RIMÓCI SP RTHÍREK. Rimóc Községért Díj 2015

Ára: 180,-Ft

20

RIMÓCI ÚJSÁG

RIMÓCI SP

RTHÍREK

11. forduló: Nagybátony-Rimóc 2-4 (1-2) Vezette: Baranyi G. (Deméndi D.) Rimóc:Gönczi K. – Csizmadia B., Kuris P., Laczkó Zs., Deák G. – Bada V., Bangó N., Percze R., Bada N. – Kormány R., Rónási R. Vezetõedzõ: Carvalho Adilson. Sárga lap: Tóth Márk, Balázs D., Laczkó Zs., Bangó N. Gól: Orosz P. (2.), Forgó P. (52.) ill. Kormány R. (20., 88.), Rónási R. (36.), Bada N. (90.) Sipkó Sándor: Egy döntetlen szagú mérkõzésen a gyõzelmet jobban akaró vendég együttes elcsente a három bajnoki pontot. Carvalho Adilson: Az elsõ félidõben vezetésünk ellenére gyengék voltunk, ismét meglátszódtak a hiányposztok. A második játékrész már valamivel jobb volt, sokat dolgoztunk, ennek ellenére egyetlen pozitívum volt a mérkõzésen, hogy megszereztük a három pontot. Gratulálok a csapatnak a gyõzelemhez, az ellenfélnek pedig kitartást kívánok, ne adják fel. Forrás: nogradifoci.hu

IFJÚSÁGI CSAPAT MÉRKÕZÉSEI 7. forduló: Nõtincs – Rimóc 1 – 0 (1-0) Rimóc: Janusek Dániel, Csík Csaba Kõmûves Tamás, Sporner Adrián, Imre Zoltán, Oláh Bence (Puszta Erik), Szoldatics Dávid (Csuka Zsolt), Balázs Gergõ, Kormány Richárd, Csík Rómeó, Oláh Ákos Nagy bizalommal érkeztünk a mérkõzésre annak ellenére, hogy a csatárunk nem jött velünk sérülése miatt. Már az elsõ félidõben elég sok támadással eljutottunk a kapuig, de sajnos egy kapufánál többet nem tudtunk elérni. Egy szögletbõl egy védelmi hiba miatt vezetést szerzett a hazai csapat, mely még jobban feltüzelte a játékosokat. A második félidõben tovább folytattuk a a letámadást, de gólt nem tudtunk rúgni. Sajnálatos módon megszakadt a gyõzelmi sorozatunk, bár lehet pont jókor tette helyre a csapatot, hogy mi sem vagyunk verhetetlenek. 8. forduló: Rimóc – Héhalom 5 – 0 (1-0) Rimóc: Janusek Dániel, Puszta Erik, Oláh Ákos, Csík Csaba, Sporner Adrián (Percze Kristóf), Imre Zoltán (Szoldatics Dávid), Oláh Bence (Bangó Ronald), Balázs Gergõ, Kormány Richárd, Csík Rómeó, Rácz Adrián. A múltheti vereségbõl tanulva megpróbáltuk összeszedni magunkat, s a legjobb formánkat kivinni a pályára. Az elsõ félidõben inkább biztonsági játékra játszottunk és próbáltunk biztosra menni. A második félidõre már bátrabban mentünk ki és teljesen kezünkbe vettük az irányítást. Szebbnél szebb labdakihozatalokat s szép helyzeteket alakítottunk ki. Gól: Rácz Adrián 3, Csík Rómeó, Kormány Richárd Jók: Egész csapat 9. forduló: Rimóc – Cered 3 – 1 (2-0) Rimóc: Janusek Dániel, Puszta Erik , Oláh Ákos, Kõmûves Tamás, Csík Csaba (Percze Kristóf), Imre Zoltán, Oláh Bence (Szoldatics Dávid), Bangó Ronald (Sporner Adrián), Balázs Gergõ, Csík Rómeó, Rácz Adrián. Megpróbáltunk a legerõsebb felállással kimenni a pályára hiszen a bajnokságban az egyik nagy riválisunknak számító csapatot láttuk vendégül. Az elvárásaim szerint indult a mérkõzés hiszen a kitalált stratégia már az elsõ félidõben beválni látszott. A biztonsági játék ellenére sikerült magunkhoz ragadni az irányítást és már az 5. és 30. percben Adrián magabiztosabbá tette a csapatot. A második félidõben kicsit belenyugodtunk az eredménybe és a 70. percben kaptunk egy mely kicsit fölébresztette a játékosokat. Ezután még 11est is hibáztunk, de a 80. percben azért bebiztosítottuk a gyõzelmünket. Gól: Rácz Adrián 3 Jók: Egész csapat Sárga lap: Puszta Erik 10. forduló: Rimóc – Szécsény 4 – 0 (3-0) Rimóc: Janusek Dániel, Puszta Erik , Oláh Ákos, Kõmûves Tamás, Csík Csaba, Imre Zoltán, Oláh Bence (Bangó Ronald), Szoldatics Dávid (Sporner Adrián), Balázs Gergõ (Csuka Zsolt), Csík Rómeó, Rácz Adrián Szomszéd várak rangadója a szokásos izgalommal kezdõdött. A mérkõzés elején csak próbálgatták egymást a felek, s a 26. percben egy gyönyörû csavarás követõen vezetést szereztünk. Innentõl kezdve már kicsit indulatosabbá vált a mérkõzés hiszen a vendégek is és a hazaiak is feszültebbé váltak. Ezt kihasználva sikerült még egyszer betalálnunk. A 3 gól egy nagyon szép egyéni akció volt, hiszen egyedül nekirontva 3 emberen áthámozva magát sikerült Gergõnek betalálni a kapuba. A második félidõre nyugodtabban mentünk ki és megpróbáltuk kontrákból növelni elõnyünket, mely a 78 percbe sikerült is. Gól: Rácz Adrián2, Balázs Gergõ, Csík Rómeó Jók: Egész csapat Sárga lap: Imre Zoltán, Csík Rómeó

,,R im óc Kö +4 zs O ég L ér DA t’’ díj L jal kit ün tet e

2015 NOVEMBER

11. Forduló: Nagybátony – Rimóc 1 – 17 (1-9) Rimóc: Janusek Dániel, Puszta Erik (Sporner Adrián), Oláh Ákos, Kõmûves Tamás, Csík Csaba, Imre Zoltán, Oláh Bence (Percze Kristóf), Szoldatics Dávid, Balázs Gergõ, Csík Rómeó, Rácz Adrián Jó hangulatban érkezett a csapat, úgy éreztem van lehetõségem kísérletezni. Elég korán megszereztük a vezetést és jól is alakultak a dolgok, azonban volt egy megingás a csapatban, mindenki elindult a támadással, s egy labdavesztés után 5-en vezették 3 emberre a labdát. Ennek következménye, hogy kaptunk egy gól. Ezt követõen már körültekintõbben támadtunk és folyamatosan rugdostuk a gólokat. Gól: Rácz Adrián 5, Balázs Gergõ 3, Oláh Bence 3, Puszta Erik, Percze Kristóf, Oláh Ákos, Csík Rómeó, Szoldatics Dávid, Csík Csaba Jók: Egész csapat Üzenném mindazoknak az embereknek, akik kritizálják a csapatomat, hogy „egy gyenge bajnokságban nem nehéz jónak lenni”, mindenki a saját korosztályában próbálja meg kihozni magából a maximumot és ne fájjon, ha ez valakinek sikerül!!! Laczkó Péter

SERDÜLÕ CSAPAT MÉRKÕZÉSEI 3. forduló: Nõtincs – Rimóc 1-7 (1-1) Rimóc: Bangó M. - Mócsány P., Bada R. (Bada N. I.), Jusztin M., Laczkó D. - Bada K., Laczkó M. (Bada N. II.), Sporner A., Juhász G. (Bada T.) - Puszta E. (Bangó F.), Bangó R. Gól: Mócsány P., Puszta E. (3), Bangó R (3) 4. forduló: Rimóc – Héhalom 1-2 (1-1) Rimóc: Bangó M. - Mócsány P. - Laczkó D., Bada R., Oláh D. - Laczkó M. (Rácz M.), Bada K., Juhász G., Jusztin M. - Bangó R., Puszta E. Gól: Bangó R. Sárga lap: Bangó R. 5. forduló: Érsekvadkert – Rimóc 8-5 (4-2) Rimóc: Bangó M. - Jusztin M., Laczkó M., Mócsány P., Laczkó D. Juhász G., Puszta E., Bada R., Oláh D. - Bada K., Bada N. Gól: Mócsány P. (2), Laczkó M., Puszta E. (2). A mérkõzés ellen a Rimóc csapata óvással élt, mivel a vendég csapatban túlkoros játékos játszott a mérkõzésen. Az óvás kimenetelérõl még nem döntött a Labdarúgó Szövetség. 6. forduló: Rimóc – Buják 7-1 (6-1) Rimóc: Bangó M. - Mócsány P., Jusztin M., Laczkó D., Bada R. (Bada N. I.) - Bada K. (Oláh D.), Juhász G. (Rácz M.), Sporner A. (Bada T.), Bangó R. (Bangó F.) - Puszta E., Laczkó M. Gól: Puszta E. (4), Bangó R. (2), Sorner A., 7. forduló: Szécsény – Rimóc 10- 1 (7-1) Rimóc: Bangó M. - Mócsány P., Jusztin M., Laczkó D., Bada R. (Bangó F.) - Laczkó M., Puszta E., Sporner A., Juhász G. - Bangó R., Bada N. II. (Bada N. I.) Gól: Bangó R. Sárga lap: Puszta E., Bangó R. Kiállítva: Jusztin M. A felnõtt bajnokság állása: Az ifjúsági bajnokság állása: 1. Berkenye 11 9 2. Cered 11 9 3. Nõtincs 11 9 4. Mátranovák 10 8 5. Balassagyarmat11 8 6. Szécsény 11 6 7. Érsekvadkert 10 5 8. Karancslapujtõ 11 5 9. SBTC 11 4 10. Pásztó 11 4 11. Héhalom 11 3 12. Palotás 11 2 13. Rimóc 11 1 14. Nagybátony 10 0

1 0 0 1 0 0 0 0 2 1 0 0 0 1

1 35 -9 28 2 36 -7 27 2 29 -6 27 1 29 -8 25 3 29 -7 24 5 31 -29 18 5 24 -19 15 6 23 -25 14(-1 pont) 5 17 -22 14 6 24 -29 13 8 25 -33 9 9 15 -48 6 10 9 -38 3 10 8 -54 0(-1 pont)

1. Rimóc 9 8 0 1 35 -5 2. Berkenye 9 5 1 3 47 -22 3. Cered 8 5 1 2 31 -15 4. Szécsény 8 5 0 3 35 -16 5. Nõtincs 8 5 0 3 23 -12 6. Érsekvadkert 8 4 1 3 34 -30 7. Mátranovák 8 3 2 3 18 -20 8. Palotás 10 3 0 7 29 -29 9. Héhalom 8 2 2 4 10 -17 10. Karancslapujtõ 8 1 1 6 15 -73 11. Nagybátony 8 1 0 7 9 -77

A serdülõ bajnokság (nyugati csoport) állása: 5. Vanyarc 1. Szécsény 6 6 0 0 37 -8 18 6. Nõtincs 2. Érsekvadkert 6 4 1 1 42 -24 13 7. Berkenye 3. Héhalom 5 4 0 1 28 -6 12 8. Buják 4. Rimóc 7 4 0 3 34 -25 12 9. Palotás

5 5 6 6 6

3 2 1 1 0

0 0 1 0 0

2 3 4 5 6

24 16 16 15 15 13 11 9 8 3 (-1 pont) 3

24 -11 11 -24 23 -24 6 -35 9 -57

Rimóci Újság - Független falusi havilap. Kiadja: ,,Rimóc Községért’’ Alapítvány (3177 Rimóc, István király u. 15. Tel.: 06 30/687-5502 E-mail: [email protected]) Állandó munkatársak: Bablena Ferenc, Bablenáné Mócsány Georgina, Benkó Péter, Beszkid Andor, Beszkid János, Beszkid Jánosné, Burik-Vincze Ágota, Erdélyi Ferencné, Jusztin Péterné, Kaluzsa Mónika, Kiss Józsefné, Vinczéné Percze Gizella, Vincze Nikolett Az újság megjelenését támogatja Rimóc Község Önkormányzata.

Az olvasói leveleket az eredeti mondanivaló tiszteletben tartása mellett szerkesztjük, stilizáljuk, szükség esetén rövidítjük. Kéziratot nem õrzünk meg és nem küldünk vissza, a hirdetések tartalmáért felelõsséget nem vállalunk! Az újságban megjelenõ írások nem minden esetben tükrözik a szerkesztõség véleményét.

9 6 4 3 0

tt

XXI. ÉVFOLYAM 11. SZÁM FÜGGETLEN FALUSI LAP Szent András hava 2015 NOVEMBER

,,Mennyire tudunk együtt örülni egy ember megszületésének! Az elmúlás fájdalmában is õszintén osztozunk. A kettõ között nem lehetne egy kicsit emberibbnek lenni?’’ (graffiti)

Rimóc Községért Díj 2015. Rimóc Község Önkormányzata Képviselõ-testületének a kitüntetõ díjak alapításáról és adományozásáról szóló 10/2000 (VII.13) rendelete alapján: a) Rimóc Községért díj adományozható azoknak a személyeknek és közösségeknek, akik a köztisztviselõi, vagy közalkalmazotti szolgálatban hosszú idõn át kiemelkedõ munkát végeztek, jelentõs szellemi alkotással járultak hozzá a közszolgáltatás színvonalának emeléséhez, ezáltal általános elismerést vívtak ki. b) Adományozható azon személyek, szervezetek részére, akik kiemelkedõ munkát értek el a közmûvelõdési munka irányításában, az ifjúság mûvelõdéséért végzett munkában, a közmûvelõdés korszerû formáinak, módszereinek kidolgozásában és meghonosításában, a néphagyományok megõrzésében, s mindezek mellett társadalmi aktivitásukkal is kitûntek. c) Adományozható a kiemelkedõ eredményt elért óvodai, iskolai, egyéb alapfokú oktatási-, nevelési munkában, tehetséggondozás terén, magas fokú pedagógiai és szakmai felkészültség alapján élen járó, az újszerû és hatékony pedagógiai módszerek kidolgozásában, alkalmazásában élen járó személyeknek és közösségeknek. d) Adományozható az egészségügyi és a szociális ellátás érdekében kiemelkedõ tevékenységet kifejtõ orvos, gyógyszerész, más szakdolgozó, vagy kisegítõ személynek, vagy példaértékû munkát végzõ közösségnek. e) Adományozható azoknak a személyeknek, akik a mérhetõ sportteljesítmény (terület, vagy megyei) mellett magatartásukkal, életmódjukkal is példaként állíthatók a község közösségei elé. Adományozható személyek és csapatok részére egyaránt. f) Adományozható azoknak, akik a lakossági ellátásban, munkahelyteremtésben, általános elismerést szereztek munkájukkal. Hozzájárultak a község jó hírnevéhez, köztiszteletet vívtak ki. 2015. évben a Képviselõ-testület „Rimóc Községért” kitüntetõ díjban részesítette Székely Orsolya filmrendezõt és a Rimóci Máriás Csoport egykori és jelenlegi tagjait, segítõit. A díjazottakról részletesen a 4. oldalon olvashatnak.

November 8. (vasárnap) 1330 Rimóc - Pásztó bajnoki labdarúgó mérkõzés Bursa Hungarica Felsõoktatási Önkormányzati November 9. (hétfõ) Ösztöndíjpályázat benyújtási határideje November 11. (szerda) 1700 Benkó Péter elõadása Balassagyarmaton November 15. (vasárnap) 1330 Berkenye - Rimóc bajnoki labdarúgó mérkõzés Irodalmi õsz az iskolában, kiállítás megnyitó November 19. (csütörtök) November 21. (szombat) 1300 Palotás - Rimóc bajnoki labdarúgó mérkõzés Irododalmi õsz az iskolában, színpadi elõadások November 26. (csütörtök) November 27. (péntek) 1700 Jubiláló Véradók Ünnepsége Szécsényben November 28. (szombat) 1400 Adventi koszorúkészítés a Plébánia Közösségi Termében

A Szociális Munka Napja alkalmából szeretettel köszöntjük a szociális ágazatban dolgozó valamennyi közalkalmazottat, munkavállalót és önkéntest. Köszönjük áldozatos munkájukat! A Rimóci Újság szerkesztõsége

2

RIMÓCI ÚJSÁG

2015 NOVEMBER

ÖNKORMÁNYZATI

HÍREK

Ülésterembõl

A Rimóci Közös Önkormányzati Hivatal bemutatása

A képviselõ-testület 2015. október 15-én tartotta soron következõ ülését, melynek elsõ napirendi pontja keretében a Gondozási Központ, valamint a Rimóci Nyulacska Óvoda vezetõje Bablena Péterné, illetve Virágné Csábi Adrienn tartotta meg beszámolóját. Ezt követõen a Rimóc Polgárõr Egyesület tevékenységérõl számolt be az egyesület elnök-helyettese Beszkid Gábor. Következõ napirend keretében a „Rimóc Jó Tanulója” kiírásra érkezett pályázatokat tekintette át a testület. 12 fõ középfokú- és 5 fõ felsõfokú oktatási intézményben tanuló és kimagasló eredményeket elért tanulót ismert el a testület. Oklevelet, készpénzt, könyvutalványt és névre szóló gravírozott tollat kaptak a díjazottak. Zárt ülés keretében döntött a képviselõ-testület a „Rimóc Községért” Díj adományozásáról. Két javaslat érkezett Székely Orsolya filmrendezõre, valamint a Máriás csoportra, mely javaslatokat a testület elismerésre méltónak tartotta. Ezt követõen az iskolakezdési támogatás módjáról és mértékérõl folytatott egyeztetést a testület. A szociális és gyermekjóléti ellátások helyi szabályozásáról szóló 2/2015. (II.27.) önkormányzati rendelet 14. §-a alapján iskoláztatási támogatásra lehetett kérelmeket benyújtani szeptember 30-ig. 47 szülõ élt a lehetõséggel és 67 fõ iskoláskorú gyermek részére igényeltek támogatást. A testület döntése értelmében: - a településrõl eljáró általános iskolás gyermekek törvényes képviselõje részére egyszeri 12. 500 Ft-, - a nappali tagozaton, iskolarendszerû középfokú oktatásban, illetve középfokú képzésben részt vevõ tanulók törvényes képviselõje részére egyszeri 25. 000 Ft-, - a nappali iskolarendszerû felsõoktatási tanulmányokat folytató diákok részére egyszeri 40. 000 Ft támogatást biztosít. Végezetül a településen mûködõ civil szervezetek támogatásáról vitázott a testület. Az ülés 23.20 perckor ért véget.

Székhely: 3177 Rimóc, Madách tér 1. Kirendeltség: 3132 Nógrádmegyer, Petõfi út 79. Jegyzõ:dr. Verbói Mária, szerdai napokon tart ügyfélfogadást Aljegyzõ: dr. László Tünde, hétfõn, szerdán, pénteken tart ügyfélfogadást Köztisztviselõk száma: 10 fõ, melybõl 5 fõ a Rimóci Hivatal-ban, 5 fõ Nógrádmegyeri Kirendeltségen dolgozik. A Rimóci Közös Önkormányzati Hivatal ügyfélfogadási ideje: Hétfõn: 8.00 - 16.00 Szerdán: 8.00 - 16.00 Pénteken: 8.00 - 12.00 Kérünk minden rimóci lakost, hogy kizárólag ügyfélfogadási idõben intézzék ügyeiket.

dr. László Tünde aljegyzõ

FELHÍVÁS Rimóc Község Önkormányzatának Képviselõ-testülete 2015. évben az iskoláztatási támogatási kérelmek benyújtásának határidejét meghosszabbította november 30. napjáig. A rendelet értelmében a képviselõ-testület tanévkezdéskor, valamennyi Rimóc községben lakóhellyel rendelkezõ, nappali tagozaton, iskolarendszerû középfokú oktatásban, illetve középfokú képzésben, valamint nappali iskolarendszerû felsõoktatási tanulmányokat folytató diák, a településrõl eljáró általános iskolás gyermekek törvényes képviselõje részére egyszeri támogatást állapíthat meg.

Az iskolakezdési támogatás megállapításának, illetve kifizetésének feltétele, a) a családban az egy fõre jutó havi nettó jövedelem nem haladja meg az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegének 300 %-át, b) a tanuló nem évismétlõ és nem magántanuló, c) továbbá az iskolalátogatási igazolás, és az elõzõ tanév végi bizonyítvány másolatának tárgyév szeptember 30-ig történõ benyújtása. 2015. évben a kérelmek benyújtásának határideje november 30. Kérelem nyomtatványokat a Hivatalban lehet kérni, melyhez mellékelni szükséges a fentiekben felsorolt dokumentumokat is. Az iskoláztatási támogatás kifizetése 2015. november 2-tõl, ügyfélfogadási napokon, folyamatosan történik dr. László Tünde aljegyzõ

Köztisztviselõink,akikhez ügyfélfogadási idõben az alábbi ügyek intézésével fordulhatnak: Kiss Józsefné: - pénztári ki- és befizetések - közfoglalkoztatottak munkaügyeinek intézése, munkabérének kifizetése - települési támogatások kifizetése - temetõhöz kapcsolódó ügyek intézése - helyi adókkal (gépjármû-, iparûzési-, kommunális adó; talajterhelési díj) kapcsolatos ügyintézés - adóigazolások kiállítása Virág Kitti: - szociális- és gyermekvédelmi támogatásokra, jogosultságokra irányuló kérelmek intézése - környezettanulmányok, vagyonleltárak készítése - kereskedelmi tevékenységgel kapcsolatos ügyek intézése - telepengedéllyel kapcsolatos eljárások - hirdetmények kifüggesztésével-, földügyekkel kapcsolatos eljárások Szoldaticsné Tállai Tímea: - adó- és értékbizonyítványok elkészítése - talált tárgyak nyilvántartása, kezelése - lakossági tûzvédelmi ügyek intézése - méhészek, vándorméhészek bejelentése, nyilvántartása Percze Renáta: Pénzügyi elõadó feladatai ellátása során ügyfelek ügyeinek intézésével nem foglalkozik. Elsõsorban az önkormányzat, a közös önkormányzati hivatal, illetve az önkormányzat intézményeinek pénzügyi- és gazdasági eseményeit követi nyomon, tevékenységét az ezekhez kapcsolódó feladatok ellátása jelenti. Vincze Szabolcsné Juhász Csilla: A Nemzeti Mûvelõdési Intézet Nógrád Megyei Irodájánál áll határozott idejû közfoglalkoztatási jogviszonyban. Pályázatok figyelése, pályázatírás, az ehhez kapcsolódó szakmai beszámolók készítése, az elszámolások kezelése, általános adminisztratív és szervezési tevékenységek tartoznak a feladatai közé. Kelecsényi Boglárka: A Szécsényi Járási Hivatal Foglalkoztatási Osztályán keresztül, hosszútávú, határozott idejû, közfoglalkoztatási jogviszonyban dolgozik. Adminisztratív-, illetve a magánszálláshelyekkel kapcsolatos feladatokat végez. dr. László Tünde aljegyzõ

A hónap képe

2015 NOVEMBER

RIMÓCI ÚJSÁG

19

Otp Bank Bozsik-Program U 11-es sportegyesületi labdarúgó torna Rimócon Egy ködös õszi reggelen, egészen pontosan október 24-én 10:00kor Borda Tamással karöltve megnyitottuk a tornát. A csapatok természetesen már fél órával a kezdõ sípszó elhangzása elõtt megérkeztek a helyszínre, magukra öltötték a mezeket, felhúzták a csukákat. Hat csapat vett részt a tornán (Szécsény I, Szécsény II, Etes, Endrefalva, Magyargéc és Rimóc) és a mérkõzéseket két pályán párhuzamosan, egy idõben játszották le a csapatok. A hat forduló 12 mérkõzésén Czerovszki Antal és Vincze József játékvezetõ ítélkezett. Jó hangulatú, izgalmas mérkõzéseket játszottak a kis focisták, nem egy irigylésre méltó, szép gól született. A harmadik forduló után lassan felszállt a köd, kisütött a Nap és a feleségem is meghozta a forró teát, melyet a fordulók közti pihenõ csapatok, valamint a szülõk jólesõen fogyasztottak. Az hogy a 25 liter teából alig maradt, mutatja azt, hogy mennyire jól bevált dolog ez itt Rimócon évek óta. A torna zárásakor megdicsértem a csapatokat a sportszerû magatartásért és a játékban általam látott bravúros, okos megoldásokért. A kiemelkedõ teljesítményt nyújtó játékosok oklevélben és egy tábla csokoládéban részesültek, valamint minden játékos egy-egy sportszeletet kapott. A tornán ellenõrzést is kaptunk Palaticzky Szabolcs egyesületi koordinátor személyében, nagyon jó érzéssel töltött el, amikor elmondta, hogy a torna szervezésével, lebonyolításával mindent rendben talált és elégedett. Ezek után bátran bízom abban, hogy jövõ ilyenkor is abban a megtiszteltetésben lehet részünk, hogy a kezdõ rúgást követõen a rimóci sportpálya zöld gyepén rúgják a bõrt a körzetünk kis labdarúgói. Kovács Norbert

A 11. fordulóban megérkezett a várva-várt gyõzelem! Ifistáink az elsõ helyen, a serdülõsök a negyediken az utolsó fordulók elõtt 7. forduló: Nõtincs-Rimóc 3-0 (1-0) Vezette: Szakal T. (Boda V., Szász K.) Rimóc: Gönczi K. - Laczkó Zs., Mócsány R., Csizmadia B., Rácz I. - Pásztor B. (Percze R. 46.), Árva R., Juhász I., Bangó N. Rónási R., Bada N. (Deák G. 72.). Vezetõedzõ: Carvalho Adilson. Sárga lap: Juhász I., Rácz I. Gól: Kovács K. (25.), Nagy B. (64.), Szunter Cs. (82.) Eõry Tibor: Az elsõ félidõ elsõ 15 percében jól játszott a csapat, de igazából elkönnyelmûsködtük helyzeteinket, nem koncentráltunk megfelelõen. Saját dolgunkat nehezítettük meg, ezáltal a Rimóc lépésrõl-lépésre jött fel, magabiztosan futballoztak. Aztán egy nagyon szép támadás végén sikerült gólt szereznünk, utána 3 helyzetet megint kihagytunk. A második félidõt nagyon rosszul kezdtük, nagyon sokszor átjátszottak minket, és igazából csak a kapusunkon múlt, hogy nem szerzett gólokat a Rimóc csapata, Bohony nagyon jól védett, a meccs legjobbjának ítéltem. Carvalho Adilson: Ugyan kikaptunk, de ha igazságos játék lenne a foci, legalább egy döntetlennel, de akár gyõzelemmel kellett volna elhagynunk a pályát. A korábbiakhoz képest ezen a mérkõzésen már jobban odafigyeltünk, érezhetõ volt, hogy új kapusunk felé nagyobb a játékosok bizalma. Egy jó csapat ellen jól játszottunk, de ismét nem tudtuk berúgni a helyzeteket, ennek ellenére viszont gratulálok csapatomnak, mert tetszett, amit a pályán láttam. 8. forduló: Rimóc-Héhalom 1-6 (0-2) Vezette: Magos N. (Kalmár P., Csáky T.) Rimóc: Gönczi K. - Kuris P., Kõmûves T., Csizmadia B., Laczkó Zs. - Árva R., Rónási R. (Bablena Cs. 46.), Bada N., Pásztor B. Bangó N., Percze R. Vezetõedzõ: Carvalho Adilson. Piros lap: Csizmadia B. (88.-Rimóc) Gól: Percze R. (81.) ill. Nagy Zs. (13.), Varanyeczki P. (26., 80., 89.), Babusa A. (54.), Huszár P. (63.) 9. forduló: Rimóc-Cered 0-3 (0-1) Vezette: Kazinczi J. (Gecse Z., Kurinka B.) Rimóc: Gönczi K. – Deák G., Mócsány R., Kuris P. (Bablena Cs. 46.), Laczkó Zs. – Árva R., Bangó N., Percze R., Pásztor B. – Kormány R., Rónási R. Vezetõedzõ: Carvalho Adilson. Sárga lap: Laczkó Zs., Pásztor B., Mócsány R. ill. Oláh T. Gól: Lenkó Cs. (29.), Kovács E. (65.), Znamecz N. (77.) Carvalho Adilson: Új felállásban, jól kezdtük a mérkõzést, egy ideig valamennyire el tudtuk rontani a ceredi csapat játékát. A vereség ellenére büszke vagyok a fiúkra, jól játszottunk egy jó kis együttes ellen. Nem kritika részemrõl, de a két asszisztens nem volt a helyzet magaslatán, két lesgólt is kaptunk, nyilván más is hibázik, de jobban is odafigyelhettek volna. Remélem, a Szécsény ellen tudunk nyerni, nagyon fontos lenne. Jeney Gyula: Örömmel látom, hogy kedvenc orákulumom ismét jósol! Ez úton szeretnék a ceredi csapat nevében jobbulást kívánni! A meccsnek egyetlen pozitívuma volt, hogy végre elõször nem fújt a szél Rimócon... 10. forduló: Rimóc-Szécsény 1-4 (1-1) Vezette: Kovács T. (Pap I., Csáky T.) Rimóc: Gönczi K. – Csizmadia B., Mócsány R., Kuris P., Laczkó Zs. – Árva R., Bada N., Percze R., Pásztor B. – Kormány R. (Banó N.), Rónási R. Vezetõedzõ: Carvalho Adilson. Gól: Rónási R. ill. Bódis M. (2), Szenográdi P. (2) Carvalho Adilson: Nem lehetünk elégedettek az eredménnyel, fõleg, mert vezettünk. A vereség ellenére a csapat alakul, egyre jobban játszunk, látszódnak pozitív dolgok, de ez még mindig kevés a megye egyhez. Szerintem egy döntetlenre rászolgáltunk volna, nem volt benne a négy kapott gól a meccsben. Sajnálom a rimóci közösséget, leginkább azokat, akik minden mérkõzésen itt vannak és biztatnak minket. Ezt a csapat nevében köszönöm, és remélem, hamarosan meg fog változni jelenlegi helyzetünk, de ehhez télen több játékosra is szükségünk lesz. Gratulálok az ellenfélnek a gyõzelemhez. László Lóránd: A mérkõzést nem abban a ritmusban kezdtük, amit megbeszéltük, így hamar hátrányba kerültünk egy szöglet után. A gól felébresztette a csapatot, és a nagy nyomás meghozta a sikert, így egy sportszerû mérkõzésen megérdemelt gyõzelmet arattunk!

18

RIMÓCI ÚJSÁG

2015 NOVEMBER

2015 NOVEMBER

RIMÓCI ÚJSÁG

3

Október 6. Az aradi vértanúk emléknapja

ELADÓ Sárga, piros krumli 100,-Ft/kg. Búza 5000,-Ft/mázsa Napraforgó 10.000,-Ft/mázsa Érdeklõdni: Mócsány Béláné Hársfa út 13.

November havi áldás: A határtalan jóság a hozzád simuló irgalom a veled együttérzõ jelenlét a neked szentelt figyelem a téged keresõ védelem a benned lakozó csöndes öröm tegyen áldottá késszé a szeretetre erõsség a fájdalom és ínség idején. Õ aki megajándékozott békéjével aki melléd szegõdött hûségével és soha nem hagy egyedül tegyen áldottá érlelje meg benned az öröm a hála s a bátorság gyümölcseit.

Gólyahír:

Rácz Norbert - 2015.10.08. Szülõk: Rácz Norbert és Bada Ramóna

Bada Milán - 2015.10.14. Szülõk: Bada Barnabás és Bada Bianka Petrovics Dzsesszika Aida-2015.10.14. Szülõk: Bada György és Petrovics Tünde

KIÁLLÍTÁSRA KÉSZÜLÜNK A Gondozási Központ idén decemberben ismét kiállítással szeretné szebbé tenni az ünnepeket. Idén a kiállítás témája és címe: Jézus a Mi Megváltónk. Kérjük a lakosságot, hogy akinek a tulajdonában Jézus Krisztust ábrázoló (kivéve Betlehem és Feszület) szobor, falikép, szentkép és egyéb kegytárgy van, segítse vele kiállításunkat. A kiállításra szánt tárgyakat várjuk a Gondozási Központban, illetve kérésre házhoz megyünk érte. Elérhetõségünk: 06-30/620-1243 Segítségüket elõre is köszönjük: A Gondozási Központ dolgozói

„A múltba nézve valami fáj, Valakit keresünk, aki nincs már. A temetõ csendje ad neki nyugalmat, Emléke szívünkben örökké megmarad.’’

V

Pikács Lajos 1956-2015 (Mikszáth út 23.)

Percze Balázs 1936-2015 (Szécsényi út 19.)

V

Bablena Feri

Ezúton mondunk köszönetet mindazoknak,a rokonoknak, barátoknak, szomszédoknak, ismerõsöknek, akik

PERCZE BALÁZS (élt 79 évet) temetésén részt vettek, utolsó útjára elkísérték, sírjára koszorút, virágot helyeztek, és mély gyászunkban osztoztak. Gyászoló család

FÖLSZÁLLOTT A PÁVA Mióta hírt adtunk róla, hogy Golyán Gréta (Golyánné Juhász Edina és Golyán Attila gyermeke) indult a gyermekek számára meghirdetett Fölszállott a páva televíziós tehetségkutató vetélkedõmûsorban, azóta minket és Gréta szüleit is többen megkerestek, hogy adjunk hírt róla, mi lett Grétivel. Hiteles információkért Gréta szüleit kérdeztük. „2015. június 7-én lezárultak a helyi selejtezõk, összesen kilenc helyszínen énekeltek, táncoltak és zenéltek a gyerekek. Ez után 326 produkcióról, azaz 2000 gyerekrõl kellett eldönteni a zsûrinek, hogy ki a legjobb 48 produkció. A salgótarjáni válogató alkalmával Grétinek 60 pontot adott a zsûri, az elérhetõ 70 pontból. Mi ennek nagyon örültünk! Azokat a produkciókat, akik a 60 pontot elérték, azokról a selejtezõk alkalmával készült felvételeket újra megnézték, és újból pontozták. 12 tagú volt a népzenei és 12 tagú volt a néptánc zsûri. Rangsorolták a produkciókat, minden kategóriából 12 jutott tovább, így alakult ki a 48, akik az élõ mûsorban fognak szerepelni. Tehát 169 versenyszámot újra értékeltek, és így Grétike mûsorszámát is újra nézték, de sajnos nem juttatták õt tovább. Az õsz folyamán a válogatókról összeállítást láthattunk több héten át a Duna televízióban, és Grétit is láthattuk a TV-ben. A salgótarjáni válogató a rimóci szüreti mulatság elõtti pénteken volt bemutatva, de meg is ismételték az azt követõ vasárnap. Aki nem látta és meg szeretné nézni, azok az interneten a Duna TV archív adásaiban megtalálják. Amikor megtudtuk, hogy nem sikerült továbbjutni, akkor el voltunk keseredve. Kellett egy kis idõ, mire feldolgoztuk, hogy ez most nem jött össze. Most már nem vagyunk elszomorodva, hiszen sok gratulációt kapunk, ami nagyon boldoggá tesz minket. És aminek a legjobban örülök, az az hogy Gréti sincs már elkeseredve és azt mondta: „Anyu, ha lesz megint páva, én akkor is indulok és megnyerem!” Golyán Gréti szülei” És így gondoljuk ezt mi is! Gratulálunk Gréti sikereihez és büszkék vagyunk rá! Csak így tovább és sok sikert a jövõben is! V.N.

Varga Bálint és Bárány Árpád olvastak fel a megmelékezésen

A közremûködõk mindegyik keresztre egy arcképet helyeztek az alá pedig egy mécsest

Forradalom a szabadságért - Október 23. „Elõször csak a lyukas zászlók meneteltek, alattuk egy nemzet vitte sorsát, kitárva mellét a vad sortüzeknek; akik álmodtak akkor, megálmodták, mit lelkébe rejtett a csöppnyi ország: helyét a megtiport, régi címereknek.” (Magyari Lajos: Budapest, 1956.)

Köszönetnyilvánítás

Akiért a harang szólt...

A Szent József Katolikus Férfiszövetség két éve döntötte el, hogy megemlékezik az aradi vértanúkról. Akkor még szûk körben gyûltek össze, és gyújtottak mécsest. Tavaly és idén már az Önkormányzat is feladatának érezte, hogy a megemlékezéshez csatlakozzon, a szervezést átvegye. Más jellegû megemlékezés ez, mint a többi, a nemzeti ünnepek és gyásznapok. Ilyenkor nem egyszerûen bátor és áldozatkész, de mégis névtelen hõsökre emlékezünk, akik életüket adták a szabadságért. Október hatodikán azonban pontosan tudjuk, hogy kiket gyászolunk, kinek milyen szerepe volt a korábbi eseményekben. Különösen megrendítõ, hogy ezeknek az embereknek utolsó mondataikat feljegyezték, és elég részletesen ismerjük, hogy kit hogyan végeztek ki. Személyesebb így a gyász még akkor is, hogy több, mint 150 év eltelt. Idén a polgármester köszöntõ szavai után a vértanúk életének rövid összefoglalója és az utolsó szavaik felolvasása után mécsest helyeztek el a közremûködõk a 14 kereszt tövében. József atya egy rövid fohászt mondott el. Miután a megemlékezés véget ért a Férfiszövetség tagjai imádkoztak a vértanúkért. Sokan eljöttek a megemlékezésre, és külön köszönjük azoknak, akik részt vettek a képek, mécsesek elhelyezésében.

„Az 1956-os forradalom Magyarország népének a sztálinista terrorelleni forradalmaés a szovjetmegszállás ellen folytatott szabadságharca, amely a 20. századi magyar történelemegyik legmeghatározóbb eseménye volt. A budapestidiákoknak az egyetemekrõl kiinduló békés tüntetésével kezdõdött 1956. október 23-án, és a fegyveres felkelõk ellenállásának felmorzsolásával fejezõdött be Csepelen november 11-én. A szovjet tankokkal eltaposott és vérbe fojtott magyar forradalom és szabadságharc eseményeit a Kádárkorszakban ellenforradalomnak minõsítették a korabeli történészek és kommunistapolitikusok.” (Foglalja össze a Wikipedia.) Településünkön hagyományosan mi is megemlékezést tartottunk ebben az évben is az 56-os Emlékhelyünkön. (56-os Kõnél). A napsütéses délutánon sokan gondolták úgy, hogy tiszteletüket teszik hõsi elõdeink elõtt, s eljöttek, hogy verseken, történeteken keresztül átérezhessék az akkori hangulatot, bátor, hazafias szellemiséget, s

hogy ezen keresztül erõt merítsenek a mindennapi „harcaikhoz”. A megemlékezésen ünnepi beszédet mondott Czombos József atya, községünk plébánosa, aki a hõsökért való imádkozás mellett felidézte azokat az emlékeket, melyek gyerekként átélt forradalom napjaiban. A mûsorban segítségre voltak Rimóc Község Jó Tanulói, a Rimóci Ifjúsági Egyesület tagjai, és a településen dolgozó kulturális közfoglalkoztatottak. A megemlékezés helyszínét Rimóc Község Önkormányzatának közfoglalkoztatottjai készítették elõ. A jelen lévõ intézmények és civil szervezetek tagjai koszorúval tisztelegtek, valamint emlékmécsesekkel a forradalom és szabadságharc hõseire és tetteire. A megemlékezés után a jelenlévõk átvonultak a Dr. Manga János Közösségi Házba, ahol a kezdetét vette a díjkiosztó ünnepség: Rimóc Község Jó Tanulóit az általános iskola 5. osztályosai, Huszkó Marianna tanárnõ felkészítésével, kis mûsorral köszöntötték, majd a képviselõ-testület és a polgármester úr átadta az elismeréseket. Ezt követõen a Rimóci Ifjúsági Egyesület aktív fiataljai részesültek elismerésben, melyet Bablena Ferenc, az egyesület elnöke adott át. Végül de nem utolsó sorban a „Rimóc Községért” kitüntetések átadása következett, melyet Székely Orsolya, az Ikon stúdió rendezõproducere kapott meg, „A TELEPÜLÉSÉRT VÉGZETT LELKIISMERETES MUNKÁJÁÉRT”, valamint a Rimóci Máriás Csoport hajdani és jelenlegi tagjai, illetve segítõi, „MERT ÕRIZTÉK ÉS TOVÁBBADTÁK A KÖZÖSSÉG SZÁMÁRA IGEN ÉRTÉKES ÉS FONTOS MÁRIÁS HAGYOMÁNYT”. Ez úton is gratulálunk a díjazottaknak! B-VÁ

4

RIMÓCI ÚJSÁG

Székely Orsolyáról, mint Rimóc Községért Díjazottról… 2015. október 23-án Rimóc Község Önkormányzatának Képviselõ-testülete Székely Orsolya filmrendezõt „Rimóc Községért” kitüntetõ díjban részesítette. Székely Orsolya filmrendezõ sokaknak ismerõs Rimócon is. Sok-szor látjuk forgatni településünkön, feltûnik eseményeken, rendezvényeken, de még a Szentkúton is figyelemmel kísérte a rimóciakat. Orsolya 2000 óta kötõdik a rimócaikhoz. Ránk talált és megtalált minket. Az elmúlt évek munkásságában felfedezhetõ, hogy minél több idõt töltött községünkben, minél inkább megismerte az itt élõket és problémáikat annál inkább vált Rimóc filmjeinek központjává. Amennyire munkáját ismerem, elõször a témához találta meg községünkben azokat, akik arról mesélni, adatot közölni tudtak. Mára ez már megváltozott. Belelátott mindennapjainkba, megismert sok rimóci családot és tenni is akart értük. Be akarta mutatni mindazt a kulturális örökséget, melyet az idõsek még átadhatnak nekünk. És - bár filmrendezõ - ezt nem csak a filmen keresztül és a film kedvéért tette. Az iskolakert megvalósítását is segítette programjával, sõt olyan témához nyúlt, melyre a Rimócon élõk közül is csak kevesen mernek, a cigányok neveléséhez. A cigányok létszámának növekedése településünk jövõjét is meghatározza. Rajtunk is áll, hogy ezt hogyan alakítjuk, mit teszünk. Bár Orsolya nem Rimócon él, a problémát látja, látta, ezért összefogva az önkormányzattal, a roma nemzetiségi önkormányzattal, a cigány családok kertmûvelését karolta fel. Pályázatának köszönhetõen vetõmagokat és eszközöket szerzett, iskolánknak pedig laptopokat. Mindezek mellett sokszor saját pénzén utazott le Budapestrõl, hogy irányítsa és felügyelje a pályázatot. A növénytermesztés, a praktikák bemutatását, megörökítését követõen a másik nagyon fontos területet kezdte el felkarolni. A rimóci népviselet megõrzését. Ma még abban a korban vagyunk, amikor van kitõl ellesni a rimóci népviseletkészítés fortélyait. Ezt felismerve 5 részes filmsorozattal mutatja be a ma még élõ rimóci népviseletet. Munkáit pályázati támogatásoknak köszönhetõen végzi, amely sokszor nagyon nehéz, fõként a „filmes világban”. A filmkészítéshez szükséges eszközök, vagy azok bérlése, a hozzáértõ szakemberek munkájának óradíja (operatõr, vágó, stb.) is igen költséges. Tudom, hogy egy-egy pályázatnál Orsolyát nem a pénz motiválta, hanem a

„Rimóc Községért” kitüntetõ díjban részesült a Rimóci Máriás Csoport Községünk képviselõ-testülete a közel 60 évnyi szolgálat elismeréseként egyhangúlag döntött a díj odaítélésének kérdésében. A díj megilleti minden egykori és jelenlegi szolgálatot teljesítõt és mindenkit, aki a csoport mûködését tevõlegesen segíti. Azt gondolom nincs olyan rimóci, vagy rimóci kötõdésû ember, aki ne ismerné a csoportot. A csoport mûködése az 1956-os szabadságharcig nyúlik vissza. Az azt követõ megtorlás szorongattatásaiból való szabadulását követõen - hálából a Szûzanyának - ajánlotta fel a hordozható szobrot a templomunknak Laczkó Ferenc, a forradalom egyik helyi aktivistája. Azóta folyamatosan mûködik a csoport és tesz tanúságot Isten szeretetérõl és Mária tiszteletrõl falunkban, mindenfelé az országban és az ország határain túl is. Nincs tagnyilvántartás, nincs tagdíj, nincs papírra vetett szabályzat. De van elkötelezettség, áldozatvállalás és kitartás a nehéz idõkben is. Idézet a felterjesztésbõl: „…értéket képviselnek, … egyházi és vallási értékek … mellett a település értékeit is. A csoport tagjai mindig a rimóci viselet egyik legszebb darabjában, a menyasszonyi viseletbe öltözve (a fiúk rimóci férfi-viseletbe) hordozzák a szobrot, a lobogókat. Ezzel nagyban járultak hozzá a viselet megmaradásához, és olyan hagyományok megtartásához, amik máskülönben elveszhettek volna. A településünk egyik legnagyobb értéke a népviselete, amit egyik legszebb, legméltóbb módon ez a csoport visel, és mutat meg nagyon sokaknak. Fontos részlet, hogy ebben a viseletben olyan szolgálatot teljesítenek, amiben tiszteletet és megbecsülést, méltóságot szereznek ezeknek a ruhanemûeknek, talán ezért van az is, hogy a rimóciak hordják még mindig a legszebben, legautentikusabban, a hagyományokat és õsöket leginkább megtisztelve ezeket a ruhákat a környezõ településekhez képest. Ahogy mondani szokták nem hordják, hanem viselik.

2015 NOVEMBER

tenni akarás. Költségeihez, leutazásához sokszor saját nyugdíját használta fel, hiszen a pályázatok nagy része utófinanszírozott. Orsolya nem rimóci, de szinte már azzá lett. Nem volt rimóci kötõdése, de keresett. Nem bízta meg senki a feladatokkal, önmagától tette. Segíteni akart, dokumentálni, megörökíteni az utókor számára. Nem más települést választott, hanem minket. Nem egyszer, sokszor. Évek óta. Ma már minden pályázatot ilyen szemmel néz, hogy lehetne rá egy rimóci témát felfûzni. Ritka az a falu, amelynek külön filmese van. Rimócnak van. Köszönjük az elmúlt 15 év munkásságát, Rimóc értékeinek megörökítését, dokumentálását és a rimóci hagyományok ápolása érdekében kifejtett tevékenységét. Rimóc Községért díjához szívbõl gratulálunk és kívánunk neki erõt, egészséget a jövõbeni filmjeihez és nyugdíjas éveihez is! Vincze Nikolett Rimóci kötõdésû filmjei: 1. CSERFA Cserháti Falvak Leader Szövetsége 4 rész (2004-2006) 2. Keskeny a barázda a birtokrendezés kényszere Rimócon (2004) 3. Kellene kiskert, bõtermõ! a konyhakerti zöldségtermesztés tudománya 7 részben (2012-2013) 4. Iskolakert Rimócon 7 rész (2014-2015) 5. Élõ népviseletek Rimóc 5 rész (2014)

2015 NOVEMBER

RIMÓCI ÚJSÁG

Volt egyszer egy EMBER! Bosits Istvánra emlékezve… Igen volt, és csupa nagybetûvel! Szinte hihetetlen, hogy már 25 éve nincs köztünk, de a lelkisége, szellemisége itt van. Nagyon sokunk, köztünk az én életemet is nagyon meghatározta az Õ egyénisége, elhivatottsága, hite, Máriatisztelete. Tõle tanultuk meg, hogy akár milyen baj ér, vagy akármilyen gödörben van az életünk, imádkozzunk, bízzunk a jó Istenben Máriában, mert õk mellettünk, velünk vannak. Sokunk életében volt olyan esemény, tragédia, mit az õ tanítása nélkül nem tudtunk volna átvészelni. Tõle tanultuk meg a kitartást, az elhivatottságot. Az õ élete volt az élõ példa, hogy akármilyen fenyegetettség mellett is ki kell tartani a hitünk mellett. Abban az idõben bizony sokunkat megkörnyékeztek, megfenyegettek, megfélemlítettek a hit miatt. De hál' Istennek azok az idõk elmúltak. Az Õ segítségével, lelkesedésével az egyszerû falusi gyerek elõtt is kinyílt a világ. Minden évben szervezett valamilyen külföldi utat. Azokban az idõkben (80-as évek) még nem olyan egyszerûen lehetett külföldre utazni, de Õ mindent meg tudott oldani. A külföldi utakon kívül eljuttatta a gyerekeket az Operában, a Szegedi Szabadtéri

OSZTÁLYTALÁLKOZÓ

Orsolya a képviselõ-testülettel.( A képrõl hiányzik Déska Szabolcs képviselõ.)

A Máriás csoport az elmúlt pár évben olyan komoly felkéréseket kapott, amik mellett szintén nem lehet szó nélkül elmenni, ha az érdemeiket akarjuk felsorolni. 2011-ben a lengyel-magyar Európai Uniós elnökség átadás-átvétele köré szervezett programsorozat záró eseményeként zarándoklatot szerveztek, melynek keretében a czêstochowai Fekete Madonna kép hiteles másolatát ajándékként hozták országunkba. Az ikont Kövér László, az Országgyûlés elnöke vette át, és a rimóci Máriás-csoportot kérték fel a kegykép hazahozatalára. A Mátraverebély-Szentkút Nemzeti Kegyhely bazilikájából 2013-ben elszállították a Mária-szobrot a budapesti Szent István Bazilikába, hogy a kegytemplom felújítása alatt a szobor a Szent Jobb közelében kapjon helyet. A szállítás és az ünnepi ceremónia megvalósításához szintén a rimóci Máriások segítségét kérték. A csoport tagjai minden tevékenységüket saját forrásból finanszírozzák. … Az édesanyák, nagymamák és viseletkészítõk rengeteg munkájukat fektetik a viseletek és lobogók elkészítésébe, a lányok a Mária-szobor feldíszítésébe ... . Rengeteg munka és meg kell mondani, izzadtság van abban, amikor egy két-három órás misét és búcsú-menetet szolgálnak ki, a szép, de közben súlyos viseletben… .” A csoport célja, hogy mindenkibõl vallásos, tisztességes és példamutató, családos ember váljék, akik felnõtt korukban is tiszteletben tartják a vallást, a családot, a hazájukat. Köszönjük eddigi áldozatos munkájukat! A jövõhöz pedig békés, elfogadó és elismerõ környezetet, számukra kitartást és Isten áldását kívánjuk! Beszkid Andor polgármester

A Rimóci Általános Iskola 1975-ben végzett tanulói 2015. október 10-én tartották 40 éves osztálytalálkozójukat. Ahhoz, hogy egy ilyen találkozó létrejöjjön nem kevés szervezõmunkát, telefonálást, közös beszélgetést, egyeztetést kell lebonyolítani. Mi ahhoz a korosztályhoz tartozunk, amely még a „szocializmusban” járta ki az általánost. Összesen 36-an végeztünk, 25 lány és 11 fiú. Hála Istennek minden ötödik évben sikerült „összehozni” az osztálytalálkozót, az idén a negyvenediket. Többen közülünk el sem akarták hinni, hogy már így „elszaladt az idõ”. Rövid köszöntõ után, mécses gyújtásával emlékeztünk azokra a társakra, tanárokra akik már nem lehetnek közöttünk. Ezután egy pohár finom pezsgõvel köszöntöttük egymást és virágcsokorral, Virág Vincéné, Marika nénit, aki egyedül képviselte a tanári kart. A vacsora kezdetéig mindenki beszámolt életének elmúlt idõszakáról, majd a finom vacsora után kötetlen beszélgetések kezdõdtek több kiscsoportban. Elõkerültek a régi élmények, a csínytevések, de minden történetbõl érzõdött, hogy mindenki, õszintén szívesen emlékezik az együtt töltött nyolc esztendõre, tanáraira és egymásra. Kis idõ múlva a bátrabbak már a táncot ropták, mások pedig megkóstolták a finomabbnál-finomabb süteményeket vagy a különleges pálinkákat is. Így aztán nagyon gyorsan elrepült az este, hiszen jó emberek között repülnek a percek. Alig hogy megérkeztünk máris búcsúzkodni kellett, olyan gondolatokkal, hogy nem biztos, hogy várni kell öt évig az újabb találkozóval, mivel mindenki jól érezte magát. Természetesen csoportkép is készült, megörökítve a 40 éves osztálytalálkozó résztvevõit. Végül egy néhány fõs „kemény mag” még belehúzott a mulatásba, de mivel minden jónak vége lesz egyszer így véget vettünk a zenének és élményekkel telve érkeztünk haza. Köszönjük mindenkinek a szeretetteljes együttlétet. Hamarosan találkozunk! Beszkid János

17

Játékokra, de bemutatta szülõfaluját is. A hazai búcsújáró helyek legtöbbjére is eljutottunk vele, mindenhol Mária dicséretét hirdetve. A parókia állandóan nyitva volt mindenki számára, de különösen a gyerekek zsivajától volt hangos. Lehetett játszani, hegedû szót hallani, de a hittel kapcsolatos kérdések is mindig elõtérben voltak. Mindene a gyerekek és Mária volt. Adjon a jó Isten sok ilyen lelkiatyát, aki szívvel-lélekkel Isten szolgája, adjon neki örök nyugodalmat, s odaátról vigyázzon ránk. Vinczéné Percze Gizella

Lelkigyakorlat férfiaknak Nógrád megye legdélebbi településén Kállón Már 2013-ban is jártunk Kállón férfiaknak szervezett lelkigyakorlaton. Akkor Jelenits István piarista szerzetes atya, egyetemi tanár volt a vezetõ, most Beer Miklós váci megyés püspök atya osztotta meg gondolatait a férfiakkal. Pénteken délután kezdõdött összejövetelen húsz férfiember gyûlt össze a Szent Kristóf vendégházban. Babos Csongor és Bartos Katiházigazdáink- fogadták az érkezõket. Hatan jöttek a Szeged melletti Zákányszékrõl, négyen képviseltük Rimócot, a többiek a váci férfiszövetség tagjai, több településrõl érkeztek. A püspök atya a hegyi beszédre alapozta elõadás sorozatát, melynek elsõ részét szentmise, majd vacsora zárta. Vacsora után még egy lelkigyakorlatos rész következett, immár késõ estébe nyúlóan. A második részben már napjaink vallási és világi történései, problémái is szóba kerültek. Egyes kérdésekben pedig komoly viták is kialakultak. A szombat reggel szentmisével kezdõdött- ahol ketten ministráltunk ismajd a reggeli után folytatódott a szentírás magyarázata, sok-sok érdekes és hasznos tapasztalattal, tanáccsal. Ebéd elõtt együtt néztük meg a vendégházhoz tartozó parkot ahol van kötélpálya, homokozó, kilátó, íjászatra alkalmas vár szalmabálákból, és még sok minden más is. A vendégház másik részében régi használati tárgyak gyûjteménye látható. Ebéd után ismét nekigyürkõztünk - s mivel érdekes volt nem unatkoztunk - az utolsó résznek. Délután három óra körül hálaadó imával zárult a kállói lelkigyakorlat férfiaknak. Azért a közös fényképrõl sem feledkeztünk meg. Jövõre április utolsó hétvégéjén Rimócra invitáltuk a férfitársakat a következõ közös lelkigyakorlatra. A négy férfiember, akik a Szent József Katolikus Férfiszövetség tagjaiként képviselték településünket Koczka Csaba, Percze Béla, Tóth Róbert és Beszkid János.

16

2015 NOVEMBER

RIMÓCI ÚJSÁG

Rimóci Ifjúsági Egyesület hírei

Újabb kitüntetés a Polgárõségnél!

Október hónapban több említésre méltó esemény is történt az Egyesület életében. A kulturális közfoglalkoztatásnak köszönhetõen persze folyamatos a 147-es kamra nyitva tartása, ahová most is bátorítok mindenkit, nézzenek be, ha teketik. Az Északi Támpont Szolgálat és az ALDI közös pályázatának köszönhetõen azonban idén lehetõségünk adódott az Egyesület aktívabb fiataljait megjutalmazni. Az október 23.-i megemlékezés utáni díjazások alkalmát választottuk ki ennek idõpontjául. Az idei programjaink, eseményeink alkalmával egy táblázatban lett rögzítve, hogy melyik tag vett részt rajtuk. Minden tag egyegy piros pontot kapott minden ilyen alkalommal, így mostanra kialakult egy sorrend. A 15 legtöbb pontot gyûjtõ tag egy kiránduláson vehet részt, amit december 5-én fogunk megtartani, és majd arról is beszámolunk az újságban. Az elsõ öt fõ azonban ennél többet is kap idén, egy-egy okos órával gazdagodnak az aktív és önkéntes segítségükért. A 23-i eseményen egy oklevéllel lett megköszönve munkájuk, az órát egy késõbbi idõpontban adjuk át. Másnap, október 24.-én Ipolytarnócon, az Õsmaradványoknál szerveztek darts-versenyt, amire az Egyesületbõl hárman utaztunk el. Délelõtt csoportbontásban zajlott a verseny, Vincze Zsolt és Csapó András is gyõztesként jutott tovább a saját csoportjából. Az egyenes kieséses szakaszban végül Csapó András a 4. helyet, Bablena Ferenc pedig az 1. helyet szerezte meg. Jó hangulatú kis verseny volt, aminek végeztével a rackafõzõverseny egyik produktumát, egy racka-gulyást tálaltak fel nekünk, amit jóízûen fogyasztottunk. Bablena Feri

Nemzeti ünnepünk, október 23-a alkalmából kitüntetés átadással egybekötött ünnepséget rendezetett október 16-án, Budapesten a HM Kulturális Központ Stefánia Palotában az Országos Polgárõr Szövetség. A megjelenteket – Csampa Zsoltot, a Belügyminisztérium helyettes államtitkárát, dr. Takács Tibor r. vezérõrnagyot, az Országos Rendõr-fõkapitányság bûnügyi fõigazgatóját, Tóth Tamás bv. dandártábornokot, a Büntetés-végrehajtás országos parancsnok-helyettesét, dr. Góra Zoltán tû. dandártábornokot, a BM Országos Katasztrófavédelmi Fõigazgatóság helyettes vezetõjét, dr. Hatala Józsefet, a Nemzeti Bûnmegelõzési Tanács elnökét, dr. Minya Mihály pû. dandártábornokot, a NAV fõigazgatóját, Szombat Tamást, az Aegon Biztosító vezérigazgató-helyettesét, dr. Samu Istvánt, az MLSZ biztonsági igazgatóját, Tarcali Gábort az Országos Növény-orvosi Kamara elnökét és a társszervek képviselõit, az ünnepség résztvevõit – Novodomszky Éva, az ünnepség narrátora köszöntötte. Ünnepi beszédet mondott Csampa Zsolt helyettes államtitkár, aki bevezetésként emlékezett és emlékeztetett szabadságharcos elõdeinkre, az 56-os hõsökre, s hozzájuk hasonlította a ma polgárõreit, akik mind a katasztrófahelyzetekben – rendkívüli idõjárás, vörös iszap, árvíz –, mind napjainkban, a migrációs helyzetben erejükön felül teljesítenek. Nem véletlenül lett Hungaricum a Polgárõrség, amelynek minden tagja elismerést érdemel. Magyarország Kormánya stratégiai partnerként tekint a polgárõrökre, ezért is alkotta meg a Polgárõrségrõl szóló Törvényt, majd módosította azt a közelmúltban azzal, hogy létrehozta az Ifjú Polgárõr intézményét. Arról már nem is beszélve: évente több mint egy milliárd forinttal támogatja a Belügyminisztériumon keresztül a polgárõröket, emellett az idén 439 új gépkocsit juttatott pályázati úton a polgárõr egyesületeknek. Az ünnepi beszédeket követõen Csampa Zsolt, helyettes államtitkár, dr. Túrós András, az OPSZ elnöke és dr. Takács Tibor r. vezérõrnagy adta át a kitüntetéseket, elismeréseket az ország minden területén tevékenykedõ polgárõr egyesületek és kimagasló teljesítményt nyújtó polgárõrök számára. Az Országos Polgárõr Szövetség Elnöksége a polgárõrAz Egyesület idei öt legaktívabb tagja: Laczkó Péter, séggel végzett kiemelkedõ együttmûködése elismeréseként Bablena Ferenc, Vincze Zsolt, Szoldaticsné Tállai Tímea, Bablena Piroska az „Év Polgárõr Pedagógusa” kitüntetésben részesítette, Nógrád megyébõl egyedüliként, Varga Bálintot, a Rimóc Polgárõr Egyesület tagját. Ezúton is gratulálunk Varga Bálintnak és a Rimóc Polgárõr Egyesületnek a kitüntetésh e z ! To v á b b i munkájához erõt, egészséget és eseménytelen szolgálatellátsát kívánunk! Forrás: http://www.opsz.hu / k i e m e l t hirek/elismeresekn e m z e t i u n n e p u n k alkalmabol-fotok BVÁ

Ipolytarnócon kicsi volt a verseny, de nagy volt a jókedv

2015 NOVEMBER

„Rimóc község jó tanulói” A hagyományokhoz híven Rimóc Község Önkormányzatának képviselõ-testülete az idén is pályázatot hirdetett a 2014/2015-ös tanévben jó tanulmányi eredményt elért, közép- és felsõfokú tanintézményben nappali tagozaton tanuló diákok támogatására. Pályázni a középfokú tanintézményben elért 4,2, míg felsõfokú tanintézményben a 4,0 vagy annál jobb tanulmányi eredménnyel lehetett. Az önkormányzat díjazza továbbá azokat a diákokat is, akik országos tanulmányi versenyen az elsõ tíz helyezés valamelyikét nyerik el. A pályázat nyerteseit 2015. október 23-án a dr. Manga János Közösségi Házban egy kis mûsorral köszöntötték a helyi általános iskola diákjai, majd ezt követõen Beszkid Andor polgármester és a képviselõ-testület tagjai a megjelent díjazottaknak átadták a „Rimóc Község Jó Tanulója” elismerõ oklevelet, a hozzá járó szál virágot, a névre szóló gravírozott tollat, a könyvutalványt és az egyszeri pénzbeli támogatást. Összesen 12 fõ középiskolás diákot és 5 fõ fõiskolás hallgatót jutalmazott így az önkormányzat. A polgármester külön örömét fejezte ki akkor, amikor egy családból két testvért is a jó tanulók között köszönthetett.

RIMÓCI ÚJSÁG Üzenet egykori iskolámnak és kis falumnak Üzenetem tárgya egy nosztalgiázó tanító hálája. Emlékszem rég, mikor még kisdiákként sokat-sokat tanultam és kérdõn néztem: Minek ez az egész nekem? Erre jött a felelet: „Tanulj tinó

ökör lesz belõled”. Az évek teltek, a tudás a fejemben figyelget és most már értem én mire is volt jó a sok - akkor még elvesztegetettnek hitt - tanulással töltött perc. A tudás nem csak felesleges szóbeszéd és magolni való. Az élet megtanítja, mi felesleges és mi az, ami felhasználni való. Számomra az élet nagy feladatot rendelt, hogy a diákok-nak megmutassam a tudás igen nagy kincseket rejt. „Én iskolám, köszönöm most neked, Hogy az eljött élet-csaták között Volt mindig hozzám víg üzeneted.” Ady Endre után az én üzenetem ez neked kedves iskolám: Kedves iskolám köszönöm most neked, hogy helyem a világban segítettél eldöntenem. A sok tanító, buzdító tanári szó, meghozta a gyümölcsét, így a sok munka nem volt hiábavaló.

5 Kérem a tanítóimat és taná-raimat, akik még a pályán vannak, le-gyen nekik hálám erõt adó falat. Munkájukat sokáig egészségben végezzék és ezeket a perceket soha el ne feledjék. Kedves kis falum! Mikor a baráti társaságomban arról beszéltem, hogy milyen támogató mindenki, a száját mindenki ámulásra tátotta ki. Meséltem nekik azt a sok csodát, amelyet egy maroknyi ember akarata fogott át. Fõleg, arról sokat faggatnak, hogyan lehet az, hogy a falu a tanuló ifjúságnak õ imigyen adakozhat. A válaszom so-kak számára meglepõ, mikor azt mondom a falu szerint a tanuló ifjúság a jövõ. Szeretném megköszönni a Képviselõ-testületnek, akik nélkül nem jöhetett volna létre ez a cselekedet, hogy lehetõvé teszik azt a csodát, hogy a nagyvilág minden rimóci fiatal számára tárva-nyitva áll. Üzenetem zárásában szeretném megköszönni a családomnak, hogy engem az utamon végig támogattak. Mindenkinek sok jót és örömet, a diákoknak sok-sok tanulást és tanulni való kedvet. Kívánom nekik, hogy sok év múlva õk is büszkén ott álljanak és köszönetre, hálára szót ne sajnáljanak. Jusztin Katalin

Álló sor balról-jobbra: Dax Dániel, Kelemen Gergõ, Szoldatics Milán Tibor, Szoldatics Dávid Károly, Kõmûves Tamás, Szép Máté, Jusztin Roland, Percze Kristóf. Ülõ sor balról-jobbra: Virág Jenifer, Vanya Bernadett, Hadzsi Enikõ, Erdélyi Anita, Vizoviczki Lolita, Pálmány Melinda. A képrõl hiányoznak Dax József, Jusztin Katalin, Kõmûves Anikó tanulók, akik nem tudtak jelen lenni a rendezvényen.

6

RIMÓCI ÚJSÁG

2015 NOVEMBER

Az õsz a lombszínezõdés, lombhullás és az érett gyümölcsök idõszaka. Az idõjárásban jelentõs változást tapasztalhatunk, mely a természetben fenntartja az örökös körforgást. Az õszi idõszak a betakarítás, a begyûjtés, a gyûjtögetés hónapjai, hiszen készülünk a téli napokra. Az óvodai tevékenységeink kijelölése és szervezése során felhasználjuk azokat a szokásokat, jeles napokat, melyek a régmúltban és napjainkban is a természethez és az emberhez kapcsolódnak.

A Mihály-nap a népi hagyomány szerint gazdasági évforduló volt. Közismert pásztorünnep, a nagy vásárok ideje. Ekkor hajtják az állatokat a legelõrõl az istállóba. Kirándulásunkat erre az idõszakra terveztük, azért, hogy a gyermekek természetes élethelyükön megfigyelhessék, tapasztalatokat gyûjthessenek a bárányokkal kapcsolatban. Gondozásukról, életmódjukról, etetésükrõl tovább gyarapítottuk ismereteiket. Beszélgetéseink kiterjedtek a juhászok, csikósok, gulyások, kondások mesterségére. A régi hagyományokat szokásokat megismerve tovább bõvítve ismeretüket, tudásukat, amit késõbb az óvodában hasznosítottunk. Csoportosítottuk a játékállatokat, elkészítettük azok lakhelyét, és utánoztuk az állatok hangját. Az állatokról szóltak a mesék, versek, mondókák.

Õszünnep- ütemterv keretében az õsz kincsei közül kiemelten foglalkoztunk a tökkel, gesztenyével, kukoricával, dióval. Az óvoda udvarán két diófa is található, melyeknek termését

Közös tánccal köszöntöttük az Õszünnepet

folyamatosan gyûjtöttük, fogyasztottuk. A gesztenyegyûjtés a közeli parkban történt. Kukoricát és tököt az óvoda dolgozói biztosítottak. Az alapanyagok összegyûjtése után töklámpást faragtunk, melynek hangulatos fénye a délutáni nyugodt pihenést biztosította. A gyerekek tökmagot válogattak, festettek, majd szárításuk után az ábrázoló tevékenységekhez használtuk fel. Népszerû volt a kukoricamorzsolási verseny, melynek elemeit (kukoricaszemek, kukoricacsõ) a késõbbi foglalkozásokon használjuk fel, a többi megmaradt terméssel együtt. A gesztenye és a dió jó alapot szolgált a ritmikus soralkotásokhoz, válogatásokhoz, mérésekhez, és számlálásokhoz. Az ünnep kiemelkedõ eseménye volt, amikor az óvoda udvarán felállított Tökembert körbetáncoltuk. A tánclépésekhez, táncmozdulatokhoz ismert népdalok feldolgozása adta a ritmust.

A Szivárványhét megrendezése mindig az õszi idõszakra esik, hiszen a falevelek varázslatos színei aktuálissá teszik a témaválasztást. Csoportonként egy-egy színt helyezünk elõtérbe, az ideiek: barna, zöld,sárga. A kiválasztott színbe öltöztetjük a csoportszobákat, a gyerekek otthonról hozott kedvenc játékuk és öltözetük is ezt a színt jeleníti meg. A foglalkozásokanyagának kiválasztásánál figyeltünk arra, hogy a színek hangsúlyosan mindig jelen legyenek. A csoportok különféle finomságokkallátták vendégül óvodás társaikat. A szülõk részére barkácsdélutánt szerveztünk, ahol gyermekükkel együtt átélhették az alkotás és játék örömeit. Molnár Lászlóné

A kirándulás a gyerekek számára mindig nagy élmény

A gyerekházat látogató családok számára az eddigi szolgáltatásokon túl, szeptembertõl még több hasznos információval igyekszünk kedveskedni. - Az elmúlt hónapban vendégünk volt a drámapedagógus. Megtudhattuk tõle, hogyan keltsük fel gyermekünk érdeklõdését az esti, általunk felolvasott mese iránt. Mitõl válik színessé a babák számára a szülõk által elmondott mese, vers, mondóka. Hogyan segíti a hallott, és nem tv-ben látott mese a személyiség fejlõdését. Megismertük a hangképzés technikáját, amitõl érzelemgazdaggá válik egy általunk elmondott történet. Megtudtuk, szabad-e a gonosz boszorkáról mesélni, milyen félelmei lehetnek egy babának és mivel lehet ezt feloldani. - A kisgyermeket nevelõ családok saját otthont terveznek vásárolni, ezért az otthonteremtési támogatás (CSOK) lehetõségeirõl, a helyi lakások értékérõl kaptak tájékoztatást a jelenlévõk. - A védõnõ a gyerekházban elvégezhetõ szûrõvizsgálatokat biztosított a szülõk számára (vérnyomásmérés, vércukorszint mérés, hallásvizsgálat). A daganatos megbetegedések közül a nõk potenciálisan veszélyeztetettek a méhnyakrákot okozó HPV fertõzés szempontjából. A betegség megelõzésérõl, helyben kaptak tájékoztatást az édesanyák. - A csoportos mozgásfejlesztõ foglalkozásokon szakember szûrte és javasolt gyakorlat sorokkal segítette a babák fejlõdését. Amikor a baba hárít egy mozgásfajtát, szakember segítségére van szüksége és eszközre, ami motiválja õt abban, hogy tovább tudjon fejlõdni. Az új mozdulat megtanításának az egészség az ára. A jó idõben megkapott támogatás a gyermek egész életét befolyásolja. A gyermek testi növekedésének idõszaka az elsõ éveiben kezdõdik. A további foglalkozásokon rengeteg olyan ismeretet szerezhet a szülõ, amivel fejleszthetik gyermekük erejét, hajlékonyságát és ruganyosságát a gyermekkor meghatározó éveiben. A mozgásfejlesztõ tornának a fejlesztõ funkciója mellett a legfontosabb célja az örömszerzés. A szülõ és gyermeke együttes élményként éli meg a közösen töltött idõ minden percét. A mozgásfejlesztés a Petõ módszer elemeire épül. Célzottan adagolt mozgás-folyamatok sorozatával hozza létre a funkciójavulást, hogy megelõzzük a másodlagos deformitások kialakulását. - Befejezõdött a „Legédesebb baba” versenyünk, melynek eredményét a következõ hónapban hozzuk nyilvánosságra. Novemberben elkezdõdik a mikulászsákok varrása, a családok számára ádventi koszorút készítünk, folytatódik a mozgásfejlesztés, foglalkozunk a helyi hagyományainkkal, Márton napján ludas kását készítünk, hogy gazdagok lehessünk. Jogász és dietetikus fog a szülõk kérdéseiére választ adni.

Sok szeretettel várunk minden kedves szülõt és gyermeket a gyerekházba. Szitáné Mócsány Zsuzsa

A szülõk szívesen fogadták a meghívásunkat a barkácsdélutánra

A zöld színû csoportszobában a gyerekek és a felnõttek is zöldbe öltöztek

15

RIMÓCI ÚJSÁG

Hírek a Biztos Kezdet „Napraforgó” Gyerekházból

NYULACSKA HÍREK „Elmúlt nyár, itt az õsz, kampósbottal jár a csõsz”

2015 NOVEMBER

Egyébként... ... ezt már rég mag akartam írni: Miért nem akar itt senki semmit? Jó, persze ez általánosítás, nyilván vannak, akik akarnak valamit, olyanok is akadnak, akik több mindent akarnak. Na de ezek az emberek általában nagyon kevesen vannak. Az én tapasztalatom az, hogy azok vannak többségben, akik nem akarnak semmit. Képzeljék el, hogy megkérdezik maguktól, hogy mit szeretnének? Mit akarnak elérni? És, hogy visszakanyarodjak arra, amiért erre a következtetésre jutottam elmondom, többször kérdeztünk már meg embereket errõl. Maradva a kaptafánál, milyen programokon venne részt szívesen, milyen rendezvényre látogatna el? Elképesztõ és elszomorító, hogy erre a kérdésre mennyire NEM KAPTUNK VÁLASZT! Szinte senkitõl. És mi a legtöbb ember véleménye a településrõl? Idézem a legtöbbször elõször elhangzó véleményt: "Itt nincs semmi.". Ha saját beszélgetéseimbõl kellene összeraknom a folytatást, akkor valahogy úgy alakul, hogy: - Mi nincs? - Hát semmi. Nincsenek programok. - Mi lenne az a program amire elmennél? - Én? Nem tudom. Koncertre, bálba, színházba, ilyesmi. - Mennyit költenél a belépõre? - Ja! /nevetés/ Semmit. ... Kedves olvasók: Önök mit szeretnének? Csak helybõl kiindulva volt itt már több koncert is. Falunapon akár... hát mit várnak a hõbörgõk, követelõzõk, nagy semmitvárók, mikor megkapják, amit akarnak, csak nem mennek oda érte? Hogy lehet úgy végignézni egy akármilyen koncertet, hogy 150 méter elválasztja az embereket a színpadtól. Persze most látom magam elõtt azokakat, akik hatalmasat érvelnek, hogy a cigányok elfoglalják az elsõ sorokat. Dehogy... az ÜRES sorokat foglalják el. Nekik van kedvük odamenni. A többinek csak fanyalogni van kedve. Volt több bál. De mit lehet kezdeni egy bállal, ha az emberek nagy része sajnál 500 forintot kiadni érte, így 20-30-an vagyunk egy 100-200 fõs teremben? Meg aztán, aki eljön az is vagy táncol, vagy nem. Vagy éjfélkor találják ki egyesek, hogy lenéznek, mások meg tízkor már mennének haza. Stand-Up show? Megvolt... ki jött el? Ahhoz képest, hogy Balassagyarmaton 2-3000 forint egy belépõ itt INGYEN volt, sõt még ajándékot is osztogattunk, tulajdonképpen olyan volt, mintha el se jött volna senki. Klasszikus zenei koncert? Megvolt... HUSZAN VOLTUNK! Tudja valaki mennyibe kerül egy ilyen produkció? És, hogy legtöbb (jobb) helyeken ezekért elkérik a belépõt, és abból gazdálkodják ki a dolgot? Könyvklub? Sõt tudja valaki, mikor van nyitva a könyvtár? Sportprogram? Bár gondolom, a focimeccset sokan elmennek megnézni, de ezen kívül mennyien mentek el bocsázni, mikor az a csarnokban ingyenesen kipróbálható volt? Tudják mire való az IKSzT? A helyi közösségek itt valósíthatnák meg programjaikat. Sõt mi még segítünk is ebben. Nem csak a tánccsoportok járhatnak ide próbálni, és nem csak a falugyûlésnek van itt hely. Azért van itt az épület, minden felszerelésével együtt, hogy teret adjon a közösségeknek. Fiatalok közül ki volt már a 147-es kamrában? (a Coop és a Hajni zöldséges közötti ajtó, a régi-régi kocsma) Ott bulik, versenyek, filmnézések vannak, de simán esti idõtöltésre, fõleg a téli estéken tökéletesen megfelel. Szóval ki volt már ott? De érdekel ez valakit? Tudja valaki, hogy mi van ebben a faluban? Van pár ember aki erre a kérdésre elkezdené felsorolni, hogy mik vannak. Kevesebben, de lenne aki már azt is elmondhatja magáról, hogy részt is szokott venni az eseményeken. De a többség (és ha nem az aki olvassa, akkor kopogjon át a szomszédba és kérdezze meg a szomszédot) annyit mondana: ITT NINCS SEMMI. Szeretettel várunk mindenkit rendezvényeinken, programjainkon, és az ötleteiket is várjuk: 32/781-045. Bablena Feri

14

RIMÓCI ÚJSÁG

2015 NOVEMBER

Herczog Györgyné, volt kolléganõ: Kedves Klári Druszám! Emlékszem a boldog tegnapokra , melyet együtt töltöttünk, arra a miljõre amiben dolgoztunk. Te, aki az úttörõmozgalom egyik guruja voltál, mérhetetlen hittel és alázattal tetted a dolgod és annak szellemiségét nekünk is átadtad. Pályám kezdetén több értékes tanáccsal láttál el, melyet köszönök! Arany János szavaival búcsúzom, nyugodj békében! „Midõn a roncsolt anyagon diadalmas lelked megállt: S megnézve bátran a halált, Hittel, reménnyel gazdagon indult nem földi utakon.” Árva Etelka, volt tanítvány: Nekem és osztálytársaimnak végigkísérte gyermekkorunkat, 8 évig volt osztályfõnökünk. A mi osztályunk különösen összekovácsolódott az õ szárnyai alatt. Belénk nevelte az összetartozás a közösség fontosságát az ember életében. Nagyon kreatív és találékony ember volt amellett, hogy imádott velünk foglalkozni. Egy példa erre, ami nagyon megmaradt bennem... Annak idején a 70-es években még nem volt mobiltelefon és internet, õ mégis megtalálta a módját, hogyan lehet az egész osztály fél órán belül egy helyen. Kitalálta és megszervezte a riadóláncot. Pontról- pontra megvolt ki-kinek szóljon, és így gyorsan egybegyûlt a csapat. Ez több alkalommal mûködött is. Kivételes rátermettsége volt a tanításra, egész életét ennek szentelte, nem eredménytelenül. Egy életen át visszük magunkkal, amire tanított minket, nemcsak betûírásra hanem emberségre, szeretetre amit végtelenül sokat tudott adni nekünk. Köszönjük Klári néni! Nyugodjon békében! Jusztin Józsefné, volt kolléganõ: Elment sokak Klári nénije, sokak Pócsik tanító nénije. Nagyon hihetetlen, hiszen pár hónappal ezelõtt találkoztam vele. A kórházban volt kivizsgáláson s boldogan újságolta, hogy minden rendben van vele, egészséges. Amióta elköltözött Balassagyarmatra ritkán találkoztunk, de mindig tudtunk róla, mert Csillától érdeklõdtünk, hogy mi van vele. Ha mégis sikerült a személyes találkozás az nagyon jó volt, mert feltöltõdünk tõle. Mindig pozitívan állt az élethez, mosolyogva mesélt az unokáiról, dédunokáiról, biztató szavakat mondott, ha szomorúak voltunk felvidított. Maradandó emlékem róla amikor az úttörõcsapat mûködése idején csapatvezetõhelyettese voltam. Szerettem vele együtt dolgozni. A gyerekekkel való foglalkozásról, a szervezésrõl, a kitartásról, lelkesedésrõl sokat lehetett tõle tanulni. Én tanultam is. Nagyon hálás voltam neki, amikor meghívott vasárnapi ebédre, ha a hétvégén nem mentem haza. A családja körében mindig jól éreztem magam. Kár, hogy már csak múlt idõben beszélhetünk róla. Hiányozni fogsz Klári, de nem felejtünk!

NOVEMBER 12 - A SZOCIÁLIS MUNKA NAPJA November 12, a szociális munka világnapja, bár a köztudatban jóval kevésbé ismert, mint a pedagógus nap, vagy a köztisztviselõk napja. A szociális munka napja a Szociális Munkások Nemzetközi Szövetsége nevéhez fûzõdik. A szervezet jelenleg 77 országban rendelkezik tagszervezetekkel köztük Magyarországon is. A Nemzetközi Szövetség 1997-ben jelölte meg november 12-ét a szociális munka napjaként, amely minden évben jó alkalommal szolgál arra, hogy felhívja a közvélemény figyelmét azokra a szociális ágazatban dolgozó emberek munkájára, akik az elesettekért, segítségre támogatásra szorulókért dolgoznak. A szociális munka egyidõs az emberiséggel, hiszen minden közösség gondoskodik az elesettekrõl, a szegényekrõl, a betegekrõl. Még sok évszázadon keresztül az egyházak látták el ezen feladatokat karitatív munkaként, ma jórészt az állam feladata a szociális ellátás biztosítása. Szociális szakemberekkel a mai világban mindenütt találkozhatunk, képviselõink ott vannak az utcákon, a hajléktalan szállókon, anyaotthonokban, büntetés végrehajtási intézetekben, idõs otthonokban, iskolákban, gyermekjóléti intézményekben, kórházakban, hivatalokban, alapszolgáltatási központokban, egyházi szervezeteknél. Szociális szakemberek segítik a gyerekeket, felnõtteket, idõseket, segítik a hajléktalanokat, munkanélkülieket, fogyatékkal élõket, pszichiátriai és szenvedélybetegeket, bántalmazottakat, mély szegénységben élõket. Szociális szakembernek lenni jóval több mint egyfajta munkát végezni: szolgálat a szó legnemesebb értelmében, hivatás amelynek gyakorlói, sajátos tudás birtokában vannak, támogatást nyújtanak, krízishelyzetben hoznak azonnali döntéseket, válságmegoldó technikák és módszerek birtokában segítenek a rászorulókon, a szegénység elleni küzdelemben emberfeletti munkát végeznek az utcai szociális munkások a családsegítõ és gyermekjóléti szolgálatok munkatársai.

Nógrád megye sereghajtó volt a szociális szakemberek munkájának elismerésében. 1997-ben Demus Iván kezdeményezésére a Nógrád Megyei Közgyûlés november 12-ét a szociális munka napjává nyilvánította, és döntött a Salkaházi Sára díj átadásáról (Boldog

Salkaházi Sára a Szociális Testvérek Társasága nõvére, közel száz magyarországi zsidó megmentõje a nyilas uralom idején, vértanú. Boldoggá avatási elSalkaházi Sára járását a Szociális Testvérek Társasága 1996 végén kezdeményezte, lefolytatását a Szentszék 1997 januárjában engedélyezte. Boldoggá avatási dekrétumát XVI. Benedek pápa 2006. április 28-án írta alá, ünnepélyes kihirdetésére pedig 2006. szeptember 17-én került sor a budapesti Szent Istvánbazilika elõtti téren. Forrás: wikipedia). A díjat a szociális és gyermekvédelmi területen dolgozó szakemberek, csoportok kaphatják munkájuk méltó el-ismeréseként. A szociális munka alkalmából szeretném a Rimóci Gondozási Központ gondozónõinek megköszöni a településünkön élõ idõsekért végzett több évtizedes munkájukat, a jövõben további kitartását, jó egészséget kívánok, kívánom, hogy alázatuk és szeretetük megmaradjon a szociális munka iránt. Köszönöm a konyha dolgozóinak a szociális étkeztetés terén végzett munkájukat, hogy a gyermek és dolgozói étkeztetés mellett naponta 96 idõs ember részére készítenek meleg ebédet az év minden munkanapján. Munkájuk nélkülözhetetlen ahhoz, hogy településünkön megfelelõ szociális alapszolgáltatást tudjunk biztosítani. Végezetül, de nem utolsó sorban szeretném köszönteni a településünkön élõ és a szociális ágazatban dolgozó valamennyi kollégánkat munkájukhoz, kitartást és jó égészséget kívánunk. Bablena Péterné

2015 NOVEMBER

RIMÓCI ÚJSÁG

ISKOLAI HÍREK Témanap az egészségrõl A Rimóci Szent István Általános Iskola tanulói a TÁMOP3.1.4.C-14 kódszámú "Mire növök fel?" címû pályázat megvalósításának keretében 2015 szeptember-október hónapokban több rendezvényen vehettek részt, melyeken a projekt pedagógia módszereivel gazdagíthatták tudásukat. Mi is az a projektpedagógia? A projekt szót a pedagógiában szûkebb értelemben használjuk, mint a hétköznapi nyelvben. Azokat a tanulásszervezési formákat értjük rajta, amelyek során a tanulók közösen, együttmûködve, belsõ indíttatásból, jellemzõen valamilyen gyakorlati természetû, a mindennapi élethez kapcsolódó problémára fókuszálva egy közös produktum, termék létrehozása érdekében dolgoznak. A projektmódszer az Egyesült Államokban született a huszadik század elején a tradicionális iskola kritikájaként. A hagyományos iskolában az ismeretek alkalmazása elválik maguktól az ismeretektõl, nem világos, hogy az egyes tantárgyak révén megtanult tudás voltaképpen mire is használható. Ez azonban nem is lehet másként, hiszen a tantervek nem az életbõl, hanem a tudományok rendszerébõl indulnak ki, azaz elszakítják a tudást azoktól a problémáktól, amelyek megoldására hivatott. A projektpedagógiában viszont az elsajátítandó tudásanyag mindig szorosan kapcsolódik valamely megoldandó gyakorlati problémához. Ezen elvek figyelembevételével rendeztünk tanulóinknak környezetvédelmi és közlekedési ismeretek témanapot, valamint egészségnevelés szakkört az iskolában. Játékos keretek között, a közös problémamegoldás sikerélményére támaszkodva sajátítottak el a rimóci gyerekek olyan ismereteket, amelyekkel bízunk benne nagyobbsikerrel megállják majd helyüket az életben, legyen az majd a középiskola, vagy a felnõttek világa. Az minden esetre bizonyos, hogy minden résztvevõ vidám órákat töltött ezeken a programokon az iskolában. Bárány Árpád

„Van egy seb, mely sosem gyógyul. Ez a gyász fáj és fáj.” 2015. október 23-án az 1956-os eseményekre emlékeztünk. 1956 máig ható példája annak a hõsies erõfeszítésnek, amelynek következtében a nemzet újra fel tudott emelkedni, ha csak néhány napra is, de ki tudta vívni szabadságát. Sokan életüket áldozták, többen börtönben szenvedték tettüket. Tiszteletünket fejeztük ki azok elõtt, akik a szabadságért harcoltak. A Rimóci Szent István Általános Iskola nevében Varga Bálint Igazgató Úr, Bárány Árpád Igazgatóhelyettes, és Huszkó Marianna helyezték el az emlékezés koszorúját az 56-os emlékmûnél. Ezután ismét sor került a község jó tanulóinak megjutalmazására.A Rimóci Szent István Általános Iskola ötödik osztályos tanulói kis mûsorral köszöntötték a díjazottakat és a megjelenteket. Janikovszky Éva: Kire ütött ez a gyerek? címû mûvébõl adtak elõ egy részletet. Szereplõk:

Bada Melissza Nelli Bada Róbert Balázs Lajos Bangó Melissza Bangó Mónika Kára Rácz Szabolcs Rácz Viola Huszkó Marianna

7

8

RIMÓCI ÚJSÁG

2015 NOVEMBER

József atya: EGYHÁZI HÍREK Mindenszentek, halottak napja November 1-jén minden szent közös ünnepe van. Ezen a napon ünnepeljük azokat is, akiket a földön nem avattak szentté, de mégis elmondhatjuk róluk, hogy életszentségük által biztosan kiérdemelték az örök boldogságot. Másnap, halottak napján (november 2.), meghalt hozzátartozóink sírjait látogatjuk meg. Koszorút, virágot viszünk, gyertyát gyújtunk, imádkozunk értük. A emléknap a szentek egységére emlékeztet, és megtanít rá, hogyan mutassuk ki szeretetünket a tisztítóhelyen szenvedõ lelkek iránt. A boldog föltámadás reménye Krisztusban ragyogott föl nékünk. Így, ha meg is szomorít a halál kényszere, az ígért örök élet megvigasztal minket. Mert híveid élete, Urunk, megváltozik, de meg nem szûnik, és amikor halandó testünk enyészetnek indul, lelkünket a mennyben örök otthon várja. (Római misekönyv)

CSALÁDBARÁT ORSZÁG PÁLYÁZATOT NYERT EGYHÁZKÖZSÉGÜNK Az Emberi Erõforrások Minisztériuma Család- és Ifjúságügyi Államtitkársága megbízásából a Nemzeti Család- és Szociálpolitikai Intézet „Családbarát Ország 2015” címmel hirdetett pályázatot. A pályázat egyik alcélja ez volt: „Családbarát Ország az Idõsekért, a Nemzedékek Együttmûködéséért”. Ezen belül olyan rendezvényekre, programra, kiadványokra, kiállításokra, modell értékû projektekre lehetett pályázni, amelyek a fiatal korosztályt bevonva valósulnak meg az idõsek szabadidõs, kulturális és önkéntes programokban való részvételével, s melyek révén a különbözõ nemzedékek együttes értékteremtõ tevékenysége érvényesül. A pályázat célkitûzése az idõstársadalom és a fiatalabb nemzedékek minél szélesebb körének együttmûködésének támogatása, ezáltal az egymástól különbözõ okokból eltávolodott generációk közeledésének elõsegítése, odafigyelés egymás értékeire (értékességére). Mindezeket a célokat átgondolva döntött úgy az egyházközség, hogy pályázatot nyújt be a 2015. szeptember 1. és 2016. május 31-ig megvalósítani kívánt programjaira. A megtervezett programok megvalósítására az egyházközség együttmûködési megállapodást kötött Rimóc Község Önkormányzatával, a Rimóci Nyulacska Óvodával, a Rimóci Gondozási Központtal, a Rimóci Roma Nemzetiségi Önkormányzattal, a Rimóci Szent István Általános Iskolával, a Rimóci Kobak Egyesülettel és a Rimóc Községért Alapítvánnyal. A május 31-én „A figyelem alapkövei a szeretet útján - nemzedékek egymásért való tenni akarása Rimócon” címû beadott pályázatban 1.420.000 Ft támogatásra nyújtottuk be igényünket. 2015. szeptember 17-én kaptuk meg az értesítést, hogy a pályázatot a Támogató, 750.000 Ft vissza nem térítendõ támogatásban részesítette, melyet a rendezvények költségeire és eszközökre tudunk majd fordítani. Jelenleg a támogatási szerzõdéskötésnél tartunk, melyhez minden szükséges dokumentumot megküldtünk. Köszönjük József atyának és az egyházközség képviselõ-testületének, hogy támogatták a pályázat benyújtását és vállalták a szükséges 50.000 Ft önerõt. Külön köszönjük a pályázat benyújtásához biztosított segítséget a felsorolt szervezetek vezetõinek, valamint a pályázati program kidolgozását Bablena Péternénak, Bablena Piroskának, Kaluzsa Mónikának és Koczka Csabánénak. Szeretettel várunk mindenkit az egyházközség programjaira. A pályázatról, eseményeinkrõl folyamatosan hírt adunk a Rimóci Újságban is. Kérjük, hogy segítsék munkánkat azzal, hogy a pályázatból megvalósított eseményeken a jelenléti ív aláírásával igazolják részvételüket. Az egyik programra 2015. október 8-11-ig már sor került, mely a „72 óra kompromisszumok nélkül” címet viselte, de ide tartozott a 2015. október 14-18. közötti Katolikus Shalom Közösség tevékenysége is településünkön. A következõ program 2015. november 28-án, szombaton lesz, amikor - a hagyományokhoz híven - közös adventi koszorúkészítéssel kezdjük az adventi idõszakot. Vincze Nikolett

Tíz napos tábor levelei Ahogy azt a szeptemberi Rimóci Újságban ígértük, folytatjuk a rimóci gyermekek 10 napos táborban írt leveleinek leközlését, melyet egy általuk meghatározott, akár fiktív személyhez, lényhez írtak. Íme, négy újabb levél: „Kedves Tábor! Nagyon tetszik a tábor, jól érzem magam, a kaják is nagyon finomak. Sokat túrázunk szép tájakon. Az egyik túrán találkoztunk egy rókával, amit követõen találkoztunk a jégesõvel is. A cseppkõbarlangban sok érdekes cseppkõt láttunk. Ha valamelyik nap nem megyünk túrázni, akkor hintázunk, kártyázunk és focizunk. A szobatársak is kedvesek, az „õrangyalosdiba” szép szentképeket és ajándékokat kaptam. Nagyon reménykedem, hogy jövõre is lesz ilyen jó tábor. Jelige: róka” (11 éves kisfiú) „Kedves delfin! Nekem nagyon tetszik a tábor. Az elsõ nap cseppkõbarlangokat néztünk meg. Az egyikben majd meg lehetett fagyni. Jók voltak a túrák is. a száláson is jó volt. Amikor a túraverseny volt, az én csapattársaimmal az elsõk voltunk, akik odaértek. Nekem nagyon tetszett a tábor és sok barátot is szereztem. Jelige: Ez a legjobb táborom az eddigi életemben.” (9 éves kislány)

„Kedves Jégesõ! Szép cseppkõbarlangokat láthattunk, benne különös formákkal és méretekkel (az 5x3 centiméterestõl a 880 tonnásig). Finomat fõztek, de mi is segítettünk. Szeretnék jövõre is jönni. (szívesen találkoznék a jégdarabokkal is). Jelige: Jég” (9 éves kisfiú) „Kedves Szüleim! Ez a tábor nagyon izgalmas. Nagyon tetszik az õrangyalosdi. Sok-sok nevetés és móka van. Ma van az atyának a születésnapja. Cseppkõbarlangban is voltunk. Nagyon sok barátot szereztem. Örülök, hogy eljöttem. Nagyon tetszik a szobaberendezés. Vannak házimunkák, amiket el kell végezni. Túrázás közben elkezdett esni az esõ és valaki csurom vizes lett. Jelige: A második cseppkõbarlang tetszett a legjobban” (9 éves kislány)

2015 NOVEMBER

RIMÓCI ÚJSÁG

Emlékezzünk Pócsik tanító nénire… Székely Imréné, volt kolléganõ: Megint szegényebb lett a pedagógus társadalom egy kitûnõ kollégával. Pócsik Sándorné, Klárika az egyik MESTEREM volt Rimócon. Emberileg és szakmailag is sokat tanulhattam Tõle. Kezdõ pedagógus koromban beavatott a tanítás- és nevelés csodálatos rejtelmeibe, szakmai tanácsokkal látott el, és felkarolt, ha arra volt szükségem. Többször táboroztattam Vele gyerekeket, ezek az élmények szintén felejthetetlenek számomra. Nemcsak az iskolában, de a táborokban is "tyúkanyó" módjára járta körbe a gyerekeket. Csak úgy tudott foglalkozni a neveltjeivel, ha azok családi hátterét és problémáit is ismerte. Gyerekeit szerette, tisztelve követelt tõlük. Az életre készítette õket hatalmas szakmai elkötelezettséggel. Soha nem láttam fáradtnak, szomorúnak. Fáradhatatlan volt. Saját gyerekeit is példásan, nagy odafigyeléssel sikeres emberekké nevelte. Klárika nem élt hiába, nagyon sok értéket hagyott hátra gyerekeiben, volt kollégáiban, volt diákjaiban és környezetében mindenhol. Hálásan köszönök Neki mindent, amit Tõle kaptam. Köszönöm, hogy életének része lehettem. Klárika nyugodj békében! Kiss Jánosné (Percze Márta), volt tanítvány: Klárika tanító néni családlátogatás alkalmával, elsõs koromban, az iskolától egész a házunkig, szánkóval hazahúzott./1973/ Máig nem felejtem el. Zsédely Lajos, volt kolléga: Életemben elõször 1975 nyarán Hajdúszoboszlón találkoztam vele egy pedagógus üdülés alkalmából, ahol mindketten a párunkkal vettünk részt. Feleségem jól ismerte a házaspárt, hiszen Nógrádszakálban mindketten tanították õt. Csak jót és csak szeretettel tudott róluk véleményt mondani, olyan embereknek írta le õket, akik nagyon szeretik a gyerekeket és nagyon szeretik a hivatásukat. Én egy kicsit tartottam a váratlan találkozástól, mert akkor már eldõlt, hogy én fogom követni Rimócon az igazgatói székben Sanyit és ez éppen konfliktusokat is okozhatott volna. A kölcsönös bemutatkozás után azonban minden fenntartásom, félelmem elmúlt, teljesen lenyûgöztek közvetlen barátságosságukkal, vidámságukkal, jó kedélyükkel. Meggyõzõdésem, hogy Klárika született tanítónõ volt, annak a tanítónõ generációnak a tagja, akik az 50-es években 14 éves leányként elsõsorban nem azért jelentkeztek a tanítóképzõ intézetbe, mert ebbõl akartak megélni (olyan nagyon fényesen sohasem lehetett!), hanem mert kisgyerekekkel akartak foglalkozni, az õ tanításukat, nevelésüket álmodták élethivatásuknak. Veleszületett tehetsége és személyisége alapján akkor is remek tanórákat tudott volna tartani, ha nem készült volna fel azokra lelkiismeretesen és alaposan, de nem élt vissza adottságaival és nem támaszkodott kizárólag csak a rutinra. Kereste és alkalmazta az újabb, még eredményesebb módszertani megoldásokat, mert tisztában volt azzal a felelõsséggel és egyúttal azzal a lehetõséggel, amit az ilyen korú gyermekek nevelése a pedagógus kezébe ad! Munkájával sokat nyertek tanítványai és a magyar társadalom, halálával rengeteget vesztett a pedagógus közösség! Mi, feleségemmel szeretettel õrizzük jó emlékezetünkben. Nyugodjék békében! Árva Csilla, volt tanítvány: Pócsikné az emlékeimben: Balatonszárszóra vonattal mentünk nyári szünetben, nagyon messze, életem elsõ nyaralása 8 évesen, mi kicsik ketten Pócsiknéval egy szobában, zacskóból gyártottunk szatyrot a standra, egész nap hintáztunk a parton… Pócsikné úgy vigyázott ránk, mint a saját gyerekeire. Énekkarba nem tudom, miként kerültem, az mindig tanítás után volt a zongorás teremben, nagyon szerettem, olyan szépen tanított szolmizálni. Minden ünnepségre vele próbáltunk, szavaltunk, daloltunk, tanácsi esküvõkön énekeltünk a násznépnek „megkötöm lovamat szomorú fûzfához, megkötöm szívemet gyenge violámhoz, lovamat eloldom, mikor a nap a fölkel, de tõled violám csak a halál old el…”. Hollókõn filmforgatás, Szirtes Ádám fõszereplõvel, mi úttörõ ruhában énekelünk a sír mellett a temetõben, az volt a jelenetben, hideg volt, tél, kaptunk rumos teát…Pócsiknénak adtak egy hangvillát a filmesek, de nem volt rá szüksége, együtt nevettünk. Egyszer Pócsiknéval mentünk ketten a buszon Szandára rajz és bábkészítõ versenyre. Ott én elsõ lettem, megyei verseny volt, a megye összes iskolájából voltak ott versenyzõk, a díjkiosztón, mikor a nevemet mondták, meg is lepõdtem, mert csak egy feketeruhás boszit csináltam fakanálból, nekem egyszerûnek tûnt, büszke volt rám. Ráróspusztai úttörõtábor, éjszakai riadó, nyomkövetés az erdõben, esztergomi hajókirándulás, számháborúk a Csattogóban, tábortûz a hegy tetején, ezekre mindenhova õ jött velünk, nagyon tudta mi kell a gyerekeknek. Sokat tudott, tájékozott széles tudású asszony volt, bármit kérdeztünk, nem kerülte ki a választ, addig magyarázta, amíg meg nem értettük, végtelen türelme volt hozzánk, igazi tanító volt az életre tanított. Szerencsések vagyunk mi régi rimóci gyerekek, hogy volt nekünk egy ilyen tanítónk. Nyugodjon békében az égi iskolában!

13

Beszkid János, volt tanítvány: Amikor öt évvel ezelõtt részt vett a 35 éves osztálytalálkozónkon megkérdeztem, hogy van, hogy érzi magát, azt válaszolta „Tudod Jancsi nagyon jól.” S tette ezt olyan lendülettel, energiával, mint 35 évvel azelõtt. „Meg aztán mindig velem van a hû szolgám is” tette hozzá a botjára mutatva. Emlékszem rá úttörõnyakkendõben énekkart vezetni, emlékszem jellegzetesen fogalmazott, mindig kerek mondataira, emlékszem határozott precizitására és mindig választékos, nõies öltözködésére. Nehéz lenne megmondani, hogy hány rimóci gyereket tanított, oktatott, nevelt hosszúhosszú éveken keresztül a Pócsik tanító néni, mindenki tanító nénije. Nyugodjon békében! Végezetül álljon itt a 35 éves találkozón saját kezével írt üzenete:

Virág Vincéné, volt kolléganõ: Búcsúzunk… Október 9-én egy hosszú, évekig tartó szolgálat és barátság ért véget azzal a szomorú hírrel, hogy meghalt Pócsik Sándorné, Klárika tanító néni. Rá emlékezve ezután úgy kezdõdnek a történetek Héhalomban, Nógrádszakálban, de fõként nálunk Rimócon, hogy „…Volt egyszer egy nagytudású, gyermekszeretõ, melegszívû, szép énekhangú tanító néni.” Városból, Kiskunfélegyházáról jött el a nógrádi faluba, hogy tanítsa a gyerekeknek az olvasás, írás, számolás tudományát. A felsõs lányokat kézimunkázni, kötni tanította. Jó érzékkel szervezte az úttörõ-táborozásokat, kirándulásokat, túrákat. Közéleti ember volt, szolgálta a falut. Munkája elismeréseként 1996-ban az elsõk között jutalmazta a rimóci önkormányzat a „Rimóc Községért” kitüntetéssel. Szívvellélekkel pedagógus volt. Nyugdíjas korára szép, összetartó család vette körül, benne unokákkal, dédunokákkal. Velük osztozunk az édesanya elvesztéséért érzett fájdalmukban. Klárika emlékét mi is megõrizzük. Bennem ezek az emlékek maradtak a sok-sok közül: - Az a szeretet, amivel támogatta az igazgató férjét a munkájában, és ahogyan késõbb is segítette õt. - Azt a természetébõl jövõ adottságát csodáltam, ahogyan optimizmusával felülemelkedett a napi gondokon. - Szerettem és szerettük hallgatni, ahogyan énekelt a széphangú Zitával népés más dalokat is. - Jó kolléga volt, tudtunk vele „egy húron pendülni”, nevelési gondokban is megtaláltuk az összhangot. - Ha évfordulós osztálytalálkozókra jött, úgy beszélgettünk mindenrõl, mintha csak tegnap váltunk volna el. A falu eseményeit naprakészen ismerte. Lehetne a sort még folytatni sokáig… A fájó emlékek lezárására még annyit: Nem felejtünk el! Nyugodjál békében Klárika!

12

RIMÓCI ÚJSÁG

2015 NOVEMBER

PEDAGÓGUSAINK VIII. - Pócsik Sándorné munkássága A „Pedagógusaink” címû rovatunk célja, hogy minél több, Rimócon tanító pedagógus szemével láthassuk, milyen is volt korábban községünkben tanítani. Az elmúlt hónapban megkerestem telefonon Pócsik Sándorné, Klári tanító nénit, aki örömmel fogadta a felkérést, de betegségére tekintettel egy kis idõt kért. Mondta, hogy jelenleg orvoshoz jár, de ezt biztosan tudják a rimóciak, hiszen mindenhol velük találkozik. Elmondta, hogy Jusztin Józsefné, Erzsike néni írását olvasta a napokban, melyet Csilla lánya vitt el neki. Idõt kért a cikkhez, én pedig megígértem, hogy ha jobban lesz, visszatérünk rá. A beszélgetés végén még hozzáfûzte: „Üdvözlöm az otthoniakat!” Akkor még nem tudtam, hogy utoljára hallottam õt, hogy az õ tollából már nem elevenednek meg a rimóci tanító évek… Pócsik Sándorné, Klári néni szíve 2015. október 9-én dobbant utoljára. A 78 éves nyugalmazott tanítónõt 2015. október 29-én búcsúztatták a balassagyarmati katolikus temetõben, ahol sok rimóci volt tanítvány, ismerõs és kolléga is lerótta tiszteletét. Rimóc Község Önkormányzata Pócsik tanító nénit saját halottjának tekinti, így õt községünk nevében Beszkid Andor polgármester búcsúztatta el. Köszönjük mindazoknak, akik utolsó útjára elkísérték és osztoztak a család, illetve Rimóc község lakóinak gyászában. A Rimóci Újságban olvastam egyszer Klári néni írását, így elõkerestem, hogy felidézzem… Szavai ma is megfontolandók és aktuálisak, ezért közreadjuk, hogy felelevenítsük. Klári néni több mint 3 évtizedet tanított településünkön, erõs szálak kötötték õt Rimóchoz, munkásságát a képviselõtestület 1996-ban Rimóc Községért Díjjal is elismerte. Végül megkértem volt kollégáit, tanítványait, emlékezzünk rá közösen. Fogadják szeretettel Klári néni írását és az õt felidézõ, emlékezõ sorokat! Vincze Nikolett

„Gyakran kérdezik tõlem, vajon hány gyermeket tanítottam pályám során? Sohasem számoltam. Az azonban bizonyos, hogy bárhová megyek a faluban, mindig találkozom olyan felnõttekkel, kiket megpillantva azonnal felelevenedik bennem egy gyermekarc, egy kicsi gyereké, aki az elsõ lépéseket teszi a tudományok útvesztõjében. Régen történt. Három évtizede is elmúlt, hogy családommal Rimócra költöztünk. Az utcák még sárosak voltak, a házak sem épültek olyan tágasra, mint ma, autók sem szennyezték a levegõt ilyen nagy számban. Az emberek azonban meleg szívvel fogadtak bennünket, így hamarosan otthonunknak érezhettük ezt a falut. Rokonainktól távol éltünk itt, mégsem voltunk egyedül. Nem telt el nap, hogy ne jött volna hozzánk valaki ügyes-bajos gondjaival, problémáival tanácsot kérni, vagy épp segítséget felajánlani. Mint mondtam, mindez régen történt. Amikor az ifjúság még nem vágyott el, maradni akart. Amikor a hét minden napjára jutott olyan program, amin érdemes volt részt venni. Aki nem akart horgolni vagy kötni, az énekelhetett a fiatalokból álló kórusban, de akinek ez sem tetszett, tanulhatott táncolni vagy zongorázni. S ha ez kevés volt, sportolhatott is: röplabda, kézilabda, futball kínáltak kikapcsolódást a mozogni vágyóknak. Voltak, akik a színjátszó körben tették próbára színészi képességeiket. Megint mások könyvtárban töltötték esténként szabadidejüket. Pezsgett az élet hajdanán. Alig akadt ember, aki ne akart volna tenni valamit azért, hogy a falu élete szebb, jobb legyen, s hogy idegenben is megismerjék ezt a hegyek koszorúzta nógrádi falucskát. Azóta eltelt 31 év. Az utcák szélesebbek, rég nem terít rajtuk foltot a sár. A házak tágasabbak, az autók sora beláthatatlan kígyót rajzol a templom elõtt vasárnaponként. A falu nevét már messze is ismerik, sokan, sokat tettek azért, hogy ez a név, Rimóc, ismerõsen csengjen távoli füleknek is. De az élet mintha fakóbb lenne. Mintha kevesebb szív dobogna, amely még magáénak érzi a környezõ hegyeket, völgyeket, a rét füvét, a kertek fáit. Mintha elpattant volna valahol valami. Az emberek kevesebbet törõdnek egymással, s így végsõ soron önmagukkal is. 31 év nem múlik el nyomtalanul. Minden, ami egy ember életében fontos lehet, ehhez a faluhoz köt. Itt éltem át tanítói pályám legszebb éveit, s itt nõttek fel gyermekeim. Én ugyan nem itt születtem, s lányaim is már több évesek voltak ideköltözésünk idején, mégis úgy gondolom, ez a falu szûkebb hazájuk. Hisz a gyermekkor élményei egész életünkben hatnak ránk. Táplálkozunk a szép emlékekbõl, okulunk a keservesekbõl, s ha védelemre szorulunk, a gyermekkor porosodó emlékei közt mindig támaszra találunk. A bölcsõ körülölel. Nemcsak szó szerint, a szendergõ csecsemõt, de körülölel a bölcsõként védõ szülõföld is, mely gyökér, kapaszkodó lehet egész életünk során. 1996. novemberében Balassagyarmatra költöztem, de Rimócra mindig úgy fogok gondolni, mint gyermekeim szülõföldjére, amely bármikor visszavár, s bízom benne: nem felejt. Pócsik Sándorné” (Rimóci Újság, 1997.január 31. 3. oldal)

NE FELEDD! Fiam, ha majd megnõsz az idõ szárnyon jár S híres orvos leszel, Kossuth-díjas tanár, Az egész országban ismerik a neved, Eszedbe jut-e, hogy kinek köszönheted? Mérnök leszel majd, vagy munkás élenjáró Bányász, agronómus, tudós, feltaláló, Alkotó munkában telik minden óra, Gondolsz-e a régi, öreg tanítódra? Aki legelõször megfogta a kezed És megtanította leírni a neved, Aki betûidet szép kerekre szabta, Nemcsak a tudását, a szívét is adta! Tõle tanultad meg szeretni a hazát, Dalolni a béke és szabadság dalát, Õ véste szívedbe Petõfi nagy nevét, Kossuth Lajosét és Rákóczi Ferencét. Tõle tanultad meg, hogy testvér az ember, Beszéljen francia vagy kínai nyelven. És, hogy életünknek legnagyobb értéke Az alkotó munka, szabadság, s a béke. A hangja csengését, simogató kezét, Jóra intõ szavát, meleg tekintetét Ne felejtsd el fiam! Ne feledd soha õt! Becsüld meg és tiszteld a magyar nevelõt! Búcsúzóul: a Pócsik tanítónéni (Rimóci Újság, 1997.január 31.)

2015 NOVEMBER Evangelizációs hét Rimócon

RIMÓCI ÚJSÁG

Október 14 és 18. között a Katolikus Shalom Közösség budapesti missziójából néhányan Rimócra látogattunk, hogy ott egy evangelizációs hetet tartsunk. Ez nagyon izgalmas feladat volt, hiszen Magyarországon még soha nem volt ehhez hasonló. Meglátogattunk idõseket, iskolásokat, óvodásokat és családokat is. De menjünk inkább szépen sorjában! Jártunk iskolákban Nógrádsipeken és Rimócon, alsósoknak és felsõsöknek is tartottunk hittanórákat. Az órák végén imádkoztunk velük, ami különösen jó élmény volt. Talán nem tudtunk mindannyiukban nagyon mély nyomot hagyni, de biztosan sikerült elültetnünk bennük apró magokat. Egy délelõtt elmentünk a rimóci óvodába is. Itt a gyerekekkel „Noé bárkájásat” játszottunk, elmeséltük nekik ezt a bibliai történetet, miközben közösen énekeltünk és táncoltunk. Látogattunk még meg idõseket és családokat is a faluban. Ilyenkor nagyon jó dolgunk volt, nagyon elkényeztettek minket. Sokat beszélgettünk a háziakkal, egészen mély, személyes témákról is. Hihetetlen volt az, ahogy az életükbe beengedtek minket. Szombaton az Ipolymenti Nagyboldogasszony Közösség szervezésében ifjúsági találkozó volt Rimócon. Ebben segítettünk mi is. Körülbelül 85 fiatal vett részt rajta a környékrõl. Délelõtt volt egy közös ima, tanítás, majd utána egy kis beszélgetés a hallottakról. Délután a mi zenekarunk adott egy egyórás koncertet a táncosaink közremûködésével. A program zárásaként szentmise volt, este pedig közös szentségimádás.

Ifjúsági Találkozó Rimócon Cél a boldogság! Reggel megkönnyebbülten ébredtem a plébánián. Elõzõ este belázasodtam, s reméltem, az éjszaka és a meleg kiöli belõlem a vírusos-kimerüléses betegséget. Csakugyan, nem rázott már a hideg. Gyengébbnek éreztem magam, mint általában szoktam, de legalább lázam nem volt. Tudtam: nagy nap a mai. Józsi atya, a polgármester úr, a hitoktatók, és sok munkatárs is erre a napra készült. Nem beszélve a Shalom Közösségrõl, akikkel együtt vágtunk bele a közös projektbe, az október 17-i rimóci ifjúsági találkozóba. Hamarosan lesétáltunk a közösségi házhoz, ahol a helyiek már vártak minket. Öröm volt látni, hogy ez a nap nem csak nekünk, szervezõknek fontos. Kis készület után megérkeztek az elsõ vendégek. Azt hittem, legyûrtem a betegséget, de ahogy egyre több fiatal ült le a teaházban, az én lázam is kezdett visszaszökni. Az a gondolat éltetett, hogy Isten valami nagyra készülhet, ha a gonosz lélek nem bírta ki, hogy meg ne bosszulja valakin. Két lehetõségem volt. Vagy visszavonulót fújok és átadom a nap koordinálását valakinek, akinek fogalma sincs a folyamatokról, vagy rosszullétem ellenére vállalom a szenvedést a fiatalokért. Az utóbbi mellett döntöttem. A megbeszélt programokból végül semmit nem hagytunk ki, még a napindító videó és a köszöntõk utáni, több mozgást igénylõ közösségi táncunkat, az Ipoly Style-t sem. Meg is érte, hiszen a résztvevõk összenevetve, fellelkesülve követték a mozdulatainkat. Az ifjúsági találkozó komoly részét a reggeli ima, az elõadás és a kiscsoportos beszélgetés alkotta, „Cél a boldogság” címmel. A barátaim nem hagyták, hogy túlvállaljam magam és betegen vezessek csoportot. Jobban is lettem. Az Úrangyala után kihirdettük a rajz- és fotópályázat eredményét, majd a finom ebéd következett. A délutáni programot a Shalom

9

A terv az, hogy ezeknek a fiataloknak saját kis közösség, imacsoport alakuljon ki. Ezt majd az „ipolymentés” közösség fogja megszervezi. Imádkozzunk értük! Reméljük sikerül! Vasárnap délelõtt egy páran a rimóci atyával elmentünk a balassagyarmati kórház reggeli miséjére. Itt meséltünk egy keveset a közösségünkrõl, magunkról, és az eltöltött pár napunkról. Ezután volt egy mise Rimócon, majd egy nagy, közös búcsúebéd, és aztán már indultunk is haza. Számomra nagyon érdekes tapasztalat volt ez a pár nap. Megláttam azt, hogy milyen nagy szükség van arra, hogy azt, amit tudunk, érzünk és megtapasztaltunk Istenrõl, azt továbbadjuk másoknak is, mert ez nagy segítség az embereknek. És tovább kell adnunk a békénket és örömünket, amit Istentõl kapunk, egy szóval: mindent! Ezt éreztem a legerõsebben ebben a pár napban, fõleg a családoknál. Tényleg sokat jelentett nekik az, hogy valaki ott van, figyel rájuk, beszélget velük és imádkozik is értük. Isten mindig oda küldd, ahol valamit tenni tudunk a másikért! Azt hiszem ez volt nekem a tanulsága ezeknek a napoknak: nem tudok rossz helyen lenni, rossz idõben, mert bármilyen állapotban legyek is, Isten segítségével, ha csak egy keveset is, de mindig tudok a többi embernek adni valamit, és ez által gyógyulok én is! Sirák Bori

zenekara és tánccsoportja fogta össze. Én is igyekeztem jó példával elöl járva követni a mozdulataikat, több-kevesebb sikerrel. A találkozó méltó lezárása a szentmise volt, ahol a Shalom és az Ipolyosok közösen énekeltek. Éreztem, ahogy a láz csillapodik és kezd a betegségem elhagyni. A program zárása után néhány Ipolymenti szervezõvel kiértékeltük az eseményt, majd bekapcsolódtunk a Shalomosok esti szentségimádásába. Kezdtem erõre kapni, és hazaérve már nem tért vissza a láz. Megerõsödtem az álláspontomban: betegségem csupán próbatétel volt. Bízom benne, hogy a találkozó eléri célját, és Rimócon újra létrejöhet egy keresztény ifjúsági kisközösség. Köszönöm mindenkinek, aki segített a szervezésben, lebonyolításban. Áldott legyen az Úr neve! Hála Neki, hogy nem várt tõlem ennél nagyobb próbatételt. Kis Domonkos

Kedves Rimóciak! Köszönjük az ifjúsági találkozóra és a missziós napokra a felajánlásokat, az egyházközség és az önkormányzat hozzájárulását, a süteményeket, a szállást, az önkormányzat és az intézmények dolgozóinak hozzáállását, segítségét, a szervezõk és helyi fiatalok munkáját, a szakácsnõk és minden segítõ kéz közremûködését! Isten áldja meg mindnyájukat Szeretettel: József atya

10

RIMÓCI ÚJSÁG

72 óra kompromisszum nélkül „De jó, hogy ismét eljöttetek! Már vártunk titeket.” Ezekkel és ehhez hasonló szavakkal fogadtak minket az idõs emberek, amikor becsengettünk hozzájuk, egy októberi szombat reggelen. Már a fogadtatás is szívmelengetõ volt, és a látvány is, mert Igen, tényleg vártak minket és készültek a fogadásunkra. Az asztalra ki volt téve a gyertya és a rózsafüzér, mint annak idején, mikor nagymamám várta a plébános urat, hogy meggyóntassa õt, hiszen a hónap elsõ péntekje a lelkük megtisztításáról a szentgyónásról szólt. Az én lelkemet is melegség öntötte el, amikor eszembe jutott nagymamám izgatottsága és készülõdése. Ilyen fogadtatásban volt részünk mikor a „72 óra kompromisszum nélkül” program keretében meglátogattuk a falunkban élõ idõs embereket. Az asztalon volt még sok-sok finomság, mely a mi részünkre lett készítve. A mi látogatásunkat megelõzte Czombos József atya látogatása, aki elmondta az idõs embereknek, hogy a helyi fiatalok szeretnék meglátogatni õket, hogy egy kicsit elbeszélgessenek velük, segítsenek a ház körül, ha szükséges. A tavalyi évben kezdõdött ez a program és csak 10 idõs ember várt minket, az idén már 18 helyen 23 idõs ember szerette volna, hogy meglátogassuk õket. Köszönjük József atyának a közremûködést. A fiatalok is izgatottak voltak egy kicsit, mert már péntek este az ajándékok készítése közben kérdezgették, hogy kiket kell meglátogatni, és amikor ismerõs nevet mondtam nekik, akkor felcsillant a szemük és felelevenedett bennük a tavalyi évben szerzett élmények és nagy - nagy szeretettel beszélték el történeteiket. Jó volt hallgatni õket és úgy éreztem, hogy a fiatalok lelkét is megérintette valami a „Szeretet” kölcsönössége az idõsek látogatásakor.

2015 NOVEMBER

Most is nagy örömmel és buzgósággal indultak neki a borongós szombat reggelnek. A nap már mosollyal, vidámsággal és napsütéssel folytatódott, bár igencsak hideg maradt az idõ. Kicsit átfagyva, de mégis a szívünk forróságával és új élményekkel érkeztünk vissza a plébánia közösségi termébe, ahol meleg paprikás krumplival várt minket a Szent József Katolikus Férfiszövetség. Úgy gondolom, hogy a fiatalok is és az idõs emberek is kölcsönösen kaptak és adtak egymásnak, mosolyt, odafigyelést, meghallgatást, törõdést, és nem utolsósorban Szeretetet. Sok jó élménnyel gazdagodtak nemcsak a fiatalok, de mi is, akik ezt a napot megszerveztük. Reméljük lesz folytatás, ha máskor nem is érünk rá, legalább egyszer egy évben kopogtassunk be az idõs emberek házába és legyen hozzájuk néhány meleg szavunk és vidám mosolyunk! „A boldogság egy mosollyal kezdõdik” Koczkáné Melinda

„Ossz szeretetet, bárhová mész: Legfõképpen a saját házadban… ügyelj rá, hogy mindenki jobb érzésekkel és boldogabban távozzék tõled, mint ahogyan jött. Légy Isten jóságának élõ kifejezõdése; jóság ragyogjon a szemeidben, a mosolyodban, meleg, üdvözlõ szavaidban.” (Teréz anya)

Vincze Nikolett: Beszélgetés Csemer Károlynéval a rimóci cigányok keresztelõjérõl 2015. október 10-én sok-sok rimóci roma család látogatott el Mátraverebély - Szentkútra, hogy gyermekét megkereszteltethesse. A miértrõl és a hogyanról Csemer Károlynéval, a Rimóci Roma Nemzetiségi Önkormányzat elnökével beszélgettem.

- Ezt az egészet már a férjem, Csemer Károly sokszor kezdeményezte. Õ szorgalmazta elõször, de mi már ezt az egészet régen terveztük, csakhát nem lehetett. De az a lényeg, hogy most sikerült. Egy álom vált valóra, melyet már nagyon sokan vártunk. Köszönet és hála József atyának, mert ha õ nem jött volna ide, ez nem történhetett volna meg és köszönet az egyházi képviselõ-testületnek is, akik esélyt adtak József atyának. - Mióta készültek az ünnepre? - Szerdánként voltak összejövetelek a Közösségi Házban júliustól, ahol József atya mellett ott volt Klarissza nõvér is. Igaz, volt egy hónap a nyáron, amikor a szünetben elmaradt a felkészülés. Ezeken az összejöveteleken ott voltak a gyerekek és a szülõk is.

- Miket csináltak ott? - Hát József atya tanított minket, elmondta, miért is fontos a keresztelõ, elmondta, mi fog történni. Énekeket tanultunk, majd elvitt minket a templomba. Sokan akkor voltak elõször a rimóci templomban. - Hány gyermeket sikerült megkeresztelni? - Ha jól tudom, 45 gyermeket. De sokan lennének még, akiket meg kellene. A Szentkúton voltunk, ahová elkísért minket Balázs Jánosné hitoktató néni, Klarissza nõvér is a testvérekkel és ott volt még Péterné Kiss Zsuzsanna és Bablena Piroska is. Ezúton köszönöm nekik a segítséget. És eljöttek az atya keresztlányaék is Bercelrõl, akik gitárral és énekekkel segítettek minket. Varrattunk a gyerekeknek egy kis ruhát, azt adtuk rájuk, hogy tudjuk, kiket kell keresztelni. - Milyen volt a gyermekek korosztálya? - Az egy hónapos volt a legkisebb és azt hiszem 16 éves volt a legidõsebb. A szentkúti atyák is a segítségünkre voltak, így folyamatos volt a keresztelés. - Lesz még folytatás? - Igen tervezzük. Jó lenne, ha ezek az emberek templomba is járhatnának. Persze ehhez sokaknak még meg kell tanulni, hogy a templomban, hogyan kell viselkedni és mi a szentmise. El is kell fogadni egymást. Így elõször azt tervezzük, ahogy azt Székely János püspök atya is javasolta, hogy külön misét tartanánk a cigányoknak, ahol csak õk lennének. Ez az elsõ lépés, de el kell indulni valahol az úton. Bízok, bízunk benne, hogy lesz folytatás Ezúton is köszönöm a férjemnek, Csemer Károlynak a támogatását és köszönjük az önkormányzatnak, hogy odaadták a közösségi házat, köszönjük a polgármester úrnak és az egyházképviselõ testületnek is a hozzáállását, meg mindenkinek, aki segítette, hogy ez létre jöhessen. De leginkább a mi József atyánknak!

2015 NOVEMBER

11

RIMÓCI ÚJSÁG

EGY RIMÓCI ÍJÁSZ SIKEREI… A Vitalitás íjászai által megrendezett „Hont-Nógrád-Gömör Kupa 2015” záró fordulóján 2015. október 4-én, Balassagyarmaton, az Ipoly Erdõ Füvészkertben a rimóci Velenczei Zoltán 2. helyezést ért el. Zoli több mint 15 éve nõsült Rimócra, azóta feleségével Velenczeiné Szabó Erikával és két gyermekével, Ricsivel és Rolival él településünkön. Mivel Zolinak ez a pár sor meglepetés lesz, feleségét, Erikát kérdeztem férje sikerérõl: - Mióta íjászkodik a férjed? - Zoli kb. kb. 2 éve íjászkodik hobbi szinten, általában otthon vagy a szécsényi lõtéren gyakorol. A mostani verseny egy 6 fordulós sorozat záró versenye volt. Az utolsó elõtti versenye Bujákon volt, onnan aranyérmet hozott haza. Sajnos a munkája miatt még nem sok versenyen szerepelt, összesen ez volt a harmadik, melybõl kettõn a dobogón állhatott. - Itt is vannak kategóriák? - Igen, a versenyeken általában több kategória van, így Zoli a „Barebow” kategóriában indul, amelyeket „örömíjász versenyeknek” is neveznek, melyek persze versenyek, de inkább szórakozás kategória. Az íjászat nagyban függ attól, hogy kinek milyen íja van, fából, vagy fémbõl készült, illetve milyen felszereltség tartozik hozzá. Zolié fém közép részes, vadász reflex íj. - Hogy jött ez a hobbi? - Eleinte csak úgy gondoltuk, hogy jó lenne már neki is egy hobbi (bár õ nagyon szeret olvasni), és már nem is tudom, hogy, de beleszeretett az íjászkodásba. Volt egy szécsényi ismerõse, aki íjászkodott, ahhoz is elmentünk, ahol még jobban beleszeretett a dologba. Utána vettünk neki egy íjat, és persze hozzá a többit. Na, meg azóta már a nagyobbik gyerkõcnek, Ricsinek már megvettük a 2. íját, mert azóta Zoli akárhányszor gyakorol, õ is gyakorol vele (és nagyon is ügyesen!). Ricsi már alig várja, hogy egy kicsit nagyobb legyen, meg van neki ígérve, hogy veszünk neki igazi komoly íjat, és mehet apával versenyre, mert van "mini", és "junior" kategória is. - És a legkisebb gyerkõc? - Roli 3 éves, de már õ is íjat kapott szülinapjára, mivel mindig látta a nagyobbaknál és azzal akart játszani. Igaz õ még csak tapadó korongos íjkészletet, úgyhogy jól elvannak a fiúk. - Ezek szerint az utánpótlás is meg van! Gratulálunk Zolinak az eddigi sikerekhez és kívánjuk, hogy csak így tovább! - Én is gratulálok neki innen is és nagyon büszke vagyok rá!

V.N.

A hónap gondolata: Böjte Csaba ferences rendi szerzetes a migrációról… "Én nem a bevándorlóktól féltem Európát, hanem a lagymatag keresztényektõl. Az a természet rendje, hogy az a népcsoport, amely vegetál, amely nem alkalmas rá, hogy az életet továbbvigye, elsorvad, kihal, lehúzzák a lefolyón, és a helyüket elfoglalják azok a népek, amelyekben van életerõ, lendület, bátorság, Teherbe ejtik feleségüket, csobogó élet veszi õket körül. A mai Európa langyos állóvíz, ahol sok ember egyik legfõbb gondja a fogyókúra, az alakformálás és értéktelen, csillogó kacatok gyûjtése, a testet, lelket megrontó élvezetek utáni hajsza. A Jóisten, úgy látom, a migrációs kérdéssel egy jó nagy fakanalat ragadott, és elkezdte kavarni ezt a hatalmas fazekat. Isten azt szeretné, hogy térjünk észhez, térjünk meg, különben elveszünk. Ne magunkra aggatott címkékkel jelezzük, miben hiszünk, hanem legyen gerincünk, jól definiált értékeink, amelyekhez tartjuk magunkat. Ne nyafogjunk, hogy de nehéz a feladat, hanem küzdjünk. A focicsapat sem siránkozhat, ha erõs az ellenfél, hogy jaj, összeesküdtek ellenünk, tervet eszeltek ki, hogyan gyõzzenek le bennünket! Küzdeniük kell, megfogalmazni saját elméletüket, hogyan nyerhetik meg a meccset! Az most a kérdés, káoszba süllyedt harmadik világ lesz-e Európából, vagy a tolerancia, a becsületes munka, a párbeszéd útján mi leszünk képesek segítõ kezet nyújtani, hogy mindenütt megteremtõdjön egy rendezett, békés világ. Nem lehet folyamatosan félrevert harangok zajában élni, ezért nyugtassuk meg magunkat, s arra összpontosítsuk erõinket, ami a feladatunk. Jókedvvel, örömmel, gyermekekkel töltsük meg a Kárpát-medencét, mert az ország mindig azé lesz, aki élettel, gyermekkel tölti meg. Ha nem lesz gyermek, a légüres teret a máshonnan jövõ emberek töltik be. A demográfiai kérdés az egyik legfontosabb a Kárpát-medencében. Ha ezt nem tudja népünk megoldani, legördül számunkra a függöny.”

Ilyen kevesen még nem voltak… 2015.10.04-én összesen 27 személy jelent meg a rimóci véradáson és még közülük is 5 fõt kiszûrtek. Sajnos az elmúlt években, ahogy a mellékelt ábra is mutatja, egyre kevesebben vesznek részt a véradáson. Hol van már az az év, amikor Rimóc az ország legbuzgóbb véradó település címet is elnyerte? Hol van az idõsebb véradók utánpótlása? Hol a tenni akarás? Hová tartunk így? A legfiatalabb véradó a 24 éves Bangóné Lakatos Georgina (Hunyadi út 35., 6-szoros), a legidõsebb véradó a 62 éves Bangó Elemér (Magashegyi út 37., 48-szoros véradó), míg a megjelentek közül a legtöbbet vért adó, Kurtán Attila Mihály (Bem A. út 51., 71-szeres véradó) volt. Õk állítanak igazán jó példát mindannyiunk számára. Reméljük, legközelebb többen követik õket! V.N.