Pedagógiai Programja

VARRÓ ISTVÁN SZAKISKOLA, SZAKKÖZÉPISKOLA ÉS KOLLÉGIUM

Pedagógiai Programja

„Minden kőben benne van a szobor Csak a felesleget kell róla lefaragni” Michelangelo

2013

Varró István Szakiskola, Szakközépiskola és Kollégium Pedagógiai Programja

TARTALOMJEGYZÉK 1. BEVEZETÉS ................................................................................................5 1.1.

AZ INTÉZMÉNY BEMUTATÁSA ....................................................................................................................... 5

2. NEVELÉSI PROGRAM .................................................................................7 2.1.

AZ ISKOLA KÜLDETÉSNYILATKOZATA .............................................................................................................. 7

2.2.

AZ ISKOLÁBAN FOLYÓ NEVELŐ-OKTATÓ MUNKA PEDAGÓGIAI ALAPELVEI, CÉLJAI, FELADATAI, ESZKÖZEI, ELJÁRÁSAI ........ 7

2.2.1.

Pedagógiai alapelveink ................................................................................................................... 7

2.2.2.

Pedagógiai céljaink ......................................................................................................................... 8

2.2.3.

Az iskolában folyó nevelő-oktató munka feladatai ......................................................................... 8

2.2.4.

Nevelési módszereink .................................................................................................................... 10

2.2.5.

Az iskola nevelési eszközei, eljárásai ............................................................................................. 10

2.3.

SZEMÉLYISÉGFEJLESZTÉSSEL KAPCSOLATOS PEDAGÓGIAI FELADATOK .................................................................. 11

2.4.

A KÖZÖSSÉGFEJLESZTÉSSEL KAPCSOLATOS FELADATOK .................................................................................... 14

2.5.

A KIEMELT FIGYELMET IGÉNYLŐ TANULÓKKAL KAPCSOLATOS PEDAGÓGIAI TEVÉKENYSÉG ........................................ 17

2.5.1.

A beilleszkedési, magatartási, tanulási nehézségekkel küzdők segítése ....................................... 17

2.5.2.

Sajátos nevelési igényű tanulók ellátása ....................................................................................... 18

2.5.3.

A tehetség, képesség kibontakoztatást segítő tevékenység ......................................................... 18

2.6.

GYERMEK-ÉS IFJÚSÁGVÉDELEMMEL KAPCSOLATOS FELADATOK ......................................................................... 19

2.7.

A TANULÁSI KUDARCNAK KITETT TANULÓK FELZÁRKÓZTATÁSÁT SEGÍTŐ PROGRAM ................................................ 20

2.8.

A SZOCIÁLIS HÁTRÁNYOK ENYHÍTÉSÉT SEGÍTŐ TEVÉKENYSÉGEK .......................................................................... 21

2.9.

A SZÜLŐ, TANULÓ, ISKOLAI ÉS KOLLÉGIUMI PEDAGÓGUS EGYÜTTMŰKÖDÉSÉNEK FORMÁI, TOVÁBBFEJLESZTÉSÉNEK

LEHETŐSÉGEI ........................................................................................................................................................ 22

2.9.1.

Kapcsolat a szülőkkel..................................................................................................................... 22

2.9.2.

Kapcsolat a tanulókkal .................................................................................................................. 24

2.10.

AZ INTÉZMÉNYI DÖNTÉSI FOLYAMATBAN VALÓ TANULÓI RÉSZVÉTELI REND .......................................................... 24

2.11.

A PEDAGÓGUSOK HELYI FELADATAI, AZ OSZTÁLYFŐNÖK FELADATAI .................................................................... 25

2.12.

A TANULMÁNYOK ALATTI VIZSGA VIZSGASZABÁLYZATA .................................................................................... 26

2.13.

A FELVÉTELI ELJÁRÁS KÜLÖNÖS SZABÁLYAI .................................................................................................... 28

2.14.

AZ ISKOLAVÁLTÁS, VALAMINT A TANULÓ ÁTVÉTELÉNEK SZABÁLYA: .................................................................... 29

3. HELYI TANTERV .......................................................................................30 3.1.

VÁLASZTOTT KERETTANTERVEK MEGNEVEZÉSE .............................................................................................. 30

3.2.

VÁLASZTOTT KERETTANTERV ÁLTAL MEGHATÁROZOTT ÓRASZÁM FELETTI KÖTELEZŐ TANÓRAI FOGLALKOZÁSOK .......... 30

3.3.

A HELYI TANTERV KIALAKÍTÁSÁNAK, FELÉPÍTÉSÉNEK ELVEI ................................................................................ 30

3.4.

AZ ISKOLA EGYES SZAKJAIN ÉS ÉVFOLYAMAIN TANÍTOTT TANTÁRGYAK, A KÖTELEZŐ ÉS VÁLASZTHATÓ TANÓRAI

FOGLALKOZÁSOK ÉS AZOK ÓRASZÁMA, AZ ELŐÍRT TANANYAGOK ÉS KÖVETELMÉNYEK ........................................................... 33

2

Varró István Szakiskola, Szakközépiskola és Kollégium Pedagógiai Programja 3.4.1.

Tantárgyi struktúra és óraszámok szakközépiskola ...................................................................... 34

3.4.2.

Tantárgyi struktúra és óraszámok szakiskola ............................................................................... 37

3.4.3.

Műveltségterületek és óraszámok a Híd I. programban ............................................................... 38

3.4.4.

Tantárgyi struktúra és óraszámok a Híd II. programban .............................................................. 39

3.5.

A TANKÖNYVEK, TANULMÁNYI SEGÉDLETEK ÉS TANESZKÖZÖK KIVÁLASZTÁSÁNAK ELVEI .......................................... 39

3.6.

A MAGASABB ÉVFOLYAMBA LÉPÉS FELTÉTELE ................................................................................................ 40

3.7.

AZ ISKOLAI BESZÁMOLTATÁS, AZ ISMERETEK SZÁMONKÉRÉSÉNEK KÖVETELMÉNYEI ÉS FORMÁI ................................. 40

3.7.1.

Beszámoltatás formái, értékelése ................................................................................................. 40

3.7.2.

Az értékelés szabályozása ............................................................................................................. 41

3.7.3.

A HÍD I. programban résztvevők értékelése: ................................................................................. 42

3.7.4.

A HÍD II. programban résztvevők értékelése ................................................................................. 43

3.8.

AZ OTTHONI FELKÉSZÜLÉSHEZ ELŐÍRT ÍRÁSBELI ÉS SZÓBELI FELADATOK MEGHATÁROZÁSÁNAK ELVEI ÉS KORLÁTAI ........ 43

3.9.

A TANULÓ MAGATARTÁSÁNAK ÉS SZORGALMÁNAK ÉRTÉKELÉSE, MINŐSÍTÉSE....................................................... 43

3.10.

A KÖZÉPSZINTŰ ÉRETTSÉGI VIZSGA TÉMAKÖREI .............................................................................................. 45

3.11.

A TANULÓK FIZIKAI ÁLLAPOTÁNAK MÉRÉSE ................................................................................................... 54

3.12.

A MINDENNAPOS TESTNEVELÉS MEGSZERVEZÉSE ........................................................................................... 55

3.13.

NEMZETI ALAPTANTERVBEN MEGHATÁROZOTT PEDAGÓGIAI FELADATOK HELYI MEGVALÓSÍTÁSÁNAK RÉSZLETES SZABÁLYAI 55

3.14.

A TANULÓK ESÉLYEGYENLŐSÉGÉT SZOLGÁLÓ INTÉZKEDÉSEK ............................................................................. 58

3.15.

A VÁROSBAN ÉLŐ NEMZETISÉGEK KULTÚRÁJÁNAK MEGISMERÉSE ...................................................................... 60

3.16.

CSOPORTBONTÁSOK ÉS EGYÉB FOGLALKOZÁSOK SZERVEZÉSÉNEK ELVEI ............................................................... 60

3.17.

A TANÓRÁN KÍVÜL FOGLALKOZÁSOK KIALAKÍTÁSÁNAK SZEMPONTJAI .................................................................. 61

4. SZAKMAI PROGRAM ...............................................................................62 4.1. 4.1.1. 4.2.

SZAKMAI ORIENTÁCIÓ ÉS SZAKMAI ALAPOZÓ KÉPZÉS –KIFUTÓ RENDSZERBEN ....................................................... 62 Szakmai orientáció és szakmacsoportos alapozó oktatás óraterve .............................................. 62 A SZAKKÉPZÉS RENDSZERE ......................................................................................................................... 63

4.2.1.

Szakképzési szakaszok ................................................................................................................... 63

4.2.2.

A szakmai elméleti és gyakorlati oktatás módja ........................................................................... 64

4.3.

TANTÁRGY ÉS ÓRATERVEK ......................................................................................................................... 64

5. FELNŐTTOKTATÁS HELYI TANTERVE .......................................................65 5.1.

CÉLOK ÉS FELADATOK A FELNŐTTOKTATÁSBAN .............................................................................................. 65

5.2.

PEDAGÓGIAI ALAPELVEK, ELVÁRÁSOK .......................................................................................................... 65

5.2.1.

Alapelveink .................................................................................................................................... 65

5.2.2.

A felnőttoktatás iskolánk által felvállalt funkciói .......................................................................... 66

5.3.

CÉLOK ÉS FELADATOK A FELNŐTTOKTATÁSÁBAN............................................................................................. 67

Belépés feltétele az esti/levelező tagozatra ................................................................................................ 67

6. A PEDAGÓGIAI PROGRAMMAL KAPCSOLATOS INTÉZKEDÉSEK ................70 3

Varró István Szakiskola, Szakközépiskola és Kollégium Pedagógiai Programja 6.1.

A PEDAGÓGIAI PROGRAM ÉRVÉNYESSÉGI IDEJE .............................................................................................. 70

6.2.

A PEDAGÓGIAI PROGRAM MEGVALÓSÍTÁSÁNAK VIZSGÁLATA ........................................................................... 70

6.3.

A PEDAGÓGIAI PROGRAM MÓDOSÍTÁSA ....................................................................................................... 70

6.4.

A PEDAGÓGIAI PROGRAM NYILVÁNOSSÁGA ÉS HOZZÁFÉRHETŐSÉGE .................................................................. 70

6.5.

PEDAGÓGIAI PROGRAM ELFOGADÁSA ÉS JÓVÁHAGYÁSA .................................................................................. 71

4


1. BEVEZETÉS 1.1.

Az intézmény bemutatása

A Varró István Szakiskola, Szakközépiskola és Kollégium fenntartója a Klebelsberg Intézményfenntartó Központ, a működtetője KLIK Szolnoki Tankerülete. Iskolánk története Karcag városában az iparos képzésnek régi hagyományi vannak, az iparos-tanonc iskola 1890. szeptember l-el kezdte meg működését. Akkori célját -mely napjainkban is helytálló- az alábbiakban fogalmazták meg. „Hazafiasan érző, a kor igényeinek emelkedésével versenyt haladni képes, értelmes, takarékos munkás elemet nevelni.” Az iparos képzés 1969. szeptember l-én kapott önálló épületet Karcagon, innen számítjuk iskolánk történetét. Kezdetben 629. számú Ipari Szakmunkásképző Intézet, majd Ragó Antal Ipari-Kereskedelmi Szakmunkásképző Intézet és Gépipari Szakközépiskola néven működött. Jelenlegi névadónk, Varró István nevét 1993. szeptember 1-től vette fel az intézmény. A kor követelményeinek való megfelelés eredményeképpen két alkalommal bővült iskolánk. Az iskola épülettel közös portán 120 fő befogadására alkalmas kollégium épült, mely 1977. szeptember 1.-től fogadja a vidéki tanulókat. 1989-ben négy tanteremmel és négy szertárhelyiséggel bővült az iskola épülete és nyerte el mai képét. Iskolánknak 1990-ig saját tanműhelye nem volt. A rendszerváltást követően az iskola bázis üzemei leépültek - velük együtt a képzéshelyek is megszűntek. Az iskola gyakorlati képzési lehetőségei beszűkültek. A fennmaradás érdekében saját erőből, pályázatok, valamint a fenntartó anyagi támogatásával két gyakorlati képzési bázist jött létre, a Kisújszállási úti forgácsoló tanműhely és a volt munkásőr laktanya épületében kialakított képzőhely. Iskolánk 2008. szeptember 1.-től a Jász-Nagykun-Szolnok Szakképzés-szervezési Társulás által létrehozott Térségi Integrált Szakképző Központ tagja. A TISZK-en belül biztosítja a Nagykunsági terület gépi forgácsoló szakképzésének gyakorlati feltételeit. A képzési feltételek javítása céljából 2010-ben a Karcag Város Önkormányzat az iskola használatába adott egy újabb épületet, melyet fenntartói támogatással s önerő felhasználásával tanműhellyé alakítottunk és a gyakorlati oktatást a korábbi helyszínekről áthelyeztük. 2011. szeptember 1-től a volt Arany János Általános Iskola beintegrálásával az intézmény alapfeladata az általános iskolai oktatással bővült. 2013. január 1-től az intézmény állami fenntartásba került, az intézmény fenntartója és működtetője a Klebelsberg Intézményfenntartó Központ Szolnoki Tankerülete. Az intézmény képzési profilja az elmúlt 44 év alatt többször módosult, követve a helyi munkaerő-piaci igényeket. Beiskolázási körzet: Karcag, azon belül iskolánk beiskolázás szempontból kedvező földrajzi helyzetben van. Három megye határán fekszik, így beiskolázási körzetünk átnyúlik Hajdú-Bihar és Békés megyére is. Beiskolázási körzetek: Karcag és környéke (Berekfürdő, Kunmadaras, Bucsa, Füzesgyarmat) Abádszalók és környéke (Tiszabura, Tiszaderzs, Tiszaszőlős)

5

Varró István Szakiskola, Szakközépiskola és Kollégium Pedagógiai Programja Püspökladány és környéke (Kaba, Biharnagybajom) Tiszafüred és környéke (Tiszaigar, Nagyiván, Tiszaörs, Tiszaszentimre) Kisújszállás Kunhegyes Az iskola tanulóinak 58 %-a karcagi, 42 %-a vidéki tanuló. Bemenet Intézményünk oktató-nevelő munkájának eredményességét, sikerességét alapvetően meghatározza az intézményt használó családok szociális helyzete. Ahhoz, hogy az oktató nevelő munkánk során a hozzáadott érték megjeleníthető legyen, ismernünk kell az intézménybe belépő gyermekek tanulók képességeit, tanulásra való motiváltságukat. A karcagi tanulók jellemzően a két „külvárosi” általános iskolában végezték alapfokú tanulmányaikat. Vidékről legtöbben Kunmadaras, Bucsa, Abádszalók és Tiszaszőlős általános iskoláiból érkeznek, olyan hátrányos helyzetű kistelepülésekről, ahol kevés a munkalehetőség, a családok nagy része segélyekből, alkalmi munkákból él. Intézményünkre vetítve is jellemző az, az országos tendencia, miszerint a hátrányos helyzetű tanulók a legnagyobb arányban szakiskolában tanulnak tovább. A hátrányos helyzet helyzetű tanulók aránya 50%, a halmozottan hátrányos helyzetű tanulók arány 27 %. Személyi feltételek Intézményünkben az oktató-nevelő feladatokat 40 pedagógus látja el. A szaktárgyi tanítást végzők mellett könyvtáros, rendszergazda, iskolatitkár, gyógypedagógus, fejlesztő pedagógus, iskola pszichológus valamint ifjúságvédelmi felelős segíti a kötelező feladatok ellátását. Az intézmény gazdasági feladatait háromfős gazdasági csoport látja el. Munkánkat 10 fő technikai dolgozó segíti. A szakiskolai feladat-ellátási helyen rendszeresen igénybe vesszük külső szakemberek, óraadók segítségét az oktatási feladatok ellátásában. Tárgyi feltételek A közismereti és szakmai elméleti oktatás a Varró úti épületben folyik. Az iskolaépület jó állapotú, a tantermek berendezése újszerű, technikai felszereltségük biztosított. Korszerű oktatástechnikai eszközökkel rendelkezik. A szakmai alapozó képzések gyakorlati feltételeit az iskola területén kialakított műhelytermek, oktatótermek biztosítják. A gépi forgácsoló tanulók gyakorlati képzése jól felszerelt tanműhelyben, a legkorszerűbb technikai feltételek mellett valósul meg a Laktanya úti tanműhelyünkben. Vidéki tanulóink számára a 120 férőhelyes kollégium nyújt szálláslehetőséget Művelődés, önművelés lehetőségét a kollégium épületében kialakított könyvtár, idegen nyelvi tanulóközpont és az internet labor biztosítja. A sportolási feltételeket, a mindennapos testnevelés megvalósítását tornaterem, kondicionáló terem és a sport udvar biztosítja.

6


2. NEVELÉSI PROGRAM 2.1.

Az iskola küldetésnyilatkozata

Az intézmény olyan nevelési – oktatási - képzési rendszert kíván biztosítani, amely a szolgáltatásban érintett szülők, és tanulók teljes elégedettsége mellett biztosítja a társadalmi és gazdasági kihívásokra, a munkaerő-piaci elvárásokra való rugalmas reagálást. Diákjainkból olyan, önálló életkezdésre felkészült állampolgárt kívánunk formálni, akik tudatosan képesek saját sorsukat irányítani és rendelkeznek azokkal a készségekkel, kompetenciákkal, amelyek a továbbhaladáshoz, a felnőtt életbe való beilleszkedéshez, a szakmatanuláshoz, a szakma megújításához és a munkavállaláshoz szükségesek. A fentiek megvalósulásához intézményünk olyan iskolává kíván válni: – – – – –

amely gyorsan és hatékonyan tud reagálni a környezet igényeire és kihívásaira, amelyben az élethosszig tartó tanulás igénye és feltételrendszere kialakul, amely esélyt teremt a különböző hátrányokkal küszködő fiataloknak és fiatal felnőtteknek. amelynek folyamatai szabályozottak és dokumentáltak, ennek következtében folyamatosan elemezhetők és javíthatók, amelyben a nevelőtestület képes projektszemlélet alapján team munkában dolgozni

Olyan iskolává kívánunk válni, amelynek a pedagógusai ismerik és alkalmazzák – – –

a legeredményesebb tanulásirányítási módszereket, az információs és kommunikációs technikákat, a kompetencia alapú képzés elveit és gyakorlati módszereit.

Olyan iskolává kívánunk válni, amelyben a diákok – – – –

2.2.

megszerezhetik a sikeres életpálya építéséhez szükséges kulcskompetenciákat elsajátíthatják a helyes viselkedési normákat, kialakul bennük a felelősségtudat, a munka szeretete, tisztelete megalapozhatják a legkorszerűbb elméleti és gyakorlati szakmai műveltségüket, a személyiségüknek leginkább megfelelő tanulási stratégiát alkalmazhatják.

Az iskolában folyó nevelő-oktató munka pedagógiai alapelvei, céljai, feladatai, eszközei, eljárásai 2.2.1.

Pedagógiai alapelveink

A nevelőtestület pedagógiai alapelveit a szélsőségektől mentes nyitottság az értékek, a kultúrák különbözősége iránt, a demokrácia, a szolidaritás és a tolerancia igenlése, az egyenlőségben való hit, az emberi méltóság tisztelete jellemzi. Nevelési elveink mottója egy Michelangelo-i gondolat: „Minden kőben benne van a szobor, csak a felesleget kell róla lefejteni” Pedagógiai gyakorlatunkban ezt, úgy értelmezzük, hogy minden tanítványunk tehetséges valamiben, és a mi feladatunk, hogy ezeket a felszínre hozzuk. Ennek érdekében nevelő-oktató munkánkban olyan módszerek alkalmazását preferáljuk, ahol a tanuló alkotó részese a tanítás, tanulás folyamatának.

7

Varró István Szakiskola, Szakközépiskola és Kollégium Pedagógiai Programja Az iskola vallási és világnézeti kérdésekben semleges. Biztosítja a vallási illetve világnézeti ismeretek, információk tárgyilagos és többoldalú közvetítését, a tantárgyak sajátosságainak megfelelően. Szülői igény esetén a köznevelési törvénynek megfelelően az intézmény lehetővé teszi a hit- és vallásoktatást. 2.2.2.

Pedagógiai céljaink

Fő célunk olyan fiatal szakmunkások nevelése, akik ismerik az egyetemes emberi kultúra értékeit és gyakorlatias, önmegvalósítást szolgáló szakmai ismeretekkel bírnak. Kialakul bennük a teljesítményképes tudás megszerzése iránti igény, team munkára képes alkotó személyiséggé válnak. Célunk, hogy az iskolánkban végzett tanulók tudásukat alkotó módon tudják használni, be tudjanak illeszkedni környezetükbe, hogy tovább tudjanak lépni a tanulási folyamatokban, megtalálják helyüket a munka világában. Képesek legyenek a nálunk megszerzett ismereteikkel a választott területen önálló életstratégia, konstruktív életvezetés kialakítására. Tanítványainknak olyan harmonikus személyiséget fejlesztő, diákközpontú, szeretetteljes iskolai környezetet kívánunk biztosítani, amelyben a teljesíthető követelmények, kiszámítható elvárások biztosítják számukra az iskolai sikert. Olyan iskolai légkört szeretnénk teremteni, ahol felnőtt és diák egyaránt jól érzi magát. Céljaink megvalósítása érdekében: tiszteletben tartjuk a tanulók személyiségét, etnikai hovatartozását minden tanuló számára biztosítjuk, hogy kapjon esélyt szociokulturális hátrányainak leküzdésére az iskolai életben szeretetteljes emberi kapcsolatok kialakítására törekszünk, minden tanuló számíthat pedagógusaink jóindulatú segítségére tanulmányi munkájában és életének egyéb problémáiban egyaránt, segítünk diákjainknak észrevenni és értékelni a jót, megelőzni, felismerni a rosszat. Kiemelt figyelmet fordítunk a gyermek- és ifjúságvédelemmel kapcsolatos feladatokra, fontosnak tartjuk a munkára nevelést, ezért a tanulókat bevonjuk saját iskolai életük megszervezésébe, az iskolai környezet rendben tartásába oktató- nevelő munkánkban szilárd alapképességek kialakítására törekszünk, tanulóink számára korszerű, a mindennapi életben hasznosítható, továbbépíthető alapműveltséget, szakmai tudást nyújtunk az oktatás során figyelembe vesszük a tanulók egyéni képességeit, lehetőséget biztosítunk a felzárkózásra, a hátrányok csökkentésére diákjaink megismerhetik a velük szemben támasztott követelményeinket, megismerhetik elvárásainkat fontosnak tartjuk, hogy diákjaink megismerjék és elsajátítsák az egyéni tanulás módszereit, a tanulási technikákat megismertetjük tanulóinkkal nemzeti kultúránk, történelmünk kiemelkedő személyiségeit, jelentős eseményeit, hagyományainkat, mindezek megbecsülésével tápláljuk a gyermekekben a haza és a szülőföld iránti szeretetet biztosítjuk, hogy a roma tanulóink megismerjék, és érvényre juttassák saját kultúrájuk értékeit 2.2.3.

Az iskolában folyó nevelő-oktató munka feladatai

Az iskolában folyó nevelő-oktató munka alapvető feladatának kulcskompetenciáinak állandó és folyamatos fejlesztését tekintjük.

8

a

tanulók

Varró István Szakiskola, Szakközépiskola és Kollégium Pedagógiai Programja A nevelő-oktató munka feladata, hogy: – biztosítsuk a képességfejlesztés, a közismereti oktatás és szakmai képzés szerves egységét, – a követelményeket a tanulók adottságaihoz igazítsuk – olyan hatékony és motiváló tanulási módszerek alkalmazását szorgalmazzuk, amelyek hatására kiteljesednek a tanulók képességei és kialakul az ismeretszerzési, ismeretbővítő folyamat tudatossága, tervszerűsége, folyamatossága, – konkrét feladatokkal segítsük a problémamegoldó gondolkodás fejlődését, ugyanakkor erősítsék meg és fejlesszék az elvont fogalmi gondolkodást is, – a tanulók kapjanak alapokat a munkahelyi, szakmai követelményeknek való megfeleléshez, valamint a kommunikációs, idegen nyelvi és informatikai képességeik folyamatos fejlődéséhez, – el kell érnünk azt, hogy tanulóink birkózzanak meg szociális viselkedési problémáikkal, – motiváló hatású tanulási környezet kialakítása, amely a nevelési célok megvalósulását biztosítja. Nevelési és oktatási céljaink eléréséhez szakközépiskolai és szakiskolai osztályainkban, a kollégiumban egyaránt feladat: – – – –

– – – – – – –

Színvonalas iskolai ünnepélyek szervezése, régi hagyományok ápolása, új hagyományok teremtése, Az iskolához, osztályhoz tartozás érzésének erősítése (szakmai, tanulmányi és sportversenyek, szakmai, tanulmányi kirándulások, iskola nyakkendő, iskolai hagyományok, diáknapok). A kiemelkedően teljesítő diákok elismerése. A következetes, egységes pedagógiai magatartás megvalósítása A külső megjelenés esztétikuma és a kulturált magatartás legfontosabb szabályainak betartása legyen természetes követelmény a tanulók számára, tanítsuk meg az alkalomhoz illő viselkedés, viselet fogalmát, igyekezzünk megakadályozni a divat szélsőségeinek követését. Ismerjék meg a tanulók a művészi és a hétköznapi életben fellelhető szépet és törekedjenek a szabadidő hasznos eltöltésére. Az osztályfőnöki órák tematikájába minél több gyakorlati, a hétköznapokat érintő kérdés kerüljön. Így: a tisztaság és ápoltság terén követeljük meg a tanulók gondozott megjelenését, a fokozott tisztaságot pl.: cipők, ruhák, haj rendezettségét; egészségügyi felvilágosítás (pl.: fogak ápolása, drogmegelőzés, szexuális felvilágosítás) az illemszabályok készséggé fejlesztését, tehát a tisztelettudó és az iskola minden dolgozójának kijáró köszönést; alkalmazzák a szóbeli köszönés módjait, a kézfogási szokásokat, az ünnepélyeken való megjelenést. növeljük a testnevelés órák által az edzettség iránti igényt, népszerűsítjük a tömegsport foglalkozásokat, hogy többen vegyék igénybe ezt a lehetőséget továbbra is fellépünk a dohányzás az alkoholfogyasztás és egyéb, a szervezetre káros élvezeti cikkek fogyasztása ellen.

Kiemelt fejlesztési feladataink – –

Helyes énkép kialakítása, önismeret fejlesztése (szociális képességek, a szociális és állampolgári kompetencia fejlesztése) A tanulási és gondolkodási kultúra fejlesztése (A hatékony, önálló tanulás, a digitális kompetencia, a matematikai kompetencia fejlesztése)

9

Varró István Szakiskola, Szakközépiskola és Kollégium Pedagógiai Programja –

–

– –

Felzárkóztatás, a tehetségek kiválasztása és gondozása, a pályaorientáció segítése (Anyanyelvi kommunikáció, idegen nyelvi kommunikáció, esztétikai, művészeti tudatosság és kifejezőkészség, a hatékony, önálló tanulás, a digitális kompetencia fejlesztése.) Kulturált életmód, környezettudatos magatartás kialakításának segítése (Európai azonosságtudat, egyetemes kultúra, hon-és népismeret. Esztétikai-művészeti tudatosság, kifejezőkészség, szociális és állampolgári kompetencia, idegen nyelvi kommunikáció, digitális kompetencia fejlesztése.) Egészséges életmód, testi-lelki egészség. Környezettudatos magatartás kialakulásának segítése. (Természettudományos kompetencia, szociális és állampolgári kompetencia fejlesztése.) Felkészülés a felnőtt lét szerepeire- társadalmi, gazdálkodási jártasságok fejlesztése Aktív állampolgárságra, demokráciára nevelés. Gazdasági nevelés.(A szociális és állampolgári kompetencia, a természettudományos kompetencia, a kezdeményezőkészség és vállalkozói kompetencia fejlesztése.) 2.2.4.

Nevelési módszereink

Alapvető célunk, hogy a diák a tanulási folyamat aktív résztvevője legyen, ennek során a tanár segítségével átélje a felfedezés, megismerés és a tudásörömét. Előtérbe helyezzük a tapasztalás útján való ismeretszerzést. Ehhez szükséges a megfelelő motiváció és a változatos, a korosztályhoz, tanulócsoporthoz és egyéniséghez illő munkamódszerek alkalmazása. Ezt segíti: –

– – –

a különböző tanítási-tanulási módszerek (csoportmunka, differenciált foglalkozás, egyéni munka, projekt munka, kooperatív tanulás stb.) változatos alkalmazása. Előtérbe helyezzük azokat a munkaformákat, amelyek kifejlesztik a tanulókban – a munkaerő-piac által is preferált - csoportban dolgozás képességét. a tanulói aktivitásra való építés az ismeretek elsajátításában a rendszeres, tartalmában és formájában is színvonalas munkavégzésre való törekvés a tanulók pozitív énképének, magabiztos, önálló életvezetésének kialakítása sikerekhez juttatással, egyéni tehetségük kibontakozásának segítségével, kudarcaik feldolgozására és kijavítására adott lehetőségekkel Minden tanulót segíteni kell, hogy adottságai alapján teljesítménye csúcsára juthasson el és felismerje, kipróbálhassa miben a legjobb, mihez van leginkább tehetsége. 2.2.5.

Az iskola nevelési eszközei, eljárásai

Nevelési rendszerünket úgy kívánjuk megszervezni és működtetni, hogy az osztályközösségek öntevékenységére, tanulói együttműködésére, aktivitására épüljön. Ez által az emberi együttélés, kapcsolatteremtés szabályainak elsajátítását, a másokhoz való alkalmazkodás, nyitottság kialakítását kívánjuk megvalósítani, amelyre alapozhatók a munkahely által elvárt kompetenciák. Iskolánk pedagógusai által alkalmazott nevelési eljárások: Követlen módszerek Szokások kialakítását célzó, Követelés beidegző módszerek Gyakoroltatás Segítségadás Ellenőrzés Ösztönzés

10

Közvetett módszerek A tanulóközösség tevékenységének megszervezése Közös célok kitűzése, elfogadtatása

Varró István Szakiskola, Szakközépiskola és Kollégium Pedagógiai Programja Értékelés Magatartási modellek Beszámoló bemutatása, közvetítése Minta- és modellnyújtás Szerepjáték Dramatizálás Tények és jelenségek bemutatása A pedagógus személyes példamutatása Tudatosítás, meggyőződés Magyarázat, beszélgetés kialakítása Elemzés

Hagyományok kialakítása A nevelő részvétele a tanulói közösség nevelésében Követendő egyéni és csoportos minták kiemelése a közösség életéből, a munka világából Felvilágosítás a betartandó magatartási formákról Vita

Személyiségfejlesztéssel kapcsolatos pedagógiai feladatok

2.3.

A személyiségfejlesztés az egyik legátfogóbb területe iskolánk oktató-nevelő munkájának. Minden évfolyamon minden tanulóra kiterjed az iskolában eltöltött teljes idő alatt. Ebből következően, minden pedagógus oktató-nevelő tevékenységét átszövi ez a feladat. A módszereknek és az eszközök a kiválasztásánál figyelembe vesszük: – – – –

a tanuló életkorát a tanuló egyéniségét, meglévő képességeit, készségeit a csoport összetételét fejlettségét a fejlesztés helyi és időbeli kereteit

Az értékközvetítő tevékenység megjelenik a tanórákon és a tanórán kívüli foglalkozásokon (pl. szabadidős programok, egyéni, ill. kiscsoportos foglalkozások, versenyek, rendezvények). Személyiségfejlesztő feladatainkat az alábbi kiemelt területeiken végezzük: Értelmi nevelés Feladataink: – az önálló ismeretszerzéshez szükséges képességek kialakítása, fejlesztése – a megismerési és a felfedezési vágy kialakulásának elősegítése változatos, sokszínű óravezetéssel – problémamegoldó gondolkodásra nevelés, szoktatás – tanulási módszerek megtanítása – kiemelt figyelem fordítása a kulcskompetenciák fejlesztésére – az önkifejezés lehetőségeinek bemutatása, gyakoroltatása, tudatosítása (előadás, szövegalkotás, improvizáció, vizuális önkifejezés) Eszközei: – mérőeszközök alkalmazása – egyéni fejlesztés, differenciált foglalkozások – tanulási technikák megtanítása – tanulást segítő foglalkozások – tanulási idő szervezése Érzelmi, akarati nevelés Feladataink: – értékek megismertetése 11

Varró István Szakiskola, Szakközépiskola és Kollégium Pedagógiai Programja – szociális intelligencia fejlesztése – énkép, önismeret-fejlesztés – pályakép kialakítása – empátia készség kialakítása – felelősségérzet fejlesztése önmaguk és társaik iránt – tolerancia, önkontroll kialakítása az iskolai élet minden területén Módszerei: – Az általánosan elfogadott erkölcsi értékek meghatároztatása, azonosítása a tanulók által – Az együtt cselekvés, közös feladatmegoldás, segítő együttműködés gyakoroltatása – Szituációs játékok, csoportépítő tréningek (iskolapszichológus bevonásával) – életvezetési ismeretek oktatása (tantárgyi keretbe építve, szabadidős foglalkozáson) – A pozitív megerősítés előtérbe helyezése, folyamatos motiváció – Pozitív példák kiemelése, példaképként állítható vendégek meghívása – Egészséges versengési szellem kialakítása – Korrekt, fejlesztő hatású értékelés alkalmazása – A tanulók által vállalt feladatok teljesítésének folyamatos ellenőrzése, értékelése – A versenyeken elért eredmények ismertetése a tanuló ifjúsággal, esetenként a helyi médián keresztül a város lakosságával – A nevelői munka során rendszeres tanulói önértékelés alkalmazása Erkölcsi, hazafias nevelés: Ünnepélyeink megrendezésével, hagyományaink ápolásával, kirándulások szervezésével arra törekszünk, hogy minden tanulónk ismerje meg és becsülje nemzeti kultúránk értékeit. Ismerje meg szülőföldje hagyományait, jellegzetességeit, történelmét, hírességeit. Mindez alapozza meg tanulóinkban a nemzettudatot, mélyítse el a hazaszeretetet, ösztönözzön hagyományok ápolására, az alapvető erkölcsi értékek tiszteletére. Módszerek: – Karcag nevezetességeinek bemutatása – a hagyományok ápolása – ünnepélyek megrendezése – hon és népismeret modul tantárgyi keretekbe foglalása – a Tanulók bevonása a Határtalanul! pályázatba Környezeti és esztétikai nevelés: Feladat: – Az esztétikus külső fontosságának tudatosítása – Igényesség igényének elérése saját környezetük kialakításában – képesség kialakítása a művészeti és kulturális értékek befogadására – a környezet, az élővilág védelmének tudatosítása Eszközök – személyes példamutatás, – tantermek, folyosók, tanulószobák, kollégiumi hálók igényes dekorációja – kulturális rendezvények (színház, kiállítások) látogatása – természetvédelmi akciókban részvétel – iskolai és kollégiumi kirándulások szervezése – a hagyományos környezetvédelmi vetélkedő megtartása a kollégiumban – Az iskola környezetének tisztántartása, szépítése

12

Varró István Szakiskola, Szakközépiskola és Kollégium Pedagógiai Programja Munkára nevelés A munkára nevelés lehetőségeit kihasználva igyekszünk felkészíteni tanítványainkat arra, hogy a munka életükben központi tevékenységgé váljon. Aktív, kezdeményező, alkotó embereket szeretnénk nevelni, akik tudnak dolgozni és szeretik a munkát! Feladat: – kötelességtudat erősítése – igényes munkavégzésre nevelés az iskolai, a kollégiumi és a gyakorlati munkában Eszközök: – a feladatok elvégzésének rendszeres ellenőrzése – felszereltség, munkafegyelem számonkérése – munkaeszközök esztétikus megjelenése – pedagógusok személyes példamutatása – pontos órakezdés, késések kiküszöbölése – önkiszolgáló és közösségi ellátása (környezetrend, portaszolgálat, ügyelet, stb.) – a tanulók bevonása környezetük rendben tartásába (tanterem takarítás, munkahely tisztán tartása, szemétgyűjtés stb.) Testi nevelés Feladat: – az egészséges életmód iránti igény kialakítása – a testmozgás iránti igény kialakítása – életvezetési szokások kialakítása – a mozgás örömének megtanítása Eszközei – testnevelés órák – iskolai és kollégiumi sportkörök – játékos vetélkedők – kirándulások – bűnmegelőzési, drog prevenciós foglalkozások Egészséges életmódra nevelés Feladat: – az egészség megőrzésének fontosságának tudatosítása – a prevenció szükségességének tudatosítása – az egészséges életmód lehetőségeinek bemutatása – veszélyforrások és elkerülésük lehetőségeinek megismertetése – pozitív életszemlélet kialakítása – Társas kapcsolatok kialakítására nevelés Eszközei: – Egészséges táplálkozás, egészséges és kulturált étkezés megismertetése, gyakoroltatása – Személyi higiéniával kapcsolatos tudnivalók oktatása – Baleset megelőzés, a közlekedési szabályok megismertetése, alkalmazásuk begyakoroltatása – Szenvedélybetegségek elkerülése – bűnmegelőzési, drog prevenciós foglalkozások – Felvilágosító foglalkozások

13

Varró István Szakiskola, Szakközépiskola és Kollégium Pedagógiai Programja Az egészséges életmód, életszemlélet, magatartás szempontjából lényeges területek az iskolánk pedagógiai rendszerének összes tevékenységébe beépülnek.

2.4.

A közösségfejlesztéssel kapcsolatos feladatok

A középiskolás évek alkalmasak arra, hogy tanulóink tudatosan éljék meg a családi, az iskolai és a tágabb közösséghez való tartozás érzését. A tanórai és tanórán kívüli tevékenységek során lehetőségük van megismerni azokat az értékeket és magatartásformákat, amelyekkel képessé válhatnak a harmonikus egyéni életvitel és a közösségben való alkotó részvétel kialakítására Iskolánkban a közösségfejlesztés fő területei: tanórák, tanórán kívüli foglalkozások, diákönkormányzati munka és a szabadidős tevékenységek. E fejezet mellett az iskolai évfolyamok osztályfőnöki helyi tantervei tartalmazzák azokat a témákat, amelyek folyamatosan segítik a tanulók közösségi életének fejlődését és formálódását. A tanulók vegyenek részt az iskolai közösségi normák, szabályok kialakításában, ismerjék meg a tágabb társadalmi közösségek elvárásait és autonóm emberként törekedjenek azok betartására, a demokrácia értékeinek tiszteletére. Feladatok: – A házirend tanulókkal közös kialakítása, betartatása, rendszeres konzultáció a DÖKkel. – Az osztályközösség működési szabályainak, döntéshozatali eljárásainak és a felelősi rendszernek a kialakítása, folyamatos karbantartása. – Problémamegoldó diákparlament pedagógiai támogatása. – A társadalmi együttélés szabályainak, a demokratikus véleménynyilvánítás szabályainak a megismertetése, gyakoroltatása. – A tanulók motiválása a helyi és tágabb közügyekben való részvételre. Eljárások: – A tananyagon keresztül minél szélesebb körben közvetíteni az élet, az embertársak személyiségének tiszteletét. – Tanulási szerződések megkötése a tanárok és a diákok között. – Döntéshozatali és értékelési technikák használata az osztályfőnöki órák keretében. – Tanulói ügyelet működtetése. – Felelősi rendszer működtetése. – Osztályfőnöki órán megbeszélések kezdeményezése a város lakóit foglalkoztató eseményekről. – Tanári részvétel a diákparlamenten. – Problémamegoldó csoportokba diákok bevonása. – A diákok véleménynyilvánításának eszközeként valamilyen fórum működtetése: iskolaújság, iskolarádió, faliújság, elektronikus faliújság, weblap, információs pult stb. – Osztály vagy iskolai szintű részvétel városi eseményeken. – Esetmegbeszélések lefolytatása az osztályfőnöki munkaközösségi foglalkozásokon vagy az egy osztályt tanítók megbeszélésein. Esetmegbeszélések tanár – diák - szülő részvételével. – A DÖK tevékenységének figyelemmel kísérése és segítése szervezett keretek között. – A DÖK tagok képzése.

14

Varró István Szakiskola, Szakközépiskola és Kollégium Pedagógiai Programja A tanulók ismerjék ki magukat az európai társadalmak multikulturális és társadalmigazdasági dimenzióiban, értsék meg a nemzeti kulturális identitás és az európai identitás kapcsolatát. Feladatok: – Az európai uniós ismeretek hangsúlyos megjelenítése a helyi tantervekben elsősorban a társadalomismeret tantárgyban. – Iskolai testvérkapcsolatok kiépítése és ápolása – A tanulók motiválása, segítése az unióval kapcsolatos pályázatokban való részvételre. – Külföldi továbbtanulási, munkavállalási lehetőségek megismertetése. – Nemzeti értékeink bemutatása, a hazaszeretet erősítése. – A tanulók bevonás a Határtalanul! programba Eljárások: – Idegen nyelv, történelem, társadalomismeret, irodalom, földrajz órákon elsősorban, de lehetőleg minél több tantárgyon belül konkrét ismeretek közvetítése az egyesült Európa országairól, az ismeretek élményszerű feldolgozása videofilmekkel, sajtóanyagokkal, önálló könyvtári kutatómunkákkal. – A szakmai tantárgyakhoz kapcsolódóan ismeretek közvetítése a globális környezetvédelmi problémákról, azok kezelési lehetőségeiről. Tanulói részvétellel hulladékgyűjtési, takarítási akciók, környezetvédelmi vetélkedők, programok szervezése, az iskola szépítését célzó akciók bonyolítása. – A nemzetközi kapcsolatok fenntartásában közvetlen tanulói részvétel: levelezés, bekapcsolódás pályázatokba, előadások összeállítása. – A lokálpatriotizmus erősítése érdekében lehetőleg valamennyi tantárgy beépíti a kapcsolható karcagi, Jász-Nagykun-Szolnok megyei tudnivalókat, felhívja a figyelmet a hazaszeretet mindennapi és művészi megnyilvánulásaira. A tanulók képesek legyenek hatékonyan és erőszakmentesen kommunikálni, mérlegelni eltérő nézőpontokat, felismerni és leküzdeni személyes előítéleteiket. Legyenek alternatíváik a konfliktusok erőszakos kezelése helyett. Feladatok: – A tanulók egészséges önértékelésének fejlesztése, ezzel párhuzamosan mások személyiségének tiszteletben tartása, az emberekben rejlő hasonlóságok és különbözőségek felismertetése, az egymás iránti bizalom erősítése, mások iránti felelősségérzet kialakítása. – A hatékony kommunikáció technikáinak megismertetése, gyakoroltatása. A vitakultúra fejlesztése. – Az előítéletekkel, a másság elfogadásával kapcsolatos ismeretek beépítése a tanulási folyamatba és az iskolai közéletbe. Az ezzel kapcsolatos attitűdök formálása. – Az együttműködési készség fejlesztése. – A konfliktus fogalmának megismertetése, a hatékony konfliktuskezeléshez szükséges előfeltételek (önismeret, empátia, együttműködés, asszertivitás, tolerancia, kritikai gondolkodás, stb.) tanulásának beépítése az oktatási-nevelési folyamatba. Eljárások: – osztályfőnöki órán változatos módszerekkel kerülhet sor a témák feldolgozására, elsajátítására, gyakorlására, saját élmények szerzésére: dramatikus játékok, beszélgető kör, önismereti kérdőívek, csoportos problémamegoldó és élményszerző feladatok, stb.

15


–

– –

A magyar nyelv és irodalom órákon az irodalmi művek feldolgozásában helyet kapnak az egyéni vélemények, tapasztalatok. Ezek a közös megbeszélések növelik a fogékonyságot az emberi kapcsolatok megértésre, az együttérzésre mint értékre, segítik a konfliktusok felfogását, elemzését, ráhangolnak pozitív érzelmekre, segítik az eredményes kommunikáció begyakorlását. Történelem órákon a múlt sorskérdéseinek elemzése, a bennük rejlő aktuális problémák bemutatása megerősíti az egyént a társadalomért, a kisebb közösségekért, az önmagáért vállalt felelős magatartásban. Fejleszti a kritikai szemléletmódot, segíti a múltban és a jelenben is lehetséges alternatívák meglátását, értékelését. Minél több tantárgy alkalmazza az együttműködést fejlesztő tanítási módszereket: a kooperatív oktatást, a projektmódszert, a munkáltató módszert, stb. Szakkörökben, diákkörökben végzett közös tevékenység.

Tanulóink az iskola hagyományos ünnepségein, szabadidős rendezvényein minél többször éljék át a közösségi lét örömét, felemelő érzését. Feladatok: – Az iskola hagyományainak ápolása. – A szabadidős tevékenység széles skálájának megteremtése az iskolai falai között és azon túl. – A testi nevelésben, a közös játékban, sportversenyekben rejlő lehetőségek kihasználása. – A tanulók és tanuló csoportok motiválása, segítése abban, hogy minél több oldalról mutassák meg magukat társaik előtt az iskola szabadidős programjai alkalmával. – A diákélet nagyobb eseményeinek méltó megünneplése a szülőkkel közösen. – Az iskola öreg diákjainak és volt tanárainak megbecsülése, ill. ehhez a megfelelő formák megkeresése és működtetése. Eljárások: – Színvonalas iskolai rendezvények: nemzeti és állami ünnepeink, a szalagavató és a ballagás, ahol szülői részvétel lehetősége biztosított. – Diák- és sportnap. – Iskolai ki mit tud, szavalóverseny, kiállítás a diákok munkáiból és más kulturális programok. – Közös színház, hangverseny, kiállítás látogatás. – Tanulmányi kirándulások. – Iskolai évkönyvek kiadása, az iskola weblapján iskolatörténeti információk elhelyezése, a korábbi osztályok tablóinak, tanulói névsorainak, nevezetes személyiségeinek a megjelentetése. A tanulók szerezzenek tapasztalatokat a szakmai munkában szükséges együttműködésről, a problémák közös megoldásának módszereiről. Fejlődjék az igény a munkatársakkal együttműködő, szolidáris viszony kialakítására. Fejlődjék együttműködési készségük, erősödjék bennük a kötelességtudat, a mások munkájának tisztelete, érezzék át a saját személyes felelősségüket. Feladatok: – Szakmai teamek felépítésének, munkamegosztásának, munkakultúrájának megismertetése. – Változatos munkaformák alkalmazása – Lehetőségek biztosítása, feladathelyzetek megteremtése az adott szakképesítés munkaköreinek ellátásához szükséges magatartás kialakításához, az egyes

16

Varró István Szakiskola, Szakközépiskola és Kollégium Pedagógiai Programja – – – –

szakmacsoportok speciális jellegzetességeit figyelembe véve. Társakkal való együttműködési igény kialakítása Csoportos tanulás, kooperatív munka módszereinek megteremtése Felkészítés veszélyhelyzetek egyéni és közösségi szintű megelőzésére, kezelésére Felkészítés az összefüggő nyári szakmai gyakorlatra, a felnőtt lét szerepeire

Eljárások: – Csoportfeladatok kitűzése a szakmai gyakorlati oktatás keretein belül. – Tanulói csoportok által végzett kísérletek, munkák közös elemzése – Projekt feladatok szervezése, irányítása – Összefüggő gyakorlatok tapasztalatainak megvitatása – Üzemlátogatások, szakmai kirándulások szervezése – Szakemberek (régi tanítványok) meghívása, előadás tartása

A kiemelt figyelmet igénylő tanulókkal kapcsolatos pedagógiai tevékenység

2.5.

2.5.1.

A beilleszkedési, magatartási, tanulási nehézségekkel küzdők segítése

Iskolánkban nagy számmal érkeznek és vannak jelen eltérő motivációval, különböző képességekkel, más magatartással és eltérő szociális háttérrel bíró tanulók. Különösen fontos, hogy kiderítsük milyen okok állnak viselkedésük hátterében, és ennek megfelelően segítsük őket nehézségeik leküzdésében. Különös figyelmet fordítunk a visszahúzódó, csendes diákokra az egyéni foglalkozások és a csoportos tevékenységek során egyaránt, mert problémáik sokszor rejtve maradnak, éppen visszahúzódó magatartásuk miatt. Azért, hogy minél eredményesebben megfeleljenek az iskolai követelményeknek az iskolába lépésüktől nyomon követjük őket. Hatékony megsegítésük érdekében végzett tevékenységeink: – – – – – – – – – – –

Nélkülözhetetlen a diákok pszichoszociális és biológiai környezetének pontos ismerete. Ennek feltérképezése az osztályfőnök és az ifjúságvédelmi felelős feladata. A 9. évfolyamon az év elején tantárgyi felmérésekkel megvizsgáljuk a tanulók felkészültségét, s feltérképezzük, hogy milyen szintű felzárkóztató foglalkozásokkal tudjuk segíteni az arra rászorulókat. Egyéni motivációs bázisuk megismerésére építve igyekszünk sikerélményhez juttatni tanulóinkat. Felzárkóztató, pótló foglalkoztatások szervezésével, szükség esetén tanulás módszertani, tanulástechnikai segítség nyújtásával biztosítjuk az elmaradt tanulók felzárkózását. Tanulmányaikat fejlesztő órákkal (fejlesztő pedagógus foglalkoztatásával) segítjük. Igyekszünk olyan pedagógiai légkört kialakítani, amely biztosítja a diákok személyiségének egészséges fejlődését, s eleve megelőzi a magatartási rendellenességek kialakulását. Nevelésükben, oktatásukban az egyéni bánásmódot erősítjük. Szülői tájékoztatást tartunk a nevelési problémákról, a devianciák veszélyeiről. A nevelési tanácsadóval együttműködve - szükség esetén - iskola-pszichológus segítségét kérjük. Segítünk a gyerekeknek megtalálni azokat a szakértő szervezeteket (alapítványokat), amelyek segítséget tudnak nyújtani a beilleszkedésben. A pályatévesztett és a tanulmányi nehézség miatt iskola-változtató szándékú

17

Varró István Szakiskola, Szakközépiskola és Kollégium Pedagógiai Programja tanulókat segítjük a befogadó intézmény megtalálásába. 2.5.2.

Sajátos nevelési igényű tanulók ellátása

A sajátos nevelési igényű tanulók oktatása, nevelése teljes integrációval történik. A tanítási idő teljes részében együtt vannak a többségi tanulókkal. Fejlesztésük szinterei: – – –

egészségügyi és pedagógiai célú habilitációs és rehabilitációs óra tanórai differenciált óraszervezés tanórán kívüli fejlesztő foglalkozás

A sajátos nevelési igényű tanulókat a szakértői és rehabilitációs bizottság által készített szakvélemény alapján fejlesztő csoportokba soroljuk.. A fejlesztő foglalkozásokat fejlesztő pedagógus és/vagy gyógypedagógus vezeti. A fejlesztés módjai: Egyéni differenciálás a tanítási órákon – – – – – – – – – – – –

A tananyagot (mennyiségben és nehézségi fokban) a tanuló képességeihez igazodva választjuk meg. A memoriterek és szó szerint definíciók megtanulását, de általában a tanulást is egyidejűleg több csatornás információs közvetítéssel (vizuális, auditív) segítjük. Egyéni tanórai megsegítést kapnak. A helyesírás javítása érdekében használjuk a helyesírási szótárt. Az így előállított szövegek képezhetik alapját az írásbeli házi feladatok és dolgozatok értékelésének. A tanuláshoz, valamint a dolgozatíráshoz az átlagosnál hosszabb időt biztosítunk, vagy kevesebb feladatot adunk. A fogalmi gondolkodás céljából szógyűjtéseket, szómagyarázatokat alkalmazunk Matematika órán segédeszköz (pl. számegyenes, szorzótábla, számológép stb.) használata engedélyezett mind gyakorló, mind számon kérő helyzetben. A szöveges feladatok értelmezéséhez segítséget adunk. A matematika terén egyszerűbb feladatokat végeztetünk. A feladatok többnyire azonos típushoz tartozóak legyenek. Kevés eltérést mutassanak. A feladattípusokat sokszori gyakorlással rögzítjük. A felolvasástatást mellőzzük a tanítási órán. A tanulónak választási lehetőséget adunk, hogy tudásáról írásban vagy szóban kíván számot adni.

Tanórán kívüli fejlesztés – – –

bevonjuk a tanulókat a tanórán kívüli tevékenységekbe egyéni képességeiket fejlesztik közös tevékenységekben (sportkör, hagyományápolási rendezvények) Egészségügyi és pedagógiai célú habilitációs órák egyéni és kiscsoportos foglalkozás keretében egyéni fejlesztési terv alapján:

Az eredményesebb fejlesztőmunka érdekében szakmai kapcsolatot tartunk a – A Tanulási Képességet Vizsgáló Szakértői és Rehabilitációs munkatársaival. – Pedagógiai Szakszolgálat szakembereivel 2.5.3.

A tehetség, képesség kibontakoztatást segítő tevékenység

18

Bizottság

Varró István Szakiskola, Szakközépiskola és Kollégium Pedagógiai Programja Feladatunk, hogy a gyermekek képességeit minél szélesebb körben feltárjuk és a lehető legjobban fejlesszük. A tehetséges tanulók kiválasztása és támogatása minden pedagógusnak fontos feladata. Elsődleges szempontnak tartjuk azt a tényt, hogy a tanulói teljesítmények a pozitívumokra támaszkodva hozhatók felszínre a legjobban. Azok a tehetséges gyerekek, akiknek az intelligenciájuk vagy kreatív képességük valamely területen nagy, a tevékenységformák széles körében fejleszthetők. Ezt a célt szolgálják az alábbi tevékenységi formák: Iskolai tevékenységeink – – – – – – – – – – – – –

Tanórai differenciált tanulás-szervezés, mely igazodik az egyéni képességekhez, a tanulók eltérő ütemű haladási tempójához A munkaközösségek által szervezett helyi szaktárgyi versenyeken való részvétel. versenyeken való részvétel biztosítása A szaktanárok helyi, városi, megyei, országos szintű tanulmányi versenyekre készítik fel tehetséges tanulóinkat. Támogatjuk a tehetséges tanulók elméleti és gyakorlati versenyekre való felkészítését és versenyeztetését. Az iskola ennek anyagi fedezetét költségvetéséből és a „Szaki 2000” alapítvány támogatásával biztosítja. A kiemelkedő tanulói teljesítményt, versenyeredményt az iskola külön kitüntetéssel, elismeréssel jutalmazza. Ösztönözzük tanulóink pályázatokon való részvételét Érdeklődő tanulóink számára színház-, kiállítás-, és múzeumlátogatást szervezünk Tehetséges tanulóink számára lehetőséget biztosítunk az iskolai és városi programokon való bemutatkozásra (Kirakat, Szavalóverseny, Gólyabál, Szalagavató, Karácsonyi ünnepség, Szakma Sztár fesztivál) A kollégiumi programok segítik a tehetséggondozással kapcsolatos célok megvalósítását Más sportegyesületekben sportoló tanulókat támogatjuk Lehetőséget adunk a megmérettetésre azáltal, hogy figyelemmel kísérjük a városi szintű sport, kulturális és tanulmányi versenyeket. Ezekre felkészítjük és benevezzük tehetséges tanulóinkat. Olyan szabadidős programokat szervezünk, melyek motiválják tanulóinkat a további ismeretszerzésre: tanulmányi kirándulás, múzeumlátogatás, nyári tábor.

Gyermek-és ifjúságvédelemmel kapcsolatos feladatok

2.6.

A nevelő testület és az ifjúságvédelmi felelős együttesen végzi a feladatokat. A köznevelési törvény alapján pedagógusaink közreműködnek a tanulók fejlődését veszélyeztető körülmények feltárásában és megszüntetésében, rendszeresen tájékoztatják a szülőket és a tanulókat az őket érintő kérdésekről, ill. a szülőt figyelmeztetik, ha gyermeke jogainak megóvása vagy fejlődésének elősegítése érdekében intézkedések szükségesek. A tanárok és nevelőtanárok célja az ifjúságvédelmi tevékenységek terén olyan légkör kialakítása, amely eleve kizárja, hogy bármelyik tanulónk, bármilyen oknál fogva hátrányos, kitaszított helyzetbe kerüljön. Feladataink: – –

A gyermeket veszélyeztető, vagy számára valamilyen hátrányt jelentő tényezők feltárása: anyagi háttér, mentális okok, morális háttér. Kapcsolattartás és hatékony együttműködés az érintettekkel (család, gyermek,

19


– – – – – – – –

pedagógus) és a szociális háló intézményeivel, szakembereivel (iskolaorvos, pszichológus, védőnő, Családsegítő és Gondozási Központ, Gyermekjóléti Szolgálat, Gyámhivatal, önkormányzat, rendőrség, vöröskereszt, egyházak, Kisebbségi Önkormányzat) és jelzések egymás felé minden irányból. A gyermekek jogainak betartása és betartatása. A szegregációs formák elkerülése A gyermekek veszélyeztetettségének feltárása, ill. intézkedés annak enyhítésére A hátrányos helyzet okainak feltárása Családlátogatások, szülői fórumok szervezése a jobb kapcsolattartás érdekében Prevenciós programok szervezése (drogmegelőző, mentálhigiénés egészségmegőrző) Szabadidős programok szervezése, városi szabadidős programok látogatása, gyerekekkel és szülőkkel Pályaválasztási, pályaorientációs munka eredményes megszervezése.

A családok segítségének módjai – – –

Szülői értekezlet Fogadóóra (tanácsadás, beszélgetés) Egyéni megbeszélések

A gyermekek segítésének módjai – – – –

Figyelem, empátia, tolerancia Támogatás a tanulásban (fejlesztő foglalkozás, korrepetálás, tanulószoba) Mentális megsegítés A gyerek szocializációs folyamatának megsegítése

A tanulási kudarcnak kitett tanulók felzárkóztatását segítő program

2.7.

Iskolánkba jelentős számú gyenge felkészültségű, tanulási nehézséggel küzdő diák jelentkezik, ezért oktató-nevelő munkánk eredményessége érdekében kiemelten kell foglalkoznunk a tanulási problémákkal küzdő tanulókkal. Tanulási kudarcnak tekintjük, ha a tanuló tanév végén vagy félévkor valamely tantárgyból megbukik, ill. tanév végi vagy félévi osztályzata az előző tanév végi osztályzatához képest jelentősen – legalább két jeggyel – romlik. Nem tekintjük tanulási kudarcnak, ha egy tanuló folyamatosan az átlag alatt teljesít, mert képességei alapján nem tud többet produkálni. Célunk, hogy a tanulási problémák felfedezése, kezelése időben megtörténjen, a nehézségeket csökkentsük, a hátrányok ledolgozását célzó terápiák alkalmazásával a szakma sikeres elsajátítását elősegítsük. Feladatok: – – –

a tanulási kudarc, ill. veszélyének felismerése a kudarc okainak feltárása a kudarc megszüntetésére, ill. megelőzésére irányuló pedagógiai tevékenység.

A tanulási kudarc, ill. veszélyének felismerése A tanulási kudarc időbeni felismerése feltételezi a szaktanár és az osztályfőnök aktív együttműködését, akik a probléma tudatosítása után egyénre szabott koncepcióval segítik a tanulót a felzárkózásban. A tanulási kudarc megelőzése érdekében pedagógusaink a továbblépéshez szükséges tudásszint felmérésével kezdik minden tanév elején a tantárgyak oktatását – ha ennek tananyaga korábban oktatott ismeretekre épül. 20

Varró István Szakiskola, Szakközépiskola és Kollégium Pedagógiai Programja A tanulási kudarc okainak feltárása A tanulási kudarc leggyakoribb okai: – magatartási zavar – sajátos nevelési igényből eredő hátrány – a motiváltság hiánya – a nem megfelelő önértékelésből származó megalapozatlan pályaválasztás – hiányos előtanulmányok. A probléma okainak feltárásában fontos szerep jut a tanár és a szülő együttműködésének, valamint a szaktanári munkacsoportok működésének (tapasztalatcsere). A kudarc megszüntetésére irányuló pedagógiai tevékenység A magatartási zavarból adódó tanulási kudarc esetén – – – –

A magatartási zavarból adódó tanulási kudarc megszüntetésében leginkább az osztályfőnök és a szülő szoros kapcsolattartása (esetleg szakszolgálat bevonása) vezethet eredményre. A gyermek és ifjúságvédelmi felelős az egyedi program által nyújt segítséget. Oktató, nevelő filmek bemutatása osztályfőnöki órákon. Iskolapszichológus segítségének az igénybevétele.

A sajátos nevelési igényből eredő hátrány esetén – –

Ha a szakértői bizottság megállapítja a sajátos nevelési igényt (pl: dislexia, disgraphia, discalculia), fejlesztő foglalkozásra irányítjuk a tanulót. A tanulót a szakértői bizottság határozata alapján mentesítjük az értékelés és minősítés alól.

A motiváltság hiánya esetén – –

Megpróbáljuk tudatosítani a tanulóban a megszerzendő ismeretek konkrét hasznát. A tanuló szülei vagy maga a tanuló a nem megfelelő értékelésből, önértékelésből adódóan nem megfelelően választottak a továbbtanulási lehetőségek közül. Ebben az esetben javasolt az oktatási intézményen belül más szakmacsoport, szakirány, tagozat választása.

Hiányos előtanulmányok: A hiányos előképzettséggel rendelkező tanulókat aktívan bevonjuk a felzárkóztató munkába. A felzárkóztatás formái: – tanórai ismétlő, szintre hozó, felzárkóztató foglalkozások (tanév eleji ismétlés) – tanórai felzárkóztatás differenciált osztálymunkában (differenciált feladatok, követelmények, egyéni haladási tempó, tanulás-módszertani segítség biztosítása) – tanórán kívüli egyéni vagy csoportos felzárkóztatás (korrepetálás)

2.8.

A szociális hátrányok enyhítését segítő tevékenységek

Tanulóink közül igen sokan szociálisan hátrányos körülmények között élnek. A hátrányokat kiváltó tényezők – A szülők nagy része munkanélküli, segélyekből, alkalmi munkából élnek, iskolázottságuk alacsony fokú, munkavállalási esélyeik kicsik – Életvitelük és szociális körülményeik miatt a szülők egészségi állapota rossz, sokan leszázalékolt nyugdíjasok – A család gazdasági funkciójából hiányzik a tervezés, beosztás 21


A családok ellenőrző funkciójuk laza, nem következetes A szülők gyakran megnyilvánuló deviáns magatartása a társadalmi beilleszkedést nehezíti, és gyermekeik számára rossz példával szolgál Sok a több gyermekes csonka család Nem ritka a rokonok esetleges összeköltözése majd szétválása, ami a tanuló többszöri iskolaváltását jelenti.

Helyzetfeltárás A szociális nehézségekkel küzdő vagy ideiglenesen nehéz anyagi helyzetbe került gyermekek felderítése alapvetően az osztályfőnökök feladata. Az év eleji felmérések, a szülői bejelentések és kérelmek, a szaktanárok és a védőnő jelzései segítenek feltérképezni a szociális segítségre szorulókat. Hátránykompenzáció –

– –

– – – – – –

2.9.

Felvilágosítás nyújtása a szociális juttatások lehetőségeiről a lakhely szerinti polgármesteri hivatalok szociális osztályainak tájékoztatása alapján (rendszeres gyermekvédelmi támogatás, rendkívüli gyermekvédelmi támogatás, gyermektartásdíj megelőlegezése, otthonteremtési támogatás). Természetbeni ellátások (kedvezményes étkeztetés, ingyenes tankönyvtámogatás lehetőségéről való tájékoztatás). A szociokulturális hátrányok enyhítése (a szabadidő kulturált eltöltésének biztosítása, tanácsadás, a közösségek életének támogatása, felzárkóztató ill. tehetséggondozó programok szervezése, pályaorientációs tevékenység, felvilágosító és drogmegelőzési programok szervezése). Kapcsolatfelvétel a szakszolgálati intézményekkel, szülőkkel, civil szervezetekkel. Drog és bűnmegelőzési programok szervezése. Pályázatok figyelése, nyomon követése, részvétel a pályázatokon. Kollégiumi elhelyezés és ellátás biztosítása. Ösztönzés a különféle tanulmányi ösztöndíjak elnyerésére. A tanulási folyamat tervezésében minden tanuló tényleges részvételének biztosítása (csoport, páros, individuális munkaforma). Személyes beszélgetésekkel a problémamegoldó képességek fejlődésének elősegítése.

A szülő, tanuló, iskolai és kollégiumi pedagógus együttműködésének formái, továbbfejlesztésének lehetőségei

A szülő, tanuló, pedagógus együttműködésében meghatározóak az emberi kapcsolatok, melyeknek egymás tiszteletén, megbecsülésén kell alapulniuk Az iskolában elsődleges a gyermekek érdeke, mely szoros érzelmi kapcsolaton alapul. 2.9.1.

Kapcsolat a szülőkkel

Alapvető értéknek tartjuk a szülőkkel való harmonikus, jó kapcsolat kialakítását, ápolását. Ezért: – Folyamatosan tájékoztatjuk a szülőket az iskola nevelési céljairól, feladatairól, az alkalmazott módszerekről – Mindezekről igyekszünk megismerni a szülők véleményét – Alkalmat biztosítunk a szülőknek, hogy az iskolai közélet tevékeny résztvevői, közreműködői és segítői legyenek

22

Varró István Szakiskola, Szakközépiskola és Kollégium Pedagógiai Programja A szülőket az iskola és a kollégium egészének életéről, az iskolai munkatervről, az aktuális feladatokról az iskola igazgatója, a kollégiumvezetője, az osztályfőnökök és a nevelőtanárok tájékoztatják. – Az iskola igazgatója legalább évente egyszer a szülői munkaközösség választmányi ülésén – A kollégium vezetője a kollégiumba való beköltözéskor A szülő, mint a szolgáltatás megrendelője kérheti: – A menzai ellátást – Kollégiumi ellátást – Az étkeztetési hozzájárulás csökkentését – Az idegen nyelv megválasztását (angol vagy német) – A nem kötelező, tanórán kívüli foglalkozásokon való részvétel lehetőségét – A nemzetiségi kisebbségi oktatás beindítását – A gyermek fogyatékosságának megfelelő végzettséggel rendelkező gyógy-és fejlesztőpedagógus segítségét, a szociális rászorultságból adódóan a képességkibontakoztató felkészítést – A gyermek-és ifjúságvédelem segítségét A szülő, mint a nevelő-oktató folyamat segítője tevékenykedhet: – Az iskola hagyományos ünnepségeinek megrendezésében – Az iskola eszközparkjának gazdagításában (tárgyi támogatás) – Az iskola esztétikai arculatának alakításában (szellemi és társadalmi munka). A szülők-pedagógusok együttműködésének színterei Szülői értekezlet: Tanévenként két alkalommal- októberben és februárban - tartunk osztály szülői értekezletet. A szülői értekezlet időpontját a szülőkkel a tanulók ellenőrző könyvében közöljük. A szülő értekezleteken az osztályfőnök tájékoztatja a szülőket: – az iskola céljairól, feladatairól, lehetőségeiről, – az országos és a helyi közoktatás-politika alakulásáról, változásairól, – a helyi tanterv követelményeiről, – az iskola és a szaktanárok értékelő munkájáról, – saját gyermekének tanulmányi, szakmai előmeneteléről, iskolai magatartásáról, – a gyermek osztályának tanulmányi munkájáról, neveltségi szintjéről, – az iskolai és az osztályközösség céljairól, feladatairól, eredményeiről, problémáiról, Összegyűjti a szülők kérdéseit, véleményeit, javaslataikat és továbbítja az iskola igazgatósága felé. Fogadóóra: Feladata a szülők és a pedagógusok személyes találkozása, illetve ezen keresztül egy-egy tanuló egyéni fejlesztésének konkrét segítése. Minden pedagógus meghatározott időben, havonta egy órában a szülők rendelkezésére áll. Az osztályban tanító pedagógusok fogadó óráit a tanuló ellenőrző könyvében közöljük. A kollégium nevelőtanárai az iskolai szülői értekezletek időpontjaiban is a szülők rendelkezésére állnak. Az iskola vezetése és pedagógusai előre egyeztetett időpontban a tanév során a tanítási napokon a szülők rendelkezésére állnak.

23

Varró István Szakiskola, Szakközépiskola és Kollégium Pedagógiai Programja Elégedettség mérések Kétévente mérőlapok segítségével tájékozódunk a szülők, mint kliensek véleményéről. A továbbfejlesztés lehetőségei – –

A fönti együttműködési formák hatékonyságának növelése Új együttműködési formák bevezetése

2.9.2.

Kapcsolat a tanulókkal

A tanulókat az iskola életéről, az iskolai munkatervről, illetve az aktuális feladatokról az iskola igazgatója, a diákönkormányzat vezetője és az osztályfőnökök tájékoztatják. Az iskola igazgatója – évente egyszer a diákközgyűlésen – évente két alkalommal diákönkormányzat vezetőségének ülésén, A kollégium vezetője – Évente három alkalommal közgyűlésen A diákönkormányzat vezetője – havonta egyszer a diákönkormányzat vezetőségének ülésén – folyamatosan a diákönkormányzat faliújságján keresztül – kollégiumi közgyűléseken Az osztályfőnökök – folyamatosan az osztályfőnöki órákon. A tanulók és a pedagógusok együttműködésére szolgáló fórumok: – tanórán kívüli foglalkozások – tanítási időn kívüli programok– szakmai kirándulások – közös kulturális tevékenységek (ünnepélyek, egyéb rendezvények) – különböző képviseleti fórumok, diákönkormányzat – A tanulók kérdéseiket, véleményüket, javaslataikat szóban vagy írásban egyénileg, illetve választott képviselőik, tisztségviselőik útján közölhetik az iskola igazgatóságával, a nevelőkkel, a nevelőtestülettel. A továbbfejlesztés lehetőségei – –

A fönti együttműködési formák hatékonyságának növelése Új együttműködési formák keresése

2.10. Az intézményi döntési folyamatban való tanulói részvételi rend A tanulók, a tanulóközösségek és diákkörök érdekeinek képviseletét az iskolai diákönkormányzat látja el. Az iskolai diákönkormányzat jogosítványait az iskolai diákönkormányzat vezetősége, annak választott tisztségviselői, az iskolai diákönkormányzat (DÖK) vagy a diákönkormányzatot segítő tanár érvényesíti. Iskolánk figyelmet fordít arra, hogy folyamatosan felkészítse a diákönkormányzat működéséhez szükséges közösségeket (konfliktuskezelés, véleményalkotás, vitakészség). A tanév folyamán fontos feladatunknak tekintjük szervezeti rendszerének kiépítését, fejlesztését, illetve a céljainak megfelelő működtetését. A diák-önkormányzati rendszer fontos alapelvének tekintjük a diákok képviseletét, a diák-önkormányzati képviselők részvételét az intézményi döntésekben, a házirend elkészítésnél a diákok igényeinek beépítését. Az iskolai diákönkormányzat az alábbiakban megfogalmazott jogkörökkel rendelkezik: 24

Varró István Szakiskola, Szakközépiskola és Kollégium Pedagógiai Programja Önálló javaslattevő jogköre, a különböző fórumok, a tanári kar és az iskolavezetés felé. – egyeztető tárgyalások indítványozása, lebonyolítása, (DÖK felöl, tanári kar felöl), – fegyelmi tárgyalások indítványozása, részvétele, a véleményezés jogköre  Az intézmény vezetősége meghívja a DÖK képviselőit azokra a tantestületi értekezletekre, amelyeken az ifjúságot közvetlenül érintő kérdésekről van szó. Az értekezlet témájáról, napirendjéről a küldöttek előzetesen rövid tájékoztatót kapnak, hogy az értekezlet munkájában felkészülten vehessenek részt.  A DÖK részt vesz a Fegyelmi Bizottság munkájában is. –

2.11. A pedagógusok helyi feladatai, az osztályfőnök feladatai A pedagógusok feladatainak részletes listáját személyre szabott munkaköri leírásuk tartalmazza. A pedagógusok legfontosabb helyi feladatait az alábbiakban határozzuk meg. – a tanítási órákra, gyakorlati foglalkozásokra való felkészülés, azok előkészítése – a megtartott tanórák dokumentálása, az elmaradó és a helyettesített órák vezetése, – projektek összeállítása, dolgozatok, tanulmányi versenyek összeállítása és értékelése, – tehetséggondozás, a tanulók fejlesztésével kapcsolatos feladatok, – a tanulmányi versenyek lebonyolítása,a tanulók dolgozatainak javítása, – a tanulók munkájának rendszeres értékelése, – tanulmányok alatti vizsgák előkészítése, lebonyolítása, – felügyelet a vizsgákon, tanulmányi versenyeken, iskolai méréseken, – iskolai kulturális, és sportprogramok szervezése, – osztályfőnöki, munkaközösség-vezetői, diákönkormányzatot segítő feladatok ellátása, – az ifjúságvédelemmel kapcsolatos feladatok ellátása, – fogadóórák megtartása, – részvétel nevelőtestületi értekezleteken, munkaközösségi értekezleteken megbeszéléseken, – részvétel a munkáltató által elrendelt továbbképzéseken, – a tanulók felügyelete óraközi szünetekben – osztálykirándulások, iskolai ünnepségek és rendezvények megszervezése, – iskolai ünnepségeken és iskolai rendezvényeken való részvétel, – tanítás nélküli munkanapon az igazgató által elrendelt szakmai jellegű munkavégzés, – iskolai dokumentumok készítésében, felülvizsgálatában való közreműködés, – szertárrendezés, a szakleltárak és szaktantermek rendben tartása, – osztálytermek rendben tartása és dekorációjának kialakítása. Az osztályfőnököt – az osztályfőnöki munkaközösség vezetőjével konzultálva – az igazgató bízza meg minden tanév júniusában, elsősorban a felmenő rendszer elvét figyelembe véve. Az osztályfőnök feladatai és hatásköre – Az iskola pedagógiai programjának szellemében neveli osztályának tanulóit, munkája során maximális tekintettel van a személyiségfejlődés jegyeire. – Együttműködik az osztály diákbizottságával, segíti a tanulóközösség kialakulását. – Segíti és koordinálja az osztályban tanító pedagógusok munkáját. Kapcsolatot tart az osztály szülői munkaközösségével. – Figyelemmel kíséri a tanulók tanulmányi előmenetelét, az osztály fegyelmi helyzetét. – Minősíti a tanulók magatartását, szorgalmát, minősítési javaslatát a nevelőtestület elé 25

Varró István Szakiskola, Szakközépiskola és Kollégium Pedagógiai Programja – – – – – – – –

terjeszti. Szülői értekezletet tart. tájékoztatja a szülőket a tanulók magatartásáról, tanulmányi előmeneteléről Ellátja az osztályával kapcsolatos ügyviteli teendőket: napló vezetése, ellenőrzése, félévi és év végi statisztikai adatok szolgáltatása, bizonyítványok megírása, továbbtanulással kapcsolatos adminisztráció elvégzése, hiányzások igazolása. Segíti és nyomon követi osztálya kötelező orvosi vizsgálatát. Kiemelt figyelmet fordít az osztályban végzendő ifjúságvédelmi feladatokra, kapcsolatot tart az iskola ifjúságvédelmi felelősével. Tanulóit rendszeresen tájékoztatja az iskola előtt álló feladatokról, azok megoldására mozgósít, közreműködik a tanórán kívüli tevékenységek szervezésében. Javaslatot tesz a tanulók jutalmazására, büntetésére, segélyezésére. Rendkívüli esetekben órát látogat az osztályban. Segíti a tanulók pályaválasztását, pályaorientációját.

2.12. A tanulmányok alatti vizsga vizsgaszabályzata A tanulmányok alatti vizsgák célja: Azon tanulók osztályzatainak megállapítása, akiknek félévi vagy év végi osztályzatait évközi teljesítményük és érdemjegyeik alapján nem lehetett meghatározni vagy a pedagógiai programban meghatározottaknál rövidebb idő alatt (tanév összevonással) szeretné a követelményeket teljesíteni. Általános szabályok Jelen szabályzat az intézmény által szervezett tanulmányok alatti vizsgákra, azaz: – osztályozó vizsgákra – különbözeti vizsgákra – javító vagy pótló – vizsgákra vonatkozik. Hatálya kiterjed az intézmény valamennyi tanulójára: – aki osztályozó vizsgára jelentkezik – akit a nevelőtestület határozatával osztályozóvizsgára utasít – aki különbözeti vizsgára jelentkezik – akit a nevelőtestület határozatával javítóvizsgára utasít Kiterjed továbbá az intézmény nevelőtestületének tagjaira és a vizsgabizottság megbízott tagjaira. A tanulmányok alatti vizsgán a kiemelt figyelmet igénylő tanulók számára a vizsga során biztosítjuk mindazon mentességeket, kedvezményeket, amelyet az érvényes szakértői vélemény javasol. Osztályozó vizsga Az osztályozó vizsgát tanévenként két alkalommal, január második hetében és június második hetében, a félévi és év végi jegyek lezárását megelőző napokban szervezzük meg. A vizsga időpontjáról az érintett tanulók írásban kapnak értesítést. Különbözeti vizsga A különbözeti vizsga letételére tanévenként két alkalmat biztosítunk az osztályozó

26

Varró István Szakiskola, Szakközépiskola és Kollégium Pedagógiai Programja vizsgákkal megegyező időpontban. Iskolaváltás esetén abból a tantárgyból vagy tantárgyrészből kell különbözeti vizsgát tennie a tanulónak, amelyet az intézmény a megkezdeni tervezett évfolyamtól alacsonyabb évfolyamon tanított, s amely tantárgy, tananyag ismerete feltétele a sikeres továbbhaladásnak, a magasabb évfolyamra lépésnek. A különbözeti vizsga tantárgyainak, tartalmának meghatározása során az intézmény vezetője mindig egyedileg hoz határozatot a jelentkező tanuló ügyében. Javítóvizsga Javítóvizsgát augusztus 3. hetében szervez az intézmény. A vizsgák időpontját az iskola honlapján, a vizsgabeosztást az iskola belső információs rendszerén hozzuk nyilvánosságra. Javítóvizsgára jelentkezést benyújtani augusztus 15-ig lehet a titkárságon átvehető jelentkezési lapon. A javítóvizsga követelményeit június 30-ig közzétesszük az iskola honlapján. A vizsgabizottság összeállításánál törekszünk arra, hogy a tanulót szaktanára vizsgáztassa. Szakmai gyakorlatból javítóvizsga nem tehető. Pótló vizsga Abban az esetben, ha a tanuló önhibáján kívül nem tudja teljesíteni az osztályozó/pótló/különbözeti vizsga követelményeit, a teljes vizsga anyagából, vagy a nem teljesített vizsgarészből - kérelmére - pótló vizsgát tehet. Időpontját egyéni elbírálás alapján az igazgató jelöli ki. Írásbeli vizsgák általános szabályai – – – –

a tanteremben minden padban csak egy diák ülhet a feladatlapot az iskola pecsétjével kell ellátni, fel kell tüntetni a tantárgy megnevezését, a tanuló nevét és a dátumot a feladatlap megoldásának ideje 45 perc a vizsgán használható segédeszközöket a szaktanár tájékoztatása alapján a tanuló hozza magával

Egy vizsganapon két írásbeli vizsga tehető le, de közöttük 10 perc pihenőidőt kell biztosítani, kivétel, pótló vizsga esetén, három írásbeli vizsga tartható. Ha a vizsgázó az írásbelin szabálytalanságot követ el, a felügyelő tanár e tényt jegyzőkönyvben rögzíti, és felvezeti a feladatlapra és jelenti az igazgatónak A szóbeli vizsga általános szabályai – – – – – – –

egy napon három szóbeli vizsga tehető le a vizsgázónak a vizsga előtt minimum 15 perccel kötelező megjelennie a vizsgák ideje alatti várakozáshoz lehetőség szerint pihenő helységet kell biztosítani. a szóbeli vizsgán minden vizsgázó tételt húz, a tantárgyakhoz kapcsolódó segédeszközökkel készül az önálló feleletre a felkészülési idő legalább 20 perc, kivétel az idegen nyelv ahol nincs felkészülési idő a felelet során a tanuló a felkészülési idő alatt készített jegyzeteit használhatja a felelet maximum 10 percet tarthat

27


ha a vizsgázó az adott tételből teljes tudatlanságról tesz tanúbizonyságot, egy alkalommal póttételt húz két tantárgy között a vizsgázó pihenőidőt kérhet Ha a szóbelin a vizsgázó szabálytalanságot követ el, az elnök figyelmezteti, jegyzőkönyvet készít és a vizsgabizottság a dönt a szóbeli eredményéről szabálytalanságok esetében a vizsgabizottság elnöke értesíti az igazgatót, aki a törvények alapján dönt.

Gyakorlati vizsga általános szabályai – –

a gyakorlati oktatás vezető tanárnak kötelező a vizsgázót tájékoztatni a gyakorlati vizsga rendjéről a gyakorlati vizsgarész a vizsga feladatok számától függetlenül egy érdemjeggyel kell értékelni

Az egyes vizsgatárgyak részei, követelményei és értékelési rendje Minden vizsgatantárgy követelményei azonosak az adott évfolyam adott tantárgyának az intézmény helyi tantervében található követelményrendszerével. VIZSGATÁRGYAK RÉSZEI Irodalom Magyar nyelvtan Történelem Idegen nyelv Matematika Fizika Földrajz Biológia Kémia Természetismeret Művészetek Informatika Testnevelés Társadalomismeret Szakmai alapozó tárgyak Szakmai elmélet (szakképző évfolyamon)

írásbeli + szóbeli vizsga írásbeli + szóbeli vizsga írásbeli + szóbeli vizsga írásbeli + szóbeli vizsga írásbeli + szóbeli vizsga írásbeli + szóbeli vizsga írásbeli + szóbeli vizsga írásbeli + szóbeli vizsga írásbeli + szóbeli vizsga írásbeli + szóbeli vizsga gyakorlati vizsga gyakorlati vizsga gyakorlati vizsga szóbeli vizsga írásbeli + szóbeli vizsga írásbeli + szóbeli vizsga

2.13. A felvételi eljárás különös szabályai Tanulók felvétele 9. évfolyamra: Általános, felvételi eljárás keretében: a központilag kiadott jelentkezési lapon jelentkezhet a tanuló. Egy jelentkezési lapon az iskola több tagozata is megjelölhető. Az iskola igazgatója az általános iskolában elért eredmények alapján felvételi rangsort készít. A nevelőtestület véleményének kikérése után meghatározza a felvételre javasolt és az elutasított tanulók névsorát. A nevelőtestület meghallgatása után az igazgató a köznevelési törvény előírásai szerint meghatározza, a tagozatonként felvehető létszámot. A fenti eljárás végén a Felvételi Központ az iskolának megküldi a felvehető tanulók

28

Varró István Szakiskola, Szakközépiskola és Kollégium Pedagógiai Programja névsorát. Az iskola határozatban értesíti a tanulókat és az általános iskolát a felvételről vagy az elutasításról. Rendkívüli felvételi eljárás a következő tanév első napjáig tart. A felvételi kérelem alapján a rendkívüli felvételi eljárásban az igazgató dönt a tanulók év végi bizonyítványa, és a férőhelyek alapján. Felvétel szakképző évfolyamra (1/11, 1/13): A felvételi eljárás keretében az iskola által készített jelentkezési lapon jelentkezhet a tanuló, a tárgyév február 15-étől augusztus 31-éig. A felvételről az igazgató a tanulmányi eredmények alapján dönt. Túljelentkezés esetén az azonos tanulmányi eredményű tanulók között elsőbbséget élvez az, aki az általános műveltséget megalapozó oktatást iskolánkban végezte. Az indítandó szakmákat, a nevelőtestület véleménye alapján, az igazgató dönti el. A tanulókat az iskola határozatban értesíti a felvételről vagy az elutasításról. A kollégiumi felvétel rendje A korábbi években kollégiumi tagsággal rendelkező tanulók, illetve szüleik május 31-ig kérhetik felvételüket a kollégiumba az intézmény jelentkezési lapján. Az intézmény június 15ig értesíti a szülőt és a tanulót a felvételről. A kollégiumi elhelyezést az iskolába való jelentkezéssel együtt kell kérni. A felvételről a kollégium vezetőjének meghallgatása után az iskola igazgatója dönt. Elutasítás esetén a jelentkezést követő 15 napon belül értesíti az intézmény a szülőket. Felvétel esetén az iskolai beiratkozás napján kell jelentkezniük a kollégiumban felvételre. A felvételnél előnyt élvez a hátrányos és veszélyeztetett helyzetű tanuló, akinek intézeti elhelyezése nagykorúsága miatt szűnt meg. – az a tanuló, aki tanulmányi kötelezettségének kollégiumi elhelyezés hiányában nem tud eleget tenni. A kollégiumi elhelyezés egy tanévre szól. Externátusi elhelyezésre abban az esetben van lehetőség, ha a kollégiumban nincs szabad férőhely.Szabad férőhely esetén tanév közben is felvételt nyerhetnek a tanulók. –

2.14. Az iskolaváltás, valamint a tanuló átvételének szabálya: Tanulók átvételéről az igazgató dönt. Tanuló átvételére a tanév közben abban az esetben van lehetőség, ha a köznevelés törvényben előírt maximális csoport és osztálylétszámok lehetőséget biztosítanak erre. Az átvételt az igazgató helyhiány miatt azonnal megtagadhatja. Az átvételt a tanuló, kiskorú tanuló esetén a szülő és tanuló együtt írásban kérheti. Az átvételhez a tanuló év végi bizonyítványát vagy félévi értesítőjét be kell mutatni. Különböző iskolatípusokból történő átvétel különbözeti vizsga letételéhez kötött, abban az esetben, ha van olyan tantárgy, amelyet a tanuló nem tanult a korábbi iskolájában. A különbözeti vizsgát egy hónapon belül köteles a tanuló letenni. Indokolt esetben az igazgató hosszabb felkészülési időt is engedélyezhet. Szakképzési évfolyamon tanuló átvételére tanév közben csak akkor van lehetőség, ha az átvétel nem jár szakmaváltással.

29


3. HELYI TANTERV 3.1.

Választott kerettantervek megnevezése

A rendelkezésre álló kerettantervek felkínált lehetőségei közül iskolánk az alábbiak szerint döntött. Kerettanterv a szakközépiskolák 9.-12. évfolyama számára  Művészetek tantárgy: Vizuális kultúra kerettanterve  Testnevelés tantárgy: Testnevelés és sport kerettanterv (5 órás) Kerettanterv a szakiskolák számára  Testnevelés és sport 3 órás HÍD I. program kerettanterve HÍD II. program kerettanterve Kerettantervek a felnőttoktatás számára

3.2.

Választott kerettanterv által meghatározott óraszám feletti kötelező tanórai foglalkozások

Szakközépiskola 9.-12. évfolyam: Az intézmény a szabadon felhasználható órakeretet a minimális óraszámmal közölt informatika tantárgy időtartamának megemelésére, valamint az érettségi tantárgyak óraszámainak megemelésére fordítja. A kötelező óraszám felett további foglalkozásokat nem szervezünk. A tantárgyi órakeret 10%-ának felhasználásakor az iskola az irodalom és a történelem, társadalom és állampolgári ismeretek tantárgy kivételével a helyi tantervben nem ír elő további tananyagot, hanem az egyes tematikai egységek között osztja el a rendelkezésre álló időkeretet az alkalmazható tudás megszerzése vagy a képességek fejlesztése céljából. Az irodalom és a történelem tantárgy helyi tantervébe a tantárgyi órakeret egy részében órakeret beépíti a helyi jelentőségű (Nagykunsági, karcagi vonatkozású) tartalmakat. A tartalom megválasztása a munkaközösség véleményének figyelembe vételével a szaktanár kompetenciája. Szakiskola: Az intézmény a szabadon felhasználható órakeretet informatika tantárgy bevezetésére, valamint a matematika tantárgy időtartamának megemelésére fordítja. A kötelező óraszám felett további foglalkozásokat nem szervezünk. Az órakeret 10%-ának felhasználásakor az iskola a helyi tantervben nem ír elő további tananyagot, hanem az egyes tematikai egységek között osztja el a rendelkezésre álló időkeretet az alkalmazható tudás megszerzése vagy a képességek fejlesztése céljából.

3.3.

A helyi tanterv kialakításának, felépítésének elvei

Szakközépiskolai oktatás helyi tantervei (NAT 2009) – kifutó rendszerben A szakközépiskolai nevelő-oktató munkánkban az általános iskolai tantárgyi követelményekre alapozva a tantárgyi tartalmakat tovább bővítjük a kerettantervi 30

Varró István Szakiskola, Szakközépiskola és Kollégium Pedagógiai Programja követelményeknek megfelelően. E mellett a szakmai műveltséget megalapozó szakmai orientációs tevékenységet folytatunk. A helyi tantervi programjaink tananyagtartalmainál a tanítási - tanulási folyamat tagolását, eszközeit és módszereit úgy választottuk meg, hogy az alkalmas legyen az eltérő adottságú és motivációjú tanulók ismereteinek bővítésére, képességeik és készségeik fejlesztésére. A szakközépiskolai képzés feladata a tanulók kétszintű érettségire való felkészítése. Tanulóink elsősorban a középszintű érettségit célozzák meg. A helyi tanterveinket ennek megfelelően állítottuk össze. Kiemelt feladataink – A testi és egészségfejlesztéssel, a környezetvédelemmel, társadalmi bűnmegelőzéssel, erőszakmentes konfliktuskezelő technikával összefüggő ismeretek átadása és gyakoroltatása. – A mindennapi testedzés fontossága. – A sajátos nevelési igényű tanulók eredményes integrálása az osztályok közösségébe. – Egy idegen nyelv elsajátíttatása olyan szinten, hogy a köznapi életben és a szakmában használni tudják tanulóink. – A kommunikációs kultúra és az infokommunikációs képességek fejlesztése, a későbbi munkavállalás és a társadalmi szocializáció érdekében. Az egyes képzések óraterveiben nem kötelezően választható órák esetében az órákon való részvétel a tanév sikeres teljesítésének feltétele, szükséges a továbbhaladáshoz, a vizsgára való eredményes felkészüléshez, illetve a hozott hiányosságok pótlásához. Tanulóinkat és szüleiket az iskolánkba történő jelentkezéskor és a beiratkozáskor tájékoztatjuk erről. Alkalmazott kerettantervek: – – –

Kerettanterv a szakközépiskolák 9.-12. évfolyama számára Szakmacsoportos alapozó oktatás gépészet szakmacsoportra kerettanterve Szakmacsoportos alapozó oktatás kereskedelem-marketing és adminisztrációs szakmacsoportra kerettanterve

üzleti

Szakközépiskolai oktatás helyi tanterve (NAT2012) A szakközépiskolai nevelő-oktató munkánkban az általános iskolai tantárgyi követelményekre alapozva a tantárgyi tartalmakat tovább bővítjük a kerettantervi követelményeknek megfelelően. E mellett a kereskedelem, marketing, és gépészet ágazathoz tartozó, érettségihez kötött szakképesítések közös elemeinek tartalmát magában foglaló szakmai elméleti és gyakorlati oktatást folytatunk. Felkészítjük tanulóinkat szakmai érettségi végzettséget adó érettségire, szakirányú felsőfokú iskolai továbbtanulásra, szakirányú munkába állásra. A szakközépiskolában folyó nevelés, a képességek fejlesztése, a közismereti oktatás és a szakmai előkészítő oktatás szerves egységet alkot. A helyi tantervi programjaink tananyagtartalmainál a tanítási - tanulási folyamat tagolását, eszközeit és módszereit úgy választottuk meg, hogy az alkalmas legyen az eltérő adottságú és motivációjú tanulók ismereteinek bővítésére, képességeik és készségeik fejlesztésére. A szakközépiskolai képzés feladata a tanulók kétszintű érettségire való felkészítése. Tanulóink elsősorban a középszintű érettségit célozzák meg. A helyi tanterveinket ennek megfelelően állítottuk össze. 31

Varró István Szakiskola, Szakközépiskola és Kollégium Pedagógiai Programja Kiemelt feladataink – A testi és egészségfejlesztéssel, a környezetvédelemmel, társadalmi bűnmegelőzéssel, erőszakmentes konfliktuskezelő technikával összefüggő ismeretek átadása és gyakoroltatása. – A mindennapi testedzés fontossága. – A sajátos nevelési igényű tanulók eredményes integrálása az osztályok közösségébe. – Egy idegen nyelv elsajátíttatása olyan szinten, hogy a köznapi életben és a szakmában használni tudják tanulóink. – A kommunikációs kultúra és az infokommunikációs képességek fejlesztése, a későbbi munkavállalás és a társadalmi szocializáció érdekében. A szakiskolai oktatás helyi tanterve (NAT2012) A szakiskolai közismereti oktatás célja, hogy megalapozza és továbbfejlessze a tanulók képességeit, motivációit az egész életen át tartó tanuláshoz; beépítse a Nemzeti alaptantervben megfogalmazott tudásértelmezést, és ennek megfelelően az egész tanítási-tanulási folyamatot a szakmatanuláshoz nélkülözhetetlen kompetenciák fejlesztésének szolgálatába állítsa. A szakiskola további célja, hogy az egyes integrált tartalmakat hordozó műveltségterületek segítségével érvényesítse a közismereti és szakmai tananyagok interdiszciplináris és problémaközpontú szemléletét és szervezését; valamint a tartalmak feldolgozása, elsajátítása során a köznevelési törvényben előírtaknak megfelelően érvényesüljön a Nemzeti alaptantervnek a tanulásról és a tanulásszervezésről kialakított felfogása. Kiemelt feladataink: – A testi és egészségfejlesztéssel, a környezetvédelemmel, társadalmi bűnmegelőzéssel, erőszakmentes konfliktuskezelő technikával összefüggő ismeretek átadása és gyakoroltatása. – A mindennapi testedzés fontosságának tudatosítása. – A sajátos nevelési igényű tanulók eredményes integrálása az osztályok közösségébe. – Legalább egy idegen nyelv elsajátíttatása olyan szinten, hogy a köznapi életben és a szakmában használni tudják tanulóink. – A kommunikációs kultúra és az infokommunikációs képességek fejlesztése, a későbbi munkavállalás és a társadalmi szocializáció érdekében. A HÍD program helyi tanterve A HÍD programban azon tanulók számára biztosítjuk a szakképzés megkezdésére való felkészülést, akik szegény, szociálisan hátrányos helyzetű, alacsony iskolázottságú családi háttérrel rendelkeznek; – hátrányos helyzetű kisebbségekhez tartoznak (roma származás); – a sérülékenyebb csoportokba tartozók, így az állami gondozottak, tinédzser korban szülővé válók, a sajátos nevelési igényű fiatalok; – családtagjaikról kell anyagi vagy más értelemben gondoskodniuk; – alig kötődnek az iskolához – pl. iskolakerülők, bomlasztó magatartásúk, magántanulóvá váltak; – nincsenek iskolai sikereik, évismétlők és ezért iskolaelhagyókká válnának. –

32

Varró István Szakiskola, Szakközépiskola és Kollégium Pedagógiai Programja Kis létszámú (8-10 fő) csoportban az egyéni fejlesztést differenciálást, a fejlesztő értékelés hangsúlyos alkalmazását, az egyéni felelősségvállalást előtérbe helyező oktatási forma célja, hogy az iskolai kudarcokat megélő, iskolarendszerből kimaradók visszataláljanak az oktatás-képzés világába; a középfokot többször megkezdők egy második esélyt kapjanak; és a tanév közben máshonnan kimaradók pedig, valahol még utolsó esélyként megkapaszkodhassanak. A csoportot 4-5 főből álló team vezeti, az időkeret legalább 40%-ában páros foglalkozásvezetéssel. Pedagógiai alapelvek Alapvető fontosságú, hogy a szakmatanuláshoz szükséges bemeneti kompetenciák kialakításának folyamata a személyre szóló fejlesztés módszereivel, eljárásaival, az egyéni különbségekre alapozott nevelés kialakításával valósul meg a heterogén tanulócsoportokban. Alapelvünk a személyközpontúság: a fiatal szükségleteire támaszkodva tervezzük az oktatást – nevelést. Célok –

szakképzésbe történő bekapcsolódáshoz szükséges elméleti és gyakorlati tudáselemek (általános és szakmai kompetenciák) megszerzése. – a tanulókban a társadalmilag hasznos magatartásformák kialakítása, – a tanuláshoz szükséges motiváció megteremtése, – a munkavégzésre való szocializálás, – a pályaválasztási döntés megalapozása, – a szakmai vizsgára történő felkészülés előkészítése a szakmatanuláshoz szükséges bemeneti kompetenciák elsajátítása által, – a tanulók élettervezésének elősegítése, sikerélményhez juttatása a tanulásban és a munkában. Feladatok – a tanulási utak sajátos, komplex támogatása – Kompetencia alapú képzés megvalósítása

3.4.

Az iskola egyes szakjain és évfolyamain tanított tantárgyak, a kötelező és választható tanórai foglalkozások és azok óraszáma, az előírt tananyagok és követelmények

33


Tantárgyi struktúra és óraszámok szakközépiskola

Közismereti, szakmai orientációs oktatás óraterve kerettanterv alapján

Tantárgy/Évfolyam

9.

10.

11.

12.

4 4 4 4 KÉ Magyar nyelv és irodalom 144 144 144 128 2 2 3 3 KÉ Történelem és állampolg. ism. 72 72 108 96 1 Társadalomismeret és etika 36 3 3 3 3 KÉ Idegen nyelv* 108 108 108 96 3 3 Matematika 108 108 126 3,5 112 3,5 KÉ 1 1 1 2 KVÉ Informatika* 36 36 36 64 1 1 1 1 KVÉ Biológia 36 36 36 32 1 1 1 1 Fizika 36 36 36 32 1 2 - KVÉ Kémia 36 72 2 1 - KVÉ Földünk és környezetünk 72 36 1 1 1 1 Művészetek 36 36 36 32 2,5 2,5 2,5 2,5 Testnevelés 90 90 90 80 1 1 1 1 Osztályfőnöki 36 36 36 32 5 5 Szakmai orientáció 180 180 8 8 Szakmacsoportos alapozó okt. 288 256 Kötelező tanórai 990 27,5 990 27,5 1080 30 960 30 foglalkozások 1 1 1 1 Magyar nyelv és irodalom 36 36 36 32 1 1 Idegen nyelv 36 36 0,5 0,5 Informatika 18 18 1 1 Szakmai orientáció 36 36 2 2 Fakultáció (KVÉ) 72 64 Kötelezően választható 126 3,5 126 3,5 108 3 96 3 tanórai foglalkozás Összes óraszám 1116 31 1116 31 1188 33 1056 33

34


Szakközépiskolai oktatás óraterve Érvényes: 2012. szeptember 1-től Tantárgy/Évfolyam

9.

10.

11.

12.

Magyar nyelv és irodalom

144

4

144

4

144

4

128

4

KÉ

Történelem ism.

72

2

72

2

108

3

96

3

KÉ

-

-

-

-

36

1

-

-

Idegen nyelv*

108

3

108

3

108

3

96

3

KÉ

Matematika

108

3

108

3

126

3,5

112

3,5

KÉ

Informatika*

36

1

36

1

36

1

64

2

KVÉ

Biológia

36

1

36

1

36

1

32

1

KVÉ

Fizika

36

1

36

1

36

1

32

1

Kémia

36

1

72

2

-

-

-

-

KVÉ

Földünk és környezetünk

72

2

36

1

-

-

-

-

KVÉ

Művészetek

36

1

36

1

36

1

36

1

Testnevelés

180

5

180

5

180

5

160

5

Osztályfőnöki

36

1

36

1

36

1

32

1

Szakmai orientáció

180

5

180

5

-

-

-

-

-

-

-

-

288

8

256

8

1080

30

1080

30

1170

32,5

1040

32,5


36

1

36

1

18

0,5

18

0,5

Idegen nyelv

36

1

36

1

-

-

-

-

Szakmai orientáció

36

1

36

1

-

-

-

-

Fakultáció (KVÉ)

-

72

2

64

2

és

állampolg.

Társadalomismeret és etika

Szakmacsoportos okt. Kötelező tanórai foglalkozások

alapozó

-

Kötelezően választható tanórai foglalkozás

108

3

108

3

90

2,5

82

2,5

Összes óraszám

1188

33

1188

33

1260

35

1120

35

35

Varró István Szakiskola, Szakközépiskola és Kollégium Pedagógiai Programja Kötelező tantárgyak és óraszámok a 9-12. évfolyamon Érvényes: 2013. szeptember 1-től

Tantárgyak

9. évf.

10. évf.

11. évf.

12. évf.

4

4

4+1

4+1

Idegen nyelvek

3+1

3+1

3+1

3+1

Matematika

3+1

3+1

3+1

3+1

2+1

2

3

3+1


Történelem, társadalmi állampolgári ismeretek

és

Etika

1

Biológia – egészségtan

2

2 1

Fizika

2

2

Kémia

2

1

Földrajz

2

1

Vizuális kultúra Informatika

1

1 1+1

+2

+1

Testnevelés és sport

5

5

5

5

Osztályfőnöki

1

1

1

1

Szakmai tárgyak

6

7

8

11

Szabadon tervezhető órakeret (Kötelező tanórai foglalkozások)

4

4

4

4

Kötelező óraszám

35

36

35

35

36


3.4.2.

Tantárgyi struktúra és óraszámok szakiskola Kötelező tantárgyak és óraszámok a 9-11. évfolyamon

Tantárgyak Kommunikáció - Magyar nyelv és irodalom

9. évfolyam 72

2

36

1

+32

+1

Idegen nyelv

72

2

72

2

64

2

Matematika

72

2

36+36

2

32

1

Társadalomismeret

72

2

36

1

+32

+1

Természetismeret

108

3

-

-

-


144

4

108

3

96

3

Tanulásmódszertan

+36

+1

Osztályközösség-építés

36

1

36

1

32

1

Informatika

36

1

+36

+1

+16

+0,5

Összesen:

648

18

396

11

304

9,5

37

10. évfolyam

11. évfolyam


3.4.3.

Műveltségterületek és óraszámok a Híd I. programban Éves óraszám (tanuló)

Műveltségi területek Kommunikáció és anyanyelv**

180

Élő idegen nyelv (angol, német)*

72

Matematika**

72

Társadalom és jelenkor-ismeret**

72

Természetismeret**

108

Alapvető munkavállalói és életpálya-építési modulok*

180

Szakmaismeret*

180


180

Informatika

36

Összesen

1080

**Páros foglalkozásvezetés *Csoportbontás

38


Tantárgyi struktúra és óraszámok a Híd II. programban HÍD/2/1. heti min. 31,5 közismereti óra

Évfolyam/ Tantárgyak

Kommunikáció és anyanyelv

5

Élő idegen nyelv (angol, német)

5

Matematika

5

Társadalom és jelenkor-ismeret

4

Természetismeret

4

Alapvető munkavállalói és életpálya-építési modulok*

2+2


+2

Osztályfőnöki (osztályközösség-építő program)

1

Informatika

+3

Tanulásmódszertan

+2

Összesen

35

*csoportbontás vagy páros óravezetés

3.5.

A tankönyvek, tanulmányi kiválasztásának elvei

segédletek

és

taneszközök

Iskolánkban a nevelő-oktató munka során a pedagógusok csak olyan nyomtatott taneszközöket (tankönyv, munkafüzet, térkép, szakmai eszközök, stb.) használnak a tananyag feldolgozásához, amelyeket hivatalosan tankönyvvé nyilvánítottak, vagy a helyi tanterv szükségessé teszi, illetve szerepel a szakmai programban. Az egyes évfolyamokon a különféle tantárgyak feldolgozásához szükséges kötelező tanulói taneszközöket a szakmai munkaközösségek határozzák meg az iskola helyi tanterve alapján. A kötelezően előírt tankönyvekről a szülőket minden tanév előtt (a megelőző tanév májusában, írásban) tájékoztatjuk. Az egyéb taneszközök beszerzése a tanév első hetében kerül kihirdetésre. A tankönyvek és taneszközök, gyakorlati eszközök beszerzése kötelező. A taneszközök kiválasztásánál a szakmai munkaközösségek a következő szempontokat veszik figyelembe: – A taneszköz feleljen meg az iskola helyi tanterve által támasztott igényeknek 39

Varró István Szakiskola, Szakközépiskola és Kollégium Pedagógiai Programja – – –

Az egyes taneszközök kiválasztásánál azokat az eszközöket kell előnyben részesíteni, amelyek több tanéven keresztül használhatók. A taneszközök használatában az állandóságra törekszünk: új taneszköz használatát csak nagyon szükséges, az oktatás minőségét lényegesen jobbító esetben vezetünk be. A taneszközök kiválasztásánál az árak kerüljenek mérlegelésre, abból a szempontból is, hogy a nehéz szociális helyzetű tanulók is meg tudják vásárolni.

Az iskola arra törekszik, hogy saját költségvetési keretéből, illetve egyéb támogatásokat felhasználva egyre több nyomtatott taneszközt szerezzen be az iskolai könyvtár számára. Ezeket a taneszközöket a szociálisan hátrányos helyzetű tanulók ingyenesen használhatják. Minden évben előzetesen felmérjük, és a tanév elején leadott nyilatkozatok, igazolások alapján biztosítjuk az ingyen tankönyvvel való ellátását az arra jogosult tanulóknak a tankönyvtámogatás összegének felemelésével és könyvtárból kölcsönzött tankönyvek biztosításával. Az iskolai könyvtárban jelentős számban tartunk tankönyveket és biztosítjuk a teljes tankönyvcsomag kölcsönzését az arra szociális helyzetükből adódóan rászorultaknak, ha nem jogosultak az ingyen tankönyvellátásra.

3.6.

A magasabb évfolyamba lépés feltétele

A tanulóink félévi és év végi osztályzatát a nevelőtestület osztályozó értekezleten áttekinti, és év végén dönt a magasabb évfolyamba lépésről. Az iskolában a tanuló akkor léphet magasabb évfolyamra, ha az adott évfolyam követelményeit teljesítette, azaz minden tantárgyból legalább elégséges osztályzatot kapott. Amennyiben a tanuló évvégén legfeljebb három tantárgyból elégtelen osztályzatot kapott, javítóvizsga letételével folytathatja tanulmányait. Szakképzési évfolyamokon a magasabb évfolyamba lépés feltétele az összefüggő gyakorlat eredményes teljesítse is.

3.7.

Az iskolai beszámoltatás, az ismeretek számonkérésének követelményei és formái

A tanulóink elméleti-gyakorlati felkészülését naponta rendszeresen ellenőrizni és értékelni kell. Napi munka során ellenőrizni kell a soros feladatok végrehajtását, (házi feladat elkészítését, a szükséges felszerelések meglétét stb.) Az ellenőrzést úgy kell végrehajtani, hogy az ne váljon öncélúvá, a tanulók nevelése érdekében történjen. Az értékelésről adott információk közlésére tanév közben, félévkor és év végén az OM által rendszeresített nyomtatványokat használjuk. Átfogó értékelésre a tanév folyamán két alkalommal kerül sor: félévkor és év végén. Az értékelésbe vont tanulói megnyilvánulások: a tantárgyak követelményeinek elsajátítása terén nyújtott teljesítmény érdemjeggyel, osztályzattal kifejezve, valamint a magatartás és szorgalom minősítése osztályzattal, illetve szövegesen. 3.7.1.

Beszámoltatás formái, értékelése

Az írásbeli beszámoltatás Az ellenőrzés formái és követelményei igazodnak az érettségi és a szakmai vizsga követelményeihez, tehát a tanulók olyan feladatot kapnak, amelyek ezen vizsgák sikeres letételét szolgálják.

40

Varró István Szakiskola, Szakközépiskola és Kollégium Pedagógiai Programja A tanulók tudásának ellenőrzésére az alábbi írásbeli számonkérési formákat alkalmazzuk: Írásbeli felelet, röpdolgozat: 1 tananyagból, maximum 3 tananyagra visszamenő ismétléssel. Íratását a tanár nem köteles bejelenteni a diákoknak. Ez az ellenőrzés érintheti az osztály egészét vagy csak néhány tanulót. Az érdemjegy fajsúlya megegyezik a feleletével. Több (35) óra anyagából íratott dolgozat bejelentése legkésőbb a számonkérést megelőző órán kötelező. Témazáró dolgozat: íratásának szándékát a tanárnak egy héttel korábban be kell jelenteni. Egy napon a tanulókkal két tantárgynál többől nem lehet témazáró dolgozatot íratni. – A témazáró dolgozatot egy összefoglaló órának kell megelőznie. A hiányzás miatt meg nem írt témazáró dolgozatot a tanulónak a szaktanárral egyeztetett időpontban pótolnia kell. – A dolgozatok összeállításánál figyelembe kell venni az osztály/csoport tanulóinak eltérő képességeit. A dolgozat pontozását a pedagógus saját belátása szerint határozza meg. A pontszámok jegyekre váltásánál figyelembe kell venni a tantervi követelményeket. – A dolgozatokat a szaktanárnak két héten belül kell kijavítania. – A dolgozatokat a diákok kijavítva és értékelve visszakapják. A témazáró dolgozatokat a szaktanár őrzi a tanév végéig, azokat a szülő a tanári fogadóórán megtekintheti. A témazáró dolgozatok eredményéről minden esetben értékelő megbeszélés formájában tájékoztatni kell a tanulókat. – Egy dolgozatra egy érdemjegyet adunk (kivéve a magyarból írott esszé, ahol a tartalmi és nyelvi szempontot is értékelünk). A dolgozatra tört jegy nem adható. Szóbeli beszámoltatás A szóbeli felelet tartalma: adott tananyag (lecke, házi feladat) összefüggő, esetleg kérdések alapján történő elmondása. Minősítése: Jeles: ha összefüggő, önálló felelet. Jó: ha több segítő kérdéssel elmondott, de önálló a felelet. Közepes: ha kérdések alapján mondja el a tanuló a tananyagot. Elégséges: ha csak a helyi tanterv minimum szintjét teljesíti adott tananyagból a kérdésekre. Elégtelen: minimumszint alatti teljesítmény. Egyéb beszámoltatási formák Órai és otthoni munka értékelése: – A tanuló órai teljesítménye a tanár belátása szerint értékelhető, de nem lehet fegyelmező eszközként használni. – A csoportmunkát, projektnapon nyújtott teljesítményt vagy kiselőadást a szaktanár osztályzattal értékelheti. Beleszámít az átlagba, de nem egyenértékű egy dolgozatjeggyel. Házi dolgozat: – Adott témakörön belül előzetes felkészülés, könyvtári gyűjtőmunka segítségével írt, önálló szemléletű, esszéjellegű munka. Értékelése az órai munkának megfelelő. 3.7.2. –

Az értékelés szabályozása

A tanuló értékelése iskolánkban minden tantárgyból jegyekkel történik. Általánosan elvárható az, hogy egy félévben a heti óraszám + egy osztályzattal rendelkezzen

41


–

–

– – –

– –

minden tanuló. A naplóba csak egész érdemjegyek kerülnek, beírásuk golyóstollal történik. A tanár emlékeztetőül színekkel a jegyeket megkülönböztetheti (témazáró dolgozat-piros, egyéb-zöld), hogy a lezáró értékelésnél kétes esetekben felelősségteljesen dönthessen. A jegyek egyenrangúak, de a témazáró dolgozatok jegyei a kerekítésnél mérvadóak. A pedagógus döntésénél az addig megszerzett jegyeken kívül figyelembe veheti a tanuló egész éves munkáját, a szorgalmát, a tanuló képességeit, esetleges hátrányos helyzetét. A Szakértői és Rehabilitációs Bizottság javaslat alapján az igazgató mentesíti a tanulót bizonyos tantárgyak, tantárgyrészek osztályozással való értékelése alól. Ebben az esetben a tanuló fejlődését, előrehaladást szövegesen kell értékelni. Ha valamely számonkérési mód alól van felmentése a tanulónak, biztosítani kell, hogy egyéb lehetséges módokon az elegendő érdemjegy a tanév során lehetővé tegye az osztályzattal való értékelést. A szakképző évfolyamokon, az iskola szakmai munkaközösségeinek döntése alapján a szintvizsgák osztályzatok az éves munkához hozzáadódnak, a félévi vagy év végi osztályzatok kialakításánál súlyozva szerepelnek Szakképzési évfolyamokon az óratervben megnevezett tananyagegységeket kell értékelni. Ha a tananyagegységen belül elméleti és gyakorlati tananyagelem is szerepel, akkor egy-egy osztályzatot állapít meg a szaktanár/gyakorlati oktató és az érdemjegyet az elméleti és gyakorlati tananyagelem osztályzatának számtani átlaga alapján határozzuk meg. Kerekítésnél az elméleti tananyagelem osztályzata a mérvadó. Ha a gyakorlati vagy elméleti tananyagelem elégtelen, a tananyagegység végső minősítése elégtelen, de javítóvizsgát csak az elégtelen minősítésű tananyagelemből kell tennie a tanulónak. Az év végi osztályzat megállapításakor az egész évi teljesítményt kell figyelembe venni. Abban az esetben, ha az év végi osztályzat a tanuló hátrányára lényegesen eltér a tanítási év közben adott érdemjegyek átlagától, a nevelőtestület felhívja az érdekelt pedagógust, hogy adjon tájékoztatást ennek okáról, és indokolt esetben változtassa meg a döntését. Ha a pedagógus nem változtatja meg a döntését, és a nevelőtestület annak indoklásával nem ért egyet, az osztályzatot az évközi érdemjegyek alapján a tanuló javára módosítja.

3.7.3.

A HÍD I. programban résztvevők értékelése:

A képzés során a tanuló ismeri az összes megszerzendő kompetenciát, és előre ismertetjük vele a kompetencia elsajátítását mérő–értékelő módszereket is. Akkor fejezi be a képzést, amikor a képzésben előírt valamennyi kompetenciamérésen megfelelt. A tanuló előképzettségétől függően a megfelelő tudásszint elérésekor kompetencia mérés történik. A kompetencia mérése történhet gyakorlati, szóbeli, írásbeli tevékenység formájában Mikor a tanuló egy projektet befejez, ezzel több, a projektben fejleszthető kompetenciát is elsajátított, teljesítményét értékelik. Minden tanuló egyéni tanulási – fejlődési – haladási ütemmel rendelkezik. Az értékelés időzítése során figyelembe vesszük a tanuló egyéni igényeit, haladási adottságait, képességeinek kialakulásának időbeliségét. A tanulók tudása, teljesítménye egyénileg eltérő időpontban is mérhető. A szakképzést megkezdéséhez előírt kompetenciák mérését a tanév végén kell elvégezni.

42

Varró István Szakiskola, Szakközépiskola és Kollégium Pedagógiai Programja A tanulót előrehaladásáról, alapkompetenciáinak fejlődéséről szöveges értékelés formájában tájékoztatást kap. 3.7.4.

A HÍD II. programban résztvevők értékelése

A tanulók értékelése osztályzattal történik a fent ismertetett módon és szabályok betartása mellett. A tanév végén a programban résztvevő tanulók záróvizsgát tesznek. A Híd II. program elvégzéséről az iskola alapfokú végzettséget igazoló tanúsítványt állít ki. A tanuló a Híd II. program sikeres befejezése után a szakiskolai szakképzési évfolyamon készülhet fel a szakmai vizsga letételére.

Az otthoni felkészüléshez előírt írásbeli és szóbeli feladatok meghatározásának elvei és korlátai

3.8.

A házi feladatok legfontosabb funkciója a tanórán feldolgozott tananyaghoz kapcsolódó gyakorlás (készség- és képesség-fejlesztés), valamint a tananyaghoz kapcsolódó ismeretek megszilárdítása. Iskolánkban a házi feladatok meghatározásával kapcsolatosan az alábbi szabályok érvényesülnek: – – – –

3.9.

Házi feladatként nem jelölhető ki olyan tananyag önálló feldolgozása, amivel a tanórán nem foglalkoztak. A megtanulandó tananyag legyen pontosan kijelölve, az írásbeli feladatok megoldásának módja is legyen megfelelően előkészítve A házi feladatok elkészítését a szaktanárnak minden esetben ellenőriznie és szövegesen értékelnie kell. A tanítási szünetek idejére adott házi feladatok mennyisége megegyezik a tanítási időszakban egyébként szokásossal.

A tanuló magatartásának és szorgalmának értékelése, minősítése

Magatartás értékelése: Példás az a tanuló, aki: – Közösség alakítását, fejődését munkájával, jó kezdeményezéseivel, véleményének megfelelő nyilvánításaival, valamint példás viselkedésével elősegíti és társait is erre ösztönzi – Szereti a közösségi életet, szívesen tevékenykedik érte és benne – a Házirendet megtartja, társait is erre ösztönzi – nevelőivel, társaival szemben tisztelettudó, udvarias – fegyelmezett, megbízható, pontos, segítőkész – nincs írásbeli figyelmeztetése, igazolatlan órája, Jó az a tanuló, aki: – részt vesz a közösségi életben, a rábízott feladatokat elvégzi, iskolai és iskolán kívüli viselkedése ellen általában nincs kifogás – a Házirendet és az iskolai együttélés szabályait megtartja – nevelőivel, társaival szemben tisztelettudó, udvarias – fegyelmezett, segítőkész, általában megbízható, pontos – legfeljebb figyelmeztetésben részesült, igazolatlan hiányzása egy alkalomra

43

Varró István Szakiskola, Szakközépiskola és Kollégium Pedagógiai Programja korlátozódik. Változó az a tanuló, aki: – a közösségi munkában csak vonakodva vesz részt, alakítására nincs befolyással, viselkedésével szemben kifogás merül fel, de igyekszik javulni – a Házirendet és egyéb szabályzatokat csak ismételt, állandó figyelmeztetéssel tartja be – nevelőivel, társaival szemben nem udvarias és nem tisztelettudó – társai viselkedését közömbösen nézi, nem segíti – figyelme ingadozó, munkája pontatlan – legfeljebb intésben részesült, igazolatlan hiányzása két alkalomra korlátozódik, a 14 órát nem haladja meg. Rossz az a tanuló, aki: – munkájával a közösség fejlődését hátráltatja, iskolai és iskolán kívüli viselkedésével rossz példát mutat társainak, hibáit nem látja be – közösségi munkát nem végez, másokat is visszatart, szándékosan árt a közösségnek – a Házirendet nem tartja meg ismételt figyelmeztetések ellenére sem – nevelőivel, társaival szemben tiszteletlen, udvariatlan, nyegle – fegyelmezetlen, durván beszél, verekszik – fegyelmi büntetésben részesült, igazolatlan hiányzásai meghaladják a 14 órát, illetve a két alkalmat. Szorgalom értékelése Példás szorgalmú az a tanuló, aki – képességeinek megfelelő, egyenletes tanulmányi teljesítményt nyújt, – tanulmányi feladatait minden tantárgyból rendszeresen elvégzi, – a tanórákon aktív, szívesen vállal többlet feladatokat is, és azokat elvégzi, – a munkavégzése pontos, megbízható, – a tanórán kívüli foglalkozásokon, versenyeken önként részt vesz Jó szorgalmú az a tanuló, aki – képességeinek megfelelő, viszonylag egyenletes tanulmányi teljesítményt nyújt, – rendszeresen, megbízhatóan dolgozik, – a tanórákon többnyire aktív, – többlet feladatot, tanórán kívüli foglalkozáson vagy versenyeken való részvételt önként nem vagy ritkán vállal, de az ilyen jellegű megbízatást teljesíti Változó szorgalmú az a tanuló, aki – tanulmányi eredménye elmarad képességeitől, – tanulmányi munkája ingadozó, a tanulásban nem kitartó, feladatait nem mindig teljesíti, – felszerelése, házi feladata gyakran hiányzik, – érdemjegyeit, osztályzatait több tárgyból is lerontja, – önálló munkájában figyelmetlen, a tanórán többnyire csak figyelmeztetésre, felügyelettel dolgozik Hanyag szorgalmú az a tanuló, aki – tanulmányi munkájában megbízhatatlan, figyelmetlen, – nem hajlandó munkavégzésre, feladatait többnyire nem végzi el, – felszerelése hiányos, – a tanuláshoz nyújtott nevelői vagy tanulói segítséget nem fogadja el, annak ellenszegül, érdektelenség, teljes közöny jellemzi 44


félévi vagy év végi osztályzata valamely tantárgyból elégtelen.

3.10. A középszintű érettségi vizsga témakörei Iskolánk szakközépiskolai tanulói középszinten érettségi vizsgát tesznek a következő tantárgyakból: Kötelező tantárgyak: Magyar nyelv és irodalom Történelem Angol vagy német nyelv Matematika Kötelezően választható tantárgyak: Informatika Földrajz Biológia Kémia Emelt szintű vizsgára jelentkezés esetén a jelentkezők számától függően a város középiskoláival együttműködve vagy iskolánkban szervezzük meg a vizsgára felkészítő oktatást.

Történelem Az ókor és kultúrája Vallás és kultúra az ókori Keleten A demokrácia kialakulása Athénban A római köztársaság virágkora és válsága, az egyeduralom kialakulása Az antik hitvilág, művészet, tudomány A kereszténység kialakulása és elterjedése A népvándorlás, az antik civilizáció felbomlása A középkor A feudális társadalmi és gazdasági rend jellemzői A nyugati és keleti kereszténység Az iszlám vallás és az arab világ; a világvallások elterjedése A középkori városok Egyházi és világi kultúra a középkorban A humanizmus és a reneszánsz Itáliában Az angol és a francia rendi állam működése Az Oszmán Birodalom terjeszkedése A középkori magyar állam megteremtése és virágkora A magyar nép őstörténete és vándorlása A honfoglalástól az államalapításig Az Árpád-kor Társadalmi és gazdasági változások Károly Róbert, Nagy Lajos, Luxemburgi Zsigmond idején A Hunyadiak Kultúra és művelődés Szellemi, társadalmi és politikai változások az újkorban A nagy földrajzi felfedezések és következményei Reformáció és katolikus megújulás 45

Varró István Szakiskola, Szakközépiskola és Kollégium Pedagógiai Programja A kontinentális abszolutizmus és a parlamentáris monarchia megszületése Angliában A tudományos világkép átalakulása, a felvilágosodás Magyarország a Habsburg Birodalomban A mohácsi csata és az ország három részre szakadása Az Erdélyi Fejedelemség virágkora A török kiűzése és a Rákóczi szabadságharc Magyarország a XVIII. századi Habsburg Birodalomban Művelődés, egyházak, iskolák A polgári átalakulás, a nemzetállamok és az imperializmus kora A francia polgári forradalom politikai irányzatai, az Emberi és Polgári Jogok Nyilatkozata A napóleoni háborúk és a Szent Szövetség Európája A XIX. század eszméi Az ipari forradalom és következményei Nagyhatalmak és katonai-politikai szövetségek a századfordulón Tudományos, technikai felfedezések, újítások és következményeik A polgárosodás kezdetei és kibontakozása Magyarországon A reformmozgalom kibontakozása, a polgárosodás fő kérdései A reformkori művelődés, kultúra A polgári forradalom A szabadságharc A kiegyezés előzményei és megszületése Gazdasági eredmények és társadalmi változások a dualizmus korában Az életmód, a tudományos és művészeti élet fejlődése Az első világháborútól a kétpólusú világ felbomlásáig Az első világháború jellege, jellemzői; a Párizs környéki békék A gazdaság és a tekintély uralmi rendszerek Közép-Európában és az olasz fasizmus Az USA és az 1929-33-as gazdasági válság A nemzetiszocializmus hatalomra jutása és működési mechanizmusa A bolsevik ideológia és a sztálini diktatúra az 1920-30-as években A második világháború előzményei jelentős fordulatai A hidegháború és a kétpólusú világ jellemzői A szocialista rendszerek bukása Magyarország története az első világháborútól a második világháborús összeomlásig Az Osztrák-Magyar Monarchia felbomlása és következményei A Horthy-rendszer jellege és jellemzői Művelődési viszonyok és az életmód A magyar külpolitika mozgástere, alternatívái Magyarország részvétele a világháborúban A német megszállás és a holokauszt Magyarországon Magyarország 1945-től a rendszerváltozásig A szovjet felszabadítás és megszállás A határon túli magyarság sorsa A kommunista diktatúra kiépítése és működése Az 1956-os forradalom és szabadságharc A Kádár-rendszer jellege, jellemzői A rendszerváltozás A jelenkor A közép-európai régió jellemzői, távlatai, a posztszovjet rendszerek Az európai integráció története

46

Varró István Szakiskola, Szakközépiskola és Kollégium Pedagógiai Programja A „harmadik világ" Fogyasztói társadalom; ökológiai problémák, a fenntartható fejlődés A globális világ kihívásai és ellentmondásai A mai magyar társadalom és életmód Alapvető állampolgári ismeretek Etnikumok és nemzetiségek a magyar társadalomban A magyarországi romák A parlamenti demokrácia működése és az önkormányzatiság Társadalmi, gazdasági és demográfiai változások

Idegen nyelv Személyes vonatkozások, család Ember és társadalom Környezetünk Az iskola A munka világa Életmód Szabadidő, művelődés, szórakozás

Utazás, turizmus Tudomány és technika

Matematika Gondolkodási módszerek, halmazok, logika, kombinatorika, gráfok Halmazok Kombinatorika Matematikai logika Gráfok Számelmélet, algebra Alapműveletek Nevezetes azonosságok A természetes számok halmaza, Arányosság számelméleti ismeretek Egyenletek, egyenletrendszerek, Racionális és irracionális számok egyenlőtlenségek, egyenlőtlenségValós számok rendszerek Hatvány, gyök, logaritmus Középértékek, egyenlőtlenségek Betűkifejezések Függvények, az analízis elemei A függvény Egyváltozós valós függvények Sorozatok Az egyváltozós valós függvények analízisének elemei Geometria, koordinátageometria, trigonometria Elemi geometria Trigonometria Geometriai transzformációk Koordinátageometria Síkbeli és térbeli alakzatok Kerület, terület Vektorok síkban és térben Felszín, térfogat Valószínűség-számítás, statisztika Leíró statisztika A valószínűség-számítás elemei

Magyar nyelv Ember és nyelv Kommunikáció A jel, a jelrendszer Nyelvi és vizuális kommunikáció A nyelvhasználat, mint kommunikáció

Kommunikációs funkciók közlésmódok Személyközi kommunikáció

47

és

Varró István Szakiskola, Szakközépiskola és Kollégium Pedagógiai Programja A tömegkommunikáció A magyar nyelv története A magyar nyelv rokonsága Nyelvtörténeti korszakok Az írott nyelvi norma kialakulása Nyelvművelés A nyelv és társadalom Nyelvváltozatok Kisebbségi nyelvhasználat Határon túli magyar nyelvűség Tömegkommunikáció és nyelvhasználat A nyelvi szintek Hangtan Alaktan és szótan Mondattan A mondat szintagmatikus szerkezete A szöveg A szöveg és a kommunikáció A szöveg szerkezete és jelentése Szövegértelmezés Retorika alapjai Nyilvános beszéd Érvelés, megvitatás, vita A szövegszerkesztés eljárásai Stílus és jelentés Szóhasználat és stílus A szójelentés Állandósult nyelvi formák Nyelvi- stilisztikai változások Stíluseszközök

Mondat a szövegben Logikai és grammatikai viszonyok az összetett mondatban Szókincs és frazeológia A szöveg szóban és írásban Az intertextualitás Szövegtípusok

48

Varró István Szakiskola, Szakközépiskola és Kollégium Pedagógiai Programja Stílusréteg, stílusváltozat

Irodalom TÉMÁK Életművek

Portrék

Látásmódok

A kortárs irodalomból

Világirodalom

Színházés drámatörténet

Szerzők, művek Középszint Petőfi Sándor, Arany János, Ady Endre, Babits Mihály, Kosztolányi Dezső, József Attila. Az életút, az életmű jelentős tényei. Kronológiai és topográfiai tájékozottság, a szerzők jellegzetes regionális, kulturális kötődései, a pályakép főbb jellemzői, néhány kortárs megnevezése. A főbb művek szövegismereten alapuló értelmezése, kapcsolatok a művek között (pl. témák, műfajok, kifejezésmód, jellemző motívumok), a művek elhelyezése az életműben, az adott korszakban. Memoriterek szöveghű és kifejező előadása. Művekről szóló olvasatok, vélemények értelmezése. Balassi Bálint, Csokonai Vitéz Mihály, Berzsenyi Dániel, Kölcsey Ferenc, Vörösmarty Mihály, Mikszáth Kálmán, Móricz Zsigmond, Szabó Lőrinc, Radnóti Miklós, Weöres Sándor, Ottlik Géza, Márai Sándor, Pilinszky János. Az életmű néhány jellemzője keretében 23 lírai és/vagy értelemszerűen egy vagy néhány epikai, drámai alkotás bemutatása, értelmezése,pl. a korstílus, a téma, a műfaj, a kompozíció, a jellemző motívumok, jelentésrétegek, világlátás alapján. Memoriterek - legalább három szerzőtől teljes szövegek, összefüggő részletek. Zrínyi Miklós, Jókai Mór, Krúdy Gyula, Karinthy Frigyes, Kassák Lajos, Illyés Gyula, Németh László, Örkény István, Nagy László, Nemes Nagy Ágnes, Szilágyi Domokos. Választandó legalább három szerző a felsoroltak közül. (A lista bővíthető legfeljebb két, a fentiekhez hasonló jelentőségű szerzővel.) A világlátás és a kifejezésmód sajátosságainak bemutatása egy-két mű lényegre törő értelmezésével. Legalább egy szerző 2-3 lírai és/vagy 1-2 epikai művének értelmezése az 1980-tól napjainkig tartó időszakból. Tájékozódás a kortárs irodalmi nyilvánosságban (pl. antológiák, irodalmi ismeretterjesztés, könyvhét). Nyomtatott szöveg, digitális közlés. Az európai irodalom alapvető hagyományai: az antikvitás és a Biblia (pl. műfajok, témák, motívumok, hőstípusok). A romantika, a századfordulós modernség (a szimbolizmustól az avantgárdig) jellemzőinek és egy-két kiemelkedő képviselőjének bemutatása. Színház és dráma különbözőkorszakokban. Az alábbi műveknek, a szerzők/korszakok 1-1 művének értelmezése az adott korszak színházi/irodalmi hagyományainak összefüggésében: Szophoklész, Shakespeare, Moliére, Katona József: Bánk bán, Madách Imre: Az ember tragédiája

49

Varró István Szakiskola, Szakközépiskola és Kollégium Pedagógiai Programja Az irodalom kulturális határterületei - népköltészet, műköltészet, Az irodalom alkalmi költészet. Az irodalom filmen, televízióban, dalszövegben, határterületei a virtuális valóságban: az adaptáció, a műfaj csere jelenségei (pl. irodalom filmen, rádióban, televízióban, digitális közlésben). Az olvasmányok iránti tömegszükséglet és a művészi színvonal/minőség összefüggései. A szórakoztató irodalom vonzereje, hatáskeltő eszközei (pl. sematizált hőstípusok, élethelyzetek, értékvilág, kalandosság, csattanó, szójáték). Egy-két tipikus műfaj (pl. útirajz, detektívregény, kalandregény, képregény, tudományos fantasztikus irodalom, humoros és erotikus irodalom, dalszöveg, sanzon, vicc, reklámvers) jellemzőinek bemutatása. Mítosz, mese és kultusz. Film- és könyvsikerek, divatjelenségek korunk kultúrájában (pl. A Gyűrűk Ura, Bridget Jones naplója). Az irodalmi ismeretterjesztés főbb nyomtatott és elektronikus műfajai (pl. könyvismertetés, kritika, CD-ROM, internetes Interkulturális jelenségek,ajánlás, eltérő szöveghagyományok. Interkulturális A régió, a tájegység, a település kulturális, irodalmi múltbeli és megközelítések és könyvkínálat). jelen regionális kultúra Értelmezési szintek, megközelítések Szépirodalmi alkotások gondolati, tematikus, motivikus Témák, motívumok egyezéseinek és különbségeinek összevetése. Az olvasott művekben motívum, téma változatainak felismerése, értelmezése A műnemek és műfajok felismerése. Műfajok, poétika Alapvető versformák felismerése. Poétika fogalmak alkalmazása művek bemutatásában, értelmezésében. Korszakok, stílustörténet Azonos műfajú alkotások Irodalomtörténet

A kifejezésmód és világlátás változása a különböző korszakokban a középkortól a szimbolizmusig.

Informatika Információs társadalom A kommunikáció Információ és társadalom Informatikai alapismeretek - hardver Jelátalakítás és kódolás A számítógép felépítése Informatikai alapismeretek - szoftver Az operációs rendszer és főbb feladatai Könyvtárszerkezet. Állománykezelés Az adatkezelés eszközei A hálózatok működése Szövegszerkesztés A szövegszerkesztő használata Szövegszerkesztési alapok 50

Varró István Szakiskola, Szakközépiskola és Kollégium Pedagógiai Programja Szövegjavítási funkciók Táblázatok, grafikák a szövegben Táblázatkezelés A táblázatkezelő használata A táblázatok felépítése Adatok a táblázatokban Táblázatformázás Táblázatok, szövegek, diagramok Problémamegoldás táblázatkezelővel Adatbázis-kezelés Az adatbázis-kezelésalapfogalmai Az adatbázis-kezelőprogram interaktív használata Alapvető adatbázis-kezelési műveletek Képernyő és nyomtatási formátumok Információs hálózati szolgáltatások Kommunikáció az Interneten Weblap készítése Prezentáció és grafika Prezentáció (bemutató) készítés Grafika Könyvtárhasználat Könyvtárak Dokumentumok Tájékoztató eszközök

Földrajz Térképi ismeretek A térképi ábrázolás Térképi gyakorlatok Az űrtérképezés Kozmikus környezetünk A Naprendszer kialakulása, felépítése, helye a világegyetemben A Nap és kísérői A Föld és mozgásai Űrkutatás az emberiség szolgálatában A geoszférák földrajza A kőzetburok A levegőburok A vízburok földrajza A talaj A geoszférák kölcsönhatásai A földrajzi övezetesség A szoláris és a valódi éghajlati övezetek A vízszintes földrajzi övezetesség A forró övezet Mérsékelt övezet A hideg övezet A függőleges földrajzi övezetesség A népesség- és településföldrajz A népesség földrajzi jellemzői A települések földrajzi jellemzői 51

Varró István Szakiskola, Szakközépiskola és Kollégium Pedagógiai Programja A világ változó társadalmi-gazdasági képe A világgazdaság általános jellemzése, szerkezetének átalakulása és jellemző folyamatai A termelés, a fogyasztás és a kereskedelem kapcsolata A világ élelmiszer-gazdaságának jellemzői és folyamatai A világ energiagazdaságának és iparának átalakulása A harmadik és a negyedik szektor jelentőségének növekedése A világgazdaságban különböző szerepet betöltő régiók, ország csoportok és országok A világgazdasági pólusok A világgazdaság peremterületei Egyedi szerepkörű ország csoportok és országok Magyarország földrajza A Kárpát-medence természet- és társadalom-földrajzi sajátosságai Magyarország természeti adottságai Magyarország társadalmi-gazdasági jellemzői Hazánk nagytájainak eltérő természeti és társadalmi-gazdasági képe Hazánk nagyrégióinak (tervezési-statisztikai régióinak) természet- és társadalom-földrajzi képe Magyarország környezeti állapota Európa regionális földrajza Európa általános természetföldrajzi képe Európa általános társadalom-földrajzi képe Az Európai Unió földrajzi vonatkozásai Észak-Európa Nyugat-Európa Dél-Európa Kelet-Európa természet-és társadalom-földrajzi vonásai Európán kívüli földrészek földrajza A kontinensek általános természet- és társadalom-földrajzi képe Ázsia Ausztrália és Óceánia Afrika általános földrajzi képe Amerika A globális válságproblémák földrajzi vonatkozásai A geoszférák környezeti problémáinak kapcsolatai A népesség, a termelés és a fogyasztás növekedésének földrajzi következményei A környezeti válság kialakulása és az ellene folytatott küzdelem

Kémia Általános kémia Atomszerkezet Kémiai kötések Molekulák, összetett ionok Anyagi halmazok Kémiai átalakulások Szervetlen kémia Hidrogén Nemesgázok Halogénelemek és vegyületeik

52

Varró István Szakiskola, Szakközépiskola és Kollégium Pedagógiai Programja Oxigén csoport elemei és vegyületei Nitrogén csoport elemei és vegyületei Széncsoport elemei és vegyületei A fémek Szerves kémia A szerves vegyületek általános jellemzői A szénhidrogének A halogéntartalmú szénhidrogének Az oxigéntartalmú szerves vegyületek A nitrogéntartalmú szerves vegyületek Szénhidrátok Fehérjék Nukleinsavak Energiagazdálkodás Műanyagok Kémiai számítások Az anyagmennyiség Gázok Oldatok, elegyek, keverékek Számítások képlettel és a kémiai egyenlettel kapcsolatban Termokémia Kémiai egyensúly Kémhatás Elektrokémia

Biológia Bevezetés a biológiába A biológia tudománya Az élet jellemzői Fizikai, kémiai alapismeretek Egyed alatti szerveződési szint Szervetlen és szerves alkotóelemek Anyagcsere folyamatai Sejtalkotók (az eukarióta sejtekben) Egyed szerveződési szintje Nem sejtes rendszerek Önálló sejtek Többsejtűség Szövetek, szervek, szervrendszerek Emberi szervezet Homeosztázis Kültakaró Mozgás Táplálkozás Légrés 53

Varró István Szakiskola, Szakközépiskola és Kollégium Pedagógiai Programja Anyagszállítás Kiválasztás Szabályozás Szaporodás és egyedfejlődés Egyed feletti szerveződési szintek Populáció Életközösségek Bioszféra Ökoszisztéma Környezet és természetvédelem Öröklődés, változékonyság, evolúció Molekuláris genetika Mendeli genetika Populációgenetika és evolúciós folyamatok Bioszféra evolúciója Az NAT2012 szerinti oktatásban résztvevő tanulókra vonatkozóan az érettségi vizsga követelményeit a helyi tantervekben határozzuk meg.

3.11. A tanulók fizikai állapotának mérése A tanulók fizikai állapot-felmérésének célja: az iskolai testnevelés és sport egészségmegőrző hatásának növelése, egészségmegőrző szerepének népszerűsítése, és tudatosítása a diákokban. Minőségellenőrzés, vagyis az általános fizikai teherbíró képesség egységes mérése, értékelése és minősítése. A tanulók fizikai állapotának felmérése, a MINI HUNGAROFITT teszt alapján történik az összes osztályban, ősszel és tavasszal. Az egyszerű vizsgálati módszer végeztetése, egészségkárosító hatást nem vált ki, egyszerűen végrehajtható, minimális eszközt igényel, a tudományos kritériumoknak megfelel. A fizikai állapot méréséhez szükséges módszerek: 1. Aerob vagy alap-állóképesség (kardiorespiratórikus rendszer) mérése:-2000 m-es futás. 2. Az alsó végtag dinamikus erejének mérése: helyből távolugrás páros lábbal. 3. A vállövi- és a kar-izmok erő-állóképességének mérése: fekvőtámasz. 4. A csípőhajlító és a has-izom erő-állóképességének mérése: hanyattfekvésből felülés. 5. A hátizmok erő-állóképességének mérése: törzsemelés. 1. módszer: 2000 m-es futás A vizsgált tényező: aerob állóképesség. A teszt leírása: kitartó futás. Felszerelések: futópálya, stopperóra. Végrehajtás: állórajttal indulva, vonal mögül, jelre futás mindaddig, míg a kitűzött távot nem teljesítette a tanuló. 2.módszer: helyből távolugrás A vizsgált tényező: az alsó végtag dinamikus erejének mérése. A teszt leírása: álló helyzetből távolugrás. Felszerelések: csúszásmentes talaj, mérőszalag. 54

Varró István Szakiskola, Szakközépiskola és Kollégium Pedagógiai Programja Végrehajtás: terpeszben a vonal mögött hajlított térdekkel, erőteljes karlendítéssel elrugaszkodás, elugrás előre. A talajfogás páros lábbal történik. A két végrehajtásból a jobbik eredmény számít. Az eredményt cm-ben adjuk meg. 3.módszer: fekvőtámasz A vizsgált tényező: erő-állóképesség. A teszt leírása: 3 perc alatt maximális számú fekvőtámasz. Felszerelések: tornateremben, csúszásmentes talajon. Végrehajtás: mellső fekvőtámaszból indulva karhajlítás és-nyújtás folyamatosan, kifáradásig. 4.módszer: hanyattfekvésből felülés A vizsgált tényező: törzs ereje, hasizom, erőálló-képesség. A teszt leírása: 4 perc alatt maximális számú felülés. Felszerelések: talajszőnyeg, stopperóra, segítő. Végrehajtás: hanyattfekvésből felülés, kezek a tarkón összekulcsolva, térdeket behajlítva, talp a szőnyegen és visszaereszkedés, folyamatosan, kifáradásig. 5.módszer: törzsemelés A vizsgált tényező: a hátizmok erő-állóképessége. A teszt leírása: 4 perc alatt maximális számú törzsemelés. Felszerelések: talajszőnyeg, stopperóra, segítő. Végrehajtás: hason fekvésből törzsemelés, kezek a tarkón, könyökök összeérintése és leengedés, folyamatosan, kifáradásig.

3.12. A mindennapos testnevelés megszervezése A Nemzeti köznevelésről szóló törvény értelmében az iskola a mindennapos testnevelést heti öt testnevelés óra keretében szervezi meg. A heti öt órából heti három óra órarendi keretben kerül megszervezésre. Szakképzésben résztvevő tanulóknak elméleti oktatási napokon egy-egy testnevelés órát biztosítunk. A heti két óra kiváltható: – –

a tanuló és a szülő együttes kérelme alapján sportszervezet, sportegyesület keretei között végzett sporttevékenységgel diák sportkör keretében csapatsportokban (kosárlabda, kézilabda, futball, röplabda), aerobik és egyéb foglalkozás keretében szervezett foglalkozáson való részvétellel.

3.13. Nemzeti alaptantervben meghatározott pedagógiai feladatok helyi megvalósításának részletes szabályai A fejlesztési területek, nevelési célok a teljes iskolai nevelési oktatási folyamat közös értékeit jelenítik meg. A nevelési folyamat alapvető célját képezik, bár konkrét tantárgy formájában nem kerül megjelenítésre a kerettantervek között. Erkölcsi nevelés: Alapvető célja, a tanulók erkölcsi érzékének fejlesztése, a cselekedeteikért és azok következményeiért viselet felelősségtudatuk elmélyítése, igazságérzetük kibontakoztatása, társadalmi beilleszkedésük elősegítése. A pedagógus, az iskola minden dolgozója saját magatartásával viselkedésével öltözködésével példaként szolgál az iskola tanulói számára. A társadalmi viselkedés általános szabályai, az erkölcsi értékrend átadása, hagyományozódása minden tantárgy tanítási órájához hozzátartozik, az említett tanári viselkedésformákon túl az iskolai, órai rend 55

Varró István Szakiskola, Szakközépiskola és Kollégium Pedagógiai Programja megszervezésében, kommunikációban, kiszámíthatóságban. Konkrét területek: az erkölcstan tantárgy, az osztályfőnöki foglalkozások anyaga, osztályközösség építés kapcsolódó témakörei, etikai foglalkozások témái a kollégiumban, valamint a hivatalos és nem hivatalos iskolai rendezvények. Nemzeti öntudat, hazafias nevelés Alapvető cél: A tanulók ismerjék meg a nemzeti, népi kultúránk értékeit, hagyományait. A magyar, a történelem, a földrajz és az osztályfőnöki órákhoz kapcsolódóan közvetlen formában kapcsolódunk e területhez. Ezen túl minden iskolai rendezvény, a nemzeti ünnepektől az osztálykirándulások megszervezéséig, az itt elérni kívánt célok jegyében történik. Az intézmény igyekszik megragadni saját lehetőségein túl, minden olyan pályázati formát, amelyből ezek a feladatok finanszírozhatók. A „Határtalanul” pályázat keretében minden évben utaztatunk tanulókat a határon túli magyarlakta területekre. Állampolgárságra, demokráciára nevelés A demokratikus jogállam működésének alapja az állampolgári részvétel, amely erősíti a nemzeti öntudatot, összhangot teremt az egyéni célok és a közjó között. A közügyekben való részvétel megfelelő tájékozottságot és megalapozott ismereteket feltételez. Erre kötelességünk felkészíteni tanulóinkat. A témakörök alapvetően történelem és az osztályfőnöki órák anyagához tartoznak. amelynek keretében lehetőséget teremtünk arra, hogy különböző hivatalok meglátogatásával és meghívásával tanulóink információt nyerjenek arra vonatkozóan, hogy milyen állampolgári jogokkal és kötelezettségekkel rendelkeznek, és ezeket hogyan alkalmazhatják. A végzős évfolyamoknak minden évben parlament látogatást szervezünk. Meghívjuk a NAV képviselőjét, tanulóink képviselőtestületi ülésen vesznek részt. Az önismeret és társas kultúra fejlesztése Az önismeret a társas kapcsolati kultúra alapja. Az ember társas lény, de az csak akkor gyakorolható megfelelően, ha saját személyiségének ismerete megfelelő alapot nyújt hozzá. Jelen terület fejlesztése alapvetően osztályfőnöki feladat, az osztályfőnöki órák anyagának része. Ezen kívül az iskola megragad minden olyan lehetőséget -akár nem hivatalos keretek között is- amelyek ezen célok fejlesztését szolgálják. Ide tartozik minden olyan Diáknapi, vagy Varrós rendezvény, ahol előadás, vagy gyakorlati foglalkozás keretében e kérdéskörrel foglalkoznak. Családi életre nevelés Iskolánk kiemelt jelentőséget tulajdonít e területnek, mert azt látjuk, hogy tanulóink jelentős része rossz családi körülmények között él. Ezért a komfortos családi élet bemutatása és propagálása elsőrendű kérdés. A biológia és az osztályfőnöki órák anyagához tartozó terület. Ebben a kérdéskörben az iskolában foglalkozunk a szexuális kultúra kérdésével is, amely az osztályfőnöki tananyag része és iskolánk orvosa vagy védőnője közreműködésével kerül megszervezésre. Ezen túl részt veszünk minden olyan rendezvényen, programon, ahol az iskolaorvos, védőnő, pszichológus, családsegítő szolgálat munkatársai által segítik a téma feldolgozását. A testi és lelki egészségre nevelés Az egészsége életmódra nevelés hozzásegít az egészséges testi és lelki állapot örömteli

56

Varró István Szakiskola, Szakközépiskola és Kollégium Pedagógiai Programja megéléséhez. Az egészség a teljességre utal, amely tartalmazza a megfelelő fizikai, és mentális állapotot. Meggyőződésünk, hogy a kettő nem független egymástól, ezért fejlesztése is csak együttesen lehet eredményes. E témakört a testnevelés, a biológia, az osztályfőnöki órákhoz kapcsoljuk. Ezen kívül kihasználunk minden adódó lehetőséget, amely az e témakörben jelentkező célok megvalósítását szolgálja. Intézményünkben tanulói foglalkozásokon kívül lehetőség van a Diáksport Egyesület keretein belül többfajta sportolási lehetőséget választani, éves rendszerességgel sport tábort szervezünk. A tanulók rendszeres egészségügyi szűrésére, és a védőnői jelenlét folyamatos biztosítására nagy hangsúlyt fektetünk. A különböző szakszolgálatokkal együttműködve, szülői együttműködés esetén, megkeressük a lehetőséget, a mentális problémák szakavatott kezelésének a biztosítására is. Munkánkat iskolapszichológus segíti. Felelősségvállalás másokért, önkéntesség Szakmunkás tanulóinkkal megkeresés alapján vállalunk önkéntes munkát. Festő és asztalos tanulóink a városi intézményekben, a városi egyesületekben, a Város szépítő egyesület kezdeményezéseiben több alkalommal végeztek munkákat. Ezt a hagyományt folytatni kívánjuk. Az előírásoknak megfelelően készülünk az érettségihez szükséges önkéntes munkaórák megszervezésére és lebonyolítására. Rendszeresen részt veszünk a „Teszedd” akcióban. Rendszeresen takarítjuk, rendben tartjuk az iskola környékét. Fenntarthatóság, környezettudatosság A felnövekvő nemzedéknek ismernie és becsülnie kell az életformák gazdag változatosságát, a természetben és a kultúrában. Meg kell tanulnia az erőforrásokat tudatosa, takarékosan és felelősségteljesen megújulási képességükre tekintettel használni. Jövőnk szempontjából alapvető témakör: Meggyőződésünk, hogy a 21. század nagy kihívása az energiagazdálkodás kérdése. Intézményünk példamutatással is igyekszik elől járni ebben a témakörben, minden olyan pályázati lehetőséget megragad, amely az energiafelhasználás csökkentését és a környezettudatosságot szolgálja. A témakörök jelentős területe a természettudományos tantárgyak anyagai közé tartozik, biológia, kémia, fizika órákon az adott anyaghoz kapcsolódóan igyekszünk megvilágítani a szükséges ismereteket erre vonatkozóan. Pályaorientáció Intézményünk jellegéből fakadóan, a pályaorientáció a mindennapok része. Jó kapcsolatot ápolunk szakmai szervezetekkel (pl.: Munkaügyi Központ, Kereskedelmi és Iparkamara) akik rendszeresen keresnek minket, programjukba illesztett pályaorientációs programokkal. Gazdasági és pénzügyi nevelés Minden szakképzésünk vonatkozásában tantárgyként szerepel. Médiatudatosságra nevelés Kiemelten fontosnak tartjuk, hogy tanulóink értsék az új és hagyományos médiumok nyelvét, tudjanak azok mögé látni, ezért minden olyan tantárgy vonatkozásában, ahol ez szóba 57

Varró István Szakiskola, Szakközépiskola és Kollégium Pedagógiai Programja kerülhet, de elsősorban informatika és osztályfőnöki órákon a tananyaghoz kapcsolódóan annak kiegészítéseként a médiát tudatosan is helyesen használó diákok kívánunk nevelni. E cél szolgála a kollégiumban szervezett filmklub is. Tanulás tanítása A tanulás tanítása az iskola alapvető feladata. Minden pedagógus teendője, hogy felkeltse az érdeklődést az iránt, amit tanít, útbaigazítást adjon, a tananyag elsajátításával, szerkezetével, hozzáférésével kapcsolatban. Ezért azon túl, hogy megfelelő szemléltető eszközökkel készül a tanítási órára, valamint használható logikus és egyértelmű óravázlatot diktál és ad közre, emellett minden tantárgy tanulásának megkezdése idején a tantárgyhoz kapcsolódó eredményes tanulási módszert és gyakorlást ajánl a diákok számára. Igény és szükség esetén az iskola megkeresi annak a lehetőségét, hogy azon tanulóknak, akik erre rászorulnak és igénylik, a felzárkóztató foglalkozások keretein belül, tanulási technikák tanítását is lehetővé tegye.

3.14. A tanulók esélyegyenlőségét szolgáló intézkedések Iskolánk kiemelten kezeli a tanulói esélyegyenlőség megvalósítását. Nevelési – oktatási tevékenységünkben igyekszünk megtalálni azokat a hátránykompenzáló módszereket, eljárásokat, amelyekkel a tanulási - tanítási folyamat eredményesebbé tehető. Céljaink: – az esélyt teremtő támogató lépések megtétele a nevelő-oktató munka minden területén – az egyenlő bánásmód elvének érvényesítése – a hátrányos és halmozottan hátrányos helyzetű tanulók nevelési-oktatási hiányainak kompenzálása – a SNI-s tanulók integrált oktatásának megvalósítása – a lemorzsolódás csökkentése illetve megelőzése – az oktatás hatékonyságának növelése érdekében kompetencia alapú oktatás megvalósítása – megfelelő pályaorientációval a sikeres pályaválasztás elősegítése – az intézményben tanuló hátrányos helyzetű és HHH tanulók bevonása az iskolán kívüli programokba – együttműködés a szülői házzal A tanulók esélyegyenlőségének biztosításában csak a pedagógusok, a szülők és a gyermekvédelmi intézmények összehangolt tevékenységével érhető el eredmény. A szülők, a család szerepe ebben a tevékenységben alapvető fontosságú. A szülőkkel való kapcsolattartás, a tanulók megismerése a gyermekvédelmi jelzőrendszer első lépcsője. Ezért az iskolánkba bekerülő veszélyeztetett vagy/és hátrányos helyzetű tanulók feltérképezése az elsődleges feladat. A jelzőrendszer segítségével feltérképezett hátrányos helyzetű, halmozottan hátrányos helyzetű és veszélyeztetett tanulók az ifjúsági- és gyermekvédelmi felelős tanár gondozásába kerülnek. Emellett felderítjük a sajátos nevelési igényű, beilleszkedési, tanulási és magatartási zavarokkal küzdő tanulókat, és kérjük a vizsgálatukat a Nevelési Tanácsadónál vagy a Szakértői és Rehabilitációs Bizottságnál. A véleményezésük alapján az iskolánkban dolgozó gyógypedagógus vezetésével fejlesztjük az érintett tanulókat. Az élethosszig tartó tanulás alapkészségeinek elsajátításához nagyon fontos feladatunk a képességek kibontakoztatása. A rászoruló tanulóinknak tanórán kívül biztosítjuk, hogy tanulás

58

Varró István Szakiskola, Szakközépiskola és Kollégium Pedagógiai Programja módszertani oktatásban részesüljenek, ha ez a tantárgy nem szerepel óratervükben. Kompetencia alapú oktatásunk lehetővé teszi, hogy a szükséges készségeket minél eredményesebben fejlesszük tanulóinknál. Ennek érdekében elsősorban a tanítási órákon alkalmazott differenciált foglalkozásokkal, vagy tanórán kívüli egyéni és felzárkóztató foglalkozásokkal kívánjuk a hátrányt csökkenteni. Felzárkóztatást biztosítunk egyéni foglalkozás formájában diszlexiás, diszgráfiás tanulóink számára is. A tanulói lemorzsolódás csökkentésére a fenti felzárkóztató programok nyújtanak segítséget. A lemorzsolódás csökkentésének lehetősége a tanulók motiválása, az általunk kínált tanórai és tanórán kívüli felzárkóztató programok igénybe vétele, valamint az igényes, színvonalas nevelő-oktató munka. A tanulmányi munka segítése mellett a szociális hátrányok csökkentése is feladataink közé tartozik. Felhívjuk rászoruló tanulóink figyelmét az igényelhető szociális támogatási lehetőségekre, ösztöndíjakra. A gyermek- és ifjúságvédelmi felelős vagy az osztályfőnök megismerteti a rászorulókat és szüleiket a támogatáskérés menetével, igény esetén segíti őket a dokumentáció kitöltésében, elkészítésében. A szabadidő hasznos és tartalmas eltöltésének lehetőségét biztosítja az iskolánk azért, hogy a tanulók a hétköznapokban is örömüket leljék. Ez a szenvedélybetegség-megelőző tevékenység hatékony részét képezi. A szenvedélybetegség-megelőző tevékenység támogatására kiírt pályázatokat a gyermek-és ifjúságvédelmi felelős figyelemmel kíséri és nyertes pályázat esetén felel a pályázati munka megvalósulásáért. Rendszeresen szenvedélybetegség-megelőző foglalkozásokat és előadásokat szervez az áldozattá válás és a balesetek, valamint a bűnelkövetés megelőzéséről. Az egészséges életmód igényének felkeltése és az egészséges életmódra való képesség kialakítása is feladatunk a tanulók esélyegyenlőségének megvalósításában. Ezt szolgálják részben az iskola által szervezett orvosi, fogorvosi vizsgálatok, részben pedig azok a felvilágosító előadások, programok, melyeket az iskola szakértő pedagógusai, meghívott szakemberek tartanak az esélyegyenlőségi osztályfőnöki órákon illetve egészségügyi előadásokon. Az egészség megőrzését szolgálják iskolánk sportprogramjai is, többek között a mindennapos testnevelés megvalósulása, valamint a sportversenyeken való rendszeres részvétel. Figyelünk arra, hogy a hátránykompenzáció e téren is megvalósuljon és minél több olyan tanuló vegyen részt a sportrendezvényeken, akiknek korábban erre kevesebb lehetőségük adódott. A nemzetközi kapcsolatok terén is törekszünk arra, hogy a legnehezebb anyagi körülmények között élő tanulóknak is lehetőségük legyen az idegen nyelvek tanulásának anyanyelvi környezetben való gyakorlására és más országok kultúrájának, életének megismerésére. Az érintett tanulók tehetséggondozását a kulturális rendezvényeken való szerepeltetéssel valósítjuk meg, a rendezvények szervezésébe is minél nagyobb számban vonjuk be a rászoruló tanulókat. Segítjük tehetségük kibontakoztatását a sporttevékenységben is. Szükség esetén a szülőkkel való kapcsolattartással, a problémáknak a szülőkkel történő megbeszélésével, életvezetési tanácsokkal sokat segíthetünk. A tanuló kollégiumban történő elhelyezését szorgalmazzuk, ha életkörülményei ezt indokolják. A hátrányos helyzetű gyerekek problémáinak kompenzálását és az esélyegyenlőség előmozdítását az iskola minden tevékenysége során figyelembe veszi és alkalmazza:

59

– – – – – – – – – – –

Varró István Szakiskola, Szakközépiskola és Kollégium Pedagógiai Programja a beiratkozásnál tanításban, ismeretközvetítésben a gyerekek egyéni fejlesztésében az értékelés gyakorlatában tanulói előmenetelben dicséret, elismerés gyakorlatában a fegyelmezés, büntetés gyakorlatában a tananyag kiválasztásában, alkalmazásában és fejlesztésében a továbbtanulásban, pályaorientációban a humánerőforrás-fejlesztésben, pedagógusok szakmai továbbképzésében a partnerség-építésben és kapcsolattartásban a szülőkkel, segítőkkel, a szakmai és társadalmi környezettel

Tevékenységeink: – Társadalomismeret tantárgy illetve osztályfőnöki órák keretében a tanárok különös hangsúlyt fektetnek az etnikai és egyéb diszkrimináció társadalmi ellentmondásaira, ezek leküzdésére. – Megismertetjük tanulóinkkal az „Útravaló” ösztöndíjprogramot és mindkét programban („Út az érettségihez”, „Út a szakmához”) pályázunk tanulóinkkal. – Törekszünk a jövőben az iskola akadálymentesítésére anyagi lehetőségeink függvényében. – Az intézmény minden dolgozója, tanulója, a szülők és a társadalmi partnerek számára elérhető az iskolai esélyegyenlőségi program, ismerik és követik a benne foglaltakat. – Az egyenlő bánásmód elvét sértő eseteket megszüntetjük.

3.15. A városban élő nemzetiségek kultúrájának megismerése Iskolánkban multikulturális oktatásra törekszünk, mely intézményünkben a többségi magyar és a kisebbségi cigánykultúra együttes megismertetését jelenti. A multikulturális szemlélet szerint az oktatási rendszerben a különböző kisebbségeket azonos tisztelet és védelem illeti meg, mind egymástól, mind a többségtől. Az iskolai multikulturális oktatás célja, hogy cigányok és nem cigányok együtt ismerkedjenek meg a cigánykultúra műveltségi anyagával, a hazai és Európa más országaiban élő cigánynépcsoportok kultúrájával. A cigány és nem cigány tanulók egyaránt legyenek büszkék hagyományos értékeikre, etnikai kötődésükre, és ezeket a tulajdonságokat társaikban is tiszteljék. A multikulturális oktatás segíti a cigány népi hagyományok megőrzését, és az ezekre a hagyományokra épülő értékek továbbfejlesztését. Tevékenységeink:

– –

Az iskolai rendezvényeken a cigány tanulók előadásában megjelenítjük a cigány kultúra különféle alkotásait, a tanulók képzőművészeti jellegű munkáit kiállítjuk, az ilyen jellegű versenyeken szerepeltetjük tanulóinkat. a romák nemzeti kultúrájának megismerésére szolgáló tananyag oktatását a történelem és a magyar tantárgyakhoz integráltan, azok kerettantervébe beépítve valósítjuk meg.

3.16. Csoportbontások és egyéb foglalkozások szervezésének elvei Iskolánk csoportbontást alkalmaz az idegen nyelvi képzés esetében, ahol a két oktatott nyelv angol és német nyelv. A csoportbontás alapja az általános iskolában tanult idegen nyelv,

60

Varró István Szakiskola, Szakközépiskola és Kollégium Pedagógiai Programja illetve a tanuló választása. Csoportbontás lép még föl az informatika tantárgy esetében, ha a tanulói létszám indokolja. Célunk ezzel, hogy az ismereteket elmélyítsük, több idő jusson a kommunikációs készségek fejlesztésére és tanulók tudásának megalapozására. A választható tantárgyak esetében diákjainknak lehetőséget adunk, hogy megjelöljék, melyik pedagógusnál szeretnék tanulmányaikat folytatni. Amennyiben a tantárgyfelosztás ezt lehetővé teszi, biztosítjuk a többség által megjelölt pedagógust a kurzus vezetésére. A választásukat a tanulók és a szülők aláírásukkal megerősítik és tudomásul veszik, hogy az értékelés, a mulasztás, továbbá a magasabb évfolyamra lépés tekintetében úgy kell tekinteni, mintha kötelező tanórai foglalkozás lenne.

3.17. A tanórán kívül foglalkozások kialakításának szempontjai Iskolánk nagy hangsúlyt fektet a tanítási órán kívüli feladatok szervezésére, ehhez legtöbbször a saját erőn kívül pályázati forrásokat veszünk igénybe, ezért a tanításon kívüli foglalkozások tanévenként igen változatos képet mutatnak Általános szervezési szempont a felzárkóztatás és a tehetséggondozás, valamint olyan egyéni kompetenciák fejlesztése, amely nem szorítható egy-egy tantárgy keretei közé. Az ilyen jellegű szakköri foglalkozások általános elve az, hogy minimum 8 tanuló vegyen részt a foglalkozásokon.

61


4. SZAKMAI PROGRAM A szakképzés tartalmi, szerkezeti és módszertani átalakításának folyamatát, a jogszabályi változásokat figyelembe véve készítettük el az intézmény helyi szakmai tanterveit, melynek alkalmassá kell válnia, arra hogy megfelelő módon készítsük fel tanulóinkat a szakmai és vizsga követelményekben meghatározott követelmények teljesítésére. A szakképzési évfolyamainkon az Országos Képzési Jegyzék alapján, a szakmai programokban meghatározott feltételek, szakképzési követelmények alapján folytatunk szakmai vizsgára való felkészítést. A modulrendszerű tananyag felépítés és feldolgozás következtében biztosított a tanulók egyéni tanulási ütemű haladása, a modulvizsgák beszámítása, a szakmai kompetenciákra épülő nem tantárgyi rendszerű oktatás-szervezés. A módszert jó hatékonysággal alkalmazzuk hátrányos helyzetű, sérült tanulók oktatásában is. A gazdaság szereplőivel együttműködünk, az intézmény alkalmazza a többlépcsős gyakorlati oktatásrendszerét, amelyben az iskolai és gazdálkodó szervezeteknél, egyéni vállalkozóknál folyógyakorlati oktatás hatékonyan kiegészíti egymást.

4.1.

Szakmai orientáció és szakmai alapozó képzés –kifutó rendszerben

A gyakorlati oktatás tanításának célja, hogy a tanulókat sikerekhez, pozitív élményekhez juttassuk, és passzivitásukat feloldjuk. Fontos, hogy a tanulást, ismeretszerzést személyessé, aktívvá, élményszerűvé tegyük. A tanulás során a diákok olyan gyakorlati tevékenységet folytatnak, amely a megismerést segíti, amiből felépíthetik saját tudásukat, amelybe beépíthetik tapasztalataikat. A szakmai alapozó oktatás célja olyan általános ismeretek nyújtása, és olyan gyakorlati képességek kialakítása, valamint azon készségek fejlesztése, melyek megalapozzák és formálják a szakmákhoz szükséges szemlélet kialakítását. A tanítás célja, hogy felkészítse a tanulókat az önálló és csoportban végzendő tevékenységekre, ezeken keresztül megfelelő tapasztalatszerzésre. A szakmai alapozó oktatás célja alapvetően azoknak a funkcionális készségeknek, képességeknek a fejlesztése, amelyek a mindennapi élethez és a szakképzésbe való belépéshez feltétlenül szükségesek. 4.1.1.

Szakmai orientáció és szakmacsoportos alapozó oktatás óraterve Kereskedelem, marketing és üzleti adminisztrációs szakmacsoport

Szakközépiskola Szakmai elmélet Gazdasági környezetünk Közgazdaságtan Marketing Szakmai gyakorlat Szakmai idegen nyelv* Információkezelés* Kommunikáció és viselkedéskultúra

9. 2 (72) 2 (72) 4 (144) 2 (72) 1 (36) 62

10. 2 (72) 2 (72) 4 (144) 2 (72) 1 (36)

11.

12.

2 (72) 2 (72) 4 (144) 1 (36) -

2 (64) 2 (64) 4 (128) 1 (32) -

Varró István Szakiskola, Szakközépiskola és Kollégium Pedagógiai Programja Tanirodai gyakorlatok* 3 (108) Szakmai számítások 1 (36) 1 (36) Szakmai orientáció 6 (216) 6 (216) Szakmacsoportos alapozó oktatás 8 (288)

3 (96) 8 (256)

Gépészet szakmacsoport Szakközépiskola Műszaki orientációs ismeretek Anyagismeret Műszaki ábrázolás alapjai Műszaki orientációs gyakorlatok Anyagmegmunkálási gyakorlatok Műszaki ábrázolási gyakorlatok Szakmai számítások Gépészeti szakmacsoportos alapozó ismeretek Mechanika és anyagok Anyag és gyártásismeret Géprajz, gépelemek Alkalmazott számítástechnika Elektrotechnika Gépészeti szakmacsoportos alapozó gyakorlatok Gépészeti mérések Gépi forgácsolási alapgyakorlatok Szerelési gyakorlatok Szakmai orientáció Szakmacsoportos alapozó oktatás

4.2.

9.

10.

2 (72) 1 (36) 1 (36) 4 (144) 3 (108)

2 (72) 2 (72) 4 (144) 3 (108) -

1 (36)

1 (36)

6 (216) -

6 (216) -

11.

12.

6 (222)

5 (160)

2 (72) 2 (72) 2(72) -

2(72) 1 (32) 2 (64)

2 (72)

3 (96)

2 (72) 8 (288)

2 (64) 1 (32) 8 (256)

A szakképzés rendszere 4.2.1.

Szakképzési szakaszok

Szakközépiskola: Kifutó rendszerben – Az Országos Képzési Jegyzékben meghatározott időtartamban a 12. évfolyamot követően kizárólag szakmai képzés folyik. A képzésbe bekapcsolódhatnak más középiskolában végzettek is. A képzési szakaszt szakmai vizsga zárja. A bekapcsolódás feltétele a szakmai egészségügyi alkalmasság. 2013/2014 tanévtől: – Ágazati érettségi vizsgára épülő szakképzés (5/13.) – Érettségi utáni szakképzés (1/13.-2/14.) Szakiskola: Kifutó rendszerben:

63

Varró István Szakiskola, Szakközépiskola és Kollégium Pedagógiai Programja – A szakképzésbe az a tanuló kapcsolódhat be, aki a szakma központ programjában előírt iskolai előképzettséggel rendelkezik. Ezeken az évfolyamokon döntően szakképzés folyik. A képzés egy szakaszból áll, amely szakmai vizsgával zárul. – A képzésbe való bekapcsolódásra lehetősége van mindazoknak, akik a belépési követelményeket teljesítik függetlenül attól, hogy tankötelezettségüknek milyen iskola típusban tesznek eleget. A bekapcsolódás feltétele a szakmai egészségügyi alkalmasság. – érettségi utáni 2 éves szakképzés (1/11.-2/12.) 2013/2014 tanévtől: – duális rendszerű hároméves szakképzés (1/9.-3/11.) 4.2.2.

A szakmai elméleti és gyakorlati oktatás módja

Az elméleti és gyakorlati képzés a hatályos szakmai és vizsgakövetelményeknek (SZVK), valamint a szakminiszter által kiadott képzési programnak megfelelően történik. A hároméves, előrehozott, szakmai vizsgával záruló szakképzés esetében a közismereti tantárgyak óraszámait és helyi tantervét a kerettantervek kiadásáról és jóváhagyásáról szóló 20/2010. (V. 11.) OKM rendelet alapján készítettük el. A beiskolázható szakmákat és a felvehető keretszámokat az MFKB a TISZK, a fenntartó és a munkaerőpiac elvárásai figyelembevételével hirdetjük meg, amit közzéteszünk a Pályaválasztási Tájékoztatóban, a médiában, helyi hirdetményekben és szórólapokon. A gyakorlati oktatás megszervezése az 2011. évi CLXXXVII. törvény a szakképzésről, és a hozzá kapcsolódó rendeletek alapján, a JNSZ Megyei Kereskedelmi és Iparkamarával, valamint a gyakorlati képzőhelyekkel együttműködve történik. A gyakorlati képzést szakmától függően iskolai tanműhelyben, illetve külső gyakorló helyen, tanulószerződés alapján végezzük.

4.3.

Tantárgy és óratervek

Kifutó rendszerben: A központi program szerint az óratervek heti bontásban tartalmazzák az óraszámok felhasználását. Az óratervből levonható következtetések: – minden szakképzési évfolyamon szerepel egy osztályfőnöki óra, – a teljes képzési idő kb. 20 %-át (kb. 7 óra), évfolyamonként rugalmasan használjuk fel a helyi igényeknek megfelelően:  vagy új tananyagegységek kerülnek be a szabad sávba  vagy a már meglévők óraszáma egészül ki ezzel az óraszámmal. 2013/2014 tanévtől: A szakmai kerettantervek szabad órakeretét 1/9-3/11. évfolyamon az egyes tantárgyak óraszámainak növelésre fordítjuk. Az 1/11.-2/12. évfolyamokon a szabad órakeretből heti 1 órát osztályközösség-építésre használunk, a többi szabad órakeret a tantárgyi óraszámokat növeli. A felhasználás során az elmélet/gyakorlat előírt arányát a teljes képzési időn belül megtartjuk. Az egyes szakképzések tantárgy és óraterveit a Pedagógiai Program 1. számú melléklete tartalmazza.

64


5. Felnőttoktatás helyi tanterve 5.1.

Célok és feladatok a felnőttoktatásban

Iskolánk felnőttoktatásának legfőbb feladata a belépők hozott tudásához igazodó, az egyén élethelyzetének megfelelő, a szakmatanulást/szakmaváltást elősegítő, átjárható, differenciált oktatási rendszer kialakítása, működtetése. A rendszer specifikuma a hallgatók heterogén előképzettségéből, nagyon különböző motiváltságából, eltérő szociokulturális helyzetéből, meglévő –az iskolai munkát segítő vagy akadályozó– élettapasztalatából, különböző élethelyzetéből fakad. E tényezők figyelembevételével kívánjuk működtetni felnőttképzésünket. Elsődleges célunk az esélyegyenlőség biztosítása, illetve az esélyegyenlőtlenségek csökkentése, az előbbre lépés lehetőségének biztosítása minden hallgató számára Legfőbb célunk a hallgatók iskolarendszerű felkészítése elsősorban a középszintű érettségi vizsgára, felsőfokú szakmai képzésre, továbbképzésre, érettségire épülő szakképzésre. Második esélyt nyújtó iskolaként kívánunk működni, az élethosszig tartó tanulás lehetőségét biztosítani. A feladatunk olyan rugalmas, nagy hatékonyságú oktatási formák kialakítása, amelyek biztosítják: – – –

5.2.

a tanulók felkészítését az általánosan művelő szakasz befejezésére a nem tanköteles korú tanulók felkészítését az érettségi vizsgára, a munkaerő-piaci esélyek növelését

Pedagógiai alapelvek, elvárások 5.2.1.

Alapelveink

Fontos értéknek tartjuk és munkánk során alkalmazzuk: – Tudás, permanens tanulás, önművelés – Etikai és esztétikai érzékenység – Közösségi értékek (családi, társadalmi), humánum, tolerancia érvényesítése – Rugalmasság, igényesség érvényestése – Természeti, társadalmi, kulturális környezet védelmének közvetítése – Anyanyelvi kultúra ápolása – Kommunikációs készségek fejlesztése – Hazafiasság, európaiság – Személyiség kiteljesítésére törekvés – Önbizalom, mások megbecsülése – Önfegyelem – Pozitív életszemlélet – Egységes, következetes igényesség a tanulmányi követelményekben A felnőttoktatás jellegéből adódóan hagyományos nevelőmunkáról nem beszélhetünk, hiszen a tanulók többsége életkoruk folytán kialakult személyiséggel, adott társadalmi státusszal lép be az intézménybe. A heterogén élethelyzetű és élettapasztalatú tanulók csupán

65

Varró István Szakiskola, Szakközépiskola és Kollégium Pedagógiai Programja abban egységesek, hogy önálló elhatározásból, önként vállalják a tanulói státuszt, így nevelő tevékenységünk erre építkezik. Munkánk során érvényesíteni kívánjuk az alábbiakat: – A kölcsönös tiszteleten alapuló együttműködési készség kialakítása, folyamatos fejlesztése a tanár-diák interakcióban. – Az egymás megbecsülésére épülő kulturált, udvarias viselkedés megkövetelése. – A tanulók önértékelésének, önismeretének és önbecsülésének fejlesztése –hiszen többségüket a tanköteles korúak iskolájában ért kudarcok vezetik a felnőttoktatásba. – Az iskolai normák, szabályok érvényesítésében felhasználjuk a tanulói heterogenitásból adódó előnyöket –az idősebbek „nevelik” a fiatalabbakat 5.2.2. – – –

A felnőttoktatás iskolánk által felvállalt funkciói

Pótló-rehabilitáló funkció: az iskolázottság beli hiányok pótlása Továbbképző funkció: új tudások átadása munkavégzéshez, szakmaváltáshoz szükséges ismeretek nyújtása. Művelő funkció: a mindennapi léttel család, gyereknevelés, személyiségfejlesztés, stb.– kapcsolatos ismeretek átadását, készségek kialakítását segíti.

Fontos és meghatározó feladat a differenciált előképzettségű, heterogén társadalmi csoportokból érkező, átélt tanulási kudarcokkal érkező tanulók felzárkóztatása, szintre hozása valamennyi műveltség területen. Ezt a feladatot ki kell egészíteni a tanulás tanításával is, hiszen a tananyag elsajátításában jelentős szerepet kap az önálló, egyéni felkészülés is. Ezért irányítani kell az egyéni tanulást, a lényegkiemelést, az összefüggések megértését és pontosan meg kell határozni a követelményeket. Az iskola a Köznevelési törvény 60.§-ban megfogalmazott célokat és feladatokat az alábbi oktatási keretek között kívánja megvalósítani: Felnőtt szakközépiskolai oktatás  Esti/levelező formában Élni kíván az iskola az évbeszámítás lehetőségével, azokban az estekben, ahol megnyugtató a tanuló előzetes felkészültsége. Ezt kérvényezni e kell a tanulónak, és a nevelőtestület dönt arról, hogy megadja-e a magasabb évfolyamba lépéshez szükséges engedélyt. Az engedélyt a nevelőtestület szintfelmérő vagy különbözeti vizsgához kötheti. A tanuló kérésére, bármely már teljesített évfolyamot megismételheti, ha úgy érzi, hogy ismeretei már elavultak, vagy hiányosak. Elvünk, hogy a jelentkezők az oktatásba való belépése elé minél kevesebb akadályt állítsunk. Rugalmasan, nagy toleranciával, személyre szabottan jelöljük ki a tanuló számára optimális belépési szintet az oktatási formán belül. Ilyen módon biztosítjuk a második esélyt a tanulónak, és tanulmányok közben emeljük a követelményeinket az érettségi követelmények szintjére. Eszerint a szakképzettek esetében –ha korábban idegen nyelvet is tanult- elsősorban a 10. osztályt, kivételes esetben a 11.-et ajánljuk fel. Lehetőséget biztosítunk arra, hogy „menet közben” is lehessen más utat, más lehetőséget választani, ha a tanulmányok folytatása akadályokba ütközik (halasztás, előrehozott vizsga, magántanuló). Emeltszintű érettségi vizsgára való felkészítést az intézmény csak nappali tagozatos képzésben tudja vállalni, az esti vagy levelező formában felelősséggel a középszintű érettségi vizsga célozható meg.

66


5.3. –

– – – – –

Célok és feladatok a felnőttoktatásában Olyan ismeretek és képességek nyújtása, amelyek átfogják az általános műveltség középiskolai körét, tekintetbe véve a tanulók élettapasztalatait és korábbi (általános iskolai, illetve megszakított középiskolai) tanulmányait, rendezve és kiegészítve ezek eredményeit. Megteremteni az érettségi, a középfokra alapozott szakképzés, a felsőfokú továbbtanulás, a munkaerő-piacon történő előnyösebb elhelyezkedés, illetve a szakmai végzettség megszerzésének lehetőségét. A tananyag tantárgyi és tantárgyközi tartalmai, tevékenységformái közvetítik és továbbfejlesztik a kommunikációs és a tanulási képességeket, az élethosszig tartó tanulás igényeinek és az erre való képességek kifejlődésének érdekében. Alkalmat adni a tanulók életvitelének, társadalmi létformáiknak és a világban való tájékozottságuk továbbfejlesztésére. Rehabilitációs lehetőséget biztosítani korábbi iskolai kudarcaik kompenzálására. Módot nyújtani a tanulók személyiségének minél átfogóbb fejlesztésére, szocializálására.

5.4. A képzés rendszere Az esti és levelező tagozaton a Kerettanterv a felnőttoktatás számára tanterv alapján szervezzük az oktatást. Belépés feltétele az esti/levelező tagozatra Évfolyamok Belépés feltétele Képzés módja Az általános iskola 8. évfolyamának elvégzését igazoló 12.3. melléklet az 51/2012. 9. bizonyítvány. (XII. 21.) EMMI rendelethez 1998 után szerzett 9. évfolyamot igazoló szakiskolai 12.3. melléklet az 51/2012. 10. bizonyítvány esetén különbözeti vizsga (tudásszint (XII. 21.) EMMI rendelethez

11.

12

felmérésével javaslat a felkészültségnek leginkább megfelelő évfolyamba), vagy 1998 után szerzett 9. évfolyamot igazoló középiskolai bizonyítvány, vagy 1998 előtt bármely középiskolában szerzett, az első évfolyamot igazoló bizonyítvány. szakmunkás-bizonyítvány 1998 után szerzett 10. évfolyamot igazoló szakiskolai bizonyítvány esetén különbözeti vizsga (tudásszint felmérésével javaslat a felkészültségnek leginkább megfelelő évfolyamba), vagy 1998 után szerzett 10. évfolyamot igazoló középiskolai bizonyítvány, vagy

második évfolyamot igazoló bizonyítvány vagy 1998 után szerzett 11. évfolyamot igazoló középiskolai bizonyítvány, vagy 1998 előtt bármely középiskolában szerzett, az első és második és harmadik évfolyamot igazoló bizonyítvány.

67

12.3. melléklet az 51/2012. (XII. 21.) EMMI rendelethez

12.3. melléklet az 51/2012. (XII. 21.) EMMI rendelethez

Varró István Szakiskola, Szakközépiskola és Kollégium Pedagógiai Programja Tárgyi feltételek Az esti és levelező tagozat munkarendjét a nappali rendszerű oktatás munkarendjéhez igazítjuk. A nappali tagozat tanítási órái után az iskola tantermei, eszközei, kiszolgáló helyiségei rendelkezésre állnak. Tantárgy és óratervek Felnőtt szakközépiskolai oktatás óraterve Nappali tagozat Tantárgy/Évfolyam

11.

12.


180

5

224

7

KÉ

Történelem és állampolg. ism.

144

4

128

4

KÉ

-

-

32

1

Idegen nyelv*

216

6

192

6

KÉ

Matematika

180

5

224

7

KÉ

Informatika*

72

2

Biológia

72

2

Földünk és környezetünk

72

2

Kémia

72

2

-

-

Fizika

72

2

-

-

Testnevelés

54

1,5

48

1,5

Osztályfőnöki

36

1

32

1

Gazdasági és vállalkozási ism.

54

1,5

48

1,5

1224

34

1056

33

Társadalomismeret és etika

Kötelező óraszám

68

KVÉ 128

4

KVÉ KVÉ


Felnőtt szakközépiskolai oktatás óraterve Esti/levelező tagozat (esti tagozaton heti, levelező tagozaton kétheti óraszámok) Tantárgy/Évfolyam

9.

10.

11.

12.

Esti

Lev

Esti

Lev

Esti

Lev

Esti

Lev


144

36

144

36

144

36

144

36

Matematika

108

72

108

72

108

72

108

72

Történelem Társadalomismeret etika

72

36

72

36

72

36

72

36

36

18

és

Idegen nyelv

108

108

108

108

108

108

108

108

Fizika

18

18

18

18

18

18

-

-

Kémia

18

18

18

18

18

18

-

-

Földrajz

-

18

72

18

36

18

36

-

Biológia

36

18

36

18

36

18

-

-

Informatika Gazdasági ismeretek

72

18

-

18

36

-

1

-

36

18

36

18

36

18

36

18

Szabadon tervezhető

18

-

18

-

18

36

126

90

Összes

630

360

630

360

630

360

630

360

és

váll

69


6. A pedagógiai programmal kapcsolatos intézkedések 6.1.

A pedagógiai program érvényességi ideje

Ezen Pedagógiai Program a Varró István Szakiskola, Szakközépiskola és Kollégium Diákönkormányzata, a Szülői Munkaközösség egyetértő véleményezése, a Nevelőtestület elfogadásával az intézményvezető jóváhagyását követően, a fenntartó és működtető egyetértésével 2013. szeptember 1-én lép hatályba. A Pedagógiai Program érvényességi ideje négy tanév, azaz 2013. szeptember 1. napjától 2017. augusztus 31. napjáig szól.

6.2.

A Pedagógiai Program megvalósításának vizsgálata

A nevelőtestület a pedagógiai programban megfogalmazott célok és feladatok megvalósulását, az egész program hatékonyságát folyamatosan figyelemmel kíséri. A munkaközösségek minden tanév végén írásos helyzetelemzést és értékelést készítnek a célok és feladatok megvalósulásáról, feltárják az esetleges módosítások, változtatások területeit. A 2016/2017 tanév során a nevelőtestületnek a négy év tapasztalatai, elemzései alapján el kell végezni a Pedagógiai Program teljes körű felülvizsgálatát, meg kell tennie értékelését, és ki kell dolgozni a szükséges módosításokat, vagy új pedagógiai programot kell alkotnia.

6.3.

A pedagógiai program módosítása

A pedagógiai program módosítására az intézmény vezetője, helyettesei, a munkaközösségek vezetői, valamint a Klebelsberg Intézményfenntartó Központ Szolnoki Tankerülete igazgatója tehet javaslatot. A szülők és a tanulók a módosítást kérő javaslataikat a Szülői közösség választmányán, illetve a Diákönkormányzaton keresztül kérhetik. Módosítani kell a Pedagógiai Programot jogszabályi változások esetén. A Pedagógiai Program módosítását a Nevelőtestület fogadja el, és az intézményvezető jóváhagyásával válik érvényessé. A módosított Pedagógiai Programot a következő tanév szeptember 1. napjától kell bevezetni.

6.4.

A Pedagógiai Program nyilvánossága és hozzáférhetősége

Az iskola Pedagógiai Programja nyilvános, minden érdeklődő számára megtekinthető. A Pedagógiai Program egy-egy példánya a következő helyeken tekinthető meg: az iskola fenntartójánál, az iskola irattárában, az iskola honlapján az iskola igazgatójánál az iskola könyvtárában

70


6.5.

Pedagógiai program elfogadása és jóváhagyása

A Pedagógiai Programot a Varró István Szakiskola, Szakközépiskola és Kollégium Diákönkormányzata megismerte, módosításokra nem tett javaslatot. Karcag, 2013. július 16. .............................................. DÖK elnöke A Varró István Szakiskola, Szakközépiskola és Kollégium Szülői Közössége a Pedagógiai Programot véleményezte és tervezetében módosításokat nem javasolt. Karcag, 2013. július 18. .............................................. SZMK elnöke A Varró István Szakiskola, Szakközépiskola és Kollégium Pedagógiai Programját a Varró István Szakiskola, Szakközépiskola és Kollégium nevelőtestülete 2013. július 25-i ülésén elfogadta.

A Varró István Szakiskola, Szakközépiskola és Kollégium Pedagógiai Programját a mai napon jóváhagytam. Karcag, 2013. augusztus 30. .............................................. Intézményvezető

A Varró István Szakiskola, Szakközépiskola és Kollégium Pedagógiai Programjával az iskola fenntartója és működtetője egyetért. A Pedagógiai Programból adódó, a jogszabályi előírásokon felül rá háruló többletkötelezettségeket vállalja. Szolnok, 2013. ..................... .............................................. Tankerületi igazgató

71

Pedagógiai Programja

Recommend Documents