálná, hogy ettől függetlenül napirenden maradjon a kérdés és a vita során a képviselők döntsenek a kérdésben. Az előterjesztő szerint súlyosan, véglegesen megingott a munkáltatói bizalom, amit a képviselő-testület valószínűleg meg tud ítélni. Dr. Botka László polgármester, üléselnök: Másik körülmény is van, éspedig az, hogy az igazgató válaszolni sem volt hajlandó a megkeresésre. 30 nap volt a törvény szerint az összeférhetetlenség megszüntetésére. 30 nap után megkérdezte a városvezetés az igazgatót, de az igazgató nem válaszolt a levélre. Kérdése Szentistványi István képviselőhöz, hogy véleménye szerint ez normális magatartás? Dr. Keresztúri Farkas Csaba képviselő: Úgy tűnik, hogy nagy a gyakorlata annak a Címzetes Főjegyző részéről, hogy bizonyos dolgokat megemlítenek, bizonyos dolgokat pedig nem. A napirendre tűzéssel nem is az a probléma, hogy le akarják-e váltani az ügyvezetőt, hanem az, hogy a határozattervezetben az szerepel, hogy rendkívüli felmondással szüntetik meg a jogviszonyt. Sok mindenről lehet beszélni, de hogy a rendkívüli felmondást megalapozná az biztos, hogy nem. A rendkívüli felmondásnak oka lehetne – és ez kis joggyakorlattal is megállapítható – ha egy másik takarítócégnél dolgozott volna az igazgató, de nem dolgozik az igazgató, hanem szabadságát tölti és ráadásul a Munka Törvénykönyvének idézéséből az lemaradt a Címzetes Főjegyző részéről, hogy kivéve tudományos vagy oktatói munka esetén. Megnézte a múzeum honlapját, ahol ez tudományos munkaként van feltüntetve. Ha meg is állná ez a dolog a helyét, akkor az Alpolgármester is jobban tette volna, a témát körüljárja vagy valamelyik illetékes bizottság elé beterjeszti a javaslatot, hogy oldjanak fel kérdéseket, kérdezzék meg Miklós Péter ügyvezetőt, esetleg vonjanak be külső jogi szakértőt, hogy fenntartható-e a munkaviszony vagy nem. Ha nem tartható fenn, akkor felszólítanák, hogy szüntesse meg az okot. Nem látja, hogy a SZINT Kft. takarítói munkája és a múzeum között olyan dolog lenne, ami a SZINT Kft. érdekeit sértené. Tudomása szerint Miklós Péternek megvan a takarítói végzettsége, hiszen elvégzett egy ide kapcsolódó szakmunkásképzőt, hogy véletlenül se lehessen emiatt belekötni. A korábbi kifizetési ügy vonatkozásában nem kívánja megítélni, hogy milyen volt az említett szerződés, amit a korábbi vezetés kötött a fürdők ügyvezetőjével. Biztos abban – ismerve a korábbi rendszert –, hogy a szerződés nem volt túl előnyös a város számára, viszont elgondolkodtató, ha a bíróságok első és másodfokon kimondják, hogy jogellenesen, visszaélésszerűen gyakorolta a jogát a város a felmondás kapcsán. Ehhez képest még a Kúriához is benyújtanak egy felülvizsgálati kérelmet, holott egyértelmű volt, hogy ezért a városnak fizetnie kell, s újabb 40 millió forintot kell a Szegedi Sport és Fürdők Kft.-nek kifizetnie. Valószínűleg ez a dolog a legkevésbé fáj a Polgármesternek. Így ő sem javasolja a napirendre vételt, éppen abból kifolyólag, hogy rendkívüli felmondásról van

26 szó. Ha megszavazzák a javaslatot, ugyanúgy kárt fognak okozni a városnak. Kéri az Alpolgármestert, hogy jobban készítse elő ezen beadványát, vagy ha személyes érintettségből, haragból van a javaslat, akkor az összes cégvezetőt minden ülésen fel lehet tenni, hogy váltsák le. Dr. Mózes Ervin címzetes főjegyző: Ismét kiemeli, hogy a Munka Törvénykönyve összeférhetetlen helyzetként azt értékeli, ha valakinek a jogviszonya fennáll. A rendkívüli felmondás, mint eszköz és nem marad más eszköze a munkáltatónak, a Közgyűlésnek. Ha az összeférhetetlen helyzetet az érintett nem számolja fel – pl. azzal, hogy munkaviszonyát megszünteti, amelyet egyébként munkavégzésre nem használ –, akkor a munkáltatónak ez az egyetlen eszköze és ezért készült erről az előterjesztés. A tudományos oktatói munkáról nincs információ, mert maga a cégvezető sem adott még írásbeli kérésre sem. Ha ő úgy nem végez munkát, hogy ez tudományos, oktatói vagy bármilyen más munka, erről nincs információjuk. Amiről információjuk van az az, hogy a jogviszony fennáll és van egy magasabb vezetői munkaviszonya is, amellyel ez összeférhetetlen. Aki az ügyet meg tudná oldani, az a cégvezető, aki nyilatkozik, hogy milyen munkakörben van, nyilatkozik, hogy a Munka Törvénykönyve hatálya alá tartozó munkaszerződése vagy közalkalmazotti szerződése van, amellyel nem végez munkát, de ha nem nyilatkozik, akkor a rendelkezésre álló információk alapján tud dönteni a testület. Miután információhiány is van, változatlanul azt állítja, hogy törvényes az előterjesztés azon összefüggésben, hogyha a testület ezen összeférhetetlenséget fel akarja számolni, ezt csak a rendkívüli felmondás eszközével tudja megtenni. Dr. Gyimesi László tanácsnok: Nem vak ez a ló, hanem bátor. Az MSZP és az előterjesztés százzal fut a fal felé, csak közben becsukták a szemüket. Az előterjesztés indokolása szerint a munkaviszony fenntartásához szükséges munkáltatói bizalmat súlyosan és véglegesen megingatta. Azt akarja a városvezetés bebizonyítani a Munkaügyi Bíróság előtt, hogy a fennálló jogi helyzet súlyosan és véglegesen megingatta a munkáltató bizalmát. Hétfő esténként az RTL Klubon megy a Showder-klub és javasolja az előterjesztőnek, hogy ott lépjen fel ezen javaslattal. Dr. Botka László polgármester, üléselnök: A vicces az, hogy a Fidesz azt gondolja, hogy a Fidesz által önkormányzati cégek élére ültetett rokonaik és párttisztségviselőikre nem vonatkoznak Magyarországon a törvények. Ez egészen elképesztő. Véleménye szerint többször körbe járták a jogi helyzetet, a Címzetes Főjegyző is többször ismertette. Hangsúlyozza, hogy a napirendről tárgyalnak, bár ehhez képest már az érdemi vita is megkezdődött. Ezt a helyzetet nem oldják meg azzal, hogyha nem veszik napirendre a kérdést és nem hoznak valamilyen döntést. Az is nagy kérdés, hogy az igazgató miért akarta tavasszal, hogy a megbízási szerződése munkaviszonnyá alakuljon, mert amíg megbízási szerződése volt, addig ez a kérdés fel sem merült. Szentistványi István képviselő: Dr. Gyimesi László tanácsnok is arra utalt, hogy ez a bizalom súlyosan és véglegesen megingott, ezt akkor lehetne cáfolni vagy igazolni, ha napirendre kerülne a javaslat és a testület a határozatban szereplőket maga demonstrálná, adott esetben, hogy nem ingott meg a bizalom. Ha az előterjesztés nem kerül napirendre, akkor abból esetleg az igazgató jöhet ki rosszul, mert esetleg kiderülne, hogy ez a mondat nem állja meg a helyét. A munkáltatói bizalmat a Közgyűlés gyakorolja. Dr. Botka László polgármester, üléselnök: A rendszerváltás óta összeférhetetlenségi ügyekben

27 magasan a szegedi Fidesz-es csapat a legjobb, szinte már alig van valaki a képviselők közül, aki ebben nem lett volna érintett. Kalmár Ferenc és dr. Bohács Zsolt képviselők teljesen jogtalanul vettek fel tiszteletdíjakat felügyelőbizottsági tagságokért, mert nem vették észre, hogy hosszú ciklusok óta összeférhetetlen egy parlamenti képviselőnek ilyen jellegű tisztséget betöltenie. Több képviselőnél is felmerült összeférhetetlenség, bár ez alapvetően azért van, mert az a fajta mentalitás, ami abból indul ki, hogy a Fidesz a törvények és a jogszabályok fölött állnak, az ilyen eseteket produkál. Ebből minden szegedi le fogja vonni a következtetést. Dr. Keresztúri Farkas Csaba képviselő: Felhívja a Polgármester figyelmét, hogy az ülésvezetésnél nem ő a tanár, a képviselők pedig a diákok, akiket ilyen módon meg lehet róni. Kéri betartani az alapvető tiszteletet egymás iránt. A Címzetes Főjegyző ismét kissé szelektíven idézte a Munka Törvénykönyvét. Az összeférhetetlenség kapcsán benne van, hogy kivéve tudományos, oktatói, kulturális tevékenység. Véleménye szerint ez a dolog nem lett tisztázva. Kérdése, hogy miért csak ez az egyfajta jogosultsága van a munkáltatónak, a rendes felmondást miért nem lehetett javasolni? A Címzetes Főjegyző kifejezetten a rendkívüli felmondásra hivatkozott. Dr. Mózes Ervin címzetes főjegyző: Azért, mert az összeférhetetlenséget meg kell szüntetni és nem egy hosszú eljárás kapcsán, hanem igen gyorsan. Ha a testület úgy ítéli meg – és az előterjesztő úgy ítélte meg –, hogy az összeférhetetlenség fennáll, akkor azzal nem lehet várni a rendes felmondások hosszú ideje alatt. Ez az egyetlen eszköz véleménye szerint a 30 nap miatt. Ha a helyzet fennáll, akkor ez több, mint 30 nap. Mindenki, amikor rájött arra, hogy összeférhetetlen helyzetben van, akkor önként feloldotta a helyzetet vagy magától vagy a Közgyűlés felhívására. Nem tudják azt, hogy milyen munkakör az, amit éppen most nem lát el a cégvezető, hiszen erről ő nem nyilatkozott. Ha az igazgató nem nyilatkozik, akkor csak azt tudják értékelni, amit ismernek. Többször elmondta, hogy az igazgató jogviszonya fennáll. Dr. Gyimesi László tanácsnok: Itt hangzott el, hogy nem tudják, milyen jogviszony áll fenn. Nem tudják, hogy összeférhetetlen vagy sem és így akarnak egy rendkívüli felmentést eszközölni? Dr. Botka László polgármester, üléselnök: Tudják, mert a múzeumigazgató levélben megerősítette, hogy munkaviszonyban van az igazgató. Dr. Mózes Ervin címzetes főjegyző: Amikor jogi kérdésekről vitatkoznak, akkor ne vigyenek bele politikát. Arról van szó, hogy a városvezetés tudja, hogy az összeférhetetlen helyzet fennáll. Azt nem tudja senki bizonyítani, hogy a kivétel alá tartozó-e az a jogviszony, amiről a cégvezető nem nyilatkozik. Amiről tudnak az az, hogy összeférhetetlen és ez tény, amelynek a 30 napja letelt. Meg tudná cáfolni az igazgató, hogy milyen jogviszonyban van, de erről nem nyilatkozott. Nyilatkozott viszont a munkáltató, aki ezt megerősítette. Erről tud az Önkormányzat. Dr. Keresztúri Farkas Csaba képviselő: Hogy feloldják ezt a polémiát és véletlenül se kelljen újabb 10 vagy 100 milliókat kifizetni jogellenes felmondás címén, kéri az igazgatót, hogy haladéktalanul tegye meg a nyilatkozatát, illetve az illetékes bizottság mielőbb vegye napirendjére a kérdést és ott vizsgálják meg a kérdés. Ha továbbra is fennáll a kérdés és nem szünteti meg az igazgató az

28 összeférhetetlenséget, akkor a képviselő-testület legközelebbi ülésén kezdeményezzék a felmentését. Dr. Botka László polgármester, üléselnök: Szavazásra bocsátja azon javaslatot, hogy vegye a testület mai ülésének napirendjére 33.1. szám alatt a SZINT Kft. ügyvezetőjének visszahívása, valamint pályázat kiírása az ügyvezetői tisztségre tárgyú előterjesztést. A Közgyűlés a javaslatot 12 igen, 16 nem szavazattal, 1 tartózkodás mellett nem fogadja el. (A jelenlévő képviselők közül 29 fő szavazott.) Dr. Botka László polgármester, üléselnök: Hangsúlyozza, hogy ettől a törvényellenes állapot nincs megoldva, legfeljebb azt az üzenetet küldte a Közgyűlés Fidesz-es – Jobbikos többsége, hogy vannak emberek – leginkább az ő általuk kinevezettek –, akikre nem vonatkoznak a törvények. IKV Zrt. igazgatótanácsát kívánja az előterjesztő kibővíteni. Hogy mitől halaszthatatlan az ügy, azt nem tudja. Dr. Solymos László alpolgármester: Érthetetlen az ügy. A javaslat szerint az IKV Zrt. 3 fős igazgatóságát javasolja az előterjesztő 5 fősre bővíteni. Tegnap dr. Keresztúri Farkas Csaba a Jogi, Ügyrendi és Közbiztonsági Bizottság ülésén csizmaszárból húzta elő az előterjesztést és a megnövekedett munkaterhekkel indokolta a javaslatot. Nem tudja, hogy milyen munkaterhek növekedtek az IKV Zrt.-nél, vagy ha növekedtek is, azok adott esetben éppen az igazgatóság tagjainak a munkateher-növekedését okozták-e. Valószínűleg nem, itt valami másról, valamilyen politikai alkuról lehet szó, aminek a hátterében az áll, hogy valakinek valamelyik rokonát, ismerősét ebbe a cégbe be kell ültetni. Dr. Botka László polgármester, üléselnök: Véleménye szerint ennél rosszabb a helyzet. Itt alkuról van szó, de ennek az alkunak semmi köze nincs a politikához és még kevésbé semmi köze nincs Szeged városához. Feltehetően a Fidesz-en belül, vagy a Fidesz-Jobbik mutyikoalícióban valamiféle elszámolási vita támadt és ezt úgy tudják megoldani, hogyha két embert betesznek az igazgatóságba. Megítélése szerint ezek majd ki fognak derülni. Nem támogatja a javaslatot. Szavazásra bocsátja azon javaslatot, hogy a testület vegye mai ülésének napirendjére az IKV Zrt. igazgatótanácsának kibővítésére vonatkozó javaslatot. A Közgyűlés a javaslatot 17 igen, 12 nem szavazattal elfogadja. (A jelenlévő képviselők közül 29 fő szavazott.) Dr. Botka László polgármester, üléselnök: Úgy tűnik ehhez megvan a szükséges érdekeltség. A távhődíj vonatkozásában nem a testület, hanem az Energiahivatal dönt. Megtehetik, hogy nem foglalnak állást. Megkérdezte a bizottságot, de konkrét javaslatot az indítvány nem tartalmaz. Tartózkodni kíván a szavazáskor. Szavazásra bocsátja azon javaslatot, hogy vegye a testület mai ülésének napirendjére a távhőszolgáltatási díjak ármegállapításával kapcsolatos állásfoglalás tárgyú előterjesztést.

29 A Közgyűlés a javaslatot 17 igen, 1 nem szavazattal, 11 tartózkodás mellett elfogadja (A jelenlévő képviselők közül 29 fő szavazott.) Dr. Botka László polgármester, üléselnök: Szentistványi István képviselő javasolta, hogy ne tárgyalja a testület mai ülésén a természeti területek és emlékek védelmére vonatkozó rendeletmódosítást. Szavazásra bocsátja Szentistványi István képviselő javaslatát, hogy a mai ülésen ne tárgyalja a testület a rendelet-módosításra vonatkozó előterjesztést. A Közgyűlés a javaslatot 26 igen, 1 nem szavazattal, 2 tartózkodás mellett elfogadja. (A jelenlévő képviselők közül 29 fő szavazott.) Dr. Botka László polgármester, üléselnök: Szavazásra bocsátja a módosított napirendi javaslatot. A Közgyűlés a javaslatot 29 igen szavazattal egyhangúlag elfogja és a következő határozatot hozza: 231/2012. (VI.22.) Kgy. sz. Határozat Szeged Megyei Jogú Város Közgyűlése 2012. június 22-i rendes ülésének napirendjét az alábbiak szerint állapítja meg: NYILVÁNOS ÜLÉS Rendelet-tervezetek: 1. Központi jogszabályváltozásból adódó rendelet-módosítások 1.1. Helyi adórendeletek módosítása Előterjesztő: Polgármester 1.2. A talajterhelési díjról szóló 32/2004. (VI.28.) Kgy. rendelet módosítása Előterjesztő: Városüzemeltetési és Fejlesztési Bizottság 1.3. A köztisztviselők jogállására vonatkozó törvényi szabályozás megváltozása miatti közgyűlési rendeletmódosítások Előterjesztő: Polgármester 2. Az Önkormányzat tulajdonában lévő lakások és helyiségek elidegenítéséről szóló 17/1994. (IV.26.) Kgy. rendelet módosítása Előterjesztő: Polgármester 3. Szeged Megyei Jogú Város Építési Szabályzatának és Településszerkezeti Tervének módosítása Előterjesztő: Polgármester 4. Az Önkormányzat 2012. évi költségvetésének módosítása Előterjesztő: Polgármester

30 Költségvetési, városüzemeltetési, vagyoni tárgyú előterjesztések: 5. Önkormányzati tulajdonú gazdasági társaságokkal kapcsolatos tulajdonosi döntések Előterjesztő: Alpolgármester 5.1. Önkormányzati tulajdonú gazdasági társaságokkal kapcsolatos cégvezetői javaslatok Előterjesztő: Gazdasági társaságok vezetői 5.2. A távhőszolgáltatási díjak ármegállapításával kapcsolatos állásfoglalás Előterjesztő: Városüzemeltetési Iroda vezetője 6. A 100%-os önkormányzati tulajdonú gazdasági társaságok 2011. évi beszámolója Előterjesztő: Gazdasági társaságok vezetői és Alpolgármester 7. A 100%-os önkormányzati tulajdonú gazdasági társaságok ügyvezető igazgatóinak, vezérigazgatóinak 2011. évi prémiumfeladat értékelése Előterjesztő: Városüzemeltetési Iroda vezetője 8. A 100%-os önkormányzati tulajdonú gazdasági társaságok 2012. évi üzleti terve Előterjesztő: Gazdasági társaságok vezetői és Alpolgármester 9. A 100%-os önkormányzati tulajdonú gazdasági társaságok ügyvezető igazgatói, vezérigazgatói 2012. évi prémiumfeladatainak meghatározása Előterjesztő: Alpolgármester 10. A támogatott szennyvízcsatorna-bekötések finanszírozása Előterjesztő: Városüzemeltetési Iroda vezetője 11. Ingatlanok közgyűlési döntést igénylő kérdései Előterjesztő: Polgármester 12. Preferált szervezet részére helyiség bérbeadása Előterjesztő: Polgármester 13. Pályázatok közgyűlési döntést igénylő kérdései Előterjesztő: Polgármester 14. A Partfal közbeszerzések tárgyú 5133-248/2012. (V.03.) JÜKB sz. és az 5133-272/2012. (V.17.) JÜKB sz. határozatok végrehajtásának felfüggesztése Előterjesztő: Polgármester Oktatási, kulturális, egészségügyi, szociális és egyéb tárgyú előterjesztések: 15. A 2012/2013. tanév előkészítése Előterjesztő: Alpolgármester 16. A 2012/2013. óvodai nevelési év előkészítése Előterjesztő: Alpolgármester 17. Alapító okiratok módosítása Előterjesztő: Alpolgármester

31 18. A Somogyi Károly Városi és Megyei Könyvtár magasabb vezetői beosztására kiírt pályázati felhívás elfogadása Előterjesztő: Polgármester 19. Döntés Jedlik Ányos szobrának kihelyezéséről Előterjesztő: Oktatási, Kulturális és Sportiroda vezetője 20. Várostérkép térplasztikák kihelyezése vakok és gyengénlátók számára Előterjesztő: Oktatási, Kulturális és Sportiroda vezetője 21. A Szeged-Csanádi Egyházmegyével kötött ellátási szerződés módosítása Előterjesztő: Polgármester 22. Közterület elnevezése Előterjesztő: Általános Igazgatási Iroda vezetője 23. A Közgyűlés állandó bizottságainak beszámolója (2011. november 1. – 2012. április 30.) Előterjesztő: Bizottságok elnökei 24. Szeged Megyei Jogú Város Közgyűlésének 2012. II. félévi munkaterve Előterjesztő: Polgármester 25. Tájékoztató a lejárt határidejű közgyűlési határozatok végrehajtásáról Előterjesztő: Címzetes Főjegyző Önálló képviselői indítványok 26. Az Önkormányzat költségvetéséről szóló 14/2012. (III.06.) önkormányzati rendelet módosítása Előterjesztő: Kosik Dénes Pál és Mihálffy Béla képviselők 27. Az Önkormányzat költségvetésének végrehajtási szabályairól szóló 15/2012. (III.06.) önkormányzati rendelet módosítása Előterjesztő: Kosik Dénes Pál és Mihálffy Béla képviselők 28. Parkolóhelyek bevonása a fizető parkolási rendszerbe a Feketesas utcában és a Kiss Ernő utcában Előterjesztő: Dr. Keresztúri Farkas Csaba képviselő 29. A Szegedi Dugonics téren elhelyezendő délvidéki országzászló emlékére állítandó emlékmű Előterjesztő: Dr. Keresztúri Farkas Csaba képviselő 29.1. Kiskundorozsmai stációk rekonstrukciójának befejezése Előterjesztő: Hüvös László 29.2. Az önkormányzat tulajdonában lévő nem lakás céljára szolgáló helyiségek bérbeadásáról szóló 15/2000. (III.31.) Kgy. rendelet módosítására Előterjesztő: Dr. Gyimesi László tanácsnok

32 29.3. Szeged Megyei Jogú Város Önkormányzata Közgyűlésének ..../2012. (….) önkormányzati rendelete az üzletek éjszakai nyitva tartásának rendjéről, valamint a 19/2012. (V.08.) ör. módosításáról Előterjesztő: Dr. Gyimesi László tanácsnok 29.4. Megbízási szerződés rendes felmondása az ERIX Biztosítási Alkusz és Tanácsadó Kftvel, szerződéskötés az Önkormányzat által lefolytatott biztosítási alkusz beszerzésére vonatkozó beszerzési eljárás győztesével Előterjesztő: Dr. Gyimesi László tanácsnok Zárt ülés 30. A Tömörkény István Művelődési Ház igazgatói beosztásának betöltésére érkezett pályázatok elbírálása Előterjesztő: Polgármester 31. A Tabán Általános Iskola és Alapfokú Művészetoktatási Intézmény igazgatói beosztására érkezett pályázat elbírálása Előterjesztő: Polgármester 32. Egyes 100 %-os önkormányzati tulajdonú gazdasági társaságok könyvvizsgálójának megválasztása Előterjesztő: Városüzemeltetési Iroda vezetője 33. Önkormányzati érdekből történő elhelyezés meghosszabbítása Előterjesztő: Polgármester Fellebbezések elbírálása: 34. Önkormányzati hatósági ügyekkel kapcsolatos fellebbezések elbírálása Előterjesztő: Címzetes Főjegyző Erről jegyzőkönyvi kivonaton értesítést kapnak: a tisztségviselők, a Címzetes Főjegyző, az Aljegyző, a Jegyzői Iroda.

( 11,03 – 11,06 óráig s z ü n e t )

33 1. Központi jogszabályváltozásból adódó rendelet-módosítások 1.1. Helyi adórendeletek módosítása Előterjesztő: Polgármester 1.2. A talajterhelési díjról szóló 32/2004. (VI.28.) Kgy. rendelet módosítása Előterjesztő: Városüzemeltetési és Fejlesztési Bizottság 1.3. A köztisztviselők jogállására vonatkozó törvényi szabályozás megváltozása miatti közgyűlési rendeletmódosítások Előterjesztő: Polgármester

Dr. Botka László polgármester, üléselnök: Javasolja együtt tárgyalni a napirendi pontokat, mivel a módosítások központi jogszabályváltozásból adódnak. A testületnek nincs mozgástere, mert jogszabályokat kell átvezetni. Mostanában a Parlamentben, hogyha egy törvény egy hónapot túlél, akkor az már egy komoly idő. A helyi adókra vonatkozó törvényeket az elmúlt időszakban többször megváltoztatták. A múlt hónapban is kellett helyi rendeletet módosítani. Ezek átvezetését tartalmazza az 1.1. javaslat. A talajterhelési díjról is törvény rendelkezik. 15-szörösére emelte a törvény a talajterhelési díjat, amit azoknak kell fizetniük, akik nem csatlakoztak Szegeden a csatornahálózatra. 350 háztartást érint a változás Szegeden. Egyetlen jogszabályi lehetőségük van főszabály szerint, hogy kedvezményt adjanak, kérdés, hogy ez mekkora legyen. Információi szerint 50 %-os kedvezményt javasol a bizottság fél évre. Ezt azért tudja támogatni, mert ez azt jelenti, hogy a 350 háztartás tudja, hogy fél éve van rákötni a csatornára. Ezek azok a háztartások, ahol van csatorna, csak saját döntés alapján nem kötöttek rá, hanem továbbra is máshogy oldják meg a szennyvízkezelést. A bizottság ezen javaslatát el tudja fogadni és akkor konszenzussal meg tudják hozni a döntést. Hangsúlyozza, hogy nem önkormányzati döntésről van szó, hanem törvény emelte 15-szörösére a talajterhelési díjat mindazok számára, akik nem kötöttek rá a csatornahálózatra. Kalmár Ferenc tanácsnok: A Polgármester éllel mondja, hogy mit tesz a Parlament, s hogy 15szörösére növeli a talajterhelési díjat, de emlékeztetni kívánja, hogy ezzel a problémával az ISPA beruházás óta küszködik a város. A Polgármester is tisztában van azzal, hogy sok esetben megvalósította a város a csatornát és sokan nem kötöttek a csatornára, mert azt mondták, hogy az többe fog kerülni. Eddig is megoldották a szennyvíztárolást szikkasztó vagy más módszerekkel és a jövőben is el fogják intézni. Sok utcában várni kellett annak érdekében, hogy ráköthessenek a csatornára. Azt is meg kell jegyezni, hogy a lakossági rákötések támogatottak, a Vízügyi Építési Alapban van egy 50 milliós keret, ami a lakossági bekötéseket támogatja. Minden adott volt annak érdekében, hogy a lakosság a bekötéseket megtegye és kihasznált legyen az az óriási beruházás, amit európai uniós finanszírozással a város megvalósított. 10 milliárd forintba került a csatornázás 100 %-ossá tétele, valamint a szennyvíztisztító is. Ez egy olyan intézkedés, ami tovább sarkallja a rákötést, hogy ne álljon kvázi kihasználatlanul ez az óriási városi beruházás. Dr. Botka László polgármester, üléselnök: Semmi vita nincs közöttük, pusztán tényként jelezte, hogy nem a város döntése a 15-szörös emelés, hanem parlamenti döntés. Azt nem tartotta volna

34 méltányosnak, ha egyik percről a másikra, mindenféle figyelmeztetés és átmenet nélkül egy 15szörös óriási teher szakadna bárkire is. De miután nem ez a törvény, ami 15-szörösére emeli a talajterhelési díjat, hanem egy másik jogszabály lehetővé teszi ebben az esetben a méltányosság adását, ezért maximálisan egyetért azzal, hogy adjanak egy nagyon jelentős – 50 %-os – méltányosságot – de csak fél évre –, így megteremtve a lehetőséget, hogy az érintetteknek legyen idejük a rákötést megtenni. Kéri az illetékes irodát és a Címzetes Főjegyzőt, hogy keressék meg annak a jogszabályi és törvényes módját, hogy gyorsan és határozottan kapjanak tájékoztatást az érintettek, hogy fél évük van a rákötésre, mert egyébként egy 15-szörös teher fog részükre megjelenni. A Címzetes Főjegyző megjegyzi, hogy erről már intézkedett. Juhász Gyula képviselő: Közel 80 ezer szegedi háztartásból érint 350 ingatlant ez az intézkedés. Van még a testület előtt egy előterjesztés, ami még kapcsolódik ehhez a témához: a Vízügyi Építési Alapból évente 50 millió forint támogatást tudnak – 50 %-os mértékben – biztosítani azoknak, akik a csatornahálózatra, szennyvízelvezető-csatornahálózatra kívánnak rákötni. Ezt a keretet kifejezetten a lakosság részére kívánják fenntartani, ezzel is elősegítve az érintett 350 ingatlantulajdonost – és a vállalkozásokat ebből a körből most kivennék – hogy a rákötések megtörténjenek. Ez is azt a célt szolgálja, hogy akik eddig nem kötöttek rá a csatornára – kihasználva az 50 %-os féléves kedvezményt, amelyet a Városüzemeltetési és Fejlesztési Bizottság javasol a Közgyűlésnek elfogadásra – mielőbb rácsatlakozhassanak a hálózatra. Ez egy februári jogszabályi változás volt, ami viszonylag későn került a Városüzemeltetési és Fejlesztési Bizottság elé, a június 14-i ülésen tudták először tárgyalni. A bizottság heti rendszerességgel ülésezik és kéri az illetékes irodát, hogyha ilyen jogszabályi átvezetésre kerül sor, akkor az a bizottsághoz előbb kerüljön át, hogy legyen ideje a bizottságnak időben dönteni, mert most a bizottsági SZMSZ határait feszegetve kerülhetett ez a javaslat a testület elé. Dr. Botka László polgármester, üléselnök: Az SZMSZ szerint került a javaslat a testület elé, mert az alapmeghívóban szerepeltette a rendelet-tervezetet és ezzel párhuzamosan alakította ki a bizottság a véleményét. Azzal szembesül a hivatal és a városvezetés is, hogy mostanában nem az a törvény a Parlamentben, amit a Parlament megszavaz, hanem ami a következő hónapban is törvény. A helyi adókra vonatkozóan már kb. háromszor került sor módosításra az elmúlt néhány hónapban. Dr. Solymos László alpolgármester: Fel kívánja hívni egy dologra a figyelmet, ami a magyar állampolgárok mindennapjait megkeseríti. Az elmúlt másfél-két évben szokásossá és mindennapossá vált, hogy hirtelen különböző jogcímeken adókat, illetékeket és egyéb kötelezettségeket rónak a magyar állampolgárokra. Ennek a mérhetetlen arroganciának a sorába illik be az, hogy egy ütemben 15-szörös díjemelést kívánnak a magyar állampolgárok nyakába varrni. Nem mindegy, hogy köbméterenként 120 Ft-ot vagy 1800 Ft-ot kell fizetni az el nem szállított szennyvíz után. Kalmár Ferenc képviselőnek arra figyelemmel kellene lennie, hogy a parlamenti törvényhozással nem összekeverendő az, hogy helyben, Szeged Önkormányzata ehhez a csatornabekötéshez támogatást nyújt. A Parlamentben sorra hozzák azokat a jogszabályokat, amelyek nehezebb helyzetbe hozzák a szegedieket és a magyar állampolgárokat és ezeket igyekszik a város kompenzálni, illetve valamilyen formában mérsékelni. E kettő nem ugyanaz.

35 Gila Ferenc képviselő: Valóban többször léptek a kérdésben, hogy kedvezményeket biztosítsanak a rákötésekhez, akik annak idején ezt nem tették meg. Bízik abban, hogy ez a drasztikus talajterhelési díj majd erre hatással lesz. Az üzemeltetőnek ellenőriznie kellene a rejtett talajterhelőket, talajszennyezőket. Van, akihez be van vezetve a csatorna, de nem kötött rá, továbbra is a felszíni talajvízelvezetőbe keveri a szennyvizet, vagy szikkasztó rendszert működtet, továbbterhelve a talajt. Fel kívánja hívni az üzemeltető figyelmét, hogy ellenőrizze, hogy a tényleges bekötések, tényleges rákötéseket jelentenek-e. Juhász Gyula képviselő: Az Alpolgármester által kifejtettekre elmondja, hogy a jogalkotói szándék az, hogy miután Magyarország az elmúlt 10-12 évben igen jelentős összeget költött – nem kevés uniós forrás felhasználásával – arra, hogy kiépítse a teljes szennyvízelvezető rendszert – pl. Szegeden 100 %-os lefedettséget érhessenek el – valamilyen módon azokat, akik valamiért eddig nem éltek a lehetőséggel, rá kell szorítani a bekötésekre, hozzájárulva ezzel is a környezetvédelemhez. A jogalkotói szándék helyes, a módszerről lehet vitatkozni, hogy a 15-szörös emelés mennyire helytálló. A jogalkotói szándék helyességét nem célszerű kétségbe vonni. Gila Ferenc képviselő által elmondottakra megjegyzi, hogy a szolgáltatónak valóban ellenőrizni kell a bekötéseket, bár meglehetősen furcsa az a háztartás, aki a vízszolgáltatás igénybe vétele után fizeti a szennyvízszolgáltatásért is a díjat, egyébként pedig valamilyen oknál fogva mégis a saját szikkasztóját használja. Egyszerre fizet a szolgáltatásért, a szennyvízelvezetésért, másrészt pedig szennyezi a környezetet. Biztos, hogy vannak ilyenek, de bíznak abban, hogy minél kevesebben. Dr. Botka László polgármester, üléselnök: Megállapítja, hogy a napirenddel kapcsolatban más észrevétel, hozzászólás nincs.

2. Az Önkormányzat tulajdonában lévő lakások és helyiségek elidegenítéséről szóló 17/1994. (IV.26.) Kgy. rendelet módosítása

Előterjesztő: Polgármester Dr. Botka László polgármester, üléselnök: A bizottságok megvitatták a javaslatot. Megállapítja, hogy a napirenddel kapcsolatban észrevétel, hozzászólás nincs.

3. Szeged Megyei Jogú Város Építési Szabályzatának és Településszerkezeti Tervének módosítása Előterjesztő: Polgármester Dr. Botka László polgármester, üléselnök: Előterjesztői módosítás került kiküldésre a napirendhez. Megállapítja, hogy a napirenddel kapcsolatban észrevétel, hozzászólás nincs.

36 4. Az Önkormányzat 2012. évi költségvetésének módosítása Előterjesztő: Polgármester

Dr. Szentgyörgyi Pál képviselő: Ebben az évben először módosítják az eredeti költségvetést, melynek megfelelően az átvezetések a szokásos technikai jellegű feladatok végrehajtása, bizottsági döntések, keretek felhasználása, illetve intézmények által kezdeményezett költségvetési módosítások. Nagy számokkal is találkozhatnak, hiszen a félév során most tudnak számot adni arról, hogy az államkincstárral való elszámolásból milyen plusz támogatások érkeztek: így szociális feladatokra mintegy 520 millió forint, hogy látható legyen, hogy a közalkalmazottak milyen helyzetbe kerültek a személyi jövedelemadó jogszabályok kapcsán, s ez jól példázza azt, hogy bérkompenzációra az Állam 176 millió forintot kénytelen költeni azért, hogy ne járjanak rosszul a közalkalmazottak. Az előirányzatok között található tételek jelentős fejlesztésekhez is kapcsolódnak. Így például szerepelnek benne a Szeged-Törökkanizsa kerékpárút költségei, ami már el fog indulni és egyszerre van költségnövekedés és jelentős költségmegtakarítás is. Az Agóra beruházás is szerepel az anyagban és a közbeszerzési eljárás végén a felmerülő többletköltség rendezésével elkezdődhet és be is tud fejeződni ebben az évben a Vásárhelyi Pál utca II. üteme. Az árvízvédelmi rendszer előkészítésével kapcsolatban úgy tűnik, hogy ebben az évben azok a költségek, amelyeket terveztek nem jelennek meg, így itt megtakarítás jelentkezik. Hitelt kellett igénybe venni a panelépületek felújításához, az önkormányzati támogatás kiutalásához. Még 2008. évi panelpályázatokkal kapcsolatban érkezett állami támogatásról döntés és ezt kell kiegészíteni önkormányzati támogatással. Sajnos a 2009. évi pályázatok kapcsán – bár rendelkezik a város egy jelentős hitelkerettel, hogy önkormányzati támogatást adjanak ezen épületeknek – mindaddig nem tudják használni ezt a hitelkeretet, amíg az állami támogatásról nem döntenek, amelyről azonban úgy tűnik, hogy nem kívánnak dönteni. Érdeklődtek a kormányzatnál ezzel kapcsolatban és azt a választ kapták, hogy teljesen bizonytalan. A legnagyobb tétel, ami a közgyűlési előterjesztésben és a határozatok között szerepel az a stabilitási törvénnyel összefüggésben fennálló rövid lejáratú hitelállománnyal kapcsolatos döntési kényszer. Az Önkormányzat végrehajtási rendelete minden évben felhatalmazta a Polgármestert, hogy a meglévő rövid lejáratú hitelkeretét ugyanazzal az összeggel újítsa meg és ennek megfelelően eljárva ez évben is megújításra került a hitel. Ennek most van egy június végi technikai lejárata, s tárgyalnak a Kereskedelmi Bankkal az év végi meghosszabbítás ügyében, ugyanakkor a stabilitási törvény előírta az önkormányzatoknak, hogy csak az minősül rövid lejáratú hitelnek, amely év közben kerül felvételre és év végén visszafizetésre. Nem történhet átcsúszás a rövid lejáratú hitelnél. Ugyanakkor tudni kell azt is, hogy a Szeged Önkormányzata rendelkezésére álló rövid lejáratú hitelállomány nagy része a korábbi évek működési veszteségét finanszírozza. A 9 milliárdból kb. 3 milliárd forint az, ami igazából mozog – mint folyószámla hitelkeret, s ami időnként teljesen nullára is megy –, a maradék 6 milliárd forintból 4 milliárd forint az, ami 2002 előtt került felvételre az Önkormányzat által és ezt nem sikerült csökkenteni és az ezt követő években még néhány évig működési hiány is volt a városban, amelynek a finanszírozása is benne van ebben a hitelállományban. Tavaly és idén is próbálták már előirányzatosítani ennek a törlesztését, azonban olyan politikai helyzet alakult ki a városban, hogy ilyen jellegű előirányzatot nem tudtak belesulykolni a költségvetésbe, tehát nem volt forrásuk a rövid lejáratú hitelállomány csökkentésére. Az előírások szerint ezt a hitelállományt éven túli hitellé kell átalakítaniuk, az éven túli hitellel kapcsolatban pedig kormányzati döntésre van szükség, a kormányzati döntéshez pedig a Közgyűlésnek kell állást foglalnia. Hangsúlyozza, hogy nem új hitelfelvételről van szó. Ezen hitelnek egy része stabilan fennáll, másik része pedig a bevétel-kiadás különbözetét finanszírozza. Abba a kényszerhelyzetbe került a város, hogy át kell alakítani éven túli hitellé, amelyről még folynak a tárgyalások a bankkal, de el kell kezdeni a kormányzati

37 engedélyezést. A törvény hatására eddig nem igen volt még eljárási menet. Arról tudnak, hogy Hódmezővásárhely 23 milliárd forint összegű új hitelre kapott lehetőséget a Kormánytól, ami meghaladja a fennálló hitelállományukat – amely 20 milliárd forint körüli – és ez a növekedés bizonyára a következő évek fejlesztéseire ad lehetőséget. Növekedést Szeged nem tervez sem a rövid lejáratú, sem az éven túli hiteleknél a meglévő keretek kihasználásán túl, ugyanakkor a Közgyűlésnek döntenie kell a hitelmegújítással kapcsolatban arról, hogy megkezdik a kormányzati engedélyezési eljárást és ennek megfelelően tárgyalnak a bankkal. Csuka fogta róka helyzetben van a város, mert be kellene nyújtani a szerződéseket is, amelyről először a banknak kellene dönteni, de az egy hosszabb menet lesz és a közbeszerzési eljárást is le kell bonyolítani, tehát ez év végéig fog lebonyolódni. Póda Jenő tanácsnok: A sok technikai és egyéb átvezetésen kívül a legfontosabb kérdés ismét a város hitelállománya. Valóban ezek a rövid lejáratú hitelek jelentik a problémát, amelyek az új törvényi szabályozás szerint nem maradhatnak éven túliak, tehát mindenképpen olyan megoldást célszerű keresni, amelyik nem csak technikailag, de tartalmilag is kezeli ezt a problémát. Emlékeztetőül elmondja, hogy az elmúlt években sokszor szólt arról, hogy a város eladósodása előbb-utóbb komoly problémát fog jelenteni, de önmagában nem az a probléma, amit most tárgyalnak, de látható a kormányzati szándék és kényszer alatti megoldás, mely szerint egységesen szeretnék látni nem csak az ország költségvetési helyzetét és teljes eladósodottságát, hanem az ebbeni igen jelentős önkormányzati szféráét is. Az elmúlt időben a megelőző kormányok áldásos tevékenysége azt eredményezte, hogy Magyarország fuldoklik az adósságban, ami érinti az Államot és az önkormányzatok döntő többségét, a családokat és a gazdasági szférát is. Ez az adósságállomány ráadásul bűnös módon, de idegen pénz, nem forintban, hanem jórészt külföldi devizában keletkezett, melynek súlyos következménye, hogy az árfolyamkockázat növeli ezeket az adósságterheket. A Kormány célja a törvényi szabályozással, hogy mintegy kvázi konszolidált mérleg keretében lássa az ország teljes adósságszolgálatát, mely véleménye szerint helyes és a rendcsinálás első szükséges, de messze nem elegendő feltétele. Ennek első hulláma ért most ide Szegedre, amikor rendbe kell tennie a városnak is – a törvényi előírások szerint – az éven túli rövid lejáratú hitelállomány-kérdést, illetve meg kell találni annak a módját, hogy éven túlivá lehessen tenni ezeket a hiteleket – bár elvben kezelhető ez másként is –, ha el akarják kerülni, hogy év végén minden szereplővel – nem könnyű technikai és jogi egyeztetések és költségvetési előterjesztéses vita után – bezárják, kivezessék ezeket a tételeket december 31-ével és január 1-jén esetleg újrakezdjék. A városvezetés azon szándékával, hogy tegyék éven túlivá ezeket a rövid lejáratú hiteleket, egyet lehet érteni. Hogy ennek kapcsán most a kormányzathoz kell menni, ahol nem csak azt fogják mérlegelni, hogy jelen esetben a konkrét három tétel kapcsán hogyan lehet engedélyezni és milyen következményei lehetnek – akár – az államháztartásra is, hanem a teljes adósságállomány átvilágítás alá kerülhet Szeged esetében. Ezen törekvéssel a város érdekében egyet lehet érteni, nincs más, ami most jobb helyzetet teremtene. Az idevezető út kapcsán nem értettek egyet, melyet többször el is mondott az elmúlt hónapokban-években és a jövőben sem fognak azzal egyetérteni, hogyha 80-90 %-os brüsszeli támogatási arányokat végül 60 % körüli beruházások kapcsán, igen magas önerővel valósítanak meg, melyeknek ráadásul egy rész meg is kérdőjelezhető tartalmilag is, hiszen nem szolgálják a versenyképességet, illetve az adósságállomány csökkenését. A látványberuházás kérdését már többször megvitatták az elmúlt időszakban. A szándékkal, a törekvéssel mindenképpen egyet lehet érteni, de az odavezető út még igen rögösnek látszik és nagyon kétséges ennek a végkimenetele. Dr. Botka László polgármester, üléselnök: Az elmúlt években valóban sokat vitáztak az idáig vezető úton. A mostani előterjesztés konkrétan mutatja, hogy mi vezetett idáig. 9 milliárd forintról van szó,

38 ami nem új hitel és abban már meg is állapodtak, hogy senki nem gondolja azt, hogy új hitelt vesz fel a város. A 9 milliárd forintból 6 milliárd forint van folyamatosan lekötve. Ebből a 6 milliárd forintból több mint 4 milliárd forint 2002 végén képződött, a Fidesz-es városvezetés alatt. 2007 óta működési hiány nélkül gazdálkodik a város. 2007 óta Szegednek az ilyen jellegű hitelállománya nem nőtt, de ettől függetlenüé ez a teher a városon van. Ugyanakkor azon egészen jól elvitatkozhatnak – az elmúlt két év tapasztalatai alapján –, hogy vajon ez a Közgyűlés mit tett hozzá Szeged város pénzügyi stabilitásához? A mostani módosító indítványokkal újabb 130 millió forintot dobnak oda az önkormányzati cégeknek. Minden egyes Közgyűlésen több száz millió forint plusz pénz megy az önkormányzati cégekhez. Póda Jenő képviselőnek egy időben az volt a szlogenje, hogy be kell deszkázni az ajtókat és az ablakokat, mert jön a vihar. Ehhez képest két marékkal szórják a pénzt. A Fidesz-kormány egyre kevesebb pénzt ad. Tavaly 2 milliárd forintot vett el, jövőre 3 milliárd forintot akar, itt pedig két marékkal szórják a pénzt, miközben felszólalásukban arról polemizálnak, hogy a városnak hitelre van szüksége. Véleménye szerint ez minden, csak nem felelős politizálás. Dr. Solymos László alpolgármester: Póda Jenő képviselővel abban egyet tud érteni, hogy a Kormány tisztán szeretne látni a hitelállomány vonatkozásában, de hozzá kell tenni azt is, hogy ez a Kormány volt az, amely jelentősen megnehezítette mind a magyar állampolgárok, mind az önkormányzatok számára, hogy fennálló hitelállományaikat törleszteni tudják. Az elmúlt másfél évben a Matolcsy-féle fantaszta gazdasági miniszternek köszönhetően olyan gazdaságpolitikát folytat a Kormány, a Magyar Állam, aminek köszönhetően teljesen hiteltelenné vált a magyar gazdaságpolitika, melynek megfelelően a devizaárfolyamok elszálltak az egekbe. Ma már egyre több magyar állampolgár – és az önkormányzatok is – egyre nehezebben tudja törleszteni adósságait ezen árfolyamok mellett és korábban bűnös módon felvett hitelekről beszéltek, holott a legnagyobb devizahitel-felvevő az országban a Magyar Kormány. Ezek szerint csak az volt bűnös módon felvett hitel devizában, amit 2010-ig vettek fel, 2010-től ez már teljesen legális? Kétféle hitelről beszélnek: működési és fejlesztési hitelről. A fejlesztési hiteleket a Fidesz-es képviselők is örömmel megszavazták, hiszen a fejlesztési hitelek beruházásokhoz kapcsolódtak és nem emlékszik olyan beruházásra, amelyet ne támogattak volna az elmúlt években a Közgyűlésben. A működési hitelekhez valóban hozzátartozik, hogy 2007 óta az Önkormányzat, a város költségvetése nem termel működési hiányt. 2007-ig 1990-től halmozódott fel az a működési hiány, ami a város költségvetésében képződött, melynek fedezetére szolgál az a hitelállomány, amit most a Kormány stabilitási törvényének köszönhetően ki kell váltani. Elég nehéz ezt a hitelt úgy kiváltani, hogy a Parlamentben egymásnak ellentmondó, az önkormányzatokat sokszor nehezebb helyzetbe hozó törvényeket szavaznak meg. Most ki kell váltani ezt a hitelt – valószínűleg éves, több száz milliós visszafizetési kötelezettséggel –, s mindeközben beterjesztik a Parlament elé azt a költségvetést, ami 3 milliárd forintot vesz el jövőre Szeged Önkormányzatától. Miből fogja a város fizetni a hitelt? 7,5 milliárd forintnyi feladatot vesznek el és 10,5 milliárd forintnyi pénzt. Dr. Botka László polgármester, üléselnök: A költségvetési törvény 10,5 milliárd forintnyi forrást vesz el és megnézve a pedagógusok bérét és a hivatalból azokat az egységeket, feladatokat, amelyeket elvesznek, azok költsége 7,5 milliárd forint. A Parlament asztalán fekvő költségvetési törvény 10,5 milliárd forintnyi forrást vesz el Szegedtől. A várostól elveszik a teljes közoktatási normatívát, az iskolákkal együtt, bár elfogadhatatlan az iskolák államosítása, a teljes SZJA-bevételt, a teljes illetékbevételt és a gépjárműadóbevétel 60 %-át. Ez összesen 10,5 milliárd forint. Magára vállalja a Kormány a pedagógusbérek kifizetését, az intézményfenntartás, a működtetés azonban a városé marad, és a hivatalból elviszi az Okmányirodát, a gyámügyi igazgatást és még néhány apróságot. Ezek összesen 7,5 milliárd forintnyi költséget jelentenek. 10,5 milliárd forintnyi elvonás

39 és 7,5 milliárd forint feladatelvétel szerepel jelen pillanatban a költségvetési törvénytervezetben. Kalmár Ferenc tanácsnok: A sajtó ugyan megkapta az anyagot, de célszerű lenne elmondani, hogy milyen összegű működési hitelről van szó (közel 8 milliárd forint), a harmadik hitel euróban van (19,272 millió euró), a második hitel 2.080 millió forint, az első hitel 950 millió forint. Szép összegek jöttek össze az évek során és ne feledjék el azt sem, hogy az elmúlt 8 év még tett ehhez. Emlékezteti a Polgármestert arra, hogy az elmúlt üléseken szó volt arról, hogy a cégek utalják be a számlájukon lévő pénzeket az Önkormányzathoz, hogy az Önkormányzat tudjon azzal gazdálkodni. Akkor ők arra hivatkoztak, hogy ez a pénz kell a cégek működéséhez és abban állapodott meg a testület, hogy az SZKT és a Ritek Zrt. folyószámla-hitelnövelést fog kérni. Információik szerint ezt a bankok visszautasították. Az SZKT esetében 3 hónapos technikai hosszabbítás van, de a Ritek Zrt. esetében a bank megtagadta a kérelmet. A cégek likvid pénzek nélkül állnak és meg kell oldaniuk valahogyan a problémát. Az Esély a stabilitásért Alapítványnak finanszírozás hiányában sajnos meg kell szűnnie. Dr. Kozma József képviselővel különböző csatornákon támogatást kívántak szerezni, de ez nem sikerült, így fel kell számolni az alapítványt. Lehetett volna az alapítványnak még feladata a nyugat-balkánon, melyek külügyi feladatok, de sajnos nem jártak sikerrel. Dr. Botka László polgármester, üléselnök: Ez valóban sajnálatos, mert jó lett volna, ha támogatást tudnak szerezni és nemzetközi kapcsolatokat építeni. Az Esély a stabilitásért Közalapítványt azért hozták létre, hogy Magyarország segítse a szerbiai demokratizálódási folyamatot. Bízik abban – hiszen sokat változott azóta a világ –, hogy rövidesen létrejön Belgrádban az az alapítvány, ami segíti a magyar demokrácia helyreállítását a következő időszakban. Ennek a logikának véleménye szerint még lehet folytatása. Kalmár Ferenc képviselőnek fejből kellett volna sorolnia a hitelállomány összegeit, mert valójában 6 milliárd forintnyi működési hiányról beszélnek, melyből 4 milliárd forintot a Kalmár Ferenc által támogatott Fidesz-es városvezetés vett fel 2002-ig. 4 év alatt a Fidesz felvett 1998-2002 között 4 milliárd forintot, 2002-2012 között pedig még ehhez jött másik 2 milliárd forint. Ezen arányokról van szó és Szeged azon különleges helyzetben van, hogy 5 éve a városnak nincs működési hiánya, tehát ez a fajta, korábban felvett működési hitelállomány nem növekedett. Ennél sokkal szörnyűbb helyzetben vannak a többi magyarországi nagyvárosok. Szeged város költségvetésében 2 milliárd forint körül volt az adósságszolgálat, tavaly 70 milliárd forint körül zárt a költségvetés, és most is el fogja érni a 60 milliárd forintot. Nagy kérdés lesz, hogy amikor majd 20 milliárd forint alatti költségvetése lesz a városnak, akkor mi fog történni. Reméli, hogy nem arra akarja a Fidesz felépíteni a politikai stratégiáját, hogy bebizonyítják, hogy ez a városvezetés felelőssége. Valamennyi vizsgálat megállapította, hogy Szeged városa stabilan gazdálkodik, az adósságszolgálata – hosszú és középtávon is – kezelhető, kivéve, ha elveszik a város pénzét, a saját bevételeit: az adókat, a normatívákat, akkor egészen biztos, hogy nehéz helyzet fog előállni. Póda Jenő tanácsnok: 2002. év végén a város adósságállománya alig haladta meg az 5 milliárd forintot. Akkor vette át dr. Botka László a város vezetését és gazdasági szükséghelyzetet hirdetett és erőteljes konszolidációba kezdett. Ez az 5 milliárd forint mára meghaladta a 25 milliárd forintot és azóta egyfolytában dr. Botka László vezeti a várost. Ebbe nem számolta be a cégeknél meglévő adósságállományt, ami ugyancsak meghaladja a 6 milliárd forintot, illetve még a kamatokat sem számolta. Akárhogy is csűrik-csavarják a dolgokat, az az összeg, amit vissza kell fizetni - kamattal a hitelezőknek az bőven meghaladja a 30 milliárd forintot. Emlékezteti a Polgármestert, hogy amikor ilyen hangzatos kijelentéseket tesz 2002-re, akkor ezekből a főszámokból induljon ki. A Polgármester és az Alpolgármester is azt mondja, hogy elveszik a város pénzét és milliárdokat von

40 el a Kormány. A Polgármesternek tudnia kellett volna, hogy ez a pillanat egyszer el fog jönni. Dr. Botka László polgármester, üléselnök: Ezt rémálmában sem gondolta. Póda Jenő tanácsnok: Két irányból is kellett volna tudnia: egyrészt ő is mondta, de ezt a Polgármester nem szokta figyelembe venni, illetve azért is kellett volna tudnia a Polgármesternek, mert parlamenti képviselő volt a Gyurcsány- és a Bajai-kormány idején is, így támogatta és tudta azt, hogy az a két kormány 19 milliárd forint eurót vett fel 2008-2009-ben a gazdasági válságra hivatkozva. Ez az összeg úgy került be a magyar államháztartásba – amit el is költöttek –, hogy a szerződések felvételekor azt vállalta a Polgármester által is támogatott Kormány, hogy azt ebben a kormányciklusban kell visszafizetni. Összehasonlításként kiemeli, hogy a 19 milliárd euró olyan nagy összeg, hogy 20 milliárd dollárba bukott bele a Kádár-rendszer. Ennél kisebb összegbe bukott meg a szocialista diktatúra. Az az összeg, amit 2008-2009-ben felvettek – és el is költöttek – azt ebben a ciklusban kell visszafizetni, ezért a Polgármesternek tudnia kellett, hogy ez el fogja érni Szegedet, függetlenül attól, hogy melyik kormány van Magyarország vezetésével megbízva. Ez az összeg nem csak Szegedet éri el, hanem más városokat, a lakosságot is. Dr. Botka László polgármester, üléselnök: Egy teljesen alaptalan, a tényeknek ellentmondó hablaty, amit Póda Jenő képviselő előadott. Nem kellett volna ezt tudnia senkinek, hiszen a Fidesz azt ígérte, hogy több pénzt ad az önkormányzatoknak, mint ahogyan azt is ígérte, hogy az embereknek több pénzt ad és kevesebb adót. Tudniuk kellett volna, hogy egy fantasztát szabadítanak az országra, s a Matolcsy-féle gazdaságpolitikával elérik azt, hogy a régióban mindenhol gazdasági növekedés van, Magyarország pedig recesszióba fullad. Két éve kormányoz a Fidesz és két év alatt egyetlen gazdasági mutató sem javult az országban. Kalmár Ferenc képviselő reggel azt mondta, hogy több tízezerrel több a foglalkoztatott, holott 1,7 %-kal csökken a rendes foglalkoztatottak száma. A közmunkások számával szórakozik a Kormány, hogy valami pozitívumot próbáljanak bemutatni. Az országban a gazdasági növekedés valamennyi feltételét megszüntették, nincsenek beruházások, a beruházási ráta a Bokros-csomag előtti szintre süllyedt Magyarországon, nincs banki hitelezés, mert az agyament gazdaságpolitika miatt menekülnek a bankok és a pénzintézetek Magyarországról. Teljes egészében kiirtották az innovációt, a kutatásfejlesztést. Sikerült elérni a két éves kormányzás alatt, hogy Magyarország soha nem látott mértékű recesszióba süllyed, miközben a környező országok – Szlovákia, Románia – esetében növekszik a gazdaság. Ezt kellett volna előre tudni? Póda Jenő képviselő sem gondolta, hogy ez fog bekövetkezni. Szóltak, amikor a Parlamentben felvetették az egykulcsos adót, szóltak, amikor a Matolcsy-féle gazdaságpolitikai nagy fordulat és az unortodox hozzáállás elkezdődött, hogy ez lesz a vége. Ezek után Póda Jenő képviselő hozzászólásában Szeged iránt felelős képviselőként védeni próbálja azt, hogy tavaly a Kormány 2 milliárd forintot vett el a várostól, jövőre pedig 3 milliárd forintot akar elvenni. Azt gondolja Póda Jenő képviselő, hogy ezt majd meg fogja védeni? 10 év alatt már többször elmondták, hogy a Bartha-időszakban 6,5 milliárd forint volt a hitelállomány, 30 milliárd forintos költségvetéssel. Rövid lejáratú működési hitelek voltak. A 30 milliárd forintos költségvetés éves adósságszolgálata 2,5 milliárd forint volt, a mostani 70 milliárd forintos költségvetésnél pedig alacsonyabb. Akkor miről beszélnek? Szeged – a magyarországi nagyvárosok közül – a legkevésbé eladósodott város. Hódmezővásárhelyen a költségvetés főösszegéhez viszonyított adósság négyszerese Szegednek. A következő időszakban ki fog derülni, hogy a Fidesz-es képviselők valódi szegedi lokálpatriótaként és önkormányzati képviselőként Szeged érdekeit fogják-e képviselni vagy próbálják az egyre lehetetlenebb és eladhatatlanabb kormányzati kommunikációt lehozni a városba. Sajnos úgy tűnik a mai felszólalásokból, hogy erre törekszenek.

41

Dr. Solymos László alpolgármester: Kalmár Ferenc képviselőt szeretné megdicsérni, mert meglepetésként szolgált számára, hogy legalább látta a költségvetési előterjesztést, hogy milyen hitelfelvételről, illetve milyen hitelmeghosszabbításokról van szó. A múlt hét közepén még úgy kereste fel, hogy 950 millió forint értékű új hitelt akar a város felvenni, legalábbis ezt látták a költségvetésben. Ehhez képest örömmel látja, hogy elolvasták az előterjesztést és számára is kiderült, hogy nem erről van szó. Póda Jenő képviselőnek elmondja, hogy kissé sántít azon összehasonlítása, hogy most vannak az önkormányzati cégeknek hitelei, 2002-ben pedig nem voltak. Volt egy nagyon sikeres SZKT ügyvezetés akkor is, amely a parkolóházra vett fel 600-700 millió forintos hitelt, amit szintén az elmúlt években kellett visszafizetni. Akkor is volt egy olyan ügyvezetése ennek a cégnek, amely – hasonlóan a mostanihoz – nem tudja kordában tartani a cég gazdálkodását, nem tud megoldásokat találni a cég finanszírozására. Ez a cég soha nem fizetett be az Önkormányzat kasszájába, tehát onnan semmiféle elvonás nem történt. Több támogatást kap a cég, mint bármikor is kapott. Póda Jenő képviselő elmondta a kulcsszót, hogy miért ódzkodik az Orbán-kormány attól, hogy az IMF-fel megállapodást kössön – még akkor is, ha esetleg ez már 100 milliárd forinttal többe került a magyar költségvetésnek –, hiszen ezek szerint Orbán Viktor attól retteg, hogy ebbe a hitelmegkötésbe fog belebukni a kormánya, ha Póda Jenő képviselő összehasonlította a korábbi hitelfelvételekkel. Bízik abban, hogy nem ez lesz az egyedüli indoka a kormánybukásnak, annak több oka is lesz. Dr. Gyimesi László tanácsnok: Több állítás nem igaz az elhangzottakból, hogy nem javult semmiféle mutató. Csökken az államadósság, csökken a hiány és csökkent az infláció az elmúlt időszakban. Az adórendszer átalakításával a gyermekes családok drasztikusan több pénzt vihetnek hozzá, több marad a zsebükben, mint azt megelőzően. Gyurcsány Ferenc miniszterelnöksége alatt a nyugdíjak reálértékükből veszítettek, eközben az Orbán-kormány óta a nyugdíjak reálértéken vannak tartva. A Polgármester által megszavazott 19 milliárd forint eurós IMF hitelt ebben a kormányzati ciklusban kell visszafizetni. Dr. Botka László polgármester, üléselnök: Azzal, hogy nincs IMF megállapodás, a Kormány több száz milliárd forintnyi kárt okozott a magyar gazdaságnak és a magyar állampolgároknak, mert jóval drágábban próbálja a piacon értékesíteni a magyar állampapírokat. Valóban, a magas jövedelmű gyermekes családok jobban jártak, egyébként pedig a 216 ezer forint bruttó alatti fizetésűek – s a szegediek döntő többsége ide tartozik – két év óta nettó bércsökkentést szenved el az igazságtalan egykulcsos adó miatt. Az államadósság semmit nem csökkent, mert az elrabolt nyugdíjpénzből amennyit visszafizettek – hiszen széttépték az állampapírokat, amin a 3 ezer milliárd forint jelentős része volt – annyit buktak, s az eszetlen gazdaságpolitikával az árfolyam elszabadult és az államadósság jelentős része pedig devizában van. A költségvetés hiánya is azért javult ebben az évben – és jövőre már azért fog szenvedni a Kormány, mert nem fogja tudni elszámolni –, mert 3 millió magyar embertől vette el évtizedes nyugdíjmegtakarítását a Kormány és nem csak az a probléma, hogy elvette, hanem el is költötte. Kéri, hogy ne védjék a védhetetlent. A helyi politikusoknak megvan az az esélyük, hogy valóban a helyi közösséghez felelősséggel tartozva, Szeged város érdekeit jelenítsék meg. Az a módosító javaslat, amit a költségvetéshez elfogadtak tegnap – ami további 60 millió forintot hagy a Környezetgazdálkodási Kft.-nél, teljesen feleslegesen 30 millió forintot a SZINT Kft.-nél – ez az ablakok, ajtók bedeszkázása? Az elmúlt két évben mindegy egyes Közgyűlésen több száz millió forint ment a városi költségvetésből az önkormányzati cégekhez. Az önkormányzati cégeknél pedig megjelennek az 50-60 %-kal drágább ügyvédi díjak, mindenféle kiszervezett szolgáltatások. Egyértelműen látszik, hogy a közpénz hova

42 megy. Ez minden, csak nem felelős gazdálkodás. Juhász Gyula képviselő: A Környezetgazdálkodási Kft.-nél 60 millió forinttal szeretné az előterjesztő a költségvetés 2012 februárjában elfogadott változatához képest csökkenteni a bevételt. Van egy pályázat, amiben részt vett a Környezetgazdálkodási Kft. és ehhez kapcsolódóan vannak kötelezettségvállalásai, amely a cég gazdálkodási paramétereire vonatkoznak. Aki előterjesztette ezt a költségvetési módosítást, az nem vizsgálta meg a pályázat következményeit. Ha elvesznek 60 millió forintot – nem tervezetten – a Környezetgazdálkodási Kft.-től, ez milyen hatással jár a pályázati kötelezettségvállalás teljesítésére. Nem lenne szerencsés, ha kötelezettségszegésből adódóan vagy egy gazdasági paraméter nem teljesítéséből adódóan támogatást kellene visszafizetnie a társaságnak. Célszerű lenne ezt a javaslatot ismét átgondolni. Dr. Botka László polgármester, üléselnök: Ennél felelősségteljesebb képviselőnek ismerte meg Juhász Gyula képviselőt, hogy egy történetnek csak az egyik felét – vagy még azt sem – meséli el. Amikor februárban megállapították a társaság önkormányzati támogatását, akkor abból indultak ki, hogy a Kormány befagyasztotta a hulladékszállítási díjat azzal, hogy azt nem lehet az idén emelni. Ez alapján állapították meg, hogy mennyi önkormányzati támogatást adnak a társaságnak és ez alapján került kiszámításra, hogy milyen kötelezettségek vannak és hogyan tud működni a cég. A törvénymódosítást követően lehetőség van a hulladékdíj emelésre. A hulladékdíjból van bevétele a cégnek. A felemelt hulladékdíj következtében plusz bevétel keletkezett az önkormányzati cégnél. Pusztán arról van szó, hogy a díjemeléssel kívánja az előterjesztő csökkenteni a korábban – a díjemelés nélkül – megállapított önkormányzati támogatást. Egy önkormányzati céget, egy közszolgáltatást kétféleképpen tud a város finanszírozni: közvetlenül a lakosság fizeti meg a különböző díjakban, a maradékot pedig mindenki fizeti az önkormányzati támogatásból, ami az adókból tevődik össze. Jelenleg azt sikerül elérni, hogy megkapta a magasabb támogatást a társaság – mondván, hogy nincs díjemelés –, majd a díjemelés után a megemelt támogatást nem kívánja a Fidesz csökkenteni és Póda Jenő képviselő szerint pedig be kell deszkázni az ablakokat. Juhász Gyula képviselő: Pontosításként el kívánja mondani a társaság önkormányzati és működési támogatásával kapcsolatban, hogy 2004-ben, még egy jóval korábbi hulladékgazdálkodási díjtétel esetében 614.644 ezer forint volt a Környezetgazdálkodási Kft. -nek nyújtott önkormányzati támogatás. Ehhez képest az ez évi költségvetésben 433.554 ezer forint szerepel, ami még a 2011. évihez képest is 7 millió forinttal kevesebb. A Környezetgazdálkodási Kft.-nek alapvető feladata a hulladékszállítási szolgáltatás biztosításán túl a közterületek fenntartása is. Tudják, hogy ez a szolgáltatás erősen alulfinanszírozott és nem kellene ezt az alulfinanszírozottságot tovább fokozni és értelmetlenül, megalapozatlanul 60 millió forintot elvonni a cégtől. Kéri, hogy ezt az elvonást ne támogassa a Közgyűlés. Dr. Botka László polgármester, üléselnök: Hangsúlyozza, hogy szó sincs elvonásról. Arról van szó, hogy az előző Közgyűlésen megszavazott díjemeléssel 60 millió forinttal több van a cégnél, mint amit eredetileg a februári költségvetési rendeletben megállapítottak. Februárban a cég azt mondta, hogy ennyi pénzből tud működni, de bejött a díjemelés – holott februárban úgy gondolták, hogy nem lehet, mert a törvényt a Kormány befagyasztotta, de kiderült, hogy mégis lehet – és ebből pluszbevétel lesz, ami azt jelenti, hogy a cég jóval több pénzből működik, mint amit februárban a költségvetésben megállapítottak. Milyen elvonásról beszél Juhász Gyula képviselő? A februári költségvetési állapotot kívánják helyreállítani. Ez a pénz arra kellett volna, hogy a Fidesz által

43 kitalált újabb pénzköltések és kötelezettségvállalások forrása legyen. Ez lett volna a forrása azoknak a tételeknek, amelyeket az elmúlt hónapokban a bizottsági üléseken a Fidesz hozott. Ott lehet hagyni a társaságnál a pénzt, de ha a cég februárban azt gondolta, hogy 60 millió forinttal kevesebb pénzből is működni tud, akkor miért gondolja azt júniusban, hogy nem tud. Választ vár a kérdésre Juhász Gyula képviselőtől. Dr. Gyimesi László tanácsnok ügyrendi hozzászólása: Mint helyi politikus javasolja a Polgármesternek – mint az országos politika jegyzett bajnokának –, hogy Makrai László igazgatónak adja meg a Közgyűlés a szót. Makrai László, a Szegedi Környezetgazdálkodási Kft. ügyvezető igazgatója: 2010 decembere óta 173 millió forinttal csökkent az Önkormányzat által nyújtott közterület-fenntartási támogatás. E támogatás ebben az évben – a javaslat szerint – további 7 millió forinttal csökken, illetve a határozati javaslat szerint további 60 millió forinttal. Ez azt jelenti, hogy a közterület-fenntartási feladatra finanszírozható forrás 2010 óta a felére csökkent. Ezen túl – mint azt az Alpolgármesternek is megírta – 5 pontban hozzák kellemetlen helyzetbe a céget, 4 gazdálkodási pontban és egy pontban pedig konkrét szerződési kötelezettséget sértenek az ECE menedzsmenttel, 50 millió forintos közterület-fenntartási fejlesztést kívánnak – a támogatáson keresztül – megtenni az Árkád környékén, melynek érdekében 50 millió forinttal támogatják a Környezetgazdálkodási Kft.-t. Az 50 millió forint nem kimutatható formában a mérlegben nem szerepel pluszként, nem tudnak adni támogató nyilatkozatot, ezért a társaság nem tudja visszaigényelni az adóvonzatokat, ezért nem tudnak garanciát vállalni a szerződésre. Ezen túl el kívánja mondani, hogy februárban a társaságot egy 150 millió forintos kiadás terhelte, melyből 20 millió forint van támogatva, ennek levonásával 120 millió forint forráshiány állt elő csak a hómunkákból adódóan és előttük van még a tél november-decembert érintően. Ezt a 60 millió forintot már elvonták a cégtől, azzal, hogy nem lett megnyitva a vis maior keret és kétszeresen lett elvonva 60 millió forint. Bízik abban – függetlenül attól, hogy az elmúlt évben 173 millió forint került elvonásra a társaság közterületfenntartási támogatásából – mégis fenntartják minden szolgáltatásuk színvonalát és minden olyan forrást megszereznek – külső forrásokból is – amelyeket erre tudnak fordítani. Nem tudnak másra fordítani, nem tudnak osztalékot fizetni és dolgozóikat sem tudják csak a megengedett formában, reálbér szinten tartása érdekében preferálni, ezért külső forrásokat vonnak be. A külső források, külső piacok bevonása olyan fokot öltött, hogy az már a nonprofit jellegüket veszélyezteti. Ennek érdekében van egy közgyűlési napirendi pont a testület előtt, amelyben az alapító okiratot kívánják módosítani annak érdekében, hogy elkerüljék ezt a helyzetet. Dr. Botka László polgármester, üléselnök: A februári Közgyűlés fogadta el a költségvetési rendeletet, ami rögzítette, hogy a cég mennyi önkormányzati támogatást kap. Ehhez képest – egy hónappal ezelőtt, a májusi Közgyűlésen – ajándékba kapott a cég egy összesen 82 millió forintot hozó díjemelést. Februárban a cég is úgy tudta, hogy nem lesz díjemelés. A májusi díjemelés 82 millió forintot hoz a cégnek ebben az évben, melyből kér a város 60 millió forintot, mert a város is sorolhatná azt a sok problémát, amelyre forrás és pénz kell. Erre az igazgató azt mondja, hogy ez egy elvonás, holott egy talált pénzből kér vissza az Önkormányzat. Februárban azt gondolta a cégvezető, hogy tudja teljesíteni a cég a kötelezettségeit, akkor most miért gondolja, hogyha 82 millió forint talált pénzből a város elkér 60 millió forintot, akkor nem tudja? Egy közterületfenntartó cégnél a világ pénze nem lenne elég. Ha most azonnal kapna a társaság 2 milliárd forintot, azt is el tudná költeni biztosan. Dr. Solymos László alpolgármester: Fel kívánja hívni Makrai László igazgató figyelmét, hogy a

44 tavalyi nagyarányú elvonást, amit eszközöltek a cég költségvetési támogatásából, azt a gazdái, a Fidesz Frakció kezdeményezte, hogy a saját körzeteikben, saját szórakozásukra, saját embereiknek tudjanak pénzt szórni néhány millió forintjával. Ennek ellenére meg tudták oldani a cég működését. Tavaly nyereséges volt a cég, idén megkapták az önkormányzati támogatást. A benyújtott üzleti tervben nyereséget produkált annak idején a cég, most kaptak egy 82 millió forintos díjemeléses bevételt, s ebből az Önkormányzat szeretne – és mivel ennek kb. 70 %-a, ami reálisan be is fog folyni – 60 millió forintot visszakérni. A tegnapi bizottsági ülés után megkérdezte az igazgatót, hogy meg tudná-e oldani az évet, ha elvennék a társaságtól ezt a pénzt, akkor azt válaszolta, hogy igen. Dr. Botka László polgármester, üléselnök: Februárban is ugyanezt mondta az akkori összegre, tehát ebben nincs semmi különleges. Dr. Gyimesi László tanácsnok ügyrendi hozzászólása: Dr. Solymos László alpolgármesternek van-e gazdája? Mert, ha nincs, akkor ne használjon ilyen kifejezéseket másra sem. Dr. Szentgyörgyi Pál képviselő: Tudomása szerint jogi szabályozás is van arra, hogy a jó gazda módjára kell viselkedni és az Önkormányzatnak az ÁSZ leírása szerint is jó gazda módjára jobban számon kellene kérnie a cégek tevékenységét, de sajnos erre a városvezetés mozgásterét igen beszabályozták. Méltányolva a Környezetgazdálkodási Kft. tevékenységét és a város rendben tartása érdekében végzett munkáját, s ha tényleg csak a számokból indulnak ki és megnézik a 82 millió forint plusz bevételt, ami a díjemelésből származik – figyelembe véve azt is, hogy ennek egy része a kintlévőségek között lesz majd –, s ez hogyan érintette a cég üzleti tervét, akkor látható, hogy ebből a 80 millió forint körüli összegből kb. 8 millió forinttal tudta növelni az eredményét a cég, a többit leköltségelték. Ha ez a leköltségelés nem történik meg, akkor úgy tudja a cég a város felé teljesíteni a kötelezettségét, hogy ugyanakkor eleget tud tenni a hivatkozott szerződésnek is. A másik cég esetén a város nagy átvágására került sor – talán nem voltak jó gazdák –, hiszen 2010-2011-ben az üzleti tervekben olyan jellegű az állami beavatkozás - a személyi adóváltozás és az egyéb adóváltozások miatt – és olyan jellegű támogatási igényt számszerűsített az akkori cégvezető, amelynek következtében elfogadták, hogy 50 millió forinttal emelni kell a cég támogatását két év alatt. Utánanéztek, hogy a mérlegekben ténylegesen mekkora bérnövekedés következett be, amire az 50 millió forintot igényelték és kiderült, hogy összesen 9 millió forintról van szó. Tehát 40 millió forint támogatást úgy hívtak le – amire minden évben ragasztgatják a további béremelések igényét – ami természetesen megjelent az eredményben, tehát egyáltalán nem arról van szó, hogy hatékony gazdálkodás folynak, hanem túlfinanszírozást történt, azért mert átvágták az Önkormányzatot és olyan támogatást hívtak le, amelyre nem volt szükség. Ezt kellene most visszaadni. Dr. Botka László polgármester, üléselnök: A SZINT Kft.-ről van szó, ahol az előző és a jelenlegi ügyvezető is két éven keresztül arra hivatkozott, hogy kötelező béremelések miatt 50 millió forint szükséges. Megvizsgálták és megállapították, hogy két év alatt összesen 9 millió forint plusz jelent meg a bérköltségben. Ezért volt az a javaslat, hogy a felesleges 41 millió forintból 30 millió forintot adjanak oda azokra a célokra a költségvetésbe, amire elköltötték, mert azok fedezete ez a pénz. Nagy Sándor képviselő: Korábban és a bizottsági üléseken is elmondták, hogy nem egyforma minőségű a cégvezetők munkája és éppen Makrai László igazgató számos dicséretet kapott a

45 Közgyűlés előtt és pontosan azért, mert azokat az – elsősorban negatív kormányzati – intézkedéseket, amelyek minden céget sújtottak, viszonylag jól tudta kezelni. A többi igazgató is a Fidesz elnökségi és frakció ülésen – ahol őket egyébként rendszeresen beszámoltatják – elpanaszolhatja a gondjait a helyi frakciónak, hiszen a tavalyi elvonás döntő része a Fidesz Frakció döntése volt (közterület-támogatás csökkentése) azért, hogy a Fidesz-es képviselők egyéni választókerületeiben bizonyos népboldogító intézkedéseket lehessen végrehajtani. Hasonlóképpen el lehet panaszolni az országgyűlési képviselőknek, hogy a minimálbér emelése milyen negatív hatással volt a cégekre, hogy az egykulcsos adó bevezetése milyen negatív hatással volt a dolgozók jövedelmére, ami kompenzációs igényt hozott, vagy más cégnél más központi intézkedések milyen bevételkiesést okoztak. Ennek kapcsán nyilvánvaló, hogy a Környezetgazdálkodási Kft.-nél értékelni kell azt, hogy a cégvezetés emellett a cég működését biztosítani tudja, de a képviselőknek pedig azt is figyelembe kell venniük, hogy van egy másik működési feltétel is, amit biztosítani kell, mégpedig a város egészének a működését. Mindannyian – a Fidesz-es képviselők is – azért felelősek, hogy a város egészének a költségvetése stabil maradjon, Póda Jenő képviselő szavait használva deszkázzák be az ablakokat, mert jön a vihar. Olyan vihar nem volt az elmúlt 10 év során, ami az idén kezd kibontakozni, pontosan amiatt, mert az ország recesszióba fordult. Emiatt a város bevételei elkezdenek csökkenni, mind a központi költségvetésből a különböző kormányzati intézkedések miatt, mind majd ahogyan a beruházások országosan csökkennek, úgy fognak csökkenni Szegeden is, ahogy a jövedelmek reálértéke csökken, úgy fog csökkenni Szegeden is. Csökkenni fog a helyben elköltött pénz és ehhez kapcsolódóan csökkenni fognak az adóbevételek is. A városnak minden forintra oda kell figyelnie és ha év elején kialakítottak egy keretrendszert, hogy melyik cég milyen összegből gazdálkodjon, akkor az racionális megközelítés a város szempontjából és a városba a Fidesz-es képviselők is beletartoznak és nézzék meg, hogy év közben milyen változások álltak be a cégek működésében, milyen további jövedelmeik keletkeztek, milyen bevételeik voltak, amelyek indokoltsága megkérdőjelezhető és ennek megfelelően próbálják a város működési hiányát csökkenteni, illetve működési pozícióját javítani, hiszen – szerencsére – működési hiány nincs, de ott lesz előttük az imént már tárgyalt hitelfelvétel, ami többletterhet fog a városra róni és amiért szintén köszönetet mondhatnak a Kormánynak. Nagyon élesen szembekerül egymással a cég saját érdeke, ahova a Fidesz új vezetőket nevezett ki és egyfajta kampánykérdésként kezelte azt, hogy a cégvezetőik mennyivel jobban vezetik majd a társaságokat, összességében ez azonban nem mondható el és szembekerül ez a Fidesz-es cégvezetői érdek a város egészének az érdekével, hiszen a város egészének a pénzével ők is elszámolással tartoznak a választók felé. Ha egyszer ezt végiggondolják, akkor nehéz más következtetésre jutni, mint hogy a városnak továbbra is szigorú gazdálkodást kell folytatnia pontosan azért, hogy a város fejlesztését ne akadályozza semmi a jövőben sem és hogy a pénzügyi stabilitást meg tudják őrizni. Dr. Botka László polgármester, üléselnök: Azt még értelmezni sem tudja, hogy egy önkormányzati cégnek saját érdeke van. Ilyen a világon nincs. Egy önkormányzati cégnek a város érdekében kell működnie és lehető legköltséghatékonyabban. Számára fogalmilag értelmezhetetlen az önkormányzati cégek saját érdeke. Juhász Gyula képviselő: Azt ne gondolják, hogy a Környezetgazdálkodási Kft. ügyvezető igazgatója a saját érdekét vagy valamilyen speciális sajátos cégérdeket képvisel, hiszen a cég alapvető feladata a közterületek fenntartása és a hulladékszállítási szolgáltatás fenntartása, amely közérdek. Egy közérdek végrehajtására hozta létre annak idején a szegedi Önkormányzat ezt a céget. A cégvezető azt mondta el, hogy ezeket a közfeladatokat milyen feltételek mellett és milyen körülmények között tudja teljesíteni. Makrai László igazgató az, akinek eléggé markánsan sikerült bizonyítani azt, hogy költséghatékonyabban képes működtetni a Környezetgazdálkodási Kft.-t, mint

46 elődje alacsonyabb önkormányzati támogatás mellett és alacsonyabb anyagi jellegű ráfordítás mellett. A cég az összes üzemi ráfordításban alig növelte a költségeit az előző évhez képest, amiben pedig növekedett, az pedig pont a személyi jellegű ráfordítás volt, ami valóban egy kormányzati intézkedés miatt vált kötelezővé. Ennek ellenére a cég jelentős mértékben növelte árbevételeit és el tudta látni azon közfeladatokat, amivel a város, az Önkormányzat, Szeged város közössége megbízta. Senki nem látta előre és az ügyvezető igazgató sem, hogy vajon a vis maior keretet megnyitják-e. Elmondta az ügyvezető, hogy a téli hóeltakarítási munkálatok jelentős többletköltséget okoztak a cégnek. Ma ezt a pénzt elvehetik, de ezt a közterület-fenntartási szolgáltatások minőségének a rovására tehetik meg. Itt most ajándékpénzekről beszélnek, holott a bizottsági ülésen is elhangzott, hogy a város likviditási helyzete az, ami miatt aggódnak és a város költségvetésének van szüksége minden fillérre és ezért nagyítóval nézik az önkormányzati cégek mérleg- és eredménykimutatásait és próbálnak minden lehetséges fillért elvonni az önkormányzati cégektől. Felhívja a figyelmet, hogy ezek a cégek alapvetően mind közfeladatokat látnak el. Ezeket a közfeladatokat bizonyos feltételek mellett tudják csak teljesíteni, és azzal, ha a város kiüríti, minden létező likvid forrásától megfosztja ezeket a cégeket, valószínűleg ezek a közfeladatok fognak veszélybe kerülni. Nem a cég ügyvezető igazgatójának a prémiuma a fő kérdés, hanem az, hogy a közfeladatokat el tudják-e látni és a város lakossága számára tudják-e biztosítani. Kéri a Közgyűlést, hogy ne sodorják veszélybe feleslegesen ezeket a feladatellátásokat. Dr. Botka László polgármester, üléselnök: Juhász Gyula képviselő negyedórával ezelőtt azzal indokolta, hogy ezt a talált pénzt hagyják a társaságnál, mert, hogy pályázati kötelezettsége van a cégnek. Negyedóra eltelte után már a hótakarítás finanszírozásának elmaradása az ok. Biztos abban, hogyha tovább folytatják a vitát, még 15 okot tud majd mondani. Ha most leesne valahonnan 2 milliárd forint és odaadnák a társaságnak, biztos, hogy találna helyet, hiszen az egész város közterületeinek fenntartása a feladata. A hótakarítással kapcsolatban elmondja, hogy áprilisban a hótakarítás állami finanszírozásának elmaradása ellenére nyereséges üzleti tervet nyújtott be a cég, annyi önkormányzati támogatással, amit a februári Közgyűlésen elfogadtak. Ehhez képest májusban kapott egy 82 millió forintos díjemelést a cég. Semmi mást nem kértek, mint hogy ebből a 82 millió forintból adjanak vissza 60 millió forintot, hogy ki tudják fizetni azokat a pénzköltéseket, amelyeket az elmúlt egy hónapban – mindenféle bizottsági ülésen, mindenféle alapok felhasználásával – megszavaztak maguknak a játszótér-felújítástól kezdve a sport decentrumig. Mindenféle alapok felosztására sor került az elmúlt egy hónapban. Nem vonja kétségbe egyetlen pillanatig sem, hogy nagyon szakmai alapon lehet elkölteni a pénzt, bár információi szerint a 60 millió forint költség oldalon a kft. saját telepén való karbantartást és fejlesztést jelenti. Persze a normális munkához kell, hogy ez működjön, de morbid, hogy a Fidesz szétszórja a pénzt – meglehetősen politikai alapon, mert csak Fidesz-es képviselők körzetében van játszótér-felújítás, stb. - és törvény szerint a városnak nem lehet hiányt termelnie, és amikor néhány 10 millió forintjával megtalálják a forrást, akkor a Fidesz feláll és nem engedi. Jelzi, hogy ez a játék jövő év január 1-ig tart, mert az új törvény szerint a kötelező feladatokat kell ellátni, melyre a Kormány 3 milliárd forinttal kevesebb pénzt ad, és nem kötelező feladatot csak a fennmaradó saját bevétel terhére lehet ellátni. Saját bevételük a kötelező feladatok finanszírozására sem lesz elég. Végkiárusítás van ebből a szempontból és meglehetősen morbid azon helyzet, hogy a Fidesz elkölti a pénzt, a városnak forrást kell hozzá találnia és amikor megtalálnak egy olyan forrást, ami talált pénz a városnak és a cégnek is, akkor pedig nem engedik, hogy elszámolják. Kohári Nándor képviselő: Néhány adalékkal és konkrétummal tud hozzájárulni a környezetgazdálkodás kapcsán kibontakozott vitához olyan elvekkel és elemekkel, amelyek még nem kaptak eddig szót. A Környezetgazdálkodási Kft. költségvetési támogatását illetően a mostani

47 módosító javaslattal a 2011. évi bázis alá csökkenne a kft. működési támogatása. Tavaly mindösszesen 414 millió forint volt az átadott pénzösszeg, a javaslatban 373 millió forint szerepel ezen a soron. A tavalyi finanszírozási szint alá csökkenne az önkormányzati működési pénzeszközátadás, ami azt jelenti, hogy nem csak a 80 millió forintos talált pénzről van szó. Ismert – és eddig itt nem hangzott el a vita során – hogy a szemétszállítási és hulladékkezelési bevételeket és költségeket a társaságnak elkülönítetten kell kezelnie. Mindazokat a jogosan elvárt és teljesítendő közfeladatokat – a közterületek rendben tartásával, karbantartásával és számos más tevékenységgel együtt, ami a társasághoz van telepítve - ebből az önkormányzati pénzeszközátadásból tudja ezen a szinten megvalósítani a társaság. A hulladékdíjak és bevételek ilyen típusú átcsoportosítása – törvényileg – tilos és nem engedélyezett a cég számára. Amikor az önkormányzati pénzekről és támogatások nagyságrendjéről vitáznak a környezetgazdálkodás kapcsán, akkor ezt a szempontot is fontos mérlegelni. Az eddig elhangzottakra is szeretne az igazgató reagálni és kéri a Polgármestert, hogy adja meg számára a szót. Dr. Botka László polgármester, üléselnök: Még van két bejelentkezés, a hozzászólásokat követően szót kaphat az igazgató. Juhász Gyula képviselő: Nagy Sándor képviselőnek, a „szét szórja a Fidesz a pénzt” megfogalmazására és, hogy hangulatjavító intézkedésként költenek pénzt a külső városrészekben elmondja, hogy a Fidesz tavalyi módosító indítványa fél százalékát érte el a költségvetés fő összegének. Néhány száz millió forintról beszélnek, ami jellemzően a külső városrészeket érintette. Ezekben a körzetekben szerettek volna valamilyen fejlesztéseket, kisebb javításokat elvégezni. Emlékeztetőül elmondja, hogy a város az elmúlt években komoly 10 milliárdokat költött a belső városrészekben fejlesztésre – és leginkább a belvárosi lakótelepi körzetekre. A beterjesztett módosító indítványuk arról szólt, hogy a külső városrészekben – s leginkább a körtöltésen kívül – élők ne érezzék magukat Szegeden másodrendű állampolgárnak. Érezzék, hogy a szegedi Közgyűlés, a szegedi Önkormányzat néha rájuk is gondol. Igaz, hogy az elmúlt 6 évben egyetlen 100 millió forintot meghaladó fejlesztés sem nagyon zajlott ezekben a városrészekben, leszámítva a szőregi kerékpárutat. Szőregen, Dorozsmán, Tápén milyen jelentősebb összegű beruházást, fejlesztést hajtott végre az Önkormányzat 2010 óta. Mi az, ami miatt ezek a városrészben élők úgy érezhetnék, hogy az ő életkörülményük és városrészük is fontos? Kéri, hogy ne sajnálják ezektől az emberektől azt a néhány millió forintot, ami egyébként láthatóan kigazdálkodható a költségvetésből. De ha a városvezetés úgy gondolja, hogy minden fillért el kell vonni ezekből a városrészekből, akkor akadályozzák nyugodtan tovább a bizottsági munkát, azt hogy ezt a pár millió forintot felhasználhassák az ott élők és a körzetben dolgozó képviselők. Hasznos és pozitív képet fognak kialakítani önmagukról ezekben a városrészekben. Dr. Botka László polgármester, üléselnök: Javasolja Juhász Gyula képviselőnek, hogy menjen el Tápéra és az első tápéi lakost kérdezze meg, hogy az elmúlt években Szeged város mit épített Tápén és a következőt fogja hallani: teljes csatornarendszert, az összes poros utcát a csatornaépítéssel leaszfaltozták, építettek egy új művelődési házat és iskolát, és rendbe tették a Búcsú teret. A városfejlesztés legfontosabb alapelve volt az elmúlt években – és ez így lesz a jövőben is –, hogy Szeged valamennyi városrésze egyaránt fontos. Ugyanezt kéri megkérdezni Petőfi-telepen is, ahol ugyanezt fogják hallani. Ha Dorozsmára elmennek, ott is ugyanezt fogják mondani: nagybani piacot, csatornázást, körforgalmat, új művelődési házat, stb. Nem tettek az elmúlt 10 évben különbséget szegedi és szegedi, városrész és városrész között. A Fidesz az, aki ezt a különbségtételt hozza, mert nem az a baj, hogy a külső városrészekre költik a pénzt, hanem az, hogy egyetlen fillért

48 nem adnak azon városrészekre, ahol nem Fidesz-es képviselő van. 11 körzetben Fidesz-es képviselő van, 9-ben szocialista. Amikor elosztják ezeket az alapokat, egyetlen egy szocialista képviselő körzetében nem épül játszótér, nem lesznek kisebb városrészi beruházások. Kérdezi, hogy ki az, aki különbséget tesz a városrészek és a szegediek között? A szocialisták ezt nem tették az elmúlt 10 esztendőben. Átadja az ülés vezetését dr. Solymos László alpolgármesternek. Kmf. Dr. Botka László polgármester

Dr. Mózes Ervin címzetes főjegyző

Vecsernyés Irén jegyzőkönyvvezető

Póda Jenő jegyzőkönyv-hitelesítő

Tóth Károly jegyzőkönyv-hitelesítő

49 Jegyzőkönyv Készül: Szeged Megyei Jogú Város Közgyűlésének június 22. napján tartott soros (nyílt) üléséről

Ülésvezető: Dr. Solymos László alpolgármester

Nagy Sándor képviselő: A Polgármester részben elmondta, amit ő is el akart mondani és úgy véli, hogy az elmúlt egy-két hónapban megjelent egy újfajta politikai kommunikáció: a külső választókerületek képviselői megpróbálják a szegedieket egymásnak fordítani, megpróbálnak egy olyan képet kialakítani, mintha nem egyetlen közösség részei lennének szegediként, szőregiként, tápéiként, belvárosiként, felsővárosiként, valamelyik lakótelepen élőként, hanem mintha valamilyen módon egymással hadakozniuk kellene. Képviselőtársa is ennek a politikai kommunikációnak a része és képviselőtársaival azt a képet próbálják sugallni, mintha háborúban állnának Szeged városrészei egymással, holott az elmúlt évek éppen arról szóltak, hogy a közös adóból – mint ahogyan a Polgármester is elmondta – több tíz milliárd forint értékben voltak fejlesztések a külső városrészekben is úgy, hogy ezt természetesen bizottsági ülésen normálisan meg is tudták vitatni, hiszen akkor kiderül, hogy ezek a források megjelentek és ezt a bizottsági elnök sem szokta vitatni. Szerencsétlen dolog, hogy több Fidesz-es képviselő arra szeretne politikai karriert építeni, hogy a saját választóit szembefordítja más szegedi lakókkal. Szeretné, ha nem ez a hangvétel lenne meghatározó a jövőben, nem gondolja, hogy Szeged városrészei között ilyenfajta háborúságot kellene szítani. A cégeknek juttatandó forrásokkal kapcsolatban ismét célszerű elmondani – és az előző ülésen is elmondta – hogy mire kell ez a pénz és hol folyik ki a pénz a rendszerből. A szegedma.hu honlapján továbbra is ott virítanak a különböző önkormányzati cégek hirdetései. A Környezetgazdálkodási Kft. esetében valószínűleg az a fontos célja a hirdetésnek, hogy több szemetet szállíthasson el, vagy ha mégsem, akkor nem tudja, hogy mi a piaci indokolása egy ilyen hirdetésnek és hogyan sikerült megtalálni éppen a szegedma.hu-t. Meglepetésre szintén itt olvasható az IKV Zrt. hirdetése, illetve egy másik oldalon a Szegedi Közlekedési Kft. hirdetése is rendszeresen megtalálható, és megtalálható a rendkívül sikeresen gazdálkodó SZINT Kft. is, amelynek szinte teljes bevétele az Önkormányzattól származik és ezt a pénzt egy Fidesz-es hírportál finanszírozására – politikai propagandára – fordítja a társaság. Ez az az ág, ahol kifolyik a pénz a cégekből, hiszen egyetlen ilyen hirdetés 40 ezer forintba kerül a szegedma.hu listaárai szerint. Egyetlen cégnek több millió forintba kerül egy évben ez a hirdetés és ezt kéri felszorozni a cégek számával. Dr. Solymos László alpolgármester, ülésvezető: Meg kívánja nyugtatni Nagy Sándor képviselőt, hogy ennek biztosan nem az az oka, hogy ott vannak hirdetések, ahol a Fidesz korábbi városi frakcióvezetője a tulajdonos. Biztosan kiváló szakmai oka van annak, hogy ezen a honlapon kell hirdetnie minden önkormányzati cégnek. Juhász Gyula képviselő: Nagy Sándor képviselő megnyugtatására az alábbi adatokat ismerteti: az önkormányzati cégek 2010. évhez képest 504 millió forinttal költöttek kevesebbet anyagi jellegű ráfordításra, mint korábban. Ennyivel csökkent az ilyen típusú ráfordítás a cégeknél, ami igen jelentős összeg. Véleménye szerint apróságokon lovagolnak a szocialisták. Senki nem akarja

50 szembefordítani az egyes városrészeket a többiekkel. Amit a Polgármester is felsorolt fejlesztések, beruházások valóban megvalósultak ezen városrészekben, de 1998-2006 között. Kéri, hogy mondjanak valamit azóta és meddig kell még a szőregieknek, a tápéiaknak, a dorozsmaiaknak azt hallgatni, hogy mi minden történt ezekben a városrészekben 6 évvel ezelőtt. A szocialisták politikai közössége már egy évvel ezelőtt elkezdte szapulni a Fidesz-t amiatt, hogy még mindig az elmúlt 8 évre mutogatnak vissza. A szocialisták meddig akarnak még visszamutogatni a 2006-ban történtekre? Meddig kell még a dorozsmaiaknak, a tápéiaknak, a szőregieknek, a szentmihályiaknak azt hallgatniuk, hogy mi történt réges régen? Meddig tömik be ezzel a szájukat vagy úgy gondolják, hogy ezekben a városrészekben nem kell csinálni semmit. Azt a kevés pénzt sem kell elkölteni, amit esetleg lehetőségük lenne, hogy ezekre a városrészekre költsék. Kéri ezt ismét átgondolni és ne próbálják őket olyan helyzetbe hozni, amiben meg kell védeniük az ott élők érdekeit és szembe kell állítaniuk más városrészek képviselőinek az érdekeivel. Elhangzott, hogy a szocialisták körzeteire nem költöttek semmit a bizottságok. A lakótelepi közösségi terek fejlesztésére elköltött 10 millió forint az micsoda? Az nem ezekre a körzetekre költött pénz? Miért nem tesznek a szocialisták is javaslatot, ha a körzetük ennyire fontos. Tegyenek javaslatot arra, hogy milyen fejlesztési hiány van a szocialisták körzetében, amit kisebb összegű forrásokkal meg lehetne oldani, de nem tettek egyre sem javaslatot. Azt is leszavazták, amit a Fidesz tett. Dr. Solymos László alpolgármester, ülésvezető: Ez egy nagyvonalú Fidesz-es hozzászólás volt. Az előző hozzászólásában Juhász Gyula képviselő elmondta, hogy aprópénzt, 200 millió forintot szórnak el a külterületi városrészekre, most pedig szembeállítja 10 millió forinttal, amit a lakótelepekre megszavaztak a szocialistáknak. Ez egy nagyon gáláns lépés volt. Éppen a tápéiak nevében kikéri, hogy Tápén nem épült semmi, hiszen egy olyan pályázatos beruházás épült, amit Juhász Gyula képviselő fúrt meg (Tápéi Nevelőotthon), bár nem pályázati pénzből sikerült megépíteni – mert azt Juhász Gyula képviselő akadályozta –, hanem teljes mértékben költségvetési forrásból. Dr. Szentgyörgyi Pál képviselő: Szeretne ő is annyi pénzt kapni a 9200 lakossal rendelkező Felsővárosra, mint a 6200 fős Tápéra fordítódik ebben az időszakban. Ő is elkezdhetne panaszkodni. Az lenne a normális, ha meg tudnának állapodni, nem pedig politikai alapon döntenének a bizottságokban, amelyekben antidemokratikus módon mindenhol túlreprezentáltak a Fidesz-Jobbik-os képviselők és ennek megfelelően nem lehet megfelelő politikai arányú döntéseket hozni. Nem tudja, hogy milyen számokat említett Juhász Gyula, de neki is van egy összesítése, mely szerint tavaly az összes árbevétele az önkormányzati cégeknek 11 milliárd forint volt és ehhez kapcsolódik egy 200 millió forintos eredmény. Ezt figyelembe véve megkapják, hogy mennyi marad költségre és az, hogy ebből mennyi az anyagköltség és mennyi a bérköltség, azt nem tudja megmondani, de utána tud nézni. Összességében még így is nőttek a költségek, tehát nem egészen igazolható azon állítás, ami elhangzott, hogy olyan jól működnek a cégek, hogy költségcsökkentés történik a cégeknél. A számok sajnos nem ezt igazolják és erre vonatkozóan konkrét példákat is tud majd mondani a napirendnél. Kosik Dénes Pál képviselő: Többször szóba került a településrészi keret. Kéri, hogy fejezzék ezt be. Dr. Solymos László alpolgármester, ülésvezető: Most meg kellene riadniuk?

51 Kosik Dénes Pál képviselő: Nem kellene megriadniuk. Dr. Solymos László alpolgármester, ülésvezető: Akkor kéri, hogy normál hangerővel beszéljen. Kosik Dénes Pál képviselő: Elvárja, hogyha valaki hozzászól, akkor a másik oldal is tisztességesen, normálisan hallgassa végig a hozzászólását. Olyan számok hangzottak el, amelyek valótlanok. Tavaly 25 millió forint volt a településrészi önkormányzatok teljes kerete az egész várost tekintve, melyből Kiskundorozsma 11,2 millió forintot kapott. Ha ebből megcsináltatják azt a Jerney utcai sportpályát, amely balesetveszélyes – és ott bármikor halálos baleset történhet – és ad a Dorozsmai Részönkormányzat 1,5 millió forint támogatást, akkor valószínűleg, hogy hatalmas bűnt követnek el. Ha megpróbálják a kiskundorozsmai közbiztonság javítását célzó térfigyelő kamerarendszer megépítését teljesen saját erőből, részönkormányzati és egyéni képviselői keretből összerakni, akkor valószínűleg hatalmas bűnt követnek el. Ezt mindig a fejükhöz vágják vádként. Ha idén megpróbálják annak a művelődési háznak a költségét kipótolni, amit egy tollvonással a Polgármester által beterjesztett költségvetés 10 %-kal csökkentett az idén, akkor valószínűleg ismét hatalmas bűnt követnek el és akkor is, amikor a Bölcs utcai Óvoda költségvetését az idén legalább részben megpróbálják visszapótolni, amit szintén a költségvetés kapcsán kurtítottak meg. Nem csak erről a néhány intézményről van szó, hanem a többiről is. Erre használják az említett pénzt és visszautasítja a Polgármester által korábban elejtett – viccesnek tűnő – megjegyzést, hogy ez ún. „pofapénz”. Kéri végiggondolni, hogy a városra ők nem számíthatnak. Még mindig ott tartanak, hogy földes utakat, járdákat és az imént felsoroltakat próbálnak ebből a pénzből javítani. A Polgármester szándékosan félrevezette a közvéleményt, mert 2010 után Dorozsmán egyetlen komolyabb beruházás nem készült. Dr. Solymos László alpolgármester: Művelődési ház épült. Kéri, hogy Kosik Dénes Pál képviselő a településrészi önkormányzati keretet ne saját keretének tekintse, az is költségvetési forrás. Nem saját pénzből egészíti ki – bár nagyon jó lenne, ha ezt is megtenné és saját jövedelméből esetleg kiegészítené ezeket vagy adna a dorozsmai rendezvényekre –, de képviselőtársa a köz pénzét költi. A részönkormányzat is a köz pénzét költi és a településrészi keret is közpénz. Kohári Nándor képviselő: A költségvetés kapcsán néhány korábbi felvetésre kíván reagálni. Nagy Sándor képviselő a kommunikációs költségek kapcsán valószínűleg ismertetni szeretné a Ritek Zrt. 2011-ig érvényes és hatályos kommunikációs szerződéseit, megbízási díjakkal és összegekkel. A transzparencia és az átláthatóság érdekében kéri képviselőtársát, hogy ismertesse ezeket az összegeket is, ha a kommunikáció kapcsán sokallják a pénzeket. A SZINT Kft. bérköltségei kapcsán fel szeretné hívni arra a figyelmet – mint ismert –, hogy jelentős minimálbér-emelésekre kerülhetett sor központi kormányzati intézkedések ez irányú jogalkotása eredményeképpen. A SZINT Kft. több száz munkavállalóját érintik ezek a kormányzati béremelési intézkedések, így a bértömeg és ennek járuléktömege jelentős mértékben emelkedett a cégnél. Dr. Solymos László alpolgármester: 9 millió forinttal és nem 50 és nem 30 millió forinttal. Kalmár Ferenc képviselő: A kettős mércét – amit a szocialisták alkalmaznak – a régi képviselők már megszokhatták, de megemlíti dr. Szentgyörgyi Pál és Nagy Sándor volt alpolgármestereknek, hogy

52 az előző ciklusokban milyen vehemenciával sikerült nekik megállítani pl. rókusi útfejlesztéseket (Bodzafa utca). Több éven keresztül ellenezték a fejlesztést. Ha megnézik, hogy az előző ciklusban pl. az IKV Zrt. vezérigazgatója folyamatosan hirdetett a felesége által vezetett Városi Televízióban. Dr. Solymos László alpolgármester: Ki a tulajdonosa a Városi Televíziónak? Kalmár Ferenc tanácsnok: A város a tulajdonos, de akkor is ez történt, valamint a cégeken keresztül a város finanszírozott újságírókat, s ismert, hogy a szerződések felmondása milyen problémákba ütközik. Dr. Solymos László alpolgármester: A város honlapjának a készítésére gondol Kalmár Ferenc képviselő, nem a szegedma honlapjára. Kalmár Ferenc tanácsnok: Igen, de az illető akkor is a szocialisták embere volt. Dr. Solymos László alpolgármester: Ismét valami Fidesz-es rémálom lehet, hogy mindenki kettős mércét alkalmaz a Fidesz-szel szemben, mint hogy az Unió, az ENSZ, a NATO és mindenki kettős mércét alkalmaz Magyarországgal szemben és a város is a Fidesz-es képviselőkkel szemben. Hétfőn a sportbizottságon megszavazott 5 játszótéri felújításból hány található szocialista képviselő által képviselt önkormányzati körzetben? Információi szerint egyetlen egy sem. Kérdése, hogy akkor mi a kettős mérce? A Bodzafa utca 100 vagy 150 méteres? Hányan laknak az utcában? Négyen-öten? Ennek megfelelően az volt a kérdés, hogy a Kalmár Ferenc képviselő körzetében lévő, több ember által lakott hosszabb utcaszakaszt aszfaltozzák-e le vagy ezt a rövid utcaszakaszt, illetve a város más részén lévő hosszabb, forgalmasabb utcaszakaszt? Kalmár Ferenc tanácsnok: Nem attól függ, hogy hányan laknak egy-egy utcában, hiszen egy-egy utca aszfaltozása fejlesztést von maga után. Gila Ferenc képviselő: Azért nem vették sorba a Bodzafa utca kérdését, mert nincs átmenő forgalma. A választókörzetében szintén több olyan utcát hagytak ki, amelyeknek nincs átmenő forgalma. Elsősorban az átmenő forgalmat nézték és azt, hogy az elkészült útról megközelíthető legyen egy-egy településrész. Ez a távolság a gyűjtőutaknak nevezettekhez képest 3-400 méter és nem 150 méter, egyik saroktól a másikig. Megjegyzi, hogy nem jelentkezett volna hozzászólásra, ha Juhász Gyula képviselőtársa nem védte volna annyira a külső városrészek érdekeit, aminek örül, de probléma, hogy csak a saját érdekeit védi és csak Fidesz-es körzetekben valósulnak meg beruházások. A tavalyi kiskerti utakra felhasznált keret 35 millió forint volt. A legnehezebben megközelíthető területen Baktóban ennek a 2,5 %-át használták fel, holott ez egy legjobban lakott terület. Játszótér: mondhatnák, hogy a 19-es választókörzet kapott játszóteret, hiszen a Balatoni utca innenső sarkára telepítettek egy játszóteret, de Baktóban nincs játszótér, Újpetőfi-telepen pedig 300 méterrel távolabb van. Baktói játszóteret kért és jelezte, hogy szeretnének Baktóban játszóteret, mert nincs a településrészen játszótér, de lesöpörték a javaslatot. Hol van itt egyenlőség? Visszatérnek a Bartha-időszakhoz, amikor különösen osztották szét a pénzt. Ez a keret bizonyos

53 értelemben nem más, mint pofátlan Fidesz-Jobbikos lenyúlás. Nagy kár, hogy egyik képviselőtársa nyáron felszántatta a sportpályát és az égető homokba el is vetette a füvet, amiből nagyon szép parlagfűtenyészet lett. Juhász Gyula képviselő: Az Alpolgármester megjegyzését visszautasítja, hiszen ő nem fúrt meg semmit, de mivel a vita a nyilvánosság előtt zajlik, célszerű a tényeket rögzíteni. A Közgyűlés többsége elköltött 167 millió forintot a Budai Nagy Antal utca 51. sz. alatti ingatlan fejlesztésére 2010-ben úgy, hogy ehhez semmilyen engedélyt nem tudtak megszerezni – sem használatbavételi, sem működési engedélyt. Hónapokig küszködtek, próbáltak a Gyámhivatalnál mindenféle engedélyeket megszerezni, de nem sikerült. Decemberben a Közgyűlés – valóban az ő javaslatára – hozott egy döntést, ami pontot tett ennek a vergődésnek a végére. Valószínűleg mindannyian örülnek annak, hogy végül is nem üresen áll az épület, hanem gyerekek laknak benne. Dr. Szentgyörgyi Pál képviselő által elmondottakra megjegyzi, hogy 11.101 millió forint volt az önkormányzati cégek nettó árbevétele 2010-ben, 2011-ben gyakorlatilag bázis szinten sikerült teljesíteni (11.013 millió forint), az összes árbevétel – annak ellenére, hogy 230,5 millió forinttal kevesebbet kaptak az önkormányzati cégek az Önkormányzattól – mégis 100,04 %-on teljesült. Az összes üzemi ráfordítás 303 millió forinttal volt kevesebb, mint a 2010. bázisévben. Ha bármilyen számadatra van szüksége képviselőtársának, javasolja, hogy nyugodtan forduljon hozzá. Dr. Solymos László alpolgármester: Ha Juhász Gyula képviselőnek pedig tényekre van szüksége, akkor azt ő mondja el. A Közgyűlés annak idején Juhász Gyula képviselő szavazatával fogadta el a pályázatot, hogy elindítsák a beruházást. Juhász Gyula képviselő szavazatával pályáztak 64 millió forintos uniós támogatásra, majd Juhász Gyula képviselő még az intézmény nevét is megszavazta, hogy Juhász Gyuláról, a költőről nevezzék el az intézményt. Majd ezt követően 2010 őszén észbe kapott és javaslatára döntött úgy a Közgyűlés Fidesz-es többsége Szentistványi István képviselő szavazatával, hogy ne adják be a használatbavételi engedélyt, hanem vonják vissza az engedélykérelmeket és ezek után az uniós támogatástól is essen el az Önkormányzat. Így valósult meg a beruházás. A vége mégis az lett, hogy gyerekek vannak az intézményben, ugyanúgy, mint ahogyan eredetileg tervezték. Nagy húzás volt ez a lépés, csak elesett a város 60 millió forintos uniós támogatástól. Nagy Sándor képviselő: Juhász Gyula képviselő helyében ő sem nagyon hivatkozna a nevelőotthonra, mert miután a Kereszténydemokrata Néppártból verbuválódott megyei hivatalok akadályozták hosszú időn keresztül a megfelelő engedélyek megszerzését, meglepetésre – amikor átkerült a feladatellátás a katolikus egyház intézményéhez – egyszer csak alkalmassá válik az intézmény arra, hogy befogadja a gyerekeket és ma már az eredeti célnak megfelelően gyerekotthonként működhet. Ez ellen – érdekes módon – már nem gyűjtöttek aláírást. Ő nem lenne nagyon büszke erre a történetre, véleménye szerint inkább hallgatni kellene erről. 2010 óta ez a Közgyűlés dönt arról, hogy milyen fejlesztések zajlanak, tehát arra hivatkozni Kosik Dénes Pál képviselőnek, hogy 2010 óta a Közgyűlés nem döntött a külső városrészekben fejlesztésekről, legalábbis vicces. A Közgyűlés Fidesz-es – Jobbikos többsége szinte bármit megszavazhat, ha akar. Érdekes módon a költségvetésben nem szoktak ilyen egyezségek létrejönni, hiszen azok nehéz döntéseket is tartalmaznak, olyankor a Jobbik háttérbe húzódik, de ezzel együtt nagyberuházásról nem döntött a Közgyűlés egyik külső városrészben sem. Nem indokolatlan visszahivatkozni akár 2006-2007-ig sem, hiszen abban az időben pl. a belvárosban nem zajlottak fejlesztések, tehát akkoriban nyugodtan mondhatták volna a belvárosi lakosok, hogy az ő városrészük miért marad ki a fejlesztésekből, miért nem hoznak oda is beruházásokat. Egyszerűen

54 arról van szó, hogy akkor, amikor forrás volt elérhető a külső városrészek fejlesztésére – akár művelődési házra, iskolára, csatornázásra, útépítésre, főtér építésére, stb. –, akkor megtették, sokszor nem csak pályázati forrásból, hanem saját önkormányzati pénzből is. Amikor forrás mutatkozott arra, hogy a belvárosban vagy a tömegközlekedésben fejlesztést hajtsanak végre – amit természetesen ő is mint szőregi használ, s a tápéiak is használják ezeket a létesítményeket –, akkor meg úgy tesznek, mintha az ő városrészük nem kapott volna semmit. Oda vezet ez vissza – mint az előbb is mondta és nem tartja szerencsésnek –, hogy ilyen módon megpróbálják szembeállítani a szegedieket, a különböző városrészek lakóit, s nem hiszi, hogy arra a haragra kellene politikai jövőt építeni, ami Kosik Dénes Pál képviselő felszólalásából is érződött. Ez megítélése szerint az egykori kabaréjelenet, a „Nyomják a krahácsot” témája. Véleménye szerint ez nem visz jó irányba. Ménesi Imre képviselő: Juhász Gyula képviselő ellentmondásba keveredett, ugyanis arra hivatkozott, hogy a közterületek fejlesztésére kell a településrészi keret, mert azok nagyon el vannak hanyagolva és a településrészek képviselőinek ezért nagyobb forráshoz kell, hogy jussanak, hogy a közterületeket fejleszteni tudják. A mai napon van egy olyan képviselői előterjesztés, mely szerint a településrészi kereten belül a szabad felhasználás javára történjen átcsoportosítás, azaz nem a közterületek részére szeretnének többet felhasználni. Kíváncsian várja a szavazást, hogy hogyan döntenek a képviselők. Tavalyi példát hoz a településrészi keret felhasználására, amit szorgalmasan használnak fel képviselőtársai a területek fejlesztésére. Ilyenek pl. a Tökfesztivál, de Tápén van Tarhonya fesztivál – ez is komoly területfejlesztést jelent –, Pajor búcsú, Szent István napi népünnepély. Ezek azok a közterület-fejlesztések, amelyekre többletforrásokat igényelnek képviselőtársai. Kosik Dénes Pál képviselő sajnos most nincs az ülésteremben, aki kifogásolta, hogy a 25 millió forintból csak 11,2 millió forintot kapott Kiskundorozsma. Megjegyzi, hogy szívesen cserélne vele, neki abszolút megfelelne ez az összeg – és valószínűleg bármelyik városi képviselőnek –, illetve problémázott képviselőtársa az óvodának szánt juttatással kapcsolatban. Tudomása szerint Kosik Dénes Pál képviselő körzetében két óvoda van, az övében pedig négy. Ilyen alapon részére legalább kétszeres juttatás járna. Sajnálkozik képviselőtársa a művelődési ház miatt is. Elmondja, hogy ő is szeretné ezt, bár az ő körzetében nincs is művelődési ház. Ezek szerint Kiskundorozsmán mégis csak jobb a helyzet. A legszebb a településrészi keret felhasználásával kapcsolatban a Móravárosi Egyesület működési költségének megjelölése, amely egy csodálatos településrész. Az egyesület székhelye a Hajnal utcában van. Tudomása szerint Móraváros még a körtöltésen belül van. Juhász Gyula képviselő: Ménesi Imre képviselő hozzászólásából megismerhették, hogy nagyon sajnálja azt, hogy ezekben a városrészekben rendezvények vannak (falunap, búcsú, stb.). Az ő javaslata ezek szerint az, hogy ezeket ne támogassák. Megértették az indulatot is. Majd tolmácsolni fogja a tápéiaknak, hogy mennyire kedveli őket képviselőtársa. Az Alpolgármester azzal vádolta, hogy megfúrt egy beruházás, amelyet úgy próbált megtenni, hogy egyébként mindent megszavazott. Ezek szerint nagyon ravasz lehetett, miközben szerette volna megfúrni a beruházást. Az Alpolgármester felsorolta, hogy minden közgyűlési előterjesztést ezzel kapcsolatban ugyanakkor megszavazott. Nagy Sándor képviselő előadott egy összeesküvés-elméletet, de nem tudja, hogy ezek a felszólalások hova vezetnek. A volt Alpolgármester még azt is megjegyezte, hogy végre megnyílt a gyermekotthon, de nem az a gyermekotthon nyílt meg a településrészen. Ez egy másik gyermekotthon, más a funkciója. Amire a város szeretett volna engedélyt kapni, az a hely alkalmatlansága miatt nem volt lehetséges. Ezt sokszor próbálták már elmondani, de nem volt fülük arra, hogy meghallják. A Gyámhivatal egy teljesen más funkcióra adott engedélyt az épületben, amire az épület egyébként pedig alkalmas. Ezen hosszasan vitatkozhatnának, de nem szeretné a

55 vitát újraindítani és nincs is értelme. A kérdést nem ő hozta fel, véleménye szerint le lehet zárni a ügyet, ami a költségvetéshez egyébként sem tartozik, mert nincs benne a költségvetésben, ettől függetlenül érdekes volt a vita. Dr. Solymos László alpolgármester: Ahhoz képest, hogy nem akart Juhász Gyula képviselő a napirendhez hozzászólni, háromszor tette meg. Véleménye szerint az egész város emlékszik Juhász Gyula képviselő szerepére ebben az ügyben. Nem kell ezt utólag magyarázni, hiszen mindenki tudja és nagyon kevesen büszkék Juhász Gyula képviselőre ebben az ügyben, akár a tápéiak, akár a szegediek közül.

Póda Jenő képviselő: Frakciója nevében kívánja összefoglalni és rendszerezni az elhangzottakat, ami segíteni fogja a tisztánlátást, mert sok és fontos részlet több mint egy órán keresztüli tárgyalása elvonja a figyelmet a lényeges dolgokról. A vitának és szereplőinek négy szintjét célszerű megkülönböztetni, s teljesen természetes, hogy végig pénzről beszéltek, hiszen a költségvetés vitáját folytatták. Az a pénz, amit keresnek és ide-oda áramlik, az négy szinten mozog. A legkisebb összegek az egyéni képviselők keretei, illetve a cégek érdekkörében mozognak, amelyek többségben pár tíz, esetleg 1-200 millió forint, amiről vitáztak. Szeged város a következő szint, ahol már milliárdokig is eljutottak és a Polgármester említette, hogy ennyi pénzt hiányol a rendszerből. E fölött van az általa említett kormányzati szint, ahol ezer milliárdokról beszélnek, amelyek eltűntek abban az értelemben, hogy most kell gyorsan visszafizetni ezeket a pénzeket. E fölött van az a nemzetközi hitelvilág, amelyik hitelezi Magyarországot és amely kapcsán ez a pénzáramlás erősen befolyásolt. Ezen a négy szinten azt láthatták, hogy ki-ki, ide-oda a saját szomszédszintjei között szeretné ezeket a pénzeket mozgatni. Azt szeretné az egyéni képviselő és a helyi cégvezető, ha több pénzt kapna a várostól. A város azt szeretné, ha kevesebb pénzt kellene adni ezekre – az esetenként vitatott feladatokra – a helyi képviselőknek, illetve a cégvezetőknek, de több pénzt kapna a kormányzattól. A kormányzat értelemszerűen – mivel fogja a pénzt és nagyon súlyos adósságszolgálati kötelezettségei vannak – próbálja ezt a pénzt arra fordítani, amire muszáj és kevesebbet adni azokra, amelyre most nem jut. A rend és a teljesség kedvéért a legtetején azok vannak, akik kölcsön adtak Magyarországnak és szeretnék visszakapni a pénzüket. Ha ebben a dimenzióban gondolkodnak, akkor láthatják a pénzmozgást és láthatják az érdekeket is. Látják azt is, hogy mégsem lehet kettős mércével mérni. Szeged városvezetői például nem tehetik azt, hogy kifogásolják a cégvezetők vagy az egyéni képviselők igényeit, ugyanakkor más mércével mérve pedig azt mondják a kormányzat felé, hogy ezek a pénzek nem értek ide Szegedre, ezért a kormányzat a felelős. Dr. Solymos László alpolgármester: Jó volt a makrogazdasági összefoglaló. Neki tetszett. Póda Jenő képviselő: Kéri az ülésvezetőt, hogy biztosítson még számára 2 percet, hogy be tudja fejezni a gondolatát. Dr. Solymos László alpolgármester: Megítélése szerint annyira hasznos az elemzés, hogy megadja a szót.

56 Póda Jenő képviselő: A végkövetkeztetés, hogy ebben a rendszerben keresik a pénzt. Ez a pénz – mint korábban is teljesen egyértelműen és világosan említette – néhány évvel ezelőtt szökött ki ebből a rendszerből, akkor, amikor azt a bizonyos 19 milliárd eurónyi összeget felvette a BajnaiGyurcsány-kormány és el is költötte. Azt most nem vitatja, hogy mire és hogyan, de ezt a pénzt ebben a kormányzati ciklusban vissza kell fizetni. Ennek a hitelfelvételnek a során – a korábbi gyakorlattal ellentétben – példátlan módon olyan szerződést kötöttek, hogy nagyon rövid időn belül – gyakorlatilag 4 éven belül – ezeket az összegeket vissza kell fizetni. Korábban ezek 10-20 éves visszafizetési kötelezettség mellett felvett hitelek voltak Magyarország esetében. Ez a visszafizetési kötelezettség kiszippantja a pénzt a rendszerből. Mivel ennek eleget kell tenniük – és nincs más választásuk –, ezért kevesebb jut a nagyvárosoknak – és még sok más országos feladatra is –, s ha kevesebb jut a nagyvárosoknak, akkor a nagyváros pedig kevesebbet juttat a saját cégeinek, illetve az egyéni képviselőinek. Ha világosan látják ezen pénzmozgás irányát és az ok-okozati összefüggést, akkor ebből a felelősséget is világosan vissza lehet vezetni és azért, mert csak pár évről van szó. Az emlékezet még elér 3-4 év távlatába, hogy pontosan emlékezzenek arra, hogy amikor ez a 19 milliárd eurónyi hitelösszeg – ami több ezer milliárd forint – bekerült az országos költségvetésbe, akkor egy ideig az akkor éppen lejáró hitelek visszafizetésén túl még pénzbőség is volt, és mára – mivel a kölcsön természete sajnos olyan, hogy vissza kell adni – oda jutottak, hogy ezt a pénzt keresik mindannyian. Ennek az egész folyamatnak a kiindulópontja azonban mégis csak az, hogy 2007-2008-ban a Gyurcsány-Bajnai-kormányzatot támogató személyek, képviselők és politikai holdudvar a felelős azért, hogy Magyarország ide jutott és hogy Szegeden több mint egy órán keresztül – akár olyan szinten is, ami néhány percig előfordult – ezekről a pénzekről kell vitatkozniuk. Dr. Solymos László alpolgármester: Felhívja a figyelmet, hogy abból a 19 milliárd euróból vette meg az Orbán-kormány a MOL-t 500 milliárd forintért, ami most már nem ér csak 400-420 milliárd forintot. Kicsit buktak is az üzleten, de egyébként minden rendben van. Nem azt a pénzt keresi senki Magyarországon, amit említett képviselőtársa, hanem azt, amit a Fidesz-kormány felelőtlenül elosztogatott, elherdált. A felelőtlenül bevezetett egykulcsos személyi jövedelemadót, ami ott maradt a magasabb jövedelműeknél, nincs benne a költségvetésben, azt a pénzt keresik, amit nem sikerült az új IMF megállapodás miatt megtakarítani, amivel ma többe kerül ma Magyarország finanszírozása, mert Matolcsy György vagy Orbán Viktor nem hajlandó megállapodni az IMF-fel. Ezt a pénzt keresi mindenki, Szeged pedig azt keresi, amit az Orbán-kormány nem akar odaadni. Dr. Kozma József képviselő: Nem sikerült kinőni a válságot, pedig két évvel ezelőtt ez volt csoda nagy ígéret, sőt ott tartanak ma már, hogy a magyar gazdaság képtelen azt a fedezetet megtermelni, amelyből korábban még álomnak gondolt – a Fidesz pedig hitt benne – terveket akartak megvalósítani és ennek jegyében szétszórtak rengeteg pénzt az állami költségvetésben. A Fidesz által preferált társadalmi csoportoknak száz milliárdokat csoportosítottak át, miközben ott tartanak, hogy a magyar társadalomban – és nem kell messzire menni, itt Szegeden is – nőnek a feszültségek. Amikor 2012-ben költségvetésről beszélnek, vigyázó szemét a Fidesz is 2013-ra veti és tudniuk kell, hogy Szeged város költségvetése 2013-ban szociális kérdésekről, a helyi közösségi közlekedésről fog szólni, vagyis olyan témákról, amelyekben a finanszírozás - a már benyújtott központi költségvetés szerint - nem fogja fedezni, még a jelenlegi nagyon nyomott szinten sem a szolgáltatásokat. Azok, akik már most is csak a helyi közösség támogatásával és segítségével tudnak valahogy megélni – nem jól, hanem csak valahogy –, mert sem a nyugdíjuk, sem szociális támogatásuk a korábbi szinten már nem teszi lehetővé az életük fenntartását, itt lesznek egy 3 milliárd forinttal megroppantott költségvetésű város lakói. Minden helyzetben persze meg lehet próbálni kiegyensúlyozni és az elmúlt időszakok kiegyensúlyozott városfejlesztése éppen azt

57 szolgálta, hogyha valaki a belvárosban, a lakótelepeken, a kertvárosi vagy a körtöltésen kívüli részeken lakott, ne érezze magát – mert, hogy nem kellett, hogy érezze –, hogy hátrányban van. Nem mondja, hogy most olyan ármány készülődött volna a Fidesz-KDNP-s képviselők részéről, hogy így akarnák a várost felosztani, sőt nyilván szeretnék, ha saját képviselőiknek jobb lenne. Nem ilyen alapról van szó, szó sincs körtöltésről, belvárosról, olyan alapon osztanak, hogy ki a FideszKDNP-s és ki nem az. Aki nem, aki olyan szerencsétlen, hogy nem olyan városrészben lakik, az majd most nem kap fejlesztést és megtanulja, hogy mi a magyarok istene. Ez nem tisztességes és bízik abban, hogy nem akarnak képviselőtársai így források fölött rendelkezni. Nagy Sándor képviselő: Póda Jenő képviselő 4 szintű fejtegetése elsőre Orbán Viktor három lábú puccsát juttatta eszébe, de persze van valamilyen magja is ennek a történetnek, még ha makro szinten nem is igaz, hogy akkor hirtelen 19 milliárdos hitelt vett volna fel az ország, hiszen ez nem új forrás, hanem refinanszírozás volt. Ugyanez a helyzet most is, hiszen az ország a finanszírozhatóság határán van, mert 9 % körül van az államkötvények kamata, miközben stabil gazdaságú országok – és nem Németországról beszél, mert ők szinte ingyen kapják a pénzt – 6 % körül kapnak és azok a bizonyos száz milliárdok, amik a Matolcsy-féle zseniális gazdaságpolitika formájában simán, kamatként kifolynak az országból - ami miatt most persze lehet Gyurcsányra hivatkozni -, de jelenleg az önkormányzatok folyamatosan egyre sanyarúbb helyzetbe kerülnek mindezek és az egykulcsos adó következtében bekövetkezett bevételcsökkentések miatt. Ott tartanak, hogy lassan össze fog omlani az egészségügy, mert elmennek az orvosok, hiszen jóformán kozmetikai jellegű beavatkozások vannak. Lassan elkezdhetnek azon gondolkodni az iskolák, hogy honnan lesz tanár, mert senki nem fog tanárnak menni. Véleménye szerint közkiadásoknak jelen állapota nem valami baleset folytán állt elő. Póda Jenő képviselő szavai erősítették meg azt, hogy azok a közszereplők, önkormányzatok, közfeladatot ellátó szervezetek, amelyek ma pénzügyi nehézségekkel küzdenek, azok a jelenlegi kormány politikája, a jelenlegi kormány intézkedései miatt teszik ezt, csak most éppen Póda Jenő képviselő visszamutogat Gyurcsány Ferencre és ki tudja még meddig, lehet, hogy Árpád vezér és Koppány is hibás a történtekért. Árpád valószínűleg nagyobb hibát követett el, mert ezer kilométert még nyugati irányban érdemes lett volna haladni. Véleménye szerint az egy nagyon egyszerű eszköz, amit Póda Jenő képviselő bevetett, a helyzet végül is az, hogy bizonyos értelemben mindegy, hogy a Fidesz-kormány ármánykodása vagy a Gyurcsány egykori ármánykodása miatt tart ott a város költségvetése, ahol tart, nekik helyben az a feladatuk, hogy a lehető legstabilabb, legbiztonságosabb költségvetést fogadjanak el. Ezért születnek olyan javaslatok a városvezetés részéről, amelyek igyekeznek a költségeket kordában tartani és ezért felelőtlen magatartás ezeket az intézkedéseket nem megszavazni. Ez a közös felelősségük, függetlenül attól, hogy Gyurcsány vagy Orbán a hibás. Makrai László, a Szegedi Környezetgazdálkodási Kft. ügyvezető igazgatója: Büszke arra, hogy a városvezetésnek másfél éven keresztül nem volt tevékenységére semmilyen szakmai vagy politikai jellegű problémája. Most is a felvetést politikai jellegű és nem szakmai felvetésnek érzi, melynek alátámasztására említi az üzleti tervük adatait, melyből jól látható, hogy az önkormányzati támogatás 2010 óta – amikor még nem ő volt az igazgató – folyamatosan csökken. 2010-ben 614 millió forint volt a társaság támogatása, amikor még az előző igazgató vezette a céget, most azt javasolja a városvezetés, hogy 373 millió forintból oldja meg Szeged város 300 ezer hektárjának a fenntartását és a teljes önkormányzati vagyon felének az üzemeltetését. Megelégszik a 2010. évi támogatási összeg 70 %-ával, a városvezetés pedig azt mondja, hogy elégedjen meg a felével. A cégbeszámolójukban is jól látható, hogy a nemzetközi pénzügyi sztenderek tekintetében 13 mutatóból 12 mutatóban van jelentős pozitív elmozdulás a társaság valós vagyoni gazdálkodási és hatékonysági helyzetében, külső piaci forrásokat szeretnének bevonni, ami nem volt jellemző a

58 társaságra 2010. évig, amit az elhanyagolt kertészeti tevékenység területén szeretnének kifejteni. Felelős önkormányzati cégvezetőként önkormányzati érdekből jár el a munkák teljesítésében és a továbbiakban is szeretné, ha a kritikák szakmai kérdésekre hagyatkoznának és arra mutatnának rá, nem pedig politikai jellegű vitákat és támadásokat kommunikálnának felé. Dr. Solymos László alpolgármester: Elmondja, hogy nincs erről szó. Annak azonban örül, hogy a tegnapi beszélgetésüket, amelyre hivatkozott, azt nem cáfolta meg. Ha az Önkormányzat elvenné a 60 millió forintot, akkor is rendben lenne a cég gazdálkodása. Megállapítja, hogy a napirenddel kapcsolatban más észrevétel, hozzászólás nincs és szünetet rendel el. ( 13,00 órától – 14,30 óráig

Dr. Solymos László alpolgármester

szünet)

Dr. Mózes Ervin címzetes főjegyző

Vecsernyés Irén jegyzőkönyvvezető

Póda Jenő jegyzőkönyv-hitelesítő

Tóth Károly jegyzőkönyv-hitelesítő

59 Jegyzőkönyv Készül: Szeged Megyei Jogú Város Közgyűlésének 2012. június 22. napján tartott soros (nyílt) üléséről

Ülésvezető: Dr. Solymos László alpolgármester

Dr. Solymos László alpolgármester, ülésvezető: Kéri a képviselőket, hogy a szavazópultok használatával ellenőrizzék a jelenlétet. Köszöni és megállapítja, hogy a testület határozatképes. Petőfi-telepen a Részönkormányzat tagjait megválasztotta a petőfi-telepi gyűlés. 8 tagot választottak a 9 fős testületből. A testület elnöke a jogszabályok alapján a petőfi-telepi képviselő, Gila Ferenc. Az ülést a Petőfi-telepi Részönkormányzat tagjainak eskütételével folytatják. Kéri, hogy az eskü letételére a részönkormányzati tagok fáradjanak a pulpitus elé. Dr. Kocsis Zsolt, az önkormányzati csoport vezetője: Kéri a jelenlévő részönkormányzati tagokat, hogy mondják utána az eskü szövegét. A részönkormányzat tagjai leteszik az esküt. Az eskü szövege: „Én becsületemre és lelkiismeretemre fogadom, hogy Magyarországhoz és annak törvényéhez hű leszek. Jogszabályait megtartom és másokkal is megtartatom. Településrészi önkormányzati tagi tisztségemből eredő feladataimat Szeged fejlődésének előmozdítása érdekében lelkiismeretesen teljesítem, tisztségemet a Magyar Nemzet javára gyakorlom.” Mindenki meggyőződése szerint: „Isten engem úgy segéljen.” Dr. Solymos László alpolgármester, ülésvezető: Mindenkinek szívből gratulál, és jó munkát kíván Petőfi-telep, és a város érdekében. Megkéri az eskütételre érkezett részönkormányzati tagokat, hogy az adminisztratív ügyintézéshez fáradjanak át a díszterem melletti helyiségbe.. A testület áttér a közgyűlési munkára.

60 5. Önkormányzati tulajdonú gazdasági társaságokkal kapcsolatos tulajdonosi döntések Előterjesztő: Alpolgármester 5.1. Önkormányzati tulajdonú gazdasági társaságokkal kapcsolatos cégvezetői javaslatok Előterjesztő: Gazdasági társaságok vezetői 5.2.

A

távhőszolgáltatási

díjak

ármegállapításával

kapcsolatos

állásfoglalás

Előterjesztő: Városüzemeltetési Iroda vezetője

Dr. Solymos László alpolgármester, ülésvezető: A napirendi pontokat együttesen bocsátja vitára. Juhász Gyula képviselő: Kéri a Közgyűlést, hogy támogassa a Városüzemeltetési és Fejlesztési Bizottság határozatát. Ezt tudnák most legjobb ajánlásként, állásfoglalásként a Kormány számára mondani. Dr. Solymos László alpolgármester, ülésvezető: Átadja az ülésvezetést Dr. Botka László polgármesternek

Kmf.

Dr. Solymos László alpolgármester

Dr. Mózes Ervin címzetes főjegyző

Vecsernyés Irén jegyzőkönyvvezető

Póda Jenő jegyzőkönyv-hitelesítő

Tóth Károly jegyzőkönyv-hitelesítő

61 Jegyzőkönyv Készül: Szeged Megyei Jogú Város Közgyűlésének 2012. június 22. napján tartott soros (nyílt) üléséről

Üléselnök: Dr. Botka László polgármester

Dr. Botka László polgármester, üléselnök: Már többször elmondta, hogy meglehetősen furcsa helyzetet teremt az, hogy a Kormány elvonja a közszolgáltatási díjak megállapításának jogát az önkormányzatoktól, ez nemcsak a távhő szolgáltatásnál történt, hanem egyéb díjak megállapításánál is, miközben döntően önkormányzati tulajdonú cégek nyújtják ezeket a szolgáltatásokat. Ez minden csak nem működőképesség. Ennek akkor lenne értelme, ha a működési finanszírozásba is beszállna a Kormányzat. A jogszabályokat ismerik Szeged város Önkormányzatának ilyen furcsa lehetősége van, előzetesen véleményt mondhat arról, hogy mit csinál az Energiahivatal. Ebben a helyzetben ennek különösebben sok értelme nincs. A kialakult helyzettel és a jogi szabályozással sem ért egyet. Ennek megfelelően a szavazásnál tartózkodni fog. Dr. Szentgyörgyi Pál képviselő: Ha már ezzel a napirenddel kezdték, a hőszolgáltatási díjakkal kapcsolatban el kell mondani azt, hogy eléggé konyhanyelven van megfogalmazva az, hogy mit is gondol az önkormányzat, mert az, hogy fogyasztói árindex – ez azért slendrián módon került megfogalmazásra. Nem mindegy, hogy az előző évire gondolnak, az ebben az évben tervezett költségvetési törvényben szereplő előirányzathoz képest gondolják, a KSH-nak az adatára gondolnak, tehát lehet, hogy pontosítani kellene a bizottságnak ezt a megfogalmazást, de ezt ő nem vállalja magára. Fontosnak tartotta, hogy ennek a napirendnek a kapcsán említést tegyen arról, hogy most először kerül a képviselő-testület elé azok a többségi önkormányzati tulajdonú gazdasági társaságoknak a beszámolója, amelyek nem 100 %-ban, de az önkormányzat mégis többségi tulajdonnal, 50 %-nál nagyobb arányú tulajdonnal, vagy meghatározó tulajdoni aránnyal rendelkezik. Így most három társaság beszámolója is előttük van. Ezek egyike a Dorozsmai Nagypiac Kft., amelynek adataiban azt nézte, hogy valóban mennyire követi azokat a tendenciákat, amellyel kapcsolatban a 100 %-os önkormányzati cégekhez kapcsolódóan az előterjesztések összegezésében egész precízen meg vannak fogalmazva, hogy mi a probléma velük. Ez a cég a 2011. évi beszámolója szerint, ahol az árbevételt 1,9 %-kal növelte, de ha megnézik azt, hogy ezek mellé milyen ráfordítások kapcsolódnak, akkor azt kell látni, hogy az anyagi jellegű ráfordítások az új igazgató működése alatt 11 %-kal, a személyi jellegű ráfordítok 28 %-kal, az igénybe vett szolgáltatások 14 %-kal növekedtek, ezen belül a jogi képviselői, szakértői, tanácsadási díjazás növekedés 43 %. Nem kell azon csodálkozni, hogy ennek a viszonylag jó nyereségképességet termelő cégnek a társasági üzemi eredménye 30 %-kal csökkent 2010-hez képest, amit mindenképpen aggályosnak, problémásnak talál. Főleg annak tükrében, hogy már járt a bizottság előtt a 2012-es évi üzleti terve is ennek a cégnek. Nagyon frappáns tervezéssel találkozhattak. Ajánlja másnak is, aki nem szeretne túl sok energiát ölni ebbe a dologba. A terv az 5-ös szám bűvöletében készült, ami azt jelenti, hogy 5 % bevételcsökkenés, 5 % anyagi jellegű ráfordítás, 5 % személyi jellegű ráfordítás és ennek megfelelően az üzemi eredmény, a mérleg szerinti eredmény csökkenése. Tragédia.

62 Juhász Gyula képviselő: A tegnapi Városüzemeltetési és Fejlesztési Bizottság ülésére érkezett az anyag. Rendkívül rövid idő állt rendelkezésre, hogy bármilyen állásfoglalást, vagy szakmailag cizelláltabb javaslattal álljon elő a bizottság. Ez a szövegtervezet, illetve határozat-javaslat taxatíve 98 %-ában azt a szöveget tartalmazza, amit a Városüzemeltetési Iroda összeállított a bizottság számára javaslatként. A bizottság ezt megszavazta azzal a kiegészítéssel, hogy a százalékos érték helyett az kerüljön be, hogy a KSH által megállapított mindenkori fogyasztói árindex-változásnak megfelelően történjen az áremelés. Ennyit tudnak akceptálni. A Kormány 1 éven belül másodszor fordul egy ilyen ajánlással hozzájuk. Tavaly pont szerencsétlen időintervallumban érkezett a felkérés, a Közgyűlés nem ülésezett viszonylag hosszú ideig, itt négy bizottság hozott egy határozatot. Ez a mostani határozat megegyezik azzal tartalmát és jellegét tekintve, amit tavaly alkottak. Remélik, hogy segítik a Kormány munkáját. Nyilván célszerűbb lenne, ha az önkormányzatok területén működő közszolgáltatások terén az önkormányzatoknak több beleszólása lenne a díjmegállapításába. Újabb mentség: a távhőszolgáltató cég ügyvezető igazgatója jelen volt a bizottsági ülésen, sajnos ő sem tudott jobb javaslattal előállni, mint ami jelen pillanatban a közgyűlés előtt van. Dr. Botka László polgármester, üléselnök: Akár ebben egyet is érthetnek. Jelzi, hogy eddig így volt, hogy az önkormányzat állapíthatta meg, és most az történt, hogy a díjmegállapítás jogát elvette a Kormány, miközben a cégek önkormányzati tulajdonban vannak, tehát a felelősség az önkormányzaté. Dr. Keresztúri Farkas Csaba képviselő: Dr. Szentgyörgyi Pál képviselő hozzászólására kíván reagálni, mivel valamennyi taggyűlésen a Dorozsmai Piac Kft.-t ő képviseli, mivel a Vagyongazdálkodási Bizottság őt kéri fel. Itt volt három emelkedés, amelyre ő is rákérdezett az ügyvezetővel. Például: A 48 %-os jogi emelkedés költsége. Az Alpolgármesternek is javasolta egy vitában, és Dr. Szentgyörgyi Pál képviselőnek is azt javasolja, hogy esetleg nézzen jobban utána, hogy mi ez a költségemelkedés. 2010-ről 2011-re azért emelkedett 48 %-kal, mert az előző ügyvezető megbízott egy ügyvédet, abból kifolyólag, hogy az APEH megbírságolta a piacot azon a címen, hogy ott egy vállalkozó, akinek van egy alapítványa, amely 80 millió forintos csaláshoz köthető és elvégzett egy munkát, amelyre hamis alvállalkozói számlákat fogadott be és emiatt valamiért a piacot is megbírságolták. Több szakértő szerint eleve bukott ügy volt elmenni bíróságra. 700.000 Ft-os ügyvédi költséget előzetesen kiszámlázott az ügyvéd, aki képviselte ezt a bukott ügyet és ez a 48 %-os jogi költségemelkedés, ami az előző ügyvezetőhöz köthető. A 35 %-os emelkedés, a szemétnek a díja, azért mert a Szegedi Környezetgazdálkodási Kft. ennyivel emelte a díjat, még egy-két kukát ki kellett helyezni, mert nagyon szemetes volt, tehát a piac az önkormányzat saját cégének fizet. Hogy az eredmények miért csökkentek? Például: mert a város elvon jelentős osztalékot, vagy azért, mert az a 82 millió forint, amit elloptak a piactól ebből 41 millió forintot leírtak az idén. Ez a lopásügy úgy történt gyakorlatilag, hogy egy az ügyvezetőhöz bejáratos alapítvány, egyik vezető személye volt a gyanúsított az ügyben. Rendkívül érdekes módon, amikor ezt a kémprogramot feltelepítették a gépre, akkor kikapcsolták a cégen belül a víruselhárító rendszert és más hasonló érdekességek vannak. Ezeket az emelkedéseket azért ő nem varrná az ügyvezető nyakába. Dr. Botka László polgármester, üléselnök: A Dorozsmai Nagybani Piacon a pénzzel két dolog történhet, vagy ellopják, vagy a cégvezető elszórja. Innentől kezdve a Közgyűlésnek sok mozgástere ebben nincs.

63 Megállapítja, hogy a napirenddel kapcsolatban észrevétel, hozzászólás nincs.

6. A 100%-os önkormányzati tulajdonú gazdasági társaságok 2011. évi beszámolója Előterjesztő: Gazdasági társaságok vezetői és Alpolgármester

Dr. Botka László polgármester, üléselnök: A társaságok beszámolóit a legutóbbi Közgyűlés nem fogadta el. A 2011. évi beszámolók tartalmazzák a tavalyi évi gazdálkodásáról szóló tájékoztatót, beszámolót, pénzügyi adatokat az önkormányzati cégek számára. Akkor kitört egy jogvita, hogy a jogszabályi kötelezettségeknek a cégek eleget tudnak-e tenni. Teljesen egyértelmű volt akkor is a helyzet és azóta kiderült, hogy rendben volt minden, letétbe helyezéssel eleget tudtak tenni a cégek a jogszabályi rendelkezésnek. Megkérdezi Dr. Mózes Ervin címzetes főjegyzőt, hogy mi történne abban a helyzetben, ha a Közgyűlés most sem szavazná meg az önkormányzati cégek beszámolóit? Dr. Mózes Ervin címzetes főjegyző: A hozzászólásának egyik részét, már a Polgármester elmondta, az akkor szabályszerű volt. Most ezt a helyzetet már másként kell megítélni. Egyértelműen törvényellenes helyzet állna elő, illetve a cégek esetében szankcionálással lehetne számolni. A javaslata a testület felé, hogy fogadják el a beszámolót. Dr. Botka László polgármester, üléselnök: A beszámoló nem más, mint az, hogy le van írva papírra, hogy mi történt az önkormányzati cégekben a tavalyi évben. Ha szavaznak, akkor nem szavaznak másról, mint arról, hogy tudomásul veszik, hogy mi történt a cégekben és ezt jogszabályszerűen jóvá kell hagyni a Közgyűlésnek, mint az önkormányzati cégek legfőbb döntéshozó szervének. Kéri a képviselőket, hogy szavazzák meg az önkormányzati cégek beszámolóit. Ez nem arról szól, hogy jónak tartják, vagy elfogadják a cégek gazdálkodását, pusztán arról szól, hogy készítenek egy papírt, amelyre le van írva, hogy mi történt az önkormányzati cégekben az elmúlt 1 évben. Reméli mindenki számára világos. Az az átmeneti helyzet, hogy elfogadás nélkül letétbe kellett helyezni, ezt csak időlegesen lehetett a NAV állásfoglalása alapján. Mindenképpen felelősségük, hogy legyen olyan papír, amit a Közgyűlés elő tud állítani és ami az illetékes szervek számára elküldhető. Úgy gondolja és a Közgyűlés része is így van ezzel, hogy ez nem azt jelenti, hogy egyetértenek és elfogadják azt ami az önkormányzati cégeknél történik. Megállapítja, hogy a napirenddel kapcsolatban észrevétel, hozzászólás nincs.

64 7. A 100%-os önkormányzati tulajdonú gazdasági társaságok ügyvezető igazgatóinak, vezérigazgatóinak 2011. évi prémiumfeladat értékelése Előterjesztő: Városüzemeltetési Iroda vezetője

Dr. Botka László polgármester, üléselnök: Ez is szerepelt az előző Közgyűlés ülésén. Dr. Mózes Ervin tett törvényességi észrevételt. Dr. Mózes Ervin címzetes főjegyző: Írásban is kiadta a törvényességi észrevételt, tudomása szerint az érintettek is megkapták. Megjegyzése a Szegedi Közlekedési Kft.-t érintően, hogy vitatott az előterjesztő és a bizottságok, valamint a felügyelőbizottságok között az, hogy teljesültek-e a célkitűzések, illetve, hogy van-e lehetőség korrekcióra. Azt a tényszerű megállapítást kell tennie, hogy az objektív célkitűzés a rendelkezésre álló számadatok alapján nem teljesült, tehát a követelés állomány csökkenése nem következett be, hanem nőtt. Ennek némi magyarázatát adják, de ez a bizottsági üléseken is elhangzott álláspontja szerint nem elfogadható, illetve az egyedi célkitűzések nem minden egyike teljesült. Jelesül nem teljesült a T624-es Škoda trolibusz helyrehozatala. Ebből következően azt az elemzést tudja csak adni, hogy a feladatok 18 %-ban teljesültek és ennek megfelelően lehet álláspontja szerint törvényesen a megállapított prémiumfeladatokért prémiumot fizetni. Miért nem teljesült? Ennek egy mondatos magyarázata: Elméletileg lehetőség van korrekcióra, amelyet a jogszabály megállapít ehhez azonban az a feltétel kell, hogy valamilyen elháríthatatlan külső körülmény álljon elő, vagy jogszabályváltozás okozza azt a helyzetet, amelyben korrekcióra sor kerül. Nem áll rendelkezésére olyan adat, amely ezt megalapozná. Álláspontja szerint tehát a korrekcióval kiegészített 100 %-os jutalom, ami 80 %-ot jelentene, nem lenne törvényes. Írásban kiadta a törvényességi észrevételt, melyben a részletek megtalálhatóak. Dr. Botka László polgármester, üléselnök: Jól érti? A cégvezetők esetében a Szegedi Közlekedési Kft. ügyvezető igazgatójánál van ez a helyzet egyedül? Dr. Mózes Ervin címzetes főjegyző: Igen. Dr. Botka László polgármester, üléselnök: A prémiumfeladatokat értékelik. Ha emlékeznek rá a képviselők tavaly meglehetősen nagy vita volt, mert meggyőződésük szerint meglehetősen alacsonyra tették a prémiumfeladatokat. A Szegedi Közlekedési Kft. ügyvezetőjének ezt sem sikerült abban a mértékben teljesítenie, mint ahogy a Közgyűlés elé beterjesztettek módosító indítványban. Ha elfogadták azt a módosító indítványt, melyet több bizottság is beterjesztett, akkor a Szegedi Közlekedési Kft. ügyvezető igazgatójának több prémiumot ítélne meg, mint amennyi a Közgyűlés által elfogadott prémiumfeltételnek megfelel, és ez a Címzetes Főjegyző észrevétele szerint jogszabálysértő. Dr. Szentgyörgyi Pál képviselő: Azt a véleményét szeretné kifejezni, hogy akkor, amikor elfogadták a 2011. éves üzleti terveket, amelyeknek teljesítéséről szól az előterjesztés és az ahhoz kapcsolódó prémiumfeladatokat, amelyeknek a korrigálásaival egy cég esetében szembesülhetnek, már akkor többen elmondták, hogy ezek az üzleti tervkitűzések, amelyeknek nyilván kapcsolódnak a

65 prémiumfeladatok is azok nem igazából mondhatók olyan jellegű feladatkitűzéseknek, olyan jellegű üzleti terveknek, amelyek előre viszik a cégek ügyeit. Ez az előbb tárgyalt 2011. évi beszámolók kapcsán az Alpolgármester által tett összegezésben benne is van, hogy a cégek hány esetben tudtak eleget tenni annak, hogy a korábbi éveknél nagyobb nyereséget, vagy nagyobb árbevételt produkáljanak és nagyon kicsi az arány nemcsak, hogy alátervezett volt, hanem alá is teljesítés is történt. Ahhoz képest, hogy ezeket a prémiumfeladatokat a felügyelőbizottságok tették egy évvel ezelőtt, illetve a cégek igazgatói fogalmazták meg, igazán különleges és fura, hogy aki magára vonatkozólag prémiumfeladat és objektívnek minősített adatokra vonatkozóan tett előterjesztés után úgy gondolja, hogy bármiféle korrekcióval felül lehet bírálni. Úgy gondolja, hogy ez a törvényességi észrevétel megállja a helyét, ha másként dönt a Közgyűlés, akkor még a Kormányhivatalhoz is el lehet vinni ezt a döntést. Dr. Botka László polgármester, üléselnök: Megállapítja, hogy a napirenddel kapcsolatban észrevétel, hozzászólás nincs.

8. A 100%-os önkormányzati tulajdonú gazdasági társaságok 2012. évi üzleti terve Előterjesztő: Gazdasági társaságok vezetői és Alpolgármester Dr. Botka László polgármester, üléselnök: Ez is benne volt abban a csomagban, ami a legutóbbi közgyűlésen nem ment át. Akkor abban állapodtak meg, hogy miután tettek több javaslatot és észrevételt az idei üzleti tervekhez eljuttatják valamennyi cégvezetőhöz és megkérik, hogy ezt gondolják végig. Ez megtörtént, hogy eljuttatták ezeket az észrevételeket és valamennyi cégvezető változtatás nélkül küldte vissza az üzleti terveket. Lényegében egyetlen észrevételt, javaslatot konkrétan nem tudtak megfogadni. Dr. Solymos László alpolgármester: Valóban így történt, mert a legutóbbi közgyűlés után kértek minden cégvezetőt, hogy részben magyarázza meg azokat a költéseket, amelyek akár a személyi kifizetésekből, akár az anyagi ráfordítások növekedéséből származnak. Mi indokolja azt, hogy ilyen típusú kiadásaik legyenek? Amennyiben pedig indokolatlan, kérték a cég üzleti tervének módosítását. Emlékei szerint talán egyetlen esetben történt üzleti terv módosítás. A RITEK Zrt.-nél mintha történt volna valamiféle módosítás. Nem történt semmi más. Volt több olyan cég, amely még csak nem is válaszolt. A SZINT Kft. ügyvezetője jó szokásához híven erre a levélre sem reagált, és erre sem mondott semmit. Nem történt semmilyen módosítás. Az önkormányzat, a városvezetés továbbra is azt látja, hogy ezek a cégvezetők szórják az önkormányzat pénzét, felelőtlenül költik olyan kiadásokra, legyen ez akár jogi, akár szakértői, vagy egyéb marketing szolgáltatás, amelyre nem kellene ennyi pénzt költeni. Világosan kiderül ezekből az üzleti tervekből, hogy felelőtlenül gazdálkodnak az önkormányzat és a szegedi adófizetők pénzével. Van több olyan üzleti terv, amely megalapozatlan, egyrészt többlet önkormányzati támogatást kér a cég, ami indokolatlan, illetve nincs arról rendelete az önkormányzatnak, hogy többlet önkormányzati támogatásra lenne jogosult a cég. E szempontból nem elfogadható az üzleti terve a cégnek, illetve van olyan céges üzleti terv – nevesítse a Szegedi Közlekedési Kft. - amely nem létező bevételekre alapozza az üzleti tervét. Azt kérte az SZKT ügyvezetője a Közgyűlés a legutóbbi ülésen, hogy nullás üzleti tervet hozzon vissza, ehhez képest olyan bevételi előirányzat-növelések vannak az üzleti tervbe beleírva, csakhogy nullás üzleti tervet tudjon produkálni a cégvezető, amelyek már most látszanak előre, hogy

66 teljesíthetetlenek. Ebből kifolyólag ennek elfogadását nem javasolja, hiszen azt jelenti, hogy az önkormányzat több száz millió forint kellene, hogy később pót-támogatásként odaadjon a cégnek, hogy a nullás üzleti tervet valóban végre tudja hajtani. Ennek megfelelően a benyújtott üzleti tervek azokkal a csatolt határozati javaslatokkal, fogadták el, amelyekben költségcsökkentést, kiadáscsökkentést kérnek a cégektől. Enélkül az üzleti tervek elfogadhatatlanok. Dr. Botka László polgármester, üléselnök: Változás az 1 hónappal ezelőtti helyzethez nincs. Dr. Szentgyörgyi Pál képviselő: A múltkori ilyen napirendi pont kapcsán is felmerültek a „leg”-ek, hogy melyik önkormányzati cégnél milyen „leg”-eket lehet előhozni. Az egyik ilyen „leg” volt az IKV Zrt.-nek a 75 millió forintos jogi tanácsadási költség-előirányzata. Ez nagy megdöbbenést keltett és tudomása szerint ebből adódott a FIDESZ frakción belül is a konfliktus, hogy nem mindenkit engedtek a „húsos fazékhoz”. Egy dolog a „húsos fazék” közelében lenni, de hogy magukra is rántsák az egész fazekat az eléggé fura. Ha megnézik, hogy az önkormányzati cégek szolgáltató cégek többségében és jelentős részben lakossági szolgáltatást végeznek, nyilván lakossági bevételeket kell beszedniük. Az IKV Zrt.-hez képest azért nagyobb összegű, nagyobb arányú lakossági bevétel is van, amely nem párosul ilyen jellegű behajtási költség, ezért mindenképpen indokolt megnézni, hogy ez vajon miből ered. Tudomása szerint néhány változás történt a szerződés-kötések kapcsán az új ügyvédi hálózattal, hiszen több ügyvéd is dolgozik. Igaz, hogy korábban is ez volt, de ahhoz képest – ezt a költség-növekedés is mutatja – vannak konstrukciós változások. Az egyik ilyen konstrukciós változás: Korábban a 30 napon túli kintlévőségeket maguk az IKV Zrt. dolgozói, az ügyintézők levelezték le, szólították fel a lakosságot, a lakót, a bérlőt, hogy fizesse be ezt a bérleti díjat. Mindannyian tudják, hogy a mai gazdasági helyzetben a 30 napon túli tartozás eléggé általánossá válik, hiszen mindenki a hó végéig be kell, hogy ossza a fizetését. Vannak 1-2 hónapos eltérések, de ugyanakkor a lakosság nagy része hajlamos, hajlandó fizetni, ha késve is 30 nappal, ha 45 nappal is, de befizeti ezeket az elmaradt összegeket. Amennyiben jogi segítségnyújtást kérnek ennek a 30 napon túli kintlévőség behajtásához, amelyhez 15 % jutalék párosul, akkor olyan követelések behajtására fordítanak jelentős összeget, amelynek nagy része magától is befolyik, hiszen hajlandóak fizetni, csak késedelmesen fizetnek. Ezt most kiadták ügyvédeknek. Nyilván emiatt is van a jelentős ügyvédi költség-növekedés. Ezenkívül a korábbi időszakban 10-15 %-os jutalékot kaptak a 90 napon túli kintlévőség behajtásért az ott dolgozó ügyvédek, amit most általánosítottak magasabb százalékon, 15 %-on. Az előző százalékokat is magasnak tartja, 7-8 %-ra is csökkenteni lehetne ezt a költséget, mert az is éppen eléggé kifejezi ennek a tevékenységnek a hozadékát, eredményességét. Ezenkívül még a végrehajtásból befolyt összegek után is külön pénzt kapnak az ügyvédek, amely kétszeres díjazást jelent. Dr. Keresztúri Farkas Csaba képviselő: Rendkívül álságosnak tartja azt a politikát, amit az Alpolgármester folytat, főleg az üzleti tervek kapcsán. Amikor a múltkori Közgyűlésen az üzleti tervet mindenfajta hozzáfűzés nélkül terjesztették be és nem fogadták el ezt az üzleti tervet és ehhez képest most egy kis változtatás történt, hogy legyen mivel indokolni, hogy nem szavaznak, gyakorlatilag olyan üzleti tervet próbál meghatározni az Alpolgármester előterjesztésében, ami eleve teljesíthetetlen, hogy a cégek nagy részét lehetetlen helyzetbe hozza. Ez tipikus példája annak, hogy folyamatosan azt tudják sugározni, mondani, hogy a cégek rosszul működnek. Először jól működtek. Venné példaként a Szegedi Városkép Kft.-t, amely esetében a személyi jellegű ráfordítások legalább 3 %-os csökkenését írná elő, egy ilyen cégnél, ahol gyakorlatilag 6-7 fő dolgozik, egy kismamát vissza kellett, hogy vegyenek. 5 %-kal emelkedtek a személyi jellegű

67 ráfordításai a cégnek, amelyet a törvény előírt, gyakorlatilag ezt meg kellett, hogy emelje a cég, és az előírt csökkenést úgy tudná teljesíteni a cég, ha kirúgna egy személyt. Ez egy olyan cég, amely az előző Közgyűlésen a baloldali pártból is többen elismerték, hogy jól működik, most mégis egy olyan helyzetbe próbálják hozni, hogy küldje el egy emberét, holott új fesztiválokat szervez mindenki nagy megelégedésére, ami ráadásul sikeres árbevételt is produkált, 2010-11-hez képest majdnem 46 %-kal többet gyakorlatilag. Az Ifjúsági Ház esetében egyszer már végig „turnézták”, hogy majdnem 50-60 %-kal emelkedett a tanácsadói díj és a jogi költség, ehhez képest az a tény, hogy 2009-ben a jogi költség 7,5 millió forint volt, 2010-ben ez az összeg 10,5 millió forint volt. 3 millió forintot emelkedett az előző ügyvezető alatt 1 év alatt. Hol volt akkor az Alpolgármester? Feláll, hogy 1 évre rá 30 %-kal emelkednek a díjak? 2011-ben ez majdnem 300.000 forinttal csökkent 2010. évhez képest. 2012-ben is csak 4,5 %-os emelkedést terveznek a jogi díjakhoz képest. Ez számításai szerint nem 60 %-os jogi díj emelkedés, főleg ahhoz képest, hogy 1 év alatt az előző ügyvezetőnél 30 %-kal megemelkedett ez a költség, akkor egy szót nem szóltak ebben a kérdésben. Dr. Botka László polgármester, üléselnök: Megkapták a cégek, a képviselők is a kimutatást. Az IKV Zrt. nem tervez árbevétel növekedést, 12 %-kal nőnek az anyagi jellegű ráfordításai, reklámköltségre 59 %-kal költ többet, mint 2010-ben. Ügyvédi költség 30-35 millió forintról felment 70 millió forintra. Pusztán azzal a trükkel..... (Dr. Bohács Zsolt képviselő: Mikrofonon kívül. Nem igaz. Miért mondja ezt? Nézze már meg a sorokat, olvassa el az előterjesztést.) Dr. Botka László polgármester, üléselnök: Szeretettel üdvözli Dr. Bohács Zsolt képviselőt, örül, hogy megtiszteli a Közgyűlést, mert a délelőtt folyamán a költségvetési vitánál nem volt jelen, ezért most nagy megtiszteltetés Szeged népének. Konkrétan igaz, hiszen a cégek által benyújtott anyagból származik. A Szegedi Vásár és Piac Kft. esetében a reklámköltség szintén 47,7 %-os növekedést, személyi jellegű ráfordítások 13,9 %. Sorolhatná az összes céget. Ezt tették szóvá. A múlt hónapban, amikor nem fogadta el a Közgyűlés az üzleti terveket, akkor abban állapodtak meg, hogy ezeket elküldik a cégvezetőkhöz. Volt olyan cégvezető, aki nem is reagált, az összes többi pedig visszaküldte ugyanazt az üzleti tervet, amit egy hónappal ezelőtt. Jelen pillanatban azok az üzleti tervek vannak a Közgyűlés előtt és a képviselők asztalán, amit 1 hónappal ezelőtt a Közgyűlés nem fogadott el. Dr. Solymos László alpolgármester: Dr. Keresztúri Farkas Csaba képviselő által elmondottakra reagál. Az sem felelős vezetői magatartás, hogy a tavalyi évhez képest 20 %-kal tervezik csökkenteni az árbevételt, mint ahogy a Városkép Kft. tervezi, amihez viszont a költségeket nem tervezi csökkenteni az ügyvezető igazgató. Ha azt gondolja, hogy csökken az árbevétele a cégnek, akkor bizony valahol a költségeket is csökkenteni kell. Valószínűleg jogos az az elvárás akkor, hogy egy embert el kell küldeni adott esetben. Amire ő javaslatot tett, hogy növelnie kell az árbevételt, mert látszik a korábbi évekből, hogy 184-183 millió forintos árbevétele volt. Tavaly hogy-hogy nem csak 148 milliót tervezett, majd 190 millió forintos árbevétele lett, most 168 millió forintos árbevételt tervezett. Ez felelős magatartás? Nézzen körül az általa irányított cégeknél. Ez nem felelős magatartás. Valóban az az igazság, mint ahogy a Polgármester is mondja, hogy a cégvezetők nem módosították az üzleti terveiket. Semmiféle változás nincs ezekben az üzleti tervekben. Ennek megfelelően nagyon bízik benne, hogy a Közgyűlés ugyanolyan bölcs lesz, mint a legutóbbi

68 Közgyűlésen volt és nem fogadja el ezeket az üzleti terveket. Bízik benne, hogy a Pénzügyi Bizottság elnöke, aki a múltkor nem gondolta elfogadhatónak ezeket az üzleti terveket, azóta nem gondolta meg magát és ugyanúgy látja, mint ők, hogy ezek nem megalapozott üzleti tervek ebben a formában, az eredeti formában, ahogy benyújtották a cégvezetők nem elfogadható. Azokkal a módosító javaslatokkal, kiegészítő pontokkal, amelyeket javasol, azokkal viszont igen. Dr. Botka László polgármester, üléselnök: A korábbi időszak képviselői tudják, hogy az elmúlt ciklusokban is többször előfordult, hogy egy-egy cég üzleti tervét a Közgyűlés nem fogadta el, visszaküldték egyeztetésre. Felszólították a cégvezetőt arra, hogy mire legyen tekintettel. Most mintha az történne, hogy a cégvezetők beküldenek minden papírt és onnantól kezdve az történik. Fordítva ülnek a lovon. Nekik, mint városnak kellene megmondani, hogy mit várnak el az önkormányzati cégektől. Többször volt az elmúlt 8 évben, majdnem minden évben volt olyan önkormányzati cég, akinek a beküldött üzleti tervét első körben a Közgyűlés nem fogadta el. Felszólították a cégvezetőt, hogy javítsa ki. Mindig volt. Most nincs. Mond valamit egy cégvezető. Kér 10-20-30-50-100 millió forintot a cégvezető és azonnal ugranak és odaadják. De, honnan? Utána meg felállanak a költségvetési vitában és aggódnak a város pénzügyi helyzete miatt. Milyen dolog ez? Juhász Gyula képviselő: Valóban volt erre példa, hogy visszaküldték az önkormányzati cégek üzleti terveit, de leginkább azért, mert veszteséggel tervezték meg az üzleti tervet. Gondolt itt a 2010-es üzleti tervekre. Visszaküldték, majd a cégek elkészítettek egy nullás üzleti tervet, aztán meg lehet nézni pl. a Szegedi Szabadtéri Játékok milyen üzleti évet zárt 2011-ben. Megtehetik azt, hogy felülbírálják a felügyelőbizottságok és a cég menedzsmentje által beterjesztett üzleti terveket, de nem biztos, hogy ez minden esetben eredményre vezet. Júniust írnak lassan, mire a következő közgyűléshez eljutnak lassan a cégek első háromnegyedéves teljesítését kellene valamilyen szinten értékelniük. Ha nincsenek elfogadott üzleti tervek, akkor nincs mihez viszonyítani, hogy hogyan teljesítenek a cégek. Ahhoz képest, amit állítanak a cégek összesített adatai azt mutatják, hogy néhány százalékban tér el a 2010-es bázis évhez képest, ahhoz képest amit 2010-ben sikerült produkálniuk. Az árbevétel 2010-hez képest 2,4 %-kal lesz kevesebb, megközelíti a 11 milliárd forintot. Igaz alatta marad egy kevéssel. Amit a leginkább forszíroznak az anyagi ráfordítások tekintetében: az idei évben, 2012-ben a cégek az üzleti tervükben még mindig 141 millió forinttal kevesebb anyagi jellegű ráfordítást terveznek elkölteni, mint elköltöttek 2010-ben. Nem értik, nem látják egészen kristálytisztán, hogy mi ennek a cégeket támadó vehemenciának az oka. Úgy érzékeli, hogy átléptek egy határt, az ésszerűség határát. Van a politikai vitának egy olyan része, amikor úgy érzi, hogy kárt okoznak Szeged közösségének. Ha nincs a cégeknek elfogadott üzleti terve, bizonytalanságban tartják a cégeket, akkor hogyan várják el tőlük, hogy a közfeladatokat megfelelő színvonalon lássák el, mikor egyszerűen egy üzleti terv elfogadására sem képes a közgyűlés. Ha a tulajdonos bizonytalan benne, akkor hogyan várják el a cégvezetőktől, hogy határozottan vezessék a cégeket. Mihez képest? Nem igaz az, hogy jelentős eltérések lennének a 2010-es bázisévben elfogadott, a Közgyűlés által jóváhagyott üzleti tervekhez képest, pláne a teljesítésekhez képest. Javasolja, hogy gondolják át és ne húzzák-halasszák ezt a kérdést. A cégek üzleti tervei rendelkezésre állnak, a felügyelőbizottságok jóváhagyták. Az alpolgármesteri előterjesztés bizonyos tekintetben sajnos nem sok támpontot ad, illetve nem megfelelő támpontot ad arra, hogy meghatározhassák a cégeknek a valós gazdasági teljesítményét, vagy valós gazdasági terveit. A Polgármester, az Alpolgármester olyan kijelentéseket, sommás megállapításokat tesz, amelyek sajnos pontatlanok. Pl. az alpolgármesteri előterjesztésből idézve: „a 2011. évi gazdasági beszámolók alapján a közgyűlés elé kerülő 13 gazdasági társaság közül 9 társaság teljesítette az árbevételi tervét, azonban csak 4 társaság volt képes, mind a bázisadathoz, mind a maguk által

69 vállalt terv adataihoz képest növekedést felmutatni”. Egy probléma van, hogy nem 13, hanem 14 cég van; nem 9 teljesítette az árbevételét, hanem 10; nem 4 társaság növelte az árbevételét a tervhez képest, meg a bázishoz képest, hanem 7. Egy mondatban négy számot közölt a közgyűléssel, ebből egyetlen szám stimmelt a dátum, illetve az év, hogy tavaly 2011-et írtak. Végigmehetnének az alpolgármesteri előterjesztésen és számos számszaki, számbeli tévedés, pontatlanság található az előterjesztés szöveges kifejtésében. Ez nem megfelelő támpont, hogy értékeljék a cégek gazdasági helyzetét. Fogadják el a cégek menedzsmentje, a cégek felügyelőbizottsága által elfogadott üzleti terveket. Ez a legjobb, amit ebben a pillanatban tehetnek. Dr. Botka László polgármester, üléselnök: Amikor egy fideszes képviselő, mint Juhász Gyula azt mondja, hogy fogadják el a cégek menedzsmentjének és felügyelőbizottságának az előterjesztését, akkor pontosítaná, hogy mire gondol ilyenkor. A cégek felügyelőbizottsága az konkrétan a fideszes képviselők személy szerint, meg a párttársaik, mert a FIDESZ és a Jobbik képviselői ülnek a felügyelőbizottságokban. A cégek menedzsmentje, vagyis a cégek vezetői pedig volt fideszes képviselők, olyan kiváló szakemberek, mint pl. ügyvéd a Temetkezési Kft. élén, muzeológus a takarító cég. élén, unokatestvér a számítástechnikai cég élén, a Jobbiknak meg átadva négy önkormányzati cég. Milyen bizalomról beszél Juhász Gyula? A számokról: az elmúlt 1 évben minden egyes Közgyűlésen arról folyt a vita, hogy még 60 millió forintot az Ifjúsági Háznak, 1 éven keresztül nem voltak hajlandóak visszaadni az IKV Zrt.-től azt a pénzt, amit a város adott oda az IKV Zrt.-nek. Konkrétan le vannak írva tényszerűen. Az ügyvédi díjak 50-60-70-80 %-kal emelkedtek a cégeknél, miközben válság van. (Zúgolódás, nevetés a háttérben.) Dr. Botka László polgármester, üléselnök: Ki van mutatva darabra. Miközben válság van és kínálati piac az összes beszerzésük 15-20 %-kal több. Mitől? A SZINT Kft. kért 40 millió forintot, mondván, hogy a Kormány által kötelezően elrendelt béremelés, - amit nem a munkavállalók kaptak, ami ahhoz kellett, hogy a munkavállaló annyi pénzt kapjon az igazságtalan adórendszer miatt, mint korábban, vagyis ez a pénz úgy ahogy volt ment a kasszába. 40 millió forintot kért. 6,7 millió forinttal növelte a cég a bérköltségét, az összes többi pénzen ott ül. Ezeket már megbeszélték és minden Közgyűlésen téma volt. Nem érti Juhász Gyulát és a fideszes képviselőket sem. Abszolút nem érti, hogy miért kell ehhez asszisztálni. A fejükre fog hullani, az ami politikailag neki nem annyira fáj, a városnak pedig kőkemény kárt okoznak. Ne asszisztáljanak ehhez. Azok, akik itt ültek nagyon jól tudják, hogy az előző ciklusban nem ez volt a cégvezetőkkel. 16-18 éve működő cégvezetőket rúgtak ki. Ott, ha üzleti terven vita volt, akkor a cégvezetőnek meg mondták, hogy a Közgyűlés által mit kell csinálni és ki kellett javítania az üzleti tervet. Most vagy nem is válaszoltak az előző közgyűlés után feltett kérdésekre, vagy pedig pofátlanul beküldték ugyanazt az anyagot, amit egy hónappal korábban a Közgyűlés nem fogadott el. Dr. Solymos László alpolgármester: Mielőtt az a hülyeség ülne el mindenkiben, amit Juhász Gyula mondott, csak hozzátenné, hogy két mondattal hamarabb ott szerepel az előterjesztésben, hogy egy cég még nem küldte be a beszámolóját abban az időszakban, amikor ez az előterjesztés készült. Ennek megfelelően az adatok, csak a beküldött beszámolók alapján tudtak belekerülni az előterjesztésbe. Köszöni Juhász Gyula hitelességét.

70 Kalmár Ferenc tanácsnok: Itt, most az a helyzet, ha a cégvezetők behoznák százszor az üzleti tervet, akkor borítékolja, hogy ugyanezt mondaná a város vezetése és századegyedszerre be kellene hozniuk, mert akkor is kritika érné, kritizálnák. Ez az egész politikai jellegű vita és politikai szintre ment. Sajnos. 2010-ben volt egy önkormányzati választás, amikor ez a helyzet alakult ki, a Közgyűlésben jobboldali többség van, a városvezetése pedig baloldali és a baloldali városvezetés nem bírja elfogadni azokat az igazgatókat, akiket a Közgyűlés delegált igazgatónak. Ha százszor kerülne a Közgyűlés elé, akkor sem tudnák elfogadni. Minden kifogást találnak és ezáltal olyan helyzetbe próbálják hozni ezeket a cégeket, hogy menjenek lehetőleg tönkre, vagy bizonyítsák be, hogy ezek az igazgatók képtelenek bármit is csinálni. A Polgármester szerint a cégvezetők két kézzel szórják a pénz. Szerinte nem szórják két kézzel a pénzt. Felelős emberek, nem a „gazdáiknak” -mint ahogy mondja a baloldal – felelnek. Kéri az Alpolgármestert, a Polgármestert, mivel kezd elharapózni ez a szóhasználat, hogy ez nagyon messze és nagyon rossz pályára viszi ezt a Közgyűlést, az egész hangulatot, és a politikai hangulatot a városban. Egyetemet végzettekről, családapákról, tisztességes emberekről van szó és nem méltó a „ki a gazdád” meg ilyen kifejezésekkel aposztrofálni ezeket az embereket. Mindenkinek megvan a saját becsülete, emberi tisztessége és tartsák ezt tiszteletben. Az SZKT kérdése: Az Alpolgármesterrel hosszú ideje tárgyalnak már, gyakorlatilag 1 éve csak ezzel a céggel és a tömegközlekedéssel foglalkoznak. Marad egy alapvető vita a két oldal között, mégpedig az, hogy a városvezetés azt mondja, hogy emeljenek díjakat, míg a jobboldal azt mondja, hogy lehetőleg ne emeljenek amíg csak lehet. A helyzet nehéz, mert a finanszírozásból még ebben az évben is hiányzik kb. 200 millió forint. Hiányzik minden erőfeszítés ellenére. Tettek egy módosítást, ennek ellenére hiányzik ezen összegű pénz és szeptemberben ezzel foglalkozni kell. Dr. Botka László polgármester, üléselnök: Kalmár Ferenc azt mondta, hogy a szegedi választások után alakult ki ez a helyzet. Nem emlékszik olyan fideszes választásra és szórólapra, hogy „Kedves Szegediek! Megígérjük Önöknek, ha a választások után patthelyzet lesz és csak egy jobbikos szavazat kell ahhoz, hogy többségbe kerüljünk, akkor kiröhögjük az összes önkormányzati cégvezetőt és azokat is, akik 16-18 éve kiválóan végezték a munkájukat és párttisztségviselőket, unokatestvéreket nevezünk ki cégvezetőnek.” Kedves Szegediek! Láttak Ilyen választási ígéretet a FIDESZ-től? Nem. A FIDESZ beszélt róla nyilvánosan, hogy meg kellett fizetniük a jobbikos képviselő szavazatát, át kellett adni neki 4 céget, hogy ő javasoljon oda igazgatókat, utána harcolt a KDNP meg a FIDESZ egymással, hogyan ossza el ezeket. Akkor ezek után mit várnak? Azt várják, hogy elfogadják azt, hogy szakemberek kerültek a cégek élére? Juhász Gyula képviselőnek nincs igaza. Ha olyan üzleti tervek jönnének be, hogy a számok azt mutatják, hogy növekedett a hatékonyság, akkor nem lehetne belekötni, de 2 éve nem ezt látják. Azt látják, hogy az összes kiszervezett szolgáltatásnak, igénybe vett külső szolgáltatásnak, ügyvédi költségnek, biztonsági őrzésnek, tanácsadásnak folyamatosan megy fel az ára, a reklámköltségnek tízszeresére ment fel az ára a cégeknél, volt 200.000 Ft, most meg 2,5 millió forint a Piac Kft.-nél. Ez mind az adófizetők pénze. Dr. Gyimesi László tanácsnok: A Polgármester az előbb azt mondta, hogy a cégvezetők a beküldött üzleti terveket átíratlanul küldték vissza. Dr. Botka László polgármester, üléselnök: Amelyik egyáltalán reagált a levelükre, annak a többsége átíratlanul.

71

Dr. Gyimesi László tanácsnok: Köszöni szépen, hogy pontosított, mert az előbb nem ezt mondta. Dr. Botka László polgármester, üléselnök: Egyetlen egy cégnél volt változtatás a RITEK Zrt.-nél. Az összes többi lényegében... Dr. Gyimesi László tanácsnok: Most lényegében, vagy nem? Dr. Botka László polgármester, üléselnök: Azokat az észrevételeket, amelyeket tettek azokat nem fogadták meg az önkormányzati cégek. Dr. Gyimesi László tanácsnok: Az előbb nem ezt mondta. A beszélgetés és vita alapját kell eldönteni, mert ha egyszer egy szó azt jelenti, másszor mást jelent, így nehéz vitatkozni. Arra kéri a Polgármestert, hogy pontosítsa a szavait. Dr. Botka László polgármester, üléselnök: Dr. Gyimesi László képviselő már bukott ellene pert, úgy hogy nyugodtan folytathatja a vitát. Jogászként is felveszi vele a versenyt, ebből a szempontból nem tart az ilyentől. Nagy Sándor képviselő: Nagyon érdekesnek látja ezt a vitát, mert az előterjesztett határozati javaslatok, azok igenis különböző intézkedési javaslatokat tartalmaznak a különböző cégekre, amely tükrözi azt, hogy különböző cégek különböző üzleti tervei milyen módon térnek el, - ha úgy tetszik – a sztenderdtől, ha úgy tetszik az elvárhatótól. Már az Alpolgármester említette és érdemes erre emlékeztetni, hogy jómaga is elégedetten szólt a Városkép Kft. 2010-11. közötti eredménynövekedéséről, ehhez képest elképesztő, hogy milyen méretű bevételcsökkenést tervez a cég. Logikus intézkedés, hogy a tervezethez képest még a tavalyit el nem érő bevételt várna el az önkormányzat. Ugyanígy ott, ahol jelentős mértékben növekedtek az ügyvédi díjak, vagy az őrzésvédelemre fordított díjak, ott az önkormányzat azt várná el a határozatban, hogy ezeket a díjakat korlátozza az ügyvezetés, vagy limitálja, próbálja meg a korábbi évek szintjén érvényesíteni. Ha végigtekintik a határozati javaslatokat, akkor azt látszik, hogy ez egy „cizellált” javaslat. Nem arról van szó, hogy egyen kényszerzubbonyt próbál az önkormányzat ráhúzni a különböző cégekre, hanem arról, hogy a cégek beküldött üzleti terveihez képest illetve az előző 2 év eredményeihez képest próbálna érvényesíteni valamilyen megalapozott tervezési folyamatot. Amin nem látszik ugye az, hogy bármilyen módon gyógyítható lenne, és ebben külön örül, hogy Kalmár Ferenc tanácsnok jelezte, hogy saját felelősségét megállni látja. Az ugye az SZKT kérdése, amely cég úgy tervezte meg bevételét, hogy egy nem létező bevétel megosztási szerződésre alapozta, 3 %-kal több bevételt számított be magának az idei évre, mint ami ténylegesen a jelenlegi szerződéses környezetből adódik. Ez soha nem fog befolyni, ez a pénz nyilvánvalóan nem fog megjelenni a cég számláján. Kalmár Ferenc tanácsnok 1,5 éve kapta a közgyűléstől a feladatot, hogy erre valamilyen megoldást találjon és egyelőre nem látják, hogy ez a megoldás előállt volna. Nem véletlen, hogy az SZKT esetében az üzleti terv teljes elvetésére tesz javaslatot az Alpolgármester, hiszen bevételi oldalon is megalapozatlannak tűnik, ugyanakkor kiadási oldalon is megjelennek olyan tételek,

72 amelyek pl. az I. negyedéves adataival semmiféle korrelációt nem mutatnak, ugye az I. negyedéves számait a cég beküldte a Városházára, meg lehet nézni az irodán, elég sok szám nem passzol össze az éves tervvel. Azt állítani, hogy a városvezetés valamilyen háborút indított volna a cégekkel szemben, eléggé megalapozatlan, mivel ha végignézik, az egyes cégekre vonatkozó intézkedési javaslatok azok alapvetően különböznek és van olyan cég, ahol minimális változtatásról van szó és van, ahol nagyon jelentős változtatásról van szó, akár olyanról, mint pl. a Környezetgazdálkodási Kft. esetén a korábbi napirendi pontnál lefolytatták a vitát, hogy mi az az összeg, amivel csökkenteni kellene a cégnek a támogatását. Ez nyilvánvalóan itt megjelenik, mint bevételcsökkentés. Azt állítani, amikor ilyen mértékben különböző javaslatok vannak, hogy ez valami generális háborúzási forgatókönyv lenne, az teljesen alaptalan. Meg kellene nézni a képviselőknek, egyenként, cégenként, hogy mik ezek a javaslatok és azon kellene elgondolkozniuk, hogy ezeket a javaslatokat hogyan lehetne beépíteni az üzleti tervekbe és hogy lehetne ezzel a város saját gazdálkodásának a saját biztonságát is biztosítani, hiszen a megalapozatlan tervekből később itt lesznek támogatási igények. Lényegében Kalmár Ferenc tanácsnok be is jelentette, hogy majd szeptemberben jönnek az SZKT-nak támogatási igényért egy olyan üzleti terv alapján, amit most fogadnak majd el, és amiről tudják, hogy teljesíthetetlen. Hol van itt a képviselői felelősség? Dr. Botka László polgármester, üléselnök: Kalmár Ferenc tanácsnok a tömegközlekedés szakértője, tudja hogy 200 millió forintnyi támogatás-hiány van az SZKT-nál. Ehhez képest itt van a Közgyűlés előtt egy üzleti terv, ami nullás. Ehhez kellene, hogy legyen a mondatnak egy másik fele is:”Tisztelt Közgyűlés! Nem javaslom az SZKT üzleti tervét elfogadni jelen formájában, mert látom benne, hogy 200 millió forintos hiány van.” Így szól a mondat korrektül. De, Kalmár Ferenc javasolja elfogadásra az SZKT üzleti tervét, bár persze tudják, hogy 200 millió forint kell még a cégnek. Akkor miről beszél Kalmár Ferenc tanácsnok? Arról, hogy a másik oldal a felelőtlen? A tömegközlekedésről beszélnek. Az SZKT beküldött egy üzleti tervet, ehhez képest Kalmár Ferenc azt mondja, hogy 200 millió forint hiány van. Akkor ezek szerint nem szabad elfogadniuk ezt az üzleti tervet. Haág Zalán képviselő: Néhány tényre reagálna. A Polgármester azt mondta, hogy 40 millió forintot kért a SZINT Kft. Nem ennyi volt a szám egyébként, de mindegy. A támogatásból vonja ki a tavalyi összeget és akkor ki fog jönni a 25 millió forint. A 25 millió forint nem elég. 6 millió forint kellene a bérkompenzációra, ha ezt a 6 millió forintot elosztja 370 minimálbéres dolgozóval és 12-vel, akkor az eredmény: havonta 1.350 Ft-ba kerülne a bérkompenzáció. Nyilvánvalóan nem igaz, valótlan, amit a Polgármester állít. 75 millió forintba kerülne, és ebből kért 25 millió forintot a SZINT Kft. A többit azt nyilván a munkaerő-gazdálkodással, a kormányzati kompenzációs támogatásokkal próbálják megoldani. A szerződésekkel kapcsolatban már többször elmondta, hogy volt olyan önkormányzati cég 8 éven át, aki úgy alkalmazott százezres nagyságrendben tanácsadót, hogy semmiféle írásos nyoma nem maradt annak, hogy bármiféle tanácsot is adott volna. Ezt rendben lévőnek találta a baloldal, soha nem kifogásolták. Budapesti tanácsadó cégről van szó. Gyakorlatilag látni nem látták, hallani nem hallották és írásos nyoma nem maradt annak, hogy bármiféle munkát végzett volna. Természetesen az új ügyvezető ezt a szerződést felbontotta. Volt olyan önkormányzati képviselő, akinek a cégével szerződött egy másik önkormányzati képviselő cége. Ez is az előző ciklusokban történt, a 2002-2010 közötti időszakról beszél. Nyilván pontosan tudják, hogy kiről beszél. Nem felel meg a valóságnak az, hogy a különböző cégek nem adtak volna be üzleti terv módosítást. Az SZKT, a RITEK Kft. is beadott üzleti módosítást, de egész egyszerűen a SZINT Kft.-t is meg kell említenie, amelynek a felügyelőbizottsági elnöke. Újra összeült a felügyelőbizottság, megtárgyalták a Polgármester által küldött anyagot és javasolták a

73 Közgyűlésnek, hogy egy módosított üzleti tervet, és prémiumfeladat kiírást fogadjanak el. Nem felel meg a valóságnak a Polgármester által elmondott. Hetente ül össze lassan a felügyelőbizottság, hogy az újabb és újabb levelekre reagáljon és igen is megtárgyalta. Azt nem mondja, hogy minden esetben elfogadta. Természetesen nem. Nyilvánvalóan az ésszerűséget mérlegelte. Egyébként a felügyelőbizottság tagja a munkavállalók képviselője is és ő is megszavazta, tehát nem igaz az, hogy fideszes, jobbikos képviselők szavaztak volna meg a felügyelőbizottsági ülésen különböző határozatokat. Dr. Botka László polgármester, üléselnök: Ennyire nincs érvük, hogy tovább folytatják az előző cégvezetőknek a rágalmazását. Haág Zalán képviselő szálljon már le a döglött lóról. Átvizsgáló bizottságot játszottak 1,5 éven keresztül, ártatlan embereket hurcoltak meg, tettek tömegesen feljelentéseket, emberek üldögéltek rendőrségi kihallgató szobákban napokon keresztül. Az átvilágítósdinak Szegeden egyetlen hatása lett Póda Jenő tanácsnok lebukott és le kellett mondania, mert kiderült, hogy a cége beszállítója volt az önkormányzati cégeknek. Ahol fűrészelnek, ott hullik a forgács. Ez a veszteség belefért. Szeged életét ez olyan nagymértékben nem befolyásolja. 2012. nyarán még a FIDESZ által ad-hoc módon kirúgott 16-18 éve jól működő cégvezetőkre próbálnak felelősséget kenni – ez mindent elárult. Tóth Károly képviselő: Juhász Gyula képviselőtársa nem érti, hogy miért ezek a támadások a jelenlegi cégvezetőkkel szemben, azért mert arra tettek képviselői esküt, hogy nem valamelyik pártnak, hanem elsődlegesen Szeged városnak az érdekeit fogják szolgálni és nemcsak lehetőségük, hanem kötelességük elvégezni azt az elemzést, hogy a cégvezetők valóban elsődlegesen a város érdekét szolgálják-e? 2010 decemberében a leváltásoknak az indoka az volt, hogy majd az új cégvezetők hatékonyabban gazdálkodnak, a cégeknél magasabb szolgáltatási színvonal valósul meg, új pályázatokba, kezdeményezésekbe fognak. Látják az elmúlt évi beszámolók alapján, hogy a cégek többsége esetében ezekből semmi sem valósult meg és akkor nekik kötelességük felhívni Szeged város közvéleményének a figyelmét arra, hogy ezek a személyi váltások egyáltalán nem váltották be a hozzáfűzött reményeket, pártreményeket természetesen. Kalmár Ferenc az egyik legrégebbi képviselő. Teljesen egyetért vele. Mindenkinek a becsületére kényesen oda kell figyelni, de, ha ő úgy gondolja, hogy ezek a mostani kritikai megjegyzések a jelenlegi cégvezetők becsületébe gázolnak, akkor kérem önkritikával találjon arra minősítést mit tett az ún. átvilágító bizottság. Legyen szíves gondoljon a közel 20 éves képviselői múltja alapján azoknak a cégvezetőknek a becsületére, akikről beigazolódott, hogy valóban a város érdekét szolgálták. Az ellenük felhozott vádak túlnyomó többsége semmiféle megalapozottsággal nem bírt. Ország-világ nyilvánossága előtt meghurcoltak, megaláztak, meggyaláztak embereket, nemcsak erkölcsileg, hanem egzisztenciálisan is tönkretették őket. Elégtételre nem került sor. Itt az idő. Tessék. Most már több mint 1 éve befejeződtek ezek az eljárások. Jó lenne, hogy valaki felálljon, aki hamis váddal illette ezeket a korábbi cégvezetőket és elmondjon egy becsületes mondatot. „Tisztelt korábbi cégvezetők, Önök valóban Szeged város érdekét szolgálják. Az Önök által felhozott vádak méltatlanok, alaptalanok voltak. Bocsánatot kérnek és mindent meg fognak tenni annak érdekében, hogy erkölcsi és egyéb elégtételt kapjanak.” Ez a becsületes mondat mind a mai napig várat magára. Ha tehát kényesek a jelenlegi cégvezetők becsületére és egyébként így van, ha alaptalan vád érné őket, akkor ezt meg kell tennie Kalmár Ferencnek, de legalább legyenek kényesek a korábbi cégvezetők becsületére is. A tények ismeretében azt kell mondania a 2010-ben leváltott cégvezetők sokkal inkább szolgálták Szeged város érdekét, mint a 2010 óta funkcionáló cégvezetők és ennek ékes bizonyítékát adják az elmúlt évi beszámolók, illetve a prémium-feladat teljesítések.

74 Juhász Gyula képviselő: Tolmácsolják Dr. Solymos László alpolgármester felé, mivel elhagyta az üléstermet, akit szeretett volna megkérni, hogy őrizze meg a hidegvérét, nem hülyézte le. Nem az ő előterjesztése tartalmaz számszaki hibákat és pontatlanságokat, amit igazából lehetne még hosszasan sorolni és higgyék el, hogy nagyon „kesztyűs kézzel” és visszafogottan bírálta az Alpolgármester előterjesztését ahhoz képest, amekkora hibák és tévedések vannak benne. Kéri, hogy az Alpolgármester válogassa meg a kifejezéseit, mert nem hülyézte le. Csak arra világított rá és elhiszi, hogy nagyon sokat dolgozott vele, - hogy kellemetlen számára, hogy az előterjesztésében számszaki hibák és pontatlanság csúsztak be. Nem probléma, de ezzel együtt vegyék figyelembe, hogy sajnos az Alpolgármester előterjesztése nem ad megfelelő támpontot arra, hogy megállapítsák, vizsgálják, vagy elemezzék a cégek gazdálkodását a jelen állás szerint. Tóth Károly képviselő ragaszkodik a tényekhez, akkor nézzék meg, hogy milyen összesített adatot produkáltak a cégek 2010-11 között. Picit térjenek vissza arra, hogy mit teljesítettek. Az összes árbevétel, a bázis év, a 2010 év 100,4 %-on teljesült. A nettó árbevétel szintén bázisév adatai alapján teljesült. Az anyagi jellegű ráfordítás 503 millió forinttal volt kevesebb, mint 2010-ben. Az összes üzemi ráfordítás pedig 303 millió forinttal volt kevesebb, mint 2010-ben. Az üzemi eredmény 328.802.000 Ft volt, ez 190,71 %-a a 2010-es évnek. Az adózás előtti eredmény az 386.874.000 Ft volt, ez 374,64 %-a a 2010-es évnek. A mérleg szerinti eredménye a cégeknek 112.367.000 Ft, ami 227,9 %-a a 2010-es évnek. Ezek a tények. Próbáljanak meg ebből kiindulni. Nagyon jó, hogy folyamatosan felhozzák ezt a helyzetet, hiszen a szegediek számára is egyre világosabb lesz, hogy az a probléma, hogy leváltották a cégvezetőket. A Közgyűlés úgy döntött, hogy cégvezetőket vált. Nézzék meg azt a céget, ahol nem történt cégvezetőváltás, pl. a Szegedi Szabadtéri Játékok, mert minden baj okozója az új cégvezető ez az állítás. A Szegedi Szabadtéri Játékok 2010-ben 401 millió forint nettó árbevételt produkált, majd 2011-ben ez lecsökkent 347 millió forintra és 2012-ben 255 millió forint árbevételt tervez a cég, de nem azért, mert a cégvezető nem ért hozzá, hanem azért, mert válság van. Van nagyon sok olyan önkormányzati cég, ahol nemcsak az érte őket, hogy leváltották a cégvezetőket, hanem folyamatosan ki vannak téve a válság hatásainak. Dr. Botka László polgármester, üléselnök: Szegedre a válság úgy gyűrűzött be, hogy az ügyvédek csak 50-60 %-kal drágábban hajlandóak dolgozni, mint 2 évvel ezelőtt; hogy az összes szolgáltatás 15-20 %-kal drágább, annyival drágábban lehet takarítószert beszerezni; 30-40 %-kal drágább a cégek biztonsági szolgálatának a biztosítása. A válságnak ez a jele Szegeden, hogy a szolgáltatások megdrágultak. Aki ezt elhiszi az megérdemli. Ez a számszaki ismertetés egészen elképesztő Juhász Gyula képviselőtől, aki bemutatta, ha összeadják az almát és a körtét, akkor görögdinnye lesz belőle, kb. ennyi köze van a valósághoz annak a számsornak, amit előállít. Dr. Révész Mihály képviselő: Ha mindaz igaz, amit Juhász Gyula képviselőtársa elmondott, akkor miről beszélnek? Akkor arról kellene beszélni, hogy ezek a cégek befizetnek az önkormányzatnak, ha ilyen jól dolgoznak, mert az önkormányzat cégei. Természetesen tudják, hogy a legtöbb cég. (Zúgolódás, vita a háttérben.) Dr. Botka László polgármester, üléselnök: A 300 millió forintos IKV pénz az az, amit az IKV az önkormányzattól kapott várostól és 1,5 évig nem voltak hajlandóak visszaadni.

75 Dr. Révész Mihály képviselő: Ő nem szólt közbe mások hozzászólásába, ezért szeretné kérni, hogy ne tegyék ezt, mert az ő hozzászólási ideje megy ezzel. Elhangzott több hozzászólásban a tisztesség, amit nagyra becsül. Negatívumként elhangzott, hogy politikai ügyeket kovácsolnak ezekből a dolgokból. A tisztesség: Épp Kalmár Ferenc tanácsnok hivatkozott a választási eredményekre. Akkor hogy lehetséges az, hogy a Pénzügyi Bizottságban, amely 8 taggal működik, 25 %, tehát 2 személy képviselheti csak a baloldalt, holott nem 25 %-ot értek el a választáson. Hogy lehet az, hogy a felügyelőbizottságokban - egy olyan helyzetben, amikor országosan és helyben is mindenki a demokráciáról beszél, - csak az egyik oldal által delegált tagok vannak. Hol van itt az ellenőrzés? Hol van itt az objektív ellenőrzés lehetősége? Ha tisztességről beszélnek, akkor itt kezdjék. Nézzen mindenki magába a másik oldalon, hogy volt képes ilyen összetételt megszavazni ezekre a különböző testületekre. Kohári Nándor képviselő: Dr. Révész Mihály képviselő szavaira először: A felügyelőbizottságokban való részvételt mindannyian emlékeznek, hogy a szocialista frakció utasította vissza. Kategorikusan visszautasították. (Zúgolódás a háttérben.) Kohári Nándor képviselő: Igen, ez így volt. Keressék meg a megfelelő jegyzőkönyveket. Hasonlóképpen vissza lehet keresni régebbi jegyzőkönyveket a Szegedi Közlekedési Társasággal kapcsolatosan és két jelenleg nehézségeket okozó körülményre hívja fel a figyelmet, melyekről időben szóltak. Az egyik körülmény: a szegedi elektromos tömegközlekedés-fejlesztési nagyprojekt hatása és kihatása, nevezetesen a kötöttpályás közlekedés, annak megnövekedett vonalhossza és megnövekedett kilométer teljesítménye. Lényegesen nagyobb többlet-fenntartási követelményt ró a cégre. Akkor amikor itt még évekkel ezelőtt a beruházás kapcsán vitáztak, részükről több alkalommal is elhangzott az, hogy a megvalósulást követően az üzemeltetés, működtetés többletköltségeit, illetve ennek a fedezetét a Szegedi Közlekedési Kft.-nél nem látják. Ott és akkor még alpolgármesterként Nagy Sándor, Dr. Botka László polgármester többletbevételeket vizionált, olyan jövőképet fogalmaztak meg, ami sajnos nem realizálódott és az egyik oka a Szegedi Közlekedési Társasággal kapcsolatos jelenlegi gazdálkodási körülményeknek. A másik ok: pedig azokban az években, nagyjából 2010-ig, amikor még a feladatellátáson túlmenően egyfajta többlet finanszírozás bevételekből és financionális oldalon többletek képződtek a Szegedi Közlekedési Társaságnál, akkor valóban az Önök felhatalmazása (lásd üzleti tervek vagy jóváhagyás alapján) az akkori ügyvezető kissé költséges hobbijainak kiélésére több száz millió forintot fordíthatott. Emlékezetes, hogy a sajtóban is megjelentek ilyen-olyan prototípusok, fejlesztések. Valóban 2012 nyarán érdemes lenne visszatekinteniük arra, a jogszerűséget nem vitatva, hogy azok a százmillió forintok, amelyet Dr. Dózsa Gábor SZKT ügyvezető igazgató ilyen-olyan prototípusok előállítására, eszkábálására költött valóban mennyiben szolgálták a Szegedi Közlekedési Társaság a'la Szeged adófizetői, vagy a szegedi költségvetés javát, hasznát és ezek a prototípusok, ha egyáltalán elkészültek azok vajon milyen többletbevételt generáltak, az erre fordított százmilliók vajon felelősségteljes gazdálkodást mutatnak-e és jól hasznosultak-e. Az IKV Zrt. az egyik nagy befizetője a szegedi városi költségvetésnek. Ehhez képest azok a bírálatok, amelyek egyébként pontosan az esetleges kintlévőségek behajtásával kapcsolatos költségeket is érintik egy kissé álszentnek, képmutatónak mutatkoznak, közben az ügyvédi soron más költségekkel összemosott számokat, adatokat említenek.

76 Dr. Botka László polgármester, üléselnök: Kohári Nándor képviselő a Szegedi Közlekedési Kft-t emlegette. 2012-es üzleti terveket tárgyalják. Mi köze a 2010-ben kirúgott igazgatónak a 2012-es üzleti tervhez? Természetesen semmi. Ezekből a szövegekből látszik, hogy semmi mondanivalójuk nincs, és semmi magyarázat arra, ami a cégeknél történt. Ha ötvenszer elmondja Kohári Nándor képviselő, hogy a 2-es villamosépítés üzemeltetési költsége miatt van nehéz helyzetben a Szegedi Közlekedési Kft., akkor sem lesz igaza, mert az SZKT igazgatójának a saját előterjesztéséből derült ki, hogy amennyivel drágább a villamos a szegedi tömegközlekedésnél, annyival olcsóbb a megszüntetett párhuzamos buszjáratok megtakarítása. Ezt magának az SZKT-nak az előterjesztésében jelent meg. Amennyi plusz költséget hozott a 2-es villamos a rendszerben, akkora megtakarítás az, hogy a vele párhuzamos autóbuszjáratok megszűntek. Miután bevételközösség van a Volán és az SZKT között ez azt jelenti, hogy ennél több pénz jut az SZKT-nak, mert kevesebbet kell a Volánnak fizetni. Szentistványi István képviselő: Általában azt lehet tapasztalni ezeken a Közgyűléseken, hogy a a Közgyűlések többségében az idő nagy részét majdnem mindig a cégekkel kapcsolatos adok-kapok, vagy pourparler viszi el. Nyilván, akik a városlakók részéről követik ideig-óráig ezeket a közvetítéseket elég furcsa helyzetben találják magukat általában ez a fekete/fehér, régi cégvezető versus új cégvezetők szembeállítása megy. Azt mindig elfelejtik, hogy gyakorlatilag közpénzek felhasználásáról, közszolgáltatások nyújtásáról, igazából a szegediek cégeiről van szó. Nem önkormányzati képviselőkről és a hozzájuk tartozó üzletkörökről, stb., hanem a szegediek cégeiről beszélnek, amelyek nekik nyújtják a szolgáltatásokat. Teljesen egyet lehet érteni, hogy a cégek működése átláthatatlan. Most is az és az volt korábban is. Ezen csak akkor lehet segíteni, ha az ellenőrzést, az anyagoknak a megismerését komolyabban veszik minden szinten. Pl. Az anyagok egy része sokszor felkerül rövidített anyagként, kivonatos formában, de mégis csak fent vannak céges adatok a honlapokon – beszámolók, üzleti tervek, egyebek. Ezeket nyilván különböző szinteken lehet elemezni, és szerinte nemcsak a képviselőknek, de a külsős bizottsági tagoknak, mint szerencsére most az anyagban utalás is történik – lehetőségük van a teljes anyagokat pl. nyáron esetleg az „uborkaszezonban” a Városüzemeltetési Irodán alaposan áttanulmányozni, adott esetben visszamenőleg a korábbi évek hasonló fázisában, hasonló jelentésekkel összevetni, és talán felelősebben tudnak ezekről a dolgokról beszélni, de a városlakók számára is meg van lehetőség, amivel szélesebb körben kellene élni, hogy ezeket az anyagokat, akár a különböző évek tapasztalatait összevetve, akik rendelkeznek ilyen típusú szakértelemmel, hogy ezt rendszeresen tanulmányozzak. Ilyen nyomásgyakorlásra van arra esély, hogy ezeknek a cégeknek a működése átláthatóbb lesz, hogy ténylegesen olyan tendenciákat lehet felismerni és ezeket joggal utána már „leverni”, vagy kikövetelni a jelenlegi cégvezetőkön is, amelyeket ilyen módon az anyagok feltárnak számukra. Amíg ezeket az anyagokat ki-ki a maga szintjén megismerje, addig ugyanez lesz folyamatosan a cégekkel kapcsolatban. Ezzel gyakorlatilag nem tartják a szegedieket arra érdemesnek, hogy ezekhez a dolgokhoz sokkal korrektebb módon hozzáférjenek. Az ami zajlik ilyenkor az egészen méltatlan. Ez a fajta diskurzus, ami zajlik az ügyben, az egészen méltatlan és ezzel a szegedieket nem veszik komolyan. Dr. Botka László polgármester, üléselnök: Teljes mértékben egyetért Szentistványi István képviselővel. Egy vitában csak annak lehet valódi véleménye, aki ismeri a tényeket. Erre nagyszerű példa volt, hogy ez mennyire igaz ez az állítás. Dr. Gyimesi László tanácsnok: Visszatérve a 2-es villamosra. Fontosnak tartja tisztázni, mert az eddig elhangzottakból úgy tűnik, hogy valaki nem érti, hogy ez hogyan működik. A

77 párhuzamosságok megszüntetésével csak a VOLÁN-nak kifizetett pénz nem kerül a VOLÁN-hoz, de nem jelenti azt, hogy az SZKT-hoz kerül..... Dr. Botka László polgármester, üléselnök: Mert hova? Dr. Gyimesi László tanácsnok: … mert januártól, jövőre, ha január elsején jár a 2-es villamos, akkor oda fog kerülni, de ezt a problémát az SZKT költségvetésében az idei évre vonatkoztatva okozza ez a probléma. Elhangzott általánosságban mondva, hogy minden csökken, drágul, drágábban szállíttatnak be ezek a cégek. Tételesen cáfolható ez. 8 %-kal csökkent a Szegedi Környezetgazdálkodási Kft. anyagi jellegű ráfordítása a megelőző időszakhoz képest. Igenis hatékonyabban működnek a társaságok. A mérleg szerinti eredménye a cégnek 50 %-kal javult, a saját tőkéje is nőtt. Ráadásul az átlagos statisztikai létszáma is 6 %-kal csökkent, tehát törekednek a cégek arra, hogy minél hatékonyabban, minél jobban szolgáltassanak a szegediek felé. Ezek közszolgáltatást végző cégek, ezt nem lehet elégszer megismerni. Ezek a munkát, melyet a társaságok végeznek a szegediek javát szolgálják és a cégvezetők folyamatosan arra törekednek, hogy egyre hatékonyabban végezzék ezt. Dr. Botka László polgármester, üléselnök: Természetesen megérne egy vitát az a kérdés, hogy miért csak jövő januártól kapja meg az SZKT a 2-es villamos üzemeltetéséhez a forrásokat. A Tisza Volán és az SZKT között van egy bevétel megosztási szerződés, amit a két cég ír alá. Nem az önkormányzat, hanem a két cég. A cégvezető nem tudta, hogy 2012-ben beindul a 2-es villamos? Akkor miért ilyen szerződést kötött? Megtehette volna, hogy olyan szerződést köt, ami 2012-ben biztosított plusz forrásokat. Ez pl. egy reális, jogos kérdés. Dr. Gyimesi László tanácsnok rettentő korrekten elismerte azt, hogy a szegedi tömegközlekedés és az SZKT működtetése nem lett drágább a 2-es villamos által. A probléma az, ami valós probléma, hogy csak jövő évtől fogja megkapni a közös kasszából azt a pénzt, amit a Tisza Volán-tól elvesznek, mert megszűnnek a buszjáratok és oda lesz adva a villamosközlekedésnek. Ezt a szerződést az SZKT igazgatója kötötte a Tisza Volán vezérigazgatójával. Megköthette volna úgy is erre az évre, hogy már tudja, hogy be fog indulni a 2es villamos. Ugye? Nem tette meg. Nagy Sándor képviselő: Két dologra reflektál. Egyrészt: A Szegedi Környezetgazdálkodási Kft.-t ma már többször megdicsérték és Dr. Gyimesi László tanácsnok már nagyon rutinosan vette elő az egyetlen céget, amelynek a múltjába, a tavalyi eredményeibe nyugodtan lehet kapaszkodni, hogy valóban csökkentette a költségeket, a válságot jól reagálta le. Ugyanezt várnák a többi cégtől is. Mit láttak? Ha a másik cégre hivatkoznak, a Szegedi Közlekedési Kft.-re, hogy állandóan előveszik a 2es villamos témáját, szerencsétlen bűnbakká vált ez. Tényszerűen nem igaz, amit mondanak. Jár a 2-es villamos és úgy sikerült a menetrendet összeállítani, hogy 50 millió forint többletbevételt is generál éves szinten, illetve költségcsökkentésben jelenik meg ez a dolog, hiszen 186 millió forinttal kevesebbe kerülnek a buszjáratok. 131.800.000 Ft-ba kerülnek a villamosjáratok, ezek az SZKT illetve a Volán adatai. Az igazgató kérésének megfelelően hozta meg a Városüzemeltetési Bizottság a menetrendről a határozatot, hogy az alapmenetrendet módosítja. Elnézést, de ő is segített szövegezni, hogy minél pontosabb és jobb legyen ez a határozat. Szerették volna, ha a cég már mindenképpen be akarja indítani március 1-től, ami nem lett volna kötelező ezt a járatot, akkor valóban a bevétel megosztási szerződést ennek megfelelően tudja megkötni és aztán nem ennek megfelelően kötötte meg a szerződést. Értetlenül állnak a dolog előtt, hogy miért fogadta el a Volánnak ebben a tekintetben a Volán saját érdekét képviselő álláspontját? Miközben a bizottsági és

78 közgyűlési határozatok a cég álláspontját szerették volna alátámasztani. Bizonyos értelemben viszont nem lepi meg ez a dolog. Ha visszagondol az igazgató előző igazgatói tevékenységére, annak a vége felé már a FIDESZ sem kívánta meghosszabbítani a megbízatását, úgy gondolták, hogy másik igazgatóra lenne szükség és akkor ott tartottak, hogy vasárnap menetrend szerint jártak a 3-as villamosvonalon a villamosok és az összes troli le volt pusztulva. A villamosok dettó. Kezdtek elvándorolni az emberek a szolgáltatásból. Amikor arról beszél a FIDESZ frakció, hogy mire költötte az SZKT a pénzt, akkor látható, a szolgáltatás színvonalában ott van. Ma is azokkal a járművekkel jár az SZKT, amit az elmúlt 8-10 években újított fel az SZKT, azokból a bevételekből, amelyeket pl. a korábban elprivatizált parkolási rendszer bevételét sikerült visszahozniuk az SZKThoz. Ezekről van szó, amelyben az igazgatónak szintén része volt. Most ugyanez a menedzsmentje van, Nemes igazgatóval együtt, és egyáltalán nem meglepő módon ugyanezek a gondok vannak, mint 10 évvel ezelőtt. Dr. Botka László polgármester, üléselnök: Azért, mert egyszer valaki tönkretett egy önkormányzati céget lehet, hogy másodjára sikerül is neki. Csak az a probléma, az aggodalom, hogy a számok ezt mutatják. Juhász Gyula képviselő: Mindannyian tudják, hogy a szegedi városi közösségi közlekedésben finanszírozási hiány van. Nem annyira minden happy, mint ahogy elmondták. Ha minden annyira happy lenne, akkor nem tudja miért kellett megszüntetni Szőregre, Dorozsmára, Petőfi-telepre és Tápéra járó buszjáratokat, azért, hogy megspóroljanak 157 millió forintot. A finanszírozási hiányból már valamennyit sikerült megspórolni, de azért továbbra is fennáll, hogy a közösségi közlekedésben jelentős finanszírozási gondjaik vannak. Nem biztos, hogy elvárhatják, hogy a szegedi közösségi közlekedési társaság tömje be ezt a lyukat. Egymagában nem biztos, hogy képes rá. Lehet, hogy ez az elvárás, de nem biztos, hogy megvannak a jelenleg rendelkezésre álló gazdasági lehetőségek. A Polgármester megkérdőjelezte azokat a számokat, amelyeket a Közgyűlés elé tárt. Dr. Solymos László alpolgármester mellékletéből másolta ki ezeket a számokat, ha a táblázatok annyira pontosak, mint az előterjesztés szöveges részében feltüntetett számok, akkor lehetnek kétségeik, de ha ezt az Alpolgármester a cégek beküldött üzleti terveiből írta ki és nem tévedett, nem írta el a számokat, akkor valószínűleg pontos. Érti, hogy mi az ami a másik oldalt leginkább bántja, hogy az összesített adatok nem támasztják alá azt a képet, amit szeretnének mindenkivel elhitetni, hogy a cégvezető váltás katasztrofális helyzetet idézett elő az önkormányzati cégeknél, hiszen kevesebbet költenek, az üzemi ráfordítás 303 millió forinttal csökkent a 2010-es évhez 2011-re, a cégek eredményessége jelentősen megnőtt. Ez nem igazán azt támasztja alá, hogy valami óriási probléma és baj lenne a cégeknél. Elhiszi, hogy a másik oldalt kellemetlenül érintette, hiszen a Polgármester eddigi politikája arra vonatkozott, hogy le kell váltani a cégvezetőket, ahogy az előző közgyűlés után kérte az SZKT igazgatójának, az Ifjúsági Ház ügyvezetőjének a fejét, most pedig a SZINT Kft. ügyvezetőjét, Miklós Pétert kellene leváltaniuk, ha elfogadják ezt az álláspontot, hogy itt a cégvezetők miatt alakultak ki helyzetek. Elhiszi, hogy kellemetlen, hogy be lehetett bizonyítani, hiszen van egy cég, ahol nem lett leváltva a cégvezető mégis a cég sokkal rosszabb gazdasági paramétereket produkál, mint produkált 2010-ben, de nem azért, mert a cégvezető nem alkalmas a feladatára, hanem azért, mert alapjában véve az a gazdasági környezet, amelyben működnie kell kedvezőtlenebb összességében nemcsak az önkormányzati cégekre vonatkozóan, hanem általában a cégekre. Európában ha tetszik, ha nem bizonyos értelemben válság van. Magyarországon válság van. A cégeiknek minden területen versenyhelyzetben kellene megállniuk a helyüket és sajnos válságos időkben nem várhatják el, hogy maradéktalanul hozzák azokat a paramétereket, amelyeket tulajdonosként elvárhatnak.

79 Dr. Botka László polgármester, üléselnök: Egészen elképesztő. Juhász Gyula képviselő el is hiszi, amit mond, hogy kevesebb pénzből nagyobb nyereséget hoznak a cégek? El is hiszi? Vegye már elő legalább a beszámolókat és az üzleti terveket és nézze már meg milyen számok vannak bennük. Egészen elképesztő, hogy tényeken vitatkozik. Dr. Bohács Zsolt képviselő: Néhány szóban kíván reagálni a dologra, mert a két oldalon más személyek vannak, más nyelvet beszélnek. Az egyik oldalon egyértelműen szapulják a beszámolókat évek óta, az új megválasztott ügyvezetők, mintha nem értenének hozzá, és nem tudnák működtetni a társaságokat. A másik oldalon, amit a számok mutatnak, a számok tükrében úgy tűnik, hogy a jobboldalnak van igaza. Kevesebb pénzből hatékonyabban gazdálkodnak a társaságok. Mint politikusok, nyugodtan politizálhatnak és vannak számok, amelyeket, ha nem hamisítanak meg, akkor valós igaz helyzetet mutatják be Szeged város lakóinak. Azt is hozzá kell tenniük, hogy amint ezeket az új cégvezetőket a Közgyűlés megválasztotta, a következő évi támogatási összegeknél már jelentős csökkenést vélhettek felfedezni. Ez is a rátermettségüket bizonyítja, hogy kevesebb pénzből tudtak hatékonyabban gazdálkodni. Egy-egy példát emel ki: Az előző években, amikor az IKV-nál a felújításra fordított összeg közel 1 milliárd forintos összeget tett ki, azóta ezt az összeget jó, ha százmilliós nagyságrenddel tudják megjelölni. Ha jól emlékszik, akkor 2010-ben ez az összeg 100 millió forintot sem érte el. Ezek a dolgok biztosan tudják bizonyítani azt, hogy a város illetve az a társaság egyáltalán nem kívánja azt, hogy a szegedi cégek jól működjenek, illetve a szegedieket szolgálják. A Polgármester ismét elmondta, hogy 300 millió forintot vissza kellett fizetnie az IKV Zrt.-nek. Ezt a 300 millió forintot a város Közgyűlése adta az IKV Zrt.-nek. Le kellene szögezniük, hogy ez az összeg azért került átadásra az IKV Zrt. részére, mert egy új telephelyet kellett kialakítani, hiszen ott az Agóra. Emlékezete szerint 280 millió forintjába került az IKV Zrt.-nek, tehát ezt az összeget, amit a Közgyűlés adott arra az új telephelyre fordította. A mostani befizetéssel is igyekeztek a költségvetés terhét könnyíteni, annak ellenére, hogy az IKV Zrt. jelenlegi beszámolójában is elég kétséges az, hogy majd meg tudják-e ezt az üzleti tervet valósítani. Megfelelő ügyvezetéssel év végére tudja azt az üzleti tervet biztosítani a város számára, hogy semmilyen egyéb olyan nehézségbe ne ütközzön, hogy akár költségvetési sorokat kelljen módosítani és ezt a 300 millió forintot tudja produkálni. Természetesen ez mind Szeged város költségvetését támogatta és bízik benne, hogy ezekkel együtt sikerül ezt az évet is teljesíteni. Dr. Botka László polgármester, üléselnök: Teljesen megérti az IKV Zrt.-vel kapcsolatban elmondottakat. Az ügyvéd elégedett lehet a IKV Zrt. működésével az elmúlt 2 évben. Közölték vele, hogy nem mond igazat, kezében a papír: 2009-ben 30.733.000 Ft volt az ügyvédi díj, az idei üzleti tervben 70.160.000 Ft. 30 millióról 70 millió forintra emelkedett az ügyvédi díj. Mielőtt a szakértői díjakról beszélne, a vezérigazgató jelezte, hogy ezt ügyvédi költségre akarja fordítani. Megnézték, hogy mi történik. 30 napos lejárt követeléseket átadnak azoknak az ügyvédeknek miközben nagyon sokan fizetnek 40-45 napra. A trükk benne az, hogy akkor is 15 % jutalékot kap az ügyvéd. Így folyik ki a pénz, így lesz 30 millió forintból 70 millió forint. Ügyvédként mindenki elégedett lehet egy ilyen jellegű működéssel. Szegóra kapcsán nem 300 millió forintot adtak az IKV Zrt.-nek, hanem többet. Nem kellett az IKV Zrt.-nek új telephelyet vásárolni, mert meglévő telephelyét újította fel és amikor meghatározták, hogy mennyit fizessen vissza, akkor figyelembe vették, hogy ezt az új telephelyet ki tudja építeni. Az összes többi, amit elmondott Dr. Bohács Zsolt, az természetesen igaz. Dr. Bohács Zsolt képviselő: Amit most a Polgármester is megemlített, konkrétan ennek tükrében kikérték ezeket a szerződéseket és megvizsgálták. Pont ugyanolyan szerződéssel vannak alkalmazva

80 a mostani ügyvédek, mint az előző 8 évben. Ezek a behajtásos sikerdíjakat a baloldal alapozta meg, ennek megfelelően zajlik az ügyvédi munkával kapcsolatos megbízási szerződés is. Az, hogy 70 millió forint van beállítva az szintén nem igaz, mert, ha jól emlékszik, akkor a legutóbbi bizottsági ülésen az IKV Zrt. vezérigazgatója egyértelműen tájékoztatta az Alpolgármestert, hogy mik ezek a költségek, mert emellett, hogy az IKV Zrt.-nek különböző feladatot el kell látnia mind szakértői, mind értékbecslői, közjegyzői díjak vannak azon a soron, ami nem az ügyvédi díjakat jelöli meg. Dr. Botka László polgármester, üléselnök: Ha előveszi az előterjesztést az üzleti terveknél tartanak. IKV Zrt. jogi képviselet, szakértői és tanácsadói díj 2009. év 30.733.000 forint és ez megy fel 2012. évre 70.160.000 forintra. Az ügyvédi szerződések feltehetően ugyanazok. A trükk az, hogy korábban 60-90 napos kintlévőségeket adtak át az ügyvédeknek, most azonnal odaadják 30 napos kintlévőséggel. Az ügyvéd kiküld egy felszólítólevelet és az ügyfél fizet 40 napra, mint ahogy ez Magyarországon ez szokás, már akkor 15 %-a az ügyvédhez megy. 30 millió forintról 70 millió forintra ment fel ugyanaz a sor. Ügyvédként egészen biztos, hogy minden ügyvéd elégedett lehet az IKV Zrt. működésével. Haág Zalán képviselő: Kiváló színész a Polgármester. Ezt a tulajdonságát már többször megdicsérte a Közgyűlésen és most is meg kell, hogy tegye. A trükk az a másik oldalon van természetesen. Több cég esetében megfigyelhető az, hogy más-más sorra voltak elrejtve bizonyos díjak. Ezeknek az összehasonlítása ily módon nem pontos, hiszen más-mást jelölnek meg a különböző sorokon. Ha összeadnák a különböző szolgáltatások díjait, akkor természetesen kijönnének azok a számok, amit hallottak. A pontosság kedvéért mondja, hogy a szocialista cégvezető által aláírt, és szocialista önkormányzati képviselővel megkötött szolgáltatási szerződésre célzott az előző felszólalásában. Az SZKT-vel kapcsolatosan elmondja, az előző munkáját kiválóan végző ügyvezetőről, hogy a 2002. évtől kezdődően folyamatosan csökkent az utasszám. Ennek az üteme pedig folyamatosan nőtt. 2009-ben 9 vagy 8 %-kal kevesebb utasa volt az SZKT-nak, mint 2008-ban, tehát 1 év alatt 8 %-os utasszám csökkenés következett be. Nyilván azt várták az SZKT igazgatójától, hogy próbálja meg lelassítani ezt a folyamatot, ha lehet, akkor a gazdasági környezetben leállítani. 2010-ről 2011-re 3 %-kal csökkent csak az utasszám, tehát szűkül az olló és egyre jobban csökken az utasszám csökkenés mértéke. 2010-2012-ig más tendenciát mutatott az utasszám. A bizottsági arányokat illetően, amit dr. Révész Mihály hozzászólásában felvetett: Ha a TV-nézők nézték, akkor megsajnálták szegényt, hogy 25 %-os kisebbségben kell végeznie a munkáját, akkor lehetne pontosan ezeket a közgyűlési arányokat leképezni, ha 29 tagú bizottságokat, vagy ezek többszöröseit hozták volna létre, hiszen csak így lenne biztosítható az, hogy Jobbik és az LMP hisz ők is közgyűlési képviselettel bírnak, - képviselői is megjelenhessenek a bizottságokban. Ráadásul még le kellene vonni a Polgármestert, az Alpolgármestert, hiszen ők nem tagjai a bizottságoknak, így az arányba sem kell beleszámítani. Minden számra lehet mondani egy másik számot, hogy 2006-2010-ig a Kulturális, Egyházügyi, és Idegenforgalmi Bizottságnak 5 képviselői tagja volt, abból 1 FIDESZ-KDNP-s képviselő volt, az pedig ő volt, ami 20 %-nak felelt meg, miközben a képviseleti arányuk közel ennek a duplája volt. Ő sem sajnáltatta magát akkor. Nyilvánvaló, hogy a választók döntése jóvoltából az MSZP kisebbségben van a Közgyűlésben és ez tükröződik a bizottsági arányokban is. Dr. Botka László polgármester, üléselnök: Ezt azért magyarázhatják, mivel a 29 fős testületben van 14 FIDESZ-KDNP képviselő, 13 szocialista, tehát 1 mandátumkülönbség van a Közgyűlésben. Ehhez képest azt az arányt alakították ki, hogy összefogva az egy szem jobbikossal, a szocialista

81 pártnak kb. az 1/3-át adták oda azoknak a bizottsági helyeknek, amely járt volna a választók akaratából. Visszaemlékezve az elmúlt két ciklusban, amikor szocialista abszolút többség volt a Közgyűlésben, akkor a jobboldal megkapta mindazokat a lehetőségeket, amelyek kellettek a bizottságokba, a bizottsági elnöki poszton, a felügyelőbizottságokba. 2002-ben, és 2006-ban vita nélkül fogadta el a Közgyűlés – és a jobboldal is – azt az ajánlatot, mert az inkább felül reprezentálta a jobboldalt a választási eredményhez képest. A két demokrácia felfogás közötti különbséget mindenki rettentően jól tudja. Az a különleges, hogy összeálltak a jobbikos képviselővel és megszerezték a 15 fős többséget, a felelősséget pedig nem vállalják, ami teljesen világosan látszik. Az is jól látható, hogy a város működésének pici szelete érdekli őket az önkormányzati cégek, és azok finanszírozása, az viszont tiszteletreméltóan, és következetesen. A probléma az, hogy ez egyre súlyosabb károkat okoz a városnak. Kohári Nándor képviselő: Károkozásról szó sincs. Inkább csak arra hívja fel a figyelmet az elhúzódó vita során, hogy pl. a céges mérlegek, beszámolók, teljesítményértékelések során korábbi időszakban is, de személyében akár most is kapott „zárótüzet” az a cég, vagy az az ügyvezető, aki a cég fennállásának legjobb üzleti évét, üzleti eredményét produkálta 2011-es esztendőben. Ez is azt mutatja és bizonyítja, hogy gyakorlatilag a teljesítményhez a számokhoz, a tényekhez a bírálatoknak, a kritikáknak sok köze nincs, és politikai jellegű támadássorozat van, folyik a nem baloldal által kinevezett cégvezetők majdnem mindegyike ellen. Dr. Botka László polgármester, üléselnök: Az SZKT beküldött egy nullás üzleti tervet. Kalmár Ferenc, mint a tömegközlekedésért felelős tanácsnok a vita elején közölte, hogy legalább 200 millió plusz támogatásra van szükség, akkor most mit csináljanak. Előttük vannak az üzleti tervek és a FIDESZ-KDNP első felszólalója közölte, hogy semmi köze a valósághoz, mert még plusz 200 millió forint kell a céghez. Mit csináljanak akkor? Az első fideszes képviselő első hozzászólása úgy szólt, hogy az SZKT-nál van még 200 millió forintos lyuk, ami meg bent van, az egy nullás üzleti terv. Ezek után azt kérik, hogy szavazzák meg. Mit fognak megszavazni? Ménesi Imre képviselő: Az elektromos tömegközlekedésről kíván beszélni, mert évek óta tapasztalja, hogy a FIDESZ-KDNP frakció „be van oltva” az elektromos tömegközlekedés ellen. A fejlesztés során is többször hallották a kritikájukat: hogyan kellene olcsóbb villamost venni. Most látszik, hogy Debrecen – ahol minden zöldebb és jobb – jóval drágábban tud nagy nehezen villamost vásárolni és bizony látszik az is, hogy a villamospálya építéssel is komolyabb gondjaik vannak. Szaladjanak már el képviselőtársai Debrecenbe és Kósa polgármesternek még most szóljanak időben, hogy ez az elektromos közlekedés gazdaságtalan. Most szóljanak fejezze be, állítsa le, sőt szóljanak Lázár Jánosnak is, hogy el ne kezdje a Vásárhelyit, mert tönkre mennek, amúgy is akkora adósságuk van. Ha még gazdaságtalanabb tömegközlekedésük lesz, akkor Vásárhelynek vége, igaz, hogy Lázár János már nem lesz ott. Elvileg ilyen alapon nem is érti, hogy miért akarnak villamost? Az SZKT igazgatója rendszeresen hivatkozik arra a bizottsági ülésen, hogy a buszközlekedés sokkal jobb, sokkal olcsóbb, sokkal jobb volt, amikor buszpótlók jártak a villamosok helyett. Milyen cégvezető az, aki saját cége ellen lobbizik. Így megérti, hogy miért kötötte meg azt a szerződést a Tisza Volánnal, ami az önkormányzatnak természetesen nem sok jót hozott. Csapaton belül, ha többen az ellenféllel játszanak, akkor sok jó eredménye nem lesz természetesen. Cégekkel kapcsolatosan emlegetve volt annak idején a sok-sok tartalék, amit ki kell használni és az új cégvezetők természetesen ezt a felszínre is hozzák. Bejött ide is az ún. ortodox megoldás, csak

82 kevés sikerrel, vagy legalábbis hasonlóan mint országosan. Megdrágult a jogi képviselet, az őrzésvédés, a takarítás, a reklám, az összes olyan költség, ami természetesen lehetőséget ad arra, hogy az önkormányzati cégektől az önkormányzati adófizetők pénzét ki tudják menteni. Ez a fő cél. Ezt akarják folyamatosan. A 2010-es választások után ezzel az 1 fős többséggel megalakították úgy a felügyelőbizottságokat, hogy a baloldal sehol sincs jelen. Jelzi, hogy az elmúlt választási ciklusokban ilyen arányok voltak, hogy 22:3, 21:4 a választások után és nem volt aránytalanság. Most hivatkoznak a felügyelőbizottságoknak azon jelzésére, hogy az üzleti terveket így fogadják el, ahol jelen sincsenek. Milyen aránytalanság, igazságtalanság ez? Felháborító, hogy így állnak hozzá. Juhász Gyula képviselő: Még egyszer megismétli, hogy 2011-ben 505 millió forinttal csökkent az anyagi jellegű ráfordítás az önkormányzati cégeknél, összesen ennyivel költöttek kevesebbet. Az összes üzemi ráfordítás pedig 303 millió forinttal volt kevesebb, mint 2010-ben. Ezek az összesített adatok. Az Alpolgármester előterjesztéséből származnak a számadatok. Lehet, hogy tévesek. Elképzelhető. Technikai jellegű észrevétele van az Alpolgármester előterjesztésében a Sport és Fürdők Kft. üzleti tervnek táblázata sajtóhibás. A mérleg szerinti eredmény kimaradt a táblázatból, azt majd lehet, hogy pótolni kellene. Kohári Nándor képviselő: A Szegedi Közlekedési Kft. Közgyűlés előtt lévő üzleti terve tartalmazza azokat a kockázati elemeket, amelyekre Kalmár Ferenc tanácsnok hozzászólásában utalt. Itt mind az üzleti terv, mind Kalmár Ferenc tanácsnok hozzászólásában ellentmondás nincs, a Polgármester próbálta meg kiforgatni a szavakat. Az SZKT üzleti terve jelen állapotában is és benyújtott formátumában is elfogadható. A finanszírozás további kérdéséről és egyáltalán a szegedi tömegközlekedés tartós fenntarthatóságáról és további finanszírozásáról nemcsak most az üzleti tervek kapcsán, máskor más alkalmakkor kell és fognak is foglalkozni. Mivel a szegedi tömegközlekedés rendszere és finanszírozása további végiggondolást igényel mindannyiuk részéről pártsemlegesen. Ménesi Imre képviselő említett érdekes számarányokat választások után az elmúlt évekből, az elmúlt ciklusokból, a Közgyűlés összetétele ennél lényegesebben más volt, mint amit ő az egyéni mandátumok arányok kapcsán említeni vélt. Ezek a kiragadott számok is mutatják azt, hogy lehet így is, úgy is magyarázni a különböző százalékos arányokat, a felügyelőbizottsági összetételeket és szeretné azt emlékezetükbe vésni, hogy a jelenlegi felügyelőbizottsági összetétel azt követően alakulhatott ki, hiszen azt rótták fel, hogy semmilyen képviseletük nincs a felügyelőbizottságokban. A felügyelőbizottságokban felajánlott helyeket azt kevesellve nem fogadták el. Ezek után azt kifogásolni, hogy semmilyen képviseletük nincs és ezt bírálat tárgyává tenni egy kissé túlzó. Nagy Sándor képviselőtől kérdezi, mivel említette a Városkép Kft. I. negyedéves beszámolóját, akkor azt úgy értelmezi, hogy a Városházára benyújtott, eljuttatott beszámolót áttekintette és ezen tényszámok alapján szól hozzá. Ezt megfelelő iratbetekintési kérelem tételével, és az Alpolgármester által engedélyezetten tette meg? (Nagy Sándor képviselő: Mikrofonon kívül: Nem szabad képviselőnek megnézni?) Kohári Nándor képviselő: Meg szabad nézni a képviselőnek, de van ennek egy hivatali útja. Az iratbetekintési kérelem adminisztráltan rendelkezésre áll és az iratbetekintési irat másolatát kikérhetik?

83 (Nagy Sándor képviselő: Mikrofonon kívül: Az alpolgármesteri irodában nézte meg.) Kohári Nándor képviselő: Tehát az alpolgármesteri irodába bemegy, és betekinthet SZMSZszerűen. Kéri Dr. Mózes Ervin címzetes főjegyző állásfoglalását, hogy ez az iratbetekintési rendbe belefér? (Dr. Solymos László alpolgármester: Mikrofonon az ő gépén lévő iratot mutatta meg Nagy Sándor képviselőnek.) Dr. Botka László polgármester, üléselnök: Átadja az ülésvezetést Dr. Solymos László alpolgármesternek. (Dr. Botka László polgármester elhagyja az üléstermet.)

Kmf.

Dr. Botka László polgármester

Dr. Mózes Ervin címzetes főjegyző

Vecsernyés Irén jegyzőkönyvvezető

Póda Jenő jegyzőkönyv-hitelesítő

Tóth Károly jegyzőkönyv-hitelesítő

84 Jegyzőkönyv

Készül: Szeged Megyei Jogú Város Közgyűlésének 2012. június 22. napján tartott soros (nyílt) üléséről Ülésvezető: Dr. Solymos László alpolgármester

Dr. Mózes Ervin címzetes főjegyző: Minden képviselőnek joga van konzultálni az Alpolgármesterrel, mint ahogy a Címzetes Főjegyzővel is, ami számtalan esetben előfordul. A konkrét eset mi volt, azt nem tudja, de ha egyeztettek ehhez joguk van. Dr. Solymos László alpolgármester, ülésvezető: Alapvetően elmondható, hogy mindegyik képviselőnek szokott nála lévő anyagokat megmutatni. Póda Jenő tanácsnok épp tegnap mutatott meg egy anyagot a bizottsági ülésen. Nagy Sándor képviselő bement hozzá neki is mutatott. Juhász Gyula képviselőnek is mutatott anyagot. Kalmár Ferenc képviselő nem is egy anyagot látott. Nem érti, hogy miért csinál ebből problémát? Mi okozza ebben a problémát? Az SZKT-val kapcsolatban változatlanul azt mondja, amit a Polgármester is, akkor vagy Tóth István Tibor igazgató nem érti a valós számokat, a bevételi és kiadások számok nem stimmelnek az üzleti tervben, vagy Kalmár Ferenc tanácsnok nem mond igazat, hogy kell 200 millió forint plusz támogatás az SZKT-nak. Valamelyik szám nem stimmel. Ezt hogyan lehet eldönteni? Megszavazzák az elfogadhatatlan üzleti tervet és majd Kalmár Ferenc tanácsnok behoz egy 200 millió forintos plusz támogatást, vagy mi lesz a megoldás? Nem stimmelnek a számok. Dr. Solymos László alpolgármester, ülésvezető: Átadja az ülésvezetést Dr. Botka László polgármesternek. Kmf. Dr. Solymos László alpolgármester

Dr. Mózes Ervin címzetes főjegyző

Vecsernyés Irén jegyzőkönyvvezető

Póda Jenő jegyzőkönyv-hitelesítő

Tóth Károly jegyzőkönyv-hitelesítő

85 Jegyzőkönyv

Készül: Szeged Megyei Jogú Város Közgyűlésének 2012. június 22. napján tartott soros (nyílt) üléséről

Üléselnök: Dr. Botka László polgármester

Haág Zalán képviselő: A Városháza folyosói azért néha érdekes irányba lejtenek. Nem ugyanazt tapasztalják az egyes képviselők amikor végigmennek rajta. Volt olyan emlékeznek még rá, mert nem volt olyan régen, hogy Dr. Gyimesi László tanácsnok nyújtott be iratbetekintési kérelmet és féléven át nem kapott rá választ és amikor pert helyezett kilátásba, vagy indított, akkor azonnal megkapta a kért információt. Nem teljesen igazak az előzőekben elmondottak minden esetben. Ménesi Imre képviselőnek javasolja, hogy vett volna részt, vagy fogadta volna el azokat a helyeket, amelyeket felkínált a közgyűlési többség különböző cégek felügyelőbizottságaiban. Egyrészt a munkában is részt vehetett volna, másrészt felelősséget is vállalhatott volna e tekintetben, hiszen a felügyelőbizottságok tagjai a vagyonukkal is felelnek ezért a tevékenységükért. El kellett volna fogadni a helyeket, részt kellett volna venni a felügyelőbizottsági munkában részt vehettek volna, mint ahogy a korábbi években az akkori ellenzék is elfogadta a neki felkínált helyeket, amely semmiféle kompromisszumos megállapodás nem állapított meg, hanem azt kapták, amit felkínált Dr. Botka László polgármester. Ez így volt. Mindannyian emlékeznek erre. Dr. Botka László polgármester, üléselnök: A 13 fős szocialista frakciónak kevesebb felügyelőbizottsági helyet kínáltak, mint az egy szem jobbikosnak. Ez egy nyílt provokáció volt a Közgyűlés megalakulásakor. Miközben azt mondta és azóta is többször elmondta, hogy azzal, hogy a szegedi Közgyűlésben a két nagy párt között patthelyzet alakult ki, mert senkinek nincs önállóan többsége. A szegediek arra kötelezték őket, hogy működjenek együtt. Neki ez volt az első mondata a harmadik győztes választása után és még többször. A FIDESZ-KDNP nem ezt választotta, „összeboltoltak” és „kifizették” az árát az egy szem jobbikos képviselővel. Ennek a következményeit politikailag a jobboldal fogja viselni. Ami probléma az, hogy ez a városnak súlyos kárt okoz. Ha azt várják tőle, hogy ezt nem fogja a hátralévő 2 évben is megállás nélkül szóvá tenni, akkor nagyon félreértették a politikai helyzetet. Neki Szeged polgármestereként kötelessége szólni, ha úgy látja, hogy valami a városban nem működik jól. Márpedig a cégek többségének a működésében egyértelműen negatív tendencia van. Ez a vita erről szólt. Nagy Sándor képviselő: Visszatérne a napirendhez, mert mégiscsak az üzleti tervek elfogadásáról van szó és ismét arra szeretné felhívni a Közgyűlés figyelmét, hogy nem egyforma határozati javaslat van előterjesztve mindegyik cégre vonatkozóan. Van olyan javaslat is, ami egyszerű elfogadásról szól. Számos olyan határozati javaslat van, ami kisebb nagyobb korrekciót kér a cégvezetőktől, amit már korábban is kért a város vezetése, ami éppen egyébként az elmúlt évek tapasztalatai alapján alultervezett várható bevételhez, vagy felültervezett jogi kiadáshoz, anyagvásárláshoz, biztonsági szolgálathoz kapcsolódik. Végig lehet nézni a határozati javaslatokat cégre lebontva, cégre szólóan vannak a határozati javaslatok megfogalmazva, elvárt

86 intézkedésekről, nem uniformizált intézkedésekről van szó és van olyan határozati javaslat, ami az üzleti terv el nem fogadását javasolja a már sokat emlegetett SZKT, ahol lényegében Kalmár Ferenc tanácsnok beismerésben van, hogy nem megalapozott az üzleti terv, hiszen 200 millió forint hiányzik szerinte az SZKT költségvetéséből, bár egyébként akár ez is vitatható lenne, de az is biztos, hogy pusztán a számok alapján látszik, hogy egy felültervezett bevétel megosztási szám van, tehát önmagában ez elég lenne ahhoz, hogy ne fogadják el az üzleti tervet. Arra kéri képviselőtársait, hogy a korrekciókat tegyék meg az üzleti terveken, hisz ismét csak arról beszélnek, hogyan fognak működni a város cégei az elkövetkező maradék félévben, elvárható-e a cégvezetőktől, hogy csökkentsék azokat a költségeket, amelyek az elmúlt 2 évben elszaladtak. Elvárható-e a cégvezetőktől, hogy legalább olyan szinten alkalmazkodjanak a válság körülményeihez, ahogy bizony egy-két új cégvezető is tudott alkalmazkodni. Gila Ferenc képviselő: Nincs mindig összhangban az ember és a technika. Ez a FIDESZ-nél is így van, hogy nincs összhangban a miniszterelnök jobbkezével, aki azt mondta, hogy vége a válságnak és tündérország jön. Valószínű, hogy az üzleti tervek mégsem ennek a szellemében készültek. A tündérországnak azért el kellene valamikor jönni, és az üzleti terveken tükröződni kellene. Ezek nagyon lehangoló üzleti tervek, ahol dicséretre mondja Juhász Gyula, hogy 500 millió anyagi ráfordítással kevesebbet terveztek be. Van üzemi tapasztalata. Ha egyik évben elhagyták a karbantartást, azt a következő évben kétszeresen, háromszorosan kellett visszavenni. Ez nem megtakarítás. Ez hosszabb távon óriási kiadás. Az üzleti tervekhez kapcsolódóan és a cégek felelősségét illetően a jobboldal felelőssége nagy. A választási eredmények alapján 211 szavazattal kapott többet Szeged városában a FIDESZ, mint a szocialista párt. Ennek ellenében nevetségesen 60 körüli felügyelőbizottsági, igazgatósági tagsági helyből 7 helyet ajánlottak fel, a jobboldal által megadott helyeken, még abban sem válogathattak. A cégvezetőket sem ismerhették meg előre, de amikor látták, hogy milyen cégvezetők vannak, akkor pláne, hogy nem mertek felelősséget vállalni, mert szeretné felhívni a figyelmüket, hogy a felügyelőbizottsági tagok egyetemleges felelősséggel tartoznak a gazdálkodásért. Nagyon nagy felelősséggel kell odafigyelni ahhoz, hogy ne büntetőjogi felelősség alá kerüljenek. Valóban volt olyan időszak, amikor bizottság elnöki tisztség sem jutott a szocialistáknak. Ez 1998-2002 között volt. Egy-egy bizottsági helyet kaptak. Ugyancsak a felügyelőbizottsági tagságot is igen-igen megrostálták, tehát a szocialisták ennek véget vetettek és politikai erők arányában igyekeztek helyet biztosítani. Most a jobboldal azt a bátorságot sem vette, hogy az elnöki tisztségekbe megfelelő politikai arányokat biztosítsanak. Nem beszélve az összetételről, ahol nevetséges 2-3 helyet adtak a baloldalnak, holott 211 szavazatkülönbség volt a választási eredmények között. Dr. Botka László polgármester, üléselnök: Az előző Közgyűlésen nem szavazta meg a testület ezeket az üzleti terveket. Most lényegében változtatás nélkül érkeztek meg. A jelenlegi előterjesztés egy üzleti tervre mondja azt, hogy semmilyen körülmény között ne fogadja el a Közgyűlés, mert a vitában is kiderül, hogy köze nincs a valósághoz. Ez az SZKT esetében van. A többi cégnél pedig hol apróbb, hol nagyobb módosítások vannak a viták eredményeképpen. Ehhez képest van fideszes bizottsági javaslat, ami azt mondja, hogy az egyben a cégek által beküldött üzleti terveket kell elfogadni. Ez az amit nem fogadott el az előző közgyűlés. Meglehetősen furcsa lenne, ha azt amit nem fogadott el a Közgyűlés 1 hónapja, ugyanúgy elfogadná most. Felhívja a figyelmet, hogy az eredeti előterjesztés tartalmazza a módosításokat. Megállapítja, hogy a napirenddel kapcsolatban észrevétel, hozzászólás nincs.

87 10. A 100%-os önkormányzati tulajdonú gazdasági társaságok ügyvezető igazgatói, vezérigazgatói 2012. évi prémiumfeladatainak meghatározása Előterjesztő: Alpolgármester

Dr. Botka László polgármester, üléselnök: Ez azt jelenti, hogy milyen plusz munkáért kívánnak plusz pénzt adni a cégvezetőknek. A cégeknél a prémium általában az éves bér 80 %-a a cégvezetők számára. Itt is ugyanaz történt, mint az üzleti tervek esetében. Az előző közgyűlésen nem fogadták el. Dr. Mózes Ervin címzetes főjegyzőnek volt törvényességi észrevétele, hogy a prémiumfeltételek nem feleltek meg. A prémiumfeladat-kitűzések nem feleltek meg a jogszabályoknak. Dr. Mózes Ervin címzetes főjegyző: Több tekintetben érkezett módosító indítvány az alpolgármesteri előterjesztéshez. Az egyik módosító indítvány lényegesen átalakította az egész előterjesztést, ez a Városüzemeltetési és Fejlesztési Bizottság módosító indítványa. 11 oldalas elemzést végeztek el abban a tekintetben, - és ezt ki is osztották a testület tagjainak, - hogy mi a különbség az Alpolgármester illetve a Városüzemeltetési és Fejlesztési Bizottság elképzelései között és melyik mennyiben felel meg a fennálló jogszabályoknak. Általános megjegyzésként abból kell kiindulnia, hogy a helyzetet a köztulajdonban álló gazdasági társaságok takarékosabb működésről szólót törvény rendezi. Ezt a korábbi közgyűlésen ismertette. Gyakorlatilag ez a törvény azt a szabályt hozza, hogy teljesítmény-követelményként a munkakör ellátásával kapcsolatosan elvárható szakértelmen és gondosságon túli, azon túlmutató objektíven meghatározható teljesítmény kell. A munkakör ellátásán túlmutató objektív teljesítmény „szemüvegén” keresztül vizsgálta a kérdést. 14 céget érintően 12 cégnél talált vagy törvénysértő, vagy önkormányzati érdeket sértő megoldást. Miután ezt írásban kiosztották, így a típusproblémákat ismertették. Önkényes válogatással emelne ki ebből 5 céget, az összes többi ennek „kaptafájára” megy és a törvényességi észrevételből kiderül. Gyakori a cégeknél, így pl. az IKV Zrt.-nél is az üzemi eredmény túlteljesítése kapcsán, hogy alultervezett bevétel esetében a feltétel nagyon könnyen teljesíthető, ilyen értelemben nem túlmutató az a kritérium, amely alapján prémiumot igyekeznek megállapítani a cégvezetőnek. A Vásár és Piac Üzemeltető Kft.-nél nem felel meg a törvény arányossági követelményeinek. Ebben az esetben 81 db asztal létezik a piacon, további 4 db értékesítése után már az éves bér 35 %-át megkaphatná a cégvezető. Messze aránytalan, ezt a megállapítást kellett tennie e cég esetében. A Városkép Kft. esetében az egyik célkitűzés a Szeged Napi rendezvényekkel kapcsolatos munka lenne. Tájékoztatni kívánja a cégvezetőt, hogy a Szeged Napi rendezvénysorozat már véget ért és utólag olyan valamit prémiumfeladatként kitűzni, ami már megvalósult, az a jogszabályoknak nem felel meg. A Szegedi Szabadtéri Játékok esetében objektív kritériumokat megállapítottak, viszont egyedi célkitűzést nem tettek, ez nincs összhangban a többi céggel. Hasonlóképpen tudná kiemelni a problémák közül a Szeged Pólus Kft.-t, ahol minden más cégtől eltérően a 80 %-os alapbér helyett 95 %-os alapbért emelnek ki. Ezt a módosítást semmi nem indokolja, bérfeszültséget is okozhatna a cégvezetők között. A példákat nem sorolja tovább, mivel a típuspéldákat már elmondta. 14 cég esetében 12 cégnél ilyen-olyan mértékben „visszaköszönnek”. Azt ajánlja a Közgyűlés figyelmébe, hogy alaposan tanulmányozza a törvényességi észrevételt. Kéri, hogy a bizottság határozatával ne értsen egyet, ne azt fogadja el, mert akkor az törvénybe ütköző lenne, törvénysértő és egyben önkormányzati érdeket sértő döntés születne. Dr. Botka László polgármester, üléselnök: Most is előfordul az, ami az előző Közgyűlésen, hogy

88 kisebb megtakarítás, vagy kisebb bevételnövekedés is elég ahhoz, hogy a prémium kifizetésre kerüljön, tehát többet kap a cégvezető, mint amennyit megtakarít a cégnek. Dr. Keresztúri Farkas Csaba képviselő: Rendkívül érdekesnek tartja Dr. Mózes Ervin címzetes főjegyző felszólalását. Főleg az utolsó mondatot ragadná meg, hogy egy prémiumfeladatot 80 %-ról 95 %-ra emelnének a többihez képest, hogy ez milyen bérfeszültséget okozhatna. A Cserepes sori Piac Kft.-nek az ügyvezetője, aki majdnem 1 millió forintot keres havonta. Akkor számolt-e azzal, hogy ez milyen bérfeszültséget okoz a többi cégvezetővel szemben? Ehhez képest 1 millió forint osztalékot fizet be. A Jogi, Ügyrendi és Közbiztonsági Bizottságnak volt egy jogi kifogása az előterjesztéssel kapcsolatban. Az, hogy a gazdasági társaságokról szóló törvény szerint a gazdasági társaság legfőbb szerve a Közgyűlés, az, amely a tervezetet megküldi a felügyelőbizottságnak. Megkérdezte, hogy az Alpolgármesternek volt-e valamilyen felhatalmazása, de sem a Címzetes Főjegyző, sem az Alpolgármester nem válaszolt, csak annyit jegyzett meg az Alpolgármester, hogy jobb lett volna, ha nem küld semmit. A Jogi, Ügyrendi és Közbiztonsági Bizottságnak az a módosító javaslata érkezett, hogy ne döntsenek a cégvezetők prémiumfeladatainak elfogadásáról sem, hanem hatalmazzák fel arra a Pénzügyi Bizottságot, hogy állítsa össze a prémiumfeladatokat, küldje meg a cégeknek, ott a felügyelőbizottság véleményezze és ezt követően kerüljön be a legközelebbi, a szeptemberi Közgyűlésre. Dr. Mózes Ervin címzetes főjegyző: Dr. Keresztúri Farkas Csaba a Jogi, Ügyrendi és Közbiztonsági Bizottságon ezt a kérdést felvetette. Szeretné az előzőekben említett törvény idézését folytatni: Teljesítménykövetelményt a gazdasági társaság legfőbb szerve határozhat meg, azzal, hogy valaki előterjesztést készít és megküldi a felügyelőbizottságnak majd a testület elé kerül az nem azt jelenti, hogy a Közgyűlésnek kétszer kellene a dologgal foglalkozni. Egyszer megállapít valamit, amit elküld a felügyelőbizottságnak, majd még egyszer megállapítja azt, amit a felügyelőbizottság véleményezett. Ha Dr. Keresztúri Farkas Csabának problémája van az előterjesztővel az Alpolgármesterrel, akkor ugyanez a probléma felvethető lenne, - ha ez a jogi értelmezés igaz lenne, - még bizottságot érintően is, mert a bizottság nem egyenlő a Közgyűléssel, mint legfőbb szervvel. Következésképpen semmiféle jogi aggályt nem lát abban, hogy előterjesztést valaki készít – nyilván a Városháza részéről a tisztségviselők közül, ezt megtárgyalják a felügyelőbizottságok és Közgyűlés dönt, tehát a törvény a teljesítmény-követelmény meghatározását fűzi a Közgyűléshez, ez pedig meg tud valósulni. Dr. Szentgyörgyi Pál képviselő: Az előző Közgyűlésen is tárgyalták már ezt az előterjesztést és akkor is már példaszerűen, tételesen elmondott egy-két olyan prémiumkitűzést, ami komikusnak és nevetségesnek tűnt. A Címzetes Főjegyző észrevételeit áttekintve 4 olyan önkormányzati cég van, ahol a feladatból származó megtakarítás, eredményesség és prémium összege között nevetséges különbségek vannak. Ilyen a Városkép Kft., ahol az üzleti eredményt kell növelni 500.000 forinttal és akkor milliós prémium van. A Szegedi Szabadtéri Játékok, ahol 1.000.0000 forintos az árbevételnövelés után milliós prémium jár. A Városi Tv-nél 870.000 Ft-os bérköltségcsökkentés esetén a cégvezető hozzájut a többmilliós prémiumhoz. A RITEK Zrt.-nél ahol fejlődött a „bevállalás”, mert az előző időszakban 100.000 Ft-os bevállalással lehetett milliós prémiumhoz jutni, most megerőltette magát az ügyvezető igazgató, mert az üzleti eredmény-növelésben 710.000 Ft-ot vállalt be, és akkor már teljesíti is a feladatot. A legkomikusabb a Szegedi Közlekedési Kft. objektívnek nevezett prémiumfeladata. A lejárt kintlévőség állomány 5 %-os csökkentése van előírva. Ez az arány nincs megfogalmazva, hogy mihez képest, melyik időszak, melyik időpont lejárt hitelkintlévőség állományáról van szó. Ráadásul nem is objektív a dolog, mert ilyen mérlegsor

89 nincs bent a mérlegsorokban, ilyen adatot nem lehet találni. A korábbi közgyűlésen is elmondta, hogy legfontosabb az, hogy olyan prémium-feladatot tűzzenek ki, amelyet valóban megvalósítanak, amelyből olyan jellegű megtakarítás, vagy bevételnövelés, vagy eredmény-növelés, vagy költség megtakarítás származik, amely önmagában kitermeli a prémiumnak az összegét. Nem pedig nevetséges módon kitűzött prémiumra szert tenni, mert ez így komolytalan prémiumkitűzés. Dr. Keresztúri Farkas Csaba által elmondottakkal egyet tud érteni abban, hogy bízzák rá a Pénzügyi Bizottságra, hogy dolgozzon ki egy anyagot és kerüljön újra a Közgyűlés elé, csak éppen azt is tudja, hogy a Pénzügyi Bizottság ugyanolyan beletörődő módon fogadta el és javasolta a felügyelőbizottságok által elfogadott, és az ügyvezetők által előterjesztett prémium-feladatokat, mint az összes többi bizottság, ahol FIDESZ-Jobbik többség van. Visszautalni egy olyan bizottságra, amelyeket nem tudja komolyan kezelni, aki eddig is komolytalanul kezelte, nem fog eredményre vezetni, és nem fogják elérni azt a célt, amit kellene, vagyis, hogy a prémium abból legyen kifizethető, amilyen teljesítményt produkált az ügyvezető. Dr. Botka László polgármester, üléselnök: Ugyanott tartanak, mint 1 hónappal ezelőtt. A prémium cégvezetőnként 2-3 millió forint közötti összeg. 2-3 millió forint közötti összeget kap az, aki növeli a bevételt 400-500 ezer forinttal. Ezt terjesztették elő. Ez törvényellenes. Magasabb a prémium, mint amit plusz feladatként előírnak. Nem érti, mert az elmúlt években ezzel nem volt különösebb probléma. Volt egy kidolgozott rendszer, ami tényleg plusz munkára késztette a cégvezetőket, azóta meg szigorodtak a jogszabályok is, az új jogszabály pl. amit a Címzetes Főjegyző is említett. Dr. Keresztúri Farkas Csaba képviselő: Vitába szállna azzal, hogy az elmúlt években mi nem volt probléma. Pont Dr. Szentgyörgyi Pál mikor alpolgármester volt olyan javaslatokat terjesztett be pl. a Városi Televízió vonatkozásában, hogy a pályázati források megszerzése, vagy országos hálózatban történő megjelenés számának növelése 5 %-kal, ami gyakorlatilag egy adást jelent. Dr. Szentgyörgyi Pálnak javasolja, hogy nézzen vissza arra az időszakra, amikor alpolgármesterként terjesztette elő a javaslatokat. A Címzetes Főjegyzővel is vitába szállna, mert a törvény egyértelműen fogalmaz, hogy a legfőbb szerv a Közgyűlés, amely a tervezetet megküldi a cégvezetőknek. A Közgyűlés semmilyen felhatalmazást nem adott, ilyen alapon minden képviselő megküldhetne egy tervezetet a cégvezetőknek, hívják össze a felügyelőbizottságot, véleményezzék ezt a javaslatot. Egy rendkívül kompromisszumos megoldás lenne, de ha a Pénzügyi Bizottság nem szimpatikus, akkor másik bizottságot is fel lehet kérni, vagy esetleg a bizottság az Alpolgármesterrel egyeztetve állapítsa meg a javaslatait. Küldje meg a cégvezetők felügyelőbizottságainak és utána kerüljön be a Közgyűlés elé szeptemberben. Dr. Botka László polgármester, üléselnök: Lehet, hogy a múltban volt olyan prémium-feladat előírás, hogy valaki szerezzen meg pályázati pénzt, de tudja azt, hogy mi a prémium előírás több cégnél? Adjon be pályázatot. A kettő között érzékeli a különbséget? Most azért akarnak prémiumot fizetni, ha valaki bead pályázat. Korábban azért fizettek prémiumot, ha valaki megnyeri a pályázatot. Világos-e mindenki számára a kettő közötti különbség? Jogi helyzet: Elemezték. Az a javaslat, hogy egy bizottság véleményezze az nem oldja meg ezt a jogi helyzetet, pedig nyitottak, hogy akkor tegyék úgy, hogy a Közgyűlés elfogad egy prémium-feladatot, azt elküldi a felügyelőbizottsághoz, majd az visszaküldi, és tárgyalják a következő közgyűlésen, mert csak így lehet megoldani jogilag. Világos-e? Ez azt jelenti - a jogszabályi szöveg meglehetősen furcsa –, hogy a Közgyűlésnek el kell fogadnia egy prémium-feladatot első olvasatban, mint javaslatot, amelyet elküld a cég felügyelőbizottságának, amely véleményezi és visszakerül a Közgyűlésre, ahol végleges döntés születik. De, az semmiképp nem megoldás, nem oldja meg ezt a jogi helyzetet, ha

90 bármelyik bizottsághoz van ez delegálva, mert ugyanúgy nem felel meg a törvényi előírásnak. Dr. Mózes Ervin címzetes főjegyző? Dr. Mózes Ervin címzetes főjegyző: Nem tud hozzátenni semmit, az okfejtéssel egyetért. Dr. Keresztúri Farkas Csaba képviselő: Megint vitába kell szállnia. Az, hogy a Közgyűlés ad egy felhatalmazást a Pénzügyi Bizottságnak ez miért nem felel meg a jogszabályi feltételeknek? Dr. Mózes Ervin címzetes főjegyző: Mert a Pénzügyi Bizottság nem a legfőbb szerve a cégnek. Dr. Botka László polgármester, üléselnök: Az önkormányzati törvényben két hatáskör van: az egyik a polgármesteri, a másik a közgyűlési, ha kizárólagos hatáskör. Kizárólagos közgyűlési hatáskört nem lehet bizottságnak átadni. Ez így rendben van. Ez elég fontos főszabály az önkormányzati rendszerben. Megállapítja, hogy a napirenddel kapcsolatban észrevétel, hozzászólás nincs.

10. A támogatott szennyvízcsatorna-bekötések finanszírozása Előterjesztő: Városüzemeltetési Iroda vezetője

Dr. Botka László polgármester, üléselnök: Megállapítja, hogy a napirenddel kapcsolatban észrevétel, hozzászólás nincs.

11. Ingatlanok közgyűlési döntést igénylő kérdései Előterjesztő: Polgármester Dr. Botka László polgármester, üléselnök: Előterjesztői kiegészítés készült. Megállapítja, hogy a napirenddel kapcsolatban észrevétel, hozzászólás nincs.

91 12. Preferált szervezet részére helyiség bérbeadása Előterjesztő: Polgármester Dr. Botka László polgármester, üléselnök: Sok módosító indítvány érkezett. Eddig nem volt az divat, hogy közgyűlés előtt 1-2 nappal a csizmaszárból előkerülnek mindenféle civil szervezetek, ismeretlen egyesületek és szervezetek, majd bekerülnek a preferált szervezetek közé. Ezt nem kellene gyakorlattá tenni, innentől kezdve, ha valamilyen civil szervezet talál magának képviselőt, akkor 2 nap múlva olcsón kap elhelyezést a várostól. Megállapítja, hogy a napirenddel kapcsolatban észrevétel, hozzászólás nincs.

13. Pályázatok közgyűlési döntést igénylő kérdései Előterjesztő: Polgármester

Dr. Botka László polgármester, üléselnök: Két kiegészítő anyag készült. Dr. Révész Mihály képviselő: A pályázatokhoz érkezett módosító javaslatok egyike komoly díjra esélyes. Nevezzék ezt a díjat csak röviden Schmitt-díjnak. Ez a módosító javaslat a Móra Balázs Sport és Szabadidő Parkra vonatkozik. Az előterjesztés úgy van aláírva, hogy Nógrádi Tibor önkormányzati képviselő – nagy ő-vel, de az ötödik francia bekezdés az alábbiakat tartalmazza: „Két határozati javaslatot mellékelünk az „A” verzió és szükségmegoldásként egy „B” verzióra is.” Mellékelnek. Nem tudja, hogy kik az előterjesztők Nógrádi Tibor képviselő mellett. Az előterjesztésben egy rövid áttekintés után öt súlyosabb nyelvhelyességi hibát, és kilenc olyan helyesírási hibát, amely - a magyar nyelvtanárok között is vita van abban, hogy - egy vagy két hibapontos hiba. A Közgyűlésen már többször felajánlotta segítségét, hogy ha előzetesen megkapja az előterjesztést, akkor nyelvhelyességi és helyesírási szempontból szívesen átnézi, kijavítja. Felajánlását továbbra is fenntartja. Ha magyar nemzetinek tarják magukat, akkor magyar nemzeti nyelv szabályait be kellene tartani. Dr. Botka László polgármester, üléselnök: Révész-Nógrádi 1:0. Nógrádi Tibor képviselő azért jelentkezett be, hogy reagáljon erre, de javasolja, hogy a visszavágót fociban játsszák le és akkor van esély az egyenlítésre. Nógrádi Tibor képviselő: Nem kíván Dr. Révész Mihály képviselő hozzászólására reagálni, inkább megköszöni a figyelmeztetését, élni fog vele. Inkább a tényekről és a beruházásról beszél. Dr. Mózes Ervin címzetes főjegyző észrevételét, konstruktivitását is megköszöni, mert elő fogja segíteni a beruházás megvalósítását. A nagyvárosok, beleértve Debrecent, Székesfehérvárt, Győrt és Pécset is, amely nagyvárosok az elmúlt hetekben éltek a Magyar Labdarúgó Szövetség műfüves pályaépítési programjával. Reméli, hogy Szeged is élni tud. A tavaly februári közgyűlési előterjesztés, amelyről Dr. Mózes Ervin címzetes főjegyző ír, az nem módosul, hanem a vállalkozói

92 környezet változott meg és az indokolta, hogy ezzel a pályázattal éljenek, és ezt a pályázatot Szeged város a gazdagodására benyújtsa. Egyetért a törvényességi észrevétel 1./ pontjában foglaltakkal, amely a Sancer-tavak szerepéről, vizsgálati lehetőségéről, kötelezettségről ír. A Sancer-tavaknak továbbra is a Zápor tározó funkciót kell betölteni és ez a pályázat ezt nem gátoltja, sőt elkészültek a meder és iszapvizsgálatok, amelyek megállapították azt, hogy mind a meder, mind az iszap tökéletesen megfelel más funkció betöltésére is. A nehézfém-maradványok minimálisak. A vizsgálatot a Szegedi VÍZMŰ Zrt. és a Fővárosi Csatornázási Művek kémiai laboratóriuma végezte, valamint a radarvizsgálatot a Szegedi VÍZMŰ Zrt. Ezzel a beruházással a város bevételhez is jut. Hétfőn vételi szándékot jelentett be egy szegedi vállalkozó a volt kisebbségi művelődési ház környékén lévő és az IKV által már régóta eladásra felajánlott telkekre, ezért a beruházásnak a végösszege 0 és max 16.600.000 Ft közötti értéken fog megállni. A Közgyűlés a mai ülésen többször foglalkozott számokkal, más-más oldalról nézve a számok nem egyeztek. Kijelenti, hogy szeptemberben nagyon pontos számokat fog mondani, ami inkább a nulla környékén lesz, mint az előterjesztésében leírt 16.600.000 Ft-os maximum összeghez. Szakmai választ kíván adni Dr. Révész Mihály képviselő tartalmas felvetésére: Addig, amíg egy 700 fős település Lipót községe műfüves pályát épít, nagypályát, addig Szegednek, Szeged labdarúgásának, Szeged sporttársadalmának szüksége lenne egy műfüves nagypályára. Lehet ezt elbagatellizálni, de véleménye szerint ne tegyék. A város gazdagodásáért dolgozzanak együtt. Dr. Mózes Ervin címzetes főjegyző: Nógrádi Tibor képviselő nagyobb részt reagált a törvényességi észrevételeire, amit kihagyott azt szeretné csak a Közgyűlés figyelmébe ajánlani. Szükséges volna a testületnek a telekalakításra és az építési engedély vonatkozásában tulajdonosi hozzájárulás kimondására. Ez a törvényességi észrevételében szerepel. A fedezetre részben választ adott, erre nem tud mit mondani. Amely fedezeti sort megjelölt, azon soron fedezet pillanatnyilat nincs. De lehet, hogy ez a költség módosul, erre nincs információja a többi felvetésben nem volt vita köztük. Dr. Botka László polgármester, üléselnök: Megállapítja, hogy a napirenddel kapcsolatban észrevétel, hozzászólás nincs.

14. A Partfal közbeszerzések tárgyú 5133-248/2012. (V.03.) JÜKB sz. és az 5133-272/2012. (V.17.) JÜKB sz. határozatok végrehajtásának felfüggesztése Előterjesztő: Polgármester Dr. Botka László polgármester, üléselnök: Tájékoztatja a Közgyűlést, hogy a szegedi önkormányzat közbeszerzésének bonyolítását odaadták a Keresztúri Farkas Csaba képviselő által vezetett Jogi, Ügyrendi és Közbiztonsági Bizottságnak, ahol nap, mint nap különleges és érdekes dolgokat látnak. Az egyik ilyen döntésük a partfal rekonstrukcióval kapcsolatos. Bizonyára tudják, hogy 1,5 milliárd forintnyi európai uniós támogatást nyertek a partfalra. A pályázat tartalmazza, hogy ez milyen elemekből áll. Ahhoz, hogy jövőre építkezni tudjanak, ahhoz 28 millió forintból projektmenedzsmentet kell pályáztatni. A Jogi, Ügyrendi és Közbiztonsági Bizottság úgy döntött, hogy 28 millió forintból válasszák le az ún. ügyvédi költségeket – mert ő mindenre gondolt, csak

93 arra nem, hogy a partfalhoz ügyvédek kellenek, - és egyértelműen látszott a szándék, ha 25 millió forint alá kerül a projekt, akkor nem kell nyilvános pályázatot biztosítani, hanem elég meghívásos pályázattal a projektmenedzsmentnek feladatokat biztosítani. Jelezte a bizottságnak, hogy ez így nem lesz jó, mert nem fogja elfogadni az Európai Unió és valamennyi vizsgálaton meg fognak bukni. A Jogi, Ügyrendi és Közbiztonsági Bizottság fenntartotta az álláspontját, sőt megerősítette és ezért köteles az önkormányzati törvényben biztosított jogánál fogva felfüggeszteni a bizottsági határozat végrehajtását, ezért került a Közgyűlés elé. Az előterjesztés részletesen tartalmazza, egyértelműen látszik, hogy a bizottság azon álláspontja, ami alapján a döntését meghozta az teljesen alaptalan. Megkérdezi Dr. Igaz Ágnest, a Fejlesztési Iroda vezetőjét, hogy a közreműködő szervezet, aki az uniós projektekért felel mit mondott erről az ügyről? Dr. Igaz Ágnes, a Fejlesztési Iroda vezetője: A közreműködő szervezet álláspontja szerint csak abban az esetben élhetnének ezzel a lehetőséggel, ha megfelelően alá tudják támasztani. Az alátámasztásnak megadott indokokat felterjesztették és nem tartották kellően megalapozottnak. Gyakorlatilag elutasító választ kaptak. Dr. Botka László polgármester, üléselnök: A jogi helyzet teljesen egyértelmű, ha a Jogi, Ügyrendi és Közbiztonsági bizottság döntése érvényesül, akkor veszélybe kerül a beruházás, a partfal felújítás nem fogja túlélni egyetlen egy európai uniós szervezet vizsgálatát sem. Ez azért túl nagy ár ahhoz, hogy ne nyilvános tenderen legyen valaki kiválasztva, hanem csak úgy rá legyen bökve a bizottság által. Dr. Solymos László alpolgármester: Kiegészíti annyiban, hogy ma már egy közbeszerzési ügyről pár szóban adtak tájékoztatást a Közgyűlés nyilvánossága előtt. Ez egy másik olyan ügy, amely megkérdőjelezi a közbeszerzési eljárások tisztességességét. Valóban a Jogi, Ügyrendi és Közbiztonsági Bizottság elnökének minden reakciója, minden megnyilvánulása ebben az ügyben arra utalt a bizottság ülésen, - ahol szinte tollba mondta azt az indoklást, amit szeretne látni a közreműködő szervezet felé benyújtott változás-bejelentőben, - hogy ami megkérdőjelezhető ennek a beszerzési eljárásnak a tisztességes módon való lefolytathatósága, hiszen a nyilvános közbeszerzési eljárási körből szeretné kivonni a Jogi, Ügyrendi és Közbiztonsági Bizottság elnöke ezt a 28 millió forintos pályáztatást. Két részre bontva az egészet olyan indokok alapján, mint pl. hogy az önkormányzat nem kellően felkészült FIDIC jogi szakértői tevékenységből, illetve tapasztalattal nem rendelkezik ilyen típusú pályázatok bonyolításában. Jelzi, hogy az elmúlt években lebonyolított két legnagyobb beruházás, ami ma már részben szóba került. Így a város teljes csatornázása, illetve a hulladékrekultiváció közel 20 milliárd forintos beruházása mind ilyen jogviszonyok alapján zajlott, tehát nem lehet azt állítani, hogy az önkormányzat nem rendelkezik ezekben tapasztalatokkal, illetve ezeknek a lebonyolításához ne értene. Egyértelmű a szándék. Az a szándék, hogy ne nyilvános pályázaton, hanem a bizottság elnöke által kijelölt bíráló bizottság valamilyen formában három ajánlattal, három ajánlattevővel, három általuk meghívott céggel bonyolíthassa le ezt az eljárást, ami nem feltétlenül a nyilvánosságot szolgálja és egyértelműen veszélyezteti az uniós támogatás lehívását. Dr. Keresztúri Farkas Csaba képviselő: Több ponton valótlant állítanak és a szezont keverik a fazonnal. Egyrészt egy hivatásos közbeszerzési tanácsadó volt, aki a leválasztásra tett javaslatot.

94 Dr. Botka László polgármester, üléselnök: Akit ők választottak ki. Dr. Keresztúri Farkas Csaba képviselő: Több ajánlatot kértek, többek között egy szegedi irodától is ennek vonatkozásában. Tény és való, hogy nem azt a kebelcéget hívták meg, akit a baloldal szokott közbeszerzési tanácsadóként alkalmazni és aki a Dugonics tér felújításánál is közreműködött. Egy helyi vállalkozás, aki majdnem 60 millió forinttal olcsóbb árajánlatot adott az pedig ki legyen zárva? Tény és való, hogy ezt az irodát nem hívták meg. Ezt elismeri. Akit meghívtak szakértőt vagy aki nyert, az az ország egyik legfelkészültebb szakértője, több ilyen projektet bonyolított le. Az ügyvédi munka mennyire kell ilyen szerződésekhez? Talán ha a 2-es villamos vagy más vonalon az ügyvéd, aki előkészítette a szerződést beletesz egy bankgaranciát, akkor ma sem kellene a kötbér miatti pénz után futni. Dr. Botka László polgármester, üléselnök: Van benne bankgarancia. Ugyan már. Dr. Keresztúri Farkas Csaba képviselő: Akkor nem olyan összegű. A közbeszerzési tanácsadóval is egyeztettek ebben a kérdésben. Nem tudja, hogy milyen európai uniós pénzek lennének veszélyben? A Jogi, Ügyrendi és Közbiztonsági Bizottság kért egy állásfoglalást, hogy küldjék meg ezt a szöveget, amit többször kértek. A közbeszerzési tanácsadóval egyeztetett a kérdésben, hogy mi az a szöveg és miért tartja indokoltnak a leválasztást, ha a közreműködő szervezet hozzájárul, akkor kerül leválasztásra. Szó nincs itt semmifajta veszélyeztetésről, vagy arról, hogy a pályázati pénzt elvonják. Ha nem járul hozzá, akkor nem választják le. Ugyanúgy érdeke, hogy megfelelő projektmenedzsment legyen kiválasztva. Érdeke, hogy erre szegedi céget, felkészült szakértő céget hívjanak meg. Ne pedig egy legolcsóbb árajánlatot nyerő cég nyerjen ennek vonatkozásában. A Jogi, Ügyrendi és Közbiztonsági Bizottság által kiadott bíráló bizottság tagjai Dr. Igaz Ágnes, a Fejlesztési Iroda vezetője és Dr. Molnár László, a Városüzemeltetési Iroda vezetője, aki a meghívandó cégekre ugyanúgy javaslatot tett. Határozottan vissza kell, hogy utasítsa ezeket a vádakat. Dr. Botka László polgármester, üléselnök: Nagyon biztató, hogy menekül ebből a vállalhatatlan ügyből. Megkérdezi még egyszer a Fejlesztési Iroda vezetőjét, hogy mit mondott a közreműködő szervezet? Ezt mikor tudta meg a Jogi, Ügyrendi és Közbiztonsági Bizottság és annak nagybecsű elnöke? Dr. Igaz Ágnes, a Fejlesztési Iroda vezetője: A közreműködő szervezetnél megkérdezték, hogy vane lehetőség arra, hogy a jogi szolgáltatásokat leválasszák a projekt-menedzsmenttől. A közreműködő szervezet azt válaszolta, hogy nincs rá lehetőség, mert sem a pályázatban, sem azt követően a támogatási szerződésben nem kérték ennek a két feladatnak a lehatárolását. Utóbb olyan komoly indokok kellenek, amellyel a kettőt le tudnák választani egymástól, amely két indoknak a Jogi, Ügyrendi és Közbiztonsági Bizottság által tett két javaslat, hogy a FIDIC szerződések hiányára hivatkozzanak, hogy nincs tapasztalatuk, illetve a másik indok, hogy a kivitelező és a....... Dr. Botka László polgármester, üléselnök: Arra válaszoljon, hogy a Jogi, Ügyrendi és Közbiztonsági Bizottság mikor kapott erről, a közreműködő szervezet álláspontjáról tájékoztatást? A döntésük előtt, vagy után?

95 Dr. Igaz Ágnes, a Fejlesztési Iroda vezetője: Előtt. Dr. Botka László polgármester, üléselnök: Dr. Keresztúri Farkas Csaba képviselő úgy döntött a Jogi, Ügyrendi és Közbiztonsági Bizottsággal, hogy tudta, a közreműködő szervezet nem fog ehhez hozzájárulni. Ezt kétszer tette meg, mert először jelezte, hogy a határozat problémás és utána még egyszer döntött a bizottság és ezt követően polgármesteri jogával élve felfüggesztette a bizottsági határozatot. Dr. Keresztúri Farkas Csaba képviselő: Még mindig nem érti, hogy mi a probléma? Megküldik a közreműködő szervezetnek is és ha írásban azt mondja, hogy nem járul hozzá, akkor marad az eredeti eljárás. Nem is érti, hogy erre miért van szükség? Küldjék meg a közreműködő szervezetnek a határozatot, amit a Jogi, Ügyrendi és Közbiztonsági Bizottság hozott. Ha nem járul hozzá, akkor marad ez, ha hozzájárul akkor leválasztásra kerül. Semmifajta veszély nincs, megint csak károkozásról beszélnek, pedig szó nincs ilyenről. Küldjék meg a határozatot és meglátják. Dr. Botka László polgármester, üléselnök: Már megküldték és megkapták a választ. Dr. Keresztúri Farkas Csaba képviselő: Egy e-mail váltás és egy szóbeli telefonos nyilatkozat volt, amire az iroda folyamatosan hivatkozik. Itt egy hivatalos kérelmet kellene megküldeni, amelyre kapnának egy hivatalos választ. Ezt az iroda nem teszi meg. Dr. Igaz Ágnes, a Fejlesztési Iroda vezetője: Erre írásban is kaptak választ és az alap probléma abból áll, hogy a pályázatba nem írták bele, hogy külön akarják a jogi tevékenységet a projektmenedzsmenttől. Dr. Botka László polgármester, üléselnök: Dr. Keresztúri Farkas Csaba már eljárási dologba menekül, mert azt gondolja, hogy össze tudja zavarni a hallgatóságot és nem lóg ki a lóláb, de ebből az ügyből nemcsak a lóláb lóg ki, hanem ló is úgy ahogy van mindenestől. Konkrétan a közreműködő szervezet írásban jelezte, hogy ehhez nem járul hozzá. Ennek ellenére a polgármesteri és szakirodai jelzésre fenntartották ezt a határozatot, amelynek egyetlen célja van: ki akarják kerülni ennél a pályázatnál a nyilvános közbeszerzést. Erről szól az egész történet. Dr. Solymos László alpolgármester: A közreműködő szervezet azt válaszolta írásban, hogy csak akkor tudnak eltekinteni attól, hogy nem lehet leválasztani, amennyiben az önkormányzat indokolja milyen olyan előre nem látható körülmény adódott, amelynek következtében szükséges. Az, hogy 8 évvel, vagy 6 évvel ezelőtt az önkormányzat végzett olyan tevékenységet, amelyre Dr. Keresztúri Farkas Csaba utólag hivatkozni akar, az nem előre nem látható indok. Dr. Keresztúri Farkas Csaba képviselő: Akkor még mindig nem érti. A Jogi, Ügyrendi és Közbiztonsági Bizottság határozata arra irányul, hogy megkeressék a közreműködő szervezetet. Keressék meg és meglátják, hogy erre mit fog válaszolni.

96 Dr. Botka László polgármester, üléselnök: De már megkeresték. Már írásban válaszolt. Dr. Keresztúri Farkas Csaba képviselő: Nem. Polgármesterként felfüggesztette a Jogi, Ügyrendi és Közbiztonsági Bizottság azon határozatát, amely arra irányult, hogy ezek a pontok alapján keressék meg a közreműködő szervezetet. A Polgármester szerint ezek a pontok nem megalapozottak, szerinte pedig megalapozottak, mert nincs tapasztalatuk sem a mérnöki tevékenység, sem a jogviták vonatkozásában. Ennyi a különbség. Semmi más döntést nem hozott a Jogi, Ügyrendi és Közbiztonsági Bizottság. Az az egy kérése volt a bizottságnak, hogy keressék meg a Jogi, Ügyrendi és Közbiztonsági Bizottság határozatában foglalt okokra hivatkozva a közreműködő szervezetet. Szó sincs semmifajta károkozásról. Ha a közreműködő szervezet azt mondja, hogy nem leválasztható, akkor megy tovább az ügy, ha pedig azt mondja leválasztható, akkor leválasztásra kerül. Szó nincs itt semmilyen károkozásról és ezért nem érti még mindig. Dr. Botka László polgármester, üléselnök: Nem ezt döntötték. Kérdi a Fejlesztési Iroda vezetőjét, hogy mi volt a bizottság döntése? Dr. Igaz Ágnes, a Fejlesztési Iroda vezetője: Tisztázzák a sorrendiséget. Amikor felmerült a lehetősége annak a Jogi, Ügyrendi és Közbiztonsági Bizottság részéről, hogy válasszák le a jogi szakértőt a projekt-menedzsmenttől, akkor ezt a kérdést írásban feltették a közreműködő szervezetnek. Nemleges választ kaptak atekintetben, hogy le lehet-e leválasztani, mert a pályázatban nem indokolták, nem írták le és nem így került a támogatási szerződés megkötésre. Ezek után tájékoztatták a Jogi, Ügyrendi és Közbiztonsági Bizottságot, hogy ezt a választ kapták. A bizottságon az a határozat született, hogy a szakértőnek a javaslatára, azzal a két indokkal, amit a korábbiakban elmondtak, forduljanak a közreműködő szervezethez. A két indokot nem tudják alátámasztani, mert már tucat FIDIC-es beruházást végeztek, illetve a másik érv erre is gyenge, hogy a vállalkozó, majd a mobiliákat beszállító cég között segítse a bonyolítást. Szakmailag nem fogják tudni a KSZ-nél alátámasztani azt a fajta indokolást, amit a cég javasolt, illetve amit a Jogi, Ügyrendi és Közbiztonsági Bizottság szeretné, hogy továbbítsanak. Dr. Solymos László alpolgármester: Egy dolgot nem ért. Mi az a reális, az önkormányzat érdekében felmerülő indok, amiért le kell választani? Mi ez az indok? Mi az, amit nem tud megcsinálni egy projekt-menedzsment cég, amit nyilvános közbeszerzési eljáráson választhatnak ki. Az egész országból, az Európai Unióból jöhet projekt-menedzsment cég. Ki az, aki nem tudja teljesíteni azt a feltételt, amit egy 4 milliós és egy 24 millió forintos szerződésben, három ajánlatos meghívás alapján már tud teljesíteni az a cég? Dr. Keresztúri Farkas Csaba képviselő: Arról van itt szó gyakorlatilag, amit a Fejlesztési Iroda vezetője, Dr. Igaz Ágnes elismert, hogy szerinte ezek az okok nem állnak fenn. Hát küldjék meg a közreműködő szervezetnek és meglátják, hogy mit szól hozzá. Álláspontja továbbra is az, hogy egy olyan eljárásban, ahol pl. felkészült szegedi vagy Szeged környéki cégeket meg tudnak hívni, hogy a saját projektet ellenőrizze, vagy akár önkormányzati céget, (mert van ilyen önkormányzati cég, amelynek ebben tapasztalata van,) akkor éljenek ezzel a lehetőséggel, főleg, ha ez a közreműködő szervezet hozzájárul. Ha nem járul hozzá, nem járul, de még mindig nem érti miről van szó. A Jogi, Ügyrendi és Közbiztonsági Bizottság nem azt mondta, hogy válasszák le, hiszen ezt nem is tehették volna meg. A bizottság azt mondta, hogy ezen indokok alapján kérelmezzék a közreműködő

97 szervezet felé. Azóta elkezdenek kiabálni, hogy milyen károkozásról van szó. Ha a közreműködő szervezet ezen indokok alapján nem járul hozzá, akkor nem választják le. Dr. Botka László polgármester, üléselnök: De ezen már túl vannak. Többször mondták. A Fejlesztési Iroda vezetője is elmondta, hogy a közreműködő szervezet vezetője írásban jelezte, hogy csak előre nem látható okból járul hozzá a módosításhoz és a bizottság által jelzett okok közül pedig egyetlen egy sem felel meg ennek. Papír van arról, amiről a bizottság elnökének, Dr. Keresztúri Farkas Csabának is tudomása volt, hogy mi a közreműködő szervezet álláspontja és ennek ellenére kétszer végighajtotta a bizottságán ezt a határozatot. Csatlakozik Dr. Solymos László alpolgármester kérdéséhez, hogy miért áll ez a város érdekében? Vagy esetleg Dr. Keresztúri Farkas Csaba érdekében áll, hogy nem nyilvános pályázattal, hanem meghívásos pályázattal akar kiosztani 28 millió forintot? Más okot és logikát nem lát ebben a történetben. Dr. Solymos László alpolgármester: Kibújik itt a szög a zsákból. Dr. Keresztúri Farkas Csaba azt mondta, hogy jó lesz majd szegedi céget meghívni. A közbeszerzési tanácsadó, akivel leszerződtek szegedi? Nem. Ugye? Az előbb elmondottak szerint nem akarnak olyan projekt-menedzsment céggel dolgozni, aki az előző beruházásoknál esetlegesen sikeresen nyert pályázaton, mert ő szegedi. Most akkor mit akarnak? Szegedi céget, vagy nem szegedi céget? A Dorozsmai Nagybani Piacnál sikerült öt céget meghívni a burkolat-építéshez ebből az ötből kettő volt szegedi az összes többi nem szegedi cég. Ki javasolta ezeket? Az ő cégvezetője. Nagy Sándor képviselő: Ha megnézik az előterjesztést, akkor ez a probléma, vita 2011. december 23. óta zajlik. 2011. december 23.-án döntött először úgy a Jogi, Ügyrendi és Közbiztonsági Bizottság, akkor még az eredeti szándékoknak megfelelően, hogy nyílt közbeszerzési eljárás keretei között fogja lebonyolítani ezt a projekt-menedzsment beszerzést. A Fejlesztési Iroda vezetője és Alpolgármester is jelezte, hogy milyen fordulatok voltak ebben az ügyben. Az eddig elhangzottak alapján is teljesen világos az, hogy a Jogi, Ügyrendi és Közbiztonsági Bizottság egy olyan határozatot hozott, amelyben az szeretné a Polgármesteri Hivataltól kérni, hogy valótlan tények alapján próbáljon meg indoklást előadni a közreműködő szervezet felé és valótlan állítások alapján próbálja meg elérni azt az állapotot, ami úgy tűnik, hogy egyébként csak a Jogi, Ügyrendi és Közbiztonsági Bizottság szándékának felel meg, ahol minden úgy megy, ahogy a jobbikos elnök mondja, és a kiváló fideszes képviselők megszavaznak mindent az elnök szándékainak megfelelően, ami pontosan egyetlen célt szolgál, azt, hogy irányított módon lehessen ezt a tendert lebonyolítani. Dr. Botka László polgármester, üléselnök: Felhívja a fideszes képviselők figyelmét, akik érdeklődéssel figyelték a vitát, hogy van egyfajta íve ennek az egész történetnek, amit Dr. Keresztúri Farkas Csaba előad közbeszerzés ügyben. Ma már volt szó arról, hogy előkerül egy beszerzési szabályzat éppen akkor, amikor érdekeltség közbeszerzést akar, vagy beruházási okiratnál akar módosítást. Itt pedig hónapokon keresztül azért harcol, hogy jogszabály és Unió ellenesen legyen egy európai uniós beruházásnál a beszerzés megvalósítva, miközben nagyon jól tudja, hogy a közreműködő szervezet, - akinek a szava kötelező - jelezte, hogy ez így nem fog menni. 1,5 milliárd forintos európai uniós támogatásról beszélnek és most már több hónapos csúszás is lehet a dologból, ha ezt nem zárják le. Túlbeszélték, mindenki érti és mindenki el fogja dönteni, hogy mi az álláspontja és mi a véleménye. Felhívja mindenkinek a személyes felelősségre a figyelmét, hogy ebben az ügyben hogyan fog szavazni. Nem kér név szerinti szavazást, géppel is lehet szavazni, de mindenkinek a személyes felelősségre kívánja felhívni a figyelmét ebben az

98 ügyben. Megállapítja, hogy a napirenddel kapcsolatban észrevétel, hozzászólás nincs. Átadja az ülésvezetést Dr. Solymos László alpolgármesternek. (Dr. Botka László polgármester elhagyja az üléstermet.)

Kmf. Dr. Botka László polgármester

Dr. Mózes Ervin címzetes főjegyző

Vecsernyés Irén jegyzőkönyvvezető

Póda Jenő jegyzőkönyv-hitelesítő

Tóth Károly jegyzőkönyv-hitelesítő

99 Jegyzőkönyv

Készül: Szeged Megyei Jogú Város Közgyűlésének 2012. június 22. napján tartott soros (nyílt) üléséről

Ülésvezető: Dr. Solymos László alpolgármester

15. A 2012/2013. tanév előkészítése Előterjesztő: Alpolgármester Dr. Solymos László alpolgármester, ülésvezető: Minden évben a májusi, júniusi közgyűlésen szokott szerepelni a beiratkozások után ez az előterjesztés. Az látható az előterjesztésből, hogy az általános iskolai létszám évek óta változatlan, már beállt nagyjából az iskolai rendszer. Középiskolákban még sajnos csökkenő létszám látható, még a demográfiai hullám, demográfiai mélypont most ért el az iskolákba. Folyamatosan csökken az ottani gyermeklétszám és ebből kifolyólag látható, hogy csökken a létszám a kollégiumokban is. A jelenlegi előterjesztés egy érdemi döntést tartalmaz. A város kollégiumi rendszerében láthatóan van egy kis lötyögés ennek következtében javasolják, hogy a közgyűlés döntsön arról, hogy egy kollégiumot kivonnak a rendszerből azzal, hogy természetesen az ott elszállásolt diákokat, akik egy iskolába járnak a későbbiekben is egy kollégiumon belül szeretnék elhelyezni. Tudomása szerint az Oktatási Bizottságnál sem volt az előterjesztéssel kapcsolatosan különösebb vita. Megállapítja, hogy a napirenddel kapcsolatban észrevétel, hozzászólás nincs.

16. A 2012/2013. óvodai nevelési év előkészítése Előterjesztő: Alpolgármester Dr. Solymos László alpolgármester, ülésvezető: Megállapítja, hogy a napirenddel kapcsolatban észrevétel, hozzászólás nincs.

100 17. Alapító okiratok módosítása Előterjesztő: Alpolgármester

Dr. Solymos László alpolgármester, ülésvezető: Megállapítja, hogy a napirenddel kapcsolatban észrevétel, hozzászólás nincs.

18. A Somogyi Károly Városi és Megyei Könyvtár magasabb vezetői beosztására kiírt pályázati felhívás elfogadása Előterjesztő: Polgármester

Dr. Solymos László alpolgármester, ülésvezető: Megállapítja, hogy a napirenddel kapcsolatban észrevétel, hozzászólás nincs.

19. Döntés Jedlik Ányos szobrának kihelyezéséről Előterjesztő: Oktatási, Kulturális és Sportiroda vezetője

Dr. Solymos László alpolgármester, ülésvezető: Megállapítja, hogy a napirenddel kapcsolatban észrevétel, hozzászólás nincs.

20. Várostérkép térplasztikák kihelyezése vakok és gyengénlátók számára Előterjesztő: Oktatási, Kulturális és Sportiroda vezetője Dr. Solymos László alpolgármester, ülésvezető: Megállapítja, hogy a napirenddel kapcsolatban észrevétel, hozzászólás nincs.

101 21. A Szeged-Csanádi Egyházmegyével kötött ellátási szerződés módosítása Előterjesztő: Polgármester Dr. Solymos László alpolgármester, ülésvezető: Megállapítja, hogy a napirenddel kapcsolatban észrevétel, hozzászólás nincs.

22. Közterület elnevezése Előterjesztő: Általános Igazgatási Iroda vezetője

Dr. Solymos László alpolgármester, ülésvezető: Megállapítja, hogy a napirenddel kapcsolatban észrevétel, hozzászólás nincs.

23. A Közgyűlés állandó bizottságainak beszámolója (2011. november 1. – 2012. április 30.) Előterjesztő: Bizottságok elnökei

Ménesi Imre képviselő: Biztos sokan látták a Pénzügyi Bizottság munkáját most az országos média is kísérte és a helyi lapok is többet írtak a kelleténél, vagy mint amennyire eddig megszokták. A szegedieknek kívánja nyilvánossá tenni, hogy pontosan mi is történt. Az országos média, HírTV. Haág Zalán képviselő volt jelen.) 2010. után, a választások után a FIDESZ-Jobbik mutyikoalíció 8 tagú bizottságokat alakított ki. Ezekbe a bizottságokba 5 főt delegáltak. A bizottság 5 fővel határozatképes és el tudja végezni a munkáját. Érdekes és vicces is számára amikor azzal vádolták meg, hogy bojkottálja a Pénzügyi Bizottságnak a munkáját. Bojkottálja úgy, hogy az egyetlen, aki valamennyi bizottsági ülésen a jelzett időszakban jelen volt. Legjobban az tetszett, amikor az említett országos televízió riportere először a FIDESZ képviselőjével, majd vele készített riportot, és a felvett riport után azt közölte, hogy nem is érti, hogy mit turnéznak a képviselők, nemhogy csendben maradnának és eljárnának a bizottsági ülésekre és megszavaznák az 5 fős többségükkel, amit éppen akarnak. Térjenek át a tartalmi részére ennek a dolognak, hogy miért is alakult ki ez a helyzet egyáltalán. 2010. előtt nem volt településrészi keret, ezért a képviselői keretek között természetesen volt egy differenciálás, pontosan a településrészi képviselők javára azért, hogy ne érje szó a ház elejét, hogy milyen hátrányos helyzetben vannak a településrészek. 22:3, 22:4-re nyerték a választásokat, többet juttattak településrészekre, mint általában. 2010. után létrehozták a fideszesek a településrészi keretet csakis településrészi képviselők számára. Akkor minden képviselőtársa és minden szegedi úgy gondolhatta, hogy ha egyszer már a településrészek külön kerettel támogatva vannak, akkor talán az a 20 képviselő, 20 körzet, amelyben szegediek élnek talán

102 arányosan egyforma támogatáshoz juthat. A körzetkialakításoknál is az volt az indoklás, hogy arányosak lettek a szegedi körzetek és így talán igazságosabb is lehet az egyébként meglévő képviselői keretek elosztása. Egy évet várt ezzel a vélemény-nyilvánítással, azért mert a fideszesek azt az indokot hozták fel, hogy olyan különös dolgokra, olyan nagy problémákra kell a településrészeken pénzt költeni, ami indokolja azt, hogy 4-5-ször nagyobb pénz jusson ezekhez a területekhez, mint általában. Hangsúlyozza, hogy nem azt akarta mondani, hogy a településrészekre ne jusson pénz, nem kellene úgy megközelíteni, mint ahogy Juhász Gyula képviselő is tette. Hasonlóan kapjon valamennyi szegedi közvetve pénzt, bármelyik körzetben is él, hasonló lehetőségekhez jusson, a képviselők a városon belül is hasonlóan tudjanak rendezvényeket szervezni, mint a településrészeken. Nem politikai a kérdés. Nagyon jól tudják képviselőtársai, hogy pl. legkisebb összeggel épp egy fideszes képviselő rendelkezik a városban. Politikai felhangokat jó lenne, ha elfelejtenék és maradnának annyiban, hogy arányosabb, igazságosabb elosztás legyen, akkor nem lenne ilyen problémájuk. Valamennyi szegedinek ez volna az érdeke, még ha ő is el tudja fogadni, hogy a településrészek legyenek kicsit differenciáltabbak, legyen településrészi keret, de a 20 körzetre jutó pénz legyen arányosabban, igazságosabban elosztva. Ezt megkövetelné a demokrácia. Azt is el tudja fogadni, hogy „minden szentnek maga felé hajlik a keze”, de hogy ennyire, azért ezt egy kicsit sokallja. Azt is megállapítja, hogy talán a másik politikai oldal nem is szent. Felszólalása arra irányul, hogy minden szegedi tisztán lássa azt, hogy nem az a gondja, hogy a településrészeken többet, jobbat akarnak képviselőtársai, hanem pontosan azt szeretné, hogy a városban élők is ugyanannyihoz jussanak, mivel nem hinné azt, hogy a töltésen kívül drágább a tarhonya mint Szegeden. Haág Zalán képviselő: Köszönik szépen a tarhonyák nevében is Ménesi Imre képviselő hozzászólását. Ki-ki vegye magára. Nem érzi magáénak, de megköszöni, hogy gondolt a tarhonyákra. A második és harmadik legkevesebb képviselői kerettel is FIDESZ-KDNP képviselők gazdálkodhatnak, mert ezt sem lehet igazságosan elosztani. Ilyen bonyolult az élet. Olyan gesztusokat is tett a FIDESZ-KDNP-s közgyűlési többség, még ha relatív többség is, hogy megengedte Gila Ferenc képviselő javára, hogy létrejöjjön a Petőfi-telepi Részönkormányzat és 5 millió forinttal ez a részönkormányzat, mint városrészi kerettel gazdálkodjon. Gila Ferenc Petőfitelep az önkormányzati képviselő, MSZP-s színekben nyerte el a mandátumát és mégis 5 millió forinttal gazdálkodhat a településrész részönkormányzata, mint városrészi kerettel, tehát ilyen mostohán bánik a FIDESZ-KDNP-s többség a szocialista körzetekkel. Dr. Solymos László alpolgármester, ülésvezető: Reméli mindenki figyelte és észrevette azt a kegyet, amit a FIDESZ-KDNP relatív többség megengedte Gila Ferenc képviselőnek, hogy Petőfi-telepen részönkormányzat legyen. Köszöni szépen, nagyvonalú. Juhász Gyula képviselő: Nem biztos, hogy mindenki számára világos az, hogy miről beszél Ménesi Imre képviselő. Itt a választókörzetekről, vagy városrészi keretekről beszél. Nem. Itt a részönkormányzattal rendelkező városrészeknek a kereteiről van szó, tehát olyan városrészeknek a plusz forrásáról, illetve korábbi évekhez képesti plusz forrásáról, ahol részönkormányzatok alakultak. Ménesi Imre képviselőnek ismételten megköszöni, hogy megint nyilvánvalóvá tette azt, hogy a körtöltésen kívül élő szegedieket másodrendű szegedi polgároknak tartja és minden lehetséges módon igyekszik megakadályozni azt, hogy ezek a városrészek hozzájussanak azokhoz a forrásokhoz, amit egyébként a közgyűlés 2012. februárjában jóváhagyott. Köszöni szépen Ménesi Imrének, fokozza még ezt a hangulatot. Valóban a bizottságokban a határozatképességet és a szavazati többséget azt egyfajta politikai elkötelezettséggel, elszántsággal és fegyelmezettséggel

103 lehet fenntartani. Ebben a szocialistáknak igazuk van, és lehetséges, hogy frakciójuk, a politikai közösségük ebben hiányosságokat szenved, vagy hiátusokkal küzd. Felhívja Ménesi Imre figyelmét, hogy a jó kormányzáshoz ezekhez szükséges, de nem elégséges feltételek. Politikai fegyelem, elkötelezettség és elszántság. Kell még valami, ez a politikai bölcsesség ahhoz, hogy valamiből jó kormányzás legyen és úgy látja, érzékeli, hogy Ménesi Imre és képviselőtársai ebben hiányosságokkal küzdenek. A politikai bölcsesség ott kezdődik, amikor valaki, egy képviselő különbséget tud tenni aközött, hogy ha a pillanatnyi politikai érdek számára hoz egy döntést, ezzel vajon nem okoz-e súlyosabb kárt egy közösség számára. Akiknek Ménesi Imre kárt, kellemetlen perceket okozott az nem négy önkormányzati képviselő, hanem Szeged kb. 25.000 polgára. Nem FIDESZ-KDNP képviselőket hozza nehéz helyzetbe azzal, hogy ezekben a városrészekben nem tudnak zöldterületet karbantartani, nem tudnak képviselőként eljárni abban, hogy a járdák felújuljanak, hogy az utakra plusz forrásokat költsenek. Ezzel a 25.000 szegedi polgár, a körtöltésen kívül élő polgárok járnak rosszul. Köszöni szépen Ménesi Imrének, megértették az üzenetet, hiszen Dr. Révész Mihály képviselő is elmondta, hogy figyelemfelkeltésnek szánták ez. Megértették. A szocialisták nem tartják egyébként őket egyenrangú polgárnak, és eszerint fogják kezelni a hozzáállásukat. Dr. Solymos László alpolgármester, ülésvezető: Köszöni Juhász Gyula szívhez szóló hozzászólását. Reméli ez a 25.000 körtöltésen kívül lakó a FIDESZ képviselőire és delegáltjaira is így néz, akik nem vettek részt a bizottsági ülésen, nem tisztelték meg ezzel azt a 25.000 szegedi állampolgárt, akiknek a javára szeretnék ezt a pénzt elkölteni. Ha FIDESZ-KDNP képviselők és delegáltak részt vennének a bizottsági üléseken, rendesen teljesítenék kötelezettségüket, akkor minden rendben lenne. A FIDESZ-KDNP is tudna hatalmával élni, amit nagyon bölcsen maguknak elosztottak, mert, hogy politikai bölcsességük erről szólt, hogy maguknak osztották a hatalmat, csak utána nem tudják biztosítani a hatalomnak a gyakorlását. Erről szól az egész ügy. Kosik Dénes Pál képviselő: Hallgatva Ménesi Imre képviselőtársának a hozzászólását, olyan érzése van, hogy félreértelmezte a feladatot. Arra kellene értelmes és tisztességes magyarázatot adni, hogy bár a bizottsági ülésen másik képviselőtársával is részt vett, de szándékosan nem szavazott. Nem egyszer, hanem több ülésen és pont akkor, amikor a településrészi keretek kiosztására került volna sor. Félreértelmezte a feladatot Ménesi Imre. Nem tudtak értelmes magyarázatot adni arra, hogy miért csinálták ezt a bizottsági ülésen. Dr. Solymos László alpolgármester, ülésvezető: Kosik Dénes Pálnak egy képviselőtársát szeretné idézni, Póda Jenő képviselőt, aki ebben a bizottságban egyébként tag, és az elmúlt években neki volt szokásos mondása, hogy „a többség kötelessége a határozatképesség biztosítása”. Jól emlékszik? (Póda Jenő tanácsnok: Mikrofonon kívül: majdnem.) Dr. Solymos László alpolgármester, ülésvezető: Akkor ezek szerint most már változott, az üléspont változtatja az álláspontot, tehát most már nem a többségnek kell biztosítani.

104 Gila Ferenc képviselő: Valóban a kegyelmes úrnak köszönetet kell mondani, hogy megengedték neki, hogy részönkormányzatot hozzanak létre Petőfi-telepen. Egyetlen egy szavazattal ment át az SZMSZ szabályzat módosítás. Átment a szavazáson, de nem szavazott a FIDESZ, de egyetlen egy ember volt a gáton, aki azt mondta, hogy igen jár Petőfi-telepnek is részönkormányzat. Egyetlen egy gerinces ember volt közülük. Ne próbálják meg kiforgatni a dolgokat, hogy „megengedték”. Ez a fejedelmi többes nem illő egy demokratikusan választott testületben. Jó lenne Haág Zalán képviselő, ha a királyi Magyarországról végre a demokratikus Magyarországba csöppenne bele. Dr. Révész Mihály képviselő: Másik bizottság munkájára reflektálna nagyon röviden, de ugyanez a probléma csak egy kicsit más színben feltüntetve. Az Oktatási Bizottságnak az elmúlt időszakban több olyan ülése volt, ahol a 15-20 meghívott megjelenése mellett a bizottság nem volt határozatképes a meghirdetett időben. Ez rendkívül kínos volt. Próbálkoztak mindenféle nem törvényes módszerrel, hogy majd beszélgetnek a dolgokról és majd csak egyszer lesz annyi jelenlévő tag, hogy szavazni tudnak. Ez nem jelent meg a beszámolóban, de a bizottsági ülésen erre sort kerítettek és Pocsai Blanka bizottsági elnökkel együtt arra az álláspontra jutottak, hogy a közgyűlésen szólítsák már fel a frakciókat. Nem valamelyik frakcióra gondol, hanem az összesre. A bizottsági ülésekre a normális működéséről gondoskodjanak és a delegált tagjaik figyelmét hívják fel arra, hogy ez egy olyan munka, amit önként vállaltak, és nem kötelező, de ha nem jelennek meg, akkor mondjanak le és akkor majd más el fogja vállalni ezt a feladatot. Dr. Solymos László alpolgármester, ülésvezető: Megdöbbentette ez a tény, mivel ő azt gondolta, hogy elszigetelt problémáról van szó, egy bizottságnál fordul elő, hogy a FIDESZ-nek nem sikerül a többséget, a határozatképességet biztosítani a bizottsági üléseken. Ezek szerint úgy tűnik, ahogy kezd olvadni a kétharmad, kezd olvadni a bizottsági jelenlét is. Ménesi Imre képviselő: Juhász Gyula képviselőtársa hozzászólására kíván reagálni, hogy ki kit tekint vagy nem egyenrangú polgárnak. Ezt a labdát azért visszadobná Juhász Gyula képviselőnek. Ha ő egyenrangúaknak tekinti a szegedieket, a 170.000 lakost, akkor nem tudja, hogyan fér össze azzal, hogy Juhász Gyula négyszer akkora támogatás felett rendelkezik, mint pl. az 1. számú választókörzet. Nem politikai a kérdés. Egyszerűen arányosság és igazságosság kérdése. Még azt is elviseli, hogy kétszeresen magasabb összeggel rendelkezik egy településrészi képviselő, pontosan ezzel a településrészi keret lehetőséggel, de az, hogy négyszeres ez az összeg, ez a sok. Van egy másik képviselőtársuk, akik hétszeres összeg felett rendelkezik. A másik politikai oldal tesz különbséget szegedi és szegedi között. Ezt vegyék már észre, és erre szeretné felhívni a figyelmet. Képviselői bölcsesség. Sok képviselőtársától elfogadja a kioktatást, de pont Juhász Gyula képviselőtől nehezen viseli ezt el, aki annak idején megszavazta a tápéi nevelőotthon pályázatát, építését, mindent, majd az utolsó pillanatban megtorpedózta és Szeged városának 60 millió forintot kellett visszafizetni. (Juhász Gyula képviselő: Mikrofonon kívül: 27 milliót.) Ménesi Imre képviselő: Addig mondjon le Juhász Gyula a képviselői keretéről, amíg a 27 millió forintot le nem dolgozza.

105 Dr. Solymos László alpolgármester, üléselnök: Ménesi Imre talán kettős mércét emleget, hogy kétszeres, meg négyszeres összegű pénzről rendelkeznek egyes FIDESZ-es képviselők. Póda Jenő tanácsnok: Ez a bizonyos megjegyzés valóban elhangzott évekkel ezelőtt és ezt vállalja is. Rögtön egy rövid kitérőt is tenne. Az akkori Pénzügyi Bizottságban, az előző ciklusban 8 fős bizottságban egyedül volt ellenzéki képviselő. Az előző napirendek során az arányokról és az arányos képviseletről, a demokráciára korábbi gyakorlatáról beszéltek, akkor szeretné emlékeztetni a baloldali képviselőket, hogy tekintsenek vissza arra a Pénzügyi Bizottságra, amikor egyedül volt ellenzéki képviselő és végezte a munkáját ebben a bizottságban, akkor hangzott el ez a megjegyzés, talán 4-4,5 évvel ezelőtt. Ez a megjegyzés ma is vállalható és korrekt, de milyen körülmények között hangzott el, az utalás erre a mai helyzetre is. Amikor ez elhangzott, akkor éppen határozatképtelen lett volna a bizottság és akkor mondta, hogy a határozatképességet a többségnek kell biztosítani, de nem érvényesítette ezt a bizonyos lehetőséget, nem obstruálta, hanem képviselői esküjének megfelelően részt vett a bizottság munkájában, pedig ez csak egyszer fordult elő. Itt a konkrét esetben baloldali esetben háromszor tették meg, amit megtettek. Ez súlyos antidemokratikus felfogásnak a gyakorlata. Lehet egyet nem érteni egy döntéssel. Lehet politikai eszközt is választani az ellenkezésre, az ellenvélemény kifejezésére. Lehet látványos és szokatlan eszközt is választani. Ki lehet vonulni, vagy fel lehet mutatni tacepaót, vagy sok minden performance jelenség elképzelhető ebben a helyzetben, de nem lehet sorozatosan és tartósan azt tenni, amit a szocialisták tettek ebben az esetben is háromszor egymás után, hogy megakadályozzák a bizottság munkáját, csak azért, mert nem értenek egy bizonyos döntéssel egyet. Ezt mindig minden képviselő megtehetné, mert mindannyian, akár itt a plenáris ülésen, akár bizottsági ülésen számtalan esetben megélték azt, és meg fogják élni azt, hogy nem nem értenek egyet egy bizonyos döntéssel, de nem azért küldték ide őket, hogy ezt a játékot eljátsszák minden egyes alkalommal, ha nem értenek egyet a döntéssel. Ez pedig azt jelenti – fordítva megfogalmazva, hogy a többségi döntés ellen lehet, és kell küzdeni minden eszközzel, de a döntés után ennek a fajta obstrukciónak súlyos antidemokratikus alapja van, ezért elítéli, és nem tud vele egyetérteni. Dr. Solymos László alpolgármester, üléselnök: Ha következetes Póda Jenő, akkor nézzék végig azt is, hogy hány esetben szavaztak a szocialista képviselők akkor is a bizottság munkájában, amikor a másik politikai oldal nem tudta ezeken az eseteken kívül is biztosítani a határozatképességet biztosító többséget. Dr. Bohács Zsolt, a Vagyongazdálkodási Bizottság elnök a megmondhatója, hogy a Vagyongazdálkodási Bizottság ülésén nem egyszer fordult elő, hogy a FIDESZ nem tudta biztosítani a többséget a Jobbikkal együtt, ennek megfelelően a szocialista tagokkal működött a bizottság és velük együtt tudtak dolgozni. Ebben az ügyben elvi döntésről, egy ügyről van szó, amikor nem értenek egyet azzal a politikai szándékkal, amit akarnának, hogy egyensúlytalanságot és kettős mércét alkalmazzanak a körzetek képviselői között. Haág Zalán képviselő: Megköszöni dr. Solymos László alpolgármester hozzászólását, mert mindennek az ellenkezője és annak az ellenkezője is elhangzott már a szocialisták részéről. Kezdődött azzal, hogy a FIDESZ-es körzetek több pénzt kaptak a szocialisták rovására, aztán amikor kiderült, hogy a három legkevesebb pénzt azt éppen FIDESZ-KDNP-s körzet kapja és lehetővé tette a többségi közgyűlés azt, hogy Petőfi-telepnek is jusson részönkormányzati keretre 5 millió forint, akkor meg az a probléma, hogy miért kapnak a petőfi-telepiek, Gila Ferenc képviselőt megválasztó petőfi-telepiek 5 millió forintot fejlesztésekre? Azért, mert úgy hívják ezt, hogy

106 szolidaritás, talán hallottak már erről valamit. Vannak fejlesztésekben jobban kimaradt, vagy kevésbé fejlett területek és erre hozta létre a közgyűlés ezt a részönkormányzati keretet. Gila Ferenc képviselő éppen azt javasolta, hogy ebből részesedhessen Petőfi-telep is, majd a saját párttársai blokkolják ezt a kezdeményezését, hogy ne kaphassanak szegény petőfi-telepiek, dorozsmaiak, tápéiak, szőregiek a részönkormányzati keretből fejlesztésekből pénzt. Elnézést kér Gila Ferenc képviselőtől, mert valóban nem a királyi Magyarországon szocializálódott politikailag, de ő sem, de lehet, hogy emiatt is lehet közöttük bizonyos tekintetben a demokrácia felfogásról alkotott képükben különbség, de ha a belvárosi FIDESZ-KDNP-s képviselők tudomásul vették azt, hogy igenis támogatni kell a szőregi, tápéi, dorozsmai, vagy éppen petőfi-telepi fejlesztéseket azért, mert ezek a városrészek kimaradtak a korábbi években ebből, akkor a szolidaritást oly fontosnak tartó Magyar Szocialista Párt is emellett foglalhat állást és akkor beszéljék meg egymás között, és Gila Ferenc képviselővel, hogy az MSZP-nek mi az álláspontja. Legyen részönkormányzati keret, vagy ne legyen. Ha pedig ott vannak a bizottsági ülésen és felveszik az érte járó juttatást, akkor lehet tartózkodni, vagy nemmel szavazni, ahogy ezt Póda Jenő tanácsnok is elmondta, de azt nem, hogy nem vesznek részt a munkában és ezzel a magatartásukkal a petőfi-telepi, a szőregi, a tápéi és a dorozsmai embereket sújtják. Véleménye szerint ezt nem lehet ezekkel az emberekkel megtenni. Dr. Solymos László alpolgármester, üléselnök: Az a baj, hogy a FIDESZ-KDNP delegáltjai meg ott sincsenek a bizottsági üléseken és így veszik fel a pénzt. Kónya Gábor képviselő: Ez a napirend a bizottságok beszámolóiról szól. Szeretne pozitív példát is említeni. Pozitív példaként az Oktatási Bizottságot, valamint az Ifjúsági és Sportbizottságot említi, ahol képviselőként részt vesz és meglepően konszenzusos döntéseket tudnak hozni, az esetek majdnem 100 %-ában egyhangúan szavaznak. Tudja, hogy a sport összeköt, híd, és mindenkinek a szívügye, de legalább ennyire fontos szerepét látja ebben a bizottsági elnökök munkájának is. Mind Pocsai Blanka az Oktatási Bizottság elnöke, mind Dr. Szentgyörgyi Pál az Ifjúsági és Sportbizottság elnöke korrekten, békítően, kompromisszumkeresően és igazságosan igyekszik a bizottságát vezetni és ez látszik a bizottság munkájában. Sok éves tapasztalattal a háta mögött úgy gondolja, hogy ez a sok probléma és feszültség, ami itt elhangzott ez nagyrészt a bizottság vezetőjének nem megfelelő munkájából adódik. Az, hogy nem tudnak határozatképességet biztosítani azok, akiknek minden bizottságban kétharmados többségük van, az aránytalan, a közgyűlési mandátumok számának nem megfelelő arányú összeállításban, és az is állandóan, hogy jogi csűrés-csavarások vannak, hogy megkerüljenek bizonyos rendeleteket. Nem ezt tartja, hogy abszolút igazságtalanok mindenféle források elosztásai. Nagyon bántja a szemét ezen a közgyűlésen, hogy a túloldalon ülő képviselőtársától többször elhangzott, hogy a szocialista képviselők másodrendű állampolgárnak tekintik a külterületen élő szegedieket. Ez nem igaz. Nem erről van szó. Arról van szó és azt kifogásolják mindannyian, hogy a szocialista képviselőket és azoknak körzetekeiben lakó embereket semmibe veszik mindenféle forrásból szinte teljesen kimaradnak. Ezt az igazságtalanságot kritizálják képviselőtársai és szó sincs arról, hogy lebecsülnék a töltésen kívülieket. Eklatáns példát említ, miután szóba kerültek az egyéni képviselői pénzek. Kirívó példa a saját példája. A FIDESZ képviselők elmondták, hogy mennyire kevés a pénzük a körzetükben. Az aránytalanság legkirívóbb példája az övé, a saját körzetéé. Az ő körzetében van egyedül 10.000 fölötti választópolgár, ennek ellenére 4,7 millió forint az éves kerete úgy, hogy FIDESZ-es képviselők 7-8 millió forinttal rendelkeznek. Hogyan jött létre ez az aránytalanság, ez a hihetetlen aránytalanság? Nem mondja azt, hogy az ő választókörzetében élők másodrendű állampolgárok, nem vádol ezzel. Úgy jött létre ez az aránytalanság, hogy a szántóföldeket is beszámították a választókerületekbe, ahol igazából közterületi feladat nincs. Állandóan az aránytalanságot

107 kifogásolják, ami nem a mandátumszámmal arányos elosztás és nagyon igazságtalan. Dr. Solymos László alpolgármester, ülésvezető: Átadja az ülésvezetést Dr. Botka László polgármesternek. Kmf.

Dr. Solymos László alpolgármester

Dr. Mózes Ervin címzetes főjegyző

Vecsernyés Irén jegyzőkönyvvezető

Póda Jenő jegyzőkönyv-hitelesítő

Tóth Károly jegyzőkönyv-hitelesítő

108 Jegyzőkönyv Készül: Szeged Megyei Jogú Város Közgyűlésének 2012. június 22. napján tartott soros (nyílt) üléséről Ülésvezető: Dr. Botka László polgármester

Dr. Botka László polgármester, üléselnök: Való igaz, hogy nemcsak igazságtalan, hanem városromboló is az a politika, ami az elmúlt 2 évben megjelent. Az előző 8 esztendőben minden városrész fontos volt. Minden városrészben voltak beruházások. Most a FIDESZ-Jobbik-os többség a bizottságokban ezen alapok elosztásánál nem juttat ilyen támogatást a város felét jelentő szocialista képviselő által képviselt körzetnek. Véleménye szerint, majd az ottani körzetben lakók fogják ezt értékelni. Ez egy egészségtelen dolog. Minden szegedi Szegeden él. Természetesen az a lényeg, hogy valamennyi városrészben legyenek beruházások a szegediek ehhez szoktak, ha ez elmarad, akkor feltehetőleg tudni fogják, hogy ez kinek a hibája. Mihálffy Béla képviselő: Tavalyi évben Kónya Gábor képviselő körzetében épült éppen játszótér, amelyet a Sport és Ifjúsági Bizottság szavazott meg, kb. 2 millió forint értékű fejlesztés volt. Ennyit az igazságtalan elosztásról. Ménesi Imre képviselő körzetében pedig görkorcsolyapálya-felújítás történt szintén több millió értékben. Megjegyzi, azzal kapcsolatban, hogy szántóföldet, tavakat, meg utakat kapcsoltak a külső városrészi körzetekhez. A kiskertekről elfelejtenek beszélni. Mindannyiuknak van kiskertes övezete. A kiskertes övezetben az utóbbi években állandó lakhelyszerűen jelentkeztek be lakosok, akik az egyéni képviselőjüktől kérik az utat, a csatornát, a közvilágítást, az ivóvizet, van feladat bőven. Nem gondolná, hogy jogtalan lenne a plusz támogatás. A részönkormányzati kerettel kapcsolatosan köszöni Ménesi Imre kampánybeszédét a külső városrészi képviselők mellett, hiszen úgy érezhették a hallgatók, hogy olyan érdekérvényesítéssel rendelkeznek, hogy 3-4 szeres pénzt tudnak odavinni a választókörzetekbe. Sajnos ez nem igaz. Míg a belső városrészekben megvannak az aszfaltos járdák, utak, a külső városrészekben napi probléma, hogy hol itt, hol ott kell járdát javítani, készíteni, utat kátyúzni, javítani. Ami egyik képviselőnek természetes dolog, az nekik súlyos milliókba kerül. Ezek a hozzászólások, amelyek a szocialista képviselőtársaitól jönnek tökéletesen mutatják, hogy hogyan állnak a külső városrészekben élőkhöz, a tápéiakhoz, dorozsmaiakhoz, a szőregiekhez a volt szocialisták és a volt SZDSZ-esek. Dr. Botka László polgármester, üléselnök: Úgy állnak ezekhez a városrészekhez, hogy ha Dorozsmára kimegy és megkérdeznek egy dorozsmait, akkor fejből sorolni fogja, hogy az elmúlt években mi épült. Új művelődési ház, körforgalom, a dorozsmai utcák csatornát kaptak, le lettek aszfaltozva. Megoldották a Doroszmai Nagybani Piac fejlesztését, beruházással. Építettek új futballpályát és sportpályát. Az önmagában szörnyű dolog, hogy a képviselők néhány millió forintokért vitatkoznak. Mihálffy Béla képviselő és FIDESZ-es képviselők több száz millió forintot dobtak ki az ablakon az elmúlt 2 évben azzal, hogy megemelték az önkormányzati cégek támogatását. Mihálffy Béla képviselő Dorozsmán utcákat tudna leaszfaltozni és csatornát tudna építeni azokból a pénzekből, amit egyébként fölöslegesen az önkormányzati cégek plusz támogatására adtak, amelyből megemelték 50-60 %-kal az ügyvédi díjakat, mert valamennyi

109 szolgáltatást a városlakók drágábban vesznek igénybe. Ha ezt a képviselő szavazatával nem adták volna oda a cégeknek, akkor egészen biztos, hogy Dorozsmán és valamennyi városban nem 1-2 millió forintos fejlesztési forrás jutna. Ez logikailag így jön össze. Mihálffy Béla képviselő: Hála Istennek a TV közvetítés véget ért és nem hallották ezt a demagóg hozzászólást a szegediek. Dr. Botka László polgármester, ülésvezető: Mármint Mihálffy Béláét. Mihálffy Béla képviselő: Az övét még igen. Dr. Botka László polgármester, ülésvezető: Demagóg az, hogy felsorolta az elmúlt évek dorozsmai beruházásait. A költségvetési vitában Póda Jenő azt a kifejezést használta, hogy „ezek a számok, amelyek le vannak írva demagógszámok”. Ezt azért senki nem tudja überelni. Már vannak páros, páratlan, prímszámok és demagógszámok. Juhász Gyula képviselő: A tényszerűség kedvéért elmondja, hogy 230 millió forinttal kaptak tavaly kevesebb pénzt az önkormányzati cégek, mint a 2010-es évben. Van egy kis anomália a jogszabályváltozás miatt. A parkolási rendszernek a 372 millió forintja, úgymond működési támogatásként jelenik meg a Szegedi Közlekedési Kft.-nél, ez valóban úgy tűnik, mintha többletműködési támogatás lenne, de ez valójában az SZKT egyéb bevételeinek a sorában jelent meg és ha ezt levonják a 2011-es működési támogatásokból, akkor -230 milló forintot kapnak. Dr. Botka László polgármester, üléselnök: 2003 óta, mióta visszaszerezték Dr. Bartha László polgármester idejében Tóth igazgató első igazgatósága alatt elprivatizált szegedi parkolási rendszert, azóta az SZKT működését finanszírozza a parkolási bevétel. Szentistványi István képviselő: Ez a második kör volt, ami a pénzen való marakodásról szólt. Szimptomatikus, jelzés értékű az a dolog, hogy olyan pontokról (ugyanúgy, ahogy általában szokott) lenni egy szót sem ejtettek, mint pl. a tanévkezdés. Dr. Solymos László ezeket a napirendeket felkonferálta, de hiába szólt volna hozzá egyedül, a 29 fős testület egyetlen tagja sem tartja fontosnak azokat a jelenségeket rögzíteni, hogy a gyermeklétszám csökken és a maximális létszámokat növelik az intézményekben. Ezekről nem beszélnek, mert ez kínos kérdés és a közvélemény felé nem jól veszi ki magát, mégis ezekben a kérdésekben valamifajta konszenzus van, hogy pl. ezekből a rendszerekből ki tudják a maximumot sajtolni, ha lehet. Pl. az épületek eladása, stb., ami az utóbbi közgyűléseken több iskolaépületet is érintett. Ezeket meg kell magyarázni, hogy a pedagóguslétszám, az elbocsátások, melyek terítéken vannak most is, pl. a speciális gyermekotthon esetében 7 fő elbocsátására lesz szükség, mert a 16 gyermekből csak 8 gyermeket fognak itt a korábbi 16 férőhelyhez képest ellátni, stb. Hemzseg az ilyen típusú pontoktól pl. a jelenlegi előterjesztés is, de arra egyáltalán nincs igény és készség a testületben, hogy ezeket korrekt módon próbálják megmagyarázni a városlakók felé. Azt látják, hogy 1-2 millió forinton képesek órákat vitatkozni, hogy kis lélekszámú körzetben mennyi pénz jut és fordítva. Elég sokat elmond a testület hozzáállásáról.

110 Dr. Botka László polgármester, üléselnök: A közgyűlés többi 28 tagja nevében tisztelettel köszönti Szentistványi István képviselő napértékelő beszédét. Dr. Solymos László alpolgármester: Ez a világ csúfsága. Bent ült a teremben Szentistványi István képviselő, amikor napirenden szerepeltek azok az előterjesztések, amelyeket felvetett. Vicces, de nem akart Szentistványi István képviselő sem hozzászólni, majd három napirendi ponttal később, más napirendnél, amiről vitatkozik a közgyűlés a vitában feláll és felszólal ahhoz a napirendi ponthoz. Dr. Botka László polgármester, üléselnök: Megérett a helyzet, hogy Szegeden az LMP-t LÉSZ-re módosítsák, ez a lehet ész nélkül politizálni. Ezt Szentistványi István megmutatta az elmúlt időszakban, de ezt tovább folytatja. Szentistványi István képviselő: Az amit most viccesnek vélt Dr. Solymos László alpolgármester, az egyáltalán nem üti azt, amit mondott. A napirendeket, melyet említett, hogy nem tartják vitára érdemesnek, ez egyáltalán nem üti, de ezen lehet viccelődni és a városlakók is látják, hogy ezeknél a pontoknál ez a tendencia. Dr. Botka László polgármester, üléselnök: Szeretné kérni a Jegyzői Iroda titkárságát, hogy a következő közgyűlésre a Díszterem főbejáratához legyen kitéve egy doboz, és aki továbbprovokálja Szentistványi István képviselőt az bedob 100 forintot. Ezt SZMSZ-ben is lehet rögzíteni. Ez nem felhívás volt, hanem lebeszélés. Dr. Révész Mihály képviselő: Az Oktatási Bizottság az említett témákat megtárgyalta és teljesen egyhangú döntés született. Dr. Botka László polgármester, üléselnök: Megállapítja, hogy a napirenddel kapcsolatban észrevétel, hozzászólás nincs.

24. Szeged Megyei Jogú Város Közgyűlésének 2012. II. félévi munkaterve Előterjesztő: Polgármester

Dr. Botka László polgármester, üléselnök: Ügyrendi gombot nyomott Dr. Gyimesi László. Dr. Gyimesi László tanácsnok: Kéri SZMSZ-be rögzíteni, hogy a nyári hónapokban 21 foknál ne legyen hidegebb a teremben. Többször jelezték, hogy kérik kapcsolják ki a klímát.

111 Dr. Botka László polgármester, üléselnök: Kéri a technikusokat, hogy intézkedjenek.

25. Tájékoztató a lejárt határidejű közgyűlési határozatok végrehajtásáról Előterjesztő: Címzetes Főjegyző Dr. Botka László polgármester, üléselnök: Megállapítja, hogy a napirenddel kapcsolatban észrevétel, hozzászólás nincs.

26. Az Önkormányzat költségvetéséről szóló 14/2012. (III.06.) önkormányzati rendelet módosítása Előterjesztő: Kosik Dénes Pál és Mihálffy Béla képviselők

Dr. Botka László polgármester, üléselnök: Megállapítja, hogy a napirenddel kapcsolatban észrevétel, hozzászólás nincs.

27. Az Önkormányzat költségvetésének végrehajtási szabályairól szóló 15/2012. (III.06.) önkormányzati rendelet módosítása Előterjesztő: Kosik Dénes Pál és Mihálffy Béla képviselők

Ménesi Imre képviselő: Az előzőekben hallgatta Mihálffy Béla képviselő hozzászólását, hogy a kiskertekben mennyi probléma van és oda kell a pénz, járdákat kell építeni, stb. és most pedig kibújik a szög a zsákból, hogy a településrészi keretek arányának az átcsoportosítása történjen meg, hogy ne a közterületre lehessen felhasználni, hanem inkább rendezvényekre. Mihálffy Béla képviselő nem érzi ellentmondásosnak és álságosnak? Legalább azt nézze meg, hogy két napirenddel később mire nyújtott be előterjesztést. Ráadásul úgy, hogy reggel már jelezte, hogy ellentmondásba fognak keveredni, de akár a falnak mondta volna, és még azt sem veszi észre, hogy előbb-utóbb besétál a saját csapdájába. Maga Mihálffy Béla terjeszti és jegyzi az előterjesztést, hogy ne közterületre költsenek többet a településrészi keretből, hanem szabad keretre, rendezvényre, úgymond lakossági hangulatjavító intézkedésekre. A másik dolog, amelyre felhívná a figyelmet, amikor elhangzott az, hogy a városi képviselőknek nincsenek olyan problémáik, mint a külterületi képviselőknek. Akkor nézzék meg az ő rendelkezéseit, amelyben van járdajavítás, sőt felhívja a figyelmet arra, hogy Szegeden az egyik legrosszabb állapotú utca a Fűrész utca. Menjenek el arra és nézzék meg az utca állapotát. Neki is kellene utcát felújítani.

112 Dr. Botka László polgármester, üléselnök: A közérthetőség érdekében elmondja, hogy meghallgathatták ma többször azt, hogy a külső városrészekben több pénz kell, mert több zöldterület rekonstrukcióra van szükség, majd behoztak ugyanezek a képviselők, akik hozzászóltak egy rendelet-módosítást, hogy 30 %-át ennek a megemelt összegnek egyébként rendezvényekre, programokra lehessen fordítani. Mindenki érti, hogy miről szól a történet. Juhász Gyula képviselő: A szabad felhasználású keretről mindannyian tudják, akiknek van választókörzete, hogy költhető közterület-fenntartásra is, meg közterületre is. Ez az a keret, amelynél a rendezvények, városrészi rendezvények támogatásán túl közterület-fenntartásra is költhető. Nem az, hogy ebből a keretből több áll rendelkezésre pl. szabad felhasználású keretként és kifejezetten közterület-fenntartásra az nem jelenti azt, hogy nem arra fog elköltődni, mint ahogy volt korábban példa Tápén is, hogy a szabad felhasználású keretből közterületet, fejlesztést, konkrétan járdaépítést finanszíroztak. Dr. Botka László polgármester, üléselnök: Ez eddig a leggyengébb magyarázat volt. Az eddigi szabály szerint ezeknek a kereteknek 16 %-át lehetett szabadon felhasználni, a többit csak közterületre. Most ez a 16 %-ot felemelik 30 %-ra és azt magyarázza, hogy nem az a szándék, hogy többet költsenek el birkapörköltre. Ugye? Mihálffy Béla képviselő: Gratulál Ménesi Imre képviselőnek, mert jól ejtette a nevét, ez ritkaságszámba megy. Említette, hogy van egy utca a körzetében, a Fűrész utca ahol aszfaltozni kellene. Na, neki meg van 20 ilyen utcája. Ha háromszor annyi a kerete, mint ahogy Ménesi Imre képviselő kiszámolta, akkor valószínűsíthető, hogy még nagyobb a feladat, valószínű, hogy alul is van finanszírozva. A szabad keret felhasználás egy technikai változtatás lenne, amely az önálló képviselői indítványukban van, hiszen tavaly a FIDESZ-KDNP által a költségvetési rendeletben hozott részönkormányzati keret ugyanolyan aránytalanul került elosztásra, mint az egyéni keret, tehát 30:70 % arányban. Az ügyeik szabotálása miatt a hivatal ezt 16:84 %-os arányban határozta meg az idei évre. A tavalyi módszert szeretnék visszahozni, hogy az egyéni részönkormányzati keret is legyen 30 % szabad és 70 % közterület-fejlesztés. A részönkormányzatok többsége csatolt település, ezért ugye nem vitatja el a jogot Ménesi Imre képviselő a dorozsmaiaktól, tápaiaktól, szőregiektől, hogy a helyi identitást növelő rendezvényeiket támogatni tudják a szabad keret terhére. Ugye nem vitatja el? Talán ezt is el vitatja az MSZP frakció? Dr. Botka László polgármester, üléselnök: Ha a kiskertekben élő azt gondolta, hogy ezekből a keretekből utcája lesz, akkor jelzi, hogy ebből akkor fognak részesülni, ha Mihálffy Béla és Kosik Dénes Pál képviselők pártrendezvényére elmennek, mert akkor ingyen pörköltet kapnak. Erről szól a történet. Az összes többi álszent beszéd. Kosik Dénes Pál képviselő: Lehet ezen az előterjesztésen röhögni, meg viccelődni, de az arányok megváltoztatása többek között azt a célt szolgálná, hogy amit a Polgármester előterjesztésében az idei költségvetésben az oktatási intézményektől, a művelődési házaktól egy tollvonással elvontak 810 %-os arányban azt legalább részben szeretnék visszapótolni. Van olyan óvoda, amelynek az udvarán egyetlen egy játék nem használható.

113 (Háttérben zúgolódás, nevetgélés.) Kosik Dénes Pál képviselő: Ebből szeretnék az iskolákat is támogatni, amelyektől szintén elvontak komoly összegeket, meg azt a művelődési házat szeretnék támogatni, amely már évek óta komoly rendezvényeket tart, és legalább szeretnék azt a szintet tartani, mint ami a tavalyi volt. Lehet ezen nevetni. Dr. Botka László polgármester, üléselnök: Birkapörkölt lesz ebből, nem utca, ne vadítsák egymást. Hűvös László tanácsnok: Mihálffy Béla képviselő részéről volt egy címzett megjegyzés a hivatalnak, mely szerint annak köszönhető, hogy 16 %-ban lett maximálva ez az összeg, mert valamifajta szabotálás történt volna. Nem erről van szó. Ezt a hivatal szempontjából meg kell jegyeznie. A költségvetési egyeztetések során, hogy megmaradjon a fejlesztések/működés aránya akkor lett meghatározva ez az arány és ez így is került be a módosító javaslatuknak megfelelően a rendeletbe. Mindazonáltal, ha a költségvetés tekintetében van arra mód és lehetőség, hogy ez az arány visszaálljon a tavalyi 30:70 %-os szintre, ezért kéri a közgyűlést, hogy támogassák képviselőtársainak előterjesztését. Ő is úgy gondolja, hogy ezeknek a pénzeknek döntő többségében fejlesztésekre kell mennie. Dr. Botka László polgármester, üléselnök: Köszöni Hűvös László tanácsnok hozzászólását, mert nagyon korrekt, amit elmondott, hiszen ez konkrétan így történt. Nem tudja, hogy miből gondolják, hogy a költségvetés helyzete az elmúlt félévben javult volna, hiszen néhányszor összeült a közgyűlés és csak ártott a költségvetési egyensúlynak. Papp Gábort a Közgazdasági Iroda vezetőjét kérdezi: Hogyan áll most a működés/fejlesztés és melyik a költségvetésben jelen pillanatban? (Papp Gábor Közgazdasági Iroda vezetője: Mikrofonon kívül: működés.) Dr. Botka László polgármester, üléselnök: Ha az lenne az érv, hogy az lenne az arány, mintha javulna. Ráadásul a jelenlegi költségvetés módosításnál ez az arány csökken. Itt megint arról szól a helyzet, hogy mindenki tudja mire irányul a történet. Ezek után otthon sem próbálják hülyíteni a népet ezzel a szöveggel, hogy útépítésre, közterület fenntartásra, meg járdaépítésre akarják költeni a pénzt, mert Dorozsma népe is átlát a szitán. Az előterjesztés arról szól, hogy ennek a pénznek a 30 %-át másra akarják elkölteni. Gila Ferenc képviselő: A csatolt települések képviselőinek kívánja felhívni a figyelmét, hogy 1999 óta, Dr. Bartha László polgármester, azért, hogy a szocialista képviselőknek ne kelljen adni választókörzeti alapot, ezért elvonta, egységesítette az 1 millió forintot, akkor viszont minden csatolt település művelődési házának a költségvetéséhez hozzá csaptak 500-600.000 Ft a helyi ünnepségek tartására. A helyi identitás megtartását ebből kellett biztosítani. Ez nincs a petőfi-telepi művelődési ház és szentmihályi művelődési háznál.

114 Ménesi Imre képviselő: Él az a bölcs mondás, hogy bölcsebb marad Kosik Dénes Pál képviselőtársa, ha csendben marad. El kezdte mondani az oktatási intézmények problémáját és a délelőtti vitában szintén jelezte, hogy az ő körzetében négy óvoda van, nem annyi, mint Kosik Dénes Pál körzetében, ez nem indokolja a többletforrást. Ami elszomorítja, hogy akkor fogalma sincs mire költi a pénzt. Kezében egy bizottsági döntés választókörzeti keretek felhasználásával kapcsolatban Jerney utca óvoda homokozójában homokcsere és a 70 %-os keretből van, nem a szabad keretből. (Kosik Dénes Pál képviselő: Mikrofon kívül: Odarakták. Nem ő rakta oda.) Ménesi Imre képviselő: Ez a szomorú, hogy még azt sem tudja. Dr. Botka László polgármester, üléselnök: Az óvodai játszótér miatt nem kellett volna ezen az arányon változtatni. Birkapörkölt lesz ebből, csak akkor ne vadítsák a népet járdaépítéssel. Megállapítja, hogy a napirenddel kapcsolatban észrevétel, hozzászólás nincs.

28. Parkolóhelyek bevonása a fizető parkolási rendszerbe a Feketesas utcában és a Kiss Ernő utcában Előterjesztő: Dr. Keresztúri Farkas Csaba képviselő

Dr. Botka László polgármester, üléselnök: Szerepelt már ez az előterjesztés napirenden. 504 parkoló van most odaadva különböző intézményeknek. Csak a Megyeházának és a Kormányhivatalnak van közel 100 parkolóhelye, de mondhatná az ügyészséget, a bíróságot és egyéb szervezeteket. A Városháza esetében a parkolóhelyek száma 34, amelynek felét nem a Városháza használja, hanem az intézmények cégvezetők, stb. Ha ez az előterjesztés átmegy a testület döntéshozatalán, akkor azt jelenti, hogy minden szervezetnek van kizárólagos önkormányzati parkolója, csak a szegedi önkormányzatnak nem. Nagy Sándor módosító javaslatot nyújtott be az előterjesztéshez. Korábbiakban már elmondta, hogy lehet ebbe az irányba elmenni, de akkor úgy, hogy gondolják végig, hogy megszüntetik az 504 parkoló használatát valamennyi intézménynél. A közröhej netovábbja, hogy azt a 34 parkolót veszik el, ami a Városháza rendelkezésére áll. Ennek semmi értelme sincs. Nyitott, kezdjék el feltárni, és akár az 504-ből 400 parkolót is visszalehet venni. A Megyeháza majd nem kap 100, hanem elég lesz neki 10. Semmi logika nem mondja azt, hogy az 504-ből azt a 34 parkolót vegyék el, amit az önkormányzat saját intézményei és a hivatal használ. Megállapítja, hogy a napirenddel kapcsolatban észrevétel, hozzászólás nincs.

115 29. A Szegedi Dugonics téren elhelyezendő délvidéki országzászló emlékére állítandó emlékmű Előterjesztő: Dr. Keresztúri Farkas Csaba képviselő Dr. Botka László polgármester, üléselnök: Tóth Károly képviselő nyújtott be módosító javaslatot. Két változat van az előterjesztés elfogadásához. Elmondta már korábban, amikor ilyen szobortervekkel házaltak sok tízmillió forintért, hogy nem volt divat az elmúlt időszakban, hogy Szegeden bejön valaki egy művész szobortervével, vagy zászlótervével és akkor azt mondja, hogy erre kér azonnal pénzt. Itt a Dugonics és az Árpád tér átépítését rendesen kiválasztott építészek végezték, kaptak megbízást arra, hogy a tér jövőre kialakuló új arculatához megfelelő emlékművet kialakítsanak a korábbi országzászlónak. Most ehhez képest jön egy művész országzászló javaslattal, és nem tudja, hogy még hány városnak ajánlotta fel, mert azért volt már Szegeden olyan nagyszerű a FIDESZ által is istenített művész, aki egy szobrot három városnak adott el. Tud három olyan városnevet mondani, ahol ugyanazt a szobrot, amit Szegeden a Széchenyi téren megtalálhatnak más városban is fellelhetnek. Arról nem is beszélve, hogy építészek tucatjai foglalkoztak az Árpád tér és Dugonics tér átépítésével. Azt a tervet, amely alapján dolgoznak azt jóváhagyták. Nem tudja, hogy ki veszi azt a bátorságot és szakmaiságot, hogy egy 10 méteres országzászló ebben az újjáalakult térben alkalmas és méltó lehet-e. Ez ideológiai, politikai síkon van kezelve, miközben alapvetően építésszakmai kérdés. A városban pedig van országzászló, több zászló és örömmel tapasztalják, hogy főleg nemzeti ünnepeken zászlódíszbe borul Szeged, ráadásul a hazafiasságot sehol nem a zászlók mennyiségében mérik, hanem teljesen más mérőszám van erre. Megállapítja, hogy a napirenddel kapcsolatban észrevétel, hozzászólás nincs.

29.1. Kiskundorozsmai stációk rekonstrukciójának befejezése Előterjesztő: Hüvös László tanácsnok

Dr. Botka László polgármester, üléselnök: Támogatja az előterjesztést és erre kéri a közgyűlést is. Mihálffy Béla képviselő: Módosító javaslatot szeretne Hűvös László tanácsnok módosításához. A támogatási szerződést 2 ponttal szeretné kiegészíteni. „3./ A támogatott a támogatás kiutalása előtt köteles az adószámát igazoló Nemzeti Adó- és Vámhivatal által kibocsátott igazolást a támogatott felé becsatolni. 4./ A támogatott a támogatás felhasználásáról a támogatott cél megvalósítását követő 45 napon belül, de legkésőbb 2013. január 31. napjáig köteles elszámolni. Amennyiben a támogatott az átadott pénzeszköz célirányos felhasználásáról a szerződésben megjelölt határidőre nem számol el, úgy a támogatás teljes összegét a felszólítást követő 15 napon belül köteles visszafizetni és részére újabb támogatás 3 évig nem folyósítható.” Dr. Botka László polgármester, üléselnök: Az előterjesztés része az a támogatói szerződés, amelyet a közgyűlési döntés után a Polgármesternek és a dorozsmai plébánosnak kell megkötnie. Mihálffy Béla által tett módosító javaslat nem más, mint az ilyenkor kötelező elem, amit minden támogatási

116 szerződésben szerepeltetni kell. Megállapítja, hogy a napirenddel kapcsolatban észrevétel, hozzászólás nincs.

29.2. Tanácsnoki sürgősségi indítvány az önkormányzat tulajdonában lévő nem lakás céljára szolgáló helyiségek bérbeadásáról szóló 15/2000. (III.31.) Kgy. rendelet módosítására Előterjesztő: Dr. Gyimesi László tanácsnok

Dr. Botka László polgármester, üléselnök: Javasolna érdemi, szakmai vitát, hogy ezeknek a logikusnak és célszerűnek tűnő kedvezményeknek nem az lesz-e a következménye, hogy a bérleti jogpiacot azt végképp kiirtják ebben a városban. Ami nem tűnik nagy rizikónak, mert konkrétan nincs a válság miatt, de nem ez az első lépés, ami lehetővé teszi, hogy bérleti jog ellenérték nélkül vegyenek ki bérleményt, mert akkor előbb-utóbb nem is lesz. Ebben azért azt is végig kell gondolni, hogy akik bérleti jogot vásároltak azokat hogyan érinti az, ha folyamatosan jönnek azok a bérlők, akiknek ilyen befektetésre nem volt szükségük egy bérleményhez. Dr. Gyimesi László tanácsnok: Nemcsak egy vállalkozásnak, hanem adott esetben a jogalkotásnak is igazodnia kell a piaci változásokhoz és most úgy tűnik, hogy az utóbbi időszakban olyan komoly és vélhetően néhány évre kiható változás állt be, amihez a rendelet igazodik. A városnak fontos, hogy a bevételei nőjenek. A városnak fontos, hogy ezek a helyiségek minél nagyobb számban legyenek bérbe adva, és abból az IKV-nak legyen bevétele, amelyből haszonbért fizet. Nyilvánvalóan, azzal ő is egyetért, ha ez a helyzet változni fog és a gazdaság felélénkül akkor lehet ezen módosítani. Dr. Botka László polgármester, üléselnök: Neki is ez a dilemmája, mert a jelenlegi helyzetből teljesen logikus ez az előterjesztés, csak Dr. Gyimesi László tanácsnokkal ellentétben makacsul hisz a kormány gazdaságpolitikájában. Hiszi azt, hogy néhány év múlva jön tündérország gazdasági fellendülés és az egész világ ide fog jönni csodálkozni, hogy ezt a csodát hogyan lehet megtenni és akkor a népnek rengeteg pénze lesz és újra akarnak drága pénzen bérleti jogot vásárolni. Hogy fogják visszaállítani ezt a rendszert? Tudja, hogy 5 éves, de akkor is. 5 éven belül nem fog bekövetkezni tündérország? Arra akart utalni, hogy az elmúlt ciklusokban meglehetősen nagy konszenzus volt, így emlékezzenek arra, amikor a bérlakásoknál feloldották az elidegenítési tilalmat és megállapították, hogy azt hogyan kezeljék. Ezek mind egyhangú döntések voltak. Ehhez képest megint a közgyűlés előtt 2 nappal beesett rendeletek vannak. Megérte volna ez a téma is, hogy jobban átvitassák, megbeszéljék. A mai helyzetből kiindulva logikus és támogatandó, csak aztán mi lesz, ha néhány év múlva más lesz a helyzet. Abban egyetértenek, hogy előnyösebb volt az a helyzet, amikor méregdrágán tudtak bérleti jogot értékesíteni, az IKV-nak ez jóval nagyobb bevételt hozott. Ezt csak panaszként mondta, nem pedig azért, hogy megnyissa a szakmai vitát. Megállapítja, hogy a napirenddel kapcsolatban észrevétel, hozzászólás nincs.

117 29.3. Tanácsnoki sürgősségi indítvány Szeged Megyei Jogú Város Önkormányzata Közgyűlésének ../2012. (VI. 22.) önkormányzati rendelete az üzletek éjszakai nyitva tartásának rendjéről, valamint a 19/2012. (V.08.) Ör. módosításáról Előterjesztő: Dr. Gyimesi László tanácsnok

Dr. Botka László polgármester, üléselnök: Elmondta a napirendi pont megállapításánál, hogy jogos létező problémáról van szó, amelyre most is megvannak az eszközök. Ez a javaslat, amely 12 belvárosi boltot tesz tönkre, nem fogja a problémát megoldani. Versenyhelyzetbe, pontosabban előnyös helyzetbe hozza a nagykörúton belülieket, nagykörúthoz közeli azon szórakozóhelyeket, amelyekre nem vonatkozik a tiltás. A piaci viszonyokba való nagyon drasztikus beavatkozás, ami a problémát nem oldja meg. Ha ezzel a problémával akarnak foglalkozni, támogatja. Jelezte, hogy Dr. Zélity László főkapitány jelen volt a délelőtti vita időszakában és közbiztonsági kérdésként közelítsék meg a problémát és nézzék meg, hogy mit tudnak ebben az ügyben tenni. Dr. Solymos László alpolgármester: A FIDESZ 2 éve kormányra kerülve azt tűzte zászlajára, hogy a magyar tulajdonú kis- és közepes vállalkozásokat kell támogatni és mindenki mással szemben is ez abszolút elsőbbséget élvez. Most látnak egy olyan előterjesztést a FIDESZ városi elnökétől, ami pont nem ebbe az irányba mutat, pont a magyar tulajdonú kis- és középvállalkozásokat, kisboltokat üzemeltető tulajdonosokat hozza nehéz helyzetbe azzal, hogy munkahelyeket veszíthetnek el a szegediek ezekben az üzletekben. Haág Zalán képviselő: Megint össze-vissza beszélnek. Dr. Solymos László alpolgármester az előző hozzászólásában azt mondta, hogy majd háromnegyed 10-kor fogják megvenni azt a mennyiséget, amit eddig 10 óra után vettek meg. Ha ez így van, akkor senkinek a jogai nem sérülnek, az üzletnek ugyanannyi lesz a bevétele. Az alkoholmennyiség leginkább a nagykörúton belül működő két hipermarketre koncentrálódik az ő érdekeiket védik akkor ezek szerint. A legfontosabb az, ami most gyakorlat és meg lehet nézni, hogy a belvárosi üzletek környékén – kettő is van – mi folyik ott éjszakánként, vagy hajnalban a nonstop boltok előtt és azok környékén. Javasolja, hogy egyszer kerékpározzon arra és akkor megnézheti, hogy mi folyik ott, milyen a viszonyok uralkodnak és ezen nyilvánvalóan változtatni kell a lakosok érdekében, mert a programban az is szerepelt természetesen a FIDESZ-KDNP választási programjában, hogy a szegediek érdekében fogja végezni a munkáját és erre is tettek esküt a képviselői esküjükben. Dr. Botka László polgármester, üléselnök: Ha ezt a 12 boltot bezáratják, akkor nem lesz részeg fiatal az utcán? Haág Zalán képviselő:Nem fogják bezáratni, ha vállalják, hogy alkoholt nem árusítanak ezen időtartamban, akkor nem kell őket bezárni. Dr. Botka László polgármester, üléselnök: Hajnal 2 órakor, majd zsemlét fog árusítani az üzlet.

118 Haág Zalán képviselő: Hajnal 2-kor támogatni kell azt, hogy minél több alkohol fogyjon a tizenévesek körében. Gratulál. Dr. Botka László polgármester, üléselnök: Teljesen egyetért azzal, hogy a problémát kezelni kell, de meggyőződése szerint ez nem jó eszköz, ráadásul durván beavatkozik a piacba, a nagykörút másik oldalán levő kereskedelmi üzleteket helyzetbe hozva. Dr. Gyimesi László tanácsnok: Az előterjesztés alapvetően nem a belváros kiüresítésére, hanem a kulturált alkoholfogyasztásra, és szórakozásra irányul, amit a belvárosiak nyugalma felé szándékozik vinni az eseményeket. Belvárosi képviselőként őt is és képviselőtársait is számtalan esetben keresték meg fogadóórán a lakosság részéről azzal a panasszal, hogy éjszaka nyilván a kedvező időjárási körülmények közt utcán úgymond „hőbörgés” zajlik. Ezek gócpontokban azonosíthatók. Ezek a gócpontok pedig tipikusan azok az üzletek, amelyekben éjszaka is bármikor bármilyen alkoholterméket meg lehet vásárolni, tehát nem szórakozóhelyek, nem vendéglátóipari egységek, hanem üzletek. Debrecenben, Pécsett ezt a rendeletet már tavaly bevezették. Pécsett az egész városban, Pest egyes kerületeiben is. Pécsett az egész város közigazgatási területén, Debrecenben zónában szintén, mint ebben a javaslatban is, hogy zónára körülhatárolhatóan állapították meg ezt a korlátozást. Az üzletnek nem kell bezárnia. Az üzlet szüneteltetni köteles az alkohol árusítást este 10 és reggel 6 óra között. Ez egy méltányolható kérés, szándék, hogy a sok esetben fiatalkorúakat is kiszolgáló üzletekben éjjel 1 órakor ne lehessen alkoholt venni, főleg ne úgy, hogy ezért csapatosan vonulnak ki a szórakozóhelyekről, kvázi sokkszerűen lehúzzák a piát és úgy mennek vissza a szórakozóhelyre. Ez mindenkinek rossz. A fiataloknak is rossz, a lakosoknak is rossz, hiszen zajjal jár. Belvárosi képviselőként a belvárosiak problémáit ismeri. A javaslat azért szól, ahogy szól úgy, ahogy. A héten számos bizottság tárgyalta és érdeklődve várta, hogy érkezik-e más területekről módosító javaslat, mert biztos abban, hogy lakótelepi környezetben is problémát okoz, hiszen ott is vannak boltok, ahol szintén gyülekeznek hasonló módon az ottaniak, bár nincs tapasztalata ezzel kapcsolatban. Teljesen más, ha valaki egy szórakozóhelyen belül végzi ezt a tevékenységét, és itt a szórakozásra gondol, mert az nyilván működési engedéllyel meghatározott zajszintekkel működik, de egy bolt előtt az utcán, és annak környékén nem erről kell, hogy szóljon az éjszaka. Ebben valóban elhangzott, hogy a rendőrségnek is és az egyéb hatóságoknak is fontos feladata van, illetve lenne. Innen is kérte, hogy ezen folyamatokat visszafordításában és megakadályozásában vegyenek részt aktívabban, mert efölött nem hunyhatnak szemet. Dr. Botka László polgármester, üléselnök: Teljesen egyetért, csakhogy a probléma az, hogy közterületen alkoholt nem is lehet fogyasztani. Dr. Mózes Ervint címzetes főjegyzőt kérdezi, hogy lehet-e bolt előtt közterületen alkoholt inni? Dr. Mózes Ervin címzetes főjegyző: Az egész város területén nem lehet. Dr. Botka László polgármester, üléselnök: Nem lehet, mégis ez történik. Innentől kezdve két variáció van, vagy elkezdenek azon gondolkodni, hogy hogyan tudnak polgárőrt, városőrt, rendőrt, közterület-felügyelőt elküldeni. A másik variáció pedig az, hogy 12 boltot lehetetlenítenek el. Dr. Gyimesi László elmondta és biztos, hogy valakik jól járnak ezzel, a szórakozóhelyek. Van olyan réteg, aki ennek nagyon örül, meg azok, akik a nagykörúton kívül vannak. Hangsúlyozza, hogy teljesen egyetért azzal, hogy ezt a problémát kezelni kell, szerinte ez nem jó megoldás, mert ettől

119 biztos még lesznek problémák, és ha 12 bolt bezár a belvárosban, akkor lesznek akik alkoholt isznak az utcán, ami teljes egészében most is tilos. Dr. Gyimesi László tanácsnok: Egy büdös szóval nem mondott ilyet, hogy a szórakozóhelyek jól járnak. Legközelebb figyeljen oda a Polgármester, mert ő azt mondta, hogy a lakosok járnak jól, és a fiatalokn a veszélyeztetettsége csökken. Dr. Botka László polgármester, üléselnök: Azt is mondta, hogy teljesen más, ha valaki a szórakozóhelyen veszi meg, mint a boltban. Dr. Gyimesi László tanácsnok: Miután a zajszintje más. (Zúgolódás, felháborodás a háttérben.) Dr. Botka László polgármester, üléselnök: Kicsit gyanús az indulatuk, de a lényeg az az, hogy innentől kezdve, amit a boltban vettek meg azt megveszik a szórakozóhelyen, de nem ez a lényeg, hanem az, hogy ami valós problémát orvosolni akarnak, a közterületi alkohol-fogyasztást, az eddig is tilos volt Szegeden. Lehet venni szórakozóhelyen is alkoholt és meg lehet inni a parkban. Ettől még ez nem szűnik meg. Fontos kérdésről van szó. Véleménye szerint rossz megoldást választottak erre. Dr. Solymos László alpolgármester: Nem akar vitába szállni Dr. Gyimesi Lászlóval abban a tekintetben, hogy van-e létjogosultsága egy ilyen rendeletnek vagy sem, ő az előterjesztője, ő tudja. Felmerült az a kérdés: Ki készítette ezt a rendelet-tervezetet? Mert, szerinte nem ő, hanem valahonnan kapta. Haág Zalán képviselő: A Polgármester szerint foglalkozni kell ezzel a problémával, akkor eddig miért nem foglalkoztak vele. Arról van szó, hogy a fiatalok olcsón megkapják az alkoholt a boltban, és legyenek őszinték sokan szemet hunynak efölött, - mint ahogy Dr. Gyimesi László tanácsnok elmondta, - hogy sokkhatásszerűen elfogyasztják. Olcsó szeszt kapnak, a szórakozóhelyen drágábban kapnák meg az alkoholt, vagyis az olcsón isznak sok, rossz minőségű alkoholt, utána ennek városszerte láthatóak a következménye, különösen a belvárosban, a rakparton, az üzletek környékén, és az ún. buli útvonalakon, ahol a fákat, a virágokat, az autókat, mindent meg lehet nézni egy-egy szombat-vasárnap hajnalon. Az sem normális, hogy buliból hazafelé menet 4-5 óra közül még fel is bontják bizonyos üzletekben nekik az alkoholt, és akkor tényleg egy össznépi tivornya kezdődik. Ennek mindenképpen gátat kell szabni az emberek érdekében és azt is tudja, hogy itt is vannak egyébként akik pozitívan állnak ehhez a kezdeményezéshez. Amennyiben bizonyos városrészekben szeretnék ezt még kiterjeszteni, mert egy-két panelkörzetben hasonló probléma van egy nonstop bolttal, akkor javasolják és akkor arra is kiterjeszti a rendelet hatályát. Dr. Botka László polgármester, üléselnök: Tehát a fiatalok érdekében történik, mert az olcsó, rossz minőségű alkohol helyett drága, de jó minőségű alkoholt vehetnek a szórakozóhelyeken.

120 Dr. Gyimesi László tanácsnok: Mielőtt válaszolna Dr. Solymos László alpolgármester kérdésére feltenne ő is egy kérdést. Dr. Solymos László alpolgármester kérdését vajon nem egy volt MSZP-s tagszervezet belvárosi elnöke, tisztségviselője sugallta, akinek érdekeltségeit érintheti ez a kérdés? Ez a rendelet gyakorlatilag egy az egyben a pécsi rendeletnek a szövege, a debreceni zónásítással vegyítve. Dr. Solymos László alpolgármester: Visszautasítja, természetesen nem erről van szó. Dr. Gyimesi László által becsatolt rendelet-tervezet szövegéből látszik, hogy nem ő a szerzője, hanem egy hölgy, amely a dokumentum tulajdonságában megtekinthető, ebből gondolta, hogy valaki más adta és valószínűleg nem ő a szerzője. Dr. Botka László polgármester, üléselnök: Abban nagyon teljes a konszenzus, hogy létező problémáról van szó. Maga részéről azt gondolja továbbra is, hogy több hátránya, van, mint amennyit megold. Ezt a problémát máshogy kell kezelni, de majd kíváncsian várja, ha mégis úgy döntenek, hogy megszavazzák, hogy félév múlva milyen tanulságai és tapasztalatai lesznek. Az meg tényleg rettentően érdekes, hogy 10 évig azt hallgatta, hogy ellehetetleníti a kisvállalkozásokat a belvárosban, ehhez képest most hoznak egy rendeletet, ami konkrétan 12 kisvállalkozást dönt be egy pillanat alatt.

29.4. Önálló tanácsnoki sürgősségi indítvány: Megbízási szerződés rendes felmondása az ERIX Biztosítási Alkusz és Tanácsadó Kft-vel, szerződéskötés az Önkormányzat által lefolytatott biztosítási alkusz beszerzésére vonatkozó beszerzési eljárás győztesével Előterjesztő: Dr. Gyimesi László tanácsnok Dr. Mózes Ervin címzetes főjegyző: Dr. Gyimesi László tanácsnok beterjesztéséhez törvényességi észrevételt tett, amelynek egy részét a Jogi, Ügyrendi és Közbiztonsági Bizottság orvosolta, a súlyosabb részét azonban nem. Az előterjesztés szerint a közgyűlés utasítja a Polgármestert, hogy a bizottság határozatában foglaltakkal megegyező tartalommal kössön szerződést valakivel. A problémája az, hogy a Jogi, Ügyrendi és Közbiztonsági Bizottság ilyen határozatot nem hozott, ennek paraméterei nem ismertek. A Közgyűlés elé is úgy került az anyag, hogy ilyen határozat nincs. Nincs olyan szerződés, amelyről tudni lehetne, hogy mit döntött a Jogi, Ügyrendi és Közbiztonság, vagy a közgyűlés. Egyszerűen nem létezik ez a szerződés, amelynek az aláírását kérik. Súlyos törvénysértő probléma, álláspontja szerint nem is orvosolható most. Dr. Botka László polgármester, üléselnök: A közgyűlési határozatban az van, hogy..... Dr. Mózes Ervin címzetes főjegyző: … a Polgármester kössön szerződést egy bizonyos tartalommal, csak ezt a tartalmat senki nem mondta el, sem a képviselő az előterjesztésben, sem a Jogi, Ügyrendi és Közbiztonsági Bizottság a határozatában és a mostani előterjesztés mellé sincs csatolva ilyen szerződés. Nem tudja, hogy milyen szerződést kellene a Polgármesternek aláírni, neki pedig törvényességileg véleményezni, mert ilyen szerződés nincs.

121 Dr. Botka László polgármester, üléselnök: Akkor hoznak egy olyan határozatot, hogy ilyen szerződés nem létezik. Ezt be tudja vállalni. Dr. Gyimesi László tanácsnok: Megnézte a Google-ban egy pécsi illetőségű hölgyként adta ki, Dr. Szalóczi Éva. Vélelmezi, hogy a pécsi rendeletet az ő gépén írták. A Jogi, Ügyrendi és Közbiztonsági Bizottság módosító javaslatát befogadta még a nap elején ehhez az előterjesztéshez. A Jogi, Ügyrendi és Közbiztonsági bizottság döntött ebben a kérdésben és tartalommal töltötte meg az előterjesztést. Dr. Mózes Ervin címzetes főjegyző: A Jogi, Ügyrendi és Közbiztonsági Bizottság ülésén ott volt, ott szerződést nem mutattak be, annak tartalma nem ismert, írásban, szóban el nem hangzott és nem tudja, hogy milyen szerződésről beszélnek, mert egyszerűen ez a dokumentum nincs. Sem a bizottság előtt nem volt, sem az előterjesztésben nincs, sem a közgyűlés előtt nincs. Nem tud mit szignálni, és nem tud mit ajánlani a Polgármesternek aláírásra, mert ez a szerződés nincs. Dr. Gyimesi László tanácsnok: Segít. Van. Az egész beszerzési eljárásnak az ajánlati dokumentációjában van. Tehát aszerint lehet és semmi más szerint nem lehet szerződést kötni senkivel, bárki is nyer egy ilyen eljáráson, ahogy ki lett írva arra tettek ajánlatot a versenyzők. A Jogi, Ügyrendi és Közbiztonsági Bizottság döntése ezért szólt pont arról, hogy ajánlattételi dokumentációban foglaltak szerint kössön szerződést a Polgármester. Nem véletlen és teljesen egyértelművé vált a héten, hogy ez szabotázs volt egy az egyben. A Jogi, Ügyrendi és Közbiztonsági Bizottság bekérte a dokumentumot. Nem kapta meg. Két nappal később bekérte. Akkor sem kapta meg. Ilyen nincs. Ez egy kutyakomédia, amit a Polgármesternek, vagy valakinek az utasítására eljátszottak. Dr. Botka László polgármester, üléselnök: Ez az. Dr. Gyimesi László tanácsnok: Pontosan tudja, hogy milyen eljárás folyt le. Dr. Botka László polgármester, üléselnök: Ez így van. Dr. Gyimesi László tanácsnok: Pontosan tudja mindenki, hogy milyen döntés született. Ennek ellenére, vagy éppen ezért nem hajlandóak az írásos dokumentációs a képviselők és a bizottság rendelkezésére hozni, ezért szóbeli előterjesztés alapján a döntést, amit mindenki tud, hogy mi született ez foglalta a bizottság határozatba és eszerint szól az előterjesztés. Dr. Botka László polgármester, üléselnök: Beszéljenek már a döntés lényegéről is. Volt egy biztosítási alkusz, akit Dr. Bartha László polgármester választott ki. Tökéletesen jól működött az elmúlt 10 évben. Pályázott. Megpályázta egy másik cég is és a két cég között az a különbség, hogy aki az önkormányzatnak szolgáltat annak az önkormányzati vagyonbiztosítás a profilja és pl. Hódmezővásárhely biztosítási cége is. Akit a FIDESZ választott az pedig motorbicikli biztosítással foglalkozik leginkább és egyetlen egy önkormányzati partnere van, a Csongrád Megyei

122 Önkormányzat, amelynek csak egy baja van: nincs vagyona a két íróasztalon kívül, amelyen az elnökasszony és a titkárnő ül. Lényegében Szeged, mint az ország egyik legnagyobb vagyonnal rendelkező önkormányzata lenne az első partnere, ahol konkrétan kipróbálná, hogyan működik az önkormányzati vagyonbiztosítás. Ennél fontosabb a jogi kérdés. Dr. Mózes Ervin címzetes főjegyző: Egy szerződésben tudják, hogy kik a szerződést kötő felek, tudják, hogy mire jött létre, milyen garanciák vannak, esetleg hogyan lehet felmondani. Egyetlen elemét nem ismerik, nem ismeri a Jogi, Ügyrendi és Közbiztonsági Bizottság sem, mert nem volt előtte és a közgyűlés sem ismeri, mert előtte sem volt. Egyet tud mondani, hogy olyan szerződésre hivatkoznak, amelyről nem döntöttek. Tartalmilag nem döntöttek, mert ez a szerződés nem létezik. Nem volt ott. Dr. Botka László polgármester, üléselnök: Mi történik, ha ennek ellenére megszavazzák dafke megszavazzák, mert úgy látja, hogy ezt a határozatot megszavazzák. Akkor mit tud aláírni? Dr. Mózes Ervin címzetes főjegyző: Nem tud mit aláíratni a Polgármesterrel, mert ennek a szerződésnek nincs tartalma. Dr. Botka László polgármester, üléselnök: Akkor ezt vállalják be. Hozzanak egy határozatot, hogy írjon alá egy olyan szerződést, ami nem létezik. Dr. Solymos László alpolgármester: Ma már sokadjára lóg ki a lóláb, meg az egész ló. Gyanús, hogy Dr. Gyimesi László tanácsnok nem volt tagja a bíráló bizottságnak, de mindenről tud, ami a bizottságon történt, tudja, hogy milyen szerződés-tervezet van adott esetben és milyen egyéb dolgok vannak. (Dr. Gyimesi László tanácsnok: Mikrofonon kívül: Beszámolt róla Dr. Szilágyi Ákos kollégájuk.) Dr. Solymos László alpolgármester: A Jogi, Ügyrendi és Közbiztonsági Bizottság ülésén szó szerint Dr. Gyimesi László szó szerint mondta tollba, hogy minek kell lennie a pályázati felhívásban. Azt is ő mondta tollba, hogy milyen határidőkkel lehet dolgozni, milyen határidőket tűzzenek az ajánlattevők részére, mert nyilvánvalóan valamelyik ajánlattevő tudta, hogy mikor tud ajánlatot tenni. Kicsit gyanús az ügy, de hát ezt már megszokhatták, a közbeszerzéseknél már csak így csinálják. Dr. Botka László polgármester, üléselnök: Legalább tisztességesen nyíltan, semmiféle gyanúra nem adnak okot, hiszen itt konkrétan kiderül minden. Dr. Gyimesi László tanácsnok: Dr. Solymos László alpolgármester nem tudja, hogy ott volt-e az ülésen, de ha nem akkor most tájékoztatná, hogy a Polgármesteri Hivatal egyik köztisztviselője Dr. Szilágyi Ákos, aki ezt az ügyet koordinálta, ő részletesen, és pontosan beszámolt arról, hogy milyen

123 döntés született a bíráló bizottsági ülésen. (Dr. Solymos László alpolgármester: Mikrofonon kívül: A lényegre válaszoljon.) Dr. Gyimesi László tanácsnok: Melyikre is? (Dr. Solymos László alpolgármester: Mikrofon kívül: Hogy ő diktálta-e tollba vagy nem?) Dr. Gyimesi László tanácsnok: Micsodát? (Dr. Solymos László alpolgármester: Mikrofonon kívül: A feltételeket.) Dr. Gyimesi László tanácsnok: A Jogi, Ügyrendi és Közbiztonsági Bizottságnak a határozatát? Miután nem hozták oda a papírt szánt szándékkal. Igen, ő mondta, hogy a bíráló bizottság mit döntött. Ez alapján nincs választása a Jogi, Ügyrendi és Közbiztonsági Bizottságnak, mint győztest hirdetni. Dr. Botka László polgármester, üléselnök: Dr. Solymos László alpolgármester a kiírási feltételekről beszélt. Dr. Gyimesi László tanácsnok: Az meg nem igaz persze, tehát, hogy a határidőket ő mondta, hogy meddig kell ajánlatot tenni. Dr. Szentgyörgyi Pál képviselő: Természetesen nem mond igazat a képviselő. Ő annyira kézzel irányította ezt az egész folyamatot, hogy amikor rájött arra, hogy az ő általa favorizált pályázó nem tudja határidőben beadni, mert nem volt közbeszerzési hozzáértő embere, akkor határidőt is módosított. Ő ott volt azon a Jogi, Ügyrendi és Közbiztonsági Bizottság ülésen, ahol kivették azt a nagyon kardinális dolgot, hogy nemcsak az a feladat, hogy lebonyolítsa a biztosítóval az önkormányzat és intézményei, cégeinek a biztosítási káreseményeit, hanem az is, hogy megírjon egy olyan szakszerű közbeszerzési eljárást, amely a kockázatelemzéstől kezdve mindent, hatalmas szakértői munkát tartalmaz, hogy hogy kell biztosítót kiválasztani, hogy ő minél kisebb résszel tudja a maga kockázatát kiszűrni és minél kevesebbet kelljen fizetni az önkormányzatnak. Egy ilyen közbeszerzési eljárásnak nincs meg az apparátusa az önkormányzatnál, ezt a képviselő kivette a kiírásból és csak amikor újabb figyelmeztetés volt, hogy ez nem működik, mert ezt a város nem tudja megoldani, akkor sikerült visszarakatni a dolgot. Láthatóan kézzel irányította végig az egész folyamatot és ebből adódik az az érzése az embernek, hogy kilóg a lóláb. Dr. Botka László polgármester, üléselnök: Csak éppen azt a feladatot vette ki belőle, ami miatt alkuszt kell, hogy keressenek.

124 Dr. Keresztúri Farkas Csaba képviselő: Úgy látja, hogy ha a Polgármester, Alpolgármester és a volt alpolgármester határoz meg kiírási feltételt az rendben van, ha a bizottság bármelyik tagja miután ő az ajánlatkérő hozzászól az már mutyigyanús. Ha pedig teljes mértékben egyetért, hogy a szocialisták részéről teljes mértékben el volt szabotálva, akkor féléve húzódik. Van a városnak egy olyan biztosítási jellege, amelyet évek óta nem újítottak meg. Korábban ki lett választva egy cég hasra ütésszerűen, egy demokratikus eljárás keretében, beszerzési eljárás keretében próbált a bizottság egy új céget kiválasztani gyakorlatilag. Igazság szerint amikor lezáródott 1,5 hete a bíráló bizottság értékelése, hiába kérte, hogy a bizottság napirendjébe kerüljön be. Az anyag, nem került be. Azt a választ kapták, hogy a Polgármesteri Kabinet ül rajta. A Kabinetvezetőtől kérte, hogy készítsenek egy másolatot az anyagról. Ez nem sikerült, ezért volt, hogy a Polgármesteri Hivatal munkatársa szóban számolt be és így döntött a Jogi, Ügyrendi és Közbiztonsági Bizottság gyakorlatilag. Tény, hogy az ajánlati felhívásnak volt egy szerződésminta része. Abban egyet kell, hogy értsen Dr. Gyimesi László tanácsnokkal, hogy csak ez lehet, amire szerződést kötnekt. Dr. Botka László polgármester, üléselnök: Azért annak van egy pikáns bája, amikor a jobbikos képviselő demokratikus eljárásról beszél. A Jobbik elnöke jelentette ki, hogy a Jobbik nem demokratikus párt. Ennek megfelelően egészen biztos, hogy fogalmi zavar van. Demokratikus eljárásnak nevezni azt az átlátszó bohózatot, amit ebben előadtak dr. Gyimesi László tanácsnokkal vel, az elég röhejes. Dr. Mózes Ervin címzetes főjegyző: Dr. Keresztúri Farkas Csaba vezette a bizottsági vitát. Előterjesztőként és tagként pedig jelen volt dr. Gyimesi László. Mondjanak egyetlen szerződési elemet, amely ebben a szerződésben van, mert nem tud ilyenről, nem hangzott el. Egyszerűen nem hangzott el. Nincs. Nem létező szerződés, amelyre hivatkoznak. Nem hangzott el semmi. Kb. 2 mondatban számolt be kollégája arról, hogy a bíráló bizottság üléséről mit tud. Elmondta, hogy a döntés kinek a javára szól, de szerződés tartalmáról semmi nem hangzott el, illetve csak annyi, hogy egyébként mint szerződés alkalmatlan szerződésre, de tartalmi elemei nem voltak. Egy szerződésnek pontokba szedett tartalma van, amely vagy jó, vagy nem. Ezt kérik a Polgármesterrel aláíratni, de nem létező szerződésről beszélnek, mert nem döntötték el a tartalmát. Dr. Gyimesi László tanácsnok: Egy szerződésnek tartalma és pontjai vannak. El is döntötték, hogy ennek a szerződésnek mi lesz a tartalma és milyen pontjai lesznek, amikor megtették az ajánlattételt, mármint a kiírást. Amikor a pályázatot kiírta a Jogi, Ügyrendi és Közbiztonsági Bizottság, belefoglalta, hogy milyen szerződés jöhet létre. Abban egy sor hiányzott, hogy ki a nyertes, hogy kivel szerződik az Önkormányzat. Semmi más. Minden pontja ismert volt egészen a bíráló bizottsági javaslatig és a Jogi, Ügyrendi és Közbiztonsági Bizottság győztes hirdetéséig. Most már az is ismert, illetve a Jogi, Ügyrendi és Közbiztonsági Bizottság ülésére ismertté vált. Ezt az egy szót, ezt az egy nevet kell beletenni abba a szerződésbe, amely a kiírásban benne volt. Nem köthető más szerződés. Nem köthető más tartalommal szerződés, mint ami a kiírásban szerepelt. Nem is érti, hogy ez hogy merülhet fel kérdésként, hogy milyen szerződést kössön. Nincs szerződés. Hát, hogyne volna szerződés. A kiírásban van benne. Az jogszabálysértő lenne, ha más tartalommal, más módon kötne szerződést az Önkormányzat, akkor bármelyik versenyző az eljárásban megtámadhatná, hiszen más feltétellel kötöttek a győztessel szerződést, mint amire az ajánlatot tette. Az valóban törvénysértő lenne. Csak és kizárólag az a szerződés köthető meg, ami nem is tudja már, de egy éve, vagy tavaly szeptemberben, vagy nem tudja mikor indult ez az eljárás, ami abban a kiírásban volt. A bíráló bizottság javasolt, a Jogi, Ügyrendi és Közbiztonsági Bizottság döntött, tehát ma a Közgyűlés tud dönteni és fog is dönteni, a Polgármesternek, meg ha tetszik, ha nem alá kell írnia. A demokrácia felfogásokban van különbség, de a jogszabály nem értelmezhető

125 ennyiféleképpen szerencsére. Ha van egy szabályos eljárás, van egy szabályos döntés, akkor nincs más hátra, mint szerződni. Dr. Botka László polgármester, üléselnök: Ez így van, csak itt hol a szabályos eljárás és a szabályos döntés? Sehol. Hol az érdek, mert a város érdekéről még nem esett szó az egészen biztos. Dr. Gyimesi László tanácsnok: Egy ingyenes szerződésről beszélnek a városnak egy fillérébe nem kerül ugye? Dr. Botka László polgármester, üléselnök: Ugyan már, mert nem a várostól kapja, hanem a biztosítótól. Ugye? Gíró-Szász ügyvéd általküldött levelet megkapták? (Mikrofonon kívül: (valaki) meg.) Dr. Botka László polgármester, üléselnök: Akkor lesz szíves átadni Gíró-Szász ügyvéd levelét majd a FIDESZ-nek. Át is adta? Ebben visszautasítja az alaptalan vádaskodását a cégre vonatkozóan. Ő annak a cégnek az ügyvédje, amellyel Dr. Bartha László polgármester szerződést kötött és a FIDESZ fel fogja mondani. Az van benne, hogy alaptalan dolgokat mondott az eljárás folyamán erről a cégről, akivel nem ő kötött szerződést, hanem Dr. Bartha László polgármester, viszont az elmúlt 10 évben ugrott a cég, ha Szeged városának segíteni kellett. Ezt a céget lecserélik olyan cégre, amelynek semmilyen önkormányzati biztosítási tapasztalata nincs. Gratulál. A testület zárt ülés keretében folytatja a munkát, kéri ennek feltételeinek biztosítását. Kmf. Dr. Botka László polgármester

Dr. Mózes Ervin címzetes főjegyző

Vecsernyés Irén jegyzőkönyvvezető

Póda Jenő jegyzőkönyv-hitelesítő

Tóth Károly jegyzőkönyv-hitelesítő

126 2012. június 22-i Közgyűlés soros (nyílt) ülés vita

Tartalomjegyzék 231/2012. (VI.22.) Kgy. sz. ...............................................................................................................29 NYILVÁNOS ÜLÉS.....................................................................................................................29 1.1. Helyi adórendeletek módosítása..................................................................................................33 1.2. A talajterhelési díjról szóló 32/2004. (VI.28.) Kgy. rendelet módosítása...............................33 1.3. A köztisztviselők jogállására vonatkozó törvényi szabályozás megváltozása miatti közgyűlési rendeletmódosítások....................................................................................................33 2. Az Önkormányzat tulajdonában lévő lakások és helyiségek elidegenítéséről szóló 17/1994. (IV.26.) Kgy. rendelet módosítása......................................................................................................35 3. Szeged Megyei Jogú Város Építési Szabályzatának és Településszerkezeti Tervének módosítása ............................................................................................................................................................35 4. Az Önkormányzat 2012. évi költségvetésének módosítása ...........................................................36 5. Önkormányzati tulajdonú gazdasági társaságokkal kapcsolatos tulajdonosi döntések..................60 5.1. Önkormányzati tulajdonú gazdasági társaságokkal kapcsolatos cégvezetői javaslatok ........60 5.2. A távhőszolgáltatási díjak ármegállapításával kapcsolatos állásfoglalás ...............................60 6. A 100%-os önkormányzati tulajdonú gazdasági társaságok 2011. évi beszámolója .....................63 7. A 100%-os önkormányzati tulajdonú gazdasági társaságok ügyvezető igazgatóinak, vezérigazgatóinak 2011. évi prémiumfeladat értékelése....................................................................64 8. A 100%-os önkormányzati tulajdonú gazdasági társaságok 2012. évi üzleti terve........................65 10. A 100%-os önkormányzati tulajdonú gazdasági társaságok ügyvezető igazgatói, vezérigazgatói 2012. évi prémiumfeladatainak meghatározása .................................................................................87 10. A támogatott szennyvízcsatorna-bekötések finanszírozása..........................................................90 11. Ingatlanok közgyűlési döntést igénylő kérdései ..........................................................................90 12. Preferált szervezet részére helyiség bérbeadása ..........................................................................91 13. Pályázatok közgyűlési döntést igénylő kérdései .........................................................................91 14. A Partfal közbeszerzések tárgyú 5133-248/2012. (V.03.) JÜKB sz. és az 5133-272/2012. (V.17.) JÜKB sz. határozatok végrehajtásának felfüggesztése.......................................................................92

127 15. A 2012/2013. tanév előkészítése...................................................................................................99 16. A 2012/2013. óvodai nevelési év előkészítése.............................................................................99 17. Alapító okiratok módosítása.......................................................................................................100 18. A Somogyi Károly Városi és Megyei Könyvtár magasabb vezetői beosztására kiírt pályázati felhívás elfogadása...........................................................................................................................100 Előterjesztő: Polgármester................................................................................................................100 19. Döntés Jedlik Ányos szobrának kihelyezéséről..........................................................................100 20. Várostérkép térplasztikák kihelyezése vakok és gyengénlátók számára....................................100 21. A Szeged-Csanádi Egyházmegyével kötött ellátási szerződés módosítása................................101 22. Közterület elnevezése.................................................................................................................101 23. A Közgyűlés állandó bizottságainak beszámolója (2011. november 1. – 2012. április 30.)......101 24. Szeged Megyei Jogú Város Közgyűlésének 2012. II. félévi munkaterve..................................110 25. Tájékoztató a lejárt határidejű közgyűlési határozatok végrehajtásáról.....................................111 26. Az Önkormányzat költségvetéséről szóló 14/2012. (III.06.) önkormányzati rendelet módosítása ..........................................................................................................................................................111 27. Az Önkormányzat költségvetésének végrehajtási szabályairól szóló 15/2012. (III.06.) önkormányzati rendelet módosítása..................................................................................................111 28. Parkolóhelyek bevonása a fizető parkolási rendszerbe a Feketesas utcában és a Kiss Ernő utcában .............................................................................................................................................114 29. A Szegedi Dugonics téren elhelyezendő délvidéki országzászló emlékére állítandó emlékmű 115 29.1. Kiskundorozsmai stációk rekonstrukciójának befejezése ..................................................115 29.2. Tanácsnoki sürgősségi indítvány az önkormányzat tulajdonában lévő nem lakás céljára szolgáló helyiségek bérbeadásáról szóló 15/2000. (III.31.) Kgy. rendelet módosítására ...........116 29.3. Tanácsnoki sürgősségi indítvány Szeged Megyei Jogú Város Önkormányzata Közgyűlésének ../2012. (VI. 22.) önkormányzati rendelete az üzletek éjszakai nyitva tartásának rendjéről, valamint a 19/2012. (V.08.) Ör. módosításáról............................................................117 29.4. Önálló tanácsnoki sürgősségi indítvány: Megbízási szerződés rendes felmondása az ERIX Biztosítási Alkusz és Tanácsadó Kft-vel, szerződéskötés az Önkormányzat által lefolytatott biztosítási alkusz beszerzésére vonatkozó beszerzési eljárás győztesével .................................120

128 2012. június 22-i Közgyűlés soros (nyílt) ülés vita Tartalomjegyzék - rendeletekről

1.1 Helyi adórendeletek módosítása …...........................................................................................33 1.2. A talajterhelési díjról szóló 32/2004. (VI. 28.) Kgy. rendelet módosítása …...........................33 1.3. A köztisztviselők jogállására vonatkozó törvényi szabályozás megváltozása miatti közgyűlési rendeletmódosítások ….....................................................................................................................33 2. Az Önkormányzat tulajdonában lévő lakások és helyiségek elidegenítéséről szóló 17/1994. (IV. 26.) Kgy. rendelet módosítása............................................................................................................33 3. Szeged Megyei Jogú Város Építési Szabályzatának és Településszerkezeti Tervének módosítása …........................................................................................................................................................35 4. Az Önkormányzat 2012. évi költségvetésének módosítása............................................................36 26. Az Önkormányzat költségvetéséről szóló 14/2012. (III. 06.) önkormányzati rendelet módosítása .......................................................................................................................................111 27. Az Önkormányzat költségvetésének végrehajtási szabályairól szóló 15/2012. (III. 06.) önkormányzati rendelet módosítása ….............................................................................................111 29. 1. Kiskundorozsmai stációk rekonstrukciójának befejezése ….................................................115 (Az Önkormányzat költségvetéséről szóló 14/2012. (III. 06.) önkormányzati rendelet módosítása is szerepel a napirend alatt) 29.2. Tanácsnoki sűrgősségi indítvány az önkormányzat tulajdonában lévő nem lakás céljára szolgáló helyiségek bérbeadásáról szóló 15/2000. (III. 31.) Kgy. rendelet módosítására ............ 116 29. 3. Tanácsnoki sürgősségi indítvány Szeged Megyei Jogú Város Önkormányzata Közgyűlésének ../2012. (VI. 22. önkormányzati rendelete az üzletek éjszakai nyitva tartásának rendjéről, valamint a 19/2012. (V. 08.) Ör. Módosításáról …......................................................... 117