PUSZTALAKÓK SZÉPSÉGBÓNUSZ GALAKTIKUS KÁVÉSKANÁL ÜZLETI KLÍMA TÁRSROBOTOK. Digitális változatban: dimag.hu. LXXI. évfolyam 30. szám július 22

SZÉPSÉGBÓNUSZ • GALAKTIKUS KÁVÉSKANÁL • ÜZLETI KLÍMA • TÁRSROBOTOK LXXI. évfolyam  30. szám  2016. július 22.

Ára: 350 Ft

El fizet knek: 300 Ft

ÉLET TUDOMÁNY es

Digitális változatban: dimag.hu

PUSZTALAKÓK

ÉLET ÉS TUDOMÁNY 

LXXI. évfolyam 30. szám  2016. július. 22. 937

A hajózási útvonalaktól a n i szoknya hosszáig

Digitális változatban: dimag.hu 949

950

939

Címlapképünk: Háromcsíkos szöcskeegér (Cserkész Tamás felvétele) A magyar rónák elfeledett kiseml sei cím cikkünkhöz

940

942 931

934

Els kézb l

• GALAKTIKUS KÁVÉSKANÁL Sz ts Dávid • A TAVAK MÉG MINDIG SZENNYEZETTEK A FOSZFORTÓL Mangel Gyöngyi • INJEKTÁLHATÓ ÉS LEBOMLÓ IMPLANTÁTUMOK Szilágyi-Nagy Ildikó Kihalások a Kárpát-medencében 3. A MAGYAR RÓNÁK ELFELEDETT KISEML SEI Németh Attila

944

947

ÉRDEKES GAZDASÁGI INDIKÁTOROK Palla Gábor ÉT-etológia TYÚKESZ Bilkó Ágnes Interjú Mátés Lajossal TESTÜNKBE ZÁRT EVOLÚCIÓ Chikán Ágnes Egészség=egész-ség?

FARKASOK ÉS TÁRSROBOTOK Földi Csenge Beszél számítógépek mély gondolatokkal NEURÁLIS HÁLÓZATOK Tóth Bálint Pál A marosvásárhelyi magyar nyelv orvos- és gyógyszerészképzés

ÉLET

ÉS

TU D O M Á N Y



2 01 6/3 0

957

959 VALÓSÁGOS CAMBRIDGE... L csei Gabriella

A Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem, a Pro Progressio Alapítvány és az Élet és Tudomány közös cikkpályázatáról már hírt adtunk – sőt, a hallgatói kategória győztes cikkét és az oktatók megosztott második hellyel jutalmazott cikkeit már olvashatták lapunkban (az egyiket épp ebben a lapszámban). Nem számoltunk azonban még be a díjátadó rendezvényről – pedig egy igen különleges, szívmelengető alkalom volt. A díjátadó ünnepségre éppen akkor került sor, amikor a BME-t több száz általános iskolás „szállta meg” – elkezdődött a BME Gyerekegyetem. A gyerekekre koncentrált az intézmény – az ő szintjükön, érdekesen, élvezetesen bemutatni a tudományt és az egyetem kutatási eredményeit épp az a fajta ismeretterjesztő kihívás, amelyhez hasonló volt cikkpályázatunk is. A tudományos ismeretek, kutatások bemutatásának több szelete is jelen volt tehát egyszerre a napokban a BME-n, ennek jelentőségét, fontosságát az egyetem rektora, Józsa János is kiemelte köszöntő beszédében. 

954

958

Kedves Olvasónk!

930

952 953

Nyelv és élet SZÓRENDBONTÁSOK G. L. Élet és tudomány képekben

ÉT-GALÉRIA H. J. LogIQs Lélektani lelemények SZÉPEK EL NYBEN Mannhardt András A tudomány világa • A FREGATTMADÁR HÓNAPOKIG REPÜL Sz. N. I. • BARLANGI ALVÓ GÉB Sz. N. I. • AZ EVOLÚCIÓS TÚLÉL K TITKAI • ORSZÁGOS VÍZPROGRAM

• DUNAI STRANDID BÉCSBEN REJTVÉNY Schmidt János ÉT-IRÁNYT Bánsághy Nóra A hátlapon VÍZESÉS IZLANDON Pásztor Domokos

A Tudományos Ismeretterjesztő Társulat elnöke, Hámori József szavaiból pedig az derült ki, hogy ez az odafordulás a tudósok részéről az érdeklődők felé nem új keletű dolog, jószerivel a kezdetektől része a tudományos életnek; erre bizonyság a 175 éve alapított TIT, amelynek épp ez a hivatása. A TIT lapjai – az Élet és Tudomány, a Természet Világa és a Valóság – ennek a „szócsövei” és erre hivatott ez a cikkpályázat is, amelyre – mint Gózon Ákos főszerkesztő elmondta – kiváló pályázatok érkeztek. Az írások hamarosan olvashatók lesznek lapunkban – a szerzőkkel pedig remélhetőleg többször is találkozhatnak majd rendszeres olvasóink, hiszen személyükben jó tollú ismeretterjesztő kutatókra talált rá a szerkesztőség. Kollár László rektorhelyettes az Élet és Tudomány múltbéli, hasonló cikkpályázataihoz kapcsolta ezt a jelenlegit, míg Pakucs János, a Pro Progressio Alapítvány elnöke a jövőről beszélt: az alapítvány ősszel új, a tudományos publikációkat támogató pályázatot ír majd ki. A tudományos ismeretterjesztésnek tehát van múltja, s mint ahogy azt a BME pezsgő tudománynépszerűsítő rendezvényei mutatják: jelene – és jövője is. Idén hetvenéves lapunknak pedig mindháromban volt/van/lesz szerepe. P. B.

Galaktikus kávéskanál

Korábbi interjúalanyunk, Werner Norbert (ÉT 2016/23) eddig a Stanford Egyetemen is kutatott, és nemsokára a Lendület program keretében Magyarországra költözik. Ő is részt vett abban a kutatásban, amelynek eredményeiről most cikk jelent meg a Nature-ben. A publikációban olyan új eredményeket mutatnak be, amelyek segítenek megérteni a galaxishalmazok dinamikus viselkedését és azok kapcsolatát a kozmikus evolúcióval. A japán Hitomi röntgenműholdról kapott információkkal dolgozva a kutatócsoport először látott egy szupernehéz fekete lyukat, amely úgy keveri a forró gázt egy galaxishalmaz középpontjában, mint ahogy

ta a tanulmány társszerzője, Irina Zhuravleva, a Kavli Részecske Asztrofizikai és Kozmológiai Kutatóintézet (KIPAC) posztdoktori kutatója. „A műhold műszaki hiba miatt tönkrement, de így is új fejezetet nyitott a röntgencsillagászatban.” A galaxishalmazok, amelyek több százezer egyedi, a gravitáció által összetartott galaxisból állnak, nagy mennyiségű gázt is tartalmaznak. Idővel a gáz kihűlhet és összetapad, majd csillagokat alkot. Mégis, nagyon kevés csillagkeletkezés fordul elő galaxishalmazokban, és egészen mostanáig a tudósok nem voltak biztosak ennek okában.

Fantáziakép a japán Hitomi röntgenm holdról (KÉP: JAXA)

egy kanál kavargatja a tejszínt a kávéban. Ezek a mozgások megmagyarázhatják, hogy a galaxishalmazok miért alkotnak sokkal kevesebb csillagot a vártnál – ez a rejtélyes tulajdonság befolyásolja a kozmikus struktúrák fejlődését. „Az, hogy tudjuk mérni a gázmozgásokat, jelentős előrelépést hoz a galaxishalmazok dinamikus viselkedésének és a kozmikus evolúcióval való kapcsolatuk megértésében” – mond-

Werner Norbert, aki a KIPAC-nál az adatok elemzésével foglalkozik, azt mondta: „Azt már tudtuk, hogy a nagy tömegű fekete lyukak, amelyek minden galaxishalmaz központjában megtalálhatók és tízmilliárdszor nagyobb tömegűek, mint a Nap, nagy szerepet játszhatnak abban, hogy megakadályozzák a gáz lehűlését azáltal, hogy valahogyan energiát fecskendeznek bele. Most már jobban ismerjük ezt a mechanizmust, és értjük, hogy éppen a megfelelő mennyiségű keverő mozgás van ahhoz, hogy elegendő hőt termeljen”. ÉLET

A galaxishalmazok körülbelül 15 százaléka gáz, ami annyira forró – több tízmillió fok –, hogy fényes röntgensugarakat bocsát ki. Tanulmányukban a Hitomi adataival dolgozó kutatók a Perseus-halmazt vizsgálták, ami az egyik legfényesebb röntgensugarakat kibocsátó, legnagyobb csillagászati objektum. A Hitomi előtti űrmissziók Perseursól készített röntgenképei megmutatták, hogy az ultraforró, ionizált gáz, illetve a plazma hatalmas buborékjai hogyan emelkednek ki a központi szupernehéz fekete lyukból, amint az több tízezer fényéves részecskefolyamot lő ki az űrbe. Színképelemzésekből a kutatók korábban az intergalaktikus gáz kifelé irányuló áramlására következtettek. Az okok kiderítésére a kutatók egy lágyröntgenspektrométerrel (SXS) elemezték a Perseus-halmaz középpontját. Steve Allen professzor szerint: „Mivel az SXS 30-szor jobb energiafelbontású volt, mint a korábbi küldetések műszerei, jobb felbontásban tudtuk vizsgálni a röntgenjelek részleteit. Ezek az új adatok eredményezték a halmazközpont legelső sebességtérképét, amely bemutatja a forró gáz sebességét és turbulenciáját.” Ezt a térképet összevetve a többi képpel a kutatók össze tudták kapcsolni a megfigyelt mozgásokat a plazmabuborékokkal. Zhuravleva azt mondta: „Abból, amit az adatokból láttunk, a felszálló buborékok húzzák ki a gázt a halmazközpontból, ami magyarázza a feszített gázhoz tartozó csíkokat az optikai színképekben. Ebben a folyamatban turbulencia alakul ki. Bizonyos szempontból a buborékok olyanok mint a kanál, amely keveri a tejet egy csésze kávéban, és örvényeket okoz. A turbulencia viszont melegíti a gázt, és elnyomja csillagkeletkezést a halmazban.” Az asztrofizikusok az új információkat felhasználhatják a galaxisváltozási modellek finomhangolásához. Figyelembe kell ugyan venni a mozgásokból eredő további gáznyomást, de ez a tömegszámításokat kevéssé befolyásolja. A Hitomi ugyan a tervezettnél kevesebb ideig tudott működni, de remélhető, hogy az eredményei meggyőzik a nemzetközi közösséget, hogy érdemes a programot folytatni. szőts DáviD ÉS

TUDOMÁNY



20 1 6 /3 0



931

A TUDOMÁNY ÚJ EREDMÉNYEI ELS KÉZB L

ASZTROFIZIKA



A tavak még mindig szennyezettek a foszfortól

Reitzel, a különszám társszerkesztője, munkatársaival és társszerzőivel, Sara Egemose-zal és Henning S. Jensennel együtt több cikket is A tudósok arra figyelmeztet- közölt a lapban. Mindhárman a tanek, hogy a vizek foszforszeny- vak helyreállításának a szakértői, és nyezése még mindig komoly együtt dolgoznak a Villum Kann aggodalomra ad okot. Vagy Rasmussen Alapítvány Tó Helyrefelgyorsítjuk a tavak vízminő- állítási Központjában, rövid nevén a ségét helyreállító módszerek al- CLEAR-ben. kalmazását, vagy beletörődünk A Vízügyi ügyi Kutatások utatások különszáabba, hogy az édesvíz gyenge mát tizenkét ország hatvan kutatóminőségű lesz. Erre a következ- ja jegyzi szerzőként. A folyóiratot tetésre jutottak a Vízügyi Kutatások bemutató sajtóközleményükben azt című folyóirat különszámában kö- írják, hogy világszerte a foszfor az elsődleges oka a vízminőség romlásának. Ez a szennyező úgynevezett „halott zónákat” hoz létre a vízben, ami toxikus algavirágzással, a biológiai sokféleség elvesztésével, valamint a növények, állatok és emberek növekvő egészségügyi kockázatával jár. Hosszú ideig az volt a gyakorlat, hogy a mezőgazdasági szennyezést, az emberi szennyvizet és az iparból szármaAlgaszennyezés a londoni Richmond Park tavában

KÖRNYEZETVÉDELEM

A TUDOMÁNY ÚJ EREDMÉNYEI ELS KÉZB L



Egy dániai tó kezelése alumíniumvegyülettel

zölt tanulmányok szerzői, akik arról értekeznek, hogyan lehet a tavak foszforszennyezését ellenőrizni és kezelni. Európa tavainak negyven százalékában a vízminőség nem felel meg az Európai Unió Víz Keretirányelve elvárásainak, és ennek elsősorban a vizek foszforszennyezése az oka. „Ez a helyzet a biológiai sokféleség és a társadalmi elvárások szempontjából is óriási probléma, ezért szükséges erőfeszítéseket tenni a tavak helyreállítására szolgáló hatékony módszerek kifejlesztésére” – közölte Kasper Reitzel, a Dél-dániai Egyetem Biológiai Intézetének docense. 932



ÉLET

ÉS

TUDOMÁNY



Algavirágzás

zó anyagokat a folyókba és más felszíni vizekbe engedték, és ezekben az évtizedekben a foszforvegyületek riasztó mértékben halmozódtak fel a tómedrek üledékében. A probléma óriási méretű, és annak ellenére, hogy világszerte nagyszabású kísérleteket végeznek a szennyezés csökkentésére, az emberek évente még mindig nagyjából tízmillió tonna extra foszfort szivattyúznak az édesvizekbe.

2016/30

A kutatók hosszú távú monitorozással követik a tavakban a foszfor sorsát, és arra a következtetésre jutottak, hogy ha a terhelés csökken, a növényzet és az állatvilág évekig nem áll helyre, a vízi ökoszisztéma nem gyógyul meg. Ennek a meder üledékében raktározódó foszfor az oka, ami időnként egy-egy vízoszloppal visszakerül a tóba, ahol újra bekerül az anyagforgalomba. A tavak tisztítására, a foszforszennyezés eltávolítására széles körben használják az úgynevezett geomérnöki módszereket, mint az alumíniumsók alkalmazása a foszfor lekötésére vagy a tómeder feltöltése agyaggal, hogy az üledékben lévő foszforraktárakat elzárják. „Az eredmények azonban nem meggyőzőek, mert a tavak kezelői gyakran kritikátlanul használják ezeket a mérnöki módszereket. Ott nem válik be ez a megoldás, ahol nem csökkentik radikálisan a külső foszforterhelést, vagy gazdasági meg fontolásból alacsony dózisokat alkalmaznak” – magyarázta Sara Egemose, a Déldániai Egyetem Biológiai Intézetének munkatársa. A most megjelent különszámban azok a korszerű és irányt mutató geomérnöki módszerek olvashatók, amelyeket a dán kutatók a Tó Helyreállítási Központban végzett munkájuk során a Dán Természetvédelmi Hivatallal együttműködve gyűjtöttek össze. M anGeL GyönGyi

Injektálható és lebomló implantátumok

Ideális esetben az injektálható vagy beültethető orvosi műszereknek nem csak kicsiknek és működőképesnek, hanem olyan lágynak is kell lenniük, mint azok a szövetek, melyekkel kölcsönhatásba lépnek. A lágyság és rugalmasság a legnagyobb kihívás a fejlesztőknek. A University of Chicago kutatói ígéretes eredményeket publikáltak a Nature Materials című folyóiratban. Olyan anyagot készítettek, melyből intelligens, fényre aktiválódó, injektálható orvosi műszer állítható elő, mely alkalmas idegsejtek stimulálására és az izmok és szervek manipulálására. „A legtöbb, hagyományos anyag, melyet implantátumok készítéséhez használnak, kemény és robusztus, ami különösen akkor teszi alkalmatlanná, ha elektromos stimuláláshoz akarja használni az ember” – mondta Bozhi Tian kémiaprofesszor, akinek laboratóriumában – együttműködésben Francisco Bezanilla biokémiai és molekuláris biológiai laboratóriumával – a kísérletek zajlottak. Az új anyag ezzel szemben lágy, és apró részecskéi mindössze néhány mikrométer átmérőjűek, azaz még a hajszál vastagságánál is kisebbek. A részecskék gyorsan feloldódnak sós oldatban, így könnyedén a testbe fecskendezhetők. Néhány hónap elteltével az anyag a testben magától lebomlik, így az eltávolításhoz nincs szükség műtétre. A leírás szinte scifibe illő, de az ígéretes eredmény jól példázza a nanotudományokban rejlő lehetőségeket: az anyagok viselkedésére kis léptékű és finom változtatásokkal lehet nagy hatást gyakorolni. Az új anyagban a részecskék szilíciumból épülnek fel, amely olyan struktúrát alkot, mely tele van nanoléptékű pórusokkal, hasonlóan egy apró szivacshoz. Az anyag pépszerű, körülbelül ezredannyira merev, mint a jól ismert kristályos szilícium, melyet tranzisztorokban és napelemekben használnak. „Az anyag rugalmassága hasonló a testben található kollagén rostokéhoz. Olyan anyagot ké-

szítettünk tehát, melynek merevsége egy valódi szövetéhez igazodik” – mondta Yuanwen Jiang, Tian hallgatója. Az anyagból egy elektromos műszer fele képződik, amely spontán felépíti magát, amikor egy szilíciumrészecskét egy sejtkultúrába – vagy végcélként az emberi testbe – juttatnak. A részecske egy sejthez kapcsolódik, és érintkező felületet hoz létre a sejthártyával. A két elem együtt – a sejthártya és az új anyag részecskéje – alkot egy egy-

reakcióba lépnek az oxigénnel, amely jelen van a szilícium-dioxid öntőformában, ezzel oxidált szilíciumból álló hidak jönnek létre. A sokkal nagyobb nanovezetékeknek viszonylag kevesebb felszíni atomja van, kevésbé reakcióképesek, így nagyrészt tiszta szilíciumból állnak. „Ez a nanotudományok szépsége. Megváltoztathatja az ember a kémiai tulajdonságot pusztán azzal, hogy a méretet változtatja meg” – mondta Jiang. Végül az öntőformát feloldják, és előtűnik az oxidált szilíciumból álló hidak által összekötött szilícium-nanovezetékek hálózata, amelyek képesek vizet beszívni, így lágyítják az anyagot. A tiszta szilícium megtartja fényelnyelő képességét. A laboratóriumban a kutatók a részecskéket kultúrában található neuronokhoz adták, aztán a Egy szilíciumrészecske és a nanovezetékek rendszere mintát megvilágították, így elektromos áram keséget, mely elektromosságot termel, letkezett, amely aktiválta a sejteket. amikor a szilíciumrészecskét fénnyel A következő lépés az élő állatokon megvilágítják. végzett kísérlet. A kutatók igyekez„Nem szükséges az egész műszert nek a perifériás idegrendszerben stibeinjektálni, elég csak egyetlen alkotó- mulálni azokat a neuronokat, melyek részét. Az egyetlen részecske és a sejt- a szervekhez kapcsolódnak. Ezek az hártya kapcsolata elég elektromosságot idegek viszonylag közel esnek a test termel ahhoz, hogy felhasználjuk a felszínéhez, így a fény, melynek hulsejt stimulálásához, és megváltoztassuk lámhossza csaknem infravörös, a bőaz aktivitását. Miután elértük terápiás rön át is képes elérni őket. célunkat, az anyag természetes módon Tian elképzelése az, hogy a fénnyel lebomlik. Ha újra terápiára van szük- aktiválható berendezésekkel lehetséges ség, újabb adag injektálható” – mondta lesz emberi szövetek előállítása és mesJoão L. Carvalho-de-Souza, Bezanilla terséges szervek létrehozása. Jelenleg a kutatócsoportjának tagja. tudósok képesek ugyan megfelelő forA kutatók a részecskéket úgy- májú szerveket gyártani, ám azok nem nevezett nanoöntéssel állítják elő. működnek megfelelően. Ahhoz, hogy Szilícium-dioxid öntőformát ké- egy laboratóriumban gyártott szerv szítenek, melyek apró, körülbelül megfelelően működjön, képesnek hét nanométer átmérőjű csatornák- kellene lenni arra, hogy az elkészített ból – nanovezetékekből – állnak (ez szövetben az egyes sejteket külön-kükevesebb, mint egy hajszál tízezred lön manipulálják. Az injektálható műrésze), és még kisebb „mikrohidak” szer segítségével ez lehetségessé válik, kötik össze őket. Az öntőformába kiválasztható egyetlen sejt a pontosan szilángázt (SiH4) injektálnak, amely fókuszált fénysugár segítségével, ahkitölti a pórusokat és csatornákat, hoz hasonlóan, mint amikor egy momajd szilíciummá bomlik le. Ezután torban csupán egyetlen csavart húzunk következik az eljárás legtaláléko- meg. Ígéretes, hogy genetikai módosínyabb része, melynek során a kutatók tás nélkül végezhető el ez a szintetiazt a tényt használják ki, hogy minél kus biológiai folyamat. „Szükség van kisebb egy tárgy, annál inkább a fe- olyan nem-genetikus rendszerre, amellyel lületén található atomok határozzák a sejtek viselkedését irányíthatjuk. A mi meg környezetével való reakcióját. fejlesztésünk betöltheti ezt a szerepet” – A mikrohidak igen aprók, a legtöbb mondta Tian. atomjuk a felszínen található. Ezek Forrás: University of Chicago ÉLET

ÉS

TUDOMÁNY



20 1 6 /3 0



933

A TUDOMÁNY ÚJ EREDMÉNYEI ELS KÉZB L

ANYAGKUTATÁS



K I H A L Á S O K A K Á R P Á T- M E D E N C É B E N

A MAGYAR RÓNÁK ELFELEDETT KISEML SEI Az ember tájátalakító tevékenysége el tt hazánk területének mintegy felét nyílt füves él helyek, sztyeppék és erd s-sztyeppék borították, ám szinte minden más ökoszisztémánál nagyobb arányban estek áldozatul az emberi terjeszkedésnek. Napjainkban dönt en m velt területeket találunk az egykor végtelenbe nyúló füves rónák helyén. Füves pusztáink természetes képe és az a bámulatba ejt biológiai sokféleség, melynek hajdanán otthont biztosítottak, mára szinte teljesen feledésbe merültek. Az írás folytatása az Élet és Tudomány 2016/12. és 13. számában megjelent cikkeknek. A köztudatban a puszta 3. szó negatív jelentéssel rész társul, ma elsősorban értéktelen, üres helyet jelent. Olyat, amellyel a legjobb, ami csak történhet, az, hogy az ember valamiképp hasznosítja – pedig ez a kép nem is állhatna messzebb a valóságtól. Füves élőhelyeink, sztyepp és erdős-sztyepp növényzetű területeink ugyanis egy mára szinte teljesen eltűnt, ugyanakkor elképesztően gazdag életközösségnek nyújtottak otthont. Kételked k

Füves élőhelyeink valódi értékének téves megítélését mutatja az is, hogy a közelmúltig a kutatók egy része kétségbe vonta, hogy hazánkban természetes módon valaha is előfordultak-e sztyeppjellegű élőhelyek. E tudományos nézet szerint füves élőhelyeink az eredendően hazánkat borító, összefüggő erdőségek kivágását követően jöttek létre, mesterséges, másodlagos élőhelyekként. A legújabb kutatások alapján azonban ma már biztosan tudjuk, hogy a hazánkban található sztyepp- és erdőssztyepp-területek a földtörténeti jelenkor, a holocén kezdete óta változó kiterjedésben, de folyamatosan jelen vannak a térségben. Egykor jellemző, karakterisztikus állatfajaiknak többsége tőlünk nyugatra szinte teljesen isme934



ÉLET

ÉS

TUDOMÁNY



Sztyepp-él helyek az Erdélyi Mez ségben, háttérben a mez ségi földikutya (Spalax antiquus) túrásaival (FOTÓ: NÉMETH ATTILA)

retlen, azonban tőlünk keletre nagyon is elterjedtek. E különleges lények közül sok ugyanis az eurázsiai sztyepp-öv faja vagy azoknak közeli rokona. A molnárgörény

Az Alföld végtelenbe nyúló füves területein a nagytestű patások hatalmas csordái legeltek valaha. Olyan, mára kihalt emlősfajok alkották e csordákat, mint például az eurázsiai vadló (Equus ferus) és az eurázsiai vadszamár (Equus hemionus). A hatalmas csordák pedig táplálékot biztosítottak egyebek mellett a ma már egzotikus fajnak számító, de a bronzkorig hazánkban is

2016/30

élő oroszlánnak (Panthera leo) is. Különleges vagy egzotikus emlősfajokat azonban nem csak a nagytestű állatok körében találunk a sztyeppe lakói között, sőt, a kisebb testűek között bukkanunk a legkülönösebbekre. A füves élőhelyek ugyanis sajátos, csak erre az ökoszisztémára jellemző kisemlősközösséget tartanak fenn, amelynek legismertebb hazai képviselője az ürge (Spermophilus citellus). Ez a mára jelentősen megritkult rágcsáló saját maga ásta üregekben rejtőzik, és téli álmát is itt alussza. Üregben lakik a szintén ritkuló hörcsög (Cricetus cricetus) is. Az üreglakó kisemlősök olyannyira jellemzők

Az eredetileg a füves pusztákon él , de manapság inkább mez gazdasági területeken el forduló mezei hörcsög (FOTÓ: CSERKÉSZ TAMÁS)

Kelet-Ukrajna füves pusztáin napjainkban is él a bobak mormota (FOTÓ: CSERKÉSZ TAMÁS)

a füves pusztákra, hogy gyaszt. Évente egyszer egy szinte kizárólag őket szaporodik, a nőstények fogyasztó kisragadozó is 4–7 kölyköt hoznak a vikialakult, a molnárgölágra. A bobakra vonatkozó rény (Mustela eversmanni). A közönséges ürge a füves puszták talán legismertebb kiseml se hazai adatok közül a A füves puszták jellemző (FOTÓ: NÉMETH ATTILA) legrégebbiek pleisztocén lakója a háromcsíkos korúak, a budai Várszöcskeegér (Sicista trizona) is. Ez a sivatagi ugróegehegyről, a Bükk hegyrek rokonsági köréhez tartozó pici faj tartozik a Kárpát-medence ség barlangjaiból, valamint Debrágcsáló – amellett, hogy névro- pusztai kisemlősközösségéhez. recen és Kolozsvár közeléből konaihoz, az egerekhez hasonló- Sajnos mára mindkettő eltűnt származnak. Jelenkori, azaz hoan magokat és más növényi ré- térségünkből, így hazai képvise- locén korú bobak-adatot a romászeket fogyaszt – rovarokra is lőiket ma már csupán csontma- niai Gálospetri közelében fekvő vadászik (lásd Élet és Tudo- radványok alapján ismerjük. Sze- Törvénydombról ismerünk. Az mány 2011/39. számát – a szerk.). rencsére azért mind a pusztai po- Alföld keleti peremén, a magyar A különleges sztyeppei emlős- coknyúl (Ochotona pusilla), mind a határ közelében található lelőheközösség talán legmeghökken- bobak mormota vagy egyszerűen lyen a bobak maradványa régétőbb képviselői a talajlakó élet- csak bobak (Marmota bobak) Kelet- szeti feltárás során került elő módot folytató földikutyák Európa és Közép-Ázsia füves újkőkori (neolitikus) rétegből. (Spalacinae alcsalád). E szélső- pusztáin előfordul még. A pusztai pocoknyúl a nyúlalaA mormoták nagyméretű, kúak (Lagomorpha) rendjéhez ségesen specializálódott rágcsálók egész életüket a talajban töl- üreglakó rágcsálók, melyeknek tartozó kisemlős, így bár külseje tik, ahol bonyolult járatrend- Európában két őshonos faja él. A alapján inkább rágcsálónak gonszert építenek maguknak. A közismertebb havasi mormota dolnánk, valójában közelebb áll a felszínre, hacsak valami rendkí- (Marmota marmota) kontinensünk nyulakhoz. A pocoknyulak elsővüli esemény nem kényszeríti magashegységeiben honos. A ke- sorban hegyvidéki állatok, egyetőket erre, soha nem jönnek fel. vésbé ismert, ám jóval nagyobb len síkvidéki fajuk a pusztai poEzek az állatok a rágcsálók elterjedési területű bobak valami- coknyúl. A 15–20 centiméter rendjének az egyetlen ténylege- kor a Kárpát-medencétől Mon- hosszú állat testét lágy, a háton sen vak képviselői. (Az Élet és Tu- gólia nyugati határáig megtalál- szürkésbarna, alul fehéres bunda domány hasábjain többször olvas- ható volt. Megjelenését és viselke- fedi. A sztyeppén a törpecserjés hattak e különös állatokról, leg- dését tekintve nagyon hasonlít a élőhelyek közelében találjuk egyeutóbb a 2012/20. és 2012/21. szá- havasi mormotához. Magashegy- deit, mivel a bozóttal benőtt miségi rokonánál kissé nagyobb és niatűr erdőcskék nemcsak táplámokban.) világosabb színezetű, farka pedig lékot, hanem védelmet és fedezérövidebb. A bobak is társas élet- ket is biztosítanak számukra száBobak és pocoknyúl Az említett példákon kívül két módú és bonyolult, akár 3 méter mos szárnyas ragadozójuk ellen. további különleges, de még az ed- mélységig lehatoló alagutakat ás. A pocoknyulak társas lények, kis digieknél is ismeretlenebb emlős- Különféle növényi részeket fo- kolóniákban élnek, ahol saját maÉLET

ÉS

TUDOMÁNY



20 1 6 /3 0



935

Az Európai Unió támogatásával megvalósuló „Raptors Prey LIFE” projekt célja többek között ezeknek a kiemelt természeti értéket képvisel kiseml söknek a megmentése és hosszú távú fennmaradásuk megalapozása.

A hazánkban kizárólag a Borsodi Mez ségben el forduló háromcsíkos szöcskeegér (FOTÓ: CSERKÉSZ TAMÁS)

guk ásta üregben laknak. Növények hajtásait, magvait fogyasztják. Mivel nem alszanak téli álmot, táplálékkészletet halmoznak fel, amellyel átvészelhetik a téli időszakot. A növényeket szárított formában raktározzák, valóságos kis szénaboglyákat, kazlakat hordanak össze. A pocoknyúl a pleisztocéntől fogva a középső holocén végéig folyamatosan jelen volt a hazai faunában. Szinte valamennyi őslénytani leletegyüttesben megtaláljuk csontmaradványait. A földtörténeti jelenkorból, vagyis a holocénből a Bükk barlangjaiból, az Aggteleki-karsztról és a Gerecséből ismertek maradványai. A leletek nagy mennyiségéből arra következtethetünk, hogy igen gyakori faj lehetett egykoron. A Kárpát-medencéből való kipusztulása a rézkor végén, a bronzkor elején következett be. Az ökoszisztéma mérnökei

A füves élőhelyek speciális kisemlős-közösségének tagjai közül többről bebizonyosodott, hogy kulcsszerepet töltenek be ökoszisztémájuk stabilitásában, a faj936



ÉLET

ÉS

TUDOMÁNY



gazdagság fenntartásában és a természetes növényzet dinamikájában. Bár természeti értékeink közül igen soknak ma is a megmaradt füves élőhelyeink biztosítanak menedéket, füves pusztáink csak szerény emlékművei annak a fajgazdag ökoszisztémának, amilyenek egykor voltak. A hazai sztyepp-élőhelyek számos lakójának fennmaradása ma már csak emberi beavatkozás révén biztosítható. Életkörülményeiket korábban olyan fajok jelenléte teremtette meg, amelyek mára kipusztultak hazánkból. Ilyenek lehettek egyebek mellett a pusztai pocoknyúl és a bobak mormota is. Mindkét faj fontos táplálékállata számos hazánkban ma is élő, veszélyeztetett állatnak. A pocoknyúlról tudjuk, hogy ázsiai előfordulási helyein az egyik legfőbb zsákmánya a kerecsensólyomnak és a molnárgörénynek. Kazahsztánban pedig a parlagi sasok legjelentősebb táplálékállata a bobak mormota. Azonban nemcsak táplálékállatként van fontos szerepük a sztyeppei ökoszisztémában ezeknek az emlősfajoknak, hanem élettevékenységük révén is hozzájárulnak a füves élőhelyek ökológiai folyamatainak és fajgazdagságának fenntartásához. Elhagyott üregeik számos további faj számára biztosítanak otthont vagy búvóhelyet. Fontos szerepük van egyes növényfajok terjesztésében, a gyakori fajok fogyasztása révén pedig lehetőséget biztosítanak a növényfajok közötti versengésben alulmaradó fajok fennmaradásához, túléléséhez. A természetes növényzeti dinamikára gyakorolt szabályozó szerepüknek köszönhető nagyszámú növényfaj stabil

2016/30

Pocoknyulak ábrázolása Brehm: Az állatok világa 1883-as kiadásában

és hosszú távú együttlétezése (koegzisztenciája). Bár mind a pusztai pocoknyúl, mind a bobak kevéssé kutatott állatfajok, legközelebbi rokonaikról az utóbbi évek vizsgálatai bebizonyították, hogy saját ökoszisztémáikban kulcsfajoknak tekinthetők. A kulcsfajok jelenlétükkel, élettevékenységükkel biztosítják számos további faj fennmaradásának lehetőségét, ily módon jelentősen hozzájárulnak élőhelyük biológiai sokféleségének fenntartásához. A megmaradt hírmondók

A bemutatott különleges kisemlősök – köztük a mára elfeledett bobak és pocoknyúl – minden jel szerint fontos szerepet töltöttek be a Kárpát-medencére jellemző füves puszták egészséges ökológiai működésében, fajgazdagságának fenntartásában. Éppen ezért a máig fennmaradt, de egyre ritkuló sztyeppei kisemlőseink – az ürge, a hörcsög, a háromcsíkos szöcskeegér és a földikutyák – megmentése kiemelkedően fontos feladat, ha a füves élőhelyeinkre még ma is jellemző biológiai sokféleséget szeretnénk megőrizni az utókor számára. NÉMETH ATTILA

A HAJÓZÁSI ÚTVONALAKTÓL A N

I S Z O K N YA H O S S Z Á I G

ÉRDEKES GAZDASÁGI INDIKÁTOROK Ki ne szeretné tudni, hogy vajon mit hoz majd a jöv ? Nemcsak általában vagyunk kíváncsiak erre, hanem ezen belül gazdasági értelemben is, hiszen egy sor mai döntésünk talán visszafordíthatatlanul meghatározza, hogy milyen körülmények között fogunk élni, dolgozni, családunkról gondoskodni a közeli, belátható és talán még a távolabbi években is. Az sem elhanyagolható, hogy a munkáséveket letudva nyugdíjasként milyen anyagi körülmények várnak majd ránk. zokták emlegetni a jövőbelátó varázsgömböket és néha még a jósokat is, de ezeknél a módszereknél vannak azért tudományosabb és az oksági összefüggésekre, tendenciákra építő megbízhatóbb módszerek is, amelyeket gazdasági indikátoroknak nevezünk. Persze ezek sem mentesek a bi zonytalanságoktól, hibáktól, de ha ügyesen összeválogatjuk őket és elgondolkodunk jelzéseiken, akkor akár öt-hat ilyen előrejelzés is sokatmondó lehet a gazdasági kilátásokra nézve. Az indikátorok sokszínűek, jó párat rendszeresen használnak az elemzők, vannak köztük olyanok is, amelyek elég korán adnak jelzést a gazdasági változásokról, a trendfordulókról. A következőkben lássunk közülük olyanokat, amelyek valamiért érdekesebbek vagy kitűnnek a gyakrabban használtak közül.

S

A miniszterelnök neve

Van egy miniszterelnök, akiről egy érdekes indexet neveztek el: Li Keqiang, Kína első embere. A kínai statisztikai adatokat, a gazdaság teljesítményét mutató GDP (bruttó hazai termék) változását a gazdaságipénzügyi elemzők nem egyszer kritikával, fenntartással fogadják, mert nincsenek meggyőződve, hogy azok reális tényeken, adatokon alapulnak, azaz valósak-e. Nos, idestova tíz évvel ezelőtt Kína miniszterelnöke a kétkedőknek leegyszerűsítette a dolgot: ha nem hiszik el a kínai számokat, akkor csak három adatra figyeljenek, a vasúti teherforgalom, az áramfogyasztás és a banki hitelnyúj-

Baltic Dry index

tás változására. Ez a három mutató alkotja a Li Keqiang-indexet. Ha jól belegondolunk, valóban hitelesen körülírja, hogy milyen pályán mozog a gazdaság, hiszen az áruforgalom és az áramfogyasztás mind a vállalati, mint a lakossági fogyasztással arányos. A banki hitelnyújtás, illetve ennek emelkedő trendje pedig arra utal, hogy mind a vállalkozások, mind a lakosság bátran adósodik el, mert bíznak a jövőben és abban is, hogy a kilátások még jobbak lesznek, és így a felvett hiteleket vissza tudják majd fizetni. A világkereskedelem alakulására, az áruszállítások volumenére, a kereslet-kínálat változására használják az elemzők a Baltic Dry indexet. Ezt 23 különböző hajózási útvonal, valamint a szállított száraz nyersanyagok (többek között vasérc, szén, acél, gaÉLET

bona stb.) átlagos tarifái alapján számolják úgy, hogy négy kategóriába sorolják a hajók kapacitását. A bonyolult számításnál még figyelembe veszik az időjárást, az üzemanyagárakat és a szűk szállítási keresztmetszeteket is. E mutatónál fontos rámutatni, hogy egyfajta kalkulációs rugalmasságot vagy inkább késedelmet is kezelni kell, hiszen, ha a kereslet valamelyik hajózási kapacitás felé tolódik el, és ebből nincs elegendő a hajótársaságoknál, akkor egy ilyen hajó átlagos gyártási idejét, általában két évet is figyelembe kell venni. Gondoljunk csak a konténerszállító hatalmas teherhajókra vagy a tankerekre. A felh karcolók jeleznek

A világgazdaság, de az egyes országok gazdaságai is jól megfigyelhető ciklikus mozgást, fejlődést, stagnáÉS

TUDOMÁNY



20 1 6 /3 0



937

1900-as évek

1910-es évek

1920-as évek

1930-as évek

1940-es évek

1950-es évek

Gazdasági mutató lehet a szoknyahossz is. A divat és szoknyahossz változása az 1900-as évekt l az '50-es évekig.

lást vagy éppen visszaesést mutatnak. Az okok között lehetnek egyediek, de összetettek is, hiszen az országok közötti kereskedelem és a gazdasági egymásrautaltság meghatározó. Megfigyelték, hogy a gazdasági ciklusok és a felhőkarcolók építésének indexei korrelálnak, azaz egyirányú a mozgásuk. Az is jellemző, hogy ez az érdekes építőipari index akkor mutatja a legszebb növekedést, amikor más értelemben már látszik, hogy a gazdaság növekedése érett szakaszához ért el, azaz készülőben van a trendforduló. Ha pedig

Felh karcolók és gazdasági fellendülés

bekövetkezik a baj és recesszióba csap át a gazdaság, akkor szinte öszszeesik a felhőkarcolók indexe, mert nem indulnak új gigaberuházások. Talán a legismertebb példák az alábbiak: az Egyesült Arab Emirátusok hatalmas építőipari beruházásai, a floridai ingatlanok vagy azok a kínai fejlesztések, amelyekből egyikmásik szellemvárossá lett: felépült, de üresen áll. Az építőiparnál maradva, egy másik mutató is jelzést ad, méghozzá elég korán és elég megbízhatóan, ezért ez az egyik leg938



ÉLET

ÉS

TUDOMÁNY



fontosabb gazdasági indikátor: ez a kiadott építési engedélyek száma vagy változása. Könnyen belátható, hogy ha borús a hangulat, és az építtetők nem bíznak a jövőben, akkor nem kezdenek építkezésbe és nem folyamodnak építési engedélyért sem. Üzleti klíma és irányt

A korai jelzőrendszerek között nagyon fontos szerepet kap, hogy a termelésben és a kereskedelemben működő vállalkozások miként vélekednek a belátható gazdasági kilátásokról. A tőzsdék, a befektetők és a többi gazdasági szereplő is kiemelten figyeli a német Ifo üzleti klíma indexét. Ezt havonta számítják és adják közre, mely során mintegy 7000 német vállalatvezető véleményét kérik arról, hogy az adott hónapban hogyan látják vállalatuk helyzetét, kilátásait az elmúlt hónaphoz viszonyítva és miként vélekednek a következő rövidebb vagy hosszabb időszakra előretekintve. A mutató a német gazdaság egészét átöleli: termelés, építőipar, nagykereskedelem, kiskereskedelem. Számítása az üzleti tervek teljesülésére, a kapacitások kihasználtságára, az értékesítésre vonatkozó gazdasági adatokra és leginkább a kilátásokra irányuló adatokra és vélekedésre épül. Az Ifo-index jól kiegészíti a hivatalos statisztikai adatokat és a GDP alakulását, különösen azért, mert ez utóbbiak általában negyedéves időszakot mutatnak és értékelnek, míg az üzleti klíma index havi gyakoriságú, tehát nagyon korán ad jelzést.

2016/30

Miután tán a német Európa meghatározó és legnagyobb gazdasága, ezért az Ifo-indexre kontinensünkön a többi ország kiemelten figyel, de ez az adat a kereskedelmi kapcsolatok miatt az Egyesült Államok és Ázsia számára is fontos gazdasági iránytű. Férfi alsónem index

A lakossági fogyasztásra vonatkozó jelzőrendszerek közül igen érdekes a férfi alsónemű index, amelyet a FED (amely az USA jegybankjának felel meg) korábbi elnöke, a jól ismert, ma már nyugalmazott Alan Greenspan is

Alan Greenspan

nagy előszeretettel vizsgálgatott hivatali éveiben. Megfigyelték, hogy normális gazdasági viszonyok között – amikor tehát kiegyensúlyozott a gazdaság, nincsenek válságok, nincs semmi ok a borúlátásra –, akkor a férfi fehérnemű iránti kereslet és egyben e vásárlások értéke nyugodt, kiegyensúlyozott, előrevetíthető értéket mutat amiatt, mert e fehérnemű elhasználódása, kopása, azaz csereideje állandónak tekinthető. Amikor viszont a lakosság már érzi a bajt – az elbocsátások, a növekvő munkanélküliség

ÉT-ETOLÓGIA Tyúkesz ?

Divat és gazdasági kilátások: férfi alsónem index

vagy a csökkenő jövedelmek révén –, azaz bizonytalannak ítéli a jövőt, akkor elhalasztja az ilyen árucikkek vásárlását, tehát a férfi alsónemű index rögtön jelez. Ha ezt például havonta nézik a kereskedelmi statisztikák alapján, akkor már akár egy hónap elmúltával is érezhető a lakossági fogyasztás, azaz a kereslet változása ebből az árucikkféleségből. A férfiakhoz, a divathoz és a kilátásokhoz kapcsolódik az az összefüggés is, hogy ha derűlátás van, akkor a férfiak több színes alsóneműt vásárolnak, vál-

N i vezet k mint a gazdasági lehet ségek mutatói

ságos időben viszont inkább fehéret, feketét és szürkét visznek a pénztárhoz. Egy másik elgondolkodtató index a nőkkel foglalkozik, ám ez elsősorban a társadalmi berendezkedésre, közéleti viszonyokra vonatkozik inkább: a nők gazdasági lehetőségeinek mutatója. Az indexet közel 30 ismérv alapján számítják, azt vizsgálva, hogy a társadalmi viszonyok, törvények, jogszabályok, szokások, gyakorlat alapján a nők a férfiak-

kal összehasonlítva mennyire tudnak a gazdaságban érvényesülni: munkavállalás, jövedelmek, női vezetők, női cégtulajdonlás szempontjából. E mutató rávilágít arra is, hogy mely országokban működik jól, vagy éppen sérül a női egyenjogúság. Egészséges növekedés és konszolidált politikai viszonyok között ezen index emelkedik, mert a nők több lehetőséghez jutnak és számos olyan gazdasági intézkedés is folyamatban van, ami a női szerepvállalást segíti (például óvodák számának növelése, olyan szolgáltatások bővülése, amelyek a nők válláról leveszik a terheket). És hogy a nők se maradjanak ki a divat és a gazdasági kilátások összefüggéséből: a szoknyahossz-index (hemline-index) is érdekes képet mutat. Megfigyelték, hogy ha a nők bíznak a jövőben, javulnak a gazdasági kilátások, akkor rövidül a szoknyahossz. Vagy ugyanez másként: ahogyan emelkedik a tőzsdeindex, úgy emelkedik a szoknya alsó szegélye is. Borús várakozások esetén viszont hosszabbodik a szoknya hossza. Ezzel kapcsolatban van viszont egy megmagyarázhatatlan ellentmondás: ha javulnak a kilátások és a miniszoknya lesz a divat, akkor a szoknyagyártók egyre kevesebb anyagból kénytelenek a szoknyát elkészíteni, aminek az árrés alapján nem feltétlenül örülnek, enyhíti viszont aggodalmukat, hogy valószínűleg a bizakodás és az emelkedő jövedelmek miatt több szoknyát tudnak majd eladni. PALLA GÁBOR ÉLET

Sokáig tartotta magát az a nézet, amely szerint egy állat intelligenciája agyának abszolút méretétől függ. Ma már tudjuk, a dolog nem ilyen egyszerű, hiszen az idegsejtek száma és az agy struktúráltsága szintén fontos tényező. A madarakon talán relatíve kis fejük miatt rajta ragadt a „tyúkeszű” elnevezés. Egy friss kutatás azonban pontosan ennek az ellenkezőjét igazolja. Amerikai kutatók mintegy 36 állatfaj – főképpen majmok és emberszabásúak – intelligenciáját vizsgálták egy problémamegoldó teszt segítségével. Kiderült, hogy az agyméret és az

intelligencia összefügg. Az összehasonlító vizsgálatot azután angol és német kutatók hollók és csókák bevonásával egészítették ki. Az állatoknak a tesztben egy csak a két végén nyitható, átlátszó műanyag csőbe helyezett ételt kellett megszerezniük. Ez attól bonyolult feladat, hogy az állatnak a célra irányuló akció helyett egy kerülő utat kell követnie, mert csak így jut a jutalomhoz. A madarakat először kondícionálták a két végén nyitott csővel, ezt követően csaknem 100 %-ot teljesítettek, hasonlóan az emberszabásúakhoz, pedig agyuk sokkal kisebb. A madarak tehát – legalábbis a varjúfélék – korántsem tyúkeszűek! BILKÓ ÁGNES ÉS

TUDOMÁNY



20 1 6 /3 0



939

INTERJÚ MÁTÉS LAJOSSAL

a hét kutatója

TESTÜNKBE ZÁRT EVOLÚCIÓ Az Eurostat legutóbbi adatai szerint 2013-ban az összes halálozás 26 százalékáért a rosszindulatú daganatok voltak a felel sek. Becslések szerint 15–20 év múlva csaknem megkétszerez dik Európában a rákban elhunytak száma. Mátés Lajos, az MTA Szegedi Biológiai Kutatóközpont Genetikai Intézetében, a Tumor Genom Kutató Csoport vezet jeként 2011 óta foglalkozik génterápiás eljárások fejlesztésével és a rák kialakulásának genetikai okaival. A szegedi egyetemen diplomázott biológus hat év berlini kutatómunka után tért vissza a Tisza-parti városba, ahol immár az MTA Lendület programjának nyerteseként dolgozik.

– Úgy terjedt el a köztudatban, hogy a rák genetikai betegség: ha valakinek a családjában előfordult, úgy hisszük, szinte borítékolható, hogy az utódok sem kerülhetik el, bármit tesznek is. Gyakran érvelnek a laikusok a keményen dohányzó, a whiskyt sem megvető, hosszú életű Churchill példájával. Mi a tudományos igazság? – Kétségtelen, hogy a rákot genomunk betegségének tekinthetjük. Kialakulása sejtjeink örökítőanyagában, a DNS-ben bekövetkező változásokhoz – mutációkhoz – köthető. Más ismert genetikai betegségekkel ellentétben azonban, amilyen például az örökletes vérzékenység, ezek a mutációk nagyrészt nem öröklöttek, hanem az egyén élete során alakulnak ki, és nemcsak egy bizonyos gént, hanem több gént is érintenek. Különböző daganatokat összehasonlítva a mutációk által érintett gének sora is gyakran különböző. Bizonyos öröklött genetikai tényezők valóban emelhetik a rákbetegség kialakulásának esélyét. Az egyik legismertebb példa erre a BRCA1 gén mutációja, amelynek megállapítására genetikai szűrővizsgálat is a rendelkezésünkre 940



ÉLET

ÉS

TUDOMÁNY



áll. Egy adott családban öröklődő BRCA1-mutáció valódi hatása a rák kialakulási valószínűségére azonban más gének közreműködésétől és életmódbeli tényezőktől is függ. Tehát egyes családoknál komolyabban megemelheti ez a mutáció a rák kialakulásának kockázatát, mint másoknál. Ezért a mutáció jelenléte az egyén szintjén az adott család kórtörténetével együtt értékelve ad igazán megbízható előrejelzést a rák kialakulási valószínűségéről. Így volt ez Angelina Jolie, a híres hollywoodi színésznő esetében is, aki amellett, hogy BRCA1-mutáció hordozó, három közeli rokonát, köztük édesanyját is, elveszítette rákos megbetegedés következtében. Ezért döntött a rákmegelőző műtéti beavatkozások mellett. – Egészségnevelők, orvosok mégis gyakran figyelmeztetnek bennünket arra, hogy az életmódbeli tényezők komolyan emelhetik a rák kockázatát. – Az egyik legismertebb ilyen tényező a dohányzás. A dohányfüstben jelenlévő egyes anyagok képesek új, nem öröklött, mutációk előidézésére, amelyeknek egy része az említett BRCA1-mutációhoz hasonlóan elő-

2016/30

segítheti a rák kifejlődését. Természetesen ezeknek az anyagoknak sem egyforma a hatása minden emberre. Egyesek szervezete jobb, míg másoké rosszabb hatékonysággal javítja ki a dohányfüst komponensei által előidézett DNS-mutációkat. Mondanom sem kell, hogy az utóbbi, a DNS mutációit rosszabb hatásfokkal javító csoportba tartozó dohányosoknak jóval nagyobb az esélyük a dohányzás következtében kialalkuló tüdőrákra. Churchill valószínűleg az első csoportba tartozott, olyan öröklött genetikai adottságokkal rendelkezett, amelyek szerencsésen megvédték őt a dohányzás káros következményeitől. – Ezek szerint mégiscsak van egy velünk született genetikai örökségünk, amely miatt vagy beindul, vagy nem szervezetünkben egy pusztító folyamat. Mitől függ ez? – A rák kialakulásának evolúciós elmélete szerint a rákos sejtekben lépésről-lépésre felhalmozódó mutációk elősegítik olyan képességek kifejlődését, amelyek lehetővé teszik a mutáns sejtek szervezeten belüli túlélését és öncélú szaporodását. Ilyen képességek például a folyamatos sejtosztódás vagy az immunrendszer tá-

madásának elkerülése. Egyetlen rá- sejtek generációs ideje a fajok evolú- lás melléktermékeként gyakran génekos folyamatot elősegítő mutáció je- ciójánál tapasztaltnál sokkal rövi- ket és géndarabokat kettőzött meg. Az lenléte nem elégséges a betegség debb, akár naponta is osztódhatnak, ember génállományának ma 17 százaléazonnali kialakulásához. Az örökle- és jellemző rájuk a genetikai instabili- kát teszi ki az évmilliók során benne tes BRCA1-mutáció hosszabb távon tás, azaz nagyon gyakran keletkez- felszaporodott mintegy 500 000 darab rákot indukáló hatása például éppen nek bennük új mutációk. L1-retrotranszpozon. Az L1-rendszert ma egy az emlősök álabban áll, hogy erősen fokozza további mutációk kialakutal „háziasított”, az evolúciót gyorsító genetikai eszközlásának valószínűségét. E további mutációk hatása egyként foghatjuk fel, amelynek mással összeadódva a sejteket aktivitását gazdaszervezet alaposan eltorzítja az eredeti többnyire szilárdan kontroll testi sejthez képest amelyből alatt tartja. Enyhe aktivitása származnak, és lehetővé teszi kimutatható az emlősök és az a rákos sejtekre jellemző tuember ivarsejtjeiben, ezáltal a lajdonságok kifejlődését. darwini evolúciót gyorsítja, – Akkor a rákos megbetede a testi sejtekben normális gedések hátterében az örökkörülmények között nem aklött hajlamosító mutációk, és tív. Az utóbbi néhány évben olyan DNS-károsodást okozó kiderült, hogy a tumorok több Laboratóriumi egértörzs két színváltozata életmódbeli tényezők állnak mint a felében viszont kimumint például a dohányzás? tatható az L1 retrotranszpozonvilágos látótér fluoreszcens – Valójában a rákos betegek rendszer működése, így joggal legnagyobb részénél sem örökfeltételezzük, hogy a klasszilött rákra hajlamosító mutáció, kus darwini evolúció mellett sem pedig direkt DNS-károkóros esetben elősegítheti a sodást okozó életmódbeli tétesten belüli tumorevolúciót is. nyező jelenléte nem mutatható Az utóbbi időben fény derült ki. Így az esetek nagy részénél arra is, hogy az L1 retroa rosszindulatú folyamat beintranszpozon-rendszer laboradulását a szerencsétlen vélettóriumi körülmények között lennek tudjuk be. A legújabb aktiválható különféle körkutatási eredmények azonban nyezeti stresszhatásokkal, mikörnyezetünk eddig feltáratlan által a gazdasejt génállomátényezőinek fontos szerepére nyában mutációkat hoz létre. Kísérleti egér májába kívülr l bejuttatott zöld fluoreszcens hívják fel a figyelmet. Egy ötEz lehet a hiányzó láncszem: fehérjét (GFP) kódoló gén m ködésének kimutatása kék gerjeszt fénnyel való megvilágítással (fluoreszcens kép) venezer skandináv ikerpárt beegy olyan rendszer, amely vonó tanulmány eredményei genetikai változásokat idéz azt igazolják, hogy a legtöbb daganat- – Hogyan képzeljük el az ilyen fo- elő környezeti hatások egy szélesebb típus kialakulását bizonyos eddig feltá- lyamatokat vizsgáló laboratóriumi skálájára reagálva. Laboratóriumunkratlan környezeti tényezők segítik elő. kutatásokat? Mérgekkel bombázzák ban egy olyan technológiát fejleszHogy környezeti hatásra egy egér- a sejteket? tettünk ki, amellyel képesek vaszerű ősi emlősállatból például elefánt – Direkt DNS-károsító mérgekre gyunk egerek májsejtjeit genetikaijöjjön létre, évmilliókra volt szükség: nincs szükség. Említettem, hogy az lag módosítani, és ennek segítségével kromoszómák átrendeződése, gének, ilyen kockázati tényezőket, mint pél- befolyásolni ezen rendszer működégéndarabok elvesztése vagy kettőző- dául a dohányzás, nem is lehet meg- sét. Jelenlegi feladataink közé tartodése és sorozatos mutációja kellett, találni a rákbetegek nagy részénél. zik annak feltárása, hogy milyen hogy lejátszódjon. A legapróbb válto- Önmagukban nem DNS-károsító környezeti tényezők képesek kiválzások is csak nagyon lassan, az utó- környezeti hatások is előidézhetik an- tani aktivitását az emlősök testi sejtdok egy újabb generációjában állhat- nak az általunk vizsgált „ugráló gén- jeiben, illetve az L1-aktivitás rákkeltő tak elő. A rák kialakulása során is egy nek” az aktiválódását, amelynek hatásának bizonyítása. Ha igazolhahasonló evolúciós folyamat játszódik génállományunkon belüli mozgása tó, hogy az L1-retrotranszpozon le egy testi sejtből kiindulva, de ennél mutációkat okozhat. Ez az „ugráló fontos résztvevője a rákos folyamasokkal gyorsabban. A folyamat gyor- gén” az L1 retrotranszpozon, génál- toknak, induktora a betegség kialasaságának több oka is van. A rákos lományunk parazitája, amely körül- kulásának, akkor mind megelőzésre, sejtek testi sejtekből való kialakulásá- belül 70 millió éve került be az ősi mind a betegség kezelésére is alkalhoz lényegesen kevesebb genetikai emlősökbe. Pusztán öncélúnak és ká- mas új gyógyszerek kifejlesztésére változásra van szükség mint egy új ál- rosnak tűnő „ugrálása” az emlősök nyílik majd lehetőségünk. latfaj létrejöttéhez. Továbbá a rákos evolúcióját is segítette, mivel az ugráCHIKÁN ÁGNES ÉLET

ÉS

TUDOMÁNY



20 1 6 /3 0



941

EGÉSZSÉG=EGÉSZ-SÉG? • EGÉSZSÉG=EGÉSZ-S ÉG?

EDUVITAL – ÉT SZERKESZTI: FALUS ANDRÁS

FARKASOK ÉS TÁRSROBOTOK Szokás mondani, hogy a kutya az ember legjobb barátja. De mégis mikor történhetett az a találkozás farkas és ember között, melyt l fogva egy közös útra léptek, egymás társai lettek? A domesztikáció ezen els lépései talán már a k korszakban bekövetkeztek. Az ember társává alakította a farkast – és ezzel teljesen átformálta. z az átformálás jelentős volt – de vajon nevezhetjük-e „robotoknak” a kutyákat? Ugyan nincs konkrét definíció a robotokra, de általánosságban egy olyan, emberi közreműködéssel alkotott szerkezetről beszélhetünk, amely önálló feladatok elvégzésére képes. Ezt kiterjesztve élő szervezetekre a kutyát is definiálhatjuk egyfajta ember keze által formált szerkezetként. Eredetileg valószínűleg nem munka végzésére lett háziasítva, hanem társnak – mégis, a különféle területekre való specializálódás hamar megtörtént.

E

A kutya és farkas között jelentős különbségeket fedezhetünk fel, különösképp, ha az emberrel való viszonyukat vesszük górcső alá. Még egy szocializált (családban nevelt) farkas is sokkal kevésbé fogékony az emberi kommunikáció bizonyos jelzéseire, például a mutatásra. Míg a kutyák egy prob lé mahelyzetben felveszik a szem-

kontaktust az emberrel, addig a farkasok nem. A kutya megtanulta az emberrel való kommunikációt, gesztusaira érzékennyé vált és interakciókat is kezdeményez. Kapcsolata az emberrel nagyon megerősödött, ennek viselkedésbeli kritériumai vannak, mint a kötődési személy (gazda) iránti preferencia, a szeparációra való érzékenység, 942



ÉLET

ÉS

TU D O M Á N Y



2 01 6/3 0

specifikus üdvözlő viselkedés és az emberre mint biztos bázisra, menedékre való számítás. Ezen finom szociális magatartásformák kialakulása nélkülözhetetlen egy kölcsönös, szoros kötődés formálódásához. A technika fejlődésével egyre ügyesebb szerkezetek készültek különféle munkák elvégzésére, gyakorlatilag robotokkal vagyunk körbevéve mindenütt, melyek megkönnyítik mindennapjainkat. Ezek a gépek képesek kiváltani az emberi munkát, irányítani lehet őket, és autonóm módon is működhetnek. A robotok a gyárakból kikerülve egyre közelebb kerülnek hozzánk, és így érdemes őket „felhasználóbarátabbá” formálni. Itt nem csak arról van szó, hogy a konyhai gépek találják ki gondolatainkat, vagy udvariasan recsegjen hozzánk az ATM automata. Nagy igény lehet „társrobotokra”, amelyek nem csupán az idősek gondozásában, óvodásokkal való foglalkozásban stb. vehetnének részt, hanem akár mindennapi ügyeink intézését is rájuk bízhatnánk. Elsősorban a szolgáltatási szektorban levő munkák megkönnyítése, avagy kiváltása lenne a cél, hiszen ezek is monoton munkák, és amíg egy ember fárad, hibázik, addig egy gép nem. Ehhez hozzá kell tenni, hogy egy robot nem tud új szituációkban mindig megfelelőképpen reagálni, az ilyenekre meg kell tanítani. Ezen kívül problémát jelent az is, hogy a velük való interakció sokszor idegen lehet az

eGÉS

eGÉSZSÉG=EGÉSZ-SÉG? • EGÉSZSÉG=EGÉSZ-SÉG? • EGÉSZSÉG=EGÉSZ-SÉG emberek számára. Ez a legtöbbször nem kap elég hangsúlyt, pedig a kötődést nagyban szorosabbra fogná, ha a robotok is a kutyákéhoz hasonló viselkedésbeli kritériumokat mutatnák, tehát „szocializálnánk” őket. De mégis, miért kellene az embereknek kötődniük a gépekhez, élettelen tárgyakhoz? Valóban ki lehet hozni belőlük egy „társat”, aki úgy segít nekünk, mintha csak egy hús-vér partnerünk lenne? No persze utóbbi véglet valószínűleg csak a nagyon távoli jövőben fog megvalósulni, de a cél az emberekkel kommunikáló, velünk együtt élő és minket segítő robotok létrehozása. Az idegenkedés legyőzését és az elfogadást nagyban segítené, ha különböző viselkedési normákat beléjük lehetne programozni. Ez nem azt jelenti, hogy „emberré” kéne őket alakítani, sőt, eme törekvés igen gyakran a visszájára is fordulhat. Több kísérlet volt mechanomorf humanoidok, vagy egészen az emberre hasonlító androidok kivitelezésére. Azonban ezek, minél jobban hasonlítottak az emberre, annál taszítóbbak voltak „furcsaságuk”, természetellenes viselkedésük miatt. Természetesen ez humánevolúciós szempontból könnyen magyarázható, hiszen egy csoport tagjai a „különcöket” mindig kinézik, elkerülik, mivel a csoportkohéziót jelenlétük bontja, az ebből származó megosztottság pedig hátrányos lehet a túlélésre. Ez a jelenség más, magasabb fejlettségű szociális életmódú állatfajnál is hasonlóképpen megfigyelhető. Éppen ezért a robotokon finomítani kell a sikeres társadalomba való integrálódásukhoz fenotipikusan és viselkedésbelileg, egyaránt, hogy jelenlétük minél megszokottabb legyen. A fentiekben is körvonalazott kérdések megoldására jött létre egy interdiszciplináris alkalmazott tudomány, az etorobotika. Ez

a terület azt vizsgálja, hogy miképp lehet etológiai elvek mentén „új típusú” robotokat építeni. A robot és ember közötti együttműködés lényege nem az lenne, hogy az eddigi emberi funkciókat robotok váltsák ki egy „szuperember” létrehozásával, hanem az, hogy a robot és vele együttműködésben az ember új feladatokat legyen képes megoldani. Ezt az utat a kutyák domesztikációjához lehet hasonlítani, minthogy a már háziasított farkast is különféle feladatok elvégzésére szelektálták, segítségükkel akár a vadászatot, akár a pásztorkodást egészen más minőségben tudta folytatni az ember.

Az etorobotika (etomérnökség) új ágenseket tud létrehozni etológiai megközelítést alkalmazva. A kutyáknál is látott, korábban bevált funkcionális elemeket lehetne vegyíteni a leg jobb lehetőségek szerint, ebben nagy szabadságot ad az a biológiai objektumokhoz képest, hogy bármilyen működési mechanizmus megengedett, a fiziológiai végességek ÉLET

nem szabnak gátat. Kérdés, hogy mennyire lehet sikeresen integrálni, beprogramozni ezeket a viszonyulási modulokat, meg lehet-e tanítani a robotokat, hogy az emberekéhez hasonlító, adekvát viselkedéssel reagáljanak. Az ELTE Etológiai Tanszékén nagyon sok kutatás folyik, hogy a kutyák emberrel való kapcsolatának mozzanatait egy programba integrálják, hiszen ezek az elemek (üdvözlés, figyelem, ragaszkodás stb.) már elégségesek lennének az emberekkel való kölcsönös kommunikációra, az együttélést nagyban elősegítenék, és előrelépést jelentene abban, hogy a gépek valódi „társrobotokká” válhassanak. Ezek hangsúlyozására itt már egy portásrobot fogadja és igazítja útba a betévedő vendégeket. Mindez persze számos etikai, és filozófiai kérdést is maga után von. Ha a mesterséges intelligencia által a robotok saját maguk is képesek lesznek tanulni, illetve finomítani saját interakcióikon, akkor tudnak-e majd érezni, lehetnek-e hiedelmeik, lesz-e öntudati képük? Ezáltal lesznek-e jogaik, „emberekké válhatnak-e” egy emberi társadalomban? De mindez még a nagyon távoli jövő.

FÖLDI CSENGE

ÉS

TU D O M Á N Y



2 01 6/ 3 0



943

BESZÉL

S Z Á M Í T Ó G É P E K M É LY G O N D O L AT O K K A L

NEURÁLIS HÁLÓZATOK A mesterséges neurális hálózatok fogalma az 1980-as, 90-es években már nem el ször járta be a világot – kutatók ezrei és az ipar is óriási reményeket f zött hozzá. Id vel azonban az akkor kidolgozott eljárás elérte korlátait és jelent sebb eredmények hiányában a gépi tanulás szakért i más, abban az id ben hatékonyabb módszerek felé fordultak. Ugorjunk el re az id ben! Ma a kutatók a mély tanuláson alapuló neurális hálózatok segítségével a legtöbb tudományterületen minden korábbinál jobb, pontosabb eredményt érnek el. De mi is az az újdonság, aminek

Az írás a Budapesti M szaki és Gazdaságtudományi Egyetem, a Pro Progressio Alapítvány és az Élet és Tudmány közös ismeretterjeszt cikkpályázatán a megosztott második díjat nyerte el az oktatói kategóriában.

köszönhet en a neurális hálózat felülkerekedett korábbi korlátain? És mire képesek napjaink legfejlettebb mély tanuló rendszerei?

A

mesterséges mély neuronháló bemeneti rétegét számos rejtett, végül pedig a kimeneti réteg követi. Minden rejtett rétegben meghatározott számú elemi neuron található, amelyek az előző rétegbeli öszszes neuron kimenetének súlyozott öszszegét állítják ák elő, majd ezt minden neuron egy úgynevezett aktivációs (nemlineáris) függvénybe táplálja. Sokszor hivatkoznak az elemi neuron és az élő idegsejt közötti analógiára: az idegsejtben található dendritek megfelelője a ne-

uron bemenetei, a sejttesté az összegzés, az axonoké pedig az aktivációs függvény. Bár tagadhatatlan a két elemi egység közötti párhuzam, fontos kiemelni, hogy az élő idegrendszer működése már mai tudásunk alapján is sokkal összetettebb ennél. A neuronháló felügyelt tanítása során be- és kimenetpárokat táplálunk a hálózatba (például fotók képpontjai a bemenetek, a kimenetek pedig valószínűségeket tartalmaznak arról, hogy mi látható a képeken). A kimeneten mért hi-

KISLEXIKON (Mesterséges) neurális hálózat: az emberi idegrendszer alapján ihletett gépi tanuló architektúra, matematikai modell. Adatok alapján képes a mögöttes folyamat, tartalom modellezésére, felismerésére, el rejelzésére. Alkalmas például képfelismerésre, beszédfelismerésre, id sor el rejelzésre. Mély neurális hálózat: a bemeneti és kimeneti réteg között több rejtett rétegb l álló neurális hálózat. Mély tanulás (deep learning): gépi tanuló algoritmusok strukturált összesége, melynek rétegei a bemeneti adatok magasabb szint absztrakcióinak kinyerésével hatékonyan képesek tetsz leges folyamatot modellezni El recsatolt/konvolúciós/visszacsatolt neurális hálózat (réteg): különböz célokat szolgáló neurális hálózatok, amelyeket a gyakorlatban sokszor kombinálnak, ekkor az egységekre rétegekként hivatkozunk (pl. konvolúciós réteg). LSTM: Long Short-Term Memory. Visszacsatolt neuronháló/réteg típus, adatsorok távoli összefüggéseinek modellezésére alkalmas. GPU: Graphic Processing Unit, grafikus kártya. Eredetileg számítógépes grafika gyors kiszámítására hozták létre. Ma már olyan nagy er forrásigény , párhuzamosítható számítások elvégzésére is használják, mint például a mély tanulás.

944



ÉLET

ÉS

TUDOMÁNY



2016/30

ba alapján úgy módosítjuk a neuronokat összekötő súlyokat a hibavisszaterjesztés-algoritmus segítségével, hogy a kimeneti hiba egyre csökkenjen. A tanítás végén a tanító adatokhoz hangolt neuronokat összekötő súlyokban lesz a neuronháló tudása. Neuronhálók tele

A neuronhálók sikerének az 1990-es években többek között az szabott határt, hogy nem tudták hatékonyan tanítani a több rejtett réteggel rendelkező

Az elemi neuron (fent) és biológiai megfelel je, az idegsejt (lent, módosítva freepik.com alapján)

A második szük- a mély hálózatokat. Ez az adatmenységes feltétel a szá- nyiség az 1990-es években mind a szám ítási teljesít- mítási-, mind pedig a tárolókapacitás mény drasztikus miatt elképzelhetetlen volt. növekedése volt. A fenti feltételek teljesülésével 2006– A neuronhálók 2007-től a neuronhálók újból nagy tanítása során figyelmet kaptak, de a mély tanuló nagyszámú mát- rendszerek igazán csak az elmúlt pár rixműveletet haj- évben terjedtek el. Azóta számos tunk végre, ha- egyetem és kutatólaboratórium adott sonlóan a számító- ki nyílt forráskódú mély tanuló gépes grafikához. keretrendszert, t, amely eszközök nagyMivel az utóbbi ban segítik a szakemberek munkáját. évtizedek óta Napjaink mély neurális hálózatai száhasznált kifejezet- mos rétegtípusból épülhetnek fel, ezek ten ilyen művele- közül jelenleg talán a három legfontoElemi neuronokból felépített többréteg el recsatolt mély neurális tekre optimalizált sabb az előrecsatolt, a konvolúciós és a hálózat, ahol Xi a bemeneteket, grafikus kártyákat visszacsatolt egységek. yj a kimeneteket, W pedig két réteg közötti súlyokat jelöli (Graphical Processing Architektúrák Unit, GPU), adott neuronhálókat. A korábbi nagy remé- volt mély tanulásban történő Az előrecsatolt mély neurális hálózat felnyeket a kiábrándultság, a „neuronhálók alkalmazásuk. Napjaink GPU-i 32 bit- építése megegyezik a korai többrétegű éval, de ennek teljesítmétele” váltotta fel. Három dolog együttes en már akár 6600 gigaflopra (lebegő- neuronhálóéval, teljesülésére volt szükség ahhoz, hogy a pontos műveletre másodpercenként) is nyét sokszor javítják új algoritmutudományterület napjainkra újból len- képesek. Összehasonlításképp egy mai sokkal (például újtípusú inicializálás ációs függvény).. Az előrecsadületbe jöjjön: új tudományos eredmé- erősebb asztali számítógép teljesítmé- és aktivációs nyekre, nagyobb számítási teljesít- nye 50–100 gigaflop között van. A tolt háló alkalmas osztályozási és mély tanulás fejlődését tovább segítet- regressziós problémák megoldására. ményre és több adatra. A konvolúciós mély neurális hálózatot Már a „neuronhálók tele” alatt is igen te, hogy 2007-ben megjelent a GPU-k fontos eredmények születtek. Ekkor hatékony programozását lehetővé tevő leggyakrabban az adatok magasabb dolgozta ki Yann LeCun, a New CUDA, majd 2009-ben az OpenCL szintű absztrakcióinak a kinyerésére használjuk. Korábban a tanuló algoritYork-i egyetem professzora a Bell La- programozási nyelv. boratóriumban a ma legnagyobb képHarmadrészt pedig a nagy mennyi- musok számára az adatokat „jobban és beszédfelismerési pontosságot adó ségű adat, azaz a big data az, amire a tanulható” formára kellett alakítani, mély konvolúciós neuronháló alapját mély neuronhálóknak szüksége volt. melyhez sokszor egy-egy szakterület jelentő LeNet-et. Szintén ekkor alkot- Ma ugyanis már nem ritka dolog, átfogó ismeretére volt szükség (például ták meg egy neves svájci mesterséges- hogy több terabájtnyi adattal tanítjuk onkológiai ismeretek). A konvolúciós intelligencia-kutatólaboratóriumban a mai mély tanulás alapú természetes nyelvfeldolgozás és idősor modellezés egyik leghatékonyabb módszerét, a Long Short-Term Memory (LSTM) hálózatok elméletét. A „tél végét” talán 2006-ban Geoffry E. Hinton, a Torontói Egyetem professzor emeritusának a Science-ben megjelent eredménye jelentette, melyben a több rejtett rétegből álló mély hálózatok tanítására minden korábbinál hatékonyabb módszert mutatott be. Részben az ő nevéhez köthető maga a mély tanulás fogalma is, mely szerint mély tanuló rendszereknek nevezzük az olyan gépi tanuló algoritmusok strukturált összességét, mely rétegei a bemeneti adatok magasabb szintű absztrakcióinak Példa a mély konvolúciós hálózat által tanult jellemz kre arcfelismerés esetén. kinyerésével hatékonyan képesek egy Sikeres tanítás végeztével az alacsonyabb konvolúciós rétegek súlyai éldetekció-, tetszőleges folyamatot modellezni. A a magasabb rétegek súlyai arcszer jellemz ket tartalmaznak. Az el recsatolt rétegek gyakorlatban a mély tanulás jellemzőaz osztályozást végzik. (Forrás: nvidia.com alapján módosítva.) en a mély neuronhálók tanítását jelenti. ÉLET

ÉS

TUDOMÁNY



20 1 6 /3 0



945

háló ezzel szemben az adatokból tanulja hangfelvételek mellett szerepel a szöveg meghatározására javarészt ma még emmeg, hogy mi a „legmegfelelőbb for- fonetikus átirata is. A mély háló bemene- pirikus módszerek állnak csak rendelezi egyrészt a fonetikus átirat nu- kezésre, így a legjobb hangminőséghez ma” és egyben ehhez igazítja a beme- tét képezi neteket. A kétdimenziós konvolúciót merikus reprezentációja beszédhan- több száz tanítást le kell futtatnunk. Sihatékonyan alkalmazzák például a kép- gonként az aktuális, továbbá az előző és keres tanítást követően a mély neurális és beszédfelismerésben, a szignálazono- következő két hang megjelölésével. hálózat súlyait adatbázisban tároljuk. Szövegfelolvasás során ezeket sításban. A háromdimenzia súlyokat töltjük be és – a koós konvolúció alapú videórábbiaknak megfelelően – imtartalom-feldolgozás szinmár a tanító adatbázisban nem tén aktív kutatási terült. szereplő szöveget adunk a beIdősor elemzés és előrejelmenetre, mely szöveghez a bezés céljából visszacsatolt szédparamétereket a hálózat mély neurális hálózatot, becsüli meg. Végső lépésként a ezen belül napjainkban becsült paraméterekből a teleleginkább a korábban már fonban használt algoritmushoz említett LSTM-struktúrát hasonló beszédkódoló eljárással alkalmazunk. Az LSTM – állítjuk elő a gépi beszédet. A a klasszikus visszacsatolt gépi szövegfelolvasáshoz a mély hálókhoz viszonyítva – háló – a nemzetközi szakirotöbbek között képes az idődalmat követve – jellemzően sorok távoli összefüggéseinek feltérképezésére és mokét réteg LSTM-ből és 3-8 elődellezésére. Mindemellett recsatolt rétegből épül fel. A súaz LSTM a leggyakrabban lyozott összeköttetések száma a használt architektúra a terkonkrét architektúrától függően 10–100 millió között momészetes nyelvfeldolgozásban, szövegelemzésben és a zog, ez adja a mély neurális hányelvi modellezésben is. lózat alapú szövegfelolvasó tuA fenti három réteg – és dását. Így maa már általános kijelentő mondatok esetén a egyben mély háló típus – természetes beszéddel összetéegyüttes alkalmazásával veszthető minőséget is el lehet először a tanítóadatoknak érni. Mindazonáltal a tudoegy magasabb szintű Általános mély neuronháló alapú gépi szövegfelolvasó mányterület még számos megabsztrakcióját nyerjük ki blokkvázlata. A fonetikus átiratot („…kedves barátom…”) oldandó problémával áll szem(konvolúciós réteg), majd idősor esetén ennek numerikus bemenetté alakítjuk, majd LSTM- és el recsatolt rétegekkel ben – ilyen például a hosszabb tanítjuk meg a gépi beszéd el állításához szükséges gerjesztési, szövegek változatos módon időbeliségét modellezzük spektrális és id zítési paramétereket. történő felolvasása, vagy a rö(visszacsatolt réteg), ezt vid és kérdő mondatok modelkövetően pedig osztálezése. Szintén aktív kutatási lyokba soroljuk, vagy egy jövőbeli időpillanatot jósolunk (elő- Másrészt a bemeneten szerepel az aktu- terület a szabályalapú fonetikus átírás ális hang szótag-, szó-, mondatrész- és kiváltása LSTM alapú hálózatokkal, ilrecsatolt réteg). mondatbeli pozíciója, és számos, a be- letve a klasszikus beszédkódoló helyetSzövegolvasás szédhangot leíró egyéb jellemző (példá- tesítése konvolúciós és dekonvolúciós A Budapesti Műszaki és Gazdaságtu- ul hangsúlyos-e a hanghoz tartozó szó- rétegekkel. dományi Egyetem Távközlési és Mé- tag). Ahogyan a telefon is paraméterekA mély neurális hálózatok térhódítása diainformatikai Tanszékén aktív ku- re bontja a hangunkat és ezen paramé- szükségszerűen tovább folyik, hiszen az tatás folyik mély neurális hálózatok te- tereket küldi át a telefonvonal túlsó adatok mennyisége és a számítási kaparületén. A mély tanulás alapkutatá- végére, amiből újból beszédhangot ge- citás is egyre növekszik. Jelenleg még sán túl a hang- és beszédtechnológiai, nerál, úgy bontjuk mi is spektrális nem látni, hogy mikor érjük el a techtovábbá az ember-gép kapcsolatot (hangszín), gerjesztési (hangmagasság, nológia határait, amit a cégóriások hozsegítő gyakorlati alkalmazásával zöngésség) és időzítési (beszédritmus) záállása is tükröz. Elon Musk (PayPal, foglalkozunk. paraméterekre a hullámformát – és ad- SpaceX, Tesla Motors) például számos A gépi szövegfelolvasó rendszer juk a tanítás során a mély háló kimenetére. további befektetővel 2015 decemberésegítségével a szöveget a számítógép A tanító adatbázis méretének és a mély ben 1 milliárd dollár kezdőtőkével elintermészetes, emberi hangon olvassa fel. háló paramétereinek függvényében dította az OpenAI nonprofit kutatóHogy a mély neurális hálózatot szöveg- egy hálózat tanítása napjaink csúcstelje- csoportot, melynek célja új típusú mély felolvasásra tanítsuk, nagyméretű (akár sítményű GPU-in akár több hétig is tanuló megoldások létrehozása az több tíz órányi) beszédadatbázisra van tarthat. Ráadásul az optimális emberiség szolgálatában. szükség, melyben a stúdióminőségű hálózattopológia és paraméterbeállítás TÓTH BÁLINT PÁL 946



ÉLET

ÉS

TUDOMÁNY



2016/30

A MAROSVÁSÁRHELYI MAGYAR NYELV ORVOS- ÉS GYÓGYSZERÉSZKÉPZÉS

VALÓSÁGOS CAMBRIDGE… A román uralkodó, I. Mihály 1945 tavaszán királyi rendeletben gondoskodott a kolozsvári magyar tannyelv állami egyetem megalapításáról – akik a marosvásárhelyi magyar nyelv orvos- és gyógyszerészképzés hetven évére emlékeznek, e rendeletre hivatkozva szokták történetüket elkezdeni. Az Erdélyi Múzeum-Egyesület (EME) is ezt teszi: A marosvásárhelyi magyar nyelv orvos- és gyógyszerészképzés 70 éve cím , jubileumi kiadványát „hasznos emlékeztet nek és önvizsgálatnak” is szánva. Az anyaországbéli olvasók tudomány- és oktatástörténeti szakirodalomként is forgathatják a kötetet, amelynek nemzetiségpolitikai mondandója az utóbbi negyedszázad szinte valamennyi kelet-közép-európai tapasztalatát felidézi.

H

ogy a kolozsvári magyar tannyelvű állami tudományegyetem orvosi kara miért és mikor került Marosvásárhelyre, arról az alapító rektor, Csőgör Lajos, valamint az 1967-ben rektorként őt követő Puskás György írása ad számot a 2015-ös kiadványban. Mindkét visszaemlékezés a marosvásárhelyi orvosi és gyógyszerészeti egyetem megalapításának ötvenedik évfordulójára íródott, Csőgör Lajos 2003-ban, Puskás György 2004ben távozott az élők sorából. Csőgör Lajos, aki 1945-től volt a királyi rendelet alapján létrehozott kolozsvári magyar egyetem rektora, az elsők között ismerte fel, hogy a híres városban a magyar nyelvű felsőoktatás és medicina használatára a román egyetemi tanács egyetlen alkalmas épületet sem hajlandó átengedni, az orvostudományi kar működését így akarják ellehetetleníteni. Az erdélyi magyarság érdekeit mindennél fontosabbnak tartó Csőgör professzor a gyors döntések

embere volt, az intézmény Kolozsvár- kozása ellenére másodszor is kinevezték ról való elköltöztetésén kezdett el gon- az egyetem rektorának. A nehezen viselt dolkodni. Kolozs vármegye alispánja- tisztségről 1967-ben lemondott, nyugaként bizottságot küllomba vonult és megdött Marosvásárhelyírta a kolozsvári mare, hogy az ottani gyar egyetemmel lehetőségeket számba kapcsolatos emlékeit. vegyék. A Cambridge, (Kéziratát 1985-ben valóságos Cambridge! – elkobozták.) Voltafelkiáltással visszatérő képpen soha nem „helyszínelők” pedig tudták megbocsátaa rektoron kívül minni neki, hogy 1948– denki mást is meg49-ben, majd 1964– győztek arról, hogy a 67-ben is a korszeCs gör Lajos professzor, marosvásárhelyi Hadrű magyar tudomáa marosvásárhelyi orvosi- és apródiskola hatalmas nyosság központjává parkban álló épülete fejlesztette a gondjaigyógyszerészeti egyetem méltó otthona lehet a ra bízott intézményt. alapító rektora magyar nyelvű orvosAzt tán még kevésbé, és gyógyszerészképzésnek. hogy az egyetemi városi rangra emelkeA gyors és sikeres „honfoglalásért” dő Marosvásárhely az erdélyi magyarság vagy másért, Csőgör Lajost 1949-ben le- második kulturális központja lett… tartóztatták, bebörtönözték, és csak öt és Abban valamennyi visszaemlékező fél évi szabadságvesztés után részesítet- egyetért, és ezt az EME jubileumi kiték kegyelemben. 1964-ben, heves tilta- adványa is tudatosítja olvasóiban, hogy ÉLET

ÉS

TUDOMÁNY



20 1 6 /3 0



947

az 1948 és 1962 közötti időszak volt a – hivatalos nevén – Marosvásárhelyi Orvosi és Gyógyszerészeti Intézet, a MOGYI legeredményesebb korszaka. A korszerű oktatási feltételek megteremtésével párhuzamosan fellendült az intézet keretei közt folytatott tudományos tevékenység is, kutatási programjaikról és eredményeikről saját folyóiratukban magyar és román nyelven adtak számot az egyetem munkatársai. Hogy ezek a nyilvánvaló sikerek siettették-e az önálló állami magyar tudományegyetem megszüntetését elrendelő intézkedéseket, vagy ettől függetlenül vezették be 1962-től a kétnyelvű elméleti oktatást és az egynyelvű, csak románul folytatható gyakorlati oktatást, 54 esztendő múltán a megválaszolhatatlan – és voltaképpen a hiábavaló – kérdések körébe tartozik. Az 1962-ben pártutasításra kiadott minisztériumi rendelkezés által tanulmányozható a kisebbségben élő erdélyi magyarság azon jogának semmibevétele, hogy testi, lelki bajairól, gyógyulását remélve, az anyanyelvén beszélhessen a szakemberekkel, és kezelésükről magyarul kaphasson tájékoztatást. Puskás György, aki 1967-től 1976-ig volt az immár kétnyelvű egyetem rektora, tárgyilagos szűkszavúsággal hozta nyilvánosságra azt az eseménysort, amelynek következtében a magyar nemzetiségű oktatók számát megfontoltan, mondhatni tudatosan csökkentették és amelynek függvényében egyre kevesebb magyar hallgató kerülhetett be a marosvásárhelyi egyetemre. Statisztikai kimutatásokkal is aládúcolt visszaemlékezésében tiszteletre méltó őszinteséggel arról is számot ad, miként segítették, a pártutasítások ellenére is a magyar oktatószemélyzet megtartásában, új magyar oktatók kinevezésében, és az intézmény anyagi ügyeinek a javításában is azok a miniszterek, például Vasile Marza, Balan Malita, akik európai gondolkodású tudósként, akadémikusként kerültek az 1960-as, 70-es években a romániai oktatáspolitika élére. Hasonló 948



ÉLET

ÉS

TUDOMÁNY



A Császári és Királyi Katonai Alreáliskola korabeli képeslapon

őszinteséggel számol be az erdélyi magyar orvosok kivándorlásának a súlyos következményeiről is: egyre kevesebb magyar orvos jutott a magyarok lakta falvakba, városokba, írja. Adatai szerint 2090 magyar orvos vándorolt ki Romániából, a Marosvásárhelyen végzett doktorok 36–37 százaléka. Többségük Magyarországon, Németországban és Svédországban kezdett új életet, mert Romániában szakmai továbbképzésüket és előmenetelüket senki és semmi nem biztosította. (Sem azt, hogy az állás, amelyet szülőföldjükön központi irányítással jelöltek ki számukra, magyarok által lakott vidékre rendeli őket.) A marosvásárhelyi univerzitásnak 1990 utáni történetéről a jubileumi kiadvány szerkesztői együttesen adnak számot. Szomorú tárgyilagossággal emlékeztetnek rá, hogy a tel-

2016/30

Az egyetem épülete

jes értékű magyar oktatás visszaállítását kérő egyetemi polgárság törekvéseit „intézményes visszautasítással” fogadták, emellett arra is kitérnek, hogy milyen következményekkel járt az egyetemi hallgatók csendes – és törvényes – ülősztrájkját követő fekete március a marosvásárhelyi magyar nyelvű orvosképzés történetében. A március 7. és 19. közti marosvásárhelyi események mindenki számára nyilvánvalóvá tették, hogy mire számíthatnak, akik a magyar nyelvű oktatás visszaállítását kérik és remélik. Akik az 1990 őszén megkezdett, új tanévben még nem akarták tudomásul venni, hogy Marosvásárhelyen a magyar nyelvű oktatást „lefejezték”, az 1991-es esztendő kezdetén belátták, hogy a magyar oktatók többé nem tudnak érdemben beleszólni az egyetem vezetésébe. Húsz évvel később, olvashatjuk az EME jubileumi kiadványában, a 2011-es új oktatási törvény, amelynek értelmében külön kart készültek létrehozni a marosvásárhelyi orvosi és gyógyszerészeti egyetemen a magyar és az angol nyelvű orvosi és gyógyszerészeti oktatás számára, úgy tűnt, megteremti a lehetőséget a magyar nyelvű oktatás

Nyelv és Élet Szerkeszti: GRÉTSY LÁSZLÓ Szórendbontások

Az egyetem bels udvara napjainkban

önszerveződésére. (A magyar nyelvű gyakorlati oktatás lehetőségét ez az ígéretes jogszabály is elvetette.) Az egyetem vezetősége azonban 2012. tavaszán peres úton támadta meg az erre vonatkozó kormányhatározatot, amelyet aztán a marosvásárhelyi táblabíróság fel is függesztett. A parlamentben az ellenzék bizalmatlansági indítványt nyújtott be, amelynek fő pontja a marosvásárhelyi orvosi és gyógyszerészeti egyetemről szóló kormányhatározat volt. Ez az ellenzéki előterjesztés a kormány bukásához vezetett. A minisztérium, az akkreditációs bizottság és az egyetem vezetősége azóta is igyekszik fenntartani a törvény előtti állapotot, a magyar tagozat térvesztése pedig az idegen nyelvű – az angol és a tervezett francia – képzések megjelenésével egyre nyilvánvalóbbá válik. Mindeközben egyre többen feledték és feledtették, hogy a marosvásárhelyi orvos- és gyógyszerészképző egyetem magyar nyelvű intézményként jött létre. Az Erdélyi Múzeum-Egyesület munkatársai által szerkesztett kiadvány nagyobbik része az egyetem tanszékeinek a rövid történetét tartalmazza, tizenhat preklinikai és huszonöt klinikai „katedra” összefoglalóját, a Fogorvosi Kar és a Gyógyszerészeti Kar tanszékeinek ismertetése mellett. Ezek a fejezetek az egyes tanszékeken folyó tudományos munkát is bemutatják, például a Szövettani Tanszéken Gogolák Oláh Edit által folytatott, külföldön is nagyra értékelt kutatásokat; az Élettani Tanszéken folytatott, az epilepszia kialakulásának mechanizmusaira irányuló vizsgálatokat; a Közegészségtani Tanszé-

ken a Maros folyó szennyeződésének a jellemzőire vonatkozó kutatásokat, az erdélyi általános iskolás és középiskolás fiatalok droghasználatát, alkoholfogyasztását és dohányzását elemző felméréseket; Székelyföld felnőtt lakói egészségének testi-lelki összefüggéseit; a csángó lakosság életmódjának és egészségi állapotának a vizsgálatát, valamint a VI. számú Belgyógyászati Tanszéken a szívelégtelenséggel, a koronáriabetegségekkel, a tüdő biopsziájával kapcsolatos, nemzetközi elismerésekkel honorált kutatásokat is. Ezekről a kutatói kezdeményezésekről és eredményekről olvasván a kívülálló számára is nyilvánvalóvá válik, hogy a marosvásárhelyi orvosképzés központjában azok is határtalan lelkesedéssel tevékenykednek, akiknek évek, sőt évtizedek óta nehéz, nem egyszer megalázó körülmények között kell munkálkodniuk. Az előbbiekhez hasonlóan felemelő érzés arról olvasni az EME kiadványában, hogy a marosvásárhelyi orvosegyetem Endokrinológiai Tanszékének a munkáját milyen tudományos együttműködés keretei közt segíti a budapesti Semmelweis Egyetem II. számú Belgyógyászati Klinikája Rácz Károly professzor vezetésével. Jó kapcsolatuk klinikai szinten, a komplex esetek kivizsgálásakor, közös kutatási programokban, a diákok, doktoranduszok támogatásában egyaránt megnyilvánul. (A marosvásárhelyi magyar nyelvű orvosés gyógyszerészképzés 70 éve. Erdélyi Múzeum-Egyesület, 2015. Kolozsvár) Lőcsei GabrieLLa ÉLET

Június közepe táján a Kossuth rádió kora reggeli hírei között egyszer csak erre a mondatkára figyelek föl: „Bejelentették az idei Kaszás Attila-díj jelöltjeit.” Pár perccel később, amikor már bővebben is szólnak e témáról, ugyanezzel a formával kezdődik a tájékoztatás. Elismerem: a szöveg nem okoz semmiféle megértési zavart. Arra utal, s a bővebb változatban arról szól, hogy a 2007-ben elhunyt kiváló színművész emlékének megőrzésére alapított díjat – amelyet egyébként maguk a színészek ítélnek oda kollégáiknak – idén kik kapják meg. Ám van itt valami, amit nem hagyhatok szó nélkül. Noha nyelvünk az indoeurópai nyelvekhez, például az angolhoz, némethez, franciához képest úgynevezett szabad szórendű nyelv, a magyar mondatrészeket sem lehet össze-vissza dobálni a beszélő vagy író kénye-kedve szerint. Nekünk a helyes szórend megválasztásához a szövegkörnyezet és a közlési helyzet egészét kell figyelembe vennünk ahhoz, hogy mondanivalónk tökéletesen célba találjon. Figyeljék csak! „Holnap Szegedre utazom vonaton.” „Holnap vonaton utazom Szegedre.” „Szegedre holnap utazom vonaton.” „Vonaton holnap utazom Szegedre.” Még folytathatnám a sort, de nem teszem. E pár példa is megmutatja, milyen fontos számunkra is a helyes szórend megválasztása. Esetünkben az idei jelzővel lehet gondunk. Az elhangzott megállapítás azt sugallja, hogy a Kaszás Attila-díj az idei, holott a díj 2008-ban jött létre. Az idei jelző valójában nem a díjra, hanem annak idei jelöltjeire utal, azokra, akik augusztus 26-án a kecskeméti Katona József Színházban veszik át azt. 2017. március 2-án ünnepeljük meg Arany János születésének 200. évfordulóját. Bízom benne, hogy a médiában akkor nem Arany János 200. születésének évfordulójáról, hanem a nagy költő születésének 200. évfordulójáról hallunk, olvasunk majd! Ez év augusztusában pedig a Kaszás Attila-díj idei elnyerőiről. G. L. ÉS

TUDOMÁNY



20 1 6 /3 0



949

ÉLET ÉS TUDOMÁNY KÉPEKBEN

1

2 3

V

uk, Lutra már szerepelt tárlatainkon, Kele többször is, most Bambi következik. Ám nem az a teljesítmény, hogy irodalmi szereplővé vált állatokat fotóztak le olvasóink, hanem, hogy ez nem állatkertben, még csak nem is vadasparkban, hanem természeti élőhelyükön sikerült. Amatőr fotósnak ez kivételes szerencse. Az élmény átjön a technikailag korántsem briliáns képeken is. Érezzük a véletlen találkozás izgalmát, szinte a fotós fölerősödött szívdobbanásait is. Ez a bravúr. Mindazonáltal a természetbeni állatfotózás erőltetését, a vadászatot, még ha kamerával is történik, nem javaslom amatőrtársaimnak. Hagyjuk azt a profiknak, akik mesterségbeli gyakorlatuknak, felszereltségüknek köszönhetően talán nem háborítják az erdő intim szféráját. (Bár néha vannak kétségeim.) Ha viszont ösvényeink kereszteződnek, s a vad is épp arra jár, akkor miért is ne örökítenénk meg a ritka eseményt? Ha neki nincs ellenére, és ha sikerül. H. J.

950



ÉLET

ÉS

TUDOMÁNY



2 016 /3 0

1–3. Kissné Horváth Júlia ([email protected]) – Bambi – A sorozatot a szabad természetben, a csapodi erd ben fényképeztem 4. Dobay Orsolya (Budapest, [email protected]) – „Kis sömlyék szélin tehenek legelnek…” – Somogyban készült a kép (spektíven át), ahol egy kiszáradt tómederben együtt legeltek „a lompos alkonyatban” a dámszarvastehenek és egy nagy kócsag

4 5. Maczinkó László (Nagyatád, [email protected]) – Szarvasveszély – Félelmes, mikor 2–3 mázsa repül a közelünkben

SZABÁLYOK Az ÉT-galériában bárki kiállíthatja felvételét, megosztva élményét olvasótársaival Kérjük, hogy a digitális képet tif vagy jpg formátumban 300 dpi felbontással küldje el az et-galeria@ eletestudomany.hu címre. A tárgyrovatba írja: ét-galéria, és a kísér levélben mondja el, amit a felvétel körülményeir l és a témáról tud. A beküld jutalma a „kiállításban” megnyilvánuló elismerés. A „hónap képe” 5000 Ft különdíjat kap.

5 2016 /3 0



ÉLET

ÉS

TUDOMÁNY



951

LogIQs www.mensa.hu

Fejtör rovatunk feladványai Olvasóink általános

Az el z számunkban megjelent fejtör k megoldásai

feladatmegoldó képességét teszik próbára. A kérdések tetsz leges sorrendben oldhatók meg, nem épülnek egymásra, mindegyik más és más készség fejlesztésére vagy tesztelésére alkal-

1. fejtör – Feleki Zoltán feladványa Megoldás: 3. G Z

mas. A helyes megoldásokat jöv heti számunk-

(A felsorolt szavak els bet jét egy-egy állatnév követi: aSZÚ, fÜRGE, oBOA, oRIGÓ, zsEB, eCET, g Z.)

ban közöljük. Jó töprengést, briliáns ötleteket,

2. fejtör – Schmiedl Gábor feladványa

eredményes gondolkodást kívánunk!

1. fejtör – Feleki Zoltán feladványa

Megoldás: 3690 (Az els számjegy a 3 és a 4 váltakozásából adódik, a második mindig eggyel n , a harmadik az els kett összege, a negyedik mindig eggyel csökken.) 3. fejtör – Károlyi Zsuzsa feladványa Megoldás: A fekete-piros dominó

Melyik férfinév nem illik a többi közé?

2. fejtör – Schramkó Irén feladványa

A hét rejtvénye! Melyik szám illik a kérd jel helyére?

952



ÉLET

ÉS

TUDOMÁNY



2016/30

3. fejtör – Maksa Marietta feladványa

Milyen alakzat kerül a kérd jel helyére?

LÉLEKTANI LELEMÉNYEK Szépek el nyben

Az ember nem egyszerűen társas lény, hanem együttműködő lény. Az élet szinte minden területén összehangoljuk a tevékenységünket másokéval, és az összmunkára való képesség rendkívüli mértékben megnövelte fajunk sikerességét. A kooperáció módját rugalmasan tudjuk alakítani a különféle helyzeteknek, céloknak és az együttműködő partnerek tulajdonságainak megfelelően. Azonban bármennyire változatosak legyenek is az együttműködés formái, mindig van egy állandó elemük: a bizalom. Az embernek bíznia kell abban, hogy partnerei, akikkel együtt tevékenykedik, nem fogják becsapni őt, és az együttműködő hozzáállást hasonlóval viszonozzák majd. Ezért a kölcsönösség minden emberi közösségben fontos érték, amit a társadalmi normák támogatnak. A társadalmi elvárás egyértelműen az, hogy ha valaki pozitív gesztust tesz egy másik ember felé, akkor az hasonlóképpen válaszoljon. Ha valaki nem ezt teszi, és a másik ember bizalmát kihasználja annak érdekében, hogy ő maga nagyobb haszonra tegyen szert, akkor az a társadalmi szabályok megszegésének, csalásnak számít. A tisztességes együttműködő magatartás fenntartása vagy kikényszerítése az egész közösség érdeke, ezért az emberek – akár saját anyagi forrásaik felhasználásával is – hajlandóak megjutalmazni az együttműködőket, és megbüntetni a potyázókat. Illetve… Négy magyar kutató, Putz Ádám, Palotai Róbert, Csertő István és Bereczkei Tamás arra világított rá egy kutatással, hogy az emberek jutalmazó-büntető kedvét néha egészen furcsa tényezők befolyásolják. Kísérletükben, melyről a Personality and Individual Differences című folyóiratban közöltek beszámolót, a résztvevők feladata az volt, hogy egy számítógép képernyőjén figyeljék, amint két másik személy egy gazdasági játékot játszik. Mindkét játékosnak fel kellett ajánlania egy összeget a közös haszon elérése érdekében, és a felajánlások értéke egyértelműen jelezte, hogy az adott játékos hajlandó-e áldozatot hozni a közös nyereség kedvéért, vagy éppen ellenkezőleg, arra törekszik, hogy a legkisebb áldozattal a legnagyobb egyéni hasznot könyvelhesse el. A két játékos, aki állítólag egymással játszott – talán mondani sem kell –, kitalált személy volt. Ám annak ellenére, hogy nem léteztek, a kutatók elég jó fényképeket mutattak róluk. Természetesen a fényképek sem voltak valódiak, számítógépes grafikával alkották meg őket sok fotó összeolvasztásával. A kutatók egymástól élesen eltérő portrékat készítettek: a férfiak és a nők között egyaránt voltak kimondottan szépek és igen kevéssé

Fájdalomküszöb (SZ CS ÉDUA RAJZA)

vonzók. A kísérlet minden résztvevőjének nyolc játékot kellett megfigyelnie, és minden alkalommal el kellett döntenie, hogy melyik játékost bünteti, melyiket jutalmazza, és milyen összeggel, vagy esetleg egyáltalán nem ad jutalmat és nem ró ki büntetést sem. A nemlétező játékosok között voltak szép együttműködők és szép csalók, valamint csúnya együttműködők és csúnya csalók is. A résztvevők által kiosztott jutalmak és büntetések vizsgálatából kiderült, hogy a kísérlet 197 résztvevője a szép embereknek, ha együttműködőek voltak, átlagosan sokkal több jutalmat ítélt oda, mint a csúnyáknak, és a szépeket jóval enyhébben büntették a csalásért, mint a kevésbé vonzóakat. Az emberekben ősidők óta él a sztereotípia, hogy a szépek jók, a csúnyák pedig rosszak, és ezt a sémát sokszor viszont lehet látni például a hollywoodi filmekben is. Amint Putz Ádám és munkatársainak kutatása jelzi, ez a „szépségbónusz” akár az alapvető társadalmi szabályok érvényre jutását is befolyásolhatja. M ANNHARDT ANDRÁS

Megrendelhet a Magyar Posta Zrt. Hírlap Üzletágánál Tel.: 06-40-56-56-56 (kékszám), fax: 06-1-303-3440, levélben: MP Zrt. Hírlap Igazgatóság, Budapest 1932, e-mail: [email protected] vagy az eshop.posta.hu honlapon, továbbá személyesen a postahelyeken és a kézbesítôknél.

El fizetési ár 2016-ra belföldre: 1/4 évre 3900 Ft, 1/2 évre 7800 Ft, 1 évre 15 600 Ft ÉLET

ÉS

TU D O M Á N Y



2 01 6/ 3 0



953

A TUDOMÁNY VILÁGA A fregattmadár hónapokig repül

fregattmadárról eddig is köztudott A volt, hogy hetekig képes folyamatosan repülni. Egy új telemetrikus méréssorozat, amely a fregattmadarak (Fregata minor) röppályáját és repülési stratégiáit elemezte, azonban feltárta, hogy a madár képes 2 hónapnál többet is a levegőben tölteni, mialatt az óceánon kel át. A fregattmadár ravasz stratégiával dolgozik, szolgálatába állítja a trópusi vizeken tapasztalható légköri viszonyokat (passzátszél, felhők feláramlása), hogy repüléssel és siklással több ezer kilométert haladjon. A természet erőinek kihasználásával minimalizálja a szükséges szárnycsapásokat, így a lehető legkevesebb energiát fekteti be. A kutatás eredményéről a Science folyóiratban számolt be Henri Weimerskirch, a Centre d'études biologiques de Chizé kutatója, aki réunioni, brit, kanadai és német munkatársakkal dolgozott együtt. A fregattmadár nehezen megfigyelhető állat, ezért misztérium övezi. Különös jellegzetességei miatt választották megfigyelésre a tengeri ragadozók viselkedését tanulmányozó Early life projekt kutatói. A madár teste különösen könnyű, és hosszú, széles szárnyai vannak, melyeknek Barlangi alvó géb

mexikói barlangból új halfajt Eaz gyésalvónemzetségét írtak le. Az új faj géb (Caecieleotris morrisi), mely az Eleotridae családba tartozik, és ennek első, eddig egyetlen ismert olyan faja a nyugati féltekén, mely barlangi körülményekhez alkalmazkodott. A kutatók a halat Oaxaca barlangi alvó gébnek keresztelték. A faj egyetlen egyede sem bukkant föl az elmúlt 20 évben. Egy olyan barlangrendszerben él, melyet a duzzasztás veszélyeztet. A halfajoknak mindössze 0,5 százaléka barlanglakó, és legtöbbjük veszélyeztetett, mert élőhelyük, a barlang, rendkívül sérülékeny és érzékeny a környezeti változásokra. Az 954



ÉLET

ÉS

TUDOMÁNY



köszönhetően kitűnően siklik és használja a felfelé ható légáramlatokat – anélkül, hogy szárnyait meg kellene mozdítania. A madarak közül a fregattmadár gondozza utódait leghosszabb ideig, a fiókák 6-8 hónapot töltenek a repülés elsajátításával. Nem képes vízre leszállni, a vízből kiugró halakkal táplálkozik. Egy kutatócsoport fregattmadarakat gyűrűzött az Európa-szigeten (Mozambiki-csatorna), a faj egyik költőhelyén. Ötven felnőtt és fiatal egyedet egymástól független szenzorokkal láttak el, melyek egyszerre mérik a fregattmadár GPS-koordinátáit, szívfrekvenciáját

és szárnycsapásait. Ezek az adatok lehetővé teszik a madár röptének elemzését, annak kiderítését, vajon alkalmaz-e szárnycsapásokat vagy siklik, és így takarékoskodik a mozdulatokkal és az energiával. A nagy léptékű mérések megmutatták, hogy a fregattmadár Afrika és Indonézia közötti óceánátkelésének útvonalát úgy tervezi meg, hogy igazodik az Egyenlítőhöz közel eső területhez, a trópusi ciklonok kialakulási területéhez. Kihasználja a kedvező légáramlatokat, a passzátszeleket, hogy erőfeszítés nélkül tegyen meg óriási köröket az Indiai-óceán fölött.

új fajnak mindössze 13 élő egyede alakú, és jól fejlett érzékelőszemölcsei ismert, ezeket egyetlen gyűjtőakció vannak, melyek ízlelőbimbókat taralkalmával fogták be. A kutatók talmaznak. Prosanta Chakrabarty, a megvizsgálták és összehasonlítot- LSU Museum of Natural Science ták más ismert A nemrég felfedezett új faj: az alvó géb (Caecieleotris morrisi) fajokkal, és végül új nemzetséget hoztak létre a faj számára, mert nem hasonlít egyetlen, ismert alvó gébre sem. Az újonnan felfedezett halfaj morfológiailag alkalmazkodott a barlangi környezethez. Nincs szeme és pigmentje, feje lapát

2016/30

Különösen meglepő, hogy a fiatal madarak, melyek első alkalommal hagyják el szülőhelyüket, több ezer kilométert repülnek, és 2 hónapig is folyamatosan a levegőben maradnak. A mérések eredménye szerint a fregattmadár a kör alakú pályákon belül hullámvasútszerű repülési mintát követ. A gomolyfelhők konvekciójának felhasználásával emelkedik a magasba szárnycsapások nélkül, rendkívül kis energiafelhasználással. A felvételek ezt követően rövid, teljes inaktivitásban töltött periódusokról tanúskodnak, és arról árulkodnak, hogy a fregattmadár talán alszik néhány percet a felemelkedési szakaszban. Amint a madár eléri a gomolyfelhő alját 600700 méter magasságban, lefelé siklik kilométereken keresztül, energiaráfordítás nélkül. Ahhoz, hogy hosszabb távolságon is lehetővé váljon a siklás a kevés felhőt tartalmazó területeken, a fregattmadár rendszeresen nagy magasságokba, 3000-4000 méter magasra merészkedik a gomolyfelhők belsejében utazva, ahol kihasználja az erős, felfelé ható áramlást. A gomolyfelhők belsejében a hőmérséklet nulla fok alá is süllyedhet. A tanulmány számos kérdést vet föl. Hogyan képes repülés közben aludni a fregattmadár? Hogyan viseli el a gomolyfelhőkben uralkodó szélsőséges viszonyokat, holott tollazata erre nem volna alkalmas? Hogyan képesek elkerülni a trópusi ciklonokat, melyek az útvonalunkba esnek? (Science Daily) hal részlegének kurátora, és Stephen Walsh, a U.S. Geological Survey Research halbiológusa fedezte fel és írta le az állatot. Kutatásukat a Copeia folyóiratban tették közzé, Chakrabarty pedig TED előadásban is beszámolt az új fajról. Az új faj egy-egy tartósított példányát, melyek arra vártak, hogy leírják őket, 20 éve őrzik természettudományi múzeumok. Annak ellenére, hogy a hal potenciálisan kihalt faj volt, a természettudományi múzeumok megóvták attól, hogy teljességgel az ismeretlenség homályába süllyedjen. Ez az eset is felhívja a figyelmet arra, mennyire fontosak is a természettudományi múzeumok, amilyen például az LSU Museum of Natural Science. (Science Daily)

Az evolúciós túlél k titkai

University of Arkansas új elemA zése szerint az evolúció a legkisebb ellenállás útját követi, melynek eredményeképpen az optimális alatti fizikai tulajdonságok élnek tovább, melyek nem tökéletesen felelnek meg a funkcionális szükségleteknek – derítette ki Peter Ungar, a University of Arkansas antropológusának elemzése, amely a Science folyóiratban jelent meg. A társszerző Leslea Hlusko, a University of California Berkeley professzora volt. „A paleontológusok jellemző módon úgy rekonstruálják a múltbeli viselkedéseket, hogy feltételezik, hogy a formával funkció is együtt jár. Másképp kell azonban látnunk a dolgokat, és azt is számításba kell venni, hogy hány genetikai lépés szükséges ahhoz, hogy egyik anatómiai forma egy másikká alakuljon át. Egy adott formához több funkció is tartozhat, és különböző formák ugyanazt a funkciót szolgálhatják” – mondta Ungar. Ungar két olyan hominida fogazatát elemezte, amelyek hasonló fogés ínyszerkezettel rendelkeztek, és azt találta, hogy azt az ilyen felépítésű fogazatot, amelyet történetileg a kemény táplálékok elfogyasztásával hoztak összefüggésbe, az előember főképp növényi alapú ételek elfogyasztására használta. Továbbá, bár a két fajnak hasonló volt az anatómiai felépítése és a fogazata, az étrendjük különbözött. A kelet-afrikai Paranthropus boisei és a dél-afrikai Paranthropus robustus két olyan faj, mely 4,21,3 millió évvel ezelőtt élt. Fejük és fogazatuk anatómiai felépítése hasonló: nagy, lapos fogak, vastag íny, az állkapocs és az arc pedig erős rágóizmokra utalnak. Ezeket a tulajdonságokat gyakran úgy értelmezik, hogy a kemény élelem szétrágásához voltak szükségesek. Ungar és kollégái elemezték a fogakon található mikrokopásokat, és összegezték a már publikált szénizotópos vizsgálati eredményeket tartalmazó adatokat. Ezek alapján kiderült, hogy a P. robustus növényi étrenden élt, és csak alkalmanként fogyasztott olyan kemény tárgyakat, mint diófélék és gyökerek. A P. boisei fogazatának mikrokopás- és izotópos vizsgálati eredményei azt mutatták, hogy egyaránt fogyasztott lágyabb, keÉLET

Paranthropus robustus koponyája

ményebb és csiszoló hatású táplálékokat is, például fűféléket. „Hasonló rágószervi morfológiájuk ellenére tehát azok a kémiai- és kopásnyomok, amelyeket az élelem hagyott a fogazaton, azt sugallják, hogy ez a két faj figyelemreméltóan különböző étrenden élt” – összegezte Ungar. Egyik étrend sem illett bele abba a korábbi elképzelésbe, mely szerint a nagy izmok és az arc szerkezete kemény, rágós táplálékból álló étrendre utal. A gorilláéhoz hasonló őrlőfogak hasznosabbak lettek volna a rostos növényi anyag feldarabolásában, de laposabb őrlőfogak, vastagabb íny jutottak át az evolúciós szűrőn, amelyekkel az ember ma is rendelkezik. Ungar elmondta, hogy a fenti esetben a fogak formája és az állkapocs anatómiája nem pont ideális ahhoz az étrendhez, amelyen a két emberszabású élt, de kevesebb genetikai változást igényelt ennek az anatómiai formának a kifejlődése. Az idők során a változó étrendekhez jobban alkalmazkodott a vastagabb íny, egyszerűbb fogazatfelépítéssel, így ezt vitte tovább az ember a fejlődése során. „Optimálist nem elérő, de azért működőképes megoldások születnek, ha ezek kevesebb genetikai mutáció árán jöhetnek létre. Új nézőpontot kell felvennünk, és a legkisebb ellenállás evolúciós útjával is számolnunk kell” – összegezte Ungar. (Science Daily) ÉS

TUDOMÁNY



20 1 6 /3 0



955

Országos vízprogram

Nemzeti Víztudományi KutaA tási Program előkészítésére az MTA közgyűlése keretében vízügyi konferenciát szerveztek. Az MTA elnöksége június 28-án fogadta el azt az előterjesztést, amely tartalmazta, hogy a kormány vízügyi stratégiája, a Kvassay Jenő Terv tudományos alapjainak biztosítása és a víztudományi kutatások nemzetközi élvonalba emelése végett induljon Nemzeti Víztudományi Kutatási Program a Magyar Tudományos Akadémia koordinálásával. Az MTA – együttműködésben a vízügyi kormányzattal és figyelemmel a nemzetközi trendekre – a víztudományi műhelyek koordinátoraként az integráló szerepet vállalná fel a program megvalósítása során. „A jelenlegi feltételek mellett hatékony és koherens, stratégiai szintű vízgazdálkodási tudományos kutatás hálózati jellegű kell legyen, bevonva az összes releváns hazai víztudományi műhelyt (intézetet, tanszéket) és mozgósítva a nemzetközi tudományos együttműködésben rejlő összes lehetőséget” – áll a javaslatban. Az Dunai strandid Bécsben

víz szerelmesei bátran belevetheA tik magukat a nyárba, már javában elérkezett hozzá a kánikula és a strandidő is. Az osztrák főváros különböző lehetőségeket kínál a vízparti kikapcsolódásra. Mivel számos strand található természetes vizei

956



ÉLET

ÉS

TUDOMÁNY



elfogadott dokumentum szerint az akadémia kezdeményezi egy nemzetközi, interdiszciplináris Duna-régió kutatási program indítását, az EU Közös Kutatóközpontjával ( JRC) és más releváns nemzetközi szervezetekkel együttműködésben. A javaslatok között szerepel továbbá, hogy a jelenleg dezintegrált hidrológiai adatbázisokból jöjjön létre szabad hozzáférésű integrált adatbázis, mely kiterjed a hidrológiai körforgás teljes láncolatára (éghajlat, időjárás, folyók, tavak, felszínalatti vizek, források stb.) A meteorológiai és hidrológiai adatbázisok gazdái, valamint az MTA bázisán létrehozandó víztudományi hálózat alakítsanak ki szoros tudományos és operatív együttműködést annak érdekében, hogy a hidrológiai körfolyamat atmoszférikus és terresztris részének összekapcsolása az észleléstől az előrejelzések közreadásáig megtörténhessen – áll a dokumentumban. A javaslat szerint az új Nemzeti Víztudományi Kutatási Program várhatóan elősegíti és hatékonyabbá teszi többek között a hazai integrált vízgazdálkodást és a minőségi vízi közműszolgáltatást; valapartján, így a Duna mentén is, Bécs részletes online előrejelzéssel segíti a fürdőzőket vagy csak hűsölni vágyókat. A város új szolgáltatásaként a www.gewaesser.wien.at irigylésre méltóan sok aktuális információ és napi előrejelzés érhető el a víz minőségéről, valamint a bécsi természetes vizek hőmérsékletéről, a szél erősségé-

2016/30

mint a vízkészleteink fenntartható hasznosítását és az ivóvízellátás biztonságát. A program az EU Víz Keretirányelvének követelményeinek megfelelően a magyarországi víztestek jó állapotának elérését és megtartását szolgálja, de segíteni fogja az árvízi védekezést, a vizes élőhelyek hosszú távú védelmét, és sok más lehetőség között például a geotermikus energia felhasználásának jelentős növelését is. A javaslatcsomag egy olyan szakmai anyag alapján készült, amelyet egy víztudományi ad hoc bizottság készített még korábban Lovász László, az MTA elnöke felkérésére. Ezt a szakmai anyagot elsőként egy konferencián mutatták be, amelyet 187. közgyűlése keretében szervezett az MTA május 9-én. (MTA) ről és irányáról vagy éppen a levegő páratartalmáról. Ez nemcsak a fürdőzni vágyóknak hasznos információ, hanem a többi vízi sport, például a vitorlázás hódolóinak is. Az osztrák fővárosban összesen 17 olyan strandon lehet hűsölni, melyek megfelelnek az Európai Uniónak a fürdővizek minőségéről szóló irányelvének, sőt a legtöbb ennek alapján a „kiváló” osztályba sorolható. Ezek közül kilenc a Neue Donau, hét az Alte Donau mentén található, míg egy a Mühlwassernél. A víz minőségét májustól szeptemberig kéthetes periódusokban vizsgálják. Bécs a négylábú kedvencekre is gondol a nagy hőségben, így több kutyás strand is van a városban. A Donauinsel (Duna-sziget) nyilvános wifi-hálózatán például egy „kutyás gomb” segítségével tájékoztatják a gazdikat a kutyafuttatókról, a viselkedési szabályokról, illetve a tiltott zónákról. (www.greenfo.hu)

KERESZTREJT VÉNY Stephen Greenblatt, a neves Shakespeare-kutató Pulitzer-díjat kapott az ismeretterjeszt irodalmi kategóriában 2012-ben az Egy reneszánsz könyvvadász cím könyvéért, amely tudományos alapossággal jár utána egy ókori, elveszett verses értekezésnek, s az alapja e heti rejtvényünknek. A megfejtést beküld k között a kötet 5 példányát sorsoljuk ki. Jó fejtést! Beküldési határid : a lapszám megjelenését követ második hét keddje, 2016. augusztus 2-a. Beküldési cím: Élet és Tudomány, Keresztrejtvény, 1428 Budapest, Pf. 47. vagy [email protected]. Kérjük, hogy a megfejtést e-mailen beküld k postai címüket is adják meg a nyeremény kiküldése végett. Minden rejtvényünkben találnak egy-egy bekeretezett négyzetet. A 22. heti számunkban elkezd d 12 hetes rejtvényciklusunk végére a négyzetek bet i egy 140 éve született, Nobel-díjas orvos nevét adják meg. A név megfejt i között az Élet és Tudomány negyedéves el fizetését sorsoljuk ki. VÍZSZINTES: 1. A vers ókori szerz je. 11. Az 1–4. osztály az általános iskolában. 13. Így is becézik Imrét. 14. Ebédel . 15. Állat befogására használt vet hurok. 18. A végén becsuk! 20. A Szent Jeromos álmodta bírói szavak (a. m. Cicero tanítványa vagy, nem Krisztusé); az els rész. 22. Hosszú ideig. 24. Olaszország. 25. Rangos egyházi személy. 27. Csapattag! 28. Ösztökél szó. 29. Csekély mértékben. 31. Becézett Zsuzsanna. 34. Diana Ross amerikai énekesn irányzata. 36. ... Roma; olasz sportklub. 37. Táruló. 40. Huszárkabát. FÜGG LEGES: 1. Hozzá nem ért . 2. Albert Einstein szül városa. 3. Kipling kesely je. 4. Tengeri ragadozó. 5. Salgótarjánhoz közel lakik. 6. A tantál vegyjele. 7. B völet. 8. Ugor egynem bet i. 9. Szerda, röv. 10. Teniszezés kelléke. 12. Az „... hattyú”; alias Shakespeare. 16. Római politikus, hadvezér, Zamánál Hannibál legy z je (Publius Cornelius). 17. Id mér k javítója. 19.

Piaci árus. 21. Oil of ...; kozmetikai márka. 23. Épít anyag. 26. Kártyajáték. 28. Az álombeli szavak második része. 30. Radír anyaga. 32. Befogóeszköz a lakatosm helyben. 33. Értesülés. 35. Ráskai ...; kódexmásoló apáca. 38. Egyház centruma! 39. A lítium vegyjele. 41. Ennek! A 27-es lapszámunkban megjelent keresztrejtvény megfejtése: BUGÁT PÁL; A NEVEZETESEBB SEBÉSZI VÉRES M TÉTEK. Az egykori és mai elnökök munkásságát bemutató, A százhetvenöt éves Tudományos Ismeretterjeszt Társulat (1841–2016) cím kötetet nyerte: Czakó György (Beseny telek), Huszti Zoltán Jen (Amsterdam, Hollandia), Kovács Tibor (Gödöll ), dr. Séllei Gizella (Eger) és Sóvágó Dávid (Budapest). A nyerteseknek gratulálunk, a nyereményt postán küldjük el. VÁLASSZA ÖN IS AZ EURÓPAI NYELVVIZSGA-BIZONYÍTVÁNYT!

Kedves Olvasóink! 2006 és 2015 között megjelent lapszámaink kedvezményesen, 200 forintos áron vásárolhatók meg a szerkeszt ségben.

TELC nemzetközi és államilag elismert nyelvvizsgák 7 nyelvb l 4 szinten Következ vizsgaid pont:

2016. augusztus 13.

Jó szórakozást kívánunk lapunk olvasásához!

Pótjelentkezési határid : 2016. augusztus 1.

A vizsga el tt felkészít tanfolyamok indulnak, azokról a www.telc.hu honlapon tájékozódhat.

Vizsgák A2, B1, B2 és C1 szinteken

TIT-TELC Nyelvvizsgaközpont 1088 Budapest, Bródy Sándor u. 16. ANGOL C2 1 1 060 TIT-TELC C1 NÉMET C2 1 1 061 TIT-TELC C1

[email protected]

ÉLET

ÉS

TU D O M Á N Y



2 01 6/ 35



9 57

ÉT-IR ÁNY T A leghosszabb alagút A majdnem 17 évig épült 57 kilométeres svájci Gotthárdbázisalagút idei, június 1-i átadását követően most Budapesten is megismerhető, hogyan épült a világ leghosszabb vonatalagútja. A Gottardo 2016 kiállítás az új alagút történelmi, gazdasági és technológiai vonatkozásaiba vezeti be a látogatót, egyszerre informatív és szórakoztató módon érzékelteti e vívmány nagyszerűségét és jelentőségét. A szervezők célja, hogy az alagút építésével kapcsolatos legfontosabb ismereteket megosszák a látogatókkal, megismertessék őket a különböző technológiai kihívásokra adott mérnöki megoldásokkal, és elgondolkodtassanak, hogyan segíti az alagút saját mobilitásunkat. Az alagút megépítésével az utazási idő jelentősen lerövidült: korábban 3 óra 40 perc alatt érkeztek a vonatok Zürichből Milánóba, ez az időtartam 2 óra 40 percre csökkent az új vonal teljes kiépítésével, amelyből mintegy 20 millió ember profitálhat. A tárlat szeptember 28-ig látogatható a Ganz Ábrahám Öntödei Gyűjteményben.

Viseletek Bocsi Éva Kézműves Remek díjas népi iparművész babakészítő kiállítása látható Kazáron, Vizsláson sok szoknya van a lányon címmel Budapesten, a Kiss Áron Magyar Játék Társaság klubhelyiségében. Bocsi Éva szülőfaluja, Vizslás és a szomszédos Kazár község viseleteit örökíti meg saját tervezésű, készítésű textilbabáin. A faluban szokás volt, hogy a népviseletet elhagyó nők saját, már nem viselt ruháik darabjaiból egy babát öltöztettettek fel hozzáértő asszonnyal. Éva kezdetben vásárolt fejű babával próbált sikert elérni a népművészeti zsűrinél, ahol megtudta, hogy munkáját csak akkor értékelik, ha a teljes baba és öltözete a saját műve. Iskolai tanulmányai és önálló kísérletezése eredménye lett a saját készítésű fejjel is ellátott baba, melyet a helyi viselet változataiba öltöztet. Megörökíti a paraszti öltözetek különböző korszakaiban az egyes korosztályok viseletét, különös tekintettel az ünnepekre, az évkör és az életút alkalmaira. A tárlat szeptember 3-ig látogatható. 958



ÉLET

ÉS

TU D O M Á N Y



2 01 6/35 6/ 35

Bánsághy Nóra rovata

Fraknói örökség Az Eszterházy-család tulajdonát képező 470 műtárgyat mutat be Az eltűnt idő nyomában című kiállítás a fertődi Eszterházy-kastélyban. Bár a XX. században számos műkincsnek nyoma veszett, ezek közül napjainkra rengeteg tárgy „hazaért”. Ezekből is válogat a tárlat, ahol bútorok, festmények, órák, valamint egyéb iparművészeti tárgyak tekinthetők meg. A tárlat egyik fő látványossága Esterházy „Fényes” Miklós herceg íróasztala, mely 1770 körül készült. Családi tulajdonban lévő fotó alapján határozták meg, hogy ez a tárgy 1945 előtt a földszinti hercegi lakosztály sarokszobájában állt egykor. A szoba ékessége egy 1760-1765 körül készült komód is, ami Léonard Boudin, a XVIII. század egyik legtöbbet foglalkoztatott és a legfelsőbb köröknek szállító párizsi asztalosmesterének a műhelyéből került ki. Az augusztus 1-ig kiállított műkincsek felölelik és átfogóan prezentálják az Esterházy család fraknói hercegi ágának örökségét: a magyar történelem során kevés olyan családot találunk, amelynek sorsa ennyire összefonódott volna a magyar, illetve az európai történelem és kultúrtörténet meghatározó eseményeivel. A kiállított műtárgyak között világszínvonalú iparművészeti remekek és a kastély eredeti enteriőrjének, illetve a kor művészetének általános színvonalát és jellegét tükröző darabjai is fellelhetők. A tárgyak többsége magyar és külföldi magángyűjteményekből származik, az Esterházy-proveniencia minden esetben bizonyítható.

Levélm vészet A „mail art”, azaz a levelezésművészet vagy küldeményművészet a 60-as években vált tömegessé szerte a világon. A művészeti irányzat a postai kellékekből – levél, boríték, képeslap, bélyeg, gumipecsét, sürgöny, kérdőív stb. – veszi inspirációját, és a postai hálózatot használja. A hazai mail art talán legismertebb bázisa Tót Endre óbudai lakása volt, ahonnan a művész – Jean-Marc Poinsot megállapítása szerint – „szinte az első órában kapcsolódott be a mail art művészetbe”. A művész postai úton sürgönyöket, kérdőíveket, képeslapokat, bélyegeket és xerox-műveket küldött szét a nagyvilágba, a feladott művekre pedig hamarosan válasz-művek érkeztek. Tót Endre a nemzetközi networking részévé vált és olyan művészekkel került kapcsolatba, mint Ben Vautier, Ken Friedman (és kutyája), George Brecht, John Armleder, Gilbert & George, Yoko Ono, Meret Oppenheim, Dieter Roth, Szombathy Bálint, Marina Abramović és Fenyvesi Tóth Árpád. Ezekből az 1971-től keletkezett mail art darabokból láthatnak az érdeklődők válogatást Tót Endre: mail art címmel, melyet július 28-ig nézhetnek meg a budapesti acb Galériában.

KÖV E T K E Z

S Z Á M U N K B Ó L

Béketapogatózások és a Teleki-köd

1941 áprilisában Teleki Pál súlyos örökséget hagyott maga után. A miniszterelnök végső tettének tragikuma gyakorta el is halványítja az év későbbi döntéseiről alkotott képet. A külső kényszerek és a téves helyzetmegítélés egyaránt jellemzői voltak az esztendő súlyos elhatározásainak. Tüskésb r koronatanúk

A tengerparti nyaralás emlékét felidéző tengeri sünök, csillagok és társaik kulcsszerepet töltenek be a világóceán ökoszisztémájában. Legtöbb képviselőjük érzékenyen reagál az élőhely és annak környezeti tényezőinek kisebb átalakulására is. Tumorimmunológia és immunonkológia

Az immunonkológiáról azt gondolnánk, hogy újkeletű terápiás irányzat, azonban ez korántsem igaz. Az ókori egyiptomi civilizációban Imhotep orvosként úgy gyógyította a páciensein megjelent keléseket, hogy azokat megvagdalva piszkos kötéseket tett rájuk – azaz nem tett mást, mint aktiválta a szervezet immunrendszerét. ÉLET ÉS TUDOMÁNY

A TUDOMÁNYOS ISMERETTERJESZT TÁRSULAT HETILAPJA

F szerkeszt : Gózon Ákos • Szerkeszt ség: 1088 Budapest, Bródy S. u. 16. • Titkársági telefon: 3278950; Fax: 327-8969. • E-mail: [email protected] • Postacím: 1428 Budapest, Pf. 47 • Honlap: http:// www.eletestudomany.hu • Lapunk megtalálható a Facebookon is • Kiadja: Tudományos Ismeretterjeszt Társulat • Felel s kiadó: Bojárszkyné Piróth Eszter, a TIT Szövetségi Iroda igazgatója • Postacím: 1431 Budapest, Pf. 176 • Nyomás: Ipress Center Central Europe Zrt. • Felel s vezet : Lakatos Viktor igazgatósági tag • Index: 25 245 • ISSN 0013-6077 (nyomtatott) • ISSN 1418-1665 (online) • MagyarBrands 2014 és Magyar Örökség-díjas hetilap • Tudományos Tanácsadó Testület: Almár Iván, Antalóczy Zoltán, Bendzsel Miklós, Bod Péter Ákos, Botos Katalin, Csányi Vilmos, Csépe Valéria, Falus András, Forgács Iván, Freund Tamás, Grétsy László, Hámori József, Herczeg János, Horváth Tibor, Juhász Árpád, Kerner István, Kroó Norbert, Makara B. Gábor, Marosi Ern , Pléh Csaba, Sólyom László, Szabó Miklós, Szentgyörgyi Zsuzsanna, Szörényi László, Takács László, Tátrai Zsuzsanna, Vámos Tibor, Varga Benedek, Vásárhelyi Tamás • Rovatvezet k: Albert Valéria (földtudományok, mez gazdaság), Papp Csilla (történelem, néprajz, régészet), Pásztor Balázs (kémia, fizika, informatika) • Olvasószerkeszt : Bódai Dalma • Tervez szerkeszt : Zsigmondné Balázs Ildikó • Grafikus: Lévárt Tamás • Szerkeszt ségi irodavezet : Horváth Krisztina • Minden jog fenntartva! • A meg nem rendelt fényképekért és kéziratokért nem vállalunk felel sséget. • El fizethet a Magyar Posta Zrt. Hírlap Üzletágánál a 06-40-56-56-56-os kékszámon, faxon: 06-1-303-3440, e-mailben: [email protected], levélben: MP Zrt. Hírlap Igazgatóság, Budapest 1932, valamint a http://eshop.posta.hu honlapon, továbbá személyesen a postahelyeken és a kézbesít nél. • Megvásárolható a LAPKER árusítóhelyein. Lapunk korábbi számai megvásárolhatók a szerkeszt ségben is. Az Élet és Tudomány a Nemzeti Tehetség Program, a Nemzeti Kulturális Alap, az NKFIH és a Szellemi Tulajdon Nemzeti Hivatala támogatásával jelenik meg.

PUB-I 117209

É LL EETT

A hátlapon

Vízesések földje A vízesések kialakulásához több tényező szükséges. Leggyakrabban ellenállóbb és puhább kőzetek találkozásánál, illetve repedések, törések, vetők mentén jönnek létre, ahol a gyors és nagy erejű folyók érkeznek a hegyekből. Itt a víz eróziója a kevésbé ellenálló kőzetet könnyebben, gyorsabban erodálja, pusztítja és hordja el, míg a keményebb kőzet felszíne szinte változatlan marad. Izlandon ezek mind adottak. A sziget két óceáni lemez találkozásánál található, ami a vulkanizmuson felül rengeteg törést, repedést is eredményez. A lávafolyások által létrehozott keményebb bazalt, illetve a robbanásos kitörések révén létrejött puhább, vulkáni üledékes kőzetek (a piroklasztitok), közötti képződménykontraszt is adott. Az ország csapadékos, óceáni klímája, illetve glecscserekben való gazdagsága pedig a szigeten található számtalan folyó folyamatos vízutánpótlását biztosítja. A képen látható Seljalandfoss-vízesés az egyik legszebb példa a szigeten. Markarfljót nevű folyóját két gleccser, a Mýrdalsjökull és az Eyjafjallajökull táplálja, melyek közül az utóbbi épp a sziget manapság talán leghírhedtebb vulkánját takarja be. A tűzhányó kitörései azonban az európai légtér megbénításán túl a környék ellenállóbb és puhább kőzeteinek létrehozásában, végső soron pedig a Seljalandfoss-vízesés kialakításában is jelentős szerepet játszottak. Kép és szöveg: PÁSZTOR DOMOKOS ÉÉ SS

OM MÁ ÁN NY Y TUU DDO

 

2 01 6/ 35

 

959

Vízesések földje