Szabad mozgás és
tartózkodás Európában Útmutató az uniós polgárok jogairól
EURÓPAI BIZOTTSÁG Jogérvényesülési Főigazgatóság
1
Ez az útmutató felvilágosítást és részletes gyakorlati eligazítást nyújt Önnek az Európai Unióban történő szabad mozgásra vonatkozó jogairól. Az útmutató az uniós joganyag 2010. áprilisi állapotát tükrözi.
Ez a kiadvány jogilag nem bír kötelező erővel, és nem kimerítő jellegű. Tartalmának további felhasználásáért sem az Európai Bizottság, sem a Bizottság nevében eljáró bármely személy nem felelős.
Fedőlap © Istockphoto.com
Szabad mozgás és tartózkodás Európában Útmutató az uniós polgárok jogairól
1. fejezet
Mi az uniós polgárság?
4
2. fejezet
Kit illet meg a szabad mozgás és tartózkodás joga?
6
3. fejezet
Hol gyakorolhatók e jogok?
9
4. fejezet
Indulásra készen
10
A schengeni szabályok
12
5. fejezet
Az első három hónap
14
A tartózkodás bejelentése
15
6. fejezet
Három hónap elteltével
16
7. fejezet
Adminisztratív formai követelmények
18
Uniós polgárok
18
Nem uniós családtagok
21
Szankciók
22
8. fejezet
A tartózkodási jog megtartása
23
Családtagok
24
9. fejezet
A huzamos tartózkodás joga
26
Adminisztratív formai követelmények
29
10. fejezet
Egyenlő bánásmód
30
11. fejezet
Korlátozások
32
12. fejezet
Átmeneti rendelkezések a munkavállalók tekintetében
35
13. fejezet
Jogvédelem
37 3
fejezet
© Istockphoto.com
1.
Mi az uniós
polgárság?
Mit jelent EU-polgárnak lenni? Uniós polgárság
Uniós polgár mindenki, aki valamely EU-tagállam állampolgára. Az uniós polgárság kiegészíti, és nem helyettesíti a nemzeti állampolgárságot. Az uniós polgárság minden EU-polgárnak több fontos jogot biztosít. Ezek közé tartoznak a következők: • az Európai Unió területén való szabad mozgás és letelepedés joga; • az állampolgárságtól függetlenül a tartózkodási országban a helyhatósági választásokon és az európai parlamenti választásokon való szavazásra és jelöltként való indulásra vonatkozó jog; • bármely EU-tagállam diplomáciai vagy konzuli hatósága által biztosított védelem joga abban az EU-n kívüli országban, amelyben az Ön hazája nem működtet konzulátust; • az a jog, hogy a polgárok petíciót nyújtsanak be az Európai Parlamenthez, az európai ombudsmanhoz folyamodjanak, vagy írásban forduljanak bármely uniós intézményhez vagy testülethez.
4
Ez az útmutató az Európai Unióban való szabad mozgással és tartózkodással kapcsolatos jogairól tájékoztatja Önt. Az Önt uniós polgárként megillető egyéb jogokról az Európai Bizottság online információs portálján, az Európa Önökért weboldalon (http://ec.europa.eu/youreurope) talál bővebb tájékoztatást.
A szabad mozgás joga Az egyes polgárok számára a szabad mozgás joga jelenti az Európai Unió legkézzelfoghatóbb előnyét. Napjainkig mintegy 11 millió uniós polgár élt ezzel a jogával, és telepedett le egy másik uniós tagállamban. Ennél is jóval magasabb azoknak a száma, akik üzleti céllal vagy turistaként rendszeresen utaznak más uniós tagállamokba, és élvezik a gyorsított határellenőrzések vagy a schengeni övezeten belül az ellenőrzésmentes határátlépés előnyeit. Az Európai Unió működéséről szóló szerződés 21. cikkének (1) bekezdése kimondja, hogy a Szerződésekben és a végrehajtásukra hozott intézkedésekben megállapított korlátozásokkal és feltételekkel minden uniós polgárnak joga van a tagállamok területén való szabad mozgáshoz és tartózkodáshoz.
Alkalmazandó uniós jogszabályok A szabad mozgás és tartózkodás tekintetében irányadó jogszabály a 2004/38/EK irányelv* (a továbbiakban: az irányelv), amely 2006. április 30‑tól alkalmazandó minden EU-tagállamban. Az irányelv a már létező uniós jogi eszközöket korszerűsíti, és azokat egységes keretbe foglalja annak érdekében, hogy egyszerűsítse és megerősítse valamennyi uniós polgár és családtagjai szabad mozgáshoz és tartózkodáshoz való jogát. Az irányelv letölthető a következő linkről: http://eur-lex.europa.eu/LexUriServ/LexUriServ.do?uri=DD:05:05:32004L0038:HU:PDF * Az Európai Parlament és a Tanács 2004. április 29-i 2004/38/EK irányelve az Unió polgárainak és családtagjaiknak a tagállamok területén történő szabad mozgáshoz és tartózkodáshoz való jogáról, valamint az 1612/68/EGK rendelet módosításáról, továbbá a 64/221/EGK, a 68/360/EGK, a 72/194/EGK, a 73/148/EGK, a 75/34/EGK, a 75/35/EGK, a 90/364/EGK, a 90/365/EGK és a 93/96/EGK irányelv hatályon kívül helyezéséről.
Az irányelvet minden EU-tagállam átültette saját jogrendjébe. Azokról a jogokról, amelyek Önt egy bizonyos tagállamban megilletik, az adott tagállam nemzeti jogszabályaiban talál bővebb információkat. A Bizottság 2009 júliusában iránymutatást adott ki arról, hogyan ültethetik át eredményesebben az uniós tagállamok nemzeti jogrendjükbe az irányelvet, és hogyan lehetne az irányelvet még jobban alkalmazni a hétköznapi életben. Az iránymutatás letölthető a következő linkről: http://eur-lex.europa.eu/LexUriServ/LexUriServ.do?uri=COM:2009:0313:FIN:HU:PDF
5
fejezet
© Fotolia.com
2.
Kit illet meg a szabad mozgás és tartózkodás joga?
Ki élvezheti azokat az előnyöket, amelyek a szabad mozgáshoz és tartózkodáshoz való jogból erednek? Csak az Unió polgárai élvezik ezt a jogot, vagy az Ön például orosz házastársa is? Mi a helyzet az Ön brazil nagyapjával, aki súlyos beteg, és az Ön személyes ápolására szorul? A jog az EU-polgárokat és családjukat illeti meg. Az irányelv az Unió polgáraira és családtagjaikra vonatkozik (utóbbiakra akkor is, ha egyetlen tagállamnak sem állampolgárai).
De csak akkor, ha az illető másik uniós tagországba költözik, vagy onnan hazatér. 6
Az irányelv csak abban az esetben alkalmazandó Önre és az Önt kísérő, vagy az Önhöz csatlakozó családtagjaira, ha Ön ténylegesen egy olyan uniós tagállamba költözik, vagy ott tartózkodik, amelynek nem állampolgára.
Megilletik Önt az irányelv által biztosított jogokból fakadó előnyök akkor is, ha Ön egy másik uniós tagállamban való tartózkodást követően hazaköltözik. Bizonyos esetekben az irányelv akkor is alkalmazható, ha Ön nem tartózkodik másik uniós országban. Ilyen eset lehet például, hogy Ön egy másik EU-tagállamban – ott-tartózkodás nélkül – szolgáltatásokat nyújt.
Ki számít uniós polgárnak? Mint fentebb említettük, uniós polgár mindenki, aki valamely EU-tagállam állampolgára.
Ki minősül családtagnak? Az Ön családtagjainak – nemzetiségüktől függetlenül – jogukban áll Önt kísérni, vagy Önhöz csatlakozni egy olyan uniós tagállamban, amelynek Ön nem állampolgára. Ez a jog független attól, hogy korábban tartózkodtak-e másik uniós tagországban, vagy milyen típusú vízummal léptek be a fogadó uniós tagállam területére. Családtagnak számítanak a házastársak, a (bejegyzett) élettársak, a leszármazottak és a felmenő ági rokonok. Az egyes kategóriák pontos meghatározása a következő: • házastárs férj vagy feleség, a házasságkötés idejétől és helyétől függetlenül; • bejegyzett élettárs olyan élettárs, akivel egy uniós tagállam jogszabályai alapján Ön bejegyzett élettársi kapcsolatban él; a bejegyzett élettársnak azonban csak abban a tagállamban áll jogában Önt kísérni vagy Önhöz csatlakozni, amelynek jogszabályai a bejegyzett élettársi kapcsolatot a házassággal egyenértékűnek tekintik; • leszármazottak az Ön, valamint az Ön házastársának vagy bejegyzett élettársának egyenes ági leszármazottai (gyermekei, unokái stb.), akik 21. életévüket nem töltötték be, vagy eltartottak; • felmenő ági rokonok az Ön és az Ön házastársának vagy bejegyzett élettársának eltartott, egyenes ági felmenői (szülők, nagyszülők stb.). Az irányelvben biztosított jogok abban az esetben illetik meg az említett családtagokat, amennyiben Önt kísérik, vagy Önhöz csatlakoznak. Az EU tagállamainak kötelességük e jogokat elismerni.
Mi a helyzet az egyéb családtagokkal? Egyéb családtagok – testvérek, unokatestvérek, nagynénik, nagybácsik és egyéb rokonok – akkor jogosultak arra, hogy a fogadó uniós állam megkönnyítse beutazásuk és tartózkodásuk feltételeit, ha: • az Ön eltartottjai; vagy • Önnel egy háztartásban élnek; vagy • súlyos egészségügyi okokból kifejezetten az Ön személyes gondoskodását igénylik. Ha Önnel egy háztartásban élnek, az Ön nem eltartott szülei vagy 21. életévüket betöltött gyermekei is jogosultak a beutazás és a tartózkodás megkönnyítésére. Az uniós országok automatikusan a családtagok egyetlen kategóriáját sem zárhatják ki a jogok biztosítása alól.
7
És a be nem jegyzett élettársak? A beutazás és tartózkodás megkönnyítésére élettársának akkor van joga, ha Önnel tartós, megfelelően igazolt kapcsolatot tart fenn. Ez vonatkozik az egyneműek közötti élettársi kapcsolatra és más, lényegében élettársi kapcsolatokra, pl. az együttélésre is. A bejegyzett élettársak is ebbe a kategóriába tartoznak, ha olyan EU-országba költöznek, amely nem tekinti egyenértékűnek a házassággal a bejegyzett élettársi kapcsolatot.
A tartózkodás joga Az egyéb családtagok és a be nem jegyzett élettársak csoportjába tartozók nem jogosultak automatikusan arra, hogy Önt elkísérjék a fogadó EU-országba, vagy ott csatlakozzanak Önhöz. Jogaikat a fogadó tagállam szabja meg. Joguk van viszont beutazásuk és tartózkodásuk „megkönnyítésére”. Ez lényegében azt jelenti, hogy a fogadó uniós országnak meg kell vizsgálnia az Önhöz fűződő családi kapcsolataikat, és ha úgy találja, hogy Önök valódi családot alkotnak, akkor őket is úgy kell kezelnie, mint a házastársakat, gyermekeket vagy más családtagokat. A fogadó tagállamnak tehát kötelessége, hogy részletesen megvizsgálja személyes körülményeiket. Továbbá, e családtagok belépésének és ott-tartózkodásának elutasítását indokolni kell, erről írásban kell tájékoztatást adni, és az ilyen döntés ellen fellebbezés nyújtható be.
Hol találhatok további információkat? Az ebben a részben tárgyalt kérdések pontos, jogilag helytálló megfogalmazását az irányelv 2. és 3. cikke tartalmazza.
8
e
jogok?
Mely országokban gyakorolhatók e jogok? E jogokkal Ön élhet minden EU-országban...
3.
fejezet
© Istockphoto.com
Hol gyakorolhatók
Ön bármelyik EU-tagállamban élvezheti azokat az előnyöket, amelyek a szabad mozgáshoz és tartózkodáshoz fűződő jogból erednek. Ide tartoznak az Azori-szigetek, Madeira (Portugália), az Ǻland-szigetek (Finnország), a Kanári-szigetek, Ceuta és Melilla (Spanyolország), Franciaország tengerentúli megyéi, valamint Gibraltár is. Nem tartoznak ide viszont a Csatorna-szigetek és Man szigete, a Feröer szigetek (Dánia), illetve a tengerentúli országok és területek.
Izlandon, Liechtensteinben és Norvégiában… A fenti jogokkal Ön Izlandon, Liechtensteinben és Norvégiában is élhet, mert ezek az országok az Európai Gazdasági Térség részét alkotják. Másfelől az ő állampolgáraikat is megilleti a szabad mozgás és tartózkodás joga az Európai Unióban.
és – bizonyos mértékig – Svájcban is. Az irányelv nem alkalmazandó Svájc vonatkozásában. Az EU és Svájc közötti, a személyek szabad mozgásáról szóló 1999-es megállapodás és az azt kiegészítő jegyzőkönyvek alapján azonban Önt Svájcban is megilletik a szabad mozgáshoz és tartózkodáshoz fűződő bizonyos jogok. E jogok az irányelvben előírt jogoknál korlátozottabbak. A megállapodás letölthető a következő linkről: http://eur-lex.europa.eu/LexUriServ/LexUriServ.do?uri=CELEX:22002A0430(01):EN:HTML
9
fejezet
© Istockphoto.com
4.
Indulásra
készen
Ön egy másik uniós tagországba szeretne utazni. Vajon milyen okmányokat kell magával vinnie? Csak nemzeti személyazonosító igazolványra vagy útlevélre van szüksége EU-polgárként a határt minden esetben átlépheti érvényes személyazonosító igazolvánnyal vagy útlevéllel. Ha úti okmánya érvényes, nem szükséges, hogy gépi leolvasást biztosító mezővel ellátott személyazonosító igazolvánnyal vagy legalább még további 3 hónapig érvényes útlevéllel rendelkezzen. A tagállamok nem kötelezhetik Önt arra sem, hogy csak útlevelet vagy csak személyazonosító igazolványt mutasson fel. Önnek jogában áll megválasztani úti okmányát, és ezt a jogot nem korlátozhatják. Nincs szüksége beutazóvízumra. Mivel a nemzeti hatóságok biztonsági okokból bármikor kérhetik, hogy igazolja személyazonosságát, személyazonosító okmányát mindig magánál kell tartania.
10
Elvesztette vagy elfelejtette magával vinni az útlevelét vagy személyazonosító igazolványát? Ha történetesen át szeretné lépni a határt, ám észreveszi, hogy nincs Önnél a személyazonosító igazolványa vagy útlevele, akkor a határőrök nem fordíthatják Önt vissza anélkül, hogy előbb ne adjanak meg minden ésszerű lehetőséget arra, hogy a hiányzó okmányokat megszerezze, illetve hogy azokat Önnek ésszerű időn belül elhozzák. Ön más módon, például személyazonosságának és állampolgárságának igazolásával is bizonyíthatja, hogy megilleti a szabad mozgáshoz és tartózkodáshoz való jog.
Az Ön családtagjaira vonatkozó szabályok Az Ön családtagjaira, akik maguk is uniós polgárok, ugyanezek a szabályok vonat‑ koznak.
Azon családtagok, akik nem állampolgárai valamely tagállamnak (az úgynevezett harmadik országbeli családtagok), érvényes útlevéllel léphetnek a fogadó tagállam területére. Ha olyan országokból származnak, amelyekre vízumkényszer vonatkozik, akkor beutazóvízumra lehet szükségük.
Azokat az országokat, amelyeknek állampolgáraira vízumkényszer vonatkozik, az 539/2001/ EK rendelet – az Egyesült Királyság és Írország esetében pedig nemzeti jogszabály – sorolja fel.
Beutazóvízum? A tagállamok az Ön harmadik országbeli családtagjai számára minden könnyítést megadnak a szükséges vízumok beszerzéséhez. A vízumokat a lehető leghamarabb, gyorsított eljárás alapján és díjmentesen állítják ki. Az Európai Bizottság álláspontja szerint négy hétnél hosszabb késedelem ésszerűtlennek számít. Az uniós országok csak beutazóvízumot kérhetnek az Ön családtagjaitól, családi vízumot vagy tartózkodási vízumot nem.
Milyen okmányokra van szükség? Az Ön harmadik országbeli családtagjainak beutazáshoz való joga abból ered, hogy őket Önnel – az Unió polgárával – családi kötelék fűzi össze. Bármely tagállam konzulátusi tisztviselői tőlük csak az útlevelüket és az őket Önhöz fűző családi köteléket igazoló dokumentumot kérhetik, például a házassági vagy a születési anyakönyvi kivonatot, illetve adott esetben az eltartottságot igazoló okmányt. Az Ön családtagjaitól nem kérhetik például menetjegyek, munkaviszonyt igazoló dokumentumok, fizetési bizonylatok, bankszámlakivonatok, a szálláshely és a létfenntartáshoz szükséges eszközök meglétét igazoló okmányok vagy orvosi igazolások bemutatását.
Útlevél vízum nélkül? Ha igazolják személyazonosságukat és az Önhöz fűződő családi kapcsolatukat, családtagjait nem fordíthatják vissza automatikusan a határon, ha nem rendelkeznek érvényes útlevéllel vagy – amennyiben szükséges – beutazóvízummal.
11
Tartózkodási kártya = vízummentesség Ha a családtagok a schengeni országok (lásd alább) által kibocsátott érvényes tartózkodási kártyával rendelkeznek, akkor más schengeni országokban mentesülnek a vízumkötelezettség alól. Ha harmadik országbeli családtagok schengeni országból nem schengeni uniós országba utaznak, ugyancsak mentesülhetnek a vízumkötelezettség alól, amennyiben olyan, családtag részére kibocsátott, érvényes tartózkodási kártya birtokosai, amelyet az Ön hazájától eltérő uniós ország bocsátott ki.
Utazás repülőgéppel Az Európai Unión belül közlekedő légi járatokra Ön érvényes útlevéllel vagy személyazonosító igazolvánnyal szállhat fel (harmadik országbeli családtagjainak érvényes útlevélre van szükségük). Egyes légitársaságok belső szabályaik alapján más személyazonosító okmányokat is elfogadhatnak.
Hol találhatok további információkat? Az ebben a részben tárgyalt kérdések pontos, jogilag helytálló megfogalmazását az irányelv 5. cikke tartalmazza.
A schengeni szabályok Utazás a schengeni térségben Mi a schengeni térség? A schengeni térség olyan, az Európai Unión belül létrehozott övezet, amelyben megszűnt a belső határellenőrzés. Ebben a térségben a „schengeni szabályok” irányadók. A schengeni térségnek tagja az uniós országok többsége (Ausztria, Belgium, a Cseh Köztársaság, Dánia, Észtország, Finnország, Franciaország, Görögország, Hollandia, Lengyelország, Lettország, Litvánia, Luxemburg, Magyarország, Málta, Németország, Olaszország, Portugália, Spanyolország, Svédország, Szlovákia, Szlovénia), valamint Izland, Norvégia és Svájc. Bulgária, Ciprus, Románia és Liechtenstein jelenleg még nem teljes jogú tagja a rendszernek, így határaikon – mindaddig, amíg nem teljesítik a határellenőrzések eltörlésének feltételeit – továbbra is ellenőrzésekre kell számítani. Az Egyesült Királyság és Írország nem tagja a schengeni térségnek, mivel úgy határoztak, hogy a többi tagállammal szemben továbbra is fenntartják a határellenőrzéseket.
12
Határellenőrzés uniós polgárok… A külső határokon áthaladó uniós polgárok számára külön sáv van kijelölve a határon, és csak minimális mértékben ellenőrzik őket. A határellenőrzés megszűnése azt jelenti, hogy a schengeni belső határok átlépésekor nem kell felmutatni az útlevelet vagy a személyazonosító igazolványt. Ezen okmányok valamelyikét azonban mindig magánál kell tartania, mivel szabad mozgáshoz és tartózkodáshoz való joga attól függ, hogy kérésre fel tudja mutatni ezeket.
és családtagjaik számára Az Ön családtagjaira, akik maguk is uniós polgárok, ugyanezek a szabályok vonatkoznak. Harmadik országbeli családtagjai szükség esetén (lásd fent) beutazóvízummal léphetnek be a schengeni térségbe, és ott szabadon mozoghatnak, mivel az egységes vízum az összes schengeni tagállam területére érvényes.
13
fejezet
© Istockphoto.com
5.
Az első három
hónap
Átléptünk a határon. Hogyan tovább? Tartózkodás joga három hónapig Minden uniós polgárt megilleti a jog, hogy érvényes személyazonosító igazolvány vagy útlevél birtokában külön feltételek és formai követelmények nélkül legfeljebb három hónapig a fogadó tagállam területén tartózkodjon. Nem számít, hogy Ön munka vagy tanulás céljából, vagy éppen turistaként utazik oda. Kizárólag érvényes személyazonosító igazolványra vagy útlevélre van szüksége. Az Önhöz csatlakozó vagy Önt kísérő harmadik országbeli családtagjai csupán az útlevelükkel legfeljebb három hónapig tartózkodhatnak Önnel együtt a fogadó tagállamban.
14
Különleges elbánás az álláskeresők esetében Az uniós polgárokat megilleti a jog, hogy külön feltételek és formai követelmények nélkül hat hónapig vagy akár annál hosszabb ideig tartózkodjanak a fogadó tagállamban, amennyiben ott állást keresnek, és komoly esélyük van az elhelyezkedésre.
Hol találhatok további információkat? Az ebben a részben tárgyalt kérdések pontos, jogilag helytálló megfogalmazását az irányelv 6. cikke tartalmazza.
A tartózkodás bejelentése A tartózkodás bejelentése A tagállamok megkövetelhetik Öntől és családtagjaitól, hogy ésszerű határidőn belül jelentsék be a területükön való jelenlétüket. Ez lehetővé teszi a fogadó uniós ország számára, hogy pontosan kövesse a területén zajló népességmozgást. A tagállamoknak azonban lehetőségük van arra, hogy eltekintsenek a bejelentkezési kötelezettségtől.
Mi történik akkor, ha nem jelenti be jelenlétét? Ha Ön vagy családtagjai nem tesznek eleget a bejelentési kötelezettségnek, akkor arányos és megkülönböztetésmentes szankcióval sújthatók. Ez azt jelenti, hogy a büntetésnek meg kell felelnie az elkövetett vétség mértékének, és az nem lehet sem súlyosabb, sem enyhébb a fogadó tagállam saját állampolgáraira adott esetben vonatkozó büntetésnél. A bejelentési kötelezettség elmulasztása miatt Ön nem utasítható ki az országból.
Hol találhatok további információkat? Az ebben a részben tárgyalt kérdések pontos, jogilag helytálló megfogalmazását az irányelv 5. cikkének (5) bekezdése tartalmazza.
15
fejezet
© Istockphoto.com
6.
Három elteltével
hónap
Mi a helyzet, ha a tartózkodás hosszabb három hónapnál? Attól függ, milyen minőségben tartózkodik az országban A három hónapot meghaladó tartózkodás joga bizonyos feltételekhez kötött. Ezek attól függnek, milyen minőségben tartózkodik Ön a fogadó országban.
Munkavállalók, egyéni vállalkozók, szolgáltatók A munkavállalókat és az egyéni vállalkozókat minden további nélkül megilleti a tartózkodáshoz való jog. Ugyanez vonatkozik azokra is, akik a fogadó országban ideiglenesen szolgáltatásokat nyújtanak. A munkavállalók szabad mozgására vonatkozó átmeneti intézkedésekről az alábbi 12. fejezetben olvashat.
A munkavállalói vagy egyéni vállalkozói jogállás fennmaradása Az uniós polgárok megőrzik munkavállalói vagy egyéni vállalkozói jogállásukat az alábbi körülmények között is: • ha betegség vagy baleset miatt képtelenné válnak a munkavégzésre; vagy • ha akaratukon kívül munkanélkülivé válnak, és munkakeresőként bejegyezték őket az illetékes foglalkoztatási hivatalnál; vagy • ha szakképzésben vesznek részt.
16
Diákok … A diákoknak a következő feltételeknek kell megfelelniük: • tanulmányok folytatása vagy szakképzés elsődleges céljából beiratkoztak oktatási intézménybe; • teljes körű egészségbiztosítással rendelkeznek; és • nyilatkozattal vagy választásuk szerint más, azzal egyenértékű eszközzel bizonyítják a megfelelő nemzeti hatóságnál, hogy elegendő forrással rendelkeznek önmaguk és családtagjaik számára ahhoz, hogy a tartózkodásuk időtartama alatt ne jelentsenek terhet a fogadó tagállam szociális segítségnyújtási rendszerére.
… és más, gazdaságilag inaktív személyek Más, gazdaságilag inaktív (munkanélküli, nyugdíjas stb.) személyeknek ugyancsak teljes körű egészségbiztosítással és elegendő forrással kell rendelkezniük önmaguk és családtagjaik számára ahhoz, hogy a tartózkodásuk időtartama alatt ne jelentsenek terhet a fogadó tagállam szociális segítségnyújtási rendszerére.
Az Ön családtagjainak jogai Amennyiben Ön megfelel az e fejezetben meghatározott feltételeknek, a tartózkodás joga családtagjaira is kiterjed.
Kivétel diákok esetében Ez alól egyedül a diákok egyes családtagjai jelentenek kivételt. A fogadó uniós ország dönthet úgy, hogy a tartózkodás joga csak a diák házastársát, bejegyzett élettársát és eltartott leszármazottaikat illeti meg „automatikusan”. Az egyéb családtagokat, mint például a szülőket, ebben az esetben csak a belépésük „megkönnyítéséhez” való jog illeti meg.
A tartózkodás joga személyes jog Egy másik uniós tagállamban való tartózkodás joga az Ön alapvető és személyes joga, amelyet az Európai Unió működéséről szóló szerződés ruház közvetlenül Önre. E jog tehát nem függ bizonyos adminisztratív eljárások betartásától. Ez alapvetően azt jelenti, hogy amint megfelel a feltételeknek, attól a pillanattól kezdve Önt megilleti a tartózkodáshoz való jog, és ezzel a joggal Önt nem a fogadó tagállam határozata ruházza fel. Azok az okmányok, amelyeket a fogadó uniós ország Ön vagy családtagja számára esetleg kiállít, csupán igazolják Önnek ezt a jogát. Ez azt is jelenti, hogy ha Ön elmulaszt bejelentkezni a fogadó országban, vagy családtagjának tartózkodási kártyája lejár, a tartózkodási jog nem szüntethető meg, amennyiben Ön továbbra is megfelel a feltételeknek. A nemzeti szabályok be nem tartása arányos és megkülönböztetésmentes szankcióval sújtható.
Hol találhatok további információkat? Az ebben a részben tárgyalt kérdések pontos, jogilag helytálló megfogalmazását az irányelv 7. cikke tartalmazza.
17
fejezet
© Istockphoto.com
7.
formai követelmények Adminisztratív
Milyen formaságoknak kell megfelelnie, ha három hónapnál hosszabb ideig kíván más uniós országban tartózkodni?
Uniós polgárok Bejelentkezés Három hónapot meghaladó tartózkodás esetén megkövetelhetik Öntől, hogy a megfelelő hatóságoknál bejelentkezzen. Az uniós országoknak az uniós polgárok tekintetében lehetőségük van eltekinteni a bejelentkezés megkövetelésétől.
Igazolás és határidő
18
A bejelentkezés határidejét az egyes tagállamok szabják meg, azonban ez nem lehet rövidebb a megérkezés időpontjától számított három hónapnál. A megfelelő nemzeti hatóság az előírt dokumentumok bemutatása után azonnal igazolást ad ki a bejelentkezésről, amelyben szerepel az Ön neve, címe és a bejelentkezés időpontja.
Tartózkodási engedély már nem létezik Az irányelv az uniós polgárok tekintetében megszüntette a tartózkodási engedélyeket. Azokat a bejelentkezésről szóló igazolás váltotta fel, amelyeket jóval gyorsabb eljárásban állítanak ki.
Előkészítendő dokumentumok A hatóságok kérhetik Öntől, hogy mutassa be a 6. fejezetben felsorolt feltételeknek való megfelelést igazoló okmányokat. • személyazonosító Érvényes személyazonosító igazolványra vagy útlevélre igazolvány vagy útlevél mindenképpen szükség van. Jogállásától (munkavállaló, diák stb.) függően szüksége lehet a tartózkodás joga tekintetében az adott esetben alkalmazandó feltételeknek való megfelelést igazoló dokumentumokra is. • munkavállalók esetében A munkavállalóknak be kell mutatniuk az alkalmazásra vonatkozó munkáltatói szándékról szóló igazolást vagy a munkaviszony igazolását. A fizetést igazoló bizonylatokat nem kell bemutatni. • egyéni vállalkozó esetében Az egyéni vállalkozóknak bizonyítaniuk kell, hogy egyéni vállalkozók. • diákok esetében A diákoknak a következőket kell bemutatniuk: • akkreditált intézménybe való beiratkozás igazolása; • teljes körű egészségbiztosítás igazolása; és • nyilatkozat vagy a diák választása szerinti más, azzal egyenértékű eszköz annak bizonyítására, hogy elegendő forrással rendelkezik ahhoz, hogy ne jelentsen terhet a fogadó tagállam szociális segítségnyújtási rendszerére. • mások esetében Más gazdaságilag inaktív személyeknek igazolást kell bemutatniuk arról, hogy teljes körű egészségbiztosítással és elegendő forrással rendelkeznek ahhoz, hogy ne jelentsenek terhet a fogadó tagállam szociális segítségnyújtási rendszerére.
Mi számít elegendő forrásnak? A tagállamok nem határozhatnak meg olyan konkrét összeget, amelyet „elegendő forrásnak” tekintenek.
Abban az esetben rendelkezik az uniós polgár elegendő forrással, ha forrásainak szintje meghaladja azt a küszöbértéket, amely alatt a fogadó tagállam állampolgárai szociális segítségnyújtásra lesznek jogosultak (vagy az magasabb, mint a fogadó tagállam által fizetett társadalombiztosítási nyugdíjminimum).
A nemzeti hatóságoknak figyelembe kell venniük az érintett uniós polgár személyes körülményeit, de szükség esetén ellenőrizhetik a források meglétét, jogszerűségét, összegét és hozzáférhetőségét. El kell fogadni az olyan forrásokat is, amelyeket egy harmadik személy biztosít.
19
És a családtagok? A következők bemutatása esetén az Ön uniós polgár családtagjai ugyancsak megkapják a bejelentkezésről szóló igazolást: • személyazonosító igazolvány vagy útlevél; • az Ön bejelentkezésről szóló igazolása vagy bejelentkezési rendszer hiányában az Ön fogadó országban való tartózkodásának bármely más bizonyítéka; és • a családi kapcsolatot vagy a bejegyzett élettársi kapcsolatot igazoló okmány és adott esetben az eltartotti státuszt igazoló okmány. Azon családtagoknak, akiknek a belépés és a tartózkodás megkönnyítésére van joguk, a következőket is be kell mutatniuk: • a származási ország illetékes hatósága által kibocsátott dokumentum, amely igazolja, hogy ők az Ön eltartottjai vagy Önnel egy háztartásban élnek; • súlyos egészségügyi okok fennállásának bizonyítéka; vagy • az Önnel folytatott tartós kapcsolat fennállásának bizonyítéka.
A dokumentumok hitelesítése és fordítása Ha az uniós országnak komoly kétségei merülnek fel az Ön által bemutatott dokumentumok hitelességét illetően, Önnek hitelesíttetnie kell azokat. Ezt általában díj ellenében teheti meg ügyvédnél, közjegyzőnél vagy nagykövetségen. Ha az uniós ország nem érti a bemutatott dokumentumok nyelvét, fordítást is kérhet. Hamis dokumentumok benyújtása esetén az uniós országoknak joguk van elfogadni a szükséges intézkedéseket az irányelv által biztosított bármely jog megtagadása, megszüntetése vagy visszavonása érdekében.
Díjak? A bejelentkezésről szóló igazolást ingyenesen vagy az adott ország állampolgáraira a hasonló okmányok (például nemzeti személyazonosító igazolvány) kiállításáért kiszabott illetéket meg nem haladó díj ellenében kell kiállítani.
Hol találhatok további információkat? Az ebben a részben tárgyalt kérdések pontos, jogilag helytálló megfogalmazását az irányelv 8. cikke tartalmazza.
20
Nem uniós családtagok Tartózkodási kártya Azon családtagok részére, akik nem uniós polgárok, tartózkodási kártyát állítanak ki a fogadó ország hatóságai. A kártya egyértelműen jelzi, hogy tulajdonosa uniós polgár családtagja. Kiállításához a következő dokumentumokat kell bemutatni: • érvényes útlevél; • az Ön bejelentkezésről szóló igazolása vagy bejelentkezési rendszer hiányában az Ön fogadó országban való tartózkodásának bármely más bizonyítéka; és • a családi kapcsolatot vagy a bejegyzett élettársi kapcsolatot igazoló okmány és adott esetben az eltartotti státuszt igazoló okmány. Azon családtagoknak, akiknek a belépés és a tartózkodás megkönnyítésére van joguk, az ugyanezt a jogot élvező uniós polgárok által benyújtandó dokumentumok valamelyikét kell bemutatniuk.
Határidők és érvényesség Azon családtagjainak, akik nem uniós polgárok, tartózkodási kártyát kell kérelmezniük, ha a tartózkodás tervezett időtartama meghaladja a három hónapot. A tartózkodási kártya iránti kérelem benyújtásának határideje nem lehet rövidebb a megérkezés napjától számított három hónapnál. A tartózkodási kártyát a kérelem benyújtásától számított hat hónapon belül adják ki, és a kiállítás napjától számított öt évig (vagy, ha az öt évnél rövidebb, az Ön tartózkodásának előrelátható időtartamáig) érvényes. A kártyát önálló okmányként kell kiállítani; az nem lehet útlevélben elhelyezett bélyeg. A tartózkodási kártya iránti kérelemről szóló igazolást azonnal ki kell állítani.
A dokumentumok hitelesítése és fordítása Az uniós polgárokhoz hasonlóan, ha az uniós országnak komoly kétségei merülnek fel a dokumentumok hitelességét illetően, Önnek hitelesíttetnie kell azokat. Ezt általában díj ellenében teheti meg ügyvédnél, közjegyzőnél vagy nagykövetségen. Ha az uniós ország nem érti a bemutatott dokumentumok nyelvét, fordítást is kérhet. Hamis dokumentumok benyújtása esetén az uniós országoknak joguk van elfogadni a szükséges intézkedéseket az irányelv által biztosított bármely jog megtagadása, megszüntetése vagy visszavonása érdekében.
21
Díjak? A tartózkodási kártyát ingyenesen vagy az adott ország állampolgáraira a hasonló okmányok kiállításáért kiszabott illetéket meg nem haladó díj ellenében kell kiállítani.
Hol találhatok további információkat? Az ebben a részben tárgyalt kérdések pontos, jogilag helytálló megfogalmazását az irányelv 9–11. cikke tartalmazza.
Szankciók Mi történik, ha nem teljesíti az előírásokat? Mi történik akkor, ha nem kérelmezi az előírt dokumentumot? Ha Ön vagy családtagjai nem tesznek eleget a bejelentkezési kötelezettségnek, vagy nem nyújtják be a tartózkodási kártya iránti kérelmüket, Önök arányos és megkülönböztetésmentes szankcióval sújthatók. Az uniós országok ugyanazokat a büntetéseket szabhatják ki, amelyekkel saját állampolgáraikat sújtanák akkor, ha azoknál nincs személyazonosító igazolvány. E szabály megszegéséért azonban semmilyen esetben sem lehet Önt vagy családtagját kiutasítani.
Kötelezhetik Önt arra, hogy az okmányokat magánál tartsa? A tagállamok rendelkezhetnek arról, hogy a nem állampolgárok mindig tartsák maguknál bejelentkezésről szóló igazolásukat vagy tartózkodási kártyájukat, továbbá ellenőrzéseket is végezhetnek, de csak abban az esetben, ha ugyanez a követelmény vonatkozik saját állampolgáraikra személyazonosító igazolványuk tekintetében.
Hol találhatok további információkat? Az ebben a részben tárgyalt kérdések pontos, jogilag helytálló megfogalmazását az irányelv 8. cikkének (2) bekezdése és 9. cikkének (3) bekezdése tartalmazza.
22
8.
tartózkodási jog
megtartása
Mit kell tenni a tartózkodási jog megőrzéséhez? Hogyan őrizheti meg tartózkodáshoz való jogát?
fejezet
© Dreamstime.com
A
Önt és családtagjait mindaddig megilleti a tartózkodáshoz való jog, amíg annak feltételei teljesülnek. Ön tehát elveszítheti ezt a jogát, amennyiben már nem dolgozik vagy megszűnt munkavállalói jogállása, illetve ha befejezte tanulmányait, és tartózkodásához nem áll rendelkezésére elegendő forrás.
Ha terhet jelent a szociális segítségnyújtási rendszerre, az veszélyeztetheti tartózkodási jogát Ha tartózkodási joga függ attól, hogy elegendő forrással rendelkezik-e ahhoz, hogy ne jelentsen terhet a fogadó tagállam szociális segítségnyújtási rendszerére (azaz ha Ön gazdaságilag inaktív személy), Önt megfoszthatják tartózkodási jogától, amint indokolatlan terhet jelent a szociális segítségnyújtási rendszerre. Ez nem jelenti azt, hogy szükség esetén nem kérelmezhet szociális segítséget. Ön ugyanolyan feltételek mellett jogosult e segítségre, mint a fogadó ország állampolgárai. A fogadó ország azonban megvizsgálhatja az Ön kérelmének körülményeit. Megvizsgálhatják, hogy a szociális segítség iránti kérelem oka ideiglenes nehézség-e. Figyelembe veszik az Ön tartózkodásának hosszát, személyes körülményeit és a támogatás összegét.
23
Ha a fogadó uniós ország úgy dönt, hogy Ön indokolatlan terhet jelent szociális segítségnyújtási rendszerére, kezdeményezheti az Ön kiutasítását. A kiutasítási intézkedés azonban semmi esetre sem lehet a szociális segítségnyújtási rendszer igénybevételének automatikus következménye.
A kiutasítás következményei Amennyiben Önt ilyen okok miatt utasították ki, a fogadó tagállam nem írhat elő beutazási tilalmat, így Ön bármikor visszatérhet, és gyakorolhatja a tartózkodáshoz való jogát, amennyiben a 6. fejezetben leírt feltételeknek megfelel.
A gazdaságilag aktív személyek kivételt képeznek Azok, akiknek tartózkodáshoz való joga nem függ elegendő forrás meglététől (munkavállalók, egyéni vállalkozók stb.), nem utasíthatók ki szociális támogatás igénybevétele miatt.
Hol találhatok további információkat? Az ebben a részben tárgyalt kérdések pontos, jogilag helytálló megfogalmazását az irányelv 14. cikke tartalmazza.
Családtagok Mi történik családtagjaival, ha Ön elveszíti a tartózkodás jogát? A családtagok tartózkodási jogának megtartása Családtagjai bizonyos körülmények között az Ön halála, távozása vagy a családi kapcsolatok megszűnése (válás, házasság érvénytelenítése vagy bejelentett élettársi kapcsolat megszűnése) esetén megtarthatják a tartózkodáshoz fűződő jogukat. Mivel tartózkodáshoz való joguk az Ön szabad mozgáshoz és tartózkodáshoz való jogából ered, és attól függ, az Ön halála, távozása vagy az Önhöz fűződő családi kapcsolatuk megszűnése érinti a fogadó uniós országban betöltött jogállásukat. A huzamos tartózkodás jogának megszerzését követően (lásd a 9. fejezetben) ezt a jogot a családtag feltételek nélkül megtartja, akár az Ön halála, távozása vagy a családi kapcsolat megszűnése esetén is. A családtagok helyzete ismét csak attól függ, uniós polgárok-e vagy sem.
Ők maguk is uniós polgárok Amennyiben uniós polgárok, tartózkodási joguk továbbra is megmarad, ha teljesítik azon követelményeket, amelyek alapján őket magukat is megilleti a tartózkodáshoz való jog (azaz munkavállalók vagy egyéni vállalkozók, illetve teljes körű egészségbiztosítással és elegendő forrással rendelkező diákok vagy inaktív személyek), vagy ha az említett feltételeknek megfelelő uniós polgár családtagjai (pl. eltartott családtagok).
24
Nem uniós polgárok Amennyiben nem uniós polgárok, tartózkodási joguk továbbra is megmarad, ha teljesítik azon követelményeket, amelyek alapján őket magukat is megilleti a tartózkodáshoz való jog, vagy ha olyan személy családtagjai, aki megfelel az említett feltételeknek. Ezenkívül a körülményektől függően meg kell felelniük bizonyos, alább részletezett feltételeknek.
Az uniós polgár halála vagy távozása Az Ön halála nem vonja maga után harmadik országbeli családtagjai tartózkodási jogának elvesztését, ha az Ön halálát megelőzően legalább egy évig családtagként tartózkodtak a fogadó uniós országban.
Iskolás gyermekek és szüleik Az Ön távozása esetén harmadik országbeli családtagjai elvben elveszítik tartózkodáshoz való jogukat, azonban az Ön távozása vagy halála nem vonja maga után gyermekei, vagy a tényleges felügyeleti jogot gyakorló szülő tartózkodási jogának elvesztését, tekintet nélkül állampolgárságukra, ha a gyermekek egy oktatási intézménybe tanulmányok folytatása céljából beiratkoztak, tanulmányaik befejezéséig.
Válás vagy a bejegyzett élettársi kapcsolat megszűnése Az Ön harmadik országbeli családtagjai önálló tartózkodási jogot nyerhetnek, ha a válásnak vagy a bejegyzett élettársi kapcsolat megszüntetésének kezdeményezését megelőzően a házasság vagy a bejegyzett élettársi kapcsolat legalább három évig fennállt, ebből egy évig a fogadó tagállamban.
Uniós polgár gyermekére vonatkozó felügyeleti vagy láthatási jog Az Ön harmadik országbeli családtagja önálló tartózkodási jogot nyerhet akkor is, ha a házastársak vagy élettársak közötti megegyezés vagy bírósági végzés alapján gyermekeik felett szülői felügyeleti jogot gyakorol, vagy rendelkezik a kiskorú gyermek láthatásának jogával, feltéve hogy a bíróság úgy rendelkezett, hogy a láthatásnak a fogadó tagállamban kell történnie. A kiskorú gyermek láthatásához való jog esetében a tartózkodási jog mindaddig fennáll, amíg arra szükség van.
Különösen nehéz körülmények A családtag abban az esetben is önálló tartózkodási jogot szerez, ha ezt olyan, különlegesen bonyolult körülmények indokolják, mint például ha a házasság vagy bejegyzett élettársi kapcsolat fennállása alatt valaki családon belüli erőszak áldozatává válik.
Hol találhatok további információkat? Az ebben a részben tárgyalt kérdések pontos, jogilag helytálló megfogalmazását az irányelv 12. és 13. cikke tartalmazza.
25
fejezet
© Istockphoto.com
9.
A huzamos
tartózkodás joga
Milyen jogok következnek az öt éven át tartó, folyamatos és jogszerű tartózkodásból? A huzamos tartózkodás joga Az irányelv biztosítja az uniós polgárok és családtagjaik huzamos tartózkodáshoz való jogát.
Hogyan szerzik meg az uniós polgárok ezt a jogot? Ha Ön jogszerűen öt éven át folyamatosan és jogszerűen tartózkodik a fogadó tagállamban, akkor ott huzamos tartózkodási jogot nyer. Ezt a jogot közvetlenül biztosítja Önnek az uniós jog.
26
A jog feltételek nélküli, de vajon elveszíthető-e? Megszerzése után e jog nem képezi a 6. és 7. fejezetben ismertetett feltételek tárgyát. E jog csak két egymást követő évet meghaladó távollét esetén veszíthető el.
Elfogadott távollétek A tartózkodás folytonosságát nem érintik a következők: • ideiglenes távollétek, amelyek évente összesen nem haladják meg a hat hónapot; vagy • hosszabb távollétek kötelező katonai szolgálat miatt; vagy • legfeljebb 12 egymást követő hónapig tartó egyszeri távollét fontos okból, pl. terhesség és szülés, súlyos betegség, tanulmányok, szakképzés, kiküldetés más uniós vagy Unión kívüli országba.
Hogyan szerzik meg a családtagok ezt a jogot? Azokat a családtagokat, akik Önnel öt éven át jogszerűen tartózkodtak a fogadó tagállamban, szintén megilleti a huzamos tartózkodás joga. Azok a családtagjai, akik az Ön halála, távozása vagy a családi kötelékek megszűnése esetén megtartották jogukat arra, hogy a fogadó tagállamban tartózkodjanak, ötéves tartózkodás elteltével maguk is elnyerhetik a huzamos tartózkodás jogát.
Munkavállalók és egyéni vállalkozók kedvezőbb elbánása Az, hogy milyen követelményeknek kell megfelelnie a huzamos tartózkodás jogának megszerzéséhez, attól függ, hogy milyen jogállásban tartózkodik a fogadó országban. A személyek egyes kategóriái kedvezőbb elbánásban részesülnek. Ha Ön munkavállaló vagy egyéni vállalkozó, akkor – bizonyos feltételek mellett – a fogadó tagállamban való huzamos tartózkodás jogát a folyamatos ötéves tartózkodási idő lejárta előtt elnyerheti a következő három esetben:
1. Az öregségi nyugdíj-jogosultsági életkor vagy az előrehozott öregségi nyugdíjkorhatár elérése Ha abbahagyja a munkát, mert elérte az öregségi nyugdíjjogosultság korhatárát, vagy előrehozott nyugdíjba megy, amennyiben: • legalább a megelőző 12 hónapban az adott uniós országban dolgozott; és • legalább három évig folyamatosan ott élt. Amennyiben a fogadó tagállam joga szerint az egyéni vállalkozók egyes csoportjai nem jogosultak öregségi nyugdíjra, az életkorhoz kapcsolódó feltétel teljesítettnek tekintendő, ha az érintett személy betölti 60. életévét.
27
2. Tartós keresőképtelenség Ha tartós keresőképtelenség miatt abbahagyja a munkát a fogadó uniós országban, amennyiben: • legalább két évig folyamatosan ott élt. Amennyiben a keresőképtelenség munkahelyi baleset vagy foglalkozási megbetegedés következménye, a tartózkodás hosszára irányuló feltételnek nem kell megfelelnie.
3. Határ menti ingázók Ha másik uniós tagországban dolgozik, amennyiben: • ezt megelőzően három évig folyamatosan a fogadó országban dolgozott és tartózkodott; és • megtartja tartózkodási helyét a fogadó országban, ahová naponta vagy legalább hetente egyszer visszatér. A huzamos tartózkodás jogának a fogadó országban történő megszerzése tekintetében a fenti első két esetben az abban a tagállamban munkaviszonyban eltöltött időszak, amelyben Ön dolgozik, a fogadó tagállamban eltöltött időszaknak minősül.
Családtagok A fenti három esetben az Ön családtagjai, akik Önnel együtt a fogadó tagállamban tartózkodnak, Önnel egy időben nyerik el a huzamos tartózkodás jogát. Ha Ön munkavállaló vagy egyéni vállalkozó, és a huzamos tartózkodás jogának megszerzése előtt meghal, Önnel együtt tartózkodó családtagjai megszerezhetik a huzamos tartózkodás jogát, amennyiben: • halála előtt Ön két évig folyamatosan a fogadó országban tartózkodott; vagy • a halál oka munkahelyi baleset vagy foglalkozási megbetegedés; vagy • ha túlélő házastársa Önnel kötött házassága miatt veszítette el annak az uniós országnak az állampolgárságát.
Hol találhatok további információkat? Az ebben a részben tárgyalt kérdések pontos, jogilag helytálló megfogalmazását az irányelv 16. és 17. cikke tartalmazza.
28
Adminisztratív formai követelmények Mit kell tenni a huzamos tartózkodási jog igazolásához? Milyen dokumentumokat állítanak ki az Ön számára? Az Ön huzamos tartózkodáshoz való jogát, amely Önt uniós polgárként megilleti, a huzamos tartózkodást igazoló dokumentum bizonyítja, amelyet a kérelmezést követően a lehető leghamarabb ki kell állítani. Ezt a dokumentumot nem kötelező beszereznie, azonban segítségére lehet annak bizonyításában, hogy Ön állandó lakos.
És az Ön családtagjai számára? Az Ön családtagjai számára, amennyiben uniós polgárok, ugyanezt a dokumentumot állítják ki. Harmadik országbeli családtagoknak tartózkodási kártyájuk lejárta előtt kérelmezniük kell huzamos tartózkodási kártya kiállítását. A kérelmet hat hónapon belül teljesíteni kell. A huzamos tartózkodási kártyát tízévente automatikusan megújítják.
Szankciók Ha harmadik országbeli családtagjai nem teljesítik a huzamos tartózkodási kártya iránti kérelem benyújtására vonatkozó kötelezettséget, arányos és megkülönböztetésmentes szankcióval sújthatók. E szabály megszegéséért azonban semmilyen esetben sem lehet őket kiutasítani.
Hol találhatok további információkat? Az ebben a részben tárgyalt kérdések pontos, jogilag helytálló megfogalmazását az irányelv 19. és 20. cikke tartalmazza.
29
fejezet
© Istockphoto.com
10.
Egyenlő
bánásmód
Milyen egyéb jogok illetik meg Önt, ha másik uniós országba költözik? Milyen egyéb jogok illetik meg? Amennyiben másik uniós országba költözik, számos további jog is megilleti annak érdekében, hogy a szabad mozgás joga valóban értelmessé és hasznossá váljon.
Egyenlő bánásmód E jogok közül a legfontosabb az egyenlő bánásmódhoz való jog. Az Európai Unió működéséről szóló szerződés 18. cikke megállapítja, hogy a Szerződések alkalmazási körében és a különös rendelkezések sérelme nélkül tilos az állampolgárság alapján történő bármely megkülönböztetés. Az irányelv ezt a jogot kiterjeszti a családtagokra is, ami azt jelenti, hogy a fogadó uniós országban tartózkodó uniós polgárok és családtagjaik a Szerződés alkalmazási körében a fogadó ország állampolgáraival egyenlő elbánásban részesülnek.
30
Milyen előnyökkel jár ez? Az egyenlő bánásmód elvének köszönhetően Ön jogosult a legtöbb olyan előnyre és kedvezményre (különösen az összes szociális és adókedvezményre), amelyeket a fogadó tagállam saját állampolgárainak nyújt. Például:
Kedvezményes menetjegy Ha a fogadó ország menetdíjkedvezményt nyújt például a nyugdíjasok vagy a nagycsaládosok részére, akkor ez Önt is megilleti, amennyiben megfelel a feltételeknek.
Beiratkozási díjak és tandíjak Az oktatáshoz való hozzáférés tekintetében Önre ugyanolyan feltételek vonatkoznak, mint a fogadó ország állampolgáraira (pl. nem kell beiratkozási díjat vagy tandíjat fizetnie, ha a fogadó ország állampolgárai sem fizetnek ilyet, vagy a fogadó ország nem részesítheti előnyben saját állampolgárait az oktatáshoz való hozzáférésben a más uniós országokból származókra vonatkozó kvóták alkalmazásával).
Szociális támogatás Ön ugyanolyan alapon juthat szociális támogatáshoz, mint a fogadó ország állampolgárai. Nyújt-e a fogadó tagállam kiegészítő támogatást az alacsony jövedelmű családok számára annak érdekében, hogy lakhatási költségeiket támogassa? Ha igen, akkor Ön is kérelmezhet ilyen támogatást, és a fogadó ország állampolgáraival azonos elbánásban részesül.
Kivétel – a szociális segítséghez való hozzáférés az első három hónapban Egy fontos kivétel, hogy az uniós ország dönthet úgy, hogy a tartózkodás első három hónapjában nem biztosít jogosultságot a szociális segítséghez Ön és családtagjai számára (munkakeresők esetében ez az időszak három hónapnál hosszabb is lehet), de csak abban az esetben, ha Ön nem munkavállaló vagy egyéni vállalkozó.
Kivétel – segítségnyújtás tanulmányok folytatásához A tagállamok továbbá határozhatnak úgy, hogy a munkavállalók, egyéni vállalkozók, e jogállásukat megtartó személyek és családtagjaik kivételével nem nyújtanak szociális segítséget tanulmányok folytatásához (pl. tanulmányi ösztöndíj vagy diákhitel formájában). E kivételt azonban nem lehet érvényesíteni, amint Ön elnyerte a huzamos tartózkodáshoz való jogot.
Hozzáférés a munkaerőpiachoz Az Ön családtagjai állampolgárságuktól függetlenül vállalhatnak munkát, vagy vállalkozhatnak önállóan a fogadó tagállamban. Függetlenül attól, hogy Ön dolgozik-e, tanul, vagy egyszerűen csak tartózkodik az adott országban, a gazdasági tevékenység megkezdéséhez családtagjainak a fogadó ország állampolgárai esetében elintézendő formalitásokat kell teljesíteniük.
Hol találhatok további információkat? Az ebben a részben tárgyalt kérdések pontos, jogilag helytálló megfogalmazását az irányelv 23. és 24. cikke tartalmazza.
31
fejezet
© Istockphoto.com
11.
Korlátozások
Milyen alapon korlátozhatják az uniós országok a szabad mozgás és tartózkodás jogát? Közrendi, közbiztonsági és közegészség-ügyi okok Az uniós országok indokolt esetben korlátozásokat vezethetnek be közrendi, közbiztonsági és közegészségügyi okokból. Bármely korlátozásnak, mint például a beutazás megtagadásának, a tartózkodás elutasításának vagy a kiutasításnak, meg kell felelnie az irányelvben meghatározott feltételeknek.
Védintézkedések Az irányelv szigorú védintézkedéseket irányoz elő annak biztosítására, hogy az uniós tagországok helyesen alkalmazzák e korlátozásokat.
32
Arányosság A közrend és a közbiztonság érdekében hozott intézkedéseknek: • arányosnak kell lenniük (a kiutasítás például jelentős beavatkozást jelent az egyén életébe, és arányosnak kell lennie a közrend vagy a közbiztonság megsértésének súlyosságával); és • az érintett egyén személyes magatartásán kell alapulniuk, amelynek valódi, közvetlen és kellően súlyos veszélyt kell jelentenie a társadalom valamely alapvető érdekére.
További védintézkedések Korábbi büntetőítéletek önmagukban nem képezhetik a szabad mozgáshoz és tartózkodáshoz való jog korlátozásának alapját. A korlátozó intézkedések nem alapulhatnak általános megelőzési megfontolásokon. A tagállamok hozzáférhetnek az Ön bűnügyi nyilvántartásban szereplő adataihoz, azonban nem kérhetnek Öntől erkölcsi bizonyítványt vagy más ilyen dokumentumot.
Figyelembe vett tényezők Mielőtt közrendi vagy közbiztonsági okokból kiutasításról határozna, a fogadó országnak a következő tényezőket kell figyelembe vennie: • mennyi ideig tartózkodott területén az illető személy; • az illető életkora, egészségi állapota, családi és gazdasági helyzete; • szociális és kulturális beágyazottsága a fogadó országban; és • a származási országgal fenntartott kapcsolatainak mértéke.
Fokozott védelem a huzamosan tartózkodók és a kiskorúak számára Azok az uniós polgárok és családtagjaik, akiket megillet a huzamos tartózkodáshoz való jog, a kiutasítással szemben fokozott védelmet élveznek, mivel ők csak súlyos közrendi vagy közbiztonsági okokból utasíthatók ki. Azon uniós polgárok esetében, akik a fogadó tagállam területén tartózkodtak az elmúlt tíz évben, illetve akik kiskorúak (azaz 18 évnél fiatalabbak), a kiutasítást csak a közbiztonságot érintő kényszerítő okokkal lehet indokolni (kiskorúak esetében a kiutasítás indokolt lehet akkor is, ha arra a gyermek mindenek felett álló érdekében kerül sor).
Közegészségügy A közegészségügy tekintetében egyedül a járványt okozó súlyos betegségek indokolhatják a szabad mozgás korlátozását. A megérkezés napjától számított három hónapon belül megkövetelhetik Öntől, hogy ingyenes orvosi felülvizsgálatnak vesse alá magát, ha ennek szükségességére komoly jelek utalnak. A megérkezés napjától számított három hónap elteltével jelentkező betegségek egyetlen esetben sem teremtenek alapot a kiutasításra.
33
Eljárási biztosítékok Az uniós polgárokat és családtagjaikat a következő eljárási biztosítékok is védik.
Írásbeli értesítés és fellebbezés Kiutasítás vagy a beutazás megtagadása esetén: • írásban értesíteni kell az érintett személyt oly módon, amely lehetővé teszi számára, hogy a határozat tartalmát és annak rá vonatkozó következményeit megértse; • pontos és teljes felvilágosítást kell adni a határozat alapjául szolgáló okokról; és • meg kell jelölni azt a bíróságot vagy közigazgatási hatóságot, amelyhez az érintett személy a jogorvoslati kérelmet benyújthatja, továbbá fel kell tüntetni a jogorvoslati határidőt.
Jogorvoslat kezdeményezése Az érintett személyek számára biztosítani kell, hogy bírósági vagy adott esetben közigazgatási jogorvoslatot kezdeményezhessenek az említett okokból ellenük hozott határozat megfellebbezésére vagy felülvizsgálatára. Ezen eljárásokban lehetővé kell tenni a határozatok jogszerűségének, valamint azon tényeknek és körülményeknek a vizsgálatát, amelyeken a tervezett intézkedés alapul. Ha a fellebbezéshez a határozat végrehajtásának felfüggesztésére irányuló ideiglenes intézkedés iránti kérelem kapcsolódik, a területről való tényleges kitoloncolásnak mindaddig nincs helye, amíg az ideiglenes intézkedésről döntés nem születik.
Kiutasítás mint a szabadságvesztés mellékbüntetése Kiutasítási határozat hozható büntetésként vagy szabadságvesztés mellékbüntetéseként is. Ebben az esetben, ha meghozatalát követően legalább két évvel hajtják végre, a fogadó uniós országnak: • a kiutasítás előtt felül kell vizsgálnia, hogy az érintett személy még mindig és valódi veszélyt jelent-e a közrendre és a közbiztonságra; és • az Ön vagy családtagjának kiutasítása előtt értékelnie kell, hogy történt-e jelentős változás a körülményekben a kiutasítási határozat meghozatala óta.
Beutazási és tartózkodási tilalom A kiutasított uniós polgárok és családtagjaik közrendi vagy közbiztonsági okokból beutazási és tartózkodási tilalom alá kerülhetnek, de ésszerű idő elteltével kérelmezhetik a beutazási és tartózkodási tilalom megszüntetését, bármely esetben a beutazási és tartózkodási tilalomra vonatkozó végső határozat végrehajtásától számított három év elteltével.
A joggal való visszaélés és csalás A joggal való visszaélés vagy csalás, például érdekházasság vagy okirat-hamisítás esetében a tagállamok elfogadhatják a szükséges intézkedéseket annak érdekében, hogy megtagadják, megszüntessék vagy visszavonják az irányelv által biztosított bármely jogot.
Hol találhatok további információkat? Az ebben a részben tárgyalt kérdések pontos, jogilag helytálló megfogalmazását az irányelv VI. fejezete (27–33. cikke) és 35. cikke tartalmazza.
34
rendelkezések munkavállalók tekintetében
12.
fejezet
© Istockphoto.com
Átmeneti
A munkavállalók szabad mozgására vonatkozó átmeneti intézkedések
Az uniós országok ideiglenesen korlátozhatják a 2004-ben és 2007-ben az EU-hoz csatlakozott országok munkavállalóinak hozzáférését munkaerőpiacukhoz. Mivel az átmeneti rendelkezések lehetővé teszik számukra, hogy késleltessék a munkavállalók szabad mozgására vonatkozó, a foglalkoztatáshoz való szabad hozzáférést biztosító uniós jog alkalmazását, ideiglenesen nemzeti szabályokat alkalmazhatnak. Következésképpen a Cseh Köztársaságból, Észtországból, Lettországból, Litvániából, Magyarországról, Lengyelországból, Szlovéniából és Szlovákiából származó munkavállalóknak (legkésőbb 2011. április 30-ig), valamint a Romániából és Bulgáriából származó munkavállalóknak (legkésőbb 2013. december 31-ig előírhatják, hogy a többi tagállamban való munkavállaláshoz munkavállalási engedélyt szerezzenek be. További következményként az uniós országok eltérhetnek az uniós munkavállalók tartózkodási jogára vonatkozó egyes egyéb rendelkezésektől is, de csak szükség esetén. Például az a tagország, amely három hónapnál hosszabb tartózkodás esetében bejelentkezési kötelezettséget ír elő, megkövetelheti, hogy a fenti országokból származó, munkavállalási engedély beszerzésére kötelezett munkavállalók bejelentkezéskor az alkalmazásra vonatkozó munkáltatói szándékról szóló igazolás vagy a munkaviszony igazolása mellett a munkavállalási engedélyt is mutassák be.
35
Hol juthat további információhoz? Amennyiben további információkra van szüksége azzal kapcsolatban, hogy az a tagállam, ahol munkát szeretne vállalni, korlátozza-e a munkaerőpiacához való hozzáférést, illetve tájékozódni kíván az ottani munka- és életkörülményekről, látogasson el a http://ec.europa.eu/eures hivatalos honlapra, amely átfogó felvilágosítást nyújt a munkavállalók szabad mozgásáról. További tájékoztatást talál az uniós munkavállalás feltételeiről az Európai Bizottság Foglalkoztatási, Szociális és Esélyegyenlőségi Főigazgatósága által összeállított útmutatóban, amelyet a következő oldalról tölthet le: http://ec.europa.eu/social/main.jsp?catId=25&langId=hu&pubId=215&type=2&furtherPubs=yes
36
13.
fejezet
© Istockphoto.com
Jogvédelem
Hol találhat további információkat? Mit tehet, ha úgy érzi, nem biztosították jogait? Hol juthat ingyenes információhoz?
További tájékoztatást talál a szabad mozgásra és tartózkodásra vonatkozó jogairól az Európai Bizottság Európa Önökért elnevezésű információs portálján: http://ec.europa.eu/youreurope Megtekintheti az Európai Bizottság Jogérvényesülési Főigazgatóságának honlapját is: http://ec.europa.eu/about/ds_hu.htm A szabad mozgásra vonatkozó uniós jogszabályokat az Európai Bizottság uniós joganyagot tartalmazó portálján, az EUR-Lex-en keresztül érheti el: http://eur-lex.europa.eu/hu/index.htm
Úgy véli, megsértették jogait? Ha Ön úgy véli, hogy szabad mozgáshoz és tartózkodáshoz fűződő jogát megsértették, akkor az illetékes nemzeti bíróságokhoz vagy közigazgatási hatóságokhoz fordulhat jogorvoslatért. Felhívjuk figyelmét arra, hogy egyedül a nemzeti bíróságok rendelhetik el kártérítés kifizetését az Ön számára, és egyedül ők utasíthatnak más testületeket
37
valamely tevékenység megvalósítására vagy megszüntetésére. Tanácsért forduljon jogi képviselőjéhez. Az Állampolgárok Tanácsadó Szolgálata Európa-szerte testre szabott jogi tanácsokkal látja el Önt az Európai Unión belüli jogairól. Kérdéseire ingyenesen, 8 napon belül, az Ön által választott bármely uniós nyelven kap választ. További információk a http://ec.europa.eu/citizensrights honlapon. Ha úgy véli, a probléma oka, hogy a nemzeti hatóságok helytelenül alkalmazták a nemzeti és egyúttal az uniós szabályokat, akkor a SOLVIT hálózathoz fordulhat segítségért. Ez egy olyan online segélyvonal, amely jogi lépések nélkül, az uniós tagországok együttműködése révén próbál meg megoldást találni a hozzá fordulók által felvetett problémákra. További információk a http://ec.europa.eu/solvit weboldalon. Ha úgy véli, hogy uniós jogait nem biztosították, és a fenti lehetőségek egyike sem hozott megoldást, panasszal fordulhat az Európai Bizottsághoz a http://ec.europa.eu/community_law/your_rights/your_rights_forms_hu.htm internetcímen keresztül. Arra is módja van, hogy petíciót nyújtson be az Európai Parlamenthez. Ezzel kapcsolatban a következő weboldalon talál további tájékoztatást: http://www.europarl.europa.eu/parliament/public/staticDisplay.do?id=49&language=HU
38
NE-32-10-299-HU-C doi:10.2758/40346
HU