A
F R A N Y Ó
T A T A I
R E M I G I U S
F E L S É G S É R T É S I
PERE.
Lánczos Zoltán.
- Kézirat. Budapest, 1977. -
A
T A T A I
FRANYÓ REMIGIUS FELSÉGSÉRTÉSI
P E R E .
Lánczos
Zoltán.
- Kézirat. Budapest, 1977. -
- 1 -
A tatai születésű Franyó János Remigius a magyar történelem egyik jelentős alakja volt. A fennmaradásáért, szabadságáért év századokon át kemény harcot vívott magyarság egyik hőse ő, akinek nevével, bár méltán tarthat számot az utókor megbecsülésére és h á lájára, nem találkozunk még legjobban szerkesztett
lexikonjainkban
sem. Pedig felségsértési és hűtlenségi pere a XVIII. században nem csak megyei, de országos viszonylatban is a legjelentősebb és leg nagyobb port felvert politikai per volt. Ha szervezkedését
idejében
el nem fojtják a Habsburgok éberen figyelő kopói, egy második M a r tinovics üggyé nőtt volna.
ooo
Mária Terézia, bár nem szakított családjának tradicionális németesítő politikájával, szándékának
megvalósításán
nagy
türelemmel
munkálkodott. Népeinek alkotmányát, szabadságát tapintattal kezelte, reformjainak
megvalósítását
a jó, a szeretetreméltó uralkodó álarca
mögé rejtőzve igyekezett végrehajtatni. Nem így II.József, a "kala pos király". Méltán mondotta 1780-ban Nagy Frigyes : "Mária Terézia meghalt; a dolgok új sora következik." II.József kemény kézzel, nagy energiával látott megvalósításának.
célkitűzései
Hogy a magyar alkotmánynak az uralkodó hatáskörét
megszabó pontjai ne kötelezzék, meg sem koronáztatta magát. A világi és egyházi hatalmak központosítására, kézbevételére törekedett. Pest és Eger mellett Pozsonyban is
felállított
egy papnevelő intézetet,
melyben az ő politikai nézeteinek megfelelő - "jozefinista" - szel lemben szándékozott neveltetni a fiatal papságot. A pozsonyi szemi náriumot a várban kívánta elhelyezni, ezért onnan a magyar királyi koronát, mint az ő "ingó jószágát", Bécsbe vitette. Ez országszerte óriási felháborodást keltett. Mikor Esterházy Ferenc magyar kancel lár 1784-ben a magyar rendek nevében, a törvényeinkre hivatkozva, tiltakozott ez ellen, a császár csak annyit irt a felterjesztésére: "Nevetséges !" Magyarország igazgatásét teljesen bele akarta olvasztani
az
osztrák birodalmába. A magyar hatóságokat alárendelte az államta nácsnak, melyet 1760-ban még Mária Terézia
állított
f e l , s e leg-
- 2 -
főbb közigazgatási fórum az ő akaratából semmibe vette a magyar kancellária minden előterjesztését, határozatát. Magyarellenes intézkedései
bátorították
fel az erdélyi mócokat
vagy mint akkor általánosan nevezték : a "hegyi oláhokat",
hogy
Hóra és Kloska vezetése alatt halomra öldösték a magyarokat. Még nagyobb helységeket, mint Abrudbányát, Zalatnát is feldúlták, mert a katonaság császári parancsra nem tett megfékezésükre sem, a magyar nemesség fegyveres önvédelmét pedig telent" -
kísérletet
- mint "törvény
II.József szigorúan eltiltotta. Csak mikor m á r több ezer
magyart lemészároltak és több ezer magyar házát felégették, adott parancsot a mócok további garázdálkodásának
megfékezésére.
Bár a magyar kancellária és a helytartótanács mindig ellent mondott a császár törvénybe ütköző rendeleteinek, de királyi ható ságok lévén, végül is minden esetben beadták derekukat. Nem így a megyék, melyeknek kezében volt a végrehajtó hatalom, s melyeknek magistrátusa közvetlen a rendektől függött. Ezért azután II.József 1785 tavaszán megszüntette a vármegyéket, tíz kerületre osztva az országot, s a kerületek élére a főispánok helyett királyi biztoso kat
állított.
Az alispánok kinevezésének jogát is magának tartotta
fenn. De a császár nem volt
kíméletes
többi országaival sem. Fittyet
hányt törvényeikre, kiváltságaikra, minek következtében 1787-ben Belgiumban nyílt felkelés támadt, Tirol is megtagadta az engedel mességet. Csak nálunk parázslott hamu alatt az elégedetlenség. Alig akadtak olyanok, akik cselekedni is mertek. Ezek közé a keve sek közé tartozott, sőt közöttük is élen járt a tatai születésű Franyó János Remigius. Franyó János
- szerzetesi nevén Remigius -
1762-ben szüle
tett Tatán. Tanulmányait Tatán kezdte, Komáromban folytatta, majd Tatán fejezte b e . Piarista /kegyesrendi/ szerzetes-tanár lett. E l mélyülő, gondolkodó egyéniség volt, akit elöljárói és
tanítványai
egyaránt szerettek. Rövid ideig tartó tatai működése után a már akkor is jó hírű nagykárolyi gimnáziumba helyezték. Itt, csendes cellájában és a Kraszna menti sétái közben sokat töprengett szere tett hazája sorsán. Mint szerzetes nem értett különösebben a poli tikához, izzó hazaszeretete azonban nem hagyta nyugodni, cselekedni kívánt.
Kirajzolódott előtte a külpolitikai helyzet, s ebbe pró
bálta beilleszteni az ország függetlenségét célzó terveit.
- 3 -
II.József szövetségre lépett Katalin cárnővel, s megállapo dott vele Törökország felosztását illetően. Diplomáciai segítség nyújtásával Katalinnak sikerült is háború nélkül birtokba venni a Krim félszigetet, ennek fejében viszont Katalin Boszniát Szerbiát Ausztriának
ígérte.
és
II.József azonban nem elégedett meg
ezzel, szerette volna Belgiumot is megszerezni, ha másképpen nem, csere formájában. Ausztria ez időben nem kellett különösebben tart son Franciaországtól, melyet elfoglalt az észak-amerikai gyarmatok szabadságáért vívott nagy tengeri háború. Franyó Remigius II.József egyetlen számottevő ellenfelét a porosz királyban látta, s ennek országot
felszabadítani
segítségével
szándékozott Magyar
az osztrák iga alól. Meglátása nem volt
egészen alaptalan, mert a "burkus király", II.József minden dip lomáciai mesterkedése ellenére kérlelhetetlen ellensége maradt Ausztriának. Abban az időben nem Franyó volt az egyetlen, aki a Hohenzollernekben reménykedett. Egy genealógus munkája nyomán ugyanis széles körben elhintődött az a h i t , hogy e dinasztiában van némi vér Árpád nemzetségéből. / 1 . / Franyó befolyásos
segítőtársakat
keresett. Bizalma főként
az 1780-ban erdélyi püspökké lett Batthyány Imre felé fordult, aki hosszú római tartózkodása idején, hazafias érzelmektől h e vítve, a vatikáni levéltárban és könyvtárban alapos kutatásokat végzett, tanulmányozva a magyarság múltját, nemzetközi kapcsola tait. Kutatási eredményeinek nagy részét publikálta i s , és e munkái történetírásunknak ma is elsőrendű forrásmunkái. Először vele lépett Franyó kapcsolatba, hogy megnyerje ter vének és tanácsait kérje. Tervébe belevonta levelek utján az esztergomi érseket, Esterházy Károly egri püspököt és Károlyi Józsefet is, aki korának egyik vezető politikai személyisége volt és sokáig viselt titoknoki hivatalt a helytartótanácsnál. / 2 . / De a felsoroltakon kívül kapcsolatot
épített
ki Kárász István
volt csongrádi alispánnal és a primipilus székely család sarjé val, Dózsa János szatmár-megyei táblabíróval i s . Esterházy Károlyt Mária Terézia is nagyra tartotta. A XVIII. században ő volt a magyarországi katolikus egyház egyik legjelen tősebb vezéralakja, akit II.József uralkodása idején az elége detlenkedő magyar hazafiak nagy része vezérének tekintett. Franyó tisztában volt azzal, hogy külső segítség nélkül nem
- 4 -
rázhatjuk le az osztrák rabigát. Elgondolása az volt, hogy terveit fegyveres porosz
segítséggel
lehet csak
megvalósítani. Kiépített
kapcsolatai révén szerzett értesülései alapján reménykedett, hogy Frigyes Vilmos Szilézián keresztül harmincezer főből álló lovas hadsereget küld az országba, s e sereghez csatlakoznak azután az országnagyok és nemesek felkelő csapatai, hogy egyesült erővel elfoglalják Bécset, ahol a császárt lemondatják a magyar király ságról.
Segítsége
fejében Frigyes Vilmos
- miután áttért a kato
likus vallásra és megesküdött, hogy az ország alkotmányának szel lemében igazságosan fog uralkodni -
megkapja a magyar koronát.
Franyó szervezkedése az osztrák hatóságok tudomására jutott, mire 1787 június 4.-én este a nagykárolyi kolostorban lévő cellá jában letartóztatták. Maga Perczel József budai császári csend és rendőrfőnök, első segédje társaságában, nagy rendőri kisérettel jött érte. Pesthy Adolf koadjutor / 3 . / jelenlétében foganato sították az őrizetbevételt valamint az ezt megelőző alapos házku tatást, melynek során megtalálták azt a jegyzéket is, mely az összeesküvők titkosírásának kulcsát tartalmazta. Összes iratait lefoglalták, egyházi ruhájából kivetkőztették és rabruhában Nagy károlyból Budára, majd Bécsbe szállították. Az éheztetéstől és a
kínzásoktól
meggyötört Franyót Bécsben
az osztrák rendőrség és a császári törvényszék ügyészei tüstént vallatóra fogták, ő azonban páratlan lelkierőről téve tanúságot, állhatatosan kitartott a mellett, hogy az esztergomi érseken és a két püspökön kívül csak Károlyi grófot és Dózsa Jánost ismerte, de az ezekhez irt leveleire sem kapott választ. Állította, hogy az összeesküvés gondolata kizárólag tőle magától ered, s nem tár sult vele senki a gyanúba vett több mint negyven, vezető szere pet betöltő főúr közül. A z ügyészt különösen az Esterházy Károly hoz és Illésházy grófhoz fűződő kapcsolata érdekelte, Franyóból azonban semmi olyan vallomást kicsikarni nem tudtak, ami ezekre nézve terhelő lett volna. A császári törvényszék a Bécsben megtartott tárgyaláson,mely az 1787. augusztus 2.-án kezdődött és 1788. március 22.-én befejező dött vizsgálat alapján Franyót felségsértés és lázítás elköveté sének bűntettében bűnösnek
nyilvánította
és a
hírhedt
Spielberga
várában letöltendő hatvan esztendei börtönre ítélte. Megjegyzendő,
- 5 -
hogy a Remigius ellen felhozott vádak között azt is felhozták, hogy az elégedetlenkedő országnagyok megbízásából követként is megfor dult a porosz udvarban.
-
II.Józsefnek 1790. február havában bekövetkezett halálával Magyarországon helyreállt az alkotmányos
uralom.
A magyar rendek, arra való hivatkozással, hogy a jogfolytonos ság alkotmányos elve alapján meg nem engedhető, hogy magyar állam polgárt, különösen főbenjáró ügyben osztrák hatóság ítéljen e l , k ö vetelték az osztrák börtönökben sínylődő magyar hazafiak kiadatá sát, II.Lipót
- elismerve a rendek követelésének jogosságát - 1790
április 29.-én az 5468. szám alatt kiadott királyi rendeletével Franyó Remigiust, az ügyével kapcsolatos ügyiratok egyidejű átadá sával átadatta Komárom vármegyének, meghagyva, hogy a magyar tör vények és rendszabályok alapján vizsgálja felül a bécsi császári törvényszék ítéletét. A megyei törvényszék Csejthey István szolga bírót és Arady László esküdtet bízta meg az új vizsgálat lefolyta tásával. A vádinditványt felségsértés és hűtlenség címén, maga a koronaügyész, Lányi József tette m e g . Remigius a megyei törvényszék, mint elsőfokú illetékes hazai bíróság előtt bátrabban, nyíltabban nyilatkozhatott és szabadabban védekezhetett. A felségsértés és hűtlenség vádjára nézve saját mentségéül a következőket hozta fel : Tette alapforrósa a hazája iránti szeretet v o l t . Kereste az eszközöket, hogyan lehetne szerencsétlen hazáját a zsarnokság alól felszabadítani. Ő II.Józsefet nem tekintette az ország valódi kirá lyának, mivel az nem koronáztatta meg magát, nem tette le az elő írt esküt, hogy az ország törvényeinek, a magyar alkotmánynak szel lemében kormányoz és a rendek szabadságait megoltalmazza. Így nem alkalmazható reá a "rebellis" neve és fogalma. Hivatkozott a Hármaskönyv alkotmányi alapelvére, mely szerint lázadónak nemtekinthető a z , aki koronázatlan uralkodó uralma ellen szövetkezik, fellázad. Védője hosszadalmas védőbeszédében előadta, hogy "Franyó Remi gius azért, mert Magyarország némely nagyjaihoz a burkus királyra vonatkozólag bizonyos leveleket irt, még rebellisnek nem tekinthe tő, mert a levelek írásának célja nem a lázítás, hanem ellenkezőleg
- 6 -
a hazafiúi lelkiismeretükben fölbolygatott kedélyeknek arravaló ősztönzése volt, hogy az ország előkelőségei a hazát fenyegető veszély elhárításáról tanácskozzanak és gondoskodjanak. Hiszen ha lázadást akart volna
szítani,
akkor nem az ország nagyjaihoz
fordul, hanem egyenesen magához a néphez, melyet mikönnyen lehe tett volna felizgatni, kedélyét nyílt lázadásra ösztökélni, ha értésére adja az erőszakos kormányzat anyagi és erkölcsi vesze delmeit, ha megmutatja neki azt, hogy a német nyelven való isko lai oktatás elrendelésének egyedüli célja a z , hogy a magyar nép az ő nemzetiségéből
kivetkőztessék."
A védelem a szabadlábrahelyezés érdekében felhasználta az esztergomi hercegprimáshoz intézett első levél e mondatát is : "Hozzád, főméltóságodhoz fordulok tanácsért, ha vajjon helyesek-e gondolataim, vagy ha nem, úgy, a miért lelkem régóta sóvárog, mutasd meg nekem a helyesebb utat." Komárom vármegye rendeinek törvényszéke 1791. január 10.-én kezdte nyilvános ülésen tárgyalni az ügyet. A napokig tartó tár gyalás után felmentette a vádlottat és kimondta azonnali szabad lábra helyezését. A z indokolásban kimondotta a törvényszék, hogy Franyó Remigius elitélése törvénytelen
volt.
Elutasította
az osztrák ház
koronaöröklési jogait biztosító 1687. évi 2. és az 1723. évi 2. törvénycikkeket, melyek alapján a bécsi császári törvényszék megállapította a hűtlenség és felségsértés tényeit. Helyesnek, meg engedhetőnek mondta k i , hogy Remigius az alkotmányától megfosz tott haza bajainak orvoslása érdekében a legilletékesebbekhez, az ország rendjeinek vezető egyéniségeihez fordult. Végül a biróság enyhítő körülménynek vette, hogy Franyó Remigius rajongásig szerette hazáját és hogy a vádlott több mint három évig tartó nehéz rabsága alatt mérhetetlen szenvedéseken ment keresztül. A vármegye törvényszéke által hozott
ítéletet
- a magyar
jogszabályoknak megfelelően - a magyar királyi ítélőtáblához kellett felterjeszteni, mely az elsőfokú ítéletet jóváhagyta.
Jegyzetek. 1./ A Hohenzollernekből kerültek ki 1415 óta a brandenburgi
- 7 -
választófejedelmek, 1871 óta a német császárok. A dinasztia egyik tagja, IV.Frigyes / + 1 4 4 2 / Zsigmond magyar király mellett harcolt a nikápolyi csatában s ezért Zsigmondtól német császártól -
- már mint
kapta 1415-ben a választófejedelmi m é l
tóságot Brandenburggal
együtt.
2./ 1800-ban mint ezredes öt magyar megye felkelő seregét vezette. 3./ Koadjutor annyi mint segéd, társ. A katolikus egyházban
a
püspök segédjének neve, akinek feladata a betegeskedő vagy valamilyen oknál fogva működésében gátolt püspök teendőit e l látni. A koadjutorok kétfélék : ideiglenesek /akiket csak a püspök betegsége vagy akadályoztatása idejére neveznek k i / és örökösök, akik cum jure successionis, azaz utódlási joggal rendelkeznek.
