RAJZ ÉS VIZUÁLIS KULTÚRA 5-8. évfolyam
RAJZ ÉS VIZUÁLIS KULTÚRA 5-8. évfolyam Célok és feladatok Tantárgyunk látni és láttatni tanít. Átfogó szakmai célja, a tanulók látáskultúrájának megalapozása. Feladata vizuális megismerő, befogadó, alkotó képességeik fejlesztése, a kommunikáció köznapi, művészi, műszaki és tudományos módjainak, a közlés és kifejezés képi formáinak megismertetése. A tantárgy különösen a látvány mélyebb tartalmának, jelentésének, esztétikai üzenetének megértéséhez járul hozzá. Lehetővé teszi a gyermekek számára a látható, tapintható tárgyi valóságban, a képi világában való eligazodást és személyes alkotói utak bejárására bátorít. Fejleszti képi-plasztikai ábrázoló, kifejező, közlő, alakító, konstruáló képességeiket; a gondolatban és érzelmekben gazdag tevékenységek által a világ érzéki-tapasztalati birtokbavételére nevel, feladata a látás és a kéz intelligenciájának kiművelése. A térszemlélet, a forma-, szín- dinamikai és szerkezeti érzék, az anyagismeret képességei a tantárgy fejlesztő hatására emelkednek magasabb szintre. A megsokszorozódott vizuális hatások, technikai információk korában a tantárgy újszerű célja az információk közti szelekció, a tanulók kritikus befogadási képességének megalapozása. Az általános nevelési célokhoz a kreativitás, a problémafelismerő és -megoldó képesség, a képzelet, a képi gondolkodás, az ízlés, a nyitottság, az empátia, az érzelmi élet gazdagításával járul hozzá. A művészeti nevelés értékközvetítő, értékteremtő, egyben személyiségformáló szerepet tölt be, jelentősen hozzájárul a kultúra értékeit becsülő, környezettudatos magatartás formálásához. Az 5-8. osztályos tanulók fogalmi gondolkodása magasabb szintre emelkedik. Növekvő önismeretük, kritikára hajló magatartásuk erősödésével egyidőben, az alsóbb évfolyamokra jellemző szabad önkifejezési formát, fokozatosan a realitás igény, az objektívebb világszemléletre törekvés és az ennek megfelelő ábrázolásmód iránti igény váltja fel. Ezért a tantárgy feladata a vizuális megismerő képesség fejlesztése, az általános vizuális műveltség tudatos rendszerbe foglalása. Az alkotó tevékenységeken belül ez a síkbeli, térbeli kifejezőeszközök, a térábrázolási konvenciók, a színtani ismeretek, a tervezési és elemi konstruálási eljárások szabályainak elsajátítását, a létrehozásukhoz szükséges technikák megismerését jelenti. A befogadó képesség fejlesztése a látvány analízisén, a műalkotások elemzésén, értékelésén, leírásán és a vizuális ítéletalkotás szabályainak elsajátításán az egyetemes és benne a magyar művészettörténet stíluskorszakai és a magyar népművészet megismerése által valósul meg.
Fejlesztési követelmények A tantárgyi fejlesztés eredményeképpen várható a tanulók egyéni eltéréseket mutató képesség-, készség-, ismeret-, és magatartásbeli fejlődése, melynek tényét minden esetben önmaguk év eleji szintjéhez, valamint az életkori jellemzőkhöz viszonyítva ítélhetünk meg. Alkotó képességek A felső tagozatos diákok észlelési nyitottságát, érzékenységét, a vizuális élmények, esztétikai hatások iránti érdeklődését a változatos alkotó tevékenységek motiválják. Képessé válnak tudatos megfigyelésre, vizuális viszonylatok, összefüggések, minőségek, részletgazdag emlékezeti megőrzésére, képzetek felidézésére. Képzelőerejük működése és fejlődése belső képekben való gondolkodásukban, (vizualizációban, szelekciókban, redukciókban, transzformációkban), képzettársításaik tágasságában, alkotásaik eredetiségében követhető.
Alkotóképességük nyilvánul meg a komplexitás kedvelésében, a merev rend kerülésében, szokatlan megoldások alkalmazásában. Jelrendszerük többnyire árnyalt, egyéni stílusjegyeket hordoz. Kreativitásuk ötleteik áramlásában, probléma-megoldási leleményességükben, érzelmekkel kísért tetteikben fejeződik ki. Érdeklődési körük szélesedésével feladataikat többféle anyag és eszköz használatával tudják megoldani. Elképzeléseiket megvalósításában módszerességre törekednek, meglévő készségeiket, ismereteiket könnyen mozgósítják. A tanulók egy része képes produktív alkotások létrehozására, míg mások inkább a reproduktív jellegű alakításban képesek igényes, elmélyült munkára, képesek eredményeiket kritikusan vizsgálni, törekednek mások teljesítményeit is reálisan értékelni. Befogadó, megismerő képességek Vizuális megismerő és befogadó képességeiket a térbeli, formai, színbeli, mozgásbeli, az anyagokkal, esztétikummal kapcsolatos élmények, a képi világ iránti észlelési fogékonyság jellemzi. Eleven, mozgósítható érdeklődésűek, képesek látványok célirányos, egyre tudatosabb megfigyelésére; a belső képek, képzetek emlékezeti felidézésére. Vizuális memóriájuk által válnak képessé tevékenységbe ágyazott belső képekben, vizuális, esztétikai művészeti képzetekben való gondolkodásra, képzeleti műveletekre (összehasonlításra, viszonyításra, ok-okozat vizsgálatára, ítéletalkotásra, átalakításra). A látványban rejlő jelentést, a művészi kifejezésben testet öltő esztétikai hatást, a képi információ tartalmát adott szempont szerint elemezni, értelmezni tudják. Növekvő objektivitással válnak egyre képesebbé a látható (tér- forma- szín-, változás, mozgás) minőségek és viszonylatok, problémák megítélésére, tárgyilagos szemléletére, lényeges összefüggések (külső és belső forma, anyag, forma és tartalom, funkció, stb.) megértésére, szavakkal is kísért ábrázolásbeli analízisére. Vizuális, művészeti, képzeteiket ismereteiket mozgósítani tudják az adott szempontok szerinti tárgy- és műalkotás-elemezések során, törekednek egyéni vélemény kialakítására a számukra mértékadó más vélemények alapján. Esztétikai élményeik mélysége érzelmeikben is tükröződik, ízlésítéleteiket egyéniségüknek megfelelően képesek megfogalmazni. A tanulást segítő képességek A vizualitás nélkülözhetetlen a többi érzékszerv tapasztalatainak rendezésében, a tanulásban, a művelődésben, a mindennapi életben. Az információk áttekinthetővé tételéhez, tagolásához, szemléltetéséhez, ábrák megértéséhez és létrehozásához szükséges felkészültség megszerzéséhez tantárgyunk tanulása nyújt kellő alapot. Általa sajátítja el a tanuló a vizuális információk formáit és ismeri meg forrásait (könyvekben, kiállításokon és egyéb ismerethordozókban).
5. évfolyam Évi óraszám: 55
Belépő tevékenységformák A tantárgy sajátossága, hogy a fő tevékenységi formák az egész iskolaszakaszon áthúzódnak, ám műveleti szintjük évfolyamonként emelkedik! Síkbeli és térbeli alkotások létrehozásával tudatosabb kifejezőeszköz-használat.Műalkotások elemzése, művészeti ágak, stílusok megismerése a művészettörténet nyomvonalán haladva.Közvetlen megfigyelésen alapuló, nézőpontnak megfelelő téri, formai, színbeli tanulmányok.Ábrázolási módok szemléleti megismerése.Színtapasztalatok rendezése.Alkalmazott grafikai tervezés.A közvetlen és rögzített kommunikáció és a tömegtájékoztatás formáinak megkülönböztetése.Használati tárgy tervezése.Igény és stílus közötti kapcsolat feltárása.
HÉT 1-2.
TARTALOM Kifejezés: Személyes élmények, történetek képekben.
3-4.
Képzőművészet, kifejezés, tárgy- és környezetkultúra, vizuális nyelvi eszközök.
5-10.
Képzőművészet, kifejezés, nyelv: színfolt. Befogadás, alkotás: A színfolt képalkotó szerepe, kifejező ereje, hangulati hatása, figyelemfelhívó jellege a tört és telt színek, sötét-világos kontrasztok, a színminőségek szerepe az érzelmek kifejezésében. Képzőművészet, kifejezés, befogadás, alkotás: A folt, a vonalak által alkotott színfolt, forma, ritmus és formaismétlés.A kompozíció szerepe a vizuális kifejezésben.
11-12.
13-14.
15-16.
17-18.
HÉT 19-20.
TEVÉKENYSÉG Az 5. osztályba kerülő tanulók rajzszeretetének, vizuális megjelenítési képességének felmérése. Lavírozással, foltfelszívatással alkalmas felületek képzése, márványozott papírok készítése.
A színfoltok hangulati hatása, kifejező szerepének vizsgálata. A véletlen és tudatos hatások beépítése a képi kifejezésbe, fény-árnyékra, sötét-világos kontrasztokra, telt és tört színekre épülő festmények megismerése. A színtapasztalatok rendezése. A színatani ismeretek rendezése. Csurgatásos festéssel, gesztus festéssel létrehozott alkotások megismerése. Foltejtéssel, foltszétfújással a színfolt és vonalképzés lehetőségeinek kipróbálása a véletlenszerű foltok kiegészítésével tudatos formák létrehozása. A vonal formahatároló, fiA véletlen okozta hatások képgyelemvezető, kiemelő sze- alkotó szerepének további vizsrepe. gálata képzőművészeti alkotások, gyakorlati feladatok segítségével. Kreatív gyakorlatok. A vizuális nyelvi elemek ér- Síkszerű, vonalszerű elemekből telmező szerepe. A síkszerű felépülő tárgyak megfigyelése. forma aránya, felépítése, a A formák karakterének, felépírészformák kapcsolódása. tésének, a részformák kapcsolódásának elemzése. A forma jellegzetességeinek rögzítése nyomhagyással, vagy frottázszsal. Síkszerű modellek formata- Rajzi elemzésre alkalmas dekonulmánya. Látszati rajz. ratív forma keresése. A rajzi Megfigyelési tapasztalatok elemzésekkel tanulmányozott, meghatározott célú dekoratív megismert forma átírási lehetőátírása. ségeinek kutatása.
ESZKÖZ Szabadon választható eszközök. Műanyag tál, víz, diófapác, tapétaragasztó, olajos festékek, papír. Rajzlap, papírzsebkendő, tempera, olló, ragasztó.
Szines tinta, vízfesték, papír, ecset, toll.
Szines festék, géppapír, cérna, ecset. U.a mint az előző.
Rajzlap, ceruza, toll, géppapír, burgonya, kés, festék.
TARTALOM TEVÉKENYSÉG ESZKÖZ Képzőművészet: Az őskori A paleolitikum eszközeinek, Diasorozat. művészet legkorábbi idősza- sziklarajzainak, barlang festméka alkotások tükrében. nyeinek, ösanya szobrainak, kerámia kuktúrájának bemutatása.
21-22.
23-24.
25-26.
27-28.
29-30. 31-32.
33-34.
35-37.
Képzőművészet, befogadás: A neolitikum építészete, kerámia kultúrája, a fémkorszak tárgykultúrája.
Bemutatott alkotások segítségé- Diasorozat. vel a neolitikum megalitikus emlékeinek megismerése. A fémkorszak tárgyi emlékeinek segítségével a bronzkori és vaskori Európa művészetének megismerése. Mezopotámia építészetének, Reprodukciók, diafilmek segít- Diasorozat. szobrászatának, iparművéségével művészeti elemzés, szetének jellemzői. Az ókori összehasonlítás. Egyiptom művészete (Ó és Közép-Birodalom emlékei). Az ókori archaikus és klasz. Az archaikus és klasszikus Diasorozat. szikus görög művészet. görög művészet szepre, harmóniára való törekvésének megismerése. Megfigyelési és elemzési gyakorlatok. Az etruszk művészet, építé- Műalkotások elemzése, jelleg- Diasor, könyvek, szet, szobrászat, festészet zetességek, műfajok, művésze- reprodukciók. emlékei.Az ókori római mű- ti technikák. vészet korszakai. Műfajok, művészeti technikák. Vizuális művészet: Népmű- A megismert jelekkel maratott Tojás, festőlé, vészeti alkotások. Húsvéti tojások készítése. íróka, ecet, rongy. tojások. Térbeli helyzet, arány, látBeállított modell térbeli helyze- Rajzlap, színesceszati rajz. tének meghatározása.Térkifeje- ruza. zésben a sík térmegjelenítési lehetőségeinek alkalmazása. Rálátásos tanulményrajz alkotása. A tárgyalkotó művészet, a Ajándéktárgy, használati és Agyag, papír, karformatervezés, iparművészet dísztárgy készítése. ton, műanyag tál, és népművészet területei. tapétaragasztó, vasaló, olló. Az évközi anyag rendszerezése, kiállítás előkészítése, kiállítás megrendezése.
Megismertetésre, elemzésre ajánlott műalkotások Stonehenge, Willendorfi Vénusz, egy fekete-afrikai szobor, Szegvár-tűzkövesi Sarlós isten, Altamirai bölény, Karnaki nagytemplom, Gizai piramisegyüttes, Írnok, Halastó (thébai sírfestmény), Zikkurat, Gudea szobor, Vadászjelenet Asszurbanipál ninivei palotájából (dombormű), Athéni Akropolisz, Polükleitosz: Dárdavivő, Lovasok a Parthenon frízéről, Mürón: Diszkoszvető, Vörösalakos vázakép, Pantheon, Titusz diadalíve, Colosseum, Balácai villagazdaság, Marcus Aurelius lovasszobra.
A továbbhaladás feltételei A tanuló képes élményeit, érzelmeit, fantáziaképeit, gondolatait változatos vizuális eszközökkel kifejezni. Ismeri, megkülönbözteti a vizuális művészeti ágakat és műfajokat,
segítséggel alkalmazza a műalkotások elemezésének megismert módjait. Ismeri a tanult művészettörténeti korok fő stílusjegyeit, felismer és megnevez koronként legalább háromhárom alkotást. Rajzi elemzésekkel, szóbeli magyarázatokkal kísért vizuális megfigyelésekre képes. Egyszerűbb modellek, alakok egyes tulajdonságait az ábrázolásban ki tudja emelni. Kevésbé összetett látványt, kitalált tárgyat megrajzol emlékezet, képzelet alapján is. Ismeri a téri helyzetek megjelenítésének néhány módját. Képes vizuális minőségek, egyszerűbb képi közlések szóbeli megfogalmazására, olvasására. Ismeri a tömegkommunikáció fő jellemzőit. Ismeri a stílus és a forma szerepét a tárgyválasztó döntésekben. Több-kevesebb önállósággal alkalmazza a tanult ábrázolási technikákat. Törekszik az adott célnak legmegfelelőbb anyagokat és technikák megválasztására.
6. évfolyam Évi óraszám: 55
Belépő tevékenységformák A kifejező alkotásokban a szín, a textúra és a faktúra, a komponálás tudatosabb alkalmazása.Növekvő önállóság az élmények, témák feldolgozásában.Műalkotások elemzése, művészeti ágak, stílusok, műfajok megismerése a művészettörténeti korokat követve.Tanulmányokhoz kötődő formaelemzések és grafikai, festői, plasztikai megjelenítő munkák.A nézőpont jelentőségének megértése, a vetületi ábrázolás alapjai.Színismeretek.Információk képi rögzítése, értelmezése.A képi, az írott közlés szabályainak, az információhordozók szerepének megértése.Adott funkciójú tárgy tervezése. HÉT 1-2.
3-4.
5-6.
7-10.
11-12. HÉT 13-14.
TARTALOM TEVÉKENYSÉG Vizuális kommunikáció: for- Tagoltabb természeti forma maelemzés, arány, szerkezet. felépítésének, fő és részformák csatlakozásának, arányainak megfigyelése. Sík- és térforma, színkontÖsszetett formákból felépülő raszt. A fény-árnyék hatás növények megfigyelése, rajzi értelmező szerepe. eszközökkel való rögzítése, a plasztikusság kifejezése. Lavírozás, fotogram, fotó és Tagoltabb növényi formák tafénymásolás, kollázs, mon- nulmányozásából eredő tapasztázs. talatok képi feldolgozása.
ESZKÖZ Rajzlap, ceruza, vízfesték, ecset. Rajzlap, ceruza, vízfesték, ecset.
Géppapír, fénymásoló gép, tűfilc, nedvszívó papír, pálcika. A vonal és szín tagoló, forA bemutatott alkotásokon az Rajzlap, ceruza, mahatároló, felületjelölő, eseménysor, az időbeliség lehe- tempera, ecset. térkifejező, kiemelő, ritmus- tőségeinek megfigyelés és felképző szerepe. használása az alkotó munkában. Kifejezés, alkotás, Kivágott képelemek rakosgatá- Rajzlap, olló, raélménymegjelenítés. Sokszo- sával statikus és dinamikus gasztó, festék, rosítási technikák. kompozíciók kialakítása. henger. TARTALOM TEVÉKENYSÉG ESZKÖZ Vizuális kommunikáció, al- Adott élőlény mozgásának Újságpapír, kotás: Formatanulmány, megfigyelése, tapasztalatok kis- tapétaragasztó, mozgásábrázolás, plasztikai plasztikában történő rögzítése. drót, hurkapálca, tanulmány. A tanulmányozott formáról de- ecset, festék, olló.
15-16.
Tárgy-és környezetkultúra: Játéktárgy.
17-18.
Tömeg, anyag, forma, szerkezet, felület, szín.
19-20.
21-22. 23-24. 25-26. 27-28. 29-30.
31-32.
33-34. 35-37.
koratív átírás. A tárgytervezés, készítés folyamat. Társasjáték elemzés, készítés. Karácsonyi szobadíszek készítése.
Rajzlap, szíines festék, ecset.
Növényi elemek, ragsztó, zsineg, papír, ceruza. Népművészeti alkotások, Egyszerű szövőalkalmatosságok Növényi részek, kézműves technikák, hímzés, segítségével készített szövése- rafia, dugó, drót. horgolás, szövés. ken láncfonal és a vetülék szerepének elemzése. Népvándorlás kora, a A hazánk területét érintő Diasor. honfoglaló magyarok művé- népvándorlás kori népek emlészete. keinek megismerése. Az ókeresztény művészet és Művészeti elemzések, összeha- Diasor, tankönyv. a román kor művészete. sonlítások, magyarázó rajzok készítése. Gótikus művészet stílusjeMűvészeti elemzések, összeha- Diasor, tankönyv gyei. sonlítások, magyarázó rajzok készítése. A reneszánsz művészet stíMűvészeti elemzések, összeha- Diasor, tankönyv lusjegyei, műfajok, műtipu- sonlítások, magyarázó rajzok sok megismerése. készítése. Húsvéti népszokások. A hí- Különböző tájegységek tojásFőtt tojás, viasz, mestojások szerepe. motívumainak bemutatása. Ba- ecset, festékes etikolt tojások készítése. dény, tojásfesték, vagy növényi anyagok. Népművészet területei, mű- Régi viseletekkel való ismerke- Kiállítás fajai. dés. Szokások, különböző tájmegtekintése. egységek viseletei. Legjellemzőbb hímzésfajták. Tagoltabb testes forma elem- Beállított modell formakarakte- Rajzlap, olló, razése, a nézőpont szerepe. rének megjelenítése. Modell gasztó, kréta. A színek értelmező szerepe. készítés. Műhelyvázlatok. Plakátkészítés a kiállításhoz, éves munka rendezése a kiállításra. Kiállítás megrendezése.
Megismertetésre, elemzésre ajánlott műalkotások Galgóci és bezdédi tarsolylemezek, Nagyszentmiklósi kincs 2. sz. edény, San Apollinare in Classe, Theodora vagy Justiniánus mozaik, Jáki templom, Bélapátfalvi apátsági templom, Pisai dóm, Bayeux-i kárpit, a Magyar Szent Korona, Chartres-i székesegyház, Kölni dóm, Budavári gótikus szobrok, Giotto: Szt. Ferenc elajándékozza köpenyét, M.S. mester: Mária és Erzsébet találkozása, Lőcsei Pál főoltára a lőcsei Szt. Jakab templomból Kolozsvári testvérek: Szt. György szobra, Kolozsvári Márton: Szent László-herma, Palazzo Pitti, Bakócz kápolna, Michelangelo: Dávid, Botticelli: Vénusz születése, Leonardo: Mona Lisa és Szt. Anna harmadmagával, Raffaello: Athéni iskola, Jan van Eyck: Arnolfini házaspár, Dürer: Az apokalipszis lovasai.
A továbbhaladás feltételei A tanuló törekedik saját, személyes képi kifejezésmód kialakítására. A hangulat, az érzelmek kifejezését kiemeléssel, átírással oldja meg. Segítséggel alkalmazza a megismert műleírási elemzési módokat. Művészeti példákban felismeri és megkülönbözteti a művészeti ágakat és műfajokat. Ismeri a tanult művészettörténeti korok legjellemzőbb stílusjegyeit, alkotásait, alkotóit, koronként legalább három-három műalkotást felismer és megnevez. Megfigyelésen alapuló feladatait az adott szempontok figyelembevételével oldja meg, összehasonlító megfigyeléseket végez, szabályszerűségeket felismer. Értelemszerűen alkalmazza a megismert ábrázolásmódokat. Képes gondolatokat megjelenítő ábrák értelmezésére, készítésére, érthetőségre, egyszerűségre törekedve. Érti a funkció szerepének fontosságát a tárgytervezésben, képes adott tárgy elemzésére, jelentésének feltárására. Szenzomotoros képességeit összehangoltabb mozgás, eszközhasználati ügyesség jellemezi.
7. évfolyam Évi óraszám: 37
Belépő tevékenységformák Az önkifejezési érzék további kibontakoztatása.A művészeti alkotások és a kor, a kultúra leglényegesebb összefüggéseinek vizsgálata.Műalkotások elemzése, művészeti ágak, műfajok, stílusok, megismerése a művészettörténet szerint haladva.Vizuális - asszociatív analízisek, téri, formai és színtanulmányok, alkotó alkalmazások.A Monge-vetület, a Kavalieri axonometria megismerése.Színrendszerezés.Nyomtatott információk hatásrendszerének vizsgálata.Használati tárgy tervezése.Funkció- és formaelemzések.A tárgykultúra társadalmi, ökológiai összefüggéseinek vizsgálata. HÉT 1-2.
3-4.
4-5.
HÉT 6-7.
8-9.
TARTALOM TEVÉKENYSÉG Kifejezés, alkotás: A vizuális A 7. évfolyamba kerülő tanulók megjelenítés szerepe a téri vizuális megjelenítési kifejezésben. ismereteinek, kompozíciós készségének felmérése. Tárgy- és környezetkultúra, Természeti népek növényi befogadás, alkotás: A köranyagú tárgyainak, szövő alnyezet hatásrendszere, a kalmatosságainak bemutatása. tárgyak és az életmód kapNövényi részek felhasználásácsolata. A természet, a terval virágszőnyeg szövése. mészetes anyagok szépsége. Tárgy- és környezetkultúra, Közvetlen lakóhelyi befogadás: A természeti kör- környezetben beépített és ternyezet és az épített környezet mészeti tér arányának és diszviszonya, komponálás, kie- harmóniájénak elemzése. Tamelés. nulmányrajz, kiemelés, forma. TARTALOM TEVÉKENYSÉG Vizuális kommmunikáció, A kifejezési technika befogadás: A vizuális megje- szerepének a vizsgálata, átírásra lenítés szóbeli elemzése. alkalmas forma keresése. Alkotás: Kompozíciós vázlat. A forma jelentést hordozó Állatfigurák tanulmányozása,
ESZKÖZ Szabadon választott. Frissen szedett növények, ág, kés, spárga.
Keményebb és vékonyabb papír, olló, ragasztó, festék. ESZKÖZ Rajzlap, ceruza, festék, ecset, linó festék, linó henger. Agyag, mintázó
10-11.
érzelmi vagy gondolati tartalmat kifejező szerepe. Vizuális kommunikáció. Modellek formai analízise, rajzi, plasztikai tanulmányok kompozíciós és színvázlatok
12-13.
A rajz, a tónus és a szín kifejező szerepe.
14-15.
Fazekasság, használati tárgy, dísztárgy. A funkció, anyag, forma és díszítés összefüggése. Képzőművészet: A barokk kor építészete, építészeti hatáselemek.
16-17.
kisplasztika készítése.
eszköz.
Képzőművészeti alkotásokat elemezve a síkbeli kifejezés eszközeinek az érzelmi hangulati hatások elemeinek megfigyelése. Egyéni alkotó munka. A szemmagasság, a megvilágítás, a távolság megválasztásával csendélet részletek kiválasztása. Drapéria tanulmány. A tárgy és ünnep kapcsolata. A tárgy stílusjegyeinek funkció és formavizsgálata. Kerámia tárgy tervezése. A barokk művészet társadalmi, vallási hátterének, az udvari és egyházi művészet jellemzőinek megismerése. A barokk szobrászat és festészet stílusjegyeinek, alkotásainak megismerése. A felvilágosodás eszméjét követő klasszicista művészet és romantikus művészet megismerése. Műalkotások megismerése. Adott szempontok alapján öszehasonlítások. A festményeken a síkbeli kifejezés eszközeinek, a fények, szinek, formák kifejező szerepének vizsgálata. A tojásmotívumok jelentésének, a népi tojásdíszítés technikáinak megismerése után önálló tervezés, díszítés. Könyvművészet, fotó, reklám hatásrendszerének vizsgálata. Alakalmazott grafika készítése. Papírmakettek készítése. A mesterséges forma rajzi analízise.
Rajzlap, ceruza, ecset.
18-21.
A barokk szobrászat és festészet főbb emlékei. A klasszicizmus és romantika művészete.
22-23.
XIX. század végi és XX. sz. eleji festészeti irányzatok.
24-25.
A színek, formák jelentéshordozó szerepe.
26-27.
Népművészet. Díszítő művészet. Tosjásfestés.
28-29.
Vizuális kommunikáció: Alakalmazott grafika.
30-31.
Vizuális kommunikáció: Tervezési folyamat. A színek, tónusok értelmező informáló funkciója. Közlő ábrák. TARTALOM TEVÉKENYSÉG Távlati, vetületi és axonoModellből kiindulva vetületi metrikus rajz. rajzok és egyméretű axonometrikus ábrák. Ábrázolási konvenciók. Axonometrikus szerlesztés alSzerkesztés, csonkolás, ösz- kalmazásával az egyszerű kocka szeépítés. átalakítása, bonyolultabb forma létrehozása.
HÉT 32-33. 34-35.
Rajzlap, ceruza, ecset, festék. Agyag, tálka, gipszforma. Diasorozat.
Diasorozat.
Diasorozat. Diasorozat.
Főtt tojás, ragasztó, zsinórok, olló. Fénymásoló, számítógép, papír, toll. Rajzlap, színesceruza.
ESZKÖZ Ceruza, rajzlap, ecset. Körző, vonalzó, ceruza, rajzlap.
36-37.
A tanév során tanultak összegzése. Kész munkák rendezése.
Megismertetésre, elemzésre ajánlott műalkotások Vignola - G. della Porta: Il Gesu, Esterházy Fényes Miklós: Fertődi kastély, Szt. Péter templom és tér, Donner: Szt. Márton szobra, Rembrandt: Éjjeli őrjárat, Velazquez: Bréda átadása, Mányoki Ádám: II. Rákóczi Ferenc, Paraszt barokk épületek: nagyvázsonyi, bakonybéli házak, Pollack Mihály: Nemzeti Múzeum, Hild József: Esztergomi főszékesegyház, Canova: Mária Krisztina főhercegnő síremléke, Ferenczy István: Pásztorlányka, id. Markó Károly: Visegrád, J. Paxton: Kristálypalota, Steindl Imre: Országház, Izsó Miklós: Táncoló paraszt, E. Delacroix: A szabadság vezeti a népet, Corot: Emlékezés, Paál László: Nyárfák, Millet: Kalászszedők, Daumier: Mosónő, Munkácsy Mihály: Rőzsehordó, Madarász Viktor: Hunyadi László siratása, Szinyei Merse Pál: Majális, C. Monet: A roueni székesegyház, E. Degas: A tánc csillaga, Cézanne: A Saint Victoire hegy, Gauguin: Tahiti nők.
A továbbhaladás feltételei A tanuló törekedhet önálló, egyéni képi kifejezésmód kialakítására, de rendelkeznie kell a közlő ábrázoláshoz szükséges vizuális nyelvi készségekkel is. Kifejező és tervező munkáiban figyelembe veszi a színek optikai és érzelmi hatását. Adott elemezési szempontok szerint képes műalkotásokat összehasonlítani. Ismeri a tanult művészettörténeti korok legjellemzőbb stílusjegyeit, koronként és áganként legalább három-három műalkotást, alkotót felismer és megnevez. Megfigyeléskor képes viszonyítani, megítélni, téri, formai és színviszonylatokat, arányokat, meglátja a lényeges vizuális összefüggéseket, megérti a szabályszerűségeket és szóban is meg tudja fogalmazni. Absztrakciós képessége megnyilvánul a lényegkiemelésben, a geometriai egyszerűsítésben. Képes vizuális információkban eligazodni, azokat kritikusan vizsgálni. Ismeri a Monge-vetület és az axonometrikus ábrázolás alapjait, több-kevesebb önállósággal megold ilyen szerkesztési feladatot. Alkalmazni törekszik a tárgytervezés és elemzés szabályait, módszereit. Problémamegoldási készségei megnyilvánulnak az önálló alkotó, tervező-kivitelező feladatokban Jártas a tanulás sajátos vizuális-manuális módjaiban, gyakorlottan használja az ábrázolás alakítás eszközeit.
8. évfolyam Évi óraszám: 37
Belépő tevékenységformák A vizuális nyelvi elemek, kompozíciós formák önálló alkalmazása.Műalkotások elemzése, művészeti ágak, műfajok, stílusok, megismerése a XX. század első felének irányzataiban.Tér-, forma- színviszonyok tanulmányozása, az analízisből kiinduló absztrakciókra épülő átalakítások.A forma és funkció elemzése.Perspektív szerkesztések.Színismeretek összegzése.A tudományos és műszaki közlésmódoknak, a tömegkommunikáció műfajainak, a médiumok képnyelvi sajátságainak megismerése.A külső és belső építészeti tér elemzése.Tértervezési feladat megoldása. HÉT TARTALOM 1-2. Vizuális kommunikáció, befogadás, alkotás, színtávlat,
TEVÉKENYSÉG ESZKÖZ A természeti térben a közeli és Rajzlap, vízfestávoli részek méretének, színének ték, ecset.
térmélység. 3-4.
Kompozíció. Kollázs, papír és fotómontázs, redukció és analízis.
5-6.
A csendélet jellegzetességei.
7-8.
Formatanulmány, értelmező vázlat, hossz- és keresztmetszet, formaátírás.
9-10. A kompozíció szerepe a kifejezésben. A tónus szerepe. 11-12. Arány, szerkezet, formatanulmány. 13-14. A forma felépítése, szerkezete. Megjelenítő ábrák. Konstruálás. 15-16. A természetes anyagok alakíthatósága, dísztárgy, ajándéktárgy. 17-18. XX. század első felének művészete. 19-20. Expresszionizmus, konstruktivizmus. 21-22. Szürrealizmus. Egyéni kompozíciók.
HÉT TARTALOM 23-24. Vizuális illúziók, érzéki csalódások. Kortárs képzőművészet. 25-28. Kompozíciós és színvázlatok. Tapasztalati perspektíva. Szerkesztett perspektíva.
összevetése. Reneszánsz festmények tanulmányozása. Vázlat készítés. A XX. századi kollázs technika sajátosságainak megismerése. Geometrikus rendszerű kompozíciók kialakítása. A tanulmányozásra kiválasztott összetettebb természeti forma megfigyelése. Festéssel a modell látványának visszadása. A forma látványát visszaadó színes tanulmány után az összetett forma egyes részeinek elemzése. Szemléltető anyagok bemutatásával a vonal és szín szerepének megértése a tárgyalkotásban. Textil tervek készítése. A modell formájának, tér- és tömeghatásának, aktúrájának kifejezése tónusos tanulmányrajzzal. Emberábrázolási ismeretek további elmélyítése, mozgástanulmány. Modell konstrukcióját magyarázó rajzok. Dokumentáció alapján új tárgy kivitelezése. Karácsonyi ajándéktárgyak készítése.
Olló, ragasztó, növényi részek, fotók, festék, ecset, toll. Rajzlap, festék, ecset. Rajzlap, színesceruza, tűfilc.
Rajzlap, ceruza, tus. Rajzlap, ceruza. Dobozok, miltonkapocs, festék, ecset, olló, ragasztó. Vessző, szalma.
Alkotások tükrében a felfokozott Diasorozat. színvilágra épülő festészet kiemelkedő műveinek megismerése. Szenvedélyesség, drámaiság, ge- Diasorozat. ometrikus és lírai absztrakció összevetése. Alkotások tükrében pszihikai au- Diasorozat. tomatizmus megfigyelése.
TEVÉKENYSÉG Kortárs képzőművészet néhány kiemelkedő alkotásának megismerése. Élmények alapján vázlatok készítése. A kiválasztott mű kompozíciójának, színvilágának rajzos elemzése. A tagoltabb mesterséges for-
ESZKÖZ Rajzlap, színesceruza, festék, ecset. Rajzlap, színesceruza.
ma szerkezetének feltárása. Építészetben használatos alapRajzlap, ceruza, rajzok tanulmányozása. Szemé- hullámpapír, lyes igényre épülő lakóház terve- olló, ragasztó. zések. 33-34. Az életmód és környezet kapLakberendezési folyóiratok seRajzlap, ceruza, csolata. Lakószoba, lekberende- gítségével tanulmányrajzok kéragasztó, vonalzés, tárgy tervezés. szítése, konkrét tér berendezése, zó, olló. rajzos dokumentáció készítése. 35-37. Az év közben elkészült alkotások áttekintésével tapasztalatok összegzése. 29-32. Alprajz, rekonstrukció, makett, népművészet: Népi építészet.
Megismertetésre, elemzésre ajánlott műalkotások T. Lautrec egy plakátja, Ferenczy Károly: Márciusi est, Hollósy Simon: Rákóczi induló, Vincent van Gogh: Auvers-i templom, Gaudi: Sagrada Familia, Lechner Ödön: Iparművészeti Múzeum, Rodin: Gondolkodó, Klimt: A csók, Rippl-Rónai József: Apám és Piacsek bácsi vörösbor mellett, Csontváry Kosztka Tivadar: Magányos cédrus, W. Gropius: A Bauhaus központi épülete, Picasso: Vasaló nő, és Guernica, Braque: Gitáros csendélet, Boccioni: Az utca erői, M. Duchamp: Palackszárító, V. Tatlin A III. internacionálé emlékmű famodellje, Piet Mondrian: Kompozíció, Standard Thonet szék, Chagall: Én és a falum, Dali: Égő zsiráf, Szőnyi István: Zebegény, Egry József: Visszhang, Medgyessy Ferenc: Anyaság, Breuer Marcell: Wassily csőszék, Le Corbusier: Ronchamp-i kápolna, Barcsay Jenő: Festőállvány, Schaár Erzsébet: Az utca, Andy Warhol: Elvis, Vasarely: Alakzat III., Kondor Béla: Darázskirály.
A továbbhaladás feltételei Az általános iskola befejezésekor a tanuló a tantárgyi munkára fordítható idő függvényében -, személyiségének megfelelő szinten rendelkezik a vizuális intelligencia és ítélőképesség alapjaival, többé-kevésbé önálló ábrázoló és kifejező alapképesség birtokában van. Alkotó képzeletét érvényesíti a szabad alakító, tervező feladatokban. Befogadóképességének intuitív megnyilvánulása mellett törekszik esztétikai élményei tudatos átélésére. Adott szempontokat követve alkalmazza a tanult tapasztalati és összehasonlító műelemzési módszerek valamelyikét. Ismeri a tanult művészettörténeti korszakok legjellemzőbb stílusjegyeit, koronként és áganként legalább három-három műalkotást, alkotót felismer és megnevez. Jártas a téri, formai, színbeli tanulmányok készítésében, érti, hogy ezek a látható jelenségek megértésének az eszközei. A megértés és közlés céljával alkalmazza a téri, formai, színbeli analízis, és redukció tanult eljárásait. Rendelkezik az ábrázolási konvenciókhoz szükséges térszemléleti alapokkal, képes egyszerű vetületi, axonometrikus és perspektivikus ábrákat szerkeszteni. Tudja, hogy a vizuális kommunikáció a dolgok elvont jeleit, képeit, szimbólumait használó vizuális nyelv által működik, érti a közhasznú, a tudományos, a műszaki és a művészi, a tömegkommunikáció funkcióját, felismeri különbségeiket. Ismeretei vannak a tárgy- és térformálás, az építészet tanult alapkérdéseiről, törekszik betartani a kultúrált, környezettudatos, az emberi alkotást és művészetet tiszteletben tartó magatartás szabályait. Tájékozottsággal bír a vizuális megjelenítés hagyományosabb és újabb (technikai) formáiról, megérti, hogy mindezek a kifejezés és közlés eszköztárának gazdagítását szolgálják.
Értékelés, ellenőrzés, minősítés módjai 1./ Az értékelés típusai: -
Az értékelés legyen ösztönző, formáló, ahol figyelembe kell venni a tanulók személyiségének sajátosságait, de az összegző, minősítő értékelést sem szabad elhanyagolni. Előbbi értékelést (ösztönző, formáló) az egyes témakörökön belül, illetve a gyakorlati tevékenységek értékelésénél alkalmazzuk.
-
Az összegző, lezáró értékelésre egy-egy tematikus egységnek a lezárásakor kerüljön sor minősítő jelleggel.
2./ Az értékelés alapelvei A tanulókkal szemben csak olyan követelményt támasztunk, amely összhangban van életkori sajátosságukkal, összhangban van tudásukkal, érvényesül benne a fokozatosság elve, ösztönző, nevelő hatása van. 3./ Az értékelés menete Az elméleti és gyakorlati téren egyaránt fontos az értékelési szempontok megadása, az önellenőrzés és az önértékelés kialakítása, javítási lehetőségek feltárása, fejlődési tendencia figyelembe vétele. 4./ Az értékelés formái -
A tevékenység megfigyelése és szóbeli megbeszélése, értékelése új technikák esetében. Az elkészült műalkotások értékelése előre megadott szempontok alapján. Szóbeli, írásbeli felelet elméleti ismeretekből. Gyűjtőmunka és beszámolók osztályozása.
5./ Az értékelés témája • Anyagismeret, anyaghasználat Az anyagszükség érzékeltetésének és felismerésének, valamint a rajzi, plasztikai, festői eszközök használati módjának értékelése. • Formaalakítás, formaismeret A formakarakterek, formaarányok felfedezésének a külső és belső formák közötti szerkezeti összefüggések feltárásának az anyag – forma – szerkezet közötti kapcsolatok érvényesítésének értékelése. • Térépítés, téralakítás Téri és formai kapcsolódások, pozitív-negatív felületek, fény- és árnyékrendszerek, tónusviszonyok felhasználásával létrehozott logikus plasztikai, grafikai, festői térképzés, környezetalakítás értékelése. • Színhasználat, színérzékenység Színkontrasztok, színharmóniák, színárnyalatok kifejező és kompozíciós szerepét felismerő színhasználat értékelése. • Komponálás, egyensúlyteremtés Az egyensúlyteremtés módjának, a képi tér statikai és dinamikai felépítésének, a képi kifejezési eszközök összhangjának, a kompozíció szerkezetének értékelése. •
Egyéni kifejezés
Önálló felfedezések, egyéni meglátások, vélemények, tartalmak belső képek és az alkotó képzelet felhasználásának értékelése a forma-, tér- és színalakításban, kompozíciós megoldásokban. • Látvány-, környezet- és műalkotás-elemzés. Tartalom és jelentés rétegek vizuális logikára támaszkodó feltárásának, valamint a képzőművészeti műveltség alapjait alkotó vizuális ismeretbázisnak az értékelése. 6./ Az értékelés módja -
Az Oktatási Törvénynek megfelelően az értékelés, minősítés érdemjeggyel, osztályzattal történik. - Az érdemjegy lehet: elégtelen (1), elégséges (2), közepes (3), jó (4), jeles (5). - A tanuló érdemjegye elégséges (2), ha az adott téma helyi tantervben meghatározott rendszerének megfelelő minimális teljesítmény legalább 90%-át teljesíti. - A tanuló érdemjegye jeles (5), ha az adott témában, tananyag egységében a helyi tanterv által meghatározott optimum követelményeket legalább 90%-ban teljesíti. - A két érdemjegy között lévő további differenciálásnál az optimum követelmények a mérvadók. - Általában legyenek igazak a következők: - jó (4) az optimum követelmény 89-90%-a, - közepes (3) az optimum követelmény 79-60%-a, melytől az egyéni sajátosságok figyelembevétele mellett indokolt esetben lehet eltérni.
