Előterjesztő megnevezése:
Dr. Botka László polgármester
Iktatószám:
28414/2014.
Tárgy:
Új futballstadion építéséhez közgyűlési döntések
Melléklet:
- 1 pld. határozati javaslat - 1 pld. rendelet
Készítette:
Városüzemeltetési Iroda
Véleményezésre megküldve:
Pénzügyi és Vagyongazdálkodási Bizottság Jogi, Ügyrendi és Közbiztonsági Bizottság Városüzemeltetési, Fejlesztési és Környezetvédelmi Bizottság
Törvényességi véleményezésre bemutatva:
2014. november
szükséges
Tisztelt Közgyűlés! A Szeged, Dorozsmai úti kemping területén, valamint a szomszédos állami és önkormányzati területeken sportcélú fejlesztés keretein belül, nemzetgazdasági szempontból kiemelt jelentőségű ügyként labdarúgó stadion kerül kialakításra a Szeged 2011 Kft. beruházó által. A beruházáshoz szükséges állami és magántulajdonú területek tulajdonjogának megszerzésére a későbbiekben kerül sor a Szeged-Csanádi Egyházmegye részéről. A beruházás megvalósításának előkészítése érdekében az alábbi pontokban foglaltakról szükséges SZMJV Közgyűlésének döntést hozni: 1. Szeged Megyei Jogú Város Építési Szabályzatának (SZÉSZ) és Településszerkezeti Tervének módosításáról és annak elfogadásáról az alábbiak szerint: ELŐZMÉNYEK A Szeged Megyei Jogú Városban tervezett Dorozsmai úti Labdarúgó Stadion beruházásával összefüggésben született 143/2014. (IV. 30.) Korm. rendelet a beruházást nemzetgazdasági szempontból kiemelt jelentőségű üggyé nyilvánította. A fentiek okán a tárgyi előterjesztés tárgyát képező településrendezési eszköz módosítása a településfejlesztési koncepcióról, az integrált településfejlesztési stratégiáról és a településrendezési eszközökről, valamint egyes településrendezési sajátos jogintézményekről szóló 314/2012.(XI.8.) Korm. r. 32. §. (6) a) pontja alapján tárgyalásos eljárással történt. A Dorozsmai úti Labdarúgó Stadionnal kapcsolatban az önkormányzat 226/2014. (VI. 27.) Kgy. sz. határozattal elfogadta jelen módosítás-tervezetre vonatkozó Partnerségi Egyeztetési Szabályzatát. A tervezési munka a 227/2014. (VI. 27.) Kgy. sz. határozattal meghozott Településfejlesztési Döntés alapján kezdődött meg. A Közgyűlés a 228/2014. (VI. 27.) Kgy. sz. határozatában rögzítette a 2/2005. (I. 11.) Korm. rendelet 1.§ (2) bekezdés ba) pontja alapján a környezeti vizsgálat lefolytatásának szükségességét. A településrendezési eszköz tárgyalásos eljárásának menete a 314/2012.(XI.8.) Korm. rendelet értelmében a következők szerint történt: Tájékoztatási szakasz: ● 2014. július 2-án a partnerségi egyeztetési szabályairól hozott határozatban nevesített partnereknek 8 napra kiküldésre került az egyeztetési tervdokumentáció, környezeti értékelés, a Településfejlesztési döntések : – Partnerségi egyeztetés szabályai (226/2014.(VI.27.) Kgy. sz. határozat) – Fejlesztési szándék (227/2014.(VI.27.) Kgy. sz. határozat), valamint a 143/2014. (IV.30.) Korm. rendelet. Végső véleményezési szakasz: ● 2014. július 21-én a polgármester végső szakmai véleményezési szakasz lefolytatását kezdeményezte az állami főépítészhez benyújtott kérelemmel, hogy a Településrendezési Kódex 42.§ (2)-(5) bekezdésének megfelelően tárgyalásos eljárást folytasson le, és azzal kapcsolatban a Kódex 42.§ (6) bekezdése alapján megadhatja záró szakmai véleményét. ● 2014. július 22-én az állami főépítész a Településrendezési Kódex 42.§ (4) bekezdésének megfelelően 2014. július 31-re egyeztető tárgyalást hívott össze. ● 2014. augusztus 6-án a polgármester a 2014. július 31-i egyeztető tárgyaláson elhangzott és a jegyzőkönyvben rögzített változásokkal javított tervdokumentációt ismételten megküldte az állami főépítésznek. ● 2014. augusztus 7-én az állami főépítész a Településrendezési Kódex 42.§ (6) bekezdésének megfelelően megküldte záró szakmai véleményét a településrendezési eszköz elfogadásához.
Környezeti vizsgálat lefolytatása az egyes tervek, illetve programok környezeti vizsgálatáról szóló 2/2005. (I.11.) Korm. rendelet ( továbbiakban: Korm. rendelet) szerint: ● Szeged Megyei Jogú Város Közgyűlése döntött a 228/2014. (VI. 27.) Kgy. sz. határozatában a Korm. rendelet 1.§ (2) bekezdés ba) pontja alapján a környezeti vizsgálat lefolytatásának szükségességéről. ● Szeged Megyei Jogú Város Polgármestere a Korm. rendelet 5.§ (2) bekezdésének megfelelően közzétette a fenti döntést 2014. július 18-tól 2014. augusztus 1-ig terjedő időszakra a Délmagyarország c. napilapban, Szeged város honlapján, valamint az Igazgatási és Építési Iroda Ügyfélszolgálati Irodáján. ● A polgármester 2014. június 30-án megküldte az érintett szerveknek: - a fejlesztési szándékról szóló 227/2014. (VI. 27.) Kgy. sz. határozatot - a környezeti vizsgálatról szóló 228/2014. (VI. 27.) Kgy. sz. határozatot - a környezeti értékelés tartalmának és részletezettségének megállapítása érdekében a Korm. rendelet 7. § (1) bek. alapján a vélemény-nyilvánítási kérelmét. ● A polgármester 2014. július 21-én a Korm. rendelet 7.§ (5) bekezdése alapján megküldte a tárgyi településszerkezeti tervhez készített tematikát, ütemezést a környezet védelméért felelős szerveknek, valamint közzétette a környezeti vizsgálat tematikáját, annak ütemezését és a tematikával kapcsolatos beérkezett észrevételeket, megbízói válaszokat 2014. július 23.-tól 2014. augusztus 6-ig terjedő időszakra a Délmagyarország c. napilapban, Szeged város honlapján, valamint az Igazgatási és Építési Iroda Ügyfélszolgálati Irodáján. ● A polgármester 2014. augusztus 6-án a Korm. rendelet 8.§ (3) bekezdése alapján véleményezésre bocsátotta a településrendezési eszközök elkészült tervezetét, valamint környezeti értékelését. Az érintett szervek a véleménykérés kézhezvételétől számított 30 napon belül válaszolhattak. ● A polgármester a Korm. rendelet 8.§ (3) bekezdése alapján az elkészült tervezetet, valamint a környezeti értékelést nyilvánosságra hozta 2014. augusztus 11-től 2014. szeptember 9-ig terjedő időszakra a Délmagyarország c. napilapban, Szeged város honlapján, valamint az Igazgatási és Építési Iroda Ügyfélszolgálati Irodáján. Területi lehatárolás: A tervezési terület Szeged Megyei Jogú Város belterületének nyugati részén, Kiskundorozsma, Nyugati iparváros elnevezésű városrészén található. Észak felől az 5. számú [Budapest-Szeged-Röszke] elsőrendű főút (Dorozsmai út), délről az 55. számú [Szeged-BajaBátaszék] másodrendű főút (Bajai út) határolja. A tervezési terület a 135 számú MÁV [Szeged – Békéscsaba] vasútvonal mentén fekszik, a Szeged-Rókus vasútállomás a területtől észak-keletre, 500 m távolságon belül található.
Magasabbrendű tervekkel való ös
Magasabb rendű tervekkel való összhang biztosítása: Országos Fejlesztési és Területfejlesztési Koncepció Az Országgyűlés 1/2014. (I. 3.) OGY határozatával elfogadta a Nemzeti Fejlesztés 2030 – Országos Fejlesztési és területfejlesztési Koncepcióról szóló határozatot. A koncepció térszerkezeti jövőképe szerint Szeged Megyei Jogú Város gazdasági technológiai magterületbe tartozik. A koncepció szerint „Szeged, „a napfény városa” egy teljes értékű „biopolisz” megteremtésében érdekelt, melyhez kiváló alapot adnak a helyi élelmiszeripar, turizmus, olajipar, vegyipar, gumiipar, energetika húzóágazatai, s amelyeket kiegészítenek a biotechnológia, a magas K+F+I igényű iparágak, a logisztika és a turizmus kitörési pontjai. Városi vonzáskörzete csaknem egész Csongrád megyét lefedi, de nemzetközi területi együttműködések szereplője is Arad-Temesvár-ÚjvidékSzabadka/Zenta térségben. A településrendezési eszköz módosítás tárgya egy olyan sportolási célú terület kijelölése, mely a sportturizmus tekintetében regionális szerepkörrel bírna. A módosítás a turizmust, mint a koncepció által meghatározott kitörési pontot erősíti. Csongrád Megye Területfejlesztési Koncepció A Csongrád Megyei Közgyűlés a 69/2013. (XII. 13.) Kgy. határozattal hagyta jóvá Csongrád Megye Területfejlesztési Koncepcióját. A koncepció szerint Szeged Megyei Jogú Város esetében elsődleges prioritás a regionális központi szerep erősítése. Az átfogó célok között említi a sport intézmények fejlesztésének fontosságát: „Kiemelkedő a szerepe a foglalkoztatás feltételeinek biztosítása a gyermekjóléti, és idősellátó intézmények révén és a kulturális, egészségügyi, esetenként oktatási és sport intézmények közvetlen részvétele a gazdaságban…” A sportolási célú terület kijelölése hozzájárul a sportturizmus, és azon keresztül a gazdaság erősítéséhez, továbbá a futball sport játékos utánpótlásának biztosításához. Szeged Megyei Jogú Város Településfejlesztési Koncepciója A dokumentum a 2030-ig terjedő időszakra átfogó célokat, a 2020-ig terjedő időszakra pedig specifikus célokat, valamint ezekhez kapcsolódóan prioritásokat és intézkedéseket fogalmaz meg, melyek közül az alább felsoroltakhoz kapcsolódik a jelenlegi településrendezési eszköz módosítás: Átfogó cél: Szeged helyzetének stabilizálása az interregionális policentrikus városhálózatban, fenntartható, minőségi életkörülmények biztosítása lakossága számára Specifikus célok: - A város népességmegtartó erejének növelése a települési környezet és a közösségi terek fejlesztésével, a leszakadó városi területek revitalizálásával, új területek integrálásával és a fenntartható közlekedési rendszerek támogatásával - A lakosság életminőségének javítása és a társadalmi befogadás előmozdítása a humán szolgáltatások minőségi fejlesztésével Prioritások: P6. A helyi adottságokra építő diverzifikált turizmusfejlesztés - Kapcsolódó intézkedés: Helyi turisztikai attrakciók komplex fejlesztése - A városi turisztikai programkínálat bővítése P12. Egészségmegőrzés és prevenció - Kapcsolódó intézkedés: Sport- és rekreációs tevékenységek támogatása, infrastruktúra fejlesztés A nyugati iparváros és Kiskundorozsma esetében „cél a gazdasági funkciók további erősítése, világszínvonalú K+F infrastruktúra kiépítése, ezzel párhuzamosan a helyben élők életminőségének további javítása, a szociális feszültségek enyhítése.” A településrendezési eszköz módosítás az új sportlétesítmény területének kiszabályozása által hozzájárul a fejlesztési koncepcióban megfogalmazott célok megvalósulásához.
Szeged Megyei Jogú Város Integrált Településfejlesztési Stratégiája A Nyugati iparváros és Kiskundorozsma területére készített SWOT analízis a lehetőségek között említi a térben koncentrált turisztikai fejlesztéseket, melyek növelik a városrész látogatottságát. A stratégia területi céljai közé tartozik a nyugati iparváros és Kiskundorozsma esetében „a gazdasági funkciók további erősítése, világszínvonalú K+F infrastruktúra kiépítése, ezzel párhuzamosan a helyben élők életminőségének további javítása, a szociális feszültségek enyhítése.” A városrészi cél leírása szerint a Kiskundorozsmán élők számára nyújthat magasabb szintű szolgáltatást a megújított kulturális- és humán szolgáltatói infrastruktúra. A sportesemények lebonyolítására lehetőséget biztosító létesítmény megépülése hozzájárul a terület látogatottságának növeléséhez és az itt élők életminőségének javulásához. A hatályos településszerkezeti terv megállapításai:
Hatályos Településszerkezeti terv
Hatályos Szabályozási terv (33-3; 40-1tervlap együtt megjelenítve.)
● A terület leírása: A módosítással érintett területen a szerkezeti terv a következő területfelhasználási egységeket jelöli: - egészségügyi-, szociális-, turisztikai rendeltetésű erdőterület - védelmi rendeltetésű erdőterület - különleges intézményi terület - kereskedelmi-, szolgáltató gazdasági terület. Az erdőterületnek jelölt területek legnagyobb része ténylegesen erdő borítottságú. A kemping területét nyugati irányból határoló védelmi rendeltetésű erdőzóna jelenleg gyepes, a kemping területe legnagyobb része fás borítottságú. A terület észak-nyugati része gyepes, de találhatóak itt burkolt útfelületek is. A különleges intézményi területen rekreációs terület (kemping, nyári tábor) üzemelt korábban, jelenleg használaton kívüli. A kemping elhanyagolt állapotú, mely az alulhasznosítottságából adódóan több helyen is gyomosodott. Az itt lévő kültéri sportpályák és épületek állapota leromlott. A módosítással érintett területen belül jelölt Gksz terület jelenleg nincs hasznosítva, itt mindössze egyetlen épület áll, mely korábban hotelként működött. A tervezési terület nyugati részén lévő kereskedelmi-, szolgáltató gazdasági területen gazdasági szervezetek telephelyei találhatóak. A tervezési terület déli részén, a módosítással érintett területen kívül, a 25892/3 hrsz-ú ingatlanon
jelenleg egy személygépjármű parkoló található. A tervezési területet nyugati irányból vízgazdálkodási zóna határolja, mely a Szeged Megyei Jogú Város Önkormányzatának tulajdonában lévő, másodrendű, lokalizációs célokat szolgáló Szeged városi körtöltés területét fedi le. A töltés határa mentén húzódik a 135 számú MÁV Szeged – Békéscsaba vasútvonal, emellett ennek a vonalán, a módosítással érintett terület határától 500 m-en belül található a Szeged-Rókus vasútállomás. A módosítással érintett terület önkormányzati tulajdonú ingatlanokkal kis mértékben érintett. A tulajdonosi döntés előkészítését is ez az előterjesztés tartalmazza. Természeti adottságok A tervezési terület sík terepfelszínnel rendelkezik, a 80-as jelzésű szintvonal észak-dél irányban halad végig a területen. A terület infúziós lösz földtani rétegen fekszik. A területre réti csernozjom talajok jellemzőek. A talajértékszámra a 81-90-es érték jellemző, mely az országos átlagnál magasabb értéket jelent. Magyarország Vízgyűjtő-gazdálkodási Tervének (továbbiakban: VGT) 1-7. számú térképi melléklete szerint a tervezési területet az sp.2.11.2 (Alsó-Tiszavölgy) sekély porózus víztest, valamint a VGT 1-9. számú térképi melléklete szerint a pt.2.1 (DélAlföld) porózus termál víztest érinti. Az sp.2.11.2 (Alsó-Tisza-völgy) sekély porózus víztest mennyiségi állapota bizonytalan a VGT 5-2. számú melléklete (Felszín alatti víztestek mennyiségi állapota) szerint. A víztest kémiai állapotának minősítése kockázatos a VGT 5-5. melléklete (Felszín alatti víztestek kémiai állapotának minősítése) szerint. A pt.2.1 (Dél-Alföld) porózus termál víztest mennyiségi állapota gyenge a VGT 5-2. számú melléklete (Felszín alatti víztestek mennyiségi állapota) szerint. A víztest kémiai állapotának minősítése jó a VGT 5-5. melléklete (Felszín alatti víztestek kémiai állapotának minősítése) szerint. Szeged Város felszín alatti vizek szempontjából érzékeny területen fekszik a a felszín alatti víz állapota szempontjából érzékeny területeken levő településekről szóló 27/2004. (XII. 25.) KvVM rendelet alapján. Erdőterületek A módosítással érintett területen a Nemzeti Élelmiszerlánc-biztonsági Hivatal által nyilvántartott erdőtérkép szerint közjóléti (1,84 ha), illetve egyéb erdők (1 ha) találhatóak. A közjóléti erdő legnagyobb részben kiváló termőhelyi adottságú erdőterületbe (1,55 ha) tartozik (34 D és 34 G jelű erdőterületek). A Bács-Kiskun Megyei Kormányhivatal Erdészeti Igazgatósága határozattal döntött (Ügyiratszám: BKG/01/06371-3/2014., Hivatkozási szám:446/2014) a módosítással érintett területen lévő 34 D és 34 G jelű erdőterület elsődleges rendeltetésének parkerdőről faanyagtermelő erdőre történő módosításáról. A Bács-Kiskun Megyei Kormányhivatal Erdészeti Igazgatósága határozattal döntött (Ügyiratszám: BKG/01/06399-4/2014, Hivatkozási szám:446/2014) a módosítással érintett területen lévő 34 D és 34 G jelű erdőterület leírásának a határozatban foglaltak szerinti módosításáról, mely a következőkre terjed ki:
Erdőrészlet megnevezése
Terület (ha)
Érintett terület (ha)
Szeged 34 D Szeged 34 G
1,10 0,82
1,10 0,82
fahasználati tervelőírás (MÓD, SÜRG. Erély) EÜ, 1, 10% EÜ, 1, 5%
A DALERD Délalföldi Erdészeti Zártkörűen Működő Részvénytársaság a 2014. június 25. napi levelében (Ikt. sz.: 446 -3 /2014) tájékoztatja a Bács-Kiskun Megyei Kormányhivatal Erdészeti Igazgatóságát arról, hogy a Szeged 34 D és 34 G erdőrészletek vonatkozásában erdőterv módosítás tárgyában kiadott BKG/01/06399-4/2014 iktatószámú határozata tekintetében a DALERD Délalföldi Erdészeti Zrt. a fellebbezési jogáról lemond. Zöldfelület A teljes területnek a déli része legnagyobb részben fás növényzettel sűrűn fedett zöldfelület. A módosítással érintett terület legnagyobb részét a kemping területe fedi le, ahol a zöldfelületi borítottság sűrűsége lényegesen alacsonyabb fokú, mint a tervezési terület déli részén. A módosítással érintett terület északi részén elsősorban fátlan, gyepes zöldfelületek találhatóak, középső részén a burkolt felületek és épületek között fás növényzet található. Védett, védendő táji-, természeti értékek, területek A Szeged Megyei Jogú Város Önkormányzatának tulajdonában lévő, másodrendű, lokalizációs célokat szolgáló Szeged városi körtöltésnek a tervezési területtel határos szakasza a város helyi jelentőségű természeti területeinek és emlékeinek védelméről szóló 35/2009. (XI. 11.) önkormányzati rendelet értelmében helyi jelentőségű természetvédelmi terület. A tervezési területen belül helyi jelentőségű természetvédelmi terület nem található. Az épített környezet értékei A tervezési területet az épített környezet értékei nem érintik. Szeged Megyei Jogú Város Közgyűlésének a Szeged város helyi építészeti örökségének védelméről szóló 55/2005.(XI.17.) Kgy. rendelete szerint védett építészeti érték nem található. A tervezési terület régészeti lelőhelyet nem érint. A Dorozsmai út mentén található a Magyar Közúti Fuvarozók Egyesülete által állított Baross Gábor emlékmű. Közlekedés Hálózatok és hálózati kapcsolatok A város meghatározó tömegközlekedési csomópontja a Mars tér, ahonnan helyi, helyközi, illetve távolsági autóbuszjáratok indulnak. A tervezési terület irányába több autóbusz járat halad az itt lévő végállomásról, ezáltal a város központja felől biztosít tömegközlekedési kapcsolatot a tervezési terület felé, mely onnan 1500 m-re található. A tervezési terület környezetében meghatározó közúti közlekedési csomópontok közé tartozik a Rókusi körút – Dorozsmai út és a Móravárosi körút – Bajai út kereszteződés. A külső körút a város északi és déli térségei felől biztosít közúti közlekedési kapcsolatot a tervezési terület irányába. Hálózati kapcsolatok szempontjából meghatározó elem a Fonógyári út is, mivel csatlakozik a Dorozsmai és Bajai úthoz is, villamos, illetve autóbusz járatok haladnak rajta, emellett a Kereskedő közön keresztül közvetlen közlekedési kapcsolatot biztosít a terület felé nyugati irányból.
A tervezési területet az alábbi főutak határolják: 5. számú [Budapest-Szeged-Röszke] I. rendű főút (166+455 – 168+038 km sz. között): Összes forgalom (egységjármű) 11524 E/nap Összes forgalom (jármű) 10934 j/nap Ezen belül: személygépkocsi 8054 j/nap kis tehergépkocsi 1958 j/nap autóbusz 316 j/nap tehergépkocsi 402 j/nap motorkerékpár 195 j/nap kerékpár (kerékpárúton) 1 j/nap lassú jármű 8 j/nap 55. számú [Szeged-Baja-Bátaszék] II. rendű főút (1+100 – 2+530 km sz. között): Összes forgalom (egységjármű) 13392 E/nap Összes forgalom (jármű) 12111 j/nap Ezen belül: személygépkocsi 9323 j/nap kis tehergépkocsi 1144 j/nap autóbusz 208 j/nap tehergépkocsi 1166 j/nap motorkerékpár 155 j/nap kerékpár (kerékpárúton) 106 j/nap lassú jármű 9 j/nap 54124. jelű [Szeged Fonógyári út] bekötő út (0+000 – 0+1352 km sz. között): Összes forgalom (egységjármű) 17890 E/nap Összes forgalom (jármű) 15508 j/nap Ezen belül: személygépkocsi 10374 j/nap kis tehergépkocsi 2381 j/nap autóbusz 374 j/nap tehergépkocsi 2055 j/nap motorkerékpár 295 j/nap kerékpár (kerékpárúton) 0 j/nap lassú jármű 29 j/nap Tervezési terület belső úthálózata A módosítással érintett terület a Kereskedő közön, majd a Városgazda soron keresztül érhető el. Közösségi közlekedés Autóbusz vonalak A módosítással érintett területtől 500 m távolságon belül az alábbi autóbusz járatok megállóhelyei találhatóak, melyekről a tervezési terület felé a gyalogos megközelíthetőség biztosított: - 7F vonal [Mars tér – Kiskundorozsma, Sziksósfürdő] - 64-es vonal [Mars-tér (üzletsor) – Repülőtér] o A járat Kereskedő köz (EXPO) megállóhelyéről a módosítással érintett terület gyalogos elérhetősége biztosított. - 75-ös vonal [Mars tér – Kiskundorozsma, Czékus utca] - 78-as vonal [Mars tér – Napos út - Béketelep – Mars tér] - 78A vonal [Mars tér – Vértói út – Béketelep – Mars tér] - 79-es vonal [Mars tér – Szegedi Ipari Logisztikai Kp.] - 79H vonal [Mars tér – Fehértói Halgazdaság] - 90-es vonal [Lugas u. – Rókusi krt. – SZILK.]
Vasútvonalak A tervezési terület a 135 számú MÁV [Szeged – Békéscsaba] vasútvonal mentén fekszik, a SzegedRókus vasútállomás a területtől észak-keletre, 500 m távolságon belül található. A MÁV véleményében leírta, hogy vasúti fejlesztési terveik már nem tartalmazzák – a területet érintő korábban tervezett összekötő vágány megvalósítását. Trolibusz vonalak - 7-es vonal [Újszeged, Gyermekkórház - Bakay Nándor utca] o A Bakay Nándor utcai végállomás a módosítással érintett területtől 500 m-en belül található, azonban a terület az állomásról gyalogosan közvetlenül nem közelíthető meg, mivel a Szeged Megyei Jogú Város Önkormányzatának tulajdonában lévő, másodrendű, lokalizációs célokat szolgáló Szeged városi körtöltésen, illetve a 135 számú MÁV Szeged – Békéscsaba vasútvonalon keresztül a gyalogos átjárás nem biztosított. Villamos vonalak - 1-es vonal [Szeged Plaza - Szeged Pályaudvar] o A járat Szeged Pláza megállóhelye a módosítással érintett területtől 500 m-en belül található. A módosítással érintett terület gyalogos elérhetősége a megállóhely felől egyedül az Izabella hídon és a Dorozsmai úton keresztül haladva biztosított, mely útvonal viszont jelentősen meghaladja az 500 m távolságot. - 3-as vonal [Tarján – Vadaspark] o A járat Vadaspark Végállomás megállóhelye a módosítással érintett területtől 700 mre délre, a Bajai úton található. - 3F-es vonal [Tarján - Vadaspark - Fonógyári út] o A járat a 3-as vonal folytatásaként a Fonógyári úton halad. A Fonógyári úton lévő megállóhelyek közül a legközelebbi (Kereskedő köz) 670 m-re található a módosítással érintett területtől. A módosítással érintett terület gyalogos elérhetősége a megállóhely felől a Kereskedő közön keresztül biztosított. Kerékpáros közlekedés Több az OTrT-ben rögzített kerékpárút törzshálózati nyomvonal is érinti Szegedet: - Tiszamente kerékpárút (Eurovelo 11 nemzetközi kerékpáros túraútvonal) - Dél-alföldi határmente kerékpárút - Csongrádi kerékpárút Ezek közül a Tiszamente kerékpárút szegedi szakasza kiépült, a többi útvonal részben kiépült, részben tervekkel rendelkezik. Az OTrT szerkezeti tervlapja szerint a tervezési terület határát az országos kerékpárút törzshálózat két ponton is érinti (észak felől a Dorozsmai út mentén, dél felől a Bajai út mentén). A módosítással érintett területet kerékpárúton észak felől a Dorozsmai úton, nyugati irányból a Fonógyári úton és Kereskedő közön keresztül lehet megközelíteni. Gyalogos közlekedés A módosítással érintett terület gyalogos elérhetősége észak felől a Dorozsmai úton, illetve nyugati irányból a Kereskedő közön keresztül biztosított. Déli irányból, a Bajai út felől a terület gyalogosan történő elérhetősége nem megoldott, mivel a Bajai út és Városgazda sor között gyalogos átkelő nem található, illetve a Városgazda soron gyalogos út nincs kiépítve. Parkolás A létesítményt kiszolgáló parkolószám az OTÉK, a Magyar Labdarúgó Szövetség Infrastruktúra Szabályzat, valamint az UEFA Stadion Infrastruktúra Szabályok (2010) alapján lett meghatározva
A Magyar Labdarúgó Szövetség Infrastruktúra Szabályzat 3.§-a rendelkezik a labdarúgó nagypályák osztályba sorolásáról. A településrendezési eszköz módosítás tervezete I. osztályú (NB I), „A” kategóriába sorolt labdarúgó nagypálya elhelyezésével számol, mely 8000 feletti ülőhellyel rendelkezik, állóhelyek nélkül. Az autóbusz parkolók számának meghatározásakor az OTÉK szerinti rendszeres forgalommal kell számolni. A vendégszurkolók jellemzően busszal érkeznek, viszont a hazai nézők jellemzően nem. Ez az érték az összes vendégszurkoló esetében 1000 fő, valamint ugyanennyi a hazai szurkolók esetében, akik külön busszal érkeznek. Az OTÉK előírásai lehetővé teszik a sportolási célú létesítmény 500 m-es környezetén belül a közterületek közlekedésre szánt részterületén, illetve a közforgalom céljára átadott magánút területe egy részének felhasználásával parkolók kialakítását.
ELHELYEZENDŐ I. ütem II. ütem (teljes kiépített)
1 db parkoló/15 fh 6000 fh 10000 fh
MIN. ELHELYEZHETŐ(telken belül) I. ütem: II. ütem (teljes kiépített)
(OTÉK 4 sz. melléklet 9. pont) 400 db parkoló 667 db parkoló OTÉK előírás 50%-a 200 db 334 db
Az elhelyezhető kerékpárok számának meghatározásakor a terület tömegközlekedési ellátottsága meghatározó szempont. A módosítással érintett terület közösségi közlekedéssel lefedett, megközelíthető villamos, troli, illetve autóbusz járatokkal egyaránt, azonban rendezvény esetén szükséges a járatok sűrűségének növelése. TERVEZETT MÓDOSÍTÁSOK BEMUTATÁSA A fejlesztés legfőbb célja a Dorozsmai úti Labdarúgó Stadion beruházás megvalósításával kapcsolatos településrendezési eszközök szintjén történő lehetőség megteremtésének biztosítása. A stadion építészeti terveit a KELETTERV Kft. készíti, Kiss Gy. Imre vezetésével.
Forrás: KELETTERV Kft. – I. emeleti alaprajz (kiszolgáló épület)
A változtatással érintett terület teljes egészében különleges beépítésre szánt intézmény zóna [Ki51X0X(8)] területévé válik. Az újonnan kijelölésre kerülő építési övezetre vonatkozó beépítési paraméterek az alábbiak szerint alakulnak: építészeti karakter: 5 egyéb; építési övezet kialakult vagy nem kialakult: 1 nem kialakult; beépítési mód: X a telek teljes területe építési helynek minősül; megengedett legkisebb építési telek nagyság: 0 adottságoktól függően az építési hatóság határozza meg; megengedett legnagyobb beépítettség és az előírt legkisebb zöldfelületi fedettség: X max. 25%, min. 60%; megengedett építménymagasság: (8) 12,5-25,0 m, amely a telepítendő technológia, vagy technológiai szempontból szükséges építményrészek esetében maximum 60,0 méter magasságig növelhető. A SZÉSZ egyéb, a területre vonatkozó speciális előírásai a következők: A stadion területére a 66. sorszámú sajátos előírás került kijelölésre „Stadion” megjelöléssel. Az építési övezetben stadion és a hozzákapcsolódó létesítmények helyezhetők el, amelyre a szabályozási tervlapon jelölt „stadion” megnevezés utal. Parkolóhely kialakítása szempontjából mindenkor a stadionhoz tartozó épületek közül megvalósultakhoz kell kialakítani az előírt mennyiséget. A SZÉSZ a parkolóhelyek megvalósításának helyére is tesz iránymutatást, amelyben telken kívüli megoldásokra is ad lehetőséget.
Településszerkezeti tervi módosítási javaslata
Szabályozási terv módosítási javaslata
Terület-felhasználási módosulások HATÁLYOS
Gksz Ee
kereskedelmi, szolgáltató gazdasági terület egészségügyi, szociális, turisztikai rendeltetésű erdőzóna
Ev
védelmi rendeltetésű erdőzóna
TERVEZETT
>
Ki
>
Ki
>
Ki
különleges beépítésre szánt terület intézményterület különleges beépítésre szánt terület intézményterület különleges beépítésre szánt terület intézményterület
INDOKLÁS
A Stadion megvalósíthatóságát szolgáló terület-felhasználás megadása.
Egyéb módosulások HATÁLYOS
TERVEZETT
INDOKLÁS
Sport központ-piktogram különleges beépítésre szánt intézményterület célzott felhasználása: rekreációs terület, kemping
>
különleges beépítésre szánt intézményterület célzott felhasználása: stadion és létesítményei
Stadion funkcióra utaló jel.
A Biológiai aktivitásérték számítás Szeged MJV részterületére szóló településrendezési eszközeinek módosítása beépítésre nem szánt terület beépítésre szánt területté történő kijelölésével jár együtt, így – az Étv. 7. § (3) b) pontja alapján – a biológiai aktivitásérték számítása szükségszerű. A területek biológiai aktivitásértékének számításáról szóló 9/2007. (IV. 3.) ÖTM rendelet 1/A. § szerint a biológiai aktivitásérték szinten tartását a településszerkezeti tervben kell igazolni. A terület biológiai aktivitásérték (BAÉ) számítása során a változtatás előtti biológiai aktivitásérték megállapításához az ÖTM rendelet 3. § b) pontja alapján a hatályos településszerkezeti terv lett figyelembe véve. A változtatás utáni érték megállapításához az ÖTM rendelet 1. mellékletében szereplő az egyes terület-felhasználási egységekre megadott biológiai aktivitásérték mutatóit a rendelet 4. § (2) bekezdés alapján arányosan módosították. Erre a módosításra azért kerülhetett sor, mert az OTÉK– ban meghatározott legkisebb zöldfelületi aránytól eltérő zöldfelületi paraméter lett a stadion tervezett területére meghatározva. Az OTÉK 2. számú melléklete (A beépítésre szánt területek építési használatának megengedett felső határértékei) szerint a különleges területen a legkisebb zöldfelület mértéke 40%. Jelen módosítás során a legkisebb kialakítandó zöldfelület mértéke 60%. Hatályos területfelhasználás
Tervezett területfelhasználás
Területfelhasználás
Terület (ha)
BAÉ mutató
BAÉ
Gksz
2,02
0,4
0,81
Ki
4,48
3
13,43
Ek
0,65
9
5,85
Ev
2,66
9
23,96
Összesen
9,81
BAÉ változás: 44,05 > 44,15
44,05
Terület (ha)
BAÉ mutató
BAÉ
9,81
4,5
44,15
9,81
44,15
A változtatás utáni számított BAÉ nem csökkent a változtatás előtti értékhez képest, így a tervmódosítás az Étv. vonatkozó előírását betartja. A tervezett létesítményhez kapcsolódó közlekedési javaslatok Közúti megközelíthetőség A Dorozsmai út 166+963 km szelvényében található Tűzoltó u.-i jelzőlámpás csomópontban a város irányából található külön balra kanyarodó sáv, mely bevezet a Dorozsmai úttal párhuzamos kiszolgáló útra. Ehhez az úthoz kapcsolódik a Stadion északi irányú gépjárműves megközelítése (hazai szurkolók). A Tűzoltó utcai csomópontban a jelzőlámpa programjának módosítása szükséges a várható forgalom növekedésének következtében. A Bajai útról a Fonógyári úton át a Kereskedő köz végéhez kapcsolódó kiszolgáló út (Városgazda sor) javasolt a déli irányú gépjárműves megközelítésre (Vendég szurkolók, VIP, Média, Sportolók). A Kereskedő köz – Városgazda sor találkozásánál csomópont korszerűsítés szükséges. A jövőbeli forgalomnövekedés esetén szükségessé válhat a Bajai út – Fonógyári út, a Dorozsmai út – Fonógyári út, valamint a Fonógyári út – Kereskedő köz csomópontok fejlesztése. Közösségi közlekedés A területet a 3F jelű villamos-vonal közelíti meg legjobban. A Kereskedő közi megállóhelytől gyalogosan a Stadion kb. 670 m-re található. Az 1 jelű villamos Rókus pályaudvar megállóhelyétől – a Izabella úti felüljárón át – kb. 890 m-re található. A jobb közösségi közlekedési ellátás érdekében javasolt, hogy rendezvények alkalmával a Kereskedő köz végében található megállóhelyig, busz fordulóig közlekedjenek az autóbuszok. Tervezett tömegközlekedési fejlesztésként említhető a Tűzoltó utcai csomópontnál lévő autóbusz megállóhelypár kialakítása. Parkolás A hazai szurkolók részére maximum 389 db szgk. és 5 db autóbusz parkolóhely, a vendégszurkolóknak 109 db szgk. és 5 db autóbusz parkolóhely, a VIP vendégek részére 122 db, a média részére 18 db, a sportolók részére 18 db. szgk. parkoló létesítésére van lehetőség, melyek kiépítését a területen kívül felhasználható meglévő parkolók mennyisége befolyásolhatja. A Stadion területén biztosított a sportolói autóbuszok megállása, várakozása (2 db), valamint a média közvetítő kocsijainak felállása. Az OTÉK szerint a parkolóhelyek a módosítással érintett területen kívül, annak 500 m-es környezetén belül, közterületen is elhelyezhetőek. Az építési szabályzat tervezete lehetőséget ad, hogy a szükséges parkolóhelyek 50%-a a módosítással érintett területen kívül, közterületen legyen elhelyezhető (össz.: 334 db). A rendezvények alkalmával a Kereskedő közön és Városgazda soron a meglévő parkolóhelyek jelenleg kihasználatlanok, azok kapacitása 50 %-ban is figyelembe vehető a parkolási mérleg kialakításánál. A kerékpárosok számára összesen 250 db kerékpártároló kerülne kialakításra. Az OTÉK előírásai szerint 10 000 férőhely esetén 1000 db kerékpár elhelyezését szükséges biztosítani, mely mennyiség az ütemezéshez kötötten részletekben biztosítható. Kerékpáros kapcsolatok A Dorozsmai út északi oldalán közös gyalogos- kerékpáros út található, így a módosítással érintett terület észak-nyugati részénél a Dorozsmai úton át kellene vezetni a kerékpárosokat a Stadion irányába. A stadion tervezett kerékpáros megközelítése a gyalogos megközelítéssel együtt történne, a motel épülete és a módosítással érintett terület észak-nyugati határa között. A Bajai út déli oldalán található elválasztott gyalogos-kerékpáros út. A Fonógyári útról és a Kereskedő közről nincs kitiltva a kerékpáros forgalom, így elérhető a Stadion a Fonógyári úton,
majd a Kereskedő közön keresztül is. Gyalogos kapcsolatok A terület gyalogos megközelítése északi irányból az Izabella hídon keresztül, a Dorozsmai út felől, és nyugati irányból a Kereskedő közön keresztül történhet. Észak felől a gyalogosok a kerékpárosokkal együtt, a módosítással érintett terület nyugati határa és a motel épülete között érkeznének a területre. Ebből adódóan a módosítással érintett terület északnyugati határánál, a Dorozsmai úton kerékpáros-gyalogos átkelő kialakítása szükséges. Területen belül minimum 4,00 m széles járdák kialakítása javasolt, a gyülekező helyeknél ezeket jelentősen ki kell szélesíteni. Közművesítés Vízellátása: A tervezett futball stadion használati vízigénye előzetes számítások szerint : 64,8 m3/d (18 l/s), oltó vízigénye: 3000 l/min, melyet 1,5 órán keresztül kell biztosítani. A stadion területén a Dorozsmai úttól a Kereskedő közig húzódik egy DN300 – DN400 – as méretű városi nyomású (3 – 3,5 bar) víz gerincvezeték. Erről a vezetékről való leágazással lehet biztosítani a tervezett stadion használati, valamint oltóvíz igényét. A tüzivíz ellátás céljából földfeletti tűzcsapok lesznek telepítve. A biztonságos oltóvíz ellátás biztosítására, egy földalatti oltóvíztároló medence elhelyezése szükséges a területen. Szennyvízelvezetés A tervezési területen a vízhez hasonlóan egy Ø60 cm – es gravitációs szennyvíz csatorna halad keresztül a Dorozsmai út – Kereskedő köz közötti szakaszon. Ezen vezeték nyomvonala nem akadályozza a stadion építését. A tervezett stadion szociális szennyvízterhelése 60 m3/d. Ezt a mennyiséget a területen haladó közcsatorna biztonsággal tudja fogadni. Csapadékvíz elvezetése: A tervezési terület NY – i oldalán található az ún. Méntelepi-Fehér-tó, amely a tervezési terület csapadékvizeit tudja fogadni. Jelenleg egy DN 120 cm átmérőjű csapadékvíz csatorna üzemel a területen, amely a Méntelepi-Fehér-tóba van bekötve, és az iparkörzet csapadékvizét vezeti le a befogadóba. Ezen csapadékvíz csatorna aknájához lehet csatlakozni a tervezett csatorna hálózattal. A stadion területén a belső úthálózat és parkolók csapadék vizeit előtisztítás (olaj – iszapfogó műtárgy) után, a többi terület (épület tetők és térburkolatok) tiszta csapadékvizét pedig közvetlenül be lehet kötni a DN 120 cm-es csapadékvíz csatornába, ill. a Méntelepi-Fehér-tóba. A csapadékvíz átemelése a befogadó mélységi helyzete, ill. a tó vízszintje miatt szükséges lehet. Villamos energia ellátás: A tervezett stadion villamos energia igénye várhatóan 690kVA; 3x1000A. Az EDF DÉMÁSZ által telepített 10/0,4 kV 1000 KVA transzformátor állomás létesítése szükséges a területen, mely az EDF DÉMÁSZ szándéknyilatkozata alapján megvalósítható a beruházó hálózatfejlesztési hozzájárulása ellentételezéseként. A területen egy 35kV és egy 120kV távvezeték halad át, melyről az EDF DÉMÁSZ nyilatkozott, hozzájárulását adta a létesítmény elhelyezéséhez a szükséges biztonsági előírások betartásával. Gázellátás: A tervezett stadion és kapcsolódó létesítményeinek gázigénye: ~ 200 Nm3/h. Jelenleg is van a tervezési területen egy szabályozó állomás, de ennek a kapacitása nem megfelelő, új nyomásszabályozó állomás telepítése szükséges. A Dorozsmai úton DN 160 – as 3 bar középnyomású gázvezeték üzemel, amely a szükséges gázigényt biztonsággal tudja szolgáltatni.
Elektronikus hírközlés A módosítással érintett terület, az IPARVAROS és ROKUS3 elnevezésű tápterületek határán fekszik. Az optikai kábelhálózat tekintetében a tervezési terület a SZE19 tápterületen belülre esik. A Magyar Telekom Szeged város területén kiterjedt optikai hálózatot épített ki (METRO 1., 2., 3., 4 optikai kábelhálózat rendszer néven). Szegeden mindhárom mobilszolgáltató jelen van, lefedettségük 100%-os. A tervezési, illetve a módosítással érintett területen az alábbi szerkezeti jelentőségű vezetékes elektronikus hálózati vezetékek találhatóak: - M-Telekom KTV helyközi optikai kábel - M-Telekom helyi optikai kábel. Katasztrófavédelem A MOL 2014.04.02. napi adatszolgáltatása (ikt. sz.: UR140100/K-256/2014.) szerint a Szeged-3 jelű fúráspont területe a tervezési területtel határos 25898/2 hrsz.-ú ingatlanon található. A módosítással érintett terület az 50 m-es biztonsági övezeten kívül esik. Belvízveszélyes területek A települések ár- és belvíz veszélyeztetettségi alapon történő besorolásáról szóló 18/2003. (XII. 9.) KvVM–BM együttes rendelet szerint Szeged MJV „B” – közepesen veszélyeztetett – kategóriába esik. A tervezési terület a Pálfai féle belvíz veszélyeztetettségi térkép adatai alapján II. kategóriába – belvízzel mérsékelten veszélyeztetett területbe esik. Összefoglaló a környezeti értékelésről A környezeti értékelés Szeged MJV településrendezési eszközeinek részterületre szóló egyeztetési fázisban lévő módosításával foglalkozott. A környezeti értékelés a terv készítésével párhuzamosan, folyamatos visszacsatolásokkal készült. Az értékelés tanulságai beépültek a készülő tervbe, így több tervi elem már a beépült környezeti javaslatokkal együtt került értékelésre. A környezeti értékelés egyeztetési folyamata az egyes tervek, illetve programok környezeti vizsgálatáról szóló 2/2005.(I.11.) Korm. rendeletben meghatározottak szerint zajlott. A környezeti értékelés: – vizsgálta a terv összefüggését más releváns tervekkel, jogszabályokkal, és értékelte a terv azoknak történő megfelelését; – foglalkozott a terület terhelhetőségével, és a terv következtében beálló módosulásával; – megvizsgálta, hogy a tervezési területen találhatók-e településrendezési szintű környezeti, tájhasználati konfliktusok és, hogy a javasolt terv milyen új konfliktusokat generál; – előre meghatározott szempontok alapján ismertette a várható környezeti hatásokat; – a várható következmények ismeretében vizsgálta a terv környezetre káros hatásainak elkerülésére, csökkentésére vonatkozó tervi elemeket; – a terv megvalósulásának monitorozására szolgáló indikátorokat határozott meg. A környezeti értékelés alapját egy olyan településrendezési eszköz módosítás adta, mely a Szeged MJV Dorozsmai út mentén tervezett stadion településrendezési feltételeit hivatott biztosítani egy jelenleg alulhasznosított területen. A beruházás helyszínéül javasolt korábbi kemping területe a Dorozsmai út mentén ideális terület a beruházás megvalósítására, hiszen: - jó közlekedési kapcsolattal rendelkezik (5. sz. elsőrendű, valamint 55. sz. másodrendű főút, Szeged-Rókus vasútállomás, tömegközlekedési lefedettség, kerékpárutak közelsége) - a városközponttól 3 km-en belül található - természetvédelmi oltalom alatt álló területet nem érint - a terület legnagyobb része már beépítésre szánt kategóriában van.
Környezeti, tájhasználati szempontból a módosítás nem jelent kedvezőtlen hatást, mivel az egyes környezeti elemek tekintetében nem áll fenn környezeti kockázat veszélye, továbbá a területen a biológiai aktivitás érték a környezeti értékelés tárgyát képező terv határozattal jóváhagyandó munkarészének 6. melléklete szerint nem csökken. A jogalkotásról szóló 2010. évi CXXX. törvény 17. § előírása alapján előzetes hatásvizsgálat eredményei az alábbiak: Társadalmi, gazdasági hatások: A módosítással érintett terület fejlesztése a sportturizmusból származó bevételek által hozzájárul a gazdaság fejlesztéséhez. A terület felértékelődése áttételesen kihathat a szomszédos területeken lévő, turizmussal, kereskedelemmel foglalkozó gazdasági szervezetek működésére. A tervezett sportolási célú létesítmény felépülése közvetve hozzájárulhat a szegregáció csökkentéséhez, a hátrányos helyzetű fiatalok későbbi sport tevékenységbe való bevonása által, s pozitív hatással bírhat a sport tevékenységgel, különösen a labdarúgással foglalkozó civil szervezetek későbbi tevékenységére nézve. Költségvetési hatásai: A módosítással érintett terület önkormányzati tulajdonú ingatlanokkal kis mértékben érintett. A tulajdonosváltás előkészítését jelen előterjesztésünk tartalmazza. A beruházás nem Önkormányzati költségviseléssel valósul meg, azonban járulékos költségvetési hatásai vannak, melyek a fejlesztéssel összefüggő közúti infrastrukturális elemek kapacitásbővítését, korrekcióját, átépítését, vagy továbbfejlesztését jelentik. A többletberuházás részletes elemeit és a költségviselésre vonatkozó megállapításokat az „Együttműködési megállapodás” tartalmazza. Környezeti és egészségügyi következményei: A fejlesztés megvalósulásával növekszik a terület látogatottsága, mely hozzájárulhat az itt élők életminőségének javulásához. A település sportolási tevékenységének kiszélesítésével növekedhet az egészséges életmódot követők száma, mely hosszútávon javulást eredményezhet az egyén egészségügyi állapotában. Adminisztratív terheket befolyásoló hatásai: A módosított településrendezési eszközt a jóváhagyást követően a helyben szokásos módon közzé kell tenni. Rendezni szükséges az új tulajdonosi struktúrát, az „Együttműködési megállapodásban rögzítetteket pedig egyeztetni, konzultálni, dokumentálni szükséges. A jogszabály megalkotásának következményei:
szükségessége,
a
jogalkotás
elmaradásának
várható
A jogszabály megalkotásának elmaradása esetén nem valósítható meg a Labdarúgó Stadion, mely beruházást nemzetgazdásági szempontból kiemelt jelentőségű üggyé nyilvánította a Kormány a 143/2014. (IV. 30.) Korm. rendeletével. A jogszabály alkalmazásához szükséges személyi, szervezeti, tárgyi és pénzügyi feltételek: A jogszabály alkalmazásához szükséges személyi, szervezeti háttér biztosított. A fejlesztés járulékos beruházásainak megvalósításának pénzügyi feltételeit az „Együttműködési megállapodás” rögzíti.
Az Önkormányzat Szervezeti és Működési Szabályzatáról szóló 1/2013. (II.27.) önkormányzati rendelet (a továbbiakban: SZMSZ) 24. § (1) bekezdése alapján készült vizsgálat eredményei az alábbiak: a) A rendelet módosítást az előterjesztés tartalmazza. b) A hatályos rendelet (egységes szerkezetben) az alábbi linken érhető el: https://rendeletek.szegedvaros.hu/admin/docs/rendeletek/5 52005 16 2013 h.pdf ca) A jogalkotásról szóló 2010. évi CXXX. törvény 18. § előírása alapján a javasolt módosítást szükségessé tevő társadalmi, gazdasági, szakmai okokat és célokat a módosítási indítvány kidolgozott anyaga tartalmazza, mely az előterjesztés részét képezi. cb)A hatályos rendelet és a rendelettervezet közti különbségeket a módosítási indítvány kidolgozott anyaga tartalmazza, mely az előterjesztés részét képezi. cc) A hatályos rendelet és a rendelet-tervezet közti eltérés lényegét és következményeit a módosítási indítvány kidolgozott anyaga tartalmazza, mely az előterjesztés részét képezi. Az SZMSZ 24. § (5) bekezdése alapján az előterjesztés a következőket tartalmazza: a) Az átminősítés/módosítás szükségességének indokait a módosítási indítvány kidolgozott anyaga tartalmazza, mely az előterjesztés részét képezi. ba) Az átminősítendő terület hasznosítása a korábbitól eltérő hasznosítást kap. Módosul a rendeltetés, a beépítési százalék és az építménymagasság is. A módosítással lehetővé válik a volt Kemping területén Labdarúgó Stadion elhelyezése. bb) Korábban nem történt módosítás/átminősítés a területen. c) Az átminősítés által érintett egyik tulajdonos információink szerint az egyház lesz. Az érintett Önkormányzati tulajdonú ingatlanok igénybevételének lehetősége jelen előterjesztés vagyongazdálkodással foglalkozó fejezetrészében van kidolgozva. A sportcélú beruházás kapcsán társadalmi csoportok széles rétege lehet érintett, különös tekintettel a hátrányos helyzetű fiatalokra – akikre a sporttevékenység pozitív hatást gyakorolhat, valamint a sporttevékenységgel összefüggő civil és egyházi szervezetekre. d) Az átminősítés pozitív hatást eredményezhet a városi sportéletben, melynek további hatásaként az egészségesebb életmód szemlélet válhat elterjedtebbé. Az SZMSZ 57.§ (1) bekezdés alapján a társadalmi egyeztetés érdekében a rendelet-tervezet letöltése és véleményezhetősége Szeged város hivatalos honlapján biztosított. 2. A Dorozsmai út – Körtöltés – Bajai út – Városgazda utca – Méntelepi Fehértó által határolt területre vonatkozó településrendezési eszközök módosításához kapcsolódó együttműködési megállapodás. Az Önkormányzat részéről több olyan, a Beruházás keretében megvalósítandó létesítményhez kapcsolódó probléma merült fel, melynek megoldására a jelenlegi szabályozási eszközök nem alkalmasak, ezért a tárgyi területre vonatkozó településrendezési eszközök módosítása szükséges. A településrendezési eszközök módosítása a határozat 2. számú mellékleteként csatolt együttműködési megállapodás megkötését feltételezi különös tekintettel arra, hogy a közúti kapcsolatokon túl a tervezett létesítmény közvetve érinti a környező városi közutakat, közlekedést. A szükséges beruházásokat a megállapodásban foglaltak alapján viszont az Önkormányzat valósítja meg azzal, hogy a beruházó Szeged 2011 Kft. az együttműködési megállapodásban foglaltak szerint a beruházások becsült költségeinek fele részét az Önkormányzatnak előzetesen megfizeti. A tényleges beruházási költségek ismeretében a felek elszámolnának egymással 50-50%-os arányban.
3. Szeged, Dorozsmai úti Labdarúgó Stadion beruházáshoz szükséges SZMJV Önkormányzata tulajdonában álló ingatlanrészek forgalomképességének megváltoztatása, értékesítésre kijelölése A beruházással érintett területen három SZMJV Önkormányzata tulajdonát képező ingatlan található, amelyeknek bizonyos részét szükséges a kialakítandó beruházás területéhez csatolni. Az érintett három önkormányzati tulajdonú ingatlan a Szeged, III kerület belterület 25877/2 hrsz.-ú, jelenleg kivett mocsár megjelölésű, a 25871, valamint a 25868 hrsz. alatti kivett közterület megjelölésű ingatlanok, amelyeknek a határozat 3. számú mellékleteként csatolt Csenkey Geyza által elkészített területkimutatásban meghatározott részét érinti a beruházás. A hivatkozott területekre vételi kérelmet nyújtott be a Szeged-Csanád Egyházmegye. A hivatkozott területkimutatásban foglaltak figyelembe vételével és az IKV Zrt. értékbecslése alapján a három ingatlanrész forgalmi értéke mindösszesen 15.400.000,-Ft +ÁFA, így ezen az áron kerülhetnek azok értékesítésre. Az adásvételi szerződés megkötésének feltétele lenne, hogy a kérelmező tulajdonát képezzék a tárgyi ingatlanrészekkel szomszédos, telekalakítással érintett ingatlanok és a telekalakítást a Járási Földhivatal jogerős határozatával engedélyezze. Az érintett ingatlanok Szeged Megyei Jogú Város Önkormányzata vagyona feletti rendelkezési jog gyakorlásának szabályairól szóló 25/2003. (VI.27.) Kgy. rendelet (a továbbiakban: Vagyonrendelet) 4. § (2) bekezdés b) és d) pontjai alapján az Önkormányzat forgalomképtelen törzsvagyonát képezik, így a beruházással érintett ingatlanrészek elidegenítéséhez azok forgalomképességének megváltoztatása szükséges. A Vagyonrendelet 15.§ (7) bekezdése értelmében az önkormányzati vagyon forgalomképesség szerinti besorolásának megváltoztatása a Közgyűlés hatáskörébe tartozik. A Közgyűlés ingatlan vonatkozásában a besorolás megváltoztatásáról abban az esetben dönthet, amennyiben azt törvény nem zárja ki, valamint a kérdéses vagyontárgy rendeltetése megváltozik, és a rendeltetési mód megváltozása összhangban áll az akkor hatályos SZÉSZ rendelkezéseivel. A fentiek alapján tehát szükséges az érintett ingatlanrészek forgalomképesség szerinti besorolásának megváltoztatásához a SZÉSZ módosítása. Kérem a Tisztelt Közgyűlést a rendelet-tervezet és a határozati javaslat elfogadására. Szeged, 2014. november 14.
Dr. Botka László polgármester
… Kgy. számú határozati javaslat KIVONAT Szeged Megyei Jogú Város Közgyűlés 2014..…………... án tartott ülésének jegyzőkönyvéből ...……./2014. (……….) Kgy. sz. HATÁROZAT Szeged Megyei Jogú Város Közgyűlése megtárgyalta Dr. Botka László polgármester …../2014. számú „Ingatlanok közgyűlési döntést igénylő kérdései” tárgyú előterjesztését és az alábbi határozatot hozza: 1. A Közgyűlés a 645/2008. (XII. 12.) Kgy. határozattal jóváhagyott településszerkezeti terven a Szeged, III. kerület belterület, Dorozsmai út – Körtöltés – Bajai út – Városgazda utca – Méntelepi-Fehér-tó által határolt terület területfelhasználási besorolását jelen határozat 1. sz. melléklete szerint módosítja. 2. A Közgyűlés a Polgármesteren keresztül utasítja a városi főépítészt, hogy a településszerkezeti terv komplex felülvizsgálatánál a változásokat vezettesse át. Határidő: a településszerkezeti terv komplex felülvizsgálata Felelős: városi főépítész 3.
A Közgyűlés jóváhagyja a jelen határozat 2. számú mellékletét képező együttműködési megállapodást és felhatalmazza a polgármestert annak aláírására.
4.
A Közgyűlés az önkormányzat vagyona feletti rendelkezési jog gyakorlásának szabályairól szóló 25/2003. (VI.27.) Kgy. rendelet 15.§ (7) bekezdése alapján megváltoztatja a Szeged, III. kerület belterület 25877/2 hrsz.-ú, kivett mocsár, a 25871 és a 25868 kivett közterület megjelölésű ingatlanok a határozat 3. számú mellékletét képező területkimutatás szerinti mindösszesen 3006 m2 nagyságú területrészének forgalomképesség szerinti besorolását, amely alapján a területrészek forgalomképtelen törzsvagyonból korlátozottan forgalomképes törzsvagyonná válnak.
5.
A Közgyűlés Szeged Megyei Jogú Város Önkormányzata vagyona feletti rendelkezési jog gyakorlásának szabályairól szóló 25/2003. (VI.27.) Kgy. rendelet alapján a Szeged, I. kerület belterület 25871 hrsz.-ú ingatlannak a határozat mellékletét képező területkimutatáson jelölt, 693 m²-es, a Szeged, I. kerület belterület 25868 hrsz.-ú ingatlannak a határozat mellékletét képező területkimutatáson jelölt, 1006 m²-es, valamint a Szeged, I. kerület belterület 25877/2 hrsz.-ú ingatlannak a határozat mellékletét képező területkimutatáson jelölt, 1307 m²-es területrészét 15.400.000,-Ft+ÁFA forgalmi értéken a Szeged-Csanádi Egyházmegye részére értékesítésre kijelöli.
6.
A Bizottság felhatalmazza dr. Botka László polgármestert, hogy a telekalakítást engedélyező határozat jogerőre emelkedését, és a beruházás megvalósításához szükséges, az önkormányzati ingatlannal szomszédos ingatlanok vevő tulajdonába kerülése, valamint a Jogi Ügyrendi és Közbiztonsági Bizottság előzetes jóváhagyását követően az adásvételi szerződést aláírja.
7.
A Közgyűlés úgy rendelkezik, hogy az adásvételi szerződésben kerüljön szabályozásra, hogy a telekalakítással, az adásvételi szerződés megkötésével és a tulajdonos változás ingatlannyilvántartásban történő átvezetésével kapcsolatos összes költségét a vevő viseli.
8. A Közgyűlés a Polgármester útján utasítja a Városüzemeltetési Iroda és a Közgazdasági Iroda irodavezetőjét, hogy a 2015. évi költségvetés tervezésekor a kivitelezés önkormányzati önrészének biztosítására 29 150 eF-ot, a tervezés önkormányzati önrészének biztosítására 1000 eFt-ot a kiadási előirányzatok között tervezzen be. Felelős: Városüzemeltetési Iroda irodavezető, Közgazdasági Iroda irodavezető Határidő: 2015. évi költségvetés tervezése
Fentiekről jegyzőkönyvi kivonaton értesülnek a Tisztségviselők, a Címzetes Főjegyző, az Aljegyző, a Jegyzői Iroda, a Közgazdasági Iroda, a Városüzemeltetési Iroda, az Igazgatási és Építési Iroda Építési Osztály, a Városi Főépítész, a Csongrád Megyei Kormányhivatal, Szeged-Csanádi Egyházmegye, Szeged 2011 Kft., az Ingatlanvagyon-kataszter vezetője k.m.f. Dr. Botka László Polgármester
Dr. Mózes Ervin Címzetes Főjegyző A kivonat hiteléül:
A …/2014. (… . … .) Kgy. sz. határozat 1. sz. melléklete
Jelmagyarázat:
A …/2014. (… . … .) Kgy. sz. határozat 2. sz. melléklete
A …/2014. (… . … .) Kgy. sz. határozat 3. sz. melléklete
Szeged Megyei Jogú Város Önkormányzata Közgyűlésének …/2014. (… . … .) önkormányzati rendelete a Szeged Megyei Jogú Város Építési Szabályzatáról szóló 59/2003. (XII. 5.) Kgy. rendelet módosításáról Szeged Megyei Jogú Város Önkormányzatának Közgyűlése az épített környezet alakításáról és védelméről szóló 1997. évi LXXVIII. törvény 9/B. § (2) bekezdés b) pontjában kapott felhatalmazás alapján, az Alaptörvény 32. cikk (1) bekezdés a) pontja, továbbá Magyarország helyi Önkormányzatairól szóló 2011. évi CLXXXIX. törvény 13. § (1) bekezdés 1. pontja és az épített környezet alakításáról és védelméről szóló 1997. évi LXXVIII. törvény 13. § (1) bekezdésében meghatározott feladatkörében eljárva, a településfejlesztési koncepcióról, az integrált településfejlesztési stratégiáról és a településrendezési eszközökről, valamint egyes településrendezési sajátos jogintézményekről szóló 314/2012. (XI. 8.) Korm. rendelet 42. § (4) bekezdésében biztosított véleményezési jogkörében eljáró Csongrád Megyei Kormányhivatal Építésügyi és Örökségvédelmi Hivatal Állami Főépítész, Alsó-Tisza-vidéki Környezetvédelmi és Természetvédelmi Felügyelőség, Alsó-Tisza-vidéki Vízügyi Hatóság, Kiskunsági Nemzeti Park Igazgatóság, Környezetügyi Intézet, Országos Vízügyi Főigazgatóság Csongrád Megyei Katasztrófavédelmi Igazgatóság, Csongrád Megyei Kormányhivatal Népegészségügyi Szakigazgatási Szerve, Nemzeti Közlekedési Hatóság Útügyi, Vasúti és Hajózási Hivatala, Nemzeti Közlekedési Hatóság Légügyi Hivatala, Csongrád Megyei Kormányhivatal Közlekedési Felügyelősége, Forster Gyula Nemzeti Örökséggazdálkodási és Szolgáltatási Központ, Csongrád Megyei Kormányhivatal Szegedi Járási Hivatal Járási Építésügyi és Örökségvédelmi Hivatal, Csongrád Megyei Kormányhivatal Földhivatala, Bács-Kiskun Megyei Kormányhivatal Erdészeti Igazgatósága, Csongrád Megyei Kormányhivatal Növény- és Talajvédelmi Igazgatósága, Honvédelmi Minisztérium Hatósági Hivatal, Csongrád Megyei Rendőr-főkapitányság, Magyar Bányászati és Földtani Hivatal Szolnoki Bányakapitányság, Nemzeti Média-és Hírközlési Hatóság Hivatala, véleményének kikérésével a következőket rendeli el: 1. § Szeged Megyei Jogú Város Építési Szabályzatáról szóló 59/2003. (XII. 5.) Kgy. rendelet (a továbbiakban: SZÉSZ) a következő 66. alcímmel és a következő 123/L. §-sal egészül ki: „66. SZEGED, DOROZSMAI ÚT – KÖRTÖLTÉS – BAJAI ÚT – VÁROSGAZDA SOR – MÉNTELEPI-FEHÉR-TÓ ÁLTAL HATÁROLT TERÜLETRE VONATKOZÓ SAJÁTOS ELŐÍRÁSOK (STADION) 123/L. § (1) A sajátos előírások hatálya a Dorozsmai út – Körtöltés – Bajai út – Városgazda sor – Méntelepi-Fehér-tó által körbezárt (a szabályozási tervlapon körülhatárolt) területre terjed ki. (2) A területen a szabályozási tervlap az alábbi sajátos építési övezetet jelöl: Ki-51X0X(8) (3) A Ki-51X0X(8) építési övezetben az alábbi sajátos előírásokat kell érvényesíteni: a) A belső úthálózat átjárhatóságát megfelelő teherbírású és közúti paraméterekkel rendelkező burkolattal kell biztosítani.
b) A területen az előírt parkoló számot a mindenkori megvalósulási ütemekhez igazítva kell biztosítani. c) A tervezett létesítményhez tartozó b) pont szerinti parkolási igény 50%-a a módosítással érintett terület telekhatárától mért, legfeljebb 500 m-en belüli más telken parkolóban, parkolóházban vagy a közterületek közlekedésre szánt területe egy részének, illetve a közforgalom céljára átadott magánút egy részének felhasználásával biztosítható. d) Stadion létesítése esetén a befogadóképesség 20%-a számára kell a 200 látogatónkénti autóbusz-várakozóhelyet biztosítani a két sportolói autóbusz várakozóhely kiépítésén túl. e) A tervezett létesítményhez szükséges kerékpár elhelyezést az ütemekhez igazodóan kell biztosítani. f) A területen a SZÉSZ 38. § (1) bekezdésében szereplő előírást nem kell alkalmazni. g) A területen a SZÉSZ 57. § (4) bekezdésében szereplő, a fásítás mértékére vonatkozó előírást nem kell alkalmazni. h) A területet érintő, a szabályozási tervlapon szereplő változtatási tilalom területét – a kijelölés alapjául szolgáló egykori deltavágány MÁV fejlesztési terveiből való törlése miatt – figyelmen kívül kell hagyni. i) A különleges beépítésre szánt intézményterület kódjának 3. helyén szereplő „X” jel azt fejezi ki, hogy a telek teljes területe építési helynek minősül. j) A különleges beépítésre szánt intézményterület kódjának 5. helyén szereplő „X” jel azt fejezi ki, hogy a telek beépíthetősége max. 25%, zöldfelületi mutatója min. 60%. k) A legnagyobb épületmagasság a telepítendő technológia, vagy technológiai szempontból szükséges építményrészek (pl. torony, különleges adottságú csarnokrész) esetében az előírthoz képest eltérhet, de maximum 60,0 méter magasságig növelhető. (4) A területet érintő, a MOL kezelésében lévő gázvezeték védőtávolsága a gázvezeték tengelyétől számított 10-10 méter.” 2. § A SZÉSZ 23. sz. mellékletét képező 33-3, valamint 40-1 számú szabályozási tervlapok helyébe jelen rendelet mellékletét képező 33-3, valamint 40-1 számú tervlapok lépnek.
(1) (2)
3. § Jelen rendelet a kihirdetését követő napon lép hatályba, és a hatályba lépését követő napon hatályát veszti. Jelen rendelet előírásait a hatályba lépését követően indult építési hatósági ügyekben kell alkalmazni. Dr. Botka László s.k. polgármester
Dr. Mózes Ervin s.k. címzetes főjegyző
A rendeletet megalkotta Szeged Megyei Jogú Város Önkormányzatának Közgyűlése 2014. ...-i ülésén. Kihirdetve Szeged Megyei Jogú Város Közgyűlésének Közlönyében.
