SPORT: A RENDSZERVÁLTÁS NAGY VESZTESE

Safo23.qxd

6/17/05

9:20 AM

2005. június 18.

Page 3

S AVA R I A

FÓRUM

SPORT: A RENDSZERVÁLTÁS NAGY VESZTESE

á ó

Fotó: Czika László

ó C

– Milyen az általános megítélése a megyei sportigazgatóságnak? – Még 2004-ben beszámoltunk a megyei közgyûlésen az általunk végzett munkáról. Elmondható, hogy az intézményünk jól mûködik. A közgyûlésen vázoltuk már a távlati jövõre vonatkozó stratégiai elképzeléseinket is. – A megyei sportigazgatóságnál tehát nincs szükség átszervezésekre. – Munkánkról mindenkinek jó véleménye van. Egyébként a városi sportigazgatósággal sokan azonosítják a megyei sportigazgatóságot. Nálunk átszervezés „A törvény nem oldja meg az anyagi gondokat” nem merült fel, anyagi gondok miatt különösen nem. A városi igazgatóságot elsõ- a települések költségvetésébõl 0,7 százalék jut a sorban azért szervezték át, mert nem voltak megelé- sportra, az uniós átlag ezzel szemben 1,5–2 százalék. gedve a munkájával. A kormány ugyan meghirdette a Sportoló Nemzet – Mibõl gazdálkodik a megyei szervezet? Programot, de látszik, hogy a Magyar Olimpiai Bi– A költségvetésünk felét a megye biztosítja, a zottság támogatása és a sportra fordított összegek fofennmaradó részt pedig pályázatokból és szponzorok lyamatosan csökkennek. A stadionfejlesztési progútján teremtjük elõ. A megyei közgyûlés sportbarát, ram megtorpant, ám a kisebb települések sportlétetámogatja a sportot, 1998 óta megnégyszerezõdött a sítményeinek felkarolása beindult. megyei sport támogatása is. Hétmillió forintot kap– A sporttörvénynek kellene megoldást tunk idén a nagyrendezvények – a Magyar Birkózó nyújtania a sporttámogatás ügyében? Nagydíj, az Atlétikai Nagydíj, a Dobó Világdöntõ és – A törvény nem oldja meg az anyagi gondokat. a Magyar Rally – szervezésére. A mi költségveté- A szponzorok esetlegesek, a pályázatok jelentenek sünkben a 35 szakszövetség versenysorozataira adott még bevételi forrást. A sporttörvény is jól mutatja, 17 millió forint, más megyékkel összehasonlítva, ki- hogy az állam teljesen ki akar vonulni a finanszírofejezetten jónak számít. A megyei közgyûlés létreho- zásból. A nagyegyesületi modell megbukott, önálló zott egy sportalapot is, amely kisebb sportrendezvé- kis szervezetekre bomlanak szakosztályonként, így nyekre, egyesületek és szakosztályok mûködésére átláthatóbb a pénz felhasználása is. fordítható. – Az utánpótlás és a szabadidõsport terü– A központi támogatás az utóbbi évek- letén történt-e elõrelépés? – Vannak divatos sportágak, amelyek iránt minben mennyire esett vissza? – A rendszerváltás egyik legnagyobb vesztese a dig nagy az érdeklõdés. Az utánpótlás-nevelés kérsport. Az állam fokozatosan vonult ki a támogatás- désében szintén az anyagiak határozzák meg a leheból, ráadásul megszûntek azok a vállalatok is, ame- tõségeket. Ha valaki a gyerekét teniszedzésre szeretlyek fenntartottták a sportegyesületeket. A multina- né beíratni, akkor súlyos ezreket kell fizetnie egycionális cégek – egy-két kivétellel – egyáltalán nem egy óráért. A küzdõsportoknál havi többezer forintos támogatják a sportot. A sporttörvény pedig nem ad tagdíjakat kérnek. Az utánpótlásmûhelyek támogatágaranciát az egyesületek támogatására. A törvény azt sában nagy szerepe van a városi sportiskolának is. A teszi csupán lehetõvé, hogy a helyi önkormányzatok diáksportban hatezer fõvel nõtt meg a résztvevõk létadhatnak az egyesületeknek támogatást, a létesítmé- száma, ez mindenképpen biztató. nyeket viszont kötelezõ mûködtetni. Vas megyében Óvári Gábor

Így egyszerûbb. Persze. Nem csinálni semmit. Két – nemrég még tökéletesnek tûnt – házasság van tönkremenõben a környezetemben. Kialudt a tûz, veszik elõ a találó hasonlatot a párok nõtagjai – persze nekem mondják, nem egymásnak –, menthetetlen ügy. Így érzik. Nem biztos. Egyikük három szerelmes-mámoros, sõt probléma-, felelõsség- és albérletkeresés-mentes év, és ugyanennyi házastársi kötelékben eltöltött, megoldandó feladatokkal teli, de még mindig nagyon boldog idõ után jutott arra a következtetésre, hogy nem illenek össze a férfival. S miért? Mert sosem egyszerre jön meg az étvágyuk. Egymásra. Na és, volt már ilyen a világtörténelemben, át kéne hangolódni. Rá kéne hangolódni. A nõ azt panaszolja, hogy a párja ront el valamit, ámbár õ talán ugyanezt meséli a feleségérõl valaki másnak. Így egyszerûbb. Beszélni. Nem beszélgetni. Sorstársaik – csupán kétesztendõs – története hasonló, a különbség mindössze annyi, hogy emitt a lány meglepõ õszinteséggel vallja be: elfogyott belõle a vágy. Még megdöbbentõbb, hogy önmagát és a világot így is teljesnek érzi, egyik kezével a bölcsõt ringatja, másikban fakanál, ilyen az élet – járhat a fejében –, és szexuális életének szinte teljes megszûnése cseppet sem zavarja. Férjét annál inkább, s ez az, ami már a fiatalasszonyt is bántja. Hogy bántja. A párbeszéd közöttük is prózai, csak a mindennapok praktikus oldaláról folyik, a másikról, ami kényelmetlen és bonyolult, nem. Könnyebb így. Egy darabig. Hogy célravezetõbb-e lelépni egy kapcsolatból még a fájdalmas égzengésföldindulás elõtt, véget vetve a további súlyos hallgatásnak, és megkímélve magunkat a vitától – de így a reménykeltõ megoldástól, és egy késõbbi harmonikus viszonytól, az örömtõl is –, nehezen megválaszolható kérdés, viszont kényelmesebb. És az emberek bizony lusták. Kapcsolatot ápolni, helyre hozni. Inkább individualisták, önmegvalósítók, mármár önzõk. Nem szerveznek baráti találkozót sem, nem hívják fel a szüleiket, mert arra sem hajlandóak pár percet rászánni, hogy saját boldogságukért apró erõfeszítéseket tegyenek. Hiszen önmaguktól vesznek így el. S végül magányosak maradnak. Így egyszerûbb? Haitzmann Ágnes

J E G Y Z E T

A rendszerváltás óta a sport az egyik legproblémásabb terület. A korábban központilag dotált nagyegyesületek, és a hozzájuk tartozó számtalan létesítmény sorsa bizonytalanná vált. Az önkormányzatok takarékossági intézkedései is a sportot érintik leginkább , s ezáltal az egyesületek anyagi gondjai tovább mélyültek. A Vas Megyei Sportigazgatóság által koordinált vasi sportélet azonban fejlõdik, s meglehet, a pénz itt is központi kérdés, a mûködtetésben nincsenek fennakadások. Dr. Varga Zoltán megyei sportigazgató szerint ma már a kistelepüléseken folytatott sporttevékenység és a diáksport számít kiemelt ágazatnak.

Az egyszerûség kedvéért

H E T I

SPORTUNK A XXI. SZÁZADBAN

3

Safo23.qxd

6/17/05

9:20 AM

Page 4

S AVA R I A F Ó R U M

4

2005. június 18.

BLOOMSDAY – TIZEDSZER A szimfonikusok játékával kezdõdött a Bloomsday a Fõ téren. A csütörtöki rendezvény megnyitóján a város vezetõi mellett megjelent Brandon McMahon, Írország budapesti nagykövete. Az ír és a magyar Himnusz elhangzása után dr. Ipkovich György polgármester köszöntötte az érdeklõdõket. Mint elmondta, tavaly jubileumot ünnepelhettünk, hiszen James Joyce Szombathelyen is játszódó világhírû regénye 1904-es eseményeket dolgoz fel. Idén viszont egy új könyvvel gazdagodhatnak a Bloom-rajongók: egy James Joyce életérõl szóló angol–magyar nyelvû kötet látott napvilágot. A polgármester kiemelve a rendezvény fontosságát elmondta: tíz éve már, hogy meghonosodott Szombathelyen az ünnep.

VIGASSÁG ÉS MÚLTBA NÉZÉS Nincs ok a panaszra: jövõ hétvégén kapkodhatjuk a fejünket és a lábunkat, annyi szabadtéri rendezvény lesz a városban. A jó idõjárásban is bízhatunk, vigasságra, éjjeli múzeumlátogatásra fel! zongorán. Fél 11-kor fellobban az óriásmáglya lángja, és kezdetét veszi a mirákulumjáték: Tûztestamentum címmel láthatunk gólyalábas, tûzokádós elõadást. Fél 1-kor a bátrabbakra és éberebbekre különös feladat vár: a parázs fölött történõ ugrás népszokását elevenítik fel a mulatozók. Az este és az éjjel folyamán másfelé is érdemes lesz elsétálni. A hagyományos Szentivánéji Vigasságok a Csónakázótónál zajlanak. A szigeten Gyermeksokadalom lesz egész nap a Kenderkóc Mûhely játszóházával. Mindenféle óriásokkal és törpékkel, raboskodó csillagokkal és érdekes tennivalókkal találja itt szembe magát a lelkes aprónép. Az uszodával szemben eközben tánc-, judo, rocky-, karate-, aerobik-bemutatók zajlanak, de koncertezik Pflum Orsi is, fél 6-kor pedig dél-amerikai hangulat uralkodik el a terepen: indián népzene szól majd különleges hangszereken. Lesz rituális harci tánc, orosz klezmerzene is, majd a Shannon.hu várja az estébe nyúlt program résztvevõit egy kis keltazene-hallgatásra és sztepptáncra. A Tóvendéglõnél lévõ nagyszínpadon Tóth Veronika fél 11-kor lép fel – más megasztáros vendégek is érkeznek! –, s már éjfélt is üt az óra, megkezdõdik az elmaradhatatlan tûzijáték. Nos, ez a jövõ hétvégi kínálat parádésnak ígérkezik.


Magyarországon már a negyedik, Szombathelyen egyelõre csak az elsõ – reméljük, nem utolsó – az idei Múzeumok Éjszakája program. Nagy-nagy örömünkre városunk múzeuma is bekapcsolódott a fõvárosi kezdeményezésbe, és mikor máskor, Szent Iván-nap éjszakáján különös-kalandos programot varázsol a Vasi Múzeumfaluba. Hangulatcsinálóként már június 24-én délután 4-kor ízelítõt kapunk a másnapi eseményekbõl, Éjjeli bakter hirdeti ki a Fõ téren a skanzenbeli rendezvényeket. Másnap, 25-én este 6-tól folyamatosan lesz mit néznihallgatni-csinálni a Múzeumfaluban: mûködésbe lép egy mesebeli, mégis valós szövõszék, amelyen mindenki beleszõheti saját álmát egy közös szõttesbe – mi sül ki a végén…? –, nem sokkal késõbb pedig világítóeszközökbõl nyílik szabadtéri kiállítás – várjuk a sötétedést! A paraszti régmúlt is életre kel: kovácsmester tart bemutatót, kemencében sül majd a langalló, tûzpadkán fõ az ízletes étel, de a fazekas kemencében is beindul a munka, égnek az edények – és pirulhat a szalonna. A répcelaki Ümmögõ Együttes és a szentpéterfai Gradisce Néptáncegyüttes tüzes produkciót ad elõ, amit a máglyarakás körül táncház követ. Mozi is lesz a szabad ég alatt, Chaplin Cirkusz címû filmje alatt Máriás Zsolt játszik

Brandon McMahon nagykövet köszöntõjében elmondta: már harmadik éve vesz részt a rendezvényen, és azt tapasztalja, hogy az irodalmi esemény tartalmában és szervezésében is egyre jobb lesz. Szombathelyen a jövõben tovább fejlõdhet a Bloomsday, hiszen a korábban is megrendezett dublini irodalmi fesztiválnak jövõre Szombathely és Budapest adhat otthont. A nagykövet hangsúlyozta, hogy ez a találkozó minden évben 6–700 Joyce-kutatót vonz a világ különbözõ részeibõl. Addig is, az új könyvbõl remélhetõleg Írországban is sok elkel majd, s így messze viheti Szombathely hírét.

EMLÉKEZÉS NAGY IMRE MINISZTERELNÖKRE A Forradalmi Nemzetõrség egykori székháza elõtt emlékeztek szerdán a város vezetõi, a közgyûlés frakciói Nagy Imre miniszterelnökre és mártírtársaira, Maléter Pálra, Gimes Miklósra, a forradalom vezetõire. 1958. június 16-án, egy koncepciós per végén Nagy Imrét halálra ítélték és kivégezték. Nagy Imre halá-

Tájékoztatjuk Szombathely város tisztelt lakóit, hogy hõtávvezeték építése miatt, várhatóan 2005. június 24. és június 30. között, a Faludi Ferenc utca 12. szám elõtti útszakasz felbontásra kerül. Az említett szakaszon forgalomkorlátozásra lehet számítani. A fentiek miatt megértésüket és szíves elnézésüket kérjük! Tisztelettel: Szombathelyi Távhõszolgáltató


Közlemény

lának 47. évfordulóján a nemzeti Himnusz elhangzása után versösszeállítást hallhattak a résztvevõk. Ezután a megemlékezõk virágokat és koszorúkat helyzetek el, mécseseket gyújtottak az 56-osok terén álló emlékszobornál.

Safo23.qxd

6/17/05

9:20 AM

Page 5

2005. június 18.

S AVA R I A

FÓRUM

5

Csermelyi András

Dr. Prugberger Emil

(MSZP)

(Pro Savaria Egyesület)

ó C á ó

– Akármilyen meglepõ, a tervezett „privatizációról” önkormányzati vezetõként én is újságból értesültem. Azóta szereztem némi hivatalosnak mondható információt, de ahhoz nem eleget, hogy a kérdéssel kapcsolatosan komoly véleményt lehessen mondani. Az információk szerint a megyei önkormányzat tervezett lépése nem igazi privatizáció, mert nincs szó a kórház létesítményeinek értékesítésérõl, csupán mûködtetésének bérbeadás útján történõ megoldásáról. Elvi fenntartásaim a tervezett lépéssel kapcsolatosan nincsenek, de a lehetséges üzemeltetésnek elõttem egyetlen részlete sem ismert. Az ördög pedig a részletekben van elrejtve. Ha a kórház mûködtetése ezen a módon racionálisabb lesz, rekonstrukciójához és mûszertechnikai fejlesztéséhez pedig tõkét lehet bevonni, akkor érdemes az üggyel foglalkozni. Persze mindehhez megfelelõ garanciák kellenek a leendõ bérlõ részérõl. A kórház mûködtetése a megyei önkormányzat feladata. A városnak ezen az alapellátást meghaladó területen ellátási kötelezettsége nincs, ám a szombathelyieknek nem mindegy, hogy milyen lesz a kórház színvonala. Szombathely, a megye és a kórház 2002-ben együttmûködési megállapodást kötött az intézmény mûködtetésének támogatásáról. Városunk az elmúlt években ennek alapján komoly anyagi támogatást nyújtott a mûszerpark fejlesztéséhez. A megállapodás feljogosítja az önkormányzatot, hogy a mûködéssel kapcsolatos stratégiai döntésekkel kapcsolatosan véleményét elmondja. Ezzel élni kívánunk, mert bármely lépés végsõ célja csak egy lehet, a betegek minél jobb ellátása, minél gyorsabb és hatékonyabb gyógyítása.

– A kórház privatizációjának, mûködtetésének teljes átadása Szombathely várossal való elõzetes egyeztetés nélkül, elõrehaladott állapotban került napirendre. Mindez annak ellenére történt, hogy 2002. június 12. óta a kórház mûködtetésére együttmûködési keret-megállapodása van a megyének a várossal. Érthetetlennek tûnik az a sietség, amely gyakorlatilag húsz évre meghatározza Szombathely város, a megye és a régió egészségügyi ellátását. Ilyen méretû kórház magánosítása nem felel meg a nyugat-európai gyakorlatnak sem. Ilyen nagyságrendû egészségügyi privatizációban csak gondos elõkészítõ munka, megfelelõ referenciák és biztosítékok konkretizálása után szabad szerzõdést kötni. A város és a megye hosszú éveken keresztül igyekezett egyensúlyba hozni a Markusovszky kórház helyzetét. Most, amikor konszolidálódni látszik a helyzet, érthetetlennek tûnik az elõkészítés hiánya. Szombathely 2002-tõl évente 100 millió forintot áldozott gép- és mûszerbeszerzésre, jelentõsen hozzájárult a Vérellátó 150 millió forintos korszerûsítéséhez, ezek után elvárható egy olyan egyeztetés Szombathely Megyei Jogú Várossal, amely után, ha valóban szükséges a privatizáció, az pályáztatással, megfelelõ garanciák beépítésével történik meg. Fontos, hogy az egészségügyben dolgozók érdekei ne sérüljenek, és a betegellátás színvonala emelkedjen. Végül tisztázni kell, mi lesz a sorsa a kormány által megszavazott 2,5 milliárd forintos központi beruházási támogatásnak.

Dr. Göde György

Racker Béla

(SZDSZ)

(MDF)

ó C á ó

– A Szabad Demokraták Szövetsége egészségügyi programjának meghatározó eleme a több-biztosításos rendszerre való áttérés mellett a magántõke bevonása az egészségügyi intézmények mûködtetésébe. Nem általános érvényû szabályról van szó, a mindenkori tulajdonosnak kell mérlegelni, hogy mi a racionális megoldás. Világosan látható, hogy a Markusovszky kórház esetében külsõ állami forrásokból, valamint belsõ megtakarításokból nem biztosítható a megyei intézmény további fejlõdése. Jelenleg szerencsére nincs gazdasági vészhelyzet, de a Vas megyei és szombathelyi betegek joggal várják el a magasabb színvonalú ellátást. A betegnek teljesen mindegy, hogy az állam, az önkormányzat vagy magánvállalkozó biztosítja az ellátást, lényeges viszont, hogy társadalombiztosítási jogon jusson hozzá. Úgy tûnik, nincs más kiút, mint a magántõke bevonása. Megítélésem szerint csak olyan befektetõvel szabad szerzõdést kötni, aki a kórház egészét hajlandó mûködtetni. Alapvetõ fontosságú a kórházi dolgozók védelmét biztosító megállapodás megkötése, illetve a garancia biztosítása arra nézve, hogy az egészségügyi ellátás megfelelõ színvonalon történjen. Természetesen nagyon körültekintõen kell eljárni. A nagy horderejû döntésre való tekintettel széles körû szakmai és politikai egyetértésre van szükség.

– A magyar állam és az önkormányzatok sem tudják finanszírozni azokat az infrastrukturális és eszközfejlesztéseket, amelyek szükségesek lennének a kórház mûködéséhez. A szükséges összeg számításaim szerint 15 milliárd forint körül mozog. Az egészségügyi bizottság áprilisban felhatalmazta a Markusovszky kórház fõigazgatóját, hogy tárgyaljon a szóba jöhetõ befektetõkkel, beruházókkal. Az egyeztetõ tárgyalások során nyilvánvalóvá vált, hogy van egy budapesti székhelyû magyar cég, amely hajlandó rövid idõ alatt 11 milliárd forintot befektetni a kórház fejlesztése érdekében. A jelentkezõ cég mûködteti egyébként a balassagyarmati és körmendi kórházat, a két intézményben összesen 700 ágyat tartanak fenn. A megyei közgyûlés négy bizottsága e hét szerdáján elfogadta azt a javaslatot, hogy kezdõdjön meg a vállalkozással kötendõ szerzõdés szakmai, gazdasági, pénzügyi és politikai feltételeinek a kidolgozása, és július 15-én egy rendkívüli közgyûlés keretén belül – amennyiben a teljes garanciális feltételek adottak lesznek – elfogadja a mûködõ tõke bevonását a kórház mûködtetésébe. Ezzel a lépéssel a megyei kórház a régió vezetõ egészségügyi intézménye lehet, és esetlegesen kialakuló regionális ellátó szerepét Burgenland irányában is kiterjesztheti.

PRO ÉS KONTRA

MI A VÉLEMÉNYE A KÓRHÁZ TERVEZETT PRIVATIZÁCIÓJÁRÓL?

Safo23.qxd

6/17/05

9:20 AM

Page 6


HÁZIDOKTOR PANASZKÖNYV KISKERT OTTHON

A tartásdíj-fizetési kötelezettségrõl

2005. június 18.

Bemutatkozik az

Olvasónk jelenleg egy kiskorú gyermek eltartásáról gondoskodik, miközben elsõ felesége az elõzõ házasságukból született, de már nagykorú gyermek tartása iránt keresetet nyújtott be az illetékes bíróságnál. Ebben kéri, hogy Olvasónk a munkaképes nagykorú gyermek részére, a szükséges tanulmányai folytatásának idejére, fizesse meg mindenkori adóköteles jövedelmének 25%-át, de legalább 20.000 Ft tartásdíjat. Olvasónk jelenleg kiskorú gyermeke után havi 25.000 Ft gyermektartásdíjat fizet, havi jövedelme 53.000 Ft. Olvasónk kérdése, hogy elsõ felesége sikerrel érvényesítheti-e követelését, és ha igen, akkor a megítélt összeg behajtását miként tudják foganatosítani vele szemben. A családjogi törvény rendelkezései értelmében, a tanulmányait folytató nagykorú gyermek is jogosult tartásra, amennyiben arra nem érdemtelen. Érdemtelenség alatt elsõsorban a tanulmányi kötelezettségének nem megfelelõ teljesítését kell érteni, mely a gyermek oldaláról bizonyos rosszhiszemûségben nyilvánulhat meg. Kérdés azonban, hogy indokolt-e tartásdíjként a fenti öszszeg megállapítása. Abban az esetben, ha valaki egyidejûleg több személy eltartására köteles, a törvény sorrendiséget határoz meg, ugyanakkor a gyermekek egy sorban jogosultak tartásra, a kü-

ALFA SZÖVETSÉG

Dr. Kövesdi Zoltán lönbség csupán annyi, hogy a szülõ a munkaképes nagykorú gyermek tartása érdekében nem köteles saját szükséges tartását és kiskorú gyermekének tartását megszorítani. Mindezek alapján a szülõ kereseti, vagyoni viszonyainak, családi és személyes körülményeknek gondos mérlegelésével bírálható el, hogy a továbbtanuló gyermek tartására a szülõ milyen mértékben képes, a konkrét esetben a 20.000 Ft-os összeget eltúlzottnak találom. A megítélt tartásdíj vonatkozásában a végrehajtás maximum az Olvasó munkabérének 50%-áig terjedhet, így a végrehajtás eredménytelen lesz, ugyanakkor a fizetési kötelezettség annak elévüléséig változatlanul fennáll a bírósági ítélet alapján, így a feleség – Olvasónk jövedelmi viszonyainak kedvezõbb alakulása esetén – a késõbbiek során is kérheti a tartásdíj megfizetését.

Évente változó, átlagosan mintegy 15–30 újszülöttgyilkosságról ad hírt a sajtó. A felderített esetek számát azonban az úgynevezett „látenciaszorzóval” meg kell még szoroznunk. Így kaphatjuk meg ugyanis azt, hogy ténylegesen 150–300 újszülött sérelmére követünk el emberölést. A fenti számok mindaddig csak a lélektelen, rideg statisztika részét képezik, amíg az újra meg újra „játszott” véres dráma mélyére nem hatolunk. Az 1996ban alakult Alfa Szövetség munkatársai azt az újfajta közösségi terhesgondozást és korai (pre- és perinatális) gyermekvédelmet képviselik, amelynek mûvelõiként az elmúlt évek során mintegy huszonnégyezer terhesen segítettek a gondok élet- és családbarát kezelésével. Önkénteseink olyan nõk, akiknek telefonszámai (köztük az éjjel-nappal ingyenesen hívható 06-80/630333) bármikor felhívhatók. A Vas megyei hívószám: 0630/9541-016. Az Alfa-hangként

KLIKKELÕ: www.alon.hu Közéleti, kulturális, bulvár, nõknek és férfiaknak szóló stb. Mindez elmondható az Alpokalja Online internetes portálról, amely magát független online magazinnak titulálja, mondhatjuk, joggal. A közismert nevén és elérhetõségén nevezve alon.hu egyre népszerûbb a szombathelyiek körében, mára az egyik vezetõ hírforrássá nõtte ki magát. A helyi online média ugyanis csak nagyon gyengén képviselteti magát errefelé, így egy jól sikerült hírpor-

tál képes nagyot aratni. A siker kulcsa sok minden lehet, nem érdemes spekulációkba keveredni, azért az leszögezhetõ, hogy a publicisztika hozzájárul az magas olvasottsághoz. Kevesen képesek ugyanis

ütõs, csattanós politikai jegyzetet alkotni úgy, hogy abból ne legyen személyeskedés, vagdalkozás. (Bár itt is beleszaladtak néhány sértõdéses helyreigazításba.) Ami feltûnõ, hogy az alon.hu fóruma él és virul, rég nem látott közéleti viták bontakoznak ki egyes témákban. Ez azért is fontos, mert igazi társalgója lehet a helyieknek, amelybõl nem sok adatik. A rovatrendszer (menürendszer) jól felépített, alkalmi internetezõként is könnyen kibogozható a keresett téma. A rovatokon belül felsorakoztatott hírek, tudósítások viszont nem mindig tükrözik a rovatban meghatározott témát. Nem teljesen érthetõ, hogy mitõl kerül egyik friss téma az Aktuálisba, a másik pedig a Fókuszban címû rovatba, hacsaknem a terjedelem mi-

CIVIL TÉR

TALÁR

6

bejelentkezõ terhesgondozónál akár nevének eltitkolásával is térítésmentes segítséget kérhet a terhes anya érzelmi, párkapcsolati problémáinak megoldásához, terhesgondozó anyaotthonban történõ elhelyezéséhez, terhességének titkolt, egészséges körülmények közötti kihordásához, az új család elsõ lépéseinek szociális jellegû vigyázásához, a megszületõ, esetleg mégsem vállalható gyermek törvényes körülmények közt történõ örökbeadásához, továbbá egy új, a további áldozattá válást megelõzõ életvitel kialakításához. Jelmondatunk: „Ha a magzat súlyos teher, ne félj, hívd az Alfa-hangot!” Hívjanak hát bennünket mindazok, akiknek segítségre van szükségük, de azok is, akik segítséget, támogatást tudnak felajánlani! Elérhetõségünk: 30/9541-016, honlapunk: www.alfaszovetseg.hu

A napi ritmushoz att. Viszont a feldolgozott események izgalmasak, ráadásul egytõl egyig közérdeklõdésre tarthatnak számot. Napi apró bosszúságoktól a nagyívû bonyodalmakig minden szerepel. A közéleti hírújságból a magazinon át a bulvárba történõ átmenet tisztán nyomon követhetõ a menügombokon: Aktuális, Fókuszban, Kultúrveszély!, Mozaik, Intim, Turizmus és Humor. Ez a frappáns megoldás akár az ember napi életritmusát is követheti, a gondok legyûrése után egy kis kulturális tevékenységgel lazulhatunk, majd a szex következik, végül pedig jön a viccmesélés, mielõtt mindenki elandalodna. Tehát csak ebben a sorrendben tessék olvasni az alon.hu magazinját! Ó. G.

Safo23.qxd

6/17/05

9:21 AM

2005. június 18.

Page 7

S AVA R I A

FÓRUM

7

AZ VAGY, AMIT MEGESZEL

F Ó K U S Z B A N

avagy mitõl bio a bio?

„Csak nem gondolod komolyan, hogy csírával kínálom a gyereket? Meg sem enné. Különben meg nem is jó a szervezetnek, ha az ember nem eszik húst.” Íme, egy reakció, amit a „bio” szó elhangzása váltott ki valakibõl. Lám-lám. Õ az, aki a mûanyagosan csillogó, szép, egyenként félkilós almát és a diónyi szemektõl dagadó szõlõfürtöt választja a hipermarketben. Azokat, amelyekrõl lerí, hogy laboratóriumi körülmények között génmanipulálták. S hogy ne hízzon, a kémiai úton elõállított édesítõszerrel turbósított light üdítõt veszi le a polcról, hogy azzal öblítse le a tokaszalonnát. Emberünk – tele tévhittel, önbecsapással – nemhogy nincs egyedül, a többséghez tartozik. Figyelem, bioügyben felvilágosítunk. A bioélelmiszerekre szigorú szabályok vonatkoznak, amelyeknek a betartását folyamatosan ellenõrzik. A biogazdálkodással elõállított árut könnyû felismerni, a címkén biztosan szerepel a jelölés. Méregkeverõk és biotermelõk

Nem minden öko, ami bio Hazánkban vásárláskor az ár az elsõdleges szempont, és ezt Gyöngyössy Péter is megerõsíti, aki azt meséli: Fõ téri kampányolásuk során sokakkal találkozott, akik azért nem próbálják ki a bioélelmiszereket, mert drágák. Így van. A biogazdálkodónak nem az a célja,

Fotók: Vass Szilárd

A tanúsító logó azt jelenti, hogy az árut különlegesen természetes és természethez közeli módon állították elõ. A termelõ olyan földben termesztette a növényt, amelyben legalább három éve nem folyt vegyszeres gazdálkodás, nem használt mesterséges rovar- és gyomirtó szert, mûtrágyát, ízfokozót, térfogatnövelõt, nem alkalmazott genetikai módosító eljárást, sugárkezelést, az állatot – a betegség elkerülése, illetve a nagyobb hozam elérése érdekében – nem kezelte antibiotikummal, hormonokkal. Ezzel szemben a hagyományos mezõgazdasági formában mindez bevett szokás, tehát hihetetlen mértékben halmozzuk fel saját szervezetünkben a mérget. Bár egyegy „nem bio” termék általában nem tartalmaz káros anyagot a megengedett határérték felett, ez semmit nem jelent, mert összeadódnak, hiszen ezeket az élelmiszereket egyszerre fogyasztjuk, és így folyamatosan terheljük vele magunkat. Az ételekben található vegyszermaradványok és más kémiai anyagok egy idõ után gyengítik az immunrendszert, teret engednek bizonyos vírusoknak, szerepet játszanak egyes rákfajták kialakulásában, csökkentik a spermaszámot, és számos más károsodást idézhetnek elõ. A hétköznapokban mindez eszünkbe sem jut – vagy nem tudunk róluk –, amikor egy áru mellett döntünk.

hogy minél több és minél mutatósabb árut állítson elõ, így az egységnyi költsége is nagyobb. Hiába, ez így logikus. Ráadásul az állam sem támogatja õket különösebben. A Kerekerdõ Alapítvány elnöke szerint nem jellemzõ, hogy a vásárlók elolvasnák a címkéket, s azt, hogy mit tartalmaz a csomagolás. Ha így tennének, és látnák, hogy például egyik-másik színes üdítõital mitõl olyan, amilyen, sosem vennének többet belõle. Ennél azért egyszerûbb, amikor csak a bio tanúsítást kell keresni a dobozon, de ez sem minden. A környezetvédõ szervezet vezetõje felnyitja a szemünket, mielõtt elájulunk attól, hogy valami bio. A természetközeliség elvének ugyanis ellentmond például, hogy még a bioélelmiszerek esetében is sokszor környezetkárosító energiát, gépeket használnak az elõállításhoz, szállításukkal szennyezik a levegõt, csomagolásukkal új hulladékot termelnek, és így tovább. Éppen ezért az alapítvány legutóbbi kampánya sem csak a bioélelmiszerek népszerûsítésérõl szólt, hanem a helyi – a közelünkben elõállított – termékekérõl is. Egyrészt azért, mert ezekrõl könnyebben kideríthetjük, mi történik velük, amíg az asztalra kerülnek, másrészt pedig így számtalan környezetterhelõ mûvelettõl lehet megkímélni az árut. És a világot. Nemcsak a magunk egészségéért, hanem a környezetért is felelõsek vagyunk.

Húsevõk is elkezdhetik Hogy mennyi tévhit él a bio fogalommal kapcsolatban, azt bizonyítja, hogy tízbõl öten biztosan a vegetáriánus étkezéssel hozzák összefüggésbe (sõt, van, akinek a Norbi-program ugrik be). Errõl szó sincs. Nemcsak a növényi, hanem az állati eredetû élelmiszer is elõállítható biogazdálkodással, a hús is lehet tehát bio. Ehhez Szombathelyen nem egyszerû hozzájutni, friss bioárut nem kínálnak az üzletek, csomagoltakat azonban – és környékbeli, nem bio, de megbízható árut – annál többet. Városunkban is léteznek széles

áruválasztékkal bíró natúrboltok, de arra is lehetõség van, hogy a térség biogazdálkodóitól rendeljünk friss biohúst, -zöldséget, -gyümölcsöt, -kenyeret, -tejet, -túrót, -olajat, -lekvárt, -mézet. Nem lehetetlen a mutatvány. S ha Gyöngyössy Péter terve, egy szombathelyi biopiac, megvalósul, még könynyebb lesz a biohívek helyzete. Vas megye egyébként a biomûvelésû gabonatermõföldek és biogyümölcs-ültetvények nagyságát, valamint a biotenyésztésû állatok arányát tekintve a középmezõnyben van, Zalában ennél kevésbé, Gyõr-Moson-Sopron megyében viszont sokkal elterjedtebb a biogazdálkodás. Nem mostanában lesz, hogy a nyugat-európai országokra jellemzõ számokkal büszkélkedhetünk – Ausztriában például a mezõgazdaság több mint 10%-a bio, sõt egyes vidékein 50%-a –, de jó úton haladunk. Ma még, aki bioélelmiszert fogyaszt, csodabogár, ám egyszer talán nálunk is a természetes lesz a természetes. hhá

RECEPT NÉLKÜL A bioélelmiszerek nem tartalmaznak mesterségesen elõállított adalékanyagokat, színezéket, aromát, tartósítószert. Fogyasztásuk így rendkívül hasznos az emberi szervezetnek, mert minimalizáljuk a bevitt kémiai anyagok mennyiségét – hívja fel a figyelmünket Falusiné Kiss Mariann élelmezésvezetõ-dietetikus. A szakember szerint egyébként mi magunk, a vásárlók kényszerítettük ki az élelmiszeriparból, hogy manipulálják a termékeket, az étel könnyed legyen, rágni se kelljen. A természet ezt az igényt nem tudja kielégíteni, csak az ipar, persze kémiai beavatkozással. A biotermékek fogyasztása mindenkinek, de különösen a daganatos betegeknek ajánlható – szögezi le a dietetikus –, azoknak, akiket egyszerre több irányból érnek káros hatások. Legalább ezzel ne kelljen a szervezetnek küzdenie! A tanács azonban nem betegségfüggõ, a megelõzésben is óriási szerepe van a bioélelmiszerek fogyasztásának.

Safo23.qxd

6/17/05

9:21 AM

Page 8


MEGKÖVÜLT LOBOGÓK

Fotó: Vass Szilárd

SZOMBATHELYI SZÍNTEREK

8

Talán nincs a városnak még egy olyan szimbolikus értékû építménye, mint amilyen a Csónakázó tótól pár száz méterre magasodó felszabadulási emlékmû. Egy letûnt kor emléke ma már ez a betonkolosszus, az elmúlt 35 évben csupán a vörös csillagtól szabadult meg. Egy alkotás, amelyet nem döntöttek le a Lenin-szobrokkal együtt, de nem azért, mert túl nagy méretû volt, hanem mert ez is Szombathely része, amely egykor a város címerének központi motívuma lehetett. Figyelemfelhívó formák A felszabadulási emlékmûvet 1970. április 4-én avatták fel, több mint húszezer ember jelenlétében. Az akkor jeles alkalomról a megyei napilap így tudósított: „Hömpölygött a tömeg zárt sorokban az új körúton, a Gagarin utcában, a Jókai parkban egészen a turistaszállóig. Több mint húszezren érkeztek a nagygyûlésre április 4-én, délelõtt a Felszabadulási Emlékmû felavatására…” Az em-

emelt soha el nem múló hálája és tisztelete jeléül azoknak a hõsöknek, akik elestek népünk szabadságáért és függetlenségéért. Ez a monumentális mû a magasba szárnyaló emberi szellem és dolgos munkáskéz nagyszerû, bátor alkotása. Jelkép ez, forradalmi lobogó alatt elõretörõ munkáshadsereg ötágú csillagos zászlaja.” Nos, lehet, hogy ezt jelentette, és zászlóra emlékeztet a formája. Heckenast János, az alkotás tervezõje szerint

A megvalósuló pályamunka helyszínrajza és hosszmetszete lékmûvet természetesen a II. világháború befejezésének 25. évfordulójára építették, ezt az akkori szónokok, a kommunista párt vezetõi többször hangoztatták. „Megyénk népe szimbolikus jelképpel is emléket állít a nagy jubileumi évfordulónak. Felszabadulási Emlékmûvet

egyszerûen erõt és lendületet akart kifejezni a mûvel, zászlóról szó sem volt, és elvárások sem voltak. Az Ybl-díjas építészmérnök kínosnak nevezte azt a helyzetet, amikor elõször megkérdezték tõle, hogy mit ábrázol az emlékmû. Akkor azt felelte, hogy zászlókat, bár valójában

2005. június 18.

A felszabadulási emlékmû története csak figyelemfelhívó formákról lehetett pesti szoborpark jó ötlet volt, egy hatalbeszélni. Az építész szerint csak látszó- mas területen az összes munkásmozgallag egyszerû az építmény, valójában bo- mi mûvet kiállították az utókor számára. nyolult szerkezetû, és a kivitelezés sem Az emlékmû „hasznosítására” számtalan volt könnyû. Még a pályáztatásnál kide- ötlet született az elmúlt másfél évtizedrült, hogy csak nagyon kevesek feleltek ben. Még a kilencvenes évek elején az meg az elvárásoknak, az üzenetet keve- Éhen Gyula Kör készített egy felmérést, sek tudták maradéktalanul megfogal- hogy mit gondolnak ez emberek az emmazni. Az ötlet eredetileg 1962-ben me- lékmû jövõjérõl. Volt, aki szerint ez is rült fel, amikor a város vezetõi a belvá- egy mûvészeti alkotás, maradjon is az rosban lévõ szovjet katonasírok exhu- örökre, elhangzott az is, hogy kitûnõ kimálásán gondolkodtak. Úgy vélték, látót lehetne ott berendezni, mellette pehogy a temetõ a domb tetején lenne jó dig üzleteket nyithatnának a szombathehelyen. Ezt a tervet azonban elvetették. lyiek. Robbantást és lebontást is többen A pályamûveket már 1968ban elbírálták, ugyanakkor a végsõ döntés elhúzódott, mert az elkészített maketteknek nem sikerült visszaadni a pályatervben megfogalmazottakat. Több szakember is kritikát fogalmazott meg az emlékmû elhelyezésével kapcsolatban. Néhányaknak nem tetszett, hogy dombtetõre épült, valamint, hogy a Gagarin útról nem lehet látni az alkotást teljesen. Volt, aki dicsérte a plasztikus mûvet, amelyet jól körbe lehetett járni a környezõ sétányokról. Akadt, aki a város központjában látta volna szívesen az emlékmûvet, mivel ezekbõl Elkezdõdött az állványozás Szombathelyen úgysincsen sok. Az emlékmû szerkezetét az építé- javasoltak, de sokak szerint túl drága volt szek így írták le: A nagyméretû mû- ahhoz, hogy eltüntessék. Sokan azért tárgynak nincsen szabályos geometriai, nem szerették, mert úgy gondolták, hogy matematikai formákba foglalható alak- sok lakás építése az emlékmû miatt maja, ezért a szokott méretezési formák radt el, és építõanyagot sem lehetett kapcsak az erõjáték alapos megfontolásával ni azokban az években. A felszabadulási voltak alkalmazhatók. Két egymástól emlékmû költségeirõl is számtalan adat függetlenül és külön alapozott szárny, látott napvilágot, csillagászati összegekmelynek teljes felülete részt vesz az erõ- rõl beszéltek az emberek. Valójában 3,8 játékban. A szárnyak méretezése ön- millió forintba került, ebbõl a pénzbõl súlyra és több változatú szélnyomásra 1970-ben úgy 12 átlagos méretû lakás történt. épülhetett volna meg. Az emlékmû sorsáról a kilencvenes évek óta kevés szó esik. A betonba öntött Ötletbörze: robbantástól zászlók – már csillag nélkül – az elmúlt a hasznosításig rendszert jelképezik majd a következõ A szocializmus funkció nélküli emlé- generációk számára. Az utóbbi években kei a mai napig is megtalálhatók szerte a mûvészek is felfedezték maguknak a az országban. A rendszerváltás idején az sajátos atmoszférájú helyet: volt már ott épületek faláról könnyedén el lehetett tá- koncert, amelyen különleges megvilágívolítani a vörös csillagot és más kommu- tást is kapott a betonkolosszus, sajátos élnista jelképet, a monumentális emlékek- ményt nyújtva a közönségnek. Manapkel azonban nem lehetett mit kezdeni. A ság a domboldalon szánkópálya mûköLenint, Sztálint és más kommunistát áb- dik télvíz idején, az emlékmû elõtti felrázoló szobrokat ledöntötték, Szombat- vonulási tér pedig, szocializmus híján, helyen ezek a többtonnás „alkotások” örökre kihasználatlan marad. valamelyik raktárban pihennek. A budaÓvári Gábor

Safo23.qxd

6/17/05

9:21 AM

Page 9

2005. június 18.

S AVA R I A

9

A KULTÚRA ÉS A SPORT HÁZA

Vas megyeiek tucatjainak tekintete kísérte az eleinte az egekig magasztalt, késõbb már a városkép kínos elemének tartott – így vagy úgy, de meghatározó középületünk, a – Mûvelõdési és Sportház alapkõletételét. 1960-at írtak akkor – május elseje volt –, a sportolók és a táncosok „tágas és kényelmes” placcra vágytak, a tévénézést még hírbõl is alig ismerõ szombathelyiek dörzsölték a tenyerüket a rájuk váró programokra gondolva, és a népmûvelõ-társadalom is egyfajta közösségi fellegvárat remélt tõle. A sokat megélt sportpalota túl van a negyvenen – kultúrházak közt ez már nagy idõ –, öregszik rendesen, s bár kritika bõven éri, azért mindenkinek akad egy kedves emléke vele kapcsolatban. Megyei Mûvelõdési és Sportház – ezt a nevet szánták az új kultúrháznak, melynek nevébõl mára kikopott a megyei, ettõl azonban még épp annyira a vasiaké, mint a megyeszékhely lakóié. Szóval így keresztelték el, még születése elõtt, az 1960-as esztendõ városfejlesztési tervének „legjelentõsebb tételét”. Az építkezés megkezdéséhez a Március 15. tér bizonyult a legalkalmasabbnak, az a közterület, amelyhez közel volt a belváros, mégis peremrésznek számított, s ahol a Gyöngyös és a Pelikán park is csak karnyújtásnyira volt.

egy újságcikk. Hogy milyen lett ez a mû? Mindenki láthatja, két nagy tömbre tagolódik az épület. A tér felõl egy kétszintes, hatalmas üvegfelületekkel megbontott, lapos tetõs szárny épült, amelyhez ívesen csatlakozik a másik, hátsó, dongaboltozattal lezárt épületrész. A ház külsõ burkolata kõ, a bejárati homlokzat felületét pedig rovátkolással díszítették.

Falvak, cégek és a megye állta az építkezés költségeit totta meg kapuit a nagyközönség elõtt, majd nem sokkal késõbb A varázsfuvola is színre került. Ezt követte õsszel egy táncdalest – többek közt Kabos Lászlóval –, de hamarosan bemutatkozott a gyõri Kisfaludy Színház, decemberben pedig a Pécsi Ba-

A Mû Az 1960. február 16-i végrehajtó bizottsági ülésen történt, hogy Gonda György vb-elnök részletesen ismertette a sportpalota terveit és várható költségeit. 15 millió forintot szánt a kor nagy projektjére a Vas Megyei Tanács, és fontosnak tartották leszögezni, hogy az intézmény megyei jelleggel mûködik majd. Fõ funkciója a mûvelõdés ügyének szolgálata lesz, emellett pedig rendelkezésére áll a teremsport eseményeinek is. Akciók indultak a társadalom „megnyeréséért”, amelyek oly sikeresek voltak, hogy május elsején az arannyal vésett márvány alapkõ lekerült helyére, a földbe. A rendelkezésre álló pénz mellé egyébként a községi tanácsok is hozzátettek, de több vállalat is kiegészítette az összeget. Az építkezés Károlyi Antal Ybl-díjas építészmérnök tervei alapján indult meg, a munkákat a Vas Megyei Építõipari Vállalat végezte, természetesen „a megye dolgozóinak támogatásával”. Utóbb, már az 1963-as átadás után, így írtak errõl: „A mûvelõdési és sportpalota augusztus 19-én átadott pompás épülete nemcsak a kultúra és sport ügyének nyújtott otthont, hanem egyszersmind maradandó emléket emelt társadalmunk alkotó készségének és alkotó erejének is.” S még valami: „A köszönet maga a Mû” – fogalmazott

Kodály Zoltán látogatása az MSH-ban Az elsõ évad Óriási volt a megnyitó körüli lelkesedés, amit még a mûködés elsõ hónapjaiban felszínre került hiányosságok sem törtek meg különösebben. A technikai berendezések nem feleltek meg maximálisan a funkciónak, mert bár a Sportházba színházi, balett- és operaelõadásokat is beleálmodtak az építkezés elõtt, forgószínpadot, zsinórpadlást és vasfüggönyt mégsem alakítottak ki benne. Ez azonban mit sem vont le a nyitóprogram fényébõl: a Mûvelõdési és Sportház a Bánk bán operaelõadásával nyi-

lett és a Nemzeti Színház vendégszerepelt. Összesen tíz elõadás volt a megnyitó évében, amelyekre közel 9 ezer nézõ volt kíváncsi. ’64-ben aztán már 40 ezren látogattak el az év negyven elõadásának valamelyikére. Az esztendõk során a kor nagyjai adták egymásnak a kilincset, fellépett itt a Fonográf, a Metro, az Illés, a Lord, a Piramis, az LGT, játszott a Magyar Állami Operaház, a Vidám Színpad, az Állami Bábszínház, táncolt a Mojszejev Együttes, a Magyar Állami Népi Együttes, és vendégszerepelt a grazi Opera is. Sportból sem volt hiány: ökölvívó mérkõzéseknek, a

Savaria Nõi Röplabda Kupának, Úttörõ Olimpiának, tornászversenyeknek, sõt, ’70-ben a súlyemelõ Eb-nek adott otthont az MSH, utóbbin Tóth Gézát is láthatták a sportbarátok. Megnyitó – másodszor Az intézmény – s egyben a város – büszkesége a Savaria Táncverseny, amely már a megnyitó utáni harmadik évben itt indult útjára, s máig nincs megállás. Volt itt még Országos Munkás Dalos-találkozó, számtalan vetélkedõ, kiállítás, és más rendezvények. Az általános iskolások Testvérmúzsák címû tárlata is negyedszázada kap helyet itt, s ne feledkezzünk meg a bálokról, diplomaosztókról, ünnepségekrõl se, amelyek szintén a Sportházban zajlottak. 1983-ban egy nagyobb felújítás kezdõdött, két teljes évre be is zárt a Mûvelõdési és Sportház. Ez idõ alatt más helyszíneken ugyan, de folytatódtak a programok, és ’85-ben – ünnepi köszöntõk kíséretében – ismét megnyitott a sportpalota, méghozzá – ahogy ’63-ban – a Bánk bán dallamaival. Nem vitás, a szombathelyieknek millió emlékük kapcsolódik ehhez az épülethez, de még ennél is szorosabb kötelék fûzte ide az Ungaresca Táncegyüttest, a Ferrum Színházi Társulást, a Városi és az Ifjúsági Fúvószenekart, az Erkel Kórust, amelyek mind itt kezdték mûködésüket annak idején. A galériás, 1340 fõt befogadni képes épület, valamint az intézmény jövõje a korábbi bizonytalanságok után most – úgy tûnik – ismét biztos, mindenesetre sokaknak hiányozna, ha nem lenne. szerk.: hhá Forrás: Mûvelõdési és Sportház. 40 év képekben. Összeáll.: Valaska Andrásné és Kõszegfalviné Pajor Klára. Szombathely, 2003.; Németh Adél: Szombathely. Panoráma – Magyar városok sorozat.

MESÉLÕ MÚLT

Az MSH rövid története

FÓRUM

Safo23.qxd

6/17/05

2005. június 18.

9:21 AM

Page 11

S AVA R I A

FÓRUM

11

11- es ! VISSZAESÕ GYALOGOSOK

KI TUD TÖBBET SZOMBATHELYRÕL?

Helytörténeti-honismereti vetélkedõ

Kedves Olvasóink! A Megyei Mûvelõdési és Ifjúsági Központtal közös vetélkedõnk újabb fordulójához érkeztünk. Célunk, hogy városunk múltjával, történetével – játékos formában – minél többen megismerkedjenek. Az MMIK jóvoltából értékes nyereményeket is kisorsolunk a helyes megfejtést beküldõk között.

A megfejtések zárt borítékban leadhatók az MMIK portáján, vagy levélben elküldhetõk az MMIK, Szombathely, Ady tér 5. címre (a borítékra írják rá: HELYISMERETI JÁTÉK, XX. forduló). A válaszok emailben is elküldhetõk a [email protected] címre. Határidõ: június 25.

SZÁMÍTÁSTECHNIKAI TANFOLYAM! Akkreditált felnõttképzés! • Számítógép-kezelõ (használó) képzés • Számítástechnikai szoftverüzemeltetõ képzés • ECDL (Európai Számítógép Használói Jogosítvány) képzés • OKJ (Országos Képzési Jegyzék) vizsgára való felkészítés Az oktatás hétköznap heti két alkalommal (2x2 óra) a délutáni vagy az esti órákban, ill. szombaton (1x4 óra) a délelõtti órákban, a hallgatók igényeinek figyelembevételével történik.

Részletfizetési lehetõség! Kedvezmény! 30% visszaigényelhetõ az adóból! További információk: Com-Ko Oktatási Kft. 30/229-9563, 30/229-9562 Tanfolyam helye: Szombathely, Ernuszt K. u. 1.


A XX. forduló kérdése: Ki írt elõször monográfiát Szombathelyrõl, melyben az ország elsõ múzeumát, a Sala Terrenát is részletesen bemutatja?

Többen szomorúan vették tudomásul, hogy a gyalogosoknak is komolyan oda kell figyelniük, ha a városban közlekednek. Szomorúságról azért beszélhetünk, mert néhány embert már rajtakaptak gyalogos szabálysértésen, no nem gyorshajtáson, hanem mert nem a kijelölt gyalogátkelõhelyen tértek át az úttest túloldalára. A rendõrség ezt a kihágást kettõezer és tízezer forint között bünteti, bár ez egy kicsit nehezen értelmezhetõ. Mitõl kap az egyik mondjuk tízezres csekket, míg a másik megússza egy kétezres bírsággal. Lehet, hogy az átkelésre kiszemelt úttest szélessége is számít, hiszen nagyobb a kockázat, vagy a díjszabás csupán korhoz kötött, mert az idõsebbek már nem olyan ügyesek. De az is elõfordulhat, hogy a „visszaesõ gyalogosokat” büntetik súlyosabban. Mi a helyzet az ittasan sétálókkal, akik mondjuk megbotlanak, és hozzáérnek a szembejövõ vállához? Ez az autóstársadalomban közúti balesetet okozó ittas vezetésnek számít, és a vétkes jogosítványába kerülhet. A gyalogosok szabályozása odáig is elmehet, hogy aki az utcára kilép, annak kötelezõ lesz viselnie a sárga mellényt, farzsebbe akasztva pedig a piros villogót. Természetesen a gyalogosokra is vonatkoznak a közlekedési szabályok, azokat be kell tartani. A hivatalos szervek szerint azért kezdtek el csak most büntetni, mert egyre szaporodik a balesetek száma. Az elkeserítõ adatokhoz pedig a gyalogosok is hozzájárulnak fegyelmezetlenségükkel. De a gyakorlatias kérdéseknél maradva, mit tegyen az, aki azt tapasztalja, hogy az utca másik felén kilenc méterre lévõ úti célig csak úgy juthat el, ha néhány kilométert sétál, amíg zebrát nem talál. Családi házban lakom, és a szemben lévõ szomszédhoz néha átugrom, de nem ám a zebrán, mivel az nincs. A szabály betartása érdekében az utca végén buszra kellene szállnom, hogy elérjem a legközelebbi átkelõhelyet, majd két óra múlva a túloldalon visszatérek lakóhelyem környékére, a szomszédig… Óvári Gábor

Safo23.qxd

6/17/05

9:23 AM

2005. június 18.

Page 13

S AVA R I A

FÓRUM

13

LAMANTIN-NYÁR HATODSZOR K U L T Ú R A

A dzsesszrajongók Mekkája lett Szombathely Várólistára kellett tenniük a szervezõknek jó pár jelentkezõt, mert idejekorán „megtelt” az idei dzsessztábor. Ez még csak a harmadik, a Kárpát-medencében máris nívós zenei kurzusnak számít, ráadásképpen meg jön a dzsesszfesztivál is – a hatodik –, a hazai és külföldi zenei élet kiválóságaival. Folytatódik a szoktatás. Tímár Péter, a szervezõ egyesület elnöke szerint ugyanis nem csak a vájt fülû vagy konzis közönség élvezi majd a programot. – Ilyen nagy az érdeklõdés az improvizációs tábor iránt? – Százharminc jelentkezõt tudunk fogadni, ekkora ugyanis a résztvevõkeret. Több mint húszan pedig várólistára kerültek. Improvizációs tábor világklasszisokkal – Hol helyezkedik el ez a kurzus a zenei képzések palettáján? Szakmai körökben mennyire elismert? – Egyrészt már zajlik a tábor minisztériumi akkreditációja, azaz oktatási intézményként tartják majd számon. Akik tehát itt tanulnak, kreditpontokhoz jutnak, a Zeneakadémia dzsessz tanszakosainak pedig gyakorlati idõnek számít. Másrészt egyre többen jönnek a határon túlról, benne van már a köztudatban ez a képzés, ez is egy elismerés.

Hozzáteszem, a hazai dzsesszoktatás színe-java Szombathelyen van ilyenkor, és világklasszisok tartanak mesterkurzust. Márkus Tibor, Winand Gábor, Borbély Mihály, Jeszenszky György és más magyar kiválóságok mellett többek közt Billy Cobham-tõl és Chico Freeman-tõl tanulhatnak a résztvevõk. A legnépszerûbb egyébként az ének, a dob és a szaxofon-szekció. – Mennyire titkos a munka? A tábor hallgatói játszanak közönség elõtt is? – Mindennap jam session-ök lesznek a tábor klubjában, a Lamantin Klubban, ahol a résztvevõk, a tanárok és a fesztivál fellépõi esténként „örömzenélnek”. Ez a program nyilvános, és általában fantasztikus élménynyel szolgál, fõként a „B középnek”, azoknak a dzsesszrajongóknak, akiknek nem elég a Fõ téri sátor kínálata.

Évente négy–ötezren kíváncsiak a fesztiválra

Dzsessz: tényleg mindenkinek T-Com Lamantin Jazz Fesztivál és Improvizációs Tábor június 26-tól július 2-ig Szombathelyen, a Fõ téren, a Lamantin Klubban, a Bartók Béla Zeneiskolában és a Bartók Teremben. Szervezõ: Improvizatív Zenemûhely Egyesület. A napijegyhez 1500 és 2000, a háromnapos belépõhöz 4000, a fesztiváljegyhez pedig 5000 forintos áron lehet hozzájutni a Mûvészetek Háza Forgó Ajándékboltjában (Belsikátor). A fesztivált – több szponzor mellett – a szombathelyi önkormányzat is támogatja. (A részletes programot lapunk késõbb közli.) Információ. www.lamantin.hu.

• Szereti a kihívásokat? • Tud önállóan és kreatívan dolgozni? • Szívesen lenne egy jó csapat tagja? Ha minden kérdésre IGEN a válasza, akkor jelentkezzen lapunk HIRDETÉSI TANÁCSADÓJÁNAK!

– A Fõ téri dzsesszsátorban futnak majd tehát az emészthetõbb koncertek? – Úgy állítottuk össze a programot, hogy mindenkinek élményt nyújtson, ne csak a vájt fülûeknek. Mindennap fellép egy zenekar, amely a ’30-as, ’40es évek zenéjét játssza. Akkor még nem

Amit elvárunk: • érettségi bizonyítvány • vállalkozói igazolvány • saját személygépkocsi • jó kommunikációs készség

Amit kínálunk: • érdekes munkakör • versenyképes díjazás

Bõvebb információk: a 94/506-557-es vagy a 20/9843-025-ös telefonszámon.

volt pop és rock, a tánczenét a dzsessz jelentette, tehát nyilvánvalóan közérthetõ muzsikáról van szó. Minden este lesz egy élvonalbeli magyar együttes, és egy külföldi sztár is. Kiemelném a Billy Cobham Spectrum Band-et, a mai dzsesszélet egyik legkomolyabb amerikai formációját, valamint Chico Freeman USA-beli szaxofonost. Külön blues-napot is tartunk. – Nehéz a nagy muzsikusokat idecsábítani? Szívesen jönnek? – Jól ismerik már a Lamantin Jazz Fesztivált. Jórészt a zenészek kérik, hogy hadd jöjjenek. Nincs túl sok dzsesszfesztivál Magyarországon, a koncertezés pedig létszükséglet számukra, de a tábor is lendített az esemény népszerûségén, és külföldön is számon tartanak bennünket. A fesztivál látogatottsága egyébként 4–5 ezer fõs, és nem csak Vas megyeiek, budapestiek és külföldiek is kíváncsiak rá. hhá

SPORT: A RENDSZERVÁLTÁS NAGY VESZTESE

Recommend Documents