Regionális erőnlét. Témavázlat. Gábrity Molnár Irén: Három fogalom. Megközelítés. Madártávlat és tervegyeztetés!!! Kishegyes, 2008

Gábrity Molnár Irén:

Regionális erőnlét Kishegyes, 2008

1

Témavázlat lHárom fogalom lRégiók lKohézió lEgymás felé fordulás

lMegközelítés lBelső tartalom lKapcsolatok lEszközök

Madártávlat és tervegyeztetés!!!

2

1 PDF created with pdfFactory Pro trial version www.pdffactory.com

A regioná regionális tudomá tudomány az egyé egyének és közössé sségek viselkedé viselkedését valamilyen terü területi egysé egységhez kö köti, ti s azt keresi, hogy 1. ebben a területi egységben milyen tényező nyezők befolyá befolyásoljá solják a szereplők érintkezését; 2. a területi egység miként hat az egyé egyének és csoportok viselkedé viselkedésére, re érintkezésére. Cél olyan mó módszerek talá találása, melyek segí segítsé tségével a szereplő szereplők megé megérthetik a terü területi problé problémákat és megoldá megoldást talá találhatnak kezelé kezelésükre, cé céljaik megvaló megvalósítására vagy konfliktusaik feloldá feloldására. 3

A regionális tudományokban „a régió lehatárolt, a környezetétől elkülönülő (1) területi egység a nemzeti és a települési szint között, amelyet a társadalmi folyamatok széles körét átfogó, soktényezős (2) társadalmi-gazdasági összekapcsoltság (kohézió), lakosainak érzékelhető regionális (3) összetartozása (identitás-tudata), valamint (4) érdemi irányítási hatáskörű és önállóságú regionális intézmények rendszere fog tartós egységbe”(Magyar Nagylexikon) 4


Régiók Európában (1 főre jutó GDP)

5

Horvá Horváth, 2007

A régió… lAlapvetően társadalmi képződmény lRugalmasan értelmezhető gyűjtőfogalom lAbsztrakt koncepció lKonkrét valóság lTípuskategória: homogén/funkcionális régió, csomóponti régió, tervezésistatisztikai/programozási régió, totális régiók, egy-jellemzős, több-jellemzős régiók, mikro-régiók… lFUNKCIONÁLIS tipológia: földrajzi, kulturális, gazdasági és politikai régiók

6


Régiók identifikálása l Önmeghatározás l Tartalom, értékek és társadalmi tőke l Közös jövőkép, fejlesztési tervek l Térségi identitás, belső kohézió

l Állami keretek és szándékok l Régiópolitika – központi hatalom l Szubszidiaritás – decentralizáció

l Globális folyamatok l Európai unió: hatás és lehetőségek l Globális tér: elfogadás, vagy elutasítás 7

Közös-hajó élménye?!

Terü Területe: 21 506 km² km² Lakossá Lakossága: 2 031 992 L.sű L.sűrűség: 94,5 l/km² l/km² 467 telepü település 52 vá város

Vajdasá Vajdaság – tranzit té térsé rség

8


Az adatok forrása a Magyarságkutató Tudományos Társaság (Szabadka): 2 kérdőíves empirikus kutatás lekérdezés Vajdaságban 2007-ben: 1. KárpátPanel 2007 kutatás 380 fős minta

2. Média2007 kutatás – 1417 lekérdezett alany 9

Regionális tudatukban a magyar lakosság elsősorban vajdaságinak érzi magát, majd ahhoz a kisrégióhoz ragaszkodik, ahol él, végül ahhoz a településhez, ahol született, általában negatív viszonyulást tanúsít Magyarország, Kelet-közép Európa és Szerbia felé. Ön melyik térséghez tartozónak érzi magát? 100% 75% 50%

5 - nagyon erősen

25%

4 A település hez tartoz ónak érz em m agam , A k is régióhoz tartoz ónak érz em m agam , Vajdas ághoz tartoz ónak érz em m agam S z erbiához tartoz ónak érz em m agam M agy arors z ágh oz tartoz ónak érz em m agam Kelet-Köz épEurópához tartoz ónak E urópához tartoz ónak érz em m agam

0%

3 2 1 - egyáltalán nem 10


A vajdasági magyarság tájtudatát jellemzi: 1. Erős a regionális tudat, téridentitás, mint jelentős integratív és fejlődési potenciál. 2. A többsíkú tájtudat elemei: – kiindul a településből (születés-, vagy lakhely) - Vajdaság tartomány területére terjed, ameddig életvitelszerűen mozog (dolgozik, utazik) az egyén, a családtagok. 11

A tájkaraktert meghatározó tájidentifikációs elemek: 1. Vajdaságban, a történelmi nemzetállamhoz kötődő, érzelmi hozzáállású identitástípusok jelentősége csökkent, 2. a tudatosabb, a kultúrjavakhoz (főleg az anyanyelvhez) kötődő nőtt, 3. a térség nyújtotta esélyek (tanulás, munkalehetőség, megélhetés) és a tájhasználat típusok súlya növekedett. Az identitás tudat tehát a tartományban kultúrnemzeti azonosulást mutat, amelyben fontos (1) az anyagi értékek, a munka és mozgástér hasznosulása, de (2) a kulturális értékek, a nyelvhasználat, az önbesorolás emóciós dimenziója is. A kisebbségi élet miatt jelentkező degradációra a magyarok válasza, a térségbeli összefogásra való törekvés, a tömbösödés, a magyar vonzáskörzetek kialakítása, az 12 anyanyelv szükségességének kihangsúlyozása.


A magyarok nemzeti identitásvesztésének okai: 1. a természeti-ökológiai örökség vesztése (termőföldtulajdon-, élőhely leszűkülése, mobilitás gyengülése), 2. a demográfiai szerkezetváltozások (elöregedés, emigráció és betelepítések által kiváltott lakosságfogyás), 3. a gazdasági erőtlenség és a társadalmi-politikai élet peremléte, 4. a társadalmi örökség sorvadása (kulturális, vallási másodrendűség megélése, nyelvhasználati gondok). Első reakcióként a szerbiai társadalmi krízisre a vajdasági magyarok negatív irányú változásokat (felhagyás, hontalanság, jövőkép hiánya, begubózás) mutattak fel, majd kezdetben fragmentálisan, később átfogóan is kialakultak a pozitív válaszreakciók azzal a céllal, hogy önvédelmi és értéknövelő hatást váltsanak ki. 13

Negatív természetes szaporulat Vajdaságban - 2002

14


Migrációs saldo – 1999-2001

15

Az egyes térségekhez tartozó válaszok középértéke – átlaga (1-5) 1. 2. 3. 4. 5. 6. 7.

Vajdasághoz tartozónak érzem magam

4,57

A kisrégióhoz tartozónak érzem magam, ahol élek

4,36

A településhez tartozom, ahol születtem

4,33

Európához tartozónak érzem magam

3,18

Szerbiához tartozónak érzem magam

2,64

Kelet-közép Európához tartozónak érzem magam

2,52

Magyarországhoz tartozónak érzem magam

2,06 16


Magyarsághoz tartozás kritériuma

saját döntése 23%

állampolgárság a alapján 9%

anyanyelve és kultúrája alapján 68%

17

Szülőföld – haza megélése területi és nem érzelmi dimenziót mutat A vajdasági magyarok legkevésbé Magyarországhoz tartozónak érzik magukat, de a kelet-közép európai tudatuk is gyenge. Feltételezés: a kettős állampolgárság kérésének a sikertelensége, az anyaországhoz való viszonylag gyenge kötődés okozhatja ezeknek, az álláspontoknak a kialakulását. Szerbia államiságának a bizonytalansága, „távolította” a magyarokat ettől az országtól. Szerbia Európába való demokratikus beilleszkedésével, a vajdasági magyarok „közelednek” az országhoz. 18


TÉRSÉGI FEJLESZTÉSI TERV ESÉLYEI

1. Aktív mozgások 3-4 érdekeltségi síkon (heterogén vertikális és horizontális kapcsolatok): l Közéleti-politikai projektvivők – ötlettervek, illúziók, háttér-politikai biztosíték l Régió – kistérségek – tartományi hatáskör, jogi- és gazdasági kerethiány („légüres térben”) l Önkormányzatok kezdeményezőkészsége – szakemberek, helyi elit koordinációja (befektető, vállalkozó, értelmiségi kreativitás) l Sok, kis társadalmi szereplő - vállalkozó, gazda, munkás, megélhetésért küzdő, feketéző… 2. A cselekvők aszinchronban vannak, akció-forráshiány 3. Ha nincs konkrét jövőkép, nincs esély se! 19

Kohézió – együttlét tudata l Verseny és együttműködés l Érdekek: szigetszerűen és/vagy együtt l Verseny, mint motiváció l Kooperáció, mint társadalmi tőke l Érdekharmónia, mint cél

l Partnerség és fenntarthatóság l Társadalmi tervezés – közös sikerélmény l Társadalmi egyensúly és tolerancia

l Nyitottság és innovációs készség l Befogadó készség l Megújulási készség – változásmenedzsment

l Gazdasági és társadalmi kohézió, kötődés

20

Belső kohézió, mint közös értéktudat!?


Egymás felé fordulás l Érték- és érdekkapcsolatok l Elfogadni egymás értékeit l Értékközösség l Érdekharmónia, mint cél

l Határok változó/gyengülő funkciói l Mesterséges (államhatárok) l Természetes (folyók, hegyek) l Mentális (kultúra, politika)

l Közös, vagy elkülönült tér l Kényszerek és/vagy lehetőségek l Közös jövőkép és tervezés l Fenntarthatóság, mint felelősség

21

Vonzásterületek - a vajdasági magyarok tevékenysége (munka, iskola, vásárlás) - 2007 1,6

1,4

1,4 1,2 1,0

0,8 0,8

0,7 0,5 0,3

0,3

0,2

0,2

0,2

Nagybecskerekre

0,4

Kikindára

0,4

0,6

0,5

0,6

Újvidékre

Szabadkára

Zentára

Óbecsére

Adára

Zomborba

Más vajdasági városba

Szegedre

Más magyarországi városba

0,0

22


Határmenti régiókapcsolatok

23

Határon átívelő kistérség fejlesztő stratégia : - többsíkú rugalmas humánerőforrás-fejlesztő tervek:

1. Közös infrastruktúra, jó közlekedés 2. Munkalehetőség, vállalkozás, felnőttoktatás, életminőség 3. Fenntartható intézményhálózat – oktatás, művelődés, média 24


Vállalkozá llalkozási hajlam mutató mutatói: - munkahelyi karrierfejleszté karrierfejlesztés, tová továbbké bbképzé pzés - sikermotivá sikermotivált, alaptő alaptőkebefektető kebefektető - új ötletek megvaló ás megvalósítói, kreativit kreativitá - a sikertő sikertől fü független kitartá kitartás és állhatatossá llhatatosság. Vállalkozó llalkozói ré rétegek: - kreatí kreatív értelmisé rtelmiségi nem pedig a manuá manuális munká munkás - magasmagas-iskolá iskolázott nem az alacsonyanalacsonyan-képzett - a férfi vállalkozó ó bb a nő ő n é l llalkoz n - fiatalok (35 évig) nem pedig az idő idősebbek - a munkahelyi bizonytalansá bizonytalanság a kényszervá nyszervállalkozá llalkozás alapja 25

Eszközök és keretek lKözös tervezés és programok lRégiókapcsolatok (Dél-alföld – Vajdaság) lHatár menti kapcsolatok – „Varratmentes Európa” lKormányzati és helyi szándékok szinkronja

lForráskoordináció és jövedelemhatékonyság lSzigetszerű fejlesztések – térségi optimalizálás lProgramok szinkronizálása – szinergikus hatások

lEgyüttműködő szervezetek lEuró-régiós formációk 26 lEurópai Területi Együttműködési Csoportosulás (EGTC)


Beszéljünk munkaerő- és „agycirkulációról” (brain circulation) agyelvándorlás helyett a régión és az EU-n belül. Pl. A külföldön tanulók hazavonzásval jelentős és gyors eredményt lehet elérni. Ehhez né nélkü lkülözhetetlen a fiatalok munká munkába állá llásának az elő elősegí segítése. A szerbiai diploma ekvivalenciája az EU-ban és a külföldi diploma versenyképessége a szerbiai munkaerőpiacon?!

27

Teendő a kohézió/partnerkapcsolathoz! l Közös tervezés l Regionális értékkapcsolatok l Szakmai és szervezeti kapcsolatok l Partnerségi kapcsolatok

l Térségi jövedelemhatékonyság l Programok a centrumban l Érdekharmónia és forráskoordináció

l Társadalmi tőke l Közös jövőkép és tudásbázis l Társadalmi szövet és civil háló l Együttműködés és közös sikerek 28 Európai versenytér és új együttműködések forrása!


Regionális erőnlét. Témavázlat. Gábrity Molnár Irén: Három fogalom. Megközelítés. Madártávlat és tervegyeztetés!!! Kishegyes, 2008

Recommend Documents