SZAKKÉPZÉS-FEJLESZTÉSI KONCEPCIÓ KEM

1

SZAKKÉPZÉS-FEJLESZTÉSI KONCEPCIÓ KEM 2013-2020

Az iskolarendszerű szakképzés fejlesztésének rövid és középtávú terve Komárom-Esztergom megye, a szakképzés irányainak és a beiskolázás arányainak terve 2013.04.07. KEM MFKB

[Ide írhatja a szöveget]

Oldal 1

Tartalomjegyzék

2

Tartalomjegyzék .................................................................................................................... 2 1

Bevezetés ....................................................................................................................... 4 1.1

Összefoglalás ........................................................................................................ 5

2

Célok beazonosítása (Széll Kálmán Terv 2.0, KEM) ............................................... 6

3

Helyzetelemzés, alapvető felvetések ......................................................................... 6 3.1

Népesség (2011. évi népszámlálás) .................................................................. 6

3.2

Gazdaság ............................................................................................................... 7

3.3

Oktatás, Szakképzés, Mesterképzés ................................................................. 7

3.4

Megyei szakképzés, oktatás ................................................................................ 8

4

Mesterképzés ................................................................................................................. 9

5

Pályaorientáció, pályakövetés ................................................................................... 10 5.1

Fiatalkori munkanélküliség................................................................................. 10

6

A gyakorlati képzés, tanulószerződések ................................................................. 11

7

Rövid távon megoldandó feladatok .......................................................................... 11

8

Koncepció ..................................................................................................................... 12 8.1

Előzmények .......................................................................................................... 12

8.1.1

Kiinduló pont ................................................................................................ 12

8.2 Tartalmi javaslat a megyei fejlesztési és képzési bizottságok által kidolgozandó szakképzés fejlesztési koncepcióra ..................................................... 15 9

Helyzetelemzés ........................................................................................................... 16 9.1 Jogszabályi környezet vizsgálata, meghatározó rendelkezések értelmezése, felvázolása, az összefüggések feltárása. ............................................ 16 9.2

Közigazgatási, intézményi, szervezeti struktúra elemzése .......................... 16

9.3

Megyei szakképzési, gazdasági, munkaerő-piaci helyzetkép ...................... 17

9.3.1

Intézménystruktúra...................................................................................... 17

9.3.2

Szakmastruktúra.......................................................................................... 17

9.4 Beiskolázási és kibocsátási adatok (itt az általános iskolai tanulólétszámokat is szükséges feldolgozni) .............................................................. 18 9.5

Tanulólétszámra vonatkozó prognózis (az előző pont adataira építve) ..... 22

9.6

RFKB -k és MFKB -k döntései, azok érvényesülése ..................................... 22

9.7 A szakképzett munkaerő kereslettel kapcsolatos kamarai kutatások elmúlt 5 éves adatainak elemzése ........................................................................................... 31

-2-

9.8

Várható szakközépiskolai tanulói létszámok és arányszámok .................... 42

9.9

Képzőhelyek száma, nagysága ........................................................................ 46

9.10

Tanulószerződések száma, szakmák közötti megoszlása ........................... 47

10

Vállalati hajlandóság a szakképzésben ............................................................... 49

11

Ismert beruházások és azok várható hatása ...................................................... 56

11.1

SWOT –analízis, a fentiek alapján a szakképzés állapota ........................... 59

11.2

MKIK GVI Következtetések ............................................................................... 60

12

A megyei szakképzés és a köznevelési rendszer kapcsolata.......................... 63

13

A szakképzés-fejlesztési koncepció kidolgozásának szempontjai .................. 73

13.1

Javasolt alapelvek: .............................................................................................. 73

13.2

A szakképzés eredményességének növelése ................................................ 74

13.3

Az esélyegyenlőség biztosítása ........................................................................ 74

13.4

A szakképzési intézményrendszer rugalmasságának növelése.................. 74

13.5

Finanszírozhatóság biztosítása......................................................................... 75

13.6 A gazdasági kamara, a munkaadók részvétele a szakképzési feladatok megvalósításában ........................................................................................................... 75 13.7

Fejlett információs rendszerek kialakítása ...................................................... 75

14

Táblázatok jegyzéke ............................................................................................... 76

15

Információ forráshelyek, irodalom jegyzék .......................................................... 77

-3-

3

1 Bevezetés

4

Gondoljuk újra az oktatást: beruházás a készségekbe a jobb társadalmi-gazdasági eredmények érdekében. Az európai oktatási és képzési rendszerek továbbra sem biztosítják maradéktalanul a munkaerőpiacon elvárt készségeket, és nem működnek együtt a kívánt módon a vállalkozásokkal vagy a munkaadókkal annak érdekében, hogy közelebb hozzák egymáshoz a tanulmányok során szerzett tapasztalatokat és a munka során valóban szükséges ismereteket. A készségigények és a készségkínálat közötti összhang hiánya Európa versenyképességének szempontjából egyre nagyobb aggodalomra ad okot1. A fenti hivatkozott dokumentum kihívásai nálunk is többségében állnak. Ugyanakkor szerencsések is vagyunk, a strukturális átalakítások megtörténtek (folyamatban vannak). A működési kérdések, feladatok megoldása következik. A szakképzési koncepció elkészítése fontos eleme ennek a folyamatnak. Valójában, a területfejlesztési koncepció és program, a köznevelési fejlesztési terv és a szakképzési koncepció és terv szerves egységet alkotnak, ezért is fontos az érintett szervezetek jó együttműködése. A fő kihívásunk a vállalatok és munkáltatók igényeinek és szakképzés kínálatának harmóniáját megtalálni. Közös feladatunk továbbá a szakmák és a fizikai munka tiszteletének társadalmi elfogadottságának növelését elősegíteni. A 21. századi modern előrevivő technológiáinak használatát minden szinten támogatni. A Bizottság a munkája során elfogadva a duális képzés fontosságát, arra is figyelemmel volt, hogy nagyüzemi körülmények között sorozatgyártást végző nagyvállalatok. szakképzési igénye a jövőben igen korlátozott: . Természetesen előnyt jelenthet a releváns szakmunkás végzettség főleg a későbbiekben felsorolt hiányszakmákban, szakmacsoportokban. Fontos információ a megyei munkaerőpiacon, hogy a létszámtartás mellett és a fluktuációs folyamatok miatt, évente mintegy félszáz fő felvételével lehet számolni a fizikai állománynál.

1

Gondoljuk újra az oktatást: beruházás a készségekbe a jobb társadalmi-gazdasági eredmények érdekében. Európai Bizottság. 2012.11.20. Strasbourg

-4-

A manuális tehetségek felemelése, megtalálása kiemelten fontos. Az út fontos elemei a sikeres szakmunkásokon, sikeres szakmákon és sikeres cégeken át vezet. Valójában a társadalom megbecsülése, befogadása minden problémát megoldhatóvá tesz. Tegyünk ezért!

1.1 Összefoglalás a) Ez a dokumentum a Komárom-Esztergom megyei, Megyei Fejlesztési és Képzési Bizottság (MFKB) „Szakképzési és Fejlesztési koncepció”ja ami az iskolai rendszerű szakképzés fejlesztésének KomáromEsztergom megyére vonatkozó, a szakképzés irányainak és a beiskolázási arányok rövid és középtávú tervét tartalmazó koncepcióját tartalmazza. (2013-2020) b) A végleges koncepció a megye Területfejlesztési koncepciójának és tervének szerves részét képezi, amelynek készítője a KEM Önkormányzata. c) A bizottság együttműködik a „Köznevelési Koncepció” előterjesztés elkészítésében az Oktatási Hivatal képviselőivel.

d) Területi hatálya: Komárom- Esztergom megye területe

e) A koncepció hatálya kiterjed a Komárom- Esztergom megye területén lévő, illetve ott szakképzési tevékenységet folytató intézményekre, továbbá a velük kapcsolatban álló állami, önkormányzati, érdekvédelmi szervezetekre, a Komárom – Esztergom Megyei Kereskedelmi és Iparkamarára, vállalkozásokra.

-5-

5

2 Célok beazonosítása (Széll Kálmán Terv 2.0, KEM) 

A kormány célja a szakképzés minőségének fejlesztése és munkaerő-piaci relevanciájának erősítése. A kombinált szakképzési reform javíthatja az egyén, a munkaadó és ezáltal az ország versenyképességét (Széll Kálmán Terv 2.0)



Ennek jegyében 2011 végén módosításra kerültek a szakképzésről, valamint a szakképzési hozzájárulásról és a képzés fejlesztésének támogatásáról szóló törvények. Az új jogszabályok rendelkeznek olyan 2012-ben és 2013-ban életbe lépő változásokról, amelyek alapvető célja összehangolni a duális rendszerű képzés erősítése révén a szakképzést a gazdasági igényekkel.



A szakképzési törvény növeli a gazdasági kamarák felelősségét a képzés gyakorlati megvalósításában.



Sor kerül a térségi integrált szakképző központok átalakítására a szakképző iskolai rendszer átláthatóbbá és hatékonyabbá tétele érdekében.



A tanulószerződés rendszere kiterjed majd a tanulószerződéssel eddig nem oktatható szakmákra is.



2012-2013 folyamán megjelennek az új szakképzési törvény végrehajtási rendeletei és lezajlik a teljes tartalmi újraszabályozás. Az EU-s támogatási programok ezen intézkedések megvalósulását fogják szolgálni.



A fentiek keretében készül a megyei szakképzési koncepció. Meg kell találni azokat a problémákat, lehetőségeket, amelyek megoldása segíti és gazdagítja a térséget, ezáltal az egész fejlődéséhez is hozzájárul.

3 Helyzetelemzés, alapvető felvetések 3.1 Népesség (2011. évi népszámlálás) 

A megye népessége összesen 304628 fő, 158679 nő és 145949 férfi.

-6-

6



Az öregedési trend növekedést mutat: egyre tovább élünk. Ugyanakkor a születések száma, így a beiskolázottak száma is folyamatosan csökkenést mutat, mind a fiúknál, mind a lányoknál.

3.2 Gazdaság 

A megye gazdasága az „összehasonlító adatok 2012” tükrében a Közép –Dunántúlon és országosan is kiemelkedő. A aktivitási ráta, foglalkoztatási arány, munkanélküliségi ráta a régióban a legjobb, országosan is a legjobbak között van.



A beruházás 378 700 FT/lakos ugyancsak a legjobb



Egy lakosra jutó ipari termelési érték 7 294,6 EFT ugyancsak a legjobb érték az országos adat több mint háromszorosa



Összefoglalóan a megye jó pozícióban van, remélhetően a gazdaság újra növekedésnek indul.



A megyei székhelyű ipar 2012 termelésében a meghatározó a feldolgozóipar 1991 md 30 807 dolgozó, ezen belül a gépipar 1613 md 20705 alkalmazott. A gépiparon belül a két meghatározó számítógép, elektronika, optika… 754 md, 6378 alkalmazott és a járműgyártás 559 md, 5721 alkalmazott. KSH KOMAL 13. tábla



A kereset gazdasági ágak szerint a legmagasabb a villamos energia, gáz-, gőzellátás, légkondicionálás havi nettó átlagkereset fizikai állomány 195 288 Ft. Feldolgozóipar ugyanez: 124 703 Ft. A mezőgazdaságban ugyanez: 124 703 Ft. (fizikai) KSH KOMAL 4. tábla.

3.3 Oktatás, Szakképzés, Mesterképzés 

A 21. század új kihívásokat hozott a tudás alapú társadalmat lassan computerizált tudásalapú társadalomnak hívjuk. Sok minden globálisan létezik és működik. Ugyanakkor Európában – Magyarországon- csökken a népesség, a dilemma az, hogyan őrizzük meg versenyképességünket.

-7-

7



Az EU „Liszaboni stratégiá”-ja 2010–re a világ legversenyképesebb tudásalapú társadalmát tervezte felépíteni. Ehhez kapcsolódóan 2002–ben a koppenhágai folyamat az oktatás - szakképzés megújítását tűzte zászlajára. Átláthatóság, rugalmasság és a tanulók támogatása. A szakképzés vonatkozásában a munkaerő piaci elvárásoknak való megfelelés.



Nagy figyelmet fordítanak a fiatalkori munkanélküliségre, idegennyelv- tudásra valamint a digitális írástudásra.



Két évente mérik az előre haladást és azt az érintett tagállami miniszterek, megvitatták, megvitatják.



Végül 2012 december 20. –n megszületett a „Gondoljuk újra az oktatást beruházás a készségekbe” kiemelten kívánja kezelni a korai iskola elhagyást, a fiatalkori munkanélküliséget.



A magyarországi befogadó szakképzés kiemelt figyelmet érdemel. Az elkészült koncepciók programok a fentieknek megfelelnek megkönnyítve a pályázási lehetőségeket.

az

3.4 Megyei szakképzés, oktatás 

A népesség, azon belül a közoktatásba belépők száma is folyamatos csökkenést mutat. A megyében jelenleg 53 szakképző intézmény működik, döntően állami tulajdonban.



A képzési idő 3 évre rövidült a cél egyrészt a gyakorlati képzés nagyobb arányban jelenjen meg a képzésben. A német duális képzés a modell.



A TISZK–ek szerepének tisztázása fontos lenne. El kell végezni a szükséges racionalizálásokat (infrastruktúra, párhuzamosságok).



A szakképzet munkaerő a versenyképességünk záloga. Meg kell szüntetnünk közösen a közoktatással, hogy a szakképzés ne legyen a hátrányos helyzetű tanulók gyűjtőhelye. A 15 éves korosztály olvasási, szövegértési, matematika, fizika, kémia tárgyak, nyelv megfelelő ismerete fontos.



A manuális tehetségek megtalálása díjazása, ezen keresztül is a szakmák, a fizikai munka általános megbecsülésének elérése.

-8-

8



A legfontosabbak mit tanítsunk? Mit preferáljunk? Vannak –e megfelelő minőségű információink?



Az általános iskolák kibocsájtásának középtávú ismerete a köznevelési terv része lesz. A pályaorientáció fontossága. Pályaválasztás szakképzés, szakközépiskola, gimnázium.



A főiskolák, egyetemek befogadóképessége korlátozott. A gimnáziumi képzést ennek megfelelően kell alakítani.



A szakközépiskolai képzés preferálása a gimnáziumokkal együtt, de nem a szakmák ellen, hanem mellett.



a GVI előrejelzése alapján a megyében a szakiskolai tanuló aránya meghaladja a 30 % - t. Fontos a pontosabb meghatározáshoz a különböző szintek kibocsátásának előre jelzése. Fontos továbbá a pályakövetés (akik végeztek abban a szakmában végeztek, amelyben dolgoznak. Lásd még a dokumentumban a GVI észrevételeket).

4 Mesterképzés Magyarországon hosszú évek óta folyik mesterképzés, de a szakemberek elismertsége nagyon alacsony. Ausztriában, Németországban igen nagy hagyománya van, ezáltal presztízsnek tekintik, ha valaki mestervizsgával rendelkezik. A társadalmi elismertség sokkal erősebb, mint hazánkban. Tehát a koncepció egyik fundamentuma a mesterképzés erősítése, elismertetése a szakmákban. Az élethosszig tartó tanulás egyik fő állomásának kellene tekinteni a mesterré avatást. A megyében különösen nagy hangsúlyt fektettünk arra, hogy az oklevél átvétel ünnepélyes keretek között történjen, ezzel is a szakemberek elismertségére, megbecsülésére terelve a figyelmet. Mi a mesterlevél megszerzését a szakképzés legfelső fokának tartjuk, így is erősítve, hogy ezek az emberek szakmájukban kiváló teljesítményt nyújtanak, gyorsan és rugalmasan reagálnak a technikai kihívásokra és általános üzleti ismereteik magasabbak a szakmunkásokhoz képest. Ezért meg kell győzni a képzőhelyeket, az oktatókat, hogy tevékenységük fontos, és maguk is szerezzék meg a mesterlevelet, főleg mivel a szakképzésről szóló törvény előírja, hogy 2015-től azokban a szakmákban, ahol mesterképzés folyik, a gyakorlati oktatónak rendelkeznie kell mestervizsgával.

-9-

9

Emellett elengedhetetlen, hogy a megfelelő személyi feltételek mellett a tárgyi feltételek is rendben legyenek a gyakorlati képzőhelyen. Ennek tükrében kiemelt jelentőségű a folyamatos ellenőrzés és visszajelzés a képzőhelyek felé. Mivel a tanult szakmáknak meg kell felelni a valós munkaerő-piaci igényeknek.

5 Pályaorientáció, pályakövetés Ahhoz hogy a munkaerő piacán a kereslet és kínálat azonos irányba induljon el az alapozást is biztosítanunk kell, vagyis az általános iskolából kilépő fiatalokat a helyes irányba kell terelnünk Ezt a tevékenységet a Kormányhivatal Munkaügyi Központjával közösen a Kereskedelmi és Iparkamaráknak kell elősegíteni. Célszerű a pályaorientáción belül az általános iskolák felső tagozatait megszólítani, szórólapokon, versenyeken, nyereményjátékokon keresztül. Folyamatos tájékoztatást adni a már meglévő szakmát tanulók elért sikereiről (Szakma Sztár Fesztivál), hogy kedvet kapjanak a szakmák elsajátításához. Üzemlátogatások szervezése és egyéb kiállításokon való részvétel, ahol lehetőség nyílik rá külföldi tanulmány utak biztosítása. Fontos a szülők bevonása, mert az otthoni, iskolaidő utáni hatások nagyban befolyásolják a tanuló orientálódását. A 2011.évi CLXXXVII.tv. értelmében, az életpálya-tanácsadási szolgáltatás magában foglalja a pályainformáció-nyújtást, a pályaválasztási tanácsadást, a továbbtanulási tanácsadást, a foglalkoztatás és munkába állás tanácsadást, a kompetenciák fejlesztését. Ezek segítik az élethosszig tartó tanulásba, illetve a munkavilágában való megfelelő, sikeres életpálya alakulását. Összességében a pályaorientáció és a pályakövetés elősegíti, hogy a kezdő munkavállalók el tudjanak helyezkedni és ne a munkanélküliek táborát bővítsék a következő években.

5.1 Fiatalkori munkanélküliség A fiatalkori munkanélküliség az egész EU–ban komoly probléma. Az első munkahely megszerzése nálunk sem egyszerű. A támogatás program éppen most indult reméljük sikeres lesz. A probléma összefügg nyilván az iskolák, képzési intézmények hatékonyságával. A megoldás egyik oldala a vállalatok támogatása, amennyiben első munkahelyes alkalmazottakat alkalmaznak, a másik az iskolák és képzési intézmények hatékonyságának növelése.(hosszabb távon)

-10-

10

11 A következő ábra a megyei munkaerő mozgásának alakulását szemlélteti

6 A gyakorlati képzés, tanulószerződések A vállalati, munkáltatói kapcsolatok igen fontos elemei a szakképzés megújulásának. Ezek a folyamatok a kamarák jóvoltából már működtek, és átalakításra kerültek az új törvényeknek megfelelően. Mik is ezek? Egyrészt a képzők vizsgáztatók, műhelyek minőségi követelményei, másrészt ezek szabályozása. 2012. november 30.–áig 1532 tanulószerződés kötetett, 494 képzőhely vett részt a tanulók oktatásában.

7 Rövid távon megoldandó feladatok a) A területfejlesztési koncepció jövőképe programjainak terveihez illeszteni a koncepciót

-11-

b) Az MFKB keres–kínál információs ajánló rendszerének kialakítása, melynek forrása az alapfokú iskolák kibocsátása, szakiskolák és középiskolák aktuális képzési struktúrája és szakember kibocsátása. Mindemellett a tanárok, gyakorlati tanárok, vizsgáztatók észrevételei, ajánlásai, pályakövetés. c) Új OKJ –k ajánlása, megszüntetése. d) Több tanulószerződés kötése. e) A vállalatok meggyőzése a szakképző rendszer támogatásának fontosságáról (lehetséges út egyfajta elszámolási rendszer, hogy mire is költöttük a befizetéseket). f) Társadalmi jelentés kiadása (merre megyünk, mit csinálunk, miért jó ez)

8 Koncepció  Jól működő befogadó szakképzési rendszer elérése.  Korai iskolaelhagyás minimalizálása maximum. 10%  A fiatalkori munkanélküliség megfelezése  Új OKJ ajánlások rendszerének kialakítása.  Társadalmi jelentések rendszerének kialakítása

8.1 Előzmények 8.1.1

Kiinduló pont

 A szakképzésről szóló 2011. évi CLXXXVII. törvény 82.§ a) pont: „A bizottság (MFKB)[…] kidolgozza az iskolai rendszerű szakképzés fejlesztésének az adott megyére vonatkozó, a szakképzés irányainak és a beiskolázási arányok rövid és középtávú tervét tartalmazó koncepcióját (szakképzés-fejlesztési koncepció), amely a megye, illetve a fővárosi területfejlesztési koncepció és területfejlesztési program részét képezi,”

-12-

12

 A területfejlesztésről és a területrendezésről szóló 1996. évi XXI. törvény 13.§ (2) bekezdés b) pont: „A megyei önkormányzat […] a megyei jogú város önkormányzata bevonásával kidolgozza és elfogadja - az országos területfejlesztési koncepcióval összhangban a megye hosszú távú területfejlesztési koncepcióját (a továbbiakban: megyei területfejlesztési koncepció), illetve a megyei területfejlesztési koncepció és területrendezési terv figyelembevételével - a megye fejlesztési programját és az egyes alprogramokat”  A nemzeti köznevelésről szóló 2011. CXC. törvény 75. § (1) bekezdés: „Az oktatásért felelős miniszter a köznevelési feladatok megszervezéséhez szükséges döntései előkészítése céljából a hivatal (Oktatási Hivatal) előterjesztése alapján a kormányhivatalok közreműködésével, valamint a helyi önkormányzatok véleményének kikérésével és közreműködésével megyei szintű bontásban feladatellátási, intézményhálózat-működtetési és köznevelés-fejlesztési tervet készít, amelynek része a megyei szakképzési terv. A települési önkormányzat a köznevelés-fejlesztési tervhez adott véleményéhez beszerzi a településen működő köznevelési intézmények nevelőtestületei, a köznevelési intézményben közalkalmazotti jogviszony, munkaviszony keretében foglalkoztatottak közössége (a továbbiakban: alkalmazotti közösség), szülői és diákszervezeteinek véleményét. A hivatal a megyei szakképzési terv elkészítéséhez beszerzi a szakképzésért és felnőttképzésért felelős miniszter véleményét.” A jogszabályok alapján nem tisztázott a szakképzés-fejlesztési koncepció és a megyei szakképzési terv viszonya. A köznevelési és szakképzési koncepció és terv, döntően azonos adatbázisra kellene épülnie, aminek az alapja KIR STAT rendszer. Fontos lenne kialakítani egy beszámoló rendszert, amelyet az érintett szervezetek használhatnak feladataik megoldásához. A társadalmi közlésre szánt verzió fejlesztésével együtt. Minden készülő koncepció, program része a megye társadalmi, gazdasági helyzete?

-13-

13

Jelen pillanatban nincs rendezve a viszony a két tervezési feladatcsoport között. Különböző jogszabályok írják elő a dokumentumok elkészítését. Az MFKB-k a szakképzés-fejlesztési koncepciót készítik el! Ennek tartalmi, formai követelményei illetve a vonatkozó határidő nincs jogszabályban meghatározva.

14

A programok, koncepciók és tervek viszonya egymáshoz:

0

Területfejlesztési program

Köznevelésfejlesztési terv

-14-

Területfejlesztési koncepció

Szakképzés-fejlesztési koncepció

Megyei szakképzési terv

15

8.2 Tartalmi javaslat a megyei fejlesztési és képzési bizottságok által kidolgozandó szakképzés fejlesztési koncepcióra  A 2011. év CLXXXVII. tv. 82. a) pontja értelmében az MFKB feladata kidolgozni az adott megye szakképzés-fejlesztési koncepcióját, melynek része a képzési irányok és beiskolázási arányok rövid és középtávú terve is. A koncepciónak hatékonyan hozzá kell járulnia az MFKB-k munkájához, ugyanakkor olyan szakképzés-fejlesztési célokat és elveket kell meghatároznia, melyek alkalmasak a munkaerőpiac igényeinek megfelelő szakmaszerkezet és megyei szakképzési rendszer kialakítására.

 A koncepció integrálja azokat az információkat, melyek eltérő intézményrendszerekben, eltérő forrásokból összegyűjtve egymással átfedésben állnak rendelkezésre. Ezek elemzésével, következtetések levonásával segítve az adott megye egységes szakképzési képének feltárását, rávilágítva azokra a kulcsjellemzőkre, melyek további erősítése vagy visszafordítása hozzájárulhat egy eredményes, hatékony és átlátható szakképzési rendszer kialakításához.

Milyen információkra van szükség a fentiek mellett egy működő struktúra kialakításához: a várható beruházások ismerete (zöld, barna, vállalati intézményi). Meg kell határozni a szükséges humánerőforrás igényeket és hatását a szakképzésre. Meg kell találni a vállalatokkal, intézményekkel munkáltatókkal az együttműködés lehetőségeit módját az érdekeltség kialakításának. Jelenleg ezek nem állnak rendelkezésre, így a tervezés nem kézenfekvő.

-15-

9 Helyzetelemzés 9.1

16

Jogszabályi környezet vizsgálata, meghatározó rendelkezések értelmezése, felvázolása, az összefüggések feltárása. Kapcsolódó jogszabályok köre:        

2011. évi CLXXXVII. törvény a szakképzésről 2011. évi CLV. törvény a szakképzési hozzájárulásról és a képzés fejlesztésének támogatásáról 2011. évi CXC. törvény a nemzeti köznevelésről 2011. évi CCIV. törvény a nemzeti felsőoktatásról 2001. évi CI. törvény a felnőttképzésről 2011. évi CLXXXIX. törvény Magyarország helyi önkormányzatairól 150/2012. Kormányrendelet az Országos Képzési Jegyzékről és az Országos Képzési Jegyzék módosításának eljárásáról 202/2012. Kormányrendelet a Klebelsberg Intézményfenntartó Központról

9.2 Közigazgatási, intézményi, szervezeti struktúra elemzése      

A fővárosi és megyei kormányhivatalok Klebersberg Intézményfenntartó Központ Nemzeti Munkaügyi Hivatal Oktatási Hivatal Megyei Fejlesztési és Képzési Bizottság Kereskedelmi és Iparkamara, Agrárkamara, gazdasági érdekképviseletek, munkavállalói érdekképviseletek, szakmai kamarák, szakmai szervezetek

A struktúra adott a hatékony működés az együttműködési hálók kialakításán és az áramló információk minőségén múlik. A koncepcióknak erre is ajánlást kell tennie.

-16-

17

9.3 Megyei szakképzési, gazdasági, munkaerő-piaci helyzetkép 9.3.1

Intézménystruktúra

A szakképzés tipikus útjai (feltételezve, hogy a diák elvégzi a megkezdett képzést)

Megjegyzés: a halványabb színek a nem szakképzésbe tartozó képzéseket jelölik Forrás: KERESLET_TANULO_2013 MKIK

9.3.2 Szakmastruktúra A szakmastruktúrát döntési információkkal a bizottság által használt irányarány táblázat tartalmazza. A dokumentum részének kell tekinteni.

-17-

9.4

Beiskolázási és kibocsátási adatok (itt az általános iskolai tanulólétszámokat is szükséges feldolgozni)

A stratégiának figyelembe kell venni a megyére jellemző szakképzési szerkezet működését, hatékonyságát alapvetően befolyásoló tényezőket. Az intézmények nagy része egy fenntartóhoz került és ez lehetőséget nyújt az új helyzetek rugalmasabb kezelésére. Fontos, hogy a jövőben megkötendő együttműködési megállapodásokat a munkaerő igényeihez hangolja a kormányhivatal. A képző intézmények a jogszabályban meghatározott keretek között működnek. A központi programokban lévő tananyagok tartalma esetenként találkozik az egyes munkaadó konkrét igényével. Feladataink között kell, hogy szerepeljen az igények földrajzi felosztásának felmérése, illetve a tömbösített gyakorlati képzés létrehozása a korszerűen felszerelt tanműhelyek és a rendelkezésre álló kollégiumi szabad kapacitások igénybe vételével, mivel a szakmaválasztás területén a tanulóknál gyakran előfordul, hogy a tanulók nem az érdeklődése szerint, hanem a földrajzi elhelyezkedés alapján választanak szakmai képzést. Figyelembe kell venni a HÍD programok támogatását, mely az elmúlt évtizedek tapasztalatai alapján került előtérbe, vagyis, hogy az általános iskolát végzettek nagy hányada nem felel meg a középiskolai körülményeknek anélkül, hogy a színvonal ne csökkenne. A szakiskolába érkező fiatalok gyakran magatartási problémák, és alapismeretek hiánya miatt nem feleltek meg a szakközépiskolák és gimnáziumok követelményeinek. Sajnos, így nagyon nehéz jó szakembereket is képezni. A HÍD program elemei: A Híd I. programban szervezett nevelés-oktatás felkészíti a tanulókat az egyéni képességeikhez igazodó tanulási módszerek elsajátítására, illetve pályaorientációs tevékenység keretében megismerteti a tanulókat a munkaerőpiacra történő belépéshez szükséges ismeretekkel. A Híd I. program keretében a tanuló középfokú iskolába történő felvételi vizsgát tesz. A program végén a tanulmányi követelmények teljesítéséről a szervező iskola tanúsítványt állít ki. A Híd II. program (ha a tanuló tizenötödik életévét betölti, de legalább hat általános iskolai évfolyamot sikeresen elvégzett) fejleszti a jogszabályban meghatározott egyes szakmák sikeres elsajátításához szükséges készségeket, szakmacsoporton belüli pályaorientációs feladatokat lát el, rész-szakképesítés megszerzésére készíthet fel. A Híd II. program záróvizsgával zárul, a sikeres záróvizsga részszakképesítést tanúsít és középfokú iskolában történő továbbtanulásra

-18-

18

jogosít. A tanuló a program sikeres befejezése után a szakképzési évfolyamon, évfolyamokon felkészül a szakmai vizsga letételére. A kővetkező T04 „Tanulók száma évenként és szakmánként” című táblán az egyes évek oszlopai a legnagyobb létszámú szakmák sorrendjében vannak rendezve.

-19-

19

2007-2008

TSZ

2008-2009

TSZ

2009-2010

TSZ

2010-2011

TSZ

20

2011-2012

TSZ

Fodrá s z 96 Él el mi s zer és vegyi á ru el a194 dó ( 31 Él el 341 mi01 s zer 1000 és )vegyi á ru el a 159 dó ( 31 Sza 341 ká cs 01 1000 31 02) 206 Sza ká cs 239 Sza ká cs 92 Sza ká cs ( 33 811 03 1000 00109 00 ) Sza ká cs ( 33 811 03 1000 00158 00 ) Él el mi s zer- és vegyi á ru-el a181 dó Él el mi s zer- és vegyi á ru-el a179 dó As ztal os 62 Pi ncér ( 33 811 02 1000 00 00 81) Pi ncér ( 33 811 02 1000 00 00 100) Pi ncér 120 Pi ncér 127 Él el mi s zer-vegyi á ru keres56 kedőKa ros s zéri a l a ka tos (31 52569 03 1000 Fodrá 00 s00 z )( 33 815 01 1000 0093 00) Bútora s ztal os 90 Kőműves 90 Vegyi pa ri gépés ztechni kus 49 Fodrá s z ( 33 815 01 1000 0063 00 ) Bútora s ztal os ( 33 543 01 1000 89 00Fodrá 00) s z 74 Bútora s ztal os 77 Vízvezeték- és központifűtés 48 sHeges zerel őztő ( 31 521 11 0000 00 56 00 )Ka ros s zéri a l a ka tos ( 31 5256003 1000 Kőműves 00 00 ) 70 Fodrá s z 69 Pi ncér 46 Gépi forgá cs ol ó ( 31 521 09521000Heges ) ztő ( 31 521 11 0000 00 5300 )Heges ztő 57 Ka ros s zéri a l a ka tos 53 Szoba fes tő-má zol ó-tapétázó 45 Vegyi pa ri gépés ztechni kus50( 52 Kőműves 5449 02 )? ( 31 582 15 1000 00 5300 ) Fes tő, má zol ó és tapétázó 56 Heges ztő 52 Vi l l a nys zerel ő 40 Bútora s ztal os ( 33 543 01 1000 45 ) Vegyi pa ri gépés ztechni kus 53( 52 5449 Ka ros02 s zéri ) a l a ka tos 55 Szers zá mkés zítő 49 Cukrá s z 37 Sza ká cs ( 33 7826 02 ) 45 Gépi forgá cs ol ó ( 31 521 0949 1000Szers 00 00zá) mkés zítő 51 Gépi forgá cs ol ó 47 Kőműves 36 Szoba fes tő-má zol ó és tapétázó 43 Cukrá ( 31 5216 s z ( 33 17 811 ) 01 0000 0000) 44 Vegyi pa ri gépés ztechni kus49 Pék-cukrá s z 47 Ka ros s zéri a l a ka tos 34 Műs za ki ci kk el a dó ( 31 3414101 0010 Vi l l a) nys zerel ő ( 33 522 04 1000 44 00 Vi 00 l l a )nys zerel ő 49 Autós zerel ő 45 Ács -á l l vá nyozó 32 Kozmetikus ( 52 815 01 00004000 00Fes ) tő,má zol ó és tapétázó 42 ( 33 582 Gépi 04 forgá 1000 cs 00ol00ó ) 46 Vegyi pa ri gépés ztechni kus 41 Szers zá mkés zítő 32 Fodrá s z ( 33 7812 01 ) 36 Autós zerel ő ( 51 5252 01 1000 41 00Autós 00 ) zerel ő 38 Fes tő, má zol ó és tapétázó 40 Él el mi s zer és vegyi á ru el32 a dó Kőműves ( 31 582 15 1000 00 3400 ) Autóel ektroni ka i műs zerés36 z ( 52Cukrá 525 01 s z 1000 00 00 ) 38 Ács , á l l vá nyozó 36 Ruhá za ti keres kedő 30 As ztal os ( 33 5262 01 ) 31 Kozmetikus ( 52 815 01 00003600 00 Autóel ) ektroni ka i műs zerés32 z Ruhá za ti el a dó 36 Fémforgá cs ol ó 27 Vi l l a nys zerel ő ( 33 522 04 1000 29 00 Ács 00,á)l l vá nyozó ( 33 582 01 1000 35 00 Ruhá 00) za ti el a dó 30 Vi l l a nys zerel ő 36 Kozmetikus 26 Szers zá mkés zítő ( 33 521 08 280000Szers )? zá mkés zítő ( 33 521 08300000Autótechni ) kus 29 Cukrá s z 34 Autós zerel ő 25 Ács ( 33 582 01 1000 ) 26 Műs za ki ci kk el a dó ( 31 34128 01 0010 Ács ,) á l l vá nyozó 28 Autótechni kus 26 Épül etburkol ó 25 Cukrá s z ( 33 811 01 0000 0026 00 ) Gépl a ka tos ( 31 521 10 1000 2300 00) Gépl a ka tos 24 Hűtő- és kl íma berendezés -s25 zerel ő, ka rba ntartó Gépl a ka tos 21 Autós zerel ő ( 51 525 01 1000 25 00 00 Hűtő) és kl íma berendezés -23 s zerel Kozmetikus ő, ka rba ntartó ( 33 522 02240000 Gépl 00 00) a ka tos 23 Szel l őző és kl íma berendezés 21 sAutóel zerel őektroni ka i műs zerés23 z ( 52Pék525cukrá 01 1000 s z 00 ( 3300541 ) 05 1000 23 00 00 Műs ) za ki ci kk el a dó 21 Műs za ki ci kk el a dó 20 Va s - és műs za ki keres kedő 21 Vízvezeték- és központifűtés 21 - s zerel Központifűtés ő ( 31 5216és20cs) őhá l óza19 t –s zerel Pék-cukrá ő( 31 582 s z 09 0010 31 03)21 Autóel ektroni ka i műs zerés z18 Heges ztő 20 Autótechni kus ( 51 525 01 0001 18 54 Ruhá 01 )za ti el a dó ( 31 341 0118 0010 Hűtő) és kl íma berendezés -s 20zerelKözpontifűtés ő, ka rba ntartó- és cs őhá l óza17 t-s zerel ő Nyomda i s egédgépmes ter 20 Cukrá s z ( 33 7826 01 ) 17 Burkol ó (33 582 03 1000 0000 17) Központifűtés - és cs őhá l óza 17t-s zerel Kozmetikus ő 16 Gépi forgá cs ol ó 19 Pi ncér ( 33 7822 01 ) 16 Bol ti el a dó ( 31 341 01 00001200 00) Szerkezetla ka tos 17 Szerkezetla ka tos 10 Autóel ektroni ka i műs zerés 18z Vi l l a nys zerel ő ( 33 5216 0316) Vízvezeték- és vízkés zül ék s10 zerelBurkol ő ( 31 582 ó 09 0010 31 04 ) 13 Burkol ó 9 Műs za ki ci kk el a dó 15 Fes tő,má zol ó és tapétázó 14 ( 33 582 Könyvkötő 04 1000() 31 527 01 0000 0000 8 ) Vízvezeték- és vízkés zül ék-s11 zerelFes ő tő,dís zítő, má zol ó és tapétázó 7 Há ztartás -el ektroni ka i műs 15 zerés Bolzti el a dó ( 31 341 01 0000 1200 00 Pék ) ( 33 541 04 0000 00 00 ) 7 Könyvkötő 9 Könyvkötő 7 Pék-cukrá s z 14 Központifűtés és cs őhá l óza 12t –s zerel Gá zfogya ő s ztó- berendezés és 5 cs őhá Bol til óza el at dó –s zerel ő (31 582 0970010Szoba 3102 fes ) tő 7 Ös s zes en: 1154 Ös s zes en: 1423 Ös s zes en: 1383 Ös s zes en: 1522 Ös s zes en: 1532 -ebből rejtett sorok 100 151 15 39 50

Tankerület 9. évfolyam szakmacsoportonkénti jelentkezők és felvettek száma

az engedélyezett férőhelyek tükrében 8177

7354

8215

3870

3635

1696

1785

Tankerület

Település

OM azonosító

2012/2013

2010/2011

2011/2012

2012/2013

2010/2011

2011/2012

2012/2013

Szakmacsoportonként a 9. évfolyamra felvettek száma

2011/2012

Szakmacsoportonként a 9. évfolyamra az engedélyezett férőhelyek száma

1934

2010/2011

Szakmacsoportonként az intézménybe 9. évfolyamra jelentkezők száma

3659

21

Esztergom

Dorog

037882

222

130

84

71

35

35

66

32

31

Esztergom

Esztergom

031940

2 004

1 977

1 800

728

784

646

498

454

432

200047

124

42

46

26

21

0

26

14

0

Kisbér

031862

232

215

187

219

170

117

65

62

52

Ács

200356

3

28

0

0

15

0

0

15

0

Komárom

Bábolna

200209

54

62

87

35

36

60

30

33

46

Komárom

Komárom

031957

1 677

1 386

1 453

1 422

1 654

1 428

401

328

325

Oroszlány

Oroszlány

031932

35

39

227

35

0

245

7

0

35

Tata

Neszmély

031905

7

23

27

40

85

70

2

11

10

Tata

Tata

031966

1 408

1 434

1 406

390

380

286

324

232

220

Tatabánya

Tatabánya

031858

2 411

2 018

2 898

693

690

748

515

515

634

8 177

7 354

8 215

3 659

3 870

3 635

1 934

1 696

1 785

Esztergom Nyergesújfalu Kisbér Komárom

Összesen:

Forrás:

KIR STAT

-21-

Tanulólétszámra vonatkozó prognózis (az előző pont adataira építve)

9.5

Az f pontban a GVI kutatásokból találunk információkat. RFKB -k és MFKB -k döntései, azok érvényesülése A megyék újra pozícionálásával megalakultak az MFKB–k fontos feladatuk a szakmai képzések megítélése azon keresztül, hogy meghatározzák a nem támogatott, korlátozottan támogatott és támogatott szakmákban Az utóbbin belül kiválasztják a 10 hiányszakmát, amelyeket a legfontosabbnak ítélnek. A részletes döntés előkészítési anyag hozzáférhető. A legutóbbi döntés eredménye az alábbi ajánlás. Az MFKB Irány –Arány javaslata hiány szakképesítésekre

Tanulmányi terület

Sorszám

Szakképesítés azonosító száma

Szint

9.6

Szakképesítések/szakképesítés-ráépülések megnevezése

1

35

521

01

CNC gépkezelő

2

34

522

03

Elektronikai műszerész

34

521

03

Gépi forgácsoló

4

34

521

06

Hegesztő

5

34

521

04

Ipari gépész

6

34

582

08

Kőműves és hidegburkoló

35

521

02

Mezőgazdasági gépjavító

34

521

10

Szerszámkészítő

34

762

01

Szociális gondozó és ápoló

34

522

04

Villanyszerelő

3

7 8 9 10

22

Támogatott nem támogatott és korlátozottan támogatott szakmacsoportok javaslata az23 MFKB részéről 2014/2015-re

ÁSZ

Ágazat megnevezése

I.

Egészségügy

II.

Egészségügyi technika

III.

Szociális

IV.

Pedagógia

Korlátozás nélkül támogatott /korlátozottan támogatott/ nem támogatott

Ha korlátozottan támogatott: keretszám?

Ha a keretszám kisebb, mint az Nkt. szerinti maximális osztálylétszám: szöveges indoklás

Ha nem támogatott: Indoklás?

korlátozás nélkül támogatott korlátozás nélkül támogatott korlátozás nélkül támogatott korlátozás nélkül támogatott

VII.

Bányászat

VIII.

Épületgépészet

IX.

Gépészet

X.

Kohászat

XI.

Villamosipar és elektronika

XII.

Távközlés

XIII.

Informatika

XIV.

Vegyipar

XV.

Vegyész

XVI.

Építőipar

XVII.

Könnyűipar

XVIII.

Faipar

XIX.

Nyomdaipar

korlátozás nélkül támogatott korlátozás nélkül támogatott nem támogatott korlátozás nélkül támogatott korlátozás nélkül támogatott korlátozottan támogatott korlátozás nélkül támogatott korlátozás nélkül támogatott korlátozás nélkül támogatott korlátozás nélkül támogatott korlátozás nélkül támogatott korlátozottan támogatott

XX.

Közlekedésépítő

nem támogatott

A szakképesítésre egyáltalán nincs / nem várható munkaerő-piaci igény

nem támogatott

80

100 A szakképesítésre egyáltalán nincs / nem várható munkaerő-piaci igény

Ha az indoklás egyéb: szöveges kifejtés

XXI.

Közlekedés

XXII.

Közlekedésgépész

XXIII.

Környezetvédelem-vízgazdálkodás

XXIV.

Közgazdaság

XXV.

Ügyvitel

XXVI.

Kereskedelem

XXVII.

Vendéglátóipar

XXVIII.

Turisztika

korlátozottan támogatott korlátozás nélkül támogatott korlátozás nélkül támogatott korlátozás nélkül támogatott korlátozottan támogatott korlátozás nélkül támogatott korlátozás nélkül támogatott korlátozottan támogatott

100

24

100

60

A szakképesítésre egyáltalán nincs / nem várható munkaerő-piaci igény

XXIX.

Optika

nem támogatott

XXX.

Szépészet

XXXI.

Mezőgazdasági gépész

XXXII.

Erdészet és vadgazdálkodás

XXXIII.

Mezőgazdaság

XXXIV.

Kertészet és parképítés

XXXV.

Földmérés

XXXVI. XXXVII.

Élelmiszeripar

korlátozottan támogatott korlátozás nélkül támogatott korlátozás nélkül támogatott korlátozás nélkül támogatott korlátozás nélkül támogatott korlátozás nélkül támogatott korlátozottan támogatott

100

Sport

korlátozottan támogatott

80

60

-24-

Az MFKB Irány –arány javaslat szakképesítésenként Szakképesítések/szakképesítésráépülések megnevezése

Abroncsgyártó Agrár áruforgalmazó szaktechnikus Asztalos Audio- és vizuáltechnikai műszerész

25

Korlátozás nélkül támogatott /korlátozottan támogatott/ nem támogatott

korlátozás nélkül támogatott nem támogatott korlátozás nélkül támogatott nem támogatott

Autóelektronikai műszerész

korlátozás nélkül támogatott

Autógyártó


Automatikai technikus

nem támogatott

Autószerelő


Autótechnikus


Avionikus

nem támogatott

Ács


Állattartó szakmunkás


Állattenyésztő és állategészségügyi technikus

nem támogatott

Ápoló


Bádogos


Bányaipari technikus Belovagló Biogazdálkodó Bor- és pezsgőgyártó szaktechnikus Bőrdíszműves Bőrfeldolgozó-ipari technikus CAD-CAM informatikus Cipőkészítő CNC gépkezelő Cukor- és édesipari szaktechnikus Cukrász

nem támogatott korlátozás nélkül támogatott korlátozottan támogatott nem támogatott korlátozás nélkül támogatott nem támogatott korlátozás nélkül támogatott nem támogatott korlátozás nélkül támogatott nem támogatott korlátozás nélkül támogatott

Csecsemő és gyermekápoló


Dekoratőr


Dísznövénykertész


Dízelmotoros vasúti jármű szerelője

nem támogatott

Drog- és toxikológiai technikus

nem támogatott

Egészségügyi asszisztens


Eladó


Elektromechanikai műszerész


Elektromos gép- és készülékszerelő


Elektronikai műszerész


Elektronikai technikus


Erdészeti és vadgazdálkodási technikus


nem támogatott

Erdészeti gépésztechnikus


Erdészeti szakmunkás

nem támogatott

Erjedés- és üdítőitalipari szaktechnikus


Erősáramú elektrotechnikus Édesipari termékgyártó

nem támogatott

Élelmiszeripari analitikus technikus

nem támogatott korlátozottan támogatott

Élelmiszeripari gépésztechnikus

nem támogatott

Élelmiszeripari szakmunkás Élelmiszeripari technikus


Épület- és szerkezetlakatos


Épületgépész technikus


Faipari technikus

nem támogatott

Fegyverműszerész

nem támogatott

Fehérnemű-készítő és kötöttáru összeállító


Festő, mázoló, tapétázó Férfiszabó

nem támogatott

Finommechanikai műszerész

nem támogatott

Fitness-wellness instruktor

nem támogatott nem támogatott

Fluidumkitermelő technikus Fodrász


Fogászati asszisztens


Foglalkozás-szervező

nem támogatott

Fogtechnikus


Fogtechnikus gyakornok Formacikk-gyártó

nem támogatott

Fotográfus és fotótermék-kereskedő

nem támogatott

Földmérő, földügyi és térinformatikai technikus


Gazda

korlátozottan támogatott nem támogatott

Gazdasági informatikus Gáz- és hőtermelő berendezés-szerelő


Gerontológiai gondozó


Gépgyártástechnológiai technikus


Gépi forgácsoló


Gépjármű mechatronikus


Gépjármű-építési, szerelési logisztikus


Gépjárműépítő, szerelő


Gumiipari technikus


Gyakorló ápoló


Gyakorló csecsemő- és gyermekápoló


Gyakorló fodrász


Gyakorló gyógyszertári asszisztens


Gyakorló képi diagnosztikai, nukleáris medicina és sugárterápiás asszisztens


-26-

26


Gyakorló klinikai laboratóriumi asszisztens Gyakorló kozmetikus

nem támogatott

Gyakorló mentőápoló


Gyakorló szövettani asszisztens


Gyártósori gépbeállító Gyermekotthoni asszisztens

nem támogatott

Gyógy- és fűszernövénytermesztő

nem támogatott

Gyógy- és sportmasszőr

nem támogatott

Gyógypedagógiai segítő munkatárs

nem támogatott

Gyógyszeripari laboratóriumi technikus

nem támogatott

Gyógyszertári asszisztens

nem támogatott

Hajózási technikus

nem támogatott

Halász, haltenyésztő

nem támogatott korlátozás nélkül támogatott

Hegesztő

nem támogatott

Hídépítő és -fenntartó technikus Hulladékgazdálkodó szaktechnikus


Hús- és baromfiipari szaktechnikus

nem támogatott

Húsipari termékgyártó

nem támogatott

Hűtő- és légtechnikai rendszerszerelő


Hűtő-, klíma- és hőszivattyú berendezés-szerelő


Idegenvezető


Infokommunikációs hálózatépítő és üzemeltető


Informatikai rendszergazda

korlátozottan támogatott korlátozás nélkül támogatott

Ipari gépész


Ipari gumitermék előállító

nem támogatott

Irodai asszisztens

nem támogatott

IT mentor Járműfényező


Járműipari fémalkatrész-gyártó


Járműkarosszéria előkészítő, felületbevonó


Járműkarosszéria készítő, szerelő


Karosszérialakatos Kályhás

nem támogatott

Kárpitos


Kereskedő


Kertész

korlátozás nélkül támogatott nem támogatott

Kertészeti szaktechnikus Képi diagnosztikai, nukleáris medicina és sugárterápiás asszisztens


Kiadványszerkesztő


Kisgyermekgondozó, -nevelő Kishajóépítő, -karbantartó

nem támogatott

Klinikai fogászati higiénikus

nem támogatott

-27-

27


Klinikai laboratóriumi asszisztens Kohászati technikus

nem támogatott

Korrektor

nem támogatott

Kozmetikus


Kőfaragó, műköves és épületszobrász


Kőműves és hidegburkoló


Könyvkötő és nyomtatványfeldolgozó Környezetvédelmi technikus

nem támogatott

Környezetvédelmi-mérés szaktechnikus

nem támogatott

Közlekedésautomatikai műszerész


Központifűtés- és gázhálózat rendszerszerelő

nem támogatott

Közúti közlekedésüzemvitel-ellátó Laboratóriumi technikus


Lakberendező


Látszerész és fotócikk-kereskedő

nem támogatott

Légi közlekedésüzemvitel-ellátó

nem támogatott

Létesítményi energetikus


Logisztikai ügyintéző Lovastúra-vezető


Lovász


Magasépítő technikus

nem támogatott

Malom- és keveréktakarmány-ipari szaktechnikus

nem támogatott

Matróz-gépkezelő

nem támogatott

Mechatronikai technikus


Mechatronikus-karbantartó


Mentálhigiénés asszisztens


Mentőápoló Mezőgazdasági gazdaasszony, falusi vendéglátó

nem támogatott

Mezőgazdasági gépész


Mezőgazdasági gépésztechnikus


Mezőgazdasági gépjavító


Mezőgazdasági technikus


Mélyépítő technikus


Molnár

nem támogatott

Motorkerékpár-szerelő Műanyagfeldolgozó


Műanyagfeldolgozó technikus


Műbútorasztalos


Műemlékfenntartó technikus

nem támogatott

Műemléki díszítőszobrász

nem támogatott

Műemléki helyreállító

nem támogatott

Műszaki informatikus


-28-

28

Műszeres analitikus

nem támogatott

Nonprofit menedzser


Női szabó Növényvédelmi szaktechnikus

nem támogatott

Nukleáris környezetvédelmi szaktechnikus

nem támogatott

Nyomdaipari gépmester

nem támogatott

Optikai üvegcsiszoló

nem támogatott

Ortopédiai műszerész

nem támogatott

Orvosi elektronikai technikus

nem támogatott

Papíripari technikus


Parképítő és fenntartó technikus


Patkolókovács

nem támogatott

Pedagógia és családpedagógia mentor


Pék Pénzügyi termékértékesítő (bank, befektetés, biztosítás)

nem támogatott

Pénzügyi-számviteli ügyintéző


Pincér


Postai üzleti ügyintéző


Pszichiátriai gondozó

nem támogatott

Rehabilitációs nevelő, segítő

nem támogatott

Rekonstrukciós és műemléki festő, mázoló

nem támogatott

Repülőgépész

nem támogatott

Repülőgépsárkány-szerelő

nem támogatott

Ruhaipari technikus

nem támogatott

Sommelier

nem támogatott

Speciális állatfeldolgozó

nem támogatott

Sportedző (a sportág megjelölésével)

nem támogatott

Sütő- és cukrászipari szaktechnikus


Szakács


Szállítmányozási ügyintéző

nem támogatott

Számítógép-szerelő, karbantartó


Szárazépítő

nem támogatott

Szenvedélybeteg gondozó


Szerszámkészítő


Szociális asszisztens


Szociális gondozó és ápoló


Szociális szakgondozó Szociális, gyermek- és ifjúságvédelmi ügyintéző

nem támogatott

Szoftverfejlesztő

nem támogatott

Szórakoztató zenész, énekes szólista szakmairány

nem támogatott

Szórakoztató zenész, fafúvós szakmairány

nem támogatott

Szórakoztató zenész, rézfúvós szakmairány

nem támogatott

-29-

29

Szórakoztató zenész,húros/vonós szakmairány

nem támogatott

Szórakoztató zenész, billentyűs szakmairány


Szórakoztató zenész, ütős szakmairány Szőlész-borász


Szövettani asszisztens


Tartósítóipari szaktechnikus

nem támogatott

Távközlési technikus

nem támogatott

Tejipari szaktechnikus

nem támogatott

Települési környezetvédelmi szaktechnikus


Természetvédelmi szaktechnikus


Tetőfedő Textilipari technikus

nem támogatott

Térképész szaktechnikus

nem támogatott

Turisztikai szervező, értékesítő

nem támogatott

Útépítő

nem támogatott

Útépítő és -fenntartó technikus


Ügyviteli titkár Vadászpuska műves

nem támogatott

Vasútépítő és -fenntartó technikus

nem támogatott

Vasútforgalmi szolgálattevő

nem támogatott

Vasúti árufuvarozási ügyintéző

nem támogatott

Vasúti személyszállítási ügyintéző

nem támogatott

Vasúti villamos jármű szerelője

nem támogatott

Vasúti vontatott jármű szerelője

nem támogatott

Vasútijármű-technikus


Vállalkozási és bérügyintéző


Vám-, jövedéki- és termékdíj ügyintéző


Vegyipari technikus


Vendéglátásszervező-vendéglős

nem támogatott

Vendéglátó eladó Vendéglátó-üzletvezető


Vidékfejlesztési szaktechnikus


Villanyszerelő

nem támogatott

Virágdekoratőr Virágkötő és virágkereskedő


Víz- és csatornaműkezelő


Víz-, csatorna- és közmű- rendszerszerelő


Vízépítő technikus

nem támogatott

Vízgazdálkodó szaktechnikus

nem támogatott

Vízgépészeti és technológiai berendezésszerelő

nem támogatott

Vízi közlekedésüzemvitel-ellátó

nem támogatott

Vizi sportmotor-szerelő

nem támogatott

Vízügyi technikus

nem támogatott

-30-

30


Zöldség- és gyümölcstermesztő

9.7

A szakképzett munkaerő kereslettel kapcsolatos kamarai kutatások elmúlt 5 éves adatainak elemzése

Az MKIK GVI - MKIK Gazdaság- és Vállalkozáskutató Intézet- olyan non-profit kutatóműhely, amely elsősorban alkalmazott közgazdasági kutatásokat folytat. Célja, hogy elméletileg és empirikusan megalapozott ismereteket és elemzéseket nyújtson a magyar gazdaság és a magyar vállalkozások helyzetét és kilátásait befolyásoló gazdasági és társadalmi folyamatokról.

Az MKIK GVI gondozásában jelentek meg  egyrészt, az elmúlt évek (2010-2013) egy-egy kutatási jelentése „a pályakezdő szakmunkások munkaerő-piaci helyzetéről”. Az elemzések a „Szakiskolai férőhelyek meghatározása – 2010-2013, a regionális fejlesztési és képzési bizottságok (MFKB és a korábbi RFKB – k) részére készültek elsődlegesen. A jelentések, a pályakezdő szakmunkások munkaerő-piaci helyzetét, elhelyezkedési lehetőségeit, valamint szakmájukról, munkájukról alkotott véleményüket és a 2009 óta ezen területeken bekövetkezett változásokat térképezi fel.

 másrészt, „A szakképző iskolát végzettek iránti kereslet és kínálat várható alakulása” címmel párhuzamosan a fentiekkel jelentek meg kutatások. A vállalatok oldalát és a jövőt kutatva! A kutatási jelentések (lásd még irodalomjegyzék) elérhetők a www.mkik.hu honlapon. a következőkben a 2013 jelentések néhány részletét mutatjuk a szerzők megállapításaival.

-31-

31

32

A minta megyék szerinti megoszlása, 2013, N=1850 Elemszám

Százalék

Baranya

77

4,2

Bács-Kiskun

150

8,1

Békés

59

3,2

Borsod-Abaúj-Zemplén

166

9,0

Budapest

198

10,7

Csongrád

90

4,9

Fejér

72

3,9

Győr-Moson-Sopron

88

4,8

Hajdú-Bihar

95

5,1

Heves

75

4,1

Jász-Nagykun-Szolnok

62

3,4

Komárom-Esztergom

98

5,3

Nógrád

19

1,0

Pest

120

6,5

Somogy

79

4,3

Szabolcs-Szatmár-Bereg

81

4,4

Tolna

140

7,6

Vas

50

2,7

Veszprém

61

3,3

Zala

70

3,8

1850

100,0

Megye

Összesen

Forrás: MKIK GVI Pályakezdő szakmunkások piaci helyzete 2013

-32-

Megyék szerint az alkalmazotti státusz Győr-Moson-Sopron megyében és Komárom-Esztergomban a leggyakoribb, a munkanélküliség pedig leginkább Hajdú-Bihar és Nógrád megyékben a legelterjedtebb a megkérdezett fiatalok körében (lásd az 5.1-5.4. táblázatokat).

A megkérdezettek munkaerő-piaci státusza (százalék), 2009-2013, N2009=2884, N2010=2911, N2011=2915, N2012=1868, N2013=1779 A megkérdezettek munkaerő-piaci státusza (százalék), 2009-2013

százalék 60

2009 50,4 50

2010

46,0 44,6 44,8

2011 2012

40

38,8 2013

32,4 28,3

30

24,1 23,2

29,1

25,2

19,9

20

29,0

22,6 20,1

10

3,9 3,2

1,9

2,2

0,8 0,8 0,4 0,4 0,4

1,3

Vállalkozó

Alkalmi munkás

1,8

0,6 1,1 0,7 1,6

0 Alkalmazott

Munkanélküli

Forrás: KERESLET_TANULO_2013

-33-

Tanuló

Egyéb (GYES, GYED, háztartásbeli stb.)

33

:

A megkérdezettek jelenlegi munkaerő-piaci státusza megyék szerint, 2013

Alkalmazott

Vállalkozó

Alkalmi munkás

Munkanélküli

Tanuló


34

Összesen

Esetszám

Százalék

Esetszám

Százalék

Esetszám

Százalék

Esetszám

Százalék

Esetszám

Százalék

Esetszám

Százalék

Esetszám

Százalék

Baranya

35

45,5

1

1,3

1

1,3

29

37,7

11

14,3

0

0,0

77

100,0

Bács-Kiskun

91

60,7

1

0,7

2

1,3

29

19,3

24

16,0

3

2,0

150

100,0

Békés

33

55,9

0

0,0

1

1,7

18

30,5

7

11,9

0

0,0

59

100,0

Borsod-AbaújZemplén

77

46,4

0

0,0

9

5,4

55

33,1

24

14,5

1

0,6

166

100,0

Budapest

87

43,9

0

0,0

8

4,0

20

10,1

82

41,4

1

0,5

198

100,0

Csongrád

53

58,9

0

0,0

1

1,1

21

23,3

14

15,6

1

1,1

90

100,0

Fejér

40

55,6

1

1,4

1

1,4

7

9,7

23

31,9

0

0,0

72

100,0

Győr-MosonSopron

65

73,9

1

1,1

2

2,3

12

13,6

8

9,1

0

0,0

88

100,0

Hajdú-Bihar

29

30,5

1

1,1

1

1,1

45

47,4

18

18,9

1

1,1

95

100,0

Heves

38

50,7

0

0,0

0

0,0

18

24,0

15

20,0

4

5,3

75

100,0

Jász-NagykunSzolnok

40

64,5

0

0,0

0

0,0

13

21,0

7

11,3

2

3,2

62

100,0

KomáromEsztergom

74

75,5

0

0,0

1

1,0

15

15,3

8

8,2

0

0,0

98

100,0

Nógrád

8

42,1

0

0,0

0

0,0

9

47,4

2

10,5

0

0,0

19

100,0

Pest

64

53,3

1

0,8

2

1,7

37

30,8

12

10,0

4

3,3

120

100,0

Somogy

30

38,0

0

0,0

0

0,0

28

35,4

18

22,8

3

3,8

79

100,0

SzabolcsSzatmár-Bereg

27

33,3

0

0,0

2

2,5

31

38,3

19

23,5

2

2,5

81

100,0

Tolna

8

11,4

0

0,0

3

4,3

19

27,1

35

50,0

5

7,1

70

100,0

Vas

23

46,0

1

2,0

0

0,0

12

24,0

14

28,0

0

0,0

50

100,0

Veszprém

35

57,4

0

0,0

1

1,6

18

29,5

6

9,8

1

1,6

61

100,0

Zala

40

58,0

1

1,4

5

7,2

13

18,8

10

14,5

0

0,0

69

100,0

Összesen

897

50,4

8

0,4

40

2,2

449

25,2

357

20,1

28

1,6

1779

100,0

Forrás: MKIK GVI Pályakezdő szakmunkások piaci helyzete 2013 :

-34-

35

A megkérdezettek jelenlegi munkaerő-piaci státusza szakmacsoportok szerint, 2013

Alkalmazott

Vállalkozó

Alkalmi munkás

Munkanélküli

Tanuló


Összesen

Esetszám

Százalék

Esetszám

Százalék

Esetszám

Százalék

Esetszám

Százalék

Esetszám

Százalék

Esetszám

Százalék

Esetszám

Százalék

Elektrotechnikaelektronika

45

58,4

0

0,0

2

2,6

12

15,6

16

20,8

2

2,6

77

100,0

Élelmiszeripar

21

33,3

1

1,6

1

1,6

17

27,0

19

30,2

4

6,3

63

100,0

Építészet

90

39,8

2

0,9

9

4,0

79

35,0

44

19,5

2

0,9

226

100,0

Faipar

53

43,8

2

1,7

4

3,3

35

28,9

27

22,3

0

0,0

121

100,0

Gépészet

182

57,2

2

0,6

9

2,8

90

28,3

35

11,0

0

0,0

318

100,0

Kereskedelemmarketing, üzleti adminisztráció

63

44,1

0

0,0

0

0,0

36

25,2

37

25,9

7

4,9

143

100,0

Közlekedés

233

54,6

1

0,2

6

1,4

95

22,2

91

21,3

1

0,2

427

100,0

Vendéglátásidegenforgalom

204

52,4

0

0,0

9

2,3

83

21,3

81

20,8

12

3,1

389

100,0

Könnyűipar

6

40,0

0

0,0

0

0,0

2

13,3

7

46,7

0

0,0

15

100,0

Összesen

897

50,4

8

0,4

40

2,2

449

25,2

357

20,1

28

1,6

1779

100,0


A 2012-es adatok azt mutatják, hogy a foglalkoztatottak 77%-a határozatlan idejű munkaszerződéssel dolgozott, mely jelentős emelkedést jelent a tavalyi értékhez (72%) képest. (Az emelkedés mögött az állhat, hogy az idei megkérdezettek hosszabb ideje vannak a munkaerőpiacon és ez alatt nagyobb eséllyel tudtak határozatlan idejű munkaszerződéssel munkát vállalni.) A határozott idejű szerződéssel foglalkoztatottak aránya gyakorlatilag változatlan maradt 26%-ról 21%-ra csökkent. A megbízási szerződéssel alkalmazottak aránya gyakorlatilag nem változott (tavaly 2,5% volt, idén 2,2%). A megkérdezettek jelentős részének (36%, 659 fő) még egy munkahelye sem volt életében. Ez az arány csökkent az elmúlt évekhez képest (2012-ben 42%, 2011-ben 44%, 2010-ben 49%, 2009-ben 47%). A válaszadók 43%-ának (tavaly 47%, 2011-ben 43%, 2010-ben 39%, 2009-ben 41%) egy munkahelye volt. 15%-uk számolt be két munkahelyről (2012-ben 9%, 2011-ben 10%, 2010-ben és 2009-ben 9%), 5,7%-uk (2012-

-35-

ben 2,4%, 2011-ben 3,3%, 2010-ben 2,8%, 2009-ben 3,6%) pedig ennél több munkahelyen dolgozott már. V égzésük, tehát a 2010/11-es tanév vége és 2013 eleje között eltelt, körülbelül 19 hónapos időszakban a foglalkoztatott státuszú válaszadók 70%-ának egy munkahelye volt, 22%-uknak kettő, 7%-uknak pedig ennél több.

Az álláskeresés során igénybe vett módszerek (százalék), 2009-2012, N2009=1422, N2010=1247, N2011=1359, N2012=903, N2013=945 Az álláskeresés során igénybe vett módszerek (százalék), 2009 -2013 százalék 70

2009 60 53,7 50

55,8 58,8 54,2

2010 2011

2012

47,4

2013

40

30 21,7

20

22,6 22,7 21,5 16,4 9,5

10

6,9

8,7

9,0 6,6

4,9

9,6 9,2 8,9 7,2

6,3 7,2

3,0 2,7

6,7

2,3 2,5 2,9 2,9 3,2

0 Családtagok, ismerősök segítségével

Tanulószerződés alapján

Újsághirdetés útján

Internetes állásközvetítő útján

Munkaügyi központ/kirendeltség segítségével

Egyéb módon


„2013-ban a megkérdezett pályakezdők átlagosan 2,8 hónapos álláskeresési időszakról számoltak be, mely viszonylag alacsonynak mondható, azonban magasabb, mint a megelőző években mért átlagos időtartam (2012-ben 1,9 hónap, 2011-ben 2,2 hónap, 2010-ben 2,4 hónap, 2009-ben 1,5 hónap). A szakképzettek iránti élénk munkaerőpiaci keresletet mutatja, hogy a kérdezés időpontjában foglalkoztatott válaszadók között változatlanul jelentős arányt (47%) képviselnek azok, akik a szakiskola elvégzését követően igen gyorsan, egy hónapnál rövidebb idő alatt el tudtak helyezkedni (2012-ben és 2011-ben 51%, 2010-ben 46%, 2009-ben 59%). A megkérdezettek 7%-a (2012-ben

-36-

36

10%, 2011-ben 5%, 2010-ben 8%, 2009-ben 11%) egy hónapig keresett állást, 35%-uk (2012-ben 34%, 2011-ben 36%, 2010-ben 38%, 2009-ben 28%) pedig 2 és 6 hónap közötti ideig. Fél évnél hosszabb ideig a megkérdezettek 11%-a keresett munkát, mielőtt elhelyezkedett (tavaly 5%, 2011-ben 8%, 2010-ben 9%, 2009-ben 2%).A szakmák szerinti adatelemzésből az derült ki az, hogy 2013-ban a leggyorsabban (átlagosan 1,5 hónapos munkakeresés után) a hegesztő szakmát végzettek tudtak elhelyezkedni a szakiskola elvégzése után. Továbbá viszonylag gyorsan (átlagosan 1,9 hónap alatt) munkát találtak a gépi forgácsoló és a pincér szakmában végzett tanulók is. A munkakeresés átlagos időtartama a bolti eladó (4,5 hónap), a festő, mázoló és tapétázó (4,2 hónap) és a bútorasztalos (3,9 hónap) végzettségűek esetében volt a leghosszabb. Az álláskeresés átlagos időtartama szakmák szerint (hónap), 2010, N=1099 Az álláskeresés átlagos időtartama szakmák szerint (hónap), 2010 Húsipari termékgyártó Gázfogyasztóberendezés- és csőhálózat-szerelő Hűtő- és klímaberendezés-szerelő, karbantartó Gépi forgácsoló Villanyszerelő Pék Pék-cukrász Ács, állványozó Kőműves Szerszámkészítő Hegesztő Szakács Ruházati eladó Burkoló Asztalos, bútorasztalos Vízvezeték- és vízkészülék-szerelő Festő, mázoló és tapétázó Járműfényező Autószerelő Élelmiszer- és vegyiáru-eladó, kereskedő Karosszérialakatos Autóelektronikai műszerész Szerkezetlakatos

0,8 1,0 1,5 1,5 1,6 1,6 1,8 1,8 1,9

2,1 2,2 2,3 2,4 2,4 2,6 2,7 2,8 2,8 2,9 2,9 3,1 3,1 4,1 0

1

2


-37-

3

4

hónap

5

37

Az álláskeresés átlagos időtartama szakmák szerint (hónap), 2011, N=1237 Az álláskeresés átlagos időtartama szakmák szerint (hónap), 2011 Szerkezetlakatos

1,3

Gázfogyasztóberendezés- és csőhálózat-szerelő

1,8

Gépi forgácsoló

1,8

Pék

1,8

Hegesztő

1,8

Húsipari termékgyártó

1,9

Pincér

1,9

Szakács

2,0


2,0

Villanyszerelő

2,0

Bútorasztalos

2,3

Kőműves

2,3

Festő, mázoló és tapétázó

2,5

Karosszérialakatos

2,5

Bolti eladó

2,5

Autószerelő

2,6

Gépgyártástechnológiai technikus

2,7

Ács, állványozó

2,7

Géplakatos

2,7

Burkoló

2,8

Járműfényező

3,0

Pék-cukrász

3,1 0

0,5

1

1,5

2

2,5

3 hónap 3,5

Az álláskeresés átlagos időtartama szakmák szerint (hónap), 2012, N=786 Az álláskeresés átlagos időtartama szakmák szerint (hónap), 2012 Szerkezetlakatos Szerszámkészítő Hegesztő Szakács Gépgyártástechnológiai technikus Húsipari termékgyártó Kőműves Gépi forgácsoló Ács, állványozó Autóelektronikai műszerész Járműfényező Karosszérialakatos Gázfogyasztóberendezés- és csőhálózat-szerelő Villanyszerelő Festő, mázoló és tapétázó Autószerelő Pék-cukrász Épületasztalos Burkoló Bolti eladó Géplakatos Pék Bútorasztalos

1,1 1,1 1,1 1,3 1,4 1,5 1,5 1,7 1,7 1,7 1,8 1,9 1,9 1,9 2,1 2,1

2,3 2,4 2,4 2,6 2,8 2,8 2,9 0

0,5

1

1,5


-38-

2

2,5

3 hónap 3,5

38

Az álláskeresés átlagos időtartama szakmák szerint (hónap), 2013 Hegesztő

39

1,5

Gépi forgácsoló

1,9

Pincér

1,9

Autószerelő

2,2

Szakács

2,3

Ács, állványozó

2,5

Autótechnikus

2,6

Központifűtés- és csőhálózat-szerelő

2,7

Kőműves

2,7

Szerkezetlakatos

2,8

Villanyszerelő

3,0

Járműfényező

3,1

Karosszérialakatos

3,1

Cukrász

3,7


3,7

Bútorasztalos

3,9

Festő, mázoló és tapétázó

4,2

Bolti eladó

4,5 0

1

2

3

4

5 hónap

Forrás: KERESLET_TANULO_2013 MKIK GVI A karrier szempontjából szükségesnek tartott tényezők, 20122013

2012

2013

A válaszolók száma

Pontátlag

A válaszolók száma

Pontátlag

Jobb idegen nyelvtudás

901

3,35

914

3,28

Szakmai továbbképzéseken való részvétel

891

3,24

906

3,14

Jobb számítógépes tudás

901

2,84

911

2,82

Érettségi

659

2,87

777

2,82

Továbbtanulás felsőoktatási intézményben

853

2,03

871

2,00

Megjegyzés: a megkérdezettek az állításokat 1-től 4-ig osztályozhatták, a 4-es jelentette, hogy nagyon szükségesnek tartja, az 1-es pedig azt, hogy teljesen szükségtelennek tartja Forrás: MKIK GVI Pályakezdő szakmunkások piaci helyzete 2013

-39-

. A közölt értékek 95%-os megbízhatósággal jelzik a trendek alapján a jövőben várható arányszámok lehetséges legkisebb és legnagyobb értékeit. A szakiskolában tanulók 95%-os valószínűséggel várható minimális és maximális aránya a középiskolai tanulók között 2018-ig (%)(8 éves idősoron végzett trendbecslés konfidenciaintervallumai) [4c. modell alapján] Az intervallum alsó határa

Az intervallum felső határa

2011 2012 2013 2014 2015 2016 2017 2018 2011 2012 2013 2014 2015 2016 2017 2018 Budapest

12,3 12,3 12,3 12,2 12,2 12,1 12,1 12,0 14,5 14,6 14,8 14,9 15,1 15,3 15,4 15,6

Pest

20,1 19,8 19,4 19,1 18,7 18,4 18,0 17,6 23,3 23,2 23,2 23,1 23,0 23,0 23,0 22,9

Közép-Mo.

14,3 14,3 14,2 14,2 14,1 14,0 13,9 13,9 16,6 16,7 16,8 17,0 17,1 17,3 17,4 17,6

Fejér

24,3 24,2 24,1 24,0 23,8 23,7 23,6 23,4 28,1 28,3 28,5 28,7 29,0 29,2 29,4 29,7

Komárom

28,1 28,2 28,3 28,4 28,5 28,5 28,6 28,6 32,7 33,1 33,6 34,0 34,5 35,0 35,5 36,1

Veszprém

28,3 28,2 28,1 28,0 27,9 27,7 27,6 27,5 31,4 31,5 31,7 31,8 32,0 32,2 32,4 32,6

Közép-Dun.

27,1 27,1 27,1 27,1 27,0 27,0 26,9 26,9 30,0 30,2 30,4 30,6 30,8 31,1 31,3 31,6

Győr

21,9 21,9 21,8 21,7 21,6 21,5 21,4 21,3 26,3 26,5 26,8 27,1 27,4 27,7 28,1 28,4

Vas

21,8 21,7 21,6 21,4 21,3 21,1 21,0 20,8 26,8 27,0 27,3 27,6 27,9 28,3 28,6 28,9

Zala

24,1 24,4 24,7 25,0 25,3 25,6 25,8 26,1 28,1 28,7 29,3 30,0 30,6 31,3 31,9 32,6

Nyugat-Dun. 23,0 23,1 23,2 23,2 23,3 23,3 23,3 23,4 26,4 26,8 27,1 27,5 27,8 28,2 28,6 29,0 Baranya

23,1 23,0 22,9 22,8 22,7 22,5 22,4 22,2 29,3 29,7 30,1 30,5 31,0 31,4 31,9 32,4

Somogy

28,8 28,8 28,7 28,6 28,5 28,4 28,3 28,1 34,7 35,1 35,5 36,0 36,4 36,9 37,3 37,8

Tolna

29,1 29,1 29,1 29,1 29,1 29,1 29,0 29,0 33,7 34,0 34,4 34,8 35,2 35,6 36,0 36,4

Dél-Dun.

27,0 27,1 27,0 27,0 27,0 26,9 26,8 26,8 31,9 32,3 32,6 33,0 33,4 33,8 34,2 34,7

Borsod

24,1 24,1 24,1 24,1 24,1 24,1 24,1 24,1 26,3 26,5 26,7 26,9 27,2 27,4 27,6 27,8

Heves

26,4 26,7 27,1 27,4 27,7 28,0 28,3 28,7 29,9 30,6 31,2 31,8 32,5 33,2 33,8 34,5

Nógrád

22,6 22,3 22,0 21,7 21,3 21,0 20,6 20,2 28,3 28,4 28,5 28,7 28,8 29,0 29,2 29,4

Észak-Mo.

25,1 25,3 25,4 25,5 25,6 25,7 25,8 25,9 26,9 27,2 27,4 27,7 27,9 28,2 28,5 28,8

Hajdú

23,1 23,1 23,0 22,9 22,8 22,7 22,6 22,5 25,3 25,4 25,5 25,6 25,7 25,9 26,0 26,1

Jász

28,1 28,3 28,4 28,5 28,6 28,7 28,8 28,8 31,3 31,6 32,0 32,4 32,8 33,2 33,6 34,0

-40-

40

Szabolcs

26,5 26,7 26,9 27,0 27,2 27,3 27,4 27,4 32,8 33,5 34,1 34,8 35,5 36,2 37,0 37,7

Észak-Alf.

25,8 25,9 26,0 26,0 26,1 26,1 26,1 26,1 29,4 29,7 30,0 30,4 30,8 31,1 31,5 31,9

Bács

27,8 27,9 28,0 28,0 28,1 28,1 28,2 28,2 30,5 30,8 31,1 31,4 31,7 32,0 32,3 32,6

Békés

24,4 24,3 24,3 24,2 24,1 23,9 23,8 23,7 28,1 28,3 28,5 28,7 28,9 29,2 29,4 29,7

Csongrád

21,6 21,8 22,0 22,1 22,3 22,4 22,6 22,7 24,5 24,9 25,4 25,8 26,2 26,7 27,1 27,6

Dél-Alf.

25,0 25,1 25,2 25,3 25,4 25,4 25,5 25,5 27,7 27,9 28,2 28,6 28,9 29,2 29,5 29,9

Országos

22,8 22,8 22,9 22,9 23,0 23,0 23,1 23,1 25,0 25,3 25,5 25,7 26,0 26,2 26,5 26,8

Kísérleti jelleggel a korábbi lineáris trendbecslések mellé egy logaritmikus trendbecslés modelljét is felállítottuk, amely a szakiskolai tanulói arány változásának gyorsuló vagy lassuló ütemét is figyelembe vette [4d. modell]. Az eredményül kapott értékek felhívják a figyelmet arra, hogy az utóbbi időkben némely területegység esetében nem feltétlenül egyenes vonalú változásokról lehetett szó. A logaritmikus trendbecslés megyei modelljei – a lineáris becslésekhez hasonlóan – a regressziós becslés szignifikancia eredményei szerint megyénként igen változó megbízhatóságúak.

A szakiskolában tanulók középiskolai tanulókhoz viszonyított várható aránya 2018-ig (%)(logaritmikus trendbecslés 8 éves idősoron) [4d. modell alapján] 2010

2011

2013

2014

2015

2016

2017

2018

13,23

13,24

13,25

13,25

13,26

13,27

Budapest

13,63

13,22

2012 13,22

Pest

22,35

21,88

21,79

21,71

21,64

21,57

21,51

21,45

21,40

Közép-Magyarország

15,71

15,29

15,29

15,29

15,29

15,29

15,29

15,29

15,29

Fejér

26,36

26,13

26,15

26,17

26,19

26,21

26,22

26,24

26,25

Komárom-Esztergom

30,48

29,82

29,90

29,98

30,04

30,11

30,17

30,22

30,27

Veszprém

29,95

29,75

29,76

29,77

29,78

29,79

29,79

29,80

29,81

Közép-Dunántúl

28,67

28,34

28,37

28,40

28,43

28,45

28,50

28,52

23,82

23,83

Győr-Moson-Sopron

24,83

23,75

23,76

23,78

-41-

23,79

23,80

28,48 23,81

41

Vas

25,43

23,90

23,91

23,91

23,91

23,91

23,91

23,92

23,92

Zala

25,33

25,32

25,48

25,62

25,74

25,86

25,97

26,07

26,16

Nyugat-Dunántúl

25,14

24,25

24,30

24,35

24,39

24,43

24,47

24,51

24,54

Baranya

27,30

25,78

25,81

25,84

25,87

25,90

25,92

25,94

25,97

Somogy

32,97

31,41

31,46

31,50

31,54

31,58

31,62

31,65

31,68

Tolna

32,18

31,04

31,09

31,14

31,18

31,22

31,26

31,30

31,33

Dél-Dunántúl

30,53

29,06

29,11

29,15

29,19

29,23

29,26

29,29

29,32


25,28

24,93

24,96

24,99

25,01

25,04

25,06

25,08

25,10

Heves

27,29

27,27

27,43

27,58

27,71

27,83

27,94

28,04

28,14

Nógrád

26,08

25,73

25,72

25,71

25,70

25,69

25,68

25,67

25,66

Észak-Magyarország

25,93

25,67

25,73

25,78

25,83

25,87

25,91

25,95

25,99

Hajdú-Bihar

24,09

24,19

24,19

24,19

24,19

24,19

24,19

24,19

24,19

Jász-Nagykun-Szolnok

28,94

29,27

29,35

29,43

29,49

29,56

29,61

29,67

29,72

Szabolcs-Szatmár-B.

29,66

28,74

28,85

28,95

29,04

29,12

29,20

29,27

29,34

Észak-Alföld

27,28

27,14

27,20

27,25

27,30

27,34

27,38

27,42

27,46

Bács-Kiskun

29,57

28,81

28,86

28,90

28,94

28,98

29,02

29,05

29,08

Békés

26,79

25,99

26,00

26,00

26,01

26,01

26,01

26,01

26,02

Csongrád

22,76

22,48

22,57

22,66

22,73

22,80

22,87

22,93

22,99

Dél-Alföld

26,55

25,91

25,96

26,01

26,06

26,10

26,14

26,17

26,21

Összesen

24,08

23,58

23,62

23,65

23,68

23,71

23,74

23,77

23,79

Forrás:

A szakiskolai arányok meghatározásakor a következő modellben a trendbecslés eszközét csak közvetetten alkalmaztuk, itt ugyanis a középiskolai tanulók és a szakiskolai tanulók 5 éves idősoron előrebecsült létszámának hányadosát számítottuk ki. A modell országos szinten határozott növekedést prognosztizál.

9.8 Várható szakközépiskolai tanulói létszámok és arányszámok A következő táblázatok a szakközépiskolában tanulók létszámának előrebecsült értékeit mutatják. A korábbi évek adataiból továbbvezetett trendek a szakközépiskolákban tanulók

-42-

42

számában országos szinten mérsékelt létszámcsökkenést valószínűsítenek a vizsgált időszakban. Regionális szinten nézve a régiók többsége csökkenő vagy stagnáló létszámokkal jellemezhető, ám Közép-Dunántúl és a korábbi vizsgálatokkal ellentétben Nyugat-Dunántúl esetében is a prognózis inkább a létszámbővülés irányába mutat. A szakközépiskolában tanulók várható létszáma 2018-ig (fő)[6. modell alapján] 2010

2011

2012

2013

2014

2015

2016

2017

2018

Budapest

53457

52828

52555

52282

52008

51735

51462

51188

50915

Pest

12600

12763

12690

12617

12544

12471

12398

12325

12252

Közép-Magyarország

66057

65592

65245

64899

64553

64206

63860

63514

63167

Fejér

11761

12123

12433

12744

13054

13365

13675

13986

14296

Komárom-Esztergom

6428

6324

6279

6235

6190

6146

6102

6057

6013

Veszprém

8200

8163

8229

8296

8362

8429

8495

8562

8628

Közép-Dunántúl

26389

26609

26942

27274

27607

27940

28272

28605

28937

Győr-Moson-Sopron

12278

12423

12695

12967

13239

13511

13783

14055

14327

Vas

8356

7820

8083

8346

8610

8873

9136

9400

9663

Zala

7321

7125

6961

6797

6633

6469

6305

6141

5977

27955

27368

27740

28111

28482

28853

29224

29596

29967

Baranya

7163

6660

6472

6285

6097

5909

5722

5534

5346

Somogy

6993

6320

6284

6248

6213

6177

6141

6105

6069

Tolna

5204

5746

5783

5820

5857

5894

5931

5968

6005

Dél-Dunántúl

19360

18726

18539

18353

18166

17980

17793

17607

17420


19508

19424

19264

19105

18945

18786

18626

18467

18307

Heves

8303

8082

7930

7778

7626

7474

7322

7170

7018

Nógrád

3992

3947

3891

3834

3778

3722

3666

3610

3553

Észak-Magyarország

31803

31453

31085

30717

30350

29982

29614

29247

28879

Hajdú-Bihar

14568

14777

14889

15002

15115

15227

15340

15452

15565

9470

9392

9310

9228

9145

9063

8981

8898

8816

11424

11524

11238

10951

10665

10379

10092

9806

9520

Nyugat-Dunántúl

Jász-Nagykun-Szolnok Szabolcs-Szatmár-B.

-43-

43

Észak-Alföld

35462

35693

35437

35181

34925

34669

34413

34157

33901

Bács-Kiskun

12310

12676

12742

12808

12874

12940

13006

13072

13138

8888

8982

9009

9036

9063

9090

9117

9144

9171

Csongrád

12140

12059

11871

11684

11496

11308

11120

10932

10745

Dél-Alföld

33338

33717

33622

33527

33433

33338

33243

33148

33053

Békés

Összesen

240364 239157 238610 238062 237515 236967 236420 235872 235325

A középiskolai tanulók várható aránya iskolatípusonként 2018-ig KözépMagyarországon (%) (trendbecslés 8 éves idősoron) Közép-Magyarország

100%

Tanulók aránya

80%

42,5

43,3

43,5

43,9

44,1

44,4

44,7

45,0

45,3

41,8

41,3

41,0

40,6

40,3

40,0

39,7

39,3

39,0

15,7

15,5

15,5

15,5

15,6

15,6

15,6

15,7

15,7

2010

2011

2012

2013

2014

2015

2016

2017

2018

60% 40% 20% 0%

szakiskola

szakközépiskola

-44-

gimnázium

44

A középiskolai tanulók várható aránya iskolatípusonként 2018-ig Közép-Dunántúlon (%) (trendbecslés 8 éves idősoron) Közép-Dunántúl

100% 30,2

31,4

31,5

31,6

31,6

31,7

31,7

31,8

31,9

41,1

40,1

39,9

39,7

39,6

39,4

39,3

39,1

38,9

28,7

28,5

28,6

28,7

28,8

28,9

29,0

29,1

29,2

2010

2011

2012

2013

2014

2015

2016

2017

2018

Tanulók aránya

80% 60% 40% 20% 0%

szakközépiskola

szakiskola

gimnázium

A középiskolai tanulók várható aránya iskolatípusonként 2018-ig NyugatDunántúlon (%) (trendbecslés 8 éves idősoron) Nyugat-Dunántúl

100% 30,6

31,9

32,1

32,2

32,4

32,6

32,7

32,8

33,0

44,3

43,4

43,0

42,7

42,3

41,9

41,5

41,2

40,8

25,1

24,7

24,9

25,1

25,4

25,6

25,8

26,0

26,2

2010

2011

2012

2013

2014

2015

2016

2017

2018

Tanulók aránya

80% 60% 40% 20% 0%

szakiskola

szakközépiskola

gimnázium

Mit mutatnak az előre jelzések? Mit mutatnak a szakképzési előrejelzések, arányok? Mindenesetre a fenti kutatások komoly tapasztalatot jelentenek, erre is lehetne alapozni a jövő információs rendszerét.

-45-

45

46

9.9

Képzőhelyek száma, nagysága

Szakképző intézmények száma a fenntartó típusa szerinti bontásban Feladat Intézmények ellátási helyek száma száma

Fenntartó típusa

állami egyház magán magán magán magán

állami szerv egyházi jogi személy alapítvány korlátolt felelősségű társaság közalapítvány közhasznú alapítvány

összesen

17 4 7 1 1 1

32 6 9 1 4 1

31

53

forrás: KIR STAT T01

Szakképző intézményekben tanulók létszámadatai fenntartó típusa szerinti bontásban Nappali Felnőttoktatás rendszerű iskolai Fenntartó típusa keretében oktatásban tanulók száma tanulók száma megnevezés típus nappali felnőtt állami állami szerv 7600 168 egyház egyházi jogi személy 583 0 magán alapítvány 1021 113 magán korlátolt felelősségű társaság 169 0 magán közalapítvány 674 0 magán közhasznú alapítvány 186 0 10233

összesen

281 10514

Forrás: KIR STAT T02

-46-

47

9.10 Tanulószerződések száma, szakmák közötti megoszlása Tanulószerződéssel oktató szervezetek száma Év 2007. dec. 1.- 2008.nov. 30. 2008. dec. 1.- 2009. nov. 30. 2009. dec. 1.- 2010. nov. 30. 2010. dec. 1.- 2011. nov. 30. 2011. dec. 1.- 2012. nov. 30.

gazdálkodó szervezetek száma

képzőhelyek száma

Tanulószerződések száma

454

480

1154

465

495

1423

431

467

1383

455

541

1522

420

494

1532

KEMKIK T03

-47-

Szakképző intézmények és tanulók száma településenként

-48-

48

10

Vállalati hajlandóság a szakképzésben

Az egyik legnagyobb kihívásnak gondoljuk az alábbi kamarai tájékoztató is jelzi egyrészt a változásokat, a megoldási lehetőségeket. Az az út is végiggondolandó, hogy lehet –e találni olyan megoldást, ami azt mutatja be, hogy a munkáltatóknak megéri, érdemes erre költeni. TÁJÉKOZTATÓ A TANULÓSZERZŐDÉS-KÖTÉS HELYZETÉRŐL (KEMKIK) A szakképzés, s így a gazdálkodóknál folyó gyakorlati képzés jogi szabályozása és finanszírozási rendszere január 1.-jétől jelentős mértékben átalakul. Életbe lép az új szakképzési (2011. évi CLXXXVII. tv.) és az új szakképzési hozzájárulásról és a képzés fejlesztésének támogatásáról szóló törvény (2011. évi CLV. tv.), valamint az új elszámolási rendszerhez kapcsolódó szakmacsoportos normatívákat tartalmazó rendelet (280/2011. (XII. 20.) Korm. rendelet . Az új szabályozás célja, hogy a szakképzés jobban igazodjon a gazdaság igényeihez, a jelen gazdasági helyzet adta lehetőségek figyelembevételével. A szakképzési hozzájárulás rendszerének átalakítása során a legfőbb alapelv az volt, hogy növelje a gazdálkodók képzési hajlandóságát. Ennek megfelelően azon vállalkozókat támogatja, amelyek felvállalják a gyakorlati képzést. Akik nem foglalkoznak tanulók gyakorlati képzésével, azok viszont járuljanak hozzá az oktatás költségeihez, ill. ösztönözve legyenek a tevékenység megkezdésére. Ennek megfelelően az új finanszírozási rendszer – többek között – az alábbi kedvező változásokat jelenti a gazdálkodók számára.  A szakképesítésenkénti normatív elszámolás miatt jelentősen csökkent a gazdálkodókat terhelő adminisztráció, s így annak költsége.  Egyszerűsödött az elszámolás folyamata, a havi elszámolás miatt jelentősen csökkent az előfinanszírozás mértéke, amely az éves elszámolás esetében meghaladta a 13-14 hónapot.  A törvény megszüntette a tételes elszámolás során tapasztalt szélsőségeket. A kis- és középvállalkozási szektor a nagyobb méretű vállalkozásokkal azonos feltételekkel jut hozzá a gyakorlati képzés költségeihez. Az új szakképzési törvény szintén számos, a gazdálkodó számára a korábbiakhoz képest pozitív változásokat hozott, melyek közül a legfontosabbak a következők:  Számos esetben egyértelműbb a megfogalmazás, ezzel csökkent a jogértelmezésből eredő bizonytalanság.  Csökken a tanuló és a gazdálkodó jogai és kötelezettségei közötti – sokak által kifogásolt – aránytalansága (pl. a pénzbeli juttatás csökken bukás és hiányzás esetén, mulasztások következményei, a tanuló általi szerződésfelmondás feltételeinek változtatása).  A tanulószerződést nem kell a kamara előtt megkötni. Ennek eltörlése azonban magával vonta a kötési, módosítási, megszüntetési folyamatok szabályozását (pl. 5 napon belül meg kell küldeni a kamarának a tanulószerződést, a

-49-

49

módosított tanulószerződést, s szintén 5 napon belül értesíteni kell a kamarát a megszűnésről).  A kamarának 10 napon belül ellen kell jegyeznie a törvényi előírásoknak megfelelő tanulószerződést. Ebből következik, hogy ha a kamara a tanulószerződést befogadta, s ellenjegyezte, akkor a gazdálkodó biztos lehet abban, hogy az megfelel a törvényi előírásoknak. Másrészt a vállalkozó – országosan egységesen – 10 napon belül meg kell hogy kapja az ellenjegyzett szerződést.  Az új törvény szorosabb kommunikációt von maga után, ezért javulhat a gyakorlati képző és az iskola közötti információáramlás, a közöttük fennálló kapcsolat.  Az MKIK által kifejlesztett szakképesítések gyakorlati óraszámának emelkedése miatt a gazdálkodó szervezeteknél töltött idő is több, mely a következő előnyöket biztosítja: − lényegesen csökkenthető a munkaerő-kiválasztással, felvétellel és betanítással kapcsolatos költség és kockázat, minimálisra csökken a téves foglalkoztatás veszélye; − emelkedik a végzettek tudásszintje, ami munkavállalóként magasabb teljesítményt eredményez; − a személyi költségek csökkentése, a bér- és fizetési struktúra stabilizálása; − hosszabb idő áll a gazdálkodó rendelkezésére, hogy saját igényeinek megfelelően képezze ki a tanulót. A Magyar Kereskedelmi és Iparkamara országos irányításával már 12 éve működik a tanulószerződéses tanácsadói rendszer, melynek egyik alapfeladata a tanulószerződések megkötése, módosítása, megszüntetése, illetve az egész rendszer gondozása. Az elmúlt több mint tíz év tapasztalatai azt mutatják, hogy a tanulószerződés-kötés bevett gyakorlattá, a köztudatban élő lehetőséggé vált a szakember utánpótlás biztosítására. Ez idő alatt bebizonyosodott, hogy a tanácsadói rendszer jól szolgálja a tanulószerződéses gyakorlati képzés elterjesztését a képzőhelyek számának bővülésével, a tanulószerződések számának növekedését, valamint a képzés színvonalának emelését. A gazdálkodó szervezetekkel való személyes kapcsolattartás és propagandatevékenység eredménye nem csak a tanulószerződések számának növekedésében illetve a képzőhelyek bővülésében jelentkezik, hanem a tanulók számára biztosított feltételek fokozott javulásában is megnyilvánul. Az új képzőhelyekkel kapcsolatban pozitív tapasztalatokra tettünk szert. A személyi és tárgyi feltételek valamennyi képzőhelyen megfeleltek a jogszabályi előírásoknak. A képzőhelyek eszközellátottsága széles skálát mutat. Az eszközellátottságot nagymértékben befolyásolja az adott vállalkozás eredményessége. Kedvező jelenség s egyúttal piaci kényszer is, hogy a vállalkozások többsége fennmaradása érdekében korszerűsíteni igyekszik eszközállományát. Ehhez nyújt segítséget a nemzeti foglalkoztatási alap képzési alaprész decentralizált keretéből finanszírozott, a szakképzés tárgyi feltételeinek fejlesztésére irányuló beruházások támogatására kiírt pályázat.

-50-

50

2012.-ben Komárom-Esztergom megyében 189 491 000 forint állt rendelkezésre, pályázati célra. A pályázati felhívásra 34 vállalkozás és 10 iskola jelentkezett. Elutasított pályázat megyénkben nem volt. A kiírási feltételeknek nem megfelelő eszközbeszerzések esetén volt csökkentés./ 100 000 forint egyedi érték alatti eszközöket nem lehetett elszámolni/. A vállalkozások részéről nagyobb aktivitást várnánk a jövőben, mert a rendelkezésükre álló keretből át kellett csoportosítanunk az iskolák rendelkezésére álló keret javára. / 60% a vállalkozói keret, 36% az iskolai részarány, felsőoktatási keret 4%/ Ez utóbbi kategóriában, megyénkben nem volt pályázó. A vállalkozások előnyére változott az elmúlt évben a gyakorlati képzések finanszírozási rendszere. A jogalkotó normatív rendszert vezetett be, melynek lényege, hogy az alap normatíva 440 000.- Ft/fő/ év összegben került meghatározásra. Az alapnormatívához szakmánkénti súlyzó került kialakításra. A korábbi években sokat kritizált NSZFI-s éves elszámolást havi elszámolás váltotta fel. Az elszámolás 2012. január 1.-től a NAV felé történik. Ezzel gyakorlatilag megszűnt az utófinanszírozó rendszer.

A gyakorlati oktatás mellett szóló érv, hogy az oktatás költségcsökkentő tényező, hiszen járulékos költségeivel együtt sem kerül annyiba a gazdálkodónak, mint egy frissen végzett pályakezdő, aki szaktudását tekintve még nem tud sokkal többet, mint egy tanuló. Az előterjesztés táblázatában bemutatjuk az elmúlt öt év tanulószerződéseinek, illetve képzőhelyeinek alakulását. A megkötött tanulószerződések száma csaknem minden évben nőtt. A tanulószerződések esetén továbbra is legkeresettebb szakma a vendéglátás és a kereskedelem. Szakács szakmában 232 fő, élelmiszer és vegyi árú eladók esetében 190 fő, pincér szakmában 128 fő volt a tanulószerződések száma 2012-ben. A fémipari szakmák közül a géplakatos, hegesztő és szerszámkészítő szakmák a legnépszerűbbek, de számuk jóval elmarad az előzőekben említett szakmákétól. A szépészeti szakmák, kozmetikus, fodrász telítődni látszanak, itt csökken az érdeklődés, de egyúttal a piac felvevőképessége is. Mindkét szakma kikerült az államilag támogatott szakmák közül, ami indokolt is volt hisz ezen a két területen különösen magas volt a pályaelhagyók száma. Továbbra is jellemző a tanulók évközi vándorlása a képzőhelyek között. Ezen a téren némi szigorítást lenne érdemes bevezetni, mivel a képzőhely cserék egy picit megtörik a képzés folyamatosságát. Ugyanakkor nem szabad figyelmen kívül hagyni az indokolt cseréket sem. Általános tapasztalat a tanulói juttatásokkal kapcsolatban, hogy a gazdálkodó szervezetek azt a diákoknak biztosítják. Év elején gondot okozott mind a gazdálkodók, mind a tanulók körében az a jogszabályi változás, mely szerint tanulói juttatás kifizetést csak átutalással lehet teljesíteni, év végéig azonban ez a probléma megoldódott.

-51-

51

Fokozott jelentőséggel bír 2012 óta foglalkozási naplók naprakész pontos vezetése, hisz valamennyi NAV ellenőrzés alapját ez a dokumentum képezi. A tanulószerződés keretein belül gyakorlatukat töltő diákok körében 2008. óta kerül megrendezésre a szakma kiváló tanulója verseny. 2012.-ben 12 tanuló jutott a döntőbe, közülük 1 fő mechatronikai műszerész és 1 fő szerszámkészítő első helyezést ért el. 2013.-ban 149 tanuló jelentkezett a versenyre, közülük 129 fő meg is jelent. Most már ismert, hogy a versenyzők közül 10 fő jutott tovább. A döntő április 24-26. között Budapesten kerül megrendezésre, melyre minden évben busszal szállítjuk a tanulókat.

 Szakmai záróvizsgákkal kapcsolatos adatok A KEMKIK –l a jelentések rendelkezésre állnak, feldolgozásuk nem történt meg  Demográfiai helyzet A demográfiai helyzetből adódóan két kérdés vizsgálandó. A rendelkezésre állóinfrastruktúra túlméretezett –e, elegendő –e? Az átvételek folyamatban vannak A várható diákszám csökkenés milyen jövőt prognosztizál a szakképzésnek Az alábbi táblák a 2011. évi népszámlálás adatait tartalmazzák.

1.1.2.1 A népesség korcsoport és nemek szerint Korcsoport, éves

1980

1990

2011

2001

1980

1990 2001 megoszlás, százalék

2011

Összesen –4 5–9 10–14 15–19 20–24 25–29 30–34 35–39 40–44 45–49 50–54 55–59 60–64 65–69 70–74 75–79 80–84 85–

Összesen

27 696 24 298 22 534 21 599 25 253 27 755 23 217 23 214 21 451 21 433 20 306 19 313 10 441 13 660 9 948 6 312 3 151 1 312

19 758 20 753 27 202 23 793 20 588 20 276 24 900 26 437 21 958 21 572 19 436 18 680 16 654 14 633 7 097 7 512 3 930 1 805

15 029 18 619 20 159 21 164 25 173 24 353 21 822 19 860 22 687 25 849 21 694 19 207 17 377 15 112 12 291 9 185 4 047 2 962

322 893

316 984

316 590

14 648 14 809 15 253 17 841 18 169 18 987 23 731 25 233 21 973 19 092 20 913 24 343 19 952 15 733 13 363 9 854 6 431 4 243

8,6 7,5 7,0 6,7 7,8 8,6 7,2 7,2 6,6 6,6 6,3 6,0 3,2 4,2 3,1 2,0 1,0 0,4

6,2 6,5 8,6 7,5 6,5 6,4 7,9 8,3 6,9 6,8 6,1 5,9 5,3 4,6 2,2 2,4 1,2 0,6

4,7 5,9 6,4 6,7 8,0 7,7 6,9 6,3 7,2 8,2 6,9 6,1 5,5 4,8 3,9 2,9 1,3 0,9

4,8 4,9 5,0 5,9 6,0 6,2 7,8 8,3 7,2 6,3 6,9 8,0 6,6 5,2 4,4 3,2 2,1 1,4

304 568 100,0

100,0

100,0

100,0

-52-

52

53

1.1.2.1 A népesség korcsoport és nemek szerint 1980 1990 2001 2011 Korcsoport, 1980 1990 2001 2011 éves megoszlás, százalék Férfi 7 480 –4 14 251 10 188 7 676 8,9 6,5 5,0 5,1 7 641 5–9 12 422 10 494 9 511 7,7 6,7 6,2 5,2 7 855 10–14 11 594 13 948 10 392 7,2 9,0 6,8 5,4 9 194 15–19 11 436 12 503 10 823 7,1 8,0 7,1 6,3 9 494 20–24 13 023 10 597 13 152 8,1 6,8 8,6 6,5 9 655 25–29 14 133 10 424 12 549 8,8 6,7 8,2 6,6 12 213 30–34 11 960 12 732 11 218 7,5 8,2 7,3 8,4 12 841 35–39 11 771 13 394 9 968 7,3 8,6 6,5 8,8 11 184 40–44 10 716 11 163 11 259 6,7 7,2 7,4 7,7 9 422 45–49 10 659 10 733 12 568 6,6 6,9 8,2 6,5 10 171 50–54 9 968 9 357 10 499 6,2 6,0 6,9 7,0 11 326 55–59 9 222 8 823 8 909 5,8 5,7 5,8 7,8 8 996 60–64 4 806 7 538 7 705 3,0 4,8 5,0 6,2 6 768 65–69 6 160 6 229 6 391 3,8 4,0 4,2 4,6 5 185 70–74 4 185 2 843 4 761 2,6 1,8 3,1 3,6 3 479 75–79 2 461 2 834 3 206 1,5 1,8 2,1 2,4 1 936 80–84 1 155 1 321 1 268 0,7 0,8 0,8 1,3 1 109 85– 402 509 830 0,3 0,3 0,5 0,8 Együtt 160 324 155 630 152 685 145 949 100,0 100,0 100,0 100,0

1.1.2.1 A népesség korcsoport és nemekszerint

rcsoport, éves

1980

1990

2001

–4 5–9 10–14 15–19 20–24 25–29 30–34 35–39 40–44 45–49 50–54 55–59 60–64 65–69 70–74

13 445 11 876 10 940 10 163 12 230 13 622 11 257 11 443 10 735 10 774 10 338 10 091 5 635 7 500 5 763

9 570 10 259 13 254 11 290 9 991 9 852 12 168 13 043 10 795 10 839 10 079 9 857 9 116 8 404 4 254

Nő 7 353 9 108 9 767 10 341 12 021 11 804 10 604 9 892 11 428 13 281 11 195 10 298 9 672 8 721 7 530

2011 7 168 7 168 7 398 8 647 8 675 9 332 11 518 12 392 10 789 9 670 10 742 13 017 10 956 8 965 8 178

-53-

1980

1990 2001 2011 megoszlás, százalék

8,3 7,3 6,7 6,3 7,5 8,4 6,9 7,0 6,6 6,6 6,4 6,2 3,5 4,6 3,5

5,9 6,4 8,2 7,0 6,2 6,1 7,5 8,1 6,7 6,7 6,2 6,1 5,6 5,2 2,6

4,5 5,6 6,0 6,3 7,3 7,2 6,5 6,0 7,0 8,1 6,8 6,3 5,9 5,3 4,6

4,5 4,5 4,7 5,5 5,5 5,9 7,3 7,8 6,8 6,1 6,8 8,2 6,9 5,7 5,2

75–79 80–84 85– Együtt

3 851 1 996 910 162 569

4 678 2 609 1 296 161 354

5 979 2 779 2 132 163 905

6 375 2,4 4 495 1,2 3 134 0,6 158 619 100,0

2,9 1,6 0,8 100,0

3,6 1,7 1,3 100,0

4,0 2,8 2,0 100,0

 Foglalkoztatáshoz kapcsolódó adatok elemzése (munkanélküliség, pályakezdők helyzete, munkaerő-kereslet alakulása)

A megyei munkanélküliségi adatok lényegesen jobbak az országos átlagnál (23 százalék ponttal) . A 15-64 éves korosztályon belül a 25 év alattiak helyzete problémás, az alapfokú végzettségűek körében különösen. A KEM –i helyzetet a 3. ábra mutatja

-54-

54

55

A nyilvántartott álláskeresők főbb jellemzői (KOMAL KSH) Ebből Időpont

Nyilvántartott álláskeresők

nő

pályakezdő

25 éven aluli

Bejelentett betöltetlen álláshely

Száma 2011.

március június szeptember december

15 411 13 363 12 867 12 929

7 315 6 810 6 644 6 479

1 008 816 1 002 907

2 106 1 816 1 900 1 718

1 443 1 931 1 485 790

2012.


14 502 12 310 12 560 14 225

7 103 6 396 6 568 7 071

1 051 1 080 1 543 1 460

2 030 1 734 2 179 2 212

1 661 1 359 1 139 669

Előző év azonos időpontja = 100,0 2012.


94,1 92,1 97,6 110,0

97,1 93,9 98,9 109,1

-55-

104,3 132,4 154,0 161,0

96,4 95,5 114,7 128,8

115,1 70,4 76,7 84,7

11 Ismert beruházások és azok várható hatása Nincs elegendő információ a tervezéshez. Az ipari parkok üzemeltetőit, a klasztereket, és természetesen a vállalkozókat kellene szóra bírni. Ugyanakkor a területfejlesztésnek is kiemelt kérdése ez.. Közösen kell megoldást találnunk. További információk begyűjtése és kiértékelése kívánatos.

A következő összehasonlító táblán a 2012. évi beruházások értékei olvashatók a Közép – Dunántúli megyék között a legmagasabb, az ezt követő tábla ennek szerkezetét mutatja.

-56-

56

Összehasonlító adatok (megye – régió – ország) 2012. I–IV. negyedév KSH

Megnevezés

KomáromEsztergom

Fejér

Veszprém

megye

57

KözépDunántúl

Ország

Gazdasági aktivitása) Aktivitási arány, %

58,3

58,8

58,7

58,6

57,2

Foglalkoztatási arány, %

52,3

54,2

52,3

52,9

51,1

Munkanélküliségi ráta, %

10,3

7,8 10,9 9,8 Alkalmazásban állók száma és kereseteb)

10,7

Alkalmazásban állók száma, ezer fő számának indexe havi bruttó átlagkeresete, Ft havi bruttó átlagkeresetének indexe havi nettó átlagkeresetec), Ft havi nettó átlagkeresetének indexec) Regisztrált vállalkozások száma

110,8

76,9

77,7

265,5

99,7

94,7

101,4

98,7

2 674,4 99,4

212 994

216 211

186 017

206 101

222 990

107,2

106,2

107,6

106,8

104,6

137 789

139 809

120 770

133 437

144 040

103,5

102,0

104,1

103,4 103,1 Regisztrált vállalkozásokd)

56 212

39 430

51 226

146 868

1 666 402

Regisztrált vállalkozások számának indexe

99,1

99,5

99,8

99,4

100,9

1000 lakosra jutó vállalkozás

133

128

145 Beruházás

135

168

102 418

117 397

82 423

302 238

3 067 039

241,0

378,7

233,5 Ipar

277,8

308,5

Teljesítményérték, millió Ft Egy lakosra jutó teljesítményérték, ezer Ft Termelés volumenindexee) Egy lakosra jutó termelési értéke), ezer Ft Termelés volumenindexef) Értékesítés volumenindexef) Ezen belül: belföldi export Értékesítésből az export arányaf), % Építőipari termelés volumenindexeg) Egy lakosra jutó termelési érték,g) ezer Ft

90,3

89,2

117,4

93,1

98,3

4 485,0

7 294,6

2 144,3

4 526,1

2 327,8

89,8

88,6

120,9

92,8

98,2 99,1

89,5

88,7

122,8

92,9

102,6

88,7

103,4

97,6

97,1

86,1

88,7

128,7

91,9

100,3

76,3

86,2

80,3 Építőipar

81,4

64,4

84,8

89,2

92,8

88,3

95,6

64,8

64,3

56,6 Lakásépítés

62,0

113,3

Épített lakás

317

264

342

923

10 560

Épített lakások indexe

72,9

114,3

58,1

73,5

83,4

7,4

8,5

9,6 Turizmus

8,5

10,6 8 311,6

Tízezer lakosra jutó épített lakások száma Vendégek száma, ezer

159,4

118,8

518,7

796,9

Vendégek számának indexe

98,6

103,7

97,8

98,8

103,6

Vendégéjszakák száma, ezer

355,9

308,2

1 590,7

2 254,7

21 608,7

96,7

104,7

102,6

101,9

104,8

Vendégéjszakák számának indexe

-57-

A gazdasági szervezetek beruházásainak teljesítményértéke gazdasági ág szerint [millió forint], 2012. I–IV. negyedév Gazdasági ág

A B C D B+C+D E B+C+D+E F G H I J K L M N O P Q R S A–S

Beruházás összesen

épületek és egyéb építmények

Ebből belföldi

import

gépek, berendezések, járművek

Mezőgazdaság, erdőgazdálkodás, halászat Bányászat, kőfejtés Feldolgozóipar

6 200 32 87 696

1 207 9 14 956

786 17 21 559

2 336 7 51 172

Villamosenergia-, gáz-, gőzellátás, légkondicionálás Ipar, víz- és hulladékgazdálkodás nélkül

2 182 89 911

1 035 16 000

994 22 570

153 51 332

Vízellátás, szennyvíz gyűjtése, kezelése, hulladékgazdálkodás, szennyeződésmentesítés Ipar Építőipar Kereskedelem, gépjárműjavítás Szállítás, raktározás Szálláshely-szolgáltatás, vendéglátás Információ, kommunikáció Pénzügyi, biztosítási tevékenység Ingatlanügyletek Szakmai, tudományos, műszaki tevékenység

3 606 93 517 1 264 2 902 5 811 273 157 182 510 305

2 930 18 930 801 1 160 2 526 165 25 59 421 111

448 23 018 277 906 549 89 100 108 48 126

227 51 559 186 823 2 736 17 32 16 35 68

795

165

363

267

1 683 762 1 698 1 212 128 117 397

1 491 602 1 368 1 135 105 30 273

156 151 170 72 17 26 937

36 7 159 4 6 58 288

Adminisztratív és szolgáltatást támogató tevékenység Közigazgatás, védelem; kötelező társadalombiztosítás Oktatás Humán-egészségügyi, szociális ellátás Művészet, szórakoztatás, szabad idő Egyéb szolgáltatás Összesen

-58-

58

11.1 SWOT –analízis, a fentiek alapján a szakképzés állapota



A problémák azonosítása megtörtént A szabályozás, törvények és rendeletek megszülettek Komárom-Esztergom megyében is felálltak a szervezetek MFKB létrejöttével a partnerség keretei is megvannak A gazdasági kamarák szerepe tisztázódott

   

     

   

Az információk rendelkezésre állása még nem megoldott Működésbe kell hozni a rendszert Képessé tétel az egy életen át történő tanulásra új készségek elsajátításán lehetőségeit kínálni



jobb tanulmányi eredmények az alapfokú képzésben írni, olvasni tudás reál tárgyak o. megújhodása alkalmazott informatika, kompjuterizált tudásalapú társadalom 21. századi szakképzés, manuális tehetségek megtalálása oktatás és foglalkoztatás egyensúlyának megtalálása…



-59-

növekedés hiánya, válságkezelés erőforrás elosztásának kényszer ha nem sikerül mindenki számára érthetővé tenni, hogy jó irányba megyünk.

59

11.2 MKIK GVI Következtetések

60

A 2013-as kutatás több fontos tényre hívta fel a figyelmet a szakképzett pályakezdők szakmánkénti munkaerő-piaci helyzete és az azt meghatározó tényezők (iskolai előmenetel, területi és szakma -specifikus hatások) tekintetében. A várható munkaerőpiaci kínálat feltérképezésénél a korábbiaknak megfelelően figyelembe vettük a kérdezettek jövőbeni terveit, továbbtanulási szándékait, hogy érvényesebb adatokkal tudjuk segíteni az MFKB -k beiskolázási keretszámokra vonatkozó döntéseit.  Az adatelemzés eredményeiből 2013-ban éppúgy, mint az elmúlt négy évben azt a következtetést vonhatjuk le, hogy az iskolai végzettség magas arányban „továbböröklődik” a családban: ha az apa szakképzett, akkor ez azt valószínűsíti, hogy a gyermek is szakmát szerez, és végül szakképzettként helyezkedik el a munkaerőpiacon  . Emellett mind az öt adatfelvétel eredményei arra utalnak, hogy a későbbi elhelyezkedési esélyek, illetve a vállalkozás indítása, vagy a továbbtanulás ténye szorosan összefügg az általános iskolai és főként a szakiskolai tanulmányi eredményekkel. Jobb tanulmányi eredmények jobb későbbi munkaerő-piaci helyzettel járnak együtt.  Az adatok tanúsága szerint a szakiskolát végzettek általában elégedettnek mondhatóak mind szakmájukkal, mind szakiskolai tanulmányaikkal, mind pedig gyakorlati képzőhelyükkel kapcsolatban. Az eredmények szerint utóbbival minden szempontból elégedettebbek azok a tanulók, akik vállalathoz (is) jártak gyakorlati képzésre, mint azok, akik csak az iskolai tanműhelybe jártak.  A szakmában elérhető jövedelemmel kapcsolatos vélemények 2009 és 2010 között megfigyelt javulása 2011-ben megtört, 2012-ben javulást mutattak az adatok, 2013ban azonban újfent romlott a helyzet: 2012-höz képest kissé erősebben jelent meg az a vélemény, mely szerint a szaktudást nem fizetik meg kellőképpen.  A szakképzett pályakezdők munkaerő-piaci pozíciója kismértékben változott a tavalyi felvétel óta: a megkérdezettek között nőtt a foglalkoztatottak aránya, a

-60-

munkanélkülieké pedig csökkent.2. Az álláskeresés átlagos hossza viszont tovább emelkedett.  A földrajzi mobilitást tekintve a szakképzett fiatalok viszonylag rugalmasak: mind az öt év adatai szerint a mintába került foglalkoztatottaknak körülbelül fele ingázik munkahelyére, emellett a válaszadók közel 70%-a elköltözne lakóhelyéről másik magyarországi városba egy jobb álláslehetőségért. Ez a helyzet arra hívja fel a figyelmet, hogy a tömegközlekedés fejlődésével, az úthálózat korszerűsödésével egyre inkább számításba kell venni a megyéken és a régiókon átnyúló kapcsolatokat a várható kereslet és kínálat becslésénél.  Az eredmények azt mutatják, hogy a továbbtanulási szándék továbbra is figyelmet érdemlő mértékben jelenik meg a szakképzett pályakezdők tervei között, és 2013ban a szakközépiskola és a technikum volt körükben a legnépszerűbb továbbtanulási irány. 2009 és 2012 között a szakképzettek körében nőtt a további szakképzésben,

szakirányú

továbbképzésben való

részvétel igénye,

ezzel

párhuzamosan a felsőfokú tanulmányok egyre kevésbé szerepeltek a tervek között. 2013-ra viszont jelentősen csökkent a szakiskolákban tanulni vágyók aránya, míg a felsőoktatásban való tanulás igénye növekedett, így idén ez a második legnépszerűbb továbbtanulási irány.  A kutatás fontos eredménye, hogy a szakképzett pályakezdők között 19 hónappal az iskola elvégzése után a saját szakmájukban nem dolgozók („kilépők”) aránya továbbra is magas (körülbelül kétharmados), és az utóbbi négy évben csak kevéssé mérséklődött. Ez arra hívja fel a figyelmet, hogy mivel a szakmát váltók munkahelyükön tanulnak bele új szakmájukba, a szakképzési rendszer fontos feladata az általános tanulási készség és a tudásmegújítási képesség fejlesztése.  Az először 2010-ben definiált különböző, finomabb megkülönböztetésre is lehetőséget adó kilépési mutatók azt jelzik, hogy 2013-ban a szakképzett fiatalok mintegy 73%-a valamilyen formában részét képezi a szakmájára vonatkozó munkakínálatnak, de csak 55%-uk használta – munka vagy további tanulmányok

Ezt részben az magyarázhatja, hogy 2013-ban nem a 9 hónapja, hanem a 19 hónapja végzetteket kérdeztünk. 2

-61-

61

során – 2011-ben megszerzett szakmáját. Emellett a megkérdezettek 58%-ának esetében valószínűsíthető, hogy végzés után el tud helyezkedni saját szakmájában.  Az idén első ízben folytatott pályakövetéses vizsgálat eredményei azt mutatják, hogy a fiatal szakképzettek viszonylag jó esélyekkel ki tudnak törni a munkanélküliségből. Emellett az is látható, hogy a szakiskola utáni továbbtanulás jó befektetésnek számít, mivel (1) a továbbtanulók körében nagyobb a későbbi elhelyezkedés esélye, mint a munkanélkülivé válásé és (2) a továbbtanulók kisebb eséllyel váltak munkanélkülivé, mint a bármely másik munkaerő-piaci státusz szerint képzett kategóriába tartozók.  Ennek megfelelően a szakiskolai kibocsátás nem tekinthető közvetlenül tényleges munkaerő-piaci kínálatnak a továbbtanulás, az átképzés, a munkaerőpiacról történő – rövid, vagy hosszú távú – kilépés, valamint a szakmaváltás elterjedt gyakorlata miatt.  Azt tapasztaltuk, hogy a szakmaváltás, illetve a munkanélkülivé vagy inaktívvá válás jelentős mértékben függ a pályakezdő családi hátterétől és iskolai eredményeitől, emellett azt is fontos kiemelni, hogy az adatok szakmák, szakmacsoportok és megyék (régiók) szerint is jelentős eltérést mutatnak.  Ezért a kereslet és a kínálat összehasonlításán alapuló döntéshozatal továbbra sem hagyatkozhat kizárólag a szakiskolákban végzettek száma és a vállalatok által jelzett munkaerő-kereslet különbségeire. A megalapozott döntés szempontjából igen kívánatos lenne, ha figyelembe vennék a szakképzettek életpályájának sajátosságait is – melyeket leginkább további követéses vizsgálatok lennének képesek feltárni –, így egy differenciáltabb előrejelző rendszer kiépítése lehetővé tenné a várható kereslet és a kínálat pontosabb illesztését.

A bizottság rövid fennállása alatt a következő problémák merültek fel. Ezek köré az alábbi gondolatokat fogalmazták meg a tagok és keresik a választ a megyében. Célunk az irányarány javaslatok alapján egy megoldás tervezet kialakítása.  Pályaorientáció (képességfelmérés-lehetőségek ismertetése l. 11. pont).  A képző személyzet felmérése.

-62-

62

 Gyakorlati képzőhelyek alakítandók ki!  Felsőoktatási képzőhelyek  Kompetencia  Nyelvtanulás helyzete a szakképzésben.  autó- és fémipar  Ki, milyen képzésre alkalmas? (iskolák, képzőhelyek)  Iskolák erőssége  Iskolák kapacitás Mit akarnak fejleszteni?  A kiképzettek lehetőségei anyagi, előmeneteli.  Miért nem csinálnak a cégek saját szakképzést?  Pályakövetés. (EMMA rendszer)  A jelentkezési rendszer megnézése (1. a gimi-2. a szakiskola)  A technikusképzés visszaállítása.  A nem állami /alapítványi KOLPING, egyházi stb./ iskolák (megállapodást kell kötniük az állammal), ha nem köt, nem kap támogatást, mi van, ha bizonyos szakmát CSAK ŐK tanítanak!!!!)

12 A megyei szakképzés és a köznevelési rendszer kapcsolata  A megyei szakképzés és a köznevelés-fejlesztés céljainak összehangolása  A megyei köznevelés fejlesztését szolgáló szakképzés-fejlesztési célok (megjegyzés: A nemzeti köznevelésről szóló 2011. évi CXC. tv. 75.§ (1) bekezdése értelmében, az oktatásért felelős miniszter a hivatal (Oktatási Hivatal) előterjesztése alapján a kormányhivatalok közreműködésével, megyei szintű bontásban feladat ellátási, intézményhálózat-működtetési és köznevelés-fejlesztési tervet készít, amelynek része a megyei szakképzési terv. A hivatal a megyei szakképzési terv elkészítéséhez beszerzi a szakképzésért és felnőttképzésért felelős miniszter véleményét.

-63-

63

Klebensberg Intézményfentartóhoz tartozó iskolák Komárom-Esztergom megye 64 SSZ

Iskola, intézmény neve

Ir.szám

Település

Utca, hsz

Telefon

1.

Gárdonyi Géza Általános Iskola és Szakiskola

2941

Ács

Fő u. 88.

34/385-126

2.

Benedek Elek Általános Iskola és Óvoda és Pedagógiai Szakszolgálat

2887

Ácsteszér

Kossuth utca 56.

34/388-186

3.

Fekete István Általános Iskola

2931

Almásfüzitő

Ady Endre u. 4.

34/348734

4.

Csolnok és Környéke Körzeti Általános Iskola, Cser Simon Tagiskola

2529

Annavölgy

Fő út 24.

33/508560

5.

Jászai Mari Általános Iskola

2881

Ászár

Kossuth u. 26.

34/352-386

6.

Bábolnai Általános Iskola

2943

Bábolna

Toldi M. u. 24.

34/369-220

7.

Szent István Általános Iskola

2836

Baj

Béke u. 2.

34/488218

8.

Simor János Általános Iskola

2525

Bajna

Hősök tere 2.

33/447163

9.

Réde-Bakonybánk-Súr Körzeti Általános Iskola és Óvoda

2885

Bakonybánk

Kossuth L. utca 29.

34/359-833

10.

Általános Iskola, Bakonysárkány

2861

Bakonysárkány

Béke út 54.

34/377-122

11.

Jókai Mór Általános Iskola

2944

Bana

Jókai u. 36.

34/468815

12.

Gárdonyi Géza Általános Iskola

2883

Bársonyos

Kossuth u. 37.

34/358022

Fenntartó Klebelsberg Intézményfenntartó Központ, Komárom Klebelsberg Intézményfenntartó Központ, Kisbér Klebelsberg Intézményfenntartó Központ, Komárom Klebelsberg Intézményfenntartó Központ, Esztergom Klebelsberg Intézményfenntartó Központ, Kisbér Klebelsberg Intézményfenntartó Központ, Komárom Klebelsberg Intézményfenntartó Központ, Tata Klebelsberg Intézményfenntartó Központ, Esztergom Klebelsberg Intézményfenntartó Központ, Kisbér Klebelsberg Intézményfenntartó Központ, Kisbér Klebelsberg Intézményfenntartó Központ, Komárom Klebelsberg Intézményfenntartó Központ,

Kisbér

65 13.

Móra Ferenc Általános Iskola

2855

Bokod

Fő utca 27.

34/490-695

14.

Zrínyi Ilona Általános Iskola

2856

Császár

Iskola köz 1.

34/376-166

-65-

Klebelsberg Intézményfenntartó Központ, Oroszlány Klebelsberg Intézményfenntartó Központ, Kisbér

66

Klebensberg Intézményfentartóhoz tartozó iskolák Komárom-Esztergom megye SSZ


Ir.szám

Település

Utca, hsz

Telefon

Fenntartó

15.

Csolnok és Környéke Körzeti Általános Iskola

2521

Csolnok

Kossuth u. 6.

33/506-680

Klebelsberg Intézményfenntartó Központ, Esztergom

16.

Dadi Református Egyházközség Általános Művelődési Központja

2854

Dad

Fő u. 37.

34/470-070

egyházi jogi személy

17.

Csolnok és Környéke Körzeti Általános Iskola, Dági Tagiskola

2522

Dág

Deák Ferenc út 30.

33/480-083

18.

Dorogi Óvoda, Magyar-Angol Két Tanítási Nyelvű Általános Iskola és Egységes Pedagógiai Szakszolgálat

2510

Dorog

Borbála Ltp. 8.

33/509540

19.

Zrinyí Általános Iskola

2510

Dorog

Bécsi út 45.

33/509570

20.

Eötvös József Általános Iskola

2510

Dorog

Borbála Ltp. 8.

33/504-540

21.

Petőfi Sándor Általános Iskola

2510

Dorog

Iskola út 4.

33/431-935

22.

Csokonai Általános Iskola

2545

Dunaalmás

Csokonai u. 22.

34/450019

23.

Gróf Széchenyi István Kistérségi Közös Fenntartású Általános Iskola

2526

Epöl

Hősök tere 5.

33/448-633

2500

Esztergom

Kiss J. u. 1.

33/501 370


2500

Esztergom

Budai Nagy Antal u. 28.

33/411644

állami szerv

24.

25.

Mindszenty József Katolikus Általános Iskola EMBERI ERŐFORRÁSOK MINISZTÉRIUMA GYERMEKVÉDELMI SZOLGÁLTATÓ KÖZPONT, ESZTERGOMI GYERMEKOTTHON, ÁLTALÁNOS ISKOLA ÉS SZAKISKOLA

-66-

Klebelsberg Intézményfenntartó Központ, Esztergom Klebelsberg Intézményfenntartó Központ, Esztergom Klebelsberg Intézményfenntartó Központ, Esztergom Klebelsberg Intézményfenntartó Központ, Esztergom Klebelsberg Intézményfenntartó Központ, Esztergom Klebelsberg Intézményfenntartó Központ, Tata Klebelsberg Intézményfenntartó Központ, Esztergom

26.

Pázmány Péter Katolikus Egyetem Vitéz János Katolikus Általános Iskola

2500

Esztergom

Helischer u. 5.

27.

Babits Mihály Általános Iskola, Esztergom

2500

Esztergom

Sugár út 24.

67

33/413911

egyházi

33/411545


Fenntartó



Ir.szám

Település

Utca, hsz

Telefon

28.

Arany János Általános Iskola, Esztergom

2509

Esztergom

Wesselényi u 40-42

06-33-419-602

29.

József Attila Általános Iskola, Esztergom

2500

Esztergom

Martsa Alajos u. 2.

33/523-130

30.

Montágh Imre Egységes Gyógypedagógiai Módszertani Intézmény, Óvoda, Általános Iskola és Speciális Szakiskola, Esztergom

2500

Esztergom

Dobogókői u. 29.

33/523-150

31.

Szent Imre Általános Iskola, Gimnázium és Szakközépiskola

2500

Esztergom

Főapát u. 1.

33/500955

32.

Árpád-házi Szent Erzsébet Középiskola , Óvoda és Általános Iskola

2500

Esztergom

Mindszenty tér 7.

33/509260

33.

Általános Iskola, Ete

2947

Ete

Kossuth u. 61.

34/387544

34.

Általános Művelődési Központ Gyermely

2821

Gyermely

Iskola u. 10.

34/570010

35.

Kecskédi Általános Iskola

2852

Kecskéd

Vasút út 100.

34/573-040

36.

Gárdonyi Géza Általános Iskola

2882

Kerékteleki

Fő utca 60

34/358-711

37.

PÁIÓBK Kincses József Általános Iskola

2517

Kesztölc

Iskola út 68.

33/484-336

-67-

Klebelsberg Intézményfenntartó Központ, Esztergom Klebelsberg Intézményfenntartó Központ, Esztergom Klebelsberg Intézményfenntartó Központ, Esztergom Klebelsberg Intézményfenntartó Központ, Esztergom egyházi jogi személy Klebelsberg Intézményfenntartó Központ, Kisbér Klebelsberg Intézményfenntartó Központ, Tatabánya Klebelsberg Intézményfenntartó Központ, Oroszlány Klebelsberg Intézményfenntartó Központ, Kisbér Klebelsberg Intézményfenntartó Központ, Esztergom

34/352776

Klebelsberg Intézményfenntartó Központ, Kisbér

Szabadság tér 6.

34/471-155


Komárom

Szabadság tér 2.

34/340281

Komárom

Magtár u. 2.

34/342919

38.


2870

Kisbér

Vásártér 1.

39.

Vincze Imre Református Általános Iskola

2898

Kocs

40.


2900

41.

Szőnyi Bozsik József Általános Iskola

2921

68

Klebelsberg Intézményfenntartó Központ, Komárom Klebelsberg Intézményfenntartó Központ, Komárom



Ir.szám

Település

Utca, hsz

Telefon

42.

Feszty Árpád Általános Iskola

2900

Komárom

Csillag ltp. 16.

34/343601

43.

Dózsa György Általános Iskola

2903

Komárom

Koppányvezér u. 7779.

34/340688

44.

Szent Imre Római Katolikus Általános Iskola és Óvoda

2900

Komárom

Bajcsy-Zsilinszky út 15.

34/342 464

45.

Kisfaludy Mihály Általános Iskola és Alapfokú Művészetoktatási Intézmény

2851

Környe

Beloiannisz u. 1.

34/573022

46.

Arany János Általános és Alapfokú Művészeti Iskola

2541

Lábatlan

Rákóczi F. u. 112.

33/517-590

47.

Pilisi Általános Iskolák, Óvodák és Bölcsődék Közössége

2518

Leányvár

Erzsébet út 92.

33-487-508

-68-

Fenntartó Klebelsberg Intézményfenntartó Központ, Komárom Klebelsberg Intézményfenntartó Központ, Komárom egyházi jogi személy Klebelsberg Intézményfenntartó Központ, Tatabánya Klebelsberg Intézményfenntartó Központ, Esztergom Klebelsberg Intézményfenntartó Központ, Esztergom

69

Klebelsberg Intézményfenntartó Központ, Komárom Klebelsberg Intézményfenntartó Központ, Komárom Klebelsberg Intézményfenntartó Központ, Esztergom Klebelsberg Intézményfenntartó Központ, Tata

48.

Arany János Általános Iskola

2911

Mocsa

Ady Endre u. 13.

49.

Pápay József Általános Iskola

2942

Nagyigmánd

József A u. 34.

0634356577

50.

Gróf Széchenyi István Kistérségi Közös Fenntartású Általános Iskola

2524

Nagysáp

Szabadság tér 1-3.

33/460-163

51.

Angyalffy Mátyás Általános Iskola és Alapfokú Művészetoktatási Intézmény

2899

Naszály

Iskola u. 1.

34/350 - 615

52.

Launai Miklós Református Általános Iskola, Alapfokú Művészetoktatási Intézmény, Szakképző Iskola és Művészeti Szakközépiskola

2544

Neszmély

Petőfi Sándor utca 10.

34/451-765


53.

Kernstok Károly Általános Iskola

2536

Nyergesújfalu

Felszabadulás tér 1.

33/504-290


54.

BP. Fővárosi Önkormányzatának Gyermekotthona és Általános Iskolája

2840

Oroszlány

Rákóczi u. 53.

34/361041

fővárosi önkormányzat

55.

József Attila Általános Iskola

2840

Oroszlány

Táncsics Mihály utca 42.

34/360965

56.

Hunyadi Mátyás Általános Iskola

2840

Oroszlány

Havasi Márton utca 13.

34/361155

34/349536

Klebelsberg Intézményfenntartó Központ, Oroszlány Klebelsberg Intézményfenntartó Központ, Oroszlány



Ir.szám

Település

Utca, hsz

Telefon

57.

Benedek Elek Oktatási és Módszertani Intézmény

2840

Oroszlány

Eszterházy u. 102.

34/361044

58.

PÁIOBK Piliscsévi Általános Iskola

2519

Piliscsév

Marx K. út 1-3

06/33555004

59.

Bozóky Mihály Általános Iskola

2028

Pilismarót

Rákóczi u. 14.

33/508160

-69-

Fenntartó Klebelsberg Intézményfenntartó Központ, Oroszlány Klebelsberg Intézményfenntartó Központ, Esztergom Klebelsberg Intézményfenntartó Központ, Esztergom

Petőfi Sándor utca 45.70

Klebelsberg Intézményfenntartó Központ, Kisbér Klebelsberg Intézményfenntartó Központ, Esztergom Klebelsberg Intézményfenntartó Központ, Oroszlány Klebelsberg Intézményfenntartó Központ, Tatabánya Klebelsberg Intézményfenntartó Központ, Tata Klebelsberg Intézményfenntartó Központ, Tatabánya Klebelsberg Intézményfenntartó Központ, Tata Klebelsberg Intézményfenntartó Központ, Tatabánya Klebelsberg Intézményfenntartó Központ, Kisbér Klebelsberg Intézményfenntartó Központ, Esztergom

60.

Arany János Általános Iskola

2889

Súr

61.

II. Rákóczi Ferenc Általános Iskola, Ferenc Rákóczi II. Grundschule Süttő

2543

Süttő

Templom tér 2.

33/503710

62.

Öveges József Általános Iskola

2856

Szákszend

Száki út 96.

34/371-515

63.

Tima Endre Általános Iskola

2067

Szárliget

Iskola u. 3.

34/533-048

64.

Íriszkert Általános Iskola, Szomód

2896

Szomód

Temető u. 16/A.

34/491047

65.

Kézdi -Vásárhelyi Imre Általános Iskola és Napköziotthonos Óvoda

2822

Szomor

Mátyás Király u. 8-10.

34/580512

66.

Vaszary János Általános Iskola és Logopédiai Intézet, Fekete Lajos Általános Iskola

2834

Tardos

Rákóczi F. u. 7.

34/351 446

67.

Tarjáni Német Nemzetiségi Általános Iskola

2831

Tarján

Rákóczi u. 13.

34/372634

68.

Tárkány-Ete Közös Fenntartású Általános Iskola és Óvoda

2945

Tárkány

Fő út 98.

34/368-280

69.

III. Béla Általános Iskola

2534

Tát

Szent István út 27.

33/504-755

2890

Tata

Új u. 21.

34/587-470

Klebelsberg Intézményfenntartó Központ, Tata

2890

Tata

Fényes fasor 1.

34/487643

alapítvány

70.

71.

Komárom-Esztergom Megyei Önkormányzat Óvodája Általános Iskolája, Speciális Szakiskolája, Diákotthona és Gyermekotthona Színes Iskola - Személyközpontú Óvoda, Általános Iskola és Gimnázium

-70-

34/375188

Klebensberg Intézményfentartóhoz tartozó iskolák Komárom-Esztergom megye 71 SSZ


Ir.szám

Település

Utca, hsz

Telefon

Fenntartó

72.

Talentum Angol-Magyar Két Tanítási Nyelvű Általános Iskola, Gimnázium és Művészeti Szakiskolaiskola

2890

Tata

Bartók Béla u. 1/a

34-587232

alapítvány

73.

Vaszary János Általános Iskola és Logopédiai Intézet

2890

Tata

Országgyülés tér 4.

34/588022

74.

Kőkúti Általános Iskola

2890

Tata

Kökút köz 2.

34/588190

75.

Szent Margit Általános Iskola

2800

Tatabánya

Botond u. 1.

34/311206


76.

Éltes Mátyás Egységes Gyógypedagógiai Módszertani Intézmény, Általános Iskola, Speciális Szakiskola és Egységes Pedagógiai Szakszolgálat

2800

Tatabánya

Bánhidai ltp. 408.

34/301-100

Klebelsberg Intézményfenntartó Központ, Tatabánya

77.

Óvárosi Általános Iskola

2800

Tatabánya

Ságvári út 30.

06-34/510-517

78.

Kertvárosi Általános Iskola

2800

Tatabánya

Hadsereg utca 40/a

06-34/311-772

79.

Kodály Zoltán Általános Iskola és Alapfokú Művészetoktatási Intézmény

2800

Tatabánya

Kodály tér 1.

34/310-928

80.

Széchenyi István Általános Iskola

2800

Tatabánya

Szent István utca 47-53

06-34-511858

81.

Jókai Mór Általános Iskola

2800

Tatabánya

Jókai u. 62.

34/309-012

82.

Füzes Utcai Általános Iskola

2800

Tatabánya

Füzes utca 38

-71-

Klebelsberg Intézményfenntartó Központ, Tata Klebelsberg Intézményfenntartó Központ, Tata

Klebelsberg Intézményfenntartó Központ, Tatabánya Klebelsberg Intézményfenntartó Központ, Tatabánya Klebelsberg Intézményfenntartó Központ, Tatabánya Klebelsberg Intézményfenntartó Központ, Tatabánya Klebelsberg Intézményfenntartó Központ, Tatabánya Klebelsberg Intézményfenntartó Központ, Tatabánya

72



Ir.szám

Település

Utca, hsz

Telefon

83.

Sárberki Általános Iskola

2800

Tatabánya

Sárberki Ltp 503.

34/311292

84.

Váci Mihály Általános Iskola

2800

Tatabánya

Dózsakert u. 17.

34/311614

85.

Remédium Általános Iskola és Szakiskola

2800

Tatabánya

Kossuth u. 6.

34/306139

86.

Hegyeskő Általános Iskola

2531

Tokod

Béke utca 26.

06-33/505-220

87.

Altárói Közoktatási Intézmény Általános Iskola, Óvoda, Bölcsőde

2532

Tokodaltáró

Jalk u. 6.

33/505-540

88.

Csolnok és Környéke Körzeti Általános Iskola, Únyi Tagiskola

2528

Úny

Petőfi tér 6.

33/489071

89.

Aka-Bakonysárkány-Vérteskethely Közös Igazgatású Közoktatási Intézmény Általános Iskola és Óvoda

2859

Vérteskethely

Kossuth utca 72.

34/377-122

90.

Német Nemzetiségi Általános Iskola és Óvoda

2823

Vértessomló

Sport tér 8.

06 34/493 192

91.

Vértesszőlősi Általános Iskola

2837

Vértesszőlős

Tanács u. 43.

34/379271

92.

Tarjáni Német Nemzetiségi Általános Iskola, Vértestolnai Általános Iskolája

2833

Vértestolna

Petőfi Sándor út 52.

34/351-814

-72-

Fenntartó Klebelsberg Intézményfenntartó Központ, Tatabánya Klebelsberg Intézményfenntartó Központ, Tatabánya alapítvány Klebelsberg Intézményfenntartó Központ, Esztergom Klebelsberg Intézményfenntartó Központ, Esztergom Klebelsberg Intézményfenntartó Központ, Esztergom Klebelsberg Intézményfenntartó Központ, Kisbér Klebelsberg Intézményfenntartó Központ, Tatabánya Klebelsberg Intézményfenntartó Központ, Tatabánya Klebelsberg Intézményfenntartó Központ, Tata

13 A szakképzés-fejlesztési koncepció kidolgozásának szempontjai Meghatározandó a stratégia célja, külön választva a rövid távú és a hosszú távú célokat. Konkrét célokat, intézkedéseket legfeljebb a fő prioritások vonatkozásában érdemes kifejteni (természetesen indikátorként cél számokat hasznos lehet meghatározni, pl.: tanulószerződések számának növekedése, gyakorlati képzésben résztvevő vállalkozások számának növekedése), de alapvetően a célokat általánosságban a kiemelt fontosságú területek számára átfogó iránymutatásként érdemes meghatározni. Egyértelművé kell tenni a koncepció területi, időbeli, intézményi és szervezeti hatályát, igazodva a területfejlesztési stratégiához.

13.1 Javasolt alapelvek:  A megye és a nemzetgazdaság igényeinek kielégítésére egyaránt alkalmas, rugalmas, a foglalkoztathatóságot elősegítő szakképzési struktúra kialakítása, működtetése a hosszú távú foglalkoztatás megalapozása érdekében.  A szakképzés társadalompolitikai szerepének hangsúlyozása, a jövő generációk kilátásainak javítása, az életen át tartó tanulás elvének szem előtt tartásával.  A gazdaság munkaerő-piaci igényeinek hangsúlyos figyelembevétele, a foglalkoztatás bővítése, az öngondoskodás, továbbá az állampolgári szuverenitás megőrzése, kibővítése céljából.  A társadalmi különbségek csökkentése a szakképzés fejlesztésének, irányításának aktív eszközeivel, az esélyegyenlőség kiteljesítése nemek, etnikai csoportok, és fogyatékkal élők és hátrányos helyzetű személyek számára.  A szakképzés átfogó modernizációja a tervezési, szervezési, folyamatkövetési és pedagógiai eszközök egységes, új megközelítésű, modellszerű alkalmazásával.  Az alapfokú oktatás gyakorlatának, követelményrendszerének megerősítése abból a célból, hogy a szakképzés számára megfelelően előképzett, élethosszig tartó tanulásra, munkára motivált fiatalok esélyei növelhetők legyenek a középfokú szakképzés által támasztott követelmények eredményes elsajátítására.

73

A feladatok, a várható eredmények és a feladatokhoz rendelt eszközök meghatározásánál az alábbi szempontok kidolgozása ajánlott:

13.2 A szakképzés eredményességének növelése  A munkaerő-piaci elvárásoknak megfelelő szakképzési-rendszer és képzési kínálat kialakítása  Munkaerő-piacról érkező igények figyelembevétele a szakmai, a gyakorlati képzés tartalmának a kidolgozásánál  Hatékony pályaorientációs és pályaválasztási rendszer kialakítása  Tanulószerződések általánossá tétele  A tanulók szakmai és általános kompetenciáinak fejlesztése  A tanulók életen át tartó tanulásának megalapozása  Az egységes pályakövetési rendszer bevezetése és eredményének visszahatása a képzési kínálatra  Képzési kínálat racionalizálása  A duális (3 éves) szakképzési rendszer teljeskörű bevezetése  A gyakorlati képzőhelyek számának radikális növelése  A gyakorlati oktatók folyamatos képzése, képzésük korszerűsítése  A helyi felnőttképzés teljesítményének javítása

13.3 Az esélyegyenlőség biztosítása  A nők esélyegyenlőségének biztosítása  A fogyatékkal élők esélyegyenlőségének biztosítása, integrálásuk  A romák esélyegyenlőségének biztosítása, integrálásuk

13.4 A szakképzési intézményrendszer rugalmasságának növelése A területi igényekhez hangolt képzés kialakítása A HÍD jellegű programok támogatása A speciális pedagógus továbbképzések Az iskolai szociális munka megerősítése A pályaorientáció szerepének növelése, pályakövetés erősítése Mesterképzés szerepe a hatékony gyakorlati képzésben Felsőoktatási szakképzés szerepe, illeszkedése a szakképzés rendszerébe Iskolarendszeren kívüli szakképzés EU-s és hazai finanszírozású képzések keretében folytatott képzések munkaerő-piaci relevanciája  Az együttműködés az adatszolgáltatásban, közös szempontrendszerű adatbázisok létrehozása        

-74-

74

13.5 Finanszírozhatóság biztosítása Az NFA képzési alaprészből nyújtott támogatások felhasználása A szakképzéshez kapcsolódó hazai és EU-s források feltérképezése A szakképzés komplex erőforrástérképének megrajzolása A források felhasználásának hatékonyabbá tétele a feladatellátás volumenéhez illeszkedő intézményhálózat üzemeltetése  A képzési kínálat koncentrációja  A jelenlegi kapacitások strukturáltabb és oktatásgazdaságilag jobb kihasználása    

13.6 A gazdasági kamara, a munkaadók részvétele a szakképzési feladatok megvalósításában  A kis és középvállalkozások együttműködésének megszervezése szakképzési igények szempontjából  A szakmai követelményrendszer átalakítása  Fejlesztési irányvonalak meghatározása

13.7

Fejlett információs rendszerek kialakítása  Adatbázis létrehozása a régió szakképzőiről (iskolarendszerű, iskolarendszeren kívüli)  Pályakövetési rendszer felhasználása a tervezésnél  Munkaadók igényeinek felméréséből kapott adatok figyelembevétele a döntés előkészítésénél

-75-

75

14 Táblázatok jegyzéke

76

Komárom-Esztergom Megye (KEM) Szakképző intézmények száma a fenntartó típusa szerinti bontásban T001

T002

Szakképző intézményekben tanulók létszámadatai a fenntartó típusa szerinti bontásban

T003

Tanulószerződéssel oktató szervezetek száma

T004

Tanulók száma évenként és szakmánként

T005

Tankerület 9. évfolyam szakmacsoportonkénti jelentkezők és felvettek száma az engedélyezett férőhelyek tükrében

T006

Kereslet-kínálat szakmánként KEM

T007

Kereslet-kínálat szakmánként KDR

T008

RFKB irány-arány javaslat KEM

T009

KEM Kormányhivatal Megyei tanfolyamok 2010-2013

Munkaügyi

Központ

T010 T011

Szakiskolák, speciális szakiskolai feladat ellátási helyek elhelyezkedése a megyében

T012

Szakiskolai feladatellátás

T013

Speciális szakiskolák adatai

T014

Szakiskola, speciális szakiskolai adatok

T015

Szakiskolában, speciális szakiskolában HH, HHH létszámadatok nappali rendszerű iskolai oktatásban

T016

Szakiskolában, speciális szakiskolában integráltan oktatott sajátos nevelési igényű (SNI), illetve beilleszkedési, magatartásbéli gondokkal küszködő (BTM

-76-

15 Információ forráshelyek, irodalom jegyzék 1. A BIZOTTSÁG KÖZLEMÉNYE AZ EURÓPAI PARLAMENTNEK, A TANÁCSNAK, AZ EURÓPAI GAZDASÁGI ÉS SZOCIÁLIS BIZOTTSÁGNAK ÉS A RÉGIÓK BIZOTTSÁGÁNAK Gondoljuk újra az oktatást: beruházás a készségekbe a jobb társadalmi-gazdasági eredmények érdekében. Európai Bizottság. 2012.11.20. Strasbourg 2. A szakképző iskolát végzettek iránti kereslet és kínálat várható alakulása – 2013 Az elemzés a „Szakiskolai férőhelyek meghatározása – 2013, a regionális fejlesztési és képzési bizottságok (MFKB-k) részére” című kutatási program keretében készült MKIK GVI, Budapest 2013. március 3. A szakképző iskolát végzettek iránti kereslet és kínálat várható alakulása – 2012 Az elemzés a „Szakiskolai férőhelyek meghatározása – 2012, a regionális fejlesztési és képzési bizottságok (RFKB-k) részére” című kutatási program keretében készült MKIK GVI, Budapest 2012. június 4. A szakképző iskolát végzettek iránti kereslet várható alakulása – a 2011. évi vizsgálat fontosabb eredményei. Prezentáció GVI munkamegbeszélés, Budapest, BKIK.2011. augusztus 30. 10:00 Tóth István János, PhD tudományos főmunkatárs, MTA KTI ügyvezető. 5. A szakképző iskolát végzettek iránti kereslet és kínálat várható alakulása – 2010 Az elemzés a „Szakiskolai férőhelyek meghatározása – 2010, a regionális fejlesztési és képzési bizottságok (RFKB-k) részére” című kutatási program keretében készült MKIK GVI, Budapest 2010. szeptember 6. A pályakezdő szakmunkások munkaerő-piaci helyzete – 2013 Az elemzés a „Szakiskolai férőhelyek meghatározása – 2013, a regionális fejlesztési és képzési bizottságok (MFKB-k) részére”című kutatási program

-77-

77

keretében készült SZAKISKOLA_2013 MKIK GVI Budapest, 2013. március

78

7. A pályakezdő szakmunkások munkaerő-piaci helyzete – 2012 Az elemzés a „Szakiskolai férőhelyek meghatározása – 2012, a regionális fejlesztési és képzési bizottságok (RFKB-k) részére”című kutatási program keretében készült SZAKISKOLA_2012 MKIK GVI Budapest, 2012. június 8. A pályakezdő szakmunkások munkaerő-piaci helyzete – 2011 Az elemzés a „Szakiskolai férőhelyek meghatározása – 2011, a regionális fejlesztési és képzési bizottságok (RFKB-k) részére” című kutatási program keretében készült SZAKISKOLA_2011 MKIK GVI Budapest, 2011. július 9. A pályakezdő szakmunkások munkaerő-piaci helyzete – 2010 Az elemzés a „Szakiskolai férőhelyek meghatározása – 2009, a regionális fejlesztési és képzési bizottságok (RFKB-k) részére” című kutatási program keretében készült SZAKISKOLA_2010. Budapest, 2010. szeptember 10. A Regionális Fejlesztési és Képzési Bizottságok munkájának tapasztalatai prezentáció, „2011 végleges” Dr. Szilágyi János képzési igazgató Magyar Kereskedelmi és Iparkamara 11. KIRSTAT Köznevelési Információs Rendszer 12. Javaslat az MKIK stratégiájára a felnőttképzés területén 2010 – 2020 2010. március 31. Szilágyi Antal www.mkik.hu 13. A SZAKKÉPZÉS-FEJLESZTÉSI KONCEPCIÓ TARTALMI IRÁNYAI Prezentáció. MFKB megbeszélés 2013. február 5 MKIK -78-

Köpeczi Bócz Attila programkoordinátor MKIK 14. Duális Szakképzés és az MFKB szerepvállalása Prezentáció MKIK 2013 15. A Regionális Fejlesztési és Képzési Bizottságok munkájának tapasztalatai Prezentáció. Dr. Szilágyi János képzési igazgató MKIK 16. Az MFKB -k új szerepköre 2012 (PDF) Szerkesztő: Köpeczi Bócz Attila MKIK 17. Az RFKB-k részére készülő irány-arány javaslatok összeállításának szempontjai MKIK RFKB WORKSHOP 2011. prezentáció Köpeczi Bócz Attila programkoordinátor MKIK 18. A gazdaság és a köztestületi gazdasági kamarai rendszer megnövekedett szerepvállalásának lehetőségei egy munkaerő-piaci irányultságú szakképzés rendszer kialakításában Magyarországon Szilágyi 2009. dec. 6. www.mkik.hu 19. Az MKIK középtávú szakképzési stratégiája 2005-2013 (PDF) 2005. április 26. Dr. Szilágyi János 20. A munkaerő-piaci szereplők az iskolarendszerű szakképzés beiskolázási szerkezetének kialakításában 2010 (PDF) Köpeczi Bócz Attila szerkesztő

Tatabánya, 2013 március 20.

-79-

79

80

-80-

SZAKKÉPZÉS-FEJLESZTÉSI KONCEPCIÓ KEM

Recommend Documents