Konvergencia és strukturális reformok Simor András Pénzügyi Csúcstalálkozó 2008 április 14.
Áttekintés 1. Az euro bevezetésének közgazdasági feltételei 2. Munkaerőpiaci rugalmasság 3. Termékpiaci verseny 4. Fiskális mozgástér 5. Konvergencia és infláció: a jegybank szerepe 6. Összegzés
Az euro bevezetésének közgazdasági feltételei •
Jogi feltételek: maastricht-i kritériumok
•
Közgazdasági feltételek: optimális valutaövezetek (OCA) kritériumai: •
szoros külkereskedelmi integráció
•
hasonló ágazati szerkezetek
•
szinkronizált gazdasági ciklusok
Æ aszimmetrikus sokkok kockázata alacsony •
rugalmas munkaerőpiac
•
kellő mértékű fiskális mozgástér (=alacsony hiány)
Æ a mégis bekövetkező aszimmetrikus sokkok kezelése megoldott •
A közös valuta előnyei számottevőek: •
Nagymértékű külkereskedelem-bővülés
•
Árfolyam-kockázati prémium eltűnése
•
Monetáris és gazdasági stabilitás növekedése
Magyarország esetében… •
Jogi feltételek: maastricht-i kritériumok
•
Közgazdasági feltételek: optimális valutaövezetek (OCA) kritériumai: •
szoros külkereskedelmi integráció
•
hasonló ágazati szerkezetek
•
szinkronizált gazdasági ciklusok
Æ aszimmetrikus sokkok kockázata alacsony •
rugalmas munkaerőpiac ?
•
kellő mértékű fiskális mozgástér (=alacsony hiány) ?
Æ a mégis bekövetkező aszimmetrikus sokkok kezelése megoldott •
A közös valuta előnyei számottevőek: •
Nagymértékű külkereskedelem-bővülés
•
Árfolyam-kockázati prémium eltűnése
•
Monetáris és gazdasági stabilitás növekedése
Munkaerőpiaci rugalmasság Magyarországon: intézmények Az intézményi feltételek kedvezőek a rugalmasság szempontjából: • Szakszervezetek taglétszáma (Ny-Európához viszonyítva) alacsony, alkuereje mérsékelt •
A bérek szektorális, vagy még inkább vállalati szinten határozódnak meg; a centralizált béralku (OÉT) eredménye inkább csak iránymutató
• A munkaerő elbocsátás és felvétel költségei európai összehasonlításban alacsonyak
Bérrugalmasság és strukturális rugalmasság A bérezés megfelelően rugalmasnak tűnik: • A nominálbérek gyorsan alkalmazkodnak az inflációban vagy a termelékenységben beálló változásokhoz A strukturális rugalmassággal viszont súlyos problémák vannak: alacsony a foglalkoztatási ráta Lehetséges okok: • Nagyon magas adó- és járulékteher (adóék) a munkaerőn • A munkavállalást visszafogó ösztönzők a szociális rendszerben: (nagyvonalú korai- és rokkantnyugdíjazás, gyermekgondozási támogatások) • képzettség szerkezete nem felel meg a munkaerőkeresletnek Æ egyértelmű szükség munkaerőpiaci reformra
bruttó átlagkeresetek trendinfláció bruttó átlagkeresetek trendje
2007.III.n.év
2007.I.n.év
2006.III.n.év
2006.I.n.év
2005.III.n.év
2005.I.n.év
2004.III.n.év
2004.I.n.év
2003.III.n.év
2003.I.n.év
2002.III.n.év
2002.I.n.év
2001.III.n.év
2001.I.n.év
2000.III.n.év
2000.I.n.év
1999.III.n.év
1999.I.n.év
Nominális bérek és az infláció
18
16
14
12
10
8
6
4
2
0
A foglalkoztatási ráta változása 2000 és 2006 között (15-64 éves korosztály) 75 2000
2006
Lisbon Goal
70
65 60
55
50 CZ
EE
HU
LV
LT
PL
SK
SI
BG
RO
HR
EU15
Adóék és adóbevételek (2005) személyi jövedelemadó+társadalombiztosítási járulékok a GDP százalékában
35
SWE
30
BEL DNK FIN
25
CZE NOR
20 ISL JPN
15
SWI USA
CAN LUX GBR
ITA
AUT
FRA
NLD
ESP GRC PRT
DEU
HUN
POL SVK
NZL IRL
AUS
TUR
10 KOR 5 MEX 0 10
15
20
25
30
35
40
45
átlagbért terhelő adóék (a munkaköltség százalékában)
50
55
60
0,0
Magyarország esetében: GYES, GYED, TÉGYÁS Chile
Hollandia
Korea
Austrália
Újzéland
Írország
Görögország
Nagy Brittania
Japán
Spanyolország
Portugália
Olaszország
Belgium
Németország
Kanada
Lengyelország
Ausztria
Franciaország
Cseh Közt.
Luxemburg
Szlovák Közt.
Finnország
Dánia
Svédország
Izland
Norvégia
Magyarország
% 0,9
Gyermeknevelési támogatások GDP-hez viszonyított aránya, 2003 *
0,8
0,7
0,6
0,5
0,4
0,3
0,2
0,1
Forrás: OECD. Lengyelország
Norvégia
Svédország
Finnország
Dánia
Hollandia
Litvánia
Magyarország
Spanyolország
Szlovénia
Észtország
Slovákia
Románia
Bulgária
Izland
Lettország
Luxemburg
EU (25 tagállam)
Belgium
Ciprus
Portugália
Svájc
Horvátország
Törökország
Málta
Írország
Olaszország
Görögország
Németország
Ausztria
Csehország
Franciaország
1-17. ábra: Rokkantak aránya a teljes populációban (40-64 éves korosztály, %, 2006) 14
12
10
8
6
4
2
0
Termékpiaci rugalmasság • Mennyire erős a verseny a hazai termék- és szolgáltatáspiacokon? • Összehasonlító elemzés az OECD Product Market Regulation (PMR) mutatója alapján • Egy fontos összehasonlítási alap: az euroövezetben gyengébben teljesítő országok (Portugália, Olaszország, Spanyolország) • Az ezekben az országokban megfigyelt alacsony termelékenység-növekedés összefüggésben lehet a termékpiaci reformokban való lemaradással • Konklúzió: Magyarország e csoporthoz képest még elmaradottabb Æ termékpiaci reformra is szükség van!
Poland
Turkey
Mexico
Hungary
Italy
Greece
Czech Rep.
France
Switzerland
Spain
Portugal
Korea
Norway
Germany
Slovak Rep.
Austria
1998
Netherland
Belgium
Finland
Japan
OECD 2003 average = 1,5
Luxembourg
Sweden
Canada
New Zealand
Denmark
Ireland
USA
Iceland
United Kingdom
Australia
Termékpiaci szabályozás – a sor vége felé… Az OECD Product Market Regulation (PMR) mutatója
4
2003
3
2
1
0
3-6. ábra: Termelői áramárak %
0,14
0,1 0,08 0,06 0,04 0,02
Lemaradásunk az EU15-től (jobb skála)
EU15
HU
Forrás: Eurostat, MNB. A magyar adatoknál a szaggatott vonal MNB előrejelzést jelöl.
SI
2009H1
2008H1
2007H1
2006H1
2005H1
2004H1
2003H1
2002H1
2001H1
2000H1
1999H1
1998H1
1997H1
1996H1
0 1995H1
Ár (euro/kWh)
0,12
200 180 160 140 120 100 80 60 40 20 0 -20 -40
KKE
Fiskális mozgástér • Az euroövezet tagjaként a fiskális rugalmasság kulcsfontosságú • Magyarországon a rendszerváltás óta nem állt rendelkezésre a valutaunióban szükséges mértékű fiskális mozgástér • Ennek az okai részben szerkezetiek (magas kiadási szint, „koraérett jóléti állam”)… • részben intézményiek (nem hatékony költségvetési tervezési, végrehajtási mechanizmusok, fiskális szabályok hiánya)
Távol az elégséges fiskális mozgástértől… Költségvetési hiány (GDP %)
1991 1992 1993 1994 1995 1996 1997 1998 1999 2000 2001 2002 2003 2004 2005 2006 2007* 2008* 2009*
14 12 10 8 6 4 2 0
%
Államháztartás ESA-szemléletű egyenlege (1996 előtt GFS) Államháztartás SNA-szemléletű egyenlege Maastrichti deficitkritérium
Magas magyar újraelosztás az újonnan csatlakozott országokhoz képest… kiadások a GDP százalékában 60 Hiány
SE
55 HU 50
FR
IT AT
45 40 35 RO
PT GR SI D E HU 2011UK PL MTCY NMS8 +2 CZ ES mediterrán SK BG LV országok LT IE EE balti
BE
DK FI skandináv államok
NL kontinentális országok
Többlet
30 30
35
40
45
50
55 60 bevételek a GDP százalékában
„Koraérett jóléti állam”? Szociális kiadások nagysága és gazdasági fejlettség (2005) 14
12 Szociális kiadások GDP-arányos nagysága
SE
DK
FI
10
FR DE 8
HU EU-25
6
BE
SI
HU 2010
EU-12 CY
SK MT
4
EE
LT
PL LV
CZ PT
AT
UK
GR
NL ES
IT
2
0 40
60
80
100
120
Egy főre jutó GDP vásárlóerő-paritáson (EU-27 = 100)
140
A jelenlegi költségvetési konszolidáció • Jelentős sikerek az első két évben, de… tartós is marad? • Összehasonlítás a sikeres (=tartós) európai konszolidációkkal: a magyar kiigazítás kilóg a sorból • Eltérések a sikeresektől: – Mo.-on a produktív kiadások (működési kiad., egészségügy, oktatás) aránya csökken, improduktívaké (szociális kiadások, nyugdíj) nő v. szinten marad – Torzító adók (jövedelemadó, járulékok) jelentősen emelkedtek
• Æa kiigazítás szerkezete nem kedvez a hosszú távú növekedésnek
Sikeres vs. sikertelen kiigazítások: kiadási szerkezet Az elsődleges kiadások megoszlásának változása 1993-1999 között az EMU bizonyos országaiban, illetve Magyarországon 2005-2010 között százalékpont 5 4 3 2 1 0 -1 -2 -3 -4 Állami működési funkciók
Oktatás
Egészségügy
Nyugdíjak
Szociális kiadások
Belgium, Finnország, Írország, Hollandia*, Ausztria* Görögország, Olaszország, Portugália, Németország, Franciaország* Magyarország * 1995-1999
A sikeres kiigazítók, illetve az EU-15 tagállamok átlagos növekedési ütemének változása a kiigazítást megelőző évekhez képest (%) 10
%
8 6 4 2 0 -2
Magyarország
Dánia
Svédország
Belgium
Nagy Britannia
Olaszország
Finnország
Luxemburg
Írország
Franciaország
Észtország
Hollandia
-4
EU-15 kiigazítás alatti növekedési többlete a kiigazítási periódus előtti három évhez képest az adott ország kiigazítás alatti növekedési többlete a kiigazítási periódus előtti három évhez képest
Forrás: Elemzés a konvergenciafolyamatokról 2006
Fiskális kiigazítás: kihívások Kiadási oldal: • Szociális kiadások csökkentése és átstrukturálása (hatékonyságjavítással) • Humán tőkét érintő kiadások (oktatás, egészségügy): a kiadások csökkentésének megállítása • Magas adósságállományból fakadó magas kamatkiadások korlátozzák a többi kiadási tételt Bevételi oldal: • Munkát terhelő adók és járulékok mérséklése • Adóbeszedési hatékonyság növelése • Adórendszer egyszerűsítése, kedvezmények felülvizsgálata Fiskális fegyelem intézményi háttere: • Közpénzügyi törvény
Konvergencia és infláció: a jegybank feladata • • • • • • •
Gazdasági felzárkózással párhuzamosan az árszínvonal is felzárkózik (reál- és nominál konvergencia) Ez megtörténhet árfolyam-felértékelődésen vagy infláción keresztül is Monetáris unióban már csak az infláción keresztül Alacsonyabb reálkamat Æ túlfűtöttség és elhúzódó korrekció kockázata nőhet (erősebb ciklikus ingadozás) A kockázatot csökkenti, ha az inflációs várakozások alacsony szinten horgonyzottak Magyarországon ettől még távol vagyunk Æ komoly feladat a monetáris politika számára Az árfolyamsáv eltörlése megteremtette a lehetőséget, hogy az árszint-konvergencia részben árfolyam-felértékelődésen keresztül menjen végbe Æ alacsonyabb infláció
3-1. ábra: Árszint és gazdasági fejlettség 2006-ban
Fogyasztási deflátor (EU15=100)
140
y = 0,9197x + 5,3281
120 100
EU15
80
KKE
60
HU
40 20 0 20
40
60
80
GDP/fő (PPP-alapon, EU15=100)
Forrás: Eurostat, MNB
100
120
Konvergencia és strukturális reformok: összegzés • • • • •
Magyarország és az eurozóna optimális valutaövezetet alkot, az ország számára előnyös az euro mielőbbi bevezetése A gyors euro-bevezetési stratégiának kockázatai is vannak A legnagyobb kockázat, ha a költségvetési kiigazítás után a hiány nem marad tartósan alacsony Ezt a kockázatot a magyar költségvetés szerkezeti átalakításával és intézményi megerősítésével (közpénzügyi törvény) lehet kezelni Az euroövezeten belüli sikerhez hozzájárulhatnak, de egyébként is szükségesek: – Munkaerőpiaci reform (foglalkoztatottság növelése) – Termékpiaci reform (verseny fokozása a termékek és szolgáltatások piacán)
Köszönöm a figyelmet!
