Pedagógiai program
Tiszaújvárosi Eötvös József Gimnázium, Szakközépiskola és Kollégium Tiszaújváros 2015
Készült: 2014. október Módosítva: 2015. augusztus
TARTALOMJEGYZÉK
Bevezetés .................................................................................................................................... 5 NEVELÉSI PROGRAM ............................................................................................... 8
I. 1.
Az iskolában folyó nevelő – oktató munka pedagógiai alapelvei, értékei, céljai, feladatai, eszközei, eljárásai ..................................................................................................................... 9 1.1. 1.2. 1.3. 1.4. 1.5. 1.6.
Az iskola pedagógiai hitvallása ..................................................................................................................... 9 Az iskolában folyó nevelő-oktató munka alapelvei, értékei ...................................................................... 10 Az iskolában folyó nevelés és oktatás céljainak értelmezése..................................................................... 12 Fejlesztési területek ...................................................................................................................................... 13 A kulcskompetenciák és jellemzőik ............................................................................................................ 16 Célok és feladatok ........................................................................................................................................ 19
2.
A személyiségfejlesztéssel kapcsolatos pedagógiai feladatok ............................................. 22
3.
A különleges bánásmódot igénylő tanulókkal kapcsolatos pedagógiai tevékenység helyi rendje ....................................................................................................................................... 26 3.1. 3.2. 3.3. 3.4. 3.5.
Sajátos nevelési igényű tanulók................................................................................................................... 26 A beilleszkedési, tanulási, magatartási nehézségek enyhítését szolgáló tevékenységek .......................... 26 A tehetség, a képesség kibontakoztatását segítő tevékenységek ............................................................... 27 Egységes alapokra épülő differenciálás ...................................................................................................... 28 A hátrányos és a halmozottan hátrányos helyzetű tanulók integrációját segítő tevékenységek ............ 29
4.
A tanulók esélyegyenlőségét szolgáló intézkedések ............................................................. 30
5.
Az intézményi döntési folyamatban való tanulói részvétel rendje ..................................... 31
6.
A pedagógusok helyi intézményi feladatai ........................................................................... 32 6.1. 6.2. 6.3. 6.4. 6.5. 6.6. 6.7. 6.8. 6.9. 6.10. 6.11. 6.12.
A pedagógusok alapvető feladatai .............................................................................................................. 32 A tanórai és a tanórán kívüli oktató-nevelő munka, tanulásirányítás ..................................................... 32 Munkafegyelem, a munkához való viszony ................................................................................................ 33 Folyamatos, aktív részvétel a nevelőtestület és a szakmai munkaközösség tevékenységében ................ 33 Továbbtanulásban, továbbképzésekben való részvétel, önképzés ............................................................ 33 Részvétel a nevelőtestület szakmai életében, a döntések előkészítésében és végrehajtásában ............... 34 Aktív részvétel a tantestület életében ......................................................................................................... 34 Megfelelő kapcsolat kialakítása a tanulókkal, a szülőkkel és a pedagógus kollégákkal ......................... 34 A nevelőtestület döntési jogköre: ................................................................................................................ 35 A nevelőtestület véleménynyilvánítási jogköre: ......................................................................................... 35 Az osztályfőnöki munka tartalma, az osztályfőnökök feladatai ............................................................... 36 Az osztályfőnöki órák témái ........................................................................................................................ 37
A közösségfejlesztéssel, az iskola szereplőinek együttműködésével kapcsolatos feladatok ...... 38 6.13. 6.14. 6.15. 6.16. 6.17.
7.
Tanulmányi, szakmai tevékenységek.......................................................................................................... 40 Tömegsport ................................................................................................................................................... 40 Hagyományőrző tevékenységek .................................................................................................................. 42 Szabadidős foglalkozások ............................................................................................................................ 42 Diákönkormányzat ...................................................................................................................................... 42
Kapcsolattartás a szülőkkel, tanulókkal, az iskola partnereivel ........................................ 43 7.1. 7.2. 7.3. 7.4. 7.5. 7.6. 7.7.
A vezetőség és a nevelőtestület együttműködése ........................................................................................ 43 A szakmai munkaközösségek együttműködése.......................................................................................... 43 A szülő, tanuló, pedagógus együttműködése .............................................................................................. 44 A tanulóval való kapcsolattartás formái .................................................................................................... 44 A szülővel való kapcsolattartás ................................................................................................................... 45 A szülő kötelességei és jogai ........................................................................................................................ 45 Az intézmény partnereivel való kapcsolattartás ........................................................................................ 47
8.
A teljeskörű egészségfejlesztéssel összefüggő feladatok ...................................................... 47
9.
Környezeti nevelési program ................................................................................................. 49
10. Az elsősegély-nyújtási alapismeretek elsajátításával kapcsolatos iskolai terv .................. 56 11. A közösségi szolgálatra vonatkozó szabályok ...................................................................... 60
2
12. A tanuló felvételének, valamint átvételének szabályai ........................................................ 61 13. A tanuló magasabb évfolyamra lépésének feltételei ............................................................ 64 A tanulmányok alatti vizsga szabályzata ...................................................................................... 65
Javítóvizsgát tehet a tanuló, ha ............................................................................................... 65 II.
HELYI TANTERV ...................................................................................................... 71
A helyi tanterv kialakításának alapelvei ................................................................................. 72 1.
Óratervek ................................................................................................................................ 74
2.
Az alkalmazható tankönyvek, tanulmányi segédletek és taneszközök kiválasztásának elvei .......................................................................................................................................... 90
3.
A NAT és a helyi szintű szabályozás ..................................................................................... 91
4.
Egyes oktatási feladatokra vonatkozó külön szabályok...................................................... 92
5.
A felnőttoktatás pedagógiai programja ................................................................................ 93
6.
Az otthoni felkészüléshez előírt írásbeli és szóbeli feladatok meghatározásának elvei és korlátai .................................................................................................................................... 95
7.
Választható tantárgyak, foglalkozások, a pedagógusválasztás szabályai.......................... 96
8.
A csoportbontások és az egyéb foglalkozások szervezési elvei ........................................... 97
Az iskolai beszámoltatás, az ismeretek számonkérésének követelményei és formái, a tanuló magatartása, szorgalma értékelésének és minősítésének követelményei .......................... 97 8.1. 8.2. 8.3. 8.4. 8.5.
9.
Értékelési alapelveink .................................................................................................................................. 97 Az intézményünkben alkalmazott értékelés típusai .................................................................................. 97 Az egyes modulok értékelése és minősítése, beszámítása az évfolyam sikeres befejezésébe .................. 99 Az egyes tantárgyak értékelése és minősítése .......................................................................................... 101 Általános alapelvek a tanulmányi munka terén ...................................................................................... 113
Javaslat a magatartás és szorgalom jegyek értékeléséhez ................................................ 114
10. A mindennapos testnevelés megvalósításának módja, a tanulók fizikai állapotának felmérésére ............................................................................................................................ 117 11. A középszintű érettségi vizsga témakörei és követelményei ............................................. 118 12. Érettségi felkészítés .............................................................................................................. 119 13. Helyi tanterv tananyagtartalmai ......................................................................................... 120
III.
SZAKMAI PROGRAM ............................................................................................. 121
IV.
KOLLÉGIUMI PEDAGÓGIAI PROGRAM ........................................................... 122
1.
Küldetésnyilatkozat és alapelvek ........................................................................................ 124
2.
Helyzetfeltárás és értékelés .................................................................................................. 127
A tanulók ellátása, a róluk való (szociális) gondoskodás. Gyermek- és ifjúságvédelem. ........ 132 3.
Belső hagyományrendszer és ápolása, diákönkormányzás .............................................. 134
4.
Partneri elvárások, elégedettség, kapcsolatok ................................................................... 136
5.
A pedagógiai munka dokumentumai .................................................................................. 138
6.
A kollégiumi nevelés minősége, eredményessége ............................................................... 139
7.
Kollégiumi foglalkozások és témakörök ............................................................................. 142
8.
A csoportfoglalkozások témáinak évfolyamonkénti lebontása......................................... 149
9.
A program megvalósításának feltételei .............................................................................. 157
10. A pedagógiai program végrehajtásához szükséges eszközök és felszerelések jegyzéke . 157
3
MELLÉKLETEK....................................................................................................... 160
V.
Évközi vizsgák ............................................................................................................................... 161 A tanulók fizikai állapotának méréséhez szükséges módszerek ............................................... 173 A közismereti oktatás eszközlistája ............................................................................................. 178 Az OKJ szerinti szakképzés szükséges eszközlistája a pénzügyi-számviteli ügyintéző szakra ................................................................................................................................................ 181
VI.
LEGITIMÁCIÓ ......................................................................................................... 182
VII.
JEGYZŐKÖNYVEK .................................................................................................. 185
4
Bevezetés „fontosabb ügyünk nincs, mint hogy művelődésünkön dolgozzunk, s ez kizárólag nemzeti ügyünk, mert e nemzet jövője ettől függ.” Eötvös József: Naplójegyzetek Pedagógiai programunk elkészítésekor hármas cél vezérelt bennünket. Az első az volt, hogy megfeleljünk a felhasználói elvárásoknak (tanuló, szülő, társadalom). A második az, hogy megfeleljünk a jogszabályi előírásoknak, valamint a fenntartói elvárásoknak és célkitűzéseknek (nemzeti köznevelési törvény, az ide vonatkozó rendeletek). A harmadik pedig az, hogy megőrizzük azokat az értékeket, amelyeket a magyar közoktatás – köznevelés kétségkívül magában hordoz ma is, továbbá azokat az értékeket, amelyeket intézményünk a több mint fél évszázados működése során kialakított és képviselt. Pedagógiai munkánk nagyon szerteágazó, különböző előképzettséggel, érdeklődési körrel, neveltségi szinttel, szociális háttérrel rendelkező nappali tagozatos tanulókra épül, akik Tiszaújvárosból és 50 – 60 km-es vonzáskörzetéből járnak intézményünkbe, és akiknek az életkori megoszlása 12 és 23 év, épül továbbá a dolgozók gimnáziuma nappali vagy esti tagozatának hallgatói rétegére, akikre közvetetten ugyan, de hat az iskola szelleme. Az oktatási és képzési sokszínűséget a társadalmi igény és az európai fejlődéssel való lépéstartás igénye diktálja, és intézményünk ma is kötelességének érzi az ennek való minőségi megfelelést. Intézményünk a város fejlődésével párhuzamosan növekedett, és elégítette ki a felhasználók – szülők, gyerekek igényeit, valamint a környező vállalatok felmerülő szakember – szükségletét. Városunk minden intézményében és minden környező vállalatnál dolgoznak olyan szakemberek, akik az induláshoz szükséges műveltséganyagot intézményünkben sajátították el. Aktívan bekapcsolódik az intézmény a város kulturális és sportéletébe is, a hagyományok kialakításába és ápolásába. A nevelő – oktató munka során felmerülő nehézségekkel megküzdöttünk, az akadályozó tényezőket hivatástudatból fakadó kitartással legyőztük. A nevelőtestület felelősséget érez az iskola fejlődéséért, jövőjéért, a felnövekvő generáció sorsáért, így azon dolgozik, hogy az iskolából kikerülő fiatalok minél gazdagabb elméleti és gyakorlati ismeret birtokában, szellemileg és erkölcsileg megerősödve megállják helyüket a társadalomban. 5
Az intézmény jogi státusa Az intézmény típusa:
Közös igazgatású köznevelési intézmény
Az intézmény neve:
Tiszaújvárosi Eötvös József Gimnázium, Szakközépiskola és Kollégium
Az intézmény székhelye:
3580 Tiszaújváros, Munkácsy M. út 13.
Az intézmény tagintézménye:
Tiszaújvárosi Eötvös József Gimnázium, Szakközépiskola és Kollégium Középiskolai Kollégiuma 3580 Tiszaújváros, Munkácsy M. út 26 – 28.
Az intézmény fenntartója:
Klebelsberg Intézményfenntartó Központ
Működtető:
Tiszaújváros Város Önkormányzata
Az intézmény tevékenysége Az intézmény alaptevékenysége: a) a középiskolás korú fiatalok oktatása és nevelése, beleértve a hatosztályos képzésben résztvevő tanulókat is, – az érettségi vizsgára, a továbbtanulásra való felkészítés, – a GYIF-es feladatok ellátása, a DÖK működtetése, a tanulók kollégiumi elhelyezésének és a diákok étkeztetésének biztosítása. b) az érettségit adó felnőttoktatás Az intézmény egész tevékenységét a felhasználói oldal folyamatosan változó igényének a kielégítése jellemzi, ugyanakkor stratégiailag szem előtt tartja a változásokra való felkészülést és az új kihívásoknak való megfelelést. Az intézmény jellemzői
Sokirányú általános és szakmai képzési formák működtetése.
Magas szintű idegen nyelvi felkészítés.
Szakmai gyakorlat intézményen belüli megoldása.
A hátrányokkal érkező tanulók felzárkóztatása, segítése.
Jó sportolási lehetőségek.
Kiemelkedő eredmények a tanulmányi és szakmai versenyeken.
Magas felvételi arány a felsőfokú intézményekbe.
Viszonylag alacsony lemorzsolódási arány
6
Intézményünk képzési struktúrája a következőképp épül fel: 001 feladatellátási hely (Eötvös-épület) - Munkácsy Mihály út 13. gimnáziumi nevelés-oktatás
4 évfolyamos gimnázium
5 évfolyamos (nyelvi előkészítő, majd 4 évfolyamos angol emelt szintű) gimnázium
6 évfolyamos gimnázium
szakközépiskolai nevelés-oktatás Szakágazat: gépész – kifutó rendszerben
4 évfolyamos szakközépiskola
Szakágazat: közgazdaság
-
4 évfolyamos szakközépiskola
szakközépiskolai érettségi vizsgára épülő szakképesítés Ágazat: közgazdaság Pénzügyi-számviteli ügyintéző
54 344 01
felnőttoktatás
nappali oktatás
esti oktatás
002 feladatellátási hely (kollégium-épület) - Munkácsy Mihály út 26-28. kollégiumi ellátás
kollégiumi ellátás
7
I. NEVELÉSI PROGRAM
8
1.
Az iskolában folyó nevelő – oktató munka pedagógiai alapelvei, értékei, céljai, feladatai, eszközei, eljárásai 1.1. Az iskola pedagógiai hitvallása Az intézmény hagyományainak szellemében az értéktisztelet, a tanulói személyiség
tiszteletben tartása jegyében neveli és oktatja az ifjúságot. Hisszük, hogy csak közös munkával (tanár – diák) és támogató háttérrel érhetünk el kitűzött célunkhoz, amely nem más, mint az erkölcsi értékeket tisztelő és elfogadó, tájékozott, széles alap- és szakmai ismeretekkel rendelkező, így a szakmai vizsga, az érettségi és a felvételi követelményeit teljesítő, egyénileg sikeres, a közösség szempontjából pedig értékes, társadalmi szerepeit ismerő és vállaló állampolgár nevelése. Tanáraink magukénak vallják azt az értékrendet, amelyek alapján kialakítva saját oktatási – nevelési rendszerünket kitűzött céljaink elérhetők. Ezek az értékek: – a nemzettudat – az európaiság – egyéni, közösségi, demokratikus értékek – műveltség, tudás, önművelés – munkaismeret, pályaismeret – minőség – sikerorientáltság, versenyképesség – a testi – lelki egészség – az erkölcsösség – az esztétikai értékek – a természeti értékek és azok védelme. Azt gondoljuk, hogy iskolánk olyan alkotó emberi és szellemi környezet, amely alkalmas és képes is lesz a folyamatos megújulásra. Hiszünk abban, hogy olyan arculattal rendelkező iskolát tudunk működtetni, amely teljesíteni tudja a mindenkori „megrendelők”, a partnerek igényeit, ugyanakkor színes, differenciált tevékenységi rendszerével a személyiséget tisztelő, azzal együttműködő, pedagógiai módszereiben és programjában mindig megújuló korszerű iskola lesz.
9
Legfontosabb alapelveink, amelyek figyelembevételével dolgoztunk, dolgozunk és dolgozni fogunk: – Minden tanulónak biztosítjuk a tanuláshoz való jogát. – Minden tanuló részt vehet a felzárkóztató, a tehetséggondozó, az érettségi és felvételi előkészítő foglalkozásokon. – Biztosítjuk az eredményes és nyugodt tanulás feltételeit. – Minden tanuló élhet a törvény és a belső szabályok által biztosított jogával. – Minden tanuló megkapja gondjainak megoldásában a segítséget. – Minden tanulónak biztosítjuk a tanórán kívüli művelődés iránti igényének kielégítését (könyvtár, szakkörök).
Alapdokumentumaink: Nemzeti köznevelési törvény, szakképzési törvény, nemzeti alaptanterv, kerettanterv, érettségi és szakmai vizsgaszabályzat, szakmai alapdokumentum, SZMSZ, Pedagógiai program, Házirend 1.2. Az iskolában folyó nevelő-oktató munka alapelvei, értékei Pedagógiai munka alapelvei, értékei Intézményünk egész pedagógiai tevékenységét áthatják a közös értékek, illetve az azok alapján megfogalmazott alapelvek. Ennek az értékrendnek a súlypontjai: • demokratizmus, • humanizmus, • az egyéniség tisztelete, • az alapvető közösségek együttműködése, • a nemek esélyegyenlősége, • a szolidaritás és tolerancia, • nemzeti értékek, hagyományok, • különböző kultúrák iránti nyitottság. Eszményeinkben olyan gyermek képe él, aki a közös családi és iskolai nevelés eredményeképpen egyesíti magában az alábbi tulajdonságokat: • humánus, • erkölcsös, • fegyelmezett, • művelt, 10
• kötelességtudó, • érdeklődő, nyitott, • kreatív, alkotó, • becsüli a szorgalmas tanulást, a munkát, • képes a problémák érzékelésére és megoldására, • gyakorlatias, • képes eligazodni szűkebb és tágabb környezetében, • jó eredmények elérésére törekszik (munkában, tanulásban), • van elképzelése a jövőjét illetően, • becsüli a tudást, • öntevékenyen, aktívan vesz részt a tanulásban, • ismeri a tanulás helyes és hatékony módszereit, • képes tudását továbbfejleszteni és önállóan ismereteket szerezni, • tudását folyamatosan gyarapítja, bővíti, • képes az értő olvasásra, gondolatait helyesen és szabatosan tudja megfogalmazni szóban és írásban, • a mindennapi életben felhasználható képességekkel rendelkezik, • ismeri, tiszteli, óvja, ápolja: - nemzeti kultúránkat, történelmünket, anyanyelvünket, - a természet, a környezet értékeit, - más népek értékeit, hagyományait, - az egyetemes kultúra legnagyobb eredményeit, • a társadalmilag elfogadott normák szerint viselkedik az emberi és a természeti környezetben, • ismeri és alkalmazza a közösségben éléshez szükséges magatartásformákat, • ismeri és betartja a különféle közösségek (család, iskola, társadalom) együttélését biztosító szabályokat, • ismeri és alkalmazza az emberek közötti érintkezés, a kommunikáció elfogadott formáit és módszereit, • viselkedése udvarias, • beszéde kulturált, • társaival együttműködik, • szüleit, nevelőit, társait szereti és tiszteli, • képes szeretetet adni és kapni, • szereti hazáját, • megérti, tiszteletben tartja a sajátjától eltérő nézeteket, 11
• szellemileg és testileg egészséges, edzett, • egészségesen él, • szeret sportolni, mozogni, • megjelenése és személyes környezete tiszta, ápolt, gondozott. Tudjuk, hogy ezen tulajdonságok mindegyikét nem vagyunk képesek kialakítani minden egyes hozzánk járó gyermek személyiségében. Nevelőink mindennapi nevelő és oktató munkája azonban arra irányul, hogy a lehető legtöbb tanítványunk rendelkezzen végzős korára minél több itt felsorolt személyiségjeggyel. 1.3. Az iskolában folyó nevelés és oktatás céljainak értelmezése A jövőkutatási fogalomtár szerint: a cél annyiban létezik, amennyiben az emberi tudat eszmeileg előre tudja látni a jövőbeli állapotokat, folyamatokat, és amennyiben az emberi tevékenység az óhajtott jövőbeli állapotokat (folyamatokat) tudatos szándékával meg is tudja valósítani. A középiskolai nevelés és oktatás célja a funkcióiból levezethető: tudást, műveltséget, kultúrismeretet átadni, az embert etikus lénnyé, kultúrlénnyé tenni, egy jobb, tökéletesebb nemzedéket alkotni. Az alapdokumentumok közül a NAT követelménycentrikus, amely a személyiség fejlesztését, kibontakozását segítő nevelést-oktatást ösztönzi, célul tűzi ki a hátrányos helyzetű vagy fogyatékkal élő emberek iránti szociális érzékenység, segítő magatartás kialakítását a tanulókban. Tehát az iskolai nevelés és oktatás céljának azt az állapotot tekintjük, amelyet a neveléssel és oktatással el akarunk érni. Ennek többféle megközelítése van, és minden megközelítési mód (embereszmény, társadalmi szükséglet, fenntartói célközelítés, a tanuló, a tanuló szülei) mindig másra helyezi a hangsúlyt. Így nem hagyhatjuk figyelmen kívül, hogy a nevelés és oktatás végeredményét nem csupán intézményünk produkálja, hanem fontos tényező a család, a kollégium és a tanulót körülvevő egyéb környezet. Az iskolának alkalmazkodóképesnek kell lenni, következésképpen a nevelés és oktatás céljai is változhatnak időben és térben, más hangsúlyokat kaphatnak, annak ellenére, hogy természetesen mindig is lesznek állandó elemei.
12
1.4. Fejlesztési területek A Pedagógiai programunk a Nemzeti alaptantervvel összhangban egyesíti a hagyományos értékeket és a XXI. század elején megjelent új társadalmi igényeket. A Programban meghatározott fejlesztési feladatok ösztönzik a személyiségfejlesztő oktatást. A kiemelt fejlesztési feladatok a következők: Az erkölcsi nevelés A köznevelés alapvető célja a tanulók erkölcsi érzékének fejlesztése, a cselekedeteikért és azok következményeiért viselt felelősségtudatuk elmélyítése, igazságérzetük kibontakoztatása, közösségi beilleszkedésük elősegítése, az önálló gondolkodásra és a majdani önálló, felelős életvitelre történő felkészülésük segítése. Nemzeti öntudat, hazafias nevelés A tanulók ismerjék meg nemzeti, népi kultúránk értékeit, hagyományait. Tanulmányozzák a jeles magyar történelmi személyiségek, tudósok, feltalálók, művészek, írók, költők, sportolók munkásságát. Sajátítsák el azokat az ismereteket, gyakorolják azokat az egyéni és közösségi tevékenységeket, amelyek megalapozzák az otthon, a lakóhely, a szülőföld, a haza és népei megismerését, megbecsülését. Állampolgárságra, demokráciára nevelés Az aktív állampolgári magatartáshoz szükséges részképességek (pl. a társadalmi viszonyrendszerek
felismerésének
képessége,
az
egyenlő
bánásmódhoz
való
jog
felismerésének képessége, a konfliktuskezelés, a humanitárius segítségnyújtás, az együttműködés képessége), értékorientációk, beállítódások (pl. felelősség, autonóm cselekvés, megbízhatóság, tolerancia, társadalmilag elfogadott viselkedés) elsajátítását döntően a tanulók aktív részvételére építő tanítás- és tanulásszervezési eljárások minősége, illetve az iskolai élet demokratikus gyakorlata biztosítja.
13
Gazdasági és pénzügyi nevelés A gazdaság alapvető összefüggéseit értő és a javaikkal okosan gazdálkodni képes egyének nélkül nem képzelhető sem működő demokrácia, sem életképes piacgazdaság. Az iskolai nevelésnek alapvető szerepe van abban, hogy a tanulók tudatos fogyasztókká váljanak, mérlegelni tudják a döntéseikkel járó kockázatokat, a hasznot vagy a költségeket. Ismerjék fel a fenntartható fogyasztás és az egyéni érdekeik kapcsolatát. Intézményünk biztosítja a pénzügyi rendszer alapismereteire vonatkozó pénzügyi szabályok, a banki tranzakciókkal kapcsolatos minimális ismeretek és a fogyasztóvédelmi jogok tanítását. Az önismeret és a társas kultúra fejlesztése Az önismeret – mint a személyes tapasztalatok és a megszerzett ismeretek tudatosításán alapuló, fejlődő és fejleszthető képesség – a társas kapcsolati kultúra alapja. Intézményünk elősegíti a tanuló kedvező szellemi fejlődését, készségeinek optimális alakulását, tudásának és kompetenciáinak kifejezésre jutását, s valamennyi tudásterület megfelelő kiművelését. Hozzásegítjük, hogy képessé váljék érzelmeinek hiteles kifejezésére, a mások helyzetébe történő beleélés képességének, az empátiának a fejlődésére, valamint a kölcsönös elfogadásra. A családi életre nevelés A
család
kiemelkedő
jelentőségű
a
gyerekek,
fiatalok
erkölcsi
érzékének,
szeretetkapcsolatainak, önismeretének, testi és lelki egészségének alakításában. Feladatunk a harmonikus családi minták közvetítése, a családi közösségek megbecsülése. A felkészítés a családi életre segítséget nyújt a gyermekeknek és fiataloknak a felelős párkapcsolatok kialakításában, ismereteket közvetít a családi életükben felmerülő konfliktusok kezeléséről. A tanulás tanítása Minden pedagógus teendője, hogy felkeltse az érdeklődést a különböző szaktárgyi témák iránt, útbaigazítást adjon a tananyag elsajátításával, annak szerkezetével, hozzáférésével kapcsolatban, valamint tanítsa a gyerekeket tanulni.
14
Testi és lelki egészségre nevelés Az iskolára nagy feladat és felelősség hárul a felnövekvő nemzedékek egészséges életmódra nevelésében, minden tevékenységével szolgálnia kell a tanulók egészséges testi, lelki és szociális fejlődését. Felelősségvállalás másokért, önkéntesség Ösztönözzük a személyiség fejlesztését, kibontakozását segítő nevelést-oktatást: célul tűzzük ki a hátrányos helyzetű vagy fogyatékkal élő emberek iránti szociális érzékenység, segítő magatartás kialakítását a tanulókban. A segítő magatartás számos olyan képességet igényel és fejleszt is egyúttal (együttérzés, együttműködés, problémamegoldás, önkéntes feladatvállalás és -megvalósítás), amelyek gyakorlása elengedhetetlen a tudatos, felelős állampolgári léthez. Fenntarthatóság, környezettudatosság A felnövekvő nemzedéknek ismernie és becsülnie kell az életformák gazdag változatosságát a természetben és a kultúrában. Meg kell tanulnia, hogy az erőforrásokat tudatosan, takarékosan és felelősségteljesen, megújulási képességükre tekintettel használja. Cél, hogy a fenntarthatóság mellett elkötelezett magatartás váljék meghatározóvá a tanulók számára. Pályaorientáció Az iskolának átfogó képet kell nyújtania a munka világáról. Ennek érdekében igyekszünk olyan feltételeket biztosítani, amelyek révén a diákok kipróbálhatják képességeiket, megtalálhatják hivatásukat. Fejleszteni kell bennük a segítéssel, az együttműködéssel, a vezetéssel és a versengéssel kapcsolatos magatartásmódokat és azok kezelését. Médiatudatosságra nevelés Cél, hogy a tanulók értsék az új és a hagyományos médiumok nyelvét. A tanulók megismerkednek a média működésével és hatásmechanizmusaival, a média és a társadalom közötti kölcsönös kapcsolatokkal, a valóságos és a virtuális, a nyilvános és a bizalmas érintkezés megkülönböztetésének módjával. 15
Kulcskompetenciák fejlesztése Az iskolai műveltség tartalmának vannak állandó elemei, ugyanakkor a környezeti, társadalmi változások, a gazdaság, a versenyképesség és a globalizáció kihívásai is alakítják azt. A kihívásokhoz az iskoláknak alkalmazkodnia kell. Ebből adódóan a nevelés és oktatás céljai is változnak, illetve más hangsúlyokat kaphatnak. Napjainkban felértékelődik – az iskolán kívüli – a formális, informális kultúra- és tudásközvetítő rendszerek, intézmények, szervezetek szerepe. Ezért az iskolai nevelésünk és oktatásunk célja kiegészül olyan kulcskompetenciák (tudás, tanulási képességek, attitűdök) kifejlesztésével, illetve továbbfejlesztésével, amelyek képessé teszik a tanulókat a változásokhoz való rugalmas alkalmazkodásra, a változások befolyásolására, saját sorsuk alakítására, személyes boldogulásuk biztosítására. A kulcskompetenciák mindegyikének fejlesztése fontos feladatunk, azonban az egész életen át tartó tanulás folyamatában az önálló tanulás képessége, a digitális kompetencia szerepe felértékelődik, ezért ezek fejlesztése nagyobb hangsúlyt kap a nevelési és oktatási feladatainkban.
1.5. A kulcskompetenciák és jellemzőik Anyanyelvi kommunikáció Az anyanyelvi kommunikáció magában foglalja a fogalmak, gondolatok, érzések, tények és vélemények kifejezését és értelmezését szóban és írásban egyaránt (hallott és olvasott szöveg értése, szövegalkotás), valamint a helyes és kreatív nyelvhasználatot a társadalmi és kulturális tevékenységek során, az oktatásban és képzésben, a munkában, a családi életben és a szabad-idős tevékenységekben. Idegen nyelvi kommunikáció Az idegen nyelvi kommunikáció az anyanyelvi kommunikáció elemeivel jellemezhető: fogalmak, gondolatok, érzések, tények és vélemények megértése, kifejezése és értelmezése szóban és írásban (hallott és olvasott szöveg értése, szövegalkotás), a társadalmi és kulturális tevékenységek megfelelő keretein belül – oktatás és képzés, munka, családi élet és szabadidős tevékenységek – az egyén szükségleteinek megfelelően. Az idegen nyelvi kommunikáció 16
olyan képességeket is igényel, mint például a közvetítés, más kultúrák megértése. Az egyén nyelvtudásának szintje változhat a négy dimenzió (hallott szöveg értése, beszédkészség, olvasott szöveg értése és íráskészség), az egyes nyelvek és az egyén társadalmi-kulturális háttere, környezete és igényei/érdeklődése szerint.
Matematikai kompetencia A
matematikai
kompetencia
a
matematikai
gondolkodás
fejlesztésének
és
alkalmazásának képessége, felkészítve ezzel az egyént a mindennapok problémáinak megoldására is. A kompetenciában és annak alakulásában a folyamatok és a tevékenységek éppúgy fontosak, mint az ismeretek. A matematikai kompetencia – eltérő mértékben – felöleli a matematikai gondolkodásmódhoz kapcsolódó képességek alakulását, használatát, a matematikai modellek alkalmazását (képletek, modellek, struktúrák, grafikonok/táblázatok), valamint a törekvést ezek alkalmazására. Természettudományos és technikai kompetencia A természettudományos kompetencia készséget és képességet jelent arra, hogy ismeretek és módszerek sokaságának felhasználásával magyarázatokat és előrejelzéseket tegyünk a természetben, valamint az ember és a rajta kívüli természeti világ közt lezajló kölcsönhatásban
lejátszódó
folyamatokkal
kapcsolatban
magyarázatokat
adjunk,
előrejelzéseket tegyünk, s irányítsuk cselekvéseinket. Ennek a tudásnak az emberi vágyak és szükségletek kielégítése érdekében való alkalmazását nevezzük technikai kompetenciának. E kompetencia magában foglalja az emberi tevékenység okozta változások megértését és az ezzel kapcsolatos, a fenntartható fejlődés formálásáért viselt egyéni és közösségi felelősséget. Digitális kompetencia A digitális kompetencia felöleli az információs társadalom technológiáinak (információs és kommunikációs technológia, az IKT) magabiztos és kritikus használatát a munka, a
kommunikáció és a szabadidő terén. Ez a következő készségeken, tevékenységeken alapul: információ felismerése, visszakeresése, értékelése, tárolása, előállítása, bemutatása és cseréje; továbbá kommunikáció és hálózati együttműködés az interneten keresztül. 17
A hatékony, önálló tanulás A hatékony, önálló tanulás azt jelenti, hogy az egyén képes kitartóan tanulni, saját tanulását megszervezni egyénileg és csoportban egyaránt, ideértve az idővel és az információval való hatékony gazdálkodást is. Felismeri szükségleteit és lehetőségeit, ismeri a tanulás folyamatát. Ez egyrészt új ismeretek szerzését, feldolgozását és beépülését, másrészt útmutatások keresését és alkalmazását jelenti. A hatékony és önálló tanulás arra készteti a tanulót, hogy előzetes tanulási és élettapasztalataira építve tudását és képességeit helyzetek sokaságában használja, otthon, a munkában, a tanulási és képzési folyamataiban egyaránt. A motiváció és a magabiztosság e kompetencia elengedhetetlen eleme. Szociális és állampolgári kompetencia A személyes, értékorientációs, interperszonális, interkulturális, szociális és állampolgári kompetenciák a harmonikus életvitel és a közösségi beilleszkedés feltételei, a közjó iránti elkötelezettség és tevékenység, felöleli a magatartás minden olyan formáját, amely révén az egyén hatékony és építő módon vehet részt a társadalmi és szakmai életben, az egyre sokszínűbb társadalomban, továbbá ha szükséges, konfliktusokat is meg tud oldani. Az állampolgári kompetencia képessé teszi az egyént arra, hogy a társadalmi folyamatokról, struktúrákról és a demokráciáról kialakult tudását felhasználva, aktívan vegyen részt a közügyekben. Kezdeményezőképesség és vállalkozói kompetencia A kezdeményezőképesség és vállalkozói kompetencia segíti az egyént a mindennapi életben - a munkahelyén is - abban, hogy megismerje tágabb környezetét, és képes legyen a kínálkozó lehetőségek megragadására. A tudást, a kreativitást, az újításra való beállítódást és kockázatvállalást jelenti, valamint azt, hogy célkitűzései érdekében az egyén terveket készít és hajt végre. Alapját képezi azoknak a speciális ismereteknek és képességeknek, amelyekre a gazdasági tevékenységek során van szükség.
18
Esztétikai-művészeti tudatosság és kifejezőképesség Az esztétikai-művészeti tudatosság és kifejezőképesség magában foglalja az esztétikai megismerés, illetve elképzelések, élmények és érzések kreatív kifejezése fontosságának elismerését mind a tradicionális művészetek nyelvein, illetve a média segítségével, ideértve különösen az irodalmat, a zenét, a táncot, a drámát, a bábjátékot, a vizuális művészeteket, a tárgyak, épületek, terek kultúráját, a modern művészeti kifejezőeszközöket, a fotót s a mozgóképet. 1.6. Célok és feladatok A gimnáziumi osztályokban folyó oktató-nevelő munkánk céljai és feladatai Gimnáziumi képzésünkben az általános műveltséget kiterjesztő és elmélyítő, a magasabb műveltség megszerzését megalapozó oktató-nevelő tevékenység folyik. Alapfeladatunk az érettségi vizsgára és munkába állásra, illetve a felsőfokú tanulmányok megkezdésére való felkészítés. A gimnáziumi osztályokban folyó nevelés-oktatás tantárgyi és tantárgyközi tartalmak és tevékenységek révén elsajátítható tudást közvetít, továbbfejlesztve a kommunikációs és tanulási képességeket is. Tanulóinkban törekszünk kialakítani az úgynevezett élethosszig tartó tanulás igényét és az erre való készséget, képességet. Alapvető feladatunknak tekintjük a nemzeti és európai identitástudat továbbépítését a tanulókban; intellektuális, érzelmi és testi érésük egyensúlyának biztosítását. Emellett az együttműködésre és kooperációra nevelést, beleértve a konfliktusok kezeléséhez szükséges személyiségjegyek
fejlesztését,
úgymint
az
önismeretet,
az
önbizalmat,
az
alkalmazkodóképességet, a kudarctűrést. Mindezekkel kívánjuk előmozdítani a tanulókban a konstruktív magatartás kialakulását. Iskolánk gimnáziumi osztályaiban a tantárgyi képzésben előnyben részesítjük a képességfejlesztést, ezért törekszünk az elméleti ismeretek és a pragmatikus, alkalmazott tudás meggyőző összekapcsolására. A rendelkezésünkre álló órakeretben az elméleti tudás közvetítését összekapcsoljuk az alkalmazás lehetőségeinek megismertetésével. Ugyanilyen fontos számunkra az egyes diszciplínák közötti koherencia megteremtése: az, hogy az oktatásunk mindenkor vegye figyelembe a tantárgyak metszéspontjában elhelyezkedő közös tartalmakat és fejlesztési feladatokat.
19
A gimnáziumunkban folyó oktatás és nevelés fontos céljának tekintjük, hogy tanulóinkat összefüggésekben és rendszerben való gondolkodásra neveljük. Képessé kell tennünk őket információk szerzésére, szűrésére és feldolgozására, az információkkal
teli
korban
való
eligazodásra.
Követelményrendszerünkkel
és
tevékenységünkkel arra kell törekednünk, hogy az ösztönözze a tanulókat tudásra épülő önálló vélemény kialakítására, alternatívák felismerésére és mérlegelésére, majd az ezeken alapuló felelős döntésekre. A képzési folyamatban figyelembe vesszük a diákok életkori sajátosságait, az életkorhoz és az egyéni érettséghez igazodva optimalizáljuk terhelésüket. Törekszünk a személyre szóló fejlesztésre, támaszkodva a tanulók érzelmi intelligenciájára, képzeletére és számítva kreativitásukra. Összegzésképpen megállapítható, hogy a gimnázium, mint általánosan művelő iskolatípus arra készíti fel tanulóinkat, hogy az iskolapadból egy folyamatosan változó világba fognak lépni. Tudatosítanunk kell bennük a magyar társadalom demokratikus létmódját, az európai integrációs folyamatot és hazánk kapcsolódását ehhez a folyamathoz, szembesítve őket a kultúraváltás és a globalizáció jelenségeivel, kihívásaival. A szakközépiskolai osztályokban folyó oktató-nevelő munkánk céljai és feladatai A szakközépiskolai osztályokban folyó nevelő – oktató munkánk célja, hogy továbbépítsük, kiszélesítsük és elmélyítsük az általános iskola tantárgyi követelményeit, és a kerettantervekben meghatározott tevékenységi körök és tartalmak segítségével biztosítsuk a tanulók általános műveltségének továbbépítését, valamint a szakmai képzés megalapozását, az érettségi vizsgára és a felsőfokú tanulmányokra vagy a munkába állásra való felkészülést. A szakközépiskolai osztályokban folyó nevelő – oktató munkánk általános célja, hogy érvényesítse a humánus értékeket, közvetítse az egyetemes és nemzeti kultúra alapértékeit, testileg és lelkileg egészséges, az emberi kapcsolatokban igényes felnőtteket, demokratikus elveket követő állampolgárokat neveljen, akik képesek a társadalmi, gazdasági, technikai változások követésére és az ezekhez alkalmazkodó cselekvésre. Arra kell törekednünk, hogy a szakközépiskolában folyó nevelés, a képességek fejlesztése, a közismereti oktatás és a szakmai képzés a munkánk során szerves egységet alkosson, amely igazodik a tanulók adottságaihoz, fejlettségéhez, ugyanakkor beépíti azokat a fejlesztő célú problémakezelési módokat és képzési tartalmakat, amelyek a magyar társadalom demokratikus létformájából, az európai integrációs folyamatból, a közép- és felsőfokú iskolázás kiterjedéséből, az egész életen át történő tanulás igényéből adódnak. 20
Nevelő munkánkban fokozottan számolnunk kell a kultúraváltás jelenségeiből, a globalizációból, az egyenlőtlenségek világméretű növekedéséből, az értékrend zavaraiból fakadó feszültségekkel. Célunk, hogy az eltérő adottságú és motivációjú tanulók számára adott legyen az ismeretek bővülésének, a képességek és készségek fejlődésének és ezáltal az iskola eredményes befejezésének a lehetősége. Biztosítanunk kell az iskolarendszer átjárhatóságát is. A tanulókban az iskolai tevékenységeik során fejlesztenünk kell az egészség, az emberi környezet és a természet megóvására irányuló felelősségérzetet, az igényt a társakkal való együttműködő, egyenrangú és szolidáris viszony kialakítására, valamint a közösségi és az egyéni érdekek egyensúlyának megteremtését, amely révén sajátjuknak tekintik a nemzeti és az egyetemes emberi értékeket és követendő magatartásmintákat, nyitottá válnak a különböző kultúrák iránt. A szakközépiskolában folyó nevelő – oktató munkánk célja, hogy a tanulók alkalmassá váljanak az önálló, felelős döntéseken alapuló, elsősorban a szakmai területeken folyamatosan fejlődő, megújuló alkotómunkára, a termelési, szolgáltatási és más társadalmi értékteremtési folyamatok alakítására, a munkaerőpiac elvárásainak teljesítésére, valamint felsőfokú tanulmányok megkezdésére. A szakközépiskolai tanítási – tanulási folyamat során segítünk kialakítani a tanulókban az igényt és a képességet az ismeretek önálló megszerzésére, azok összefüggéseinek felismerésére, értelmezésére, hasznosítására. Célunk, hogy fejlődjön fogalmi gondolkodásuk, problémamegoldó képességük, anyanyelvi és idegen nyelvi kommunikációs, valamint informatikai tudásuk, a tanulásuk, munkájuk eredményessége, minősége iránti igényesség, és kialakuljon bennük a tevékenységükkel kapcsolatos felelősségérzet. Oktatómunkánk során a tanulókat logikus összefüggésekben, rendszerben való gondolkodásra neveljük, és fejlesztjük képességüket, hogy a különböző információk között eligazodjanak, a gyakorlati életben felmerülő kérdésekre is találjanak válaszokat, és a különböző élethelyzetekben törekedjenek a tudásra épülő önálló vélemény kialakítására, majd az ezen alapuló felelős döntésekre. A személyiségfejlesztésben kiemelt feladat az önismeret fejlesztése, a kezdeményező és vállalkozó készségek, illetve a felelős társadalmi magatartás kialakítása, egy koherens értékrendszerre épülő világkép formálása, valamint az állampolgári szerepre történő felkészítés: a demokrácia gyakorlásához szükséges képességek fejlesztése, a jogok és a kötelességek tudatosítása.
21
2.
A személyiségfejlesztéssel kapcsolatos pedagógiai feladatok Az iskolai nevelés feladatai az iskolai élet valamennyi megnyilvánulásában, az iskola
szellemének minden késztetésében érvényesítendők. A személyiségfejlesztésben fontos a felelős társadalmi magatartás kialakítása, az állampolgári szerepre, a demokratikus életformára való felkészítés, azaz a jogok és kötelességek összetartozásának tudatosítása. Az iskolában értékekkel és értékekre nevelünk, mert értékközvetítő funkciót a pedagógia minden eleme tartalmaz. Kiemelt érték a tanulók személyisége, ezért fontos annak fejlesztése. A személyiségfejlesztés elsődleges feladatának az értelem kiművelését, azaz a figyelemnek, az érdeklődésnek a felkeltését, és a műveltség, tudás, tanulás iránti vágy fenntartását, kialakítását tartjuk. A tanulási motívumok kialakulása nemcsak az iskolai tanulás eredményességének legfontosabb feltétele, hanem életre szóló jelentőségű is, hiszen e belső erőforrás az alapja a személyiség fejlődésének. A fejlődést elősegíti a műveltség, tudás, intelligencia, a művészet, a tudomány különböző területeinek ismerete, befogadása: általános műveltség – speciális műveltség szakmai műveltség nyelvtanulás, nyelvismeret, munkában, tanulásban való igényesség. A középiskolai tanulók életkora már olyan, hogy törekedhetünk az önálló tanulás, önképzés igényének kialakítására. Az önfejlesztés képességének elsajátításával a tanuló felismerheti, milyen adottságai vannak, meggyőződhet róla, hogy mi iránt van hajlama, s végső soron ez segítheti a továbbtanulásban, munkahelyválasztásban. Az önálló tanulás segítésével fejleszthetjük a tanulók együttműködő készségét, akaraterejét, önismeretét, ugyanakkor az önellenőrzés, önképzés, önművelés is igen fontos terület. Motiválnunk kell a tanulókat a rendszeres tanulásra, az ismeretek megszerzésében való jártasságra. Az önfejlesztéssel kitartásra nevelhetünk, a diák egyéni sikerességre törekvése erősödik, életterv, karrier-terv és önmenedzselés igénye alakulhat ki. Fontosnak tartjuk, hogy a gyermekek megismerjék a szociális értékrendeket, a pozitív értékekkel azonosulni tudjanak és elfogadják azokat, viselkedésük, magatartásuk e szerint alakuljon. Feladatunk, hogy szem előtt tartsuk az alábbiakat: erkölcsösség, értéktisztelet becsületesség, jellemesség 22
őszinteség, nyíltság felelősségtudat, felelősségvállalás igazságosság, lelkiismeretesség büszkeség a közösség (iskola) hagyományaira, értékeire, sikereire, volt diákjaira a demokrácia megteremtése, működtetése érdekvédelem; jogismeret mértékletesség felnőtt-gyermek, idős-fiatal egymáshoz való rendezett viszonya etikai világszemléleti értékek (élet, gyermek, család védelme és tisztelete) európai, humanista értékek az érzelmi élet szempontjából fontos értékek (szülő, haza, befogadó környezet). A kulturált életmódra nevelést a közösségi szervezetek jó működésével, a gazdag és színvonalas diákélet megteremtésével valósíthatjuk meg. Fejlődési sajátság, hogy a fiatalokat nyitottságuk, kíváncsiságuk miatt káros, önpusztító hatások is érik. Feladatunknak tartjuk a hátrányos tényezők kialakulásának megelőzését, közömbösítését,
lebontását,
az
előnyös
komponensek
iskolapszichológus is segítségére van a tanulóknak. - önismeret és társas kultúra fejlesztése - erkölcsi nevelés - családi életre nevelés - nemzeti öntudat, hazafias nevelés - állampolgárságra, demokráciára nevelés - gazdasági és pénzügyi nevelés - fenntarthatóság, környezettudatosság - tanulás tanítása - testi és lelki egészségre nevelés - családi életre nevelés - médiatudatosságra nevelés - pályaorientáció - felelősségvállalás másokért, önkéntesség - testedzés, sport - ital, drog, AIDS elleni fellépés 23
gyarapítását,
amelyben
az
- esztétikai igény felkeltése - művészi, alkotó tevékenységre nevelés - természeti értékek és azok védelme - a világ globális problémáinak megértése (környezet, szenvedély-betegségek, elesettek). Gyermekeink fejlődésében nagy jelentősége van az alkotóképesség, kreativitás fejlesztésének. Úgy gondoljuk, ehhez egyrészt azt kell megfontolnunk, hogy mit célszerű megmutatni, megtanítani, és mi lehet az, amire a tanuló képes az alkotó tevékenység folyamatában rájönni. Másrészt arra van szükség, hogy a tanulók továbbra is minden évfolyamon rendszeresen végezzenek alkotó tevékenységet, az elméleti tudás elsajátítása mellett a gyakorlatban is jártasságot szerezzenek. A szakmai gyakorlaton olyan tevékenység részeseivé válhatnak, ahol fontos a munkavédelmi előírások megismerése, a munkafegyelem megtartása, az erre irányuló oktatás és nevelés lényeges eleme iskolai munkánknak. Emellett fejleszteni kell a tanulók konfliktustűrő, - feloldásra való képességét. Az iskola után munkába álló diákjaink figyelmét fel kell hívnunk a sikerorientáltságra, kockázatvállalásra. Fejlesztenünk kell a pályamódosításra való képességet, az „élethosszig” tartó tanulás szellemében. Iskolánk figyelembe veszi a tanulók közötti fejlettségbeli, fejlődésbeli, valamint sajátos adottságbeli, érdeklődésbeli különbségeket. Változatos szervezeti és módszertani megoldások alkalmazására törekszünk, amelyek lehetővé teszik, hogy minden tanuló elsajátítsa a társadalmi beilleszkedéshez és az oktatott szakmák elsajátításához szükséges általános felkészültséget, ugyanakkor e minimum fölött minden tanuló optimális alkalmat és segítséget kapjon, hogy adottságainak legfelső határáig eljuthasson, kipróbálhassa, miben a legjobb, versenyszelleme fejlődjön.
Feladataink: permanens felkészítés a választandó pályára; pályaismeret a tanulói szerep tudatosítása: tanulás nélkül nem válhat a diák művelt, képzett emberré ismertetni kell az értelmiségi szerep jellemzőit, egyes pályák specifikumait meg kell tanítani diákjainkat az önismeretre, emberismeretre fejleszteni kell az önképzés, önművelés, önfejlesztés ismeretét, fel kell készíteni a diákot a többszöri pályamódosításra 24
tudatosítani kell, hogy a munkában, a társadalomban felelősséget kell vállalnunk szavaikért és tetteikért az új értékek elfogadtatása mellett, az úgynevezett örök értékeket is tisztelnie kell fel kell zárkóztatni különböző felkészültségű tanulóinkat ösztönözni kell a diákokat tanulmányi versenyeken való indulásra és arra, hogy nagyobb számban vegyenek részt különböző pályázatokon nyelvtanulásra kell ösztönözni a tanulókat fokozni kell szociális érzékenységüket (nehéz helyzetben lévő tanulók segítése) fejleszteni kell önmagukkal és környezetükkel szemben való érzékenységüket (környezetvédelmi problémák, egészséges életmód).
25
A különleges bánásmódot igénylő tanulókkal kapcsolatos pedagógiai
3.
tevékenység helyi rendje 3.1. Sajátos nevelési igényű tanulók -
Iskolánkban a sajátos nevelési igényű tanulók nevelése, oktatása a többi tanulóval együtt, integrált formában folyik.
-
A sajátos nevelési igényű tanulók nevelését-oktatását a 32/2012. (X. 8.) EMMI rendelet 2. sz. mellékleteként kiadott Sajátos nevelési igényű tanulók iskolai oktatásának irányelve alapján szervezzük meg.
-
A sajátos nevelési igényű tanulók a tanítási órákon túl gyógypedagógus vezetésével – habilitációs, rehabilitációs fejlesztést szolgáló órakeretben – egyéni fejlesztési terv alapján terápiás fejlesztő foglalkozásokon vesznek részt.
-
Iskolánk a sajátos nevelési igényű tanulók neveléséhez-oktatásához igénybe veszi az illetékes pedagógiai szakszolgálati, illetve pedagógiai-szakmai szolgáltatást nyújtó intézmények szolgáltatásait.
-
A sajátos nevelési igényű tanulók fejlesztéséhez biztosított feltételek:
gyógypedagógus végzettségű pedagógus alkalmazása,
a tanulók képességének megfelelő differenciált foglalkoztatás,
számítógéppel, asztalokkal, székekkel ellátott helyiség.
3.2. A
beilleszkedési,
tanulási,
magatartási
nehézségek
enyhítését
szolgáló
tevékenységek A tanulási nehézségek hátterében lévő beilleszkedési, magatartási zavarok szakértői véleményezése a pedagógiai szakszolgálat hatáskörébe tartozik. A pedagógusnak, a szülőnek és a tanulónak egyaránt érdeke, hogy a beilleszkedési, tanulási, magatartási zavarok minél hamarabb kiderüljenek, mert az ennek következtében kialakuló kudarc a tanuló továbbhaladását, ill. a tanulóközösség munkáját veszélyeztetheti. Egyre gyakrabban felmerülő gyanú a középiskolában is a hiperaktivitás. A hiperaktív tanulók esetében – amikor szabályok közé próbálják szorítani viselkedésüket, azonnal súrlódások
keletkeznek.
Alig
képesek
a
kéréseknek,
igényeknek,
utasításoknak
engedelmeskedni. Az ilyen tanulók iskolai teljesítménye mélyen a képességük alatt marad.
26
Ehhez a viselkedési zavarhoz gyakran társul agresszió, mivel a sok fegyelmezés, a viselkedési és tanulási kudarc dacreakciót vált ki. Adódhatnak nehézségek figyelemzavarból is. Ez nehezen különíthető el a lustaságtól, a szándékos figyelmetlenségtől. A fegyelemzavarból adódó problémák halmozódnak, a hiányosságok a további évek tananyagának elsajátítását egyre nehezebbé teszik. Ha ezt a gondot korán felfedezik, megelőzhető a bajok súlyosbodása. A pedagógusok nincsenek megfelelően felkészítve ezeknek a zavaroknak a kezelésére, a magas létszámú osztályok, a feszített tempó nehezítik az egyéni foglalkozás lehetőségét. Szükség
lenne
arra,
hogy
a
pedagógusok
konfliktuskezelő
foglalkozásokon
megismerkedjenek ezeknek a jelenségeknek a kezelésével. Hozzá kell segíteni ezeket a tanulókat ahhoz, hogy a saját szintjüknek, képességüknek megfelelően teljesíthessenek, s ne kerüljenek a perifériára. A fentiek alapján s a serdülőkorban fokozottabban jelentkező identitászavar kezelésére iskolapszichológus segítségét vesszük igénybe. A szakértői vélemény alapján a tanuló kisebb létszámú osztályban tanulhat, speciális segítséget kaphat. Mivel a középiskolában erre nincs lehetőség, arra kell törekedni, hogy a szülő és a tanuló belássa a felmerült problémát, s vegye igénybe a pedagógiai szakszolgálat segítségét. Az értékelés és minősítés alóli felmentés (tantárgyak, helyesírás, írásbeli, szóbeli számonkérés) a pedagógiai szakszolgálat, valamint a szakértői bizottság szakértői véleménye alapján történhet. Emellett fontos még az egyéni képességekhez igazodó tanórai tanulás megszervezése, kiscsoportos felzárkóztató foglalkozások szervezése, amire azonban az iskolának csak korlátozottan van lehetősége. 3.3. A tehetség, a képesség kibontakoztatását segítő tevékenységek A gyermek joga, hogy képességének, adottságának, érdeklődésének megfelelő nevelésben és oktatásban részesüljön. Az iskolának el kell látnia a tehetségkutatással és tehetséggondozással kapcsolatos feladatokat. A tehetségnevelés elképzelhető útja a gyorsítás, léptetés, melynek előnye, hogy egyszerre több évfolyam anyagát sajátíthatja el a gyermek. Erre intézményvezetői engedély alapján osztályozóvizsga letételével van lehetőség. A tehetséggondozás a tanulásszervezésben differenciálással is megvalósítható. A képességek kibontakoztatását szolgáló lehetőségek:
emelt szintű képzésben való részvétel
fakultatív foglalkozások 27
tanulmányi, szakmai, kulturális versenyekre való felkészítés
szakkörök, sportkörök szervezése
egyéni képességekhez igazodó tanórai tanulás megszervezése
szabadidős foglalkozások (színház- és múzeumlátogatás)
az iskolai, a városi könyvtár használata.
3.4. Egységes alapokra épülő differenciálás A kulcskompetenciákat akkor tudjuk hatékonyan fejleszteni, ha a fejlesztendő célok megfelelő tanítási folyamattal és tanulási tevékenységgel párosulnak. A tanítás nem csak ismeretek közlése, hanem a tanulók tanulásának szervezése: tervezése, irányítása, szabályozása és értékelése. A differenciált tanulásszervezés terén az alábbiakra fektetünk hangsúlyt: Olyan szervezési megoldásokat részesítünk előnyben, amelyek előmozdítják a tanulás belső motivációinak, önszabályozó mechanizmusainak kialakítását, fejlesztését. A
tanulásszervezés
során
törekszünk
a
tanulók
aktivitásának
optimális
kibontakoztatására. Az oktatási folyamat megszervezésével elősegítjük a tanulók előzetes ismereteinek, tudásának, nézeteinek feltárását, lehetőséget teremtünk az esetleges tévedéseik korrigálására és tudásuknak az átrendeződésére. Az oktatási folyamatainkban alkalmazzuk az együttműködő (kooperatív) tanulás technikáit, formáit. Az iskolai tanítás-tanulás különböző szervezeti formáiban (az osztálymunkában, a csoportoktatásban, a tanulók páros, részben és teljesen egyéni, individualizált oktatásában) előtérbe
állítjuk
a
tanulók
tevékenységeit,
önállóságát,
kezdeményezését,
problémamegoldásait, alkotóképességét. A tanulásszervezés során egyik fő elvünk és teendőnk a tanulókhoz optimálisan alkalmazkodó differenciálás a feladatok kijelölésében, azok megoldásában, a szükséges tanári segítésben, az ellenőrzésben és az értékelésben. A feladathoz illeszkedő tanulásszervezési technikákat alkalmazunk a hátrányos helyzetű tanulók egyéni képességeinek fejlesztése érdekében. Sajátos tanulásszervezési megoldások megismerésére és alkalmazására törekszünk a különleges bánásmódot igénylő, sajátos nevelési igényű gyerekek, a tanulási és egyéb problémákkal, magatartási zavarokkal küzdő tanulók nevelése és oktatásának során. 28
Az információs és kommunikációs technika, a számítógép felhasználása gazdag lehetőséget nyújt a tanulók adaptív oktatását középpontba állító tanulásszervezés számára. Ezért igyekszünk mind a tanórai, mind a tanórán kívüli foglalkozások keretében élni az ilyen lehetőségekkel. 3.5. A hátrányos és a halmozottan hátrányos helyzetű tanulók integrációját segítő tevékenységek
-
képesség-kibontakoztató felkészítés;
-
szoros kapcsolat a nevelési tanácsadóval és gyermekjóléti szolgálattal;
-
az egyéni képességekhez igazodó tanórai tanulás megszervezése;
-
felzárkóztató órák, fejlesztő foglalkozások;
-
egyéni foglalkozások;
-
nevelők és a tanulók személyes kapcsolatai;
-
az iskolai könyvtár, valamint az iskola más létesítményeinek, eszközeinek egyéni vagy csoportos használata;
-
iskolai sportkör, szakkörök;
-
szabadidős foglalkozások (pl. színház- és múzeumlátogatások);
-
a szülőkkel való együttműködés;
-
szülők és a családok nevelési gondjainak segítése;
-
szülők tájékoztatása a családsegítő és a gyermekjóléti szolgálatokról, szolgáltatásokról.
29
4.
A tanulók esélyegyenlőségét szolgáló intézkedések Minden tanköteles tanulónak törvényben biztosított joga, hogy számára megfelelő
oktatásban részesüljön. Ennek érvényesítéséhez az iskolánk (az iskolafenntartókkal, a családdal, a gondviselőkkel, szakmai és civil szervezetekkel együttműködve) a következő elvek szerint biztosítja a nevelő-oktató munka feltételeit: - a tanulók tanulási nehézségeinek feltárása, problémái megoldásának segítése az iskolai nevelés-oktatás egész folyamatában és valamennyi területén; - a tanulási esélyegyenlőség eredményes segítésének egyik alapvető feltétele a tanulók személyiségének megismerése, az ahhoz illeszkedő pedagógiai módszerek alkalmazása; - a tanulók önmagukhoz és másokhoz viszonyított kiemelkedő teljesítményeinek, tehetségjegyeinek feltárása, fejlesztése a tanórákon, más iskolai foglalkozásokon és e tevékenység támogatása az iskolán kívül; - egységes, differenciált és egyénre szabott tanulási követelmények, ellenőrzési-értékelési eljárások alkalmazása.
30
5.
Az intézményi döntési folyamatban való tanulói részvétel rendje
A tanulók érdekeinek képviseletére az iskolában diákönkormányzat működik. A diákönkormányzat feladata, hogy tagjainak érdekeit képviselje, az érintett tanulók érdekében eljárjon. A diákönkormányzat tevékenysége a tanulókat érintő valamennyi kérdésre kiterjed. A diákönkormányzatnak véleményezési joga van: - a tanulói szociális juttatások elosztási elveinek meghatározása előtt, - a Házirend elfogadásakor, illetve módosítása előtt, - a Pedagógiai program és a Munkaterv diákokra vonatkozó részeiről, - a tantárgyak választásáról és az érettségi vizsgára felkészítő szintről készült tájékoztatóról, - a tanulók közösségét érintő kérdések meghozatalánál, - a tanulók helyzetét elemző, értékelő beszámolók elkészítésekor, elfogadásakor - a tanulói pályázatok, versenyek meghirdetésekor, megszervezésekor, - az iskolai sportkör működési rendjének megállapításkor, - az egyéb foglalkozás formáinak meghatározásakor, - a könyvtár, a sportlétesítmények működési rendjének kialakításakor, - az intézményi SZMSZ-ben meghatározott ügyekben. A diákönkormányzatnak döntési joga van: - saját működéséről, - egy tanítás nélküli munkanap programjáról, - tájékoztatási rendszerének létrehozásáról és működtetéséről.
31
6.
A pedagógusok helyi intézményi feladatai 6.1. A pedagógusok alapvető feladatai -
A magasabb jogszabályokban, a pedagógiai programban, a szervezeti és működési szabályzatban, valamint az intézmény más belső szabályzatában és vezetői utasításában előírt pedagógiai és adminisztratív feladatok ellátása.
-
Heti
teljes
munkaidejének
nyolcvan
százalékát
(kötött
munkaidejét)
az
intézményvezető által meghatározott feladatok ellátásával tölti. -
Heti teljes munkaidejének ötvenöt–hatvanöt százalékában (neveléssel-oktatással lekötött munkaidejében) tanórai és tanórán kívüli (egyéb) foglalkozásokat tart.
-
Kötött munkaidejének neveléssel-oktatással lekötött munkaidején felüli részében a nevelést-oktatást előkészítő, a neveléssel-oktatással összefüggő egyéb feladatokat, tanulói felügyeletet, továbbá eseti helyettesítést lát el.
-
A tanítási órákat és a tanórán kívüli (egyéb) foglalkozásokat pontosan és eredményesen megtartja.
-
Részt vesz a munkáltató által előírt minősítési eljáráson.
-
Aktívan
részt
vesz
a
nevelőtestület
értekezletein,
valamint
a
szakmai
munkaközösségek munkájában. -
Aktívan részt vesz az éves munkaterv szerinti rendezvényeken.
-
A tudomására jutott hivatali titkot megőrzi.
-
A jogszabályokban meghatározott határidőkre megszerzi az előírt minősítéseket.
-
Az iskola céljait képviseli a tanulók és a szülők előtt.
-
A pedagógusra bízott osztályterem, szaktanterem gondozottságát és pedagógiai szakszerűségét figyelemmel kíséri.
6.2. A tanórai és a tanórán kívüli oktató-nevelő munka, tanulásirányítás -
Tanórai és a tanórán kívüli (egyéb) foglalkozások megtartása.
-
A tanórai és a tanórán kívüli (egyéb) foglalkozások éves tervének elkészítése (tanmenetek, éves programok).
-
Előzetes felkészülés a tanítási órákra és a tanórán kívüli (egyéb) foglalkozásokra.
32
-
A motiválás, a differenciálás, a tanulói aktivitás változatos formáinak alkalmazása a tanítási órákon.
-
Változatos szervezeti formák alkalmazása a tanítási órákon.
-
A tanulók életkorához és a didaktikai feladatokhoz megfelelően illeszkedő módszerek, szemléltetés, ellenőrzés és értékelés alkalmazása a tanítási órákon.
-
A tanulók aktív munkájának és megfelelő magatartásának biztosítása a tanítási órákon és a különféle iskolai foglalkozásokon.
-
Az eredményes tanulás módszereinek, technikáinak elsajátíttatása, gyakoroltatása a tanítási órákon.
-
A helyi tanterv követelményeinek elsajátíttatása a nevelő által tanított tanulók körében.
-
Projektalkotás – középpontjában a gyermek áll (a választott téma a tanulók érdeklődésének megfelelő; az együttműködés során sokszínű, intenzív tanulás folyik; a projekt megoldása során a pedagógus szerepe a szemmel tartás, szükség esetén indirekt vagy direkt beavatkozás).
6.3. Munkafegyelem, a munkához való viszony -
A munkaköri kötelességek teljesítése.
-
Az ügyeleti munka pontos, felelősségteljes ellátása az óraközi szünetekben.
-
Pontos adminisztrációs munka. A formai követelmények, a határidők betartása.
-
Az egyes tanév közben adódó feladatok pontos, határidőre történő megoldása.
6.4. Folyamatos, aktív részvétel a nevelőtestület és a szakmai munkaközösség tevékenységében -
Feladatvállalás a munkaközösség, a nevelőtestület aktuális feladataiban.
-
Részvétel a különféle feladatok megoldására alakult nevelői munkacsoportokban.
6.5. Továbbtanulásban, továbbképzésekben való részvétel, önképzés -
Másoddiploma megszerzésére irányuló továbbtanulásban való részvétel.
-
Továbbképzéseken való részvétel. 33
-
A továbbképzéseken tanultak átadása a nevelőtestület tagjainak.
-
Publikációk
szakmai
(pedagógiai,
szaktárgyi)
témákról
folyóiratokban,
kiadványokban.
6.6. Részvétel a nevelőtestület szakmai életében, a döntések előkészítésében és végrehajtásában -
Részvétel az adott tanév munkatervében meghatározott feladatok ellátásában.
-
Részvétel a nevelőtestület szakmai (pedagógiai) döntéseinek előkészítésében.
-
Önkéntes feladatok vállalása a nevelőtestületi feladatok megoldásában.
-
Részvétel az Intézményi Tanácsban.
6.7. Aktív részvétel a tantestület életében -
A pályakezdő (gyakornok) vagy az iskolába újonnan került nevelők munkájának, beilleszkedésének segítése.
-
Önkéntes feladatvállalások a nevelőtestület közösségi életének; rendezvényeinek szervezésében, a szervezés segítése.
-
Részvétel a nevelőtestület közösségi életében, rendezvényekein.
6.8. Megfelelő kapcsolat kialakítása a tanulókkal, a szülőkkel és a pedagógus kollégákkal -
A tanulók, a szülők és a pedagógus kollégák személyiségének tiszteletben tartása.
-
Elfogadást, figyelmet, megértést, jóindulatot sugárzó stílus, hangnem és viselkedés a tanulók, a szülők és a pedagógus kollégák felé.
-
Pedagógiai tanácsadás a tanulóknak és a szülőknek.
-
Kellő figyelem, érdeklődés, megbecsülés és jóindulat a nevelőtársak felé (a pedagógus kollégák segítése, a tapasztalatok átadása, észrevételek, bírálatok elfogadása).
34
6.9. A nevelőtestület döntési jogköre: a) a nevelési-oktatási intézmény éves munkatervének elkészítése; b) a nevelési-oktatási intézmény munkáját átfogó elemzések, értékelések, beszámolók elfogadása; c) a nevelőtestület képviseletében eljáró pedagógus kiválasztása; d) a házirend elfogadása; e) a tanulók magasabb évfolyamba lépésének megállapítása; f) a tanulók osztályozóvizsgára bocsátása; g)
az
intézményvezetői,
intézményegység-vezetői
pályázathoz
készített
vezetési
programmal összefüggő szakmai vélemény kialakítása; h) a jogszabályban meghatározott más ügyek.
6.10. A nevelőtestület véleménynyilvánítási jogköre: a) a nevelési-oktatási intézmény működésével kapcsolatos valamennyi kérdésben; b) a tantárgyfelosztás elfogadása előtt; c) az egyes pedagógusok külön megbízásainak elosztása során; d) az intézményvezető-helyettesek megbízása, illetve a megbízás visszavonása előtt; e) az iskola felvételi követelményeinek meghatározásakor; f) más, a fenti pontokban nem szereplő, de jogszabályban meghatározott esetekben. A pedagógusok javaslattételi jogkörrel rendelkeznek – a nevelési-oktatási intézmény működésével kapcsolatos – valamennyi kérdésben. A nevelők a tanórai és a tanórán kívüli foglalkozásokon, valamint az ügyeleti beosztásukban meghatározott időben kötelesek a rájuk bízott tanulók tevékenységét figyelemmel kísérni, a rendet megtartani, valamint a balesetmegelőzési szabályokat a tanulókkal betartatni. A megbízott pedagógusoknak ki kell oktatniuk a tanulókat minden gyakorlati, technikai jellegű feladat, munkafázis veszélyeire, a kötelező viselkedési szabályokra, a munkavédelmi előírásokra.
35
6.11. Az osztályfőnöki munka tartalma, az osztályfőnökök feladatai Az osztályfőnököknek az osztályfőnöki órákon a tanulókkal ismertetniük kell az egészségük és testi épségük védelmére vonatkozó előírásokat, az egyes foglalkozásokkal együtt járó veszélyforrásokat, a tilos és az elvárható magatartásformákat. Az osztályfőnököknek feltétlenül foglalkozniuk kell a balesetek megelőzését szolgáló szabályokkal a következő esetekben:
a tanév megkezdésekor az első osztályfőnöki órán, melynek során ismertetni kell a balesetvédelmi előírásokat, a rendkívüli esemény (baleset, tűzriadó, bombariadó, természeti katasztrófa) jelzését, a bekövetkezésekor szükséges teendőket, a menekülési útvonalat, a menekülés rendjét, a tanulók kötelességeit a balesetek megelőzésével kapcsolatban;
osztálykirándulások, túrák előtt;
rendkívüli események után;
a tanév végén a nyári idénybalesetek veszélyeire kell felhívniuk a tanulók figyelmét.
Az osztályfőnök és a rábízott közösség tagjai között kialakuló kapcsolat érzelmileg fokozottan telített. Ezért a nagyszerű nevelési lehetőségek mellett olykor mélyebb – mindkét felet próbára tevő – bizalmi konfliktusok, csalódások veszélyét is magában hordozza. Alapvetően e viszony keretei között dől el, mennyire válik a diákok számára átélhetővé, hogy az olykori ütközések ellenére gondjaikat megértő felnőttek veszik körül őket, akik személyesen is érdekeltek abban, hogy a kapcsolat végső soron harmonikus maradjon. Kívánatos, hogy az osztályfőnök továbbra is:
Elősegítse olyan – előítéletektől mentes, befogadó – csoportlégkör kialakulását, amely módot ad arra, hogy a tanuló ne maradjon társtalan, ahol átélheti az összetartozás örömét.
Külön figyelemmel és gondoskodással forduljon a problémás tanítványai felé, keresse meg a hatékony és tapintatos segítés formáit, módszereit.
Segítsen a feszültségek tárgyszerű megbeszélésében, rendezésében.
Képviselje tanítványai és a közösség vállalható, méltányos érdekeit a tanárok, az iskola vezetése felé, menedzselje tanítványai és a közösség kiemelkedő teljesítményeit az iskola fórumain, töltsön be közvetítő szerepet a tanár-diák konfliktusok rendezésében. 36
Legyen nyitott arra, hogy érzékelje az osztályával való kapcsolatában fellépő feszültségeket, s álljon mindenkor rendelkezésre ezek nyílt és őszinte megbeszélésére, rendezésére.
Küzdjön az ellen, hogy a rábízott osztály, illetve a tanulók valamelyike akár a tantestületben, akár a diákok közvéleményében bármilyen előítéletesen minősítő, megbélyegző kategóriába kerüljön (pl. "gyenge osztály", "kezelhetetlen tanuló").
Lépjen fel határozottan, ha osztályában bármely tanulót vagy csoportot érintő diszkriminációt tapasztal az iskolán belül vagy kívül – pl. kisebbek, gyengébbek, gazdagok, szegények, etnikai kisebbségek, stb.
Az osztályfőnök köteles a szülők részére az első szülői értekezleten, a tanulók részére az első osztályfőnöki órán tájékoztatást adni a pedagógiai programról. 6.12. Az osztályfőnöki órák témái a) Kötelezően minden osztályban feldolgozásra kerülő témák a tanév első osztályfőnöki óráin -
A házirend szabályainak megbeszélése.
-
Balesetvédelmi, tűzvédelmi szabályok ismertetése.
-
Az osztályközösség vezetőinek megválasztása.
-
Az iskolai munkatervből az osztályt érintő feladatok ismertetése.
b) Kötelezően minden osztályban feldolgozásra kerülő témák -
Tanévente legalább tíz alkalommal egészségvédelmi téma (helyes táplálkozás; az alkohol- és kábítószer-fogyasztás, a dohányzás káros hatásai a szervezetre; a személyes higiénia; a szexuális fejlődés, újraélesztés) az iskolai egészségügyi szolgálat (iskolaorvos, védőnő), valamint az iskolapszichológus segítségének igénybe vételével.
-
Az osztály félévi munkájának és magatartásának értékelése az első és a második félév végén.
-
Megemlékezés nemzeti ünnepeinkről (október 23. és március 15.)
-
Megemlékezés az aradi vértanúkról, a magyar nyelv napjáról, a kommunista és egyéb diktatúrák áldozatainak emléknapjáról, a holokauszt áldozatainak emléknapjáról és a nemzeti összetartozás napjáról.
-
Osztálykirándulás előkészítése.
c) Kötelezően a 10. évfolyamon feldolgozásra kerülő téma -
Pályaorientáció. 37
A
közösségfejlesztéssel,
az
iskola
szereplőinek
együttműködésével
kapcsolatos feladatok A közösségfejlesztés az a folyamat, amely az egyén és a társadalom közötti kapcsolatot kialakítja, megteremti. A szociális kötődés olyan személyközi kapcsolat, amely bizalomra épül, amelynek a ragaszkodás az összetartó ereje és a szeretet az érzelmi alapja. Ezek a sajátságok egyaránt érvényesek a személyközi és a hovatartozási kötődésekre. A hovatartozási kötődés a családhoz, a szűkebb-tágabb csoporthoz/közösséghez, nemzetiséghez, nemzethez, hazához való kötődést jelenti. Ez az a terület, amelyet nevelő-oktató munka során az iskolapszichológus és a pedagógusok is fejleszteni tudnak. Az iskolai nevelés alapvető feladatai közé tartozik, hogy megismerjük azokat a tanulókat, akikben gyönge a közösséghez való kötődési hajlam, és elősegítsük ennek megerősítését. A fejlődés érdekében igyekszünk pozitív hatású személyekkel gazdagítani a kötődési lehetőségeket, olyan tanórán kívüli tevékenységeket megvalósítani, amelyekkel eredményesen járulhatunk hozzá a tanulók közösségi emberré válásához és általában személyiségük fejlődéséhez. A csoportképzési hajlam fejlesztése a csoportnormák elsajátítása által telik meg tartalommal, vagyis végső soron a nevelésen múlik, hogy kiben milyen egyéni szociális értékrend alakul ki. Feladatunknak érezzük, hogy a csoportműködtetési elvek érvényesítésével megelőzzük a fiatalok negatív értelemben vett „közösségbe fejlődését”. A mai világban sem az iskolán kívüli, sem az iskolai élet nem kínál olyan eleve adott csoportokat, amelyekben a felnövekvő generációk csoportmotívumai kielégülhetnének, működhetnének, és ezáltal pozitív szocializáló hatásuk érvényesülhetne. Törekednünk kell arra, hogy iskolai osztályaink a fenti értelemben vett csoporttá, közösséggé váljanak. Az osztályfőnöki, a diák-önkormányzati munka, a szabadidő hasznos eltöltése fontos eszköz a célok megvalósításában. A csapatsportok, csapatjátékok, ha tartósan létező csoportokat működtetünk, jó közegei lehetnek a közösségi motívumok fejlesztésének. A különböző szakkörök, önképzőkörök, ifjúsági szervezetek is hozzájárulhatnak a csoporttá alakuláshoz. A
hovatartozási
hajlam
szocializálási
feladatának
eredményes
megoldásával
hozzájárulhatunk a csoportok, a nemzetiségek, a nemzetek közötti szembenállások, előítéletek természetének, okainak megértéséhez, oldásához. Olyan hovatartozási kötődések kialakítását tekintjük feladatunknak, amelyek nem a másik csoport lenézésében, az előítéletekben 38
nyilvánulnak meg, hanem a megértésben, a proszocialitásban. Észrevehető előrelépés csak akkor lehetséges, ha az alábbi célokat megvalósítjuk: -
a hon- és népismerettel segítsük elő harmonikus kapcsolat kialakítását a természeti és társadalmi környezettel,
-
a tanulók legyenek nyitottak, megértőek a különböző szokások, életmódok, kultúrák, vallások: a másság iránt, becsüljék meg ezek értékeit,
-
az iskola és a tanulók törekedjenek arra, hogy közvetlenül is részt vegyenek a nemzetközi kapcsolatok ápolásában,
-
a tanulók kapcsolódjanak be közvetlen környezetük értékeinek megőrzésébe, gyarapításába,
-
a tanulók szerezzenek személyes tapasztalatokat az együttműködés, a környezeti konfliktusok közös kezelése és megoldása terén,
-
a
kommunikációs
kultúra
középpontjában
az
önálló
ismeretszerzés,
véleményformálás és –kifejezés, a vélemények, érvek kifejtésének értelmezésének, megvédésének a képességei állnak, -
iskolánknak az új információs környezetben eligazodó, és azt kritikai módon használó fiatalokat kell nevelnie,
-
pedagógusaink fejlesszék a beteg, sérült és fogyatékos embertársaink iránti elfogadó és segítőkész magatartást.
A céljainkból levezetett feladataink a tanórán kívüli tevékenységek megszervezésében, a DÖK működtetésében, hagyományaink ápolásában rejlenek. A tanórán kívüli tevékenységek kiválasztásában, szervezésében nagymértékű önállóságot kell biztosítani a tanulóknak, a tanulói közösségeknek. A tanulók és tanulóközösségek érdekeinek képviseletére, a tanórán kívüli, szabadidős tevékenységek segítésére az iskolában osztály diákbizottságok és diákönkormányzat működik. Az iskola szereplőinek együttműködése kulcsfontosságú a nevelés-oktatás folyamatában. Törekedni kell a tanórai foglakozásokon olyan csoportlégkör kialakítására, mely módot ad arra, hogy lehetőleg minden tanuló megtalálja a helyét és szerepét, ahol társaitól és tanáraitól támogatást kap személyisége kibontakozásához, elismerik képességeit, büszkék sikereire, ahol megértik. Külön figyelemmel kell fordulni a hátrányosabb helyzetű, vagy személyes gondokkal küzdő tanulók felé. Figyelni kell a konfliktusokat, az egészségtelen versengést, ezeket a problémákat azonban tapintatosan kell kezelni. Miután a gyermekek bizalommal fordulnak a pedagógus felé, az együttműködés megvalósulása már nem elérhetetlen.
39
6.13. Tanulmányi, szakmai tevékenységek -
tantárgyi tanulmányi versenyek iskolai fordulója (OKTV, OÁTV, OSZTV, közismereti tanulmányi versenyek)
A versenyek megszervezését, a tanulók felkészítését a szakmai munkaközösségek illetve a szaktanárok és szakoktatók végzik. A szakköri munka a tanulók egyéni képességeinek fejlesztését szolgálja. A szakköröket különböző szempontok alapján szervezzük: tantárgyi, közös érdeklődés. A szakkörök indításáról – az igények és a lehetőségek alapján – minden tanév elején a nevelőtestület dönt.
6.14. Tömegsport A Tiszaújvárosi Eötvös Gimi Diáksport Egyesületnek azok a diákok a tagjai, akik belépnek az egyesületbe, és az éves tagdíjat befizetik. Az egyesület szakosztályai és sportcsoportjai valamint a tömegsport órák lehetőséget biztosítanak a tanulóknak a mindennapi testedzésre, a kikapcsolódásra, a szabadidő hasznos eltöltésére. Ezeken a foglalkozásokon készülnek fel a tanulók az iskolai és az iskolán kívüli sportversenyekre. A foglalkozások mindegyikét testnevelő tanárok és jól felkészült edzők tartják. Szakosztályaink: Kosárlabda szakosztály: iskolánk legnagyobb hagyományokkal rendelkező szakosztálya a kosárlabda sportágban működik. Az 1985-ben megkezdett tudatos utánpótlás-nevelő munka eredményei 1987-től – a diáksport egyesületi működési forma kialakításának segítségével – folyamatosan javulnak. A szakosztály működtetésére fordított pénzeszközök segítségével olyan feltételrendszert sikerült kialakítani, melyet sok – erre a szakágra szakosodott – egyesület is megirigyelhet. A kosárlabdázó diákok számára nyújtott juttatások – szerelés, versenyeztetés – hosszú évek óta közelítik a profik színvonalát. A versenyeztetés a diákolimpiai rendezvényeken kívül kiterjed a neves egyesületek által rendezett meghívásos tornákra és kupákra is. Folyamatos munkánk eredményeként évenként több nemzetközi tornán veszünk részt eredményesen. A kiképzett játékosok nagy számban folytatják a sportolást magasabb NB-s osztályú felnőtt klubokban. Közülük nem egy eljutott a korosztályos válogatott szintig is. Arra külön büszkék vagyunk, hogy kosarasaink zöme az eredményes sportmunka mellett egyetemi illetve főiskolai tanulmányokat folytat a középiskola elvégzése után. 40
Az eredményes munka érdekében kiváló kapcsolatokat tartunk fenn a körzet utánpótlás nevelő általános iskoláival is. A több mint egy évtizede folyó munka eredményeként iskolánk a szakmai képzés mellett már nemcsak a megyén belül, hanem országosan is egyre ismertebb és elismertebb lett. Az ismertséghez több diákolimpiai megyei bajnoki cím, országos elődöntős helyezés és kupagyőzelem járult hozzá. Iskolánkban többéves kihagyás után néhány évvel ezelőtt újra indult a leány kosárlabda szakosztály is. Teljesen az alapoktól kellett megkezdeni a képzést, ezért még csak az amatőr megyei diákolimpiai bajnokságban indulunk. Kisebb technikai tudásunk ellenére a szakosztály eredményesen szerepel, hiszen az elmúlt évben és idén is bejutottunk a megye legjobb négy csapata közé. Torna szakosztály: működése nagymértékben függ a beiskolázástól, de vannak olyan tanulóink is, akik itt szerették meg a tornát és értek el eredményeket. Szerállományunk fejlesztésével, valamint tanulóink széleskörű bevonásával próbáljuk meg eredményesebbé tenni a szakosztályt. Az évek során számtalan megyei és országos szintű eredményt értünk el. Pozitívumként értékelhető, hogy többéves kihagyás után az idei tanévtől újraéledt az iskola leány tornacsapata is. Röplabda szakosztály: néhány éve működik iskolánkban lányok számára. Általában elmondható, hogy a lányokat kevésbé lehet sportra bírni, de ezzel a sportággal több fiatalt lehet edzésre csábítani. Viszonylag rövid idő alatt sikereket értek el, a 2012-13-as tanévtől részt vesznek a megyei bajnokságban. A felsorolt szakosztályokon kívül több más diákolimpiai sportágban is képviseljük az iskolát mind megyei, mind pedig országos szinten. Ezek a sportágak a következők: atlétika ügyességi és váltócsapat bajnokság, úszás, atlétika pályabajnokság, mezei futás. Ezekben a versenyszámokban az országos döntők állandó résztvevői vagyunk. A fent említett versenysportokon kívül a diákoknak lehetőségük van az iskolán kívüli szabadidős sporttevékenységekre is az egészséges életmódra nevelés és a szabadidő hasznos eltöltésének szellemében. A Diáksport Egyesület a következő lehetőségeket biztosítja a tanulóknak: labdarúgás és kondicionálás, asztalitenisz, tollaslabda, aerobic, valamint úszás.
41
6.15. Hagyományőrző tevékenységek
-
minden tanévet ünnepélyes tanévnyitóval kezdünk, tanévzáró ünnepséggel zárunk,
-
a DÖK irányításával október elején rendezzük a „csibeavatót” (az elsősök fogadalomtétele) a 11. osztályosok szervezésében,
-
nemzeti ünnepeinkről iskolai ünnepség keretében emlékezünk meg,
-
iskolai ünnepséget szervezünk a végzős diákok szalagtűzése és ballagása alkalmából (december, illetve április/május), amely városunkban elismert rangra emelkedett az évek során,
-
tavasszal tartjuk a DÖK-napot: fordított tanítási nap, vetélkedők, Eötvös-bál rendezése, ismerkedési diszkó rendezése, házi bajnokság lebonyolítása különböző sportágakban,
-
évente szervezünk diákjaink számára táborokat: Csibetábor, Kockatábor.
A tanévnyitó, -záró ünnepség, az iskolai megemlékezések, a szalagavató, a ballagás koordinálása az iskola vezetésének a feladata. 6.16. Szabadidős foglalkozások A szabadidő hasznos és kulturált eltöltésére színház- és mozilátogatásokat, kiállítások megtekintését szervezzük tanulóink számára. -
az osztálykirándulásokat elsősorban az írásbeli érettségi idejére szervezzük,
-
az iskolai diákszínpad évente több jeles alkalomkor mutat be új műsort,
- diákjaink előzetes intézményvezetői engedéllyel és felügyelettel hétvégéken (általában pénteken) rendezhetnek táncos összejövetelt. 6.17. Diákönkormányzat A közösségfejlesztésben fontos szerepet játszik a diákönkormányzat. Feladatának tekintjük, hogy élve a törvény biztosította jogával, őrködjön a diákok jogainak és érdekeinek érvényesülése fölött. Munkáját az általa készített éves terv alapján végzi. Részt vesz: az iskolai hagyományok ápolásában és véleményt mond a diákságot érintő kérdésekben. Szervezi:
a diákönkormányzati-napot, a Mikulás-, a Valentin-napot, az Eötvös-bált, a bejövő osztályok játékos avatását 42
Kapcsolattartás a szülőkkel, tanulókkal, az iskola partnereivel
7.
7.1. A vezetőség és a nevelőtestület együttműködése 1. A nevelőtestület különböző közösségeinek együttműködése az intézményvezető segítségével a megbízott pedagógus vezetők, illetve a választott képviselők útján valósul meg. 2. Az együttműködés fórumai: -
az iskolavezetőség (az igazgatói tanács) ülései,
-
a különböző értekezletek,
-
megbeszélések.
3. Ezen fórumok időpontját az iskola éves munkaterve határozza meg. 4. A vezetőség az aktuális feladatokról a tanári szobában elhelyezett hirdetőtáblán, valamint írásbeli tájékoztatókon keresztül értesíti a nevelőket. 5. Az iskolavezetőség (az igazgatói tanács) tagjai kötelesek: -
az iskolavezetőség (igazgatói tanács) ülései után tájékoztatni az irányításuk alá tartozó pedagógusokat az ülés döntéseiről, határozatairól,
-
az irányításuk alá tartozó pedagógusok kérdéseit, véleményét, javaslatait közvetíteni az iskolavezetőség (az igazgatói tanács) felé.
6. A nevelők kérdéseiket, véleményüket, javaslataikat szóban vagy írásban egyénileg vagy munkaköri vezetőjük, illetve választott képviselőik útján közölhetik az iskola vezetőségével (az igazgatói tanáccsal), illetve a szülői szervezettel. 7.2. A szakmai munkaközösségek együttműködése Az iskolában tevékenykedő szakmai munkaközösségek folyamatos együttműködéséért és kapcsolattartásáért a szakmai munkaközösségek vezetői felelősek. A szakmai munkaközösségek vezetői a munkaközösség éves munkatervének összeállítása előtt közös megbeszélésen egyeztetik az adott tanévre tervezett feladataikat különös tekintettel a szakmai munka alábbi területeire:
a munkaközösségen belül tervezett ellenőrzések és értékelések,
továbbképzések,
a tanulók számára szervezett pályázatok tanulmányi, kulturális és sportversenyek.
A szakmai munkaközösségek vezetői az iskolavezetőséget rendszeresen tájékoztatják a munkaközösségek tevékenységéről, aktuális feladatairól, a munkaközösségeken belüli ellenőrzések, értékelések eredményeiről. 43
7.3. A szülő, tanuló, pedagógus együttműködése Célunk, hogy az iskolában olyan légkör uralkodjon, hogy a tanuló, a pedagógus és az idelátogató – szülő (vendég) jól érezze magát. Mind a három fél kapcsolatában nyilvánuljon meg az egymás iránti tisztelet, megbecsülés, egymás munkájának elismerése. A pedagógus – tanuló kapcsolat a pedagógus személyes viselkedésével, munkájával mutasson példát a tanítványainak, vegye figyelembe a tanulók egyéni tulajdonságait, képességeit, védje a diákok érdekeit, segítse őket nehézségeik megoldásában, nevelje a tanulókat a szellemi és fizikai munka megbecsülésére, követelje meg az emberek közötti érintkezés helyes formáinak és az elfogadott normáinak megtanulását, gyakorlását, a tanulókat a haza, a szülőföld szeretetére, az egyetemes emberi kultúra értékeinek megismerésére és megbecsülésére, más népek szokásainak tiszteletben tartására, a másság elfogadására nevelje! A tanulókban kifejlesztendő fő tulajdonságok humánum, érdeklődés, kreativitás, problémamegoldó-képesség, gyakorlatiasság, műveltség, ezek elérése érdekében a tanulókat meg kell ismertetni a hatékony egyéni tanulási módszerekkel, be kell láttatni a tanulás fontosságát, meg kell tanítani a korszerű szakmai, elméleti ismereteket, a tanuló törekedjen az egészséges életmódra, edzett legyen, önmagunkkal és környezetünkkel szembeni igényességre kell nevelni a diákokat! 7.4. A tanulóval való kapcsolattartás formái - tájékoztatás illetve véleménykérés a diákönkormányzaton keresztül; - tájékoztatás illetve véleménykérés az osztályfőnökön keresztül; - diákközgyűlés; - tanítási órák; - iskolai rendezvények;
44
7.5. A szülővel való kapcsolattartás - tanári fogadóórák; - szülői értekezletek; - Szülői Választmány, Szervezet ülései; - igény szerint alkalmi megbeszélések; - iskolai rendezvények (tanévzáró ünnepély, szalagavató, ballagás). - Intézményi Tanács 7.6. A szülő kötelességei és jogai A szülő kötelessége, hogy - gondoskodjon gyermeke értelmi, testi, érzelmi és erkölcsi fejlődéséhez szükséges feltételekről és arról, hogy gyermeke teljesítse kötelességeit, továbbá megadjon ehhez minden tőle elvárható segítséget, együttműködve az intézménnyel, figyelemmel kísérje gyermeke fejlődését, tanulmányi előmenetelét, - biztosítsa gyermeke tankötelezettségének teljesítését, - tiszteletben tartsa az iskola, vezetői, pedagógusai, alkalmazottai emberi méltóságát és jogait, tiszteletet tanúsítson irántuk. A szülő gyermeke adottságainak, képességeinek, érdeklődésének megfelelően, saját vallási, világnézeti meggyőződésére, nemzetiségi hovatartozására tekintettel szabadon választhat iskolát. A gyermek - ha nem cselekvőképtelen - tizennegyedik életévének betöltésétől a szülő ezt a jogát gyermekével közösen gyakorolhatja. A szülő joga, hogy gyermeke neveléséhez igénybe vegye a pedagógiai szakszolgálat intézményét. A szülő kötelessége, hogy gyermekével megjelenjen a nevelési tanácsadáson, továbbá biztosítsa gyermekének a fejlesztő foglalkozásokon való részvételét, ha a tanulóval foglalkozó pedagógusok kezdeményezésére a nevelőtestület erre javaslatot tesz. Ha az e bekezdésében foglalt kötelezettségének a szülő nem tesz eleget, a jegyző kötelezi a szülőt kötelezettségének betartására. A szülő joga különösen, hogy a) megismerje a nevelési-oktatási intézmény pedagógiai programját, házirendjét, tájékoztatást kapjon az abban foglaltakról, b) gyermeke fejlődéséről, magaviseletéről, tanulmányi előmeneteléről rendszeresen részletes és érdemi tájékoztatást, neveléséhez tanácsokat, segítséget kapjon,
45
c) kezdeményezze szülői szervezet létrehozását, és annak munkájában, továbbá a szülői képviselők megválasztásában mint választó és mint megválasztható személy részt vegyen, d) írásbeli javaslatát a nevelési-oktatási intézmény vezetője, a nevelőtestület, a pedagógus megvizsgálja, és arra a megkereséstől számított tizenöt napon belül érdemi választ kapjon, e) a nevelési-oktatási intézmény vezetője vagy a pedagógus hozzájárulásával részt vegyen a foglalkozásokon, f) személyesen vagy képviselői útján - jogszabályban meghatározottak szerint - részt vegyen az érdekeit érintő döntések meghozatalában, g) az oktatási jogok biztosához forduljon. Az iskolában a szülők jogaik érvényesítése, kötelességük teljesítése érdekében, az intézmény működését, munkáját érintő kérdésekben véleményezési, javaslattevő joggal rendelkező szülői szervezetet (közösséget) hozhatnak létre. A szülői szervezet dönt - saját működési rendjéről, munkatervének elfogadásáról, - tisztségviselőinek megválasztásáról. Figyelemmel kíséri - a gyermeki, tanulói jogok érvényesülését, - a pedagógiai munka eredményességét. Tájékoztatást kérhet - a gyermekek, tanulók csoportját érintő bármely kérdésben a nevelési-oktatási intézmény vezetőjétől, az e körbe tartozó ügyek tárgyalásakor képviselője tanácskozási joggal részt vehet a nevelőtestület értekezletein. Az Intézményi Tanács tagjait az intézményvezető bízza meg a delegálásra jogosultak véleménye alapján. Az intézményi tanács dönt - működési rendjéről és munkaprogramjának elfogadásáról, - tisztségviselőinek megválasztásáról, továbbá - azokban az ügyekben, amelyekben a nevelőtestület a döntési jogot az intézményi tanácsra átruházza. Az Intézményi Tanács véleményt nyilváníthat a nevelési-oktatási intézmény működésével kapcsolatos valamennyi kérdésben. Ki kell kérni az intézményi tanács véleményét a pedagógiai program, az SZMSZ, a házirend, a munkaterv elfogadása, továbbá a köznevelési szerződés megkötése előtt.
46
7.7. Az intézmény partnereivel való kapcsolattartás élő kapcsolattartás a kollégiumi nevelőtanárokkal, kapcsolattartás a város többi iskolájával, az érdeklődőknek lehetőség nyújtása az iskola munkájának megismerésére, együttműködés a városi és megyei Munkaügyi Központtal és a Kereskedelmi és Iparkamarával a szakképzés továbbfejlesztése érdekében. önkormányzati képviselők meghívása rendezvényeinkre
A teljeskörű egészségfejlesztéssel összefüggő feladatok
8.
1. Az iskola egészségnevelési tevékenységének kiemelt feladatai:
a tanulók korszerű ismeretekkel és az azok gyakorlásához szükséges készségekkel és jártasságokkal rendelkezzenek egészségük megőrzése és védelme érdekében;
tanulóinknak bemutatjuk és gyakoroltatjuk velük az egészséges életmód elsajátítását szolgáló tevékenységi formákat, az egészségbarát viselkedésformákat;
a tanulók az életkoruknak megfelelő szinten – a tanórai és a tanórán kívüli foglalkozások keretében, iskolapszichológus bevonásával – foglalkoznak az egészség megőrzésének szempontjából legfontosabb ismeretekkel -
a táplálkozás,
-
az alkohol- és kábítószer fogyasztás, dohányzás káros hatásai a szervezetre,
-
a családi és kortárskapcsolatok,
-
a környezet védelme,
-
az aktív életmód, a sport,
-
a személyes higiénia,
-
az elsősegély-nyújtás alapismeretei,
-
az újraélesztés
-
a szexuális fejlődés
területén. 2. Az egészségnevelés az iskola minden pedagógusának, illetve minden tanórai és tanórán kívüli foglalkozás feladata. 3. Az iskolai egészségnevelést elsősorban a következő tevékenységformák szolgálják: 47
a) a mindennapi testedzés lehetőségének biztosítása: -
testnevelés órák;
-
egészségfejlesztő testmozgás;
-
az iskolai sportkör foglalkozásai;
-
tömegsport foglalkozások;
b) az osztályfőnöki órák tanóráin feldolgozott ismeretek; c) évente egy alkalommal egészségvédelemmel, helyes táplálkozással, elsősegélynyújtással foglalkozó bemutatóóra szervezése; d) az egészségnevelést szolgáló egyéb (tanórán kívüli) foglalkozások: -
egy-egy gyalog- vagy kerékpártúra szervezése;
-
a Magyar Vöröskereszt tiszaújvárosi munkatársaival való kapcsolattartás;
e) az iskolai egészségügyi szolgálat (iskolaorvos, védőnő) segítségének igénybe vétele -
tanévente egy alkalommal osztályfőnöki óra megtartásában;
-
a tanulók egészségügyi és higiéniai szűrővizsgálatának megszervezésében (a tanulóknak
évenként
legalább
szűrővizsgálaton kell részt venniük.)
48
egyszer
fogászati,
kétévente
általános
9.
Környezeti nevelési program
Törvényi háttér Az Alaptörvény környezetvédelemmel kapcsolatos paragrafusai: O cikk (1) és (2) bekezdése: (1) Magyarország védi és fenntartja az egészséges környezetet. (2) A természeti erőforrások, különösen a termőföld és az ivóvízkészlet, valamint a biológiai sokféleség és a kulturális értékek a nemzet közös örökségét képezik, amelynek a jövő nemzedékek számára való megőrzése az állam és mindenki kötelessége. XIX. cikk (1) Mindenkinek joga van testi és lelki egészségének megőrzéséhez. Helyzetkép Előélet, hagyományok: Környezetvédelmi technikus képzés működött 2000-ig, 1998-tól 2001-ig akkreditált vegyipari gépészmérnök-asszisztens képzés keretében környezetvédelmi szakosítást végeztünk. 2000-től részt vettünk a GLOBE-programban. Épület és berendezése: Az Eötvös-épület udvarán mikrometeorológiai állomás található. Az épületek belsejében a termek mérete a régi szabványoknak megfelelő, a természetes fényviszonyok elfogadhatóak. A nyílászárók és a világítás korszerűsítése megtörtént. A táblák és padok cseréje folyamatos, a technikai felszereltség korszerű. Étkeztetés: Az intézmény területén konyha van, amely a HAPCC szabvány szerint működik (folyamatos fejlesztés alatt). A hozzá tartozó étterem önkiszolgáló rendszerű, 220 fő befogadására alkalmas. Iskola udvara: Az intézmény két különálló épületben működik, mindegyik épület rendelkezik megfelelő méretű saját udvarral, melyek nagyrészt nyitottak és jelentős részük természetes növényzettel borított. Sportpálya mindkét épülethez tartozik. Iskolai büfé: Magánvállalkozó működteti, aki az egészséges étkeztetésre törekszik. Egyéb: Környezetbarát tisztítószereket alkalmaznak a takarítók. 49
Az iskola közvetlen környezete Az iskola Tiszaújvárosban az Alföldön, a Tisza jobb partján, a Sajó torkolatánál található. A környezet meghatározza az iskola miliőjét, lehetőségeit. Az ipari és természeti környezet találkozása lehetőséget nyújt a tanulóknak ezen „együttélés” előnyeinek és hátrányainak tanulmányozására. Külső környezet: a település és a régió Tiszaújváros egészséges környezetet próbál biztosítani az itt élő és tanuló embereknek. A település rendelkezik szennyvíz- és ivóvíztisztító művel, a hulladéklerakás többé-kevésbé megoldott, az ipartelepen a szennyvíztisztítón kívül hulladékégető is üzemel. A várost védőerdősáv választja el a vegyipari létesítményektől. Az ipari tevékenység jelenléte fokozott figyelmet igényel, ezért városunkban rendszeresek a környezetvédelemmel foglalkozó konferenciák, kiállítások, közmeghallgatások. A régióhoz tartozik a Kesznyéteni Tájvédelmi Körzet, ahova a diákokkal terepgyakorlatra, illetve kirándulni el tudunk menni. A régióhoz tartozik Sajóörös, Muhi, Ónod stb., ahol természeti és kultúrtörténeti értékek egyaránt fellelhetők. Alapelvek, célok Iskolánk feladatának tekinti azt, hogy diákjaink a felnőtt életre megfelelő ismeretekkel, készségekkel és szemlélettel rendelkezzenek, hogy ne csak saját pillanatnyi érdekeik szerint, hanem a Föld egészének fennmaradása érdekében cselekedjenek. Meg kell értetnünk, hogy fenntartható jövő egy olyan egészséges kompromisszum ember és természet között, mely emberi értékeink megőrzését sok-sok generáción keresztül lehetővé teszi. Ennek eléréséhez a következő célok megvalósítását tartjuk szem előtt az iskolai élet valamennyi színterén, valamennyi tevékenységünket áthatva. Általános célok, értékek az egyetemes természetnek (a Világegyetem egészének), mint létező értéknek tisztelete és megőrzése, beleértve az összes élettelen és élő létezőt, így az embert is, annak környezetével, kultúrájával együtt a Föld egészséges folyamatainak visszaállítása, harmóniára törekvés a bioszféra és a biológiai sokféleség megőrzése
50
Pedagógiai célok az ökológiai gondolkodás kialakítása, fejlesztése; rendszerszemléletre nevelés; holisztikus és globális szemléletmód kialakítása; fenntarthatóságra nevelés, az elveivel való azonosulás elősegítése; a környezetetika hatékony fejlesztése; tolerancia és segítő életmód kialakítása; a környezettudatos magatartás és életvitel kialakulásának segítése; az állampolgári – egyéb közösségi – felelősség felébresztése; az egészség és a környezet összefüggéseinek felismertetése; globális összefüggések megértése iránti igény felkeltése. Tanulásszervezési és tartalmi keretek Hagyományos tanórai foglalkozások Minden tantárgy tanításához a szaktanárok (munkaközösségek) kidolgozzák a helyi tanterv illetve a tanmenetek mélységében a környezeti nevelési tartalmakat és azok megvalósítására használt tevékenységi formákat, módszereket. A tantárgyak lehetőségei Magyar nyelv és irodalom A tanulók ismerjék meg az anyanyelv gazdagságát, a tájnyelv, a köznyelv és az irodalmi nyelv egymásra hatását; erősödjön esztétikai, erkölcsi érzékenységük; tudatosan készüljenek az anyanyelv védelmére, a „nyelvi környezetszennyezés” elkerülésére. Történelem A tanulók értsék és tudják, hogyan, mikor és milyen emberi tevékenységek révén alakult át a természet; 51
tudják értelmezni, hogyan hatottak a környezeti változások a gazdálkodásra, az életmódra, a közösségi normák alakulására; legyenek képesek a globális problémákra megoldásokat keresni a természeti népek példáján keresztül; értsék meg az egész világot érintő globális problémákat, és érezzék hangsúlyozottan az egyén, az állam és a társadalom felelősségét és feladatait a problémák elhárításában, csökkentésében.
Idegen nyelv A tanulók legyenek érzékenyek a hazai környezeti problémákra és ismerjék meg a nyelv segítségével más országok hasonló problémáit; tudják más népek ilyen irányú tevékenységeit és ismerjék az idegen országok környezetvédelemmel foglalkozó szervezeteit.
Matematika A tanulók váljanak képessé arra, hogy a más tantárgyakban tanított környezeti összefüggéseket matematikai módszerekkel demonstrálják; ismerjenek konkrét, a valós életből vett példákat, és legyenek képesek ezeket elemezni, tudjanak megfelelő következtetéseket levonni.
Fizika A tanulók váljanak képessé a környezeti változások magyarázatára; ismerjék fel a fizikai törvényszerűségek és az élőlények életjelenségei közötti analógiákat, valamint az élő, és élettelen közötti kölcsönhatásokat; tudják értelmezni a környezet változásának törvényszerűségeit, és ennek tudatában legyenek képesek megoldást keresni a globális környezeti problémákra. Kémia A tanulók rendelkezzenek a környezetbiztonsághoz szükséges ismeretekkel; törekedjenek a környezettudatos magatartás kialakítására; 52
ismerjék az emberi szervezetre káros anyagokat és ezek szervezetre gyakorolt hatásait, tartózkodjanak ezek kipróbálásától; értsék meg a különböző technológiák hatását a természeti és épített környezetre, valamint becsüljék meg ezek gazdasági hatásait. Földrajz A tanulók érzékeljék és értékeljék a környezetben lezajló változásokat, mint a természeti és társadalmi folyamatok hatásainak eredményeit; értsék meg, hogy a népek eltérő természeti és gazdasági körülményei, hagyományai meghatározzák gondolkodásmódjukat, világszemléletüket; értsék meg, hogy a társadalmi-földrajzi változások, a felgyorsult fogyasztás a Föld erőforrásainak kimerüléséhez vezet; ismerjék meg a globális problémákat és azok megelőzési, illetve mérséklési lehetőségeit. Biológia A tanulók ismerjék meg a globális környezeti problémákat és azok megelőzési, illetve mérséklési lehetőségeit; ismerjék meg az élőlények alapvető szervezeti-működési jellemzőit, fedezzék fel azok között az ok-okozati összefüggéseket; legyenek tájékozottak a földi élővilág sokféleségét, valamint az emberek és biológiai környezetük közötti kapcsolatrendszert illetően; sajátítsák el a testi-lelki egészséget megőrző életviteli technikákat. Ének-zene A tanulók ismerjék fel a természeti és a művészeti szépség rokonságát és azonosságát; ismerjék meg a természet zenei ábrázolásának módjait; fedezzék fel a zenei környezetszennyezést, és tudjanak ellene védekezni. Rajz és vizuális kultúra A tanulók ismerjék fel a természeti és a művészeti szépség rokonságát és azonosságát; 53
ismerjék meg a természet képzőművészeti ábrázolásának lehetőségeit; ismerjék és tudják, hogy a hagyományápolás a fenntarthatóság egyik alappillére. Filozófia A tanulók értsék meg, hogy a filozófia történetén keresztül megmutatható az ember és természet egységének megbomlása; lássák, hogy milyen módon alakult ki az ember természet feletti uralomra- jutása; legyenek képesek követni az értékek alakulását a különböző történelmi korokban.
Informatika A tanulók ismerjék meg az informatikában (pl. az internet-használatban) rejlő környezetvédelmi lehetőségeket; ismerjék meg a távközlési-informatikai berendezések környezetkárosító hatásait; váljanak képessé arra, hogy a más tantárgyakban tanított környezeti összefüggéseket informatikai
módszerekkel
demonstrálják
(számítástechnika
alkalmazása,
könyvtárhasználat, irodalmi hivatkozások). Testnevelés A tanulók fedezzék fel, értsék meg, hogy a környezeti hatások jelentős mértékben befolyásolják, egészséges testi fejlődésüket; értsék
és
tapasztalják
meg
a
szabadtéri
foglalkozásokon
keresztül,
hogy
a
környezetszennyezés az egészségre veszélyes. Szakmai elméleti és gyakorlati ismeretek (9-11. évfolyam) A tanulók tudják kiemelni a szakma környezetterhelő hatásait, ismerjék a védekezés lehetőségeit (hulladékkezelés, stb.); ismerjék a környezetbarát technológiákat, a környezetbarát anyagokat, a termékek használatát; sajátítsák el az anyag- és energiatakarékos gazdálkodási módokat.
54
Nem hagyományos tanórai foglalkozások Nem hagyományos tanórai foglalkozás lehet minden olyan új tanítási-tanulási módszer, amelynek a tantárgyak tananyagának elsajátíttatása a célja, de színtere nem a szokásos (45 perces) tanóra, s a helyszíne akár az iskolán kívül is lehet. (De tanítási naplóba beírt óra!) A nem hagyományos tanórai foglalkozások közös és alapvető jellemzője, kritériuma a komplexitás. Ennek lényege: a tantárgyakon átívelő ismeretek összekapcsolása, egy adott tartalom sokoldalú megközelítése, valamiféle “egymásra hajtogatottság”; a sokféleség összekapcsolódása a különféle tevékenységek által; a természet és társadalom kapcsolatrendszerének holisztikus megközelítése; kapcsolatközpontúság; értelem és érzelem egysége; módszerek sokfélesége. Tanórán kívüli foglalkozások Minden olyan foglalkozás, amely a nem hagyományos tanórai foglalkozások témakörében is megtalálható, de nem kerül be a tanítási naplóba. A fentieken kívül pl.: Szakkör Várostakarítási akció nap Tábor A hetedik évfolyamos diákok számára erdei iskolát szervezünk „Az erdei iskola az anyaiskola székhelyétől különböző helyszínű, a környezet adottságaira építő többnapos tanulásszervezési forma. A terepi ismeretszerzést közös cselekvéshez köti. A tanítás helyszínével szorosan és szervesen összefügg a tananyag, a képességfejlesztés és a közösségi tevékenységekhez kötődő szocializáció.” (LEHOCZKY JÁNOS) Az erdei iskola egy pedagógiai projekt, amelynek megvalósítási ideje 3-5 nap. A biológia, a földrajz és a technika tantárgyakhoz kapcsolódik. Helyszíne eltér a lakóhely jellegétől, és szorgalmi időre esik. Diákpályázatokon veszünk részt. Környezet- és természetismereti versenyeken, vetélkedőkön indítjuk tanítványainkat (pl. országos: Curie, Hevesy György, regionális: Árokszállásy Zoltán), rajz- és fotópályázatokon veszünk részt. Törekszünk a szelektív hulladékgyűjtés kialakítására. 55
10. Az elsősegély-nyújtási alapismeretek elsajátításával kapcsolatos iskolai terv Oktatási elv/mottó: „Amit hallok, azt elfelejtem, amit látok, arra emlékszem, amit csinálok, azt tudom…” Az elsősegély-nyújtási alapismeretek elsajátításának célja, hogy a tanulók:
ismerjék meg és fel az elsősegélynyújtás fontosságát,
ismerjék meg az élettannal, anatómiával kapcsolatos legfontosabb alapfogalmakat,
ismerjék fel a vészhelyzeteket,
tudják az egyes sérülések élettani hátterét és várható következményeit,
sajátítsák el a legalapvetőbb segélynyújtási módokat,
ismerjék meg a balesetek típusát, azok háttereit,
ismerkedjenek meg a mentőszolgálat felépítésével és működésével,
sajátítsák el: mikor és hogyan kell mentőt hívni.
Cél továbbá, hogy a tanulók készségei az alábbi területeken fejlődjenek:
problémafelismerés,
gyors és szakszerű cselekvés,
embertársaink iránti érzékenység,
a bajba jutottakkal szembeni együttérzés.
Az elsősegély-nyújtási alapismeretek elsajátításával kapcsolatos kiemelt feladatok:
a tanulók korszerű ismeretekkel és azok gyakorlásához /!/ szükséges készségekkel és jártasságokkal rendelkezzenek,
az elsősegélynyújtás bemutatása után a gyakoroltatásra feltétlenül kerüljön sor,
a tanulók az életkoruknak megfelelő szinten – tanórai és tanórán kívüli foglalkozások keretében – rendelkezzenek elsősegély-nyújtási alapismeretekkel.
Az elsősegély-nyújtási alapismeretek elsajátításával kapcsolatos feladatok megvalósítása érdekében
az iskola kapcsolatot/együttműködést alakít ki az Országos Mentőszolgálattal, a Magyar Ifjúsági Vöröskereszttel és az Országos Katasztrófavédelem helyi szervezetével. 56
Intézményen belüli segítők:
iskolaorvos,
osztályfőnökök,
szaktanárok,
gyermek – és ifjúságvédelmi feladatokat ellátó pedagógus,
védőnő,
iskolapszichológus,
könyvtáros…és az iskola valamennyi dolgozója.
Iskolán kívüli segítők:
család/szülők,
háziorvos,
Országos Mentőszolgálat,
Magyar Vöröskereszt,
az Országos Katasztrófavédelem városi szervezete.
Tevékenységformák az elsősegély-nyújtási alapismeretek elsajátításában: 1. Elsősorban a természettudományos tantárgyakba integrálva tanítva: pl. Biológia 7-8. évfolyam Tematikai egység/Fejlesztési cél: Szépség, erő, egészség Fejlesztési követelmények: Elsősegélynyújtás bőrsérülések esetén. Elsősegélynyújtás mozgássérülések esetén. A fejlesztés várt eredményei a két évfolyamos ciklus végén: Ismeri a betegségek kialakulásának okait, megelőzésük és felismerésük módjait, az egészséges életmód és az elsősegélynyújtás legfontosabb szabályait. Biológia 11-12. évfolyam Tematikai egység: Szívből szívbe – nedvkeringés, belső környezet 57
A tematikai egység nevelési-fejlesztési céljai: Elsősegélynyújtás és újraélesztésben alapszintű gyakorlottság elérése. Problémák, jelenségek, gyakorlati alkalmazások, ismeretek: Milyen elsősegélynyújtás alkalmazandó vérzések, szívműködési zavarok vagy keringésleállás esetén? A leggyakoribb szív- és érrendszeri betegségek tünetei, kialakulásának okai. Kockázatot jelentő élettani jellemzők. Az érrendszer állapota és az életmód közötti összefüggés. Vérzéstípusok és ellátásuk. A fertőtlenítés fontossága. A szívinfarktus előjelei, teendők a felismerés esetén. Az alapvető újraélesztési protokoll. Fejlesztési követelmények: Elsősegély-nyújtási teendők gyakorlása a vizsgált sérülések és rosszullétek esetében (pl. újraélesztés). Tematikai egység: Erő és ügyesség - mozgás és testalkat Problémák, jelenségek, gyakorlati alkalmazások, ismeretek: Milyen mozgásszervi sérülések fordulhatnak elő? Hogyan előzhetők meg és milyen elsősegély alkalmazható? Sérülések típusai (rándulás, ficam, szakadás, törés). Alapvető elsősegély-nyújtási ismeretek. Fejlesztési követelmények: Elsősegélynyújtás különböző típusú mozgásszervi sérülések esetén. 2. Testnevelés, technika, életvitel és gyakorlat Baleseti veszélyek, kockázatok, balesetvédelem. 3. Osztályfőnöki órákon az alábbi elsősegély-nyújtási ismeretek elsajátítására kerül sor: 10. évfolyamon
teendők közlekedési balesetek esetén – pl. segítségnyújtás motoros-, kerékpáros baleseteknél,
a mentőszolgálat felépítése és működése, a mentők hívásának helyes módja,
az Ifjúsági Vöröskereszt aktivistáinak szimulációs bemutatója,
Elsősegély-filmek – elérhetőség pl. elsosegely.hu – magyarul, németül, angolul – idegen nyelvi tanórákon is alkalmazható.
11. évfolyamon 58
- újraélesztés. 4. Tanórán kívüli foglalkozás
Minden évben – az intézményi véradás napján – elsősegély-nyújtási bemutatót szervezünk a Magyar Ifjúsági Vöröskereszt vagy az Ifjúsági Elsősegélynyújtók Országos Egyesületének bevonásával.
Minden tanévben legalább egy elsősegély-nyújtással kapcsolatos projektnapot tartunk: bemutatót
szervezünk
az
Országos
Mentőszolgálat
és/vagy
Országos
Katasztrófavédelem helyi szervezeteinek bevonásával. 5. Iskolán kívüli rendezvények
Kortárssegítők képzése.
Kapcsolódás más intézmény, szervezet programjához /pl. Mol Petrolkémia Zrt., Jabil és KEF rendezvényei városunkban/.
59
11. A közösségi szolgálatra vonatkozó szabályok A köznevelésről szóló 2011. évi CXC. törvény 97. § (2) és a 20/2012 (VIII. 31.) EMMI rendelet 133. § (1) alapján 2016. január 1. után az érettségi bizonyítvány kiadásának feltétele 50 óra közösségi szolgálat teljesítése. Az érettségi nemcsak szellemi, tantárgyi tudást mér, hanem azt a pedagógiai célt is, hogy a szociális készségek, a társadalmi érzékenység kimunkálása is szükséges ahhoz, hogy valaki érett legyen és a középiskolai tanulmányait befejezze. Az 50 óra közösségi szolgálatot 4 tanéven keresztül kell elvégezni (9-12. évfolyamon). A tanulók az 50 órás szolgálaton belül 5 órás felkészítőn majd 5 órás záró foglalkozáson vesznek részt. A közösségi szolgálat keretei között egészségügyi, szociális, kulturális, környezet- és természetvédelmi, katasztrófavédelmi, az egyes rendőrségi feladatok ellátására létrehozott szerveknél bűn- és baleset-megelőzési területen folytatható tevékenység; bölcsődékben, óvodákban kulturális tevékenység szervezésében vagy a mindennapi tevékenységben (játék, sport) való részvétel is lehetséges.
60
12. A tanuló felvételének, valamint átvételének szabályai Az iskolába jelentkezés feltételei
A nappali képzés 7. évfolyamára történő jelentkezéshez az 5. osztály év végi, valamint a 6. osztály félévi bizonyítványa, jelentkezési lap, orvosi igazolás szükséges.
A nappali képzés 9. évfolyamára történő jelentkezéshez a 8. osztály eredményes elvégzését igazoló bizonyítvány, az általános iskolában kiállított jelentkezési lap, orvosi igazolás szükséges. Érettségihez kötött szakmára való jelentkezéshez eredményes érettségi bizonyítvány, jelentkezési lap szükséges. A felnőttoktatásban szakmai végzettség nem kell a felvételhez, a felvétel feltétele a betöltött 16. életév illetőleg a tankötelezettség teljesítése. A képzési idő 3 év, ezért a szakiskolai 9.,10. évfolyam elvégzése a felvételnél előnyt jelent. Átvétel azonos iskolatípusból közvetlenül, más iskolatípusból különbözeti vizsgával lehetséges. A tanulók kiválasztásának elvei Általános gimnáziumi és szakközépiskolai - közgazdaság ágazati képzés A tanulók felvétele az általános iskolában elért tanulmányi eredmény (5 – 7. osztály év végi, 8. osztály félévi), valamint a magyar nyelv és a matematika központi írásbeli felvételi vizsga eredménye alapján történik. A rangsor megállapításánál a hozott eredményt 50 %-ban, a felvételi eredményt 50 %-ban számítjuk. Emelt szintű matematika és emelt szintű informatika képzés A tanulók felvétele az általános iskolában elért tanulmányi eredmény (5 – 7. osztály év végi, 8. osztály félévi), valamint a matematika központi írásbeli felvételi vizsga eredménye alapján történik. A rangsor megállapításánál a hozott eredményt 50 %-ban, a felvételi eredményt 50 %-ban számítjuk. Nyelvi előkészítő képzés A tanulók felvétele az általános iskolában elért tanulmányi eredmény (5 – 7. osztály év végi, 8. osztály félévi), valamint a magyar nyelv, a matematika központi írásbeli felvételi vizsga eredménye és a felvételi elbeszélgetés alapján történik. A rangsor megállapításánál 25 %-ban a hozott eredményt, 25 %-ban a felvételi elbeszélgetés eredményét, 25 %-ban a magyar nyelv, 25 %-ban a matematika központi írásbeli eredményét számítjuk.
61
A nyelvi előkészítő képzés felvételi elbeszélgetésének értékelési szempontjai Témában való jártasság
adható pontszámok 1 2 3 4 5
Nyelvhelyesség
1
2
3
4
5
Szókincs
1
2
3
4
5
Interaktivitás, kommunikációs készség
1
2
3
4
5
Kiejtés, beszédtempó, hanglejtés
1
2
3
Elérhető pontszám összesen:
6
7
25
Az angol nyelvi szóbeli vizsga témái A szóbeli vizsga egy motivációs beszélgetésből áll. A beszélgetés részei: - bemutatkozás, - szóbeli kommunikációs gyakorlat. Az alábbi témákkal kapcsolatban történik rövid angol nyelvű beszélgetés kérdések alapján: 1. Talk about yourself 2. Introduce your family 3. Talk about your school 4. What is your daily routine like? 5. Do you do any sports? 6. What do you like doing in your free time? 7. Seasons and weather 8. Where did you last go on holiday? 9. Describe celebrations in your family (e.g. birthdays, Christmas) 10. What is your home like? (my flat/house, my room) 11. Talk about your eating habits (breakfast, lunch, dinner, at school, at home). A felvételi elbeszélgetés háromtagú bizottság előtt zajlik. A bizottság tagjai külön értékelnek, az elérhető összpontszámot a három értékelés átlaga adja - a kerekítés szabályainak megfelelően.
62
Hat évfolyamos gimnáziumi képzés A tanulók felvétele az általános iskolában elért tanulmányi eredmény (5 osztály év végi, 6. osztály félévi) alapján történik. Valamennyi képzés esetében a rangsorolás során az azonos összesített eredményt elérő tanulók közül előnyben részesítjük a felvételnél a hátrányos helyzetű tanulót, ezt követően azt a jelentkezőt, akinek a lakhelye, ennek hiányában tartózkodási helye Tiszaújváros Járás területén található, vagy akinek ezt különleges helyzete indokolja: testvére intézményünk diákja, kettő vagy több eltartott testvére van. A sajátos nevelési igényű, illetve a beilleszkedési, tanulási, magatartási nehézségekkel küzdő tanulókra vonatkozó értékelési szabályok: Ha a tanuló szakértői bizottság javaslata alapján mentesítve lett valamely felvételi tantárgy értékelése, minősítése alól, úgy ennek a tantárgynak az írásbeli vizsgáját a szerzett pontok számításánál figyelmen kívül hagyjuk, és a szerzett pontszámát a másik írásbeli vizsgán elért eredményének kétszerese, mindkét tárgy alóli mentesítése esetén a felvételi pontszámot a tanulmányi eredmény kétszerese adja. A középiskola az írásbeli felvételi vizsga letétele alól a tanulót nem mentesítheti. Az érintett tanulók a központi írásbeli vizsga során a szakértői véleménybe foglaltak alapján – szülői kérelemre – az alábbi kedvezményekre lehetnek jogosultak: - időhosszabbítás; - az iskolai tanulmányai során általa használt, megszokott segédeszköz; - a vizsga meghatározott részeinek értékelése alóli felmentés. A kérelmet és a szakértői véleményt az írásbeli vizsgára történő jelentkezéskor a jelentkezési lappal együtt kell intézményünkhöz benyújtani, de legkésőbb 15 nappal a központi írásbeli vizsga megkezdése előtt. Az intézmény vezetője a szakértői vélemény alapján hoz döntést arról, hogy milyen kedvezményeket biztosít az érintett tanulóknak az írásbeli során. A döntését határozatba foglalja, amelyet a központi írásbeli vizsga előtt eljuttat a tanulóhoz és a szülőhöz. Ez a döntés kizárólag a központi írásbeli vizsga letételének körülményeire vonatkozhat. Érettségi bizonyítványt adó felnőttképzés Mind a nappali, mind az esti tagozatos képzésben a felvételnél az utolsó két év közismereti tantárgyaiból számított tanulmányi átlag a meghatározó.
63
Átvétel és átjárhatóság elve Az intézmény a férőhelyek számának függvényében biztosítja a lehetőséget arra, hogy saját, illetve más intézményből vagy képzési formából átjelentkező tanulók a lehető legkisebb zökkenőkkel legyenek képesek folytatni tanulmányaikat. Ennek megkönnyítése érdekében szükség esetén egyéni segítségnyújtás kérhető a szaktanároktól. Az átjárhatóság mértékét a jogi szabályozás (köznevelési törvény) mellett az intézmény az alábbiakban szabályozza: A szakközépiskola, gimnázium 9. vagy 10. évfolyamának befejezése után más képzési formába való átlépésnél a tanulónak különbözeti vizsgát kell tennie azokból a tantárgyakból, melyeket eddig nem, vagy lényegesen kevesebb óraszámban tanult. Iskolatípus váltás esetén, illetve más iskolából legkésőbb a félév végén vehető át tanuló kérvény alapján és – szükség esetén – különbözeti vizsgával, a 2. félévben nem. Emelt szintű képzést folytató vagy hatosztályos gimnáziumi osztályban csak különbözeti vizsgával lehet a tanulmányokat folytatni, amennyiben van férőhely. Felnőttképzés esetén a nappali tagozatról esti tagozatra való átlépésről, a beszámíthatóság mértékéről és az átvételről az intézményvezető dönt. A tanév közben iskolát váltani szándékozó tanulók kérelemmel fordulnak az intézmény vezetőjéhez, a kérelemhez csatolják a korábbi évek bizonyítványainak másolatát, az adott tanév naplómásolatát. Az intézményvezető a benyújtott dokumentumok alapján bírálja el a kérelmeket.
13. A tanuló magasabb évfolyamra lépésének feltételei A tanuló az iskola magasabb évfolyamába léphet, ha az előírt tanulmányi követelményeket az adott évfolyamon minden tantárgyból teljesítette. Ha a tanuló a tanév végén maximum három tantárgyból „elégtelen” minősítést kap, a tanév végéig (augusztus 31-ig) javítóvizsgát tehet.
64
A tanulmányok alatti vizsga szabályzata Az iskolában az alábbi tanulmányok alatti vizsgák tehetők le: osztályozóvizsga különbözeti vizsga javítóvizsga A félévi és a tanév végi osztályzat megállapításához a tanulónak osztályozóvizsgát kell tennie, ha felmentették a tanórai foglalkozásokon való részvétele alól, engedélyezték, hogy egy vagy több tantárgy tanulmányi követelményének egy tanévben vagy az előírtnál rövidebb idő alatt tegyen eleget, a jogszabályban meghatározott időnél többet mulasztott, és a nevelőtestület döntése alapján osztályozóvizsgát tehet, félévkor vagy tanév végén nincs meg a Pedagógiai Programban meghatározott 3 – 3 érdemjegye tantárgyanként, amennyiben a hiányzásainak száma ezt nem zárja ki. A tanítási év lezárását szolgáló osztályozó vizsgát az adott tanítási évben kell megszervezni. Különbözeti vizsgát kell tennie annak a tanulónak: aki csak a 12. évfolyamon csatlakozik a matematika emelt szintű érettségire felkészítő foglalkozáshoz. Javítóvizsgát tehet a tanuló, ha a tanév végén – legfeljebb három tantárgyból – elégtelen osztályzatot kapott, az osztályozóvizsgáról, a különbözeti vizsgáról számára felróható okból elkésik, távol marad, vagy a vizsgáról engedély nélkül eltávozik. Szakmai gyakorlatból akkor lehet javítóvizsgát tenni, ha a gyakorlati képzés szervezője azt engedélyezte.
65
Pótló vizsgát tehet a tanuló, ha a vizsgáról neki fel nem róható okból elkésik, távol marad, vagy a megkezdett vizsgáról engedéllyel eltávozik, mielőtt a válaszadást befejezné. Kérésére a vizsga megszakításáig a vizsgakérdésekre adott válaszait értékelni kell. Javítóvizsga letételére az intézményvezető jelöl ki vizsgaidőszakot az augusztus 15-étől augusztus 31-éig terjedő időszakban. Osztályozó-, különbözeti és beszámoltató vizsga esetén a vizsgát megelőző 3 hónapon belül kell vizsgaidőszakot kijelölni. Osztályozóvizsga a tanítási év során bármikor szervezhető. Osztályozóvizsgára írásban lehet jelentkezni az érettségi vizsgákra történő jelentkezési határidőig. A szabályosan megtartott tanulmányok alatti vizsga nem ismételhető. Tanulmányok alatti vizsgát legalább háromtagú vizsgabizottság előtt kell letenni. A vizsgabizottságban legalább 2 olyan pedagógusnak lennie kell, aki jogosult az adott tantárgy tanítására. A vizsga reggel 8 óra előtt nem kezdhető el, és legfeljebb 17 óráig tarthat. Egy vizsganapon egy vizsgázó tanuló legfeljebb 3 írásbeli vizsgát tehet. A vizsgák között a vizsgázó kérésére legalább 10, legfeljebb 30 perc pihenőidőt kell biztosítani. Az írásbeli vizsgára vonatkozó rendelkezéseket kell alkalmazni a gyakorlati vizsgára, amennyiben a vizsgafeladat megoldását valamilyen rögzített módon, a vizsga befejezését követően a vizsgáztató tanár által értékelhetően kell elkészíteni. Az írásbeli vizsgán kizárólag az iskola bélyegzőjével ellátott lapon lehet dolgozni. A rajzokat ceruzával, minden egyéb írásbeli munkát tollal kell elkészíteni. A sajátos nevelési igényű, a beilleszkedési, tanulási, magatartási nehézséggel küzdő tanuló kérésére, az intézményvezető engedélye alapján az írásbeli feladatok megválaszolásához rendelkezésre álló időt legfeljebb harminc perccel meg kell növelni, lehetővé kell tenni, hogy az iskolai tanulmányok során alkalmazott segédeszközt használja, 66
engedélyezni kell, hogy írásbeli vizsga helyett szóbeli vizsgát tehessen, vagy a szóbeli vizsgát írásban tehesse le. Ha a vizsgázó a szóbeli vizsgát írásban teheti le, a vizsgatétel kihúzása után külön helyiségben, vizsgáztató tanár mellett készíti el dolgozatát. A dolgozat elkészítésére 30 percet kell biztosítani. A dolgozatot a vizsgázó vagy a vizsgázó kérésére a vizsgáztató tanár felolvassa. Ha a vizsgáztató tanár a feladatlapok javítása során arra a feltételezésre jut, hogy a vizsgázó meg nem engedett segédeszközt használt, segítséget vett igénybe, megállapítását rávezeti a feladatlapra, és értesíti az iskola vezetőjét. Ha a vizsgázó a vizsga során szabálytalanságot követett el, az iskola vezetőjéből és két másik - a vizsgabizottság munkájában részt nem vevő - pedagógusból álló háromtagú bizottság a cselekmény súlyosságát mérlegeli, és a vizsgakérdésre adott megoldást részben vagy egészben érvénytelennek nyilvánítja, és az érvénytelen rész figyelmen kívül hagyásával értékeli a vizsgán nyújtott teljesítményt, az adott tantárgyból - ha az nem javítóvizsga - a vizsgázót javítóvizsgára utasítja, vagy amennyiben a vizsga javítóvizsgaként került megszervezésre, a vizsgát vagy eredménytelennek nyilvánítja, vagy az első pontban foglaltak szerint értékeli a vizsgázó teljesítményét. A szabálytalansággal összefüggésben hozott döntést és annak indokait az intézményvezető határozatba foglalja. Egy tanulónak egy napra legfeljebb három tantárgyból szervezhető szóbeli vizsga. A vizsgateremben egyidejűleg legfeljebb hat vizsgázó tartózkodhat. Minden tanulónak tantárgyanként – az idegen nyelvek kivételével - legalább harminc perc felkészülési időt kell biztosítani a szóbeli feleletet megelőzően. A felkészülési idő alatt a tanuló jegyzetet készíthet, de gondolatait szabad előadásban kell elmondania. Idegen nyelvek esetében nincs felkészülési idő. A feleltetés időtartama tizenöt percnél nem lehet több. A tanulók a vizsgateremben egymással nem beszélgethetnek, egymást nem segíthetik. 67
A vizsgabizottság tagjai a tétellel kapcsolatosan a tanulónak kérdéseket tehetnek fel, ha meggyőződtek arról, hogy a tanuló a tétel kifejtését befejezte, vagy a tétel kifejtése során önálló feleletét önhibájából nem tudta folytatni vagy a vizsgatétel kifejtése során súlyos tárgyi, logikai hibát vétett. A tanuló a tétel kifejtése során akkor szakítható félbe, ha súlyos tárgyi, logikai hibát vétett, vagy a rendelkezésre álló idő eltelt. Ha a tanuló a húzott tétel anyagában teljes tájékozatlanságot árul el, azaz feleletének értékelése nem éri el az elégséges szintet egy alkalommal póttételt húzhat. Ez esetben a szóbeli minősítést a póttételre adott felelet alapján kell kialakítani úgy, hogy az elért pontszámot meg kell felezni és egész pontra fel kell kerekíteni, majd az osztályzatot ennek alapján kell kiszámítani. A sajátos nevelési igényű, a beilleszkedési, tanulási, magatartási nehézséggel küzdő tanuló kérésére, az intézményvezető engedélye alapján a harminc perc gondolkodási időt legfeljebb tíz perccel meg kell növelni, engedélyezni kell, hogy a szóbeli vizsgát írásban tehesse le, vagy írásbeli vizsga helyett szóbeli vizsgát tehessen. Ha a tanulónak engedélyezték, hogy az írásbeli vizsga helyett szóbeli vizsgát tegyen vagy a szóbeli vizsgát írásban tegye le, és a vizsga írásbeli és szóbeli vizsgarészekből áll, két vizsgatételt kell húznia, és az engedélynek megfelelő tételeket kell kifejtenie. A felkészüléshez és a tétel kifejtéséhez rendelkezésre álló időt tételenként kell számítani. A tanuló kérésére a második tétel kifejtése előtt legfeljebb tíz perc pihenőidőt kell adni, amely alatt a tanuló a vizsgahelyiséget elhagyhatja. Ha a szóbeli vizsgán a tanuló szabálytalanságot követ el, vagy a vizsga rendjét zavarja, a vizsgabizottság elnöke figyelmezteti, hogy a szóbeli vizsgát befejezheti ugyan, de ha szabálytalanság elkövetését, a vizsga rendjének megzavarását a vizsgabizottság megállapítja, az elért eredményt megsemmisítheti. A figyelmeztetést a vizsga jegyzőkönyvében fel kell tüntetni. A szóbeli vizsgán és a gyakorlati vizsgán elkövetett szabálytalanság esetében az intézményvezető az írásbeli vizsga erre vonatkozó rendelkezéseit alkalmazza.
68
Évközi vizsgák Az évközi vizsgák rendje az 1. számú mellékletben található.
69
A pedagógiai program végrehajtásához szükséges nevelő-oktató munkát segítő eszközök és felszerelések jegyzéke
A közismereti oktatás eszközlistája a 2. számú mellékletben található. Az OKJ szerinti szakképzés szükséges eszközlistája a 3. számú mellékletben található.
70
II. HELYI TANTERV
71
A helyi tanterv kialakításának alapelvei
Iskolánk helyi tanterve az emberi erőforrások minisztere által kiadott kerettantervek közül az alábbi tantervre épül:
ÉVFOLYAM 7-8. évfolyam 10-12. évfolyam gimnázium 7-8. évfolyam 9-12. évfolyam gimnázium 7-10. évfolyam gimnázium 7-8. évfolyam 7-8. évfolyam 9-10. évfolyam gimnázium 9-12. évfolyam emelt matematika
VÁLASZTOTT KERETTANTERV Biológia A változat Biológia B változat Fizika B változat Fizika B változat Ének A változat Technika, életvitel és gyakorlat B változat Kémia A változat Kémia A változat Emelt matematika A változat
Iskolánk helyi tantervében a kötelező tanítási órák keretében tanított tantárgyak tananyagai és követelményei teljes egészében tartalmazzák az oktatásért felelős miniszter
által
kiadott
kerettantervekben
meghatározott
tananyagot
és
a
követelményeket, melyek rendelkeznek a kötelező és nem kötelező tanórai foglalkozások időkeretének legfeljebb tíz százalékának felhasználásáról.
Érvényesítjük a gimnáziumi és a szakközépiskolai kerettanterv tartalmi programját.
Az iskolai könyvtárban a helyi tantervben meghatározottak szerint biztosítjuk a könyvtárhasználati órák megtartását.
A tantárgyak elnevezésében maradéktalanul érvényesítjük a kerettantervekben rögzített tantárgyak nevét.
A helyi tanterv kimunkálása során – az előzetes tanulmányok beszámításának megalapozása érdekében – figyelembe vesszük a szakmai programban (a szakképzés központi programjaiban) foglaltakat is.
Más intézményből történő, tanulmányok közbeni átvétel során különbözeti vizsga révén biztosítjuk az érdeklődő tanulók iskolánkba kerülését.
A szaktárgyi munkaközösség javaslata alapján 2 tantárgyra bontjuk a magyar nyelv és irodalom programját.
72
Emelt óraszámban biztosítjuk gimnáziumi évfolyamokon a következő tantárgyak tananyagtartamának közvetítését: o informatika
(9 – 12. évfolyam)
o idegen nyelv
(9 – 12. évfolyam)
o matematika
(9 – 12. évfolyam)
A nem kötelező órakeretet az óratervben megjelölt osztálybontásra, fakultatív órákra, továbbá a 229/2012. (VIII. 28.) Kormányrendelet a nemzeti köznevelésről szóló törvény végrehajtásáról 33. § (1) bekezdés ba) pontja szerinti feladatok teljesítésére fordítjuk.
73
1. Óratervek
74
A 2015-2016-os tanévtől felmenő rendszerben: Tantárgyi struktúra és óraszámok 9-12. évfolyam gimnázium (matematika)
Tantárgyak Magyar nyelv és irodalom I. idegen nyelv II. idegen nyelv Matematika Etika Történelem, társadalmi és állampolgári ismeretek Fizika Kémia Biológia-egészségtan Földrajz Ének-zene Vizuális kultúra Dráma és tánc Mozgóképkultúra és médiaismeret Informatika Életvitel és gyakorlat Testnevelés és sport Osztályfőnöki Választható 1. tantárgy (matematika) Választható 2. tantárgy Szabadon tervezhető: Összesen Érvényes a tanévtől
9. évf.
10. évf.
11. évf.
12. évf.
3+1* 3*+1* 3* 3*+2*
3+1* 3*+1* 3* 3+2
3+1* 3* 3* 3+2 1
3+1* 3*+1* 3* 3+2
2 2 2
2 2 2 2 2 1 1
3 2
3+1
2
2
2 1 1 1
1 1 1 1
1*+1* 5 1
4 35 2015/2016
1*+1* 5 1
4 36 2016/2017
5 1 2 2 6 35 2017/2018
1 5 1 2 2 8 35 2018/2019
Megjegyzés (1): A * jelzés 2 csoportra bontást jelöl. Megjegyzés (2): A Köznevelési törvény alapján emelt szintű érettségi vizsgára felkészítés történik a 11. és 12. évfolyamon a felhasználható órakeret terhére.
75
A 2013-2014-es tanévtől felmenő rendszerben: Tantárgyi struktúra és óraszámok 9-12. évfolyam gimnázium
Tantárgyak Magyar nyelv és irodalom I. idegen nyelv II. idegen nyelv Matematika Etika Történelem, társadalmi és állampolgári ismeretek Fizika Kémia Biológia-egészségtan Földrajz Ének-zene Vizuális kultúra Dráma és tánc Mozgóképkultúra és médiaismeret Informatika Életvitel és gyakorlat Testnevelés és sport Osztályfőnöki Választható 1. tantárgy Választható 2. tantárgy Szabadon tervezhető: Összesen Érvényes a tanévtől
9. évf.
10. évf.
11. évf.
12. évf.
3+1* 3*+1* 3*+1* 3*+1*
3+1* 3*+1* 3*+1* 3+1
3+1* 3*+1* 3* 3+1 1
3+1* 3*+1* 3*+1* 3+1
2 2 2
2 2 2 2 2 1 1
3 2
3+1
2
2
2 1 1 1
1 1 1 1
1*+1* 5 1
4 35 2013/2014
1*+1* 5 1
4 36 2014/2015
5 1 2 2 6 35 2015/2016
1 5 1 2 2 8 35 2016/2017
Megjegyzés (1): A * jelzés 2 csoportra bontást jelöl. Megjegyzés (2): A Köznevelési törvény alapján emelt szintű érettségi vizsgára felkészítés történik a 11. és 12. évfolyamon a felhasználható órakeret terhére.
76
Tantárgyi struktúra és óraszámok 7-12. évfolyam gimnázium (hatosztályos)
Tantárgyak 7. évf. 8. évf. 9. évf. 10. évf. 11. évf. 12. évf. Magyar nyelv és irodalom 2+0,5+1* 3+1* 3+1* 3+1* 3+1* 3+1* I. idegen nyelv 3* 3*+1* 3*+1* 3*+1* 3*+1* 3*+1* II. idegen nyelv 3*+1* 3*+1* 3* 3*+1* Matematika 3*+1* 3*+1* 3+1 3+1 3+1 3+1 Erkölcstan/Hit-és erkölcstan 1 1 Etika 1 Történelem, társadalmi és állampolgári ismeretek 2 2 2 2 3 3+1 Fizika 2 1+0,5 2 2 2 Kémia 1+0,5 2 2 2 Biológia-egészségtan 2 1+0,5 2 2 2 Földrajz 1+1 2 2 2 Ének-zene 1 1 1 1 1 Vizuális kultúra 1 1 1 1 1 Dráma és tánc 1 1 Mozgóképkultúra és médiaismeret 1 Informatika 1* 1* 1*+1* 1*+1* Életvitel és gyakorlat 1 1 Testnevelés és sport 5 5 5 5 5 5 Osztályfőnöki 1 1 1 1 1 1 Választható 1. tantárgy 2 2 Választható 2. tantárgy 2 2 Szabadon tervezhető 3 3 4 4 6 8 Összesen 31 31 35 36 35 35 Érvényes a tanévtől 2013/2014 2014/2015 2015/2016 2016/2017 2017/2018 2018/2019 Megjegyzés (1): A * jelzés 2 csoportra bontást jelöl. Megjegyzés (2): A Köznevelési törvény alapján emelt szintű érettségi vizsgára felkészítés történik a 11. és 12. évfolyamon a felhasználható órakeret terhére.
77
Tantárgyi struktúra és óraszámok 9-12. évfolyam gimnázium (Informatika)
Tantárgyak Magyar nyelv és irodalom I. idegen nyelv II. idegen nyelv Matematika Etika Történelem, társadalmi és állampolgári ismeretek Fizika Kémia Biológia-egészségtan Földrajz Ének-zene Vizuális kultúra Dráma és tánc Mozgóképkultúra és médiaismeret Informatika Életvitel és gyakorlat Testnevelés és sport Osztályfőnöki Választható 1. tantárgy (informatika) Választható 2. tantárgy Szabadon tervezhető Összesen Érvényes a tanévtől
9. évf.
10. évf.
11. évf.
12. évf.
3+1* 3* 3* 3*+1*
3+1* 3* 3* 3*+1*
3+1* 3* 3* 3* 1
3+1* 3* 3* 3*+1*
2 2 2
2 2 2 2 2 1 1
3 2
3+1
2
2
2 1 1 1
1 1 1
1+3
1+3
2
5 1
5 1
5 1
1 2 1 5 1
4 36 2014/2015
2 2 6 35 2015/2016
2 2 8 35 2016/2017
4 35 2013/2014
Megjegyzés (1): A * jelzés 2 csoportra bontást jelöl. Megjegyzés (2): A Köznevelési törvény alapján emelt szintű érettségi vizsgára felkészítés történik a 11. és 12. évfolyamon a felhasználható órakeret terhére.
78
Tantárgyi struktúra és óraszámok 9-13. évfolyam gimnázium (NYEK)
Tantárgyak Osztályjelölés Magyar nyelv és irodalom I. idegen nyelv II. idegen nyelv Matematika Etika Történelem, társadalmi és állampolgári ismeretek Fizika Kémia Biológia-egészségtan Földrajz Ének-zene Vizuális kultúra Dráma és tánc Mozgóképkultúra és médiaismeret Informatika Életvitel és gyakorlat Testnevelés és sport Osztályfőnöki Választható 1. tantárgy (angol) Választható tantárgy Szabadon tervezhető Összesen Érvényes a tanévtől
9. évf. 9.Ny 0,5* 14* 4* 2
10. évf. 9.M 3+1* 3*+2* 3* 3*+1*
11. évf. 10.M 3+1* 3*+2* 3* 3+1
12. évf. 11.M 3+1* 3* 3*+1* 3+1 1
13. évf. 12.M 3+1* 3*+2* 3* 3+1
0,5*
2 2 2
2 2 2 2 2 1 1
3 2
3+1
2
2
+1
2 1 1 1
1 1 1 1
2*
1*+1*
5 1
5 1
1*+1* 5 1
1 5 1
5 1 2 2 4 3 4 4 6 8 30 35 36 35 35 2014/2015 2013/2014 2014/2015 2015/2016 2016/2017
Megjegyzés (1): A * jelzés 2 csoportra bontást jelöl. Megjegyzés (2): A Köznevelési törvény alapján emelt szintű érettségi vizsgára felkészítés történik a 11. és 12. évfolyamon a felhasználható órakeret terhére.
79
Tantárgyi struktúra és óraszámok 9-12. évfolyam szakközépiskola Eötvös
Tantárgyak 9. évf. Magyar nyelv és irodalom 3+1* Idegen nyelvek 3*+1* Matematika 3*+1* Etika Történelem, társadalmi és állampolgári ismeretek 2+1 Fizika 2 Kémia 2 Biológiaegészségtan Földrajz 2 Szakmai tárgyak 6 Vizuális kultúra Informatika 1*+1* Testnevelés és sport 5 Osztályfőnöki 1 Választható 1. tantárgy Választható 2. tantárgy Szabadon tervezhető 4 Összesen 35 Érvényes a tanévtől 2013/2014
10. évf.
11. évf.
12. évf.
3+1* 3*+1* 3+1
3+1* 3* 3 1
3+1* 3* 3
2 2 1
3 1
3
2 1 7 1 2* 5 1
2
1
8
11
5 1
5 1
2
2
4 36 2014/2015
2 4 35 2015/2016
2 4 35 2016/2017
Megjegyzés (1): A * jelzés 2 csoportra bontást jelöl. Megjegyzés (2): A Köznevelési törvény alapján emelt szintű érettségi vizsgára felkészítés történik a 11. és 12. évfolyamon a felhasználható órakeret terhére.
80
Tantárgyi struktúra és óraszámok 10-12. évfolyam Gimnázium – Felnőttoktatási tagozat – esti munkarend szerinti oktatás
Tantárgyak 10. évf. Anyanyelv, kommunikáció 1+1 Magyar irodalom 2 Matematika 3+1 Fizika 1 Kémia 1 Földrajz 1 Biológia 1 Történelem és állampolgári ismeretek 1+1 Művészeti ismeretek – Dráma és tánc 1 Idegen nyelv (Angol/Német) 2+1 Informatika 2* Osztályfőnöki óra 1 Összesen 21 Érvényes a tanévtől 2013/2014
11. évf.
12. évf.
1+1 2 3+1 1 1 1 1
0,5+1,5 2+1 2+2 1 1 1 1
1+1
1+1
1
-
2+1 2* 1 21 2014/2015
A * jelzés 2 csoportra bontást jelöl.
81
2+2 1* 1 21 2015/2016
Tantárgyi struktúra és óraszámok 10-12. évfolyam Gimnázium – Felnőttoktatási tagozat – nappali munkarend szerinti oktatás
Tantárgyak 10. évf. Anyanyelv, kommunikáció 2+1 Magyar irodalom 3 Matematika 4+1 Fizika 2 Kémia 2 Földrajz 2 Biológia 2 Történelem, állampolgári ismeretek 2+2 Művészetek – Vizuális kultúra 1 Idegen nyelv (Angol/Német) 5 Informatika 2* Osztályfőnöki 1 Összesen 32 Érvényes a tanévtől 2014/2015
11. évf.
12. évf.
2+1 3 4+2 2 2 2 2
2+1 3 5+1 2 2 2 2
3
3
1
1
5 1+1* 1 32 2015/2016
A * jelzés 2 csoportra bontást jelöl.
82
5 1+1* 1 32 2016/2017
A 2013-2014-es tanévtől kifutó rendszerben: HAT ÉVFOLYAMOS GIMNÁZIUM 7. évf.
8. évf.
9. évf.
10. évf.
11. évf.
12. évf.
Magyar nyelv és irodalom (dráma)
4
4
3+1+1*
3+1*
3+1*
3+1*
Történelem és állampolgári ismeretek
2
2
2
2
3
3
Emberismeret, etika
0,5
-
-
-
-
1
Idegen nyelv
4*
4*
3*
4*
4*
4*
Idegen nyelv
-
-
3*
3*
3,5*
4*
Matematika
3,5*
3*
4
4
4
4
Informatika
1,5*
2*
2*
2*
-
-
Tantárgy
Bevezetés a filozófiába
1
Fizika
2
1,5
2,5
2
2
-
Biológia és egészségtan
2
2
2
1,5
2,5
1
1,5
2
2
2
-
-
Földrajz
2
2
2
2
-
-
Ének-zene
1
1
-
1
1
-
Rajz és vizuális kultúra
1
1
1
1
-
-
Technika és életvitel
1
0,5
-
-
-
-
Testnevelés és sport (tánc)
2
2
3
3
3
3
Osztályfőnöki
1
1
1
1
1
1
Mozgóképkultúra és médiaismeret
-
1
-
-
-
1
Társadalomismeret
-
-
-
-
-
2
Tánc és dráma
-
-
-
-
1
-
Rajz és vizuális
-
-
-
-
1
Zenetörténet
-
-
-
-
-
1
ISKOLAI ÖSSZES ÓRASZÁM
29
29
32,5
32,5
30
30
Kötelező óraszám a törvény alapján
25
25
28,5
28,5
31
31
Nem kötelező órakeret összesen
4
4
4
4
3
3
Felhasználható órakeret
-
-
-
-
4
4
2014/15
2015/16
Kémia
TANTERVI MODULOK
Művészetek
Érvényes a tanévtől
2012/13 2013/14
A * jelzés 2 csoportra bontást jelöl. Megjegyzés (1): A nemzeti köznevelésről szóló törvény alapján emelt szintű érettségi vizsgára felkészítés történik 11. és 12. évfolyamon az alábbi tantárgyakból: magyar nyelv és irodalom, történelem, matematika, idegen nyelv. A tanuló választása alapján legfeljebb 2 tantárgyból, heti 2 óra felkészítést biztosít az iskola a felhasználható órakeret (4-4 óra) terhére. Megjegyzés (2): A 2012/2013. tanévtől a 9. évfolyamon - majd azt követően felmenő rendszerben - a mindennapos testnevelés oktatásához az óratervi testnevelés tantárgy óraszámain felül, osztályonként heti 2 órát biztosítunk tanórán kívüli sportköri foglalkozások megtartásához a nem kötelező tanórai foglalkozások szervezésére fordítható időkeret terhére
83
GIMNÁZIUM - általános tanterv 9.
Évfolyam Heti óraszám Műveltségi területek Magyar nyelv és irodalom bontás
10.
27,5 Köt. Választ. 4 1 3+1+1
27,5 Köt. 4 3+1
Választ.
11.
12.
30 Köt. 4 3+1
30 Köt. 4 3+1
4*
4*
3+1
3+1
3* 4
3* 4
Élő idegen nyelv 1. idegen nyelv
3*
1*
2,5*
1*
2,5* 3
0,5* 0,5
2* 3
1* 1
bontás (kötött+szab.terv.)
2. idegen nyelv Matematika bontás (kötött+szab.terv.)
Ember és társadalom Történelem és társadalomismeret Társadalomismeret Emberismeret és etika Gazdasági és jogi ismeretek Osztályfőnöki Ember a természetben Biológia
3+1
2,5
2
3 1 1
1,5
2
bontás (kötött+szab.terv.)
Fizika Kémia Földünk - környezetünk Művészetek
3 1 1 1 2,5 2+0,5
1,5 2 2
2 2 2
2,5
Ének-zene 1 1 Zenetörténet 1 Dráma és tánc 1 Rajz és vizuális kultúra 1 1 1 Mozgóképkultúra és médiaismeret 1 Informatika * 1,5* 0,5* 1* 1* 1,5* 1,5* Életvitel és gyakorlati ismeretek Osztályfőnöki 1 1 Testnevelés és sport 3 3 3 3 Kötelező összesen 28 28 31,0 30,0 Választható 3,5 4,0 Választható 1.tantárgy 2 2 Választható 2.tantárgy 2 2 Mindösszesen 31,5 32 35,0 34,0 Érvényes a tanévtől 2012/13 2013/14 2014/15 2015/16 A * jelzés 2 csoportra bontást jelöl. Megjegyzés (1): A 2012/2013. tanévtől a 9. évfolyamon - majd azt követően felmenő rendszerben - a mindennapos testnevelés oktatásához az óratervi testnevelés tantárgy óraszámain felül, osztályonként heti 2 órát biztosítunk tanórán kívüli sportköri foglalkozások megtartásához a nem kötelező tanórai foglalkozások szervezésére fordítható időkeret terhére. Megjegyzés (2): Az emelt szintű érettségire való felkészüléshez 11. és 12. évfolyamokon választható tantárgyakból heti 2-2 óra áll rendelkezésre.
84
GIMNÁZIUM - Nyelvi előkészítő + angol emelt szintű tanterv 9. 10. 11. Évfolyam Heti óraszám Műveltségi területek Magyar nyelv és irodalom
27,5 27,5 27,5 Köt. Választ. Köt. Választ. Köt. Választ. 3 4 1 4 bontás 2+1 3+1+1 3+1
12.
13.
30 Köt. 4 3+1
30 Köt. 4 3+1
Élő idegen nyelv 1. idegen nyelv 11*
2*
3*
2*
2,5*
2,5*
bontás (kötött+szab.terv.)
2. idegen nyelv Matematika
2,5* 3
3
0,5* 0,5
2* 3
0,5* 1
bontás (kötött+szab.terv.)
4*
4*
3+1
3+1
3* 4
3* 4
3+1
Ember és társadalom Történelem és társadalomismeret 1 Dem. Közél. Nev./Társadalomism. Emberismeret és etika Gazdasági és jogi ismeretek Osztályfőnöki Ember a természetben Biológia 0,5
2,5
2
3
0,5
3 1
1 1
1 1
1,5
2
2,5
1,5 2 2
2 2 2
2,5
1
1
0,5
bontás (kötött+szab.terv.)
2+0,5
Fizika 0,5 Kémia 0,5
0,5 0,5
Földünk - környezetünk Művészetek Ének-zene Zenetörténet Dráma és tánc Rajz és vizuális kultúra Mozgóképkultúra és médiaismeret Informatika 4,5* Életvitel és gyakorlati ismeretek Osztályfőnöki 1 Testnevelés és sport 2,5 Kötelező összesen 27,5 Választható 4,0 Választható 1.tantárgy (angol) Választható 2.tantárgy Összesen 31,5 Érvényes a tanévtől 2011/12 A * jelzés 2 csoportra bontást jelöl.
1 1 1
1
1,5* 1 2,5 27,5 4,0
31,5 2012/13
1*
1 1 1,5*
1,5*
1 2,5 27,5
2 30,0
3 30,0
4,0
31,5 2013/14
2 2 2 2 34,0 34,0 2014/15 2015/16
Megjegyzés (1): A mindennapos testedzés lehetősége tömegsport foglalkozások keretében biztosított. Megjegyzés (2): Az emelt szintű érettségire való felkészüléshez 12. és 13. évfolyamokon választható tantárgyakból heti 2-2 óra áll rendelkezésre.
85
SZAKKÖZÉPISKOLA - Gépészet szakmacsoport Évfolyam 9. Heti óraszám Műveltségi területek Magyar nyelv és irodalom
10.
11.
12.
30 Köt. 4 3+1
30 Köt. 4 3+1
3* 3
3* 3
3 1
3 1
2
2
1*
1 2**
1 2**
1 3
3
3
2 1,5
2
27,5 27,5 Köt. Választ. Köt. Választ. 4 1 4 bontás 3+1+1 3+1
Élő idegen nyelv 1. idegen nyelv
3* 3
Matematika Ember és társadalom Történelem és társadalomismeret 2 Osztályfőnöki Ember a természetben Biológia 2 Fizika Kémia 2 Földünk - környezetünk 1 Művészetek Ének-zene 1 Rajz és vizuális kultúra Informatika 1* Életvitel és gyakorlati ismeretek Osztályfőnöki 1 Testnevelés és sport 3 Szakmai orientáció Géprajzi alapismeretek Munka-, tűz -, és-környezetvédelem 2 Anyagismeret 1 Mechanika Gyakorlatok 2** Szakmacsoportos alapozás Alkalmazott informatika Műszaki mérések Megmunkálások
0,5* 1
3* 3
0,5* 1
2
2
1
1 2 1
2 0,5
1 2 2**
0,5
bontás (kötött+szab.terv.)
gépészeti alapismeretek (szab.terv.) Minőségbiztosítás Villamos gépek Gyakorlatok Mérési gyakorlatok Kötelező összesen Választható Választható 1.tantárgy (gépészeti alapism.) Választható 2.tantárgy Összesen Érvényes a tanévtől A * jelzés 2 csoportra bontást jelöl.
1+0,5
28
28 4,0
32 2012/13
0,5 1 1 4**
3** 2** 30,5
30,5
2 2 34,5 2014/15
2 2 34,5 2015/16
4,0
32 2013/14
A ** jelzés 3 csoportra bontást jelöl.
Megjegyzés (1): A 2012/2013. tanévtől a 9. évfolyamon - majd azt követően felmenő rendszerben - a mindennapos testnevelés oktatásához az óratervi testnevelés tantárgy óraszámain felül, osztályonként heti 2 órát biztosítunk tanórán kívüli sportköri foglalkozások megtartásához a nem kötelező tanórai foglalkozások szervezésére fordítható időkeret terhére. Megjegyzés (2): Az emelt szintű érettségire való felkészüléshez 11. és 12. évfolyamokon választható tantárgyakból heti 2-2 óra áll rendelkezésre.
86
SZAKKÖZÉPISKOLA - Közgazdaság szakmacsoport 9.
Évfolyam Heti óraszám Műveltségi területek Magyar nyelv és irodalom
10.
27,5 27,5 Köt. Választ. Köt. Választ. 4 1 4 3+1+1 3+1 bontás
11.
12.
30 Köt. 4 3+1
30 Köt. 4 3+1
3* 3
3* 3
3 1
3 1
2
2
Élő idegen nyelv 1. idegen nyelv
3* 3
Történelem és társadalomismeret Osztályfőnöki
2
2
Biológia Fizika Kémia
2
2
2 1
1 2
Matematika Ember és társadalom
0,5* 1
3* 3
0,5* 1
Ember a természetben
Földünk - környezetünk Művészetek Ének-zene Rajz és vizuális kultúra Informatika Életvitel és gyakorlati ismeretek Osztályfőnöki Testnevelés és sport Szakmai orientáció
1
1
1*
1*
1 2*
1 2*
1 3
1 3
3
3
3 2 3,5*
3 2 3,5*
3+0,5
3+0,5
Gazdasági környezetünk 2 Gépírás (elméletigényes gyak.) 2* Viselkedéskultúra (elméletigényes gyak.) 1 Kommunikáció (elméletigényes gyak.) Szakmacsoportos alapozás Elméleti gazdaságtan Üzleti gazdaságtan Üzleti gazdaságtan gyakorlatok (elméletigényes gyak.) bontás (kötött+szab.terv.)
1
0,5
3 2* 1
Kötelező összesen 28 28 30,5 30,5 Válaszható 4,0 2,5 Választható 1.tantárgy (üzleti gazd.) 2 2 Választható 2.tantárgy 2 2 Összesen 32 30,5 34,5 34,5 Érvényes a tanévtől 2012/13 2013/14 2014/15 2015/16 A * jelzés 2 csoportra bontást jelöl. Megjegyzés (1): A 2012/2013. tanévtől a 9. évfolyamon - majd azt követően felmenő rendszerben - a mindennapos testnevelés oktatásához az óratervi testnevelés tantárgy óraszámain felül, osztályonként heti 2 órát biztosítunk tanórán kívüli sportköri foglalkozások megtartásához a nem kötelező tanórai foglalkozások szervezésére fordítható időkeret terhére. Megjegyzés (2): Az emelt szintű érettségire való felkészüléshez 11. és 12. évfolyamokon választható tantárgyakból heti 2-2 óra áll rendelkezésre.
87
SZAKMAI ÓRATERV PÉNZÜGYI SZÁMVITELI ÜGYINTÉZŐ OKJ 54 344 01
Szakmai követelménymodulok
1 / 13 Tantárgyak heti óraszám elmélet gyakorlat
11500-12 Munkahelyi egészség Munkahelyi egészség és és biztonság biztonság 11498-12 Foglalkoztatás Szakmai idegen nyelv I. Gazdasági és jogi alapismeretek 11504-12 Gazdálkodási alaptevékenység ellátása Ügyviteli gyakorlatok Általános statisztika Statisztika gyakorlat Pénzügyi alapismeretek
0,5 3 5,5 6 3 2 5
Pénzügy gyakorlat
1
Adózási alapismeretek 2 Adózás gyakorlat Számviteli alapismeretek Számvitel gyakorlat összes óra / hét összes óra / hét
1 5
24 35
Érvényes a 2013/14-es tanévtől felmenő rendszerben.
88
1 11
SZAKMAI ÓRATERV PÉNZÜGYI SZÁMVITELI ÜGYINTÉZŐ OKJ 54 344 01
Szakmai követelménymodulok
Tantárgyak
Szakképesítésspecifikus utolsó évf. 2/14. heti óraszám elmélet gyakorlat
11499-12 Foglalkoztatás II. 11498-12 Foglalkoztatás I. 10147-12
Foglalkoztatás II. 0,5 Foglalkoztatás I. (szakmai idegen nyelv) 2
4,5 Gazdálkodási feladatok ellátása Gazdálkodási ismeretek 11505-12 Könyvelés Könyvelés számítógépen számítógépen 10149-12 7 Könyvvezetés és beszámolókészítés Számvitel
11506-12 Vállalkozásfinanszírozási és adózási feladatok
11501-12 Projektfinanszírozás 11502-12 Projektfolyamatok követése összes óra/ hét összes óra/hét
Vállalkozásfinanszírozás Vállalkozásfinanszírozás gyakorlat
3 1
Adózás Elektronikus adóbevallás gyakorlata
4
Projekt-finanszírozás Projekt-finanszírozás gyakorlata Projektfolyamatok követése Projekttervezés gyakorlata
2
2
2 2 1 25 35
Érvényes a 2013/14-es tanévtől felmenő rendszerben.
89
4
10
2.
Az alkalmazható tankönyvek, tanulmányi segédletek és taneszközök kiválasztásának elvei Az
iskolai
tankönyvellátás
megszervezéséért
az
intézmény vezetője
és
az
intézményvezető-helyettesek felelősek. Iskolánkban a nevelő-oktató munka során a pedagógusok csak olyan nyomtatott taneszközöket (tankönyv, munkafüzet, térkép stb.) használnak a tananyag feldolgozásához, amelyek a hivatalos tankönyvjegyzékben szerepelnek. A tankönyvjegyzékből az iskola helyi tanterve alapján - figyelembe véve a tankönyv térítésmentes igénybevétele biztosításának kötelezettségét - a szülői választmány, valamint a diákönkormányzat véleményének kikérésével, a szaktárgyi munkaközösségek választják ki a megrendelésre kerülő tankönyveket. A pedagógus típus és ár megjelölése nélkül kérheti olyan eszköz beszerzését a tanulótól (pl. számológép, tornafelszerelés), amely nélkülözhetetlen a tanórai foglalkozásokon való részvételhez. Tanítási év közben a meglévő tankönyvek, segédletek, taneszközök beszerzésére vonatkozó döntés nem változtatható.
90
3.
A NAT és a helyi szintű szabályozás A NAT kiadásáról, bevezetéséről és alkalmazásáról szóló 110/2012.(XVI.4.)
kormányrendelet alapján a Nat-ban megfogalmazott elvek, célok, fejlesztési feladatok és műveltségi tartalmak a képzési szakasz sajátosságai szerint a kerettantervekben öltenek testet. Az oktatásért felelős miniszter által kiadott, illetve jóváhagyott kerettantervek jelentik a tartalmi szabályozás következő szintjét. A kerettantervek tehát meghatározó szerepet töltenek be a Nat céljai és feladatai érvényesítésében.
A helyi tantervekre vonatkozó közös szabályok A NAT szerepe a helyi szintű szabályozásban A köznevelési törvény - meghatározott paragrafusaiban – szoros összefüggést teremt a Nemzeti alaptanterv és a helyi, iskola szintű szabályozás között. A helyi pedagógiai programok, tantervek akkor töltik be a törvény által meghatározott szerepüket, ha megfelelnek a Nemzeti alaptantervben megfogalmazott értékeknek, elveknek, célkitűzéseknek és kiemelt fejlesztési feladatoknak. A közös értékek meghatározása A Nemzeti alaptanterv meghatározza az iskolai nevelés-oktatás közös értékeit. Minden iskolának - függetlenül az iskola fenntartójától - gondoskodnia kell arról, hogy tanulói elsajátítsák az alapvető erkölcsi normákat, kompetenciákat. Kötelesek tiszteletben tartani a szülőknek azt a jogát, hogy gyermekeik világnézeti neveléséről döntsenek. Az iskoláknak pedagógiai programjaikban biztosítani kell a vallási, illetve világnézeti ismeretek, a tudás tárgyilagos és többoldalú átadását anélkül azonban, hogy állást foglalnának, vagy tanulóikat állásfoglalásra kényszerítenék ezek igazságtartalmát illetően. A pedagógus kifejezheti saját meggyőződését, de semmilyen formában nem késztetheti a tanulókat arra, hogy véleményével azonosuljanak.
- 91 -
Egyes oktatási feladatokra vonatkozó külön szabályok
4.
A sajátos nevelési igényű tanulók nevelésének-oktatásának elvei A sajátos nevelési igényű tanulók esetében is a NAT-ban meghatározott egységes fejlesztési feladatokat vesszük alapul. Ennek során integrált keretek között a tanulók lehetőségeihez, korlátaihoz és speciális igényeihez igazodva elsősorban a következő elvek szerint szervezzük meg a munkát:
a feladatok megvalósításához hosszabb idősávok, keretek megjelölése ott, ahol erre szükség van;
igény
szerint
sajátos,
a
fogyatékossággal
összeegyeztethető
tartalmakat,
követelményeket igyekszünk kialakítani és teljesíttetni;
szükség esetén a tanulók számára legmegfelelőbb alternatív kommunikációs módszereket és eszközöket alkalmazunk;
segítő megkülönböztetéssel, egyénileg is támogatjuk a tanulókat, elsősorban az önmagukhoz mért fejlődésüket értékelve.
- 92 -
5.
A felnőttoktatás pedagógiai programja Iskolánkban az 1970-es évektől folyik felnőttoktatás, kezdetben a Szakmunkások
Szakközépiskolája esti és levelező tagozatán, majd a fiatal felnőttek számára nappali tagozatos, intenzív képzés formájában. 2001-ben a Szakmunkások Szakközépiskolája képzési forma megszűnt, helyét iskolánkban a Dolgozók Gimnáziuma vette át, melynek keretében nappali és/vagy esti tagozaton indítunk osztályokat. Helyzetelemzés A felnőttoktatás iránt - a társadalom nagyobb elvárásai miatt - folyamatos az érdeklődés. Hallgatóink összetétele – előképzettségüket, motiváltságukat, szociokulturális körülményeiket, élethelyzetüket tekintve – igen heterogén. Átlagéletkoruk 25-30 év, egy részük munkanélküli, más részük váltó műszakban dolgozik. Többségük család mellett folytatja tanulmányait. A tanulók döntően Tiszaújvárosból és a környező településekről érkeznek. A tanulócsoportok létszáma változó, az induló létszám 30-50 fő. A nagyobb lemorzsolódás – az új, magasabb követelmények miatt – az esti tagozaton, a kezdő osztályokban tapasztalható. A felnőttoktatásban nappali vagy esti tagozaton folyik az oktatás. Célok, feladatok Cél: A tanulók felkészítése a sikeres érettségi vizsgára. Feladat: Olyan oktatási forma biztosítása, amely a nem tanköteles korúakat felkészíti a középszintű érettségi vizsgára. Képzés A felnőttoktatás követelményei nem térnek el a nappali rendszerű iskolai oktatás követelményeitől. A felnőttoktatásban résztvevők állami vizsgára készülnek fel, és a 2005ben bevezetésre került közép- vagy emelt szintű vizsgakövetelmények alapján tesznek érettségi vizsgát. A felnőttoktatásban is van lehetősége a tanulónak választani, hogy középszintű vagy emelt szintű érettségi vizsgára jelentkezik. Az iskola azonban – a rendelkezésre álló órakeret miatt- csak a középszintű érettségire való felkészítést tudja biztosítani. Az emelt szintű érettségire való jelentkezés önálló felkészülést igényel.
- 93 -
A képzés típusai: - nappali munkarend (heti 5 nap, 32 óra) - esti munkarend (heti 3 nap, 21 óra) A képzés formái: - a nappali tagozaton 3 éves gimnáziumi képzés - az esti tagozaton 3 éves gimnáziumi képzés Előzetes tanulmányok beszámítására lehetőség van. Felvétel: Jelentkezés az iskola által kiadott jelentkezési lapon, az előzetes tanulmányokat igazoló bizonyítványok másolatának csatolásával. A felvételről – a közismereti tantárgyak tanulmányi átlaga alapján – az intézményvezető dönt. A felnőttoktatás működési rendje A Dolgozók Gimnáziuma nappali és esti tagozata a köznevelésről szóló 2011. évi CXC. törvény és a 20/2012. (VIII. 31.) EMMI rendelet felnőttoktatásra vonatkozó előírásai, a felnőttoktatási kerettanterv, az iskola Szervezeti és Működési Szabályzata és Pedagógiai Programjának alapelvei szerint működik. Az iskolába jelentkező tanulónak a 8 általános mellett, legalább a 9. és a 10. évfolyam elvégzését igazoló bizonyítvánnyal kell rendelkeznie. A
felnőttoktatás
irányítását
az
intézmény
vezetője
végzi,
a
megbízott
intézményvezető-helyettes feladata a tanulmányi irányítás, a vizsgák és beszámolók szervezése, a kimutatások ellenőrzés. A tagozat munkarendje: A tanév szeptember 1-től a következő év augusztus 31-ig tart. A szorgalmi idő a felnőttoktatás nappali tagozatán megegyezik a nappali tagozat tanítási heteinek számával. Az esti tagozaton a 10-11. évfolyamon 30 hét, a 12. évfolyamon 28 hét. Az esti tagozaton hetente három oktatási nap van, 6 (40 perces) tanítási órával, a szünetek 5 percesek. Az első tanítási óra 14:40-kor kezdődik. A tanítási órákat, az írásbeli beszámolók és az írásbeli, valamint szóbeli vizsgák eredményét a tanulmányi naplóban kell nyilvántartani. A felvett tanulókról „Beírási napló”-t és törzslapot kell vezetni.
- 94 -
Az otthoni felkészüléshez előírt írásbeli és szóbeli feladatok
6.
meghatározásának elvei és korlátai
A tanulók otthoni, hétvégi és a tanítási szünetekre vonatkozó terhelése nem haladhatja meg a hétközi, egyik óráról a másikra feladott tananyag mennyiségét.
A tanulókat (versenyre készülők, a tantárgy iránt aktívan érdeklődők) egyéni választásuk, kérésük alapján szorgalmi feladattal segíthetjük, számukra szorgalmi feladatot javasolhatunk.
Az otthoni tanulási idő (a szóbeli és írásbeli feladatok elvégzésének együttes ideje) maximum 30-50 percet vehet igénybe egy tárgyból.
A napi felkészülés otthoni ideje nem lehet több 2,5-3 óránál.
- 95 -
7.
Választható tantárgyak, foglalkozások, a pedagógusválasztás szabályai A tanulók a Pedagógiai Programban rögzített óratervek szerinti órákat látogathatják, és
az abban foglaltak szerint megválaszthatják az érettségi tárgyak felkészítési szintjét. Az érettségire felkészítő foglalkozások minimum 8 fővel indulhatnak. Az iskola minden év március 31-ig felméri a 10. évfolyamos tanulók körében, hogy a következő tanévben mely tantárgyakból kívánnak érettségire felkészítő foglalkozáson részt venni. A felmérés alapján az intézményvezető minden év április 15-ig elérhetővé teszi a diákok számára azoknak a tantárgyaknak a listáját, amelyekből a tanulók választhatnak, valamint az órákat tartó pedagógusok nevét. A tanuló minden év május 20-ig írásban nyilatkozik arról, ha jelentkezik érettségire felkészítő foglalkozásra, ezzel arra kötelezte magát, hogy a választott órákon a teljes tanévben köteles részt venni, ill. azokra felkészülni. Hiányzását az iskolában megszokott módon kell igazolnia. A munkaközösség-vezetők a tantárgyfelosztás tervezésekor a munkaközösség véleményének kikérésével döntenek arról, hogy mely kolléga mely osztályokban fogja tanítani a szakképesítésének megfelelő tantárgyat. A tanuló a tanév első hónapjában meghirdetett – az érdeklődés előzetes felmérése alapján – szakkörökre, órarenden kívüli tevékenységekre a szaktanárnál jelentkezhet. A 20/2012. (VIII.31.) EMMI rendelet 15. § (3) bekezdése alapján a tanuló a tanév során egy alkalommal az intézményvezető engedélyével módosíthatja választását. A módosítást a tanuló, vagy kiskorú tanuló esetén a szülő az első félévben lehetőleg szeptember 30-ig, a második félévben lehetőleg február 20-ig kezdeményezze.
- 96 -
A csoportbontások és az egyéb foglalkozások szervezési elvei
8.
Iskolánkban csoportbontásban tanítjuk az idegen nyelvet, az informatikát, a magyar nyelvtant, a matematikát, valamint a szakmai tantárgyakat. Célunk ezzel, hogy az ismereteket elmélyítsük, több idő jusson a kommunikációs készségek fejlesztésére és a tanulók tudásának megalapozására. Emelt szintű foglalkozásokat az intézményvezető által kijelölt pedagógusok tartanak. A diákoknak lehetőségük van választani a következő tanévben induló foglalkozások közül. A választásukat a tanulók és a szülők aláírásukkal megerősítik és tudomásul veszik, hogy az értékelés, a mulasztás, továbbá a magasabb évfolyamra lépés tekintetében úgy kell tekinteni, mintha kötelező tanórai foglalkozás lenne.
Az iskolai beszámoltatás, az ismeretek számonkérésének követelményei és formái, a tanuló magatartása, szorgalma értékelésének és minősítésének követelményei 8.1. Értékelési alapelveink Legfőbb célunk, hogy tanulóink értékrendje, teljesítménye és magatartása hosszabb távon optimálisan változzon. -
Fontosnak tartjuk, hogy a nagyon eltérő képességű és előképzettségű tanulók intézményünk diákjaivá válva a kezdetektől fogva tisztában legyenek azzal, hogy milyen szempontok, alapelvek, elvárások szerint mérjük teljesítményüket, minősítjük magatartásukat, viselkedésüket, szorgalmukat.
-
Miután a diákok többsége az értékelést szem előtt tartva tanul, tanulási szokásait a pedagógusok értékelési szokásaihoz igazítja, így minél több és minél többféle teljesítményre kell lehetőséget biztosítani az órákon, a teljesítményeket pedig mindig értékelni kell.
8.2. Az intézményünkben alkalmazott értékelés típusai Diagnosztikus értékelés - funkciója: az előzetes készségek és tudás felmérése, a tanítási mód kiválasztása; - az értékelés időpontja: bejövő osztályoknál/ a szakasz elején,
- 97 -
tanulási problémáknál a probléma felmerülésekor; - formája: szóbeli és/vagy írásbeli. A diagnosztikus értékelésre – tájékoztató jellege miatt - érdemjegy nem adható. Szummatív/minősítő értékelés - funkciója: a tanulók minősítése, kategorizálása; - az értékelés időpontja: egy-egy tanulmányi szakasz vége; - formái: félévi, év végi osztályzat, vizsgajegy. Fejlesztő értékelés /Kiemelt szereppel bír a személyiségfejlődés, a használható tudás elsajátítása és a tudás alkalmazása miatt is./ - funkciója: visszacsatolás tanulóhoz és tanárhoz, a hibák azonosítása és a megoldási módok kialakítása; - az értékelés időpontja: az oktatás során folyamatosan. A fejlesztő értékelés során – osztályzattal – a szülő tájékoztatást kap arról, hogy gyermeke teljesítménye mennyiben felel meg a tantervi/tanári elvárásnak. Tantárgytól függetlenül félévenként legkevesebb 3-3 érdemjegy alapján állapítjuk meg tanítványaink félévi osztályzatát, de úgy, hogy a II. félév – vagyis a tanév – végén az I. félévben megszerzett érdemjegyek teljes mértékben beleszámítanak az év végén megállapított osztályzatba. (Minden megszerzett érdemjegyet – annak megadásakor – a tanuló tudomására hozzuk.) Hogy a tanulók szülei is figyelemmel kísérhessék gyermekeik tanulmányi előmenetelét, pedagógiai programunk előírja, hogy az I. félév első érdemjegyét legkésőbb október 31-ig, a másodikat pedig legkésőbb a téli szünet előtti utolsó tanítási napon kell bevezetnie minden szaktanárnak a hivatalos osztálynaplóba. (A harmadikat – magától értetődően – legkésőbb az első félév utolsó tanítási napjáig.) A II. félév első érdemjegyét legkésőbb március 01-ig, a másodikat a végzős évfolyamokon április 01-ig az alsóbb évfolyamokon április 30-ig, a harmadikat pedig – értelemszerűen – legkésőbb a tanév utolsó tanítási napjáig kell beírni az osztálynaplóba. Így a tanév végi osztályzatot legkevesebb 6 érdemjegy alapján állapíthatja meg minden szaktanár. Pedagógiai programunk hangsúlyozza, hogy ez a félévenkénti 3-3 érdemjegy a kötelező minimum, természetesen – a heti óraszámoktól függően – félévenként lényegesen több érdemjegyet is adhatnak a kollégák. - 98 -
Előzetesen kiadott tételsor alapján belső vizsga megszervezésére kerül sor: -
a hatosztályos gimnáziumi képzésben a 8. év végén matematikából, a 9. év végén történelemből, a 10. év végén magyar nyelv és irodalomból – szóbeli vizsga formájában; mindhárom esetben szummatív értékelést alkalmazunk;
-
az emelt szintű matematika képzésben 10. év végén matematikából szóbeli vizsga formájában; szummatív értékelést alkalmazunk
A tételsort minden tanév téli szünetének kezdetéig a tanulóknak meg kell kapniuk. 8.3. Az egyes modulok értékelése és minősítése, beszámítása az évfolyam sikeres befejezésébe Kifutó rendszerben a 2013-2014-es tanévtől: E fejezetben a 9-12. évfolyamokra való utalás a négy- illetőleg hat évfolyamos képzés számozását követi. Az öt évfolyamos gimnáziumi képzés egyes évfolyamainak számozása értelemszerűen +1-gyel megnövelendő. Műveltségi terület: társadalomismeret: - 10. évfolyamokon heti 0,5 óra (évi 18,5 óra) beépül a történelem tantárgyba (az A, B és N osztályokban), értékelése a történelem tantárgy keretében fejlesztő értékelés alkalmazásával történik. - 12. évfolyamon (az A, B, és a 13.N osztályokban) önálló tantárgyként tanítjuk heti 1 órában (évi 32 óra);
a 12.H osztályban heti 2 órában (évi 64 óra). Értékelése:
félévente 3 érdemjegyet kapnak a tanulók: szóbeli és írásbeli feleletekre osztályozunk fejlesztő értékelés alkalmazásával, félévkor és tanév végén ez alapján alakítjuk ki az osztályzatot szummatív értékeléssel. történik fejlesztő értékeléssel; emberismeret és etika - 7. évfolyamon önálló tantárgyként tanítjuk heti 0,5 órában (évi 18,5 óra), 12. évfolyamon heti 1 órában (évi 32 óra). Értékelése: félévente 3 érdemjegyet kapnak a tanulók: szóbeli és írásbeli feleletekre osztályozunk fejlesztő értékelés alkalmazásával. Félévkor és tanév végén ez alapján alakítjuk ki az osztályzatot szummatív értékeléssel.
- 99 -
technika és életvitel - 7. évfolyamon önálló tantárgyként tanítjuk heti 1 órában (évi 37 óra), 8. évfolyamon heti 0,5 órában (évi 18,5 óra). Értékelése: félévente 3 érdemjegyet kapnak a tanulók: szóbeli és írásbeli feleletekre osztályozunk fejlesztő értékelés alkalmazásával. Félévkor és tanév végén ez alapján alakítjuk ki az osztályzatot szummatív értékeléssel. tánc és dráma - 12. évfolyamon önálló tantárgyként tanítjuk heti 1 órában (évi 37). Értékelése: félévente 3 érdemjegyet kapnak a tanulók: szóbeli és írásbeli feleletekre osztályozunk fejlesztő értékelés alkalmazásával. Félévkor és tanév végén ez alapján alakítjuk ki az osztályzatot szummatív értékeléssel. mozgókép- és médiaismeretek - 8. és 11. évfolyamokon önálló tantárgyként tanítjuk heti 1-1 órában (évi 37-37 óra). Értékelése: félévente 3 osztályzatot kapnak a tanulók: szóbeli és írásbeli feleletekre osztályozunk fejlesztő értékelés alkalmazásával. Félévkor és tanév végén ez alapján alakítjuk ki az érdemjegyet szummatív értékeléssel. filozófia - A 12.H osztályban önálló tantárgyként tanítjuk heti 1 órában (évi 32). Értékelése: félévente 3 érdemjegyet kapnak a tanulók: szóbeli és írásbeli feleletekre osztályozunk fejlesztő értékelés alkalmazásával. Félévkor és tanév végén ez alapján alakítjuk ki az osztályzatot szummatív értékeléssel. - Az A, B, N osztályokban beépül a történelem tantárgyba, értékelése a történelem tantárgy keretében történik fejlesztő értékelés alkalmazásával. gazdasági és jogi ismeretek -
a 12. évfolyamon (az A, B és 13. N osztályokban) önálló tantárgyként tanítjuk heti 1 órában (évi 32 óra). Értékelése: félévente 3 érdemjegyet kapnak a tanulók: szóbeli és írásbeli feleletekre osztályozunk fejlesztő értékelés alkalmazásával. Félévkor és tanév végén ez alapján alakítjuk ki az osztályzatot szummatív értékeléssel.
Felmenő rendszerben a 2013-2014-es tanévtől:
társadalomismeret:
- beépül a történelem tantárgyba, értékelése a történelem tantárgy keretében fejlesztő értékelés alkalmazásával történik.
- 100 -
8.4. Az egyes tantárgyak értékelése és minősítése Magyar nyelv és irodalom Minden tanév első hetében a bejövő 9. osztályokban diagnosztikus értékelést tartunk irodalomból és nyelvtanból; a felmérés során %-os értékelést alkalmazunk, amelyet az osztálynaplóban rögzítünk;
a felmérő lapokat a magyar munkaközösség éves
dokumentumgyűjteményében helyezzük el. Az évközi munka mérése, értékelése: Félévente három a minimum érdemjegy-szám irodalomból és magyar nyelvből is: ebből egy a 90 perces nagydolgozatra, egy a témazáró dolgozatra és egy a szóbeli/írásbeli feleletre kapott érdemjegy. A tantárgyi tudás értékelésének lehetséges módszerei: frontális beszélgetés, szóbeli feleltetés, a házi feladat vagy egyes részeinek ismertetése, értelmezése, írásbeli felelet, kisdolgozat, témazáró dolgozat, „nagydolgozat”, szimultán szóbeli és írásbeli számonkérés, belső vizsga /a hatosztályos gimnazistáknál/. A memoriterek és kötelező olvasmányok ellenőrzése, az önként vállalt kiselőadások, projektek, házi dolgozatok, versenyeken illetve a tanórai munkában való részvétel stb. a tanári gyakorlatnak megfelelően értékelendő – a fejlesztő értékelés alkalmazásával. A félévente esedékes „nagydolgozat” és/vagy témazáró dolgozat megírásának lehetőségét minden tanuló számára biztosítjuk; a bármely okból elmaradt, fentebb megnevezett írásbeli munkáját a tanuló pótolhatja: vagy a szaktanárral egyeztetett időpontban, vagy a féléves és a tanévzáró osztályozó értekezletet megelőző 1-3 hétben, a munkaközösségünk által megjelölt napon. A „nagydolgozat” és a témazáró dolgozat érdemjegye irodalomból és nyelvtanból is súlyozottan veendő figyelembe. A 12. évfolyamon a II. félévben szövegalkotásból „próbaérettségi” íratható. Ez a félév nagydolgozatát kiválthatja. Vizsga A hatosztályos gimnáziumi tanulók magyar nyelv és irodalomból tizedikben belső vizsgát tesznek a 7-10. évfolyam anyagából az aktuálisan érvényes érettségi vizsgakövetelményeknek megfelelően – szóban. A vizsgajegy megállapítása szummatív értékeléssel történik. A vizsga időpontja megegyezik a májusi, magyarból tett írásbeli érettségi időpontjával.
- 101 -
Az írásbeli munkák %-os értékelése és annak érdemjeggyel történő megfeleltetése: 0 – 39%: elégtelen 40 – 54 %: elégséges 55 – 69 %: közepes 70 – 84 %: jó 85 – 100 %: jeles Történelem, társadalmi és állampolgári ismeretek /Történelem és társadalomismeret/ Félévenként minimum 3 érdemjegy – fejlesztő értékelés alkalmazásával. A tantárgyi tudás értékelésének lehetséges módszerei: -
szóban: szóbeli felelet, a házi feladat vagy egyes részeinek ismertetése, értelmezése; kiselőadás, projekt stb.; a hatosztályos tanulóknál a 9. évfolyam végén – belső vizsga: itt szummatív értékelést alkalmazunk.
-
írásban: írásbeli felelet, kisdolgozat, nagydolgozat és/vagy témazáró dolgozat egy vagy több tematikai egységből, projekt stb.
Az önként vállalt kiselőadások, projektek, házi dolgozatok, versenyeken illetve a tanórai munkában való részvétel stb. a tanári gyakorlatnak megfelelően értékelendő – a fejlesztő értékelés alkalmazásával. Elvárás: a 10 - 12. évfolyamon íratott nagydolgozat és/vagy témazáró dolgozat az írásbeli érettségi típusfeladataihoz hasonló feladatokat tartalmazzon. Félévente minimum 3 érdemjegyet kapnak a tanulók, amely témazáró dolgozat/ok/ és szóbeli/írásbeli felelet/ek/ jegyéből tevődik össze. Félévkor és tanév végén ez alapján alakítjuk ki az osztályzatot szummatív értékeléssel. A témazáró dolgozatok érdemjegye súlyozottan veendő figyelembe. Az írásbeli munkák %-os értékelése és annak érdemjeggyel történő megfeleltetése: 0 – 39%: elégtelen 40 – 54 %: elégséges 55 – 69 %: közepes 70 – 84 %: jó 85 – 100 %: jeles
- 102 -
Etika, társadalomismeret, filozófia Kötelező nagydolgozat nincs, szóbeli és írásbeli feleleteket osztályozunk – fejlesztő értékelés alkalmazásával. Félévkor és tanév végén ez alapján alakítjuk ki az osztályzatot szummatív értékeléssel.
Hittan Félévenként legalább három érdemjegy. Témazáró dolgozatok is vannak, de inkább röpdolgozatoknak számítanak. Az osztályzatok 1-től 5-ig terjedő egész számok. 1-est az kap, aki összefüggően nem tudja a tananyagot visszaadni, és a kérdések 20 %-ánál kevesebbre tud helyes választ adni. 2-es osztályzatot az kaphat, aki összefüggően nem tudja a tananyagot visszaadni, de a kérdések 20-50%-ára tud helyes választ adni. 3-as osztályzatot az kaphat, aki összefüggően nem tudja a tananyagot visszaadni, de a kérdések több mint 50 %-ára tud helyes választ adni. 4-est az kaphat, aki kis segítséggel a tananyagot összefüggően tudja visszaadni. 5-öst az kaphat, aki a tananyagot segítség nélkül, összefüggően tudja visszaadni
Földrajz Félévenként minimum 3 érdemjegy – fejlesztő értékelés alkalmazásával. A tantárgyi tudás értékelésének lehetséges módszerei: -
szóban: szóbeli felelet, a házi feladat vagy egyes részeinek ismertetése, értelmezése; kiselőadás, projekt stb.;
-
írásban: írásbeli felelet, kisdolgozat, topográfia, nagydolgozat és/vagy témazáró dolgozat egy vagy több tematikai egységből, projekt stb.
Az írásbeli munkák %-os értékelése és annak érdemjeggyel történő megfeleltetése: 0 – 39%: elégtelen 40 – 54 %: elégséges
- 103 -
55 – 69 %: közepes 70 – 84 %: jó 85 – 100 %: jeles Félévente minimum 3 érdemjegyet kapnak a tanulók, félévkor és tanév végén ez alapján alakítjuk ki az osztályzatot szummatív értékeléssel. Idegen nyelv Az értékelés alábbi formáit alkalmazzuk: a.) Májusban, illetve beiratkozáskor felmérjük a bejövő diákok tudásszintjét diagnosztikus szintfelmérővel, hogy megállapíthassuk, mire lehet építeni, és milyen hiányosságokat kell pótolni. Az elért eredményt %-osan adjuk meg. A felmérés eredménye alapján alakítjuk ki a csoportokat és rendeljük meg a tankönyveket. b.) Egy-egy nagyobb téma lezárása után nagydolgozatban adnak számot a tanulók tudásukról. A nagydolgozatok száma megegyezik a heti óraszámmal, eredményük pirossal kerül a naplóba, és súlyozottan számít az értékelésénél. c.) A nagydolgozatok mellett még szóbeli feleletek és alkalmanként írt rövid kisdolgozati jegyek adják a félévi és év végi minősítést. A kisdolgozat lehet szódolgozat, nyelvtani anyag vagy napi anyag számonkérése. d.) Pontozással értékeljük az órai munkát, aktivitást – ami 5 pont után jelesben realizálódik, ez a rendszer negatív előjellel is működik. e.) Ugyancsak jelessel honoráljuk a plusz feladatok vállalását és igényes, sikeres teljesítését (projekt munka, versenyek stb.). f.) Ha kétesre áll a tanuló a félévi vagy az év végi zárás előtt, egyszer lehetőséget kaphat annak bizonyítására, hogy a jobb osztályzatot megérdemli. g.) Év végén a tanuló egész éves munkáját értékeljük, de hangsúlyt kapnak a nagydolgozati érdemjegyek. h.) Teljesítmény érdemjegyekben: - szódolgozat:
40 % vagy fölötte – 2 90 % vagy fölötte – 5
- nagydolgozat vagy nyelvtani kisdolgozat:
30 % vagy fölötte – 2 85 % vagy fölötte – 5
- 104 -
Matematika Az értékelés formái: témazáró dolgozatok feleletek szóban vagy írásban órai aktivitás. A 9. osztályokban a tanév első hetében általunk összeállított, egységes szintfelmérő dolgozatot íratunk, ennek %-os értékelését a naplóban rögzítjük. Félévente minimum 3 érdemjegy kötelező. Évente írandó nagydolgozatok számának minimuma: 7. osztályban:
4 db
8. osztályban:
3 db + 1 db
9. osztályban:
4 db
10., 11. osztályban:
4 db
12. osztályban:
3 db + 1 db
8. osztályban a 4. piros érdemjegy az év végi összefoglaló felelet („kisérettségi") érdemjegye, a 12. osztályban pedig a 4. piros érdemjegy a 45 + 90 perces próba érettségi érdemjegye. A 8. osztályban az év végi összefoglaló feleletet az utolsó két héten kell megtartani. Az emelt szintű matematika képzésen résztvevő tanulók a 10. év végén „kisérettségi” vizsgát tesznek a 9-10. évfolyam anyagából, a 4. piros érdemjegy a „kisérettségi” eredménye. A 12. osztályokban záró dolgozatként egységet 45 + 90 perces próba érettségit íratunk a 4 év anyagából az új érettségi mintájára. A fakultációs csoportok a heti 4 órás csoportoktól külön csoportokban, egy-egy tanárral készülnek az emelt szintű érettségire. Itt félévente minimum 5 érdemjegy a kötelező. A nagydolgozatok száma évente minimum 4 db. A félévente esedékes nagydolgozat megírása minden tanuló számára kötelező, a bármely okból elmaradt dolgozatot a tanulónak pótolnia kell vagy a szaktanára által kijelölt időpontban, vagy a féléves és a tanévzáró osztályozó értekezletet megelőző 2-3 hétben. A dolgozatokat lehetőség szerint 10 munkanapon belül kell kijavítani.
- 105 -
Fizika Az értékelés formái: -
egyes témákat összefogó dolgozatok,
-
több témakört összefogó témazáró dolgozat,
-
szóbeli vagy írásbeli feleletek az újonnan tanult anyagrészekből,
-
tesztlapok,
-
mértékegység-felmérők.
Ötöst lehet kapni: -
a tananyaghoz tartozó érdekes témák feldolgozásáért (kiselőadás),
-
önálló kutatómunka segítségével írásbeli munka készítéséért vagy eszköz előállításáért (pl. fizikusok élete és munkássága), de évente maximum egy érdemjegy szerezhető ilyen módon,
-
a különböző tanulmányi versenyekre való tanórán kívüli felkészülésért, valamint a versenyeken való eredményes szereplésért (Mikola Sándor Fizikaverseny, Öveges József Fizikaverseny, OKTV, megyei fizikaverseny),
-
órai aktivitásért.
A félévi, illetve év végi osztályzatok kialakításához félévente minimum 3-3 érdemjegy szükséges. Az év végi osztályzatot a tanév során szerzett érdemjegyek átlagából alakítjuk ki. Minden évfolyamon évente minimum kettő témazáró dolgozatot íratunk, ezek valamennyi diák számára kötelezőek. A meg nem írt dolgozatot pótolni kell. A hiányzás időtartamát mérlegelve a szaktanár a tanulóval egyeztet a megírás időpontjáról és helyéről (tanórán vagy azon kívül) a tanuló érdekeit is figyelembe véve. Az el nem készített házi feladatok problémájának kezelése: a szaktanár kompetenciája a választás (pótoltatás, feleltetés házi feladatból, feleltetés korábbi anyagrészekből stb.), de a tanév elején tudatosítani kell a tanulókban a házi feladat el nem készítésének következményeit.
- 106 -
Biológia, kémia A félévi, illetve év végi osztályzatok kialakításához félévente minimum 3-3 érdemjegy szükséges. Az értékelés formái: -
témazáró dolgozat
-
szóbeli felelet
-
írásbeli felelet
-
órai munka
A bármilyen okból elmaradt témazáró dolgozatokat pótolni kell a szaktanár által megadott időpontban (mérlegelve a hiányzás időtartamát.)
Informatika Általános tantervű osztályokban (kivéve emelt szintű csoportok) Félévente minimum 3 érdemjegyet adunk – a fejlesztő értékelés alkalmazásával. Emelt szintű informatikai oktatás Az emelt szintű informatika oktatásban résztvevő csoportokban félévente minimum 5 érdemjegy kötelező. A 9. évfolyamon szeptemberben a tanulók tudását egy elméleti és gyakorlati feladatokból álló szintfelmérő feladatsorral mérjük, amelyre osztályzatot nem, de fejlesztő értékelést (százalékos eredményt) kapnak a tanulók, amely a naplóba is bekerül. A 10. évfolyam végén a szintfelmérés egy 90+90 perces középszintű érettségi követelményeknek megfelelő gyakorlati feladatsorral történik. A 12. évfolyamon az 1. félév végén az emelt szintű érettségi követelményeinek megfelelő gyakorlati feladatsorral mérjük a tanulók felkészültségét. A 10. és 12. évfolyamon ezek értékelése az érettségi százalékoknak megfelelő osztályzat, melyet a félév, illetve a tanév lezárásakor súlyozottan veszünk figyelembe.
- 107 -
Szakközépiskolai munkaközösség Gépészet ágazat (szakközép) Ha az érdemjegy megállapítása pontozás alapján történik, akkor a ponthatárok megállapítása a mindenkori érettségi és szakmai vizsgák tantárgyi követelményei szerint történik. Műszaki mérések, Megmunkálások (11. évfolyam) Az értékelés formái:
- félévente legalább három dolgozat írása
Gépészeti alapismeretek, Megmunkálások (12. évfolyam) Az értékelés formái:
- félévente legalább két dolgozat írása - félévente legalább egy szóbeli felelet
Minőségbiztosítás, Villamos gépek (12. évfolyam): Az értékelés formái:
- félévente legalább három érdemjegy (legalább 1 szóbeli felelet, 1 témazáró)
Közgazdasági ágazat (szakközép) A tantárgyak értékelése a nemzeti köznevelésről szóló 2011. évi CXC. törvény 54. § (2) a) pontja szerinti értékeléssel, a helyi szakmai programban leírt szempontok valamint ponthatárok alkalmazásával, félévente minimum három érdemjeggyel történik (9-10. évfolyam). Munkahelyi egészség és biztonság (9. évfolyam), Gazdasági és jogi alapismeretek (9-10. évfolyam), Ügyviteli gyakorlatok (9-10. évfolyam) Elméleti gazdaságtan (12. évfolyam) -
félévenként legalább 1 szóbeli felelet
-
félévenként legalább 2 írásbeli dolgozat, amelyből az egyik számítási feladat
-
1-1 prezentáció, vagy házi dolgozat
Üzleti gazdaságtan (12. évfolyam) -
félévenként legalább 1 szóbeli felelet
-
Félévenként, modulonként legalább 1 írásbeli dolgozat
-
1-1 kiselőadás vagy házi dolgozat.
Üzleti gazdaságtan gyakorlatok (11-12. évfolyam) -
félévenként legalább 1 szóbeli felelet
-
modulonként modulzáró írásbeli dolgozat
- 108 -
Pénzügyi–számviteli ügyintéző szakképesítés A tantárgyak értékelése a nemzeti köznevelésről szóló 2011. évi CXC. törvény 54. § (2) a) pontja szerinti értékeléssel, a helyi szakmai programban leírt szempontok valamint ponthatárok alkalmazásával félévente minimum három érdemjeggyel történik az 1/13. évfolyamon. A 2/14. évfolyamon a tanév elismerésének feltétele: önállóan elkészített projektterv határidőre való benyújtása.
- 109 -
DOLGOZÓK GIMNÁZIUMA Matematika A
dolgozók
gimnáziumának
esti
tagozatán
az
értékelés
negyedévenkénti
beszámolókkal történik. Az I. és III. negyedéves beszámolót egy tanítási órán megírt írásbeli munka alapján, a II. negyedévben 60 vagy 90 perces írásbeli munka alapján, a IV. negyedévben 90 vagy 120 perces írásbeli beszámoló és külön tartott szóbeli vizsga alapján értékeljük. Ha a szóbeli vizsgát megelőző negyedévben az írásbeli jegy elégtelen volt, akkor a szóbeli vizsgán abból a témakörből külön kérdést kap a hallgató. A félévi és a záró érdemjegyet a beszámolók átlaga adja a szóbeli beszámoló eredményéhez kerekítve.
Fizika A
dolgozók
gimnáziumának
esti
tagozatán
az
értékelés
negyedévenkénti
beszámolókkal történik. Az I. és III. negyedéves beszámolót egy tanítási órán megírt írásbeli munka alapján, a II. negyedévben 60 perces írásbeli munka alapján, a IV. negyedévben 60 perces írásbeli beszámoló és külön tartott szóbeli vizsga alapján értékeljük. Ha a szóbeli vizsgát megelőző negyedévben az írásbeli jegy elégtelen volt, akkor a szóbeli vizsgán abból a témakörből külön kérdést kap a hallgató. A félévi és a záró érdemjegyet a beszámolók átlaga adja a szóbeli beszámoló eredményéhez kerekítve. Biológia, kémia, földrajz A
dolgozók
gimnáziumának
esti
tagozatán
az
értékelés
negyedévenkénti
beszámolókkal történik. Az I. és III. negyedéves beszámolót egy tanítási órán megírt írásbeli munka alapján, a II. és IV. negyedéves beszámolót külön tartott szóbeli vizsga alapján értékeljük. Ha a szóbeli vizsgát megelőző negyedévben az írásbeli jegy elégtelen volt, akkor a szóbeli vizsgán abból a témakörből külön kérdést kap a hallgató. A félévi és a záró érdemjegyet a beszámolók átlaga adja a szóbeli beszámoló eredményéhez kerekítve. (A
- 110 -
tanulók év közbeni munkája szóbeli felelet-jeggyel, vagy azt helyettesítő 10-15 perces kisdolgozat-jeggyel is értékelhető a szaktanár belátása szerint.) Értékelési határok: a dolgozók gimnáziumának esti tagozatán a mindenkori érettségin alkalmazott ponthatárok érvényesek. Művészetek - vizuális kultúra A
dolgozók
gimnáziumának
esti
tagozatán
az
értékelés
negyedévenkénti
beszámolókkal történik. Az I. és III. negyedéves beszámolót egy tanítási órán megírt írásbeli munka alapján, a II. és IV. negyedéves beszámolót külön tartott szóbeli vizsga alapján értékeljük. Ha a szóbeli vizsgát megelőző negyedévben az írásbeli jegy elégtelen volt, akkor a szóbeli vizsgán abból a témakörből külön kérdést kap a hallgató. A félévi és a záró érdemjegyet a beszámolók átlaga adja a szóbeli beszámoló eredményéhez kerekítve. Anyanyelv és kommunikáció A
dolgozók
gimnáziumának
esti
tagozatán
az
értékelés
negyedévenkénti
beszámolókkal történik. Ezeknek érdemjegye piros színnel kerül a naplóba. Az I. és III. negyedéves beszámolót egy tanítási órán megírt írásbeli számonkérés és szövegértési feladatsor eredménye alapján, a II. és a IV. negyedévben 45 perces írásbeli munka és szóbeli vizsga alapján értékeljük. Év közben is mérhető a teljesítmény, ez a tanórán írt dolgozatok érdemjegyében tükröződik. A félévi és a záró osztályzatot a beszámolók átlaga alkotja a szóbeli beszámoló eredményéhez kerekítve.
Irodalom A
dolgozók
gimnáziumának
esti
tagozatán
az
értékelés
negyedévenkénti
beszámolókkal történik. Ezeknek érdemjegye piros színnel kerül a naplóba. Az I. és III. negyedéves beszámolót egy tanítási órán megírt szövegalkotási feladat alapján - mely illeszkedik az érettségi követelményekben megjelölt műfajokhoz -, a II. és a IV. negyedévben 90 perces írásbeli munka, illetve a szóbeli vizsga alapján értékeljük. Év közben is mérhető a teljesítmény, ez a tanórán írt dolgozatok érdemjegyében tükröződik.
- 111 -
A félévi és a záró osztályzatot a beszámolók átlaga adja a szóbeli beszámoló eredményéhez kerekítve. Történelem A
dolgozók
gimnáziumának
esti
tagozatán
az
értékelés
negyedévenkénti
beszámolókkal történik. Ezeknek érdemjegye piros színnel kerül a naplóba. Az I. és III. negyedéves beszámolót egy tanítási órán megírt feladatsor alapján, a II. és a IV. negyedévben 60 perces írásbeli munka, illetve a szóbeli vizsga alapján értékeljük. Év közben is mérhető a teljesítmény, ez a tanórán írt dolgozatok érdemjegyében tükröződik. A félévi és a záró osztályzatot a beszámolók átlaga adja a szóbeli beszámoló eredményéhez kerekítve. Filozófia A
dolgozók
gimnáziumának
esti
tagozatán
az
értékelés
negyedévenkénti
beszámolókkal történik. Ezeknek érdemjegye piros színnel kerül a naplóba. Az I. és III. negyedéves beszámolót egy tanítási órán megírt feladatsor alapján, a II. és a IV. negyedévben 60 perces írásbeli munka, illetve a szóbeli vizsga alapján értékeljük. A félévi és a záró osztályzatot a beszámolók átlaga adja, a szóbeli beszámoló eredményéhez kerekítve.
Idegen nyelv A
dolgozók
gimnáziumának
esti
tagozatán
az
értékelés
negyedévenkénti
beszámolókkal történik. Ezeknek érdemjegye piros színnel kerül a naplóba. Az I. és III. negyedéves beszámolót egy tanítási órán megírt feladatsor alapján, a II. és a IV. negyedévben 60 perces írásbeli munka, illetve a szóbeli vizsga alapján értékeljük. A szóbeli vizsgafeladatok kifejtése az érettségi követelményekhez igazodva felkészülési idő nélkül történik. Év közben is mérhető a teljesítmény, ez a tanórán írt dolgozatok érdemjegyében tükröződik. A félévi és a záró osztályzatot a beszámolók átlaga adja.
- 112 -
8.5. Általános alapelvek a tanulmányi munka terén A teljesítmény értékelése elsősorban a tantárgyak helyi programjaiban meghatározott követelményekhez viszonyítva történik, azonban figyelembe lehet venni azt is, hogy a tanuló képességei, eredményei hogyan változtak az előző értékelés óta. Felnőttképzés (dolgozók gimnáziuma) esetén az évközi beszámolók és a tanév végi vizsgák eredményei együttesen határozzák meg a tanév végi minősítést. Reáltantárgyak esetén is törekedni kell arra, hogy a tanulók szóban is számot adjanak tudásukról. Éljünk a szóbeli értékelés nevelő szándékú formáival is! Az ellenőrzés különböző formáit alkalmazzuk: teszt, szóbeli felelet, írásbeli számonkérés, témazáró dolgozat, tanórai, gyakorlati tevékenység, illetve elkészített munkadarabok. Egy napon kettőnél több nagydolgozat (témazáró) nem íratható. A tanulók érdemjegyeiről a szülőket az ellenőrző által tájékoztatjuk. A tanuló kötelessége a jegyek beírása az ellenőrzőkönyvbe. Az osztályfőnökök kéthavonta kötelesek ellenőrizni a jegyek beírását, illetve a szülői aláírásokat. Félév és tanév vége előtt 1 hónappal ellenőrző (szükség esetén levél) útján értesítik a szülőket a bukásra állás tényéről.
- 113 -
9.
Javaslat a magatartás és szorgalom jegyek értékeléséhez
Az értékelés félévkor és év végén történik közösen az osztállyal és az érintett tanulóval. A magatartás értékelésének és minősítésének követelményei Példás az a tanuló: -
aki betartja az illemszabályokat és az iskola házirendjét,
-
akinek magatartása, cselekedetei elismerést váltanak ki társaiból, tanárairól,
-
aki kerüli a durvaságot, szeretettel közelít társai felé,
-
aki képes kulturáltan fellépni saját maga és szűkebb környezete érdekében,
-
aki szívesen vállal munkát osztálya, iskolája, közössége érdekében, aki öregbíti iskolája hírnevét,
-
szorgalma legyen legalább változó.
-
aki ismeri és betartja az iskola házirendjét, az életkorának megfelelő
Jó az a tanuló: illemszabályokat, -
aki ügyel környezete rendjére, megjelenésére, aki feladatait becsülettel elvégzi, de a közösségért vállalt munkára önként ritkán vállalkozik
-
tiszteli a felnőtteket, társait.
Változó magatartású tanuló: -
aki cselekedetei következményeit nem képes felmérni, így gyakran vét a házirend ellen, bár kellő motiváltsággal képes a viselkedés normáinak a betartására,
-
aki a viselkedési szabályokat csupán úgy tudja betartani, ha gyakran figyelmeztetik rá,
-
aki környezete rendjéért semmit nem tesz,
-
aki az órai munka során nem kellő figyelemmel dolgozik, időnként mással foglalkozik.
- 114 -
Rossz magatartású az a tanuló: -
aki nem tudja és nem is akarja betartani az iskolai házirendet és az illedelmes viselkedési szabályokat,
-
aki szereti, ha társai félnek tőle,
-
aki a tanórai munkát szándékosan zavarja, akadályozza,
-
aki nem becsüli közössége értékeit,
-
aki szándékosan rongálja környezetét.
A szorgalom értékelésének és minősítésnek követelményei Példás szorgalmú az a diák, aki: -
képességeihez mérten szorgalmas,
-
a tanítási
órákra rendszeresen, jól
felkészül,
s
azokon aktívan
közreműködik, -
ha alkalma adódik, jól felkészülve, versenyeken öregbíti iskolája hírnevét,
-
jó eredmények elérésére törekszik (játékban, tanulásban, munkában).
Jó a szorgalma annak a diáknak, aki: -
képességeihez mérten általában szorgalmas,
-
a tanórákra rendszeresen felkészül, s azokon aktívan részt vesz.
Változó a szorgalma annak, aki: -
nem teljesíti kötelességeit mindig képességei szerint,
-
munkájában, feladatelvégzésében felületes, felszerelése gyakran hiányos.
Hanyag a szorgalma annak, aki -
képességeihez mérten alig tesz valamit tanulmányi fejlődése érdekében
-
az előírt követelményeknek csak minimális szinten felel meg (állandóan hiányzik a felszerelése, feladatait többnyire nem készíti el és nem is pótolja)
-
egy vagy több tantárgyból elégtelen az osztályzata félévkor illetve év végén.
- 115 -
A tanuló munkájának elismerése A diákok munkájának legfontosabb mérőeszköze az osztályozási rendszer. A félévi osztályozás az első félévben, míg az év végi a teljes tanévben végzett munkát tükrözi. A félévi és az év végi érdemjegyeket a szaktanár (aki az osztályozó értekezleten a tantestület tagjaitól segítséget kérhet) határozza meg. Indokolt esetben az évközi érdemjegyek számtani átlagától eltérő érdemjegyet is meghatározhat a szaktanár. A szaktanár az év elején ismerteti a tanulókkal a teljesítendő minimális tantárgyi követelményeket. Jutalmazások Kiemelkedő tevékenységért iskolánk tanulói, közösségei és csoportjai jutalmazásban részesülhetnek. A végzett kiemelkedő munkát általában tanévenként egyszer jutalmazzuk. Egyéni jutalmazások A jutalmazások formái:
osztályfőnöki dicséret: odaítéléséről az osztályfőnök dönt,
igazgatói dicséret: ha a tanuló kiemelkedő teljesítményt nyújt,
tantestületi dicséret: a tantestület szavazata alapján tanév végén adható.
A jutalmak formái:
könyvjutalom
tárgyjutalom
oklevél
Eötvös-érem.
Az osztályfőnök javaslata alapján a tantestület dönt a fenti jutalmak odaítéléséről az alábbi érdemekért:
közösségi munka,
kiemelkedő tanulmányi eredmény,
példamutató szorgalom,
versenyeken, pályázatokon való eredményes tevékenység,
kiemelkedő sporttevékenység.
- 116 -
10. A mindennapos testnevelés megvalósításának módja, a tanulók fizikai állapotának felmérésére 1. Az iskola a mindennapos testnevelést a nemzeti köznevelésről szóló 2011. évi CXC. törvény 27. § (11) bekezdésében meghatározottak szerint szervezi meg. Ennek alapján -
az iskola 2012-2013-as tanévtől felmenő rendszerben minden osztályban megszervezi a mindennapos testnevelést heti öt testnevelésóra keretében, amelyből a tanuló legfeljebb heti két órát az alábbi módok valamelyikével teljesíthet:
a kerettanterv testnevelés tantárgyra vonatkozó rendelkezéseiben meghatározott tanórán való részvétellel,
iskolai sportkörben való sportolással,
kérelem alapján – sportszervezet, sportegyesület által kiállított igazolás alapján kiadott igazgatói engedéllyel – sportszervezet, sportegyesület keretei között szervezett edzéseken való sportolással,
kérelem alapján – amennyiben a délután szervezett testnevelésórával ütközik – egyesületben legalább heti két óra sportolással.
2.
A tanulók fizikai állapotának felmérésére valamennyi évfolyamon, a nappali oktatás munkarendje szerint felkészülő tanulók részvételével történik, így komplex képet kapunk a diákok kondicionális képességeinek alakulásáról. Az iskola testnevelés tantárgyat tanító pedagógusai látják el a tanulók fizikai állapotának és edzettségének mérésével kapcsolatos feladatokat. A próbákat az adott tanév rendjéről szóló miniszteri rendeletben meghatározott mérési időszakban kell teljesíteni. A fizikai állapot méréséhez szükséges módszereket a 4. számú melléklet tartalmazza.
- 117 -
11. A középszintű érettségi vizsga témakörei és követelményei Az érettségi vizsga részletes követelményeit és témaköreit a 40/2002. (V.24.) OM rendelet tartalmazza. Ha a tanuló valamely tantárgyból előrehozott érettségi vizsgát tett, ezáltal az adott tantárgy tanulmányi követelményeit teljesítette. Az iskola magasabb évfolyamán vagy évismétlés esetén a diák – a nyelvi előkészítő programban résztvevők emelt szintű angol nyelvi érettségi, az emelt szintű informatikaoktatásban résztvevő diákok emelt szintű informatika érettségi megszerzésekor – szülői kérelemre mentesül az adott tantárgy óralátogatása alól.
- 118 -
12. Érettségi felkészítés A következő tárgyakból vállaljuk az érettségire történő felkészítést:
Kötelező érettségi tárgyak
Vállalt felkészítési szint
Magyar nyelv és irodalom Történelem Matematika Idegen nyelv Szakmai tantárgyak
közép és emelt közép és emelt közép és emelt közép és emelt közép
Választható tárgyak
Vállalt felkészítési szint
Kémia Biológia Fizika Földrajz Informatika
közép és emelt közép és emelt közép és emelt közép közép és emelt
Az érettségire történő felkészítés heti óraszáma két óra tantárgyanként a 11. és 12. évfolyamon.
Az
emelt
szintű
oktatásban
alkalmazott
fejlesztési
feladatokat
és
követelményeket a Nat és az érettségi vizsga részletes követelményeiről szóló 40/2002. (V. 24.) OM rendelet tartalmazza. A nemzeti köznevelésről szóló 2011. évi CXC. törvény 46. § (1) a) pontja szerint a tanuló kötelessége, hogy részt vegyen a választott foglalkozásokon. A 20/2012. (VIII.31.) EMMI rendelet 14. § (2) bekezdése értelmében a szabadon választott tanórai foglalkozást az értékelés és a minősítés, a mulasztás, továbbá a magasabb évfolyamra lépés tekintetében úgy kell tekinteni, mint a kötelező tanítási órát. A 20/2012. (VIII.31.) EMMI rendelet 15. § (3) bekezdése alapján a tanuló a tanév során egy alkalommal az intézményvezető engedélyével módosíthatja választását. A módosítást a tanuló, vagy kiskorú tanuló esetén a szülő az első félévben lehetőleg szeptember 30-ig, a második félévben lehetőleg február 20-ig kezdeményezze.
- 119 -
13. Helyi tanterv tananyagtartalmai (CD)
- 120 -
III. SZAKMAI PROGRAM (CD)
- 121 -
Tiszaújvárosi Eötvös József Gimnázium, Szakközépiskola és Kollégium Középiskolai Kollégiuma 3580 Tiszaújváros, Munkácsy út 26-28.
IV. KOLLÉGIUMI PEDAGÓGIAI PROGRAM
Tiszaújváros 2014
- 122 -
BEVEZETÉS
A nevelőtestület által elfogadott és a fenntartó által 2004-ben jóváhagyott kollégiumi Pedagógiai az „59/2013. (VIII. 9.) EMMI rendelet a Kollégiumi nevelés országos alapprogramjának kiadásáról” alapján felülvizsgáltuk, és átdolgoztuk. A Pedagógiai program elkészítése során a következő szakmai – törvényességi feltételeket vettük figyelembe:
az 59/2013. (VIII. 9.) EMMI rendelet a Kollégiumi nevelés országos alapprogramjának kiadásáról
A minőségfejlesztésre vonatkozó 3/2002 OM rendelet.
A Tiszaújvárosi Eötvös József Gimnázium, Szakközépiskola és Kollégium iskolai Pedagógiai programja.
A NAT tematikája és követelményrendszere.
2011. évi CXC. törvény a nemzeti köznevelésről
20/2012. (VIII.31.) EMMI rendelet Szándékaink szerint olyan alapdokumentumot készítettünk, amely megfelel a partneri elvárásoknak, épít a már meglévő kollégiumi tradíciókra, figyelembe veszi az intézményi lehetőségeket és távlatokban gondolkozik.
- 123 -
1. Küldetésnyilatkozat és alapelvek KÜLDETÉSNYILATKOZAT
A kollégium arculatát meghatározó alapelv: a műveltségközvetítő oktatás és a gyermekközpontú nevelés közötti egység és egyensúly megteremtése. Célunk: olyan tanulókat nevelni, akik értéket teremtő, erkölcsi tartással bíró, kulturált magatartású emberek lesznek, akikben kialakul a tudás becsülete, a művelődés és egészséges életvitel iránti igény, az ember tisztelete, megértése és szükség esetén segítése. Kollégiumi nevelésünk funkciói: -
Szociális funkció A
nevelői
folyamat
eredményeként
kiegyensúlyozza
a
szociális
gyökerű
diákok
sokszínű
esélyegyenlőtlenségeket. -
Szocializáló funkció A
kollégium
szakmai
követelmények
alapján
irányítja
a
személyiségének fejlődését. Ebben a folyamatban a kollégista megtanulja és gyakorolja a demokratizmus, az érdekérvényesítés szükségességét és az általa célszerűen alkalmazható technikáit. -
Életmód mintaadó funkció A közösségi együttélés pedagógiailag irányított, így a tanulókban erősödik a tolerancia, az összehasonlítás, a megmérettetés képessége. A kollégium feladatként kezeli a konstruktív életvezetési technikák kialakítását, miközben a személyiségekhez igazodva tudatosan differenciál.
-
Felzárkóztató funkció Kollégiumunk felzárkóztató tevékenységével esélykülönbségeket mérsékel. A Pedagógiai program végrehajtásával a szükséges helyeken pótolja az intellektuális, műveltségi, kulturális és mentális hátrányokat. Ezzel járul hozzá az iskolai sikerekhez.
-
Tehetséggondozás A diákok képességeinek kibontakoztatását segíti elő a tehetséggondozás. A kollégium feltételrendszere, ha szerényebb mértékben is, de biztosítja e funkció felvállalását. Célunk
- 124 -
olyan ingergazdag környezetet teremteni, amely felismeri, előhívja a tehetséget és értő kezekben, segítéssel tartós motivációt is biztosít a fejlődéshez. Olyan kollégiumot szeretnénk: -
ahová "hazamegy" a tanuló az iskola után,
-
mely "jó család",
-
szigorúan követel, tudja értékelni a teljesítményt, a nevelő következetessége szeretettel párosul,
-
igyekszik többletlehetőséget nyújtani a tudás gyarapításához (külön-órák, foglalkozások, tanfolyamok stb.),
-
amely
"érdekes
lakóhely",
tele
tudás-,
képességfejlesztési
alkalmakkal,
kapcsolatteremtési, kapcsolatépítési lehetőségekkel, -
amelynek, mint "helyi társadalomnak" a működése során - "átélve", észrevétlenül sajátítják el a diákok az érdekkifejeződés, ütköztetés és érvényesítés demokratikus technikáit, a demokrácia alapértékeit.
Nevelési alapelveink: A tanulók életrendjét, tanulását, szabadidejük eltöltését úgy szervezzük meg, hogy érvényesüljenek mind az egyéni, mind az intézményi elvárások, lehetőségek. Nevelésünk során kiemelt fontosságot élveznek: -
az alapvető emberi jogok,
-
szabadságjogok,
-
a diákjogok,
-
a tanulói igények,
-
a szülői elvárások,
-
a demokratikus és humanista értékek,
-
a kollégiumunkhoz kapcsolódó iskolák és a fenntartó igényei.
Sajátos nevelési igényű tanulók nevelésének elvei Biztosítanunk kell: -
az SNI tanulók beilleszkedését és együtthaladását a többi tanulóval,
-
a szakértői bizottság által megjelölt pedagógiai diagnózisban szereplő javaslatokat be kell építeni az egyéni fejlesztési tervekbe,
-
a habilitációs, rehabilitációs szemlélet érvényesítését, alkalmazását,
- 125 -
-
együttműködést gyógypedagógussal, logopédussal, gyógytestnevelővel, pszichológussal, iskolaorvossal, védőnővel.
Nevelési céljaink: -
a tanulmányi munka színvonalának emelése,
-
az egészséges életmódra nevelés,
-
diákjaink
személyiségének
megismerése,
fejlesztése,
adottságaik,
képességeik
kibontakoztatása, önismeretük fejlesztése, -
a középiskola elvégzéséhez szükséges feltételek megteremtése,
-
a szabadidő hasznos eltöltésének biztosítása,
-
a kollégiumi közösségi élet kialakítása, továbbfejlesztése,
-
a hátrányos helyzetű tanulókkal való fokozott egyéni törődés,
-
a pályaválasztás segítése, továbbtanulásra való ösztönzés, felkészítés az élethosszig tartó tanulásra
-
környezetünk esztétikus kialakítására, védelmére, ápolására való nevelés,
-
a demokratikus és humanista értékek megismertetése, elfogadtatása.
- 126 -
2. Helyzetfeltárás és értékelés A kollégium hivatalos elnevezése: Tiszaújvárosi Eötvös József Gimnázium, Szakközépiskola és Kollégium Középiskolai Kollégiuma Típusa:
közös igazgatású, koedukált kollégium
Fenntartó:
Klebelsberg Intézményfenntartó Központ
Telefon:
49/542-186
Fax:
49/542-187
Email:
[email protected]
Honlap:
www. apaczai-tuj.sulinet.hu
Beiskolázási körzet: Elsősorban Dél - Borsod, de az ország egész területe A TANULÓI ÖSSZETÉTEL Intézményünk Tiszaújváros egyetlen kollégiuma, 134 férőhelyes, 67 lány és 67 fiú tanuló számára tudunk elhelyezést biztosítani. Polgár és Tiszaújváros önkormányzatainak együttműködési megállapodása alapján biztosítjuk a Polgári József Attila Gimnázium és Szakképző Iskola diákjainak ellátását is. Felvevő körzete elsősorban Borsod-Abaúj-Zemplén megye, de Hajdú-Bihar megye, SzabolcsSzatmár-Bereg megye, Heves megye, Jász-Nagykun-Szolnok megye, Csongrád megye és Nógrád megye területéről is érkeznek tanulók hozzánk. A diákjaink kb. azonos arányban szakközépiskolai, gimnáziumi illetve szakiskolai tanulók. Kollégiumunkban 12-22 éves korú diákok élnek a kapcsolódó iskolák képzési rendszerének megfelelően. Minimális létszámmal laknak az intézményben hatosztályos gimnáziumi oktatásban résztvevő tanulók is, de a diákság zöme 9-13. évfolyamos tanuló, évfolyamonként közel azonos arányban. Az utóbbi években egyre többen veszik igénybe a technikusi képzésben részesülők közül is a kollégium szolgáltatásait. A kollégista tanulók egy része élsportoló, akik sajátos napirenddel rendelkeznek. Ők a városi sportolási lehetőségek miatt választották ezt az iskolát és a kollégiumot. Feladatunknak tekintjük ezen tanulók tehetségkibontakoztatásához a megfelelő hátteret biztosítani. A kollégiumban jogosultak lakni azok a tanulók, akik a meghatározott tanévre felvételt nyertek, amely egy tanévre szól. A kollégiumi felvétel iránti kérelmet az iskolába való
- 127 -
beiratkozással egyidejűleg nyújthatja be a tanuló a kollégium vezetőjéhez. Az újrafelvételt június 1-jéig írásban kérheti a tanuló. A felvételről a kollégium vezetőjének egyetértésével az iskola vezetője dönt, melyről írásban értesíti a tanulót augusztus 15-ig. Kollégiumi felvétel iránti kérelem tanév közben is benyújtható. FELTÉTELRENDSZER 1. HUMÁN ERŐFORRÁS: A kollégiumban dolgozó nevelőtanárok végzettsége megfelel a törvényi előírásoknak. Kollégáink szakmai felkészültsége, érdeklődése lehetővé teszi, hogy szilenciumon, korrepetáláson szakszerű segítséget nyújtsanak a tanulók felkészüléséhez: Azokból a tárgyakból, amelyek problémát okoznak tanulóinknak, és nevelőink nem tudnak segíteni, az iskolában tanító szaktanár kollégák bevonásával szervezünk korrepetálást. Kollégáink érdeklődési körét, egyéni felkészültségét felhasználva lehetővé vált, hogy sokszínű szakköri foglalkozásokat tartsanak. A tantestület innovációs készsége jó. 2. SZERVEZETI JELLEMZŐK: Tanügyigazgatási feladatainkat az iskolával összehangolva látjuk el. Szervezeti felépítését tekintve a kollégiumunk csak szakmailag önálló intézmény, gazdaságilag Tiszaújvárosi Eötvös József Gimnázium, Szakközépiskolával közös irányítású. Belső szerkezeti felépítését tekintve tanulócsoportokra épül (3 csoport). A kollégium vezetője a KLIK Tiszaújvárosi Tiszaújvárosi Tankerülete megbízásából tevékenykedik. Szervezettségét tekintve a kollégiumi nevelőtanárok – mivel közös igazgatású kollégiumról van szó – a teljes tantestülethez tartoznak, ugyanakkor a pedagógiai szempontokat figyelembe véve önálló testületként is működnek. Legfontosabb szervezeti forma a kollégiumi munkaközösség, melynek minden kolléga tagja, s melynek munkája kiterjed a kollégiumi élet minden területére. A tanulókkal való foglalkozást öt nevelőtanár látja el, akik munkáját a kollégiumvezető fogja össze. A kollégiumban mindenki nevel, hisz leginkább a példa ereje hiteles. Ezt szem előtt tartva végzik munkájukat a tanárok és a technikai dolgozók is.
- 128 -
3. TÁRGYI-DOLOGI FELTÉTELEK, KÖRNYEZETI JELLEMZŐK: A kollégiumot 1977-ben adták át. Kéttraktusú épület, amelyben 4 szinten 134 főt tudunk elhelyezni.
A
kollégium
fekvése
nagyon
szerencsés,
közvetlenül
a
bázisiskolák
szomszédságában található. A tanulók elhelyezésére négyágyas szobák állnak rendelkezésre, melyeknek alapterülete 18 m2. A lakószobák bútorzata: 4 db ágy, 4 db szék, 1 db asztal, 2 db polc, kombinált éjjeliszekrény, 4 db éjjelilámpa, 4 db beépített szekrény. Szintenként 1 tanulói vizesblokk, fürdőszoba áll a diákok rendelkezésére, melyben 3 zuhanyzó, 6 mosdó és 3 WC található. A kollégium saját konyhával nem rendelkezik, kollégistáink napi háromszori étkezését az iskolai konyha biztosítja. A tanulók mindennapi életében nyújt segítséget az épületben található 3 teakonyha hűtőszekrénnyel, 1 mosókonyha és 1 vasalóhelyiség. A kötelező szilenciumi foglalkozásokhoz szintenként 1 tanulószobát használnak a csoportok. A termek berendezése: asztalok, székek, 1 db színes televízió és 2 számítógép. A tanulást segíti a számítógéptermünk is, ahol összesen 10 számítógép áll a tanulók rendelkezésére. Villanyoltásig vezeték nélküli internetkapcsolat érhető el a teljes épületben. A művelődés, a szabadidő eltöltésének helyszínei kollégiumunkban a testedző szoba, a könyvtár, a stúdió, zenekari próbaterem, a társalgó és a klub. A tanulók egészségügyi ellátását orvosi rendelő és betegszobák biztosítják.
1. A kollégiumi nevelés fejlesztési területei: 1. ÉNKÉP, ÖNISMERET, SZOCIÁLIS KÉPESSÉGEK FEJLESZTÉSE A kollégiumi nevelés segíti a mindenkori szociális környezetbe történő sikeres beilleszkedést. Fejlesztjük a szociális tájékozódás készségét, alkalmat és közeget teremtünk a közösségi értékrend és normarendszer fejlesztéséhez, segítjük az egyensúly megteremtését a közösségi és az egyéni érdekek között. A kollégiumon belüli kapcsolat- és tevékenységrendszer szervezésével, ismeretek nyújtásával a nevelés elősegíti, hogy kialakuljanak az önismeret gazdag és szilárd elméleti és tapasztalati alapjai. A nevelési folyamatban figyelmet fordítunk a társadalmilag elfogadott közösségi szokások és minták
közvetítésére,
a
szociális
készségek
- 129 -
-
empátia,
tolerancia,
kooperáció,
konfliktuskezelés, kommunikációs és vitakultúra, szervezőkészség - fejlesztésére. Segítjük a közösségi együttélés szabályainak elsajátítását, az egyén, a csoport, a társadalom kölcsönhatásainak megértését, különös figyelemmel a nemzeti, etnikai, kisebbségi és vallási sajátosságokra. E feladatok megvalósításában kiemelt szerepet és megfelelő teret kap a kollégiumi diákönkormányzati rendszer. A feladathoz kapcsolódóan a következő kompetenciák fejlesztése valósul meg: szociális, kommunikációs és állampolgári kompetencia. 2. A TANULÁSI ÉS GONDOLKODÁSI KULTÚRA FEJLESZTÉSE Az ismeretszerzés, a megismerési és gondolkodási képességek fejlesztése érdekében kollégiumunk lehetőséget biztosít arra, hogy a tanulók megismerjék és elsajátítsák a helyes tanulási módszereket. Fejlesztjük a kreativitást, erősítjük a tanulási motivációt – az érdeklődés, a megismerés és a felfedezés vágyát. Törekszünk a tanulási kudarcok okainak feltárására, azok kezelésére, a jó teljesítményhez szükséges pozitív önértékelés kialakítására. Segítjük a mindennapi feladatokra történő felkészülést. Gondot fordítunk arra, hogy az ismeretek elsajátítása közben a tanulásra belső igény is ébredjen a tanulókban, s így mindennapi életük részévé váljon a tanulás. A feladathoz kapcsolódóan a következő kompetenciák fejlesztése valósul meg: hatékony, önálló tanulás, matematikai kompetencia, digitális kompetencia. 3. FELZÁRKÓZTATÁS, A TEHETSÉGEK KIVÁLASZTÁSA ÉS GONDOZÁSA, A PÁLYAORIENTÁCIÓ SEGÍTÉSE A kollégiumunkban olyan szervezeti és módszertani megoldásokat alkalmazunk, amelyek segítségével kezeljük az egyes tanulók közötti műveltségi, képességbeli, felkészültségbeli különbségeket. Feladatunk a tanulók képességeinek megismerése. Támogatjuk a tanulásban elmaradt és a sajátos nevelési igényű tanulókat, biztosítjuk annak esélyét, hogy a választott iskolában eredményesen végezzék tanulmányaikat. Segítjük a tehetséges tanulókat képességeik kibontakoztatásában, tudásuk bővítésében. A kollégiumi élet színes, tevékenységközpontú szervezésével alkalmakat teremtünk a diákok alkotóképességének megnyilvánulására, a tehetségek kibontakoztatására, a diákok helyes önértékelését erősítő sikerélményekre. Az iskolákkal együttműködve – lehetővé tesszük az
- 130 -
egyes szakmák, hivatások megismerését, segítjük a pályaválasztást, illetve a választott életpályára való felkészülést. A feladathoz kapcsolódóan a következő kompetenciák fejlesztése valósul meg: anyanyelvi és idegen nyelvi kommunikáció, esztétikai-művészeti tudatosság, kifejezőkészség, hatékony, önálló tanulás, digitális kompetencia. 4. KULTURÁLT ÉLETMÓDRA KIALAKULÁSÁNAK SEGÍTÉSE
NEVELÉS,
SZUVERÉN
VILÁGKÉP
A kollégiumi nevelés bővíti a diákok ismereteit az egyetemes emberi civilizációról, annak legnagyobb hatású eredményeiről. Felkelti az érdeklődést a kultúra, a tudományok, a művészetek iránt, továbbá az emberiség globális problémáival kapcsolatban. Természeti és társadalmi ismeretek átadásával, művészeti élményekkel segítjük a világban való tájékozottság fejlődését. Motiválunk, és helyzeteket biztosítunk az önkifejezési lehetőségek megtalálásához. Elősegítjük az esztétikai-művészeti tudatosság megjelenését, az érzelemvilág gazdagodását. Fejlesztjük az idegen nyelvi kommunikációt. A kollégiumunk figyelmet fordít a nemzet, valamint a nemzeti és etnikai kisebbségek kultúrájának, értékeinek tiszteletére, a nemzeti, történelmi és vallási hagyományok megismerésére és ápolására, ezzel is erősítve a tanulók hazaszeretetét. Változatos, sokrétű kulturális tevékenységgel hozzájárulunk a magyar, az európai és az egyetemes kultúra értékeinek megismeréséhez, elsajátításához és értékeléséhez. Elősegítjük a tanulókban az európai uniós polgár identitásának kialakulását, bemutatjuk az Európai Uniós tagság révén megnövekedett lehetőségeket, kihívásokat és a kollégium a programjaival és kapcsolatépítésével elősegíti azok intézményes és személyes hasznosítását. A feladathoz kapcsolódóan a következő kompetenciák fejlesztése valósul meg: esztétikaiművészeti tudatosság, kifejezőkészség, szociális és állampolgári kompetencia, idegen nyelvi kommunikáció, digitális kompetencia. 5. EGÉSZSÉGES ÉLETMÓD, KIALAKÍTÁSÁNAK SEGÍTÉSE
KÖRNYEZETTUDATOS
MAGATARTÁS
A testi és mentális képességek folyamatos megőrzéséhez és fejlesztéséhez szükséges a megfelelő életritmus kialakítása, az egészséges és kulturált étkezés, öltözködés, tisztálkodás, testápolás, a rendszeretet belső igénnyé válása, az ehhez kapcsolódó szokásrendszer megalapozása. Diákjaink olyan ismereteket, gyakorlati képességeket sajátítanak el, szokásokat tanulnak meg, amelyek segítik őket testi és lelki egészségük megőrzésében, az egészségkárosító szokások kialakulásának megelőzésében. - 131 -
Tanulóink számára otthonos, kulturált, esztétikus környezetet biztosítunk, ahol a tanulók jól érzik magukat, és amely egyúttal fejleszti is ízlésüket, igényességüket. Adottságaink révén hozzájárulunk az egészséges életvitel, a helyes életmód iránti igény kialakulásához. A sajátos nevelési igényű tanulók nevelése során kiemelt figyelmet kap a saját állapot pontos megértése, szükség esetén a gyógyászati, illetve az egyéb speciális eszközök használata. A környezettudatos magatartásra neveljük a tanulókat, hogy érzékennyé váljanak a környezetük állapota iránt, és hogy értsék a fenntartható fejlődés fogalmát, továbbá hogy életvitelükbe beépüljön a környezetkímélő magatartás, egyéni és közösségi szinten egyaránt. Feladatunk a családi életre, a családtagi szerepekre, a párkapcsolatok kulturált kialakítására, a takarékos és ésszerű gazdálkodásra és az öngondoskodásra nevelés. A szeretetteljes, bizalmi viszonyra alapozva segítünk a harmonikus nemi szerep kialakulásában, támaszt nyújtunk a szexuális életben való tájékozódáshoz. A
feladathoz
kapcsolódóan
a
következő
kompetenciák
fejlesztése
valósul
meg:
természettudományos kompetencia, szociális és állampolgári kompetencia. 6. TÁRSADALMI, GAZDÁLKODÁSI JÁRTASSÁGOK FEJLESZTÉSE Segítjük az önálló életvitel kialakítását, a majdani családi háztartás és gazdálkodás tervezését, a tudatos fogyasztóvá válást, az eligazodást a mindennapi életben, a gazdaság és a pénzgazdálkodás világában. A diák-önkormányzati tevékenység segíti az autonóm, felelős, a közösség érdekeit is figyelembe vevő magatartás és a körültekintő döntéshozás képességének kialakulását. A feladathoz kapcsolódóan a következő kompetenciák fejlesztése valósul meg: szociális és állampolgári
kompetencia,
kezdeményezőképesség
és
vállalkozói
kompetencia,
természettudományos kompetencia. A tanulók ellátása, a róluk való (szociális) gondoskodás. Gyermek- és ifjúságvédelem. A gondoskodás magába foglalja a tanulók szociális ellátását, a gondozást, törődést. Feladataink: -
Családpótlás. Otthonosság biztosítása a kollégiumban.
-
Olyan feltételek megteremtése, hogy a diákok ragaszkodjanak a kollégiumhoz.
-
A tanulók mindennapi szükségleteinek a megteremtése (lakás, élelmezés, eü.-i ellátás).
-
Az alapvető tanulói jogok biztosítása a házirendben, napirendben, a szervezeti és működési szabályzatban.
- 132 -
-
Az egészséges életmód feltételeinek megteremtése, javítása.
-
A lehetőségekhez mérten a diákok mozgásszabadságának biztosítása az életkori sajátosságok figyelembevételével.
-
A személyi szükségletek érvényesítése (pl. elvonulás lehetősége, esti, éjszakai nyugalom biztosítása stb.)
-
A speciális igényekkel rendelkező (pl. sportolók) fiatalok igényeinek figyelembevétele.
-
A szobaközösségek igény szerinti kialakítása (pl. hasonló életvitel, azonos életkori sajátosságok, baráti, családi kapcsolatok stb.).
-
Színvonalas étkeztetési kultúra és higiénia kialakítása.
-
A kollégiumi egészségvédelem érdekében a városi egészségügyi ellátás kiterjesztése tanulóinkra.
-
A vendégek, látogatók fogadásának lehetőségeit biztosítani.
-
Gondoskodás a hétvégeken, illetve az iskolai szünnapokon a haza nem utazó diákokról.
-
Együttműködés a tanulóról való gondoskodásban a családdal, az iskolával s a gyermekvédelem szakembereivel.
-
Az
elhelyezés
megfelelő
körülményeinek biztosítása
(lakószobák berendezése,
zsúfoltsága, komfortja, szociális helyiségek állapota stb.). -
A tárgyi környezet nyújtotta komfortosság biztosítása (berendezések, bútorok, eszközök stb.).
-
A kollégium külső és belső környezetének rendje.
-
Szociális jellegű szolgáltatások kiterjesztése (étkeztetés, szociális, anyagi támogatás stb.).
A gyermek- és ifjúságvédelemnek nagy jelentősége van a kollégiumban. A gyermekkel való törődés gyakori elhanyagolása, a devianciák, az egészségtelen életmód, az alkoholizmus, a frusztráció, a felelőtlen fogyasztás családi funkciózavarokat, válást, a családi szocializáció zavarait hozza magával. A kollégiumnak a hátrányos helyzetű, veszélyeztetett gyermek megsegítésekor sokszor a család segítésében, befolyásolásában is szerepet kell vállalnia. Ezt a feladatot nehezítik, hogy a szülők többsége nem tart szoros kapcsolatot az intézménnyel, inkább akkor jelentkeznek, ha a gyermekkel „baj” van. A kollégiumnak ezeket a helyzeteket nagy tapintattal, teljes elfogulatlansággal és türelemmel kell kezelnie. A szülő számára világossá kell tenni, hogy partnerek vagyunk a gyermek érdekében. Legfontosabb feladataink a prevenciós tevékenység, helyzetfeltárás, értékelés, valamint a nehéz élethelyzetbe került diákoknak segítségnyújtás. - 133 -
NEVELÉSI KLÍMA Mindenekelőtt a bánásmód, a törődés, a személyközi kapcsolatok, a közösségi élet és a nevelési stílus határozza meg. Kollégiumunkban a pedagógiai környezet akkor megfelelő, ha: -
harmonikus, szeretetteljes törődést biztosít,
-
a felnőttek és diákok kapcsolatában a bizalmi elv és egymás meghallgatása érvényesül,
-
lehetővé teszi a gyermekek szükségleteinek a kielégítését és a diákok beleszólását az ügyekbe,
-
stabil értékrenddel bír, pozitív mintát ad, ugyanakkor önállóságot biztosít a tanulóknak,
-
ingergazdag, változatos és gazdag tevékenység, illetve tanulási formák jellemzik, és biztosítja a választhatóságot, működik a pedagógusi rugalmasság,
-
a diák-diák viszonyok legfőbb meghatározói: az elfogadás, megértés, segítés és az összetartozás,
-
a célok, feladatok, követelmények felállításánál figyel az egyéni igényekre, elvárásokra, képességekre,
-
befogadó, szeretetre alapozott és védő, ugyanakkor a szabályok betartásában következetes.
3. Belső hagyományrendszer és ápolása, diákönkormányzás Hagyományápolás A közösségi létforma nem képzelhető el belső és külső hagyományok nélkül. A kollégiumi hagyományok átfogják a teljes tanévet. Általában az elsősök fogadásával, majd az ünnepélyes avatásával – Fecskeavató – kezdődik az év, majd a Mikulás, a karácsony, a farsang és a ballagási ünnepély következik. Ezeket az eseményeket minden tanévben egy-egy felelős nevelőtanár irányításával szervezzük meg, természetesen minél több tanuló bevonásával. Sport-, játékos vetélkedők, műveltségi vetélkedő, számítógépes játékok éppúgy jellemzik a kollégiumi napokat, mint a közös szalonnasütés, a kötetlen együttlét és természetesen a kiemelt rendezvényeink utáni esti diszkó. Kollégiumi hagyománnyá vált a megyei kollégiumok meghívásával szervezett kollégiumi sportverseny, Föld Napja vetélkedő, horgászverseny rendezése is. Rendszeresen részt veszünk más kollégiumok hagyományos programjain, próza - és versmondó versenyeken, műveltségi vetélkedőkön, természettudományi versenyeken.
- 134 -
A diákönkormányzat A kollégiumi élet megszervezésében jelentős szerepet tölt be a kollégium diákönkormányzata. A kollégiumnak biztosítani kell, hogy a diákok választott tisztségviselőik révén részt vehessenek a tanulóközösségek mindennapi életével kapcsolatos célok kijelölésében, a feladatok végrehajtásában, valamint az elért eredmények értékelésében. A kollégium diákönkormányzata 11 tagú, jogaik és kötelességeik szoros kapcsolatban állnak egymással, munkájuk a kollégium össztevékenységének fontos részét képezik. A diákönkormányzat feladatai: -
Érdekképviselet biztosítása.
-
Állampolgári jogok és kötelességek megismerése a tanulói jogokon és kötelességeken keresztül.
-
A mindennapi élet megszervezése (programok, pályázatok, ügyeletek, versenyek, közösségi munkák stb.).
-
Az információk áramlásának biztosítása (kollégiumi rádió, kollégiumi újság, fórumok, faliújság).
-
Beszámolók készítése a kollégium életéről, közgyűlések levezetése.
-
Szövetségesek keresése, tisztségviselők képzése, továbbképzése.
A diákönkormányzat működése: -
A
diákönkormányzat
tagjait
a
diákönkormányzat
választási
szabályzatában
megfogalmazottak szerint a diákok választják meg. -
A diákönkormányzat saját Szervezeti és Működési Szabályzata alapján végzi tevékenységét.
A diákönkormányzatot segítő tanár szerepe: -
összekötő a diákság, a diákönkormányzat és a tantestület között,
-
segíti, támogatja, ösztönzi, ellenőrzi a diákönkormányzat tevékenységét,
-
tapasztalataival
segíti
a
szabadidős
szervezéseket,
lefaragja
a
szélsőséges
megnyilvánulásokat, -
vállalja, hogy a tantestületi megbeszéléseken a diákok érdekeit képviseli a lehetséges kereteken belül,
-
megfelelő jogi ismeretekkel rendelkezik, ismeri az ifjúsággal kapcsolatos jogokat, a Köznevelési törvényben meghatározott tanulói jogokat, a napirend, a házirend, a Szervezeti és Működési Szabályzat tanulókra vonatkozó meghatározásait.
A kollégiumi diákönkormányzat jogosítványait a köznevelési törvény határozza meg.
- 135 -
A kollégiumi tantestület minden tagjának kötelessége a diákönkormányzat segítése, hiszen a legtalpraesettebb és legöntudatosabb diák is nagyon kevés tapasztalattal rendelkezik, meg kell őket tanítani a demokrácia alkalmazására.
4. Partneri elvárások, elégedettség, kapcsolatok A partnerközpontú működéshez fontosnak tartjuk a különböző csoportok elvárásainak folyamatos megismerését, összedolgozását és megvalósítását. A pedagógiai működés szempontjából legnagyobb jelentőséggel a diákok elvárásai bírnak. Fenntartói igény, támogatói részvétel, elégedettség Kiemelt figyelmet fordítunk az alábbi területekre: -
gyermek és ifjúságvédelem, prevenciós tevékenység,
-
képességfejlesztés és a tehetséggondozás támogatása,
-
felzárkóztatás, az egyenlő esélyek biztosítása,
-
nyelvtanulás és az informatikai ismeretek megszerzése,
-
hagyományápolás, az intézmény kialakult arculatának megtartása,
-
a tanulók testi nevelése, sportfoglalkozások tartása,
-
egészséges életmódra nevelés,
-
környezeti nevelés.
A kapcsolódó iskolák elvárásai, elégedettsége, támogatói részvétele Pedagógiai munkánk során fontosnak tartjuk, hogy az iskolai elvárásoknak megfeleljünk. Közös igazgatású intézmény lévén az iskola pedagógiai programjának ismeretében alkotjuk meg saját pedagógiai programunkat. Hangsúlyt fektetünk az új kollégisták felzárkóztatására, melyet minden tanévben az iskolai felzárkóztatással összhangban szervezünk meg. A gyenge tanulmányi eredményt elért tanulókat folyamatosan korrepetáljuk. Folyamatos kapcsolatot tartunk a tanulók osztályfőnökeivel és a szaktanárokkal. A szülők elvárása, elégedettsége, támogatói részvétele A szülők részéről általános elvárás, hogy amíg a gyermek szüleitől távol van, a kollégium részesítse védelemben, pótolja a hiányzó család gondoskodását és biztosítsa mindennapi ellátását, a felkészülés, a tanulás, az egészséges életvitel feltételeit. A szülői igények feltárására többféle módszert alkalmazunk: a kollégiumban év közben elhangzott szülői vélemények, észrevételek összegzése, iskolán keresztüli információszerzés. Erre a legjobb alkalom a beiratkozás, a beköltözés, az első szülői értekezlet idején lezajló személyes találkozás.
- 136 -
A
szülők
véleményének
kikérésekor
mérlegeljük,
hogy
vajon
teljesíthetők-e
a
megfogalmazott szükségletek, összeegyeztethetők-e a kollégium filozófiájával, törvényben előírt kötelezettségeivel, belső szükségleteivel. A szülői támogatói részvétel tekintetében legfontosabbnak tartjuk a kapcsolattartást, egymás kölcsönös megsegítését és a szülő együttműködését a nevelésben. Intézményi belső elvárások: pedagógusok és nem pedagógus munkatársak elvárásai, elégedettsége Kollégiumunkban, mivel egybeszervezett intézményről van szó, tulajdonképpen az iskola igényei is belső igényként jelennek meg. A pedagógusok elvárásai a kollégiummal szemben: -
a tanulókról való gondoskodás
-
a tanulókkal való törődés
-
a kollégium „családpótló” funkciójának jó működtetése
-
az egészséges kollégium kialakítása
-
a jó tanár-diák viszony kialakítása
-
„közösségi” diákok nevelése
-
a jó kollégiumi közösség kialakítása
-
a tanár „szülőpótló” szerepének fontossága
-
tudásközvetítés
-
az egyéni szükségletek figyelembevétele
-
tehetséggondozás
-
kiemelt törődés a veszélyeztetett és hátrányos helyzetű tanulókkal
-
diák-önkormányzat működtetése
-
a szabadidő hasznos eltöltésének biztosítása
-
szülőkkel való hatékony együttműködés
A pedagógusokkal szembeni legfontosabb elvárások között szerepel az, hogy folyamatosan gyarapítsa tudását, tevékenységének középpontjába a gyermek érdekeit helyezze, bízzon önmagában, munkatársaiban, a vezetésben, képes legyen az együttműködésre, legyen nyitott az újra, a tényekből induljon ki, törekedjen a hibák okainak feltárására, a tanulásra, a javításra, mérje saját fejlődését, kerülje a rutinmunkát, soha ne elégedjen meg az elért eredménnyel. A nem pedagógus munkatársak tevékenysége, jelenléte is szorosan kapcsolódik a kollégiumi élethez, a diákokhoz. Véleményük gyakran hasznosítható a nevelés során.
- 137 -
A technikai személyzet tudatában van annak, hogy részükről is nevelő hatás éri a tanulókat, magatartásuk, viselkedésük minta a tanulók számára. Külső kapcsolatok A külső kapcsolatok ápolása, építése, fejlesztése több szempontból fontos, illetve előnyös az intézmény számára. Fontos, hogy a gyermek érdekében cselekvő közösséget alkossunk, mindenekelőtt a szülőkkel, iskolákkal. -
A szülői házzal való kapcsolattartás formái: szülői értekezlet, levelezés, telefonon való érintkezés, személyes beszélgetések.
-
A szülői jogok érvényesülése az iskolában működő szülői választmány keretein belül történik, melynek egy kollégista szülő is tagja.
-
A kollégium és az iskolák kapcsolatában az egyik legfontosabb dolog az iskolai környezet és az iskolai pedagógiai program ismerete. A hatékony együttműködés érdekében azonban fontosnak tartjuk, hogy az iskolai pedagógusok is ismerjék a kollégium pedagógiai programját.
-
Kollégiumunk kapcsolatot tart egyéb intézményekkel, kollégiumokkal. Ennek célja a szakmai kapcsolatok és együttműködés erősítése, támogatása. Hosszú évekre visszamenő kapcsolat fűz össze minket a megye több kollégiumával: Sárospatak, Szerencs, Tokaj, Tiszavasvári, Sátoraljaújhely, Miskolc. Ez a kapcsolat közös sport-, kulturális és szakmai programokban nyilvánul meg.
-
Diósgyőr-Vasgyári Szakképző Iskola és Kollégium ad helyet a kollégiumi megyei fórumoknak.
-
Szűkebb környezetünkben legfontosabb külső partnerek: a helyi önkormányzat, szakmai szervezetek, pedagógiai intézetek, gyermekjóléti szolgálatok, kulturális-közművelődési intézmények, helyi és társadalmi egyéb civil szervezetek.
-
Klebelsberg Intézményfenntartó Központ (KLIK)
-
Tiszaújvárosi Intézményműködtető Központ (TIK)
5. A pedagógiai munka dokumentumai Pedagógiai munkánkat elsősorban a kollégium pedagógiai programja határozza meg, melynek kidolgozásánál a két legfontosabb jogszabályi háttér a Köznevelési törvény és a Kollégiumi Nevelés Országos Alapprogramja. Éves munkánkat és konkrét feladatainkat minden tanévben az éves munkatervben rögzítjük. A munkatervhez szervesen kapcsolódnak a csoportmunkatervek valamint foglalkozási tervek, melyek összhangban vannak a kollégiumi pedagógiai programmal. A szabadidős
- 138 -
tevékenységek ütemezését a szakköri munkatervekben rögzítjük. Kiemelt szerepe van a kollégiumi foglalkozások keretprogram tervének, amely a minden héten egy kötelező csoportfoglalkozás 60%-ára vonatkozóan megjelöli a témákat, a további időt a csoportnevelő szabadon használhatja fel a csoport és a kollégium, valamint a csoport tagjainak ügyeire, szervezésre, közösségi feladatok megszervezésére.
6. A kollégiumi nevelés minősége, eredményessége Az intézményi munka értékelését belső és külső pedagógiai vizsgálatok és mérések előzik meg. -
a kollégiumi pedagógusok teljesítményének értékelése kiemelt értékelési terület a kollégiumi tehetséggondozásban, illetve a hátrányok leküzdésében vállalt pedagógusi szerep, de szerepet kaphat továbbá az intézmény saját döntése alapján a pedagógusnak az egyéb – nem közvetlenül a szakképzettségével összefüggésben alkalmazott – tudásának a hasznosulása is,
-
a kollégiumi vezetők teljesítményének értékelése: kiemelt figyelmet kap a hatékony partneri viszony szorgalmazását elősegítő vezetői magatartás,
-
a partneri mérések, különösen a kollégiumi tanulók, illetve szülők által történő jelzések visszacsatolása, az intézkedések konkrétsága,
-
az intézményi önértékelés,
-
a kollégiumban történő külső mérések, értékelések, különösen a fenntartói, mérések alapján történő intézkedések rendje,
-
a kollégiumi tanulók nevelésében elért eredmények mérésének, értékelésének, a visszacsatoló intézkedéseknek a rendje.
A tanulók fejlődésének, teljesítményének, tudásának, magatartásának, szorgalmának ellenőrzési, mérési és értékelési módja A diákok teljesítményét különféle módon mérjük és értékeljük, hiszen az intézménynek folyamatosan illetve időszakonként szüksége van azokra az információkra, amelyek pl. az intézményi pedagógiai programban rögzített célok és feladatok megvalósulásáról, a tanulók tudásáról, a szervezet működéséről stb. tájékoztatást adnak. Ezek ismeretében tudjuk megállapítani a tervezett és a létező helyzet közötti viszonyt és előrehaladásunkat. Értékelési területek: -
A pedagógiai környezet illetve a nevelési rendszer.
-
A tanulók egyéni fejlődésének vizsgálata.
- 139 -
A tanulónak fontos, hogy rendszeresen visszajelzést, megerősítést kapjon arról, hol tart a fejlődési folyamatban. Tanulóink értékeléséhez a következő feladatok várnak a nevelőkre: -
A kollégiumi nevelési rendszer pedagógiai állapotának ismerete.
-
Ismerni kell, hogy a különböző tényezők (iskola, család, környezet stb.) a tanulók szociokulturális állapotának alakulásában milyen mértékben játszanak szerepet.
-
Az előzőek figyelembevételével megbízható értékelési gyakorlat kialakítása.
A tanulói mérések, ellenőrzések területei: -
az iskolai tanulmányi előrehaladásban való eredményesség,
-
a közösségben végzett munka.
Arra törekszünk, hogy a teljesítményt az önnön képességekhez mérjük, ami ösztönzi, és lehetővé teszi az egyéni fejlődést. Előnyben részesítjük a jutalmazással való nevelést, felhasználva a tanár és diák személyes kapcsolatainak gyakoriságát, intenzitását. Fontos értékelési forma a tanulói önértékelés is. A tanulás megtanulásának is fontos kritériuma az önellenőrző-önértékelő képesség elsajátítása. A különböző értékelések során törekedni kell a külső és a tanulói ellenőrzés és értékelés helyes arányainak kialakítására. Az értékelési szférák gyakran kikerülnek a kollégiumból (pl. a diák külső sportegyesületben, művészeti csoportban, iskolai diákköri munkában stb. vesz aktívan részt) az ott nyújtott teljesítmény eredményességének értékelésére és elismerésére is odafigyelünk a kollégiumban. A kitűzött célok teljesülésével kapcsolatos egyéb intézményi szintű mérés, ellenőrzés, értékelés A mérés, ellenőrzés tárgya: -
Szülői jelenlét, részvétel, érdeklődés.
-
A kapcsolatépítés hatása a nevelőmunkára.
-
Tanár-diák személyközi viszonyok alakulása.
A mérések célja: Segítő, akadályozó tényezők, igények, szükségletek és kielégítésük megfelelése, okok elemzése. A mérés, ellenőrzés formája: -
szülői jelenlét, részvétel, érdeklődés regisztrálása,
-
szülők megkérdezése (interjú),
-
megfigyelés,
- 140 -
-
információgyűjtés a tanulóktól, szülőktől.
A mérés felelősei: -
csoportvezető nevelők,
-
kollégiumvezető,
-
ifjúságvédelmi felelős.
A mérések gyakorisága: -
szülői jelenlét ellenőrzése félévente,
-
kapcsolatok értékelése évente.
Az értékelések eredménye a szülők, diákok és pedagógusok számára egyaránt hasznos lehet. Az eredménymérés főbb szempontjai: -
A
külső
és
belső
partnerek
intézkedéssel
kapcsolatos
elégedettsége
illetve
elégedetlensége. -
Az egyéni fejlődés mértéke, a nevelési eredmény.
-
A célok és az elért eredmény összevetése.
-
A folyamatos fejlesztés eredményei.
-
A nevelőmunka hatékonyságának értékelése. A kollégiumi nevelő-oktató munka csak akkor lehet eredményes, ha az ellenőrzést, mérést és értékelést szükség esetén beavatkozás és visszacsatolás követi. A feladatvégrehajtás sikerességének értékelése szempontjából két alapvető eset lehetséges:
–
Ha sikeres volt a feladatvégrehajtás, azaz a mérés során nem tártunk fel problémát, akkor a mérést követheti a megoldások gyakorlatba ültetése.
–
Ha nem értük el a kívánt célt, akkor fel kell tárni az okokat. Az elemzés és értékelés után intézkedést kell tenni a probléma megoldására, a javításra: korrekciók megfogalmazása, új elérési módok.
–
Ezt követi a feladat megfelelő végrehajtása és a sikeres feladat végrehajtás után az új, egységes követelmény felállítása, az elérendő szint kijelölése.
A célok és követelmények megfogalmazása függ a tanulói összetételtől is, ezért a konkrét tervezés évről évre felülvizsgálandó, az új célokat minden tanévben az éves munkatervben rögzítjük.
- 141 -
7. Kollégiumi foglalkozások és témakörök Kollégiumunk – igazodva a Köznevelési törvény rendelkezéseihez, valamint az 59/2013. (VIII. 9.) EMMI rendelethez a Kollégiumi nevelés országos alapprogramjának kiadásáról – a nevelési folyamat során tanulói tevékenységeket szervez kollégiumi programok, csoportos és egyéni foglakozások keretében. Ezek formáját és tartalmát úgy határoztuk meg, hogy hozzájáruljanak tanulóink kompetenciájának fejlesztéséhez, erkölcsi gyarapodásához, személyiségének gazdagodásához, a közösség fejlődéséhez. Kötelezően biztosítandó foglalkozások 1.
Felkészítő, fejlesztő foglalkozások:
Ezek keretében feltárjuk, és figyelembe vesszük a tanulók személyiségének egyéni sajátosságait. Nagy figyelmet fordítunk a pozitív tanulási magatartás kialakítására és megerősítésre, a kreativitás fejlesztésére. Ennek keretében szervezünk: -
Tanulást segítő foglalkozásokat: - Iskolai felkészülést biztosító egyéni és csoportos foglalkozásokat: ezek a szilenciumi órák. - Előzetes felmérések alapján differenciált felzárkóztató órákat, képességfejlesztő, tehetséggondozó foglakozásokat. - Szakköröket, melyeken a diákok a meglévő ismereteit bővíthetjük. Ezzel a későbbi pályaválasztást kívánjuk elősegíteni.
-
Egyéni és közösségi fejlesztést megvalósító csoportos foglalkozásokat - Tematikus csoportfoglalkozásokat, melynek téma és időkereteit a az 59/2013. (VIII. 9.) EMMI rendelet a Kollégiumi nevelés országos alapprogramjának kiadásáról határozza meg. - Általános
csoportfoglalkozásokat,
melyek
kapcsolódnak.
- 142 -
a
kollégium
életéhez
aktuálisan
2.
Speciális ismereteket adó foglakozások:
-
Egyéni törődést biztosító foglalkozások:
Ezeken a foglalkozásokon a diákok feltárhatják egyéni problémáikat, melyek megoldásában számíthatnak a pedagógus tanácsaira. 2014.szeptember 1-jétől a tanulók iskolapszichológus segítségét is kérhetik. -
Szabadidő eltöltését szolgáló foglakozások:
Kiemelt szerepet kap az egészséges és kulturált életmódra nevelés, az önellátás képességének fejlesztése, a diáksport és a természeti környezete megóvása, ápolása. A foglalkozásokon a gyerekek irodalmi, zenei képességeink kreativitásának fejlesztésére kap hangsúlyt. Helyet adunk az öntevékeny diákkörök működésének. Tanulói részvétel szempontjából a kollégiumi foglakozások lehetnek: Kötelező: A tanuló heti 14 órában köteles részt venni a nevelési oktatási feladatainak teljesítéséhez szervezett foglakozásokon. Ez
kollégiumunkban
heti
12
órában
tanulással,
felzárkóztatással,
1
órában
csoportfoglalkozással, valamint a kollégium által biztosított szakkörök közül érdeklődésének, képességeinek megfelelő heti 1 órában való választással valósul meg. Szakkörök: -
Kultúr- órák
-
Történelem szakkör
-
Praktika-kézműves szakkör
-
Számítástechnika szakkör
-
Fotó szakkör
-
Filmklub
-
Énekkar
-
Fiú- lány sport (versenyekre, bajnokságokra való felkészülést segítő foglalkozás)
-
Környezetvédelem (a tantárgyfelosztás tartalmazza, hogy az adott évben, melyik szakkör indul)
- 143 -
Szabadon választható Lehetőségek a szabadidő hasznos eltöltésére (a tantárgyfelosztás tartalmazza, hogy az adott évben, melyik foglalkozás indul) Kollégiumunkban: -
könyvtári foglalkozás, koli - újság szerkesztés,
-
úszás (a kollégium által szervezve a városi uszodában),
-
kondi,
-
rendszeres könyvtárhasználat,
-
internet használat,
-
sportolás konditeremben, sportpályán,
-
zenehallgatás, tévénézés, videózás,
-
házi versenyek (sport, kulturális),
-
társasjátékozás.
Kollégiumon kívül: -
sportolás uszodában,
-
színházlátogatás,
-
mozi,
-
városi rendezvények látogatása (kiállítások, író-olvasó találkozók)
-
zenetanulás,
-
városi könyvtár és folyóiratolvasó látogatása,
-
megyei kollégiumok versenyein való részvétel.
Kötelező foglakozások: Szilencium Tanulmányi eredménytől függően megvalósítható, illetve egyénileg a házirendben meghatározottak alapján. Kollégiumunk biztosít minden feltételt a hatékony tanuláshoz. A csoport-nevelőtanárok igyekeznek minél hamarabb felmérni és megismerni a tanulók képességeit, tudását, szükségleteit, majd ezek alapján kidolgozzák az egyénre szóló legmegfelelőbb tanulást segítő módszereket. A szilenciumot vezető tanár rendszeresen segíti, kikérdezi, ellenőrzi a diákokat, de emellett fontos a diákok önellenőrzése is.
- 144 -
Felzárkóztatás, kikérdezés, tehetséggondozás Kollégiumunk törekszik a tanulási kudarcok okainak feltárása, azok kezelésére, valamint a jobb teljesítményhez szükséges pozitív önértékelés kialakításához. Ezért a kulcskompetenciák közül az anyanyelvi és matematikai megismeréséhez és fejlesztéséhez a bejövő kilencedikesek esetében felméréseket végzünk, és ennek eredményeként szükség szerint felzárkóztató órát szervezünk minden rászoruló tanulónak. Felzárkóztató órák kiírása személyre szólóan a tanuló számára a nehézséget jelentő tantárgyból történek. Egy tanéven belül két alkalommal vizsgáljuk felül a szükséges felzárkóztatásokat a tanuló tanév végi és félévi tanulmányi eredménye alapján. Ennek megfelelően a kötelező felzárkóztatások kiírása legkésőbb szeptember 15. és február 1-jéig kerül sor. A közepes tanulmányi eredményű tanulók kikérdezésen vesznek részt. A jó eredményt elért tanulóknál – azok tantárgyi igényei alapján – tehetséggondozást szervezünk. Csoportfoglalkozás: Kollégiumunkban a Kollégiumi nevelés országos alapprogramjának kiadásáról szóló 59/2013. (VIII. 9.) EMMI rendeletben meghatározottak szerint szervezzük a csoportfoglalkozásokat. Évi 36 nevelési héttel (12-13-14. évfolyamon 32 nevelési héttel), ezen belül minden héten egy kötelező csoportfoglalkozással kell számolni. Ennek 60%-ra, azaz 22 (illetve 20) órára a rendelet kötelezővé teszi az alábbi témákkal való foglakozást. A további óraszámban a csoport és a kollégium, valamint a csoport tagjainak ügyeivel, szervezésével, közösségi feladatok megoldásával lehet foglakozni.
- 145 -
Óraszámok Témakörök
7-8. évf.
9. évf.
10. évf.
11. évf.
12. évf.
13-14. évf.
Tanulás
3
4
3
3
1
1
Énkép, önismeret, pályaorientáció
3
3
3
4
3
2
Európai azonosság tudat. Egyetemes kultúra
3
3
3
2
4
5
Környezettudatosság
2
2
2
2
2
3
Testi és lelki egészség
4
4
4
4
4
4
Felkészülés a felnőtt lét szerepeire. Aktív állampolgárságra, demokráciára nevelés. Gazdasági nevelés
3
3
3
3
3
2
Hon- és népismeret
4
3
4
4
3
3
22
22
22
22
20
20
Kollégiumunk a kompetenciák fejlesztését úgy kívánja elősegíteni, hogy a tematikus csoportfoglalkozások során olyan tevékenységeket szervez, amelyek által a tanulóinknak ismeretei bővülhetnek, képességeik gyarapodhatnak, attitűdjeik pozitív irányba formálódnak. A foglalkozások segítségével gyermekeink alkalmazkodó képessége javul, toleranciájuk nő, konfliktuskezelési képességeik javulnak. A megjelölt hét témakörben is a fokozatosság és egymásra épültség elve kell, hogy érvényesüljön. Témakörök: 1.
Tanulás
A kollégiumba érkező tanulók sok településről, iskolából, eltérő családi környezetből jönnek. Tanulási módszereik és tanulásuk hatékonysága ennek megfelelően eltérő. Mivel a tanuláshoz tartozó képességek legtöbb összetevője tanítható, a foglalkozások eredményeképpen a tanulók tanulási hatékonysága nőhet. A megértés, tanulás, ismétlés, ellenőrzés fázisait kell megértetni. A rendszeres tanulást segítő foglalkozások eredményeképpen diákjaink megtanulhatják a tanulás szervezését.
- 146 -
Az egyénre szabott módszereket a csoportnevelő tanár és a diák közösen alakítja ki. Az értő olvasásra,
a
dokumentációk
(könyvtár,
internet…)
használatára,
digitális
olvasás
képességeinek fejlesztésére, emlékezet erősítésére, az önnevelés igényének kialakítására, az életen át tartó tanulás kihívásnak az elfogadására ebben a témakörben kívánjuk megtanítani gyermekeinket. 2.
Énkép önismeret, pályaorientáció
A 12-20 évesig terjedő korosztály is rendkívül érzékeny minden őt érintő érzelmi és mentális hatásra, aminek feldolgozásában – a család mellett – a kollégiumi közösség is segítséget nyújt. Célunk a reális ÉN-kép kialakítása a tanulóban, valamint az önismereti foglalkozások keretében az őt ért hatások feldolgozásának segítése. Ismerjék fel saját helyüket szűkebb és tágabb környezetükben. Váljanak alkalmassá az egyéni törekvéseik és a közösségi érdekek összhangjának megteremtésére. A foglalkozások során gondoskodni kell arról, hogy kompetensnek érezzék magukat saját fejlődésük, sorsuk és életpályájuk alakításában. Ezeken a foglalkozásokon kell segíteni tanulóinkat a kívánatos és lehetséges további iskolaés pályaválasztásra, az esetleges pályamódosításra. Meg kell ismertetni diákjainkkal a munka világát. 3.
Európai azonosságtudat. Egyetemes kultúra
A foglalkozásokon segítjük a diákokat abban, hogy megismerhessék más népek és nemzetek, etnikumok kultúráját, és ezen keresztül elsajátíthassák a humanista és globális szemléletet és gondolkodásmódot. Megismerik, mit jelent magyarnak lenni, mint európai, és európaiként magyarnak lenni. Azt kívánjuk elérni, hogy a kollégisták személyes élményeik során találkozzanak esztétikai értékekkel. Ezáltal formálódjon tárgy- és környezetkultúrájuk. Alkotóhelyzetek biztosításával ösztönözzük tanulóinkat személyes elképzeléseik kifejezésére. Lehetővé tesszük tehetséges kollégiumi tanulóink számára alkotások, produkciók létrehozását, bemutatását. Igyekszünk kialakítani tanulóinkban az önművelődésre való igényt. 4.
Környezettudatosság
Meg kell, hogy mutassuk az emberi környezet értékeit, esztétikumát, valamint ki kell alakítanunk tanulóinkban azt a képességet, hogy felismerjék a környezetet terhelő emberi tevékenységeket, és lehetőségek szerint ezek csökkentésére találjanak megoldásokat.
- 147 -
Ösztönözzük tanulóinkat a környezetet jobbító cselekvésre, arra, hogy tartózkodjanak környezetük káros terhelésétől. Foglalkozásainkon elősegítjük a tanulók környezetért felelős szemléletének, magatartásának kialakulását. Ehhez ökológiai alapokon nyugvó, tényszerű és alkalmazható ismereteket adunk át. 5.
Testi és lelki egészség
Az egészséges életmóddal, életviteli szokások tudatos felépítésével, gyakorlásával, az ezekhez szükséges ismeretek megszerzésével foglalkozunk. A nevelés során segítjük kollégistáinkat problémáik megoldásban, konfliktusaik kezelésében. Válsághelyzetben támaszt nyújtunk számukra. Segítünk
megtanulni,
hogyan
kerülheti
el
környezetének
egészséget,
biztonságot
veszélyeztető helyeit, helyzeteit, hogy elutasíthassák a szenvedélybetegséghez, a káros függőséghez vezető szokásokat. A kollégiumban a szűkebb és tágabb környezetüknek a csinosításával, díszítésével készüljenek fel lakókörnyezetük esztétikus, kialakítására. Harmonikus társas kapcsolatok kialakításának lehetőségével ismertetjük meg őket. Megtanítjuk őket, hogy munka- és szabadidejüket hogyan kell tudatosan szervezni, hatékonnyá tenni. 6.
Felkészülés a felnőtt lét szerepeire. Aktív állampolgárságra, demokráciára nevelés. Gazdasági nevelés
Tanulóinknak a közösségi életben való részvétel a kortárs közegben meghatározó élmény. Ebben a közegben szerez szociokulturális tapasztalatokat, alakul személyisége. Aktív állampolgári léthez ismeretek, képességek, megfelelő beállítottság és motiváltság szükséges. Segítjük tanulóinkat, hogy megtalálják helyüket, szerepüket, feladataikat a családi, iskolai, kollégiumi közösségben, ezzel felkészítjük őket a felnőtt lét szerepére. A szociális és társadalmi kompetencia fejlesztésének fontos részét képezik a gazdasággal, tudatos fogyasztói magatartással, a versenyképesség erősítésével kapcsolatos területek is. A foglakozások során megismeri a közösségek által nyújtott jogokat és kötelességeket, megtapasztalja a felelősség és a döntés súlyát, következményeit. Tanítsuk meg, hogy legyen képes eltérő szempontok mérlegelésére, erősödjön szóbeli és írásbeli kifejezőképessége különösen az érvelés, a vita területein.
- 148 -
Célunk, hogy tanulóink értsék meg a társadalom szerkezetét és működését. A felnőttkori polgári létének, a toleranciának, az együttműködésének, továbbá az agresszió elutasításának gyakorlására is itt kell megtanítani fiataljainkat. Hon- és népismeret
7.
Meghatározó elem, hogy a többségi társadalomhoz tartozó tanuló nemzetiségi és etnikai kisebbséghez tartozó tanulóval élhet együtt. Célunk, hogy a kollégista tartsa meg azokat az értékeket, amelyeket a szülői ház, a felnevelő környezet adott, és az új környezet értékei is épüljenek be a személyiségébe. Tisztelje a magyarság évszázados értékeit, hagyományait. Nemzeti ünnepeinket méltóképpen ünnepelje meg. Legyen meg a nemzeti szimbólumaink iránti tisztelet. Ismerje a jelent, legyen tisztában az Európai Unió főbb jellemzőivel.
8.
A csoportfoglalkozások témáinak évfolyamonkénti lebontása 7. Évfolyam Témakör
1. Tanulás
2. Énkép, önismeret. Pályaorientáció
3. Európai azonosságtudat. Egyetemes kultúra
Óraszám
Téma
1.
Tanulási módszerek a kollégiumban. Egyéni tanulás.
2.
Az egyének tanulási stratégiájának megismerése, kiértékelése.
3.
Szituációs játékok szövegértésre, emlékezetfejlesztésre.
1.
Egyén, család, közösség.
2.
Az érzelmek és azok szerepe.
3.
Konfliktuskezelés és lehetőségei.
1.
Az Európai Unió története, tagállamai.
2.
Főbb európai kulturális hagyományok.
3.
Magyarország csatlakozása az EU-hoz.
1.
Madarak védelme. Téli madáretetés.
2.
Környezettakarítás a kollégium udvarán.
1.
Az érthető közlés megtanulása. Beszélgetés, kapcsolatépítés, közösségépítés
2.
Helyem a kollégiumban. Ismerkedés a kollégium szociokulturális környezetével.
4. Környezettudatosság
5. Testi és lelki egészség
- 149 -
6. Felkészülés a felnőtt lét szerepre. Aktív állampolgárságrademokráciára nevelés. Gazdasági nevelés.
3.
Balesetek, veszélyhelyzetek elkerülése.
4.
A biztonságot veszélyeztető helyek és helyzetek megbeszélése.
1.
A család régen és ma. (családi történetek)
2.
Jogok és kötelességek. A kollégium írott és íratlan szabályai.
3.
Háztartás: házimunka szervezése. Kiadások tervezése.
1.
Helyismeret, helytörténet: A település és a környező tájegység történelmi, gazdasági, kulturális szerepe. + Megemlékezés az Aradi vértanúkról (okt. 6)
2.
Múltismeret: Nemzetünk történelmének legfontosabb helyszínei. Néhány helyszín megismertetése és bemutatása szóbeli, képes és írásos anyag segítségével. + Megemlékezés az 1956-os forradalom és szabadságharcról (okt. 23)
3.
Jelenismeret: Magyarország nemzetiségei. Magyar nemzetiségek a határainkon túl. Tájékozódás a térképen. + Megemlékezés a kommunista diktatúra áldozatairól (febr. 25)
4.
Múltismeret: Magyarország történelmi fordulópontjai. + Megemlékezés az 1848 márc. 15-ei eseményekről (márc. 15)
7. Hon- és népismeret
Szabadon tervezhető foglalkozások terhére megtartandó:
Megemlékezés a Holocaust áldozatairól (ápr. 16)
8. Évfolyam Témakör
1. Tanulás
2. Énkép, önismeret. Pályaorientáció
3. Európai azonosságtudat. Egyetemes kultúra
Óraszám
Téma
1.
Különböző tanulási technikák bemutatása (jegyzetkészítés, kiemelés stb.)
2.
Tanulás feltételei. A feltételek kipróbálása a gyakorlatban.
3.
Szituációs gyakorlat: adott téma feldolgozásához anyag gyűjtése. (Nyomtatott dokumentumok, CD, video, internet
1.
A képességek meghatározása, felismerése.
2.
A motiváció és az értékrend.
3.
Érdeklődési területek, azok szerepe a pályaválasztásban.
1.
Mi a szép? Mi tetszik? Mi a divatos? Mi az ízléses? Mi a művészi?
2.
Kollégiumi hagyományok.
3.
Napi szintű tájékozódás, beszélgetés a világban történtekről.
1.
Szobanövények és díszállatok gondozása.
2.
A környezetet feleslegesen terhelő tevékenységek.
1.
Közösségi szerepek vállalása.
2.
Személyi higiénia.
3.
A problémák megoldásának módszerei, a döntéshozatal.
4.
Testi és lelki változások a serdülőkorban.
4. Környezettudatosság
5. Testi és lelki egészség
- 150 -
6. Felkészülés a felnőtt lét szerepre. Aktív állampolgárságra-demokráciára nevelés. Gazdasági nevelés.
7. Hon- és népismeret
1.
Szerepek és feladatok a családban. Saját tapasztalatok feldolgozása. (szituációs gyakorlatok, beszélgetés)
2.
A másik ember megismerésének módjai. Alá és fölérendeltségi viszonyok.
3.
Alapvető illemszabályok. Szociális készségek.(gyakorlás szituációs játékok segítségével)
1.
Helyismeret helytörténet: A kollégium elhelyezkedése a városban, tájékozódási gyakorlatok, egyszerű térképvázlatok készítése. A település fontosabb igazgatási, egészségügyi, szolgáltató, kulturális, sport intézményeinek megismerése. + Megemlékezés az Aradi vértanúkról (okt. 6)
2.
Múltismeret: A magyarság történelmének jelentősebb eseményi és helyszínei. + Megemlékezés az 1956-os forradalom és szabadságharcról (okt. 23)
3.
Jelenismeret: Magyarország és az Európai Unió. + Megemlékezés a kommunista diktatúra áldozatairól (febr. 25)
4.
Múltismeret: Magyarország fontosabb történelmi emlékhelyi, műemlékei. + Megemlékezés az 1848 márc. 15-ei eseményekről (márc. 15)
Szabadon tervezhető foglalkozások terhére megtartandó:
Megemlékezés a Holocaust áldozatairól (ápr. 16)
9. Évfolyam Témakör
Óraszám
Téma
1.
Tanulási szokások felmérése, megismerése teszt segítségével. Az eredmények elemzése.
2.
Tantárgyak sorrendje a tanulás során. Tanulás lépései. Értő olvasás feltételei.
3.
Gondolkodás, emlékezetfejlesztés. Ismétlés fontossága.
4.
Koncentrációfejlesztési módszerek. (Feladatlapok)
1.
Mi az önismeret? Külső és belő tulajdonságok, azok megismerése.
2.
Személyiségtípusok, jellemzőik.
3.
Milyen vagyok én? Ismerjük meg önmagunkat.
1.
Az EU működése, alkotmánya, a működés főbb szabályai.
2.
Magyarországnak az EU-ban betöltött szerepe, lehetőségei.
3.
Az EU-ba csatlakozás hatásai.
1.
A fák és erdők szerepe.
2.
Szelektív hulladékgyűjtés.
1.
Önálló feladatok elvégzése.
2.
A növekedésből adódó változások, a tartáshibák korrigálása, mozgásszervi deformitások megelőzése.
3.
A serdülő lányok és fiúk testi, lelki, érzelmi különbségei és hasonlóságai.
4.
Kiben bízhat, kihez fordulhat problémáival, kitől kérhet tanácsot, segítséget.
1. Tanulás
2. Énkép, önismeret. Pályaorientáció
3. Európai azonosságtudat. Egyetemes kultúra
4. Környezettudatosság
5. Testi és lelki egészség
- 151 -
6. Felkészülés a felnőtt lét szerepre. Aktív állampolgárságrademokráciára nevelés. Gazdasági nevelés.
7. Hon- és népismeret
1.
én és mi. Az egyén helye az iskolai és kollégiumi közösségekben.
2.
Magánérdek, csoportérdek, közérdek. A társadalmi normák, a csoportnormák. Beilleszkedés és autonómia.
3.
Háztartási eszközök használata, egyszerű konyhatechnikák.
1.
Helyismeret, helytörténet: Tiszaújváros és szűkebb környezete (megye, régió) kulturális, történelmi és gazdasági jelentősége, nevezetességei. + Megemlékezés az Aradi vértanúkról (okt. 6)
2.
Múltismeret: Magyarország fontosabb történelmi nevezetességének, helyszínének, emlékhelyének bemutatása. + Megemlékezés az 1956-os forradalom és szabadságharcról (okt. 23)
3.
Jelenismeret: Nemzeti és etnikai kisebbségeink, migráns csoportok jellemzői, helyzete. (Asszimiláció, integráció, szegregáció) + Megemlékezés a kommunista diktatúra áldozatairól (febr. 25)
Szabadon tervezhető foglalkozások terhére megtartandó:
Megemlékezés az 1848 márc. 15-ei eseményekről (márc. 15) Megemlékezés a Holocaust áldozatairól (ápr. 16)
10. Évfolyam Témakör
1. Tanulás
2. Énkép, önismeret. Pályaorientáció
3. Európai azonosságtudat. Egyetemes kultúra
Óraszám
Téma
1.
Tanulás motiváltságának felmérése, alakítása.
2.
Önművelés igényének kialakítása
3.
Kollégiumi és városi könyvtár. Kiselőadás készítése könyvtári dokumentumok használatával.
1.
Értelmi képességeink.
2.
Érzelmeink és indulataink.
3.
Belső mozgatóerőink.
1.
Előítélet. Divatok, hóbortok.
2.
A művészet és valóság.
3.
Beszélgetés, vélemények megfogalmazása, vita. Műelemzés, kritika megbeszélése.
1.
Az ember a természet része.
2.
Környezettudatos vásárlás, fogyasztás.
1.
Segítség kérése, segítség nyújtása.
2.
Jogok, kötelességek, kötelezettségek, felelősségek.
3.
A diákönkormányzat munkája.
4.
Személyi higiénia.
1.
Nemiség, szerelem. Férfi és nő kapcsolata régen és ma, valamint más országokban.
4. Környezettudatosság
5. Testi és lelki egészség
6. Felkészülés a felnőtt lét szerepre. Aktív
- 152 -
állampolgárságrademokráciára nevelés. Gazdasági nevelés.
2.
Jogok és lehetőségek saját közösségünkben. Diákönkormányzat.
3.
Az agresszió háttere, formái, elutasítása.
1.
Helyismeret, helytörténet: Kiállítás látogatás. + Megemlékezés az Aradi vértanúkról (okt. 6)
2.
Múltismeret: Adatok, történetek, érdekességek gyűjtése, bemutatása nemzeti múltúnkból (a tanulók érdeklődésének megfelelően). + Megemlékezés az 1956-os forradalom és szabadságharcról (okt. 23)
3.
Jelenismeret: Az EU legfőbb jellemzői. Magyarország Európában. + Megemlékezés a kommunista diktatúra áldozatairól (febr. 25)
4.
Jelenismeret: Jogok és kötelességek. (gyermeki jogok, diákjogok, alapvető emberi jogok) + Megemlékezés az 1848 márc. 15-ei eseményekről (márc. 15)
7. Hon- és népismeret
Szabadon tervezhető foglalkozások terhére megtartandó:
Megemlékezés a Holocaust áldozatairól (ápr. 16)
11. Évfolyam Témakör
1. Tanulás
2. Énkép, önismeret. Pályaorientáció
3. Európai azonosságtudat. Egyetemes kultúra
Óraszám
Téma
1.
Szellemi munka: pályázatok készítése.
2.
Érettségi vizsgák főbb szabályai és követelményei. Felkészülés módszerei. Előrehozott érettségi.
3.
Különböző dokumentumfajták szerepe és használata a gyakorlatban.
1.
Kapcsolatok (család, barátság, egyéb érzelmi kapcsolatok).
2.
A mai kor emberének értékrendje, erkölcsi tulajdonságok.
3.
Egymás mellett élő erkölcsi felfogások értékeinek felismerése, elfogadása vagy elvetése.
4.
Erkölcsi normák változásainak megismerése.
1.
A katartikus élmény jellemformáló ereje. A példa és a minta.
2.
A katartikus élmény jellemformáló ereje. A példa és a minta.
1.
Globális környezeti problémák.
2.
Hogyan tervezem saját jövőmet (házam, kertem).
1.
Többségi és a kisebbségi léthelyzetek a mindennapi életben.
2.
A kisebbségek életének megismerése.
3.
Beszélgetés a kamaszkorban átalakuló kapcsolatokról.
4.
Bemutató a kisebbségek által képviselt sajátos értékekből.
1.
Konfliktuskezelési technikák. (viták, helyzetgyakorlatok)
2.
Modern nemzetállamok. Az alkotmány. Demokrácia.
3.
Reklámok üzenete.
4. Környezettudatosság
5. Testi és lelki egészség
6. Felkészülés a felnőtt lét szerepre. Aktív állampolgárságrademokráciára nevelés. Gazdasági nevelés.
- 153 -
1.
Helyismeret, helytörténet: Történelmi nevezetességek az Észak-kelet magyarországi régióban. + Megemlékezés az Aradi vértanúkról (okt. 6)
2.
Múltismeret: Magyarország és Európa a múltban. + Megemlékezés az 1956-os forradalom és szabadságharcról (okt. 23)
3.
Jelenismeret: Európa népei, nemzetei. Az Európai Unió kialakulása, jelene. + Megemlékezés a kommunista diktatúra áldozatairól (febr. 25)
4.
Jelenismeret: Jogok és kötelességek a kollégiumban, házirend, napirend. + Megemlékezés az 1848 márc. 15-ei eseményekről (márc. 15)
7. Hon- és népismeret
Szabadon tervezhető foglalkozások terhére megtartandó:
Megemlékezés a Holocaust áldozatairól (ápr. 16)
12. Évfolyam Témakör
Óraszám
Téma
1. Tanulás
1.
A felsőoktatási felvételi eljárás szabályai, követelményei.
1.
Az eredményes pályaválasztás összetevői, meghatározói.
2.
Tájékozódás a pályaválasztás dokumentumaiban.
3.
Önéletrajz, bemutatkozás.
1.
Ismerkedés a művészet sajátos kommunikációs formáival és csatornáival.
2.
Kulturális események, rendezvények, produkciók…
3.
Harmónia és diszharmónia megkeresése és létrehozása művészeti alkotásokban és a valós világban.
4.
Tudatos térformálás, lakberendezés.
1.
Környezetünk változása.
2.
Mit tehetek és mit teszek környezetemért?!
1.
Egészséges napirend összeállítása.
2.
Kapcsolatok a fogyatékkal élő embertársakkal.
3.
Az egészséget károsító szokások. (dohányzás, alkoholfogyasztás, kábítószer fogyasztás) kialakulása, veszélyei, felkészítés az elutasításra.
4.
Egészségtelen táplálkozási szokások.
1.
Gazdaság. A munka világa. Állásinterjú. (szituációs gyakorlatok.)
2.
Az állampolgári felelősség.
3.
Parlament, parlamenti demokrácia.
1.
Helyismeret, helytörténet: Tiszaújváros és a környező tájegység szerepe fontosabb történelmi eseményeinkben. + Megemlékezés az Aradi vértanúkról (okt. 6)
2.
Múltismeret: A nemzeti kultúra kincseinek megismerése. + Megemlékezés az 1956-os forradalom és szabadságharcról (okt. 23)
3.
Jelenismeret: Nemzeti és etnikai kisebbségek a mai magyar társadalomban. + Megemlékezés a kommunista diktatúra áldozatairól (febr. 25)
2. Énkép, önismeret. Pályaorientáció
3. Európai azonosságtudat. Egyetemes kultúra
4. Környezettudatosság
5. Testi és lelki egészség
6. Felkészülés a felnőtt lét szerepre. Aktív állampolgárságrademokráciára nevelés. Gazdasági nevelés.
7. Hon- és népismeret
- 154 -
Szabadon tervezhető foglalkozások terhére megtartandó:
Megemlékezés az 1848 márc. 15-ei eseményekről (márc. 15) Megemlékezés a Holocaust áldozatairól (ápr. 16)
13. Évfolyam Témakör
Óraszám
Téma
1. Tanulás
1.
A szakmai tantárgyak tanulásának módszertana.
1.
Hivatás és hivatástudat.
2.
A munkavállaló jogai, kötelességei.
1.
Művészi alkotások létrehozása.
2.
Alkotó hangulat biztosítása, alkotásra ösztönző helyek kialakítása.
3.
Tehetségnek megfelelő egyéni alkotások létrehozása és bemutatása.
4.
A magyar és az egyetemes kultúra kimagasló személyiségei.
5.
Európai kulturális hagyományok ismeretterjesztő előadások, bemutatók szervezése, azokon való részvétel.
1.
Nemzeti Parkjaink.
2.
A környezetkárosítás hatásai.
3.
Mit tehetünk a kollégium környezetének állapotáért?
1.
A virtuális világ hatása a viselkedésre, életmódunkra.
2.
Önértékelés, értékelés.
3.
Konfliktuskezelés.
4.
Figyelem másokra.
1.
Az állam működésének megértése a mindennapi tapasztalatok segítségével.
2.
Agresszió kezelése felnőttként.
1.
Helyismeret, helytörténet: BAZ megye kulturális, történelmi és gazdasági jelentősége, nevezetességei. + Megemlékezés az Aradi vértanúkról (okt. 6)
2.
Múltismeret: A magyarság egyes hagyományainak bemutatása. Választott népi hagyományok megismertetése. + Megemlékezés az 1956-os forradalom és szabadságharcról (okt. 23)
3.
Jelenismeret: Jelenkori gazdasági, társadalmi, nemzetiségi kérdések, problémák. + Megemlékezés a kommunista diktatúra áldozatairól (febr. 25)
2. Énkép, önismeret. Pályaorientáció
3. Európai azonosságtudat. Egyetemes kultúra
4. Környezettudatosság
5. Testi és lelki egészség
6. Felkészülés a felnőtt lét szerepre. Aktív állampolgárságrademokráciára nevelés.
7. Hon- és népismeret
Szabadon tervezhető foglalkozások terhére megtartandó:
Megemlékezés az 1848 márc. 15-ei eseményekről (márc. 15) Megemlékezés a Holocaust áldozatairól (ápr. 16)
- 155 -
14. Évfolyam Témakör
Óraszám
Téma
1. Tanulás
1.
Szakmai vizsgák főbb szabályai és követelményei.
1.
Az álláskeresés folyamata és technikái.
2.
Az egész életen át tartó tanulás fontossága.
1.
Találkozás a kultúra jeles képviselőivel.
2.
Korszerű kommunikációs eszközök használatával ismerkedés a világ kulturális életének eseményeivel…
3.
A művészi ábrázolásmód formája.
4.
Az egyéni ízlés, a közízlés és a művészi ízlés.
5.
Az esztétikum.
1.
Természetvédelmi területek.
2.
A Föld Napja.
3.
A tárgyi környezet értékeinek megóvása.
1.
Tematikus beszélgetések, közösségépítő drámajáték.
2.
Veszélyes helyzetek felismerése, megoldása.
3.
Mások elfogadása, a másság elfogadása.
4.
Szeretetről és szerelemről.
1.
Munkaerőpiac működése.
2.
Szükségletek és lehetőségek. Költségvetés készítése.
1.
Helyismeret, helytörténet: ÉK magyarországi történelmi emlékhelyek. + Megemlékezés az Aradi vértanúkról (okt. 6)
2.
Múltismeret: Legfontosabb történelmi nevezetességeink bemutatása. + Megemlékezés az 1956-os forradalom és szabadságharcról (okt. 23)
3.
Jelenismeret: Politikai, gazdasági, társadalmi változások az elmúlt fél évszázadban. + Megemlékezés a kommunista diktatúra áldozatairól (febr. 25)
2. Énkép, önismeret. Pályaorientáció
3. Európai azonosságtudat. Egyetemes kultúra
4. Környezettudatosság
5. Testi és lelki egészség
6. Felkészülés a felnőtt lét szerepre. Aktív állampolgárságrademokráciára nevelés.
7. Hon -és népismeret
Szabadon tervezhető foglalkozások terhére megtartandó:
Megemlékezés az 1848 márc. 15-ei eseményekről (márc. 15) Megemlékezés a Holocaust áldozatairól (ápr. 16)
- 156 -
9.
A program megvalósításának feltételei
A pedagógiai programban olyan feladatok megvalósítását vállaltuk, amelyeknek szakmai realitása van, hiszen a tanulók egyéni képességeihez és befogadó képességükhöz mértek. Pedagógusaink szakmailag felkészültek, a jelenlegi létszámmal képesek vagyunk a kitűzött feladatokat teljesíteni. A humánfeltételek területén egyedül a minden tantárgyra kiterjedő korrepetálás okozhat problémát. Ennek megoldását az iskolai pedagógusok bevonásával látjuk el a kollégiumi órakeret terhére. Eszközfeltételeink megfelelőek, a hiányosságok a pedagógiai munkát nem veszélyeztetik, a fenntartó és az iskola közösen megalkotott taneszköz beszerzési tervezetének megvalósítása évről-évre jobb hátteret biztosíthat majd a minél színvonalasabb nevelő-oktató munkának. Tevékenységrendszerünket csak minimálisan bővítettük, nem az a célunk, hogy mást tegyünk, hanem az, hogy másképp – hatékonyabban, koncentráltabban. Szakköreinkkel, szabadidős programjainkkal megpróbálunk széles skálát biztosítani, hogy minden tanuló megtalálja a neki megfelelő időtöltést, ismeretszerzési lehetőséget.
10. A pedagógiai program végrehajtásához szükséges eszközök és felszerelések jegyzéke A kollégium az iskolával közös igazgatású intézmény, ezért a kollégium belső feltételrendszerében fel nem sorolt eszközök is bővítik a kollégium lehetőségeit, eszközrendszerét. Napközben az iskolai, délutáni szabad kapacitásban pedig a kollégium diákjait segítik az iskola eszközei. A program végrehajtásához szükséges kötelező (minimális) eszköz- és felszerelések jegyzéket a 20/2012. (VIII. 31.) EMMI rendelet 2. sz. melléklete tartalmazza.
Szükséges helységek: Kollégiumunkban egy társalgó áll a rendelkezésünkre a kollégiumi szintű rendezvények lebonyolítására. A rendelet szerint a kollégiumban szintenként is szükséges egy-egy társalgó a csoportos rendezvények helyéül. Ezeket a programokat jelenleg a tanulószobákban tartjuk meg. A korábbi Pedagógiai Programban hiányzó eszközökként megjelölteket az ütemezésnek megfelelően beszereztük.
- 157 -
KOLLÉGIUM I. HELYISÉGEK
1. 2. 3. 4. 5. 6. 7. 8. 9. 10. 11. 12. 13. 14. 15. 16. 17. 18. 19. 20. 21. 22. 23. 24. 25. 26. 27. 28. 29. 30. 31. 32. 33. 34. 35. 36. 37. 38. 39. 40. 41. 42. 43. 44. 45. 46. 47. 48. 49.
A Eszközök, felszerelések tanulószoba (felkészülő szoba) szakköri, diákköri szoba számítástechnikai terem testedző szoba Könyvtár (adattár, klub) Könyvraktár hálószoba, hálóterem Stúdió Sportudvar intézményvezetői iroda nevelőtestületi szoba kollégiumi titkári iroda ügyeletes nevelői szoba éjszakai gyermekfelügyelői szoba tanári pihenő Rendezvényterem orvosi szoba betegszoba, elkülönítővel nővérszoba Vendégszoba társalgó (látogatófogadó) Porta Ebédlő Főzőkonyha melegítő konyha tálaló-mosogató szárazáru raktár földesáru raktár Éléskamra felnőtt étkező Teakonyha tanulói vizesblokk, fürdőszoba tanulói WC helyiség személyzeti WC helyiség személyzeti ötöző személyzeti mosdó-zuhanyzó technikai alkalmazotti mosdó- zuhanyzó Élelmiszerhulladék tároló karbantartó műhely tisztítószer, takarítóeszközök és ¬gépek tárolója Ágyneműraktár karbantartó műhely kerekesszék tároló mosókonyha (tanulói) szárítóhelyiség (tanulói) vasaló- és fehérnemű-javító helyiség (tanulói) Szeméttároló
B Mennyiségi mutató 6 1 1 1 1 Nincs 36 1 Nincs 1 1 1 1 4 1 1 1 1 Nincs Nincs Kiszolgáló helyiségek 1 1 Nincs Nincs Nincs Nincs Nincs Nincs Nincs Nincs 3 4
C Megjegyzés K2, K3, K5, K6, rajzterem, társalgó Foto labor Fiú kondi
Négy ágyas
Tanári szoba Tanári szoba, belső Klub
Aula Más épületben oldják meg. Más épületben oldják meg. Más épületben oldják meg. Más épületben oldják meg. Más épületben oldják meg. Más épületben oldják meg. Más épületben oldják meg. Más épületben oldják meg.
6 2 4 1 Nincs Nincs
Ügyeletes kistanári szobák
1 2 Nincs Nincs 1 1 1 1
Külső, az udvaron
HELYISÉGEK BÚTORZATA ÉS EGYÉB BERENDEZÉSI TÁRGYAI
1. 2. 3. 4.
A 1. Tanulószoba (felkészülő szoba) tanulói asztal tanulói szék tanári asztal
B 89 142 10
5.
tanári szék
14
- 158 -
C
6. 7. 8. 9. 10. 11. 12. 13. 14. 15. 16. 17. 18. 19.
nyitott és zárt könyvesszekrény
4
kézikamerás olvasókészülék Nincs számítógép színes, nagyító programmal Nincs számítógép asztal, szék 4 asztal, 4 szék 2. Szakköri, diákköri szoba (szakköri foglalkozásoknak megfelelő felszerelések, a pedagógiai programban meghatározott tevékenységhez, továbbá a tanulói létszámhoz igazodó számú asztalok és székek) 3. Számítástechnikai terem s számítógép internet hozzáféréssel, 9 perifériákkal számítógépasztal, szék 6 asztal, 12 szék Szoftverek és programok zárható szekrény 1 tábla + flipchart 1 4. Testedző szoba (felszerelése az iskolai tornaszoba szerint) 1 5. Könyvtár (felszerelése az iskolánál ismertetettek szerint) 1
20. 21. 22. 23. 24. 25. 26. 27. 28. 29. 30. 31. 32. 33. 34. 35.
6. Könyvtárszoba (felszerelése az iskolánál ismertetettek szerint) 7. Hálószoba, hálóterem ágyneműtartós ágy 144 Szekrény 144 éjjeli szekrény 78 Polc 74 Tükör 27 Cipőtároló nincs Szék 73 Asztal 35 ágynemű-garnitúra 237 paplan, 239 párna,
36.
38. 39.
Szék belső hangtechnikai felszerelés, kiépített hangtechnikai hálózat Hifi berendezés vagy CD író és lejátszó Mikrofon
40. 41.
Erősítő hangszóró + fejhallgató
42. 43. 44. 45. 46. 47. 48.
digitális kamera 1 Tárolószekrény 2 9. Sportudvar (felszerelése az iskolánál ismertetettek szerint) 11. Intézményvezetői iroda (berendezése az iskolánál ismertetettek szerint) 12. Nevelőtestületi szoba (berendezése az iskolánál ismertetettek szerint) 13. Kollégiumi titkári iroda (berendezése az iskolánál ismertetettek szerint) 14. Orvosi szoba (berendezése, felszerelése a vonatkozó jogszabályban foglaltak szerint)
37.
ágyneműhuzat-garnitúra éjjeli lámpa 8. Stúdió Stúdióasztal
Paplanhuzat: 822, párnahuzat: 657 40
36 ágyvégpolc falipolc
Fali lámpa
2 4 Nincs 4 5 3 4
III. NEVELŐ- ÉS OKTATÓMUNKÁT SEGÍTŐ ESZKÖZÖK
1. 2. 3. 4. 5. 6.
A Televízió Rádió CD vagy lemezjátszó Magnetofon tankönyvek, szakkönyvek, kötelező olvasmányok egyéni fejlesztést szolgáló speciális eszközök
B 7 1 4 22.968 Nincs
- 159 -
C
DVD lejátszó
V. MELLÉKLETEK
- 160 -
1. SZÁMÚ MELLÉKLET Évközi vizsgák Magyar nyelv A vizsga típusa:
osztályozó/javító/különbözeti
A vizsga formája:
írásbeli Feladattípusok: az adott tanév tananyagához kapcsolódó feladatlap
Tartalmi követelmények:
A vizsga időtartama:
A mindenkori érvényes érettségi vizsgaszabályzatban a középszintű érettségire vonatkozó témák és feladattípusok közül az aktuális évben tanított témakörök. 45 perc
Egyéb szabályok:
Segédeszköz nem használható
Értékelés:
írásbeli: a mindenkori középszintű érettségi vizsgaszabályzat százalékai szerint
Irodalom A vizsga típusa:
osztályozó/javító/különbözeti
A vizsga formája:
Írásbeli, szóbeli Feladattípusok: Írásbeli: szövegalkotás- korosztályhoz szabottan három feladattípus közül választhat a vizsgázó, egyet kell kifejteni Szóbeli: a tanév anyagához kapcsolódó tételsor
Tartalmi követelmények:
A mindenkori érvényes érettségi vizsgaszabályzatban a középszintű érettségire vonatkozó témák és feladattípusok közül az aktuális évben tanított témakörök. Írásbeli: 60 perc szóbeli: 15 perc
A vizsga időtartama: Egyéb szabályok:
A magyar helyesírási szótár használata engedélyezett
Értékelés:
Írásbeli, szóbeli: a mindenkori középszintű érettségi vizsgaszabályzat százalékai szerint
- 161 -
Történelem A tantárgy nevei:
- történelem - történelem és társadalomismeret - történelem, társadalmi és állampolgári ismeretek
A vizsga típusa:
osztályozó/javító/különbözeti írásbeli
A vizsga formája:
Feladattípusok: teszt +esszé
A vizsga időtartama:
A mindenkori érvényes érettségi vizsgaszabályzatban a középszintű érettségire vonatkozó témák és feladattípusok közül az aktuális évben tanított témakörök. 45 perc
Egyéb szabályok:
A történelmi atlasz használata engedélyezett
Értékelés:
írásbeli: a mindenkori középszintű érettségi vizsgaszabályzat százalékai szerint
Tartalmi követelmények:
Filozófia, társadalomismeret és etika A vizsga típusa:
osztályozó/javító/különbözeti
A vizsga formája: Írásbeli Tartalmi követelmények:
A mindenkori érvényes helyi pedagógiai programban meghatározott tantárgyi követelmények.
A vizsga időtartama: 45 perc Egyéb szabályok: Történelmi atlasz használható Értékelés:
Írásbeli: a mindenkori középszintű érettségi vizsgaszabályzat százalékai szerint
- 162 -
Matematika A vizsga típusa: A vizsga formája:
osztályozó/javító írásbeli/szóbeli Az írásbeli feladatsor is és a szóbeli számonkérés is a tanévben tanult tételeket és definíciókat alkalmazandó feladatmegoldásból áll.
Tartalmi követelmények:
A mindenkori érvényes érettségi vizsgaszabályzatban a középszintű érettségire vonatkozó témák és feladattípusok közül az aktuális évben tanított témakörök.
A vizsga időtartama:
Írásbeli: 45 perc. Szóbeli: max. 15 perc.
Egyéb szabályok:
Négyjegyű függvénytáblázat és zsebszámológép használható.
Értékelés:
Írásbeli: A mindenkori középszintű érettségi vizsgaszabályzat százalékai szerint. Szóbeli: Elégtelen írásbeli esetén, amennyiben az írásbeli dolgozat eredménye nem éri el az elégséges osztályzat alsó határának 50 %-át, akkor a szóbeli vizsgára nem kerülhet sor. Ettől eltérő esetben a vizsgázó szóbeli felelettel javíthat az eredményén, végső osztályzat a vizsgabizottság által adott érdemjegy.
- 163 -
Idegen nyelv (angol, német, francia) A vizsga típusa:
osztályozó/javító/különbözeti
A vizsga formája:
Írásbeli Feladattípusok: - szövegértés - szókincs ellenőrzésére vonatkozó feladatok - nyelvtani tudás felmérésére szolgáló feladatok Szóbeli - önálló témakifejtés a húzott tétel alapján - beszélgetés a vizsgáztatóval
Tartalmi követelmények:
A mindenkori érvényes érettségi vizsgaszabályzatban a középszintű érettségire vonatkozó témák és feladattípusok közül az aktuális évben tanított témakörök. Írásbeli: 45 perc Szóbeli: max. 15 perc
A vizsga időtartama:
Egyéb szabályok:
Segédeszköz használata nem engedélyezett.
Értékelés:
Írásbeli: a mindenkori középszintű érettségi vizsgaszabályzat százalékai szerint. Szóbeli: a vizsgabizottság által adott érdemjegy. Végső érdemjegy a két részjegy alapján.
- 164 -
Fizika A vizsga típusa:
osztályozó/javító/különbözeti
A vizsga formája:
írásbeli és szóbeli
Tartalmi követelmények:
A mindenkori érvényes érettségi vizsgaszabályzatban a középszintű érettségire vonatkozó témák és feladattípusok közül az aktuális évben tanított témakörök. Írásbeli: 45 perc szóbeli: max. 15 perc
A vizsga időtartama: Egyéb szabályok:
függvénytáblázat használata engedélyezett, zsebszámológép használható
Értékelés:
írásbeli: a mindenkori középszintű érettségi vizsgaszabályzat százalékai szerint szóbeli: a vizsgabizottság által adott érdemjegy Amennyiben az írásbeli eredménye nem éri el az elégséges osztályzat alsó határának 50%-át, a szóbeli vizsgára nem kerülhet sor.
Biológia A vizsga típusa:
osztályozó/javító/különbözeti
A vizsga formája:
írásbeli
Tartalmi követelmények:
A mindenkori érvényes érettségi vizsgaszabályzatban a középszintű érettségire vonatkozó témák és feladattípusok közül az aktuális évben tanított témakörök. 45 perc
A vizsga időtartama:
Egyéb szabályok:
Értékelés:
írásbeli: a mindenkori középszintű érettségi vizsgaszabályzat százalékai szerint
- 165 -
Kémia A vizsga típusa:
osztályozó/javító/különbözeti
A vizsga formája:
írásbeli
Tartalmi követelmények:
A mindenkori érvényes érettségi vizsgaszabályzatban a középszintű érettségire vonatkozó témák és feladattípusok közül az aktuális évben tanított témakörök. 45 perc
A vizsga időtartama: Egyéb szabályok:
Periódusos rendszer és zsebszámológép használható.
Értékelés:
írásbeli: a mindenkori középszintű érettségi vizsgaszabályzat százalékai szerint
Földrajz A vizsga típusa:
osztályozó/javító/különbözeti
A vizsga formája:
írásbeli
Tartalmi követelmények:
A mindenkori érvényes érettségi vizsgaszabályzatban a középszintű érettségire vonatkozó témák és feladattípusok közül az aktuális évben tanított témakörök. 45 perc
A vizsga időtartama:
Egyéb szabályok:
atlasz használata a topográfiai feladat kivételével engedélyezett zsebszámológép, vonalzó használható
Értékelés:
írásbeli: a mindenkori középszintű érettségi vizsgaszabályzat százalékai szerint
- 166 -
Informatika A vizsga típusa:
osztályozó/javító/különbözeti
A vizsga formája:
írásbeli/gyakorlati
Tartalmi követelmények:
A mindenkori érvényes érettségi vizsgaszabályzatban a középszintű érettségire vonatkozó témák és feladattípusok közül az aktuális évben tanított témakörök. Emelt óraszámú csoportok esetében a pedagógiai programunkban szereplő tantárgyi követelmények szerint az aktuális évben tanított témakörök.
A vizsga időtartama:
gyakorlat 45 perc emelt óraszámú csoportban: 2x45 perc IKT ismeretek 15 perc
Egyéb szabályok:
vonalzó használata engedélyezett
Értékelés:
írásbeli/ gyakorlati: a mindenkori középszintű érettségi vizsgaszabályzat százalékai szerint
- 167 -
Dráma és tánc A vizsga típusa:
osztályozó/javító/különbözeti
A vizsga formája:
írásbeli/gyakorlati/szóbeli
Tartalmi követelmények:
Az iskola pedagógiai programjában szereplő tantárgyi követelmények szerint a vonatkozó témák és feladattípusok közül az aktuális évben tanított témakörök. Írásbeli/gyakorlati: 45 perc Szóbeli : 15 perc
A vizsga időtartama:
Egyéb szabályok:
Értékelés:
Gyakorlati bemutatás: Táncelemek, tánclépések, adott koreográfia bemutatása zenére vagy nélküle, párban vagy csoportban. Vers- és prózamondás. Alapozó drámajátékok bemutatása (szituációs játékok, szoborjáték, mozgásszínház, memóriajátékok). írásbeli és szóbeli: az általános irányelveknek megfelelően 0-29% elégtelen 30-49% elégséges 50-69% közepes 70-84% jó 85-100% jeles gyakorlati: a vizsgabizottság által adott érdemjegy Vizsgaeredmény a vizsgarészek osztályzatának átlaga.
- 168 -
Ének-zene A vizsga típusa:
osztályozó/javító/különbözeti
A vizsga formája:
írásbeli / szóbeli
Tartalmi követelmények:
A mindenkori érvényes érettségi vizsgaszabályzatban a középszintű érettségire vonatkozó témák és feladattípusok közül az aktuális évben tanított témakörök.
A vizsga időtartama:
írásbeli: 45 perc szóbeli: 15 perc
Egyéb szabályok: Értékelés:
írásbeli: a mindenkori középszintű érettségi vizsgaszabályzat százalékai szerint szóbeli: a vizsgabizottság által adott érdemjegy Vizsgaeredmény: a vizsgarészek osztályzatának átlaga.
Mozgóképkultúra és médiaismeret A vizsga típusa: A vizsga formája:
osztályozó/javító/különbözeti írásbeli Feladattípusok: esszé/feleletválasztós/választásos teszt/ gyakorlati feladat
Tartalmi követelmények:
A vizsga időtartama:
Az iskola pedagógiai programjában szereplő tantárgyi követelmények szerint a vonatkozó témák és feladattípusok közül az aktuális évben tanított témakörök. 45 perc
Egyéb szabályok: Értékelés:
írásbeli: a mindenkori középszintű érettségi vizsgaszabályzat százalékai szerint
- 169 -
Rajz és vizuális kultúra A vizsga típusa: A vizsga formája:
osztályozó/javító/különbözeti írásbeli és/vagy gyakorlati Feladattípusok: művészettörténeti teszt és/vagy rajzi feladat és/vagy ábrázoló geometriai feladat
Tartalmi követelmények:
az adott tanév/félév törvényileg előírt, az iskola pedagógiai programjában rögzített tantervi anyaga
A vizsga időtartama:
írásbeli: 45 perc gyakorlati: 60 perc
Egyéb szabályok:
Amennyiben írásbeli és gyakorlati vizsgarészt is teljesítenie kell a tanulónak, elégtelen részjegy esetén a végső osztályzat elégtelen minősítésű.
Értékelés:
írásbeli: a mindenkori középszintű érettségi vizsgaszabályzat százalékai szerint gyakorlati: a vizsgabizottság által adott érdemjegy Vizsgaeredmény: a vizsgarészek osztályzatának átlaga.
Testnevelés A vizsga típusa:
osztályozó/javító/különbözeti
A vizsga formája: Tartalmi követelmények:
Gyakorlati Az évfolyamnak megfelelő, tanult mozgásformák bemutatása.
A vizsga időtartama:
2 x 45 perc
Egyéb szabályok:
Testnevelésre alkalmas sportruházat.
Értékelés:
A vizsga végső érdemjegyét a részosztályzatok számtani átlaga adja a matematikai kerekítés szabályai szerint.
- 170 -
Gépész elmélet Osztályozó-, javító-, különbözeti- és pótló vizsgáztatás, osztályozás rendje Általános szempont: A vizsgakérdések a tanév tantárgyi követelményei alapján- lehetőség szerint a tananyagtartalmat lefedve- kerüljenek összeállításra. A vizsga részei: Írásbeli vizsga: amennyiben a tanuló nem ér el legalább a 30 %-os eredményt, szóbeli vizsgát tehet, az írásbeli vizsgarész eredménye alapján a vizsgáztató tanár az osztályzatot megajánlhatja. A javasolt értékelő skála: 0 % – 29 % = 1 30 %– 49 % = 2 50 %- 69 % = 3 70 % - 84 % = 4 85% - 100 % = 5 Műszaki mérések, Gépészeti alapismeretek Minőségbiztosítás, Villamos gépek Írásbeli vizsga: Feladatlap
Közgazdasági (elmélet, gyakorlat) 12. évfolyam: Elméleti gazdaságtan: Írásbeli tételsor a tanév tantárgyi követelményei alapján. -50 % elmélet (igaz-hamis állítások, feleletválasztás, definíciók, kifejtős kérdések) -50 % geometriai és számítási feladatok Értékelés az évközi számonkérésnek megfelelően:
- 171 -
0-39 % elégtelen 40- 54 % elégséges 55- 69 % közepes 70- 84 % jó 85- 100 % jeles Üzleti gazdaságtan: Írásbeli tételsor a tanév tantárgyi követelményei alapján. -70 % igaz-hamis állítások, feleletválasztás, definíciók, kifejtős kérdések 30 % egy összefüggő téma részletes levezetése Értékelés az évközi számonkérésnek megfelelően: 0-39 % elégtelen 40- 54 % elégséges 55- 69 % közepes 70- 84 % jó 85- 100 % jeles Üzleti gazdaságtan (gyakorlat) -100 % számolási, könyvelési, stb. gyakorlati példa kidolgozása. Értékelés az évközi számonkérésnek megfelelően: 0-39 % elégtelen 40- 54 % elégséges 55- 69 % közepes 70- 84 % jó 85- 100 % jeles
- 172 -
2. SZÁMÚ MELLÉKLET A tanulók fizikai állapotának méréséhez szükséges módszerek A tanulók fizikai állapotának mérését – azoknál a testgyakorlati ágaknál, amelyek végrehajtását az intézmény biztosítani tudja – a Nemzeti Egységes Tanulói Fittségi Teszt (NETFIT) ajánlásai alapján végezzük. A hazai és nemzetközi szakirodalom szerint az egyéni általános fizikai teherbíróképességének minősítése – az egészség szempontjából leglényegesebb kondicionális képességek mérésével – a pillanatnyi teljesítmény – életkori adatok ismeretében végezhető el. A felnövekvő fiatalok egészségi állapotának javítása, a gyenge fizikumú fiatalok felzárkóztatása nemcsak szellemi-fizikai terhelhetőségük javításához szükséges, hanem önbecsülésük, az önértékelésük, az akaraterejük növeléséhez is. A próbák elvégzésével megbízható adatokat kapnak az aerob kapacitásról, amely a kardiorespiratónikus rendszer (keringés-szív) állóképességének legjobb mérőszáma, valamint azon izomcsoportok erejéről, erő-állóképességéről, amelyeket a mindennapi tevékenységünk során a leginkább igénybe veszünk. Gyengeségünk tartási rendellenességet, funkcionális scoliosist, kyphosist, stb. okozhat. A tanulók fizikai teherbíró-képességének rendszeres mérése önmagában nem cél, hanem diagnosztizáló eszköz az egészség szempontjából leglényegesebb kondicionális képességek folyamatos, fokozatos fejlesztéséhez. 1. A NETFIT célja A NETFIT elsősorban diagnosztikai jelleggel méri és követi nyomon a tanulók fizikai fittségét, a köznevelési intézmények rendelkezésére bocsátott útmutató szerint [„Kézikönyv a Nemzeti Egységes Tanulói Fittségi Teszt (NETFIT) alkalmazásához”]. Célja az egészséghez szükséges fittségi állapot elérése, megőrzése, javítása (fejlesztése) a tanulók fizikai aktivitási szintjének növelésén keresztül. 2. A NETFIT tartalmi területei A NETFIT a fizikai fittségi mérés során három tartalmi területet, azokhoz kapcsolódóan pedig négy fittségi profilt különböztet meg az alábbiak szerint.
- 173 -
A NETFIT tartalmi területei és a kapcsolódó fittségi profilok Tartalmi területek Fittségi profilok Leírás 2.1.
2.2.
A tanulók testösszetételére vonatkozó mérések – az antropometriai paraméterek mérése és a testösszetétel becslése A tanulók vázizomzatának fittségére vonatkozó (pálya)tesztek
2.1.1. Testösszetétel és tápláltsági profil
2.2.1. Vázizomzat fittségi profil
2.2.2. Hajlékonysági profil
2.3.
A tanulók aerob kapacitására vonatkozó (pálya)tesztek
2.3.1. Aerob fittségi (állóképességi) profil
A NETFIT testösszetétel és tápláltsági profilja tartalmazza a testtömeg és testmagasság értékekből számított testtömegindexet (BMI) és a testzsírszázalék értéket A NETFIT tesztek közül a vázizomzat fittségével az ütemezett hasizom teszt, a törzsemelés teszt, az ütemezett fekvőtámasz teszt, a kézi szorítóerő mérés és a helyből távolugrás teszt foglalkozik. A hajlékonysági teszt megbízható eredményekkel szolgál a térdhajlító izmok nyújthatóságáról. Az aerob fittségi profil a 20, vagy 15 méteres állóképességi ingafutás teszt eredménye alapján becsült aerob kapacitás minősítését tartalmazza, vagyis a légzőszervrendszer és a keringési rendszer állapotának, a szervezet oxigénszállító és oxigén-felhasználási képességének mutatója.
3. A tanulók testösszetételére és tápláltsági állapotára vonatkozó mérések típusai 3.1. Testtömeg mérése 3.2. Testmagasság mérése 3.3. BMI (az előző két érték alapján számítva) 3.4. Testzsírszázalék mérése 4. A tanulók aerob kapacitására és vázizomzatának fittségére vonatkozó mérések, tesztek A Mérés megnevezése
B Mérés célja
1. 2.
Ütemezett hasizom teszt
3. 4.
Törzsemelés teszt Ütemezett fekvőtámasz teszt
5.
Kézi szorítóerő mérés
6.
Helyből távolugrás teszt
7. 8.
Hajlékonysági teszt Állóképességi ingafutás teszt 15 m, ill. 20 m
- 174 -
Hasizomzat erejének és erő-állóképességének mérése. A törzsfeszítő izmok erejének mérése. A felsőtest izomerejének és erőállóképességének mérése. Az alkar izmainak maximális izometrikus erőkifejtő képességének mérése. Alsó végtag dinamikus erőkifejtési képességének mérése. A térdhajlító izmok nyújthatóságának mérése. Maximális oxigénfelvevő-képesség becslése.
Fiúk
VÁZIZOMZAT FITTSÉGI PROFIL
Életkor (év)
7 8 9 10 11 12 13 14 15 16 17 18
VÁZIZOMZAT FITTSÉGI PROFIL
Életkor (év)
Helyből távolugrás teszt (cm)
Ütemezett fekvőtámasz teszt (db)
Ütemezett hasizom teszt (db)
Törzsemelés teszt (cm)
Egészségzóna
Egészségzóna
Egészségzóna
Egészségzóna
113 ≤ 118 ≤ 123 ≤ 128 ≤ 135 ≤ 148 ≤ 160 ≤
4≤ 5≤ 6≤ 7≤ 8≤ 10 ≤ 12 ≤
4≤ 6≤ 9≤ 12 ≤ 15 ≤ 18 ≤ 21 ≤
15-30 15-30 15-30 23-30 23-30 23-30 23-30
171 ≤ 180 ≤ 188 ≤ 195 ≤ 201 ≤
14 ≤ 16 ≤ 18 ≤ 18 ≤ 18 ≤
24 ≤ 24 ≤ 24 ≤ 24 ≤ 24 ≤
23-30 23-30 23-30 23-30 23-30
Hajlékonysági teszt (cm) Egészségzóna
7 8 9 10 11 12 13 14 15 16 17 18
20 ≤ 20 ≤ 20 ≤ 20 ≤ 20 ≤ 20 ≤ 20 ≤ 20 ≤ 20 ≤ 20 ≤ 20 ≤ 20 ≤
- 175 -
20 méteres állóképességi ingafutás teszt AEROB FITTSÉGI (ÁLLÓKÉPESSÉGI) PROFIL
Fokozott fejlesztés szükséges Életkor (év)
Megtett távok száma
Aerob kapacitás (ml/kg/min)
Fejlesztés szükséges Megtett távok száma
Aerob kapacitás (ml/kg/min)
Egészségzóna Megtett távok száma
7 8 9 10 11 12 13 14 15 16 17
≤9 ≤ 12 ≤ 16 ≤ 22 ≤ 28 ≤ 34 ≤ 38 ≤ 42
≤ 37,3 ≤ 37,3 ≤ 37,6 ≤ 38,6 ≤ 39,6 ≤ 40,6 ≤ 41,0 ≤ 41,2
10-16 13-19 17-23 23-29 29-35 35-41 39-46 43-49
37,4-40,1 37,4-40,1 37,7-40,2 38,7-41,0 39,7-42,4 40,7-43,5 41,1-44,0 41,3-44,1
17 ≤ 20 ≤ 24 ≤ 30 ≤ 36 ≤ 42 ≤ 47 ≤ 50 ≤
40,2 ≤ 40,2 ≤ 40,3 ≤ 41,1 ≤ 42,≤ ≤ 43,6 ≤ 44,1 ≤ 44,2 ≤
18
≤ 45
≤ 41,2
46-53
41,3-44,2
54 ≤
44,3 ≤
A TESZT MEGISMERÉSE ÉS VÉGREHAJTÁSA JAVASOLT. A SZTENDERD ALAPJÁN TÖRTÉNŐ MINŐSÍTÉS AZ ÉLETKORI SAJÁTOSSÁGOK MIATT NEM JAVASOLT.
Lányok
Életkor (év)
VÁZIZOMZAT FITTSÉGI PROFIL
Aerob kapacitás (ml/kg/min)
7 8 9 10 11 12 13 14 15 16 17 18
Helyből távolugrás teszt (cm)
Ütemezett fekvőtámasz teszt (db)
Ütemezett hasizom teszt (db)
Törzsemelés teszt (cm)
Egészségzóna
Egészségzóna
Egészségzóna
Egészségzóna
110 ≤ 115 ≤ 120 ≤ 125 ≤ 130 ≤ 133 ≤ 135 ≤ 137 ≤ 139 ≤ 140 ≤ 141 ≤ 142 ≤
4≤ 5≤ 6≤ 7≤ 7≤ 7≤ 7≤ 7≤ 7≤ 7≤ 7≤ 7≤
4≤ 6≤ 9≤ 12 ≤ 15 ≤ 18 ≤ 18 ≤ 18 ≤ 18 ≤ 18 ≤ 18 ≤ 18 ≤
15-30 15-30 15-30 23-30 23-30 23-30 23-30 23-30 23-30 23-30 23-30 23-30
- 176 -
VÁZIZOMZAT FITTSÉGI PROFIL
Életkor (év)
Hajlékonysági teszt (cm) Egészségzóna
7 8 9 10 11 12 13 14 15 16 17 18
23 ≤ 23 ≤ 23 ≤ 25 ≤ 25 ≤ 25 ≤ 25 ≤ 25 ≤ 31 ≤ 31 ≤ 31 ≤ 31 ≤
20 méteres állóképességi ingafutás teszt
AEROB FITTSÉGI (ÁLLÓKÉPESSÉGI) PROFIL
Fokozott fejlesztés szükséges Életkor (év)
7 8 9 10 11 12 13 14 15 16 17 18
Megtett távok száma
Aerob kapacitás (ml/kg/min)
Fejlesztés szükséges Megtett távok száma
Aerob kapacitás (ml/kg/min)
Egészségzóna Megtett távok száma
Aerob kapacitás (ml/kg/min)
A TESZT MEGISMERÉSE ÉS VÉGREHAJTÁSA JAVASOLT. A SZTENDERD ALAPJÁN TÖRTÉNŐ MINŐSÍTÉS AZ ÉLETKORI SAJÁTOSSÁGOK MIATT NEM JAVASOLT.
≤9 ≤9
≤ 37,3 ≤ 37,3
10-16 10-16
37,4-40,1 37,4-40,1
17 ≤ 20 ≤
40,2 ≤ 40,2 ≤
≤ 14 ≤ 16
≤ 37,0 ≤ 36,6
15-22 17-24
37,1-40,0 36,7-39,6
23 ≤ 25 ≤
40,1 ≤ 39,7 ≤
≤ 18 ≤ 21
≤ 36,3 ≤ 36,0
19-26 22-30
36,4-39,3 36,1-39,0
27 ≤ 30 ≤
39,4 ≤ 39,1 ≤
≤ 23 ≤ 26 ≤ 28
≤ 35,8 ≤ 35,7 ≤ 35,3
24-31 27-34 29-37
35,9-38,8 35,8-38,7 35,4-38,5
32 ≤ 35 ≤ 38 ≤
38,9 ≤ 38,8 ≤ 38,6 ≤
- 177 -
3. SZÁMÚ MELLÉKLET A közismereti oktatás eszközlistája I. HELYISÉGEK
Eszközök, felszerelések
1. 2. 3.
Tanterem Csoportterem
4.
szaktanterem a hozzá tartozó szertárral
5. 6. 7.
laboratóriumok a hozzájuk kapcsolódó szertárakkal műhelyek a hozzájuk tartozó kiegészítő helyiségekkel logopédiai foglalkoztató, egyéni fejlesztő szoba tornaterem (nemenként biztosított öltözővel, benne kialakított zuhanyzóval, wc-vel) tornaszoba vagy féltornaterem (nemenként biztosított öltözővel, benne kialakított zuhanyzóval, wc-vel) Sportudvar intézményvezetői iroda intézményvezető-helyettesi iroda iskolatitkári iroda könyvtár (adattár, klub) Könyvraktár orvosi szoba, elkülönítővel Sportszertár
9. 10. 11. 12. 13. 14. 15. 16. 17. 18. 19. 20. 21. 22. 23. 24. 25. 26. 27. 28. 29. 30. 31. 32. 33. 34. 35.
aula (előtér, közösségi tér) Porta Ebédlő Főzőkonyha Melegítőkonyha tálaló-mosogató szárazáru raktár földesáru raktár Éléskamra személyzeti öltöző személyzeti mosdó-zuhanyzó személyzeti WC helyiség tanulói WC helyiség technikai alkalmazotti mosdó-zuhanyzó, WC helyiség Élelmiszerhulladék-tároló egyéb raktár WC helyiség és mosdó mozgáskorlátozottak számára felszerelve
28 8 (N0-N7) + 1 fejlesztő szoba 14 (biológia, fizika, kémia, rajz + 10 szertár)
1 1 1 1 1 1 1 1 1 1 1 2 (főbejárat, ebédlő előtti) 1 1 1 1 3 (1 tálaló, 1 fehérmosogató, 1 fekete mosogató) 1 1 1 (kenyeres) 2 ( 1 női + 1 ff. ) 2 ( 1 női + 1 ff. ) 1 20 2 1 6
- 178 -
II. HELYISÉGEK BÚTORZATA ÉS EGYÉB BERENDEZÉSI TÁRGYAI
1. 2.
1. Tanterem tanulói asztalok, székek
3.
nevelői asztal, szék
4. 5. 6. 7. 8. 9.
11. 12. 13. 14. 15. 16. 17. 21.
eszköztároló szekrény Tábla ruhatároló (fogas) Szeméttároló sötétítő függöny 2. Szaktantermek (a tantermi alapfelszereléseken felüli igények) a) számítástechnikai terem tábla + flipchart Számítógépasztal számítógép, internet hozzáféréssel, perifériákkal Informatikai szoftverek, programok szkenner CD író, lejátszó, hangszóró mikrofon, erősítő, fejhallgató DVD (lejátszó, felvevő)
22.
írásvetítő vagy projektor
23. 24. 25. 26. 27. 28. 29. 30. 31. 32. 33. 34. 35. 36. 37.
vegyszerálló tanulói asztalok (víz, gáz csatlakozással) Elszívóberendezés vegyszerálló mosogató fali mosogató Poroltó Elsősegélydoboz eszköz- és vegyszerszekrény méregszekrény (zárható) eszközszállító tolókocsi Pianínó ötvonalas tábla CD vagy lemezjátszó, magnetofon Tárolópolcok e) technikai szaktanterem f) gyakorló tanterem
10.
446 + 1162 kisértékű, 106 + 155 kisértékű, 5 nagyértékű asztal 169 kisértékű + 2 nagyértékű 14 kisértékű + 41 nagyértékű 58 9 166
3 kisértékű + 2 nagyértékű 134 kisértékű + 3 nagyértékű 37 kisértékű + 104 nagyértékű 1 kisértékű + 2 nagyértékű 1 kisértékű + 5 nagyértékű 35 15 14 4 kisértékű + 3 nagyértékű, 2 kisértékű + 14 nagyértékű 1 4 16 35 8 + 1 porta 8 1 3 1 48 (egész épületben)
6. Tornaterem (mindazok a felszerelések, amelyek a tornaszobában, továbbá)
38. 39.
kosárlabda palánk
40. 41. 42. 43. 44. 45. 46. 47. 48. 49. 50. 51. 52. 53. 54. 55. 56. 57. 58. 59. 60. 61. 62. 63. 64. 65.
Gyűrű Mászókötél Bordásfal 7. Sportudvar szabadtéri labdajáték felszerelése magasugró állvány, léc távol-, magasugró gödör Futópálya 8. Intézményvezetői iroda Íróasztal Szék tárgyalóasztal, székekkel számítógép internet hozzáféréssel, perifériákkal számítógépasztal és szék Iratszekrény digitális adathordók részére szekrény Telefon 9. Nevelőtestületi szoba fiókos asztal Szék napló és folyóirattartó Könyvszekrény számítógép internet hozzáféréssel, perifériákkal számítógépasztal, szék ruhásszekrény vagy fogasok Tükör
4 7 18 22 65 1
1 1 1 1 1 1 1 1 20 40 7 3 3 asztal + 3 szék 1 1
- 179 -
66. 67. 68. 69. 70. 71. 72. 73. 74. 75. 76. 77. 78. 79. 80. 81. 82. 83. 84.
10. Intézményvezető-helyettesi, tagintézményvezető-, iskolatitkári iroda (a felszerelések feladatellátás szerint helyezhetők el) asztal 2 Szék 2 Iratszekrény 1 számítógépasztal és szék 2 számítógép internet hozzáféréssel, perifériákkal 2 Telefon 1 11. Könyvtár tanulói asztal, szék 11 asztal + 36 szék egyedi világítás 14 könyvtárosi asztal, szék 1 asztal + 1 szék szekrény (tároló) 3 tárolók, polcok, szabadpolcok 7 létra (polcokhoz) 1 Telefon 1 számítógép internet hozzáféréssel, perifériákkal 1 Televízió 2 CD vagy lemezjátszó 1 Írásvetítő vagy projektor 1
III. NEVELŐMUNKÁT SEGÍTŐ ESZKÖZÖK 1. 2. 3. 4.
Taneszközök magnetofon CD vagy lemezjátszó Televízió
6 41 5 kisértékű + 18 nagyértékű
- 180 -
4. SZÁMÚ MELLÉKLET Az OKJ szerinti szakképzés szükséges eszközlistája a pénzügyi-számviteli ügyintéző szakra
OKJ szám: 52344010000
Képesítés: Pénzügyi - számviteli ügyintéző
Tantárgy: Számítástechnika alkalmazás
Évfolyam: 1/13
Helyiség jellege: számítógép terem
Audiovizuális és számítástechnikai eszközök Megnevezés Klf. Ügyviteli szoftverek Tantárgyak
Helyiség jellege
Számvitel gyakorlat Számviteli alapismeretek Gazdálkodási ismeretek Könyvelés számítógépen Projektfinanszírozás gyakorlat Tantárgy: Projekttervezés gyakorlata
taniroda taniroda taniroda taniroda taniroda taniroda taniroda
A képzési feladatok teljesítéséhez szükséges eszközök és felszerelések minimuma Iratrendezők Fénymásoló Irodatechnikai eszközök (vágógép, spirálozó, kapcsológép, lyukasztó) Telefon, fax Számítógép Internet hozzáférés Nyomtató Scanner Irodai szoftverek (szövegszerkesztő, táblázatkezelő, adatbázis-kezelő) Integrált ügyviteli rendszer (főkönyvi könyvelés, pénzügy, tárgyi eszköz, bér, készlet analitika) Adóbevallás kitöltő szoftver (ÁNYK) Ügyintézési eljárásrend Bizonylatok, formanyomtatványok Jogszabály gyűjtemény vagy számítógépes jogtár Projekttervezést támogató szoftver
- 181 -
VI. LEGITIMÁCIÓ
- 182 -
- 183 -
- 184 -
VII.
JEGYZŐKÖNYVEK
- 185 -
