„ÉTELED AZ ÉLETED” Az 2006. év végi élelmiszerbotrányok jelentősen befolyásolták a magyar lakosságot az élelmiszerkockázatok megítélése terén. Ugyanakkor a valódi kockázatok felismerésében, az egészséget veszélyeztető tényezők és az ezeket csökkentő pozitív élettani hatású élelmiszerek megítélésében számos tévhit és alulinformáltság jellemzi a lakosság nagy részét. Többek között ez derült ki a Szent István Egyetem és a Cognative Kft. közös felméréséből.
Milyen egészséget veszélyeztető tényezőktől tart a magyar lakosság a 2006. év végi élelmiszerbotrányok után? Mit vár el a magyar lakosság az élelmiszerektől? Hogyan szándékoznak honfitársaink az élelmiszerkockázati tényezőket minimalizálni? Milyen mértékben bíznak az emberek a különböző szervezetekben az élelmiszerkockázatokkal kapcsolatos információk terén? Milyen pozitív hatású élelmiszereket ismernek, és milyen pozitív hatásokat tulajdonítanak nekik? Többek között, ezekre a kérdésekre kereste a választ a Cognative Kft. és a gödöllői Szent István Egyetem abban a közvéleménykutatásban, amelyben a kutatók 2006. november-decemberében – azaz a nagy visszhangot kiváltó élelmiszerbotrányok után közvetlenül – országosan reprezentatív mintán a 15 éves és idősebb magyar lakosság véleményét kérdezték meg. Az élettel szembeni elvárások közül a magyar lakosság leginkább az egészséget (84%) tartja fontosnak, melyet a sikeres élet egyéb pillérei követnek: boldog család (76%), biztonság (76%), valamint a nyugodt, kiegyensúlyozott élet (73%). Az egészség fontossága az élelmiszerekkel szembeni elvárások terén is megmutatkozik. Bár az emberek elsősorban az élelmiszerek állapotával kapcsolatos szempontokat tartják a legfontosabbnak (frissesség - 73%, jó íz / illat - 68%), ezeket közvetlenül a magas vitamin- (56%), táplálóérték- (47%) és ásványi anyag tartalom (47%), illetve az alacsony koleszterintartalom (46%) követi. Külön figyelemre méltó, hogy „az E betűs összetevők hiánya” (54%) fontosságában a magas vitamintartalommal vetekszik. Mindeközben az ételek változatossága, eltarthatósága, földrajzi eredete jóval kisebb fontossággal bír.
2103 Gödöllő, Páter Károly utca 1. Tel.: 06 28 522 000 Fax: 06 28 410 804 e-mail:
[email protected] www.szie.hu
Milyen, az egészséget veszélyeztető tényezőktől tartanak? 57%
Élelmiszereket ért fertőzések A mértéktelen alkoholfogyasztás
56%
Sugárkezeléssel tartósított élelmiszerek fogyasztása
55%
Növényvédőszer-maradványok az élelmiszerekben
54% 53%
Rendszeres dohányzás A vízszennyeződés
53% 52%
A talajszennyeződés Az elhízás
44%
Génmódosított élelmiszerek
44%
A rendszeres mozgás hiánya
35% 26%
Sózott ételek rendszeres fogyasztása
25%
Zsíros ételek gyakori fogyasztása Erősen fűszerezett ételek fogyasztása
22%
Cukor és édességek gyakori fogyasztása
22% 19%
Füstölt, pörkölt ételek Gyakori sertéshúsfogyasztás Gyakori tojásfogyasztás Gyakori marhahúsfogyasztás Gyakori vajfogyasztás
14%
Egészségtelen életmód (65%) Helytelen táplálkozási szokások (43%) Élelmiszer fertőzések, szennyeződések
(72%)
12% 12%
Top box(=nagyon veszélyeztetik) említések aránya
11%
A tavaly év végi élelmiszerbotrányok következményeként a különböző, egészséget veszélyeztető tényezők listáját az élelmiszerfertőzések vezetik. A megkérdezettek többsége szerint az egészségtelen életvitel is veszélyforrást jelent (65% jelölt meg legalább egy ilyen tényezőt), ezen belül is különösen a mértéktelen alkoholfogyasztást (56%) és a dohányzást (53%) tartják a leginkább veszélyesnek. Mindeközben a helytelen táplálkozási szokások (az egészségre káros ételek gyakori fogyasztása) csak a megkérdezettek 43%-a szerint jelentenek nagyobb veszélyt. Felmérésünk arra is választ keresett, hogy vajon milyen módon próbálja a magyar lakosság az élelmiszerekkel kapcsolatos kockázatokat csökkenteni. Legtöbben az illegális eladóktól (feketepiac) való vásárlások elkerülését (54%) nevezik meg, a további fő említések pedig szintén az élelmiszerek eredetével kapcsolatos kockázatokra fókuszálnak: nem vásárol gyanúsan olcsó élelmiszereket (43%), a magyar termékeket előnyben részesíti (37%), a megszokott boltban vásárol (36%). Az általános, élelmiszerekkel szembeni elvárások tükrében, ahol a földrajzi eredet nem játszott túl fontos szerepet megállapíthatjuk, hogy az élelmiszerek eredete, annak megbízható forrása csak a kockázatok tudatában befolyásolják az embereket, ha erre senki sem hívja fel figyelmüket, hajlamosak azt sokad rangú dologként kezelni.
2/5
Mely információforrásokban bíznak? 61%
Orvosok és egészségügyi szervezetek
60%
Fogyasztóvédelmi szervezetek
58%
Élelmiszerbiztonság, mint hatóság képviselői
57%
Egyetemi oktatók-kutatók
55%
Európai Unió élelmiszerbiztonsági hatóságai
54%
A bio boltok
53%
Környezetvédelmi szervezetek
48%
Élelmiszer szakboltok
47%
Mezőgazdasági termelők
45%
Szakmai folyóiratok
43%
Kis élelmiszerboltok
42% 37%
Ismeretterjesztő csatornák műsorai Élelmiszer-feldolgozók
36%
Termék címkén található információk
34%
Rádió
34%
Közszolgálati TV hírei, tájékoztató műsorai
33%
Internet Napilapok, újságok
33%
A diszkont üzletek
33%
A hipermarketek, a szupermarketek
31%
Kereskedelmi televíziók hírei és műsorai
31% 28%
Kormányzati szervezetek TV reklámok Politikai pártok, csoportok
24% 21%
Megbízhatósági index
Élelmiszerkockázatokkal kapcsolatos információk terén az emberek leginkább az orvosokban és egészségügyi szervezetekben, valamint a fogyasztóvédelmi, élelmiszerbiztonsági szervezetekben bíznak, legkevésbé pedig a politikai pártokban, kormányzati szervezetekben. A kereskedelmi tévéket, reklámokat, valamint a hipermarketeket szintén kevésbé tartják megbízható forrásnak. A kutatás bizonyos kérdéseit a Szent István Egyetem egy évtizeddel ezelőtt is vizsgálta. Az élelmiszerkockázatokkal párhuzamosan jelentősen felerősödött a magyar fogyasztók egészségkockázat-észlelési szintje. A lakosság által észlelt egészségkockázatok esetében jelentős sorrendbeli eltérés tapasztalható a KSH statisztikájához viszonyítva. Néhány egészségkockázat jelentősen felnagyított (kockázatfelnagyítás és aréna-elmélet), mint például az élelmiszerekben, vízben lévő kórokozók, valamint a fertőzőbetegségek és járványokhoz kapcsolódó egészségkockázatok. A rosszindulatú daganatok lakossági kockázati sorrendje viszont nagy mértékben hasonlít a KSH által közölt halálozási statisztika sorrendjével.
3/5
Legfontosabb pozitív hatású élelmiszerek 73%
Fokhagyma
60%
Halhús és hal
54%
Tej és tejtermékek
53%
Zöldség-gyümölcs félék
51%
Csirkehús Salátafélék
48%
Sárgarépa
47% 44%
Egyéb teljes őrlésű gabonafélék Pulykahús / Savanyított tejtermékek / Vöröshagyma / Olívaolaj
43%
Paprika / Friss paradicsom és paradicsomkészítmény
40%
Pozitív hatású élelmiszerek / Top 10 említés
Az egészségkockázatok csökkentésének egyik lehetséges módja az ún „egészséges”, illetve funkcionális élelmiszerek fogyasztása. Funkcionális élelmiszereknek azokat tekintjük, amelyek meghatározott, konkrét egészségfunkció javítására, illetve megbetegedések kockázat-csökkentésére alkalmasak. A felmérésben szereplő funkcionális élelmiszerek (34 mezőgazdasági nyerstermék) közül legpozitívabban a tradicionálisan „egészségesnek” tartott élelmiszerek szerepelnek. Mindazonáltal a konkrét pozitív egészségügyi hatások (konkrét funkciók) a magyar fogyasztók számára alacsony szinten vagy egyáltalán nem ismertek. A nemzetközi kutatások azt mutatják, hogy a funkcionális élelmiszerek vásárlási és fogyasztási gyakorisága szoros összefüggést mutat a konkrét terméktulajdonság (pl. kalcium- vagy likopin-tartalom) és a pozitív következmény (csontritkulás, illetve prosztatarák megelőzése) részbeni vagy együttes ismeretével. A pozitív következményeket a fogyasztók jelentős része nem ismeri, illetve a konkrét összetevőkkel nincs tisztában. Összességében a magyar lakosság élelmiszerfogyasztói magatartásában két paradox helyzet alakult ki, nevezetesen az elmúlt évtizedben mind az élelmiszerkockázatok, mind az egészségkockázatok észlelt szintje jelentősen megnőtt, viszont a kockázatkezelési alternatívák, illetve a kockázatkezeléshez kapcsolódó táplálkozási ismeretek alacsony szintűek maradtak. A másik paradox helyzet, hogy a táplálkozási ismeretek növelésében kulcs szerepet játszó szervezetekben és kommunikációs csatornákban való bizalom jelentősen lecsökkent.
4/5
Módszertan:
A kutatás személyes, otthoni kérdőíves interjúk alapján készült 2006. november-decemberében Annak érdekében, hogy a megkérdezettek mintába kerülésére egyenlő esélyt biztosítsunk, kérdezőbiztosaink a
mintába kerülő háztartásokat véletlen indulócímről indított szigorított véletlen séta segítségével keresték fel, országosan 110 mintavételi ponton. A háztartáson belül a megkérdezetteket véletlen kulccsal választották ki. A véletlen mintavételből adódó eltéréseket ún. többszempontos súlyozással korrigáltuk a KSH Népszámlálás 2001 alapján. Az eredmények max. +/- 1,9 -3,1%-kal térhetnek el attól, amit akkor kaptunk volna, ha a teljes magyar lakosságot megkérdezzük.
A kutatás a Szent István Egyetem Marketing Intézet és a Cognative Kft. együttműködésében, az ALAP 1 – 00140 /2004 című program keretében készült. További információ: Gergely Ferenc, ügyvezető igazgató, Cognative Kft., tel.: 484-7091, e-mail:
[email protected] Dr. Lehota József, egyetemi tanár, Szent István Egyetem, tel.: 214-5554, e-mail:
[email protected] A sajtóközlemény szövege elektronikus formában megtalálható a www.cognative.hu/aktualis, valamint a www.marketing.szie.hu címen. Az ábrák és a kutatásban szereplő adatok és megállapítások kizárólag a Cognative Kft. és a Szent István Egyetem nevének együttes megemlítésével használhatók fel.
5/5
