Szakmai beszámoló a Németországban a tömeges savtalanítás gyakorlati alkalmazásának megismerésére tett tanulmányútról

Szakmai beszámoló a Németországban a tömeges savtalanítás gyakorlati alkalmazásának megismerésére tett tanulmányútról

A látogatás programját Dr. Marcus Stumpf (Észak-Rajna–Vesztfáliai Levéltár, Müns-ter) és Dr. Helge Kleifeld (Neschen AG) szervezte meg számunkra. Brauweilerben Kleifeld úrral találkoztunk, aki magával hozta Bückeburgból Wilfried Feindt urat, aki az eredeti módszer kidolgozója volt, és még mindig részt vesz a továbbfejlesztésekben. Az érdemi, minden részletre kiterjedő tájékoztatást Volker Hingst úr, az Archiv-center West vezető restaurátora adta. Sajnálatos módon látogatásunk reggelén kiderült, hogy Stumpf úr (akitől elsősorban az iratok kiválogatására vonatkozóan vártunk információt) mégsem tud eljönni. Utólag e-mail-ben küldött néhány dokumentumot. Feindt úr pedig lemezen rendelkezésünkre bocsátotta az Alsó-szászországi Levéltárban végzett három éves előkészítő munka adatait (csak belső használatra). A Köln melletti Brauweilerben 2004 óta foglalkoznak a savasodás miatt fenyegetett levéltári iratok megmentésével, elsősorban a bückeburgi savtalanító módszert alkalmazzák. A technológiát eredetileg a német szövetségi kormány kezdeményezésére fejlesztették ki, de a magas költségek miatt a licencet 1996-ban eladták a Neschen AG-nak. Azóta ez a cég több papírsavtalanító berendezést készített, amelyek közül említést érdemel a Berlinben működő CoMa3 (Konservierungmaschine) és a Brauwei-lerben üzembe állított CoMa4, amelyekkel tömeges méretekben lehet konzerválni a savas iratokat. Mindezeken túl meg kell említeni a C900-as mobil egységet, amelyet a cég elad vagy bérbe ad partnereinek. A tömeges savtalanító gépek bármelyik, jelenleg használatos technológia választása esetén is csak azon iratok kezelésére alkalmasak, amelyeket a savasodás még nem tett törékennyé. Valamennyi módszernek vannak előnyei és hátrányai, ezek közé tartozik az, hogy egyes dokumentumféleségek nem kezelhetők vele (esetleg csak kézi módon). A Neschen által használt eljárással fotók, cink-oxidos másolatok kezelése nem lehetséges. A cég a savtalanítás előtt – külön megrendelésre – mikrofilmre is felveszi a kezelt iratokat, de ezt a partnerek nem kérik minden esetben. A cég bemutatófilmet bocsátott rendelkezésünkre. Ebben részletesen ismertetik vállalkozásuk múltját és az általuk végzett állományvédelmi eljárásokat. A fent említett gépek teljesítménye nyolcórás műszakokra számolva CoMa4: 5000 lap (éves szinten hozzávetőleg 120–130 ifm), C900: 1000–1200 lap (éves szinten közelítőleg 26– 30 ifm). A C900-as gép teljesítménye a kiszolgáló személyzet létszámától függ. A gép működtetéséhez egy ember is elegendő, de ebben az esetben természetesen kisebb a teljesítmény. A Neschen cég gépében nagyméretű dokumentumokat is lehet kezelni, mert a munkafelület szélessége 900 mm. Az Archivcenter Westben végzett savtalanítási eljárást megelőzően a cég részletes, az iratanyag állapotát felmérő vizsgálatot végeztet partnerével egy állandó kérdéskatalógus alapján. Az így kapott eredmények ismeretében köt a Neschen megállapodást megrendelő partnereivel a konzerválás kivitelezésére. Az iratokon végzett munkákat részletesen dokumentálják minden ügyirathoz egy kísérőlapot (két példány-ban) csatolva, amelyet a későbbiekben véglegesen az akta mellett őriznek.

Magyar Országos Levéltár http://www.mol.gov.hu

1


A savtalanítás előkészítésének alábbi fázisai vannak: • az egyes ügyiratok szétválasztása • az iratokat összetartó kapcsok, fűzések eltávolítása • a szakadt iratok megragasztása (abban az esetben, amikor az írott részt érint, vagy veszélyeztet) • az iratok gépi fóliózása (számozása, igény szerinti jelzetelése) • az iratok kiválogatása abból a szempontból, hogy mely lapok alkalmasak a gépi kezelésre, és melyek csupán a kézire („bypass”), illetve vannak-e olyan lapok, amelyek egyáltalán nem kezelhetők állapotuk vagy megjelenési formájuk (fotó, cinkoxidos másolat) miatt A fenti munkák egy részét az irat- és levéltárakban is el lehet végezni. Ezek közé tartozik az ügyiratok előzetes, darabszintű rendezése, valamint a fotók és cink-oxidos másolatok kiválasztása. Tapasztalataik szerint a levéltárosok betanítás után és a kérdezés lehetőségének birtokában, 90%-os sikerrel ki tudják válogatni a savtalanításra nem küldhető iratokat. A cég felkínálja ugyanakkor a lehetőséget partnereinek, hogy – munkaerőhiány esetén – minden munkafázist maga végez el. Ez természetesen megemeli a költségeket. Az iratok fóliózását és a kézi kezelés szükségességének megállapítását minden esetben a cég végzi. A fóliózást egy speciális, számítógép-vezérlésű gép végzi, amellyel 20–25 karaktert lehet az iratokra nyomtatni anélkül, hogy az irat felületét a gép megérintené. A gép beszerzési költsége azonban meglehetősen magas: 30–35 000 euró. Ez az eljárás biztosítja, hogy a kezelés végén az akták eredeti rendje helyreállítható legyen. Brauweiler-ben az iratokat a korábbi levéltári fóliózástól függetlenül újra leszámozzák. A CoMa4 gép működését részletesen bemutatták nekünk, kérdéseinkre válaszoltak és megengedték, hogy fényképezzünk. A tényleges savtalanítás hozzávetőleg 4 percet vesz igénybe: az egyes lapokat futószalagra helyezik. Ez vékony fém rudacskákból álló szállítószalagok között a gépben lévő konzerváló folyadékba juttatja a papírt, majd onnan tovább a szárító egységbe, ahol kétszer halad át. A száraz, savtalanított iratok az adagoló hely fölött lévő rekeszekben gyűlnek össze. Ez lehetővé teszi, hogy egy ember kezelje a gépet. Feladata az iratok laponkénti adagolása, a készen kikerült iratok csomóinak rendezése és kiemelése. A gép hátsó részét a fejmagasságban elhelyezett monitoron kíséri figyelemmel. A korábbi, C900-as gépben a papírok a szárítás alatt is a fém szállítószalagon maradtak, ami az iratok sérülését eredményezhette, ezért a 40g/m² tömegűnél vékonyabb papírlapok kezelésére nem alkalmas. A továbbfejlesztett változatban a fémszalagot műanyagra cserélték ki. A kézi kezelés időtartama ezen a gépen szintén 4 perc/lap. A C900-ast nem láttuk, mert máshol állítják fel, helyet adva az ősszel érkező, könyvek kezelésére tervezett gép számára. A szárítást követően a cég munkatársai helyreállítják az iratok sorrendjét, a dokumentumokat savmentes palliumba helyezik, és csatolják hozzá a kísérőlapot. A savmentes palliumokban lévő iratokat dobozolva adják vissza a megrendelőnek. A dobozok minőségét a szerződés tartalmazza. A levéltárak nem minden esetben engedhetik meg maguknak


2


a savmentes doboz használatát, hanem a lényegesen olcsóbb, pufferanyagot tartalmazó, de nem savmentes alapanyagból készült dobozokat alkalmazzák. A kézi kezelést 50 literes medencében végzik, kétnapi folyamatos használat után az oldatot frissre cserélik. Jelenleg ezt a munkát csak a cég szakemberei végzik – több évtizedes restaurátori tapasztalattal. A technológia magyarországi meghonosításakor erre figyelemmel kell lenni, vagyis csak gyakorlott restaurátor (akit a Neschen cég betanít és erről „bizonyítványt” ad) munkáját lehet elfogadni. Az eljárás következtében nemcsak a papír savtalanítására nyílik lehetőség, hanem a kezelőoldat (ami a fixáló, savtalanító és utánenyvező vegyszereket egy fürdőben tartalmazza) egyes szennyeződéseket is kimos belőle, valamint bizonyos mértékben megerősíti a papír szerkezetét, ezáltal javítja fizikai tulajdonságait. Értesültünk arról, hogy Németországban folyamatban van a savtalanítás hatékonyságának minősítésére alkalmas szabvány kidolgozása. A munkához a Klug cég nagy menynyiségű, meghatározott minőségű, facsiszolat tartalmú, 4,5 pH-értékű, savas kísérleti papírt készített. Ezt a papírt használják a savtalanítás eredményének megállapítására; a levéltári iratokkal egy időben átengedik a gépen, majd elvégzik rajta a szükséges (részben a minta megsemmisülésével járó) vizsgálatokat. A bückeburgi technológia hátránya, hogy bekötött iratanyagot nem lehet kezelni a jelenlegi eljárással. Bevett gyakorlat, hogy a német levéltárakban hagyományosan bekötve őrzött iratokat a kötet szétszedése után kezelik. A kötés visszaállítása, vagy az iratoknak dobozokban való őrzése ugyancsak a levéltár döntése szerint történik. Terveik között szerepel egy hatékonyabb, fejlettebb gép építése még ez év folyamán. A Neschen cég munkatársai tájékoztattak arról, hogy az Archivcenter Westben állítják fel a könyvek savtalanítására kifejlesztett gép kísérleti példányát 2006 őszén. A két hónaposra tervezett tesztelési időszakot követően (a tapasztalatok alapján szükség szerint módosítva azt) készítik el a prototípust, ami az év végére használható lesz. Könyvek kezelésére alkalmas mobil egység fejlesztése nem szerepel a cég tervei között. A savtalanító oldatot az erre a célra kialakított helyiségben készítik el saválló acélból készült berendezésekben. A felhasznált víz ozmózisos módszerrel ionmentesített. A kész kezelőszert a tároló tartályokból csőrendszeren vezetik be a savtalanító gépbe. A friss oldat bekeverését a savtalanító gépben lévő oldat koncentrációjának ellenőrzése alapján végzik akkor, amikor az már a kívánatosnál kevesebb hatóanyagot tartalmaz, mivel a papírok részben felszívták belőle. Végezetül egy rövid táblázatban foglaltuk össze tapasztalatainkat, mindazokat az érveket, amelyeket a technológia hazai meghonosítása előtt érdemes átgondolni. Egy magyar magáncég tervezi, hogy néhány hónapon belül vállalja iratok tömeges savtalanítását a Neschentől vásárolt C900 típusú géppel. Ebből következően a levéltáraknak azt kell majd mérlegelniük, hogy igénylik-e ezt a szolgáltatást vagy sem. Azt is szükséges megfontolni, hogy megvárják-e a másik módszer hazai elindítását.


3


Az eljárás általános érvényű előnyei és hátrányai (a többi savtalanítási eljárásokéhoz hasonlóan) a szakirodalom alapján ismertek, itt csak a hazai levéltárakbeli alkalmazás mérlegeléséhez fontos szempontokat szerepeltetjük.

A technológia előnyei A lapok egyéni kezelést kapnak, ennek következtében a papír élettartama megnő, és fizikailag is megerősödik. A Neschen cég hajlandó eladni a technológiát. Az irat darabszintű kezelése, ehhez képest viszonylag gyors eljárás + nem keveredhet az iratanyag. Az elvégzett munka pontos adminisztrálása.

A technológia hátrányai Nagy munkaköltség hárul a levéltárakra a kezelés előkészítésekor, a munka egy részét maguk is elvégezhetik. Egy darab C 900-as géppel a levéltárakban őrzött veszélyeztetett iratanyagnak csupán csekély részét lehet kezelni (26–30 ifm/év). A savtalanítási technológia magyarországi meghonosításával kapcsolatban még nyitott kérdések vannak. Sok éves tapasztalat szerint különböző, információvesztéssel nem járó, esztétikailag esetleg zavaró elváltozások előfordulhatnak az iratokon (elszíneződés, az írás megfutása, árnyék, Newton gyűrűk stb.). Kötetek kezelésére csak a kifejlesztett speciális gép ad majd lehetőséget. Fotók és cink-oxidos másolatok nem kezelhetők.

A kezelés árára vonatkozóan nem tudtak pontos információt adni, mert az számos körülménytől függ és csak az adott (előzetesen megtekintett és a levéltár által kitöltött 73 pontból álló kérdéskatalógus alapján ismert) irategyüttesre vonatkozik.. Mindenesetre olcsóbbnak tartják a többi módszernél (ezt a születő könyvkezelő gépre vonatkozóan külön hangsúlyozták). Előnyként említették, hogy a használt kezelőoldat nem veszélyes hulladék, beereszthető a közcsatornába. A brauweileri Archivcenter West egy középkori kolostorban kapott helyet. Ugyanitt működik az Észak-Rajna–Vesztfáliai tartomány Levéltári Igazgatósága és egy központi restauráló műhely. A műhely megtekintésére nem volt lehetőségünk, viszont megnézhettük a nemrég (át?)épített új levéltári raktárakat. A raktárakba klímarendszert nem építettek be, a tervezésnél és a felhasznált anyagok kiválasztásánál azonban a klimatikus körülmények stabilan tartását nagymértékben elősegítő megoldásokat alkalmaztak. Az épület a kolostor ősparkjában van, a levegőtisztítás mellőzhető. Raktáranként 8 db érzékelővel folyamatosan mérik a hőmérséklet és a relatív páratartalom értékeket, amelyek alapján a


4


számítógépes rendszer jelzi, hogy a spalettákkal beárnyékolt ablako(ka)t mikor és mennyi időre kell kinyitni. A falakat vastag, rücskös vakolat fedi, amelynek anyaga nagy mennyiségű párát képes felvenni és leadni. Vagyis csökkenti és lassítja a változásokat. A járófelület anyaga ugyancsak speciális anyagból készült. A bemutatott (és megkapott) diagramok mutatják, hogy a külső paraméterek napi ingadozása szinte hatástalan a raktár hőmérsékletére és páratartalmára. Követendő, energiatakarékos megoldás! (A kiépítése azonban extra költséggel jár.) Egy raktárt, a színes filmek tárolására szolgáló helyiséget láttak el klímaberendezéssel. A hűtött előtérrel ellátott raktár hőmérséklete néhány Celsius fokkal van a fagypont fölött. Két, különböző hőmérsékletű helyiség szolgál az anyagok fokozatos akklimatizálására.

Lipcse, Preservation Academy (PAL), 2006. június 22. Lipcsei látogatásunk programját Rober Vossen, a cég kereskedelmi vezetője szervezte meg. A technológiát André Lacroix, a CSC savtalanítási technológia működtetéséért felelős vezető ismertette. Előzetes kérésünket arra vonatkozóan, hogy az eljárást igénybe vevő intézmények képviselőivel is találkozhassunk, csak részlegesen tudták teljesíteni: Renate Franke asszony (a Deutsche Bücherei könyvtárosa) jött el a beszélgetésre. A Szászországi Állami Levéltár is ügyfeleik közé tartozik, de onnan nem jött képviselő. A Preservation Academy-t 2003-ban alapították Lipcsében, de a hozzávetőleg 30 alkalmazott több évtizedes tapasztalatokkal rendelkezik. A látogatás elején bemutatott prezentáció alkalmával megtudtuk, hogy az intézmény nem csupán papírsavtalanítással foglalkozik, hanem minden, a konzerválás és restaurálás körébe tartozó tevékenységgel, a kiállítás rendezést és kutatás–fejlesztést is beleértve. Jelenleg a tinta- és festékmarástól károsodott anyagok konzerválására keresnek megoldást. Az ilyen lapokat papírhasítással erősítik meg. A közelmúltban dolgozták ki a korábban használt, savassá vált cellulózacetát fólia eltávolításának módját. A koncentrációs táborok iratainak egy részét ezzel a módszerrel restaurálták. A károsodási folyamat előrehaladásával az írás lassan olvashatatlanná válik, ezért a fóliát sürgősen el kell távolítani az iratokról. A kiváló eredményt láttuk, de a delaminálásra használt vegyszer összetételét nem adhatták meg, mivel azt szakmai titokként őrzik. A cellulóz-acetáttól megszabadított iratokat savtalanítják, majd digitalizálják. A penészes iratokat gammasugárzással fertőtleníttetik, mivel az etilén-oxid használata már ott is tilos. A penészes anyaggal való munkavégzésre vonatkozó technikai szabványt utólag megküldték. Az intézménynél az úgy nevezett Book saver CSC savtalanítási eljárással kezelik a könyveket és levéltári anyagokat. E spanyol technológia továbbfejlesztésében Prof. Dr. Gerhard Banik és Prof. Dr. Wolfgang Wächter vett részt. Könyv- és iratsavtalanító berendezés mellett a PAL rendelkezik a térképek konzerválásában nélkülözhetetlen nagy felületű présgéppel is. Legfőbb referenciájuk a Geheimsarchiv, Deutsche Bücherei (Német Nemzeti Könyvtár) és a Bach-gyűjtemény. A köteteket és iratokat nagyobb csomókban savtalanítják, ezért a levéltári egységek megbontására nincs szükség. Ez az eljárás nem igényli az iratok darabszintű rendezését, a Magyar Országos Levéltár http://www.mol.gov.hu

5


kapcsok és fényképek eltávolítását. A magyarországi levéltárak személyi állományát ez az eljárás csupán kevéssé terhelné meg. Viszont a szálas iratok kezelése egyelőre nem megoldott, eddig többnyire köteteket vagy aktában lefűzött iratokat kezeltek. A köteteket a kezelőtérben lévő polcokra állítják, külön megtámasztás nélkül. Ennek eredményeként annak kinyitása csak óvatosan történhet, mert az „elszabadult” kötetek kihullását meg kell akadályozni. Az iratok biztonságos (sérülésmentes) kezelésének módját még ki kell dolgozniuk. A technológia hazai meghonosítására csak vegyes vállalat keretében nyílhat lehetőség. A nemzetközi együttműködésben példaértékű a cég szentpétervári leányvállalata. A tapasztalatok szerint a konzerválás megkezdése a kapcsolatfelvételt követő 9–12 hónapban lehetséges. Vegyes vállalat alakítása esetében a Magyarországon dolgozó restaurátorok elméleti és gyakorlati képzését a PAL magára vállalja. (A cég képviselői nem ismerik a magyar könyv- és papírrestaurátorok képzettségének és munkájuknak színvonalát, a helyzet ismertetése az adott körülmények között – egy esetle-ges együttműködésre tettek javaslatot prezentáció keretében – nem volt aktuális. Természetesen, ha reális tárgyalás lehetősége merül föl hazai oldalról, hangsúlyozni kell, hogy képzett magyar restaurátor alkalmazása esetén csak a technológia betanítása szükséges). A képzés során nagy hangsúlyt fektetnek a gyakorlati ismeretek elsajátítására. A vegyes vállalat alapításába csak akkor érdemes belekezdeni, ha biztosítható a megrendelések folyamatossága. Ezt a hazai viszonyok között a közeljövő-ben valószínűleg nem lehet garantálni. A PAL nyitott arra is, hogy csekélyebb iratmennyiség esetében közös vállalat helyett mobil egységgel végzi el a savtalanítást/konzerválást, de tapasztalataik szerint ez esetben is a költségek relatív elfogadható szinten tartásához legalább 5 tonnát (160–170 ifm) kell évente kezelni. Az intézmény lipcsei központjában álló gép éves szinten 200 tonna (6–7000 ifm) kezelésére alkalmas. A kilogrammonkénti kezelési költség jelenleg Németországban 20–30 € (600–900 €/ifm) között ingadozik, tehát a mobil berendezés működtetése évente minimum 100 000 €-ba kerül, ami a jelenlegi árfolyammal számolva kb. 28 millió forintnak felel meg. Más országra vonatkozóan nem tudnak árat adni, mert az nagyon sok tényezőtől függ. Az árajánlat elkészítése előtt minden esetben helyszíni szemlét tartanak a várható feladat pontos felmérésére. Az előkészítés egyes részfeladatait az adott intézmény alkalmazottjai is elvégezhetik megállapodás szerint. A technológia hátránya, hogy csupán az iratok állapotának stabilizálására képes, de javítani nem tud rajtuk. A cég által végzett mesterséges papíröregítő eljárások során szerzett tapasztalatok azt mutatják, hogy a savtalanítás hatására az iratok állapota hosszú időre állandó marad. Általában nem készítenek biztonsági másolatot a kezelésre kerülő dokumentumokról. A megrendelő kérésére mikrofilmet és/vagy digitális másolatot készítenek, külön díjazásért. A koncentrációs táborok iratait eleinte lemásolták ugyan, de az eredmények (semmi probléma nem adódott) és a költségek ismeretében egy idő után elállt ettől a megrendelő. Az intézmény látogatása során lehetőségünk nyílt tapasztalatcserére a Deutsche Bücherei (Német Nemzeti Könyvtár) egyik könyvtáros munkatársával. Beszámolt arról,


6


hogy Németország harmincéves programot dolgozott ki kulturális öröksége védelme érdekében. Kifejezte elégedettségét a konzerválás eredményeivel kapcsolatban. Korábban saját restauráló részlegükben a Battelle-módszerrel savtalanítottak, de az sok nehézséggel járt, különösen azért, mert fémet tartalmazó anyag nem kerülhet a gépbe. Sok kötetet azonban fémdróttal fűztek föl. Nemzeti könyvtár lévén minden könyvüket savtalanítani kell. Sajnos válogatási szempontokat nem tudott nyújtani, mert a könyvtár polcról polcra halad az időhatárok alapján fontossági sorrendbe állított állományrészek savtalanításával. Azon belül nem válogatnak. Most nincs elég pénzük arra, hogy a nem kötet formájú anyagaikat is kezeltessék. Minőségellenőrzést maguk nem végeznek, a kezelés hatékonyságáról a PAL-tól kapott, független laboratórium által kiállított tanúsítvány elegendő számukra. Ezek a (nagyon drága) vizsgálatok a felületi- és az extrakciós pH-értéket, valamint a lúgos maradék mennyiségét adják meg. Kérdésünkre, hogy miért nem választották a Neschen módszert, azt válaszolta a Deutsche Bücherei képviselője, hogy döntésük idején (és ez még jelenleg is így van) csak egyedi lapok vizes oldattal végzett kezelésére vállalkozott a Neschen cég. Végezetül a fentebbihez hasonló táblázat mutatja a technológiában és az intézménnyel való együttműködésben rejlő lehetőségeket és korlátokat. Az eljárás előnyei Nagy mennyiségű papíralapú iratanyag kezelésére ad lehetőséget. Csekélyebb előkészítő munkát igényel a levéltáraktól. Alkalmas kötött iratok és könyvek, fényképek és cinkoxidos másolatok kezelésére is.

Az eljárás hátrányai A technológiához csupán vegyes vállalat alapítása, ill. mobil egység telepítése keretében lehet hozzájutni, ami a mainál stabilabb gazdasági hátteret feltételez. A technológia csupán konzerválja a papír állapotát, de azon nem képes javítani. A kezelőszer egy része fehér por formájában kiválik a dokumentum felületén. Ezt a szárítás/szellőztetés után el kell távolítani. Az iratok sérülésmentes kezelési módját ki kell még dolgozni. A sötét, nyomtatott felületeken az esetek 2–5%-ában Newton gyűrűk jelennek meg (ez illusztrációkon zavaró)

Mintasavtalanítást mindkét helyszínen végeztettünk. A Neschen szinte valamennyi iratot azonnal kezelni tudta, ezek összehasonlítása, illetve állományvédelmi szempontú analizálása vélhetőleg hamarosan megtörténik. A lipcsei iratmintákat a folyamat hosszabb időtartama miatt nem tudták ottlétünk alatt kezelni, hanem azokat, a pH-mérési adatokkal együtt, később postai úton megküldik.


7


Bármelyik savtalanítási eljárás kiválasztása előtt javasoljuk a pontos állományvédelmi vizsgálatot és középtávú költségvetés elkészítését. Továbbá fontos lenne intézményvezetői szinten egy középtávú program kidolgozása is. Budapest, 2006. június 28.

Schramek László levéltáros Pest Megyei Levéltár

Rácz Attila levéltáros Budapest Főváros Levéltára

Albrechtné Kunszeri Gabriella főrestaurátor Magyar Országos Levéltár


8

Szakmai beszámoló a Németországban a tömeges savtalanítás gyakorlati alkalmazásának megismerésére tett tanulmányútról

Recommend Documents