MAGYAR KÖZTÁRSASÁG KORMÁNYA
H/19167 . számú országgyűlési határozati javaslat az Országgyűlés felhatalmazásának megadásáról az államháztartásról szóló 1992. évi XXXVIII. törvény 22. §-a alapján a Program Út Szolgáltatási Szerződés megkötéséhez
Előadó: Dr. Kóka János gazdasági és közlekedési miniszter
Budapest, 2006. január
Az Országgyűlés …/2006. (…. ….) OGY határozata az Országgyűlés felhatalmazásának megadásáról az államháztartásról szóló 1992. évi XXXVIII. törvény 22. §-a alapján a Program Út Szolgáltatási Szerződés megkötéséhez
Az Országgyűlés az államháztartásról szóló 1992. évi XXXVIII. törvény 22. §-a alapján megadja a felhatalmazást a Program Utakra vonatkozó Program Út Szolgáltatási Szerződés (a továbbiakban: "Szerződés") megkötéséhez az alábbiak szerint: 1. Szerződő felek: 1.1 egyrészről: a Magyar Állam (képviseletében a Szerződést a gazdasági és közlekedési miniszter írja alá, a Szerződés teljesítése során a Magyar Állam képviseletében a gazdasági és közlekedési miniszter jár el); 1.2 másrészről: az Állami Autópálya Kezelő Zártkörűen Működő Részvénytársaság (1036 Budapest, Lajos u. 74–76.; a továbbiakban: "ÁAK"). 2. A Szerződés tárgya: A Magyar Köztársaság gyorsforgalmi közúthálózatának közérdekűségéről és fejlesztéséről szóló 2003. évi CXXVIII. törvény 18. §-a (6) bekezdésének b) pontjában kapott felhatalmazás alapján a Kormány 317/2005. (XII. 25.) rendeletének 2006. január 1-jén hatályos mellékletében felsorolt gyorsforgalmi útszakaszok és a kapcsolódó kiszolgáló létesítmények (a továbbiakban: "Program Utak") magántőke bevonásával, piaci forrásból finanszírozni kívánt közbeszerzésére, megtervezésére, finanszírozására, megépítésére, felújítására, üzemeltetésére, fenntartására és hasznosítására vonatkozó jog kizárólagos nyújtása az ÁAK részére a Szerződés hatálybalépésétől számított 75 éves időtartamra. A Program Utak magántőke bevonásával, piaci forrásból finanszírozni kívánt megvalósítása érdekében az ÁAK a közbeszerzésekre vonatkozó jogszabályoknak megfelelően közbeszerzési eljárásokat köteles lefolytatni. 3. Rendelkezésre állási díj: A Szerződés aláírásával a Magyar Állam az alábbi tényezők alapján megállapított, összesen legfeljebb 1942 millió euró nettó jelenértékű rendelkezésre állási alapdíj megfizetésére vállal kötelezettséget a Szerződés időtartama alatt. A rendelkezésre állási díj ténylegesen kifizetendő összege a rendelkezésre állási alapdíj és az azt módosító tényezők alapján kerül meghatározásra. A rendelkezésre állási alapdíj az alábbi elemekből tevődik össze: a) teljes euró alapú díj, plusz b) teljes forint alapú díj. A rendelkezésre állási díj euró komponense egy változó összeg, ami a programba bevont útszakaszoknak a forgalom rendelkezésére bocsátott hosszától és a külső finanszírozás kamatköltségeitől függ, illetve a Program Utak tőkeköltségének amortizációja és a tőketörlesztés alapján a Szerződésben rögzített módszertan és képlet szerint kerül kiszámításra. A teljes forint alapú díj a működési költségek fedezésére szolgál. A működési költségek minden egyes Program Út esetében előre kerülnek meghatározásra, és az építőipari árindex mértékének függvényében változnak.
1
4.
5.
A rendelkezésre állási díj kifizetésére a forgalomba helyezést követően havi rendszerességgel kerül sor. Az Országgyűlés tudomásul veszi, hogy a 3. pontban meghatározott rendelkezésre állási alapdíj összege a pénzügyi zárás időpontjában a makrogazdasági feltételek (így különösen az infláció, árfolyamok, kamatlábak) változása esetén még módosulhat. A kifizetendő rendelkezésre állási díj az alapdíjhoz képest az alábbi módosító tényezők szerint: a) csökkenhet aa) a forgalom elől történő sávlezárások, illetve nem megfelelő útminőség miatti arányos levonásokkal és ab) az autópálya üzemeltetésének biztonságával vagy minőségével kapcsolatos büntetőpontok miatti levonások összegével, amelynek mértéke egy adott hónapban nem haladhatja meg a teljes forint alapú díj 10%-át. A 10%-on felüli részek a következő hónapokra ismétlődően átvihetők; illetve b) nőhet az ún. Térített Költségek összegével.
2
INDOKLÁS A Magyar Köztársaság gyorsforgalmi közúthálózatának közérdekűségéről és fejlesztéséről szóló 2003. évi CXXVIII. törvény ("Aptv."). 3.§ (4) bekezdése szerint a Magyar Köztársaság 2005. évi költségvetéséről szóló 2004. évi CXXXV. törvény 13. §-ának (3) bekezdésében foglaltakra figyelemmel, a magántőke bevonásával, piaci forrásból finanszírozni kívánt – ide nem értve a koncessziós szerződés keretében megvalósuló útszakaszokat – külön jogszabályban /a 317/2005.(XII.25.) Korm. rendeletben ("Program Út rendelet")/ meghatározott Program Utak esetében a gyorsforgalmi úthálózat beruházási és üzemeltetési feladatait az ÁAK látja el. Ennek keretében az ÁAK szolgáltatást nyújt, amelynek ellenértékeként piaci bevételeket realizál, így különösen a Magyar Állam által szerződés alapján fizetett rendelkezésre állási díjat kap. A rendelkezésre állási díjról szóló szerződés időtartama az egy évet meghaladhatja. Ahhoz, hogy az ÁAK az Aptv. mellékletében rögzített, a Program Utakra is vonatkozó átadási határidőket tartani tudja, az építési munkák folytatását, illetve megkezdését lehetővé tévő forrásbevonást 2006 márciusában végre kell hajtani, amihez a Szerződést 2006. március elején – a parlamenti jóváhagyást követően – alá kell írni. A Program Út rendelet, amelyben a Kormány a Szerződés alapját képező Program Utak körét meghatározta – összhangban az Aptv. módosítás hatályba lépésével – 2006. január 1-jén lépett hatályba. A szerződés főbb tartalmi elemei 1.
Általános rendelkezések
A szerződő felek: egyrészről a Magyar Állam (képviseletében a Szerződést a gazdasági és közlekedési miniszter írja alá, a Szerződés teljesítése során a Magyar Állam képviseletében a gazdasági és közlekedési miniszter jár el); másrészről az ÁAK. A Szerződés nyelve angol és magyar azzal, hogy eltérés esetén az angol nyelvű változat irányadó. Irányadó jog a magyar jog. A Szerződés megkötésének előfeltétele annak főbb feltételeinek az Országgyűlés által történő jóváhagyása. A Szerződés hatályba lépésének feltételei: a Program Utak leírásának átadása az ÁAK részére; a meglévő építési engedélyek, műszaki specifikációk, rajzok, üzemeltetési és karbantartási követelmények és vállalkozói teljesítési garanciák átadása az ÁAK részére;
3
a befejezési határidőkről, a várható befejezési és üzemeltetési költségekről szóló tájékoztatás az ÁAK részére; meghatározott tájékoztatás és adatszolgáltatás nyújtása az ÁAK részére, mint pl. a perek, követelések, pénzügyi kötelezettségek leírása; valamennyi projekt dokumentum (köztük a finanszírozási szerződések) aláírása; pénzügyi zárás; jogi vélemények átadása a szerződő felek és a finanszírozó harmadik személyek részére.
A Szerződés tárgya a Program Utak magántőke bevonásával, piaci forrásból finanszírozni kívánt közbeszerzésére, megtervezésére, finanszírozására, megépítésére, felújítására, üzemeltetésére, fenntartására és hasznosítására vonatkozó jog kizárólagos nyújtása az ÁAK részére. A Szerződés időtartama a szerződés hatályba lépésétől számított 75 év. Ez az időtartam a gazdasági értelemben vett tulajdonlással analóg helyzet kialakítására tekintettel került megállapításra. 2.
Kapcsolat az NA-val és a KVI-vel
Az Aptv. 3.§ (4)-(6) bekezdései értelmében az ÁAK a Szerződésben vállalt kötelezettségei teljesítéséhez megkapja a Kincstári Vagyoni Igazgatóságtól ("KVI") a Program Utak földterülete feletti vagyonkezelési jogot, és az ÁAK és a KVI között jelenleg meglévő vagyonkezelési szerződés ennek megfelelően módosításra kerül. Az egyes Program Utak – a forgalomnak való átadást követően – kincstári vagyonba kerülnek, azonban azokat a Szerződés futamidejének végéig az ÁAK tartja nyilván könyveiben. A Program Utak vagyonkezelője az ÁAK. A vagyonkezelői jog egyaránt vonatkozik a jog megszerzésére és annak gyakorlására. A Nemzeti Autópálya Zrt. ("NA") által a Program Utak építésére már megkötött szerződések megrendelői pozíciójában a Szerződés hatályba lépését követően is az NA marad, azaz az építési szerződéseket az NA nem ruházza át az ÁAK-ra. Az ÁAK és az NA között a Program Utak tovább-építésére létrejövő szerződésen keresztül az ÁAK: gondoskodik az építési munkák befejezésének finanszírozásáról, valamint a KVI meghatalmazása alapján az NA irányában utasítási jogot gyakorol az NA által építtetett Program Utakkal kapcsolatos szavatossági jogok és az ezekhez kapcsolódó garanciák érvényesítése tekintetében. 3.
A Program Utak építése
Az ÁAK a már építés alatt álló, valamint az építési szerződéssel rendelkező, de még nem épített Program Utak tekintetében az NA meglévő építési szerződései szerinti építések befejezéséhez biztosítja a finanszírozást.
4
A közbeszerzés előtt álló Program Utak tekintetében az ÁAK a jogszabályoknak megfelelően lefolytatja a közbeszerzési eljárást, és megrendelőként építési szerződéseket fog kötni az építési vállalkozókkal. Az egyes Program Utak építése idejére az ÁAK – a Magyar Állam véleményének figyelembe vételével – köteles független mérnök szervezetet megbízni, aki a terveket felülvizsgálja, jóváhagyja, az építést részletesen ellenőrzi, teszteket végez, szakvéleményt ad ki, és jelentéseket készít az építkezés állásáról, amelyeket a Magyar Államnak is megküld. Az ÁAK – a független mérnök bevonásával – az egyes Program Utak építési időszakai végéig havi jelentéseket készít a Magyar Állam részére, amelyek az építési munkák menetének ellenőrzésére szolgálnak. A Magyar Állam az építési munkálatokat kijelölt műszaki képviselője útján ellenőrzi, akinek jogában áll az építkezés helyszínére bármikor belépni, ott anyagteszteket és egyéb ellenőrzéseket végezni. Mind a Magyar Állam, mind pedig az ÁAK jogosult az építési tervek, rajzok és műszaki megoldások módosítását kezdeményezni, amennyiben ez javítja a hatékonyságot, költségkímélő megoldást eredményez, közlekedés-biztonsági szempontból indokolt vagy más módon előnyös a szerződő felek számára. Az ÁAK az építési tevékenységre ISO 9001 vagy hasonló minőségbiztosítási rendszer szerint minőségbiztosítási kézikönyvet készít, amelynek előírásait az építési vállalkozóval is köteles betartatni. A befejezett Program Utak ideiglenes átadására az ideiglenes forgalomba helyezési engedély megszerzése alapján kerülhet sor. Ebben az esetben az ideiglenes átadás és a végleges átadás között az ÁAK a rendelkezésre állási díj 95%-ára jogosult. A befejezett Program Utak végleges átadásának feltétele a végleges forgalomba helyezési engedély és a Magyar Állam által kiadott teljesítésigazolás megszerzése. A teljesítésigazolás kiadása előtt a Magyar Állam jogosult helyszíni ellenőrzést végezni, és a hiányosságok pótlására az ÁAK-t felhívni. Ezek teljesítéséig a teljesítésigazolás visszatartható. 4.
A Program Utak üzemeltetése
Az ÁAK a Magyar Állam által teljesítésigazolással átvett elkészült Program Utakat a Szerződés, a Magyar Állam jóváhagyásával készített – és adott esetben módosított – üzemeltetési és karbantartási kézikönyv, az érintett hatóságokkal kialakított együttműködési és eljárási rend, valamint a Magyar Állam eseti utasításai szerint üzemelteti, figyelemmel a környezetvédelmi előírásokra is. Az ÁAK köteles éves rutin karbantartási és nagyfelújítási programot készíteni, amelyet annak alkalmazása előtt a Magyar Államnak jóvá kell hagynia.
5
A rendelkezésre nem állás és a teljesítési hibák mérése és ellenőrzése érdekében a Magyar Állam jogosult betekinteni az ÁAK nyilvántartásaiba és a Program Utakon helyszíni szemlét végezni. Az ÁAK köteles havi, negyedéves és éves jelentéseket készíteni a Magyar Állam számára. 5.
Rendelkezésre állási díj
Az egyes Program Utak forgalomba helyezését követően a Magyar Állam rendelkezésre állási díjat fizet az ÁAK-nak. A fizetendő rendelkezésre állási díj összege havonta kerül meghatározásra a Szerződés teljesítése alapján. Amennyiben az út nem vagy nem megfelelő minőségben áll a használók rendelkezésére, vagy a közútkezelői feladatok ellátása nem felel meg a Szerződésben előírt kritériumoknak, akkor a Magyar Állam a rendelkezésre állási alapdíj összegéből jogosult levonásokat eszközölni. A balesetek száma alapján és a tehergépjármű forgalom nagyságától függően az alapdíjon felül további kifizetések is megilletik a ÁAK-t. A rendelkezésre állási alapdíj az alábbi elemekből tevődik össze: Teljes euró alapú díj, plusz Teljes forint alapú díj. A rendelkezésre állási díj euró komponense egy változó összeg, ami a programba bevont útszakaszoknak a forgalom rendelkezésére bocsátott hosszától és a külső finanszírozás kamatköltségeitől függ, illetve a Program Utak tőkeköltségének amortizációja és a tőketörlesztés alapján a Szerződésben rögzített módszertan és képlet szerint kerül kiszámításra. A teljes forint alapú díj a működési költségek fedezésére szolgál. A működési költségek minden egyes Program Út esetében előre kerülnek meghatározásra, és az építőipari árindex mértékének függvényében változnak. A rendelkezésre állási díj kifizetésére a forgalomba helyezést követően havi rendszerességgel kerül sor. A Magyar Állam a Szerződés aláírásával összesen legfeljebb 1942 millió euró nettó jelenértékű rendelkezésre állási alapdíj megfizetésére vállal kötelezettséget a Szerződés időtartama alatt, a Szerződés szerinti teljesítés esetén. A fenti nettó jelenérték kiszámítása úgy történt, hogy a reálértéken számított teljes euró alapú díj forint ellenértéke, plusz a reálértéken számított teljes forint alapú díj 6%-kal került diszkontálásra. A kifizetendő rendelkezésre állási díj a rendelkezésre állási alapdíjhoz képest az alábbi módosító tényezők szerint:
csökkenhet: (i) a forgalom előtt történő sávlezárások, illetve nem megfelelő útminőség miatti levonásokkal a lezárt vagy rossz minőségű sávok számával és hosszával arányosan, súlyozva a lezárás időpontja (hónap, nap, csúcsforgalmi időszak) és a lezárt sávok száma, jellege szerint (forgalmi sáv, leálló sáv, szembe forgalom) és
6
(ii) az adott Program Út üzemeltetésének biztonságával (pl. vízátfolyás meg nem szüntetése az úttesten, hó eltakarításával késedelem, megkopott útjelek, korlátok, táblák késedelmes cseréje, vadvédő háló késedelmes megjavítása stb.) vagy minőségével kapcsolatos (növényzet ápolásának elmulasztása, parkolók takarításának elmulasztása, szemét szedés elmulasztása az úttestről stb.) büntetőpontok (átlagban 1-5 pont/kijavítási időszak) miatti levonások összegével, vagy
nőhet az alábbi 6.1 pontban meghatározott ún. Térített Költségek összegével.
A fent említett büntető pontok alapján történő levonások mértéke egy adott hónapban nem haladhatja meg a teljes forint alapú díj 10%-át. Az egyes hónapokban a 10%-on felül felhalmozott részek a következő hónapban kerülnek levonásra, és e 10%-on felüli részek a következő hónapokra ismétlődően átvihetők. A teljesítési pontok szerinti levonás százalékosan történik. 100 km-es gyorsforgalmi hálózatra vonatkoztatva 250 pont felel meg a 10%-os havi levonási határnak. Ha a hálózat hossza nő, a kerekítés szabályai szerint minden 1,00 km-es hálózatnövekedés újabb 2,50 ponttal növeli a 10%-os levonáshoz tartozó ponthatárt. 6.
A Magyar Állam egyéb fizetési kötelezettségei
6.1 Térített Költségek Az építés és az üzemeltetés során felmerülő, a Szerződésben nevesített egyes költségelemek (a továbbiakban "Térített Költségek") együttes összegét 50 millió euró határig az ÁAK viseli. Amint azonban a Térített Költségek együttes összege átlépi ezt a határt, az 50 millió euró a Magyar Állam által a még hátralévő szerződéses időszakban fizetendő rendelkezésre állási díj összegébe szétterítve beépül. Ezt követően a folyamat megismétlődik, és az 50 millió euró újbóli elérésekor a rendelkezésre állási díj a fentiek szerint ismét módosul. A főbb Térített Költség-elemek – nem kizárólagosan – a következő eseményekkel összefüggésben felmerült költségek: Építési szakasz: (a) (b) (c) (d) (e)
Az építéshez szükséges engedélyek kiadásának késedelméből eredő tőkeberuházási költségnövekedés, az ÁAK-nak nem felróható okokból; Régészeti feltárásból vagy veszélyes anyagok megtalálásából eredő tőkeberuházási költségnövekedés; Az elmúlt 50 év kedvezőtlen időjárási viszonyait meghaladó mértékű szélsőséges időjárásból eredő tőkeberuházási költségnövekedés; Állampolgári tiltakozó demonstrációból eredő tőkeberuházási költségnövekedés; A munkafolyamat leállását eredményező közigazgatási vagy bírósági határozatból eredő tőkeberuházási költségnövekedés, az ÁAK-nak nem felróható okokból;
7
(f)
(g) (h) (i) (j)
(k)
A Program Utak építéséhez szükséges földterületek késedelmes rendelkezésre bocsátása, vagy a vagyonkezelésbe adás késedelme, az ÁAK-nak nem felróható okokból; A Magyar Állam jogszabályba vagy a Szerződés rendelkezéseibe ütköző beavatkozása az építés folyamatába; A Magyar Állam kérésének megfelelő vagy az általa elfogadott módon az építési dokumentáción és a kivitelezésen eszközölt változtatások; Jogszabályváltozásból eredő tőkeberuházási költségnövekedés; A forgalomba helyezéshez szükséges engedély kiadásának késedelméből eredő költségnövekedés, az ÁAK-nak nem felróható okokból; A biztosítási díjaknak a szerződéskötéskor a teljes szerződéses időszakra előre jelzett biztosítási díjakat meghaladó – az ÁAK-nak nem felróható okból történő – növekedése.
Üzemeltetési szakasz: Régészeti feltárásból vagy veszélyes anyagok megtalálásából eredő üzemeltetési költségnövekedés; (m) Állampolgári tiltakozó demonstrációból eredő üzemeltetési költségnövekedés; (n) A munkafolyamat leállását eredményező közigazgatási vagy bírósági határozatból eredő tőkeberuházási költségnövekedés, az ÁAK-nak nem felróható okokból; (o) A Magyar Állam kérésének megfelelő vagy az általa elfogadott módon az építési dokumentáción és a kivitelezésen eszközölt pótlólagos változtatások; (p) Jogszabályváltozásból eredő üzemeltetési költségnövekedés; (q) A biztosítási díjaknak a szerződéskötéskor a teljes szerződéses időszakra előre jelzett biztosítási díjakat meghaladó – az ÁAK-nak nem felróható okból történő – növekedése; (r) Az üzemeltetési költségek tervezetten felüli növekedése, az ÁAK-nak nem felróható okokból. (l)
6.2 Szellemi alkotásokhoz fűződő jogok sérelme A Magyar Állam megtéríti az ÁAK-nak az egyes Program Utakkal kapcsolatban átadott dokumentációval összefüggő szellemi alkotásokhoz fűződő jogok sérelme miatt felmerülő költségeit. 7.
Mentesülési Események
Az ÁAK meghatározott események (a továbbiakban: "Mentesülési Események") bekövetkeztekor jogosult az építési határidők megfelelő meghosszabbítására, illetve a Térített Költségekre vonatkozó rendelkezések alkalmazására. A Mentesülési Események nem kizárólagos felsorolása a fenti 6.1 pontban található. A Mentesülési Események jogkövetkezményei alkalmazhatóságának feltétele, hogy
8
a Mentesülési Események bekövetkezte az ÁAK-nak nem felróható, és az hátrányosan befolyásolja az ÁAK szerződéses kötelezettségeinek teljesítését. 8.
Felmondás
8.1 Az ÁAK szerződésszegése A Szerződésben felsorolt esetekben (pl. az ÁAK elleni csőd-, felszámolási vagy végelszámolási eljárás, lényeges szerződésszegés a Program Utak meghatározott hányadán, a rendelkezésre nem állás vagy a teljesítési hibák nagy aránya, építési késedelmek, stb.) a konkrét szerződésszegési esettől függően a Magyar Állam – többek között – jogosult: (a) (b) (c) (d)
a szerződésszegés záros határidőn belül történő megszüntetését, orvoslását vagy kijavítási program készítését előírni; a rendelkezésre állási díj fizetését felfüggeszteni; az építési vagy üzemeltetési feladatokat a ÁAK költségén harmadik féllel elvégeztetni; vagy a Szerződést azonnali hatállyal (egészében vagy csak a szerződésszegéssel érintett Program Út tekintetében) felmondani.
Az ÁAK szerződésszegése miatt bekövetkező felmondás esetén a Magyar Állam az ÁAK-val az: (i) az amortizáció nélkül számított tőkeköltségek, plusz a Program Utak befejezéséhez szükséges építési költségek, plusz a finanszírozási megállapodások felmondásából származó felmondási költségek mínusz a Program Utakra az ÁAK által fordítandó azon költségek, amelyeket a Szerződés a lejáratkori visszaadás esetén elvégzendő állapotjavítási munkákra előír; illetve (ii) az amortizáció nélkül számított tőkeköltségek, plusz a Program Utak befejezéséhez szükséges építési költségek együttes összegének 90%-a, plusz a finanszírozási megállapodások felmondásából származó felmondási költségek összege közül a kisebb összeg megfizetésével számol el. 8.2 Állami szerződésszegés A Szerződésben felsorolt esetekben (pl. nem vitatott összegek kifizetésének 30 napon túli késedelme vagy elmulasztása, az ÁAK eszközeinek elvonása, a diszkriminatív, azaz kimondottan csak az ÁAK vagy az érdekkörébe eső személyek tekintetében hátrányos jogszabály-változással okozott költségek megtérítésének elmulasztása, stb.) az ÁAK jogosult azonnali hatállyal felmondani a Szerződést. A Magyar Állam szerződésszegése miatt bekövetkező felmondás esetén a Magyar Állam az ÁAK-val:
9
A) az ÁAK kockázataira és a tőkehozamra képzett biztonsági tartalékból számított fedezeti szorzószám és (i) az amortizáció nélkül a felmondás hónapjára számított tőkeköltségeknek, illetve (ii) a felmondáskor még be nem fejezett Program Utak építésére fordított költségek együttes összegének a szorzata, plusz B) a Szerződés felmondásából eredően az ÁAK-nál és a már megrendelt áruk, szolgáltatások, stb. szállítóinál felmerülő munkajogi költségek (végkielégítés, stb.) és az ezekhez kapcsolódó tanácsadói költségek, plusz C) a finanszírozási megállapodások felmondásából származó felmondási költségek együttes összege megfizetésével számol el. 8.3 Indoklás nélküli felmondás A Magyar Állam bármikor indok nélkül felmondhatja a Szerződést teljes egészében vagy meghatározott Program Utak tekintetében. Ebben az esetben a Magyar Állam az ÁAK-val elszámol, amelynek során az ÁAK-t illető összeg megegyezik az állami szerződésszegésből eredő felmondás esetére fizetendő összeggel. 8.4 Tartós vis maior esemény miatti felmondás Amennyiben a Szerződésben felsorolt vis maior események 90 napot meghaladóan fennállnak, bármely fél felmondhatja a Szerződést teljes egészében vagy meghatározott Program Utak tekintetében. A tartós vis maior esemény miatti teljes felmondás esetén a Magyar Állam az ÁAKval az: (i) az amortizáció nélkül a felmondás hónapjára számított tőkeköltségeknek, plusz (ii) a felmondáskor még nem befejezett Program Utak építésére fordított költségek együttes összege, plusz (iii) a Szerződés felmondásából eredően az ÁAK-nál és a már megrendelt áruk, szolgáltatások, stb. szállítóinál felmerülő munkajogi költségek (végkielégítés, stb.) és az ezekhez kapcsolódó tanácsadói költségek, plusz (iv) a finanszírozási megállapodások felmondásából származó felmondási költségek együttes összege megfizetésével számol el.
10
9.
Átadás lejáratkor
A Szerződés részletesen szabályozza a Program Utak üzemeltetésének és a kapcsolódó infrastruktúrának a Magyar Állam részére a Szerződés lejártakor történő visszaadását. Ennek keretében: (a) (b) (c) (d)
a felek közös bejárás útján ellenőrzik az utak állapotát; a felek egyeztetik az ÁAK által az átadásig megvalósítandó felújítási programot; a felek ellenőrzik az átadási állapot szerződésszerű megvalósítását; valamint az ÁAK teljesítési bankgaranciát nyújt az átadást előkészítő felújítási munkák teljesítésére.
10. Vitarendezés A felek a vitás kérdéseket megkísérlik békés úton, közvetítői (mediációs) eljárás alkalmazásával rendezni. Ennek sikertelensége esetén a felek bármelyike választottbírósági eljárást kezdeményezhet az UNCITRAL szabályai szerint. A választottbírósági eljárás helye Budapest, az eljárás nyelve pedig magyar vagy angol.
11
11. Kockázatmegosztás Kockázattípusok
Meghatározás
Magyar Állam
ÁAK
1. Tervezéssel, építéssel és fejlesztéssel összefüggő kockázatok 1.1
Nem megfelelő tervezés
1.2 A tervezés folyamatában beállt változás 1.3
1.4
A tervezési követelmények megváltoztatása a Magyar Állam által Tervezéssel és környezetvédelmi jóváhagyásokkal összefüggő késedelmek
1.5 Költségtúllépés 1.6 Határidők nem tartása 1.7
1.8 1.9 1.10
be
Előre nem ismert talajvagy helyszíni viszonyok (beleértve a régészeti és veszélyes anyag kockázatokat is) A munkaterület késedelmes átadása A terveknek nem megfelelő építés A terület biztonsági őrzésének felelőssége
A jogszabályoknak és a Szerződésnek nem megfelelő vagy hiányos tervezés. A tervezés részleteit egy előre meghatározott keretben és ütemterv szerint kell megvalósítani. Az ettől való eltérés tervezési és építési többlet költségekhez vezethet. A tervezés bővítése vagy módosítása a végleges elvárások meghatározását követően.
√ √
√
A Magyar Állam kéréséből fakadó késések vagy módosítási kérelmek. Az ÁAK kéréséből fakadó késések vagy módosítási kérelmek.
√
Az előzetesen tervezett költségek túllépése a Térített Költségek esetköreiben Az előzetesen tervezett költségek túllépése egyéb esetekben Az építési munkálatok elvégzésére rendelkezésre álló idő túllépése a Mentesülési Események körében Az építési munkálatok elvégzésére rendelkezésre álló idő túllépése egyéb esetekben Az előre nem ismert talaj- és helyszíni viszonyok a költségek megnövekedéséhez vezethetnek. Az előre nem ismert régészeti lelőhelyek vagy veszélyes anyagok feltárása a költségek megnövekedéséhez vezethet.
√
Az ÁAK akadályoztatva van a munkák megkezdésében a munkaterület késedelmes átadása miatt. Az előírtaknak nem megfelelő építés többletköltségekhez vezet. Az esetleges lopások és/vagy a munkaeszközökben és felszerelésekben okozott károk előre nem látható költségekhez vezethetnek.
12
√
√ √ √ √ √
√ √ √
Együttesen
1.11
1.12
A biztonsági követelmények folyamatos betartásának felelőssége a területen Harmadik személyek kártérítési igényei
1.13 Vis Maior 1.14 Jogszabályi változások 1.15
1.16
Az ÁAK vagy valamely alvállalkozó szerződésszegé se Nem kielégítő projekt menedzsment
1.17 Megbízással kapcsolatos költségés időtúllépések 1.18 Közművek által okozott késések 1.19 1.20
Az építési költségek inflálódása Tiltakozó megmozdulások
1.21 Környezetvédelmi előírások
1.22
Szellemi alkotások joga
A biztonsági előírásoknak meg kell felelni.
√
Az építési munkálatokból fakadó kártérítési igények (pl. zaj, károkozás)
√
Külső elháríthatatlan hatás, amely lényegesen akadályozza az ÁAK kötelezettségeinek teljesítését. A jogszabályok vagy a Szerződés teljesítésére alkalmazandó egyéb szabályok változása az előre meghatározott elvárások teljesítéséhez szükséges költségek növekedéséhez vezetnek. Szerződésszegés esetén többlet költségek, valamint késedelem merülhetnek fel, amennyiben új szerződő fél kijelölése válik szükségessé.
√ √
√
Az alvállalkozók közötti nem kielégítő koordináció.
√
Előfordulhat, hogy a projekttel kapcsolatosan többlet munkálatok válnak szükségessé a megbízás ideje alatt. A nem megfelelő költségszámítások további költségeket és a megbízás teljesítésének csúszását eredményezhetik. A közművek számára végzett előkészítő munkálatokat késleltethetik a közmű vállalatok. (pl. elektromos kábelek újrafektetése) Amennyiben az építési költségek inflálódása a vártnál nagyobb, az a költségek emelkedéséhez vezet. Tüntetők akadályozzák a munkaterület átadását vagy az építési munkák elkezdését. A munkaterület egyes részein specifikus környezetvédelmi szabályozásnak kell megfelelni. Helytállás a már építés alatt álló Program Utak tekintetében a Szerződés hatályba lépése előtt bekövetkezett környezetvédelmi károkért Helytállás az ÁAK-nak átadott szellemi alkotásokhoz fűződő jogok sérelméből eredő károkért
√
√
√ √ √ √
√
2. Rendelkezésre állási és üzemeltetési kockázatok
13
2.1 2.2
Rejtett hibák
építési
A rendelkezésre állást befolyásoló javítási és fenntartási munkálatok
2.3 Fenntartási költségek növekedése 2.4 Jogszabályi változások 2.5
2.6
Dolgozói vagy harmadik fél általi követelések Munkavédelmi kockázatok
2.7 Környezetvédelmi előírások
2.8
2.9
Nem megfelelően előrejelzett forgalmi adatok Az utak állapota a Szerződés lejártakor
2.10 Vis Maior
A projekt rejtett hibái miatt felmerülő többlet munkálatok költség- és/vagy időtúllépést eredményezhetnek. Egy vagy több sáv rendelkezésre állásának adott hosszúságban és időre történő megszűnését eredményező javítási vagy fenntartási munkálatok a rendelkezésre állási díj csökkenéséhez vezetnek. A vártnál nagyobb üzemi költségek, amennyiben azok – az ÁAK hibáján kívüli okból – a rendelkezésre állási díj meghatározott összetevőjét meghaladják. A jogszabályok vagy a Szerződés teljesítésére alkalmazandó egyéb szabályok változása az előre meghatározott elvárások teljesítéséhez szükséges költségek megnövekedéséhez vezetnek. A nem megfelelő vezetés következményeként balesetek vagy más egészségkárosító események következhetnek be. A munkavédelmi (egészségügyi és biztonsági) előírásoknak meg kell felelni. A munkaterület egyes részein specifikus környezetvédelmi szabályozásnak kell megfelelni. Helytállás a már építés alatt álló Program Utak tekintetében a Szerződés hatályba lépése előtt bekövetkezett környezetvédelmi károkért Alacsonyabb vagy magasabb számú jármű, különösen nehézgépjármű, alacsonyabb vagy magasabb fenntartási költségeket eredményezhet. Az utak állapota nem felel meg az állam kezelésébe történő visszaadáskor az erre előírt követelményeknek. Külső elháríthatatlan hatás, amely lényegesen akadályozza az ÁAK kötelezettségeinek teljesítését.
√ √
√
√
√
√ √ √
√
√ √
3. Egyéb kockázatok 3.1
Infláció
3.2 Árfolyam 3.3 Kamat 3.4 Biztosítás
A vártnál magasabb infláció a költségek megnövekedéséhez vezet. A várttól eltérő árfolyamok megnövekedett fenntartási és életciklus költségekhez vezetnek. A vártnál magasabb kamatlábak a finanszírozási költségek növekedéséhez vezetnek. A biztosítási díjak növekedése a megváltozott igények miatt. A biztosítási díjak növekedése a piaci kondíciók változása miatt.
14
√ √ √ √
√
√
√
