Szakdolgozat és diplomamunka készítési útmutató Távközlési Tanszék Az útmutató elolvasása előtt feltétlenül olvassa el a kari Záróvizsga Szabályzatot (MTK-ZVSZ) és a „Villamosmérnöki szakok záróvizsga szabályai”-t! A dokumentumok a Távközlési Tanszék honlapjáról elérhetők. Az útmutató két részből áll. Az első részben a kötelező érvényű szabályok, előírások találhatók, a második részben az ajánlás jellegű tanácsok.
Szabályok, előírások Témaválasztás A Távközlési Tanszék mindenkor aktuális szakdolgozat- és diplomamunka-témái a Tanszék honlapján, az Oktatás/Diplomaterv, szakdolgozat menüben megtalálhatók (kari ZVSZ 3. paragrafus 2. pontja). Közvetlen link az oldalra: http://tat.sze.hu/diplomaterv-szakdolgozat Javasoljuk hallgatóinknak, hogy a honlapot rendszeresen látogassák, különösen a témaválasztást megelőző időszakban. A hallgató ezen témák közül választhat1. Amennyiben a hallgató saját témával kíván foglalkozni, úgy azt a felkért tanszéki konzulenssel időben köteles egyeztetni. A kari ZVSZ 3. paragrafusának 2. és 3. pontja szerint a hallgató által választott témát a tanszékvezető által jóváhagyott formanyomtatványon (ZVSZ 1. melléklete) a Tanszék titkárságán (D-704, Horváth Helga tanszéki ügyintézőnél) az első diplomakurzus tantárgyfelvételi határidejéig (értsd: adott hét péntek 12:00) köteles leadni. Ezzel egy időben a hallgató felveszi a belső konzulens megfelelő TA jelű kurzusát a Neptun-rendszeren keresztül. A tanszéki (belső) konzulens felkérése, megkeresése, illetve az adatlap határidőig való leadása a hallgató felelőssége. Az adatlapot géppel kell kitölteni, majd kézzel a hallgatónak aláírnia és belső konzulenssel is aláíratnia. Határidő után érkező, valamint elektronikus úton küldött formanyomtatványt a Tanszék nem fogad el. Fontos elem, hogy a szakdolgozat, illetve a diplomamunka írása során külső konzulenst is fel kell kérni, ehhez a Távközlési Tanszék lehetőségeihez mérten minden segítséget megad, de a külső konzulens időben való felkérése a hallgató felelőssége. A külső konzulens a hallgatói megkeresését követően elektronikus levélben értesíti a belső konzulenst. A levél tartalmazza a hallgató nevét, választott témakörét és azt a tényt, miszerint saját nevében vállalja a külső konzulensi feladatot. A dolgozat titkos ügyiratkezeléséhez a Távközlési Tanszéken a téma kiírásakor a belső konzulens támogatása és a tanszékvezető engedélye szükséges. Az MTK-ZVSZ 2014. évi módosítása alapján két KÜLÖN lapot kell kitölteni: Adatlap szakdolgozati/diplomamunka engedélyezéséhez (1/a,b,c,d melléklet) Feladatkiíró lap szakdolgozathoz/diplomamunkához (2/a,b melléklet)
1
További témák érhetők el: http://www.tilb.sze.hu/cgi-bin/tilb.cgi?0=m&1=diplomatemak
1
Ezek közül a második leadási határideje az elsőhöz képest néhány héttel későbbi, így lehetőséget ad a téma pontosítására. Kérjük a határidők pontos betartását! Tartalmi és formai követelmények A szakdolgozat/diplomamunka célja annak bizonyítása, hogy a jelölt önálló mérnöki munkára képes. (Egy mérnöki feladat sokrétű lehet; irányulhat valamilyen rendszer megtervezésére, létrehozására, átalakítására, teljesítőképességének vizsgálatára, stb.) Olyan dolgozatot, amely csupán irodalomkutatás, valamely rendszer felépítésének, működésének leírása és nem tartalmaz önálló alkotómunkát, a Távközlési Tanszék bírálatra nem fogad el. A dolgozat terjedelmében is túlsúlyban kell lennie az önálló munka leírásának az irodalmi résszel szemben. (Bővebben a dolgozat felépítéséről szóló részben.) A Műszaki Tudományi Karon egységes sablon áll rendelkezésre a szakdolgozat, valamint a diplomamunka elkészítésére. A sablon használata kötelező, annak minden oldala aktualizálva a leadandó műbe bekötendő. A Távközlési Tanszékre csak ezen sablon szerint készített dolgozatok adhatók be. A dolgozatot és mellékleteit elektronikus formában is be kell adni a dolgozat CD/DVDmelléklete formájában. Az elkészített szakdolgozat főszövege (a kötelező elemeken és az esetleges függeléken, mellékleten kívül) minimum 40, a diplomamunka minimum 60 oldal terjedelmű kell, hogy legyen. A szakdolgozat főszövegének terjedelme nem haladhatja meg a 60, a diplomamunkáé a 80 oldalt. Lehetőség van a dolgozaton a Tanszék logójának megjelentetésére, a logó letölthető a Tanszék honlapjáról. A dolgozat nyelve megegyezik a képzés nyelvével. Ettől eltérni csak a belső konzulens egyetértésével és a tanszékvezető engedélyével lehet. Az irodalomjegyzékben szerepeltethető források A kari ZVSZ 2014. évi módosítása 5. par. 3. bek. szerint az irodalomjegyzék „a dolgozatban felhasznált összes alapismeretre olyan hivatkozásokat kell tartalmazzon, melyek publikusan elérhető, nyomtatott vagy nem felülírható elektronikus adathordozó (CD, DVD) formájában jelentek meg. Internetes hivatkozást csak kiegészítő jellegű forrásoknál vagy nagyon speciális, szakmailag indokolható esetben szabad megadni.” Álláspontunk szerint a fenti „nem felülírható” követelménynek elektronikus források is megfelelnek, különösen: lektorált folyóirat vagy konferenciacikket tartalmazó kiadói digitális adatbázisok (pl. IEEE Xplore), az MTMT szerint Tudományos ÉS Lektorált ÉS Nem predátor minősítésű elektronikus folyóiratok (lásd: https://www.mtmt.hu/egyszeru-kereso), sorszámmal ellátott RFC-k. A dolgozat beadása A belső konzulens által beadhatónak nyilvánított és aláírt szakdolgozat/diplomamunka leadásának határideje az aktuális szorgalmi időszak utolsó előtti hetében, péntek 12.00, helyszíne D-704. Ezzel egy időben a hallgató írásban megadja, hogy konzulensével egyetértésben, mely tárgyakból tesz 2
záróvizsgát (itt mindkét fél aláírása szükséges). Az egyes tárgyak Záróvizsga Tematikája a Tanszék honlapján elérhető. Plágium szankcionálása A dolgozat előlapjai között szerepel egy nyilatkozat az önálló munkáról, amit a hallgatóknak alá kell írniuk. Amennyiben a nyilatkozat valótlannak bizonyul, az súlyos következményekkel jár. Ha a plágiumot a belső konzulens még a dolgozatnak a tanszéken való leadása előtt észreveszi (vagy tudomására jut), akkor annak súlyosságától függően a hivatkozást pótoltatja (ha a hallgató egyébként tisztességesen járt el, azaz amit saját munkájának tüntetett fel, az valóban az is, de véletlenül kimaradt egy-két hivatkozás az irodalmi részben) vagy a tanszékvezetőnek jelenti (ha a hallgató saját munkának feltüntetett lényeges rész bizonyul vitatható eredetűnek). Ekkor a tanszékvezető döntésétől függően: o minimális szankcióként a hallgató az adott félévben nem államvizsgázhat és a továbbiakban munkájának plágiummentességét a belső konzulens nagyon szigorúan ellenőrzi, o súlyosabb esetben a hallgató a dolgozatát egyáltalán nem adhatja be, és a hallgató ellen egyetemi fegyelmi eljárás indul. Ha a plágium gyanúja a dolgozatnak a tanszékre való beadása után merül fel, akkor egyetemi vizsgálati eljárást kezdeményezünk. Dr. Borbély Gábor s.k. tanszékvezető
3
Tanácsok és ajánlások A témaválasztás és a karriertervezés A Távközlési Tanszéken a korábbi tapasztalataink alapján úgy látjuk, hogy egy igényes szakdolgozat/diplomamunka elkészítésére egy félév nem elegendő úgy, hogy a hallgató akkor kezd el megismerkedni a témával. Ezért is van BSc-ben két félév a szakdolgozatra, MSc-ben pedig felhasználható a diplomamunka témájában való elmélyülésre a Projekt labor_1/2. De még ennél is lehet korábban kezdeni! Hogyan? Reméljük, hogy a szakirányos tárgyak közül a hallgatóink találnak olyat, ami különösen megragadja az érdeklődésüket. Ebben az esetben arra bátorítjuk őket, hogy keressék meg a tanszék valamely oktatóját azzal, hogy a szakirány valamely témaköréből a kötelezőnél többet szeretnének elsajátítani. Így kaphatnak további anyagokat, illetve feladatokat, amelyek megoldásával bekapcsolódhatnak a tanszéken folyó munkába. Ezzel tudást és szakmai tapasztalatot szerezhetnek; arra alkalmas eredményekkel TMDK konferencián indulhatnak. Ezek után már valószínűleg nem okoz nagy fejtörést, hogy milyen témából írjanak szakdolgozatot/diplomamunkát. A BSc képzés végén hallgatóink fontos döntés előtt állnak: munka vagy továbbtanulás – esetleg mindkettő? Hasonló kérdéssel találkoznak hallgatóink az MSc tanulmányik végén is: menjek e PhD képzésre? Ha ezekre a kérdésekre már korábban is tudják a választ, akkor az segíthet a témaválasztáskor annak eldöntésében, hogy inkább gyakorlati vagy inkább kutatási jellegű témát válasszanak. Egy jó gyakorlati téma az ipari konzulens cégéhez akár belépő is lehet, ha a hallgató munkájával a cégnél elégedettek. Egy alkalmas kutatási téma a BSc-től a PhD-ig (és akár azon túl is) űzhető, ez nagyban segíti a hallgatónak a témában való elmélyülését. Hallgatóink közül többen a belső konzulensükkel közös publikációt is készítenek, ez különösen azok számára hasznos, akik majd PhD képzésben szeretnék folytatni a tanulmányaikat (így a fokozat megszerzéséhez szükséges publikációs követelmények egy részét már előre teljesítik). Már a témaválasztáskor célszerű a belső konzulens egyetértésével az államvizsga tárgyakat is kiválasztani.
A szakdolgozat/diplomamunka felépítéséről A dolgozat általában tartalmazza az alábbi elemeket, nem szigorúan az alábbi bontásban és egyes elemek el is maradhatnak; terjedelmük részaránya függ többek között a dolgozat gyakorlati vagy kutatási jellegétől is. (Az ajánlott terjedelmet kifejező oldalszámokat az alábbiakban BSc/MSc sorrendben adjuk meg, ha csak egy érték van, az mindkettőre vonatkozik.) Bevezetés (1-2/2-3 oldal) Néhány gondolat a dolgozat témájához kapcsolódóan a szakma fejlődéséről. Ezzel eljutunk az adott megoldandó problémához. Röviden leírjuk a kitűzött megoldandó feladatot, annak peremfeltételeit (pl. milyen cégnél, stb). Egy-két mondatban méltathatjuk a téma időszerűségét, fontosságát. 4
Szakirodalom feldolgozása (kb. 10/15 oldal, szélsőségesen 5-20/10-30 oldal) A dolgozat megírása általában az eladásokon elhangzott anyagon túlmutató ismereteket követel. (Tipikusan valamely tanult részterület mélyebb megismerését.) Egy belső konzulens számára nagyon bosszantó, ha ennek első fele valamely tantárgya egy témakörének alacsony színvonalú bemutatása. A dolgozat olvasójáról – így a bírálóról is – bátran feltételezhetjük, hogy (okleveles villamosmérnök vagy informatikus lévén) ismeri a szakma alapjait, tehát azt kell leírni, amit a hallgató önállóan tanult meg (gyűjtött össze) a kötelező tananyagon túl. Minden esetben meg kell adni a megfelelő szakirodalomra történő hivatkozást, például így: [1]. Használatos még a [Lencse, 2012a] jelölés is, ebben az esetben a megjelenés éve után csak akkor írunk megfelelő kisbetűt, ha az adott szerző adott évben megjelent publikációi közül többre is hivatkozunk. Fontos, hogy a szövegből egyértelműen kiderüljön, hogy mit vettünk az adott forrásból. (Például egy mondat, egy bekezdés vagy egy alfejezet információtartalmát.) Ha valamit szó szerint átveszünk, akkor azt idézőjelbe kell tenni! Ilyen legfeljebb néhány mondat lehet az egész dolgozatban. Az irodalmi rész nagy része a különböző forrásokból vett információ rövidített, egységes nyelvezetű és jelölésű összefoglalása, melynek célja, hogy leírjuk az általános egyetemi tanagyagon túlmutató azon ismereteket, amelyek a dolgozat további részének megértéséhez szükségesek. Mivel nem tudományos cikket írunk, nem kell a téma szakirodalmának teljes feldolgozására törekedni, hanem csak a megoldandó feladat szempontjából lényeges ismereteket kell összegyűjteni. A feladat részletes specifikációja (kb. 4/6, max. 8/10 oldal) Kitérünk minden lényeges körülményre, peremfeltételekre. Szükség lehet helyszínrajzra, számadatokra. Ebben a részben ismertetjük a tervezési előfeltételeket is, itt térünk ki arra is, ha a megrendelő kívánságára csak adott gyártó termékeivel dolgozhatunk. A tervezés menete (20-30/30-40 oldal) Gyakorlati jellegű feladat esetén tipikus, hogy a dolgozat témája valamilyen rendszer megtervezése. Fontos, hogy a tervezés során alternatívákat fogalmazzunk meg, és az egyes tervezői döntéseket indokoljuk. Különféle ábrák, a rendszer különböző részletességű blokkdiagrammjai nagy mértékben segíthetik az információ átadását. Gyakran előfordul az is, hogy a feladat egy meglevő rendszer átalakítása, bővítése. Ilyenkor a meglevő rendszer ismertetése a részletes specifikáció során már megtörtént, ebben a részben a változtatásokat tervezzük meg. Kutatási jellegű feladat esetén a dolgozat témája lehet például valamely módszer vagy rendszer tesztelése, teljesítőképességének vizsgálata. Ilyenkor természetesen a mérési összeállításokat tervezzük meg. Ebben az esetben ez a rész a következővel akár együtt is tárgyalható, illetve terjedelmi súlyát annak jelentős részben átadja. Nagyon fontos, hogy ebben a részben (a gyakorlati jellegű feladat példáját követve) a rendszer tervezéséről van szó. Így ha például a feladatunk egy számítógépes rendszer összeállítása állítása (pl. 5
egy rendelkezésünkre álló gépre az operációs rendszer kiválasztása, feltelepítése, különféle szolgáltatások beállítása), akkor bekerülhetnek ide korlátozott terjedelemben pl. Unix parancsok, konfigurációs fájlokból igen röviden kulcsfontosságú részletek. De a beállítás részleteinek leírása (pl. 10 oldalon keresztül) nem ide való, hanem a függelékbe vagy a CD/DVD mellékletbe. Szintén nem való ide például parancsok szintaktikájának, konfigurációs fájlok szerkezetének ismertetése. (Helyük lehet esetleg az irodalmi részben röviden, vagy még inkább a függelékben, CD/DVD mellékletben és az irodalmi részben csak hivatkozunk rájuk.) Hasonlóképpen, ha a feladatunk egy program írása, akkor bekerülhetnek ide a fontosabb, általunk megalkotott algoritmusok pszeudokódban, de a program forrásszövegének a helye a CD/DVD melléklet. (És természetesen a programozási nyelv vagy keretrendszer ismertetése sem ide tartozik.) A tervezett rendszer elemzése (5-10/10-20 oldal) A feladattól függően más-más szempontok alapján elemezzük a rendszert, és megmutatjuk, hogy megfelel a megrendelő elvárásainak (teljesítmény, megbízhatóság, költség, környezetvédelemi, ergonómiai, esztétikai, stb. szempontból). Ez még gyakorlati jellegű feladat esetén is jóval túlmutat a működőképesség egyszerű demonstrálásán. Még ilyenkor is szükség van mérésekre és az eredmények kiértékelésére. Kutatási jellegű feladatnál pedig éppen ezeken van a hangsúly. Összefoglalás (1-2/2-3 oldal) Itt múlt időben megismételjük a főbb eredményeket. Saját munkákkal kapcsolatban bátran használjunk egyes szám első személyű igéket: ismertettem, bemutattam, megterveztem, megvizsgáltam, döntöttem, elemeztem, bizonyítottam, arra a következtetésre jutottam, stb. Irodalomjegyzék Vagy [1]-től számozva (lehetőleg az első előfordulás sorrendjében) vagy a [szerző, évszám] jelölés esetén a szerző vezetékneve szerinti abc sorrendben teljes hivatkozásokat adjunk meg. Mit kell beleírnunk? Folyóirat esetén: szerző, cikk címe, folyóirat címe, kötet és példány száma (lehet évszám és azon belül) kezdő és záró oldalszám, végül DOI (ha van, feltétlenül adjuk meg). Könyv esetén: szerző, könyv címe, kiadás sorszáma (pl. 2. kiadás), kiadó, kiadás éve, helye, ISBN száma. Konferenciakötet esetén a benne szereplő cikknek saját DOI-ja lehet, ilyenkor mindenképpen érdemes megadni. Kiadói digitális adatbázisok, elektronikus folyóiratok, sorszámmal ellátott RFC-k esetén adjuk meg az összes szükséges adatot, beleértve az esetlegesen létező DOI-t is (ha van, az mindenképpen igényesnek minősíti a forrást), de ne adjunk meg URL-t. Ez egyrészt nem szükséges (mivel a többi adat már egyértelműen azonosítja), másrészt pedig a megadása miatt negatív elbírálás alá eshet a munkánk azáltal, hogy a hivatkozást ún. „internetes hivatkozás”-nak minősítik. Úgynevezett „internetes hivatkozás” esetén is adjuk meg a szerzőt és a cikk címét (ha lehetséges). Itt nélkülözhetetlen a teljes URL megadása, amit egy böngészőbe beírva a kívánt 6
dokumentum azonnal letölthető: protocol://host.domain/path/file. Előfordulhat, hogy szerepel ún. „permanent link”, ilyenkor azt adjuk meg. Adjuk meg még a letöltés időpontját is (az oldal időközben változhat, esetleg meg is szűnhet). Mivel az ún. „internetes hivatkozás”-ok korlátozás alá esnek, és használatuk egyébként sem túl elegáns, mit tehetünk ezek kiváltása érdekében? Ha egy cikket ugyan weben találtunk meg, de az (vagy annak eredetije) folyóiratban vagy konferenciakötetben jelent meg, akkor annak megfelelően adjuk meg a hivatkozást. Egyes bírálók a Wikipédiát forrásként kifejezetten rossznak tartják. Ennek elkerülésére használhatók az általa feltüntetett források, de ekkor mindenképpen olvassák el azokat ez eredeti forrásokat is. Rövidítések jegyzéke – ha szükséges Angol nyelvű rövidítés, angol nyelvű teljes név, annak magyar fordítása. Szükség esetén megadható további magyarázat is. Függelék – ha szükséges Ez a munka végén található, külön oldalszámozva (például római számokkal) de a dolgozatba belekötve. Olyan anyagokat helyezünk ide, amiket a folytonos szövegbe nem kívánunk beletenni, hogy ne törje meg azt, de az érdeklődő olvasó számára fontos lehet. Feladattól függően lehet: program forráskódja, egy rendszer beállításának részletes leírása, nagyobb mennyiségű mérési eredmény, topológia rajzok, NYÁK tervek és beültetési rajzok, eszközlista, árkalkuláció, stb. Ez nem számít bele a dolgozat főszövegének a terjedelmébe, de ha néhányszor 10 oldalnál több, akkor fontoljuk meg a CD/DVD melléklet használatát. Melléklet Mint a neve is mutatja, ez a dolgozatba nincs belekötve, hanem például a dolgozat (első vagy inkább hátsó) borítóján kialakított „fül”-ből (vagy beragasztott papír CD-tokból) kivehető. Kötelező a CD/DVD-melléklet a dolgozat teljes szövegével. Rátehető még pl. program, nagyobb mennyiségű adat (mérési, futási eredmény), bármi, amit a munkánkból szeretnénk megmutatni, de sem a dolgozat főszövegébe sem a függelékbe nem fér bele. Ügyeljünk rá, hogy az anyag jól strukturált és könnyen áttekinthető legyen, ne tartalmazzon felesleges részeket. A dolgozat főszövegében mindenképpen hivatkozzunk arra, amit szeretnénk, hogy a bíráló megnézzen. Rendkívül nagy gondot kell fordítani a vírusmentességre. Lefordított program esetén specifikálni kell a futtatás, forrásszöveg esetén a fordítás feltételeit. Dokumentum esetén használjunk hordozható formátumot (pl. pdf), illetve több platformra is mellékeljük a megtekintéshez szükséges programot. Nem a bíráló hibája, ha nem tudja megnézni! Ügyeljünk arra, hogy a megtekintése minimális erőfeszítést követeljen meg tőle, és ne jelentsen számára jelentős biztonsági kockázatot!
7
Melléklet lehet még pl. nagyobb ábra, amit össze kell hajtani, esetleg a tervezett rendszer (program) felhasználói kézikönyve, stb.
A dolgozat kivitelezéséről Szövegszerkesztés Mivel nem írógéppel dolgozunk, használjuk értelmes módon a választott szövegszerkesztő (dokumentumszerkesztő, tördelő) rendszer funkcióit. Példaként néhány alapvető dolog: a tartalomjegyzéket automatikusan generáljuk az egyes (al)fejezetek megfelelően használt címsoraiból. A kereszthivatkozásokat automatikusan használhatjuk, ha az ábrákat, táblázatokat tisztességesen sorszámoztuk. Így könnyen előállítható ábrák és táblázatok jegyzéke is, ha szükség van rá. És természetesen nem soremeléssel tördelünk. Egy LaTeX szövegformázó és tördelő rendszerrel sokkal igényesebb megjelenést érhetünk el, mint a WYSIWYG (What You See Is What You Get) szövegszerkesztőkkel. Ez a szint a dolgozatoknál nem követelmény, és jelenleg még – sajnos – a hivatalos sablon is csak egy adott cég szövegszerkesztőjének formátumában áll rendelkezésre. Az ilyen szövegszerkesztőknél sajnos a beállított nyomtatótól, az operációs rendszer és a szövegszerkesztő verziószámától (és még ki tudja mitől) függően a dokumentum tördelése eltérő lehet. Néhány gyakorlati tanács ilyen szövegszerkesztőkhöz: A tördelést a már teljesen kész dolgozaton lineárisan (az elejétől a vége felé haladva) végezzük. Ennek során szükség lehet ábrák, táblázatok mozgatására, hogy ne maradjon a lap alján túl nagy üres hely. Érdemes a táblázatok soraira és az összes ábrára bekapcsolni az „Együtt a következővel” szövegbeosztási beállítást, hogy laphatáron ne törjenek szét, illetve az ábrák aláírása ne kerüljön új oldalra. Sorkizárt szövegnél nagyon csúnya tud lenni, ha hosszú szavak miatt a szavak között nagy a térköz. Ilyenkor segít a rugalmas kötőjel. A dolgozatból mindenképpen érdemes pdf-et készíteni, és azt alaposan átnézni (és esetleges javítás után újra alaposan átnézni). Természetesen már a tördeléskor is a pdf készítőt állítjuk be nyomtatóként. És vannak tipográfiai szabályok, amelyek nyelvenként eltérőek, így például angol szövegekben a mérőszám és a mértékegység között nincs szóköz, a magyar nyomdai szabályok szerint pedig egy ún. keskeny szóköz kell. (LaTeX-ben természetesen van ilyen, egy WYSIWYG szövegszerkesztőben célszerű ún. nem törhető szóközt használni.) Helyesírás Egy mérnök legyen igényes a helyesírására! A hibák egyrészt értelemzavaróak is lehetnek, másrészt leértékelik az egyébként igényes mérnöki munkát is. A szövegszerkesztők beépített helyesírás ellenőrzői nem minden hibát vesznek észre (illetve helyesen leírt szövegeknél is jelezhetnek hibákat). 8
A dolgozat végsőnek szánt verzióját érdemes papíron is elolvasni; évfolyamtárs, barát, barátnő – és bárki, aki nem tudja, hogy minek kellene lennie a papíron – olyan hibát is észrevesz, amit a szöveg írója nem. Kérdés esetén használjuk bátran a helyesírási szótárunkat! Mivel szakmai szövegeknél sok olyan kérdés lehet, amiben nem segít, javasoljuk még a következő oldal egyes részeinek a tanulmányozását, amelynek a példaanyaga az informatikai szakmai nyelvből származik: http://wiki.hup.hu/index.php/Ford%C3%ADt%C3%A1s_HOGYAN/Helyes%C3%ADr%C3%A1s
(A helyesíráson túl egyéb kérdésekben is eligazítást találhatunk az oldalon.) Esztétika Mint emberek által használt mérnöki alkotásnál, a dolgozatnál is fontos szerepe van a szépségnek. Használjuk bátran a Számítógép-hálózatok tárgyból az „Eredmények megjelenítése” részben tanult módszereket. A valós szükségleteknek megfelelő (de lehetőleg minél változatosabb) megjelenítési módszerek alkalmazása, blokkdiagramoknál a szemet gyönyörködtető folthatásra való törekvés jó benyomást kelt az olvasóban. Erősen kerülendő a (pl. műszaki leírásból kiollózott) gyenge minőségű raszteres ábrák használata. Amennyiben szükséges, rajzoljuk meg az ábrát megfelelő vektorgrafikus programmal. (Persze ettől még maga az ábrán szereplő információ nem a saját szellemi termékünk, tehát szükséges a hivatkozás. Ha csupán egy példáról van szó, akkor inkább alkossunk helyette egy másik példát, ami már a sajátunk.)
A dolgozat készítésének folyamatáról és ütemezéséről Már a témával való ismerkedéskor dokumentáljuk a forrásainkat! Ez a dolgozat írásakor nagyon hasznos lesz. Az anyaggyűjtés fázisában még nem tudjuk, hogy pontosan mit fogunk felhasználni belőle, ezért feljegyzéseket készítünk (ma tipikusan számítógépes formában), és akkor érdemes az irodalmi részt megírni, amikor már összeállt bennünk a teljes kép. Hasonlóképen, amikor a munka „alkotó” részét végezzünk (egy rendszert megtervezünk, megépítünk, megvizsgálunk, stb.) akkor is fontos, hogy jegyzeteket készítsünk. Számítsunk rá, hogy a munkánk nem lesz lineáris, kiderülhet, hogy valamiben hibáztunk, vakvágányra futottunk. Mit kezdjünk ezekkel a dolgozat megírásakor? Hacsak valami különös oka nincs, a munka története (milyen hibákat követtünk el) valószínűleg érdektelen, de a vakvágányok dokumentálása fontos segítség lehet a dolgozat tervezési részének írásakor a különböző alternatívák feltárásánál, a tervezői döntések indoklásánál. Ha például dokumentálni szeretnénk a rendszer összeállításának lépéseit, akkor lehet, hogy az a legjobb megoldás, hogy a rendszert a tapasztalataink birtokában újra összerakjuk „nulláról kezdve”. 9
A méréseknél nagyon fontos a körülmények pontos rögzítése. Természetesen mindig több mérést végzünk, átlagos és szórást számolunk. Amikor a teljes munkánk összeállt, próbáljuk meg nyugodt körülmények között úgy elolvasni, mintha most hallanánk a témáról először, és valaki másnak az írását olvasnánk. Ilyenkor kiderülhet, hogy például bizonyos elméleti részeket kifelejtettünk, némely döntési alternatívát nem vizsgáltunk meg, a tervezés leírása nem követhető, a méréseket a leírás alapján nem lehet rekonstruálni, a következtetések indoklása sántít, stb. Milyen jó, hogy ezeket nem más vette észre! Annak érdekében, hogy a dolgozatunk időben elkészüljön, a hivatalos határidőkön túl álljon itt néhány javasolt határidő. Tekinthetjük ezeket mérföldköveknek is, amelyeket ha időben elérünk, akkor nyugodtak lehetünk, hogy jó úton járunk. A feladat lényegi részének elvi megoldása (amikor már tudjuk, hogyan fog működni a rendszer, minden lényeges kérdés megvalósíthatóságát leteszteltük, az algoritmusok megvannak, működnek, van egy deszkamodell szintű rendszerünk) legyen kész lehetőleg a munkára rendelkezésre álló idő felére. A dolgozat általunk véglegesnek szánt verziója legyen a külső konzulensnél a beadási idő előtt 6 héttel. Kérjük meg, hogy a feladat megoldásán túl azt is ellenőrizze, hogy a benne szereplő információk nyilvánosak-e! A dolgozat külső konzulens által jóváhagyott verziója legyen a belső konzulensnél a beadási határidő előtt 4 héttel. Az utolsó két határidő azért fontos, mert a konzulenseknek más dolguk is van, nem várható el, hogy egy hétnél rövidebb idő alatt elolvassák dolgozatunkat (fokozottan igaz ez a belső konzulensre, ha sok hallgatója van) és az általuk feltárt hibák javítására önmagunknak is elegendő időre van szükségünk (ellenkező esetben kapkodás lesz belőle, ami a munka minőségének a rovására megy). Természetesen ezek a határidők csak akkor elegendőek, ha a dolgozat írása alatt folyamatosan konzultáltunk és olyan meglepetés már nem érhet, hogy valahol durva elvi hibát vétettünk, ami miatt újra kell tervezni, építeni, mérni a rendszert.
További teendők A dolgozatnak a határidőre való leadásával még nem értek véget az államvizsgázó hallgató feladatai. Az államvizsgára a tanszéken kívül a Tanulmányi Osztályon is jelentkezni kell a megfelelő határidőre, valamint fel kell készülni az államvizsgára. Államvizsga tárgyak témakör jegyzéke A választott államvizsga tárgyakból az államvizsgán felelni kell. Fontos megnevezésbeli különbség, hogy tételsor nincs (vagyis a kérdések előre nem ismertek), de a témakörök listája tárgyanként elérhető a Távközlési Tanszék honlapján. Mivel a tárgyak anyaga évről-évre változhat, ezért a dolgozatuk beadása után, a vizsgaidőszak első napján már az aktuális listát találják meg a honlapon. 10
Számítógépes fóliák készítése Az államvizsgán a hallgatónak 15-20 percben elő kell adnia, hogy milyen feladatot oldott meg. Ehhez szükséges az előadás számítógépes kivetítéssel való támogatása. Az előadásból a bizottságot általában az érdekli, hogy mi volt hallgató önálló munkája, a bevezető, technológiát ismertető rész ne legyen túl hosszú! Az államvizsgán használható platformok: Adobe Acrobat (pdf), LibreOffice/Openoffice Impress, MS Office Powerpoint, Prezi. Más programok használat esetén a hallgatónak kell hordozható számítógépről gondoskodnia. Államvizsga előtt érdeklődjenek, hogy az adott évben mi a rend a bemutatókkal kapcsolatban: előző nap kell-e feltenni, vagy az államvizsgára pendrive-on vagy CD-n hozni. Egyes konzulensek az államvizsga előtt kitűznek egy időpontot, amikor a hallgatóik előadhatják a munkájukat. A jelen levő diákok és oktatók véleményezik a fóliákat és az előadást. Ez a gyakorlási lehetőség senki számára sem kötelező, de hozzájárul az államvizsgán történő eredményes szerepléshez. Az államvizsga lefolyása Az államvizsga időpontját, helyszínét előre meghirdetjük. Figyelmesen olvassák el, hogy melyik bizottsághoz, hányadikként kerültek beosztásra. Az alkalomhoz illő öltözetben, időben jelenjenek meg, és hosszabb időre lehetőleg ne menjenek el a helyszínről. Előfordulhat, hogy a sorrend változik, az államvizsga a tervezettnél valamiért gyorsabban vagy lassabban halad, ne próbálják meg pontosan kiszámítani, hogy mikor kerülnek sorra. A korábbiakhoz képest új elem, hogy a ZVSZ szerint a hallgató lehetőséget kap felkészülni a tárgyakból való feleletére. Ezért az első vizsgázó az államvizsga kezdete előtt fél órával, a további vizsgázók az őket megelőző hallgató államvizsgájának megkezdése előtt húznak kérdést (feladatot) a bizottság titkárától a megfelelő tárgyak borítékjából, a kihúzott feladatot a titkár azonnal jegyzőkönyvbe veszi. (A kérdéseket a tárgy oktatója a meghirdetett témakörökből állítja össze.) A kérdések kidolgozására egy másik terembe átkísérik a hallgatót, ahol felügyelet alatt, segédeszközök használata nélkül dolgozhat. Innen a titkár hívására a hallgatót az államvizsgájának megkezdésekor visszakísérik. A vizsga kezdetén lehet, hogy az elnök behívja és köszönti az összes államvizsgázót és ismerteti az államvizsga menetét, majd a hallgatók (az első vizsgázó kivételével) kimennek. Ez a köszöntő rész az elnök döntésétől függően el is maradhat. Amikor az államvizsgázó a titkár hívására belép, jól hallhatóan és tisztelettel köszön. Az elnök szokott néhány (feszültségoldó célzatú) kérdést feltenni, pl. hol fog dolgozni, stb. Ezekre a jelölt értelmesen válaszol. Amikor az elnök azt mondja, a vizsgázó előadja, hogy miről szól a szakdolgozata. Ekkor a kivetíthető anyag segítségével a hallgató bemutatja a munkáját. A bizottság elnöke mondhatja azt, hogy "ugorjunk" arra a részre, ami a saját munkájáról szól. Ilyenkor nem szabad megijedni, ugrani kell. Az előadást semmiképpen sem szabad elnyújtani! Egy jól sikerült gyakorlati bemutató nagyon meggyőző lehet (pl. IP telefon rendszerről felhívni az elnök mobilját, vagy kezébe adni a megépített 11
áramkört, antennát). De ilyenkor a rendszernek tényleg működnie kell! Az elnök vagy a bizottság tagjai az előadás közben és/vagy végén kérdéseket tehetnek fel. Ilyenkor a jelölt azokra értelmesen válaszol, esetleg közben a megfelelő fóliára lapoz. A bíráló kérdéseire való válaszokat akár a bemutatóba is bele lehet szőni, akár a bemutató végén külön fóliá(ka)t is lehet rájuk szánni. Azután következnek a tantárgyak. A tárgyakból a hallgató előadja a kihúzott kérdésekre való válaszát (feladat megoldását) az ún. kérdező tanárnak (lehetőleg de nem feltétlenül az, aki az adott tárgyat tanította), aki akár a bizottság tagja is lehet, de ha nem, akkor nem fog végig ott ülni. Tehát saját érdekükben a vizsga előtt keressék meg a kérdező tanáraikat, tudják meg, hogy hol tartózkodnak, valamint a mobilszámukat, és amikor az előttük levő hallgató bemegy, akkor hívják fel, vagy küldjenek hozzá futárt, jelezve, hogy "most ment be az előtte levő". Ha a kérdező tanár mégsem érkezik meg, akkor sem kell kétségbe esni, a témakör jegyzék alapján a vizsgabizottság valamely tagja fog kérdezni. Ha megkérdezik, milyen sorrendben kérik az egyes tárgyakat, célszerű azzal kezdeni, amit jól tudnak. A kihúzott kérdésre értelmes feleletet adjanak, gördülékenyen arról beszéljenek, amit tudnak. (Olyat nem mondunk, hogy: „volt még valami, ami most nem jut az eszembe”.) Ha szépen felelnek, valószínűleg előbb-utóbb leállítják, ez nem baj, remélhetőleg azt jelzi, hogy a felelet meggyőző volt. A feleletek után a hallgató kimegy. A bizottság ekkor értékeli a hallgató munkáját. De még nincs vége az államvizsgának! Ne menjenek messzire és maradjanak ünneplő ruhában! Ha mindenki felelt, a bizottság értékel, majd a titkár behívja az összes államvizsgázót. Az elnök röviden értékeli az államvizsgát, közli a jelöltekkel az eredményt, majd a sikeres államvizsgát tett ifjú mérnökökkel a bizottság tagjai sorban kezet fognak. (Ha valaki csak egy vagy két tárgyból vizsgázott sikertelenül, akkor a legközelebbi államvizsga időszakban csak abból a tárgyból kell vizsgát tennie.) Oklevelet azonban ekkor még nem kapnak, a diplomaosztó ünnepségre később kerül sor. Amennyiben sürgősen szükségük van rá, pár nap múlva a tanulmányi osztályon kaphatnak igazolást az államvizsga eredményéről.
Eredményes munkát, sok hasznos tapasztalatot és sikeres államvizsgát kívánunk minden hallgatónknak! Dr. Lencse Gábor szakirányfelelős
12
