1 PANNON EGYETEM Matematikai és Számítástechnikai Tanszék D I P L O M A D O L G O Z A T SEGÉDESZKÖZÖK INFORMATIKAI ALAPISMERETEK C. TÁRGYBÓL KÖZÉPISKO...
PANNON EGYETEM Matematikai és Számítástechnikai Tanszék
DIPLOMADOLGOZAT
SEGÉDESZKÖZÖK INFORMATIKAI ALAPISMERETEK C. TÁRGYBÓL KÖZÉPISKOLÁK 12. ÉVFOLYAMA SZÁMÁRA
Témavezet :
Írta:
Kiss Krisztián
Luty Johanna
Veszprém 2007
EL SZÓ
Az informatika gyors tempóban fejl d világában sem árt id nként összegy jteni az ágazat eredményeit, nem beszélve az alapok megfelel
rögzítésér l. A 2005-ben
bevezetett kétszint érettségi egy id re meghatározza a követelményeket. Az ismeretek azonban szétszórtan több könyvben, több weboldalon találhatók meg. Erre a problémára próbáltam megoldást találni, s az ennek keretében elkészült összefoglaló jegyzetet, az informatikai alapismereteket összegy jt weboldalt, valamint a gyakorlást szolgáló tesztprogramot minden érdekl d Olvasónak, Tanulónak ajánlom, els sorban persze diákjaimnak és kollégáimnak. Ezúton szeretnék köszönetet mondani mindazoknak, akik e diplomadolgozat elkészítésében segítségemre voltak. Els sorban szeretném megköszönni témavezet konzulensem, Kiss Krisztián támogatását és értékes tanácsait. Köszönöm Laczó Zoltán Vincének a diplomadolgozat pedagógiai részéhez f zött épít kritikáit. Hálás vagyok egykori tanáraimnak, dr. Koncz Józsefnek és Hernyák Zoltánnak, akik a programozás világába
bevezettek.
Köszönöm
kollégáimnak,
a
Csepel-Sziget
M szaki
Szakközépiskola tanárainak, valamint a 12. évfolyamba járó diákjaimnak az anyag gyakorlati kipróbálásában nyújtott önzetlen segítségét. Végül, de nem utolsó sorban köszönetemet fejezem ki a Pannon Egyetem tanárainak is, akik az elmúlt 2 év alatt újabb ismeretek elsajátítását tették lehet vé számomra, s ezeket a diplomadolgozatban fel is használhattam.
Tartalomjegyzék
1. BEVEZETÉS...................................................................................................................................4 1.1. A DIPLOMADOLGOZAT TÉMÁJA, CÉLJA .......................................................................................4 1.2. ISKOLÁM, EGY CSEPELI BEFOGADÓ ISKOLA.................................................................................4 2. OKTATÁS ÉS NEVELÉS AZ INFORMATIKA ÓRÁKON......................................................6 2.1. AZ INFORMATIKA SZAKMACSOPORTOS TANTERV A 9-12. ÉVFOLYAM RÉSZÉRE ..........................6 2.2. AZ INFORMATIKA KAPCSOLATA MÁS TÁRGYAKKAL ...................................................................9 2.3. INFORMATIKA ÉRETTSÉGI .........................................................................................................10 2.4. PROBLÉMÁK ÉS MEGOLDÁSOK A NEVELÉS TERÜLETÉN .............................................................13 3. ÖSSZEFOGLALÓ JEGYZET NYOMTATOTT FORMÁBAN..............................................17 3.1. A JEGYZET FELÉPÍTÉSE .............................................................................................................17 3.2. A JEGYZET ALKALMAZÁSI TERÜLETEI.......................................................................................19 4. JEGYZET A WEBEN ..................................................................................................................21 4.1. DREAMWEAVER MX 2004........................................................................................................21 4.2. AZ ÖSSZEFOGLALÓ JEGYZET WEBOLDALA ................................................................................24 4.3. A JEGYZET WEBOLDALÁNAK ISKOLAI ÉS OTTHONI HASZNÁLATA .............................................33 5. TESZTPROGRAM ......................................................................................................................35 5.1. A FEJLESZT KÖRNYEZET BEMUTATÁSA – DELPHI 5 .................................................................35 5.2. A PROGRAM BEMUTATÁSA........................................................................................................38 5.2.1. Programterv......................................................................................................................38 5.2.2. Fejleszt i dokumentáció....................................................................................................40 5.2.3. Felhasználói dokumentáció...............................................................................................48 6. A SEGÉDESZKÖZÖK ÉRTÉKELÉSE.....................................................................................53 7. ÖSSZEFOGLALÁS......................................................................................................................55 IRODALOMJEGYZÉK ..................................................................................................................56 1. MELLÉKLET - ÉRTÉKEL
1. BEVEZETÉS 1.1. A diplomadolgozat témája, célja Az informatika szerteágazó tudomány. Az információ kezelése, feldolgozása rengeteg részletb l tev dik össze. Ebb l a hatalmas tudásanyagból kell egy használható keresztmetszetet megmutatni a diákoknak a középiskolákban, f ként az informatikával kiemelten foglalkozó osztályokban. Iskolámban többnyire ilyen jelleg osztályok vannak. Tankönyvet nem használunk az informatika oktatásához, hiszen egy év alatt is több témakört érintünk, s ehhez számos könyvet kellene a tanulóknak megvenniük. Immár harmadik éve készítjük fel tanulóinkat az új, kétszint
érettségi
követelményei alapján, amelyb l jól kivehet k az elvárások az egyes témakörök vonatkozásában. Ezt alapul véve próbálok diplomadolgozatom keretein belül megvalósítva többféle formában segítséget nyújtani végz s osztályaimnak. A legfontosabb témakörök rövid összefoglalóját nyomtatott, illetve interneten közzétehet meg. Minden fejezethez ellen rz
weboldal formájában írom
kérdések, esetleg feladatok tartoznak, melyek az
önkontroll eszközei is lehetnek. A szakmacsoportos tanterv alapján tanulók az érettségin tesztfeladatokkal is találkoznak, az erre való felkészüléshez egy tesztprogramot készítek.
1.2. Iskolám, egy csepeli befogadó iskola1 Munkahelyem megközelítése reggelenként egy kiadós, egészséges sétával történik, mivel az iskolakomplexum gyalogosan vagy autóval érhet el. A tanulók többsége is a buszmegállóktól, HÉV-t l gyalog jut el „második otthonába”. Ez az iskola egy régóta fennálló, s egyre fejl d
intézmény, melynek f
profilja a m szaki szakemberek
képzése. Az iskola-összevonások kapcsán ma már a közgazdaság-tudomány is képviselteti magát nálunk. Iskolánk tanulóit mindenhonnan tárt kapukkal várjuk, hiszen „befogadó iskola” vagyunk. (Ez azonban természetesen nem jelenti azt, hogy diákjainknak mindent szabad.) A statisztikák alapján elmondható, hogy nagyon sok 1
Csepel-Sziget M szaki Szakközépiskola 4
szociális, magatartási, tanulási problémával küszköd gyerek jár hozzánk. Nevelésük, oktatásuk szinte speciális igényeket támaszt. Az ilyen hátrányos helyzet , alulmotivált gyerekek érettségire való felkészítése komoly feladat. Sokszor egy elégséges vagy közepes
érettséginek
jobban
örülünk,
mint
a
kit n
tanuló
színjeles
végbizonyítványának. Az iskolában diákjainknak lehet ségük van érettségi után OKJ-s képzéseken részt venni. Ez hangsúlyos területe intézményünknek, mivel a tanulóknak csak nagyon kis százaléka törekszik f iskolára, egyetemre bejutni. A 2 éves szakképzés elvégzése komolyabb egzisztenciális lehet ségeket nyújt tanulóinknak, hiszen ma már az érettségi önmagában kevésnek bizonyul az elhelyezkedésért való küzdelemben. Célunk a gyerekek nevelése, viselkedésük, világszemléletük helyes irányba terelgetése, továbbá a tanulásra való motiválása.
5
2. OKTATÁS ÉS NEVELÉS AZ INFORMATIKA ÓRÁKON 2.1. Az informatika szakmacsoportos tanterv a 9-12. évfolyam részére Az elméleti órák száma 9. és 10. évfolyamon heti 2, míg 11. és 12. évfolyamon heti 4 óra. Az elméleti órák célja az érettségire való felkészítés mellett a tanulók pályaorientáltságának kialakítása, meger sítése. A tárgy tanítása során a diákoknak meg kell ismerniük a különböz
munkakörökben végzett munkatevékenységeket, hogy
egyéni életcéljukat reálisan tervezhessék meg. A 9. osztályosok a tanév során 74 órában tanulják az elméletet, ahol f ként hardverismereteket sajátítanak el, megismerik az informatikai szakmákban használatos eszközöket. Az éves óraszám csaknem fele felhasználható arra, hogy a diákok megismerjék a számítógépek felépítését, a számítógépek generációinak jellemz it, a processzorokat, perifériákat, és a korszer adattároló eszközöket. A hardver témakör másik részében az a cél, hogy megismertessük a tanulókkal az informatikai szakmákban alkalmazott anyagok és tulajdonságait, felhasználási körüket. Az érettségi tesztfeladatok zöme a hardver-ismeretekre kérdez. Ezért elengedhetetlennek tartom, hogy fels bb évfolyamokban is foglalkozzunk a hardver témakörével – bár ez a tantervben nem szerepel –, hiszen 9.-ben még addigi tanulmányaira alapozva a diák nem biztos, hogy mindent megért, ami az érettségi követelményekhez szükséges, valamint a következ 3 év során feledésbe merül az itt tanultak nagy része. Ennek az évnek a feladata, hogy a tanulókat megismertessük a m szaki pályák világával, hogy ezzel is el segítsük a tanulók megfontolt pályaválasztását. A tanulóknak már ebben az évben arra kell törekedniük, hogy az informatika szakkifejezéseket helyesen és szabatosan használják. Erre egyrészt azért is kell jól odafigyelni, mert az érettségi értékelésében az egyik szempont a szakszavak megfelel alkalmazása. A mai oktatási szemléletben el térbe került az egyes tantárgyak kapcsolata. Az informatika nagyon alkalmas arra, hogy más tantárgyak tanulását segítse. A 9. évfolyamon az osztályf nöki órákon beszélheti meg az osztály a pályaválasztással kapcsolatos problémákat, továbbá, hogy milyen társadalmi
és
csoporthatások
érvényesülnek
a
pályaválasztás
során,
milyen
képességekkel kell rendelkezniük az egyes munkakörök betöltéséhez, milyen az
6
informatikai szakmák társadalmi megítélése, presztízse, vonzereje. A hardverrel kapcsolatos témák kapcsán pedig a fizikában és a kémiában tanultakat lehet átismételni, feleleveníteni, kiegészíteni. Heti egy órában a közismereti informatika követelményeinek megfelel tananyagot sajátítják el a tanulók 9. osztályban. A tárgy egyik célja, hogy az informatika iránti érdekl dést fokozza a tanulókban. Fontos az algoritmikus gondolkodás fejlesztése is, mely nemcsak az iskolában, hanem a hétköznapi életben is alapvet fontosságú. Ezeken a gyakorlati órákon megismerkednek a tanulók a számítógép-kezelés alapvet tudnivalóival,
az
operációs
rendszer
használatával,
beállításaival,
állomány-
m veletekkel, továbbá az iskolai hálózat felépítésével, az internetes kommunikációs lehet ségekkel,
dokumentum-készítéssel,
a
táblázatkezeléssel
és
az
alapvet
könyvtárismeretekkel. A 10. évfolyam tananyagához a m szaki rajz, a multimédia épít kövei – digitális képfeldolgozás, hang- és mozgókép-feldolgozás –, kódolások és programozási alapismeretek tartoznak. A diákoknak meg kell ismerniük a m szaki ábrázolás és a számítógépes képfeldolgozás legfontosabb területeit, s el kell sajátítaniuk az ábrázoláshoz
szükséges
térszemléletet.
Fel
kell
ismerniük
a
perspektivikus,
axonometrikus és vetületi ábrákat, használni kell tudni a m szaki tervez programokat (CAD-rendszerek). A programozás anyagrészen belül a manapság alkalmazott programnyelvek
f bb
jellemz it,
felhasználási
területeit
kell
a
tanulóknak
megtanulniuk. Meg kell érteniük a szerkesztés és a fordítás folyamatát, valamint képesnek kell lenniük egy feladat megfogalmazására, és megoldási algoritmusának felvázolására. Ezen az évfolyamon a tanítás célja a tanulók vizuális kultúrájának, térlátásának fejlesztése, valamint a programozáshoz szükséges gondolkodásmód megalapozása. A közismereti informatika az el z évhez hasonlóan heti 1 órában kerül az órarendbe. A tananyag tartalmazza a digitális és analóg jelek szerepét, logikai m veleteket, programok telepítését, az operációs rendszer segédprogramjainak ismertetését, prezentáció- és weboldal-készítést, alapvet adatbázis-kezelést és könyvtárhasználatot. Az érettségi el tti év – a 11. osztály tananyaga– a programozásról szól. Nehéz és fontos feladat a diákok lényeglátásának és strukturális szemléletének kialakítása, melyre néha még az évi 148 óra is kevésnek bizonyul. A 11. évfolyamon az a cél, hogy a
7
tanulók tudják alkalmazni a legfontosabb programozási elveket és módszereket, megismerjék az algoritmus-leíró eszközöket, tudjanak folyamatábrát, struktogramot, és leíró nyelven megadott kódot olvasni, értelmezni, készíteni. A diákoknak meg kell tanulniuk a különféle adatszerkezetek tulajdonságait és típusait. Az összetett típusok közül alkalmazási szinten ismerniük kell a vektort és a mátrixot. Ebben az évben mindhárom vezérlési szerkezet – szekvencia, szelekció, iteráció – feldolgozásra kerül, a tanulóknak készségszinten ismerniük kell ezeket. Ismerniük kell a fontosabb függvényeket, a paraméterátadás alapjait, és a hívási szabályokat. Az objektumorientált programozás is bemutatásra kerül, melynek konkrét megvalósításaira 11. és 12. osztályban gyakorlaton adódik alkalom. Ebben az évben meg kell érteniük, és alkalmazni kell tudniuk a programozási alapelveket, tételeket. Az írásbeli érettségi másik lényeges pontja, a programozási feladatok, melyre 11. osztályban fel kell készíteni a tanulókat. A programozáshoz szükséges gondolkodásmód, a feladatok értelmezéséhez szükséges ismeretek a matematikához kapcsolódnak. A 12. évfolyam újdonsága a vizuális programozás, az adatbázis-kezelés, és a hálózati ismeretek. E témakörökön kívül jelent s id fordítandó az ismétlésre, és az érettségire való célirányos készülésre. Az els két évfolyamon heti 3 órában tanulják az informatikát számítógépes teremben a gyakorlati órák során, melyhez hozzájön a szakmacsoportos tanterv alapján tanulók esetében a közismereti informatika heti 1 órája. A 11. és a 12. osztályban hetente 2×2 gyakorlati óra áll rendelkezésre a tanuláshoz. A gyakorlati órák feladatai nagyrészt összhangba hozhatók az elméleti órákon tanultakkal. A 9. évfolyamon a közismereti informatikához kapcsolódóan szövegszerkesztést, táblázatkezelést tanulnak a szakmai gyakorlati órákon is. Ezek az ismeretek kiegészülnek
az
el adás-tervez
használatának
megismerésével,
és
hálózati
feladatokkal. 10. osztályban az elméleti órák anyagával párhuzamosan a diákok megismerkednek a kép- és videófeldolgozó eszközökkel, programokkal, valamint a programozás alapjaival. A programozás elmélyítésére a 11. évfolyam gyakorlati órái alkalmasak, hiszen heti 4 órában gyakorolják a diákok az elméleten felvázolt programozási algoritmusokat, adatszerkezeteket, típusokat.
8
12. évfolyamon szintén folytatódik a programozás gyakorlása, s emellett hálózati tudnivalókat, adatbázis-kezelést és hardverismereteket sajátítanak el a tanulók. A hardverismeretek témakörében minden iskola két változat közül választhat. Az „A” változat szerint tanulók logikai függvényekkel dolgoznak, szekvenciális hálózatot valósítanak meg standard áramkörök segítségével. A „B” változat szerint tanuló osztályok az assembly utasításokat ismerik meg, valamint a BIOS-program hívásával, a visszatérés kezelésével foglalkoznak. Örvendetes tény, hogy tanulóink közül sokan motiváltak az ECDL-bizonyítvány2 megszerzésére, amit helyben meg is tehetnek, hiszen iskolánk ECDL-vizsgákat szervezhet, s van lehet ség felkészít órák tartására is. Általában a 10. évfolyamban kezdik meg a diákok a vizsgákat, hiszen a 7 modul közül a szövegszerkesztés, táblázatkezelés vagy a prezentáció-grafika témakörök az órákon már gyakorlásra kerültek 9. osztálytól. A többi modul letétele 11-12. osztályra marad. Az ECDLvizsgákra való készülés is segít az alapvet cél, az érettségi elérésében, így minden diákunkat biztatunk a vizsga letételére.
2.2. Az informatika kapcsolata más tárgyakkal Mint már az el z részben is említettem, az informatika szorosan kapcsolódik más területekhez is. De nemcsak az informatika órákon merülhet fel a más tantárgyak tananyaga, hanem a többi tantárgy oktatója is felhasználhatja a számítástechnika eszközeit, amennyiben lehet sége van rá. Már az ókori emberek is használtak oktatási eszközöket tudásuk átadásához. Például a különféle képeken, agyagfigurákon ábrázolt mesterségek modellérték ek voltak. A modellek alkalmazása a mai napig közkedvelt lehet sége a pedagógusoknak, gondoljunk csak a biológia szertárra. A modelleken kívül ma már számos egyéb taneszköz is segíti az oktatás-tanulás folyamatát: könyvek, térképek, videó-anyagok, és nem utolsó sorban a számítógép, mely napjaink legkorszer bb taneszközének mondható. Sok el nye mellett azonban nem szoríthatja ki a valóságos fizikai modelleket, bár nagyszer 3D-s testeket tudnak a számítógépek bemutatni. Kísérletekkel igazolt, hogy a tanulás során egy folyamatában bemutatott jelenség a megértést jobban el segíti, mint a verbális információ-átadás. A jelenségek animációs 2
European Computer Driving Licence (Európai Számítógéphasználói Jogosítvány) 9
bemutatására pedig a számítógép a legalkalmasabb eszköz napjainkban, kiváló programok segítségével akár a tanulók is készíthetnek mozgóképsorozatokat. A számítógépek oktatásban történ felhasználását már az 1980-as években megkezdték. Els sorban a számítógépet demonstrációs célokra alkalmazták az egyes tantárgyak oktatása során. A számítógép többféle módon megkönnyítheti a tanulást. Információforrásként, szimulációra, és gyakorlásra is használhatjuk. A számítógépek iskolai alkalmazásában az irányítás a tanár kezében marad, és a végs
ellen rzést is
gyakorolja. A
számítógépnek is ugyanaz a szerepe, mint az összes többi taneszköznek: speciális tulajdonságait kihasználva a minél eredményesebb tanulás elérése a cél. A tanítási-tanulási folyamat egyes részeit – az ismeret közlését, ellen rzését, az értékelést, és a gyakoroltatást – elvégezheti a számítógép is. Az új ismeret közlése során a tanuló el tt a képerny n megjelenik az információ leggyakrabban a multi- vagy hipermédia lehet ségeit kihasználva. Az új ismeretet feladatok követhetik, amelyekben a diákok különféle formákban próbára tehetik tudásukat. A tanulói válaszokat a számítógép ellen rizheti, értékelheti. Nem jelent problémát, ha az osztályban különböz képesség tanulók vannak együtt, hiszen mindenki saját munkatempójában haladhat. A számítógépek nemcsak az oktató programok használatát teszik lehet vé, hanem bármilyen tananyaghoz kapcsolódó prezentációra, filmlejátszásra, szemléltetésre is alkalmas. A számítógép, mint média, alkalmazható az új ismeretek közlésére, lehet kísérleti és demonstrációs eszköz, továbbá a tanulók figyelmét ráirányíthatja a jelenségek közötti kapcsolatok megfigyelésére is. A számítógéppel segített tanulásban fejl dik a tanulók komplex látásmódja, kritikai szemlélete, s t innovatív képessége is meger södhet.
2.3. Informatika érettségi Az 1980-as évek közepét l fokozatosan elterjedtek a számítógépek az iskolákban, így a számítástechnika tanítását is egyre több helyen lehet vé tették – el ször csak fakultáció formájában. 1989-ben készítettek tantervet a „Mikroszámítógépes operátori és alkalmazói fakultáció” számára, illetve kiadtak egy központi útmutatót is a „Számítógép-kezel i ismeretek” c. tantárgy érettségi vizsgájához. Közgazdasági szakközépiskolákban már a 80-as években tanultak programozást – melyet kés bb
10
külön tantárgyként is felvehettek –, s érettségi vizsgát tettek bel le. Az írásbeli vizsgát központi tételsor alapján tehették le, mely egy programozási és egy adatbázis-kezelési feladatból állt. A szóbeli érettségi tételsorát minden iskola maga állította össze. Ezt a fajta programozói érettségi vizsgát 2001-ben megszüntették. Az iskolákban ett l kezdve többféle program alapján történhetett az informatikai képzés (helyileg akkreditált vagy a központi program alapján vagy a technika tantárgy alapján). Ebb l adódóan a követelményrendszer, s t a vizsga formája is eltér volt. Egyes vizsgahelyeken 10 perces, míg máshol 15 perces szóbeli felelések voltak, s t volt olyan iskola is, ahol külön gyakorlati vizsgát is kellett a tanulóknak tenniük vagy éppen egy tesztjelleg írásbeli feladatsorral egészült ki a szóbeli rész. Ennek a káosznak vetett véget 2005-re a tanterv és a követelmény egységesítése. A NAT kötelez en bevezette az informatika tantárgyat az általános- és a középiskolások számára. Az érettségi vizsga tartalmi és formai kerete központilag meghatározottá vált. Az informatikai ismereteket két különböz tartalmú tantárgyra osztották: a közismereti informatikára és a szakmai informatikára. (Ez az egyetlen tárgy, melyb l szakmai érettségi is szervezhet .) Gimnáziumokban és a nem informatikai szakközépiskolákban közismereti informatikából lehet érettségi vizsgát tenni, de az informatikai szakképz intézményekben is választhatják érettségi tárgyként. A szakmai érettségi megszerzése után kell felkészültséggel mehetnek a diákok a különféle informatikai, számítástechnikai OKJ3-s képzésekre. Iskolánk is többféle OKJben szerepl képzést szervez, érettségiz ink közül sokan vesznek részt ezeken. Jelenleg a multimédia, programozói, gazdasági informatikus és rendszerinformatikus képzések közül választhatnak. 2005-ben bevezették a kétszint érettségi vizsgarendszert, mely közép és emelt szint vizsgáztatást tesz lehet vé. Ezt a f iskolákra, egyetemekre történ felvételi vizsgák megsz nése és az érettségivel való helyettesítése indokolta. Így a diákok megterhelése csökkenthet , hiszen ezáltal nem kell ugyanabban az id szakban ugyanabból a tárgyból több helyen is vizsgáznia. 4 A szakmai informatika tantárgyból szervezett érettségi vizsga két részb l áll: írásbeli és szóbeli vizsga. Az írásbeli vizsgán a tanulóknak egy központilag kiadott teszt 3
Országos Képzési Jegyzék Bár, ha egy diák egyszer megtanult valamit az érettségi vizsgára, akkor azt tudja más vizsgákon is (pl. felvételin). 4
11
feladatsort kell megoldaniuk 60 perc alatt, majd 2 óra áll rendelkezésre egy – szintén központi – számítógépen megoldandó feladatsor elkészítésére. Az érettségi el tt minden tanulónak egy nyilatkozatot kell kitöltenie, ahol be kell jelölni azokat a szoftvereket, amelyeket az iskolában tanult. A számítógépes feladatsor 3 programozási és 1 adatbázis-kezelési feladatot tartalmaz. A programozási feladatok megoldásához a tanult programnyelvet lehet használni (Pascal, C, Java, BASIC), ami esetünkben a Pascal nyelvet jelenti. Az els feladattípus az algoritmus-leíró nyelvek – folyamatábra, struktogram, mondatszer leírás – készség szint ismeretét várja el: egy algoritmus-leíró nyelven megadott programkódot kell Pascal – vagy más tanult – programozási nyelvre átírni, vagy fordítva, egy Pascal nyelven megadott kódrészletet kell folyamatábrában vagy struktogramban felrajzolni. A második feladat egy egyszer bb, szövegesen megfogalmazott programozási feladat, ahol általában egy megadott képlet alkalmazásával néhány beolvasásból, értékadásból és kiíratásból, esetleg feltételes elágazásból is álló program elkészítése a feladat. A harmadik feladat megoldásához valamely programozási tételt kell alkalmaznia az érettségiz nek. Ez a feladat tömb – esetleg mátrix – használatát igényli, melynek elemei akár rekordok is lehetnek (ld. 2006. májusi érettségi). Az adatbázis-kezelési feladat megoldásához sincs konkrét alkalmazás el írva, akár SQL segítségével is megírható a feladat. Középszinten egy tábla létrehozása a feladat a megadott mez kkel, valamint meghatározott adatokkal fel is kell a táblát tölteni. Ezeken túl egy lekérdezést kell elkészíteni, mely általában összetett megoldást kíván meg. Emelt szinten mindhárom programozási feladat szövegesen megadott. Az els egyszer bb, programozási tételt nem igényl feladat. A második program elkészítéséhez tömböt, és valamelyik programozási tételt kell használni. A harmadik feladathoz több tömb, mátrix, ritkábban használt adattípusok is szükségesek lehetnek. El fordulhat, hogy ennél a feladatnál több programozási tételt is alkalmazni kell. Az adatbáziskezelési feladat egy több (4-5) táblából álló adatbázis létrehozása, feltöltése, a kapcsolatok meghatározása, és két lekérdezés készítése. A szóbeli vizsga tételsorát – középszinten – az iskola állítja össze, amely minimum 20 tételb l áll. Minden tétel 2 részb l tev dik össze: egy szóban kifejtend témakörb l és egy rövid gyakorlati jelleg feladatból, melyet a felkészülési id alatt kell a jelöltnek számítógépen megoldania. Ez a gyakorlati feladat a felhasználói programok készségszint
ismeretét, az operációs rendszer jellemz inek lekérdezését, fontosabb 12
segédprogramjainak ismeretét, képek grafikai jellemz inek módosítását, hálózati jellemz k és paraméterek lekérdezését, módosítását, a programozáshoz használt fejleszt i környezet alkalmazását, paraméterezését, illetve az internetes ismereteket (elektronikus levélírás, weboldal készítés) méri. A gyakorlati feladatok el készítése is az iskola feladata. A „B” tételekhez szükséges nyers fájlokat, illetve mintákat a vizsga helyén lev számítógépeken el kell helyezni, hogy ezek alapján a tanulók megoldhassák a feladatot. Emelt szinten 25 tétel közül húz a vizsgázó, melyeket központilag állítanak össze. Minden tételnél szükséges az összefüggések mélyebb meglátása, és az elemz összehasonlítás. Emellett 25 gyakorlati témakör is van, melyet szintén a vizsgaközpont határoz meg. Jelentkezéskor kell közölnie a vizsgázónak, hogy milyen hálózati környezetben készült fel, milyen operációs rendszert és programokat alkalmazott tanulmányai során. Ennek megfelel en biztosítják a vizsgán, hogy a tanultaknak megfelel környezetre vonatkozzon a tétel. A témakörök hasonlítanak a középszint témaköreire, de természetesen részleteiben is mélyebb gyakorlati tudást követelnek meg az emelt szintre jelentkez kt l.
2.4. Problémák és megoldások a nevelés területén Mint az már iskolám bemutatásánál is kiderült, nem éppen a legel nyösebb szociális és erkölcsi háttérrel rendelkez közegb l kerülnek hozzánk a tanulók. Ezen felül a diszlexia, diszgráfia, diszkalkulia és egyéb tanulási zavarok kezelése teszi izgalmassá mindennapi oktatási tevékenységünket. „A nevelés az emberiség legfontosabb tevékenysége” – írja Szent-Györgyi Albert: Az rült majom cím
esszéjében. Amennyire lehet, ennek szellemében igyekszünk a
fiatalok személyiségét fejleszteni az egyéni adottságok és az egyéb környezeti hatások mellett. Hátrányos helyzet
tanulóink az átlagosnál nehezebb körülmények között élnek,
gyakori probléma a család kevés jövedelme, az ép család és a tör dés hiánya. A hátrányos helyzet nagyon sok esetben vezet iskolai kudarchoz is, mely a társadalmi ranglétrán való elhelyezkedést negatív irányba viszi. [2] A veszélyeztetettség a hátrányos helyzet legsúlyosabb foka, s a veszélyeztetett tanulókkal szemben gyakran elmarad a pozitív nevel i elvárás. Ez komoly veszélyforrás lehet, mivel elmélyítheti a
13
problémát, megjelenhet a deviancia. Jelent s a pedagógusok szerepe: ügyelnünk kell arra, hogy a tanulók kialakuló deviáns magatartását megállítsuk, visszaszorítsuk, s a társadalom
által
elfogadott
mederbe
tereljük
viselkedésüket.
A
deviáns
veszélyeztetettség küls megnyilvánulásokból felismerhet , ilyen például a szegényes szókincs, trágár szavak és sztereotip elemek gyakori használata, szubkultúra követése, agresszivitás, igazolatlan hiányzások, hipermobilitás és még sorolhatnánk. A deviancia kialakulását minden eszközzel meg kell el zni, hiszen a végkifejlet a b nözés, öngyilkosság, alkohol, drog. Az egyik gyakran el forduló nehézség, az agresszió kezelése. Az agresszió oka lehet a figyelemfelkeltés, vagy a család (szül k) elleni tiltakozás kifejez dése is. Az agresszió oka és egyben következménye is lehet az érzelmi és/vagy fizikai elhanyagolásnak, bántalmazásnak. [3] A fizikai fenyítésekkel éppen ellenkez hatást érünk el, mint amit szeretnénk, ugyanis az er szakot er szakkal nehéz leküzdeni. Érzelmi bántásról akkor beszélünk, ha a gyermek emberi jogait nem veszik figyelembe, kihasználják gyengeségét, nem fogadják el, megalázzák. Célként nem az agresszió elfojtását kell kit zni, hanem meg kell próbálni megmutatni, hogyan lehet az agressziót elfogadható formában levezetni. Ebben a helyzetben kap szerepet az önuralomra nevelés, el kell fogadtatni a fiatalokkal azt az erkölcsi normát, hogy agresszióra ne agresszióval reagáljanak. Számos pszichológiai megoldást fejlesztettek ki ezen a problématerületen: intervenciós programokat szerveznek, nem verbális technikákat alkalmaznak – ide tartozik például az ún. pszicho-boksz. Szakemberek hatékony megel zésnek tartják a sportokat, f ként a csoportos játékokat, ahol az „agresszor” önkontrollt, az „áldozat” pedig önvédelmet gyakorolhat. A problémák megoldásában a pedagógus segíthet, de a tanuló iskolán kívüli környezete is nagy befolyással bír. A tanulók iskolában töltött idejét többféle módon növelhetjük: egyrészt a tanulással kapcsolatosan a korrepetálásokkal, felkészít órákkal, szakkörökkel; másrészt a tanuláson kívüli id töltések propagálásával. Iskolánkban többféle szabadid s elfoglaltságot találhatnak diákjaink, rendszeresen megszervezésre kerülnek különféle kulturális programok, vetélked k is. Színjátszó körünk is id r l id re bemutatkozik, színvonalas produkciókat nyújtva nemzeti és iskolai ünnepeinken. Tanulóink a szakkörök közül is inkább azokat preferálják, melyek nem konkrétan egy tantárgyhoz kapcsolódnak, hanem azoktól egy kicsit messzebb esik – például rovásírás, és gitár szakkör. Sajnos a korrepetálásokat nem mint lehet séget a megértésre, hanem
14
mint plusz órát tartják számon a tanulók. A kis létszámú csoportban való tanulás jobban motiválja a diákokat a tudni akarásra, sokkal sikeresebb eredmények érhet k el azoknál, akik ráérezvén ennek a lehet ségnek a hasznosságára, rendszeresen igénybe veszik a korrepetálási órákat. A diákokat minél több hasznos, korosztályuknak megfelel szabadid s elfoglaltságra kellene motiválni, hiszen az iskolán kívül kevesen foglalkoznak egész délután az órákra való felkészüléssel. A hétvégi „pihenés” sokuknak sajnos a szociálisan sem elfogadható id töltést jelenti. A fiatalok kultúrált szórakozóhelyeinek megteremtése azonban már az iskola hatáskörén kívül es , társadalmi szint
feladat. S mi, pedagógusok töretlen er vel és hittel kell, hogy
folytassuk az erkölcsi nevelést, az elfogadott etikai normák közvetítését az ilyen hétvégék, szünetek után is. A szül k felkészültsége a szül i szerepre nagyon fontos tényez
lenne, hogy a
következ generációk egy emberi, agressziómentes, szeretetteljes világban n jenek fel. Örvendetes tény, hogy Európában már akadnak olyan országok, ahol szül felkészít tanfolyamokat szerveznek, s például Svédországban a részvételi arány 85%-os. Levonhatjuk a következtetést, hogy ahol hangsúlyt fordítanak a szül i szerep oktatására, ott nagyon sokan igénybe is veszik azt. Lényeges, hogy a szül k és a pedagógusok aszerint cselekedjenek, amit mondanak, mert a gyermek a cselekedet fogja követni, ha a szó és a tett eltér. [6] A felel s nevelésben a következetesség elengedhetetlen. A következetesség azt jelenti, hogy a szül vagy a tanár célokat állít a gyermek elé, amelyeket akkor is megkíván, ha a gyermeknek éppen nincs hozzá kedve vagy mást szeretne. A türelem, megértés, szeretet minden pedagógus nevelésében központi helyet kell, hogy betöltsön. Számos példa bizonyítja, hogy leginkább a hátrányos helyzet
tanulók viselkedését befolyásolja
pozitívan a tör dés légköre. Hálásak, hogy emberi környezetben lehetnek, és emberségüket tisztel tanárok veszik körül ket. Általánosságban személyiségének
elmondható, figyelembe
hogy vétele,
a
tanár
pozitív
megbecsülése,
a
attit dje, tanulók
a
tanulók
aktivitásának
kibontakoztatása célravezet a helyes személyiség-alakítás elérése érdekében. A nevelés mellett az oktatás területén jelent s segítséget nyújtana az egyértelm fogalmazás, a könnyen kezelhet szoftverek valamint szoftveres segédanyagok alkalmazása.
15
Nem a liberális elvek, szabályok, túlértékelt személyiség, hanem a megfelel módon irányított és a jóra vezet
nevelési eszközök útja vezet az ember teljes
kibontakoztatásának megvalósítására. Ennek jelent ségét a társadalomnak is fel kell ismernie, hiszen ha a leend polgárok nagy százaléka képtelen felel sen gondolkodni, az országos káoszhoz, felmérhetetlen gazdasági károkhoz vezet. Fontos lenne a személyi szabadság definiálása mellé az alapvet
személyiségi jogokat az alapvet
kötelességekkel párosítani. Ha az iskolai nevelés által sikerül ráébreszteni a tanulót arra, hogy saját hosszú távú érdeke, esetleg id nként személyes szabadságának részleges korlátozását diktálja, ezzel nagy szolgálatot tehetünk a leend nagykorú állampolgár társadalmi beilleszkedésének megkönnyítésére.
16
3. ÖSSZEFOGLALÓ JEGYZET NYOMTATOTT FORMÁBAN Az új kétszint érettségi bevezetése óta az idei tanév már a második alkalom, hogy érettségiz osztályt tanítok. A 2005-ös érettségi vizsga, és az arra történ felkészülés a régebb óta tanító pedagógusok számára is újdonság volt, mára már több tapasztalattal felvértezve nézhetünk a kihívások elé. Annak érdekében, hogy diákjaim tanulását könnyítsem, elkészítettem egy átfogó jegyzetet, mely a négy év során tanult minden témakört érint és – szándékaim szerint – a legfontosabb tudnivalókon kívül a tesztek sajátosságainak megfelel részleteket is tartalmazza.
3.1. A jegyzet felépítése A jegyzetet – mely megtekinthet a CD mellékleten – 10 fejezetre osztottam: hardver, szoftver ismeretek, informatikai alapok, hálózatok, rendszeradminisztrációs feladatok, felhasználói programok, algoritmus leíró eszközök, Pascal programozási nyelv, valamint vizuális programozás. A címekb l is kiderül: a legtöbb sort a programozási ismereteknek szenteltem, mivel az érettségi gyakorlati részének háromnegyede programozási feladat. A jegyzet els fele a tesztek témaköreit tárgyalja, ahol a legtöbb feladat a hardver-ismeretekre kérdez rá. A felhasználói programok tárgykörénél a szövegszerkesztés, táblázatkezelés, prezentáció és az adatbázis-kezelés elméleti alapjai olvashatók. E programok f ként a gyakorlati órákon kerülnek megbeszélésre, ezért szerencsés ott felhívni a tanulók figyelmét arra, hogy esetlegesen milyen tesztkérdések fordulhatnak el azon a területen. Mind a 10 fejezet több kisebb részre tagoltan olvasható. Ezekhez az alfejezetekhez részenként kigy jtöttem az el forduló fogalmakat, rövidítéseket, melyek közül némelyikre nem is esik nagy hangsúly a szövegen belül, viszont találkozhatunk velük az érettségi írásbeli tesztjén. A fogalmak összegy jtésén kívül minden alfejezethez kérdések, feladatok tartoznak, amelyek megoldásával a tanuló ellen rizheti saját tudását. A kérdések a szövegrész átolvasása után megválaszolhatók. Esetenként érdekességek, megjegyzések is találhatók a fejezetek mellett, mint ahogy azt az 1. ábra is mutatja. [5] 17
1. ábra - részlet a jegyzetb l A jegyzet szövegének megírásakor figyelmet fordítottam a legfontosabb tipográfiai szabályok betartására is. Egy szöveg akkor olvasható jól, ha talpas bet típust alkalmazunk, mivel az vezeti a szemet olvasáskor. A tananyag szövege az általánosan használt Times New Roman íródott. A szürke szövegdobozokban elhelyezett fogalmakat, kérdéseket, megjegyzéseket Garamond bet típussal írtam. A Garamond bet típus a reneszánsz antikvákhoz tartozik, az egyes bet k talpai lágyan körívesek. Az eltér bet család jelzi, hogy a szövegdoboz már nem tartozik a tananyag szövegéhez. A fejezetcímek 16 pontos nagyságúak, míg a szöveg 10-es méret . Ez az arány megfelel az aranymetszés szabályainak, ahol a 0,62-es szorzót használhatjuk a cím és a törzsszöveg méretének megválasztásakor. A lapokon az alsó margó némileg nagyobb, minta fels , hogy ne t njön úgy, mintha „lecsúszott” volna a szöveg. Az él lábban jobbra igazítással helyeztem el az oldalszámokat. Egyes szavak, kifejezések kiemelésére a félkövér bet stílust alkalmaztam, mivel hosszabb szöveg vastag bet s kiemelése fekete-folt hatást eredményez. A tipográfiában 1–2 szó kiemelésére a félkövér, hosszabb szöveg kiemelésére pedig a d lt stílust ajánlott használni. [7]
18
A bekezdések közötti térközt nagyobbra állítottam, mint a sorközöket, ezzel is az olvasás könnyítése volt a célom. A törzsszöveg bekezdései sorkizártra vannak igazítva a szép megjelenés érdekében. A fejezeteken belül az egyes részek a Microsoft Word ClipArt gy jteményében található díszít elemmel vannak elválasztva. A tartalomjegyzék a Word lehet ségeinek
kihasználásával készült. A f
fejezetcímeket a Tagolás eszköztárban 1. szint re állítottam, az alcímeket 2. szint re, a szöveget pedig szövegtörzsként állítottam be. Ezáltal a tartalomjegyzék automatikusan az 1. és 2. szint – a Felhasználói programok cím fejezetben van 3. szint alfejezetcím is – sorokat válogatja ki.
3.2. A jegyzet alkalmazási területei A szóbeli érettségi témakörök kidolgozását célszer nek tartom a tanulókra bízni, melyben például az általam készített segédanyag is sokat segíthet, hiszen felépítése erre a tematikára épült. A tanulók önálló munkáját azért is gondolom helyénvalónak, mert ez az els
lépés a vizsgára való felkészüléshez, amelynek gyakorlása – például a
továbbtanulni szándékozók körében – nem megvetend . A tételek vázlatának megbeszélése segíti a lényeglátás kialakulását, mely elengedhetetlen a megfelel tanulási módszer rögzítéséhez. Diákjaink nagy része küzd azzal a hiányossággal, hogy nem
tudja,
hogyan
tanuljon.
A
hibás
tanulási
technika
pedig
sokszor
eredménytelenséghez vezet, s nagyon rövid id n belül eljut a diák oda, hogy egyáltalán nem tanul. Tehát kiindulópontot, és kezelhet tananyagot kell biztosítani számukra, hogy eredményesen és sikerrel megoldhassák a tételek kidolgozását. Tehát a jegyzet nyomtatott formában alkalmas tankönyvként való használatra az otthoni felkészülésben. Az informatika órán számos témakör alkalmas önálló tanulói feldolgozásra. Egy-egy téma kiadható önálló kidolgozásra, és következ iskolai órán el adhatják a tanulók egyedül vagy csoportosan a feldolgozott kérdést. A felkészüléshez segítséget nyújthat a jegyzet, a szöveg mellett elhelyezett kérdéseket, feladatokat akár az osztálynak is feladhatják az órán szerepl diákok. Persze a feladatok átfogalmazhatók, más formában is feltehet k, pl. keresztrejtvény készíthet , s egyéb játékos feladat is kitalálható. A jegyzet tanórai segédanyagként használható. Például egy-egy érettségi témakör megbeszélésénél végignézzük az adott részhez tartozó kérdéseket, felmérjük és pótoljuk 19
a hiányosságokat, kigy jtjük az ismeretlen fogalmakat. Továbbá számonkérés alapjául is szolgálhatnak az alfejezetekre vonatkozó feladatok. A jegyzet struktúrája révén talán segít a helyes tanulási mód megtalálásban is azáltal, hogy a kérdések a lényegre világítanak rá.
20
4. JEGYZET A WEBEN 4.1. Dreamweaver MX 2004 A weboldalak készítése a HTML5 segítségével történik. Az internetes oldalak jellemz je, hogy a dokumentumon belül és kívül logikai kapcsolatokat tartalmaz, kereszthivatkozás segítségével elugorhatunk a szöveg más pontjára vagy akár egy másik oldalra. A hipermédia gyakorlati implementációja e nyelv. A HTML-ben megírt weboldalak
a
világ
bármely
pontján,
különféle
számítógépeken
ugyanúgy
megtekinthet k, amennyiben a gépek csatlakoznak az internethez és ismerik a HTTP protokollt. Internetes oldalam elkészítéséhez a Dreamweaver szoftvert választottam, mivel ez egy könnyen kezelhet , funkciógazdag webes fejleszt eszköz. A szoftver kiválasztásnál szem el tt tartottam, hogy a rendszer rugalmas legyen, továbbá nem utolsó sorban gyorsan tudjam elkészíteni vele a weboldalt. Az alábbiakban szeretném bemutatni a Dreamweaver MX 2004 program f bb lehet ségeit, funkcióit. A Dreamweaver MX 2004 egy több alkalmazásból álló, komplett web és grafikai programcsomag része. Nagy integráltságú webszerkeszt program, mely tartalmazza a ColdFusion-t, a FireWorks-öt, a Flash-t és a Freehand-et. El nyeihez sorolható még, hogy a dinamikus lehet ségek tárházát teszi lehet vé, támogatást kaptak az XML, CSS, WML és EDML technológiák is. [1] A korábbi verziókhoz képest újdonságot jelent a továbbfejlesztett kezel felület, és a különböz
paletták logikusabb elrendezése, méretezése. A teljesítmény javítása
érdekében gyorsabbá tették a fájlok megnyitását, mentését is. A program automatikusan figyeli a HTML és CSS kódok kompatibilitását. Új paletták segítik a CSS-alapú oldalelrendezések és szövegformázások szerkesztését. A weboldalunkra beágyazott képeken kisebb változtatásokat is végezhetünk, mint például a crop, brightness (fényesség), contrast (kontraszt), sharpen (élesség) m veleteket. Könnyebbé vált a táblázatok szerkesztése, a program kijelzi a cellák és a táblázat szélességét. 5
HyperText Markup Language: hiperszöveges jelöl nyelv 21
Táblázatokat a másolás, beillesztés m veletekkel hozhatunk át Excel-b l és Word-b l úgy, hogy a színek, stílusok, ékezetek megmaradnak. Az alkalmazás technikai-technológiai háttere is sokat fejl dött. A Secure FTP támogatással biztonságosabbá vált a szerverrel való kapcsolat és az adatátvitel. Megvalósult a ColdFusion MX 6.1 tag-ek, ASP.NET 1.1, XML namespace támogatás, az ASP.NET form-objektumok és a PHP server behaviors használata. Aktualizálták a HTML, CSS, JavaScript, PHP és SQL referenciákat, s t új kódszerkesztési funkciók is életbe léptek. Megszüntették az ékezetes karakterek problémáját a teljeskör Unicode támogatás bevezetésével. A Dreamweaver felülete a paletták, menük segítségével barátságos kezelést biztosít. A dokumentumablakban elkészített oldal HTML-kódjának nagy részét a program automatikusan elkészíti, amely kód-nézetben átírható, kib víthet . Érdemes kihasználni a programcsomag többi alkalmazását is. Különféle design eszközökkel – Photoshop, Flash – létrehozott képet, animációt illeszthetünk be, ezekkel még szemléletessé tehetjük weboldalunkat. A lapot flash-animációk díszíthetik, melyek megjelenítéséhez szükséges a böngész engedélyezése. A .FLA kiterjesztés
megfelel
beállítása, a flash-állományok
flash-fájl, mely forrás-fájlként szolgál minden
projekthez, valamilyen Flash programmal készíthet el (pl. Macromedia Flash MX). Ezt az állománytípust csak Flash fejleszt környezetben tudjuk megnyitni, szerkeszteni. Ahhoz, hogy Dreamweaver-ben és a böngész kben a flash-animációnkat meg lehessen nézni, a Flash programban elkészített fájlt .SWF vagy .SWT kiterjesztés állományokká kell exportálni. Az .SWF állomány a Flash (.FLA) fájl tömörített változata, amely már alkalmas a világhálón való megtekintésre is. Ezt a típusú fájlt a böngész k lejátsszák, a Dreamweaver megjeleníti, de már nem szerkeszthet a Flash-programmal. Az .SWT fájlok sablon (template) állományok, melyek segítségével módosításokat hajthatunk végre a flash animációban. A sablonok alkalmazásával egyszer bbé válhat a weboldal tervezése, s nemcsak a kezd felhasználóknak jelentenek biztos kiindulási alapot. Készítend weboldalunk felépítését el ször meg kell tervezni, készíthetünk el re egy átlátható könyvtárszerkezetet is. A webhely nevének megadása után meg kell adni a
22
gyökérkönyvtárat, ahová az összes oldal és kép kerül. Ezek után a szervertechnológia és protokollok megadása következik. A Dreamweaver telepítése és indítása után három hasábban láthatóak a felkínált szerkesztési módok. A baloldali hasábon a sablonokat érhetjük el. A középs hasábról különféle internetes programozási nyelveken írandó fejlesztéseket indíthatunk el. A jobboldali hasábon pedig a már meglev projektjeinket nyithatjuk meg. A program indításakor az üres munkafelület mellett a kijelölt paletták – például az Object paletta – láthatók. Munkánk során sokféle eszköz közül választhatunk, s ezek ikonjai nagy számuk miatt fülekbe vannak csoportosítva. A munkaasztalról érhetjük el a Common, Layout, Forms, Text, HTML, Applications, Flash elements füleket, melyekre rákattintva hívhatjuk el a szükséges eszközikonokat. A kijelölt elem tulajdonságai a munkalap alatti részen változtathatók meg. Készül oldalunk megjelenését ellen rizhetjük a File/Preview in browser menüpont segítségével, mivel ezt kiválasztva – els dlegesen az alapértelmezett böngész ben – megnézhetjük a weboldalt. Az egész site -ra vonatkozó beállításokat a Site menüben tehetjük meg. Az összes fájl láthatóvá tehet a Site files menüpont kiválasztásával. Az oldal tulajdonságait, mint például a címét, az oldal háttérképét, alapszínét, kódolását a Modify/Properties menüben állíthatjuk be. A magyar ékezetes bet k megjelenítéséhez a Central European elemet kell a listából kiválasztani. A szövegekre vonatkozó beállítások a Text menüpontban módosíthatók, azonban ezek a beállítások a Modify/Selection Properties menüpont alatt is elérhet k. A Dreamweaver MX 2004 programcsomag használatához szükséges konfigurációba tartozik egy Microsoft Windows 98 SE vagy ennél újabb operációs rendszer, egy legalább 300MHz-es Intel Pentium II processzor, minimum 128 MB RAM, 1024×768, 16 vagy 32 bites felbontású monitor, és 275 MB szabad tárhely. Amennyiben Macintosh számítógépet használunk szükséges a Mac OS X 10.2.6 vagy újabb operációs rendszer, Power PC G3 vagy fejlettebb processzor, legalább 128 MB RAM, 1024×768, 16 bites felbontású monitor, és 275 MB szabad tárhely.
23
4.2. Az összefoglaló jegyzet weboldala Az interneten számtalan el re elkészített sablon könnyítheti meg munkákat, a rengeteg stílus között mindenki megtalálhatja a számára leginkább megfelel hangulatú színösszeállítást és felépítést. Egy sablon tartalmazza a HTML-kód alapú weboldalakat, a design-ról készült .PSD fájlt, telepíthet bet készletet, stíluslapot, kép-állományokat. Jegyzetem weboldalát én is egy – az internetr l ingyenesen letölthet
6
– sablon
alapján készítettem. A weboldalam kezd lapján (2. ábra) egy animáció látható, melyet a Dreamweaver id szalagjainak segítségével készítettem. A kiválasztott képet elhelyeztem egy rétegben (layer), majd a Record Path of Layer paranccsal megrajzoltam a kép útvonalát. A Timelines (id szalag) eszközön látszik az animált réteg, melyet tetszés szerint utólag is szerkeszthetünk – pl. rövidíthetünk, hosszabbíthatunk, újabb kulcskockákat hozhatunk létre.
2. ábra - kezd oldal a weben Az oldal 3 f részre tagolható: •
A fels részben látható a cím, valamint a fejezetcímek. A fejezetcímek, mint menüpontok szerepelnek, de a HTML-kódban listaelemként lettek létrehozva.
6
www.oswd.org 24
•
A baloldali részben a fejezet címeit, és alcímeit tüntettem fel.
•
A jobboldali f rész tartalmazza a tananyag szövegét a címeknek, alcímeknek megfelel en tagolva.
A címek csak az olvasó számára keltik a tagoltság érzetét, a valóságban nem tagolják fizikailag szakaszokra a dokumentumot. Ezt a tagolást a
,
utasításokkal lehet meghatározni, ahol a CLASS opció sorolja a megfelel osztályba a szakaszt, az ALIGN pedig a szakasz igazítási formátumát írja el . A
és a <span> tag-ek az ID és CLASS attribútumokkal együtt biztosítják az alapvet logikai struktúrák megvalósítását a HTML dokumentumokban. Ezek az elemek írják le, hogy a tartalom blokkszint (div) vagy sorszint (span) legyen-e, de a szöveg megjelenési tulajdonságait nem befolyásolják. Weboldalam esetében a tagolás frame-ek nélkül, egyszer részekre osztással (a
tag-gel) történik.
3. ábra - a weboldal felépítése Az egyes részek színeit, hátterét, a bet k nagyságát, igazítását, a kép és a szöveg elhelyezkedésének viszonyát, s az egyéb stílusokat a .CSS7 fájl tartalmazza. A .CSS állomány el nye, hogy a weboldalhoz tartozó összes fájl alkalmazhatja az itt definiált stílusokat, ezáltal az egységes megjelenítés egyszer bbé válik. A .CSS fájl olyan leíró nyelv, melynek segítségével különböz stíluslapokat hozhatunk létre és ágyazhatunk be
7
Cascading Style Sheets 25
a HTML dokumentumokba. A stíluslapok segítségével meghatározhatjuk, hogy az egyes elemek mekkora méretben, milyen színnel jelenjenek meg. A .CSS fájlok megjelenésének az volt az oka, hogy a weboldalak készítésénél el térbe kerültek az összetett elemek, formázások. Ezeket a bonyolult összetev ket, tulajdonságokat már nem nagyon vagy csak nehézkesen lehetett megoldani a HTML segítségével, melyet eredetileg szöveges információk ábrázolására fejlesztettek ki. Amennyiben a problémát mégis HTML-ben oldjuk meg, úgy a nyelv elveszti áttekinthet ségét, egyszer ségét. A .CSS sokkal rugalmasabbá, rövidebbé, szabadon kezelhet vé tette a HTML-dokumentumokat. A CSS 1996 decemberében készült el, azóta több verziója is napvilágot látott. Egy CSS utasításnak 2 f része van, a szelektor és a deklaráció. A szelektor jelöli ki azt a HTML elemcsoportot, amelyet formázni szeretnénk. (pl.
,
). A deklaráció a szelektorban megadott tag-ek formázását írja le, definiálja. Meg kell adni, hogy a szelektorban mit és hogyan akarunk formázni. Ezért általában a deklaráció több részb l áll, paraméterb l és értékb l. Pl.: body{ background:#e0e0e0 url(img/bodybg.gif) repeat-x; color:#505050; font:76% Georgia,Verdana,Tahoma,Arial,sans-serif; margin:0; padding:0; text-align:center; }
A fenti CSS-részlet a HTML dokumentum törzs részére vonatkozó megjelenítéssel kapcsolatos beállításokat tartalmazza. Látható, hogy háttérként egy kép van betöltve, a szín egy 6 jegy hexadecimális számmal van megadva, továbbá a bet típusra, a margó nagyságára és a szöveg elhelyezésére vonatkozó értékek szerepelnek a definícióban. A CSS-elemek HTML dokumentumhoz való kapcsolása többféleképpen valósulhat meg:
26
•
A dokumentum fejrészében (
és tag-ek között) elhelyezhet a <style type=”text/css”> és tag, ahol lejegyezhetjük a CSS-elemeket, melyek majd a HTML dokumentum törzs részében hajtódnak végre. Pl.: <STYLE TYPE="text/css" TITLE="Diploma"> BODY { color : yellow} P { font-size : 12pt; font-family : Verdana} H1 { color : white; font-size : 18pt}
Ebben az esetben felülbíráljuk az egyes tag-ek megjelenését, például minden els
szint
fejezetcím (
) fehér színnel és 18 pontos bet mérettel fog
megjelenni. •
A <style> tag közvetlenül a formázni kívánt elemhez is beilleszthet , s utána már csak a deklaráció megadása szükséges. Ez a formázástípus csak arra az elemre vonatkozik, amelynél a formázást alkalmaztuk.
Ez a legrosszabb módszer mivel ugyanúgy, mint az els módszernél, nem lehet központilag megváltoztatni, másrészt eléggé idegen a HTML világától, ugyanis összekeveri a tartalmi és a formai definíciókat. •
A tag segítségével küls CSS-fájlokat rendelhetünk a dokumentumhoz:
A jegyzetemhez készült weboldalamnál ezt a harmadik megoldást alkalmaztam. A projekthez tartozik egy .CSS fájl, amelyet az összes .HTML állomány fejrésze tartalmaz, s ezáltal a weboldal összes lapja egységes stílust kapott. Ennek a módszernek az el nye, hogy ha megváltoztatjuk a „szakdoga.css” fájlt, akkor az összes dokumentum arculata, amely ezt a stílust használta, meg fog változni. A vízszintes menüpontok (4. ábra) alatt mindig az aktuális fejezetcím, el tte pedig az „Informatika alapismeretek” felirat található. Ez egy hivatkozás a kezd oldalra, így ide kattintva visszajuthatunk a weboldal elejére. A nyitó lapra minden nagy fejezetb l visszatérhetünk az oldal alján lev – „kezd lap” feliratú – hivatkozás segítségével is.
27
4. ábra - menürendszer A fejezetek tartalmát külön-külön HTML-állományba mentettem el. Minden állománynak van egy azonosító neve, melyekre a fels rész „menüib l” hivatkozhatunk. Például: Alapok
A fejezeteken belül a baloldali résznek megfelel en az alfejezet-címeket névvel megjelölt horgonnyal (NamedAnchor) láttam el (5. ábra), így a baloldali címekre kattintva, a szövegben a kiválasztott alfejezethez ugrunk.
horgony
5. ábra - a horgony alkalmazása A fenti oldalrészlet a tervez nézetb l származik, ahol jól látszik a horgony jele. Ez a jel a böngész ben való megjelenítéskor nem látható. A hivatkozási pontot (a fenti példában ez a „Programfej” második szint fejezetcímet jelenti) névvel kell ellátni, s a baloldali menüpontoknál erre a névre hivatkozunk: - Programfej
28
Az alfejezetet a szöveggel megegyez en „programfej”-nek neveztem el, s a tag segítségével hivatkoztam a névre. Minden fejezetet egy rövid szöveg vezet be, melyhez egy kis kép is tartozik. A .CSS állományban rögzítve van a kép és a szöveg egymáshoz viszonyított helyzete, s ennek megfelel en a kép mindig a szövegt l balra helyezkedik el. #content img,#contentalt img{ border:1px solid #fa9035; float:left; margin:10px 15px 6px; }
A 6. ábrán látható a kép és a szöveg elhelyezkedése:
6. ábra - kép és szöveg A fejezetekhez tartozó bevezet
a Word-ben megírt változatból hiányzik. A
weboldalon a tagolás szempontjából tartottam fontosnak ezt az utólag a tartalomhoz hozzáírt szöveget. A fejezetek f
címe és a fejezet nagyobb részeit jelöl
címek
egyforma bet mérettel rendelkeznek, els szint fejezetcímekként vannak definiálva (
). Így a f cím és az els alfejezet címének elválasztására alkalmas a közbeékelt bevezet szöveg. Az alfejezetek végén a kigy jtött fogalmakat és az adott részhez tartozó kérdéseket külön szövegdobozba helyeztem el úgy, mint azt a jegyzet nyomtatott verziójában is láthatjuk. Ezt részt definíciós lista segítségével oldottam meg:
29
Legfontosabb fogalmak:
Neumann-elvek, SISD
Kérdések, feladatok:
Milyen alkatrészek találhatók az alaplapon?
Hogyan csatlakoztathatjuk a b vít kártyákat?
Mi az el nye az USB csatolónak?
Mi jellemzi a FireWire portot?
Mit jelent az alaplap integráltsága?
Ennek a kódnak az eredménye a 7. ábrán látható:
7. ábra - lista a weboldalon A
tag a definíciós lista megadására szolgál. Az egyes listaelemek kezdetét a
tag jelzi, ez a definiált kifejezés, amelyhez leírás tartozik. A
tag az t megel z
tag-hez kapcsolódó meghatározást, definíciót tartalmazza. A definíciós lista segítségével alá- és fölérendelt fogalmak listáját készíthetjük el, amire a többi listatípus nem alkalmas. A weboldal „Algoritmus” cím fejezetében táblázatokat használtam az algoritmusleíró eszközök szimbólumainak
és
Dreamweaver táblázat-ikonjára (
) kattintva egyszer en beszúrható a weboldal
megfelel
értelmezésének
megjelenítésére.
A
helyére a táblázat. Megadható, hogy hány sorból és oszlopból álljon a
táblázat, milyen vastag legyen a kerete, legyen-e fejléce, stb… Utólagos módosításokat a „Properties” (tulajdonságok) ablakban (8. ábra) lehet elvégezni.
30
8. ábra - Properties ablak A táblázatokhoz tartozó HTML-kódot a Dreamweaver automatikusan elkészíti. A táblázatot a
tag-gel adjuk meg, ezután következhetnek a táblázat részeit definiáló és szabályozó elemek. Ha a
tag elmarad, akkor a böngész figyelmen kívül hagyja a táblázatra vonatkozó utasításokat. Paraméterként adhatjuk meg a keret vastagságát (), a cella fala és a cellába írt adatok közti távolságot pixelben (), a cellák közti távolságot (), a táblázat magasságát (), szélességét (<width>), az adatok cellán belüli igazítását (). A táblázat
hátterének
()
.GIF
vagy
.JPG
típusú
grafikus
fájlt
alkalmazhatunk. Az Internet Explorer esetében .BMP állományt is megadhatunk. Ha nem képet teszünk a háttérbe, akkor megadhatunk háttérszínt is a tag értékeként. A tag segítségével beállíthatjuk a kívánt színre a keretet is. Amennyiben van a táblázatnak fejléce, úgy a HTML-kódban a
és a
tagek között adhatjuk meg. Ugyanúgy viselkednek cellái, mint a táblázat többi cellája, a különbség csak annyi, hogy a fejléc tartalma félkövéren jelenik meg, és alapértelmezés szerint az elhelyezése középre igazított. Tartalmazhat különféle paramétereket, mint például
az
igazítást
(),
oszlopszélességet
(),
sormagasságot
() és hogy a szöveg sortörés nélkül jelenjen-e meg a cellában (<nowrap>). A táblázat egy sorát a
tag-gel vezetjük be. A soron belüli cellákat a
és a
tag-ek között kell definiálni. Néhány paraméterét állíthatjuk be: igazítás, háttérszín, keretszín. Az egy soron belüli cellákat a
és
tag-ek között adjuk meg. A fejlécnél megadott paraméterek nagyrészt itt is használhatók. Az algoritmus leíró eszközök egy-egy szimbólumát .JPG kiterjesztés
képként
mentettem el. A táblázat celláiba képet is szúrhatunk be az tag segítségével. Ezt alkalmaztam a folyamatábra és a struktogram szimbólumainak megjelenítésére:
31
A struktogram valamint a folyamatábra szimbólumait és azok leírását táblázatban készítettem el, melynek részletét a 9. ábrán tekinthetjük meg.
9. ábra - táblázat alkalmazása a honlapon Ezekben a táblázatokban 0 pixelre állítottam a keretvastagságot, mivel az eredeti célom az volt, hogy táblázat nélkül jelenítsem meg a szimbólumokat. A táblázat nélküli megoldás azonban azzal a hátránnyal járt, hogy a képek melletti szöveg a böngész ben történ
megjelenítéskor néhány helyen elcsúszott. Ezért táblázatba kényszerítve a
képeket, helyüket fixen tarthatjuk. Az „Algoritmus” cím fejezeten belül készítettem el az alábbi táblázatot is:
10. ábra - táblázat 32
A táblázat sorainak, oszlopainak számát és a keretvastagságot a táblázat ikonjának kiválasztása után megjelen
párbeszéd ablakban állítottam be, hátterének színét a
„Properties” ablakban állítottam be. A táblázat alapján elkészült HTML-kód részlete:
ALOGRITMUS KEZD
AKEZD
…
…
ALGORITMUS VÉGE
AVÉGE
…
A Dreamweaver és a sablonok használatával egyszer en készíthet mutatós weboldal. Egy-egy elem többféleképpen is létrehozható: vagy a menürendszer segítségével vagy az ikonok kiválasztásával vagy a HTML-kód beírásával. Könnyíti a munkákat, hogy a vizuálisan beillesztett objektumok elkészítésekor a program megírja a hozzá tartozó HTML-kódot is, valamint a tervez felület és a kód szinkronban vannak egymással. Ebb l láthatjuk, hogy a kód melyik részét kell módosítanunk szükség esetén.
4.3. A jegyzet weboldalának iskolai és otthoni használata A diákok csak a gyakorlati órákon kerülnek gépek közelébe az iskolában. Ezért a weboldal megtekintése, használata a gyakorlati órák keretében valósulhat meg. A programozás tanulása, gyakorlása során megnézhetik a tanulók a Pascal nyelvr l, az algoritmus leíró eszközökr l, de f leg a programozási tételekr l szóló fejezeteket. Az önálló munka, kisel adások tartása ösztönzi a tanulókat, ezért elképzelhet nek tartok olyan tanórát, ahol az els gyakorlati óra felében egy-egy tanuló vagy tanuló-csoport felkészül például egy-egy programozási tételb l, vagy tétel-részb l, készíthetnek hozzá mintafeladatokat és a többiek számára megoldandó – az adott tételhez kapcsolódó – feladatokat is. Az óra második felében elmondhatják a tanulók, csoportok azt a tananyag részt, amelyb l felkészültek. Mivel iskolánkban mindig két gyakorlati óra van egymás után, így a második órán a feladatok megoldása következhet. A tapasztalat azt
33
mutatja, hogy a tanulók egymás el adásaira fokozottabban koncentrálnak, és az osztálytársak által feladott feladatnak is szívesen látnak hozzá, egymást megel zve próbálják elkészíteni a programokat. Az algoritmus leíró eszközök gyakorlásánál is jól használható a weboldal, hiszen a leírt szimbólumokból könnyen összeállítható a program folyamatábrája, struktogramja, vagy átírható a program leíró nyelvre. Legális „puskaként” alkalmazható a gyakorló órákon, és a sikeres megoldás kedvet teremt az újabb, bonyolultabb feladatok elvégzéséhez is. Otthoni feladat lehet a weboldal egy-egy témakörének feldolgozása is – például kisel adás tartásához, de nemcsak a tartalma miatt használható a weboldal, hanem a HTML-kódok megtanulására is. Az érettségi követelmények között szerepel a HTML dokumentumok felépítésének, tag-jeinek ismerete, ezért iskolai vagy házi feladatként a weboldal egy-egy kódrészletét elemezhetik a diákok, s megpróbálhatnak hasonló lapot vagy lap-részletet készíteni kizárólag HTML utasítások megadásával. A jegyzet gyakorlati feladatainak megoldására szintén a gyakorlati órák nyújtanak lehet séget. Az alkalmazói programokat ismertet fejezet végén találunk egy hosszabb adatbázis-kezeléssel kapcsolatos feladatot. A feladat az interneten megtekinthet , nem kell a kinyomtatott jegyzetet a diákoknak magukkal vinni. A mai diákok nagy része inkább az internetet választja, mint a könyvet. Egyszer kézfeltartásos szavazással állapítottam meg, hogy a tanulók 90%-a inkább az interneten nézegetné a jegyzetet, mint nyomtatott formában. Talán a tételek önálló kidolgozásához is szívesebben használják az internetet, mivel a szövegek vágólapra helyezhet k, másolhatók, így nem kell újból beírni a megfelel részeket a tételekbe.
34
5. TESZTPROGRAM 5.1. A fejleszt környezet bemutatása – Delphi 5 Egy tesztprogram megírásához több szoftver is alkalmas. A program elkészítése el tt végiggondoltam néhány lehet séget. Például a Javascript-et is használhattam volna, melynek el nye, hogy a hozzá tartozó kód könnyen beágyazható a HTML-kódba. Mégis a Delphi-re esett választásom, mert úgy gondoltam, hogy egy fejlett grafikus környezetre készült programozási nyelv lehet ségeinek tárháza mégiscsak nagyobb, mint a Javascript-é. Tesztprogramomat így a Delphi 5 fejleszt környezetben készítettem. Igaz, a Borland cég a Delphi már újabb verzióit is kiadta, de az újabb szolgáltatások igénybevétele nélkül is színvonalas programok írhatók. A legújabb verzió, a Delphi 2006 ECO8 keretrendszerrel rendelkezik, és a vizuális komponens könyvtárat is továbbfejlesztették. A modellez eszközök integráltak, s ez a teljesítményt is nagymértékben megnöveli, megszünteti a monotonitást, valamint maximalizálja a kódolás hatékonyságát. Az Enterprise kiadás web-fejlesztési, többszint összeköttetési eszközöket, csapatszint
alkalmazás- és adatbázis-szerver
kommunikációs támogatást, hibakeresést,
továbbá forráskód-menedzsmentet kínál. [4] A Delphi programozási nyelv megjelenésének el zménye az volt, hogy a Microsoft megjelentette a VisualBasic fejleszt i környezetet, mely grafikus felülettel rendelkezett. Hogy a Borland cég se maradjon el a Microsoft-tól, elkészítették a Turbo Pascal fordítóprogram komponens alapú, vizuális fejleszt környezetét, amit Delphinek neveztek el. A Delphi 5 megjelenésének idejében a felmerült fejleszt i igényeknek tökéletesen megfelelt. Az adatbázis-kezelés, ügyfél-kiszolgáló típusú megoldások, többréteg alkalmazások, internetes vagy intranetes programok esetén hatékony program írható vele, s az ellen rizhet ség is jónak mondható. A Delphi 5-nek több különféle kiadása van: Az alapkiadás (Standard Edition) a programozással ismerked knek ajánlott. 8
A b vített kiadás (Professional Edition) a programozással komolyan foglalkozóknak készült. Az alapvet szolgáltatások mellett támogatja az adatbázisok programozását, tartalmaz küls
eszközöket is, valamint kib vített webkiszolgáló-támogatással is
rendelkezik. A teljes kiadást (Enterprise Edition) a professzionális alkalmazások fejleszt i használják. Ebben a verzióban már szerepel az SQL Links, amely közvetlen ügyfélkiszolgáló BDE9 kapcsolatokat tesz lehet vé, továbbá tartalmazza az ADO10 és az InterBase Express komponenseket is. Támogatja a többfelhasználós és a nemzetközi alkalmazások fejlesztését, és a háromréteg felépítést is. A Delphi az objektum-orientált programozást támogató vizuális fejleszt eszköz, melynek programozási nyelve az Object Pascal. Az objektum-orientált programozás az 1980-as évekt l vált egyre inkább elterjedtté. Több nyelv is lehet séget teremtett ennek a programozási filozófiának, azonban el kell különítenünk a tisztán objektum-orientált programozási nyelveket (pl. SmallTalk, Eiffel) azoktól, amelyekben a szokásos eljárás-orientált programozás az alapvet , és az objektum-orientált programozás csak egy új lehet ség (pl. ObjectPascal, C++). Egy nyelvet akkor tekintünk objektum-orientáltnak, ha adatabsztrakcióként támogatja az objektumok használatát; minden objektum hozzá van rendelve egy osztályhoz – objektum típushoz; az sosztály tulajdonságait öröklik az alosztályok; az objektumok üzenetekkel kommunikálnak egymással; támogatja a metódusok11 címének futásid alatti – dinamikus – meghatározását; s az objektum-orientált programozás f elveinek megfelel. Három f
elvet szoktunk kiemelni: az egységbezárást, az örökl dést és a
többalakúságot. Az egységbezárás azt jelenti, hogy az adatokat és a hozzájuk tartozó alprogramokat – metódusokat – egy egységként kezeljük, s ez az egység, mint objektum szerepel a programozásban. Az örökl dés során az sosztály minden tulajdonságát és metódusát megkapják a bel le származtatott alosztályok. Az örökl dés során az osztályok hierarchiáját egy irányított gráffal szemléltethetjük, melyben az alosztályoktól az
sosztályok felé mutat a kapcsolat iránya. Ha felfelé mozgunk a gráfban
általánosításról, ha lefelé, akkor specializációról beszélünk. Az alosztályok további 9
BDE: Borland Database Engine (Borland adatbázismotor) ADO: Microsoft ActiveX Data Objects, szintén egy adatbázismotor. 11 A metódusok hasonlítanak a függvényekhez, eljárásokhoz, de egy ún. Self paraméterrel is rendelkeznek. 10
36
tulajdonságokkal és eljárásokkal b víthet k, s t örökölt metódusai átírhatók. Ehhez kapcsolódik a többalakúság elve: bár a metódusok neve ugyanaz marad, más és más lesz a szerepük. A Delphire a komponens-alapú programozás jellemz . A vizuális környezetben az alkalmazások grafikusan készíthet k el, tehát különféle el re gyártott komponensek rlapra – formra – helyezésével egyszer en, gyorsan és látványosan írhatjuk meg programjainkat. Rengeteg el re elkészített komponens közül válogathatunk, mégis el fordulhat, hogy céljainknak egyik sem felel meg. Ez az eset is kezelhet : lehet ségünk van saját komponenseket írni. Általában csak az osztályhierarchia utolsó elemeit (levélelemeit) használjuk az új komponensek létrehozásakor, de az általunk írt osztályokból is származtathatunk további osztályokat [4]. A komponensek két nagy osztályba sorolhatók: vizuális12 és nem vizuális komponensek csoportjába. A vizuális komponensek egy-egy példányát – ezt hívjuk objektumnak – tervezési id ben elhelyezzük a formon, s futásid ben ennek megfelel en jelennek majd meg. A nem vizuális komponensek tervezési id ben kis ikonként vannak jelen a formon. Futásid ben gyakran párbeszédablak (megnyitás, mentés, nyomtatás, stb…) formájában hívhatók el . Az el re elkészített komponenseket csoportokba gy jtötték és a komponens-palettán egy-egy fülre kattintva érhetjük el ket. A leggyakrabban alkalmazott komponensek a Standard és az Additional fülön található „épít elemek” közül kerülnek ki: gomb (button), címke (label), szövegbeviteli mez k (edit, memo, richedit), listák (listbox, combobox), választógomb (radiobutton), kép (image), stb… Egy Delphi-alkalmazás több fájlból tev dik össze. Mivel egy Delphi-ben megírt program moduláris struktúrájú, így több egységb l (unitból) és egy f programból áll. A f programot projektállománynak (*.DPR) nevezzük, szerepe megegyezik a Pascalban készült f program szerepével. A formon elhelyezett komponensek elhelyezését, méretét és egyéb tulajdonságait, melyek a vizuális megjelenést írják le, az rlaptervek (*.DFM) tartalmazzák. Magát a programkódot PAS-fájlokba mentjük el. Fordításkor a PAS egységekb l DCU állományok képz dnek, programszerkesztéskor pedig a DFM és DCU párok az EXE-fájl részeivé válnak. A futtatható állományhoz a küls er források
12
A VCL (Visual Component Library / Vizuális komponenskönyvtár) komponensosztályokat és más általánosabb célú osztályokat és kivételeket tartalmaz. 37
is hozzátartoznak, mint például az alkalmazás ikonja, képek, súgó, vagy a saját rajzolású kurzorformák.
5.2. A program bemutatása Az írásbeli érettségi tesztfeladatainak összeállításánál segítségül vettem a 2005-ben az érettségihez kiadott Módszertani útmutatót, melyben közép és emelt szinten 3-3 feladatsort találunk. Ezeket és ezekhez hasonló kérdéseket írtam programomba, melyek tesztek formájában ellen rzik a tanuló tudását. A kérdések sorának b vítésére is lehet séget hagytam a programon belül, melyet a tanár végezhet el a megfelel kérdések felvitelével.
5.2.1. Programterv Az érettségiz
korosztály többsége szívesebben használja a számítógépet tanulás
céljából, mint a könyveket. Erre a megfigyelésre támaszkodva döntöttem a tesztprogram elkészítése mellett, hiszen egy ilyen alkalmazást nagyobb valószín séggel indítanak el, minthogy el vegyenek egy köteg papírt, amit ráadásul még utólag ki is kell javítani a megoldókulcs alapján. A program használata egyszer , kényelmes – tanárnak és diáknak egyaránt – az értékel funkció beépítésével. Többször is meg lehet oldani a feladatokat, s t mindig más sorrendben kapjuk a kérdéseket, nem úgy, mint egy tesztkönyvnél például. A programban szerettem volna megvalósítani a tesztek mentésének, nyomtatásának, megnyitásának és kiértékelésének funkcióját. Ezen funkciók megírása az állományok alkalmazásával oldható meg legkézenfekv bben. Egy-egy tesztsort szöveges fájlként a legegyszer bb elmenteni, illetve kinyomtatni. Az elképzeléseim tükrében alakult programszerkezetet a 11. ábrán tekinthetjük meg:
38
11. ábra - programszerkezet
A nyitóképerny b l elérhetünk egy tájékoztatót, mely a program lehet ségeit mutatja be röviden, továbbá elindítható a f program, illetve a kilépésre is van mód. A f program menürendszerében kiválaszthatjuk, hogy melyik témakörben szeretnénk teszteket megoldani, illetve beállíthatjuk, hogy hány kérdésb l álljon a tesztsor. Az egyes válaszok után a diákok azonnal láthatják, hogy helyesen válaszoltak-e. Ezzel az azonnali visszacsatolással a tanulás folyamata segíthet . Az egyes feladatsorok ki is nyomtathatók. Miután az adott számú kérdésre válaszolt a tanuló, az Eredmény menüpont kiválasztásával megtekintheti az összeredményét. A „dolgozat-módban” készített és elmentett tesztek megnyitására és értékeltetésére is itt nyílik lehet ség. Amennyiben további kérdéseket is szeretnénk a feladatsorba illeszteni, az Új kérdések menüpontban ezt megtehetjük. Dolgozatírás esetén a tanuló nevének begépelése után oldhatja meg a feladatokat, majd egy fájlban a tanár által elérhet
helyre menti. Az itt összegy lt teszteket a
megnyithatjuk, majd ezeket a program kiértékeli, így a javítás, osztályozás egyszer en
39
megoldható. Dolgozatírás alatt a program nem értékeli ki a válaszokat, így az esetleges destruktív hatásoktól mentesül a tanuló. Számonkérésnél az alábbiak (12. ábra) szerint módosul a program szerkezete, a menük elérhet sége:
12. ábra - dolgozat mód programszerkezete
5.2.2. Fejleszt i dokumentáció A program minden ablakán látható, hogy a keret fels részében a címt l balra egy ikon látható:
.
Delphi-ben saját magunk is készíthetünk programunkhoz
egyedi ikont. A Tools/Image Editor menüpontban többféle állományt hozhatunk létre, többek között .ICO kiterjesztés ikonfájlt is. A .RES fájlok er forrásfájlt jelent, ami tulajdonképpen a projekthez tartozó bináris állomány. Ez a fájl is tartalmazhatja a projekt ikonját. A képszerkeszt vel készíthetünk bitkép- (.BMP) és kurzorfájlokat (.CUR) is. A rajzolóprogram segítségével kétféle ikonképet készíthetünk, 16×16 pixeles kisméret ikont, vagy hagyományos nagyságú 32×32-es ábrát. Az ikon elkészíthet 2 – azaz fekete-fehér – vagy 16 színnel. Programom ikonját .ICO-fájlként hoztam létre. Az ikonkép megalkotása után a Project/Options… menüpontban hozzá kell rendelni az alkalmazáshoz az ikont az Application fülön belül (13. ábra).
40
13. ábra - ikon alkalmazása
A program f
formja is ezen az ablakon – a Forms fülön – állítható be. Az
alkalmazásból csak a f
rlap bezárása után léphetünk ki. Programomban a közvetlenül
indítás után megjelen
ablakot választottam f formnak azért, hogy a felhasználói
módok közötti váltás a programból való ki- és újra-belépés nélkül legyen megvalósítható. Szintén ugyanitt állítható be, hogy a mely formok jöjjenek létre automatikusan (auto-create), s melyek ne. Az automatikusan létrehozott formok a program indításának pillanatában létrejönnek és a program bezárásáig jelen vannak a memóriában akkor is, ha éppen nem láthatók. A tesztprogram ablakai ilyen típusú formok. A program 5 formból áll, s a formok közül az értékel ablak típusa StayOnTop, azaz, minden form fölé kerül aktivizálódásakor, s addig ott marad, amíg be nem zárjuk. A többi ablak ún. Normal típusú. A kérdések felviteléhez készítettem egy formot, melynek segítségével egyszer en megadhatók a témák tesztkérdései. A kérdéseket, válaszokat és a helyes válasz sorszámát fejezetenként egy-egy .DAT állományban mentettem el. A Pascal nyelv támogatja a fájlkezelést. A file kulcsszó egy típusazonosító, mint például a record vagy az array. Háromféle állományt hozhatunk létre: •
A file kulcsszót alkalmazhatjuk új típus definiálására, s az így kapott típussal új változókat adhatunk meg. Ebben az esetben tipizált fájlokkal dolgozunk.
•
Lehet ség van arra is, hogy a file kulcsszót az adattípus feltüntetése nélkül használjuk. Így típus nélküli fájlokat készíthetünk. Általában akkor használjuk a 41
típus nélküli fájlokat, amikor nem ismerjük az állomány pontos felépítését, csak azt tudjuk, hogy hány bájtot mozgatunk, vagy gyors adatmozgatásra van szükségünk. •
A szöveges fájlok ASCII-karaktereket tartalmaznak, ekkor a TextFile típust alkalmazhatjuk, melyet a System unit ír le.
Az alábbiakban szeretném kiemelni azokat a kódrészleteket, melyek programozástechnikailag érdekesek, és amelyek a programozási nyelv adta sajátosságokat tükrözik. Programomban a tipizált fájlokat választottam, mivel a fájlok szerkezete egyértelm en meghatározható. Az állományok rekordokat tartalmaznak, s ezeket a rekordokat el ször típusként definiáltam a formhoz tartozó unit interface13 részében. A rekord mez i a kérdés, és a négy válasz karakterlánc típusú, valamint a helyes válasz sorszáma byte típusú változó. type kerdes1rek=record kerdes:string[100]; valasz1,valasz2,valasz3,valasz4:string[100]; helyes:byte; end;
A típus deklarálása után a tipizált fájlok logikai nevének és a rekord típusú változók megadása következett a változók sorában. f1:file of kerdes1rek; kerdes1:kerdes1rek;
A form OnCreate eseményében meg kell vizsgálni, hogy a szükséges fájlok létezneke, ha nem, akkor létre kell hozni azokat. Mivel a fizikai fájllal szeretnék dolgozni, ezért a fájl logikai nevét és a fizikai fájlt össze kell rendelnem. Ezt az ASSIGN eljárással tehetjük meg. Amennyiben még nem létezik a fájl, egy üres fájlt kell létrehozni a REWRITE utasítással, ami lehet vé teszi a fájlba történ írást, és a fájlmutatót nullára állítja.
13
Egy egység (unit) interface részében (illeszt rész) adjuk meg a szükséges unitokat, és deklarációkat. 42
if tema=1 then begin assignfile(f1,'kerdesek1.dat'); if not fileexists('kerdesek1.dat') then begin rewrite(f1); closefile(f1); end; end;
Az egység implementation14 részében a „kérdés felvitele” feliratú gombhoz tartozó OnClick eseményben írtam meg a fájlok kezelésére vonatkozó utasításokat. El ször a kerdes1 nev rekordot töltöttem fel adatokkal. A szövegbeviteli mez k (edit1–edit5) text
tulajdonságát
a
megfelel
rekordmez nek
feleltettem
meg,
továbbá
a
rádiógombokat összefogó radiogroup1 elnevezés komponens itemindex tulajdonsága jelzi a kiválasztott rádiógomb sorszámát. Ha valamelyik mez nincs kitöltve, hibaüzenet jelenik meg. Kétféle hibaüzenetet készítettem: az egyik a szöveg (kérdés és válaszok) hiányosságára utal, a másik pedig arra, hogy nincs bejelölve a helyes válasz. Deklaráltam egy mezo nev , tedit típusú lokális változót, melyet a szövegbeviteli mez k megkeresésére használtam fel. Amennyiben ez a változó üres szöveget tartalmazott, akkor a messagebox segítségével egy modális15 párbeszédablak jelenik meg, mely magyar nyelven tartalmazza a címsort is. A messagebox utasítás els paramétere tartalmazza a megjeleníteni kívánt szöveget, a második paramétere a címsort jelenti, a harmadik pedig a megjelenítés típusára vonatkozik. Programomban ezen a helyen a 16-os számot látjuk, mely a
ikont jeleníti meg a párbeszédablakon.
Többféle típust hozhatunk létre, különféle ikonokkal. Például ha 0-t írunk a harmadik paraméter helyére, akkor nem lesz ikonja az ablaknak. Ha 32-t írunk, akkor kérd jel, ha 48-at, akkor felkiáltójel jelenik meg. A messagebox el nyeihez sorolható még, hogy mindig igazodik a Windows régiójához, így magyar nyelv operációs rendszer esetén magyarul jelennek meg a gombfeliratok, s t a fejléc is tetszés szerint testre szabható.
14
A unit implementation (kifejt ) részében kerül sor az eljárások, függvények megírására. A modális ablakok megjelenésükt l bezárásukig uralják az alkalmazást. Amíg nem zárjuk be, addig a felhasználó nem használhat más ablakot.
15
43
A másik hibaüzenet is hasonló módon készült, csak az ablakban megjelen szöveget aktualizáltam a problémára. A hiba tudomásul vétele után vagy az üres mez re, vagy rádiógombokra kerül a fókusz. for i:=1 to 5 do begin mezo:=findcomponent('edit'+inttostr(i)) as tedit; if mezo.text='' then begin application.messagebox(pchar('Hiányos szöveg!'), pchar('Hiba'),16); mezo.setfocus; exit; end; end; if radiogroup1.itemindex<0 then begin application.messagebox(pchar('A helyes válasz sorszáma nincs kiválasztva!'),pchar('Hiba'),16); radiogroup1.setfocus; end;
A RESET utasítás segítségével már meglév fájlt nyitunk meg írásra és olvasásra, és a mutatót 0-ra állítja. A mutatót az utolsó rekordra kell állítanunk, hogy további kérdéseket vehessünk fel. Ezt a SEEK eljárással tehetjük meg, ahol el ször a fájl logikai nevét, majd a pozíciót adjuk meg. Az utolsó rekordot pozícióját megkapjuk, ha lekérdezzük a fájl méretét, azaz rekordjainak számát a FILESIZE függvénnyel. Ezután a WRITE utasítással a kerdes1 változóba felvett adatokat beírjuk a fájlba. A feldolgozás végén a megnyitott állományokat le kell zárni. if tema=1 then begin kerdes1.kerdes:=edit1.text; kerdes1.valasz1:=edit2.text; kerdes1.valasz2:=edit3.text; kerdes1.valasz3:=edit4.text; kerdes1.valasz4:=edit5.text; kerdes1.helyes:=radiogroup1.itemindex+1; reset(f1); seek(f1,filesize(f1)); write(f1,kerdes1); 44
form az a hely, ahol kipróbálhatjuk tudásunkat. A kérdések
megjelenítése fejezetenként véletlenszer en történik. Amikor kiválasztunk egy témát, rögtön megjelenik az els
kérdés a hozzátartozó válaszokkal. Egy h nev
halmazt
deklaráltam (h:set of byte;), melyben a már feltett kérdések sorszámát helyeztem el, így mindig olyan kérdéseket tehet fel a program, amelyek még nem szerepeltek. Egy-egy változó figyeli a fejezetekhez tartozó kérdések darabszámát, s témához tartozó kérdésszámnak megfelel en véletlenszer en választja a kérdést. Majd a kiválasztott sorszámot elhelyezi a h nev halmazba. h:=[]; r:=random(hw); db:=1; h:=h+[r];
Ezt követ en a program megnyitja írásra és olvasásra a megfelel fájlt, a SEEK eljárással a kérdés sorszámának (r változó) megfelel helyre állítja a rekordmutatót, és a szövegbeviteli mez kbe írja a rekordhoz tartozó kérdést és a 4 választ. reset(f1); seek(f1,r); read(f1,kerdes1); edit1.text:= kerdes1.kerdes; edit2.text:=kerdes1.valasz1; edit3.text:=kerdes1.valasz2; edit4.text:=kerdes1.valasz3; edit5.text:=kerdes1.valasz4;
Majd a felhasználó kijelöl egy rádiógombot, és rekord helyes nev
mez jének
értékével összehasonlítva kiírja a szoftver, hogy a válasz jó volt-e vagy sem. Az ellen rzéshez egy eljárást készítettem, melynek segítségével a programkód rövidebb lett. Amennyiben a tanuló jó választ jelölt be, megjelenik egy felirat (label komponens) „Helyes válasz” szöveggel, ellenkez
esetben „Rossz válasz” figyelmeztetést
olvashatunk. Bevezettem egy jo és egy rossz nev változót is, melyeknek értékét eggyel növeli a program, ha jó, illetve ha rossz választ adunk meg.
45
A „Következ kérdés” feliratú gombra kattintva eggyel n az aktuális kérdés-sorszám (label7) az ablak bal fels részén. Amennyiben ez a szám a / jel el tti számmal – tehát az összes kérdés számával (label5) – megegyezik, akkor már nem generál több kérdést a program, nem lehet rákattintani a gombra. if (strtoint(label7.caption)<strtoint(label5.Caption)) then begin repeat r:=random(hw); until not (r in h);
Természetesen ebben az eljárásban is ki kell olvasni a fájlból a kérdést és a válaszokat, melynek kódolása a feljebb írtakhoz hasonlóan történik. A teljesítményt diagramon nézhetjük meg egy másik ablakban. A diagram a jo és rossz nev változókat használja fel a szemléltetéshez: form4.series1.Clear; with form4.series1 do Begin Add( jo, 'helyes válasz' , clGreen ) ; Add( rossz, 'rossz válasz', clRed ) ; end;
A diagramon jobb egérgombbal kattintva megjelenik egy felugró menü, melynek Edit Chart… menüjébe lépve tetsz legesen szerkeszthetjük az ábrát. A Chart fület választva megadhatjuk, hogy milyen típusú diagramot szeretnénk – én a tortaformát választottam –, továbbá milyen feliratok, címkék jelenjenek meg, s ezeken kívül még számos megjelenésre vonatkozó beállítást adhatunk meg. A megoldott feladatsor kinyomtatására is van lehet ség. Egy szoveg nev tömböt deklaráltam, mely karakterláncokat tartalmaz. Minden egyes válaszadásnál a tombfeltolt eljárás feltölti a szoveg tömböt a kérdéssel, válaszokkal, és a bejelölt
válasz sorszámával. A tömbindex (i) kezd értéke 1, melyet a témakör kiválasztásánál vesz fel. Minden válaszadásnál 7-tel n az i értéke, mivel egyszerre 7 karakterlánc kerül bele. szoveg[i]:=label7.caption+'.'+edit1.text; szoveg[i+1]:='a) '+edit2.text;
A nyomtatás során a nyomtat nev , textfile típusú változót rendeli hozzá a nyomtatóhoz a program az ASSIGNPRN eljárás segítségével, majd az el z leg feltöltött szoveg tömb tartalmát a nyomtatóra küldi. assignprn(nyomtat); rewrite(nyomtat); for k:=1 to i+10 do writeln(nyomtat,szoveg[k]); closefile(nyomtat);
Dolgozat-módban megjelenik egy új szövegbeviteli komponens, melynek tartalma – a diák neve – a form címsorába is bekerül, s a mentés során a fájlban tárolódik. A fájl mentése során a szöveges állományba kerül a jó és a rossz válaszok száma is, mindig az utolsó két sorban. Innen tudja a program kiolvasni az értékeket, melyet a diagram készítésénél fel is használ. A diagram mellett egy memo komponensben megjelenik az egész teszt-feladatsor. A memo komponens hosszabb szöveg tárolására alkalmas szövegbeviteli mez . Ha a memo komponensnek több sora van, mint amennyi a formon kijelölt területen elfér, hozzáadható vízszintes és/vagy függ leges görget sáv is. Mivel a feladatsor általában minimum 10 kérdésb l áll, ezért fontosnak találtam vertikális görget sáv hozzáadását a szövegmez höz, mely csak szükség esetén jelenik meg. A fájl megnyitása során tartalma ide kerül. o:=opendialog1.FileName; form4.Memo1.Lines.LoadFromFile(o); maxsor:=form4.memo1.Lines.count-1; jov:=strtoint(copy(form4.memo1.lines[maxsor2],19,length(form4.memo1.lines[maxsor-2])-18)); rosszv:=strtoint(copy(form4.memo1.lines[maxsor1],22,length(form4.memo1.lines[maxsor-1])-21));
A jov és rosszv változók tárolják a jó és rossz válaszok számát, amely alapján a diagram elkészül. A tesztkonfigurációm otthoni – hálózat nélküli – használatra egy 1,2 GHz-es Intel Celeron processzorral, 192 MB RAM memóriával, Matsonic alaplappal, Tornado RIVA 47
TNT2 videokártyával, IDE-CD R/RW 4×4×32 CD-íróval, HP LaserJet5L típusú nyomtatóval felszerelt számítógép volt. A monitor 1024×768 felbontással üzemelt. Az alkalmazást WindowsXP rendszeren próbáltam ki. Az iskolában a hálózati kapcsolattal rendelkez
teremben az alábbi hardver- és
szoftver-eszközökkel rendelkeztünk a program használatakor: 3GHz-es Intel P4 processzor, 512 MB DDR RAM memória , 80 GB SATA HDD, Asus P4P800 Intel chipset, továbbá a 17″-os CRT monitorok 1024×768-as felbontással, 85Hz-es képfrissítési frekvenciával m ködnek. A számítógépek 10Mbit-es hálózatba vannak kapcsolva. WindowsXP operációs rendszer alatt futtattuk a programot. Mindkét helyszínen megfelel en m ködött a program.
5.2.3. Felhasználói dokumentáció A bemutatandó tesztprogram nem igényel nagy teljesítmény számítógépet. Ma már olcsón vásárolhatunk Intel Pentium vagy Celeron processzort, így minimális igényként ezt jelölöm meg, bár valószín leg egy 80486-os gépen is futna a program. A processzor órajele néhány száz MHz-t l kezdve alkalmasnak mondható az alkalmazás futtatására. Memóriaminimumnak 128 MB RAM-ot vehetünk, bár már egy olcsó konfigurációban is ennél több memóriát találunk. Videokártyából (SVGA) szintén megfelel egy olcsóbb fajta is, hiszen a képi megjelenítés nem hangsúlyos része a programnak. Az ajánlott felbontás 1024×768. Feltétlenül szükséges egy CD-ROM meghajtó, mert a tesztprogramot CD adathordozóra mentettem. Amennyiben a nyomtatási funkciót is szeretnénk igénybe venni, nem árt egy bármilyen típusú nyomtató beszerzése sem. A program telepítéséhez és megfelel használatához 10 MB szabad tárhely kívánatos a merevlemezen. A szoftver-igények is szerények: operációs rendszerként a Win95 megjelenése óta kiadott Windows-verziók használhatók. Amennyiben iskolai órán használjuk a programot, javasolt a hálózati környezet: például, a számonkérések során a tanár által elérhet helyre történ mentések biztosítására. A nyitó képerny n (14. ábra) 4 rádiógomb közül választhat a felhasználó. A rádiógombok a RadioGroup komponenssel vannak összefogva, hogy a 4 lehet ség közül mindig csak egyet tudjunk kiválasztani. Két módban futtathatjuk a programot,
48
tanuló- vagy dolgozat-módban. Egy rövid tájékoztatót is olvashatunk az alkalmazás m ködésér l, valamint egy Kilépés gomb segítségével be is zárhatjuk az alkalmazást.
14. ábra - a program nyitólapja
Ha a felhasználó gyakorló módban indítja el a programot, akkor rögtön abba az ablakba jut, ahol el is kezdheti a tesztek megoldását (15. ábra). A „fejezetek” menüben 7 témakör közül választhat: hardver, szoftver, informatikai alapok, hálózat, rendszeradminisztrációs feladatok, felhasználói programok és programozás.
15. ábra - gyakorlás a programmal
49
Látható, hogy szinte pontosan a III. fejezetben ismertetett jegyzetem fejezetcímeivel találkozhatunk itt is, egyedül a programozás több fejezetét vontam össze egy kérdéscsoportba. Minden fejezetet feltöltöttem néhány kérdéssel, így a program el zetes feltöltési munkák nélkül is azonnal használható. A témakör kiválasztása után megadhatjuk, hogy hány kérdést szeretnénk egy körben megoldani. El re megadott értékek (10, 20, 30) közül választhatunk, vagy egyéb számot is megadhatunk. Ebben az esetben egy párbeszédablak jelenik meg (16. ábra), és a fejezett l függ en azt is láthatjuk, hogy összesen mennyi kérdést tartalmaz a témakör. Ha nem adunk meg kérdésszámot, akkor az összes tesztkérdésen végigmehetünk.
16. ábra - beállítási lehet ség
Miután a fejezetet kiválasztottuk és a kérdések számát is beállítottuk, elkezd dhet a munka. A kérdés fölött láthatjuk, hogy hány kérdést válaszoltunk már meg. Amint a négy választási lehet ség közül az egyiket bejelöltük, az ablak alján rögtön megjelenik, hogy választásunk helyes volt-e vagy sem (17. ábra).
17. ábra - a válasz azonnali kiértékelése
Munkánk
eredményességét
akármikor
megtekinthetjük,
ha
az
„eredmény”
menüpontra kattintunk. Új ablakban (18. ábra) egy tortadiagrammal szemléltetve jelenik meg a helyes és helytelen válaszok száma és aránya.
50
18. ábra - az eredmény diagramon
A megoldott tesztsorozat elmenthet és kinyomtatható. Amennyiben új kérdéseket szeretnénk egy-egy fejezethez hozzáadni, akkor az „új kérdések felvitele” menüpontot kell választanunk. A témát a menüponton belül, de a megjelen új ablakban (19. ábra) is megadhatjuk, megváltoztathatjuk. A kérdés és a válaszok szövegének bevitele után be kell jelölni a helyes választ is. Ha véletlenül valamit elfelejtettünk beírni, a „kérdés felvitele” feliratú gomb megnyomása után hibaüzenetet kapunk, s pótolhatjuk a hiányosságot.
19. ábra - új kérdések felvétele
51
Ha a tanulók dolgozatot írnak, be kell gépelniük nevüket is, hogy az értékelésnél az azonosítás megtörténhessen. A megjelen ablak látható a 20. ábrán.
20. ábra - a program dolgozat-módban
Dolgozatírás közben csak 5 menüpont érhet
el, és a tanuló nem kap azonnali
visszajelzést válaszának helyességér l. Értékelésnél a tanár nyithatja meg a fájlt, s azonnal láthatja is a teszt mellett a diagramot (21. ábra), ahol %-ban is megjelenik a tanuló eredménye. A bal oldali részen az alsó sorok mutatják a tesztet készít nevét, valamint jó és rossz válaszainak számát.
21. ábra - a dolgozat értékeltetése
52
6. A SEGÉDESZKÖZÖK ÉRTÉKELÉSE A tanulók többsége szívesen forgatta jegyzetem nyomtatott formáját, hasznosnak tartották, mivel a témakörök önálló összegy jtése több könyv, internetes oldalak, egyéb dokumentumok alapján nehéz lett volna számukra. A mellékletben található kérd ívet töltettem ki két végz s osztályommal – 40 f vel – a jegyzet használhatóságával kapcsolatban. A kérd ívek értékelése után a következ eredményeket kaptam (22. ábra):
Kérd ív elemzés 5
4,675 4,05
4,15
4,525
4,35
4,1
4,375
pontozás
4 2,575
3 2 1 0 1
2
3
4
5
6
7
8
kérdések sorszám a
22. ábra - az elemzés eredménye diagramon
A kérd ív kérdései pozitív módon kérdeznek rá a jegyzet használhatóságára, ezért a pontozásnál az adott „osztályzat” és a jegyzet megfelel sége egymással egyenes arányban változik. A kérd ív alapján úgy t nik, a tanulók örülnek a jegyzet meglétének, hasznosnak tartják tanulmányaikhoz. Fontosnak érzik a tananyag feldolgozását segít kérdéseket, feladatokat is. Néhány esetben nehezen érthet nek véleményezték a jegyzet szövegét, azonban ezek a diákok jó pontot adtak a kérdések, feladatok szükségességére rámutató kérdésre. Valószín leg k nehezebben tanulnak önállóan, eredményesebben sajátítják el a tanulnivalókat, ha támpontot kapnak a lényeg kiemeléséhez. A legrosszabb eredményt az 5. kérdés „érte el”. Ez azzal magyarázható, hogy diákjaink lelkesedése legfeljebb a kötelez tankönyvekig, jegyzetekig terjed, ezen felül kevés tanuló veszi a fáradságot újabb szakirodalom áttanulmányozására. A 9. kérdésre nagyon kevesen írtak értékelhet
választ. Ketten említették, hogy
szívesen vennének minden fejezethez többféle feladatból álló tudáspróbát, néhányan
53
pedig rövid összefoglalót hiányoltak az egyes részeknél. Egy tanuló annyit írt megjegyzés gyanánt, hogy minden évben jó lett volna egy használható tankönyv informatikából. A kérd ív elemzés során gy jtött tapasztalatok alapján gondoltam végig, hogy mely feladatokat kell a jöv ben elvégeznem. Ezeket a következ fejezetrészben vázolom fel. A jegyzet weboldalas kivitele közelebb állt a diákokhoz a nyomtatott formánál. Megjelenését fiatalosnak ítélték. Menürendszerét átláthatónak nevezték, és könnyen eligazodtak a honlapon. Otthoni használhatóság szempontjából – akik rendelkeznek otthon internet-eléréssel – jobbnak tartották, mint a kinyomtatott változatot. Különösebb véleményt nem fogalmaztak meg a weboldallal kapcsolatban. A tesztprogram kipróbálására kevesebb id jutott, de a tapasztalatok azt mutatták, hogy a diákok pozitívan viszonyultak a szoftverhez. A tanulók életviteléb l adódóan a számítógépen alkalmazható, nézhet
alkalmazásokat jobban kedvelik, mint a
könyveket. Az általam tanított csoportokkal folytatott beszélgetések alapján többféle vélemény hangzott el. A tanulók egyszer nek találták a program felépítését, gyorsan átlátták a szerkezetét, a menükben eligazodtak. Szinte kivétel nélkül jónak tartották a diákok, hogy a válaszadás után megjelenik egy felirat, hogy válaszuk jó vagy rossz volt. A diagrammal szemléltetett eredmény általában tetszett, bár néhányan azt tartották volna jónak, ha csak a feladatsor elvégzése után lenne megtekinthet ez az ábra. A mentési, nyomtatási lehet séget fontosnak ítélték meg, de hiányolták az egész kitöltetlen tesztsor nyomtatási lehet ségét. Általában véve hasznosnak érezték a programot, f leg a kérdések b vítésének lehet ségét emelték ki ebb l a szempontból pozitív ténynek.
54
7. ÖSSZEFOGLALÁS Úgy érzem, célkit zéseimnek többségében eleget tettem, ezt bizonyítják az el z fejezetben megfogalmazott értékelések, észrevételek is. Diákjaim pozitív hozzáállása biztató számomra, hiszen az els dleges cél az
támogatásuk, megsegítésük. Bár az idei
év csak a segédeszközök próbája volt, bízom benne, hogy a jöv ben a továbbcsiszolt alkalmazásokkal még könnyedebben megy majd az érettségire való felkészülés. E diplomadolgozat keretében bemutatott tanulási segédeszközök els sorban az írásbeli és szóbeli érettségi vizsga elméleti részét hivatottak segíteni, ezért mindenképpen szükségesnek látom egy olyan jegyzet elkészítését, mely a f hangsúlyt a gyakorlati feladatokra helyezi. Ezzel kapcsolatban terveim között szerepel egy magyarázatokkal, példákkal kiegészített feladatgy jtemény elkészítése, amely természetesen az érettségi feladattípusoknak megfelel feladatokat tartalmaz. Ehhez a könyvecskéhez egy CD is tartozna, amire a feladatok megoldása kerülne. Ezeken kívül az itt bemutatott jegyzethez készülne egy munkafüzet, hogy a tananyag feldolgozását változatos feladatok segítsék. Természetesen ezzel a feladatsorral a weboldal is b vülne. Plusz lehet ségként lennének olyan feladatsorok, melyeknek megoldását a szaktanár által megadott e-mail-címre küldhetnék a tanulók a weboldalon keresztül. Célom, hogy az érettségire készül fiatalok a lehet legtöbb segítséget, motivációt kapják a tanuláshoz mind az elméleti, mind a gyakorlati téren.
55
Irodalomjegyzék [1] C. Grannell – T. Marks – G. McLachlan – M. Stephens – J. Turner : Dreamweaver MX [2] Kozma Béla: Pedagógia Comenius 2001 [3] Báthory Zoltán: Tanulók, iskolák, különbségek OKKER 1997 [4] Marco Cantu: Delphi 5 – Mesteri szinten Kiskapu 2000 [5] Devecz F. – Jónás K. – Juhász T. – Kévés R. – Reményi Z. – Siegler G. – Takács B.: Irány az ECDL, a középszint érettségi! Nemzeti TK 2004 [6] Magyar Katolikus Rádió Életrevaló c. m sora 2007.02.23. [7] Fodor Gábor Antal: Ismerkedés a kiadvány-szerkesztéssel Nemzeti TK 1999
56
1. Melléklet - értékel kérd ív Kedves diákok! Az alábbi tesztet tapasztalataitok alapján töltsétek ki a jegyzetr l, melyet az informatika érettségihez való felkészüléshez kaptatok. A kérdések megválaszolása egy 1..5 skálán történik: amennyiben válaszotok er s igen, jelöljétek meg az 5-höz tartozó oszlopot ×-szel, ha kevésbé értetek egyet a kérdéssel, úgy alacsonyabb számot jelöljetek meg!
1
Kérdések:
1.
2
(egyáltalán
(nem
nem)
igazán)
3 (talán)
4 (nagyjá-
5 (igen)
ból)
Hasznosnak tartod a jegyzetet az érettségire való készülésben?
2.
Érthet a tananyag szövege?
3.
A fogalmak kigy jtése segíti a tanulást?
4.
Az egyes részek mellett található kérdések segítik a szöveg feldolgozását, megtanulását?
5.
A szóbeli vizsgára való készülést más
forrásokkal
is
kiegészíted
(tankönyvek, weboldalak)? 6.
A
jegyzet
felépítése
követhet ,
átlátható? 7.
A tananyag tagolása megfelel ?
8.
Az
ismétl
kérdések,
feladatok
száma megfelel ? 9.
Egyéb megjegyzések a jegyzettel kapcsolatban:
57
Ábrajegyzék 1. ábra - részlet a jegyzetb l............................................................................................ 18 2. ábra - kezd oldal a weben ................................................................................................ 24 3. ábra - a weboldal felépítése ......................................................................................... 25 4. ábra - menürendszer............................................................................................................... 28 5. ábra - a horgony alkalmazása ......................................................................................... 28 6. ábra - kép és szöveg ............................................................................................................ 29 7. ábra - lista a weboldalon ................................................................................................ 30 8. ábra - Properties ablak ..................................................................................................... 31 9. ábra - táblázat alkalmazása a honlapon.................................................................. 32 10. ábra - táblázat...................................................................................................................... 32 11. ábra - programszerkezet................................................................................................... 39 12. ábra - dolgozat mód programszerkezete.................................................................. 40 13. ábra - ikon alkalmazása................................................................................................... 41 14. ábra - a program nyitólapja ......................................................................................... 49 15. ábra - gyakorlás a programmal..................................................................................... 49 16. ábra - beállítási lehet ség ......................................................................................... 50 17. ábra - a válasz azonnali kiértékelése.................................................................. 50 18. ábra - az eredmény diagramon ....................................................................................... 51 19. ábra - új kérdések felvétele ....................................................................................... 51 20. ábra - a program dolgozat-módban ............................................................................. 52 21. ábra - a dolgozat értékeltetése................................................................................ 52 22. ábra - az elemzés eredménye diagramon.................................................................. 53
58
NYILATKOZAT
Alulírott Luty Johanna, a Pannon Egyetem Matematikai és Számítástechnikai Tanszékének informatika tanár szakos hallgatója kijelentem, hogy a 2007-ben készített „Segédeszközök Informatikai alapismeretek c. tárgyból középiskolák 12. évfolyama számára” cím diplomadolgozat saját szellemi munkám eredménye. 2007. április 17.
