SAJÓSZENTPÉTER VÁROS INTEGRÁLT VÁROSFEJLESZTÉSI STRATÉGIÁJA
2008. JÚNIUS HÓ
1. BEVEZETÉS ......................................................................................................................... 4 1.1. A város rövid története, helyzete..................................................................................... 4 1.2. Előzmények és módszertan ismertetése .......................................................................... 5 2.SAJÓSZENTPÉTER VÁROS SZEREPÉNEK BEMUTATÁSA A TELEPÜLÉSHÁLÓZATBAN, SZŰKEBB ÉS TÁGABB TÉRSÉGBEN ............................... 7 2.1. Sajószentpéter a településhálózatban, helye a kistérségben, vonzáskörzetének bemutatása .............................................................................................................................. 7 2.2. Sajószentpéter térségi szintű szerepe, feladatai............................................................... 9 2.3. Sajószentpéter dinamikai típusainak meghatározása .................................................... 13 2.4. Sajószentpéter város városhierarchiában betöltött szerepe, városi funkciók ................ 16 3. SAJÓSZENTPÉTER VÁROS HELYZETÉRTÉKELÉSE ................................................. 16 3.1. A város általános gazdasági – társadalmi fejlettségének értékelése.............................. 16 3.2. A város gazdaságának helyzete, jellemzői .................................................................... 18 3.3. A város társadalmi jellemzői......................................................................................... 20 3.4. A városi környezet jellemzői......................................................................................... 25 3.5. A városi közszolgáltatások, ellátások jellemzői............................................................ 29 4. VÁROSRÉSZEK TERÜLETI MEGKÖZELÍTÉSŰ ELEMZÉSE ................................. 32 4.1. Városrészek beazonosítása, lehatárolásának jellemzői ................................................. 32 4.2. Városrészenkénti elemzés ............................................................................................. 32 4.2.1. Belváros.................................................................................................................. 32 4.2.2. Kertváros ................................................................................................................ 35 4.2.3. Északi városrész ..................................................................................................... 38 4.2.4. Újbányatelep........................................................................................................... 41 4.2.5. Fecskeszög ............................................................................................................. 43 4.2.6. Dusnok ................................................................................................................... 45 5. SAJÓSZENTPÉTER VÁROS STRATÉGIÁJA ................................................................. 47 5.1. A város hosszú távú jövőképe ....................................................................................... 48 5.2. A város jövőbeni fejlesztési irányai, célkitűzései, célhierarchia................................... 49 5.2.1. Városi szintű, 15-20 éves átfogó cél ...................................................................... 49 5.2.2. Városi szintű, 7-8-éves tematikus célok................................................................. 49 5.2.3. Városrészek céljai .................................................................................................. 50 5.3. A város stratégia koherenciája, konzisztenciája............................................................ 52 5.3.1. A város településfejlesztési koncepciójával és településrendezési tervével való összhang, azokhoz való illeszkedés ................................................................................. 52 5.3.2. Célrendszer koherenciája ....................................................................................... 54 6. 2007-2013 SORÁN FEJLESZTENI KÍVÁNT AKCIÓTERÜLETEK KIJELÖLÉSE....... 55 6.1. Sajószentpéter fejlesztési céljait szolgáló városrészek bemutatása............................... 55 6.2. A városfejlesztés gócpontjai, a lehetséges fejlesztési akcióterületek............................ 55 6.3. Fejlesztési feladatcsoportok, projektek akcióterületenként........................................... 57 6.4. Az akcióterületi fejlesztések megvalósításának várható költségei................................ 57 7. A STRATÉGIA MEGVALÓSÍTHATÓSÁGA................................................................... 57 7.1. Ingatlangazdálkodási terv.............................................................................................. 57 7.2. Nem fejlesztési jellegű tevékenységek bemutatása.................................................. 60 7.3. Partnerségi kapcsolatok megvalósulása, településközi együttműködés................... 61 7.4. A magántőke kérdése .................................................................................................... 62 7.5. Városfejlesztési tevékenységhez kapcsolódó szervezeti megoldás bemutatása, városfejlesztési társaság létrehozása .................................................................................... 63 7.6. Stratégia megvalósulásának monitoringja..................................................................... 67 1.sz.melléklet a régió egyes településeinek komplex-mutatói ......................................... 68 2.sz.melléklet a régió egyes településeinek hazai és uniós támogatottsága ..................... 69
2
3.sz. melléklet Lakossági és civil szervezetek javaslatai ................................................. 70 4.sz. melléklet Városfejlesztési kérdőív ........................................................................... 72 5.sz.melléklet Partner kapcsolatok, fórumok, egyeztetések............................................. 74 6.sz. melléklet Kistérségi projektlistán szereplő sajószentpéteri fejlesztések.................. 75 7.sz. melléklet Sajószentpéter átnézeti térkép .................................................................. 76 8.sz. melléklet A város egészének rövid-, közép-, és hosszú távú fejlesztési projektlistája .......................................................................................................................................... 77
3
1. BEVEZETÉS 1.1. A város rövid története, helyzete Sajószentpéter város Borsod-Abaúj-Zemplén megyében, Kazincbarcika és Miskolc között a 26-os főút mentén helyezkedik el. Jelenlegi lakosainak száma, mintegy 13.700 fő. A város Árpád-kori település, középkori neve villa Sancti Petri mutatja, hogy elnevezését Szent Péter tiszteletére emelt templomáról, egyházáról kapta. Írásos források a település nevét először 1281-ben említik. Királyi birtok volt, kezdetben a Diósgyőri, majd a Dédesi várhoz tartozott. Hosszú ideig a megyei közgyűlések és törvényszékek színhelye volt. A kedvező természeti adottságok, korai egyházalapítása és 1446-ban kapott országos vásártartási joga játszott közre abban, hogy a település hamar városi rangot kapott. A várost a huszita harcok és az ezzel járó tűzvészek elnéptelenítették. Ezt követően 1466-ban Mátyás király engedélyt adott a város és környéke benépesítésére. 1555-ben a törökök – írásos források szerint – több mint 100 embert hurcoltak el a településről. A XVII. és XVIII. században ismert családok (Rákóczi, Dőri, Szirmai, Losonczi) voltak a település birtokosai. Sajószentpéter 1873-tól nagyközség, 1950-től önálló tanácsú község, 1970-től újból nagyközség, majd 1989-től ismét város lett. A település életében az ipar a XX. század elejétől fogva meghatározó szerepet játszott. A nagyközség határában már 1888 évtől szénbánya működött. Ezt követően fokozatosan újabb és újabb bányák nyíltak. Az 1800-as évek végén megkezdte működését az üveggyár is, mely több mint 100 évig adott több generáción át munkát, megélhetést a családok ezreinek. 1999 év elején a gyár bezárt, beszüntette működését. Az ezt megelőző években a bányák is a bezárás sorsára jutottak. Az üveggyár és a bányák bezárása napjainkra is kiható, komoly foglalkoztatási gondot jelent a városnak. Sajószentpéter a miskolci kistérség legnagyobb lélekszámú városa, mely számos területközpontú feladatot lát el. E térségközpontú feladatok részben kormányrendeleteken (építésügyi és építés-felügyeleti hatósági, gyámügyi, okmányirodai), részben társulási megállapodásokon (oktatási, egészségügyi, szociális-ellátási) alapulnak, ezen túlmenően a további térségközpontúság a város földrajzi elhelyezkedéséből is adódó tradíciók (kereskedelmi, szolgáltatási, kulturális, sport) eredménye. A város e térségközpontú feladatokat 6-10 község (Alacska, Kondó, Parasznya, Radostyán, Sajóbábony, Sajóecseg, Sajókápolna, Sajókeresztúr, Sajólászlófalva, Varbó) vonatkozásában teljesíti, mely 7-10.000 fő többlet lakos ellátását jelenti. Sajószentpéter város társadalmi-gazdasági és infrastrukturális szempontból aggasztóan elmaradott. Ezt a sajnálatos tényt támasztja alá, hogy a KSH által a települések gazdasági, infrastrukturális, társadalmi, szociális, foglalkoztatási jellemzőiből képzett komplex mutató alapján Sajószentpéter város fejlettség szempontjából – a régióban - az utolsó előtti helyett foglalja el (10.000 fő feletti városok között).
4
1.2. Előzmények és módszertan ismertetése Az Európai Unió irányelvei alapján (2007. május 24-25. Lipcsei Charta) a hazai 20072013 évek közötti támogatási időszak alatt kiemelt hangsúlyt kap a területfejlesztés, azon belül is a fenntartható városfejlesztés, a térségközpontú feladatokat ellátó városi decentrumok támogatása, valamint a hátrányokkal küzdő települések, térségek fejlesztésének, fejlődésének elősegítése. A Lipcsei Charta ajánlja az érintett országoknak az integrált városfejlesztési politika kialakításának folyamatát, melynek során a várospolitika központi területeinek térbeli, ágazati és időbeli szempontjait koordinálják. A gazdasági szereplők, az érdekeltek és a lakosság együttes bevonása lényeges szempont. Az integrált városfejlesztési politikát a közösségi fenntartható fejlesztési stratégia végrehajtásának kulcsfontosságú előfeltételeként ítélték, ahol azonban figyelembe kell venni a helyi sajátosságokat és szükségleteket, valamint a szubszidiaritás elvét. Az integrált városfejlesztési politika révén összehangolt érdekek megteremtik az állam, a régiók, a városok, a polgárok és a gazdasági szereplők közötti konszenzus gyakorlati alapját. A tudás és a pénzügyi források összevonásával a szűkös közpénzek felhasználásának hatékonysága növelhető. A köz – és magánberuházások jobban koordinálhatók. Ezúton bevonásra kerülnek a közigazgatáson kívüli szereplők, és lehetővé teszik a polgárok számára, hogy tevékeny szerepet játszanak közvetlen lakókörnyezetük formálásában. Ezek az intézkedések egyidejűleg biztosíthatják a nagyobb fokú tervezési és beruházási biztonságot is. A 2007-2013 évek közötti időszakban az ágazati programokon túlmenően, a régiók önálló regionális operatív programok keretében ösztönzik a városok funkcionális és szociális rehabilitációs programjait. Az Észak-magyarországi Operatív Program (ÉMOP) keretében a régió közép és nagyvárosai részére kétfordulós pályázati kiírás jelent meg a városok funkcionális rehabilitációjára. A pályázatok célja a városok városi, közösségi és gazdasági funkcióinak támogatása, a városi vonzerő növelése, mely fejlesztések során előnybe részesülnek a térségszervező központi funkcióval rendelkező városok. Az integrált városfejlesztési stratégia elkészítése minden várossal szemben szakmailag indokolt és elvárt, tekintet nélkül a város rehabilitáció jellegére és a város méretére egyaránt. Az integrált városfejlesztési stratégia (IVS) olyan középtávú, stratégiai szemléletű, megvalósítás orientált tervezési dokumentum, mely meghatározza a városok középtávú városfejlesztési gondolkodását. Az IVS azt az integrált, területi alapú tervezési szemléletet kívánja megjeleníteni, mely -
ötvözi a különböző szakpolitikai megközelítéseket (gazdasági, környezeti, közlekedési, társadalmi fejlesztések, célok), összefogja és ütközteti az érintett partnerek (üzleti szektor, civil szektor, közszféra szereplői, lakosság, társtelepülés) céljait, elvárásait az önkormányzat városfejlesztésben meghatározó és döntéshozó szerepe mellett, szinergikusan kezeli a fejlesztési célokat, azok finanszírozási, megvalósítási és fenntartási módját.
5
Sajószentpéter város képviselő testülete 2001 évben elfogadta a jogszabályi kötelezettség alapján elkészült Településfejlesztési Koncepciót. E koncepció szolgál arra, hogy az adott helyzetből kiindulva a hosszú távú tervezési időszak vonatkozásában számba vehető lehetőségek és veszélyek függvényében, az adottságok és a fejlesztendő területek felmérése mellett felrajzolják a lehetséges fejlődési irányt. A koncepció meghatározta a település jövőképét és kijelölte az irányt a településfejlesztéssel és településrendezéssel kapcsolatos döntések meghozatalához. 2004 évben a képviselőtestület jóváhagyta az ugyancsak jogszabályi kötelezettségen alapuló Településszerkezeti és Szabályozási Tervet. Sajószentpéter város 2007. 05. 24-i képviselőtestületi határozatával elfogadta a város 2007-2013 évekre vonatkozó Gazdasági Stratégiáját és Programját, valamint a 20072008 évekre vonatkozó Akciótervét. Az Integrált Városfejlesztési Stratégia (IVS) alapul veszi az előzőekben ismertetett tervezési és fejlesztési alapdokumentumokat, programokat, azokra épít, az azokban foglaltakkal teljes mértékben összhangban van. Az IVS a KSH, a T-STAR és az önkormányzat adatbázisára épül, igénybe véve a Szociális és Munkaügyi Minisztérium anti-szegregációs szakértőjének iránymutatását, valamint teljes mértékben figyelembe véve az Önkormányzati és Területfejlesztési Minisztérium által közzé tett „Városrehabilitáció 2007-2013-ban, Kézikönyv a városok számára” elnevezésű módszertani útmutatóban foglaltakat. Sajószentpéter Integrált Városfejlesztési Stratégiája e módszertani kézikönyv előírásainak, illetve iránymutatásainak megfelelően hat fő részből áll: • A város egészére vonatkozó helyzetértékelés, mely során elemzésre kerül Sajószentpéter településhálózatban elfoglalt helye és szerepköre, valamint a város egészére vonatkozóan részletes helyzetfeltárásra kerül sor. • A városrészek lehatárolása és területi megközelítésű elemzése fejezetben elsősorban a funkciójuk és beépítettségi sajátosságaik, valamint földrajzi elhelyezkedésük alapján lehatárolásra kerültek Sajószentpéter városrészei, amelyekre külön külön helyzetértékelés készült, számos szempont figyelembevételével (gazdaság, társadalom, intézmények, funkciók, lakásállomány, sajátságok beazonosítása, stb.) A városrész szintű helyzetelemzéshez kapcsolódik a stratégiai fejezetben részletezett anti-szegregációs tervet megalapozó vizsgálat, mely során a szegregált lakókörnyezetek feltárásra kerülnek. • A stratégiai fejezet tartalmazza a hármas szintű célhierarchiát, melyen belül a középtávú tematikus célok és a hozzájuk kapcsolódó tervezet intézkedések, illetve a városrészekhez rendelt középtávú célok bemutatását. Ebben a fejezetben lelhető fel a célstruktúra illeszkedésének bemutatása a város meglévő fejlesztési dokumentumaihoz, valamint itt kerül sor a célrendszer koherenciájának vizsgálatára. E fejezet meghatározó része a város anti-szegregációs terve, mely során bemutatásra kerül a három szegregált terület helyzetelemzése, valamint a szegregáció kiküszöböléséhez szükséges intézkedési feladatterv. • A 2007-2013 év során fejleszteni kívánt akcióterületek kijelölése a helyzetelemzésre és a stratégiára támaszkodva történt meg. Kijelölésre került az elsőként megvalósítandó akcióterület, illetve az ezen a területen lévő fejlesztések prioritása.
6
• A stratégia megvalósítása fejezetben a középtávú ingatlangazdálkodási terv és egyéb nem fejlesztési tevékenységek ismertetése történik meg. Emellett itt szerepel a stratégia megvalósulásának nyomon követésére kidolgozott monitoring rendszer, a partneri kapcsolatok megvalósítása és a fejlesztési tevékenységhez kapcsolódó szervezeti elvárások bemutatása. • Részletes előzetes akcióterületi terv készül az első ütemben (2008-2009) kiválasztott akcióterület vonatkozásában, mely kitér a terület helyzetelemzésére, a fejlesztési célok és beavatkozások bemutatására, a megvalósítás intézményi keretének kijelölésére, valamint a fejlesztés pénzügyi tervének és előkészítettsége állapotának részletezésére. Az Integrált Városfejlesztési Stratégiát a város önkormányzatának megbízása alapján a NORD TENDER Pénzügyi, Befektetési, Tanácsadó Kft és a STÚDIÓ- Északmagyarországi Tervező Kft készítették, az önkormányzat szakemberei közreműködésével.
2.SAJÓSZENTPÉTER VÁROS SZEREPÉNEK BEMUTATÁSA A TELEPÜLÉSHÁLÓZATBAN, SZŰKEBB ÉS TÁGABB TÉRSÉGBEN 2.1. Sajószentpéter a településhálózatban, helye a kistérségben, vonzáskörzetének bemutatása Sajószentpéter az M3-as autópályáról leágazó, Miskolcot elkerülő autóútról megközelíthető, Szlovákia felé haladó 26-os főközlekedési út mentén fekszik, Miskolc és Kazincbarcika között. A településen ágazik el a szintén Szlovákiába irányuló 27-es számú útvonal. A város hat községet magába foglaló Pitypalatty-völgy kapuja. A város a 26-os számú főközlekedési út egyik csomóponti elemeként a Miskolc-Ózd tengelyen elhelyezkedve jelentős tranzitforgalmat bonyolít le. Az Edelény irányába ágazó 27-es főközlekedési útvonal, illetve az ebből adódó csomóponti helyzet olyan térszervező hatású, melynek minél jobb kihasználása kedvező a város számára. A város, mint a Pitypalatty-völgy kapuja jelentős szerepet tölt be az itt lévő hat település társadalmi, gazdasági életében, elsősorban közigazgatási, hatósági, humáninfrastrukturális, lakossági és intézményi szolgáltatások biztosításával. Sajószentpéter, mint a miskolci kistérség térségközpontú települése 15 km-re fekszik a kistérség központjától, Miskolctól. Miskolc az Országos Településfejlesztési Koncepcióban rögzítettek szerint a régió fejlesztési pólusa, mely város az Ungvár-Kijev nemzetközi fejlesztési tengelyen helyezkedik el és egyben kiindulópontja a Sajószentpétert is érintő Kassa-irányú regionális fejlesztési tengelynek.
7
Forrás:VÁTI
Az Észak-magyarországi régiót több mint 600 település alkotja, melyből 40 város. A népesség koncentrációját jelzi, hogy a városok közül hat a miskolci kistérségben található. A miskolci kistérség a több mint 270.000 fő lakónépességével az ország legnagyobb kistérsége. A kistérség összlakónépességének mintegy 60%-a a kistérség központjában, Miskolc megyei jogú városában él.
8
Sajószentpéter város - a térségközpontot nem számítva - a miskolci kistérség legnagyobb lélekszámú települése, mely földrajzilag határos a B.-A.-Z. megyében összefüggő területen elhelyezkedő, „ komplex programokkal segítendő” leghátrányosabb helyzetű 8 kistérséget magában foglaló egybefüggő kistérségcsoporttal. A város a kistérsége legészakibb területén fekszik, földrajzilag közvetlenül határos a kazincbarcikai és edelényi kistérségekkel. A miskolci kistérség az ország kistérségei között a fejlődő kistérségek csoportjába van besorolva. E statisztikai besorolás nagymértékben a kistérségi központ – Miskolc – húzóerejének, illetve kedvező gazdasági, társadalmi, infrastrukturális , stb. jellemzőinek „köszönhető”,de sajnos ez Sajószentpéter esetében nem mutat reális képet.
Forrás:RPE Kht 2.2. Sajószentpéter térségi szintű szerepe, feladatai Az Európai Bizottság 2007 július 30-i keltű határozatával elfogadott Északmagyarországi Operatív Programban foglaltak szerint, Sajószentpéter várost térségközpontú jelentőségű településnek minősítik és az e dokumentumban megnevezett közel harminc „sokoldalú kistérségi szerepkörrel rendelkező városok” között a harmadik legnagyobb népességű település. A város jelenlegi lakossága mintegy 13.700 fő, ami alapvetően stabilnak tekinthető. Éves szinten az elmúlt 10 évben néhány tucattal csökkent a lakosságszám, ami nem a halálozás-születési arányból, hanem a vándorlási különbözetből adódik. Napjainkban a 9
város legnagyobb munkáltatója az Önkormányzat, amely mintegy 500 főt foglalkoztat főállásban, de alkalmanként több százas nagyságrendet jelent az úgynevezett közcélú, közhasznú foglalkoztatás is. Sokan járnak a közeli nagyobb településekre (Kazincbarcika, Miskolc), de számottevő a Budapesten illetve külföldön történő munkavállalás is. A település jelenlegi helyzetében jelentős mikro-térségi szerepet tölt be úgy az államigazgatási-hatósági vonatkozásban, mint a közoktatás, egészségügyi ellátás, személyes gondoskodást nyújtó szociális ellátás területén. Államigazgatási-hatósági feladatellátásai: 1. Ellátja a 343/2006 (XII.23.) Kormányrendelet előírásai alapján az építésügyi és építésfelügyeleti hatósági feladatokat az alábbi települések vonatkozásában: Alacska, Kondó, Parasznya, Radostyán,Sajókápolna, Sajólászlófalva, Varbó, Sajószentpéter. 2. A gyámhatóságoknál, valamint a gyermekvédelmi és gyámügyi eljárásról szóló 149/1997(IX.10.) Kormányrendelet alapján a Városi Gyámhivatal az alábbi illetékességi területen végzi jogszabály előírás alapján feladatait: Alacska, Kondó, Parasznya, Radostyán, Sajóbábony, Sajóecseg, Sajókápolna, Sajókeresztúr, Sajólászlófalva, Sajószentpéter. 3. Az okmányirodák kijelöléséről és illetékességi területéről szóló 256/2000 (XII.26.) számú Kormányrendelet szerint az okmányirodák feladatkörébe sorolt államigazgatási-hatósági ügyeket látja el az alábbi illetékességi területen: Alacska, Kondó, Parasznya, Radostyán, Sajóbábony, Sajóecseg, Sajóképolna, Sajókeresztúr, Sajólászlófalva, Sajószentpéter. Kistérségi feladatellátás A települési Önkormányzatok többcélú kistérségi társulásáról szóló 2004. évi CVII. törvény előírása alapján a település tagja a miskolci kistérségnek 2004. július 01-től. A kistérségi feladatellátás kapcsán számos önkormányzati hatáskörbe tartozó szakmai területen tölt be központi szerepet a város, így az óvodai nevelés, általános iskolai oktatás, egészségügyi ellátás valamint a személyes gondoskodást nyújtó szociális alapellátás terén. 1. Sajószentpéter Város Önkormányzata a közoktatási feladatai ellátásához egy általános iskolát és egy napközi otthonos óvodát működtet. A Sajószentpéteri Központi Általános Iskola tanulóinak száma 1.540 fő. A gyermekek oktatása öt feladat-ellátási helyen történik, 67 tanulócsoportban. Az integráltan oktatható sajátos nevelési igényű gyermekek száma 77 fő. A rehabilitációjukhoz szükséges tárgyi és személyi feltételek minden feladat-ellátási helyen rendelkezésre állnak. Az intézmény működéséhez szükséges anyagi eszközöket a fenntartó önkormányzat biztosítja, de az iskola egyéb pályázati lehetőségeket is igyekszik kihasználni. Az intézményekben a megfelelő tárgyi és személyi feltételek biztosítása mellett, lehetőség nyílik emelt szintű idegen nyelv, matematika, testnevelés, ének-zene oktatásra. 10
Az iskola elkötelezett a tehetséggondozás iránt, színterei a csúcsszakkörök, nívócsoportos oktatás, művészeti képzés. A hatékony munkavégzés feltételei biztosítottak. A művészeti képzést a Kodály Zoltán Alapfokú Művészeti Iskola, a Diósgyőri Alapfokú Táncművészeti Iskola, a Garabonciás, „Art-Ért”, és a Premier Művészeti Iskola biztosítják. A szabadidő hasznos eltöltésére is kiváló lehetőséget biztosítunk tanulóink számára. A programok között színház, mozi látogatások, bábszínházi előadások megtekintése, kirándulások szerepelnek, melyek segítséget adnak tanulóinak a művészet, a kultúra iránti igényük kialakításához, kielégítéséhez, a szabadidő hasznos eltöltéséhez. Sajószentpéter Város Önkormányzatának az általános iskolai oktatás feladatainak ellátására 7 településsel - Alacska, Kondó, Sajókápolna, Sajólászlófalva, Parasznya, Radostyán és Varbó – van hatályos társulási megállapodása, melynek keretében a központi iskola intézményeiben tanuló gyermekekből 216 fő bejáró tanuló van. A nem társult településekről bejáró gyermekek száma 14 fő. A Sajószentpéteri Központi Napközi Otthonos Óvoda gyermekeinek száma 439 fő. A gyermekek nevelése-oktatása öt feladat-ellátási helyen biztosított, 16 óvodai csoportban. Ezen tevékenység színvonalas ellátásához a tárgyi és személyi feltételek adottak, melyhez a fenntartó önkormányzat az intézmény költségvetésében biztosítja a szükséges fedezetet, de egyéb forrás – pályázati pénzeszközök- is rendelkezésre állt. Az óvodában a hagyományőrzés keretein belül, kiemelt figyelmet fordítanak a környezeti, az anyanyelvi és a művészeti oktatásra. Sajószentpéter Város Önkormányzatának az óvodai nevelés-oktatás feladatainak ellátására 6 településsel – Alacska, Kondó, Sajókápolna, Sajólászlófalva, Parasznya, Varbó – van hatályos társulási megállapodása, melynek keretében a központi óvoda intézményeibe járó gyermekekből 11 fő a bejáró óvodások száma. Már az óvodás korosztály esetében is lehetőség nyílik könyvtár, és korosztályuknak megfelelő kiállítások látogatásra, bábszínházi előadás megtekintésére, sőt évente egy alkalommal autóbuszos kiránduláson is részt vehetnek a gyermekek. 2005. évtől kezdődően a Felsőzsolcai Egységes Pedagógiai Szakszolgáltató Központ egyik kistérségi decentruma a Kossuth Lajos Iskola. Ezáltal a tárgyi ellátottság is bővült, amit a Miskolc Kistérség Többcélú Társulása biztosított. A szakszolgálat munkatársai a környező települések – Alacska, Kondó, Sajókápolna, Sajólászlófalva, Parasznya, Radostyán, Varbó - óvodásai és iskolásai számára nyújtják szolgáltatásaikat. Ezen a feladat-ellátási helyen történik a tanulási nehézséggel küzdő tanulók elsődleges vizsgálata. A városban a szakszolgálat által biztosított a logopédiai ellátás, a gyógy-testnevelés, az óvodás és általános iskoláskorú gyermekek számára egyaránt. A szolgáltatások között igény szerint szerepel az óvodáskorúak szűrése, az iskoláskorú gyermekek tanulási nehézségeinek feltérképezése, a pályaválasztási tanácsadás is. Miskolc Kistérség Többcélú Társulása a Társulási Megállapodásban meghatározott célok és feladatok (általános iskola fenntartásához, óvoda fenntartásához) hatékony, gazdaságos, magasabb színtű ellátása érdekében működési célú normatív támogatást nyújt.
11
2. Sajószentpéter város egészségügyi ellátása A településen működő egészségügyi alap- és szakellátások ellátási területét az önkormányzatok társulásait szabályozó jogszabályi rendelkezések alapján létrejött feladat-ellátási megállapodások rendelkezéseit figyelembe véve alkotott helyi rendelet - Sajószentpéter Város Önkormányzata egészségügyi alapellátások körzeteiről, valamint székhelyéről szóló 16/2002. (IX.11) rendelet - tartalmazza. A település egészségügyi alapellátását biztosító, vállalkozási formában működtetett szolgálatai: - 6 felnőtt háziorvosi szolgálat 6 háziorvossal és 9 körzeti ápolóval (az 1.sz. felnőtt háziorvosi körzet ellátási területe a sajószentpéteri terület mellett kiterjed Alacska Község területére is) - 3 házi gyermekorvosi szolgálat 3 házi gyermekorvossal és 3 körzeti ápolóval (a 2.sz. házi gyermekorvosi szolgálat ellátási területe a sajószentpéteri terület mellett kiterjed Alacska Község területére is) - 3 fogorvosi szolgálat 3 fogszakorvossal és 3 fogászati asszisztenssel. (a szolgálatok ellátási területe Sajószentpéteren kívül kiterjed további 4 községre is az alábbi megosztásban: - I.sz. fogorvosi szolgálat Sajószentpéter kijelölt területe + Sajókápolna Község; - II.sz. fogorvosi szolgálat Sajószentpéter kijelölt területe + Kondó Község; - III.sz. fogorvosi szolgálat Sajószentpéter kijelölt területe + Alacska Község + Sajólászlófalva Község. Az egészségügyi vállalkozásokkal szorosan együttműködik a Gyógyító-Megelőző Intézmény vezetése és az intézmény szolgálatai, valamint szakorvosai. A Gyógyító Megelőző Intézmény gondoskodik az alábbi szolgálatok, a járóbeteg szakorvosi rendelések, valamint a nem szakorvosi óra keretében működő egészségügyi szolgáltatások működéséről: -
7 védőnői szolgálat a körzeti védőnői és az iskola-egészségügyi feladatok ellátására, melynek területi ellátási kötelezettségéhez tartozik Alacska Község is Sajószentpéter település ellátása mellett; központi ügyeleti szolgálat Sajószentpéter és a társult – Alacska, Kondó, Sajókápolna, Sajólászlófalva, Parasznya, Radostyán, Varbó - 7 község ellátására a területi ellátási kötelezettséggel működő 11 háziorvos közreműködésével; A településen helyben biztosított járóbeteg szakellátások és a nem szakorvosi ellátások heti óraszám feltüntetésével, melynek ellátási területe megegyezik a központi ügyeleti szolgálat ellátási területével: o Belgyógyászat heti 2 alkalommal heti 10 órában o Fizikoterápia naponta, heti 40 órában (nem szakorvosi óra) o Gyógytorna heti 4 alkalommal, heti 15 órában (nem szakorvosi óra) o Ideggyógyászat heti 2 alkalommal, heti 8 órában o Nőgyógyászat naponta heti 30 órában o Szemészet heti két alkalommal heti 10 órában o Reumatológia heti 2 alkalommal, heti 10 órában o Ultrahang heti 2 alkalommal, heti 7 órában o Laboratórium heti 3 alkalommal 12
A laboratórium a Megyei Kórház Klinikai Laboratóriumának kihelyezett részeként üzemel. 3. Sajószentpéter város szociális feladatellátása A személyes gondoskodást nyújtó alapellátásokat mind Sajószentpéter tekintetében, mind pedig a társult települések tekintetében a Területi Szociális Központ látja el. Az intézmény integrált formában biztosítja a szociális alapellátásokat, és a gyermekjóléti alapellátást. Az egymásra épülő és egymást kiegészítő ellátások a következők: -
nappali ellátás - Idősek Klubja szociális étkeztetés házi segítségnyújtás jelzőrendszeres házi segítségnyújtás támogató szolgáltatás családsegítés gyermekjóléti alapellátás- Gyermekjóléti Szolgálat
2005. évtől intézmény fenntartói társulás keretében jelzőrendszeres házi segítségnyújtást biztosít a város 15 településen. Jelenleg 90 készülék üzemel. (Alacska, Varbó, Parasznya, Radostyán, Kondó, Sajólászlófalva, Sajókápolna, Sajóbábony, Sajóecseg, Sajókeresztúr, Szirmabesenyő, Sajószentpéter, Sajópálfala, Sajóvámos, Sajósenye) A családsegítés 2005. évtől 7 településen főállású családgondozók alkalmazásával biztosított. (Varbó, Parasznya, Radostyán, Kondó, Sajólászlófalva, Sajókápolna, Alacska) 2006. január 01-től a már említett 15 településen elérhető a támogató szolgáltatás. A gyermekjóléti szolgáltatás a már családsegítésnél említett 7 településen biztosított napi szinten. A Területi Szociális Központ a társult feladatok ellátásával helyben biztosítja a települések lakóinak az alapellátásokhoz való hozzáférést.
2.3. Sajószentpéter dinamikai típusainak meghatározása •
Népesség: A város lakossága az elmúlt évszázadban négyszeresére növekedett (1900 évben 3.608 fő, 2000 évben 14.135 fő). A város gazdálkodását és fejlődésének növekedését meghatározó szénbányászat, üvegipar és kis részben gépipar 1990 és 2000 év közötti teljes megszűnése nagymértékben megváltoztatta a városfejlődést, ezzel összefüggésben a népességszám alakulását is. A 90-es évek elejéig a város a fennálló nagymértékű munkalehetőség miatt, befogadó település volt, a népesség 1950 és 1995 között megduplázódott és közel 15.ooo főre növekedett. Ezt követően a jelen időpontig a népesség mintegy 10%-kal csökkent. A 90-es években a fokozatos munkalehetőség csökkenés miatt az elvándorlás főleg a fiatalok részéről volt jellemző.
13
Az elmúlt időszak népességszám alakulását a következő táblázat mutatja (KSH adatok, kivéve a 2007 év - önkormányzati nyilvántartás): Év 1997 1998 1999 2000 2001 2002 2003 2004 2005 2006 2007
Állandó népesség (fő) 14.153 14.036 14.126 14.135 14.088 14.014 13.930 13.840 13.782 13.653 13.700
A fenti adatok alapján megállapítható, hogy a város népességi számának dinamikája az utóbbi 10 évben enyhén csökkenő. Az állandó népesség csökkenésének mértéke a 10 éves időszakot figyelembe véve (1997-2006) – a KSH adatai szerint – a régió vonatkozásában 95,7%, B.-A.-Z. megye esetében 95,2%, míg a miskolci kistérségnél ez az érték 94,9%. Ezen adatok alapján az állapítható meg, hogy Sajószentpéter város vonatkozásában a 96,5%-os népességcsökkenés kedvezőnek ítélhető. A város lakosságának száma várhatóan a következő időszakokban számottevően nem változik, mely szinten tartásban szerepe van a roma lakosság körében meglévő átlagon felüli születések számának. •
Foglalkoztatottság, munkanélküliség: Az Észak-magyarországi régió legsúlyosabb problémáját a kedvezőtlen foglalkoztatási helyzet jelenti. Az átlagot meghaladó foglalkoztatási nehézség jellemzi B.-A.-Z. megyét is. A település foglalkoztatásának negatív tendenciája már a 80-as években elindult, amikor elkezdődött a bányászati ágazat megszűnése. A másik legnagyobb foglalkoztató, az Üveggyár 1999 évet követő bezárása után a városban a munkanélküliek száma meghaladta az 1200 főt. Sajószentpéter aggasztó foglalkoztatási viszonyát jellemzi , hogy 2001-ben (népszámlálás) a 15-64 éves korcsoport foglalkoztatási aránya nem érte el a 40%-ot, a szegregált területeken pedig a 15%-ot sem. Ez az arány a mai napig kedvezőtlen irányba alakult. Jelenleg a város legnagyobb foglalkoztatója – mintegy 500 fővel – a város önkormányzata és annak intézményei. A jelenleg működő mintegy 500 vállalkozás 70%-a egyéni vállalkozó. A vállalkozások számottevő munkalehetőséget nem biztosítanak, ugyanis azoknak csupán 2%-a a 10 fő feletti dolgozói létszámot alkalmazó, jelentős részük csupán „önfoglalkoztató”. A foglalkoztatás döntő része a közeli két városba (Miskolc, Kazincbarcika) történő ingázással valósul meg. Sajószentpéter város munkanélküliségi területi mutatója meghaladja az országos átlag 1,75-szeresét, így a vonatkozó 240/2006. (XI.30.) Korm. rendelet alapján e vonatkozásban kedvezményezett településnek minősül. A város foglalkoztatási, munkanélküliségi dinamikáját, illetve kedvezőtlen szinten való stagnálását az elmúlt évek munkanélküliségi mutatói (regisztrált munkanélküliek a munkavállalói korú népesség %-ában) a következők szerint mutatják be: 14
2003:12,75% 2004:12,88% 2005:13,58% 2006:12,76% adatok)
2007:13,69% (ÁFSZ
A fenti diagram jól érzékelteti, hogy Sajószentpéter város foglalkoztatási helyzete rendkívül kedvezőtlen, a településen a munkanélküliségi mutató számottevően kedvezőtlenebb az országos átlaghoz viszonyítva, de a régió, a megye, sőt a kistérség is kedvezőbb a foglalkoztatottság vonatkozásában. A város munkanélküliségi rátája 2006 évben a diagramban tévesen szerepel, a foglalkoztatásban semminemű változás nem történt ami ezt a drasztikus változást előidézte volna. A munkanélküliségi ráta ez évben nem mutat reális képet, ugyanis ebben az adatban csak azok a szociális segélyezettek szerepelnek, akik együttműködési megállapodást kötöttek a Munkaügyi Központtal. (Törvénymódosítás miatt az együttműködés nem kötelező 2006 évtől kezdődően.) A valós munkanélküliségi ráta 2006 év január hóban 12,76%, és 2007 január hóban pedig 13,69%-ra emelkedett. •
Gazdasági szervezetek: A nagyvállalatok megszűnését követően a meglévő , valamint a létrejövő és növekvő számú kisvállalkozások nem tudták átvenni a kieső, meghatározó szerepű bányászati és nehézipari cégek helyét. E vállalkozások döntően kis létszámú kényszervállalkozások. A vállalkozások száma az elmúlt időszakban dinamikusan növekedett: az 1990 évi 451 működő vállalkozás 2005 évre 500-ra (KSH adat), a jelen időpontig 560-ra (önkormányzati adatbázis) emelkedett a városban. A működő vállalkozások mintegy 30%-a a kereskedelem, javítás nemzetgazdasági ágban tevékenykedik, az ingatlanügyek, gazdasági szolgáltatás területén több mint 15%-a, az építőiparban több mint 10%-a gazdálkodik. A város
15
legnagyobb vállalkozásai kereskedelmi cégek (PENNY, PLUS, UNIÓ-COOP), szolgáltatói vállalkozások (ÉRV, ÉMÁSZ, MÁV CARGO), valamint pénzügyi szolgáltatók (OTP, Szerencsejáték).
2.4. Sajószentpéter város városhierarchiában betöltött szerepe, városi funkciók A város városhierarchiában bekövetkezett változásai nem számottevőek, de térségközpontú szerepe az elmúlt 10 évben erősödött. A 2.1. és 2.2. pontban részletezettek szerint Sajószentpéter város számos közigazgatási, hatósági, humánszolgáltatási, gazdasági, közlekedési, közösségi funkcióját 6-10 község irányában szolgáltató városként gyakorolja. A város nagyságához képest több vonatkozásban teljes értékű funkciókkal rendelkezik, de helye és szerepe alapján lényegében funkcióhiányos városnak tekintendő. Gazdasági funkciója kiterjed a kereskedelmi, pénzügyi szolgáltatói, vendéglátói tevékenységekre, közlekedési, távközlési funkciói a következő területen érvényesülnek: távolsági autóbusz-megálló, vasútállomás, postahivatal, benzinkút, közüzemi vízhálózat, zárt közcsatorna hálózat. A város közösségi funkcióit a következő területeken fejti ki: közművelődési, könyvtár, kulturális központ, mozi, sport, infrastruktúra. Állami, igazgatási, közigazgatási, hatósági funkciók: önkormányzat, okmányiroda, építésügyi hatóság, rendőrség. A város erőssége a humánszolgáltatási funkciók: körzeti orvosi (háziorvosi) székhely és ügyelet, járó-beteg szakellátás, fogászati szakrendelés, gyógyszertár, szociális otthon, óvoda, általános iskola, középiskola.
3. SAJÓSZENTPÉTER VÁROS HELYZETÉRTÉKELÉSE 3.1. A város általános gazdasági – társadalmi fejlettségének értékelése A már hivatkozott 240/2006. (XI.30) Korm. rendeletben, illetve annak mellékletében, nemcsak a jelentős munkanélküliséggel sújtottnak minősített települések értékelése és felsorolása történik (melyben Sajószentpéter város szerepel), hanem minősítésre kerül az egyes települések közötti fejlettségbeli különbséget mutató társadalmi-gazdasági és infrastrukturális szempontból való elmaradottság is, melynek bemutatására a települések komplex mutatója alapján kerül sor. Az IVS 1.sz. mellékletében bemutatásra kerül a régió egyes településeinek társadalmigazdasági és infrastrukturális fejlettségi mutatója az un. Komplex mutatója. Ez alapján megállapítható, hogy Sajószentpéter város gazdasági fejlettsége rendkívül kedvezőtlen, különösen ha a10.000 fő lakónépesség feletti városokat vesszük figyelembe. Az Önkormányzati és Területfejlesztési Minisztérium összeállítása alapján országosan Sajószentpéter város a 10.000 fő állandó lakosú városok esetében (számuk 142) a legfejlettebbtől a fejletlen felé haladva – a komplex mutató alapján a 128-129-ik a
16
rangsorban. Ez azt jelenti, hogy e körben a hazai városok, mintegy 90%-a fejlettebb Sajószentpéter városánál. Az Észak-magyarországi régió esetében szintén a 10.000 állandó lakosúnál népesebb 17 város közül Sajószentpéter 16-ik, vagyis az utolsó előtti. A város általános gazdasági fejletlenségét, illetve elmaradottságát reprezentálja az IVS 2.sz. mellékletében bemutatott – a KSH adataira épülő – elemzés is, mely szerint a régió egyes településeinek 2002-2007 év közötti hazai és uniós forrásokból való támogatottsága jelentősen meghaladja a Sajószentpéternél realizálódót. Míg ezen időszakban a város egy lakosra jutó támogatottsága csupán 31.000 Ft, addig a régió szinte valamennyi városa átlagosan 200-300.000 Ft külső forráshoz jutott. A régió városainak általános társadalmi-gazdasági, infrastrukturális elmaradottságát vizsgálta - kiterjesztve az országos városversenyre is - Dr. Nagy Zoltán (Miskolci Egyetem Gazdaságtudományi Kar) értekezésében (Észak-magyarországi Stratégiai Füzetek III.évf.-2006/1.). A faktoranalízises vizsgálat során előállított 10 faktor kiterjedt a 10.000 főnél népesebb (KSH 2004 január 01-i adatok alapján) városok meghatározó társadalmi-gazdasági és infrastrukturális jellemzőire, és 43 mutató alapján történt az értékelés. Az országos rangsorban elfoglalt helyezései alapján, a régió városainak sorrendjében - az alábbi táblázatban foglaltak szerint – Sajószentpéter város az utolsó helyet foglalja el. Az elemzés – az alábbi táblázatra hivatkozással - a város vonatkozásában rögzíti, hogy „Az országos rangsorokban a leggyengébb teljesítményeket Edelény, Ózd, Sajószentpéter…helyezései mutatják.”
Országos helyezésszámok a faktorok alapján Város Eger Tiszaújváros Gyöngyös Pásztó Salgótarján Hatvan Miskolc Balassagyarmat Szerencs Mezőkövesd Kazincbarcika Sárospatak Bátonyterenye Heves Sátoraljaújhely Edelény Ózd Sajószentpéter
F1 14 16 45 68 71 77 78 95 110 125 134 135 149 151 184 224 226 238
F2
F3
151 254 84 81 218 209 201 242 176 30 238 217 76 123 234 200 160 66
174 14 91 67 59 60 139 5 61 96 86 49 201 126 12 45 94 212
17
F4 78 27 37 129 23 190 14 159 73 166 6 64 58 186 48 67 25 107
F5 16 109 49 164 47 76 10 3 128 75 31 113 202 85 55 99 110 130
F6 9 212 189 213 53 131 52 40 59 44 119 10 124 89 62 238 184 185
F7 110 162 144 38 201 173 59 233 78 47 126 106 34 104 188 27 35 39
Forrás: Észak-magyarországi Stratégiai Füzetek III.évf.- 2006/1.
3.2. A város gazdaságának helyzete, jellemzői Az Észak-magyarországi régió a 90-es évekig az ország legiparosodottabb régiója volt, a bányászat és a nehézipar jelentős mértékben itt koncentrálódott. A 90-es évek végére a hagyományos ágazatok hanyatlásának, illetve az ipari termelés visszaesettségének eredményeképpen gyökeresen megváltozott a régió helyzete, gazdasági szerkezete, ami a régió hosszan elhúzódó, jelenleg is tartó válságához vezetett. Sajószentpéter város vonatkozásában a korábban meghatározó szénbányászat teljes megszűnését követően a 90-es évek végére bezárt a még jelentős foglalkoztatónak számító Üveggyár, valamint az egyéb kisebb jellegű gépipari cégek is. A 2000-ik évet követően gyakorlatilag a városban teljesen megszűnt a bányászat és a nehézipar, a legnagyobb foglalkoztatóvá – sajnálatos módon – a város önkormányzata és intézményei váltak. Említést érdemelnek az új évezredben megnyíló kereskedelmi egységek - Penny, Plusz áruházak – melyek kismértékben enyhítették a helyi munkavállalók elhelyezkedési nehézségeit. A bányászat és a nehézipar régiós és helyi hanyatlását követően és a folyamattal egy időben, folyamatosan számos a munkanélküliséget elkerülni kívánó vállalkozás – döntően kényszervállalkozás – jött létre. Az elmúlt években a működő vállalkozások száma a KSH adatai szerint több mint 10%kal növekedett: 1999 évben 451 működő vállalkozás volt, 2005 évben számuk 500-ra gyarapodott, és a jelenlegi önkormányzati nyilvántartás alapján a városban 560 vállalkozás működik – mely növekedés 1990 évhez viszonyítva több mint 20%-os mértékű. A működő vállalkozások 70-80%-a egyéni vállalkozó – 1990-évben az össz 451-ből 344, míg 2005 évben 500-ból 356. Az egyéni vállalkozók aránya, mind a régió, mind a megyei adatok tükrében magasnak ítélhető, ugyanis a város 70-80%-os mértékével szemben a KSH adatai szerint a régió vonatkozásában és a megye vonatkozásában is 70-75% között alakult. A működő vállalkozások nemzetgazdasági ágak szerinti megoszlását tekintve megállapítható, hogy a városban – a regisztrált vállalkozásoknál tapasztaltakhoz hasonlóan – kiemelkedő arányt képviselnek a kereskedelem és javítás (35%), valamint az ingatlan ügyletek és a gazdasági szolgáltatás (15%) területén tevékenykedő vállalkozások. Ugyanakkor megfigyelhető az a tény is, hogy míg az előbbiek vonatkozásában mérséklődés mutatkozik (168-ról 154-re csökkent), addig az utóbbiaknál növekedés (76-ról 87-re) realizálódott 1999-2005 évek között. A KSH nyilvántartása alapján 2003 évben a miskolci kistérségben a vállalkozások 1.000 lakosra jutó száma 77 db, mely meghaladja a megyei (58 db) és a régió (71 db) értéket, de alatta marad az országos (87 db) átlagnak. Sajószentpéter város
18
vonatkozásában ez a mérték rendkívül kedvezőtlen, az országos átlag felét sem éri el, mértéke 42 vállalkozás/1.000 lakos. A miskolci kistérség vállalkozásainak sűrűségét (db/km) a következő ábra szemlélteti. Az ábra alapján is megállapítható, hogy a vállalkozások területi koncentrációja Sajószentpéter vonatkozásában kedvező, értéke 17,62 db/km2. Ez a területi sűrűség számottevően kedvezőbb – nyilvánvalóan a lakatlan területek mértéke miatt - az országos, a régió, a megye, és a kistérségi mutatóknál (6-9 db/km2), de a kistérséghez tartozó számos település (Miskolc, Felsőzsolca, Mályi, Szirmabesenyő) vállalkozássűrűsége jelentősen meghaladja Sajószentpéter városét.
Forrás:KSH 2003. A városban működő kiskereskedelmi egységek számának alakulását vizsgálva 1999 és 2005 között folyamatos fejlődés figyelhető meg, és ez időszakban számuk 141-ről 162re növekszik. A kiskereskedelmi üzleteken belül az élelmiszerjellegű üzletek vonatkozásában – az élelmiszerláncok megjelenése miatt - negatív tendencia figyelhető meg, azok száma 42-ről 36-ra csökkent. A ruházati jellegű kiskereskedelmi üzleteknél ez a tendencia még nem jelentkezett, ebben a típusban 1999 és 2005 között jelentős növekedés tapasztalható, számuk 12-ről 22-re növekedett. 19
A vendéglátóhelyek számát tekintve ezen időszakban szintén növekedés volt, 50-ről 57-re emelkedtek. A városra a szálláshely-szolgáltatás tevékenység nem jellemző, az önkormányzati nyilvántartás és a KSH adati szerint csupán 1 panzió működik a városban 2005 évtől, mely esetében a vendégek száma közel 1.000 fő, és a vendégéjszakák megközelítik a 3.000-t. A városban K+F tevékenység nem folyik, annak felmerülése, illetve igénybevétele a két közeli nagyvárosban (Miskolc, Kazincbarcika) realizálódik. A bányászat, fémipar és üvegipar megszűnését követően napjainkban az aggasztó munkanélküliség miatt, erősen felmerül az ipari telepek revitalizációja, barnamezős beruházások megvalósítása. Ennek érdekében a város önkormányzata 2008 év elején megállapodást írt alá a Reorg-Consult Kft-vel, mely alapján rögzítették szándéknyilatkozatukat, hogy tevékenységük arra irányul, hogy a régi Üveggyár területe és a szilárd hulladéklerakó mielőbb ipari parkká váljon, és újra alkalmas legyen gazdasági és szociális funkciók betöltésére. A terület felújítása és környezetének rendezése után a területeket barnamezős ipari területként lehetne értékesíteni vállalkozásoknak, az ingatlanok bérbeadásával és eladásával olyan tartós vállalkozási tevékenységek jelennének meg, amelyek képesek piaci körülmények között gazdaságosan működni, és hozzájárulni a munkanélküliség mérsékléséhez. A szükségszerű és mielőbbi helyi gazdaságfejlesztés, illetve annak létrejöttét előmozdító feltételek megteremtése, a város kiemelt stratégiai célkitűzése, melyet döntően ágazati és regionális uniós forrásokból, valamint magántőke bevonásával kíván megvalósítani.
3.3. A város társadalmi jellemzői •
Demográfia A miskolci kistérség térségközpontot (Miskolc) követő legnépesebb településének Sajószentpéternek az állandó lakossága a KSH adatai szerint 1997 évi 14.153 főről, 2006 évre 13.653 főre csökkent. Az Észak-magyarországi régióban él az ország lakosságának közel 13%-a, mely a negyedik legnépesebb régió az országban. A lakosság 1999-től 4%-kal, az országos átlagnál kisebb ütemben csökkent. A népességfogyás okai az országos átlagnál nagyobb, de így is alacsony születésszám, valamint a magasabb halálozási arány, illetve a régió negatív vándorlási egyenlege. A negatív vándorlási egyenleg döntően a megszűnő munkahelyek (bányászat, nehézipar) következtében adódik. A KSH adatai szerint az állandó lakosság 1997 évhez viszonyítottan 2006-ra - a régió, a megye, a kistérség és Sajószentpéter város vonatkozásában - az alábbi csökkenést mutatja: -
Észak-magyarországi régió : B.-A.-Z. megye : Miskolci kistérség : Sajószentpéter :
95,7 % 95,2 % 94,9 % 96,5 %
Sajószentpéter város vonatkozásában a 96,5%-os népességcsökkenés a körülvevő térségekhez viszonyítottan kedvező, 1-1,5%-kal mérsékeltebb a környezetéhez
20
képest. A lakosság számának csökkenésében itt is jelentős szerepet játszik a születések és halálozások negatív egyenlege, valamint a fokozottabb mértékű elvándorlás. A KSH adatai szerint a városban 1997 és 2006 év között az élve-születések számának csökkenése meghaladta a 20%-ot, míg az elhalálozások száma kisebb ingadozások mellett a 10 év alatt állandósultnak tekinthető. A városban az el-és odavándorlások számának negatív egyenlege 2002 és 2006 év között átlagosan 100 fő/év, az öt év alatt összesen 507 fő. Ezt a tendenciát erősíti meg a 1.000 lakosra jutó oda-és elvándorlási különbséget mutató, vándorlási egyenleget reprezentáló diagram is. A diagramból jól látható, hogy 2001 és 2006 év között a településen közel 600 fő volt a vándorlási egyenleg illetve az elvándorlás, vagyis mintegy 100 fő/év. A diagram jól reprezentálja azt a rendkívül kedvezőtlen tényt, hogy Sajószentpéter város vonatkozásában az elvándorlás egyenlege messze meghaladja a régió átlagát, de az a megyei és a kistérségi átlagnál is kedvezőtlenebb.
Sajószentpéter lakosságának korcsoportonkénti megoszlása – a 2001 évi népszámlálás adatait figyelembe véve – mind az országos, mind a megyei adatokhoz képest kedvező, ugyanis a lakónépességen belül a 14 éven aluliak aránya (21,4%), számottevően meghaladja a 60 év feletti népesség arányát (17,8%).
21
A város kedvező vitalitási indexe – 100 időskorúra jutó gyermekkorú – nagyrészt amiatt adódik, hogy a településen fellelhető három, közel 1.700 összlakónépességű anti-szegregációs területek esetében a 14 éven aluliak aránya 30-40% közötti, míg a 60 év feletti népesség aránya 6-11% közötti. A KSH adatok szerint a 2001 évi 13.157 lakónépesség számú Sajószentpéter város korcsoportonkénti megoszlása a következő
•
-
Lakónépességen belül 0-14 évesek aránya: 21,4 %
-
Lakónépességen belül 15-59 évesek aránya: 60,8 %
-
Lakónépességen belül 60-x évesek aránya: 17,8 %
Képzettség, műveltség A 2001 évi KSH adatai alapján B.-A.-Z. megyében a megfelelő korú lakosság (10 év felett) 86,8%-a legalább az általános iskola 8 osztályát elvégezte. Ugyanez az arány a miskolci kistérség vonatkozásában 91,2%, mely mértéket számottevően befolyásolja Miskolc város 93,2%-os mutatója. Sajószentpéter város esetében a 87,8%-os mértékű általános iskolai végzettség kedvezőnek minősíthető. Számottevően kedvezőtlenebb képet mutat a város képzettsége a középfokú végzettség tekintetében. A 18 év felettiek esetében a megye vonatkozásában legalább középiskolai érettségivel rendelkezik a megfelelő korúak 31%-a, a kistérségnél ez az arányszám 45,3% (ebben Miskolc 52,6%-os). A megye többi városainak középiskolai iskolai végzettségi indexe (Miskolc nélkül) 36,4%. Ezen adatok ismeretében Sajószentpéter város érettségivel rendelkező, megfelelő korúak aránya csupán 26,7%, mely érték rendkívűl kedvezőtlen, ezen alacsony mérték alatt a 16 kistérségi város közül csupán két város szerepel. A 25 év feletti korosztályban egyetemi és főiskolai oklevéllel a megye megfelelő korosztályú lakosainak 9,5%-a rendelkezik. E felsőfokú végzettségi arány a miskolci kistérség esetében 13,8% (Miskolc 17,3%), Sajószentpéter város vonatkozásában csupán 5,9%, mellyel a kistérségi városok rangsorában az utolsó előtti helyett foglalja el. A városban az általános iskola első évfolyamát a 10 év feletti lakosság csupán 0,6%-a nem végezte el (ez a mérték megye esetében 0,9%, kistérség esetében 0,5%). Sajószentpéter városban a legfeljebb általános iskolai végzettséggel rendelkezők aránya az aktív korúakon (15-59 évesek) belül meglehetősen magas, 35,1%, mely döntően abból adódik, hogy a város három szegregált területén ez a mérték 60-76% közötti.
•
Munkanélküliség-foglalkoztatás A város dinamikai típusának meghatározása során az IVS 2.3. pontjában részletesen bemutatásra került a város foglalkoztatottsági és munkanélküliségi helyzete. Ez alapján a város egészére vonatkozó rövid helyzetértékelést a következőképpen összegezhetjük: -
A város munkanélküliségi rátája jelentősen meghaladja mind az országos, mind a regionális, mind a kistérségi átlagot, annak mértéke rendkívül aggasztó, és közel 14% mértékű.
22
-
A bányászat és ipar megszűnésével sajnálatos módon a legnagyobb foglalkoztatóvá maga az Önkormányzat vált, a működő vállalkozások számottevő munkalehetőséget nem tudnak biztosítani, azok csupán „önfoglalkoztatóak”.
-
A munkanélküliség rendkívül súlyos a döntően alacsony képzettségű és döntően roma lakosságú szegregált területeken, ahol a foglalkoztatott nélküli háztartások aránya drámaian magas, meghaladja a 70%-ot.
Forrás:ÁFSZ 2005.
A város rendkívül kedvezőtlen munkanélküliségi-foglalkoztatási helyzetét jól szemlélteti az APEH által közzétett adatok alapján készített Adófizetők aránya (%) megnevezésű, 2001 és 2005 évekre vonatkozó alábbi összehasonlító diagram. Az alábbi diagram jól szemlélteti Sajószentpéter város általánosan kedvezőtlen társadalmi helyzetét. A táblázat értékelésekor figyelmet érdemel az a tény, hogy a kistérségi adófizetők aránya 6-8%-kal meghaladja a városét, ugyanakkor ebben az értékben a kistérség lakossága mintegy 70%-át kitevő Miskolc város adatai is szerepelnek, mely városnál az adófizetők aránya meghaladja a 40%-ot. A város adófizetőinek arányát a régió hasonló nagyságú településeivel összehasonlítva megállapítható, hogy Sajószentpéter város jelentősen elmarad
23
azoktól, azok döntő részének mutatói 40 és 50 % közé esnek és szinte kivétel nélkül meghaladják a kistérségükre vonatkozó adófizetői arányt.
•
Jövedelmi helyzet A város lakosságának jövedelmi helyzete az előzőekben részletezett kedvezőtlen munkanélküliségi és foglalkoztatási helyzetből adódóan szintén rendkívül kedvezőtlen. A 2001 éves KSH adatok alapján – mely azt követően az önkormányzati nyilvántartásokból is kivehetően számottevően nem változott – megállapítható, hogy a városban a rendszeres munkajövedelemmel nem rendelkezők aránya a megfelelő korúakon (15-59 év) belül kirívóan aggasztó, annak mértéke 60%. A szegregált területeken ez a mérték sajnálatos módon meghaladja a 80%-ot is. Ezen a területeken mintegy 30% azoknak az aránya (szintén az aktív korúakon belül), akiknek jövedelemforrásuk kizárólag állami vagy önkormányzati támogatás volt. A város jövedelmi viszonyait jól szemlélteti az alábbi, szintén az APEH adatai alapján készült „Egy főre jutó belföldi jövedelem (eFt) „ megnevezésű diagram. Az összehasonlító ábra jól szemlélteti, hogy a vizsgált ötéves időtartam alatt a belföldi jövedelem vonatkozásában Sajószentpéter város jelentős lemaradása növekedett. Külön figyelmet érdemel a város és a kistérség átlagának összehasonlítása, a számottevő lemaradás és annak mértéke növekedése, tekintettel az előzőekben 24
részletezett Miskolci adatok „torzítására” is. A régió Sajószentpéterhez hasonló városait vizsgálva általánosságban megállapítható, hogy azok jövedelmi viszonyai számottevően kedvezőbbek a kistérségükénél, azok nagyságát és dinamikáját illetően is.
3.4. A városi környezet jellemzői • Természeti és épített környezet, értékek Sajószentpéter város az Észak-magyarországi középhegység nagytáj, Északmagyarországi medencék középtáj, Borsodi-dombság kistáj csoport, Sajó-völgy kistáj része. Területe 3.485 ha. A város a Bükk északi nyúlványai és nagyrészt a Sajó folyó között fekszik, a 26.sz. főútvonal mellett. Területén folyik bele az Alacskai és a Nyögő-patak a Sajóba. Sajószentpéter környezeti helyzetét az alábbi területekhez és tengelyekhez való tartozásával lehet jellemezni: -
a Bánréve (Szlovákia) felé haladó 26-os számú főközlekedési út mentén fekvő jelentős település, melynek területén ágazik el a Bódva-völgyi 27-es számú és több alsóbbrendű útvonal (Alacska, Pitypalatty-völgy), a Sajó-völgyi városi-ipari tengelyen lévő terület egyik kisvárosa, Miskolc és Kazincbarcika között, része a Kazincbarcika körül elhelyezkedő övezetnek,
25
-
a több kistelepülést magába foglaló Pitypalatty-völgy kapuja, a város beépített részének döntő része egységes térszerkezeti egységként kezelhető, amely a 26 sz. főút, mint tengely mentén települt. Különálló egységként a vasúton illetve a Sajón túli területeket – Feketeszög, Üveggyári terület, Dusnok – valamint a Pitypalatty-völgy irányában külterületen elhelyezkedő Újbányatelepet indokolt kezelni.
Sajószentpéter a 26-os sz. főközlekedési út egyik meghatározó csomóponti elemeként a Miskolc-Ózd tengelyen elhelyezkedve, jelentős tranzitforgalmat bonyolít le északdél irányában, és Szlovákia fejlődésével, az EU-ban való megerősödésével, az áruk tranzitálása jelentős feladatot adhat ennek e tengelynek. Az Edelény irányába ágazó 27-es főközlekedési útvonal, illetve az ebből eredő csomóponti helyzet, jelentős térségszervező hatást indukál a város számára. Sajószentpéter, mint a Pitypalatty-völgy kapuja jelentős szerepet tölt be a völgy társadalmi- gazdasági- kulturális életében, különösen az államigazgatási, hatósági feladatok, az oktatási, szociális, egészségügyi, kereskedelmi szolgáltatások ellátásával. Az épített környezet értékei közül kiemelendő a település ősi magja a Kálvin tér. Az ovális téren elhelyezkedő gótikus templom körül épültek fel a település meghatározó épületei. A település alapvetően szalagtelkes településformát mutat. A jelentős fejlesztések következtében alakult ki a jelenlegi településközpont, amely a 26.sz. főközlekedési út két oldalán, a Nyögő- és az Alacska-patak közötti részen helyezkedik el. A város fennmaradt legrégebbi kiemelkedő építészeti emlékei a következők: -
Református Nagytemplom, épült a XIV. és XV. sz.-ban Római Katolikus Templom, épült 1763-65 év között Gedeon kúria, épült 1820 év körül Lakóépület, épült XVIII.-XIX. sz. Lakóépület, Lévay József szülőháza, ma múzeum
(Kálvin tér 13.) (Kossuth u. 22.) (Kálvin tér 2.) (Kálvin tér 41.) (Kálvin tér 43.)
A város Településszerkezeti Terve a fenti kulturális örökség részét képező régészeti emlékeken túlmenően több védendő objektumot, épületet, régészeti emlékeket jelöl meg.
• Lakásállomány A város lakásellátása egy és több lakásos formában, egy és többszintes megoldásban, önkormányzati és magántulajdoni formában működik. A város lakásállománya az elmúlt 10 évben számottevően nem változott, annak nagysága, mintegy 4.500 db. A jelenlegi lakásállomány több mint 98%-a magántulajdonban van, csupán 60 db az önkormányzati lakások száma (melyből összkomfortos 16 db, komfortos 32 db, komfortnélküli 12 db).
26
Az elmúlt időszakban a lakásépítés döntően családi házas formában valósult meg, kis részben csoportos lakásépítési formában. A város lakásállományából több mint 20 évvel ezelőtt épült 344 db paneles lakás, és 40 évvel ezelőtt 461 db nagyblokkos épületben, a többi lakások családi házak, melyek folyamatosan épülnek. 2006-ban a kiadott használatbavételi engedélyek száma 16 db, 2007 évben pedig 10 db. Az alacsony komfortfokozatú lakások aránya a 2001 évi KSH adatok alapján átlagosan 21%, de ezen belül a szegregált területek esetében, ez az érték 60-90% közötti. A szegregált területeken jellemző, hogy az egyszobás lakások aránya 4060%, a komfortnélküli, félkomfortos és szükséglakások aránya 60-90%. • Települési infrastruktúra ellátottság Sajószentpéter város infrastrukturális ellátottságának színvonala az elmúlt 10 év során érzékelhetően kedvező irányba javult, s a mai hálózati infrastrukturális ellátottsága jónak mondható. A KSH adatai szerint a város ivóvízhálózatának hossza 1997-2007 évek között 45,7 km-ről 46,7 km-re növekedett, ugyanakkor az ivóvízhálózatba bekapcsolt lakások száma 15%-kal, 3.660 db-ról 4.100 db-ra növekedett. Számottevő kedvező növekedés mutatkozik a szennyvízcsatorna hálózat hosszának növekedésében, melynél az érintett időszak alatt a növekedés közel 100%-os volt, az 1997 évi közel 26 km-ről 2007-re mintegy 46 km-re növekedett. Ez időszak alatt a közcsatorna hálózatba bekapcsolt lakások száma, mintegy 50%kal, 2.090-ről 3.000 db-ra növekedett. A város infrastruktúra növekedésének dinamikáját mutatja az alábbi „Közműolló változása” megnevezésű diagram, melynél látható, hogy Sajószentpéter esetében a dinamika üteme – a csatornahálózatba/ivóvízhálózatba a bekötött lakások aránya % azonos az ország, a régió és a megye dinamikájával, viszont a város értékei azoknál magasabb és 2001 és 2005 évek között több mint 10%-ot növekedett, az közel 75%os mértékű.
27
A miskolci kistérség dinamikája szintén azonos a Sajószentpéterével, viszont a közműolló értéke, mintegy 15%-kal magasabb annál. Ennek döntő oka a Miskolc város adatainak erős súlya. A település villamos energia ellátó hálózata teljes mértékben kiépült. A közvilágításban használatos és az előírásoknak meg nem felelő 11W-os lámpatestek 24W-osra történő cseréje remélhetőleg hamarosan megtörténik, jelenleg ennek cseréjére a város a HÖF-TEKI forrásra pályázatát beadta, melynek várható befektetési összege közel 50 millió Ft. Az ivóvízhálózat a város teljes területén kiépített, annak bevezetése még 120 ingatlanra nem történt meg, itt közkutakról történik az ellátás. A szennyvízcsatorna hálózat kiépítettségi foka, mintegy 90%, melynél a rákötöttségi arány szintén, mintegy 90%-os mértékű. A szennyvízcsatorna hálózat teljes körű kiépítésére KEOP pályázati forrásból tervezi a fedezetett az önkormányzat biztosítani, melynek teljes beruházási költségre, mintegy 600 millió Ft. A csatornahálózat hiányossága döntően a szegregált területeket (Fecskeszög, Újbányatelep) és Dusnokot érinti. A csapadékvíz elvezetés zártrendszerű, nyílt, burkolt és szikkasztott jellegű földárokkal van megoldva. A földgázhálózat, kivéve az Újbányatelepet és a Sajón túli terület egy részét, kiépült a városban. A telefonhálózat a város teljes területén kiépített, a felmerült igényeket 100%-ban kitudják elégíteni. A mobiltelefon szolgáltatók jelen vannak a településen.
28
A településen helyi tévé működik. A 26-os főközlekedési út négysávosítása Miskolc irányából Sajóbábonytól a város határáig jelenleg kivitelezés alatt áll, a Sajószentpétert elkerülő illetve annak első szakasza – a 27-es útig – várhatóan 2011-re központi forrásból kiépül. A város útjainak több mint 80%-a pormentes, aszfaltozott út, melyek mellett 70%-ban a járda is kiépült, 50%-ban mindkét oldalon. A pormentes utak hiánya döntően a Fecskeszög-, Újbányatelep-, Dusnok-, és részben a Belváros-, és Kertváros városrészt érintik. Az úthálózat felújítására jelenleg a város 4 TEUT pályázatot adott be, összesen, mintegy 70 millió Ft beruházási költséggel. Kerékpárút az Ady E. úttól a Parasznyai elágazásig kiépített. Sajószentpéter közlekedésére jellemző, hogy helyi közlekedés nincs, több irányú távolsági buszforgalom biztosítja a városon keresztül a tömegközlekedést. A MÁV Miskolc-Ózd között személy és tehervonatokat közlekedtet, mely érinti a várost is, így annak vasúton történő megközelítése kedvező. 3.5. A városi közszolgáltatások, ellátások jellemzői A város közszolgáltatásának részbeni értékelésére az IVS 2.2. pontjában már kitértünk, tekintettel arra, hogy Sajószentpéter város térségi szintű szerepe, feladati e vonatkozásban meghatározóak. Az itt leírtakat kiegészítve és a város közszolgáltatásai és ellátásai feladatainak jellemzőit összegezve a következőkben rögzítjük: •
Oktatás-nevelés
-
Az óvodai nevelést-oktatást a város egy központi óvodával – Sajószentpéteri Központi Napközi Otthonos Óvoda – 5 feladat-ellátási helyen biztosítja. (korábbiakban 5 önálló óvoda volt) A KSH adatai szerint 2001 évhez viszonyítva az óvodai feladat-ellátó helyek száma és kapacitása nem változott, viszont az óvodába beiratkozottak száma jelentős mértékben, közel 20%-kal , 534 főről 439 főre csökkent. Ez nyilvánvalóan a város kedvezőtlen demográfiai jellemzői alakulásával függ össze. A város önkormányzata hat településsel kötött társulási megállapodást és biztosítja e településeknél felmerülő óvodai-nevelési oktatási feladatinak ellátását. Jelenleg a bejáró óvodások száma 11 fő.
-
Az alapfokú oktatás ellátási illetve feladat-ellátási helyei Sajószentpéteren 2001 évben meglévő 6 helyről 2006 évre 5-re csökkent ,mely azonos a jelenlegi általános iskolai feladat-ellátási helyekkel. Ez időszakban a KSH adatai szerint a tanulók száma jelentősen 1.803-ról 1.606 főre csökkent, és jelenleg a tanulók létszáma 1.540 fő. E közel 15%-os csökkenés, szintén a város demográfiai jellemzőivel függ össze. A gyermekek oktatása az 5 feladat-ellátási helyen 67 tanulócsoportban történik. Az integráltan oktatható, sajátos nevelési igényű gyerekek száma 77 fő, mely tanulók rehabilitációjához a szükséges személyi és tárgyi feltételek rendelkezésre állnak.
29
Az önkormányzat 7 településsel társulási megállapodást kötött az általános iskola oktatási feladatainak ellátására, a bejáró tanulók létszáma 230 fő. -
Középfokú oktatás a városban a B.-A.-Z. megyei Önkormányzat fenntartása alatt működő Pattantyús–Ábrahám Géza Szakképző Iskolában folyik, melyben a tanulók létszáma 341 fő. A más településről bejáró tanulók száma ebből 231 fő.
-
A városban 1999-től folyik esti tagozatú gimnáziumi oktatás, mely a nagyhalászi Kölcsey Ferenc Gimnázium tagintézményeként működik. Az évek során 6-7osztály indul, mintegy 250 fős tanuló létszámmal. A tanulók életkora a 18 évestől 55 éves kor közötti, mintegy 1/3-uk sajószentpéteri, mintegy 2/3-uk a környező településekről bejáró. 2002-és 2007 között több mint 250-en tettek sikeres érettségi vizsgát, és többen felsőoktatási intézményekben folytatták illetve folytatják tanulmányaikat.
•
Egészségügy
A település egészségügyi ellátását biztosító, vállalkozási formában működtetett szolgáltatásai : -
6 felnőtt háziorvosi szolgálat, 6 háziorvossal és 9 körzeti ápolóval, 3 házi gyermekorvosi szolgálat, 3 házi gyermekorvossal és 3 körzeti ápolóval, 3 fogorvosi szolgálat, 3 fogorvossal és 3 fogászati asszisztenssel,
A város Gyógyító Megelőző Intézménye (GYÓMI) – mely szorosan együttműködik az egészségügyi vállalkozásokkal – az alábbi szolgáltatások, rendelések működéséről gondoskodik. -
7 védőnői szolgálat, a körzeti védőnői és az iskola-egészségügyi feladatokra, központi ügyeleti szolgálat a társult községekre kiterjedően is, helyben biztosított járóbeteg szakellátások és a nem szakorvosi ellátások a társult községekre kiterjedően is (belgyógyászat, fizikoterápia, gyógytorna, ideggyógyászat, nőgyógyászat, szemészet, reumatológia, ultrahang, laboratórium),
Az egészségügyi ellátás területe a városon kívül több községre kiterjed, melynek formáit, változatait, megállapodásait az IVS 2.2. pontja tartalmazza.
•
Szociális ellátás Sajószentpéter városban bölcsődei férőhelyek jelenleg nem biztosítottak. A személyes gondoskodást nyújtó alapellátásokat és a gyermekjóléti alapellátást a Területi Szociális Központ integrált formában biztosítja. Az egymásra épülő és egymást kiegészítő ellátások: nappali ellátás (Idősek Klubja), szociális étkeztetés, házi segítésnyújtás, jelzőrendszeres házi segítésnyújtás, családsegítés, gyermekjóléti alapellátás (Gyermekjóléti Szolgálat),
30
Az idősek nappali ellátására szolgáló férőhely kapacitás a KSH adatai szerint az elmúlt 10 évben nem változott, annak száma 40 fő, ugyanakkor a szociális ellátást igénybevevők száma 51 főről 37 főre csökkent, így a jelenlegi kapacitás kihasználás 92,5%. A város fentiekben ismertetett szociális feladatellátása több környező településre is kiterjed, melynek a részleteit az IVS 2.2. pontja tartalmazza. A város önkormányzatára az utóbbi évtized romló gazdasági-társadalmi viszonyai miatt, nagy terhet ró a szociális ellátás kapcsán a segélyezések biztosítása. A város 2007 évben több mint 400 millió Ft-ot költött a szociális kiadásokra. Ezek közül kiemelendő nagyságrendű – több mint 50% - a nem foglalkoztatott személyek rendszeres szociális segélye. Több mint 10 millió Ft-ot jelentő szociális kiadás a rendszeres gyermekvédelmi támogatás, a lakásfenntartási támogatás, az alanyi jogú ápolási díj. Szociális kiadásként az önkormányzat közcélú foglalkoztatásra több mint 50 millió Ft-ot használt fel. Sajószentpéter városban végzi szociális ellátási tevékenységét a B.-A.-Z. megyei Önkormányzat fenntartása alatt működő 102 fő férőhelyszámú gondozói részlegű, és 20 fő férőhelyszámú rehabilitáció részlegű, mentális szenvedélybetegek mentális betegek ellátását szolgáló Gondozás és Esélyháza. Szintén a városban fejti ki tevékenységét a B.-A.-Z. megyei Önkormányzat Izsófalvai Pszichiátriai Szakkórház és Betegotthon részlege 50 férőhelyszámmal. • Közigazgatás Sajószentpéter város városi funkciójából adódóan a város közigazgatási funkciói mellett számos térségközpontú közigazgatási hatósági feladatot is ellát (részletezve IVS 2.2. pont). A közigazgatási feladatokat ellátó épületek alapvetően a belső városmagban illetve a város központi részén helyezkednek el, melyek lakossági megközelítése kedvező. Az épületek és egyéb kiszolgáló infrastruktúrák korszerűsítésre, bővítésre szorulnak, melyet az önkormányzat a funkcióbővítő város rehabilitációs ÉMOP pályázat keretében kíván megoldani. • Hulladékgazdálkodás Sajószentpéter város hulladékgazdálkodási feladati döntő részt megoldott, gondot csupán a korábbi hulladéklerakók, barnamezős területek okoznak. A település kommunális hulladékának elszállítása az AVE Kft-vel kötött szerződés alapján rendszeresen történik. A város szennyvízkezelése az ÉRV Zrt.-vel kötött szerződés alapján folyamatosan történik. A városban a meglévő törmelékrakó bezárásra került, annak rekultiválására az önkormányzat EU forrást biztosító pályázatot kíván benyújtani. Az új törmelék lerakó
31
kialakítására a tervek elkészültek, a vállalkozásban történő üzemeltetésre a tárgyalások folynak.
4.
VÁROSRÉSZEK TERÜLETI MEGKÖZELÍTÉSŰ ELEMZÉSE
4.1. Városrészek beazonosítása, lehatárolásának jellemzői A városrészek lehatárolása az önkormányzat által jóváhagyott és 2008. március hóban módosított Településfejlesztési Koncepció és Településrendezési Terv alapul vételével történt. A városrészek beazonosítása a mellékletben szereplő tervdokumentációkban fellelhető. A városrészek számának megállapításakor törekedtünk azok mérséklésére, de tekintettel arra, hogy számos városrész különállósága adott, a városrészek száma így összesen hat egységben véglegesítődött, melyek a következők (a zárójelben lévő római számok megegyeznek az egyes városrészekre vonatkozó átnézeti térképen jelöltekkel): -
1. sz. városrész: Belváros (I.) 2. sz. városrész: Kertváros (II.) 3. sz. városrész: Északi városrész (III.) 4. sz. városrész: Újbányatelep (VI.) 5. sz. városrész: Fecskeszög (IV.) 6. sz. városrész: Dusnok (V.)
A városrészek helyzetértékeléséhez felhasználtuk a városfejlesztési Kézikönyvben fellelhető iránymutatásokat és táblázatokat, és az elemzés során elvégeztük az egyes városrészekre lebontott SWOT elemzést. A beazonosított városrészek alapján kerültek kijelölésre a későbbi fejlesztési akcióterületek. Az elemzés során meghatározásra kerültek azok a szegregált lakókörnyezetek, amelyeknek a társadalmi-gazdasági problémái kiemelkedően kedvezőtlenek, így azok elemzését a 6. fejezetben részletezetteknek megfelelően külön Anti-szegregációs tervben végeztük el.
4.2. Városrészenkénti elemzés 4.2.1. Belváros
A Belváros elnevezésű városrész a város délkeleti szélétől a 26-os számú országos főút mentén, a település központját is magába foglaló, döntően központi fekvésű terület, mely funkcionálisan és építészetileg is két településrész együttese. A délkeleti részen – ahol közel ezer ember lakik – a beépítés jellege karakteresen falusias, és itt található az egyik, közel száz fő lakónépességű szegregált terület. Ezen a területen két típusú fejlesztési igényre adódik lehetőség: az egyik ún. zöld területi 32
fejlesztés, mely pihenésre és kikapcsolódásra ad lehetőséget a város lakóimnak; a másik a település bővítésére irányuló, nagyobb volumenű építési lehetőségnek helyet adó fejlesztési lehetőség. E terület funkciójának mint a Miskolc felőli települési „városkapunak” a funkcióját valamelyest át fogja alakítani a 2011-ig megépülésre kerülő, a 26-os és 27-es utat összekötő elkerülő út, mely a városba érkező forgalmat nagy mértékben le fogja csökkenteni. A városrész másik meghatározó része a település legrégebbi településmagja, a fontosabb középületeket magába foglaló és számos közfunkciót ellátó területrész. A beépítések karaktere ebben a zónában mutat leginkább városias képet, itt már több szintes, telepszerű beépítéssel is találkozunk. E városrészen koncentrálódik a város számottevő gazdasági, közösségi, állami, igazgatási, hatósági, humán szolgáltatási funkciója. E meghatározó jellegű funkciók ellátására hivatott főbb közintézmények, vállalkozások, szolgáltató egységek a következők: -
Polgármesteri Hivatal Területi Szociálisellátó Központ (TSZK) Gyógyító és Megelőző Intézet (GYÓMI), gyógyszertárak Rendőrség MÁV vasútállomás Óvodák, általános iskolák, középiskola Kereskedelmi áruházak (Plusz, Penny Market) Egyéb kereskedelmi szolgáltatók, egy panzió, 18 vendéglátóhely, stb.
A Belváros funkció ellátottságának koncentrálódására jellemző, hogy itt lelhető fel: -
az állami, igazgatási, hatósági funkciók (önkormányzat, okmányiroda, gyámügy, építésügyi hatóság, rendőrség, polgárőrség) 100%-a,
-
ugyancsak 100%-ban ide koncentrálódik több humánszolgáltatási funkció is, így többek között a teljes egészségügy és a szociális ellátás is,
-
a humánszolgáltatások közül az óvodai férőhelyek, mintegy 50%-a, az általános iskolai feladat ellátási helyek illetve a tanulók számának 60%-a, valamint a városban működő egy középiskola,
-
több mint 90%-ban itt találhatóak a város közlekedési, postai funkciói is, így többek között távolsági autóbusz megállók, vasútállomás, postahivatal, benzinkút stb.,
-
jelentősen itt koncentrálódnak a gazdasági funkciók is, meghatározó a kiskereskedelmi üzletek, pénzügyi szolgáltatók centralizációja, de a vendéglátóipari egységek több mint 50%-a itt üzemel, valamint a város egyetlen szállásadó panziója , valamint itt helyezkedik el a városban lévő két kereskedelmi áruházlánc (Plus, Penny) is,
-
a városi hitélet három temploma közül a Belvárosban szolgál a református és a római-katolikus templom. E két templom „központi elhelyezkedését” indokolja 33
az a tény, hogy a lakosság 42%-a római katolikus vallású, és közel 30%-a református (2001 évi népszámlálási adat). -
a közösségi funkciók (művelődési otthon, mozi, sport stb.) közül a Belvárosban csupán a teljesnek mintegy 50%-a lelhető fel, a többi a Kertvárosban koncentrálódik,
A városrész infrastrukturális illetve közüzemi ellátottsága teljesnek mondható, kivéve az úthálózat mintegy 5%-nak korszerűtlensége. A Belváros városrész a városrészek között a második legnagyobb lakónépesség számú: a 2001. évi népszámlálás alapján a lakosság 25%-a, mintegy 3.600 fő él ezen a területen, melynek lakónépessége ezidáig kis mértékben növekedett. A belvárosi lakónépességen belül a 0-14 éves korosztály aránya 20,7%, a 15-59 éves korosztályé 61,8%, míg a 60 év felettieké pedig 17,4%. A legfeljebb általános iskolai végzettségűek aránya az aktív korúakon belül 32,9%, a felsőfokú végzettségűek aránya a 25 évnél idősebb korosztályban 8%. A városrészben a foglalkoztatottak aránya az aktív népességen belül mintegy 40%-os mértékű. A legfeljebb általános iskolai végzettséggel rendelkezők és rendszeres munkajövedelemmel nem rendelkezők aránya az aktív korúakon belül 25,1%. A Belvárosban fellelhető a lakásállomány mintegy 25%-a, melyeken belül az alacsony fokozatú lakások aránya közel 22%, mely lényegében megegyezik a teljes városi átlaggal. A Belváros társadalmi-, gazdasági-, foglalkoztatási-, szociális mutatói közel megegyeznek a városi átlaggal, kivéve a Belvárosban fellelhető ún. Belvárosi szegregátumot. E szegregátum lakónépesség száma 95 fő, melynek mintegy fele roma származású.
A Belváros térképi megjelenítése:
34
Forrás:Stúdió Kft. A Belváros városrész SWOT elemzése :
Erősségek
Gyengeségek
-
Nagy a közigazgatási, közszolgáltatási intézmények koncentrációja
A városrész útjai leterheltek, nagy az átmenő forgalom
-
Magas a vállalkozások, a kiskereskedelmi egységek, a vendéglátó helyek sűrűsége A városrész megközelíthetősége kedvező
Alacsony a gazdasági aktivitás
-
A lakások komfortossága infrastrukturális ellátottsága jó
és -
Kereskedelmi és vendéglátó-ipari egységek arculatának hiánya Szegregált terület jelenléte
-
Idegenforgalmi, hiánya
turisztikai
adottságok
-
Népességszáma meghatározó
-
Jelentős számú építészeti műemlék
-
Közterek, parkok, játszóterek hiánya
-
Térségközponti feladatú intézmények
-
Városközponti arculat hiánya
Lehetőségek
Veszélyek
-
A várost elkerülő út kiépítése
-
Oktatási, egészségügyi, szociális intézmények EU-s forrásból történő bővítése, rekonstrukciója
-
-
Utak, közművek kiépítése, korszerűsítése hazai forrásból -
-
Térségközpontú lehetősége
feladatok
bővítésének
-
Szegregált területeken rehabilitáció EU-s forrásból
szociális
-
Gazdaságfejlesztés, beruházások
barnamezős
4.2.2. Kertváros
35
Szomszédos városok gazdaság fejlesztésben
elszívó
hatása
a
A város valóságnál számottevően kedvezőbb fejlettségi megítélése a miskolci kistérséghez való tartozás miatt A gazdaságfejlesztési és infrastrukturális beruházások pénzügyi forrásainak hiánya
A Kertváros városrész a településközpontjától déli irányban található, melyen belül a kisvárosi telepes beépítéstől, az alacsony intenzitású falusias beépítésig fellelhetőek különféle változatok. E városrészben él a lakosság jelentősen meghatározó része, az összlakónépesség 44%-a, mintegy 5.700 fő. A magas népességszám a Belváros területével közel azonos viszonylagosan nagy területének, valamint a változatos karakterű lakóépületes beépítésnek is köszönhető. A lakónépesség sűrűsége e területen, több mint 50%-kal magasabb a Belvárosénál. Az eltérő beépítési típusok mellett, a terület mégis egységesnek tűnik a viszonylagosan magas arányú zöldfelületnek köszönhetően, mely így egy kellemes hangulatú településrész benyomását kelti. A település intézményi és egyéb közcélú ellátottsága (iskola , óvoda, mentőállomás, művelődési központ, mozi, templom, könyvtár, szaküzletek, vendéglátóhelyek stb.) megfelelő, így ez az egyik legjobb presztízzsel rendelkező terület a városon belül. A városrész kedvező településszerkezeti adottsága, hogy a területen átfolyik a Nyögőpatak, mely sok helyen kellemes mikrokörnyezetet idéz elő. Kedvező a közlekedési adottsága, területei jól megközelíthetőek, kellemes hangulatú lakóutcák a jellemzőek, és a közterületek állapota átlagosnak tekinthető. A Kertváros funkcióellátottsága a városrész jellegének megfelelően korlátozott ugyan, de megfelelő mértékű. Kiemelendő, hogy a humánszolgáltatási funkciók közül - természetszerűen a lakónépesség arányának megfelelően - a város óvodai és iskolai kapacitásának, mintegy 40%-a e területen működik. Ezen túlmenően meghatározó, hogy itt található a közösségi funkciók, mintegy 50%-a, mely döntően a kulturális, szórakozási, sport tevékenység lehetőségét biztosítja. E városrészben a gazdasági funkciók közül, döntően a lakosság közvetlen és általános kiszolgálását végző kereskedelmi, pénzügyi szolgáltatók, vendéglátók működnek illetve üzemelnek. Itt lelhető fel a város harmadik temploma, a görög-katolikus templom. A városrész infrastrukturális illetve közüzemi ellátottsága döntően teljes körű, csupán az úthálózat mintegy 5%-a és egy minimális szennyvízhálózat-csatorna kiépítése illetve felújítása szükséges. A városrészek között a legnagyobb lakónépesség számú, mintegy 5.700 fő lakónépességű Kertvárosban a 2001 évi népszámlálás alapján a lakónépességen belül a 0-14 éves korosztály aránya 18,0%, mely mérték a városrészek között a legalacsonyabb, és az átlagostól is, mintegy 3%-kal elmarad. A 15 és 59 éves korosztály aránya 62,7%, mely viszont a városrészek között legmagasabb és az átlagot 2%-kal haladja meg, míg a 60 év felettiek aránya 19,2%. A Kertvárosban az aktív korúakon belül a csupán általános iskolai végzettséggel rendelkezők aránya a többi városrészhez viszonyítva kedvezőbb 28,9%, és a felsőfokú végzettségűek aránya is – a 25 évnél idősebb korosztályban – meghaladja az átlagot, 6,3%. 40,3%-os mértékű a városrészben a foglalkoztatottak aránya a 15-64 éves népességen belül. Az aktívkorúakon belül, a legfeljebb általános iskolai végzettséggel rendelkezők és rendszeres munkajövedelemmel nem rendelkezők aránya a többi városrészhez képest meglehetősen kedvező, csupán 22,2%, mely 6%-kal alatta marad a városi átlagnak is.
36
A Kertvárosi lakásállomány az összlakásállományhoz viszonyítottan, mintegy 47% , közel 2.100 db. A városban az egy lakásra jutó átlagos 3 főt figyelembe véve a Kertváros, mintegy 2,7 fős arányszáma kedvező. Kiemelkedően kedvező a Kertváros esetében az alacsony komfortfokozatú lakások aránya, mely mértéke nem éri el a 11%ot, a 21%-os városi átlaggal szemben.
A Kertváros térképi megjelenítése:
Forrás:Stúdió Kft.
A Kertváros SWOT elemzése: Erősségek
Gyengeségek 37
-
Kellemes hangulatú városrész
-
Kedvező köz és intézményi ellátottság
-
Kedvező településszerkezeti adottság
-
Korszerűtlen és felújításra szoruló óvodák
-
Jó közlekedési adottság
-
Elavult sport-és szabadidőközpont
-
Megfelelő demográfiai mutatók
-
Elhanyagolt csapadékvíz rendszer
-
Átlag feletti iskolai végzettség
-
Rendezetlen Nyögő-pataki meder
-
A
lakosság
kedvező
-
-
felújításra
és
modernizálásra szoruló iskolák
jövedelmi -
viszonyai
Korszerűtlen,
-
Felszámolandó szemét-és törmeléklerakó Meglévő elhanyagolt ipartelepi rész
Kedvező állapotú és komfortosságú lakásállomány Lehetőségek
-
-
Veszélyek
Iskolai és óvodai intézmények támogatási forrásból történő bővítése, korszerűsítése Művelődési- és sportközpont külső forrásból történő rekonstrukciója -
-
A Nyögő-patak és a csapadékvíz rendszer EU forrásból történő fejlesztése
-
A törmeléklerakó történő rekultivációja
A tervezettnél szűkebb támogatási forrás Saját erő és magántőke biztosításának korlátozottsága A hulladéklerakó előre nem környezetszennyezése
látható
támogatásból
- Barnamezős rehabilitáció feltételeinek megléte -
A meglévő majálispark és a történelmi pincesor revitalizálása
4.2.3. Északi városrész
Az Északi városrész elnevezésének megfelelően a város északi valamint észak-nyugati részén, illetve peremén helyezkedik el. E városrész három, térben jól elkülönülő településrészből tevődik össze. 38
Északon fekszik a két kisebbik településrész, az un. „Ibolya-telep” és a település legnagyobb egybefüggő iparterülete, a hajdani üveggyár telephelye. Délen pedig az ezeknél számottevően nagyobb alapterületű „Szabadság-telep”. A Szabadság-telep ellentétesen a másik két településegységgel, a Belváros rész folytatódásaként, a két közlekedési nyomvonal (26-os országút, Miskolc-Ózd vasútvonal) déli oldalán helyezkedik el. A lakófunkcióval számottevően nem rendelkező (9db lakás) hajdani Üveggyár telephely a vasútvonal és a Sajó folyó közötti területen fekszik. Vasúti kiszolgálása ennek megfelelően jó, viszont közúti elérhetősége nagyon nehézkes, melyen a megvalósuló, a várost északon elkerülő út javíthat. E városrész meghatározó településrészét képező két telep, dominánsan lakófunkciójú. Az Északi városrészen él a lakosság mintegy 15%-a, közel 1.900 fő. A lakóterületek hangulata falusias, az épületek összképe kellemes, bár a lakásállomány jelentős része, mintegy 26%-a alacsony komfortfokozatú. A porták általánosságban rendezettek, a közterületek jellemzően jó állapotúak, az infrastrukturális illetve közmű ellátottsági helyzet teljesnek mondható. A városrész funkciója döntően lakójellegű, e területen a kismértékű gazdasági (kereskedelmi, szolgáltatói, vendéglátóipari) funkción túl egyéb közösségi (humánszolgáltatási, igazgatási stb.) funkció nem lelhető fel. Az Északi városrész lakossága viszonylag elöregedett, a 60 év felettiek aránya 23,2%. A 0 és 14 éves korosztályban a lakosság 18,3%-a, míg a 15 és 59 évesek 58,5%-a az városrészi lakosságnak. A legfeljebb általános iskolai végzettséggel rendelkezők aránya a megfelelő korúakon belül (15-59 év) 30,4 %, míg a szintén megfelelő korúak arányában lévő (25-x éves) felsőfokú végzettségűek %-a a nagyon kedvezőtlen városi átlag alatt marad, értéke 4,9%. A városrészben foglalkoztatottak aránya a megfelelőkorú (15-64 év) népességen belül a városi átlagot meghaladja, 37,2%. A legfeljebb általános iskolai végzettséggel rendelkező és rendszeres munkajövedelemmel nem rendelkezők aránya az aktív korúakon belül elmarad a városi átlagtól (28,1%), annak mértéke 23,5%. A városrész elöregedésére jellemző, hogy csupán minden második háztartásban van csak foglalkoztatott, a foglalkoztatott nélküli háztartások aránya magas 53,9%. Északi városrész téképi megjelenítése:
39
Forrás:Stúdió Kft. Az Északi városrész SWOT elemzése: Erősségek -
Hangulatos, településrész
Gyengeségek
harmonikus,
falusias -
Elöregedő lakónépesség
-
Potenciális befektetői terület
Kedvezőtlen lakásállomány
-
Üres, könnyen funkciónélküli terület
Magas a foglalkoztatott háztartások aránya
hasznosítható -
Lehetőségek
műszaki
állapotú nélküli
Barnamezős terület Veszélyek
-
-
Igényes, játszótér kialakítása
-
Meglévő épület szociális célra való hasznosítása
-
Barnamezős rehabilitációs fejlesztés megvalósítása, ipari park létrehozása
-
Támogatási források igénybevétele
40
Külsőpénzügyi források mérséklődése Befektetői szándék csökkenése
4.2.4. Újbányatelep
Az Újbányatelep városrész a várostól déli irányban kb. másfél kilométerre található külterületi kistelep, melyet a helyiek „2-es akna” néven is emlegetnek. Mintegy 210 fő lakónépességű kis településrész megközelítése nehézkes, a lakóépületektől, mintegy 500 méterre lévő távolsági buszmegállótól közelíthető meg a város illetve a Pitypalattyvölgyi falvak. A telep két funkcionális egységből áll, egyrészről egy kis ipar terület, másrészről ehhez kapcsolódó kis telepes beépítésű munkás kolónia. A telep műszaki állapota nagyon rossz, a terület elhanyagolt, rosszállapotú, szemetes. Szennyvízcsatorna nincs kiépítve, az utak állapota teljesen elhanyagolt. Lakóingatlanok állapota rendkívül rossz, az épületek romosak, a telkek szemetesek, az összkép lesújtó. A városrész a lakófunkción kívül semminemű egyéb funkcióval nem rendelkezik. A lakónépesség, mintegy 50%-a roma származású, a területen jelentős (23 fő) a HHH gyermekek száma. A lakónépességen belül a 60 év felettiek 6,8%-os rendkívül alacsony aránya mellett a 0-14 évesek aránya kiugróan magas, megközelíti a 40%-ot (a városi átlag 21,4%). Rendkívül magas a csupán általános iskolai végzettséggel rendelkezők aránya a 15-59 éveseken belül, ennek értéke 75,7%. A 25 évesnél idősebb népességen belül felsőfokú végzettségű nincs. A városrészben a foglalkoztatottak aránya a 15-64 éves népességen belül rendkívül csekély, mindösszesen 12,8%. A legfeljebb általános iskolai végzettséggel rendelkezők és rendszeres munkajövedelemmel nem rendelkezők aránya az aktív korúakon belül számottevően magas, 65,8%. A közel 60 db lakás jelentős része – 91,5%-a – alacsony komfortfokozatú, és az egyszobás lakások aránya, mintegy 60%. A munkanélküliek aránya rendkívül magas, melynek mértéke 58,3%. A bekért KSH adatok alapján és a kijelölt anti-szegregációs szakértővel történő szakmaiértékelés eredményeképpen egyértelműen megállapítható, hogy ez a városrész a kiadott szakmai útmutató alapján a város szegregált területe. Emiatt a városrész részletes elemzését az IVS 6. pontjában található Anti-szegregációs terv tartalmazza.
Újbányatelep térképi megjelenítése:
41
Forrás:Stúdió Kft. Újbányatelep városrész SWOT elemzése: Erősségek
Gyengeségek
-
Szép táji környezet
-
Erősen szegregált városrész
-
Egységes, karakteres épületállomány
-
Ingatlanok rossz műszaki állapota
-
Szemetes, szennyezett terület
-
Funkcióhiányos városrész
-
Közművesítettség hiánya vezetékes víz, szennyvíz, utak)
-
Nagy munkanélküliség, elszegényedés
Lehetőségek
Veszélyek
-
Szociális rehabilitáció EU forrásból
-
Barnamezős forrásból
-
Szennyvízhálózat forrásból
-
Közösségi
rehabilitáció
-
EU -
kiépítése
(sportpálya,
erős
EU
játszótér) 42
Külső források hiánya Szegregáció fokozódása Kritikus munkanélküliség, elszegényedés
tarthatatlan
beruházások saját forrásból
4.2.5. Fecskeszög
A fecskeszög városrész a város egybefüggő belterületi részének északi, a Sajó folyó túlpartján fekvő településrész. A településrész déli peremén halad el a városban a 26-os útról leágazó 27-es számú országút, mely jelentős átmenő forgalmat bonyolít le. A városközpontot a Sajó közúti hídján lehet elérni. Az itt lakók száma a 2001 évi népszámlálás alapján 1.372 fő, de a jelenlegi önkormányzati nyilvántartások alapján 1.648 fő. A városrész lakosságának, mintegy 90%-a roma származású. Falusias beépítési karakterrel rendelkező rész, döntően csak lakófunkcióval ellátott, egyéb vonatkozásában funkcióhiányos, csupán egy sírköves és egy vendéglátóhely működése lelhető fel. A városrész közművesítettsége, a közterületek állaga, az utak burkolata hiányos és rossz. Kiemelendő, hogy szennyvízhálózattal nem rendelkezik, és a pormentes utak aránya is kedvezőtlen. A 2001 évi népszámlálási adatok szerint a lakosság, mintegy 10%-a, 1.372 fő él e városrészben. Az önkormányzati nyilvántartás szerint ennek növekedés mértéke 20% körüli. A városrész lakónépességén belül kiemelkedően magas az aránya a fiatalkorúaknak (0-14 évesek), melynek aránya 38,1%. Nagymértékű öregedésre utal, hogy a 60 év felettiek aránya nem éri el a (8%-ot sem (7,8%), míg a 15-59 évesek aránya 54,0%. A legfeljebb általános iskolai végzettségűek aránya az aktív korúakon belül rendkívül magas, 75,7%, e lakónépesség között felsőfokú végzettségűek nincsenek. Kiugróan alacsony a foglalkoztatottak aránya a megfelelő korúakon belül (15-64 év), melynek mértéke csupán 14,6%. A településen a szegregációs mutató (a legfeljebb általános iskolai végzettséggel rendelkezők és rendszeres munkajövedelemmel aránya az aktív korúakon belül) számottevően meghaladja az 50%-ot, annak értéke 68,7%. A Fecskeszögben fellelhető lakásállomány (316 db) 62%-a alacsony komfortfokozatú. Figyelembe véve, hogy a területen az egyszobás lakások aránya 38,3%, és az egy lakásra jutó lakószám több mint 5 fő, az itt élők életkörülményei rendkívül aggasztóak. A munkanélküliség aránya számottevően meghaladja a városi átlagot, melynek mértéke 33,3%. E területen kirívóan magas a foglalkoztatott nélküli háztartások aránya, annak mértéke 72,4%.
Fecskeszög városrész térképi megjelenítése:
43
Forrás:Stúdió Kft.
Fecskeszög városrész SWOT elemzése:
Erősségek
Gyengeségek
-
Egységes beépítési karakter
-
Kedvező hangulatú, Sajó folyó parti fekvés -
-
-
Nincs kiépítve rendszer
a
szennyvízcsatorna
A pormentes úthálózat hiányos és felújításra szorul
Széptáji környezet
Lehetőségek
-
A lakóingatlanok hiányos
műszaki
-
Funkció szegény városrész
-
Erősen szegregált településrész
-
Nagymértékű az elszegényedés
-
Rendkívül alacsony az iskolázottság
-
Magas a munkanélküliség
-
Funkció szegény területrész Veszélyek
44
állapota
-
Szociális rehabilitációs fejlesztés megvalósítása EU forrással Szennyvízhálózat kiépítése EU forrásból -
Szegregáció fokozódása
-
Úthálózat forrásból
Elszegényedés növekedése
-
Közösségi forrásból
-
Sportpálya forrásból
-
26-os elkerülő út megépítésével kedvezőbb közlekedési lehetőség
-
A belvárosi humán infrastruktúrák (oktatás, egészségügy, szociális) és egyéb közintézmények Belvárosi és Kertvárosi fejlesztésével a szegregáció mérséklődése
-
korszerűsítése épület
megépítése
rekonstrukció
hazai -
Pénzügyi források beszűkülése Munkanélküliség növekedése
EU hazai
4.2.6. Dusnok
Sajószentpéter belterületétől északra, mintegy 2 km-re, a 27-es út mellett, Edelény irányába lelhető fel, a közigazgatásilag a városhoz tartozó, mégis jól elkülönülő településrész, Dusnok (illetve Dusnok puszta). Lakónépességének száma a 2001 évi népszámlálási adatokhoz képest nem változott, az jelenleg 392 fő. E kis település településképe kellemes, udvarai, házai, közterületei jó állapotúak és gondozottak. A lakóingatlanok mellett e településrészen egy római katolikus templom, egy élelmiszerüzlet és vendéglátóhely, és egy művelődési ház található. A lakosok számára nincs túl sok hely a közösségi életre, a településrész erősen funkció hiányos. Dusnokon a teljes település lakónépességének, csupán mintegy 3%-a él (közel 400 fő). A népességen belül viszonylag magas a fiatalok (0-14 év) 24,3% aránya, a 60 év felülieké kismértékben lemarad a 17,8% városi átlagtól, annak mértéke 16,4%. A legfeljebb általános iskolai végzettséggel rendelkezők aránya 27,2%, a felsőfokú végzettségűek aránya a megfelelő korúak %-ban alatta marad a városi 5,9%-nak, mértéke 4,1%. A városrészben a foglalkoztatottak aránya (14-64 éves népességen belül) viszonylag kedvező, az megegyezik a városi átlag 36,8%-os mértékével. A szegregációs mutató
45
(rendszeres munkajövedelemmel nem rendelkezők és legfeljebb általános iskolai végzettségűek aránya) a város valamennyi városrésze közül itt a legkedvezőbb 21,6%. A városrészben fellelhető lakásállomány (116 db), viszonylag kedvező komfortfokozatú, az alacsony komfortfokozatúak mértéke 18%.
Dusnok városrész térképi megjelenítése:
Forrás:Stúdió Kft. Dusnok városrész swot analízise: Gyengeségek
Erősségek
-
Kedvező súlyponti elhelyezkedés, gondozott település kép Részleges település alközponti funkciók -
Városközponttól való nagy távolság
Kedvező lakásállomány, képű beépítés
Korlátozott közösségi élet
egységes -
-
Viszonylag alacsony munkanélküliség
-
Kedvezőbb közlekedési lehetőség a 26-os elkerülő út megépítésével
46
Funkció hiányos településrész Kiépítetlen szennyvízhálózat
Pihenőpark, játszótér hiánya
Lehetőségek kiépítése
Veszélyek
-
Szennyvízhálózat forrásból
EU -
-
Művelődési ház korszerűsítése hazai és saját forrásból
-
Lakótelkek és játszótér kialakítása saját forrásból
Pénzügyi forrás hiánya
5. SAJÓSZENTPÉTER VÁROS STRATÉGIÁJA A város Integrált Városfejlesztési Stratégiája figyelembe veszi, hogy az elmúlt időszakban számos olyan dokumentáció készült, mely foglalkozik a település fejlesztési koncepciójával, az elkövetkezendő időszak gazdasági programjaival, hosszú távú stratégiájával. Mindezek miatt, a jelen stratégia célhierarchiája messzemenően épít ezen dokumentumokban foglaltakra, melyek közül a legjelentősebbek az alábbiak: -
Településfejlesztési Koncepció
-
Település Rendezési Terv, és Szerkezeti Terv
-
Gazdasági Stratégia és Gazdasági Program-2006-2013 évekre
-
Gazdasági Akcióterv-2007-2008 évekre
Az előzőek alapján elmondható, hogy a város jelenleg is rendelkezik egy szakmailag megalapozott és társadalmilag és az önkormányzati testülettel elfogadott célrendszerrel, hosszú távú stratégiával. Mindezek miatt a jelenlegi IVS-nek nem lehet célja egy teljesen új jövőkép kialakítása és városi stratégia kidolgozása, hanem sokkal inkább az, hogy a meglévő dokumentumok figyelembe vételével, a jelenlegi állapotok és a jövőbeni várható folyamatok felmérésével pontosítsa a korábbi, de még hatályba lévő célkitűzéseket, városfejlesztési irányokat.
47
5.1. A város hosszú távú jövőképe Sajószentpéter város megalapozott jövőképének kialakításához számos külső és helyi, illetve öröklött tényezőt szükséges figyelembe venni, melyek döntően és alapvetően meghatározzák a város átfogó fejlődésének lehetséges irányait, de korlátait is. Ezek az alapvető és a városra jellemző tényezők a következők: A város térségközpontú, térségszervező szerepe, adottsága, lehetőségei A város gazdasági funkciójának erős beszűkülése Barnamezős beruházások és ipari parkok létrehozásának lehetőségei A város közlekedési helyzetének (26-os elkerülő út) javuló lehetősége A város lakónépességének nagymértékű elszegényedése, jelentős munkanélküliség • A város egyes területeinek szegregáltsága • A városias élettér elmaradottsága, infrastrukturális hiányosságai
• • • • •
Az előzőekben felsorolt főbb tényezők egyértelműen meghatározzák Sajószentpéter város felvázolható jövőképét, illetve a térségben betöltött szerepét, lakosainak komfortosabb életterét és a településhálózat fejlesztésének lehetőségét. A város népességének várható növekedésével jelenleg nem lehet számolni, részben területi, részben gazdasági korlátok miatt sem. Az azonban lényeges kérdés, hogy a település lakosságának összetétele hogyan alakul, mennyiben sikerül a várost komfortos, rendezett élettérré fejleszteni, jó közlekedési kapcsolatot kialakítani. Fontos hogy a város csomóponti szerepét kihasználva erősítse térségi szerepkörét, és a gazdasági fejlődés mellett intézményi korszerűsítéseket is végrehajtson, annak érdekében, hogy a fejlesztések koncentráltan és szakmailag megalapozottan történjenek. Külön kell említést tenni arról, hogy a szegregált településrészek fejlődésében csak hosszabb távon és jelentős koncentráció mellett várható kedvező javulás, pozitív irányú elmozdulás. Fontos a hátrányos helyzetű rétegek – elsősorban a roma kissebséghez tartozó lakosság – felzárkóztatása érdekében az érintett területeken szociális rehabilitációs programokat végrehajtani, az infrastrukturális helyzetet javítani, munkalehetőségeket biztosítani, vagyis a további leszakadásukat mielőbb meggátolni. Különösen fontos ez amiatt is, mivel tény , hogy a demográfiai mutatók alapján a roma lakosság körében magasabba születésszám, így a városon belüli részarányuk jelentősen növekszik. Összefoglalóan, a korábbiakban elkészült dokumentumokban foglaltakkal összhangban, Sajószentpéter város hosszú távú jövőképe (15-20 év), figyelemmel a funkcionális környezetére is a következő: El kell érni, hogy Sajószentpéter város, részben a kistérségi feladat ellátási és koordinációs szerepkörének erősödésével, részben a gazdasági potenciájának növekedésével, a népességének megtartása mellett, kedvezően élhető, fokozottan vonzó, lakható, komfortos város legyen.
48
A város hosszú távú céljainak konkretizált és számszerűsített értékei, várható eredményei-ahelyzetelemzés tendenciáira támaszkodva reálisan- a következők: -
A város népesség számának csökkenése megáll, tovább nem folytatódik
-
A gazdaság élénkítési fejlesztésekkel, a befektetések megvalósulási feltételeinek kialakításával a munkanélküliség csökken, minimum 500 fő új munkahely jön létre
-
A humánszolgáltatások (oktatás, egészségügy, szociális ellátás) fejlesztésével a szegregáció mérséklődik, annak mutatója minimum 5% mértékben javulnak
-
A szennyvízhálózat 100%-ban kiépítésre kerül a város területén
5.2. A város jövőbeni fejlesztési irányai, célkitűzései, célhierarchia 5.2.1. Városi szintű, 15-20 éves átfogó cél
Sajószentpéter város jövőképének középpontjában a térségközpontú területfejlesztési koordinációs feladatainak erősödése, gazdasági fejlődésének fokozása áll, melynek következtében a fő cél, hogy a településen élők életkörülményei, így • • • •
a lakosság foglalkoztatási és megélhetési viszonyai, a komfortosság, a települési intézményi és egyéb infrastruktúra, az esztétikai minőség, a városiasodási folyamatok, az egészséges környezeti feltételek
jelentősen és tartósan javuljanak. Cél továbbá az, hogy javuljon a város gazdasági és tőkevonzó képessége, infrastruktúrája és vonzereje. Mindezek alapján erősödjön a város népesség megtartó ereje, valamint a város üzemeltetése gazdaságosabb legyen, a fenntartható fejlődés érvényre juthasson, és megszűnjenek a szegregációs gócpontok.
5.2.2. Városi szintű, 7-8-éves tematikus célok
A város egészére vonatkozóan, a település fejlesztési koncepcióval összhangban meghatározott átfogó cél elérése érdekében, szükséges az ennek elérését nagymértékben segítő, középtávú tematikus célok konkrét kitűzése. A külső környezet kínálta lehetőségekre tekintettel és a város jelenlegi helyzetét figyelembe véve, értékelve a meglévő és elérhető erőforrásokat, a középtávon
49
meghatározó és a városi fejlesztéspolitikában jelentős szerepet betöltő, prioritást élvező tematikus célok a következők: • A város külső és belső megközelíthetőségét és elérhetőségét javító célkitűzések 26-os út négysávosítása, 26-os és 27-es út összeköttetése, a város teljes elkerülő útjának kiépítése, helyi közlekedés visszaállítása, kerékpár utak építése. • A város gazdaságának élénkítése, befektetés ösztönzés - barnamezős beruházások, hulladéklerakók felszámolása, zöldmezős gazdasági területek előkészítése. • Szociális rehabilitáció a város szegregált területein – a három szegregált területen. • A város komfortosabb, rendezettebb életterének, karakteres településképének kialakítása - lakossági infrastruktúra teljes körű kiépítése, csapadékvízrendszer fejlesztése, belső rehabilitációs területek fejlesztése, városközpont kialakítása, zöldövezetek növelése, közterületek, intézményterületek felújítása, lakóterületi fejlesztések. • A humán erőforrás infrastruktúrájának rekonstrukciója, fejlesztése , bővítése – oktatás, egészségügy, szociális ellátás. • A város térségi kapcsolatának és szerepkörének erősítése – térségellátó gazdasági funkciók erősítése, igazgatási és hatósági feladat ellátási helyek korszerűsítése. 5.2.3. Városrészek céljai
Sajószentpéter város településfejlesztési koncepcióját és településrendezési tervét alapul véve az IVS 4. fejezetében történt meg a városrészek beazonosítása, melyek lefedik a teljes várost. Az előző fejezetben részletezett városszintű, 7-8 év időtartamú tematikus célok teljesülését – ugyan nyilvánvalóan nem teljes mértékben – az egyes városrészi szintű célok megvalósítása segíti elő. A városrészi szintű célok 2-3 éves időtávra szólnak, így azok az időtáv mértékében járulnak hozzá e középtávú tematikus célok teljesüléséhez. A 2-3 évre szóló városrészre megfogalmazott célok főbb jellemzői a következők: Belváros -városrész
50
Sajószentpéter belvárosába jelentős a funkció koncentrálódás. Mind a gazdasági, mind a közösségi, valamint az állami, igazgatási, hatósági és a humánszolgáltatási funkciók is nagy szerepet játszanak e városrészben. A településkép megjelenése és a települési jó komfortérzet megteremtése is nagyban múlik a város központi részének kialakításán, használthatóságán, és a lakosság kiszolgálásán. Az itt elhelyezkedő közfunkciók, építészeti műemlékek, és zöldfelületek révén a vonzási körzet és a helyi lakosság számára hangsúlyos szerepet képvisel. Így megjelenésének, használhatóságának javítása, a zavaró hatások mérséklése fokozottan szükséges feladat. A Belváros 2-3-évi időtartamú területi céljai összefoglalóan a következők: A városrész közösségi funkcióinak erősítése érdekében kiemelt fejlesztési cél a Kálvin tér és környéke város rehabilitáció. E tervezett fejlesztés első ütemét a város ÉMOP pályázat keretén belül, döntően EU forrásból kívánja megvalósítani. Az előzőekben részletezett funkcionális város rehabilitációhoz szorosan kapcsolódik a fizikálisan teljesen leromlott állagú, a város igazgatási és hatósági funkcióit jelentősen bővítő és erősítő Polgármesteri Hivatal átalakítása, rekonstrukciója és bővítése. E fejlesztést az előzővel együtt szintén az ÉMOP pályázaton belül tervezi a város megvalósítani. A belváros meghatározó humán szolgáltatási funkciói közül a következő 2-3 évben oktatási (óvoda, általános iskola), egészségügyi és szociális ellátási infrastruktúrák bővítését és rekonstrukcióját tervezi a város. Ezek finanszírozási forrása döntő mértékben, a tervek szerint szintén az ÉMOP pályázaton elnyerhető EU-s forrás. A város lakófunkciójának javítása érdekében szintén rövid távú fejlesztési elképzelés a 114 lakásos lakóépület panelprogramos felújítása, mely tervek szerint energiaracionalizálási hazai forrásból és saját hozzájárulásból valósulna meg. Az előzőekben részletezett rövid távú fejlesztési elképzelések és azok által bővülő és megerősödő funkciók nem csak a Belváros lakosságának érdekeit szolgálják, hanem a teljes városét, így a város három szegregált területén élőkét is, sőt döntő részt a vonzáskörzetben lévő települések lakosságának érdekeit is. Kertváros-városrész Sajószentpéter városban az egyes funkciók koncentrációja a Belvárosban lelhető fel. Ez a tény a város fejlődését nem gátolja. A lakónépesség szempontjából meghatározó jellegű Kertváros döntő funkciója lakófunkció, ezen túlmenően jelentősebb gazdasági funkciók és humán szolgáltatási funkciók lelhetők fel. A Kertváros funkcióinak erősítése és komfortosabbá tétele érdekében az elkövetkezendő 2-3 év időtávlatban a város a következőkben részletezett fejlesztéseket kívánja megvalósítani: Központi Óvoda épület felújítás és kertépítészet, döntően EU forrásból, ÉMOP pályázat útján.
51
A Kertvárosban fellelhető törmelék lerakó rekultivációja és ennek eredményeképpen szabadidőpark és játszótér kialakítása, szintén prioritást élvező fejlesztés, részben EU forrásból, pályázat útján. Fecskeszög-, Dusnok-, Újbányatelep-városrészek E városrészek vonatkozásában – Dusnok kivételével – mint szegregált városrészeken, 3-5 éven belül a tervek szerint lehetővé válik az ÉMOP pályázatain belül teljes körű szociális rehabilitációt végrehajtani, mely szerepel a város hosszú távú tervében. E három városrész vonatkozásában az elkövetkezendő 2-3 éves időtávban a következő fejlesztéseket tervezi a város megvalósítani: Szennyvízhálózat kiépítése, mind a három városrészben, KEOP pályázat útján, döntően EU forrásból. Fecskeszög-városrész vonatkozásában a város 2 éven belül megvalósítani tervezi a sportpálya rekonstrukciót, önkormányzati forrásból. Több városrészt érintő fejlesztések 2-3 éves időtávlatban a több városrészt érintő döntően hazai és saját forrásból megvalósuló fejlesztések a következők: -
Útfelújítások, TEUT pályázati forrás igénybevételével.
-
Közvilágítások korszerűsítése, HÖF-TEKI pályázati forrás igénybevételével.
-
Buszváró pavilonok igénybevételével.
egységes
átépítése,
HÖF-CÉDE
pályázati
forrás
5.3. A város stratégia koherenciája, konzisztenciája 5.3.1. A város településfejlesztési koncepciójával és településrendezési tervével való összhang, azokhoz való illeszkedés
Sajószentpéter város 194/2001.(XI.22.) K.T. határozatával fogadta el a város településszerkezeti tervéhez alapul szolgáló hosszú távú Településfejlesztési Koncepcióját. A város Településrendezési Tervének Szerkezeti Tervét, valamint Szabályozási Tervét és Helyi Építési Szabályzatát 2004 évben hagyta jóvá, illetve módosította a Képviselő Testület. Az időközben felmerült városfejlesztési igények és az egyes városrészekre kitűzött célok megvalósításához is szükségessé váltak a fenti stratégiai dokumentumok tervezet fejlesztésekkel összhangban történő módosítása. A Képviselő Testület a fejlesztési koncepcióval és a rendezési tervvel összhangba lévő és ahhoz illeszkedő – a várható időbeli ütemezésnek megfelelő fejlesztési igények
52
figyelembevételével - szükséges módosítási igényeket felmérte és azok változtatására megfelelő menetrendet dolgozott ki. A városvezetés határozott szándéka az volt, hogy a már elkészült és hatályban lévő és módosításra, kiegészítésre váró stratégiai tervezési dokumentumokat maximálisan vegyék figyelembe, és használják fel az abban foglaltakat az új tervezési dokumentumoknál. Vagyis a cél nem az, hogy teljesen új tartalommal bíró fejlesztési stratégia szülessen, hanem a, hogy a meglévő koncepciókra, tervekre, célkitűzésekre építve, szakmailag megalapozott, perspektivikus és egyben a támogatási feltételeknek is megfelelő Integrált Városfejlesztési Stratégia készüljön. A fentiekben rögzítetteknek megfelelően a Képviselő Testület -
a Településfejlesztési Koncepciót a 48/2008.(III.20.) K.T. határozatával egészítette ki,
-
a Településrendezési Tervének Szerkezeti Terv módosításáról a 49/2008.(III.20.) K.T. határozatával rendelkezett,
-
valamint a 7/2008.(III.26.) K.T. rendelettel módosította a város Szabályozási Tervéről és Helyi Építési Szabályzatáról szóló 2004 évben hozott rendeletet.
A meglévő és a fentiek alapján részben módosított és kiegészített stratégiai tervezési dokumentumokra elsősorban a következő tartalmi elemek kidolgozásánál épít az IVS: -
A város helyzetelemzéséhez a településfejlesztési koncepció nyújtott megfelelő segítséget, különösen az irányok változások bemutatásához.
-
Az egyes városrészek funkcióinak beazonosítása a településrendezési terv részletes elemzéseire és a szabályozási tervlapokra épült.
-
A szükséges funkciómódosítások, funkcióerősítések meghatározásánál a javasolt településszerkezeti és terület-felhasználási módosítások adtak eligazítást.
-
A fejlesztési koncepció és a rendezési terv is beazonosít olyan területeket, ahol közép távon szükséges a funkcionális és/vagy szociális város rehabilitáció. Ezek figyelembe vételével történt a fejlesztési akcióterületek kijelölése is.
-
A városrészi illetve akcióterületi szükségletek, fejlesztési igények feltérképezéséhez e meglévő és módosított stratégiai dokumentumok szintén jelentős támogatással szolgáltak.
-
A város hosszú távú jövőképének, a jövőbeni fejlesztési irányok meghatározásának, és azok összhangban lévő hierarchiájának kidolgozásánál nagymértékben lehetett építeni a településfejlesztési koncepcióban rögzítettekre.
Az előzőekben részletezettek is hűen mutatják, hogy a város meglévő és időközben részben kiegészített és módosított alapdokumentumaiban foglaltakkal a jelen Integrált Városfejlesztési Stratégia teljes mértékben összhangban van, azokra épít.
53
5.3.2. Célrendszer koherenciája
A városrészek tekintetében kitűzött, 2-3 éves időtartamra szóló célok teljesülése e rövid időtávuk mértékének arányában, egyértelműen hozzájárulnak a 7-8 éves városra vonatkozó tematikus célok teljesüléséhez, mely célok egymással szoros kölcsönhatásban vannak. A középtávú tematikus célok szorosan kapcsolódnak a város hosszú távra (1520 év) kitűzött elérendő céljaihoz, azok elérését nagymértékben segítik. E háromszintű célrendszer erős belső koherenciáját a következőkben részletezett tények szinte teljes körűen és szemléletesen alátámasztják: •
A város átfogó fejlődését nagymértékben elősegíti a Kormány-döntésen alapuló, a városba vezető, bekötő 26-os út négysávosítása, valamint az elkerülő út megépítése. E tematikus cél megvalósítása jelentősen túlmutat a belső városmag forgalom mentesítésén. Ezen fejlesztések megvalósítása javítja, illetve erősíti a város térségközpontú szerepét, és nagymértékben ösztönzi a külső befektetést, a város gazdasági funkciójának erősödését.
•
A belvárosban megvalósuló oktatási, egészségügyi és szociális ellátási, humán infrastruktúrák rekonstrukciója és fejlesztése, nemcsak a Belvárosvárosrész fejlődését, az itt élők komfortosságát segíti elő, hanem jelentős pozitív hatása van a város valamennyi lakosa számára. Ezen túlmenően, a kistérségi feladat ellátási funkciót ellátó infrastruktúrák fejlesztése, további mintegy 10.000 lakos életkörülményeit javítja, nagyban hozzájárulva a város térségi szerepkörének megerősödéséhez.
•
A tervezett nagymértékű humán-infrastruktúra fejlesztés célkitűzése erős szinergiát mutat a város anti-szegregációs tervével, mérsékelve ezáltal a városban fellehető szegregációt. A Kálvin téri városközpont rehabilitációt és zöldterület növekedést, valamint a Polgármesteri Hivatal átalakítását és bővítését is célzó funkcionális város rehabilitációs program , mint tematikus fejlesztési cél, nagymértékben elősegíti a város hosszú távú célkitűzéseinek megvalósítását, és ezen túlmenően a város vonzáskörzete lakosságának és valamennyi városrész lakosainak érdekét, kedvezőbb kiszolgálását, komfortosabb élettér biztosítását is.
•
A célrendszer koherenciája értékelésénél külön kiemelendő azon fejlesztés csoport, mely nemcsak egy- egy városrész területén helyezkedik el, hanem több városrészen, területen jelennek meg fizikálisan és így ebből adódóan a célok illeszkedése magától érthetődő. Ezen tervezett fejlesztések többek között a buszvárók egységes átépítése, szennyvízhálózat kiépítése, csapadékvíz elvezetés, helyi építészettörténeti értékek megóvása, völgyi települések közötti kerékpárút megépítése, közterület rehabilitáció, útfelújítások, közvilágítás korszerűsítés…
•
A város szegrerált területein tervezett szociális rehabilitációk nagymértékben elősegítik az érintett városrészek céljainak megvalósítását, valamint a város tematikus céljainak elérését, de egyben a városi szintű hosszú távú átfogó cél és jövőkép megvalósítását is nagymértékben alátámasztják, erősítik azt. 54
Az előzőekben részletezettek hitelt érdemlően alátámasztják a különböző szintű célkitűzések koherenciáját, azok egymásra épülését és illeszkedését. Mindezeken túlmenően, e felsorolt pozitív jellemzők mellett, az is kedvezően értékelhető, hogy a tervezett városi és városrészi célkitűzések semminemű veszteséget nem okoznak a környezeti állapotban, sőt a konkrét célkitűzések ismeretében határozottan állítható, hogy a tervezett fejlesztések, pozitív hatással vannak a környezeti állapotokra. Itt külön kiemelendők a következő fejlesztési célok: elkerülő út miatti környezetszennyeződés csökkenése, zöldfelületek tervezett fejlesztése, energiaracionalizálási panelprogram
6. 2007-2013 SORÁN FEJLESZTENI KÍVÁNT AKCIÓTERÜLETEK KIJELÖLÉSE 6.1. Sajószentpéter fejlesztési céljait szolgáló városrészek bemutatása Az 4. pontban bemutatásra került. 6.2. A városfejlesztés gócpontjai, a lehetséges fejlesztési akcióterületek I. Belváros 1. számú akcióterület: Sajószentpéter településközpontját foglalja magába ez a központi fekvésű akcióterület. Jelenleg itt halad keresztül a jelentős, zavaró jellegű átmenő forgalmat generáló 26-os számú országos főút. Itt található a település legrégebbi településmagja, valamint a fontosabb középületek, közfunkciók jelentős része. A jelentősebb kereskedelmi és szolgáltató egységek is itt telepedtek le. A beépítések karaktere is ebben a zónában mutat leginkább városias összképet, hiszen itt már többszintes, telepszerű beépítéssel is találkozunk. Így ennek megfelelően ez a város azon része, mely leginkább városias hangulatú. Ezen jellemzők alapján megállapítható, hogy Sajószentpéter belvárosát ez az akcióterület foglalja magába. 2. számú akcióterület: A 2-es számú akció terület Sajószentpéter délkeleti szélén fekszik. A Miskolc felöl érkezők számára ez a településrész képzi a "városkaput". Ez a funkció kissé át fog alakulni, mivel a tervek szerint a közeljövőben megépül az elkerülő út, mely a városba érkező forgalmat előreláthatólag drasztikusan le fogja csökkenteni. A jellemzően lakó dominenciájú területen közel ezer ember lakik. A beépítés jellege és karaktere falusias. Az épületek állaga, összképe átlagos. A közterületek állaga változó. A területen két típusú fejlesztésre lenne igény. Az egyik olyan jellegű zöldfelületi fejlesztés, mely pihenésre és kikapcsolódásra ad lehetőséget a város lakóinak. A másik a település bővítésére irányuló nagyobb volumenű építési lehetőségnek helyet adó projekt. II. Kertváros: 3. számú akcióterület: Sajószentpéter településközpontjától déli irányban található településszerkezeti egységi képzi ezt az akcióterületet. Itt laknak a legtöbben, hiszen közel ötezren élnek ezen a területen. A magas lakszám a zóna viszonylagos nagy méretének, valamint a változatos karakterű 55
lakóépületes beépítésnek is köszönhető. A kisvárosi telepes beépítéstől az alacsony intenzitású falusias beépítésig találunk itt különféle változatokat. Ezzel együtt a beépítés mégis egységesnek tűnik a relatív magas arányú zöldfelületnek köszönhetően és így egy kellemes hangulatú településrészt találunk itt. A terület intézményi ellátottsága is megfelelő, így ez az egyik legjobb presztízzsel rendelkező terület a városon belül. Különösen kedvező településszerkezeti adottság, hogy a területen átfolyik egy patak, mely sok helyen kellemes mikrokörnyezetet teremt. Azonban a patak medre sok helyen elhanyagolt. A patak medrének rendbetételével még inkább hasznosíthatóvá válna a vízfolyás az itt élő közösség számára. Kedvező közlekedési adottság a jellemző, hiszen a terület jól megközelíthető, viszont jellemzően kellemes hangulatú lakóutcák a jellemzőek. A közterületek állapota átlagos. 4. számú akcióterület: Az akció terület Sajószentpéter nyugati részén található, az 5-ös, az 1-es és a 3-as akcióterület közé beékelődve. Területfelhasználás és beépítési karakter szempontjából az egyik legvegyesebb képet mutatja. A lakóterületek mellett találunk itt intézményi, ipari, szolgáltató, kereskedelmi illetve szabadidős és sport funkciójú területeket is. Ennek megfelelően elég alacsony az ebben a zónában élők száma, alig haladja meg a nyolcszázat. A zóna laksűrűsége alacsony. A terület közlekedési szempontból jól megközelíthető, hiszen mind a 26-os út, mind a Pitypalaty völgyből érkező út érinti. III. Északi városrész 5. számú akcióterület: Ez az akcióterület Sajószentpéter északnyugati peremén helyezkedik el. Két térben jól elkülönülő településrészből tevődik össze. Északon fekszik a kisebb "Ibolya telep", délen pedig a jóval nagyobb alapterületű "Szabadság-telep". A két telep határát két közlekedési nyomvonal képzi, a 26-os országút, valamint a Miskolc-Ózd vasútvonal. A területen dominánsan lakó jellegű területfelhasználás jellemző. A területen 1885 lakos él. A lakóterületek hangulata falusias, az épületek összképe kellemes hangulatot teremt, bár közel negyedük alacsony komfort fokozatú, ami azért még mindig nagyon magas aránynak számít. A porták általában rendezettek, a közterületek jellemzően jó állapotúak. 7. számú akcióterület: A település legnagyobb egybefüggő iparterülete a hajdani üveggyár telephelye. Ez a monofunkciós területegység a vasút és a Sajó folyó közötti területen fekszik. Vasúti kiszolgálása ennek megfelelően jó, viszont közúti elérhetősége nagyon nehézkes. Ezen a Sajószentpétert északi irányból elkerülő tervezett út javíthat, azonban az a folyó túlpartján fog megépülni, így az ide történő bekötéshez egy Sajó hidat is kellene építeni. A településközpont közelében lévő, attól északi irányban lévő közel 20 ha-os területen. Az öblösüveg gyártására szakosodott üzemet a rendszerváltás után privatizálták és az amerikai tulajdonos 1999-ben megszüntette a termelést. A termelőeszközök közül az értékesíthetőeket eladták, a kevésbé értékeseket széthordták. IV. Fecskeszög 8. számú akcióterület: Sajószentpéter egybefüggő belterületi részének északi, a Sajó túlpartján fekvő településrésze a Fecskeszög. A településrész déli peremén halad a 27-es számú országút, mely jelentős átmenő forgalmat bonyolít le. Maga a Fecskeszög erről az útról közelíthető meg, belső közlekedési hálózatát a csendesített forgalmú lakóutcák alkotják. A városközpontot csak a Sajó közúti hídján tudják elérni az itt lakók. Népességi összetételét illetően jellemzően a szegényebb, a társadalmi átlagtól leszakadó rétegek lakják. Ez a déli településrészen figyelhető meg fokozottabban. Az itt lakók száma meghaladja az 1300-at. A falusias beépítési karakterrel rendelkező településrész intézményi ellátottsága szegényesebb, míg a városban átlagos. Mind a közművesítettség, mind a közterületek állaga, burkolata, mind az intézményhálózat rosszabb a városi átlagnál. Az elszegényedett, elmaradott településrész szociális rehabilitációt igényel.
56
V. Dusnok 9. számú akcióterület: Sajószentpéter egybefüggő belterületétől északi irányban, mintegy 2 km-re található a közigazgatásilag a városhoz tartozó, mégis jól elkülönülő településrész Dusnokpuszta. Lakóinak száma közel 400 fő. Dusnokpuszta településképe kellemes, udvarai, háza, közterületei jó állapotúak és gondozottak. A kis településrészen templom, művelődési ház, élelmiszerüzlet, valamint egy temető és egy ravatalozó található a lakó ingatlanok mellett. Mivel a helyi lakosok számára nincs túl sok hely a közösségi élet számára, így kiemelten fontos, hogy a meglévő kultúrház tényleg a helyi társadalmi élet központja legyen. VI. Újbánya-telep 6. számú akcióterület: A 6-os akcióterület a várostól déli irányban kb. másfél km-re található külterületen elhelyezkedő kis telep. A helyiek "2-es akna" illetve "Új bányatelep" néven emlegetik. A telepen több mint 200 ember lakik. A településrész megközelítése nagyon nehézkes. A lakóépületektől mindegy 500 m-re van egy buszmegálló, melyből a város, vagy a Pitypalaty völgyi falvak közelíthetőek meg. Maga a telep két funkcionális egységből áll. Egyrészről van itt egy kis iparterület, valamint az ehhez kapcsolódó kis telepes beépítésű munkás kolónia. A telep műszaki állapota nagyon rossz. A közterületek elhanyagoltak, rossz állapotúak, szemetesek. Szennyvízcsatorna nincs kiépítve. A lakóingatlanok állapota szintén rettentő rossz. Az épületek romosak, a telkek szemetesek. Az összkép lesújtó. A hajdan szebb napokat látott, egységes építészeti karakterű, igényesen kivitelezett kis munkástelepi, többlakásos épületek mára nagyon rossz állapotba kerültek. 6.3. Fejlesztési feladatcsoportok, projektek akcióterületenként 8. számú mellékletben 6.4. Az akcióterületi fejlesztések megvalósításának várható költségei 8. számú mellékletben
7. A STRATÉGIA MEGVALÓSÍTHATÓSÁGA 7.1. Ingatlangazdálkodási terv A város ingatlangazdálkodási tervében bemutatja, hogy közép távon az egyes akció illetve fejlesztési területekhez kapcsolódó ingatlan tulajdonjogának mi a jelenlegi helyzete, valamint rögzíti a szükséges ingatlanok megszerzésének, hasznosításának és esetlegesen értékesítésének módjait. Az egyes akcióterületekhez tartozó települési ingatlangazdálkodási terv részleteiben a következő: 1 sz. akcióterület fejlesztése 1. Sajószentpéteri Központi Általános iskola - önkormányzati tulajdon 2. Területi Szociális Központ (volt 6-os iskola) - önkormányzati tulajdon 3. Mozgásszervi rehabilitációs Központ - önkormányzati tulajdon, a tovább bővítés lehetőségéhez további fejlesztés) a rossz állapotú lakásokat meg kell venni, esetleg kisajátítani 57
4. 5. 6. 7.
GYÓMI Rekonstrukció - önkormányzati tulajdon Semmelweis un. tagóvoda rekonstrukciója - önkormányzati tulajdon 114 lakás panelprogram - saját ill. vegyes tulajdonú épület Közlekedési csomópont 26-os út főközlekedési út - nem önkormányzati tulajdon, a Közlekedési Minisztérium írta ki a pályázatot 8. Bethlen Gábor utca rekonstrukció járda és parkoló felújítás - önkormányzati tulajdon 9. Köztér kialakítása - nem önkormányzati tulajdon, a területet meg kívánja vásárolni az önkormányzat (kisajátítás) illetve befektetőkkel közösen (köztér önkormányzat tulajdona lenne, a köré épülő épületeket befektetők építenék –lakás és üzletek- és ők is értékesítenék). A terület felértékelése megtörtént. 10. Móra lakótelepi garázssor befektetők építenék és értékesítenék - a terület önkormányzati tulajdon. 11. Kálvin tér és környéke- városrehabilitáció: -
Volt Bútorbolt és jelenlegi Polgármesteri Hivatal korlátozottan forgalomképes (ez az új polgármesteri hivatal) Lévay ház és Tájház önkormányzati tulajdon, a köré tervezett parkoló, szabadtéri színpad részben magántulajdon A jelenlegi Tüzép, mely helyére park és művelődési ház kerül magán tulajdon, megvásárlása szükséges, jelenleg a felértékelés megtörtént Rendezvények Háza önkormányzati tulajdon A vele szemben kialakítandó parkírozó jelenleg magán tulajdon. A művelődési ház mögé kiépülő út és a Tájház előtt épülő „körforgalom” területe részben magántulajdon, részben meglévő utak, önkormányzati tulajdon (melyek forgalomképtelenek) Templom környezetének felújítása részben a református egyház tulajdona, részben önkormányzati tulajdon….. Vasútállomás MÁV területe, tulajdona. Társadalmi Szervezetek Háza (jelenlegi TSZK önkormányzati tulajdon) Rendőrség épülete nem önkormányzati tulajdon Móra F. úti tagiskola és tagóvoda önkormányzati tulajdon Hajléktalan otthon - nem önkormányzati tulajdon
2. sz. akcióterület fejlesztése o Szabadidő és Kresz-park - önkormányzati tulajdon o Horgászparadicsom - önkormányzati tulajdon 3. sz. akcióterület fejlesztése • • • • • •
Központi óvoda - önkormányzati tulajdon Bányász u. tagóvoda - önkormányzati tulajdon Nyögő patak Völgyi települések - (saját és más önkormányzatok tulajdona ill.magán tulajdon) Majális park - részben önkormányzati tulajdon, részben magán tulajdon (pincék) Pécsi S. tagiskola - önkormányzati tulajdon
58
4 sz. akcióterület fejlesztése • • • •
Hunyadi M. tagiskola - önkormányzati tulajdon Művelődési és Sport Központ - önkormányzati tulajdon Törmeléklerakó - önkormányzati tulajdon Ipartelep - magántulajdon
5.sz. akcióterület • •
Játszóterek - önkormányzati területen Idősek klubja - önkormányzat által megvásárolni szándékozott magán ingatlan
6.sz.akcióterület • • •
Volt Elzett Művek-barnamezős beruházás - magán tulajdon Lakások- szociális városrehabilitáció - részben magán tulajdon-részben önkormányzati Játszóterek, sportpálya - önkormányzati tulajdonú közterületen valósulnak meg
7.sz. akcióterület •
Volt üveggyár: zöld és barnamezős beruházás- magántulajdon, de a beruházás megvalósulásához az önkormányzat- területei is szükségesek, mely az üveggyárat körülveszi. Együttműködési megállapodást kötünk és a későbbiekben dolgozzuk ki az együttműködés formáját, az ipari park megvalósulása során.
8.sz. akcióterület • •
Szociális rehabilitáció - az ingatlanok magántulajdonban vannak, az infrastruktúra önkormányzati tulajdon Sportpálya-klubház önkormányzati terület, amennyiben a konkrét tervezés folyamán szükséges még terület, az önkormányzat megvásárolja.
9. sz akcióterület • A művelődési ház - önkormányzati tulajdon • Lakótelkek kialakítása - önkormányzati tulajdon • Játszótér - önkormányzati tulajdon Általános fejlesztések: • • •
Buszvárók kialakítása - önkormányzati területen valósulnak meg. Szennyvízhálózat - részben magántulajdon, melyet az önkormányzatnak meg kell vásárolni a projekt megvalósítása érdekében Helyi építészettörténeti értékek megóvása - nagyobb rész magántulajdon
59
•
7.2.
Kerékpárút, völgyi települések - önkormányzatainak tulajdona
Nem fejlesztési jellegű tevékenységek bemutatása
A funkcióbővítő városrehabilitációs célok elérése érdekében Sajószentpéter város a következőkben határozza meg a nem fejlesztési jellegű tevékenységeit: - A város területrendezési terve és építési szabályzata rögzíti azokat a műszaki paramétereket, amelyek korlátokat jelenthetnek a tervalku kedvezmények meghatározása során. A tervalku igény különösen a barnamezős beruházások és az ipari park létesítése során merülhet fel nagyobb intenzitással, a jelen funkcióbővítő városrehabilitáció esetén ez nem lehet számottevő. A város fejlődése érdekében az Önkormányzat hajlandó tervalku kedvezmény megoldásokhoz való hozzájárulásra. - A város Önkormányzata nagy jelentőséget tulajdonít az elmúlt években háttérbeszorult városi marketing stratégiára, illetve annak elkészítésére. A városi marketing erősítésére amiatt is nagy szükség van, hogy Sajószentpéter város arculata, rendezettsége, városias megjelenése nem kedvező. 2007 év óta a város számos területen igyekezett erősíteni a városról való pozitív kommunikációt (helyi Tv, helyi újság, településközi rendezvények, új honlap készítése stb.), melynek kezdeti eredményei láthatóak. A funkcionális városrehabilitációs fejlesztés beindítása is a város élhetőbbé, vonzóbbá való tételét szolgálja. A város Önkormányzatának a városfejlesztési stratégia céljainak kijelölésével párhuzamosan határozott szándéka, a fejlesztések érintettjeinek beazonosítása, és ezekre a célcsoportokra vonatkozó intenzív város marketing akciók kidolgozása. A városi marketing potenciális érintettjei a következők: -
a városba befektetni szándékozó cégek és személyek a városban gazdasági tevékenységet folytató gazdasági szervezetek a városon átutazó és a várost felkereső népesség és nem utolsósorban a város és a környező települések lakossága.
A város vezetése tudatos és jól felépített marketing kommunikációs stratégiával és ehhez megfelelő szervezeti háttér kialakításával tervezi a város értékeit, adottságait és lehetőségeit kommunikációs eszközökkel, szakmai fórumokon a befektetői körökben bevezetni és elterjeszteni. Sajószentpéter arculatának kialakítása, annak fejlesztése, továbbá a város marketing eszközeinek az érintettek irányába történő alkalmazása elősegítheti a város iránti lojalitás erősödését, a város imagének javítását. A város Önkormányzata a városi marketing stratégia elkészítését, a nyilvánosság erősítését amiatt prioritásként kezeli és fontosnak tartja, hogy a tervezett fejlesztései, azok eredményei ismertebbé váljanak, a város által tervezett programok minél nagyobb vonzerővel bírjanak. - Sajószentpéter város sajnos „gazdag” a kiüresedett és funkcióvesztett, használaton kívüli ipartelepek, épületek mennyiségében, melyek rehabilitációja és újrahasznosítása az Önkormányzat kiemelt feladata. A jelenleg tervezés alatt álló funkcióbővítő
60
városrehabilitáció során is számos használaton kívüli ingatlan (volt 6-os iskola, volt bútorbolt, stb.) rehabilitációja történik meg. Az IVS-ben foglaltak alapján a város a 7-8 éves időhorizontú tematikus tervei között is szerepelnek olyan fejlesztési elképzeléseket, melyek a használaton kívüli ingatlanok rehabilitációját szolgálják. (Üveggyár, szálhúzó, barnamezős beruházások, ipari park, stb.). A város Önkormányzatának határozott szándéka ösztönözni a „használaton kívüli” ingatlanok hasznosítását, melyek vonatkozásában számos esetben rendelkezik együttműködési megállapodással, megvalósíthatósági tanulmányokkal, műszaki tervekkel. - A városrehabilitációs célok elérése érdekében az Önkormányzat él a helyi adó kedvezmények biztosításával, célja, hogy a helyi kis- és középvállalkozások erősödjenek, és kedvező feltételeket teremtsen a befektetők városba történő befektetéséhez.
7.3.
Partnerségi kapcsolatok megvalósulása, településközi együttműködés
Sajószentpéter város a korábbi évek gyakorlatának megfelelően nagy hangsúlyt fektet a partnerség alapú hosszú távú tervezésre. Az elmúlt évben kidolgozott, az Új Magyarország Fejlesztési Tervéhez (ÚMFT), valamint az Észak-magyarországi Operatív Programhoz (ÉMOP) kapcsolódó, 2007-2013 évek időhorizontjához illeszkedő városi Gazdasági Stratégia és Gazdasági Program megalkotásánál széleskörű partnerségi együttműködés történt. E munka során - a képviselőknek és az intézményvezetőknek eljuttatott véleménykérő levél alapján - a lakosság és az intézmények számos javaslattal éltek a város fejlesztési céljainak meghatározásához. Ezek a felmérések az IVS készítése során is rendkívül hasznosak voltak. Az IVS, az első Akcióterületi Terv, valamint az Anti-szegregációs Terv kidolgozásánál a partnerkapcsolatok, a véleménykérések, az egyeztetések még szélesebb körűek és intenzívebbek voltak. Ezek részletezését az IVS 3.sz. és 4.sz. melléklete tartalmazza. A folyamatos partnerségi együttműködés elősegítéséhez számos eszköz került felhasználásra. A városfejlesztési stratégia és az egyes fejlesztési beavatkozások tervezésével kapcsolatosan az alábbiakban összegzett helyi, szakmai, lakossági, településközi, partnerségi együttműködés valósult meg: • 2007 első félévében a képviselők és intézményvezetők irányában, dokumentált igényés szükséglet felmérés • 2008 január hóban, hat alkalommal lakossági fórum a kidolgozás alatt lévő IVS munkaanyaggal kapcsolatosan, vélemény- és javaslatkérés • 2008 április és május hóban a helyi médiumokon (Tv, újság) keresztül felhívás közzététele lakossági és civil szervezetek, valamint intézmények és vállalkozók részére a hosszú távú fejlesztési javaslatok megfogalmazására, az IVS munkaanyag véleményezésére • 2008 április hóban Városfejlesztési kérdőív közreadása (hét kérdéskörben: a város hosszú távú céljai, legnagyobb problémái, szolgáltatási- és funkció hiányai, szakterületeinek fontossága, városrész szintű fejlesztési prioritás, a válaszadót érintő 61
terület gyengeségei, fejlesztési prioritásai). A beérkezett és kitöltött 208 db kérdőívben megfogalmazottak, a különböző területek (lakosság, intézmények, vállalkozók, civil szervezetek) javaslatai és véleményei kiértékelésre kerültek (3.sz. és 4.sz. melléklet), és azok az IVS kidolgozásánál felhasználást nyertek • 2008 április hóban (17-én és 28-án) a minisztériumi (SZMM) megbízott antiszegregációs szakértő bevonásával, az érintett városi vezetők, szakértők, valamint a kisebbségi (cigány, német, lengyel) önkormányzatok vezetői részvételével az IVS anyagának előzetes megvitatása, igény felmérés – helyszíni szemlével egybekötve. Az anti-szegregációs szakértő ezt követően május hónapban a város IVS anyagát szakmailag elfogadta • 2008 április hóban településközi egyeztetés, melyen a város és a Pitypalatty-völgyi települések polgármesterei és a város szakértői vettek részt az IVS anyagának egyeztetése, igény- és javaslat felmérés céljából. A településközi partnerség és egyeztetés fontossága amiatt is kiemelendő, hogy számos olyan hosszú távú célkitűzése van a városnak, amelyek több települést érintenek (így többek között a Nyögő patak rendezése, csapadékvíz elvezetés, településeket összekötő kerékpárút kiépítése), ezen túlmenően a rövid- és közép távú célkitűzések között olyan humán infrastrukturális beruházások ( oktatási, szociális, egészségügyi) és közigazgatási fejlesztések (Polgármesteri Hivatal felújítása) szerepelnek, melyek társulási szerződés alapján vagy rendeleti úton több települést igényét is kielégítik • 2008 április – június hónapokban az Önkormányzat illetékes bizottságai több esetben véleményezték a hosszú távú városfejlesztési tervdokumentációkat, és a város képviselő testülete azokat, így az IVS-t, az Anti-szegregációs Tervet, és az első Akcióterületi Tervet a 111/2008. (VI.05.) K.T. határozatával – a megtárgyalásukat követően - elfogadta 7.4. A magántőke kérdése A 2008. május 29-i keltű Nemzeti Fejlesztési Ügynökség ROP Irányító Hatóság tájékoztatása alapján az ÉMOP pályázati kiírása megváltozott. E változás szerint, amennyiben az Önkormányzat a gazdasági tevékenységekhez kapcsolódó fejlesztésének az elszámolható költségek minimum 10%-át nem tudja elérni gazdasági társaságok tőkéjének bevonásával, indokolnia kell az IVS-ben, hogy e minimum korlát a település jellegéből adódóan nem teljesíthető. Az IVS-ben részletezésre került Sajószentpéter rendkívül kedvezőtlen társadalmi, gazdasági helyzete, vagyis az, hogy e 10%-os minimum korlát a város esetében semmiképpen sem teljesíthető jelen pályázatban. Ezen kedvezőtlen tényezők összefoglalóan a következők: 1. A 80-as és 90-es években a város főbb gazdasági funkcióit jelentő bányászat és üvegipar teljességgel megszűnt, azóta a városba történő letelepedésre befektetőt nem lehetett megnyerni. 2. Sajószentpéter közúti megközelíthetősége rendkívül kedvezőtlen (26-os út egysávos, nincs elkerülő út), mely tény távol tartja a befektetőket a várostól. E téren kedvező esetben csupán 2011-től indul meg a pozitív változás (bekötőút kétsávosítása, elkerülő út megépítése).
62
3. A befektetők jelenlétét a város földrajzi elhelyezkedése is gátolja, ugyanis a nagy ipari központokkal, illetve ipari parkkal rendelkező két nagyváros (Miskolc, Kazincbarcika) között helyezkedik el (20 km) így azok „elvonzzák” a befektetőket. 4. A KSH és az önkormányzati nyilvántartások alapján a városban működő vállalkozások (mintegy 560) több mint 95%-a jogi személyiség nélküli betéti társaság (ebből mintegy 15%) és döntő többségük egyéni vállalkozó, melyek szinte kizárólag „önfoglalkoztatók”, illetve kényszervállalkozók, így a városi fejlesztésekhez befektetőként velük számolni nem lehet. 5. A KSH adatai szerint a meglévő városi vállalkozók „erősségét” az is jellemzi, hogy a működő vállalkozók szinte kizárólag 10 fő alatti foglalkoztatók, a 10 fő felett foglalkoztató vállalkozások aránya, mintegy 2%, de 50 fő felett foglalkoztató vállalkozó a városban nincs. 6. A városban lévő vállalkozók árbevétele rendkívül csekély, ebből adódóan az önkormányzati nyilvántartás szerint, mintegy 60%-uk „0-ás” adózó, azaz nem fizetnek iparűzési adót. 7. Az előzőeket erősíti meg az a tény is, hogy a város legsúlyosabb problémája a foglalkoztatottság illetve a munkanélküliség. A 240/2006. (XI.30.) Korm. rendelet alapján Sajószentpéter kedvezményezett településnek minősül, ugyanis a munkanélküliségi mutatója meghaladja az országos átlag 1,75-szeresét, melynek mértéke jelenleg közel 14%. Az előzőekben részletezettek alapján egyértelműen megállapítható, hogy a város a gazdasági funkciójú fejlesztéseihez gazdasági társaságoktól nem tud minimum 10%-os mértékű tőkét bevonni, annak jelenleg semminemű realitása nincs jelen pályázatban. 7.5. Városfejlesztési tevékenységhez kapcsolódó szervezeti megoldás bemutatása, városfejlesztési társaság létrehozása Sajószentpéter város szervezeti hierarchiájában a városfejlesztés általános irányvonalának meghatározása az Önkormányzat Képviselő Testületének feladata. Ezen belül az Építési Fejlesztési, Környezetvédelmi és Városüzemeltetési Bizottság kezdeményezési, véleményezési, javaslattételi jogosítvánnyal rendelkezik. A vagyongazdálkodás vonatkozásában hasonló jogosítvánnyal rendelkezik a Képviselő Testület Pénzügyi, Vagyongazdálkodási Bizottsága. A többi Bizottság is rendelkezik a területüket érintő, de a városfejlesztéssel összefüggő jogkörökkel. A vagyongazdálkodással és a városüzemeltetéssel kapcsolatos operatív feladatokat döntően a Műszaki és Városfejlesztési, a Pénzügyi és Vagyongazdálkodási Osztályok, valamint a Városgondnokság látja el. Az előzőekből láthatóan a város korábbi szervezeti átalakításaival részben megtörtént a városüzemeltetési és a vagyongazdálkodási feladatok különválasztása. Mindezek mellett különös tekintettel a Városfejlesztési Kézikönyvnek és a Nemzeti Fejlesztési Ügynökség Tervezési Útmutatójának megfelelően a város Képviselő Testülete a 112/2008. (VI.05.) K.T. határozatában akként döntött, hogy amennyiben a Funkcióbővítő település 63
rehabilitáció pályázata az első fordulóban eredményes lesz, az esetben létrehozza a kizárólagos önkormányzati tulajdonban álló Városfejlesztő Gazdasági Társaságot a városban megvalósítandó fejlesztési feladatok irányítására, ellátására. A Képviselő Testület fenti számú határozatában azt is garantálja, hogy a társaság bejegyzése a második fordulós pályázat beadásáig megtörténik. A városfejlesztő társaság létrehozásának indokoltsága a következőkben foglalhatóak össze: -
-
Hatékonyabb, rugalmasabb, átláthatóbb, piaci szemléletű menedzsmentet biztosít, a város hosszú távú fejlesztéseihez Fejlesztő társaság önkormányzati költségvetést fokozatosan tehermentesíteni tudja Középtávon egy olyan forrás és tervezési koordinációt valósít meg, mely révén a város fejlesztési és rehabilitációs tevékenységei tervezhetők lesznek, és finanszírozásuk is kiszámíthatóbbá válik A közszféra és a magánszféra strukturált együttműködését teszi lehetővé a városfejlesztésben és városrehabilitációban Az önkormányzati, kormányzati és EU források pénzügyi szempontból hatékonyabb, szakmai szempontból jobb koordinációval történő felhasználását teszi lehetővé a városfejlesztésben és városrehabilitációban
Városfejlesztő társaság létrehozásának főbb keretei és szerepe a következők: -
100%-os önkormányzati tulajdonú kft-k létrehozása, melynek fő tevékenysége a városrehabilitációs akcióterületek fejlesztésének végrehajtása és fenntartása
-
új társaságok létrehozása: fejlesztési, vagyongazdálkodó és városüzemeltetési feladatok intézményi szétválasztása, de szoros intézményközi együttműködéssel.
-
A városfejlesztési feladatokat nem önkormányzati bizottságoknak kell ellátniuk, a bizottságok a városfejlesztés, rehabilitáció irányait, priorizálását, stb. határozzák meg, a további szakmai munkát arra szakosodott társaságnak, a városfejlesztő társaságnak kell elvégeznie.
Tervezett elvárások a városfejlesztő társasággal szemben: Átlátható legyen képviselő testület minden számára – felügyelő bizottságban képviselők vegyenek részt Vállalnia kell, hogy a városrehabilitációs akció megvalósítása során az akció eredményeként keletkező bevételeket nem vonja el más önkormányzati célok finanszírozására, hanem visszaforgatja az akcióterület következő lépéseinek finanszírozásába. Megfelelő speciális szakembereket alkalmaz, akik le tudnak vezényelni ilyen komplex városrehabilitációs műveleteket (általában 2-3 fő – műszaki, területfejlesztési, pénzügyi, építészi, közgazdasági ismeretek)
64
Társaság vezetője a városfejlesztési profilt képviselje (nem lehet vagyongazdálkodási vagy üzemeltetési feladatokban érintett, alkalmazott, műszaki, területfejlesztési, pénzügyi, építészi vagy közgazdasági ismeretekkel rendelkezik.) Vagyonkezelővel együttműködés szükséges (a nevesített akcióterületi ingatlanok értékesítését, bérbeadását megelőzően konzultál az önkormányzat vagyongazdálkodásért felelős vezetőjével. Az önkormányzat rendeleti úton hozza létre a városfejlesztő társaságot azzal a céllal, hogy az akcióterületi fejlesztéseket megvalósítsa. A rendeletben szabályozandó főbb kérdések: -
Önkormányzati tulajdonosi jogok gyakorlása
-
Akcióterületi ingatlangazdálkodás szabályozása
-
A vagyongyarapítás nyereségének felhasználása
-
Az akcióterületi fejlesztések szabályozása
-
A városfejlesztő társaság jogosítványai és kötelezettségei
-
Az önkormányzat jogosítványai és kötelezettségei
-
A városfejlesztő társaság törzstőkéje, a városrehabilitációs fejlesztési források megszerzéséhez biztosítandó saját forrás
-
Együttműködés a vagyongazdálkodó és üzemeltetésért felelős társasággal
Az önkormányzat és a városfejlesztő társaság megállapodást köt a városrehabilitáció megvalósítására a kijelölt akcióterületen, amely legalább a következőket tartalmazza: -
a városfejlesztő társaság az önkormányzat nevében valósítja meg a fejlesztést a kijelölt akcióterületen (az önkormányzati rendelet tartalmának megfelelően);
-
az akcióterület fejlesztése során keletkező közvetlen fejlesztési bevételeket a városfejlesztő társaság visszaforgatja a fejlesztésbe, azokat az önkormányzat nem vonhatja el;
-
az éves beszámolás és az akcióterületi terv évenkénti aktualizálásának rendjét;
-
az évközi rendszeres önkormányzati ellenőrzés rendjét;
-
a társaság díjazását;
-
a vagyonkezelővel történő együttműködést
A városfejlesztő cégnek minimum a következő kompetenciákkal kell rendelkeznie:
65
-
Az önkormányzat nevében hajtja végre a városfejlesztési akciót, vagyis az önkormányzat a városfejlesztés gazdája, stratégiai irányainak kijelölője.
-
Az önkormányzati határozattal kijelölt először egy, majd további rehabilitációs akcióterületek teljeskörű fejlesztéséhez kapcsolódó kompetenciák (felsorolt feladatkör szerint)
-
Az értékesítésből, bérbeadásából származó bevételek akcióterületi fejlesztésekre való visszaforgatása
-
Befektetőkkel való tárgyalás, szerződéskötés az akcióterületi rehabilitáció érdekében
-
Amennyiben befektető bevonására kerül sor, és a végrehajtás indokolja a közszféra és a vállalkozó által közösen létrehozott projekttársaság felállítását, az önkormányzat részéről minden esetben az akcióterületi rehabilitáció keretében a városfejlesztő cég vesz ebben részt.
-
Az önkormányzati bizottságok csak a rehabilitáció stratégiai irányait határozzák meg (és ellenőrzik azok megvalósulását), az operatív irányítás a városfejlesztő társaság kompetenciájába tartozik. Ezt a társaság alapító okiratában is fel kell tüntetni.
A városfejlesztő cég által ellátandó feladatok: Feladata:Az önkormányzati határozattal kijelölt először egy, majd további rehabilitációs akcióterületek teljes körű fejlesztéséhez kapcsolódó feladatok ellátása. Részletesen: -
akcióterületi terv készítése és felülvizsgálata
-
gazdaságfejlesztési elemek integrációja
-
a gazdasági partnerek koordinációja, Civil és közigazgatási, államigazgatási partnerek koordinációja, Lakosság bevonása
-
fizikai beruházásokat kiegészítő tartalmi fejlesztések megvalósítása (önállóan vagy partnerrel)
-
fenntartás koordinációja
-
további pályázati és egyéb (pl. befektetői) források felkutatása
-
a megvételre kijelölt ingatlanok megvásárlása (üzleti tárgyalások lebonyolítása, szerződések előkészítése és megkötése),
-
a terület előkészítési munkák irányítása (bontások, közműépítési munkák elvégeztetése, ingatlanrendezéssel kapcsolatos feladatok ellátása az építési telkek kialakítása érdekében),
-
a közterületek rendezési munkáinak irányítása (tervek elkészíttetése, kivitelezési munkák pályáztatása, megrendelése, a munkálatok folyamatos ellenőrzése, az elkészült munkák átvétele), 66
-
az Önkormányzat beruházásában megvalósuló egyes létesítmények (pl. közintézmények, szociális lakás stb.) esetében a beruházói feladatok ellátása (terveztetés, kivitelezési munkák pályáztatása, megrendelése, a munkálatok folyamatos ellenőrzése, az elkészült munkák átvétele),
-
az akció mindenkori pénzügyi egyensúlyának biztosítása (a szükséges pénzforrások megszerzése, pályázatok és projektek elkészítése, esetleges bankhitelek felvétele)
-
adminisztratív, információs feladatok ellátása (kapcsolattartás az Önkormányzattal, a Hivatal ügyosztályaival, lakossággal, vállalkozókkal, bankokkal).
Kapcsolódás a regionális operatív programok városrehabilitációs konstrukciójához: Kedvezményezett az önkormányzat. A városfejlesztő társaság lesz a projekt menedzsment szervezet – az önkormányzat számára látja el a feladatot, számlatulajdonos továbbra is az önkormányzat Az önkormányzat rendeleti úton jelöli ki a városfejlesztő társaságot az önkormányzat városfejlesztő tevékenységeinek ellátására. A konkrét kiemelt projekt vonatkozásában szerződést köt a városfejlesztő társasággal, melyben megbízza a városrehabilitációs akció teljes körű lebonyolításával és fenntartásával. Az alvállalkozók bevonása egyedi vállalkozói szerződéssel történik. A megyei jogú város részletesen bemutatja azt a pénzügyi ellenőrzési rendszert, melyet a városfejlesztő társaság alkalmaz a projekt partnerekkel szemben. A városfejlesztő társaság részletesen leírja, hogyan biztosítja a pénzügyi szabályosság tekintetében a konzorcium működését, milyen módszerrel, és milyen eljárással ellenőrzi, hogy partnerei a támogatási szerződés ütemezésének, pénzügyi feltételeinek megfelelően hajtják végre a meghatározott tevékenységeket, és hogyan biztosítja, hogy a városfejlesztő társaság ne gördíthessen akadályt a partnerek megfelelően (pénzügyi, ütemezési, tevékenységbeli megfelelőség a támogatási szerződésnek) elvégzett teljesítésének kifizetése elé. Ez a szempontrendszer a támogatási szerződés megkötését megelőzően kerül értékelésre, de bemutatása első változatban már szükséges a Kormány döntéshez is. 7.6. Stratégia megvalósulásának monitoringja Az Integrált Városfejlesztési Stratégiát a város Képviselő Testülete a 111/2008. (VI.05.) K.T. határozatával a megtárgyalását jóváhagyta és kinyilvánította, hogy a dokumentumokban szereplőkkel egyetért, és azokat szándékában áll megvalósítani. Az IVS-t külső szakértő cégek készítették, de az abban foglaltak megvalósításának ellenőrzését, illetve azok felülvizsgálatát a város hivatalának szakemberei végzik. A felülvizsgálatnak – melyet célszerű két évenként elvégezni – mindenképpen szükséges kiterjedni a rövid távú városrészi célok megvalósulására, illetve módosulására, valamint az indikatív tevékenységek, és ezen belül az akció területek és azok céljainak változtatására, szükségszerű módosulására. A mutatók időarányos felülvizsgálata, illetve az új városrészi célokhoz új mutatók hozzárendelése szükséges. 67
1.sz.melléklet a régió egyes településeinek komplex-mutatói
Észak-magyarországi Régió egyes településeinek társadalmi-gazdasági és infrastrukturális fejlettsége (komplex mutató), valamint az országos átlagot meghaladó munkanélküliség alakulása (240/2006.(XI.30.) Korm. rendelet szerint) Sorszám
1. 2. 3. 4. 5. 6. 7. 8. 9. 10. 11. 12. 13. 14. 15. 16. 17. 18. 19. 20.
Települések
Lakónépesség Komplex Komplex (fő) mutató mutató %-ban
Átlagot meghaladó munkanélküliség
(I: igen; N: nem)
Bátonyterenye Sátoraljaújhely Mezőkövesd Kazincbarcika Tokaj Ózd Heves Encs Pétervására Szerencs Sárospatak Putnok Abaújszántó Felsőzsolca Szikszó Edelény Szécsény Szendrő Mezőcsát
13.740 17.140 17.400 31.250 4.850 37.500 11.140 6.980 2.530 9.780 13.910 7.350 3.300 7.300 5.890 10.870 6.100 4.240 6.490
4,71 5,00 5,41 5,29 5,71 4,24 4,71 5,24 4,71 5,76 5,59 4,06 3,45 5,59 5,12 4,76 5,18 3,35 4,12
(Sajószentpéter: 100 %) 104,0 110,4 119,4 116,8 126,0 94,0 104,0 115,7 104,0 127,2 123,4 90,0 76,6 123,4 113,0 105,1 114,3 74,0 91,0
Sajószentpéter
12.880
4,53
100,0
I
6,35
140,2
N
Miskolc KSH adatai alapján
68
I N N N I I I I I N N I I N N I N I I
2.sz.melléklet a régió egyes településeinek hazai és uniós támogatottsága
Észak-magyarországi Régió egyes településeinek hazai és uniós támogatása (2002-2007. év között megkötött szerződések alapján) Sorszám:
Települések:
Lakónépesség: Uniós Összes Hazai Egy (fő) támogatás: támogatás: támogatás: lakosra (M Ft) (M Ft) (M Ft)
jutó támogatás: (E Ft/fő)
1. 2. 3. 4. 5. 6. 7. 8. 9. 10. 11. 12. 13. 14. 15. 16. 17. 18. 19. 20.
Bátonyterenye Sátoraljaújhely Mezőkövesd Kazincbarcika Tokaj Ózd Heves Encs Pétervására Szerencs Sárospatak Putnok Abaújszántó Felsőzsolca Szikszó Edelény Szécsény Szendrő Mezőcsát
13.740 17.140 17.400 31.250 4.850 37.500 11.140 6.980 2.530 9.780 13.910 7.350 3.300 7.300 5.890 10.870 6.100 4.240 6.490
3.857,0 1.213,2 1.441,3 3.123,6 1.376,8 2.140,5 1.788,5 1.424,0 1.689,0 945,6 819,5 530,2 282,0 250,3 331,2 631,0 450,0 217,4 154,8
1.084,0 2.937,0 2.670,4 784,4 2.396,0 1.193,7 969,0 591,8 135,6 707,5 594,0 341,8 450,0 527,0 441,8 139,0 230,0 445,3 503,2
4.941,0 4.150,2 4.111,7 3.908,0 3.772,8 3.334,2 2.757,5 2.015,8 1.824,6 1.653,1 1.413,5 872,0 832,0 821,3 773,0 770,0 680,0 662,7 657,0
396,6 242,0 236,0 125,0 778,0 89,0 247,6 289,0 721,5 169,0 102,0 119,0 252,0 112,0 131,0 71,0 115,5 156,0 101,0
Sajószentpéter
12.880
305,5
95,0
400,5
31,0
KSH adatok alapján
69
3.sz. melléklet Lakossági és civil szervezetek javaslatai
LAKOSSÁGI ÉS CIVIL SZERVEZETEK JAVASLATAI
Az IVS készítéséhez beérkezett 208 db Városfejlesztési kérdőív összefoglaló értékelése, az egyes témakörök fontossági sorrendje a következő (a leadott vélemények száma szerint):
I.
Sajószentpéter város szempontjából kiemelkedő fontosságú hosszú távú célkitűzések: 1. Gazdaságélénkítés, befektetés ösztönzés 2. Élhető város, rendezett, komfortos élettér, karakteres településkép 3. Térség központossági szerep erősítése 4. Ipari környezeti ártalmak felszámolása, terület reaktiválása 5.Hátrányos helyzetűek esélyegyenlősége, szegregáció mérséklése
II.
Sajószentpéter város legnagyobb problémái: 1. Munkahelyek hiánya 2. Közúti közlekedés zsúfoltsága a városon belül 3. Közbiztonság elégtelensége 4. Közterületek rendezetlensége 5. Lakóépületek elhanyagolt állapota 6. Egészségügyi ellátás színvonala 7. Szociális ellátás színvonala 8. Közműellátottság hiánya
III.
154 99 35 32 11
185 79 74 43 39 16 16 12
Városrész-szintű fejlesztések fontossága: 1. Belváros városrész fejlesztése 2. Lakótelepek korszerűsítése 3. Iparterületek fejlesztése 4. Kertváros városrész fejlesztése 5. Fecskeszög városrész fejlesztése 6. Hagyományos építésű lakóterületek rehabilitációja 7. Új lakóterületek fejlesztésének előkészítése 8. Újbányatelep városrész fejlesztése 9. Északi városrész fejlesztése 10. Dusnok városrész fejlesztése
70
90 43 37 22 19 18 16 12 10 5
IV.
A városban az alábbi szakterületek működtetésére, fejlesztésére szükséges a legtöbb ráfordítás: 1. Közoktatás 2. Köztisztaság 3. Útkarbantartás 4. Zöldterület-gondozás 5. Kultúra 6. Polgármesteri hivatal 7. Sport 8. Egészségügy 9. Szakképzés 10. Szociális ellátás 11. Közműfejlesztés 12. Városüzemeltetés
V.
115 75 68 67 64 59 49 49 38 20 12 9
A városban az alábbi szolgáltatások, funkciók hiányosak: 1. Ipari park 2. Piac 3. Szolgáltató központ 4. Pénzügyi szolgáltatók 5. Kultúrált vendéglátók 6. Közlekedési funkció (helyi közlekedés) 7. Közösségi funkciók 8. Rendészeti funkciók 9. Oktatási funkciók 10. Egészségügyi funkciók 11. Közüzemi funkciók 12. Szociális funkciók 13. Igazgatási funkciók 14. Szálláshely 15. Hatósági funkciók
71
59 47 41 41 36 17 12 12 11 10 8 7 5 5 4
4.sz. melléklet Városfejlesztési kérdőív
VÁROSFEJLESZTÉSI KÉRDŐÍV az Integrált Városfejlesztési Stratégia/IVS/ készítéséhez A felmérés célja a civil szervezetek,intézmények,vállalkozók és a lakosság (kérjük húzza alá a megfelelőt) véleményének megismerése városunk IVS tervezési dokumentumának megalapozásához .
A kérdőív városrészi szintű feldolgozása érdekében kérjük, adja meg melyik utcában lakik,illetve melyik utcában lévő szervezetet képviseli: Sajószentpéter ……………………………………… utca 1. Ön szerint mely hosszútávú célkitűzés megvalósítása bír kiemelt fontossággal Sajószentpéter város fejlődése szempontjából? - Gazdaságélénkítés, befektetés ösztönzés -
Élhető város, rendezett, komfortos élettér, karakteres településkép Hátrányos helyzetű társadalmi rétegek esélyegyenlőségének biztosítása, szegregáció mérséklése
-
Ipari környezeti ártalmak felszámolása, terület reaktiválása
-
Térségközpontúsági szerep erősítése
Kérjük fejtse ki véleményét:…………………………………………………………………………………… ………………………………………………………………………………………………… ………………………………………………………………………………………………… ………………………………………………………………………………………………… ………………………………………………………………………………………………… 2. Ön mit tart a város legnagyobb problémájának? (pl.: közbiztonság; munkahelyek hiánya; egészségügyi- szociális ellátás színvonala; rendezetlen közterületek; elhanyagolt állapotú lakóépületeket; városon belüli közúti közlekedészsúfoltsága, közműellátottság hiánya,)…..…................................................................................................................................ ....................................................................................................................................................... ....................................................................................................................................................... ....................................................................................................................................................... ....................................................................................................................................................... 3. Ön milyen városrészi szintű fejlesztéseket tart a legfontosabbnak? (pl.: a Belváros felújítása;Kertváros, Északi városrész fejlesztése: lakótelepek korszerűsítése; hagyományos építésű lakóterületek/telepek szociális célú rehabilitációja , a városrész szélein lévő szegregált területek rehabilitációja: Fecskeszög, Újbányatelep, Dusnok, iparterületek fejlesztése; új lakóterületek fejlesztésének előkészítése;) …………………………………………………………………………………………………. 72
………………………………………………………………………………………………….. ..………………………………………………………………………………………………… ………………………………………………………………………………………………....... ....................................................................................................................................................... 4. Ön melyik szakterület működtetésére, fejlesztésére költene többet a jövőben a városban? (pl.: közoktatás; szakképzés; egészségügy; szociális ellátás; kultúra; sport; városüzemeltetés, köztisztaság, zöldterület-gondozás, útkarbantartás,polgármesteri hivatal, közműfejlesztés)………………………………………………………………………………… ………………………………………………………………………………………………… ………………………………………………………………………………………………… ………………………………………………………………………………………………….. 5. Milyen szolgáltatást, funkciót hiányol a városból leginkább:gazdasági(piac,kereskedelmi üzletek,pénzügyi szolgáltatók,szolgáltató központ, iparipark, vendéglátók, szálláshely), közlekedési, közüzemi, közösségi, állami, igazgatási, hatósági,rendészeti,oktatási,egészségügyi,szociális/?..........…………………………………… ……………………………………………………………………………………….………… ………………………………………………………………………………………………… ………………………………………………………………………………………………… ………………………………………………………………………………………... 6. Ön milyen fejlesztéseket tart szükségesnek közvetlen környezete fejlődése érdekében?...........……………………………………………………………………………… ………………………………………………………………………………………………… ………………………………………………………………………………………………,,,,,,, ,,,,,,,,,,,,,,,,,,,,,,,,,,,,,,,,,,,,,,,,,,,,,,,,,,,,,,,,,,,,,,,,,,,,,,,,,,,,,,,,,,,,,,,,,,,,,,,,,,,,,,,,,,,,,,,,,,,,,,,,,,,,,,,,,,,,,,,,,,,,,,,,,,,,,,, 7. Ön milyen fejlesztéseket tart szükségesnek a város és az egyes városrészek fejlődése érdekében?................................................................................................................................... ....................................................................................................................................................... ....................................................................................................................................................... ....................................................................................................................................................... .......................................................................................................................................................
(A kitöltött kérdőíveket 2008. április 30-ig a Polgármesteri Hivatalban (Kálvin tér 4.) kihelyezett gyűjtőládába jutassák el.) Köszönjük a kérdőív kitöltését!
73
5.sz.melléklet Partner kapcsolatok, fórumok, egyeztetések
PARTNERKAPCSOLATOK, FÓRUMOK, EGYEZTETÉSEK
Az Integrált Városfejlesztési Stratégia tervdokumentáció elkészítéséhez az érintettek bevonásával a következő fórumokra és egyeztetésekre került sor:
-
2008. 01.03. Lakossági fórum: résztvevők a Belvárosi városrész lakói
-
2008. 01.07. Lakossági fórum: résztvevők az 1.sz. akcióterv területének lakói
-
2008. 01.09. Lakossági fórum: résztvevők az Északi városrész lakói
-
2008. 01.10. Lakossági fórum: résztvevők a Kertváros lakói
-
2008. 01.10. Lakossági fórum: résztvevők a Fecskeszög és Ibolya telep lakói
-
2008. 01.22. Lakossági fórum: résztvevők a Dusnok városrész lakói
-
2008. 04.16. Polgármesteri tanácskozás: völgyi települések polgármesterei
-
2008. 04.17. Anti-szegregációs tanácskozás: résztvevők a minisztérium (SZMM) által megbízott anti-szegregációs szakértő, a város polgármestere, a szegregációval kapcsolatosan az érintett vezetők
-
2008. 04.28. Anti-szegregációs tanácskozás: résztvevők az anti-szegregációs szakértő, a kisebbségi (cigány, német, lengyel) önkormányzatok vezetői, a város illetékes szakemberei
74
résztvevők a város és a Pitypalatty-
6.sz. melléklet Kistérségi projektlistán szereplő sajószentpéteri fejlesztések
1. Egészségügyi Központ (GYÓMI) épületének felújítása, bővítése: tervezett beruházás költsége: 400 MFt (ebből támogatás 360 MFt- ÉMOP) 2. Sajószentpéteri Központi Általános Iskola intézményének infrastruktúrális fejlesztése tervezett beruházás költsége: 255 MFt (ebből támogatás 229 MFt- ÉMOP) 3. Központi Óvoda felújítása tervezett beruházás költsége: 80 MFt (ebből támogatás 72 MFt- ÉMOP) 4. Intézmények energia megtakarítási korszerűsítése tervezett beruházás költsége: 100 MFt (ebből támogatás 40 MFt- KEOP) 5. Kistérségi feladatot ellátó Területi Szociális Központ – volt 6-os iskola felújítása tervezett beruházás költsége: 200 MFt (ebből támogatás 160 MFt- ÉMOP) 6. Belváros rehabilitációja tervezett beruházás költsége: 1.000 MFt (ebből támogatás 800 MFt- ÉMOP) 7. Iskolák és óvodák informatikai fejlesztése tervezett beruházás költsége: 80 MFt (ebből támogatás 80 MFt- TIOP) 8. Belterületi vízrendezés tervezett beruházás költsége: 200 MFt (ebből támogatás 180 MFt- ÉMOP) 9. Települési szilárdhulladék rekultivációja tervezett beruházás költsége: 50 MFt (ebből támogatás 45 MFt – ÉMOP) 10. Szennyvízcsatornázás tervezett beruházás költsége: 600 MFt (ebből támogatás 480 MFt- KEOP)
75
7.sz. melléklet Sajószentpéter átnézeti térkép
Forrás:Stúdió Kft.
76
8.sz. melléklet A város egészének rövid-, közép-, és hosszú távú fejlesztési projektlistája
77
