Portfólió. Készítette: Ács Zoltán CIE9MY. magyartanár, mesterképzés, levelező

Portfólió

Készítette: Ács Zoltán CIE9MY magyartanár, mesterképzés, levelező [email protected]

2015

Tartalom Nevelési-oktatási gyakorlathoz kapcsolódó feladatok ........................................................................ 3 Ismeretélmények az órán (1.9)………………………………………………………………………………………………………..4 A szemléletes irodalom (1.2) .............................................................................................................. 4 Az Iskolai szakmai és tanítási gyakorlat feladatai (hospitálás) ......................................................... 5 Az első hospitált órám (2.1) ............................................................................................................... 6 Az óra kapcsolata az előző órákkal (2.2)............................................................................................. 8 Az Iskolai szakmai és tanítási gyakorlat feladatai (gyakorló tanítás) .............................................. 9 A lelkesítő előadás (3.4) .................................................................................................................... 10 Zárótanításom értékelése (3.12) ........................................................................................................ 11 A Követő szemináriumhoz kötődő feladatok .................................................................................... 18 Gondolatok a tanulásról (5.5) ........................................................................................................... 19 Egy verstani dolgozat 9. osztályban (5.4) ......................................................................................... 19 Az Összefüggő egyéni szakmai gyakorlat feladatai .......................................................................... 24 A Szalézi Szent Ferenc Gimnázium (4.1) ......................................................................................... 25 A Szalézi Szent Ferenc Gimnázium weboldalának bemutása (4.2) .................................................. 28 Összegzés .............................................................................................................................................. 31

2

„Tanulni kell magyarul és világul, tanulni kell mindazt, ami kitárul, ami világít, ami jel: tanulni kell, szeretni kell.” (Nemes Nagy Ágnes)

Nevelési-oktatási gyakorlathoz kapcsolódó feladatok

3

Ismeretélmények az órán 1.9 Írja le azt az egy mondatot, amit „magával hozott” a Nevelési-oktatási gyakorlatról! Miért éppen ezt a mondatot választotta? „A tények közlésénél fontosabb, hogy érzéseket és élményeket adjunk át az órán.” Ez a mondat fokozatosan körvonalazódott bennem a tanítási gyakorlat során. Ebben a formában pedig zárótanításom értékelésénél hangzott el Jobbágy László mentortanáromtól. Megnyugtatóan azért, mert megvalósult az órán ez a szándék. A tanítási órákra készülve azt tapasztaltam, hogy a tankönyvek által felkínált ismeretanyagok, fogalmak, tényközlések magyarázata még nem fedi le a tananyagban rejlő lehetőségek teljes horizontját. Egy fogalom, egy definíció, vagy egy elmélet, megszületését sok-sok ismeretélmény előzi meg. Nem vehetjük el a lehetőséget a tanulóktól, hogy megszeressék azt, amit tanulnak. Minden irodalomórának van egy gyújtópontja, ami köré felépíthető a tananyag. És minden órán ez kell vezessen minket tanárokat, hogy a diákok vágyjanak megismerni a dolgokat. Az órákon, ha már kellően elmerültünk az adott témában, gyakran elővettük a tankönyv egy-egy jól megszerkesztett definícióját, és ízlelgettük az irodalomtörténészek által általam választott kijelentéseket, abból a célból, hogy megvizsgáljuk őket. Mert itt kell szót ejtenünk egy másik nevelési szándékról. Ugyanis az irodalom szeretetéhez az is hozzá tartozik, hogy élvezettel kutatunk a gondolkodás és az érzések naprendszerében. Amely univerzumba csöppenés ugródeszkája mégis csak a tankönyv. Az első irodalomtörténeti szempontból megírt könyv, amellyel a tanulók találkoznak.

A szemléletes irodalom 1.2 Mutassa be röviden azt az oktató-nevelő munkához kötődő tevékenységet, amelyet pedagógiai szempontból a leghasznosabbnak ítélt! Választását indokolja is meg! Tevékenység megnevezése: szemléltetés szépirodalmi példával Mind oktatási, mind nevelési szempontból fontosnak tartom, hogy sok időt töltsünk a szépirodalmi szövegek, szövegrészletek tanulmányozásával. Ha tehettem, életrajzi eseményeket, eszméket, mindig valamilyen a tananyaghoz kapcsolódó idézettel szemléltettem. Az ilyen személtetési mód mindig gondolkodásra késztet és a legbiztosabb forrásból, az író szívéből fakad. Korunkban különösen fontos, hogy fejlesszük, és választékosabbá tegyük diákjaink verbális kifejezőképességét. El kell vezetnünk oda tanulóinkat, hogy az írott szöveget újra szemléletesnek, kifejezőnek találják.

4

„az igazat mondd, ne csak a valódit,” (József Attila)

Az Iskolai szakmai és tanítási gyakorlat feladatai (hospitálás)

5

Az első hospitált órám 2.1 Készítsen feljegyzést az 1. hospitált óráról! (A „globális” megfigyelés szempontjai: első benyomások a vezető tanárról, tanításáról, az osztály tanulóiról. Mindent jegyezzen le, amit valamilyen szempontból figyelemre méltónak érdekesnek, követendőnek, szokatlannak tart, amivel kapcsolatban kérdése, megjegyezni valója van.) A hospitálás időpontja: 2015. március 09. A hospitálás helye: Kazincbarcika Iskola: Szalézi Szent Ferenc Gimnázium

Évfolyam/osztály: 9/d

Tanulók létszáma: 34 Tantárgy: magyar irodalom Téma, témakör: Jónás könyve Nevelési-fejlesztési célok: Kiemelt megfigyelési elemzési szempontok: első benyomások a megfigyelt tanárról Tanít: Harasztosi Viola

Idő 5

Tanári tevékenységek, módszerek

Tanulói tevékenységek

Megjegyzések a tanulókkal meleg barátságos hangnemben beszél, hangjából kedvesség sugárzik

Ismétlés A Bibliáról tanultak ismétlése irányított kérdések formájában „Milyen két nagy része van a Bibliának?”

6

20

Jónás könyvének hangos felolvasása a szöveggyűjteményből

Új ismeret Jónás könyve A tanár az olvasott szövegrészek után, a lényeget a tanulókkal fogalmaztatja meg. A cselekmény négy szerkezeti egységre bontható

az óra vázlatát a tanulók a tábláról másolják a füzetbe

15 A tanár rávezeti a diákokat az olvasott szöveg műfajára, amely elbeszélés, azon belül novella. A Jónás könyve című bibliai elbeszélésben rejlő fontos motívumok, vezérgondolatok megbeszélése. - sors, - Isten akarata, - prófétálás, - küldetéstudat, - bűn és büntetés

5

A diákok vitatkoznak és érvelnek a Jónás könyvében kibontakozó események kapcsán, az ember, hogyan néz szembe Isten akaratával. tanulói aktivitás

sok időt tölt a táblánál, és keveset a gyerekek között a szöveg belső világánál marad, ritkán vonatkoztat el választékosan dicsér

A felolvasás után nagyobb az aktivitás, amikor a műben rejlő konfliktusok és problémák kerülnek megbeszélésre.

kizárólag frontális munkamódszert alkalmazott

Összefoglalás irányított kérdések segítségével

az óra kerek egész volt,

Házi feladat Babits Mihály: Jónás könyve című műve 1. részének elolvasása

az idővel való gazdálkodás is kiegyensúlyozott

7

2.2 Milyen átfogó és részcélok voltak felismerhetők az órán (az óra kapcsolata az előző órákkal, a tantervben és a tanmenetben milyen funkciója van az adott órának)? Az óra átfogó célja az volt, hogy Jónás könyvén keresztül a tanulók betekintést nyerhessenek az ószövetségi irodalomba. Jónás története az Ószövetségben önálló könyvet alkot, mely rövid terjedelme miatt alkalmas arra, hogy irodalmi szempontból tanulmányozzuk. A mű cselekménye bevezet minket a héber vallásos kultúra világába. A főhős, Jónáson keresztül megismerhetjük a korabeli emberek gondolkodását, világképét, melynek alapja: az egyistenhit. Emellett fontos szerepet kap az elbeszélés elemzése, melyen kimutathatóak a novella hagyományos szerkezeti egységei: előkészítés, bonyodalom, kibontakozás, tetőpont, megoldás. A tantervben fontos szerepet kap a Biblia megismerése. A világirodalom hagyományai értelmezhetetlenek lennének bibliai ismeretek nélkül. Nemcsak az alapműveltséghez járul hozzá a bibliai történetek kellő ismerete, hanem a későbbi szövegelemzésekben a diákok alkalmazhatják most szerzett tudásukat a bibliai motívumok keresésekor. A gimnáziumban töltött évek alatt kevés lehetőség nyílik a héber irodalom tanulmányozására, így ezeken az órákon (Teremtés könyve, prófétai könyvek, Zsoltárok könyve) érdemes hangsúlyozni, bár egy más kultúrkör hagyományait tanulmányozzuk, ez több tekintettben a keresztény európai gondolkodás alapjának is tekinthető.

8

„Mi dolgunk a világon? küzdeni, És tápot adni lelki vágyainknak. Ember vagyunk, a föld s az ég fia. Lelkünk a szárny, mely ég felé viszen,” (Vörösmarty Mihály)

Az Iskolai szakmai és tanítási gyakorlat feladatai (gyakorló tanítás)

9

A lelkesítő előadás 3.4 Mutasson be röviden egy olyan oktatási módszert, amelyet szívesen alkalmazott tanítása során! Indokolja is meg, miért éppen ezt a módszert választotta! Tanítási óráim során az oktatási módszerek közül az előadást alkalmaztam leggyakrabban és leghatékonyabban. Utólag visszatekintve is úgy érzem, hogy ez a módszer nem teszi passzívvá a tanulókat, ha kihasználjuk a benne rejlő lehetőségeket. Minden órán tekintettel voltam arra, hogy az óra célkitűzése gondosan fel legyen vezetve. Ha jól fogalmazzuk meg az óra célját, akkor a tanulók nagyobb lelkesedéssel merülnek bele az új ismeretekbe. Fontos, hogy ők is vágyjanak erre. Példa: Tanegység neve: Biblia, Zsoltárok könyve Az óra célkitűzése: A héber költészet kicsiny szelete a négyéves irodalmi kalandozásotoknak, mégis nagy hatást gyakorolt az európai irodalomra. Jó lehetőség ez az óra arra, hogy megismerjük költészet gazdagságát. A magyar irodalomnak több zsoltáros hangú költője van, ihlessenek meg titeket is ezek a zsoltárok. Mikor ezeket a szavakat mondom, őszintén fejezem ki a diákok iránt táplált tiszteletemet, mert ennek az oktatási módszernek úgy gondolom ez a rejtett ereje. A kifejtés szakaszában általában az ok-okozati összefüggések mentén bontakoztattam ki az előadás anyagát. Igyekeztem közben számos példával érzékletesebbé tenni az anyagot, és kérdésekkel dialogikusabbá formálni az előadást. Folyamatos és éber figyelemmel mutattam nyitottságot arra, hogy az előadást magyarázattal, vagy elbeszéléssel tarkítsam. Mivel könnyen monotonná válhat az óra e oktatási módszer kizárólagos alkalmazásakor, ezért előre elkészített feladatlapokkal alkalmaztattam az új ismereteket. Az összegzésre rendszerint az óra utolsó perceiben került sor, ahol a fontosabb elemeket a tanulókkal közösen gyűjtöttük össze. Itt alkalom volt megválaszolni az időközben felmerült kérdéseket is.

10

Zárótanításom értékelése 3.12 Egészítse ki záró tanítási óravázlatát reflexiókkal, amelyekből kiderül, milyen tanulságokkal járt az Ön számára az adott tanítási óra megtartása. Utólag visszatekintve hogyan értékeli saját és a tanulók munkáját? A pedagógus neve: Ács Zoltán Műveltségi terület: anyanyelv és irodalom Tantárgy: magyar irodalom Osztály: 9h Az óra témája: A reneszánsz Az óra cél- és feladatrendszere: a fejlesztendő attitűd, készségek, képességek, a tanítandó ismeretek (fogalmak, szabályok stb.) és az elérendő fejlesztési szint, tudásszint megnevezése: - a reneszánsz művelődéstörténeti korszak és művészettörténeti korstílus megismertetése - a humanizmus szellemi áramlatának bemutatása - a korszak művészettörténeti stílusjegyeinek a bemutatása képzőművészeti alkotásokon keresztül - ismeretek alkalmazása Leonardo da Vinci: Az utolsó vacsora című képének elemzésével Az óra didaktikai feladatai: - új ismeret feldolgozása, - a feldolgozott ismeretek alkalmazása Tantárgyi kapcsolatok: művészettörténet Felhasznált források (tankönyv, munkafüzet, feladat- és szöveggyűjtemény, digitális tananyag, online források, szakirodalom stb.): Leonardo Milánóban: a Sziklás Madonna és az Utolsó vacsora: http://tudasbazis.sulinet.hu/hu/ Vasy Géza: Korok, stílusok, irányzatok az európai irodalomban, Krónika Nova Kiadó, 2004. Gilbert-Kuhn: Az esztétika története, Gondolat, 1966. Lengyel Béla: A világirodalom ars poeticái, Gondolat, 1965. Paul Johnson: A reneszánsz, Európa, 2010. Pál József: Világirodalom, Akadémiai Kiadó, 2005. Dátum: 2015 március 24.

11

Időkeret

Az óra menete

Nevelési oktatási stratégiák Módszerek

Tanulói munkaformák

irányított kérdés

7”

Megjegyzések Eszközök interaktív tábla

I. Bevezetés Umberto Eco: Rózsa neve (1988) című posztmodern mű alapján készült filmből vetítek egy részletet. Majd ennek kapcsán felidézzük a középkor irodalmából hozott élményeinket.

frontális

megbeszélés A középkor fátyol motívuma A középkori gondolkodás számára az igazi lét egy fátyol, vagy egy jelkép mögött rejtőzik. Az igazi lét spirituális természetű. A képzelet fátyla meggátolja az igazi megismerést. Ezért egyre nagyobb a vágy, hogy az ember megérinthesse azt, ami igazán fenséges, szép, isteni.

A filmrészlet a korszakváltás határát hivatott érzékeltetni.

kognitív motiváció

A termet nem lehetett eléggé besötétíteni, így nem látták elég tisztán a filmrészletet. Emiatt kicsit kellemetlenül éreztem magam.

előadás

Szemléltetés: 1.dia Michelangelo Buonarroti: A Sixtus-kápolna mennyezetfreskója

II. Célkitűzés A mai órán egy új művelődéstörténeti korszakkal és stílusiránnyal ismerkedünk meg, melyet reneszánsznak nevezünk.

affektív motiváció

Készítsetek a füzetbe óravázlatot az

12

interaktív táblán bemutatott diák alapján! interaktív tábla

II. Új ismeret 5”

Fölvázolom a polgárosodás kezdeteit, melyeket diákkal szemléltetek. A kor hangulatát az akkor divatos canti carnascialeschi (farsangi táncdal) dallamaival idézem az osztályterembe 2. dia Ismertetem a reneszánsz korszak határait, és kitérek a korszakolás problémájára is.

5”

Értelmezem a reneszánsz fogalmát. 3.dia Egy középkori és egy reneszánsz Krisztus ábrázolás összehasonlításán keresztül megvizsgáljuk a reneszánsz viszonyát a középkorhoz. 4.dia Itt a diákok előzetes ismereteire támaszkodva irányított kérdésekkel segítem őket.

affektív motiváció

tanári közlés

magyarázat

Milyen szembetűnő különbségek vannak a két ábrázolás között?

Mentortanáromnak e két kép összehasonlítása tetszett a legjobban az órán, és a diákok is ekkor voltak a legaktívabbak. Utólag azt a következtetést tudom levonni, hogy kevesebb, de jó szemléltetőeszközre van szükség az órán. Itt a korszakváltás megbeszélése több időt vett igénybe az órán.

előadás A humanizmus fogalmának és jellemzőinek ismertetése és magyarázata: 7”

Humanizmusnak nevezzük azt a szellemi áramlatot, amely középpontba állította az antikvitás megismerését azért, hogy érvényesíthesse azt a világszemléletet, amely az ókori görögség és latinság kultúrájában megnyilvánult.

kognitív motiváció Vasy Géza meghatározását használom frontális munka irányított kérdés

13

5.dia

Bemutatom a reneszánsz esztétikai gondolkodást a korabeli művészeteken keresztül. Irányított kérdésekkel vezetem a diákokat azok jellemzőihez.

7”

magyarázat

Mivel a korszak kiemelt művészettörténeti jelentőséggel bír, az esztétikai gondolkodást a kor képzőművészetéhez kapcsolom.

Építészet: arányosság, vízszintes tagoltság 6. dia Szobrászat: anatómiai pontosság 7. dia Festészet:  perspektíva: távlati ábrázolás  gyakori a természeti háttér  élénk, gazdag színvilág  a bibliai és mitológiai témák mellett megjelenik a mindennapi élet, a tudományok tisztelete is  portréfestészet  fontossá válik a mozgások, érzelmek természetességének visszaadása

Gyakorta alkalmazok összetettebb, bölcseleti szövegek értelmezését. Jó volt tapasztalni, hogy az osztály együtt tárja fel a bonyolult metafora jelentését.

Egy szövegértelmezési feladat segítségével megbeszéljük a „tükörmetaforát”. A szöveg Leonardo da Vincitől származik. Feladatlap: 1. feladat 2”

Hogyan fogalmaznád meg az alábbi idézet lényegét, mely tükörmetaforaként került a köztudatba?

feladatlap

Megoldás: a természet valósághű utánzását érzékelteti a hasonlat.

14

IV. A tanultak alkalmazása és visszacsatolás

egyéni munka

Tekintsük meg Leonardo da Vinci Az utolsó vacsora című képét!

feladatlap

Milyen reneszánsz stílusjegyeket, festészeti megoldásokat vesztek észre rajta?

7”

Olvassátok el a 2. feladatban található képelemzést és oldjátok meg a hozzá kapcsolódó a.) jelzésű feladatot.

Tekintsd meg Leonardo Da Vinci az Utolsó vacsora című képét, és a képelemzés segítségével válaszolj az alábbi kérdésekre!

irányított kérdés

a.) Milyen technikákat és komponálási elveket alkalmaz Leonardo da Vinci az említett képnél? Megoldás: - a szereplők lelkiállapotának bemutatása - perspektivikus rövidülésben ábrázolt - kiegyensúlyozott kompozíció - a színfoltok elosztása a képen, a négyszer hármas ritmust követi

képelemzés

páros munka

b.) feladat

15

Az órán a képelemzésre is több idő ment el, mint feladatlap amennyit én szántam rá a tervezetben. De az új ismeret alkalmazásánál jó volt tapasztalni, hogy sziporkáznak.

Máté evangéliuma alapján keresd meg melyik pillanatot akarta megörökíteni Leonardo da Vinci! Aláhúzással jelöld a szövegben! Lehetséges megoldás: „Bizony mondom nektek, egyiketek elárul.”

V. Ellenőrzés

páros munka

kognitív motiváció

Az óra végén a következő házi feladatot adtam a gyerekeknek: - amikor hazafelé mennek egy „reneszánsz ember” szemével menjenek végig az utcákon, a parkon át. Ismerjék meg, és fedezzék fel újra, szülessenek újjá abban a világban amiben élnek. Nagyon meglepődtek, de minden órámon fontosnak tartom éreztetni diákjaimmal, hogy amit tanulunk, az valóban az életükről, róluk szól.

képelemzés érvelés

Foglaljuk össze címszavakban milyen értékek születtek újjá a reneszánsz korban! 5”

A „reneszánsz ember” kifejezést használjuk a jelenben is. Milyen embert takar ez a kifejezés? irányított kérdés

16

Amennyiben nem egy zárótanításról lett volna szó, sokkal oldottabban tudtam volna viselkedni. Ezt csak nehezítette az a tény, hogy a tanítási gyakorlatom két iskolában zajlott, és itt ahol a zárótanításomat végeztem, még nem tartottam órát. Az viszont kedvező volt, hogy bevezető órát tartottam egy művelődéstörténeti korszakból. Annak ellenére, hogy matektagozatos osztályban tanítottam, nagyszerűen működtek együtt, és hangolódtak rá a művészettörténeti barangolásra. Az óra felépítését illetően fontos kérdés volt, hogyan osszam ketté a tanítási egységet, amelyre két órát célszerű fordítani. A reneszánsz művészettörténeti megközelítése mellett döntöttem, így utólag visszagondolva hatásosan sikerült kibontatni a tanulókkal az ide kapcsolódó fogalmakat: humanizmus, emberközpontúság. Az órán bár a frontális jellegű munkaformák domináltak, ennek ellenére a tanulókat kellően aktívnak éreztem.

17

„Fák, csillagok, állatok és kövek, szeressétek a gyermekeimet.” (Szabó Lőrinc)

A Követő szemináriumhoz kötődő feladatok

18

Gondolatok a tanulásról 5.5 Foglalja össze röviden a tanulásról vallott felfogását! A tanulás az az értelmi és érzelmi tevékenység, amelynek segítségével úgy ismeri meg az ember a világot és önmagát, hogy eközben a személyisége gazdagodik, új képességekre tesz szert, érzelmi és akarati tulajdonságai megerősödnek. Úgy gondolom a megismerés a boldogság egyik forrása, szellemet és a lelket finommá hangoló aktivitás. A fáradtan könyve fölé görnyedő gyermeket látva, sajnos hamarabb gondolunk a tanulásra, mint ha ugyanaz a gyerek a szitakötő repülését vizsgálja. Véleményem szerint a tanulás misztikus tevékenység is, melyben az ember az elrejtettől a megnyilatkozó felé halad. Több időre, és szemlélődésre lenne szüksége a tanulóknak, hogy éljenek is abban, amit tanulnak. Mivel a tanításunk inkább a mennyiségre törekszik, mint a minőségre, előfordulhat, hogy a tanár fosztja meg a tanulástól a rá bízottakat. A tanulás szerintem olyan, mint egy erdei séta.

Egy verstani dolgozat 9. osztályban 5.4 Állítson össze szakjához kapcsolódva, szabadon választott témakörben egy 4-5 feladatból álló témazáró dolgozatot. Elemezze az alábbi szempontok szerint: Milyen típusú feladatokból áll a dolgozat? Miért választotta az adott feladatokat? Milyen értékelési problémák merül(het)nek fel a dolgozat javításakor? Ha a dolgozatot megírattatta a tanulókkal, milyen eredmények születtek; milyen tipikus hibák voltak megfigyelhetők? Milyen következtetéseket vont le az eredményekből a további munkára vonatkozólag?

Ezt a dolgozatot, még nem volt alkalmam megiratni tanulókkal, de törekedtem az elemzés részében kitérni az előre látható értékelési problémákra.

19

Verstani dolgozat 9. osztály / magyar irodalom 1. Magyarázd meg az alábbi verstani fogalmakat! ritmus:____________________________________________________________________________ ütemhangsúlyos verselés:_____________________________________________________________ időmértékes verselés:_________________________________________________________________ lejtésegység elve:____________________________________________________________________ epigramma_________________________________________________________________________ 10/____ 2. A tanult verslábakat felismerve egészítsd ki a táblázatot! versláb neve versláb jelölése időtartam (mora) pirrichius két mora három mora ∪– trocheus –– daktilus ∪∪–

ereszkedő/közömbös/emelkedő

közömbös emelkedő

14/_____ 3 .Elemezd a tanult módszerek alapján a kötött időmértékes verssorokat, és nevezd el őket sorfajtájuk szerint!( időegység/versláb/sorfajta) (a.) „Szólt a sisakrázó Hektór, és nyomban elindult,” (Homérosz: Odüsszeia) ______________________________________________________________________________________ 5/____ (b.) „Úgy tűnik nékem, hogy az istenekkel egy a férfiú, aki szemben ülhet véled és édes szavadat közelről hallja, hogyan szól…” (Szapphó) __________________________________________________________________________________ 11/____ (c.) „Egyformán vagyonos mindaz, ki ezüstben-aranyban gazdag, mind, aki dús búzavetéseken úr,” (Szolón) ____________________________________________________________________________________ 7____ (d.) „Gyűlölöm azt, aki telt kupa mellett, bort iszogatván, háborút emleget és lélekölő viadalt. „ (Anakreon: Gyűlölöm) ____________________________________________________________________________________ 7____

Összesen:54/_____ Megjegyzés:________________________________________________________________________________ __________________________________________________________________________________________ __________________________________________________________________________________________

20

A dolgozat célja Az alábbi dolgozat, melyet 9. évfolyamos gimnáziumi tanulók számára készült magyar irodalomból azzal a céllal, hogy felmérje elsajátították-e a kellő verstani ismereteket, és felismerik-e az ókori görög költészetet fontosabb versformáit. Bár a dolgozat nem nagy témakört ölel fel, mégis fontos szerepe van a prozódiai alapismeretek feltárásában. Tehát fejlesztő értékelés áll a szándékunkban e dolgozat esetében, mely információul szolgál mind a diák, mind a tanár részére. A dolgozat értékelése: A megszerzett pontok függvényében az előzetes megbeszélés alapján az alábbi következményeket vonja maga után: Az összpontszám 60% alatt (30 pont) alatt további verstani feladatok begyakorlását vonja maga után felzárkóztató szakkör keretein belül. Az összpontszám 60% fölött és 85% alattiak sikeresen elsajátították a verstani alapismereteiket így nem okozhat gondot számukra a következő anyagrész sem. Az összpontszám 85% -a fölött ( 43 pont) teljesített tanulók 5-ös érdemjegyben kifejezett minősítést is kapnak amellett, hogy sikeresen elsajátították verstani alapismereteik.

A dolgozat felépítése A dolgozat első két feladata elméleti tudást, utolsó feladata pedig a tanultak alkalmazását hivatott feltérképezni. 1. feladat: Az első feladatban szerzet eredmények a tanulónak és a tanárnak visszajelzést adhatnak arról, hogy mennyire ismeri a tanegység szakkifejezéseit. Egy fogalom helyes ismertetése két pont megszerzésére jogosít fel. Ha megfigyeljük, hogy első feladatban megszerezhető pontok az egész dolgozat 20 % -át sem teszi ki, ebből jól látható, a felmérés inkább a tanultak alkalmazására fókuszálódik. Az itt szerezhető pontok mennyisége a tanuló részéről, olyan megerősítést adhat, hogy a tanegység lexikális követelményeit a szerzet pontok függvényében ismeri. A tanár részéről ez az információ csak a további feladatok eredményességéről szerzett információk alapján értékelhető. Mivel a tanár az alkalmazást vizsgálja, és nem a lexikai tudást. Itt előfordulhat az a félreértés, hogy az első feladatban 10 pontot szerző gyerek, aki meg tudja válaszolni, mi az időmértékes verselés, még nem tudja alkalmazni az ezzel kapcsolatos tanultakat. Milyen célt szolgál akkor az 1. feladat? Az elméleti és a gyakorlati tudás közös horizontra hozása. És adatot szolgáltatnak a tanár részére arról, egy-egy gyerek mely feladattípus megoldásához áll közelebb.

21

2. feladat Ez a feladat arra hivatott, hogy felmérje ismerik-e a tanulók a verslábakat és azok tulajdonságait. Minden helyes megoldás egy pontot ér a feladatban. Ha valaki nem ismeri ezeket a verslábakat, a következő feladatot nem tudja megoldani, amikor ezeket a szövegen belül kell felismerni. Ennek a feladatnak az eredményei a következővel kiegészülve adhatnak hasznos információkat számunkra. Ugyanis a táblázat kimutatja, hogy a verslábak mely tulajdonságait tudja a tanuló. A következő feladattal összefüggésbe hozva pedig kiderül, hogyan tudja alkalmazni. Az erre a feladatra szerzett maximális pontszám azt a visszajelzést adja a tanulónak, hogy ismeri a verslábakat. Ez a táblázat meg is erősít őt ebben, újra összefüggéseiben látva az erről tanultakat. 3. feladat Ezen feladat eredményessége arról szolgáltat számunkra információt, hogyan alkalmazza a diák az elméleti tudást a gyakorlatban. Az (a., b., c. d.) feladatban szerezhető pontok az alábbi információkat mutathatják. Nézzük meg egy lehetséges megoldáson keresztül az (a.) feladat esetében. (a.) 0,5p 0,5 p 0,5 p 0,5 p - u u / - - / - - / - - /- u u / - -

0,5 p

0,5 p

„Szólt a sisakrázó Hektór, és nyomban elindult,” (Homérosz: Odüsszeia)

2p hexameter ______________________________________________________________________________ 5/5 A dolgozat eredményeinek kiértékelése Az első feladatban a pontatlan megfogalmazás vezethet értékelési problémákhoz, míg a harmadik feladatban a jelölések nem áttekinthető alkalmazása A 3. feladat számos információt adhat nekünk arról, hogy mely verslábak felismerése okoz gondot a tanulóknak. A dolgozat „Megjegyzés” rovatában pedig értékelésünket szóban is megvilágíthatjuk. A szóbeli értékelés egy-egy lehetséges változata: „Nagyszerűen oldottad meg az első két feladatot, látszik, ismered a verslábakat, de nem alkalmaztad a lejtésegység elvét azok használatakor.” „Jól alkalmaztad a tanultakat, akár önállóan is írhatnál hexametert!” „Látszik sokat foglalkoztál a témával, de a spondeusz és a pirrichius keverése miatt több hibát is vétettél.”

22

Az egyes típushibák előfordulása információt nyújthat nekünk arról, melyek az elemzés homályos területei a tanulók szemszögéből. Mindezekből jól látható, hogy e dolgozat hátterében a nem csak a felhalmozott ismeretek ellenőrzése és értékelése áll, hanem egy jártasság elsajátításához való eljutás segítése is. Nagy hangsúlyt kap az információ csere, és a célorientáltság.

23

„Ha élet zengi be az iskolát, Az élet is derűs iskola lesz.” „Ady Endre”

4. Az Összefüggő egyéni szakmai gyakorlat feladatai

24

A Szalézi Szent Ferenc Gimnázium 4.1 Mutassa be röviden a gyakorlata helyszínéül szolgáló intézményt az alábbi szempontok alapján! a) Az iskola profilja, b) története, c) földrajzi elhelyezkedése, d) az iskola külső és belső terei (térszervezés), e) az ott tanulók szociokulturális háttere, f) a tantestület összetétele, klímája, g) az intézmény külső kapcsolatrendszere.

a) Az iskola profilja Az intézmény Kazincbarcika és környékének általános iskolás és középiskolás korú gyermekek keresztény szelemben történő nevelése és oktatása. Emellett felnőttek oktatása nappali esti és levelező tagozaton. A gimnázium a Magyar Katolikus Egyház és a Szalézi Szent Ferenc Társasága hagyományait követi. „Az iskola Don Bosco szándéka szerint „becsületes polgárokat és jó keresztényeket” igyekszik nevelni, segítve a fiatalok felnőtté válását. Általános célja ezért, hogy képesek legyenek felelősségteljesen gondolkodni, legyenek szabadok, tisztelettel legyenek mások iránt, legyenek elkötelezettek és keményen dolgozzanak, tanuljanak. A szalézi iskola célja, hogy az iskola a maga sajátos eszközeivel és lehetőségeivel hozzájáruljon a kultúra, a gazdaság és a társadalom keresztény értékek szerinti átformálásához. A szalézi iskola így egyszerre nevel és evangelizál.”( Szalézi Szent Ferenc Gimnázium, Pedagógiai program 2014.) b) története Az iskola története két részre osztható. 1962-ben alakult meg a Ságvári Endre Gimnázium, amely kezdetben Berentén működött. 1966-ban települt át Kazincbarcika városközpontjába, ahol már 16 tanteremmel működött. Az intézményben közgazdasági és bánya-elektrolakatos szakképzés is működött. 1992-től indult be a hatosztályos gimnáziumi oktatás, nagy hangsúlyt fektetve az idegennyelv-oktatásra. 1995-től már emeltszintű angol és német nyelvi csoport indult. 2011 augusztus 30-án szűnt meg a gimnázium, mely egy évvel később az ötvenéves évfordulóját ünnepelte volna. 2011 augusztus 31-én kezdte meg működését a Szalézi Szent Ferenc Gimnázium, amely nem tekinthető az előző intézmény jogutódjának. A változásból a tanulók nem sokat érzékeltek, és a tantestület összetétele sem változott különösen. A tanrendbe heti egy etika óra épült be, amit hittanórára cserélhettek a tanulók szabad elhatározásukból. 2011-től és napjainkban is az gimnázium igazgatója: Petróczi Gábor.

25

c) földrajzi elhelyezkedése A Szalézi Szent Ferenc Gimnázium Kazincbarcika város szívében a Jószerencsét út 2. alatt található. A város több fontos intézménye található a közvetlen közelében: Városi Ügyészség, Egressy Béni Művelődési Központ, Polgármesteri Hivatal.

d) az iskola külső és belső terei (térszervezés) Az intézmény szocreál építészeti stílusban épült mint a legtöbb kazincbarcikai épület. A városban a gondos parkrendezésnek köszönhetően mégis kellemes benyomást nyújt első látásra. Az iskola tágas belső udvarral rendelkezik, amely lehetőséget nyújt a diákoknak, hogy az intézmény területén belül a szabad levegőn tölthessék el az időt. Az iskolába a tanulók beléptető kapun keresztül juthatnak be, ahol a látogatót rögtön egy nyitott könyvespolc fogadja, amelyek egyre gyakrabban fordulnak elő hazánkban. Az intézmény termei tágasak és jól felszereltek, a folyosók viszont nagyon szűkek, nem lehet lökdösődés nélkül végig haladni rajtuk. A tornaterem a tanári szoba közvetlen közelében van, és az előtte várakozóknak csak egy kanapényi ülőhely jut.

e) az ott tanulók szociokulturális háttere A Szalézi Szent Ferenc Gimnáziumban tanuló diákok változatos szociokultúrális kompetenciákkal rendelkeznek. Köszönhető ez annak is, hogy nemcsak a városból, hanem környék településeiről is iratkoznak tanulók. Főképpen azok választják ezt a gimnáziumot, kik magasabb követelményeknek is képesek alávetni magukat. A gimnázium nagy hangsúlyt fektet a katolikus hagyományok ápolására, így ez az iskola eszmei összetartó erejét is képezi. A városban minden keresztény történelmi egyház fenntartásában található valamilyen oktatási-nevelési intézmény. A környék katolikus felekezetű polgárainak ígéretes lehetőséget kínál a Szalézi Szent Ferenc Gimnázium, melynek tanulmányi átlaga évről-évre az országos átlag fölött teljesít. f) a tantestület összetétele, klímája Az iskola életének szerves része a tantestület atmoszférája. Én a tanítási gyakorlat alatt keveset érintkeztem a mentortanárom kollégáival, amikor igen, akkor nagyon készségesek és segítőkészek voltak. A tanítási gyakorlat során ezen a téren inkább a miskolci Földes Ferenc Gimnázium volt rám nagyobb hatással. Tanári szobája egy külön világ az intézmény többi részéhez képest, külön teakonyhával, társalgóval. Ódon falai belső nyugalmat sugároznak, amely a tantestületen is meglátszik.

26

g) az intézmény külső kapcsolatrendszere. Az intézmény külső kapcsolatrendszerét illetően a következő szerveket érdemes megemlíteni az iskola-egészségügyi ellátást biztosító szervezetet és a családsegítő szolgálatot, viszont a pedagógiai-szakmai szolgáltatókkal való kapcsolattartás további szabályozására nincsen lehetőség. Folyamatos szakmai kapcsolatot tart továbbá az alábbi szervezetekkel, a felsorolásban a kapcsolattartásért felelős személy is jelölve van. - a város általános és középiskolái, művészetoktatási intézménye – igazgató - Kazincbarcika Város Önkormányzata – igazgató - A B-A-Z. Megyei Pedagógiai, Szakmai, Szakszolgálati Közművelődési és Sportintézet, Miskolc – igazgató - B-A-Z. Megyei Kormányhivatal Oktatási Főosztálya – oktatási igazgatóhelyettes - Eszterházy Károly Főiskola - igazgató

27

A Szalézi Szent Ferenc Gimnázium weboldalának bemutatása

4.2 Véleményezze az intézmény honlapját tartalmi és formai szempontból! Fogalmazzon meg a honlap átalakításához kapcsolódó javaslatokat! Az iskola honlapját tartalmi szempontból az alábbi szempontok alapján 0-5-ig terjedő skálán értékelje is! 0: az adott kritérium nem szerepel 1: nem megfelelő 2: kielégítő 3: átlagos 4: jó 5: kiváló Az iskola története

4

Az iskola eredményei

1

I. Arculat

Az

alapdokumentumok

elérési 5

lehetőségei Testvériskolák/külső

kapcsolatok 4

bemutatása II. Adminisztráció

Kapcsolattartással,

ügyintézéssel 5

összefüggő adatok

III. Kommunikáció

IV. Oktatás

Az órarend elérhetősége

0

Csengetési rend elérhetősége

2

Az oktatók adatai

5

Anyagaik elérhetősége

3

Szakok

0

Tantárgyak

0

Tantervi adatok

4

Feladatsorok

4

Csereprogramok

0

Idegen nyelvű anyagok

1

(Halász Adrienn történelem MA levelező 2010. dolgozata alapján)

28

www.sagim.hu Az intézmény honlapja tartalmi szempontból nagyon sok információt közöl az ide látogatók rendelkezésére. A tartalmak többsége az oktatással kapcsolatos, de az iskolaéletről is nagyon sok mindent megtudhatunk. 21 menüponton keresztül van lehetőségünk elérni a honlap tartalmait. Amelyek a következő felosztásban mutatkoznak meg:

Felső sor: Kapcsolatok: Az iskola elérhetőségeit tartalmazza. Iskolai dolgozók: Itt a tanári kar adatait és a kitüntetéseit tekinthetjük meg. DINA: A digitális napló és az élelmezés érhető el ezen a menüponton keresztül. A tanév: A tanév rendjéről, a kötelező olvasmányokról és a tanulmányi eredményekről szerezhetünk felvilágosítást. A Diákok: érettségi tételek, diákigazolvánnyal és a Diákönkormányzattal kapcsolatos tudnivalók Beiskolázás: Beiratkozási lap és felvételi feladatsor érhető el ide kattintva. English: Az iskola története érhető el angol nyelven. Osztálykirándulások: (nem jelenít meg tartalmat) TÁMOP Pályázat: “ a 2010/11 -es tanévtől.”

A

Ságvári

Endre

Gimnázium

Pedagógus

Továbbképzése

Alsó sor: Hírek: Aktuális híreket jelenít meg. Diáksport: röplabda, kézilabda, turisztika, torna, úszás, táborok Szalézi: Itt érhető el a „Jó reggelt” nevű műsor, amely letöltés után meghallgatható. Iskolatörténet: Az iskola történetét olvashatjuk el 1960-tól napjainkig. Szabályzatok: A Házi rend és a Pedagógiai program érhető el itt. Fotók: Osztályképeket, ballagási fotókat, archív képeket tekinthetünk meg többek között. Videók: Megemlékezések, műsorok, ballagások tanévnyitó szentmisék videó anyagai érhetőek el. Fizikaversenyek: Versenyfeladatok tölthetőek le itt. Közzétételi lista: Információkat találunk a tantestületről és az azok munkáját segítőkről, továbbá az érettségi eredményekről is kapunk információkat.

29

Alapítvány: A Szalézi Szent Ferenc Gimnázium Alapítvány költségvetéséről találunk adatokat. Sport Egyesület: Sportfejlesztési programról tájékozódhatunk. Formai szempontból a weboldalnak nincs sajátos arculata, nehezen áttekinthető és a menüpontok elrendezése sem következetes. A neveik világos alapon, szürke vékony szárú betűkkel jelennek meg, amely megnehezíti azok olvasását.

30

Széjjel szóródni - eső a homokra sivatagnyi reménytelen dologra s ha nyár se lesz tőled - s a táj se zöldebb: - kutakká gyűjt a mély:- soká isznak belőled!" (Váci Mihály)

Összegzés

31

A portfolió összeállításánál fontos szempont volt számomra, hogy átfogó képet tudjak mutatni tanári egyéniségemről és tanítási módszereimről. A feladatok kiválasztásánál arra törekedtem, hogy azokon keresztül minél jobban ki tudjam fejezni pedagógiai hitvallásomat. Egy magyar nyelv és irodalom szakos tanárnál úgy gondolom, hogy nagyon fontos, hogy szeressen szépirodalmi szövegek között élni. A tanulókra nézve is az a legjobb, ha ez természetesen sugárzik róla. (1.2-es feladat). Két mentortanárom közül, akik tanítási gyakorlat közben segítettek, az egyik inkább élményközpontú volt, míg a másik a tényanyag átadását tartotta fontosnak, így jó alkalmat adott az 1.9 –es feladat megfogalmazni azt a mondatot, amit mindig szem előtt fogok tartani. „A tények közlésénél fontosabb, hogy érzéseket és élményeket adjunk át az órán.” Erre az oktatási módszerek közül az előadás adja nekem legjobban a lehetőséget. (3.4 feladat) Szabadidőmet gyakran töltöm könyvtárban, hogy háttértudásom frissen tartsam. Szeretnék minden gyereket elvezetni az olvasás szeretetéhez, ehhez arra van szükség, hogy változatot és színes módon tudjak szólni hozzájuk. Fontos számomra, hogy az órákat személyesebbé, belsőségesebbé tegyem. Az óra tervezésénél mindig figyelembe veszem, hogy a tanulók szerezhettek előismereteket más médiumokon keresztül (filmek, popkultúra, stb.) Ezért igyekszem, az óra hangulatát úgy formálni, érezzék, tisztelem őket, és kölcsönösen tanulhatunk egymástól. Fontosnak tartom az iránymutató, választékos dicséretet, mint értékelési formát. (5.4 feladat) A zárótanításom értékeléséről szóló feladatot azért illesztettem bele a portfolióba, mert ezen keresztül, közelebbi képet nyújthatok egy valós konkrét tanítási folyamatról. Sokat elgondolkozom azon, hogyan lehet a zajos szünetek után a diákokat megfelelően ráhangolni egy irodalomórára, ahol olyan szövegekkel foglalkozunk, amely egy esti teázás miliőjét kívánja meg inkább. Misztikus élménynek tartom azt, mikor valaki először találkozik egy szépirodalmi alkotással. A tanulásról vallott elképzeléseimet ezért helyeztem közvetlenül a tanítással kapcsolatos feladatok után. Két iskolában végeztem a nevelési-oktatási gyakorlatomat. A zárótanításomat a Földes Ferenc Gimnáziumban Jobbágy László tanár úr 9/h osztályában teljesítettem. A tanítási gyakorlat nagyobb részét Kazincbarcikán a Szalézi Szent Ferenc Gimnáziumban Harasztosi Viola osztályaiban volt alkalmam elvégezni. A negyedik témakörben szereplő feladatokat az utóbbi intézményhez kötődnek, ugyanis magam is ebben a városban tanítok. Érződik e fejezet első feladatánál, hogy kevés személyes benyomást tükröz. Mivel főállásban négy intézményben tanítok hittant, így nem volt lehetőségem több személyes információt gyűjteni az iskola belső atmoszféráját illetően. A fejezet között elhelyezett idézetek, pedagógiai hitvallásom hivatottak kifejezni. A választásaiknál tekintettel voltam arra, hogy kapcsolódjon az adott témakörhöz. Kifejezve velük azt is, hogy lelki erőt, bátorítást a gyermekek neveléséhez a költészettől kapok.

32