Sződ Község Önkormányzat Szolgáltatástervezési koncepciója
2009.
1
1. Bevezetés Sződ Község Önkormányzata eleget téve a szociális igazgatásról és szociális ellátásokról szóló 1993. évi III. tv. (Szt.) 92.§. (3)-(5), (7), (8) bekezdésekben, valamint a 92/B.§ (1) bek. i) pontjában foglalt kötelezettségének, megalkotja Szociális Szolgáltatástervezési koncepcióját (Koncepció). A Koncepció egy olyan dokumentum, amely a helyi önkormányzat szociális stratégiájának, a szociális szolgáltatások tervezésének és fejlesztésének alapját jelenti, és arra hivatott, hogy a helyi szociálpolitika fő irányát kijelölje. A Koncepció "határozatlan" időtartamú, de a helyi önkormányzat kétévente felülvizsgálja és aktualizálja. A Koncepció céljának tekintjük: - olyan települési szociális rendszer működését biztosítsa, amely a feladatok ellátása során a lakosság érdekében tervezett, kiszámítható, garantált szolgáltatásokat nyújt, -megalkotásával a különböző szolgáltatások fejlesztése, a szükséges tárgyi-személyi feltételek biztosítása, a szakmai feladatok ellátása és teljesítése egy átgondolt, megalapozott stratégiára épüljön. A célokból következően a Koncepció feladata, hogy rávilágítson a településen működő szociális ellátórendszer esetleges hiányosságaira, elősegítse egy egységes szociális szolgáltató politika kialakítását, biztosítson információkat egyéb fejlesztési koncepciók, programok és tervek kidolgozásához, megvalósításához, segítse információkkal a döntéshozókat. A Koncepció elkészítésénél meghatározó szerepe van a Pest Megyei Önkormányzat Koncepciójának, melynek célja a rászorulók szükségleteik szerinti, minél magasabb színvonalon történő ellátása korszerű intézményrendszerrel, megfelelően képzett, elhivatott szakemberek alkalmazásával, jogszabály szerinti személyi, tárgyi, anyagi feltételek biztosításával. 2. A szociális munka alapelvei Az alábbi alapelvek mentén szervezzük a szociális szolgáltatásokat, biztosítjuk az ellátásokat: - az alkotmányos szociális jogok biztosítása, - az állampolgárok megváltozott igényeik, szociális szükségleteik figyelembevételével a szolgáltatások rendszerének kialakítása, - a meglévő ellátások feltételeinek, szakmai tartalmának korszerűsítése: a szociális intézmények épületi adottságainak javítása, szolgáltatási színvonalának emelése, az ott dolgozók szakmai felkészültségének növelése, - a szolgáltatást igénybe vevők részére a szakszerű gondozást biztosítsa, amely egyénre szabottan veszi figyelembe a képességeinek fejlesztését, szinten tartását, - a feladatok ellátásában - az önkormányzattal kötött ellátási szerződés alapján - a civil szervezetek, alapítványok részvételének hangsúlyossá tétele.
2
3. A koncepció tartalmi elemei - Helyzetértékelés, lakosságszám alakulása, korösszetétel, szolgáltatások iránti igények - Önkormányzatunk szociálpolitikája, ellátási kötelezettség teljesítésének helyzete, -a szolgáltatások működtetési, finanszírozási, fejlesztési feladatai, az esetleges együttműködés keretei, -az egyes ellátotti csoportok sajátosságaihoz kapcsolódóan a speciális ellátási formák, szolgáltatások biztosításának szükségessége. -jövőbeni tervek 4. Sződ Község sajátosságai Sződ község Magyarországon, Pest megyében, Budapesttől északkeletre 30 km-re, Váctól délkeletre 7 km-re fekszik, a Dunától való távolsága 3 km. A község neve a fehéres, szőke puszta melléknévből képződött magyar névadással. A település oklevelekben legelőször 1255-ben kerül említésre, amikor a sződi Sigfrid Fejér megyei ispánról olvashatunk. 13321333-ban Márton sződi pap a pápai tizedjegyzékben 2 márka jövedelmet vallott be. A tatárok a községben, csakúgy mint Vácott és a környező falvakban nagy pusztítást végeztek. Később a falu a Szécsy család tulajdonába került. A hódoltság korában a község ugyan nem néptelenedett el, de csak 4 szegény lakosa maradt. A török-kor emléke Sződön a korábban jó ivóvizet adó Török-kút, valamint a Tabán utcanév is. Később a község lakosai reformátusokká lettek. A Rákóczi-szabadságharc során, 1704-ben Sződ 7 katonát adott a kuruc seregnek. 1735-ben a Madách családtól a falut Grassalkovich Antal veszi meg. Katolikus plébániája 1740-ben került újraszervezésre és a kereszteltek anyakönyve is ekkortól van vezetve. A barokk templomépület 1743-1744 között épült, valószínűleg a régi templom romjain. A templomban található XVIII. századi Madonna-, és Angyal-szobor magas művészi kvalitást képvisel. A község copfstílusú plébániaháza 1778-1781 között épült. A templom és plébániaépület az akkori nagylelkű kegyúr, gróf Grassalkovich Antal bőkezűségéből került felépítésre. A törökkor utáni újratelepítés során, egyrészt Grassalkovich 1770-ben tótokat telepített a Felvidékről Sződre, másrészt Erdélyből is érkeztek székely családok. Az 18481849-es szabadságharc során a sződiek ellenálltak a nemzetőrség szervezésekor. A XIX. század második felében a község területén építették fel kúriájukat a Szalachy, Gajáry, Nemeskéri Kiss, Floch-Reyhersberg nemesi családok. Az I. és II. világháború a község lakói közül sok áldozatot szedett. A község lakói a XX. század derekáig földművelésből éltek, később Vácott és Újpesten helyezkedtek el az iparban. Az 1946-1948 évi lakosságcsereegyezmény következtében, a magukat tótnak (szlováknak) vallók közül, közel kétszázan elhagyták a falut és kitelepültek az akkori Csehszlovákiába. Korábban a községhez tartozott a környező települések közül: Göd (Alsógöd, Felsőgöd), Sződliget, Csörög. A településen az 1930-as években készült bevezetésre a villanyvilágítás, az 1980-as években a vezetékes vízellátás, és az 1990-es években a vezetékes gázellátás és a telefonhálózat kiépítése is megoldódott. A községben munkalehetőséget, a közintézményeken kívül, a Sződi Virágzó MGTSZ melléküzemágai és gödi tsz baromfitelepe biztosított. Az 1990-ben bekövetkezett rendszerváltás után a sződi tsz melléküzemágainak nagy része és a baromfitelep megszűnt. 1998-ban és 2002-ben Sződ község képviselő-testülete az önkormányzat bevételeinek növelése, valamint új munkahelyek létesítése érdekében jelentős gazdasági-kereskedelmi és ipari övezeteket jelölt ki, a 2/A fő út mellett. A kijelölt gazdasági-kereskedelmi területeinken két vállalkozás kezdte meg működését a Mátyás Pack, valamint a Dagent kft.
3
Községünkben működik a Községi Művelődési Ház, és Könyvtár. A lokálpatriotizmus elmélyítését erősítik a hagyományteremtő és az azt ápoló helyi rendezvények: Falunapok és a Szüreti mulatság. Önkormányzatunk a lakosság igényeinek megfelelő egészségügyi ellátást biztosít. A betegségek megelőzését, a gyógyítást 1 gyermek- és 2 felnőtt-háziorvos végzi. A gyermekorvos munkáját egy védőnő segíti. Sződön szakorvosi és kórházi ellátás nincs, de a szakrendelés 10 km-en belül elérhető. A település közlekedési viszonyait tekintve a fővárossal hálózati kapcsolatban van. Vasúti és helyi buszjárat segíti a lakosság tömegközlekedését. A tervek szerint 2009-re megépül a P+R parkoló, amely a község lakosainak közlekedését könnyíti meg azáltal, hogy lehetőséget nyújt az elővárosi közlekedésbe történő bekapcsolódásra. Önkormányzatunk biztosítja a gyermekközpontú, az eredményességet szem előtt tartó nevelőoktató munka feltételeit. Községünkben napközi otthonos óvoda, általános iskola, és kihelyezett zeneiskolai telephely működik. 2008-ban az óvoda létszáma 135 fő, az általános iskola létszáma 187 fő, zeneoktatásban 29 fő részesült. Az Általános Iskola szakértő által véleményezett pedagógiai programmal, az óvoda óvodanevelési programmal rendelkezik. Az általános iskola kiemelt figyelmet fordít a nyelvoktatásra, a számítástechnikai ismeretek fejlesztésére, valamint a sport megszerettetésére. A törvényi előírásoknak megfelelően 2006-ben elkészült az Intézményi Minőségirányítási Program. Az önkormányzat adópolitikája, az iparfejlesztés céljaira elkülönített ipari terület - ennek közlekedési kapcsolatai - igen kedvező és vonzó feltételeket kínálnak az érdeklődő, és a már működő vállalkozások számára. 4.1. Demográfiai adatok Sződ Községben a népesség száma folyamatosan nő. Ennek fő okai - melyeket a táblázat adatai igazolnak - a városból kiköltöző családok magas száma, az élve születések számának emelkedése. Lakosságszám alakulása (fő) 2005. év 3.064
2006. év 3.166
2007. év 3.250
2008. év 3.356
4.1.2. Foglalkoztatottság helyzete A foglalkoztatási mutatók, az anyagi javak megléte vagy hiánya befolyásolja az állampolgárok szociális helyzetét, a helyi szociális munka irányát. A munkanélkülivé válás amellett, hogy a megélhetést veszélyezteti, egzisztenciális kihívást jelent, kedvezőtlenül befolyásolja az élet minden területét: anyagi lehetőségeket, fizikai, szociális, pszichés állapotot, emberi kapcsolatokat, önértékelést, identitástudatot. Az egyik
4
legsúlyosabb szociális stressz a munkahely elvesztése, az ebből adódó izoláció. Amennyiben a munkanélküliség tartóssá válik, az elhelyezkedés esélye csökken, az egészségi állapot romlik, a személyes kapcsolatok leépülnek, új kapcsolatok nem alakulnak ki.. A Központhoz fordulók általában 40-50 év feletti személyek, többségükben férfiak. A legjellemzőbb problémák, melyek a munkanélküliségükhöz vezetett: alkoholizálás, pszichiátriai és egyéb betegségek, szakképzettség hiánya, elavult tudás. A közcélú munka bevezetésével, megszervezésével az önkormányzat elsődleges célja a tartós munkanélküliek minél nagyobb számban történő "visszavezetése" a munka világába tartós munka, kereseti lehetőség biztosításával. A tapasztalatok azt mutatják, hogy e foglalkoztatás hiányában ezeknek a személyeknek a különböző segélyekből kellene megélniük. Önkormányzatunk a közcélú foglalkoztatást 2003-ban vezette be, havonta átlagosan 2 fő, 2008-ban 3 fő jelentkezett munkára. Ezen bérek finanszírozására a központi költségvetés nyújt – nem mindig elegendő-keretet. A felajánlott munka a tavaszi, nyári hónapokban elsősorban kertészeti, faluszépítő tevékenység, míg a téli időszakban a hó eltakarítási, hulladékgyűjtési munkákat biztosítottuk, illetve biztosítjuk számukra. 5. Az Önkormányzat szociálpolitikája 5.1. A szociális munka jövőképe, értékrendje A jövőkép a szociális szolgáltatások fejlesztési irányainak értékközpontú rendszere, amit a konkrét célok és eszközök kidolgozása során kell érvényre juttatni. A szociális munka jövőképét a település szociális jellemzői, szükségletei alapján határozzuk meg. A fő cél továbbra is az állampolgárok jólétének elősegítése annak érdekében, hogy a rászorulók megfelelő védelmet kapjanak a társadalmi kirekesztődés ellen. Ezt oly módon tesszük, hogy a szolgáltatásokat, ellátásokat a reális igényekhez és az egyéni szükségletekhez igazítjuk. A fenti cél megvalósítása az alábbi értékek mentén érvényesül: - szociális biztonság feltételeinek megteremtése, -innováció, -minőség biztosítása, -hatékonyság, eredményesség, -érdekvédelem. 5.2. A helyi szociálpolitika célcsoportjai -gyermekek és az ifjúság -idősek, -fogyatékosok, -munkanélküliek. A célcsoportok helyzetelemzése előtt külön kitérünk a szegénységgel kapcsolatos összetett problémára. Társadalmunkban jelentős vagyoni különbségek vannak. A jövedelmek közötti eltérés egyes szakemberek szerint a legszegényebbek és a leggazdagabbak között meghaladja 5
a 27-szeres arányt. Egyénekről, családokról, a népesség egyes csoportjairól akkor mondhatjuk, hogy szegénységben élnek (azaz az objektív relatív depriváció helyzetében vannak), ha nem rendelkeznek elegendő forrással ahhoz, hogy úgy táplálkozzanak, olyan tevékenységben vegyenek részt és olyan életfeltételekhez, javakhoz jussanak, amelyek társadalmunkban szokásosak, vagy legalább széles körben elfogadottak és helyeslésre találnak. A szegénység tehát nem egyszerűen azt jelenti, hogy az egyén, vagy az adott család kevés jövedelemmel rendelkezik. A szegény ember általános "szolgáltatásokból" szorul ki, mely végül azt eredményezi, hogy a társadalom peremére kerül. Napjainkban az egyik legnagyobb kihívást az jelenti, hogy miként lehet a szegénység öröklését megakadályozni. Miként lehet a szegény családok gyermekeinek a felzárkózás esélyét megadni. Településünkön azok tartoznak a szegények közé, akiknek tartósan jövedelmi hiányuk van. Ide sorolható a tartós munkanélküliek teljes köre, és azok, akik nem képesek a lakhatással kapcsolatos költségeiket fizetni. A szűkös anyagi feltételek sok problémát hoznak magukkal. Minél alulképzettebb az egyén, annál nehezebben talál munkát. A szegénység szempontjából vízválasztó, hogy van-e kereső a családban, vagy sem. A munkanélküliség olyan tartós stresszállapot, amely az egyén alkalmazkodási kapacitását maximálisan igénybe veszi. A munkanélküli tartósan frusztrált állapotban van, amely egyfelől az őt ért egzisztenciális, szociális és lelki veszteségek következménye, másfelől a sorozatos kudarcélmények (alkalmatlanság, értéktelenség, bizonytalanságérzés) hatása. A munkanélkülit számos belső konfliktus is gyötri, amely rossz és rosszabb helyzetek közötti választási kényszerben jelentkezik. Településünkön az érintett személyek valamilyen munkalehetőséget találnak, ha nem is minden esetben bejelentett munka ez. Az alacsony iskolai végzettséggel rendelkező férfiak főként építkezéseken segédmunkát, rakodást, a nők kerti munkákat, takarítást vállalnak. A téli időszak jelent nehézséget az idénymunkák szünetelése miatt. Sok esetben jelent ez feszültségforrást a családgondozó és az érintett személy között, hiszen a családgondozó minimális tervezést, „költségvetés” készítését szorgalmaz, olykor ennek része a segély természetbeni biztosítása. Másik veszélyforrás, hogy baleset, betegség bekövetkeztével nincs ellátásuk, jövedelem nélkül maradnak Ezen érveket ugyan elfogadják, de úgy látják, hogy képzettségük híján nincs esélyük ebből a helyzetből kilépni, s ezen már változtatni nem tudnak. A szegénység kialakulásának társadalmi okai vannak, így ennek megoldása nem várható csak a szociálpolitikától. Az egyéni szükségletre válaszoló, a megelőzésre súlyt helyező, az állampolgár emberi méltóságát biztosító szociálpolitika mindenesetre gyógyíthatja a szegénység okozta sebeket. 5.3. Az ellátási kötelezettség megvalósulása Az ellátási kötelezettség teljesítése az Szt. alapján kötelező jelleggel megszervezendő ellátások biztosítását jelenti. A törvény felhatalmazása alapján ezek lehetnek pénzbeli támogatások, természetbeni ellátások, valamint személyes gondoskodást nyújtó ellátások. Településünkön az alábbi önkormányzati rendeletek szabályozzák az ellátások formáit: 6
-a gyermekvédelem helyi szabályairól szóló 7/2008.(11.27.)önkormányzati rendelet, -a szociális igazgatásról és szociális ellátási formák megállapításának helyi szabályairól szóló 6/2008. (09.19.)önkormányzati rendelet. 5.3.1. Pénzbeli ellátások A szociális védelmi rendszeren belül a segélyezés feladata a leghátrányosabb helyzetű rétegek részére segítséget nyújtani, az alapvető létszükségleteik kielégítéséhez anyagi forrásokat biztosítani. A 6/2008.( 09.19.) számú önk. rendelet értelmében a pénzbeli támogatások formái: időskorúak járadéka, rendszeres szociális segély, aktív korúak rendszeres szociális segélye, lakásfenntartási támogatás, időszakos támogatás, ápolási díj, átmeneti segély, temetési segély. A segélyezési tapasztalatok azt mutatják, hogy a legtöbb igény a lakhatás, valamint a gyermekek gondozásához való hozzájárulás iránt jelentkezik. 5.3.2. Természetben nyújtott szociális ellátások Az önkormányzatunk rendelete értelmében pénzbeli ellátás helyett - indokolt esetben Pl: alkoholfüggőség, pénzkezelési problémák) - természetbeni szociális ellátásként nyújtható a lakásfenntartási támogatás és az átmeneti segély. Természetben nyújtott szociális ellátások különösen: -élelmiszer, ruhanemű, -tankönyv, tanszerellátás, -tandíj, kollégiumi díj, -gyermekintézményi étkezési térítési díj átvállalása, -tüzelőanyag. A pénzbeli és természetben nyújtott ellátásoknál a tapasztalat azt mutatja, hogy az ellátó rendszerbe kevés új kérelmező jelenik meg, a támogatást kérők legnagyobb hányada visszatérő ügyfél. 5.4. Szociális alapszolgáltatások Az alapszolgáltatások megszervezésével - étkeztetés, házi segítségnyújtás, családsegítés, önkormányzatunk segítséget nyújt a szociálisan rászorulók részére saját otthonukban és lakókörnyezetükben önálló életvitelük fenntartásában, valamint egészségi állapotukból, mentális állapotukból vagy más okból származó problémáik megoldásában. Az ellátások igénybevétele önkéntes. Kötelező szolgáltatások: -étkeztetés: azoknak a legalább egyszeri meleg étkezéséről gondoskodunk, akik koruk, egészségi állapotuk, fogyatékosságuk, pszichiátriai vagy szenvedélybetegségük miatt azt önmaguknak átmeneti jelleggel vagy tartósan nem tudják biztosítani.
7
A szociális étkeztetés formái: -egyéni elvitellel (csak ebéd), -házhoz szállítással (ebéd). Az étkezésért és kiszállításért fizetendő térítési díj mértékét a helyi rendelet tartalmazza. -házi segítségnyújtás: keretében gondoskodunk azokról a személyekről, akik állapotukból adódóan önálló életvitelük megtartásához, javításához segítséget igényelnek, önellátásra képesek, de nincs más olyan személy, hozzátartozó, aki e feladatot ellátja. A házigondozók feladataikat házi gondozási körzetekben végzik. Házi segítségnyújtás keretében végzett tevékenységek: -személyi higiéné biztosítása, -mentálhigiénés támogatás, -egészségügyi szolgáltatáshoz való hozzájutás biztosítása, -ápolással, gondozással járó tevékenység, amely szakápolást nem igényel, -hivatalos ügyek intézése, -takarítás, vasalás, -bevásárlás, -mosás. A házi segítségnyújtás gondozási díjának mértékét, valamint a gondozási körzeteket helyi rendeletünk tartalmazza. -családsegítés: ez a személyes szolgáltatás a szociális munka eszközeivel és módszereivel hozzájárul az egyének, családok fejlődéséhez, a környezethez való alkalmazkodásukhoz, szociális és mentálhigiénés problémáik megelőzéséhez, javításához, krízishelyzetek megelőzéséhez, megszüntetéséhez. 6. A 7/2008.(11.27.) rendelet értelmében pénzbeli és természetbeni ellátások: rendszeres gyermekvédelmi támogatás, rendkívüli gyermekvédelmi támogatás, rendszeres nevelési segély, gyermekintézmény étkezési térítési díjának átvállalása, ingyenes tankönyvellátás. A pénzbeli és természetbeni ellátásokra vonatkozóan a képviselő-testület hatáskörét a Népjóléti Bizottságra, a polgármesterre ruházta át. 6.1. Gyermekjóléti alapellátási kötelezettségek Személyes gondoskodás, gyermekjóléti szolgáltatás keretében a képviselő-testületnek biztosítania kell a gyermekjóléti alapellátásokat. Az alapellátás körébe azok a minimális szolgáltatások tartoznak, amelyek kielégítéséről minden településnek gondoskodnia kell vagy önállóan, vagy társulás formájában, vagy feladat-ellátási szerződés keretében. Községünkben ezt a feladatot az „Együtt a Gyermekekért Gyermekjóléti és Családsegítő Szolgálta látja el. A szolgálat az önkormányzat épületében működik, szorosan együttműködve az önkormányzati oktatási intézmények gyermekvédelmi referenseivel. Személyes gondoskodást nyújtó ellátás: 1. Gyermekjóléti Szolgálat 2. Gyermekek napközbeni ellátása
8
-napközi otthonos óvoda -iskolai napközi 6.1.2. Gyermekjóléti Szolgálat A gyermekjóléti szolgálati feladatokat a Dunakanyar Többcélú Önkormányzati Kistérségi Társuláson belül, az „Együtt a Gyermekekért Gyermekjóléti és Családsegítő Szolgálat látja el. Feladatuk a gyermekvédelemben tevékenykedők összehangolása, a gyermekek jogainak érvényre juttatása, szabadidős programok szervezése, azok nyilvántartása, az alapellátás keretében hatósági beavatkozás elkerülése érdekében a családok gondozása, illetve hatósági eljárás esetében szintén családgondozás, ellátások teljesítésével, ellátások közvetítésével, vagy szervező tevékenységgel kell biztosítani. A napközbeni ellátás formái: Az önkormányzatnak biztosítania kell minden korosztály részére valamilyen formában a gyermekek napközbeni ellátását. 1.) A Sződi Napköziotthonos Óvoda látja el a 3-6 év közötti korosztály napközbeni ellátását. Munkájukról külön részletes beszámoló készül minden tanévre vonatkozóan. Az óvodában gyermekvédelmi felelős, óvodapedagógus látja el a gyermekvédelmi munkát. Ha gyermek veszélyeztetettsége áll fenn, akkor az óvodavezetőn keresztül történhet külső szerv felé intézkedés. Az óvónők családlátogatások, egyéni beszélgetések alapján mérik fel a családi körülményeket, s jelzik a gyermekvédelmi felelősnek. A szülőkkel már a beszoktatás pillanatától közvetlen kapcsolatot tartanak fenn. Sajnos a szülők életvezetésére jellemző, hogy egyre kevesebb időt fordítanak a gyermekük nevelésére. Cél, hogy a szülőkkel együtt neveljék a gyermekeket, a jelzőrendszer-hálózat aktív részesei legyenek, a rendszerhez tartozó intézményekkel korrekt, együttműködő kapcsolatot alakítsanak ki. 2.) 6-14 éves korosztály napközbeni ellátása A Hunyadi János Általános Iskolában 187 beiratkozott gyermeket oktat, nevel 16 pedagógus. Osztálytermek, szaktermek és egy tornacsarnok áll rendelkezésre az oktatáshoz. A gyermekek iskolai napköziben való elhelyezése megoldott, napközis csoportok biztosítják a gyermekek napközbeni ellátását. Az általános gyermekvédelmi feladatok mellett nagy hangsúlyt helyeznek a speciális gyermekvédelmi feladatok ellátására. Az iskola nyitott a különböző hátrányokkal küszködő tanulók felzárkóztatására. Az egyre több tanulási és pszichés problémával küzdő tanulót fejlesztő pedagógus, logopédus, gyógypedagógus és a gyermekvédelmi felelős segíti.
9
3.) Alternatív napközbeni ellátás A községi könyvtárat szép számmal látogatják a gyermekek, fiatalok, s nemcsak könyvek, folyóiratok kölcsönzése céljából, hanem a számítógépek is vonzzák őket. A könyvtár épületében lehetőség nyílik a szlovák nemzetiségi kiadványok, folyóiratok megismerésére. A tornacsarnok, valamint az iskola délutánonként sportolási lehetőségekkel várja a fiatalokat: kézilabda utánpótlás nevelés, dzsúdó, kondizás, labdarúgás és a kerékpárszakosztály versenyszerű kerékpározási lehetőséget nyújt. Zeneiskola kihelyezett telephelyeként működő zeneoktatást 2008. szeptemberétől biztosítja a Hunyadi János Általános Iskola a gyermekek részére. A hangszeres oktatás értelmes, s lélekemelő elfoglaltságot a gyermekek részére. A községben egyházi keretek között is nagy figyelmet fordítanak az ifjúság megtartására, s teret adnak számukra az ifjúsági összejövetelek (pl. ifjúsági bibliaóra) Fontos a gyermekek nyári szabadideje hasznos eltöltésének megszervezése. Ehhez biztosít lehetőséget a Mária Magdolna Római Katolikus Egyház. Az egyház nyári hittantábort, valamint napközis tábort szervez a gyermekek részére. A Mária Magdolna Római Katolikus Egyház közreműködésével alakult meg a Baba-mama Klub, melynek tagsága folyamatosan nő. 6. 2 Védelembe vétel A gyermekjóléti szolgálat, vagy más szervek, személyek jelzése alapján a jegyző a veszélyeztetett gyermeket védelembe veheti, ha a gyermek egészséges fejlődése segítséggel a családi környezetében még biztosítható. A védelembe vételek kapcsán a Gyermekjóléti Szolgálattól mindig megkértük javaslatukat, hiszen a hatósági beavatkozást mindig meg kell hogy előzze az alapellátás, s csak a család együttműködésének hiányában, illetve az alapellátás eredménytelensége esetén, a családgondozó helyzetelemzéssel és javaslatával alátámasztva kérheti a hatósági intézkedést. A védelembe vételt (hatósági intézkedést és kötelezést) csak kellően megalapozott, szakmailag alátámasztott javaslat alapján lehet meghozni, ezért szükséges jól felkészült, képzett szakemberek alkalmazása a gyermekvédelemben. . Nagyon fontos a veszélyeztetett, különösen a védelembe vett (hatósági intézkedést igénylő eset) gyermekek esetében az esetmegbeszélő team. A különböző szakemberek több oldalról tudják megközelíteni az esetet, s jobb megoldás születhet, mintha egy ember vállalná magára a különösen nehéz, családok életébe történő - sokszor komoly - beavatkozást. Ez minden egyes védelembe vétel előtt megtörtént, de az alapellátásoknál is esetmegbeszélést tartott a Gyermekjóléti Szolgálat, bevonva a szakembereket.
6.2.1. Ideiglenes hatályú elhelyezés Az elhelyezések oka általában a szülők alkoholizmusa, rendőrségi beavatkozást igénylő verekedések. Erre községünkben erre eddig nem került sor.
10
6.2.2. Átmeneti nevelésbe került gyermekek Jelenleg nincs gyermek átmeneti nevelésben. A szűkös anyagi körülmények sok problémát hoznak magukkal: amennyiben az egyén vagy a család megélhetése nem biztosított, számos esetben megjelennek életvitelbeli problémák (pl. alkoholizálás, megszakadt családi kapcsolatok).A Családsegítő Szolgálat nagy hangsúlyt fektet arra, hogy klienskörét munkaközvetítéssel segítse, többek között a Pest Megyei Munkaközpont szolgáltatásainak ajánlásával (álláskeresők klubja, pályamódosító, pályakorrekciós tanácsadás, fizetett átképzések, rehabilitációs tanácsadás). A Szolgálat munkatársai az információnyújtáson túl, az átmenetileg anyagi gondokkal küzdő egyének számára egyszeri vagy rendszeres önkormányzati segély kérelmek benyújtásával is igyekszenek segítséget nyújtani.
7. Szociálpolitikai Kerekasztal A Képviselő-testület 2008-ben hozta létre többek között az idősügyi-, ifjúsági és a szolgáltatástervezési koncepció elkészítésében való közreműködésre, a koncepció-tervezetek véleményezésére, meghatározott feladatok megvalósulásának, végrehajtásának figyelemmel kísérésére. Tagjainak szám … fő, mely a gyermek,- és felnőttvédelem szakembereiből tevődik össze: Népjóléti Bizottság elnöke, háziorvosok, gyermekorvos, védőnő, szociális ügyintézők, Gyermekjóléti Szolgálat és a Nyugdíjas Klub, 1-1 képviselője, a Nagycsaládosok Egyesületének vezetője, a Sződi Szlovák Kisebbségi Önkormányzat elnöke, a Mária Magdolna Római Katolikus Egyház képviselője, jegyző.
8. Feladatok, fejlesztési irányok Ebben a pontban a szociális ellátások és szolgáltatások fejlesztési szempontjait, a fejlesztés irányelveit és az egyes részterületek feladatait, javaslatait fogalmaztuk meg. 9.1. Az önkormányzat szabályozási, irányítási hatáskörében A szociális támogatási rendszer működtetésének célja, hogy a családok megfelelő védelmet kapjanak a társadalmi kirekesztődés ellen. Ez a rendszer több elemű, egymásra épülő. Ennek alapján az ellátórendszer szabályozására és irányítására az alábbi célkitűzések mentén kerül sor: -a segélyezési rendszer családcentrikusságának fenntartása, a pénzbeli és természetbeni támogatási formák segítségével a család megélhetésének, továbbá jólétének elősegítése, -a nyugdíjkorhatáron felüli állampolgárok esetében folyamatosan vizsgáljuk azokat a szociális jellegű ellátásokat, amelyek az élethelyzetükhöz kapcsolódnak, -alapszükségletnek tekintjük a lakhatás és az egészség megőrzését, ezért célunk rászorultság esetén a lakhatási költségekhez való hozzájárulás mellett a hátralékkal küzdő családok hatékony támogatása. Az egészségi állapot megőrzése érdekében a gyógyszerekhez és a
11
különféle egészségügyi szolgáltatásokhoz való hozzájutáshoz nyújtunk segítséget a közgyógyellátás, és önálló gyógyszersegély formájában. Önkormányzatunk gondoskodik intézményei működtetéséről, biztosítja az ehhez szükséges feltételeket, a szakmai, pénzügyi felügyeletet, ellenőrzést. Az ellenőrzés egyrészt a Polgármesteri Hivatalon keresztül történik, másrészt az intézményi látogatások alkalmával beszámoltatások útján valósul meg. Mindez biztosítja az egységes szakmai munkát, a képviselő-testületi döntések érvényesülését. Összefoglalva elmondható, hogy önkormányzatunk eleget tesz a jogszabályban megfogalmazott fenntartói kötelezettségének. E területen az elkövetkező időszakban az alábbi feladatokra helyezzük a hangsúlyt: -fejlesztjük a szociális munkáról szóló tájékoztatást annak érdekében, hogy a lakosság tudja, hogy mikor, milyen segítségre számíthat, -a szakmai munka folyamatos biztosítása érdekében továbbra is támogatjuk a munkatársak képzését, továbbképzését, -rendszeresen vizsgáljuk a szociális szolgáltatást igénybevevők számát, a szolgáltatások elemeit, valamint a rendelkezésre álló humánerőforrást és ezek viszonyait, -ösztönözzük a különböző pályázatokon való részvételt a további fejlesztések érdekében. 9.1.2. Önkormányzati ellátási szintű feladatok Önkormányzatunk a törvényi ellátási kötelezettségének eleget tesz. A célcsoportokat érintő helyi rendeleteink jogharmonizálását elvégeztük, illetve folyamatosan végezzük. A jogosultsági kört -korábbi rendeletek tapasztalatai alapján – a jövedelemhatárok csökkentésével kiterjesztettük. A koncepció 5.2. pontjában meghatározott csoportok esetében az alábbi speciális célokat határozzuk meg: -a gyermekek érdekében továbbra is kiemelt célunk a gyermekek és rajtuk keresztül a családok életesélyeinek javítása, szociális és érzelmi fejlődésük elősegítése, tanulási képességeik javítása, szabadidejük hasznos eltöltésének megszervezése, a veszélyeztetettséget jelző rendszer hatékonyabb működtetése, a jelzések, visszajelzések rendszeressé tétele. Kiemelten támogatjuk pedagógusaink szakmai képzését, továbbképzését, a gyermekek számítástechnikai oktatását, idegen nyelvek, a testnevelés emelt óraszámban és tagozatos osztályokban történő oktatását. Támogatunk minden olyan ifjúsági közösség létrejöttét, melynek célja a fiatalok kultúrált szabadidő eltöltésének megszervezése. -az idősek érdekében szeretnénk elérni, hogy az idős emberek minél tovább maradhassanak a saját megszokott környezetükben, élhessenek teljes életet. Törekvésünk, hogy a személyes gondozás során a rászorulók családi kapcsolatait, egészségi állapotát figyelembe véve lássuk el magas szakmai színvonalon munkánkat. Sződ Községben időseket ellátó bentlakásos intézmény kizárólag magánkézben működik. Azonban igény van a községben az államilag támogatott bentlakásos formára is, mivel problémát jelent, hogy hosszú éveket kell várni egy szociális otthoni elhelyezésre és lakókörnyezettől messze kell költözniük.
12
- a munkanélküliek érdekében tervünk a szervezett foglalkoztatásukon túl az önbecsülésük helyreállítása, egészségi állapotuk feljavítása hatékonyabb eszközökkel. Szolgálatunk nagy hangsúlyt fektet arra, hogy a klienskörét munkaközvetítéssel segítse. A Pest Megyei Munkaügyi Központ Váci Kirendeltsége széleskörű szolgáltatásokat nyújt: pályamódosító, pályakorrekciós tanácsadás, fizetett átképzések, rehabilitációs tanácsadás stb. A kialakult jó munkakapcsolatot szeretnénk tovább ápolni ügyfeleink érdekében. Fenntartjuk a közmunkaprogramot, melyet hatékonyabban kívánunk a település környezeti kultúrájának javítására fordítani.
10. A koncepciótól várt eredmény A szolgáltatások megszervezésének általános célja: hozzásegíteni az embereket az egészséges, értékes minőségi élethez a szükségletek kielégítésével, az adott élethelyzet javításával. Valamennyi ellátási típusban vannak sajátos feladatok, de mindenütt az egyéni szükségletekhez kell igazítani a szolgáltatást. Hangsúlyosabbá kell válnia a saját környezetben történő gondozásnak, az alapellátás feladatainak, az alapfeladatok szélesítésének minden rászoruló és ellátást igénylő személy esetében. Ne csak az időskorúak részesüljenek házi segítségben, hanem a speciális ellátást igénylők is (pl: fogyatékos személyek). Célunk, hogy az ellátások bővülésével minden igénylő megkapja a számára szükséges segítséget, ezért fejlesztjük a hozzáférés lehetőségét, valamint a már meglévő ellátásokat. A szociális ellátások területén egyre inkább a hatékonyságra kell törekednünk. Hatékonyan működő szervezet az, amely a legjobban használja fel az erőforrásait arra, hogy a legjobb szolgáltatást nyújtsa, hogy az ellátást igénylők megelégedésére magas szintű szakmai munkát végezzen és az ott dolgozók belső igénye legyen az állandó fejlődés, az egymás munkájának segítése. A legrászorultabbak kapják meg azokat a támogatási formákat, amivel megfelelő módon segíthetünk a törvényben megfogalmazott szociális biztonság megteremtése és megőrzése érdekében. A támogatás fajtája és nagysága érje el célját az egyének, családok esetében. Nagyobb hangsúlyt kell fektetni arra, hogy az egyének önmagukért és családjukért saját felelősséggel bírjanak. Nagyobb körültekintéssel, felkutatással, a különböző szervezetek együttműködésével érjük el, hogy alapvető szükségletekben (élelem, ruházat, hajlék) senki ne szenvedjen hiányt. A kitűzött célok megvalósítása az igénybevevők számára kiszámítható ellátást, jobb hozzáférést, a szociális területen dolgozók részére a továbbképzéseken való részvétel pedig magasabb szakmai színvonal elérését eredményezi. A koncepcióban foglaltak végrehajtása nyomán az alábbi eredményeket várhatjuk: -az alapelvek érvényesülnek, a helyi szociálpolitikához kötődő döntések átláthatóak lesznek, -a szociális szolgáltatások, szükségletek és költségek kiszámíthatóak maradnak, 13
-tudatosabb és tervezhetőbb lesz a szolgáltatásfejlesztés, -a ráfordítások és a források harmonizálnak, -az önkormányzati szociálpolitika kommunikációs tevékenysége javul, ezáltal a társadalmi elismerése megnő, -a helyi szociálpolitika nyitott, ügyfélbarát rendszerként működik, -a különböző érdekeket eredményes egyeztetést követően beépíthetjük a döntéshozatali mechanizmusba (pl. rendeletalkotásnál), -a szolgáltatások színvonala emelkedik, a szakmai munka hatékonysága javul.
Sződ Község Képviselő-testülete
17 /2009.( III.26. ) számú határozatával fogadta el.
Hertel László polgármester
dr. Bojtayné B Gabriella jegyző
14
