Sportegészségügyi Szabályzata

A Magyar Kajak-Kenu Szövetség

Sportegészségügyi Szabályzata A Magyar Kajak-Kenu Szövetség (a továbbiakban: MKKSZ) Elnöksége az Alapszabály 25.§ (2) bekezdés a) pontjában meghatározott hatáskörében eljárva, a sportról szóló 2004. évi I. törvény (a továbbiakban: Sporttörvény) 23. § (1) bekezdés i) pontjában meghatározott kötelezettség alapján az alábbi Sportegészségügyi Szabályzatot (a továbbiakban: Szabályzat) fogadja el: 1.§ (1) Jelen Szabályzat hatálya kiterjed az MKKSZ tagszervezeteire, az MKKSZ által kiadott érvényes versenyzési engedéllyel rendelkező sportolókra, az MKKSZ vagy tagszervezetei által meghirdetett verseny és meghirdetett edzés valamennyi résztvevőjére, a sportolókra és a sportszakemberekre, tisztségviselőkre, hivatalos személyekre, az MKKSZ versenynaptárában szereplő sportrendezvényekre, sporteseményekre. Egészségügyi vizsgálatok, tesztek 2.§ (1) A kajak-kenu sportágban versenyezni a sportorvoslás szabályairól és a sportegészségügyi hálózatról szóló 215/2004. (VII. 13.) Kormányrendelet (a továbbiakban: Kormányrendelet) alapján kiadott érvényes sportorvosi engedéllyel lehet. A sportorvosi engedély kiadása érdekében a versenyző a rendszeres edzések megkezdése, valamint a sportorvosi engedély érvényességi idejének lejárta előtt sportorvosi vizsgálaton köteles részt venni. (2) A sportorvosi vizsgálatot az OSEI sportegészségügyi szakrendelésének sportorvosai, valamint az országos sportegészségügyi hálózat területileg, illetve a fővárosban a kerületileg illetékes sportorvosai végzik az OSEI szakmai irányelvei alapján. A sportorvosi vizsgálatokat - lehetőség szerint mindig azonos sportorvosi rendelőben - a sportszervezet székhelye, a versenyző lakóhelye, munkahelye vagy az iskola székhelye szerint illetékes sportorvosok végzik. (3) A Kormányrendelet alapján kijelölt válogatott kerettag versenyzők esetében a sportorvosi vizsgálatokat az OSEI sportegészségügyi szakrendelésének sportorvosai végzik. (4) A sportorvosi vizsgálat eredményét (sportorvosi engedély) az MKKSZ honlapján közzétett amatőr vagy hivatásos versenyzési engedély iránti kérelmen kell feltüntetni, az engedély érvényességét az MKKSZ-hez benyújtott versenyzési engedély iránti kérelmeken, valamint az MKKSZ honlapján található versenyzői adattárban (http://kajakkenusport.hu/szovetseg/versenyzoi-adattar/) kell nyilvántartani.

2. oldal (5) A rendszeres edzések megkezdésének a feltétele az „alkalmas” minősítés. Az „alkalmas” minősítés versenyzésre önmagában nem jogosít, ahhoz a „versenyezhet” minősítés szükséges. (6) A versenyzéshez szükséges sportorvosi engedély érvényességi ideje 18 éven aluli versenyző esetén 6 hónap, 18 éven felüli versenyző esetén 1 év, az életkor elbírálásánál a sportorvosi vizsgálat időpontját kell figyelembe venni. A vizsgálatot végző sportorvos a sportorvosi engedély érvényességét rövidebb időben is megállapíthatja, ha a versenyző egészségi állapota vagy várható nagyobb terheléssel járó fokozott igénybevétele ezt indokolja. (7) A masters és a szabadidős sportolók esetében a versenyen való részvétel egészségügyi elbírálását a sportorvosokon kívül az iskola-egészségügyi szolgálat orvosa, illetve a háziorvos is végezheti. 3. § (1) A versenyző a sportorvosi engedélyhez szükséges vizsgálaton túl köteles az MKKSZ vagy tagszervezete által elrendelt, a versenyző egészségvédelmét és sérülés-megelőzést szolgáló sportegészségügyi ellenőrzéseken, terhelés-élettani, diagnosztikai teszteken részt venni. (2) A versenyző köteles egészséges életmódot folytatni, betartani az MKKSZ erre vonatkozó előírásait, különös tekintettel az MKKSZ Etikai és Gyermekvédelmi Szabályzatának előírásaira. (3) Sérülés, betegség esetén a versenyző köteles edzőjét tájékoztatni, szükség esetén, egészségvédelmi okból edzője számára az orvosával történő konzultációt lehetővé tenni. (4) A versenyző köteles az MKKSZ Doppingellenes Szabályzatában meghatározottak szerint az előírt dopping-vizsgálatokon, ellenőrzéseken részt venni, a Szabályzat előírásait az egészséges sporttevékenység érdekében betartani. (5) A válogatottak felkészülési programjai, valamint a válogatott versenyzők szerződései a válogatott kerettag versenyzőkre vonatkozó további sportegészségügyi előírásokat tartalmazhatnak. (6) Az MKKSZ az alábbi specifikus méréseket végezteti: a) laktátmérés: Versenyen a futamot követően partraszálláskor fülcimpából kapilláris-vérvétel, laktátszint-meghatározás. A versenyen történő mérés eredményeinek összehasonlítása a laborkörülmények között készült vizsgálati eredményekkel. A mérés eredménye jelzi az edzettség fokmérőjét: a terhelés során később kezd emelkedni a laktátszint, amikor viszont emelkedik, akkor magasabb értéket mutat, mint egy edzetlenebb sportolónál. Túledzettségnél esetén teljesítménydeficit és magas laktátszint jelentkezik. b) speciális kajak-kenu mérés: Edzések során alkalmazott speciális mérőeszközzel (pulzusöv, lapát) folytatott mérések, melynek során adatgyűjtés történik a versenyző teljesítményéről (erő, élettani adatok), mely adatokat a mérőeszközt üzemeltető szakember és a versenyző edzője dolgoznak fel, teljesítmény-diagnosztikai céllal.

3. oldal

c)

terhelésélettani laborvizsgálatok:  Spiroergometriás vizsgálat:  A teljesítmény-élettani vizsgálatok célja a fizikai teljesítőképesség mérése mellett az alkalmazkodási folyamatok (metabolikus kardiorespiratorikus) meghatározása, sportági sajátosságokhoz való adaptálása, ugyanakkor a vizsgálatok segítséget nyújtanak az optimális edzéstervezéshez, edzésvezetéshez,  a vizsgálat eredményeit a sportolónak és edzőjének a vizsgálatot végző orvos átadja a keretorvos tájékoztatása mellett.  A testösszetétel vizsgálat:  A testösszetétel vizsgálatára kidolgozott módszer alkalmazásával indirekt úton, bizonyos elméleti megfontolások, összefüggések és modellek alapján különíti el a testösszetevőket, elsősorban a testben lévő zsír mennyiségét vagy arányát a teljes testtömegben,  a vizsgálat eredménye segítséget nyújt az adott vizsgált versenyző számára helyes táplálkozás kialakítására szükség esetén dietetikus bevonásával,  a vizsgálat eredményeit a sportolónak és edzőjének a vizsgálatot végző orvos átadja a keretorvos tájékoztatása mellett.

(7) A válogatott kerettag sportolókról az MKKSZ válogatott keretorvosi feladatait ellátó megbízottja kórtörténeti nyilvántartást vezet az Országos Sportegészségügyi Intézet – Sportkórház (továbbiakban: OSEI) adatbázisában. Ezen adatbázishoz kizárólag a keretorvos és az adott válogatott kerettag sportoló férhet hozzá. Ezen nyilvántartás tartalmazza a válogatott versenyzők éves kötelező vizsgálatainak eredményeit, valamint az egyes válogatott versenyzők adott időszakra vonatkozó kórtörténeti leírását. Az éves kötelező vizsgálatok az alábbiak:  anamnézis felvétel (egységes kérdőív alapján)  fizikális vizsgálat  testalkat vizsgálat (testtömeg és testmagasság mérés, BMI meghatározása)  szív-, keringési rendszer vizsgálata (pulzus, vérnyomás, szívhangok)  légző rendszer vizsgálata  mozgásrendszer vizsgálata  idegrendszer vizsgálata  EKG vizsgálat  vizeletvizsgálat  ortopédia (8) A Kormány 1840/2016. (XII. 23.) Korm. határozatával döntött a kajak-kenu sportágspecifikus sportélettani és diagnosztikai szakértői rendszer és tehetségmenedzselési program megvalósításához szükséges intézkedésekről. A program megvalósításának eredményeként létrejön a versenyzők sportágspecifikus adatbázisa, mely az OSEI-vel egyeztetetten összekapcsolásra kerül az OSEI rendszereivel. Az adatbázishoz az érintett versenyző, a keretorvos és a sportágspecifikus mérésekkel, adatfeldolgozással megbízott szakember férhet hozzá. Az adatbázis többek között az adatvédelmi előírásoknak megfelelően tárolni fogja a versenyzőkre vonatkozó egészségügyi adatokat, kórtörténeti nyilvántartást, valamint lehetővé teszi a sportágspecifikus mérések, sportegészségügyi vizsgálatok, továbbá a prevenciós és rehabilitációs programok egy helyszínen történő elvégését, az eredmények sportágspecifikus kiértékelését a létesítmény kapacitásának függvényében kialakításra kerülő versenyzői, sportszakemberi kör számára.

4. oldal Sportág-specifikus sérülések és azok megelőzésére vonatkozó ajánlások 4.§ (1) A kajak-kenu sportágban az alábbi egészségügyi ártalmak, sérülések előfordulása tekinthető gyakori problémának: a) Túlterhelésből fakadó ártalmak:  Subacromiális bursitis (vállboltozat alatti nyáktömlő gyulladás)  Biceps tendinitis, Epicondylitis (alkari feszítő és hajlító izmok eredési területének gyulladása)  alkari inhüvelygyulladások (tenosynovitis)  Csukló ízületi belhártyájának gyulladása (synovitis  patellaín gyulladás  lábboltozat-süllyedés b) Fejlődési-tartási rendellenességgel összefüggő kórképek:  gerincferdülés  Scheuermann-betegség  Spina bifida  csigolya közti porckorong problémái  spondylolysis c) Sérülések  Csonttörések  ízületi ficam  szalagsérülések  tompa zúzódások (contusio)  agyrázkódás (commotio) (2) Az ártalmak, sérülések kialakulásának megelőzése érdekében a versenyző köteles egészséges életmódot folytatni, a megelőzés azonban az edző és a sportegészségügyi szakemberek feladata is. (3) A sérülések megelőzése érdekében az edzői tevékenység során az MKKSZ az alábbi ajánlások betartását ajánlja: a) a sérülések egy része elkerülhető:  megfelelő bemelegítéssel  következetes edzéstervezéssel  egyéni képességek figyelembe vételével  rendszeres nyújtással  a fokozatosság elvének betartásával b) a sérülések előfordulása csökkenthető továbbá  mélyizom erősítő gyakorlatok alkalmazásával  sportági-speciális erősítő gyakorlatok alkalmazásával  időjárásnak megfelelő öltözettel

5. oldal  preventív tréningek végzésével  Boka-térd-váll proprioceptivitás fejlesztése  Instabil felszíneken végzett tréning segítségével a stabilizáló izmok erősödnek (pl. peroneus-izomcsoport), stabilizáló izmok reakcióideje gyorsul, optimális esetben még a sérülés kialakulása előtt reagálnak, megelőzve ezzel egy definitív szalagsérülést.  Váll-propriocepció javítása: túlterheléses kórképek elkerülése, izom dysbalance elkerülése, instabilitás esélyének csökkentése.  Rotatorköpeny erősítése: az erős deltaizom humerust proximálisan migráló hatása nem érvényesül, ha az edzésmunka során párhuzamosan edzik a rotátorköpeny izmait is, így nagyobb eséllyel lehet elkerülni a subacromiális impingement-t  Teniszkönyök-golfkönyök (epicondylitis lateralis-medialis), lokális, szakaszos jegelés, kriostretching, nyújtás, fizioterápia, góckutatás, lökéshullám-terápia, nyaki gerincelváltozások kizárása, röntgen-ultrahang, lokális injectios kezelés, műtét  Achilles paratendinosis: fizikális vizsgálat, ultrahang, röntgen, kriostretching, excentrikus tréning, gyógytorna, fizioterápia, szilikonos sarokemelő, hypervascularisatio gátlása, lökéshullám, góckutatás, műtét. (4) A megelőzésben és felismerésben fontos, hogy ha az edző a sportoló mozgásában, testtartásában rendellenességet észlel, akkor erről a versenyzőt haladéktalanul tájékoztassa, szükség esetén értesítse az orvost, aki a megfelelő vizsgálatokkal megállapíthatja a sérülés fokát és előírhatja a szükséges terápiát. Amennyiben az edző észleli a sérülést vagy a sportoló sérülésre utaló jelekkel fordul az edzőjéhez, a lehető leghamarabb abba kell hagyni a sporttevékenységet és szakemberhez kell fordulni. A sportsérülésre utaló leggyakoribb jelek:  Látható-mérhető végtaghossz-különbség  mozgásterjedelem-különbség a kétoldali azonos ízület között  ízületi mozgásterjedelem végpontja fájdalmas  lapocka tartási aszimmetria  duzzanat  nyomásra érzékeny az érintett terület (5) A szakorvosok különböző szinteken tudják a sportsérüléseket felismerni megelőző vizsgálatokkal, elsődlegesen a sportorvosi és az ortopéd-sportorvosi szűrések, valamint a képalkotó vizsgálatokkal (röntgen, ultrahang, MR), melynek során sor kerülhet az alábbi kockázati, hajlamosító tényezők feltárására, a versenyző számára még nem jelentős, de már detektálható problémák felismerésére:  látható-mérhető végtaghossz-különbség  lúdtalp  bokabillenés  járulékos csont  patella-lateralizáció  mozgásterjedelem-különbség a kétoldali azonos ízület között  duzzanat  instabilitás  pozitív tesztek  ízületi mozgásterjedelem végpontja fájdalmas  medence aszimmetria

6. oldal           

lumbális lordosis ellapulása fokozott háti kyphosis scoliosis bőrstriák lapocka tartási aszimmetria mozgás közben dysfunctio érezhető crepitatio reflexeltérés izomerő aszimmetria finom motorikai zavar neurológiai eltérés

(6) A sérülések megelőzése érdekében a sportmasszőrök, pszichológusok, dietetikusok és gyógytornászok tevékenységének igénybe vétele is ajánlott. Az MKKSZ a válogatott kerettagok részvételével zajló edzőtáborok és nemzetközi versenyek alkalmával biztosítja a szükséges sportegészségügyi szakszemélyzet részvételét. (7) Az ártalmak, sérülések kialakulásának megelőzése érdekében az edzések megkezdéséhez ajánlott bemelegítő feladatsort jelen Szabályzat melléklete tartalmazza. Biztonságos sporttevékenység, egészségügyi felszerelések, elsősegély 5. § (1) A kajak-kenu sporttevékenység biztonságos folytatására vonatkozó előírásokat az MKKSZ-nek „A kajak-kenu sportrendezvények biztonsága és a kajak-kenu sporttevékenység folytatása során a biztonsági előírások betartásáról szóló Szabályzata” (Biztonsági Szabályzat) tartalmazza. (2) A Biztonsági Szabályzatban meghatározottak szerint a Hajózási Szabályzat alapján az MKKSZ évente a ZEBRÁ-ban honlapján közzéteszi a kajak-kenu versenyek és edzések tartására vonatkozó kiemelt szabályokat, melyek közül jelen szabályzatban az élet- és egészségvédelmet szolgáló legfontosabb szabályok az alábbiak: „1.02 cikk – A vízijármű vezetője és az úszómű felügyeletéért felelős személy 1. Csónakot és nyilvántartásba vételre nem kötelezett vízi sporteszközt, ha jogszabály eltérően nem rendelkezik – a 2. és 3. bekezdésben foglalt kivétellel – az vezethet, aki a) a 14. életévét – gépi hajtású vízijármű esetében 17. életévét – betöltötte, b) úszni tud, c) a vezetésben kellő gyakorlattal rendelkezik, és d) ismeri az e Szabályzat rendelkezéseit, valamint az igénybe vett vízterület sajátosságait. 2. Ha több személy tartózkodik a csónakban vagy nyilvántartásba vételre nem kötelezett vízi sporteszközön, indulás előtt 16. életévét – gépi hajtású vízijármű esetében 17. életévét – betöltött, valamint az 1. bekezdés b)–d) pontjában foglaltaknak megfelelő vezetőt kell kijelölni. 3. Sportegyesület 14. életévét be nem töltött, úszni tudó és az e Szabályzat rendelkezéseit ismerő sportolója csónakot, illetve gépi hajtás nélküli vízi sporteszközt a sportegyesület edzőjének irányítása és felügyelete, továbbá mentőeszköz használatával és mentőmotoros vagy kísérő kisgéphajó biztosítása mellett vezethet.

7. oldal Az edző felügyelete akkor tekinthető teljesítettnek, ha a) minden sportolóra folyamatos rálátása van, és b) a segítségnyújtáshoz vagy beavatkozáshoz 2 percnél több idő nem szükséges. 3.a. Szervezett, csoportosan haladó evezős vízijárművek részvételével zajló vízitúra – tíznél több evezős vízijármű részvétele esetén – vízi túravezető vezetésével bonyolítható le. 3.b. A 3.a. bekezdésben említett vízitúra elindulását, túravezetőjének személyét és a tervezett útvonalat a túravezető az indulást megelőzően köteles bejelenteni a területileg illetékes vízirendészeti szervnek. 3.c. A vízi túravezetőre a túrában részt vevő vízijárművek és személyek vonatkozásában a 3. bekezdésben az edzőre meghatározott szabályokat kell alkalmazni. 1.12 cikk – Sport- és egyéb vízirendezvény 1. Vízirendezvény a rendezvény helye szerint illetékes vízirendészeti rendőrkapitányság, a vízirendészeti szervek illetékességi területén kívül eső folyókon, tavakon és egyéb szabad vizeken a rendezvény helye szerint a területileg illetékes rendőrkapitányság engedélyével tartható. 2. A hajózás korlátozását okozó, víziúton tartott rendezvényhez a hajózási hatóság engedélye, egyéb esetben szakhatósági hozzájárulása szükséges. 3. Víziúton a rendezvény – a hajózási hatóság eltérő rendelkezése hiányában – hajósoknak szóló hirdetménnyel vagy tájékoztatóval való meghirdetése nélkül nem tartható meg. 4.07 cikk – A csónak és a vízi sporteszköz használata 3. Vízen levő (közlekedő vagy veszteglő) csónakban tartózkodó úszni nem tudó, valamint 14 évnél fiatalabb személy, továbbá vízi sporteszközön közlekedő minden személy köteles mentőmellényt viselni. 4. A sportegyesület edzője, illetve az ifjúsági társadalmi szervezet csapatvezetője felel a felügyelete alatt csónakot vagy vízi sporteszközt vezető és képesítéssel nem rendelkező kiskorú sportoló közlekedésben tanúsított magatartásáért, továbbá az e Szabályzatban előírtak megtartásáért. Vízi sporteszközzel éjszaka, továbbá korlátozott látási viszonyok között tilos közlekedni! A meghirdetett edzéseken és hivatalos versenyeken kiskorú csak akkor tartózkodhat a versenycsónakban, ha rendelkezik az úszni tudását igazoló 200 m-es úszóigazolvánnyal.”

(3) Érvényes egészségügyi ládával nem rendelkező motorcsónak használata a kajakkenu sporttevékenység során tilos. (4) A kajak-kenu sportágban versenyt, sporteseményt szervező köteles a versenyre, sporteseményre az (1-2) bekezdésben meghatározottakon túl, az érvényes hatósági engedélyek beszerzése mellett, megfelelő sportegészségügyi ellátást biztosítani a Kormányrendeletben, a mentésről szóló 5/2006. (II. 7.) EüM rendeletben és az MKKSZ szabályzataiban meghatározottak szerint. 6.§ (1) A kajak-kenu sporttevékenységet kiszolgáló sportlétesítményekben, függetlenül annak jellegétől (épület, konténer, sátor, egyéb létesítmény) (a továbbiakban: vízitelep), a vízitelep üzemeltetője, ennek hiányában a használó MKKSZ tagszervezet köteles minden vízitelepet használó számára elérhető helyen elsősegély-dobozt elhelyezni, továbbá jól látható helyen a mentők telefonszámát feltüntetni. (2) Amennyiben a vízitelepen működő, minden vízitelepet használó számára elérhető vonalas segélykérő telefon nincsen, kajak-kenu sporttevékenység a vízitelepen és az ahhoz tartozó, illetve a tagszervezet által a vízitelepről történő indulással és érkezéssel használt vízfelületen csak abban az esetben folytatható, ha a sporttevékenység folytatása alatt legalább egy felnőtt - működő mobil telefonnal rendelkező - sportszakember a vízitelepen tartózkodik.

8. oldal

7.§ (1) A kajak-kenu sportágban tevékenységet folytató sportszakemberek képesítésük megszerzése során részesülnek elsősegélynyújtásra vonatkozó oktatásban. Az MKKSZ az elsősegélynyújtási ismeretek szinten tartása érdekében az MKKSZ tagszervezeteinél kajakkenu sportágban tevékenységet folytató sportszakemberek számára kétévente egy alkalommal térítésmentesen biztosítja országos vagy regionális szervezésben elsősegélynyújtó tanfolyamon történő részvétel lehetőségét. A részvétel kötelező a 18. életévét be nem töltött sportolókkal foglalkozó, továbbá azon sportszakemberek számára, akik közvetlenül vagy közvetetten állami vagy szövetségi támogatásban, javadalmazásban részesülnek. (2) Az elsősegélynyújtási alapismereteket a jelen Szabályzat mellékletében közzétett protokoll tartalmazza. Sportbiztosítás 8.§ (1) A kajak-kenu sportágban a 18. életévét be nem töltött versenyzők az MKKSZ által kiadott versenyzési engedélybe épített biztosítással rendelkeznek a versenyzési engedély érvényességének időtartama alatt az MKKSZ által kötött biztosítási szerződés alapján. A biztosításra vonatkozó tudnivalókat, feltételeket, valamint az esetleges biztosítási esemény esetére az ügyintézés módját az MKKSZ honlapján közzétett dokumentumok tartalmazzák, az ügyintézésben segítséget nyújtó szervezet megjelölésével. (2) Hivatásos sportolók esetében a hivatásos sportolót foglalkoztató sportszervezet köteles biztosítást kötni. (3) Felnőtt amatőr sportolók számára a sportbiztosítás megkötése ajánlott, melyre az (1) bekezdésben meghatározott biztosítási szerződés alapján a felnőtt amatőr sportolónak tagszervezetén keresztül lehetősége van. (4) Az MKKSZ a válogatott keretek nemzetközi versenyekre külföldre történő utazása esetén az utazó csoportra külön biztosítást köt. (5) Az MKKSZ az éves eseménynaptárában szereplő, az MKKSZ által rendezett sportrendezvényekre évente felelősségbiztosítást köt, továbbá a hazai rendezésű nemzetközi versenyekre, kiemelt jelentőségükre tekintettel külön sportrendezvény felelősségbiztosítást köt. (6) Az MKKSZ a tulajdonában lévő sporteszközök szállítására szállítmánybiztosítással rendelkezik. Jelen Szabályzatot az MKKSZ Elnöksége 11/2017/2. határozatával elfogadta, 12/2017/4. határozatával módosította és egységes szerkezetben 2017. április 18. napjával hatályba léptette.

Schmidt Gábor elnök