Benke József
Rektoraink arcképfestõi
Másfél tucat mûvész készítette el az 1914 és 1999 közötti 85 év félszáz rektorának arcképét. Ezen belül a pécsi magyar királyi Erzsébet tudományegyetem (1923-1947) 27 rektorának arcképét az 1923-tól 1948-ig eltelt negyedszázad alatt1 13 festõmûvész alkotta meg. Az elsõ mûvész, aki rektor arcképet festett, Mattyasovszky-Zsolnay László volt (1923-ban, tehát az egyetem Pécsre településének elsõ évében), éspedig a kétszeres pozsonyi rektor, Polner Ödön portréjával. Az utolsó, aki 1948-ban készítette el az Erzsébet utolsó tanévének rektoráét, Krisztics Sándorét, Dabasi-Kováts Gyula volt. Volt olyan festõmûvész, aki 6, olyan, aki 4 és volt mûvész, aki 3, négy 2-2 és hat 1-1 rektor portréját festette meg. Glatz Oszkártól Mattyasovszky-Zsolnay Lászlón át Martyn Ferencig a XX. század elsõ felének legjelentõsebb festõi közül kerültek ki azok, akik abban a megtiszteltetésben részesültek, hogy a pécsi magyar királyi Erzsébet tudományegyetem tanácsa felkérésére a lelépõ rektor portréját megfesthették. Ezek között a rektorok között olyan személyiségek szerepeltek, mint a világhírû gyermekgyógyász, Heim Pál, vagy Mansfeld Géza, akinek tanszékérõl 3 Nobel-díjas és 12 híres orvosprofesszor került ki, vagy a Géza fejedelem (970-997) alatt az országba bejött Hunt-Pazman lovagok csaknem ezer évvel késõbbi leszármazottja, a híres római-jogász, Pázmány Zoltán, vagy a Ferenc József császár és király közelében dolgozó Hodinka akadémikus, A honfoglalás kútfõi c. millenniumi kiadvány anyagának egyik összeállítója és fordítója, vagy a nemzetközi hírû klasszika-filológus – már a XIX. században akadémikus – Gyomlay Gyula. De a többi rektor neve is éppen olyan jól cseng a tudomány világában, mint amilyen patinás az õket megörökítõ festõk neve (a XX. századi magyar festészetben). Az elsõ rektornak (pontosabban: rektori jogú dékánnak), Falcsik Dezsõnek nincs korabeli (ránkmaradt) festménye csakúgy, mint a 17.-nek és a 22.-nek, Bozóky Gézának és Prinz Gyulának (ezek 2000-ben készültek el). Az Erzsébet név elvételétõl eltelt több mint fél évszázad alatt tevékenykedõ 21 rektor (rektori jogú dékán) arcképét újabb 5 mûvész festette meg. Az 1947/48-as tanévtõl az 1950/51-es tanévig még 3 karú volt a Pé-
csi Tudományegyetem (orvosi, jogi, hittudományi fakultás). Ez alatt a 4 év alatt két rektora volt az egyetemnek. Akét rektor arcképe elkészültét azonban csaknem fél évszázad választotta el: Lissák Kálmáné 1950ben, Boros Béláé 1996-ban készült el. Amikor 1951-ben kettévált a pécsi egyetem önálló orvosi és jogi karra, az elõbbinek 1957-ig, az utóbbinak 1975-ig rektori jogú dékán volt az elsõ számú vezetõje (az evangélikus hittudományi kart Sopronban megszüntették és létrehozták Budapesten a hittudományi akadémiát). APécsi Tudományegyetem Államés Jogtudományi Karának rektori jogú dékánjai Kocsis Mihály (1951-1956), Kauser Lipót (1956-1957), Bihari Ottó (19571964), Csizmadia Andor (1964-1968), Szotáczky Mihály (1968-1974) és Földvári József (1974-1975) voltak. Az utóbbi kivételével a többiek arcképei az egyetemtörténeti múzeum létrejöttekor (2000) készültek el (Makrai Adél, 2000). Földvári József lett a Janus Pannonius Tudományegyetem elsõ rektora (1975-1984). Az õ arcképét Soltra Elemér készítette el 1985-ben. A következõ rektor Ormos Mária volt (1984-1992). Õt követte Hámori József (1992-1994), Barakonyi Károly (1994-1997) és Tóth József (1997-2000). Portréik készítõi: Keserü Ilona (1993), Olgyay Zsuzsa (1995 ill. 1997), valamint Tarai Teréz (2000). A Pécsi Orvostudományi Egyetem rektori jogú dékánjai: Méhes Gyula (1951-1954), Boros Béla (1954-1956), Lissák Kálmán (19561957). Az utóbbi professzor festménye elkészült még akkor, amikor a Pécsi Tudományegyetem rektora volt (Dabasi-Kováts Gyula 1950), az elõbbi kettõé ugyancsak a 90-es években. Nagy korszaka volt ez az idõszak a pécsi felsõoktatásnak: a jogi kar rektori jogú dékánjai közül akadémikus lett – igaz, funkciója után – Bihari Ottó (1973) és Csizmadia Andor (õ azonban nem az MTA, hanem az Osztrák Tudományos Akadémia tagja lett; 1980). A Janus rektorai közül akadémikus volt Ormos Mária (1987) és Hámori József (1990). Az orvosi karnak, ill. egyetemnek a rektorai (rektori jogú dékánjai) közül akadémikus volt (funkciójának ideje alatt) Lissák, Cholnoky, Donhoffer, Tigyi és Flerkó professzor (vagyis minden második elsõ számú vezetõje egyúttal akadémikus is volt). Huth Tivadar (1957-1961), Cholnoky László (1961-1964), Donhoffer Szilárd (19641967), Boros Béla (1967-1973), Tigyi József
(1973-1979), Flerkó Béla (1979-1985), Bauer Miklós (1985-1991), Kelényi Gábor (1991-1995), Bauer Miklós (1995-1997) és Bellyei Árpád (1997-2000) rektorok arcképét az egyetemtörténeti (ma orvoskari) múzeum létrejötte (1992) után festtettük meg Soltra Elemérrel (9 kép összesen), kivéve Bellyei Árpádét, amelyet Tarai Teréz készített (1999). Mattyasovszky-Zsolnay László 6 rektorképet festett, éspedig 1923-ban csak olyan rektorokét, akik Pozsonyban, ill. Budapesten töltötték be ezt a tisztséget: Polner Ödön (1915-1916 rektori jogú dékán, 1918-1919 rektor, az eredeti székhelyen, Pozsonyban), Fenyvessy Béla (1919-1920, Pozsonyban választatott meg, de hivatalát Budapesten látta el), Lukinich Imre (19201921) és Heim Pál (1921-1922). 1927-ben festette meg Bakay Lajos (1925-1926), 1930-ban pedig Imre József (1928-1929) rektor arcképét. Dabasi-Kováts Gyula 4 portrét készített: 1938-ban Dambrovszky Imre (19361937) rektorét, 1948-ban pedig hármat: Ángyán János (1943-1944), Holub József (1944-1945) és Krisztics Sándor (19461947) rektorokét. Horváth Károly 3 mûvet alkotott. 1928-ban Gyomlay Gyula (1926-1927), 1931-ben Weszely Ödön (1929-1930) és 1934-ben Hodinka Antal (1932-1933) rektorok portréját. Éber Sándor 2 rektorunk arcképét festette meg: 1926-ban Mihálffy Ernõ (19241925) és 1934-ben Pázmány Zoltán (19331934) rektorokét. Englerth Emil 2 festményt készített: 1925-ben Finkey Ferenc (1917-1918) pozsonyi rektori jogú dékánét és 1938-ban Scipiades Elemér (1937-1938) hatalmas méretû képét. Gábor Jenõ 2 mûvet készített: Entz Béla rektor (1931-1932) képeként nyilvántartott festménye valójában Entz dékánsága idején készült 1928-ban (egyébként Entz rektorképét 1937-ben Glatz Oszkár készítette). Gábor Jenõ még egy híres arcképet készített: Reuter Camillo dékánét 1929-ben, azután, hogy az orvoskar elkészíttette 1925-ben Pekár Mihály dékán arcképét Sikorsky-Zsolnay Júliával (ez a három professzor összesen tizennégyszer volt dékán; az elsõ 13 évben csak õk viseltek orvoskari dékáni tisztséget!). Gábor Jenõ
1936-ban festette Mansfeld Géza (19341935) portréját. Glatz Oszkár 2 (valójában 3) rektor arcképét festette meg. 1941-ben Vinkler János (1939-1940), ill. 1942-ben Tóth Zsigmond (1940-1941) portréját. Jóllehet Entz Béláról, mint rektorról õ készített festményt 1937-ben (egy kis késéssel), azonban – nyilván véletlenül – a Gábor alkotta mûvet tekintették annak. Róla különben még egy festmény készült a 70. születésnapja táján (pontosabban: második rektorsága – 1945-1946 – idején, de mind az évszám, mind a festõ neve hiányzik a mûrõl; mindhárom Entz-kép az orvoskar történelmi múzeumában található). Edvi Illés Ödön 1924-ben festette Kérészy Zoltán (1916-1917 rektori jogú dékán, 1922-1923 rektor) arcképét. Pap Domonkos 1925-ben Nagy József (19231924), Pécsi-Pilch Dezsõ 1929-ben Vasváry Ferenc (1927-1928), Lakatos Artúr 1940-ben Birkás Géza (1938-1939), Héya Zoltán 1943-ban Vargha Damján (1941-1942), Martyn Ferenc 1944-ben pedig Schaurek Ráfael (1942-1943) rektor arcképét festette. Itt feltétlenül meg kell jegyezni, hogy Pap Domonkos festette meg (1937) egyetemünk azon (volt) professzorának, Kornis Gyulának az arcképét, aki – késõbb – a Magyar Tudományos Akadémia elnöke (1945) lett, amint azt is, hogy Martyn Ferenc készítette el Ángyán János belgyógyász professzor portréját. Meg kell említeni Sikorsky-Zsolnay Júlia nevét, aki ugyan nem rektorképet festett, hanem „csak” dékánét. Ez a dékán azonban az orvoskar történetében a leghosszabb ideig volt tisztségviselõ: 7 alkalommal töltötte be a dékáni tisztséget. Soltra Elemér 1985-ben készítette el Földvári József rektor arcképét, majd jó tíz év múlva Méhes Gyula, Boros Béla, Huth Tivadar, Cholnoky László, Donhoffer Szilárd, Tigyi József, Flerkó Béla, Bauer Miklós és Kelényi Gábor rektorok (rektori jogú dékánok) portréját. 2000-ben festette meg Makrai Adél Falcsik Dezsõ, Kocsis Mihály, Kauser Lipót, Bihari Ottó, Csizmadia Andor, Szotáczky Mihály rektori jogú dékánok, valamint Bozóky Géza és Prinz Gyula rektorok arcképét. Olgyay Zsuzsa Hámori József és Barakonyi Károly arcképét az 1990-es évek közepén készítette. Tarai Teréz 1999-ben Bellyei Árpád, 2000-ben pedig Tóth József rektor portréját
festette meg. Keserü Ilona pedig 1995-ben festette Ormos Mária rektor arcképét. Az 1923 és 1948 között rektorképeket festõ mûvészek közül négyen 1870-1879 között születtek: Glatz Oszkár, Horváth Károly, Edvi Illés Ödön és Éber Sándor. 1880 és 1889 között öt festõmûvészünk született: Lakatos Artúr, Englerth Emil, DabasiKováts Gyula, Mattyasovszky-Zsolnay László és Pécsi-Pilch Dezsõ. 1890-1899 között született Gábor Emil, Pap Domonkos, Héya Zoltán és Martyn Ferenc. A XX. sz. második felében rektorportrékat festõk közül az 1920-as években született Soltra Elemér, az 1930-as években pedig Tarai Teréz és Keserü Ilona. Az 1960-as években született Olgyay Zsuzsa, az 1970-es években pedig Makrai Adél. Közöttük 5 olyan festõmûvész van, akik Pécsett születtek és itt is éltek: Horváth Károly, MattyasovszkyZsolnay László és Gábor Jenõ, továbbá Tarai Teréz és Keserü Ilona. Ezek után nézzük röviden a 19 festõmûvész életét, születési sorrendben. Glatz Oszkár (1872-1958) Kossuthdíjas, kiváló mûvész. 1890-ben Münchenben Hollósy Simonnál tanult, majd Párizsban. 1896-ban résztvett a nagybányai festõcsoport megalakításában. 1897-tõl szerepelt kiállításokon íróportré-rajzaival (Gyulai Pál, Mikszáth Kálmán, Gárdonyi Géza stb.). 1914 és 1938 között a képzõmûvészeti fõiskola tanára volt. Legismertebb festményei: Est a havason (1908), Bujáki menyecske korsóval (1923), Nógrádi parasztmenyecske (1934). Három rektorképet festett az Erzsébet tudományegyetem tanácsa felkérésére: Entz Béla (1937), Vinkler János (1941) és Tóth Zsigmond (1942) arcképeit. Az egyetemi tanács a Pécsre költözés után 6 Glatz Oszkár képet vásárolt, amelyeket a mûvész 1918-ban és 1919-ben festett: gróf Apponyi Albert, gróf Apponyi Albertné, gróf Zichy József, gróf Batthyány Tivadar, Jankovits Béla és Kazacsay Árpád portréit. Ez a hat portré és a három rektorkép az egyetemtörténeti múzeum birtokában van. Horváth Károly (1873-1961) par excellence pécsi festõ. Itt született és itt is halt meg, és többször rendezett Pécsett gyûjteményes kiállításokat. Székely Bertalan és Lotz Károly vezetése alatt végezte tanulmányait, majd Münchenben tanult. Németországban plakátokat és színházi díszleteket tervezett. Baranya megye megbízásából a millenniumra megfestette a megye képét:
Perényiné a mohácsi vész után megtalálja Tomori érsek holttestét. Három rektorképet festett: Gyomlay Gyula (1928), Weszely Ödön (1931) és Hodinka Antal (1934) arcképét. Edvi-Illés Ödön (1877-1945) a híres festõ család (vagy féltucat jelentõs mûvész) egyik tagja. A Nógrád vármegyei – azóta a térképen is alig megtalálható, de a századforduló még ezer lakost számláló – Tolmács nevû helységben született. Budapesten, majd Párizsban tanult. Európa több mûvészeti telepén tett tanulmányutat. Hazatérve a fõvárosban dolgozott. 1901-tõl fõleg tájképeket festett, és életképeket. Felkérésre arcképeket is készített. Egyetemünkön Kérészy Zoltán kétszeres rektor portréját festette meg 1924-ben. Éber Sándort (1878-1947) bajai festõmûvészként tartják számon. Három éven át volt a XIX. század legutolsó éveiben Székely Bertalan tanítványa. Ezt követõen több nyugat-európai országban volt tanulmányúton (Angliában, Hollandiában, Franciaországban, Olaszországban stb.). 1902-tõl Baján rajztanár. Az itteni ciszterciták társalgója számára készítette Krisztus Emmausban c. képét 1910-ben. Több templom õrzi az országban freskóit. Önarcképe a Magyar Nemzeti Galériában van. Az Erzsébet tudományegyetem számára készített két rektorképének egyike – Pázmány Zoltáné – talán a legerõteljesebb, legjobb festményünk. Ezt a képet 1934ben készítette. Mihálffy rektor portréját 1926-ban festette. Lakatos Artúr (1880-1968) Bécsben született festõ- és iparmûvész. Budapesten, majd Münchenben tanult Hollósynál. Késõbb Párizsban tanult. Az iparrajziskolában tanított sok éven át. Többször volt kiállítása: 80 éves korában, 1960-ban a Fényes Adolf-teremben rendeztek gyûjteményes kiállítást mûveibõl. Rendkívüli aprólékossággal kidolgozott szép arcképe a francia nyelv és irodalom professzorát, Birkás Gézát ábrázolja (1940). Englerth Emil (1882-1970) ugyancsak Bécsben született. Szülõvárosában, majd Münchenben tanult. 1912-tõl fõleg arcképekkel szerepelt a Mûcsarnok kiállításain. Két arcképtanulmánya a Magyar Nemzeti Galéria tulajdona. Elsõ egyetemi képét még viszonylag fiatalon, 1925-ben festette Finkey Ferencrõl. Englerth Emil festette a legnagyobb portrét egyetemünk rektorainak egyikérõl, a híres nõgyógyász professzor rektorról, Scipiades Elemérrõl
szinte fényképszerû precizitással (1938). Mattyasovszky-Zsolnay László (18851935) ugyancsak par excellence pécsi mûvész: festõ és keramikus. Münchenben, majd Párizsban tanult. Képeit elõször Párizsban állította ki; impresszionista képei Manet hatását tükrözik. Hazatérve a Zsolnay-gyár mûvészeti vezetõje lett. Az 1910es évek végén, az 1920-as évek elején az Ernst Múzeumban állított ki. 1930-ban Pécsett rendezett nagy kiállítást csendéleteibõl és porcelánjaiból. A Magyar Nemzeti Galéria tulajdonában van a Mûvész anyja és a Virágok és madarak c. képe. Az Erzsébet egyetem legtöbb rektorarcképét õ készítette: így 1923-ban Polner Ödönét, Fenyvessy Béláét, Lukinich Imréét és Heim Pálét. 1927-ben festette Bakay Lajos, 1930-ban Imre József rektor arcképét. Dabasi-Kováts Gyula (1885-1952) a budapesti képzõmûvészeti fõiskolán tanult, majd a kecskeméti mûvésztelepen dolgozott. 1913 óta szerepelt tárlatokon. Pécsett telepedett le és itt mûködött. Képei a pécsi és a kecskeméti múzeumokban találhatóak. Egy rektorképet festett az Erzsébet tudományegyetem tanácsa felkérésére 1938-ban, Dambrovszky Imre rektorét. Tíz évvel késõbb – ugyancsak az egyetemi tanács megbízása alapján – 3 rektor (Ángyán, Holub, Krisztics) arcképét készítette el, majd 1950-ben õ alkotta meg a Pécsi Tudományegyetem elsõ rektoráét, Lissák Kálmánét is. Pécsi-Pilch Dezsõ (1888-1949) festõmûvész – mint elõneve is mutatja – városunkban született a nagy létszámú és sokszínû foglalkozást ûzõ család mûvész tagjaként (építészmérnöktõl törvényszéki tanácselnökön át a hadtörténész akadémikusig sok foglalkozást ûzõ található közöttük). Budapesten, majd Münchenben végezte tanulmányait. Szürkületkor c. képével érte el elsõ hazai sikerét. Fõként világos színhatású tájképeket és csendéleteket festett és állított ki a Vaszary János közvetítésével átvett franciás expresszionizmus szellemében. A Képzõmûvészeti Fõiskola tanára volt. 1932-ben önálló gyûjteményes kiállítást rendezett. Vasváry Ferenc rektor képét festette 1929ben. Budapesten hunyt el. Gábor Jenõ (1893-1968) Ftacsik néven Pécsett született, és Horváth Károly, valamint Mattyasovszky-Zsolnay László mellett õ is „pécsi” festõ. A budapesti képzõmûvészeti fõiskolán tanult. Rajztanár volt az ország olyan, egymástól távol lévõ
helységeiben, mint Liptószentmiklós és Gyergyószentmiklós. 1919-ben Pécsett telepedett le. 1926-ban és 1937-ben Párizsban, 1931-ben Berlinben járt tanulmányúton. 1941-ben Szegedre helyezték, majd a fõvárosba költözött. 1967-ben visszaköltözött Pécsre. 1939-ben a Nemzeti Szalonban, 1959-ben az Ernst Múzeumban állított ki. Gyûjteményes emlékkiállítását 1971ben Pécsett rendezték meg. Több képét õrzi a Magyar Nemzeti Galéria. Egy rektorunk, Mansfeld Géza (1936) és két orvoskari dékánunk, Reuter Camillo (1929) és Entz Béla arcképét festette meg (1928). Pap Domonkos (1874-1972) Kolozsvárról induló festõmûvész. A képzõmûvészeti fõiskolán 1912 és 1919 között Ferenczy Károly, Réti István és Révész Béla növendéke volt. 1921-tõl 1925-ig a nyarakat Nagybányán töltötte, ahol Thorma János irányításával képezte magát. Késõbb Olasz- és Németországban járt tanulmányúton. Több hazai és külföldi kiállításon mutatta be valósághû képeit. A Magyar Nemzeti Galéria Gabika és Önarckép címû mûvét õrzi. Jellemzõ elismertségére, hogy a Pázmány Péter tudományegyetemnek a folyamatos magyar egyetemi képzés 300. évfordulójára megválasztott rektorának, Kornis Gyulának – az Erzsébet tudományegyetem bölcsészkara egykori elsõ, pozsonyi dékánjának – arcképét vele festtették meg (1936). Ugyancsak õ készítette Kornis Gyula tanszéki utódának, a Pécsre költözött egyetem elsõ rektorának, HalasyNagy Józsefnek az arcképét (1925). Héya Zoltán (1895-1982) a Temes vármegyei nagyközségben (születése táján 7000 fõ), a Duna partján található, német többségû Kevevárán született festõmûvész. A budapesti képzõmûvészeti fõiskolán Révész Imre mellett tanult, majd Münchenben képezte magát. Az elsõ világháborúban orosz fogságba esett, Vlagyivosztokba került, ahol számos amerikai és kínai diplomata arcképét készítette el. 1922-ben érkezett haza. Itthon fõleg portréfestéssel foglalkozott. 1943-ban készítette el az egyetemi tanács felkérésére Vargha Damján rektor arcképét. Martyn Ferenc (1899-1985) Munkácsy-díjas festõmûvész és grafikus. Gyermekkorától Rippl-Rónai József házában nevelkedett; õ volt tanítómestere. Budapesten tanult mint Réti István növendéke, majd Bécsben és Párizsban folytatta tanulmányait. 1925-tõl 1940-ig Franciaország-
ban élt. Irodalmi mûveket illusztrált (Petõfi: Az apostol, Flaubert: Bováryné, Cervantes: Don Quijote). Dunántúli tájakat, népi motívumokat felölelõ csendéleteket festett. 1929, 1934, 1947, 1965 reprezentálják nagy kiállításait. Mûvei a Magyar Nemzeti Galériában, a pécsi Janus Pannonius Múzeumban és a kaposvári Rippl-Rónai Múzeumban vannak. Schaurek Ráfael rektor képét 1944-ben festette meg. Az 1940-es évek végén készült Ángyán János belgyógyász professzort ábrázoló – nagyméretû – mûve is. A fentebb felsorolt, ismertetett mûvészek festették egyetemünk rektor-arcképeinek több mint felét (27 kép). Az 1947/48-as tanévtõl az 1999/2000. tanévig a Pécsi Tudományegyetemen, a Pécsi Tudományegyetem Állam- és Jogtudományi Karán, továbbá a Janus Pannonius Tudományegyetemen, valamint a Pécsi Orvostudományi Egyetemen 21 rektor (ill. rektori jogú dékán) volt2 (2+5+5+9) Az õ arcképeiket és az elveszett (korábbi 3) rektor-arckép pótlását, vagyis végeredményben a 24 rektor (rektori jogú dékán) portréját 5 jelenleg is élõ (ill. az Erzsébet egyetem 4 rektorképe mellett a Pécsi Tudományegyetem rektoráét, Lissák Kálmánét Dabasi-Kováts Gyula) festõmûvész készítette el: Soltra Elemér (10 festmény), Tarai Teréz (2), Keserü Ilona (1), Olgyay Zsuzsa (2), Makrai Adél (8). Itt – vagyis az alábbiakban – fogjuk tárgyalni a Pekár-arcképet elkészítõ Sikorsky-Zsolnay Júlia rövid életrajzát.3 Vagyis tehát, míg az 1948 elõtti mûvészek átlagban 2 rektorképet festettek meg, az 1948 utániak ennek pontosan a dupláját (itt találjuk a két legtöbb képet festõ mûvészt, Soltra Elemért és Makrai Adélt; õk vezetnek 10, ill. 8 képpel; csak utánuk következik Mattyasovszky-Zsolnay László 6 portréval).4 Sikorsky-Zsolnay Júlia (1856-1950) festõmûvész Pécsett született, a világhírû keramikus, Zsolnay Vilmos leánya. A budapesti Állami Nõi Festõiskolában tanult Deák-Ébner Lajosnál, majd Münchenben. A magyar motívumok gazdag tárházát alkalmazta mûvészetében, de sokat dolgozott keleti (perzsa, ind, japán) stílusban is. Már 1896-ban feltûnést keltett egy mûcsarnoki kiállításon virágképeivel és csendéleteivel, melyek közül egyet Ferenc József is megvásárolt. 1897-ben a bécsi Kunstverein-ben, 1898-ban Münchenben, 1933ban a budapesti mûcsarnokban állított ki. Munkásságának javarésze a Zsolnay-
gyárnak arra a korszakára esik, amikor az a fayence díszedényeket készítette. Ezek nagy részét õ tervezte. Õ festette Pekár Mihály élettanprofesszor, sokszoros dékán, az egyetem Pécsre kerülésének kormánybiztosa arcképét 1925-ben. Soltra Elemér 1922-ben született a Somogy vármegyei Jákóban. Festõ- és grafikus mûvész. A képzõmûvészeti fõiskolán tanult. 1951-tõl Pécsett él. AMakár utcai iskola rajztanára, majd a pedagógiai fõiskola rajztanszékének tanára, késõbb vezetõje. 1956-ban Janus Pannonius emlékérmet kapott, 1958-ban pedig Alba Regia-díjat. 1985-ben készítette el Földvári József rektor arcképét és az 1990-es évek közepén 9 orvosprofesszor rektorképet festett, és õ másolta az Erzsébet tudományegyetem kilenc orvosprofesszor rektorának fentebb felsorolt mûvészektõl származó arcképeit, amelyek az orvoskar dékáni tanácstermének falait díszítik. Tarai Teréz 1931-ben született Pécsett építészmérnök apa és festõmûvész anya gyermekeként. Képzõmûvészeti tanulmányait Gebauer Ernõ szabadiskolájában kezdte 1945-ben. 1951 és 1953 között Baján Rudnay Gyula növendéke volt. 1954 óta állít ki Pécsett és országos tárlatokon. 1965 és 1968 között részt vett a pécsi Székesegyház restaurálásában. Ezt követõen több pécsi és baranyai templom falfestményeinek és oltárképeinek restaurálását végezte. 1991 és 1994 között Csontváryképeket restaurált. Készít mozaikképet, templomi üvegablakokat, rézdomborításokat. 1960 és 1993 között tucatnyi önálló kiállítása volt Esztergomban, Pécsett és Baranya megye több helységében. 1999 végén a POTE utolsó rektorának, Bellyei Árpádnak az arcképét készítette el, 2000 karácsonyára pedig a Janus utolsó rektoráét, Tóth Józsefét.
Keserü Ilona 1933-ban született Pécsett. 1945-tõl mestere Martyn Ferenc. 1950-ig a Pécsi Képzõmûvészeti Szabadiskolában tanult. 1950 és 1952 között a Képzõ- és Iparmûvészeti Gimnázium tanulója, 1952-tõl 1958-ig a Magyar Képzõmûvészeti Fõiskola hallgatója festõ szakon (itt Bencze László a mestere, a freskó szakon pedig Szõnyi István). 1963-ban olasz állami ösztöndíjjal Rómában volt tanulmányúton. 1985-ben vendégtanár CergyPontoise-ban, az École des Beaux Arts-on, majd 1998-ban a Hertfordshire-i egyetemen, a Faculty of Fine Arts-on. 1963-tól 1999-ig mintegy 25 önálló kiállítása volt Rómától és Budapesttõl Bécsen és Berlinen át Varsóig. Munkácsy-díjas (1984) érdemes mûvész (1989). 1991-ben egyetemi tanári kinevezést nyert. 1994-ben megkapta a Magyar Köztársaság tiszti keresztjét. Kossuth-díjas (2000). Ormos Mária rektor képét 1993-ban festette. Olgyay Zsuzsa 1969-ben született Budapesten. A Hochschule für Angewandte Kunst-ot Bécsben végezte. A híres Olgyay festõcsalád Egyesült Államokban élõ tagja (legalábbis a rektorképek festésének idején; az 1990-es évek második felében). Mind itthon, mind külföldön rendkívüli tehetségnek tartják.Többször állított ki Gyémánt László festõiskolájának tárlatain az 1990-es években, de volt kiállítása Bécsben (1990, Immuno Galéria; 1991, Collegium Hungaricum), Budapesten (1993, Artexpo), Palo Alto-ban (1998, California, USA) és Sárospatakon is. Különleges technikával készített, realisztikus arcképei fényképszerûen ábrázolják tárgyukat. AJPTE két rektorának, Hámori Józsefnek és Barakonyi Károlynak a portréit 1995-ben, illetve 1997-ben készítette. Makrai Adél 1979-ben született Balassagyarmaton. Az érettségiig autodidakta
módon képezte magát: rajzolgatott, festegetett. Az érettségi után két éven át a fõvárosban díszítõ (épület) szobrászatot tanult. Közben Badacsonyi Sándor grafikusmûvész magántanítványa volt, majd Korga György festõmûvész tanította a Dési Huber Képzõmûvészeti Körben. Fõleg ezen két év alatt foglalkozott portréfestészettel. 1999-ben nyert felvételt egyetemünk mûvészeti karának festõ szakára. Itt Tolvaly Ernõ Munkácsy-díjas festõmûvész tanítványa. Az Erzsébet egyetemi rektorok hiányzó (elveszett) képeit és a jogi kar rektori jogú dékánjainak portréit dr. Aknai Tamás dékán megbízása alapján festette meg.5 Egyetemünknek években rövid, de megpróbáltatásokban rendkívül gazdag története van. Ez a megállapítás érvényes a rektorképek elkészültének históriájára, körülményeire is. Bármilyen gazdasági és társadalmi nehézségeink voltak a két világháború között (nem egyszer az egyetem fennmaradása is kétséges volt!), sõt közvetlenül a második világháború után, az egyetemi vezetõk arcképei (gyakran szobrai) elkészíttetésének kérdése gyakorlatilag soha nem volt kétséges. Amint az elõbbi nehézségek mellett a politikaiak is megjelentek – az ún. haladó hagyományok megõrzésének hangoztatása ellenére –, hosszú idõre (több, mint harmad évszázadra) lehetetlenné vált a tradíciók folytatása (néhány, a múlt értékeire fogékony vezetõ – Földvári, ill. Donhoffer és Boros rektorok – tevékenysége ellenére). Végül is Ormos Mária – aki az egyetem történetében nemcsak az elsõ professzornõ, hanem az elsõ nõi vezetõ (rektor) volt – érdeme, hogy elõdjének – a többkarú pécsi egyetemet, ill. a Janus Pannonius Tudományegyetemet létrehozó rektor – arcképét megfesttette a város korabeli neves festõmûvészével. FOTÓ: RODLER MIKLÓS
1Természetesen nem az 1923-tól 1947-ig eltelt 24 év alatt volt 27 rektora az Erzsébet tudományegyetemnek, hanem az 1914-es megalakulástól az Erzsébet név 1947-es elvételéig. Ezalatt a 33 év alatt azonban több mint 27 rektor volt, éspedig hárommal több (csakhogy az elsõ rektor – rektori jogú dékán –, Falcsik Dezsõ képe elveszett, amint nem maradt ránk Bozóky Gézáé és Prinz Gyuláé sem). A 33 év alatt 30 rektor volt (Polner, Kérészy és Entz professzorok két-két alkalommal töltöttek be rektori tisztséget). Közülük 11 az MTAtagja volt. 2A9 POTE rektor (rektori jogú dékán) esetében nem vettük számításba a már korábban, a Pécsi Tudományegyetemen rektori tisztséget betöltõ Lissák és Boros professzorokat. Míg a jogi karon Földvári József volt a leghosszabb ideig – 10 évig – az elsõ számú vezetõ, az orvosin Boros Béla (három alkalommal összesen ugyancsak 10 évet). A„második helyezett” (8-8 évvel) Bauer Miklós és Ormos Mária. 3És ismételten meg kell emlékezni a korábban már tárgyalt festõmûvészrõl – Dabasi-Kováts Gyuláról –, hiszen õ készítette el az Erzsébet név elvétele utáni elsõ rektor, Lissák Kálmán portréját. 4Ezen 24 rektorkép mellett vesszük számításba az orvoskar 3, leghosszabb ideig dékáni funkciót betöltõ professzorának arcképét: a fenti, Sikorsky-Zsolnay Júlia Pekár Mihály, valamint a két Gábor Jenõ festette dékán képet: Entz Béláét és Reuter Camilloét. 5A festmények a Pécsi Tudományegyetem Egyetemtörténeti Múzeumában (Pécs, Király u. 19., Vasváry-ház) és a PTE Általános Orvostudományi Karának múzeumában (Pécs, Szigeti út 12., Központi épület) találhatóak. A múzeumok nyitvatartása: kedden és csütörtökön 13 órától 16 óráig, szerdán és pénteken 10-tõl 13-ig. Az egyetem dolgozóinak a hivatalos idõn túl is rendelkezésre állunk (jelentkezés az 536-434-es telefonon; egyetemi belsõ hívószám 64-34). A nyitvatartási idõ alatt a Vasváryban a telefonszámunk: 214-636. Abelépõjegy ára 50 forint (csoportoknak kedvezmény!).