Rövidített tájékoztatója

CIB Befektetési Alapkezelő Zrt. CIB Investment Fund Management Ltd.

CIB PROFITMIX 2 TŐKEGARANTÁLT SZÁRMAZTATOTT ALAP Rövidített tájékoztatója Pénzügyi Szervezetek Állami Felügyelete jóváhagyta határozat szám és dátum: E-III/110.295/2005. számú 2005. november 11-én kelt határozat

Alapkezelő: CIB Befektetési Alapkezelő Zrt. Forgalmazó, Letétkezelő: CIB Közép-európai Nemzetközi Bank Zrt.

2006 Az Alapba történő befektetés a szokásostól eltérő kockázattal jár.

1/20


BEVEZETŐ Tisztelt Befektető! Ezúton kívánjuk figyelmébe ajánlani a CIB Befektetési Alapkezelő Zrt. által kibocsátott legújabb befektetési alapot a CIB Profitmix 2 Tőkegarantált Származtatott Alapot, amely hatékonyan ötvözi a biztonságos megtakarítás és a nyereségorientált befektetés előnyeit, ezáltal Önnek a biztonság mellett kényelmet, és magas hozam elérésének lehetőségét adja. A CIB Profitmix 2 Tőkegarantált Származtatott Alap egy olyan befektetési konstrukció, ahol bár megtakarítását túlnyomó részt biztonságos bankbetétekbe fektetjük, és így befektetett tőkéje garantált védelmet élvez, mégis olyan különösen attraktív hozam kifizetésére tudunk lehetőséget nyújtani, amely az új alapunk nélkül csak kockázatos, bizonytalan befektetésekkel, vagy egyáltalán lenne megcélozható. Az alap abszolúlt újdonságot jelent a hazai piacon, annak köszönhetően, hogy hozamfizetése 100%-ban nyersanyagok áremelkedéséből származik, valamint negatív piaci folyamatok esetén is képes hozamot fizetni. További előny, hogy befektetése nem jelent kötöttségeket az Ön számára, befektetési jegyeit az új alapunk futamidejének első napjától az utolsó napjáig bármikor visszaválthatja. A részletek a Tájékoztatóban és a Kezelési szabályzatban olvashatók. A CIB Befektetési Alapkezelő Zrt. 1997-es alapítása óta sok sikert ért el, 2005. október végén 10 befektetési alapunk (CIB Betét Alap, CIB Pénzpiaci Alap, CIB Euró Pénzpiaci Alap, CIB Konvergencia Kötvény

Alap, CIB Ingatlan Alapok Alapja, CIB Kincsem Kötvény Alap, CIB Részvény Alap, CIB Európai Részvény Alap, CIB Indexkövető Részvény Alap, CIB Tőkegarantált Származtatott Zártvégű Alap, CIB Profitmix Tőkegarantált Származtatott Alap, CIB Alapok Tőkegarantált Származtatott Alapja, CIB Euró Profitmix Tőkegarantált Származtatott Alap, CIB Dollár Profitmix Tőkegarantált Származtatott Alap, CIB Nyersanyag Alapok Alapja) több,

mint 90 milliárdos vagyonát kezeljük.

Amennyiben bármilyen információra van szüksége: Î készséggel áll az Ön rendelkezésére a CIB Közép-európai Nemzetközi Bank Zrt. országos fiókhálózatának bármely egysége (4. sz. melléklet); Î bármikor hívhatja a CIB24 előhangos nonstop telefonos ügyfélszolgálatot az alábbi kék számon:

Î

látogasson el a www.cibalap.hu oldalra.

Szeretnénk Önt döntésében támogatni, így kérjük, tekintse át az új alapunkat bemutató jelen dokumentációt, amely tartalma, szerkezete a vonatkozó jogszabályok* alapján került összeállításra. Bízunk benne, hogy termékünk elnyeri az Ön tetszését, és megtakarításait sikerrel tudja gyarapítani. Reméljük, hogy munkánk eredményeként hosszú távon is befektetőink között üdvözölhetjük. CIB Befektetési Alapkezelő Zrt. *

2001. évi CXX. törvény a tőkepiacról

2/20


1. AZ ALAP RÖVID BEMUTATÁSA Az Alap teljes neve:

CIB Profitmix 2 Tőkegarantált Származtatott Alap

Az Alap rövid neve:

CIB Profitmix 2 Alap

Az Alap típusa:

nyilvános, azaz nyilvános forgalombahozatal útján létrehozott

Az Alap fajtája:

nyílt végű, azaz a futamidő lejárata előtt bármikor visszaváltható

Az Alap futamideje:

a Felügyelet által történő nyilvántartásba vételt követően

2006. január 9. - 2009. január 9. Az Alap formája:

Származtatott ügyletekbe fektető, hozamfizető befektetési alap

Az Alap Saját tőkéje: induláskor a Befektetők által lejegyzett Befektetési jegyek össznévértéke, azaz a Befektetési jegyek névértékének és darabszámának szorzata Az Alap célja:

a Befektető számára lehetőséget nyújtani arra, hogy a hagyományos megtakarítások biztonságának megtartása mellett, - leginkább csak kockázatos ügyletekkel elérhető - jelentős árfolyamnyereségre tegyen szert. A világgazdaságban zajló folyamatokat gyakran kedvezőtlen körülmények befolyásolják, jövőbeni alakulásuk nehezen kiszámítható. Azt, hogy ezen bizonytalansági tényezők ellenére az Alap hozamfizetése minél biztosabb és attraktívabb lehessen: (1.)

az Alap azoknak a nyersanyagoknak a pozitív fejlődését állította befektetési stratégiájának középpontjába, amelyek a világgazdaság növekedése, a fejlett társadalmak életszínvonalának emelkedése, a technikai, motorizációs fejlődés és a népszaporulat növekedésének hatására a legjelentősebb áremelkedést képesek elérni;

(2.)

emellett az Alap az esetlegesen bekövetkező árfolyamesések negatív hatásait semlegesíteni is képes, sőt a kisebb mértékű árcsökkenések esetén pozitív hozamkifizetést biztosít.

3/20


2. A BEFEKTETÉSI POLITIKA 2.1. A befektetési stratégia Az Alapkezelő a befektetési szerkezetet az Alap futamidejének kezdetekor, a hatályos Tpt. szabályaival összhangban alakítja ki és a Felügyelet engedélyével, a közzétételt követő 30 nap elteltével változtathatja meg úgy, hogy a befektetési célok biztosítását a futamidő lejártáig folyamatosan fenntartja.

Az ipari fejlődés és növekedés, a csúcstechnológiák előretörése fellendítette a különböző gyártási folyamatok során felhasznált természeti erőforrások iránti keresletet, egyúttal ezzel világszerte előidézve a raktárkészletek erőteljes megcsappanását (jelenleg csak így lehetséges lépést tartani a hirtelen megnövekedett igényekkel). Gyakorlatilag minden nyersanyagra igaz, hogy a kitermelés gyorsítása és új termelési kapacitások létrehozása bonyolult feladat, valamint pénz és időigényes folyamat. A befektetési stratégia lényege, hogy ezt az időszakot kihasználva, lehetőséget nyújtson a Befektetői számára az emelkedő árakból eredő előnyök kiaknázására. Emellett az Alap egy esetlegesen csökkenő, stagnáló világgazdasági fejlődés, népesség-növekedés esetén is képes a hozamfizetésre, valamint a jelentősebb árfolyamesésekkel szemben is védelmet biztosít. Az Alap a hazai befektetési alapok között idáig egyedülálló lehetőségként 100%-ban árutőzsdei befektetésekből biztosítja hozamát a Befektetők számára. Az árutőzsdei befektetések, több olyan tulajdonsággal is rendelkeznek, amelyek az árfolyamnyereség elérésének kiváló eszközévé emelik őket: (1.) Gyenge korreláció A nyersanyagok árfolyam-alakulása ellentétes irányú a részvény- és kötvényárfolyamok változásával szemben (ennek legalapvetőbb okát az infláció jelenti, hiszen amennyiben az infláció nő, akkor a hagyományos pénzügyi eszközökből származó jövőbeni hozamok jelenértéke csökken, míg az anyagi javaké nő, így az index kiválóan alkalmas inflációs környezetben az inflációt meghaladó hozamok elérésére is, fokozottan igaz ez az infláció váratlan megugrása esetén). A hagyományos pénzügyi eszközök és a nyersanyagok hozama között a fentiekben bemutatott korreláció (ez az együttmozgás mérésére alkalmas mutatószám) ellentétes iránya mellett gyenge mérték is jellemzi.

(2.) Alacsony volatilitás A hagyományos pénzügyi eszközökhöz hasonlóan az egyes árutőzsdei befektetések volatilitása (változékonysága) magas lehet, azonban a belőlük képzett árutőzsdei kosár változékonysága már jóval mérsékeltebb, nagyságrendileg a részvények és a kötvények közé sorolható.

(3.) Magas várható hozam Az árutőzsdei befektetések hosszú távon mért hozama gyakran versenyképes akár a részvények hozamalakulásával is.

(4.) Mérsékeltebb kockázat Amíg a részvény-befektetések egyenes következménye, hogy az adott társaság tulajdonosi kockázatát vállalni kell, addig az árutőzsdei befektetések alapját közvetlenül a tényleges fizikai nyersanyagok jelentik, amelyhez nem tapadnak a termelő vállalatokban való tulajdonlás kockázatai.

4/20


(5.) Magas likviditás A befektetési eszközkosárban szereplő nyersanyagokat rendkívüli likviditás, azaz forgalomképesség jellemzi.

2.2. A Saját tőke az alábbi eszközökbe kerül befektetésre: (1.) Pénzpiaci eszközök a.)

A befektetés célja, hogy ezen eszközök hozammal növelt értéke a lejáratkor minimum biztosítsa az Alap induláskori Saját tőkéjének rendelkezésre állását. Ennek érdekében az Alapkezelő olyan speciális fix kamatozású pénzpiaci eszközöket vásárol, amelyek lejárata és kamatperiódusa megegyezik az Alap futamidejének lejáratával, azaz kamatfizetés egyszer a futamidő végén történik. A kamatláb úgy kerül meghatározásra, hogy a pénzpiaci eszközök kamattartalma és a pénzpiaci eszközökbe fektetett tőke együttes összege a Saját tőkének legalább az induláskori értékét mindenképpen elérje.

b.)

Állampapírokba, rövid futamidejű pénzpiaci és banki betétekbe történő további befektetések célja, hogy az Alap futamideje során felmerülő, működéssel kapcsolatos költségek fedezése megtörténjen.

(2.) Opciók Az Alap által megcélzott egyes árutőzsdei piacok pozitív, forintban számított teljesítményéből való részesedés biztosításához az Alapkezelő egy 4 elemből álló befektetési eszközkosárra szóló, az Alap futamidejének végén lejáró, elemenként egyenlő súlyozással (részletek a vonatkozó táblázatban) érvényesíthető vételi jogokat biztosító opciós ügyleteket vásárol. Ha a befektetési eszközkosárban szereplő elemek együttes árfolyam-növekedése az Alap futamideje alatt 0, vagy negatív lesz, akkor az Alapkezelő nem érvényesíti az Opciókban megvásárolt vételi jogot. Ebben az esetben az Opciók hozama 0 lesz. Tehát az Opciók eredménye nem érinti a befektetett tőke megtérülését, azt az (1.) a.) pontban szereplő befektetési eszközök biztosítják.

5/20


2.3. A befektetési eszközkosár elemei: (1.) Kőolaj Kereslet és a kínálat viszonya

(1 barrel = 158,99 liter ill. 0,14 tonna) A grafikonról látható, hogy jelenleg a világon a napi kőolaj felhasználás 83,5 millió barrel/nap körüli szinten van, 2006-ban egy egészséges mértékű világgazdasági növekedést alapul véve, az olajszükségletekre vonatkozóan napi 1,5 millió barrel (1.8%-os) emelkedést prognosztizálnak, mely kb. 85 millió barrel/nap éves átlagot fog jelenteni. Ezt a múltbeli adatokkal összevetve megállapítható, hogy a felhasználás hihetetlen mértékben növekszik. A globális tartalékok nagyságáról megoszlanak a vélemények, a ma ismert, gazdaságosan kitermelhető készletek kb. 1 000-1 100 milliárd barrel nagyságban állnak a világ rendelkezésére. A készletek és a termelési ütem hányadosa alapján kb. 3540 évre elegendő mennyiséggel számolhatunk. Ugyanakkor a tárolt készletek kb. 25 éve nem csökkentek, amely a geológiai módszerek fejlődésének tudható be. Tehát a készletek nagysága helyett, inkább azok elhelyezkedését érdemes megvizsgálni. Az ismert készleteknek a döntő többsége a Közel-Keleten található, ezzel szemben - mint az alábbi táblázatból is látható – a legtöbb kőolajat Észak-Amerikában, Európában és Ázsiában használják fel.

6/20


Főbb felhasználási területek A kőolaj legfőbb felhasználási területei a közlekedés, az energetika, a vegyipar és a mezőgazdaság, amelyből egyebek mellett üzemanyagot, építőanyagot, műanyagokat és növényvédő szereket állítanak elő.

Árak alakulása (USD/barrel)

Várakozásaink A társadalmi szükségletek kielégítésére az ipar energiaéhsége egyre nagyobb. A növekvő energiafelhasználásnak a fő oka nem a népszaporulat, hanem az energia inkább az életszínvonal emelésére fordítódik. Így a fejlett társadalmak energiaéhsége az ipar és a motorizáció fejlődésének köszönhetően rohamosan emelkedik.

7/20


(2.) Alumínium Kereslet és a kínálat viszonya

A földkéreg leggyakoribb alumíniumvegyületei az alumíniumszilikátok, ezekből azonban nagyon drága lenne az alumíniumot kinyerni, ezért a bauxitból kiindulva állítják elő. A föld bauxit készleteit kb. 55-75 milliárd tonnára becsülhetők, tehát bőségesen elegendőek az elkövetkezendő évszázadokra, sőt azoknak az országoknak a számára, amelyek importra szorulnak, alternatív lehetőségként a fémhulladékok újrahasznosítása is rendelkezésre áll.

Főbb felhasználási területek A vas után az alumínium az egyik legfontosabb fém, jól megmunkálható, jól vezeti elektromos áramot, csekély súlyú, nem korrodálódik, kitűnő a kémiai ellenálló képessége. Más fémekkel ötvözve tulajdonságai tág határok között változtathatók, így a műszaki gyakorlatban egyre nagyobb tért nyer. Kedvező tulajdonságai alapján a legfontosabb felhasználási területei a gépjármű- és a repülőgépgyártás, a csomagolóanyag gyártás (palackok, fóliák), az építőipar, az elektronika (kábelgyártás).

Árak alakulása (USD/tonna)

Várakozásaink Összességében a 2005. évben tapasztalt fundamentumok a vártnál gyengébben szerepeltek. A világ alumínium-gyártásának erőteljes növekedése, a készletek csökkenése, erőteljesebb hatást gyakorolt a felhasználás enyhébb növekedésénél. Ennek ellenére, a legfrissebb gazdasági adatok keresletnövekedést prognosztizálnak, e tényező illetve a jelenlegi alacsony készletállomány együttesen pozitív hatást gyakorolhatnak az árakra.

8/20


(3.) Cink Kereslet és a kínálat viszonya

A táblázatból látható, hogy az éves termelés és felhasználás az elmúlt években kb. 9,5-10,5 millió tonna/év körül alakult. A felhasznált cink kb. 40%-át fémhulladékok újrahasznosításával állítják elő, tehát kb. 6 millió tonna/év az a mennyiség, amely bányászattal kerül kitermelésre. A világ ismert cink lelőhelyein megtalálható készletek kb. 220 millió tonnát tesznek ki, a jelenlegi keresleti szint mellett, ez kb. 35 évre elegendő mennyiséget jelentenek. Ha pedig a további potenciális lelőhelyeket, és az újrahasznosítás arányának várható növekedését is figyelembe vesszük, akkor kb. 1 900 millió tonnás kapacitással számolhatunk, amely a jelenlegi éves kitermelési szinteken az elkövetkezendő évszázadokban elegendő kínálatot fog jelenteni. A termelés és a fogyasztás adatait összevetve látható, hogy a kereslet növekedését tavaly már nem tudta a kitermelés követni, így kb. 2-4%-os kapacitás hiány jelent meg.

Főbb felhasználási területek A cink legfontosabb felhasználási területe egyértelműen az acélgyártás, ezen belül is a galvanizálás (fémtárgyak korróziótól való megóvása), ötvények, háztartási fémtárgyak készítése, különböző ötvözetek előállítása. Valamint amellett, hogy nélkülözhetetlen alapanyaga a vegyiparnak, az építőiparnak, mint létfontosságú nyomelem a gyógyszergyártásban és az élelmiszeriparban is fontos szerepet kap.


9/20


Várakozásaink Két ellentétes trend figyelhető meg világviszonylatban. A nyugati államokban a cink iránti kereslet hanyatló tendenciát mutat. Ezt arra a tényre lehet visszavezetni, hogy az európai acélgyártók általában lecsökkentették a termelést. Az acél iránti kereslet-visszaesés ebből következően a cink iránti igényt is kedvezőtlenül befolyásolja. Az Egyesült Államokban az autógyártás gyakorol alapvető hatást a cink iránti kereslet alakulására, a csökkenő gépkocsi-eladási mutatók pedig csökkenő cink iránti igényt feltételeznek. A megoldást Kína jelenti a piac számára, a világon az összes kitermelt cinkmennyiség kb. 30%-a itt kerül felhasználásra. Bár Kína egészen 2003-ig cink-exportőr volt, mára azonban megváltozott a helyzet. A cinkbevonatú acél iránti nagymértékű keresletnövekedésnek köszönhetően, Kína olvasztókemencéi már nem tudják az igényekkel a lépést tartani. A cink kitermelésének egyenletes ütemű növekedése, és a kínai kormány a cink-exportra vonatkozó adókedvezményének csökkentése ellenére, a fogyasztás a tavalyi évben már meghaladta a termelést. Valamint a kínai cink-import fellendülésének másik fő oka, hogy a Kínában megtalálható cink 70%-a közepes illetve gyenge minőségű, így a cink importja nem fog csökkenni olyan mértékben, ahogy a hazai termelés növekszik.

(4.) Réz Kereslet és a kínálat viszonya

Főbb felhasználási területek Jóllehet a réz sem nem nemesfém, sem nem energiaforrás, szerepe ipari, technológiai és gazdasági szempontból mégis létfontosságú, egyike napjaink legfontosabb színesfém alapanyagainak. Főbb felhasználási területei: elektronikai, kommunikációs ipar, építőipar, közlekedési eszközgyártás, ipari gép-, berendezésgyártás és a fogyasztási cikkek előállítása.

10/20



Várakozásaink A 80-as 90-es években a réz piaca számos sebből vérzett, a raktárkészletek a maximumon voltak, bányák és kutató fúrások kerültek bezárásra vagy csökkentett intenzitással termeltek, a rezet olcsón és könnyen lehetett beszerezni. Azóta változtak az idők, a világgazdaság hihetetlenül gyors ütemben növekszik olyan szuper-gazdaságoknak köszönhetően, mint Kína és India. A piac kereslet-kínálati egyensúlyának felborulása következtében, a valaha alulértékelt alapanyagok mellett a réz is drágulni kezdett. Tehát Kína fékezhetetlen étvágya volt leginkább az a mögöttes katalizátor, amely a keresletet megnövelve könnyedén kiürítette a raktárakat, drasztikusan lecsökkentve a készleteket világszerte. A legnagyobb fémtőzsdék (LME, COMEX, SHFE) által felhatalmazott és elismert raktárak százaiban világszerte vészesen lecsökkentek a készletek. Kína egy hatalmas, állami tulajdonban lévő vállalatot (China Nonferrous Metal Mining & Construction Co., Ltd.) hozott létre annak érdekében, hogy színesfém, elsősorban réz terén kihasználják a nemzetközi növekedést, a CNMC már több, mint 30 különböző országban van jelen, agresszíven táplálva hazai kohóit. Így nem meglepő a réz árának folyamatos emelkedése illetve az ebből következően jelenleg tapasztalható rézhiány. A geopolitika szintén fontos szerepet játszik a mai rézpiacban. Chile a rézpiac legnagyobb szereplője, nagyságrendekkel többet termel, mint bármely más ország a világon (Egyesült Államok a 2., Peru a 3.). A világ 3 legnagyobb rézkitermelő országa adja az összes rézmennyiség kb. 40%-át, és ez a trend várhatóan tovább folytatódik majd az elkövetkezendő években is. A múltban bebizonyosodott, hogy a Chilében bekövetkezett anomáliák hatására a rézárak mesterségesen nem inflálódnak. Amíg a globális kereslet-kínálati egyensúly ismét helyre nem áll, a rézárak magasan maradnak, sőt minden valószínűség szerint tovább is növekednek majd.

11/20


2.4. A befektetési stratégia múltbeli teljesítményét bemutató legfontosabb adatok:

A grafikonokról leolvasható, hogy a vizsgált 1991 és 2002 közötti időszakban az Alap 3 éves futamidejére vetített teljes hozama a legnagyobb, közel 40%-os valószínűséggel 15-20% között helyezkedett el, az Alap maximális hozama 107,46%, míg az átlagos hozama 20,91% volt.

Az alap múltbeli teljesítménye, hozama nem jelent garanciát a jövőbeni teljesítményre, hozamra!

12/20


A befektetési politikát az alábbi ábra szemlélteti

Az Alapkezelő az Alap befektetési politikájának megvalósításához nem vesz igénybe tanácsadót vagy alvállalkozót.

2.5. A Portfolió lehetséges elemei Adatok %-os formában

befektetesi eszközök célaránya

a.) bankbetét

25-100%

b.) szintetikus betét

25-100%

c.)

állampapír (legfeljebb fél éves átlagos hátralévő futamidejű)

d.) származtatott termék

0-25% 0-75%

A származtatott termék értéke a futamidő alatt jelentősen változhat, ez azt eredményezi, hogy az Alap vagyonán belüli részarányát, és ezáltal a többi portfolió elem részarányát sem lehetséges pontos célarányokkal meghatározni.

2.6. Származtatott ügyletek A befektetési stratégiában leírt Opciókon kívül további származtatott ügyleteket az Alapkezelő nem köt.

2.7. A tőke visszafizetésének biztosítása Az Alap befektetési stratégiájában leírt portfolióösszetétel garantálja, hogy az Alap futamidejének lejárata napján a Befektetők részére az Alap felosztható vagyonából az Alap megszűnésével a

Befektetési jegyekre jutó összeg el fogja érni a Befektetési jegyek névértékének összegét. A Saját tőke visszafizetésének legkésőbbi időpontja: 2009. január 16.

13/20


2.8. Kockázatok Az Alap induló Saját tőkéjének Befektetők részére történő visszafizetését a befektetési politika által szavatolt Garancia biztosítja, így a következőkben feltüntetett kockázati tényezők csak korlátozottan állnak fenn. A kockázatok az Alap portfoliójában található eszközöktől függenek, ez határozza meg a Befektetési jegyek árfolyam-ingadozásának mértékét és irányát. Az Alap portfoliójában található befektetési eszközök árfolyamának változékonysága miatt elengedhetetlen a Befektetők számára befektetési döntésük meghozatala előtt a kockázati tényezők áttanulmányozása.

Részesedés számításának kockázata

A mögöttes eszközkosár időközi teljesítményéből való részesedés számításának szabályait részletesen szabályozottak, azonban az eszközkosár elemeinek számítási szabályai időközben megváltozhatnak. Ez az elérhető hozamra bármely irányú hatás gyakorolhat. Habár a bekövetkeztés valószínűsége rendkívül alacsony, és az esetleges bekövetkezés várható hatása elhanyagolható, de létező kockázati tényezőt jelent.

Likviditási kockázat Az értékpapírpiacokon kialakulhat olyan kedvezőtlen környezet, amelyben nagymértékben csökkenhet a befektetők érdeklődése és aktivitása. Az így kialakuló alacsony forgalmú piacokon nehezebbé válik az Alap portfoliójában lévő eszközökhöz kapcsolódó jogokból származó árfolyamnyereség realizálása.

Árutőzsdei kockázat:

A mögöttes nyersanyag piacokon történő befektetés azzal a veszéllyel járhat, hogy a portfolió hozamtermelését biztosító nyersanyagok piaci értéke csökken, ez az opciós ügyletek által elérhető pozitív hozam nagyságát csökkentheti.

Devizaárfolyam kockázat

A devizában keletkező hozamokat az Alap magyar forintban fizeti meg, ezért itt devizaárfolyam kockázat nincsen.

Adókockázat

A Befektetési jegyekre, Befektetési Alapokra vonatkozó adózási szabályok a jövőben esetleg kedvezőtlen irányban is változhatnak.

Partnerkockázatok (1) A Saját tőke jelentős részét adó bankbetét a CIB

Bank Rt.-nél kerül lekötésre. A betét lejáratkori visszafizetése, és a Saját tőke lejáratkori visszafizetését ígérő Garancia a CIB Bank Rt. fizetőképességét feltételezi, a CIB Bank Rt. a nemzetközi Banca Intesa csoport tagja (a hosszú lejáratú kötelezettségek minősítései: MOODY’S: A1, STANDARD&POOR'S: A, FITCH: A+), 2800 milliárd EUR-t meghaladó mérlegfőösszege alapján Olaszország legtőkeerősebb pénzintézete. Ebből következően a nemfizetés kockázata rendkívül csekély, de létező kockázati tényezőt jelent. (2) Az Alap portfoliójában található opció kiírója egy

patinás nemzetközi befektetési bank, amely fenti szolgáltatását évtizedek óta nyújtja ügyfeleinek. Mindazonáltal az opció kiírójának fizetőképessége a lejárati időpontban létező bizonytalansági tényezőt jelent, amellyel az Alap várható kifizetési szintjének megítélése során számolni kell.

Aluljegyzés kockázata A Befektetési jegyek kibocsátása meghiúsul abban az esetben, amennyiben az Alap jelen Tájékoztatóban előírt minimális induló saját tőkéje (1.000.000.000 Ft) a jegyzési időszak záró napjáig nem kerül lejegyzésre.

14/20


3. A HOZAM 3.1. A hozam Az Alap változó hozammal rendelkezik, amelyet a mögöttes befektetési eszközök futamidő alatti, forintban mért árfolyam-növekménye alapján az Opciók értéke biztosítja. A Befektetők a befektetési eszközkosár által a futamidő elért hozamából, a jegyzés lezárultát követően megállapításra kerülő részesedési arány szerint részesednek. Ennek oka az, hogy a megvásárlásra kerülő Opció díja nagyban függ a jegyzés alatti piaci folyamatoktól, ezért előre nem lehet megállapítani,

hogy az Alap vagyonának mekkora részét lehet majd az Opció beszerzésére fordítani. Az Alapkezelőnek a jegyzési időszakot megelőzően ill. a jegyzés alatt csak a részesedési arány minimális és maximális mértékének meghatározására van módja.

A részesedési arány minimuma 70%, maximuma 130%. Az Alapkezelő a részesedési arány végleges szintjét a jegyzés lezárultát követő 15 banki munkanapon belül közzéteszi.

3.2. A hozam számítása Ha 5 4 ⎡ ⎤ ⎛ nyersanyagi ( t ) − nyersanyagi (0) ⎞⎥ 1 ⎢1 × ⎜ ⎟ × ⎜ ⎟⎥ > 0 ⎢5 4 nyersanyagi (0) ⎝ ⎠⎥ ⎢⎣ t =1 i=1 ⎦

∑ ∑

akkor 5 4 ⎡ ⎤ ⎛ nyersanyag i ( t ) − nyersanyag i (0 ) ⎞ ⎥ 1 1 ⎜ ⎟ × Részesedés i arány × az Alap induló vagyona × Max ⎢⎢15 %; × ⎜ ⎟⎥ 5 4 nyersanyag i (0) ⎝ ⎠⎥ ⎢⎣ t =1 i=1 ⎦

∑ ∑

Ha 5 4 ⎡ ⎤ ⎛ nyersanyagi (t ) − nyersanyagi (0) ⎞⎥ 1 ⎢1 × ⎜ ⎟ <0 × ⎜ ⎟⎥ ⎢5 4 nyersanyagi (0) ⎝ ⎠⎥ ⎢⎣ t =1 i=1 ⎦

∑ ∑

akkor 5 4 ⎤ ⎡ ⎛ nyersanyag i ( t ) − nyersanyag i ( 0 ) ⎞ ⎥ 1 1 ⎟ × Részesedés i arány × az Alap induló vagyona ⎜ Max ⎢⎢0%;15 % + × × ⎟⎥ ⎜ 5 4 nyersanyag i ( 0 ) ⎠⎥ ⎝ ⎢⎣ t =1 i =1 ⎦

∑ ∑

ahol: Részesedési arány:

A 4.1.2 sz. „Az Alap hozama a második és a harmadik évben” c. pont alapján meghatározott mutató.

nyersanyagi(t):

A befektetési eszközkosárban szereplő egyes nyersanyagok záróárfolyama a megfigyelési időszak zárónapjain.

nyersanyagi(0):

A befektetési eszközkosárban szereplő egyes nyersanyagok záróárfolyama a megfigyelési időszak kezdőnapja.

15/20


Megfigyelési időszak:

kezdőnapja (0):

2006.01.09

zárónapjai (t):

2008.01.09 2008.04.09 2008.07.09 2008.10.09 2009.01.09

A hozamszámítás forintban történik. Az Opciós vételi ügylet megkötésének pontos dátuma Az Alapkezelő az Opciót az Alap felügyeleti nyilvántartásba vételét követően, a Saját tőke rendelkezésre állásának időpontjától számított 5 kereskedési napon belül vásárolja meg. Az Opciós vételi ügylet megkötésének dátumát követő második kereskedési nap jelenti az Opció érvényességének kezdetét (a nemzetközi származtatott eszköz kereskedési szabványok alapján).

3.3. A hozam kifizetése A hozam egyes Befektetők tulajdonában lévő Befektetési jegyeknek az Alap Saját tőkéjéhez viszonyított arányában a futamidő lejártakor, a harmadik évében egy összegben kerül kifizetésre. A hozamfizetés legkésőbbi időpontja: 2009. január 16. A hozamfizetés módja: A hozamfizetés időpontjának napján az Alapkezelő rendelkezést ad a Forgalmazó számára a Befektetési jegy tulajdonosokat megillető

összegeknek a Befektetési jegy tulajdonosok ügyfélszámlájára történő jóváírására. Az Alapkezelő megbízása alapján a lejárat napján a Forgalmazó a Befektető nála vagy más értékpapírszámla-vezetőnél vezetett értékpapírszámláján lévő Befektetési jegyeit visszaváltja. A különböző devizákban elért hozamokat a Befektetők forintban kapják meg, tehát deviza árfolyamkockázatot nem kell vállalniuk.

16/20


4. A NETTÓ ESZKÖZÉRTÉK 4.1. A nettó eszközérték megállapításának gyakorisága, időpontja, és közzététele A Letétkezelő minden T+1. napon köteles az Alap T. napra érvényes egy jegyre jutó nettó eszközértékét (forgalmazási árfolyamát)

kiszámítani és azt a megállapítást követő első munkanapon a Hivatalos lapban közzétenni.

4.2. A nettó eszközérték számításának módja

terhelő kötelezettségeket;

A Letétkezelő (1.)

(2.)

T+1. banki munkanapon határozza meg az Alap T. napi eszközeinek T. napi árfolyamadatok alapján, az alábbiakban részletezésre kerülő számítási eljárások szerint kalkulált T. napi piaci értékét;

(3.)

majd elosztja az Alap Befektetési jegyeinek darabszámával.

A Letétkezelő az egy Befektetési jegyre jutó Nettó eszközértékét négy tizedesjegy pontossággal állapítja meg.

ezt követően levonja belőle az Alapot T. napig

17/20


5. DÍJAK ÉS KÖLTSÉGEK 5.1. Az Alapot terhelő költségek 5.1.1 Az Alap létrehozásával kapcsolatos költségek Az Alap létrehozásával kapcsolatos költségek az Alapkezelőt terhelik.

5.1.2 Az Alap működésével kapcsolatos költségek

A Letétkezelő a Nettó eszközérték megállapításánál előre kalkulálható költségeket a lehetőségek szerint időbeli elhatárolással, T. napig időarányosan fizeti ki az Alap számlája terhére.

5.2. A Befektetőt közvetlenül terhelő költségek A Befektetési jegyek jegyzése és lejáratkor történő visszaváltása díjmentes. A Forgalmazó a Befektetési jegyek folyamatos forgalmazása során az Üzletszabályzatában meghatározott forgalmazási jutalékokat számítja fel. A Forgalmazó által a Befektetők felé felszámított forgalmazási jutalék megfizetése a Befektetési jegy adás-vételi megbízások teljesítésével esedékes.

Az értékpapírszámla megnyitásához, vezetéséhez valamint az adóigazoláshoz Forgalmazó az kapcsolódó díjakat a

Üzletszabályzata szerinti mértékben számítja fel. A Forgalmazó Üzletszabályzatát a Befektetők a forgalmazási helyeken és a Forgalmazó székhelyén kaphatják meg.

18/20


6. A FORGALOMBA HOZATAL SZEREPLŐI 6.1. Az Alapkezelő bemutatása Cégnév

CIB Befektetési Alapkezelő Zrt.

Székhely:

1027 Budapest, Medve u. 4-14.

Levelezési cím:

H-1027 Budapest, Medve utca 4-14.

Alapításának időpontja:

1999. december 31. (jogelődje a CIB Befektetési Alapkezelő Kft., alapítva 1997. április 1-én)

A cégbejegyzés helye:

Fővárosi Bíróság, mint Cégbíróság, Budapest

A cégbejegyzés ideje:

2000. április 3.

Tevékenységi köre:

65.23

’03

Máshova nem sorolt egyéb pénzügyi közvetítés

67.12

’03

Értékpapír-ügynöki tevékenység, alapkezelés

67.13

’03

Máshova nem sorolt egyéb pénzügyi kiegészítő tevékenység

74.14

’03

Üzletviteli tanácsadás

Cégbírósági végzés száma:

Cg. 01-10-044283

Működésének időtartama:

a társaság határozatlan időre alakult

Üzleti éve:

megegyezik a naptári évvel 93,3333%-ban a CIB Bank Rt., 6,6633%-ban a CIB Reál Rt., 0,0033%-ban a CIB Service Rt.

Tulajdonosai:

Alaptőke:

Megjegyzés: a szavazati arányok megegyeznek a tulajdoni arányokkal. 300.000.000.- Ft (2003. február 25.)

Felügyeleti engedélye:

III/100.036-4/2002 sz. határozat (2002. október 25.)

Alkalmazottainak száma:

13 fő Az Alapkezelő szervezeti felépítése úgy került kialakításra, hogy elkülönített szervezeti egységek foglalkoznak a portfoliók kezelésével, az értékesítés és marketing tevékenységgel, valamint a back office teendők ellátásával. Mindegyik szervezeti egység az Alapkezelő vezérigazgatójának jelent.

6.2. A Letétkezelő bemutatása Cégnév

CIB Közép-európai Nemzetközi Bank Zrt.

Székhely:

1027 Budapest, Medve u. 4-14.

Levelezési cím:

H-1027 Budapest, Medve utca 4-14.

Alapításának időpontja:

1979. november 9.

A cégbejegyzés helye:

Fővárosi Bíróság, mint Cégbíróság, Budapest

A cégbejegyzés ideje:

1979. november 19.

Tevékenységi köre:

65.12

’03

Egyéb monetáris közvetítés

65.21

’03

Pénzügyi lízing

65.23

’03

Máshova nem sorolt egyéb pénzügyi közvetítés

67.12

’03

Értékpapír-ügynöki tevékenység, alapkezelés

67.13

’03

Máshova nem sorolt egyéb pénzügyi kiegészítő tevékenység

67.20

’03

Biztosítást, nyugdíjalapot kiegészítő tevékenység

74.14

’03

Üzletviteli tanácsadás

Cégbírósági végzés száma:

Cg. 01-10-041004

Működésének időtartama:

a társaság határozatlan időre alakult

Üzleti éve:

megegyezik a naptári évvel

Tulajdonosai:

91,36% Intesa Holding International S.A.; 8,64% Dolgozói részvényesek

Alaptőke:

40.500.000.000,-Ft (2005. december 15.)

Felügyeleti engedélye:

III/41. 044-10/2002 957/1997/F

Alkalmazottainak száma:

1896 fő (2005. december 31.)

19/20


6.3. A Forgalmazó bemutatása A Forgalmazó személye, általános adatai, vezető tisztségviselői, gazdálkodásának adatai megegyeznek a Letétkezelő személyével, általános

adataival, vezető gazdálkodásának adataival.

tisztségviselőivel,

6.4. A Könyvvizsgáló bemutatása neve:

Barabás Csaba (Ernst & Young Könyvvizsgáló Kft.)

kamarai igazolvány száma:

MKVK-005787

székhelye:

2457 Adony, Kossuth L. u. 29.

7. A BEFEKTETŐK TÁJÉKOZTATÁSA 7.1. Közzétételi helyek Az Alap napi Nettó eszközértékét a Letétkezelő a Hivatalos lapban teszi közzé. Az Alapra vonatkozó hivatalos közleményeket az Alapkezelő a Hivatalos lapban (Magyar Tőkepiac) és annak elektronikus felületén (www.magyartokepiac.hu) teszi közzé. Az Alap hivatalos közleményei, éves-, féléves valamint havi portfoliójelentései megtekinthetők a Forgalmazó helyeken. Az Alap Nettó eszközértéke elérhető elektronikus formában a www.cibalap.hu honlapon, a CIB24, a CIB Mobilbank, a CIB WAP Bank és a CIB Internet Bank szolgáltatáson, valamint a CIB Bank kihelyezett elektronikus számlakapcsolatain keresztül. A Befektetési jegynek a Befektető számára első alkalommal történő értékesítésekor az Alap Tájékoztatóját, Kezelési szabályzatát és Rövidített tájékoztatóját a Befektetőnek térítésmentesen át kell adni. Az Alap legutóbbi éves és féléves jelentését, havi portfoliójelentését a befektető kérésére térítésmentesen rendelkezésére kell bocsátani. Szóbeli és elektronikus értékesítés során fel kell hívni a befektető figyelmét, hogy hol érheti el a felsorolt dokumentumokat. Az Alapkezelő Üzletszabályzata nyilvános, melyet a befektető kérésére az Alapkezelő és a Letétkezelő

székhelyén, valamint a forgalmazási munkaidő alatt át kell adni.

7.2. Rendszeres kötelezettség

helyeken

tájékoztatási

Az Alapkezelő legalább félévenként, a tárgyfélév (pénzügyi félév) lezárása után 45 napon, tárgyév (pénzügyi év) lezárása esetén 120 napon belül köteles az Alapról jelentést készíteni, a Felügyeletnek megküldeni. Az Alapkezelő a jelentést a Felügyeletnek történő megküldéssel egyidejűleg közzéteszi a Tpt. 34. § (3) bekezdésében meghatározott módon. Az Alapkezelő köteles havonta az Alap tekintetében, a hónap utolsó forgalmazási napjára vonatkozóan megállapított nettó eszközérték alapján portfoliójelentést készíteni, a Felügyeletnek megküldeni és a megállapítás napját követő 10. forgalmazási naptól a forgalmazási helyeken és a saját székhelyén hozzáférhetővé tenni.

A portfoliójelentésnek tartalmaznia kell a portfolió befektetési eszközfajták, illetve a befektetési politikájában részletezett egyéb kategóriák szerinti bemutatását; zárolt, illetőleg óvadékba adott eszközöket; a saját tőkét és az egy egységre jutó Nettó eszközértéket.

20/20

Rövidített tájékoztatója

Recommend Documents