Számvitel MBA2004b 1. Mi a számvitel feladata, és milyen eszközöket rendel ennek megoldásához? A számvitel a tájékoztatás, a publicitásnak egyfajta sajátos eszköze. A számvitel a gazdálkodók vagyoni viszonyairól, pénzügyi helyzetéről, jövedelemtermelő képességéről nyújt tájékoztatást. A számvitel a vagyonváltozásokat tudatos módon figyeli meg, és a sajátos eszközrendszerével dolgozza fel. A gazdálkodó szervezetben lejátszódó gazdasági folyamatokat: 1. megfigyeli (nyomon követi, tudomást szerez) 2. megméri (mértékére is kíváncsi) 3. feljegyzi (írásban rögzíti) A számvitel feladata: - a külső és belső tájékoztatás - az ellenőrzéshez, elemzéshez adatbázis megteremtése - a vagyonvédelem A számvitel eszközei: - könyvvezetés - leltár - beszámoló - könyvvizsgálat - önköltségszámítás - letétbe helyezés 2. Mutassa be a piaci szereplőket, a hatóságot és azok információ igényét! Piaci szereplők és információ igényük: a) Tulajdonosok Vagyonukat vitték be, hogy a jövedelemből részesedjenek. - jövedelmen milyen arányban osztoznak - befektetésükre mekkora hozadék jut - befektetésük milyen irányban és mértékben változott b) Hitelezők Pénzeszközöket kölcsönöznek a vállalkozásnak, kamatjövedelmet realizálnak. - milyen a vállalkozás fizetőképessége - milyen a vállalkozás jövedelemtermelő képessége - hogyan alakul a tulajdonosok által bevitt tőke összege c) Potenciális befektetők Van szabad pénzeszközük, legnagyobb hozadékú befektetést keresik. - tulajdonosok információ igénye - hitelezők információ igénye d) Üzleti partnerek Vállalkozás napi üzleti kapcsolatban áll, azaz akiknek elad és akiktől beszerez. - milyen a vállalkozás pénzügyi helyzete - milyen a vállalkozás várható fejlődése 1
Hatóságok és információ igényük: Azok a szervezetek, akiknek adót, járulékot vagy illetéket köteles fizetni a vállalkozás. A vállalkozás köteles adatot szolgáltatni, bevallást készíteni. - Központi költségvetés: APEH, VPOP - Társadalombiztosítási pénztár: OEP, Nyugdíjbiztosítási Pénztár - Helyi önkormányzatok Vállalkozás vezetői és információ igényük: Számvitel elsőrendű feladata. Jogszabályok nem teszik kötelezővé. - ellenőrzéshez, elemzéshez - döntések kialakításához 3. Mutassa be a számvitel hierarchiáját! Jellemezze az egyes szinteket!
Beszámoló
Mérleg Eredménykimutatás Kiegészítő melléklet (Üzleti jelentés)
Főkönyv Analitikus nyilvántartás Alapbizonylatok
Alapbizonylatok: Egy-egy gazdasági esemény bizonylattal való rögzítése. Pl: anyagkivételezési jegy, pénztárkivételezési bizonylat Analitikus nyilvántartás: A bizonylatok alapján rögzíti az anyag- és pénzmozgásokat. Pl: pénztárkönyv Főkönyv: Gazdasági eseményeket időrendben rögzítő napló kitöltése, az érintett főkönyvi számlák kijelölése, majd a főkönyvben a tételek elkönyvelésére. Adatai alapján összeállítható a beszámoló és a menedzsment döntéseihez szükséges elemzések, jelentések. Beszámoló: A vállalkozás éves működéséről, vagyoni, pénzügyi helyzetéről készített írásos jelentés. Hitelesítő okmányok: - leltár - könyvvezetés Részei: - mérleg - eredménykimutatás - kiegészítő melléklet - (üzleti jelentés)
2
4. Milyen főbb könyvvezetési technikákat ismer? Hasonlítsa is össze ezeket! Az a tevékenység, amely során a vállalkozó a vagyoni, pénzügyi és a jövedelmi helyzetét alakító gazdasági eseményekről folyamatos nyilvántartást vezet, és azt a naptári év végén lezárja. Kettős könyvvitel: A vállalkozó vagyonáról, a vagyonának összetételét alakító gazdasági műveletekről készített olyan nyilvántartás, amely a vagyonban beállt változásokat a főkönyvi számlákon a valóságnak megfelelően, folyamatosan, áttekinthetően, felidézhetően, zárt rendszerben tükrözi. A vagyont a számvitel kettős vetületben veszi számba. Nélkülözhetetlen eszköztára a főkönyvi számla. Egyszeres könyvvitel: A vállalkozás pénzeszközeiről, a pénzeszköz állományát alakító gazdasági műveletekről vezetett olyan nyilvántartás, amely a pénzeszközben beállt változásokat a valóságnak megfelelően, folyamatosan, áttekinthetően, felidézhetően, zárt rendszerben mutatja. Megjelenési formája a pénztárkönyv és a naplófőkönyv. Jellemzői: - pénzforgalmi szemléletű - nem használ főkönyvi számlát - beszámoló alátámasztásában betöltött szerepe kisebb, mint a kettős könyvitelé Bevételi nyilvántartás: Magánszemély vállalkozása esetén megengedett forma. A vállalkozó csak a bevételiről vezet nyilvántartást. A forma súlypontosan adózási követelményeket elégít ki. A gazdasági műveleteket bizonylattal kell alátámasztani. Összehasonlítás: Terjedelemben: - Kettős könyvitel teljes körű, minden gazdasági eseményt regisztrál. - Egyszeres könyvvitel csak a pénzmozgásokat jegyzi fel. Formájában: - Kettős könyvvitel fontos eszköztára a főkönyvi számla. - Egyszeres könyvvitel nem használ főkönyvi számlát. 5. Mutassa be a kettős könyvvitel rendszerét! Kettős könyvvitel: A vállalkozó vagyonáról, a vagyonának összetételét alakító gazdasági műveletekről készített olyan nyilvántartás, amely a vagyonban beállt változásokat a főkönyvi számlákon a valóságnak megfelelően, folyamatosan, áttekinthetően, felidézhetően, zárt rendszerben tükrözi. A vagyont a számvitel kettős vetületben veszi számba. Nélkülözhetetlen eszköztára a főkönyvi számla. BŐVEBBEN! 6. Mi a vállalkozások beszámolója (fajtái, mellékletei, szabályai)? A vállalkozás éves működéséről, annak vagyoni, pénzügyi és jövedelmi viszonyairól készített írásos jelentés (a Szt. szabályai alapján). Általános szabályok:
3
Hatálya: A gazdálkodók többségére kiterjed. Kivétel egyéni vállalkozók. Időpontok: - fordulópont (dec. 31.) - letétbehelyezés (máj. 31.) - elkészítés (fordulónap és letétbehelyezés között) Időszak hossza: Egy év. Kevesebb, ha évközben kezdi vagy szünteti meg. Kettős könyvvitel esetén azon események hatásait is érvényesíteni kell, amelyek a fordulónap és a mérlegkészítés között váltak ismerté, és az előző évből következnek. Kivétel külföldi anyavállalattal rendelkezők. Alátámasztása: - leltár (valódiság, megbízhatóság) - könyvvezetés (szabályosság, folytonosság). Mérésmódja: Értékbeni mérésmód (ezer Ft). Kivétel vámszabadterületek és PM engedélyezettek. Részletes szabályok: - a beszámoló formájára és mellékleteire - a beszámoló formájának megváltoztatására Fajtái, mellékletei: A beszámoló fajtája a vállalkozás méretétől és formájától függ. Méret mérőszáma: éves nettó árbevétel, mérlegfőösszeg, foglalkoztatottak átlagos száma. Egyszerűsített beszámoló Legegyszerűbb forma. Leltárra, egyszeres könyvvezetésre és analitikus nyilvántartásra épül. Ha kettős könyvvitelre akar áttérni kötelező beszámolót is változtatni. Mellékletei: - mérleg Követelmények: - az értékesítés éves nettó árbevétele egymást követő két évben < 50 millió - meghatározott vállalkozási forma (iskolai szövetkezet, kistermelői szövetkezet, jogi személyiséggel rendelkező munkaközösség, jogi személyiség nélküli gazdasági társaság, magánszemély) Egyszerűsített éves beszámoló Az éves beszámolóhoz képest adattartalma kevesebb, üzleti jelentés nincs hozzá. Mellékletei: - mérleg - eredménykimutatás - kiegészítő melléklet (szöveges jelentés, megbízható, valós kép) Követelmények: - legalább kettőben (bármely kombinációban) határérték alatt kell maradni egymást követő két évben (előző év, tárgyév): mérlegfőösszeg < 150 millió, értékesítés nettó árbevétele < 300 millió, átlagos foglalkoztatottak száma < 50 fő - részvénytársaság nem választhatja
4
Éves beszámoló Mellékletei: - mérleg - eredménykimutatás - kiegészítő melléklet - üzleti jelentés Követelmények: - alacsonyabbakból kiszorulnak Konszolidált éves beszámoló Konszolidálás – Az anyavállalat az összevont beszámolóban a halmozódásokat kiszűri. Mellékletei: - összevont mérleg - összevont eredménykimutatás - összevont kiegészítő melléklet Követelmények: - más vállalkozásánál többségi részesedéssel rendelkezik (anyavállalat – leányvállalat) Áttérés szabályai: - magasabbra: bármely jan. 1. - magasabbra: második év jan. 1., amikor két egymást követő évben nem felel meg - alacsonyabbra: második év jan. 1.,amikor két egymást követő évben megfelel 7. Mi a mérleg, mi a célja, milyen a formája, mik a jellemzői? A vállalkozás vagyoni helyzetét bemutató számviteli okmány. Egyfajta vagyonkimutatás. Tájékoztatási eszköz. Jellemzői: - Vagyoni helyzetet adott időpontban mutatja (dec. 31.). - Kettős vetületben fejezi ki: vagyontárgyak rendeltetése alapján (eszközök), vagyon eredete alapján (forrás) - Eszközök és források összege megegyezik = mérlegfőösszeg. - Teljes körűnek kell lennie. - Összevontan, kötött sorrendben mutatja be (leltárral szemben). - Mérésmódja érték (ezer Ft). - Hitelesítő okmányai: leltár, könyvvezetés. - Hitelességet a vállalkozás vezetőjének és a könyvvizsgálónak igazolni kell. - Formája: lépcsős, kétoldalas. - Két értékoszlopot tartalmaz: tárgyév, tárgyévet megelőző. Fajtái: - cél alapján: statikus vagyonmérleg, dinamikus mérleg, organikus mérleg - gyakoriság alapján: folyó mérleg, eseti mérleg, piaci értéken - kiterjedésük alapján: egyedi mérlegek, konszern mérlegek, nemzetgazdasági mérlegek - címzettek alapján: belső használatra, külső használatra - időszakhoz kapcsolódás szerint: nyitómérleg, zárómérleg
5
Szt. által értelmezett mérleg: dinamikus, folyó, lehet egyedi és konszern, extern mérleg. Formái: - két oldalas (egyik oldalon az eszközök, másik oldalon a források) - lépcsős szerkezet (először az eszközök, aztán a források) Tagolása: - mérlegfőcsoport (nagybetű) - mérlegcsoport (római szám) - mérlegsorok (arab szám) 8. Jellemezze a … mérleg főcsoportot! ESZKÖZÖK Befektetett eszközök Immateriális javak Tárgyi eszközök Befektetett pénzügyi eszközök Forgóeszközök Készletek Követelések Értékpapírok Pénzeszközök Aktív időbeli elhatárolások
FORRÁSOK Saját tőke Jegyzett tőke Jegyzett, de még be nem fizetett tőke Tőketartalék Eredménytartalék Lekötött tartalék Értékelési tartalék Mérleg szerinti eredmény Céltartalékok Kötelezettségek Hátrasorolt kötelezettségek Hosszú lejáratú kötelezettségek Rövid lejáratú kötelezettségek Passzív időbeli elhatárolások
ESZKÖZÖK / Befektetett eszközök Azok az eszközök, amelyek a vállalkozás tevékenységét várhatóan egy évnél hosszabb időn keresztül szolgálják. I. Immateriális javak Azok a forgalomképes, nem anyagi jellegű eszközök, amelyek közvetlenül vagy közvetve és tartósan szolgálják a vállalkozási tevékenységet. Összetevői: vagyonértékű jogok, üzleti vagy cégérték, szellemi termékek, kísérleti fejlesztés aktivált értéke, alapítás-átszervezés aktivált értéke, immateriális javakra adott előleg, immateriális javak értékhelyesbítése II. Tárgyi eszközök Olyan materiális vagyontárgyak, amelyek közvetlenül vagy közvetve tartósan szolgálják a vállalkozási tevékenységet, és ez idő alatt fokozatosan elveszítik értéküket. Összetevői: ingatlanok és kapcsolódó vagyoni értékű jogok, műszaki berendezések, felszerelések, járművek, egyéb berendezések, felszerelések, járművek, tenyészállatok, beruházások, felújítások, beruházásokra adott előlegek, tárgyi eszközök értékhelyesbítése III. Befektetett pénzügyi eszközök Más vállalkozásba történő tartós befektetés. Összetevői: részesedések, adott kölcsönök, tartós hitelviszonyt megtestesítő értékpapír, befektetett pénzügyi eszközök értékhelyesbítése 6
ESZKÖZÖK / Forgóeszközök Azok az eszközök, amelyek a vállalkozás tevékenységét várhatóan egy évnél rövidebb ideig szolgálják. I. Készletek Azok a vagyontárgyak, amelyek raktározhatók, mennyiségi mérőszámmal mérhetők. Összetevői: anyagok, áruk, készletekre adott előleg, befejezetlen termelés és félkész termékek, késztermékek, növendék-, hízó- és egyéb állatok II. Követelések Különféle szerződésekből vagy jogszabályi előírásokból eredő, a másik fél által elismert, pénzformában fennálló fizetési igények. Összetevői: vevők, váltókövetelések, egyéb követelések III. Értékpapírok Azok az értékpapírok, amelyeket a vállalkozás 1 évnél rövidebb ideig tart meg. Árfolyamnyereséget kíván a vállalkozás elérni. Összetevői: részesedések kapcsolt vállakózásban, egyéb részesedések, saját részvények, üzletrészek, eladásra vásárolt részvények, forgatási célú hitelviszonyt megtestesítő értékpapírok IV. Pénzeszközök Azok a vagyontárgyak, amelyek készpénzben, csekkben vagy bankbetétben állnak a vállalkozás rendelkezésére. Összetevői: pénztár, csekkek, bankbetétek ESZKÖZÖK / Aktív időbeli elhatárolások A beszámolási időszak valós eredményének megállapítása érdekében végzett korrekciós elszámolás. Egy adott elszámolási időszakot megillető bevételekkel ugyanazon időszakot terhelő ráfordítások álljanak szemben. Azt jelenti, hogy a tárgyév eredményét növeljük az olyan bevételekkel, amelyek ténylegesen csak a következő évben vagy években jelentkeznek, de a tárgyévet illetik, illetve csökkenteni kell az olyan ráfordításokkal, amelyek ugyan a tárgyévben merültek fel, de a következő évek hozamai érdekében. Ennek összhatása az lesz, hogy a tárgyévi eredmény a következő év rovására kibővül. Változatok: ráfordítás csökkentő formában, bevételnövelő formában, többletkötelezettség címén FORRÁSOK / Saját tőke Az a tőkerész, amelyet a tulajdonosok állandó jelleggel, határozatlan időre bocsátanak a vállalkozás rendelkezésére. I. Jegyzett tőke A saját tőkének a cégbíróságon bejegyzett része. Az alapító okiratban, a társasági szerződésben, az alapszabályban rögzített összeggel egyezően kell bejegyeztetni. II. Jegyzett, de be nem fizetett tőke A vállalkozás alapításakor az induló vagyon részleges rendelkezésére bocsátásból eredő, a tulajdonosokkal szemben fennálló követelések. Egy éven belül kell bevinni a gazdasági társaságban. III. Tőketartalék A saját tőke azon része, amelyet a tulajdonos úgy bocsát tartósan a vállalkozás rendelkezésére, hogy azt a cégbíróságon nem jegyezteti be, vagy amelyet külső forrásból véglegesen kapott. IV. Eredménytartalék 7
A saját tőke azon része, amelyben a gazdálkodás eredménye, mint a saját tőke változása testesül meg. V. Lekötött tartalék Olyan tőke, amelyet a gazdálkodó saját elhatározásból szabadon nem használhat fel, kizárólag a törvényben nevesített esetekben. Osztalékfizetési korlátot jelent. VI. Értékelési tartalék E mérlegsoron kimutatott összegnek egyeznie kell a tartós használati eszközök egyes eszközcsoportjainál kimutatott értékhelyesbítés együttes összegével. VII. Mérleg szerinti eredmény Az osztalékra igénybe vett eredménytartalékkal növelt, a jóváhagyott osztalékkal csökkentett adózott eredmény. adózás előtti eredmény – társasági adó = adózott eredmény adózott eredmény + osztalékra igénybe vett eredménytartalék – jóváhagyott osztalék = mérleg szerinti eredmény FORRÁSOK / Céltartalékok Az adózás előtti eredmény terhére képzett olyan forrás, amely átmenetet képez a saját tőke és a kötelezettségek között. Összetevőinek egy része a saját tőkéhez áll közel, másik része idegen forrás jellegű. - Céljelleggel használható fel. - Nem tőkebevitelhez kapcsolódik. - Összegszerűségét, fizetési határidejét tekintve bizonytalan. - Képzése kötelezően előírt vagy mérlegelés tárgya lehet. Összetevői: céltartalékok várható költségekre, céltartalékok a várható kötelezettségekre, egyéb céltartalékok FORRÁSOK / Kötelezettségek Szerződésekből vagy jogszabályi előírásokból eredő, a vállalkozás által elismert, pénzformában teljesítendő tartozások. Más néven idegen forrásnak, idegen tőkének szokás nevezni. Legfőbb sajátosságuk, hogy a vállalkozásnak ideiglenesen állnak a rendelkezésére. Ezeknek jelentős részét kamatokkal együtt vissza kell fizetni. Az eladósodás mértékét fejezi ki. I. Hátrasorolt kötelezettségek Olyan kapott kölcsönök, amelyet annak nyújtója már ténylegesen a vállalkozás rendelkezésére bocsátott. Öt évet meghaladja. II. Hosszú lejáratú kötelezettségek Azok a tartozások, amelyek futamideje egy évnél hosszabb. Egy éven belül esedékest át kell rakni a rövidbe. Összetevői: hosszú lejáratra kapott kölcsönök, átváltoztatható kötvények, tartozások, kötvénykibocsátásból, beruházási és fejlesztési hitelek, egyéb hosszú lejáratú hitelek, egyéb hosszú lejáratú kötelezettségek III. Rövid lejáratú kötelezettségek Azok a tartozások, amelyek futamideje egy évnél rövidebb. Összetevői: rövid lejáratú kölcsönök, rövid lejáratú hitelek, vevőktől kapott előlegek, szállítók, váltótartozás, egyéb rövid lejáratú kötelezettségek FORRÁSOK / Passzív időbeli elhatárolások
8
A beszámolási időszak valós eredményének megállapítása érdekében végzett korrekciós elszámolás. Egy adott elszámolási időszakot megillető bevételekkel ugyanazon időszakot terhelő ráfordítások álljanak szemben. Azt jelenti, hogy a tárgyév eredményét csökkentjük az olyan költségekkel, amelyek ténylegesen csak a következő évben vagy években jelentkeznek, de a tárgyévet illetik, illetve növelni kell az olyan bevételekkel, amelyek ugyan a tárgyévben folynak be, de a következő évek költségei miatt. Ennek összhatása az lesz, hogy a tárgyévi eredmény a következő év javára beszűkül. Változatok: bevételek passzív elhatárolása, ráfordítások passzív időbeli elhatárolása, a mérleg fordulónapja és a mérlegkészítés időpontja között ismertté vált kötelezettségek 9. Mi az értékhelyesbítés, hogyan kapcsolódik az értékeléshez? Értékelés: Azt a tevékenységet jelenti, amely során a vagyontárgyak értékét kiszámítjuk. Értékhelyesbítés: A felértékelés összege. Felértékelések esetén a mérlegben a tartósan használt eszközök összességükben piaci értékükön jelennek meg, de úgy, hogy a felsorolt eszközök továbbra is bekerülési értéken szerepelnek a mérlegsorokon, a felértékelés összegét pedig eszközcsoportonként kell az értékhelyesbítés elnevezésű mérlegsoron szerepeltetni. Az értékhelyesbítés összege eszközcsoportonként mutatja a jelenérték és a múltbéli érték különbözetét és ilyen értelemben a vállalkozásban rejlő tartalékot. A felértékelés összege a forrás oldal saját tőkén belüli értékelési tartalék során is megjelenik. KAPCSOLÓDÁS? 10. Mi az eredménykimutatás, mi a célja, milyen fajtái vannak, mik a jellemzői? Fogalma: A vállalkozó mérleg szerinti eredményének (az éves bevételek és az éves ráfordítások különbségének) levezetését tartalmazó, bemutató okmány. Célja: Megbízható, valós képet adjon a vállalkozás jövedelemtermelő képességéről és a mérleg szerinti eredmény alakulásának körülményeiről. Formái: - lépcsős (vertikális) - kétoldalas (horizontális) Jellemzői: - egységes szerkezet - kötött kategóriák - előző év is szerepel Eredménykategóriák: A / Üzemi tevékenység eredménye B / Pénzügyi műveletek eredménye C / Szokásos vállalkozás eredménye D / Rendkívüli eredmény 9
E / Adózás előtti eredmény F / Adózott eredmény G / Mérleg szerinti eredmény Fajtái: - összköltség eljárásra épülő eredménykimutatás - forgalmi költség eljárásra épülő eredménykimutatás 11. Jellemezze a … eredménykategóriát!
12. Mi a különbség az összköltség eljárású és a forgalmi költség eljárású eredménykimutatás között? A két eredménykimutatás a hozamok esetében az aktivált teljesítmények értékében tér el egymástól. A ráfordítások esetében pedig a két költségkategória tartalmi eltérése jelenik meg különbözetként. A differencia éppen annyi, mint az aktivált saját teljesítmények értéke, ezért az üzemi tevékenység eredménye meg fog egyezni. Összköltség eljárással: - üzleti tevékenység eredménye bruttó szemléletben - beszámolási időszakban felmerült költségnemekre helyezi a hangsúlyt - nem biztosítja a termékenkénti, szolgáltatásonkénti fedezeti költségszámítás feltételeit - hozam oldalról a tárgyévi teljesítményt adja meg - nem feltétlen kapcsolódik hozzá a költségek költséghelyi, költségviselői megfigyelése Forgalmi költség eljárással: - hozamokat és költségeket nettó módon tartalmazza - értékesítéshez kapcsolódó költségek megfigyelésére helyezi a hangsúlyt - megteremti a fedezeti költségszámítás feltételeit - hozam oldalról a kibocsátást mutatja - feltételezi a költséghelyi, költségviselői megfigyelést 13. Mi a különbség a költség, a ráfordítás és a kiadás fogalmak között? Költség: Az üzletmenetben 1 év alatt felmerült élő- és holtmunka pénzben kifejezett értéke. Termelés érdekében történő felhasználásokat tartalmazza. Az árbevétel ellenpárja, a költség az a pénzösszeg, amibe az árbevétel került. Ráfordítás: Tágabb fogalom, mint a költség. A költség része a ráfordításnak. A költségeken túl egyéb tételeket is magába foglal, és az anyagi javak kibocsátásának a bekerülési értékét öleli fel. A vállalkozás működésének egészét szolgálja. A költség előbb vagy utóbb ráfordítás lesz. Ez akkor történik meg, amikor a terméket vagy szolgáltatást eladják. Kiadás: A pénztári és banki pénzmozgás, illetve raktárból való kivételezést jelent. A pénzkiadások időben gyakran egybeesnek a költségfelmerüléssel.
10
Minden költség előbb vagy utóbb kiadás lesz. Vannak azonban olyan kiadások, amelyek nem jelentkeznek egyben költségként is (pl. hitel visszafizetése). 14. Mi a különbség az árbevétel, a bevétel és a pénzbevétel fogalmak között? Árbevétel: A beszámolási időszakban eladott készletek és idegeneknek végzett szolgáltatások kiszámlázott, az üzleti partner által elismert értéke. Általános forgalmi adó összegét nem tartalmazza. A költség ellenpárja, a költség az a pénzösszeg, amibe az árbevétel került. Bevétel: Gyűjtőfogalom, amely tartalmazza az árbevételt is. Az értékesítéshez kapcsolódó fogalom. Nem azonos a pénzbevétellel, ezért célszerű értékesítési bevételnek nevezni. A bevétel akkor válik pénzbevétellé, amikor az üzleti partner kifizeti a tartozását. Pénzbevétel: A pénztárban vagy a bankban történő pénzeszköz állományának a bővülését jelenti. A bevétel és pénzbevitel esetenként időben egybeesik (pl. készpénzes értékesítés). A pénzbevétel tágabb fogalom, mint az értékesítés bevétele. Csak idő kérdése, hogy a bevétel mikor válik pénzbevétellé. Vannak azonban olyan pénzbevételek, amelyek nem jelentkeznek egyben bevételként is (pl. hitel felvétele). 15. Ismertesse és jellemezze a költségnemeket! Költségnemek: A beszámolási időszakban az üzletmenet során felhasznált élő- és holtmunka értékét foglalja magába. Anyag jellegű ráfordítások - anyagköltség (pl. anyagfelhasználás, víz, gáz, villany) - igénybevett szolgáltatások értéke (pl. szállítási és rakodási költség, postaköltség, telefonköltség, bérleti díj, tanfolyami költségek) - egyéb szolgáltatások értéke (pl. bankköltségek, hatósági díjak, biztosítási díjak) - eladott árúk beszerzési értéke (pl. értékesített készletek könyv szerinti értéke) - eladott szolgáltatások értéke (pl. alvállalkozási teljesítmények) Személyi jellegű ráfordítások - bérköltség (pl. munkabér, bérpótlék, prémium) - személyi jellegű ráfordítások (pl. szerzői díjak, költségtérítések, hozzájárulások) - bérjárulékok (pl. nyugdíjbiztosítási pótlék, egészségbiztosítási járulék) Értékcsökkenési leírás Az immateriális javak és a tárgyi eszközök utáni ilyen címen elszámolt összeg. Ebben a kategóriában csak a tervszerinti értékcsökkenési leírás található meg. A vállalkozás eredményének alakulásától függetlenül el kell számolni. 16. Mi az értékelés számviteli feladata? Hogyan változott az értékelés szabályozása a ’90-es évek óta, milyen anomáliákat tartalmaz ma is?
11
Értékelés: Azt a tevékenységet jelenti, amely során a vagyontárgyak értékét kiszámítjuk. 1995-ig: A vagyontárgyakat a beszámolóban az értékvesztéssel korrigált történelmi értéken kellett szerepeltetni, azaz múltbeli korrigált értéken kellett kimutatni. „Felértékelni tilos, leértékelni pedig kötelező volt.” 1995-től: „Leértékelni kötelező, felértékelni pedig bizonyos vagyonkörökben megengedett.” A felértékelés csak lehetőség, és nem teljes körűen megengedett. 2001-től: A felértékelés két formája válik lehetővé: értékhelyesbítés, visszaírás. A készlet területén a visszaírást kötelezővé tette. Az értékelés az eredménykimutatás esetében is lényeges kérdés. A bevételeket napi aktuális árakon, a velük szemben álló ráfordításokat múltbeli értéken kell szerepeltetni. A vállalkozás eredménye így inflációs nyereséget tartalmaz, amely után meg kell fizetni a társasági adót. 17. Mi a különbség a visszaírás és az értékhelyesbítés között? A Szt. a felértékelést két formában teszi lehetővé. Értékhelyesbítés: A felértékelés összege. Felértékelések esetén a mérlegben a tartósan használt eszközök összességükben piaci értékükön jelennek meg, de úgy, hogy a felsorolt eszközök továbbra is bekerülési értéken szerepelnek a mérlegsorokon, a felértékelés összegét pedig eszközcsoportonként kell az értékhelyesbítés elnevezésű mérlegsoron szerepeltetni. Az értékhelyesbítés összege eszközcsoportonként mutatja a jelenérték és a múltbéli érték különbözetét és ilyen értelemben a vállalkozásban rejlő tartalékot. A felértékelés összege a forrás oldal saját tőkén belüli értékelési tartalék során is megjelenik. Visszaírás: Készletek területén is engedélyezve van, mi több használata kötelező. Amennyiben a vállalkozás eszközállományának értékét értékvesztés miatt csökkentette, de az elszámolt értékvesztés később túlzónak bizonyult, ebben az esetben maximum az értékvesztésként leírt összeg erejéig visszaírás formájában értékeli fel az eszközeinek könyv szerinti értékét, a további felértékelésre csak a befektetett eszközök körében van csak lehetőség. Különbség: A visszaírás az adott eszköz könyv szerinti értékét és az egyéb bevételeket érinti, addig az értékhelyesbítés továbbra is a mérlegcsoportok külön mérlegsorain jelenik meg valamint az értékesítési tartalékként a saját tőke sorai közt. 18. Mi az értékcsökkenési leírás lényege? Értékcsökkenési leírás: Az immateriális javak és a tárgyi eszközök fizikai kopásának, erkölcsi avulásának pénzben kifejezett értéke. Okai: kitettség, igénybevétel, műszaki fejlődés. A vállalkozónak kell döntenie a várható élettartamról és a leírás módszeréről. Értékcsökkenési leírási módszerek: 12
Lineáris: egyenletesen, minden évben azonos összegben számolják el. Degresszív: csökkenő ütemben számolják el (évek száma összeg módszer, fix kulccsal történő leírás). Teljesítményarányos: igénybevétel arányában (üzemóra, darabszám). Az értékcsökkenést akkor is el kell számolni, ha várhatóan veszteséges lesz a vállalkozás. A leírást az üzembe helyezéskor kell megkezdeni, és addig folytatni, amíg az eszköz nettó értéke nullára nem redukálódik. Nem kell értékcsökkenést elszámolni a következő eszközök után: - értéküket megtartó eszközök (pl. termőföld, ingatlan) - már teljesen leíródott eszközök - üzembe nem helyezett tárgyi eszközök 19. Milyen lehetőségeket ismer a készletek értékelésére? Hasonlítsa össze ezeket! Eltérő szabályok érvényesek a vásárolt és a saját termelésű készletek értékelésére. A vásárolt készleteket beszerzési áron, a saját termelésű készleteket önköltségi áron kell értékelni. Az értékvesztést évről évre kell elszámolni. Vásárolt készletek értékelése Az évközi értékelésre nincs kötelező szabály. A vállalkozó dönthet arról, hogy a beszerzett készleteit készletre viszi-e vagy költségként egyszerre számolja el. Utóbbi esetben nincs igény évközi nyilvántartási árra. Értékelési változatok: - tényleges beszerzési ár - tervezett beszerzési ár Tényleges beszerzési ár alkalmazása: - FIFO: A készletet számla szerinti értéken veszik készletre, készletcsökkenés esetén a legrégebbi beszerzési árral csökkentik a készletet. Legutolsó beszerzési áron lesz kimutatva. - LIFO: A készletet számla szerinti értéken veszik készletre, készletcsökkenés esetén a legutolsó beszerzési árral csökkentik a készletet. Legrégebbi beszerzési áron lesz kimutatva. - HIFO: A készletet számla szerinti értéken veszik készletre, készletcsökkenés esetén a legmagasabb beszerzési árral csökkentik a készletet. Legalacsonyabb beszerzési áron lesz kimutatva. - LIFO: A készletet számla szerinti értéken veszik készletre, készletcsökkenés esetén a legalacsonyabb beszerzési árral csökkentik a készletet. Legmagasabb beszerzési áron lesz kimutatva. - Csúsztatott átlagáras eljárás: A vállalkozó a beszámolási időszakon belül több alkalommal beszerzési átlagárat számít, és a korábbi felhasználásokat azon téríti. Tervezett beszerzési ár alkalmazása: A vállalkozó az évközi változásokat elszámolóáron értékeli. Az elszámolóár egy diktált ár, amelyet év elején kell rögzíteni. Év végén ki kell számolni az éves átlagárat. Ezt kell összehasonlítani az elszámolóárral. A különbséggel helyesbíteni kell az évközi változásokat. 20. Mi a kiegészítő melléklet szerepe, hol helyezkedik el a számviteli információs rendszer egészében?
13
21. Mi a cash-flow kimutatás, mi a célja, milyen fajtái vannak, mik a jellemzői? Mutassa be a számviteli cash-flowt, és cash-flow kategóriákat!
14
