PEDAGÓGIAI PROGRAM. TELEKI-WATTAY MŰVÉSZETI ISKOLA Alapfokú Művészetoktatási Iskola 2013 Pomáz, Templom tér 3. OM azonosító:

TWMI

PEDAGÓGIAI PROGRAM

TELEKI-WATTAY MŰVÉSZETI ISKOLA Alapfokú Művészetoktatási Iskola 2013 Pomáz, Templom tér 3.

PEDAGÓGIAI PROGRAM 2014

OM azonosító: 040046

2

TWMI

PEDAGÓGIAI PROGRAM

TARTALOM I. BEVEZETÉS ....................................................................................................................................... 6 I.1. Alapvetés .......................................................................................................................................... 6 I.2. Célkitűzés, tanári öndefiníció ............................................................................................................ 6 I.3. A pedagógiai program fogalma, törvények, rendelkezések, jogszabályok ........................................ 6 A program figyelembe veszi az alábbi törvényeket, rendelkezéseket, jogszabályokat: ........................... 6 II. AZ ISKOLA RÖVID BEMUTATÁSA .............................................................................................. 7 II.1. Az intézmény adatai......................................................................................................................... 7 II. 2. Kiinduló helyzet, háttérvizsgálatok................................................................................................. 7 II. 3. Az iskola hatósugara, beiskolázási területe ..................................................................................... 9 II. 4. Az iskola alaptevékenysége, legfontosabb funkciói ........................................................................ 9 Az iskola legfontosabb funkciói: ................................................................................................... 10 II.5. Az iskolai élet tevékenységformái, színterei az alapfokú művészetoktatásban .............................. 11 II.6. Rövid iskolatörténet ....................................................................................................................... 13 II.7. Az iskola eredményei, hagyományai ............................................................................................. 13 II.8. Az iskola szerepe a település életében ........................................................................................... 14 III. AZ ISKOLA MŰKÖDÉSÉNEK ÁLTALÁNOS JELLEMZŐI, AZ ISKOLÁBAN FOLYÓ NEVELŐ-OKTATÓ MUNKA PEDAGÓGIAI ALAPELVEI, ÉRTÉKEI, CÉLJAI, FELADATAI, ESZKÖZEI, ELJÁRÁSAI 14 III.1. Személyi feltételek ....................................................................................................................... 14 Engedélyezett egyéb (technikai) álláshely: 3,75 .................................................................... 14 III.2. Tárgyi feltételek ........................................................................................................................... 15 III.3. Anyagi, pénzügyi feltételek .......................................................................................................... 15 III.4. Az iskola nevelési alapelvei ......................................................................................................... 15 III.5. Az alapelvekből következő konkrét célok .................................................................................... 16 III.5.1. Nevelési-oktatási célok.............................................................................................................. 16 III.5.2. Általános nevelési célok, feladatok ........................................................................................... 16 III.5.3. Oktatási célok, feladatok, eszközei, eljárások ........................................................................... 18 III.5.4. A nevelő-oktató munka eszközei, eljárásai................................................................................ 19 jutalmazás. ................................................................................................................................. 20 III.6. Kiemelt feladatok, a prioritás rendje ............................................................................................ 20 Kiemelt feladatunknak tekintjük............................................................................................................ 20 IV. A SZEMÉLYISÉGFEJLESZTÉSSEL KAPCSOLATOS CÉLOK, FELADATOK - kompetencia alapú nevelési-oktatási feladataink ........................................................................................................ 20 V. A KÖZÖSSÉGFEJLESZTÉSSEL, AZ ISKOLA SZEREPLŐINEK EGYÜTTMŰKÖDÉSÉVEL KAPCSOLATOS PEDAGÓGIAI CÉLOK, FELADATOK ................. 22 Személyiségfejlesztés, közösségépítés a művészetoktatásban ....................................................... 22 VI. AZ ISKOLA MŰKÖDÉSÉNEK RÉSZLETES LEÍRÁSA ............................................................ 23 VI.1. Szervezeti felépítés, vezetési struktúra ......................................................................................... 23 VI.2. Ellenőrzés, érdekegyeztetés, érdekérvényesítés ........................................................................... 23 VI.3. A vezetés működése ..................................................................................................................... 23 VI.4. Pedagógusok művészeti iskolai feladatai ..................................................................................... 24 VI.5. Osztályfőnöki munka tartalma, feladatai ...................................................................................... 25 VII. KIEMELT FIGYELMET IGÉNYLŐ TANULÓKKAL KAPCSOLATOS PEDAGÓGIAI TEVÉKENYSÉG RENDJE .................................................................................................................. 26 VII.1. Esélyegyenlőség biztosításának rendje, a sajátos nevelési igényű tanulók nevelése, oktatása26 VII.2. Tehetséggondozás, tehetség, képesség kibontakoztató tevékenység ........................................... 27 A tehetség, képesség kibontakoztatását segítő tevékenység az alapfokú művészetoktatásban ...... 27 A kiemelkedő képességű és szorgalmú növendék számára lehetőség a „B” tagozatos képzés, amely heti 30 perccel hosszabb főtárgyi órával és „B” tagozatos szolfézs tananyaggal biztosítja a növendékek magasabb szinten való felkészítését a szakirányú továbbtanulásra. ................................................................................................................. 29 VII.3. Tehetségkutatás........................................................................................................................... 29  Zeneóvodai foglalkozások ............................................................................................................. 29 VII.4. Tanulmányi versenyeken, találkozókon való részvétel ............................................................... 30

3

TWMI

PEDAGÓGIAI PROGRAM

VIII. A TANULÓK AZ INTÉZMÉNYI DÖNTÉSI FOLYAMATBAN VALÓ RÉSZVÉTELI JOGAI, GYAKORLÁSÁNAK RENDJE .............................................................................................. 30 IX. A SZÜLŐ, TANULÓ, PEDAGÓGUS ÉS AZ INTÉZMÉNY PARTNEREI ISKOLAI EGYÜTTMŰKÖDÉSÉNEK, KAPCSOLATTARTÁSÁNAK, FORMÁI, TOVÁBBFEJLESZTÉSI LEHETŐSÉGEI .................................................................................................................................... 31 IX. 1. A Teleki-Wattay Művészeti iskola, mint előminősített referenciaintézmény .............................. 31 IX.1. Az iskola használóival való kapcsolat .......................................................................................... 33 IX.3. A település intézményeivel való kapcsolat ................................................................................... 33 IX.4. Szakmai szervezetekkel való kapcsolat ........................................................................................ 34 IX.5. Külföldi kapcsolatok .................................................................................................................... 34 X. AZ ISKOLÁBA JELENTKEZŐ TANULÓK FELVÉTELÉNEK ÉS ÁTVÉTELÉNEK ELVEI, A TANULÓI JOGVISZONY LÉTESÍTÉSÉNEK FELTÉTELEI ............................................................ 34 X.1. A tanulók felvétele a művészeti tanszakokra ................................................................................. 34 X.2. A tanulók felvétele magasabb évfolyamra ..................................................................................... 35 X.3. A tanulók átvétele másik művészeti iskolából ............................................................................... 35 X.4. A tanulói jogviszony létesítésének feltételei .................................................................................. 35 X.5. A tanulói jogviszony megszűnése .................................................................................................. 35 XI. A TANULÓK ÉRTÉKELÉSÉNEK RENDJE ................................................................................ 36 XI.1. Az értékelés elvei, célja ................................................................................................................ 36 A tanuló értékelése a művészeti iskolában..................................................................................... 37 XI.2. A félévi és a tanév végi osztályozás rendje az iskolában .............................................................. 37 Részjegyek (osztályzatok) alkalmazása ......................................................................................... 39 XI.2. Sajátos nevelési igényű tanulók értékelése ................................................................................... 39 XI.3. A felsőbb osztályba lépés kritériumai ........................................................................................... 39 XI.4. Osztályfolytatás kritériumai.......................................................................................................... 39 XII. A TANULMÁNYOK ALATTI VIZSGÁK SZABÁLYAI ........................................................... 40 XII.1. Tanulmányi vizsgák vizsgáztatás rendje ..................................................................................... 40 XII.2. Művészeti alapvizsga főtárgy ...................................................................................................... 41 XII.3. Művészeti záróvizsga .................................................................................................................. 41 XII.4. A vizsgák dokumentációja .......................................................................................................... 42 XII.5. Javítóvizsga ................................................................................................................................. 42 XII.6. Összevont beszámoló .................................................................................................................. 42 XII.7. FELSŐBB OSZTÁLYBA LÉPÉS .............................................................................................. 43 XII.8. TANULMÁNYOK FOLYTATÁSA UGYANABBAN AZ OSZTÁLYBAN ............................ 43 XIII. A kották, tankönyvek és taneszközök kiválasztásának elvei ......................................................... 43 XIV. Tantárgyi struktúra, a képzés teljes szerkezeti, pedagógiai szakaszolása ..................................... 44 A képzési idő három szakaszra tagolódik: ............................................................................................. 44 Elmélet és egyéb főtanszakok ........................................................................................................ 45 "A" tagozaton ................................................................................................................................ 45 "B" tagozaton ................................................................................................................................ 45 XIV.1. Tantárgyi óraszámok ................................................................................................................. 45 "A" ÉS "B" TAGOZAT, RÖVID TANSZAKOK ................................................................................. 46 XIV.2. Iskolai óraterv ............................................................................................................................ 47 XV. HELYI TANTERVEK .................................................................................................................. 54 XV.1. Az egyes tanszakok, tanított tantárgyak kifutó rendszerű képzése .............................................. 54 Az egyes tanszakok, tanított tantárgyak kifutó rendszerű képzése, legfeljebb a 2025/2026. tanévig a 27/1998.(VI.10.) MKM rendelet, valamint az annak módosításáról rendelkező 32/1999.(VIII.18.) OM rendelet az alapfokú művészetoktatás követelményei és tantervi programjának bevezetéséről és kiadásáról szerinti tantervek. ................................................................................................................. 54 XV.2. A 3/2011 (I. 26.) NEFMI rendelet szerint, 2011/2012-től felmenő rendszerben bevezetett helyi tanterv .................................................................................................................................................... 56 XV.3. Az iskola oktatási szerkezete 2011-től ........................................................................................ 56 XVI. LEGITIMÁCIÓS ZÁRADÉK ...................................................................................................... 57 XVI.1. A program érvényessége............................................................................................................ 57 XVI.2. Módosítási eljárás ...................................................................................................................... 57 XVI.3. A program felülvizsgálatának mechanizmusa ............................................................................ 57 XVI.4. Nyilvánosságra hozatal módja ................................................................................................... 57 4

TWMI

PEDAGÓGIAI PROGRAM

5

TWMI

PEDAGÓGIAI PROGRAM

I. BEVEZETÉS I.1. Alapvetés “A tehetséget nem lehet teremteni. A talajt, a lehetőséget lehet teremteni, ahol a tehetség kibontakozhat, kialakulhat.” (Neuhaus) A kultúra szó nem egyszerűen a zene, irodalom, képzőművészet, színház stb. gyűjtőneve, hanem a latin "colore" szóból származik, mely eredendően a föld megművelését, az elvadulástól való megóvását jelenti. Ha nem ültetjük el a kultúra magvát a legzsengébb korban, később hiába próbálkozunk vele: ellepte a lelkeket a gyom. Van-e szebb hivatás, mint a kertbe az első jó magot vetni?

I.2. Célkitűzés, tanári öndefiníció A világ a maga meztelen valóságában kíméletlen, erőszakos, hangos és rombolóvá válik, ha nem tudjuk szembeszegezni vele a humánumot, a szépet, a jót, s mindazt, amit értékként őriz az emberiség évezredek óta. Hinnünk kell abban, hogy a művészet, mint a szépség közvetítője, szellemi tápláléka lehet egyre több embernek. Éppen ezért nem mondhatunk le a kultúra emberformáló erejéről. Ezt a célt megvalósítani nem könnyű. Önálló életünk kezdetén, 1992 őszén azt a célt tűztük magunk elé, szeretnénk, ha Pomáznak olyan művészeti iskolája lehetnénk, melynek van arca, karaktere, ami élesztőként működik a település életében, ami segíteni tud a település jó hírének, hírnevének erősítésében. Ahová szívesen járnak a gyerekek, ahol szívesen dolgozik az ott tanító tanár, amire érdemes odafigyelni a kívülállónak, amely szakmailag eredményes tud lenni.

I.3. A pedagógiai program fogalma, törvények, rendelkezések, jogszabályok A pedagógiai program a nevelőtestület által létrehozott és elfogadott, a fenntartó által jóváhagyott szakmai alapdokumentum, mely átfogja az iskola működésének minden területét. Az iskola stratégiai programja, mely meghatározza a nevelés, a tanulás-tanítás folyamatának helyi pedagógiai elveit, tanterveit, gyakorlatát, működésének feltételeit. A program figyelembe veszi az alábbi törvényeket, rendelkezéseket, jogszabályokat:  A nemzeti köznevelésről szóló 2011. évi CXC. törvény,  A nevelési-oktatási intézmények működéséről szóló 20/2012. (VIII. 31.) EMMI rendelet,

6

TWMI

PEDAGÓGIAI PROGRAM

 A 27/1998.(VI.10.) MKM rendelet, valamint az annak módosításáról rendelkező 32/1999.(VIII.18.) OM rendelet az alapfokú művészetoktatás követelményei és tantervi programjának bevezetéséről és kiadásáról,  A 3/2011 (I. 26.) NEFMI rendelet melyek paragrafusai rendelkeznek az alapfokú művészetoktatási intézmények pedagógiai programjának elkészítéséről, tantervi programjának bevezetéséről,  A 2011. évi CLXXIX. törvény a nemzetiségek jogairól,  Az iskola alapító okiratát, annak legutóbbi változásait. Továbbá figyelemmel kell lenni a szülő jogaira (pl. szabad iskolaválasztás) és a pedagógus jogaira, ill. kötelességeire. A fenti jogszabályi háttér figyelembevételével készült iskolánk pedagógiai programja, mely tartalmazza: -

tanulók és szülők jogos igényeit,

-

társadalmi, települési és járási elvárásokat.

Épít:  az iskola hagyományaira,  a települési oktatási intézmények együttműködésére,  a tantestület szakképzettségére, hivatástudatára.

II. AZ ISKOLA RÖVID BEMUTATÁSA II.1. Az intézmény adatai Neve: Székhelye: Fenntartó: Jogállása: Gazdálkodása: Alaptevékenysége: Alapítás éve: Igazgató:

Teleki-Wattay Művészeti Iskola Alapfokú Művészeti Iskola 2013 Pomáz Templom tér 3. Klebelsberg Intézményfenntartó Központ önálló jogi személy nem önálló alapfokú művészetoktatás zeneművészeti, színművészeti, táncművészeti, képző- és iparművészeti ágakon 1992 Polányiné Takács Judit

II. 2. Kiinduló helyzet, háttérvizsgálatok A hangszer- és énektanítás egyidős a közoktatással, évszázados hagyományokra tekint vissza. Magyarországon a 30-as évek nagy munkanélkülisége idején néhány zeneakadémiát végzett kiváló művésztanár vidéki városokba ment és "iskolateremtő" szerepe lett. (Kalmár Mihály - Pápa, Bodon Pál - Kecskemét, Hermann László Székesfehérvár) 7

TWMI

PEDAGÓGIAI PROGRAM

A kezdeti magánoktatást előbb a zeneoktatói munkaközösségek, majd azokat fokozatosan háttérbe szorítva központilag szervezett zeneiskolák váltották fel. 1951ig a teljes körű államosításig 13-15 városi zeneiskola működött az országban. Igazán kiterjedt, az egész országot behálózó intézményrendszerré csak az 1970-80-as évekre fejlődött. A rendszerváltozást követően a polgárosodó Magyarországon egyre nagyobb igény mutatkozott a művészeti nevelés iránt. Sorra nyitották kapuikat a nem csak zeneművészeti ágon oktató intézmények. Ma több, mint 800 művészeti iskola működik az országban, a növendéklétszám 290 000 fő körül mozog. Zeneművészeti ágon 128 000, más művészeti ágakon 160 000 diák tanul. Az 1985-ös oktatási törvény (13.§ (2) d.) a nevelési-oktatási rendszer intézményei között tartja számon a zeneiskolát. A törvény alapfokú oktatási intézményekre vonatkozó rendelkezései minden intézményre kötelezőek, ugyanakkor - mint eltérő iskolatípussal - külön cím alatt is foglalkozik az alapfokú művészetoktatással. (144.§ -149.§) A törvényi rangú szabályozás stabilizálta az iskolák helyzetét, a művészeti iskolák az általános iskolákkal egyenrangú intézményekké váltak. Az 1993-as közoktatási törvény folytatása és kiterjesztése az oktatás liberalizálását kijelölő és segítő útnak. A közoktatásról szóló törvény átfogó módosítása (1996 és 2003) számos kérdésben lényeges változásokat eredményezett a közoktatás rendszerét meghatározó jogi kérdésekben. Megváltozott a tartalmi irányítás rendszere, az intézmények működésének paraméterei, a pedagógusok foglalkoztatásának szabályai, a feladatmegosztás az intézmények és a fenntartók között, a miniszter jogosítványai, a tanulói és szülői jogok. A program készítése előtt kérdőívekkel megkerestük az iskola „használóit”, a szülőket, növendékeket és tanárokat. Ezek összegzéséből, feldolgozásából, és elemzéséből vált világossá a kiinduló helyzet, melynek ismeretében fogalmaztuk meg céljainkat és feladatainkat. Pomáz 15 000 lakost számláló kisváros, Budapesttől északra helyezkedik el a Pilis hegység kapujában. Tipikusan agglomerációs település, a munkaképes lakosság nagy százaléka nap, mint nap Budapestre ingázik. A főváros közelsége, a jó közlekedés miatt a lakosság lélekszáma és egyben az iskoláskorúak száma is folyamatosan növekszik. Az itt élők foglalkozás szerinti megoszlása igen széles skálán mozog a munkanélkülitől az egyetemi professzorig. Valószínű e tényeknek is köszönhető, hogy rendkívül nagy az igény a zenetanulás, a művészeti nevelés iránt. Ennek köszönhetően döntött úgy Pomáz Nagyközség Önkormányzatának Képviselőtestülete, 8

TWMI

PEDAGÓGIAI PROGRAM

hogy 1992. szeptember 1-jétől megalapítja a Pomázi Zeneiskolát. 2004 szeptemberére értük el azt a célt, hogy - a fenntartó önkormányzati testület határozatának köszönhetően - komplex iskolává válhattunk a színművészeti, táncművészeti, képzőés iparművészeti ágakon történő képzés elindításával. Az iskola neve 2006 szeptember 1-jétől Teleki-Wattay Művészeti Iskola Alapfokú Művészetoktatási Intézmény, 2012. decembertől Teleki-Wattay Művészeti Iskola, Alapfokú Művészeti Iskola.

II. 3. Az iskola hatósugara, beiskolázási területe Elsősorban Pomáz település iskoláskorú - 6-22 éves - gyermekeit fogadjuk. Az iskola hatósugara elsősorban a Pilis völgye mikro-térségre terjed ki, Csobánka, Pilisszentkereszt művészetoktatás iránti igényeit elégítette ki az elmúlt évek során, de országos hírű jazz tanszakunk távolabbi településekről is vonzotta az érdeklődőket.

II. 4. Az iskola alaptevékenysége, legfontosabb funkciói Az alapfokú művészetoktatás olyan fejlesztőpedagógiát képvisel, amelyben a hangsúly a meghatározott követelmények teljesítésével történő képességfejlesztésen van. Munkánk központjában a gyermek személyiségének fejlesztése áll a zene, a tánc, a képzőművészet és a színművészet segítségével. Az alapfokú művészetoktatás a művészi kifejezőképességeket alapozza meg, illetve felkészít a szakirányú továbbtanulásra. A művészetoktatás fontos szerepet tölt be a nemzeti hagyományok ápolásában, nemzeti értékek megőrzésében, különböző kultúrák iránti nyitottság kialakításában. Meggyőződésünk, hogy a XXI. századi ember számára is meghatározó fontosságú, hogy elsajátítsa azt a látásmódot, megtapasztalja azt az életérzést, amellyel a klasszikus hagyományokra épülve a személyiség szabad fejlődésének teret adva új értékeket teremteni képes. Ezzel művelt, nyitott, tevékeny, alkotó ember megszületését segíti elő. Az intézmény művészetoktatási intézmény lévén - elkötelezi magát az abszolút művészeti értékek minőségi közvetítésére mind a tanórákon, mind az intézmény falain kívül. A felvett növendék részére - az egyéni órák során - személyre szabott, egyéni léptékű fejlesztési formát alkalmaz. Ez, valamint a kompetencia alapú szemlélet, - mely munkánk során a mindennapokban jelen van - lehetővé teszi a növendékben rejlő tehetség és zenei ízlés maximális kibontakozását, a hátrányos helyzetű növendékei részére lehetőséget biztosít az együttesben történő közös tevékenykedésre, mely egész további életére kihatva alapot ad a szabadidő igényes eltöltésére. A tananyag a különböző művészeti területek azon alapvető tartalmait foglalja magába, amelyek elengedhetetlenül szükségesek a műveltség megalapozásához. A tananyag eszköz a tanulók értelmi, érzelmi és kifejezőképességeinek fejlesztésében. A művészetoktatás a készség- és képességfejlesztést, az ismeretgazdagítást, a személyiségformálás eszközeként kezeli, követelményeit a gyermek életkori fejlődési jellemzőihez igazítja. 9

TWMI

PEDAGÓGIAI PROGRAM

Az iskola alapfeladata, hogy a maga sajátos eszközeivel, érzelmi és esztétikai neveléssel járuljon hozzá egy sokoldalú, művelt, érett, kreatív személyiség kialakításához. Neveljen az értékes művészet szeretetére, az arra alkalmas növendékek felkészítse szakirányú továbbtanulásra. Az iskola legfontosabb funkciói:   

Képességfejlesztés, a különböző szakterületeken való jártasságok megszerzése és gyakorlása az életkori sajátosságok figyelembe vételével. Az egyetemes kultúra, az európai műveltség, a nemzeti, népi hagyományok, értékek átadása, az értékmegőrzés formáinak kialakítása. Az iskolában folyó képzés lehetőséget nyújt az esztétikai érzékenység, fogékonyság alakítása mellett, 

a zene megszólaltatásához szükséges – hangszeres és énektechnikai ismeretek átadására, a zenei tevékenységek tudatosítására,



a látás kiművelésére és tudatosítására, bővítve a képi műveltséget a képi emlékezetet és képzeletet. A tervező, konstruáló, anyagformáló, eszközhasználó, tárgykészítő és környezetalakító tevékenységek gyakorlata nemcsak a kézügyességet, technikai érzékenységet fejleszti, hanem kialakítja a képességet a gondolatok, érzések, elképzelések, tapasztalatok vizuális eszközökkel való megjelenítésének gyakorlatára.



a tanulók mozgásműveltségének és mozgáskultúrájának sokirányú fejlesztésére, fizikai állóképességének, ügyességének, cselekvő biztonságának, ritmusérzékének, hallásának, tér- és formaérzékének fejlesztésére, gazdagítására, a tánc segítségével egészséges életmódra, magabiztosságra, határozottságra, érzelmi nyitottságra nevelésre,



drámai szövegek értő – színészi szempontokat figyelembe vevő – olvasására, különböző színészi technikák tudatos alkalmazására, színházi improvizációra, karakterábrázolásra mozgásos, nyelvi, beszédtechnikai eszközökkel, a más művészeti ágak területéről származó ismereteinek alkalmazására a szerepalkotás során, színházi előadások elemzésére, értékelésére, megvalósítására.

10

TWMI

PEDAGÓGIAI PROGRAM

II.5. Az iskolai élet tevékenységformái, színterei az alapfokú művészetoktatásban Az alapfokú művészetoktatás egyes tanszakain lehetőség nyílik a művészetek iránti elkötelezettség erősítése, a tehetséggondozásra, a személyiségfejlesztésre, a közösségi összetartozás erősítésére. Az alapfokú művészetoktatás mindhárom ágáról (zene-, táncművészet, báb- és színjátszás és képzőművészet) elmondható, hogy fő arculata az életkori sajátosságokat, az egyéni képességeket maximálisan figyelembe vevő kompetenciafejlesztés, illetve a tehetséggondozás. Intézményünk különböző szakjain pedagógusaink az egyéni óráktól, a kis csoportos foglalkozásokon át a nagyobb lélekszámú osztályokig, együttesekig a legkülönfélébb kihívásokkal kell, hogy szembenézzenek. Az egyes művészeti ágakra jellemző tanítási formák: Zeneművészet:  



egyéni órák: hangszeres főtanszakos növendékek számára „A” tagozaton heti kétszer 30 perc, „B” tagozaton heti kétszer 45 perc, második hangszeres növendékek számára heti egyszer 30 perc keretén belül. A főtárgy-tanár a növendékkel meghitt, bensőséges kapcsolatba kerülve, képességeit, egyéniségét, habitusát megismerve a helyi tanterv keretein belül maradva egyéni haladást diktálhat. A kompetenciák fejlesztésére, a tehetség kibontakoztatására ez a tanítási forma kiemelkedően alkalmas. kiscsoportos foglalkozások: 

kamarazenei foglalkozások (2-től maximum 15 főig), heti egyszer 45 perc. A hangszer-együttes tagjai számára a kamarazene-tanár képességeiknek megfelelő darabokat válogatva készíti fel őket a szereplésekre, megmérettetésekre (megyei, regionális, országos találkozók, versenyek). A csoport tagjai egymást ösztönzik, közös érdeklődési körük, céljaik miatt barátságok szövődhetnek. A növendékek megtapasztalhatják, milyen felemelő érzés, mikor közös cél érdekében együtt dolgoznak, és a munka meghozza gyümölcsét, legyen az akár a tanár dicsérő szava, akár a közönség elismerő tapsa, akár egy találkozón, vagy versenyen elért helyezés, díj. Ezáltal a növendékek szociális kompetenciáinak fejlesztése kiemelt szerephez jut.



szolfézs, zeneelmélet, zenetörténet-zeneirodalom órák (az alapfokú művészetoktatásban is lehetőség nyílik csoportbontásra), heti kétszer 45 perc. A csoportbontás adta lehetőségeket kihasználva az egyes 11

TWMI

PEDAGÓGIAI PROGRAM évfolyamokon egymással párhuzamosan több osztály is működhet. „B” tagozaton a tananyag szerves részét képezik a szakközépiskolai felvételi feladatsorai, valamint a felvételire való célirányos felkészítés. Az újszerű tanulásszervezési eljárások alkalmazása által a tanulók művészetiesztétikai, valamint szociális kompetenciáinak fejlesztése kerül kiemelten fókuszpontba.



nagycsoportos foglalkozások: 

zenekari órák, kórus, nemzetiségi együttesek, vonószenekar heti kétszer 45 perc. A Vegyeskar, a Zenés Diákszínpad és a Pomázi Ifjúsági Fúvószenekar intézményünk jelenlegi és hajdani növendékeit egyaránt tagjai között tudhatja. Büszkék vagyunk arra, hogy a tanulók számára a szabadidő eltöltésének eme kulturált, egyéniség- és közösségfejlesztés szempontjából egyaránt kiemelkedő, rendkívüli módját tudjuk biztosítani.



A Vegyeskar és a Pomázi Ifjúsági Fúvószenekar lehetőség szerint évenként négy alkalommal ad koncertet, amin bemutatják a félév alatt megtanult darabokat. A Zenés Diákszínpad lehetőség szerint évenként egy alkalommal bemutatja a tanév alatt megtanult darabokat. A kisebb együttesek lehetőség szerint évenként egy- két alkalommal adnak hangversenyt.

Táncművészet, társastánc   

csoportos foglalkozás egyéni fejlesztés pármunka

Az iskolai élet egyéb tevékenységformái: szereplések, fellépések, találkozók, versenyek. Színművészet, drámajáték   

csoportos foglalkozás egyéni fejlesztés újszerű tanulásszervezési eljárások alkalmazása: kooperáció, differenciálás.

Az iskolai élet egyéb tevékenységformái: szereplések, fellépések, találkozók, versenyek. Képzőművészet   

csoportos foglalkozás egyéni fejlesztés újszerű tanulásszervezési eljárások alkalmazása: kooperáció, differenciálás.

12

TWMI

PEDAGÓGIAI PROGRAM

II.6. Rövid iskolatörténet A zenetanítás szervezeti formája a múlt századfordulón alakult ki Pomázon. A jobb módú polgári családok gyermekeit a házhoz járó, zenélni tudó személyek tanították. A szervezett zeneoktatás első kezdeményezője Pápai László karnagy, zeneszerző, a pomázi dalárda vezetője és a helyi kulturális élet felpezsdítője volt, aki 1915-ben kérte fel Gráf Kálmánné zongora és hegedű tanárnőt (aki emellett nyelveket is tanított), hogy a községben a zenetanulás iránt érdeklődő fiatalok oktatását ellássa. Az 1963-as év jelentette az igazi fordulópontot, ugyanis a Pest megyei Tanács Művelődési Osztálya ebben az évben rendelkezett, a megye immár ötödik állami zeneiskolájának megalakításáról Szentendre központtal. A szentendrei központhoz tartozott három fiókiskola: (eleinte mindössze néhány növendékkel) Dunabogdány, Tahitótfalu mellett Pomáz is. Pomáz Képviselőtestülete 1992. május 26-án kelt 62/1992./V.26/sz. határozatával hívta életre az önálló zeneiskolát. Az önkormányzat 2004. augusztusban kelt döntésének köszönhetően vált lehetővé a tánc-, szíművészet, képző- és iparművészeti ágak bevezetése. Intézményünk 2004 szeptember 1-je óta mind a négy művészeti ágat oktató komplex művészeti iskola.

II.7. Az iskola eredményei, hagyományai A Teleki-Wattay Művészeti Iskola bizonyos szempontból új, bizonyos szempontból nagy hagyományokkal rendelkező iskola. Önálló iskolaként 1992. szeptember 1 óta működik. Az azóta eltelt időben több, mint 35 növendékünk folytatta tanulmányait zeneművészeti szakközépiskolában, illetve főiskolán. Országos, megyei tanulmányi versenyen eredményesen szerepelt sok növendékünk. Az iskolai élet egyéb tevékenységformái:  szereplések, fellépések  kiállítások  iskolai ünnepélyek, hagyományos iskolai rendezvények  találkozók, versenyek, fesztiválok  koncert- és színházlátogatás  nyári táborok. Hagyományt teremtettünk: -

Pomázi Zenés Gyermekszínház,

-

Pomázi Ifjúsági Fúvószenekar,

-

Magyar Kultúra Napján tanári hangverseny,

13

TWMI

PEDAGÓGIAI PROGRAM

-

Dunakanyar Ifjúsági Fúvószenekari Találkozó,

-

Tavaszi Jazz fesztivál

-

Országos Szaxofonos Verseny,

-

Országos Tekerős Találkozó,

-

Reneszánsz Vígasság,

-

Adventi hangverseny a római katolikus templomban,

-

Teleki-Wattay Művészeti Napok

- Pomázi Kórustalálkozó megrendezésével. Az iskola céljait is segítő Testvérmúzsák Alapítvány gondozásában rendszeresen működik a -

Testvérmúzsák Galéria kiállítás-sorozata,

-

az évenként megrendezésre kerülő, népszerű zenés farsangi jótékonysági bál,

-

az ország különböző részeinek megismerését is szolgáló 100-120 gyermek befogadásával megszervezett nyári művészeti tábor,

-

a Pomázi Zenés Gyermekszínház.

II.8. Az iskola szerepe a település életében Az iskola jelentős szerepet tölt be a város kulturális és közéletében. Rendszeres kapcsolatunk van a település intézményeivel, óvodákkal, iskolákkal, Művelődési Házzal, Idősek Klubjával, az egyházakkal és a nemzetiségi egyesületekkel, klubokkal. Sok alkalommal és szívesen vagyunk jelen aktív közreműködőként eseményeiken.

III. AZ ISKOLA MŰKÖDÉSÉNEK ÁLTALÁNOS JELLEMZŐI, AZ ISKOLÁBAN FOLYÓ NEVELŐ-OKTATÓ MUNKA PEDAGÓGIAI ALAPELVEI, ÉRTÉKEI, CÉLJAI, FELADATAI, ESZKÖZEI, ELJÁRÁSAI III.1. Személyi feltételek Az iskola a Nemzeti Köznevelésről szóló 2011. évi CXC. törvény és a fenntartó Klebelsberg Intézményfenntartó Központ rávonatkozó rendelkezéseinek megfelelően alakítja növendék és tanári létszámát. Jelen tanévben (2012/2013) az engedélyezett és beiratkozott tanulók létszáma 405 fő. Engedélyezett tanári álláshely: 21 Engedélyezett egyéb (technikai) álláshely: 3,75 Összesen: 24,75 álláshely

14

TWMI

PEDAGÓGIAI PROGRAM

III.2. Tárgyi feltételek Az intézmény 2002 augusztus 1-jétől a Kincstári Vagyonigazgatóság és Pomáz Város Önkormányzata között létrejött MEGÁLLAPODÁS-nak köszönhetően, szép környezetben, önálló épülettel rendelkezik, ami nagyban segíti a szakmai előrelépést. 2004 szeptember 1-jétől nyithattunk a tárművészeti ágak – tánc, színjáték, képző- és iparművészetek – irányába. A tanításhoz a legszükségesebb eszközök és hangszerek rendelkezésre állnak, de minőségük nem minden esetben megfelelő. A helyi program megvalósításának feltétele, hogy az egyes tanszakok oktatásához szükséges hangszerek, eszközök, felszerelések rendelkezésre álljanak.

III.3. Anyagi, pénzügyi feltételek Az államháztartásról szóló 2011. évi CXCV. törvény, valamint az aktuális évre szóló költségvetési törvény határozza meg a tervezési, beszámolási szabályokat, paramétereket, melyek szerint a finanszírozási és gazdálkodási munka folyik az oktatási intézményekben. Minden iskolának alapvető érdeke, hogy működőképességét fenntartsa, ami az utóbbi évek társadalmi-gazdasági változásai közepette egyre szélesebb tájékozódást és tudást igényel a piac, a marketing, az innováció és a menedzser-szemlélet tudományainak köréből az iskolák vezetőitől. Egy iskola erőforrásai nem kizárólag a költségvetésben biztosított pénzforrásokat jelenti. Jelenti a különböző pályázati forrásokat, a szponzori támogatások elnyeréséből származó jövedelmet és szerencsés esetben a saját anyagi javakkal való jó gazdálkodás hozadékát. A lényeg, mint minden munkában a kellő körültekintéssel elvégzett tervezés, a megfelelő célok kitűzése, a szervezés, minél több aktív erő megnyerése (tanárok, szülők, tanulók). A nemzeti köznevelésről szóló 2011. évi CXC. törvény és az azt követő átfogó módosítások meghatározzák a magyar közoktatás távlati fejlesztésének stratégiáit. A finanszírozás kérdései ezekkel az elképzelésekkel próbálnak harmonizálni. A magyar költségvetés pénzeszközöket biztosít a művészeti oktatás-nevelés céljaira. A művészeti iskolai tanulmányokért törvényben meghatározott térítési díjat fizetnek a tanulók szülei. E két összetevő és az évközi rendszeres pályázati források keresése és megtalálása biztosítja szakmai munkánk fedezetét.

III.4. Az iskola nevelési alapelvei Pedagógiai konszenzusra törekedtünk és bizonyos alapértékekben közösek vagyunk. Mindannyian egyetértünk abban, hogy a humán értékek - az IGAZ, a SZÉP, a JÓ és a SZENT - közvetítése közös célja művészeti iskolánknak. Ezeken túl mindannyian közvetítjük a szabadságot, a toleranciát, egymás elfogadását, a közösségi létet, az önismereten alapuló egészséges öntudatot, a munka szeretetét, az igényességet és szakszerűséget, a nyitottságot, a kíváncsiságot, a játék és az öröm jogát.

15

TWMI

PEDAGÓGIAI PROGRAM

III.5. Az alapelvekből következő konkrét célok

III.5.1. Nevelési-oktatási célok A művészetoktatás lényege, a humán értékek közvetítése, célja az érzelmi és esztétikai nevelés eszközeivel hozzájárulni a sokoldalú, kreatív személyiség kialakításához, fejlesztéséhez.

III.5.2. Általános nevelési célok, feladatok A művészeti tevékenység, mint minden tevékenység, magában hordozza a személyiségformálás specifikus lehetőségét. A művészeti nevelés alapja a nemzeti és egyetemes kultúra és a mindennapi élet esztétikai jelentéssel bíró tartománya. A művészeti nevelés biztosítja a tanulás személyes tapasztalati módját. A tanulók élményszerűen tapasztalhatják meg a művészeti stílusok és irányzatok sokszínűségét, valamint azokat a kifejezési formákat, amelyek a zeneművészetben, táncművészetben, színművészetben, képző- és iparművészetekben ötvöződnek. Az alapfokú művészeti nevelés feltárja a művészet megörökítő, átörökítő szerepét, megérteti, hogy az alkotás a legértékesebb emberi alapképesség. A művészeti nevelés megalapozza a tanuló esztétikai szemléletét, kommunikációs képességét, az értékes alkotások iránti igényét. A rendszeresen átélt pozitív élmények alakítják ki azokat az emberi tulajdonságokat, magatartási szokásokat, melyek a művészetek területén az eredményes szereplés összetevői. A művészeti nevelés, az alkotó típusú tevékenységek megismertetése által járul hozzá az akarati, az alkotó-alakító cselekvőképesség fejlesztéséhez. A nemzeti, etnikai kisebbséghez tartozót segíti abban, hogy megtalálja, megőrizze és fejlessze identitását, vállalja másságát, elfogadja és másoknak is megmutassa a kisebbség értékeit, erősítse a közösséghez való kötődést. Az alapelvekben megfogalmazott pedagógiai hitvallást, nevelési eszményt, vállalt értékrendet nevelő-oktató munkánk stratégiai és operatív céljai támasztják alá, melyek az iskolában folyó művészetoktatás egészére, teljes tevékenységrendszerére vonatkoznak.

16

TWMI

PEDAGÓGIAI PROGRAM

Oktató-nevelő munkánk kiemelt stratégiai céljai az alapelvekből következően az alábbiak:  a művészetoktatás egészét átható minőségközpontú szemlélet elérése,  egyénre szabott motiválással a tehetséggondozás hatékonyságának megőrzése,  egyéni fejlesztési terv szerinti oktatás a sajátos nevelési igényű tanulók részére, egyénre szabott fejlesztő programmal,  a kompetencia alapú oktatás használata,  nagyobb esélyegyenlőség biztosítása. Operatív céljaink: Az intézmény egészét átfogó minőségközpontú szemlélet kialakítása érdekében:  az önfejlesztés, az önművelés, az önértékelés igényének fenntartása,  tudásszerzésre való igény kialakítása a tanulókban és pedagógusokban egyaránt. A tehetséggondozás hatékonysága, megőrzése érdekében:  a problémafelismerő, problémamegoldó képesség igényének fenntartása,  a tanulás és munkafegyelem megőrzése,  a folyamatos, személyre szabott fejlesztés megvalósítása,  komplex személyiségfejlesztő módszer alkalmazása. Az iskolahasználók igényeihez alkalmazkodó szolgáltató jelleg erősítése érdekében:  a tanulók, szülők igényeinek (pl. felelősségtudat, értékmegőrzés, a szép és kulturált környezet iránti igény…) figyelembe vétele. A nagyobb esélyegyenlőség biztosítása érdekében:  a szociális hátrányok kompenzálása,  kreativitásfejlesztés,  továbbtanulási esélyek növelése. A kompetencia alapú oktatás megvalósítása érdekében:  újszerű tanulásszervezési eljárások, módszerek alkalmazása (pl. témahét, három hetet meghaladó művészeti projekt, moduláris oktatás). Céljaink eléréséhez - az oktató- nevelő munkák során - a következő feladatokat rendeljük hozzá:  Növendékeinket a képességeiknek megfelelően a legmagasabb fokra kell eljuttatni. 17

TWMI  

   



      

   

PEDAGÓGIAI PROGRAM

A tanítási órák művészi légkörének megteremtése. Növendékeink szociális-életpálya (szociális, életviteli és környezeti kompetenciák; szociális és állampolgári kompetenciák) kompetenciáinak fejlesztése. Növendékeink esztétikai-művészeti tudatosságának és kifejezőkészségének fejlesztése. A cél eléréséhez a legrövidebb, legkorszerűbb utat kell megtalálni. Művészetoktatásunkban mindig a végcélból kell levezetni a kiindulási pontot. Pedagógiai munkánk középpontjában a személyre szóló fejlesztés álljon, az egyéni képességek kibontakoztatása. A személyre szóló feladatok meghatározása, differenciálás. A tanulói kíváncsiságra, érdeklődésre épített, motivált munkában kell fejleszteni a növendékek felelősségtudatát, a kitartás képességét és az érzelemvilág gazdagodását. Érdekes, motiváló, problémamegoldó feladatok kialakítása. Képviseljék növendékeink az egymás mellett élő különböző kultúrák iránti igényt. Az analizáló képesség fejlesztése tanulóink minél magasabb szintű, komplex teljesítmény nyújtása érdekében. A figyelem időtartama tartóssága érdekében változatos, érdekes technikák kidolgozását és alkalmazását. Ismerjék a tanárok a családból hozott pozitív hatásokat, amelyek tovább fejlesztése mindennapos feladata a növendékek zenei, művészeti nevelésében. A tanulók akarati tulajdonságait, motiváltságát szükséges rendszeresen nyomon követni a fejlődés érdekében. A művészetoktatás sikere elsősorban a katarzis-élményhez való eljutáson múlik, melyhez tanáraink részéről nyitottság, rugalmasság, gyermekre figyelő alkalmazkodó gondolkodás és intuíció szükséges. Rendszeres értékelés, önértékelés. Rendszeres igényfelmérés. Feladatmegoldást segítő eszközpark kialakítása. Többirányú művészeti alapkészségek kialakítása.

Céljainkat akkor tekintjük teljesültnek, ha az intézményhasználók és a fenntartó körében rendszeresen végzett elégedettség-vizsgálat eredményei, valamint a minőségirányítási programunkban meghatározott mérések a fentiek teljesülését igazolják.

III.5.3. Oktatási célok, feladatok, eszközei, eljárások Az iskola feladata, hogy megismertesse, megszerettesse, megtanítsa a művészeteket, a szakmai alapokat elsajátítassa. Ezen kívül a műveltség megalapozása, igényesség és ízlés fejlesztése, a biztos értékrend kialakítása, fő céljaink közé tartozik. 18

TWMI

PEDAGÓGIAI PROGRAM

A gyermekek általános- és középiskolai elfoglaltságaik mellett csak nagyon jól szervezett, minőségileg kifogástalan művészetiskolai órákra tudnak járni, „így éri meg nekik és szüleiknek”. Képesek vagyunk közösséget teremteni a művészetek által: a kórusok, zenekarok, a kamarazenei, képzőművészeti és tánccsoportok, a zenés színjátszás mind ezt a célt szolgálják. A közösség nem csak az iskolán belül, hanem a város életében is fontos szerepet játszik. Oktatási feladatok 

   

  

A képességek fejlesztése: hallás, látás, mozgás, ritmusérzék, intonációs érzékenység, fogékonyság a dinamika és a hangszín különbségeire, memória és fantázia, előadói és manuális készség, a stílusok, karakterek iránti érzékenység kialakítása. A technikai készség, az improvizációs készség és képesség, az alkotó magatartás, a kreativitás kialakítása. Rendszerezett művészeti ismeretek, általános zenei műveltség átadása. A műszavak és jelentésük megismertetése. A szerkezet és a forma összefüggéseinek megismertetése. A főbb zenei és művészeti stílusok sajátosságainak, a zeneirodalom, zenetörténet és művészettörténet nagy korszakainak, nagy egyéniségeinek megismertetése. A kortárs művészetek befogadására nevelés. A tanuló rendszeres zenehallgatásra, színház- és tárlatlátogatásra nevelése. Az értékes zene, irodalom, tánc, képző- és iparművészet megszerettetése. A növendékek ízlésének formálása. A tanulók életkorának megfelelő művészeti tárgyú könyvek, ismeretterjesztő művek olvasására való ösztönzés. A társművészetek iránti nyitottság kialakítása. A művészeti élet eseményei iránti érdeklődés felkeltése, illetve részvétel a művészeti életben. Tehetséggondozás. A művészeti pályát választó növendékek felkészítése szakirányú továbbtanulásra. A növendékek rendszeres, céltudatos, igényes munkára, hatékony gyakorlásra nevelése. Közreműködés az egyéb intézmények kulturális rendezvényein. Az amatőr zenekarokban, kamaraegyüttesekben, kórusban, tánccsoportokban, színjátszó-körökben történő aktív részvételre való előkészítés, ösztönzés.

III.5.4. A nevelő-oktató munka eszközei, eljárásai       

kompetencia alapú fejlesztés, valós élethelyzeteket modellező feladatrendszer, egy-egy feladat megoldására projektmódszer alkalmazása, tehetséggondozó eljárások, kreativitásfejlesztő tevékenységrendszer, egyénre szabott személyiségfejlesztő módszer, közösségfejlesztő módszer, játékos, élményre épülő oktatás. 19

TWMI

PEDAGÓGIAI PROGRAM

Nevelési eszközök:  minta,  példa, példakövetés,  utánzás,  magyarázat,  megfigyelés,  gyakorlás,  egyéni utak bejárásának lehetővé tétele. Mindezek érdekében a különböző művészeti ágak módszereinek átvétele. Gondolkodásfejlesztő eszközök:  összefüggések önálló felfedezésére nevelés, 

az asszociációs gondolkodás fejlesztése.

Ösztönző eszközök:  megerősítés,  dicséret,  biztatás,  előadások, hangversenyek, jutalmazás.

III.6. Kiemelt feladatok, a prioritás rendje Kiemelt feladatunknak tekintjük -

az itt élő nemzetiségek hagyományőrzésének támogatását,

-

a közösségfejlesztéssel kapcsolatos feladatokat,

-

a tehetség, képesség kibontakoztatását,

-

sajátos nevelési igényű tanulók művészettel való fejlesztését

-

a személyiségfejlesztéssel kapcsolatos pedagógiai feladatokat.

IV. A SZEMÉLYISÉGFEJLESZTÉSSEL KAPCSOLATOS CÉLOK, FELADATOK - kompetencia alapú nevelési-oktatási feladataink

Alapvető feladatunknak tekintjük az alábbi kompetenciák kiemelt fejlesztését. Személyes kompetenciák: - kreativitás, - gondolkodásfejlesztés, - önismeret, önértékelés, - reális énkép, - döntéshozatal és döntésképesség, - felelősségvállalás, - problémamegoldó képesség, - koncentráció képessége, 20

TWMI

PEDAGÓGIAI PROGRAM -

kritikai szemlélet, kommunikációs képesség, kottaolvasás, ritmusérzék, biztos hangszerkezelés, zenei ismeretek biztos birtoklása.

Ételpálya/szociális kompetenciák: - érzelmi intelligencia, - empátia, - tolerancia, - kooperáció képessége, - kompromisszumkészség, - pozitív munkaszemlélet, - szabálykövetés, - színpadképesség, - személyes higiénia, - önfegyelem, - önszabályozás. Esztétikai-művészeti kompetenciák: - értékteremtő képesség, - kritikai szemlélet kialakítása, - elemző képesség, - alkotni vágyás, - a művészetek által közvetített értékek elismerése, felismerése, befogadása és átadása, - önkifejezés, - nyitottság, - korstílusok, stílusjegyek ismerete és felismerése.

21

TWMI

PEDAGÓGIAI PROGRAM

V. A KÖZÖSSÉGFEJLESZTÉSSEL, SZEREPLŐINEK EGYÜTTMŰKÖDÉSÉVEL PEDAGÓGIAI CÉLOK, FELADATOK

AZ ISKOLA KAPCSOLATOS

Személyiségfejlesztés, közösségépítés a művészetoktatásban Az alapfokú művészetoktatásban növendékeink személyiségének és ezzel együtt személyes, szociális és esztétikai-művészeti kompetenciáinak fejlesztése az egyéni órák adta lehetőségeknek köszönhetően maximálisan megvalósítható. Iskolánkban a művészeti ágakból adódóan csoportos (színjátszó-, képzőművészeti-. tánc-, kamaracsoportok, zenekarok) órák is vannak. Ebből következően a növendékeknek számos alkalommal van lehetőségük közös produkciókkal közönség elé állni. Ezen alkalmakkor kidomborodik a tanulók egymásrautaltsága, a csoport sikere az egyéni produkciókon is múlik. Ez mindenképpen fokozza a közösségérzést, a közösségért való munkálkodást is. A művészeti képzés során végzett közös zenélés, tánc és drámajáték az alkotás öröme, mind-mind közösség- és személyiségfejlesztő hatással bír. A foglalkozások, előadások során a tanulók élményszerűen tapasztalják meg a művészeti stílusok, irányzatok sokszínűségét, valamint azokat a kifejezési formákat, melyek a zeneművészetben és a táncművészetben ötvöződnek Megtapasztalják a művészet megörökítő, átörökítő szerepét, megértik, hogy az alkotás, a zene, a tánc a legértékesebb emberi alapképesség. A tanulók esztétikai szemlélete, kommunikációs képessége formálódik. A fellépések biztosításával olyan pozitív élményekhez jutnak, melyek alakítják emberi tulajdonságaikat és fejlesztik az eredményes szereplés összetevőit. Az együtt muzsikálás élménykeltő hatásával tovább fejlődik tanulóink közösségi magatartása, jelleme. Ennek lehetősége minden tanszakra kiterjed, kamaraprodukciók formájában is. A tanítás során használt eszközök tiszteletével fejlődik a növendékek figyelme és fegyelme, kötelességtudata, valamint a rendszeresség és pontosság iránti igénye. Fejlődik az akarati alkotó-alakító cselekvőképességük, identitásuk, erősödik a közösséghez való kötődés, ennek érdekében több kamaracsoportot, zenekart működtetünk. Iskolánk fontos szerepet vállal a város kulturális életében. Évente 50-60 alkalommal veszünk részt nyilvános szerepléseken, hangversenyeken, ünnepségeken, közösségi rendezvényeken. A művészetoktatás fontos ”terméke, hozadéka” az órákon, próbákon megszülető művészeti érték, melyet igyekszünk közvetíteni tanáraink és növendékeink segítségével a város és a tágabb közösségek részére. Szeretnénk iskolánkat településünk művészeti centrumává fejleszteni. 22

TWMI

PEDAGÓGIAI PROGRAM

Cserekapcsolatokat létesítünk hazai és - lehetőség szerint - külföldi zeneoktatási intézményekkel. 1999 októberében testvérkapcsolatot kötöttünk az újvidéki Josip Slavensky Zeneiskolával. Aktívan veszünk részt városunk testvér-kapcsolatainak ápolásában, zenekaraink többször tettek látogatást és hangversenyeztek Németországban, Oberhausen-Rheinhausenben. 2000 óta sikeres pályázatoknak köszönhetően nemzetközi együttműködésekben - a legkülönbözőbb típusú európai iskolákkal - közös projektek kidolgozásában veszünk részt a SOCRATES/COMENIUS program támogatásával. Összesen 14 országgal vagyunk kapcsolatban.

VI. AZ ISKOLA MŰKÖDÉSÉNEK RÉSZLETES LEÍRÁSA VI.1. Szervezeti felépítés, vezetési struktúra Igazgató Igazgatóhelyettes

Iskolatitkár Tanszakvezetők

Tanárok

Technikai személyzet

VI.2. Ellenőrzés, érdekegyeztetés, érdekérvényesítés Az iskolában folyó szakmai munka ellenőrzése éves ellenőrzési terv szerint folyik. Az érdekegyeztetés, érdekérvényesítés fórumai a tanszakvezetőkből álló Iskolavezetés, a Közalkalmazotti Tanács, a Szakszervezet, a Diák Önkormányzat, a Szülői Munkaközösség.

VI.3. A vezetés működése Az iskolát az igazgató irányítja, akit egyszemélyi felelősség terhel az iskolában folyó nevelő-oktató munka szakszerűsége, az iskola gazdálkodása és törvényszerű működése, valamint fegyelmi rendje vonatkozásában. Az igazgató gyakorolja a munkáltatói jogokat. Képviseli az iskolát. Az igazgató feladata többek között:  a nevelőtestület vezetése,  a nevelő-oktató munka irányítása,  a nevelőtestület hatáskörébe tartozó döntések előkészítése, ezek végrehajtásának szakszerű ellenőrzése,  a jóváhagyott költségvetés alapján az intézmény működéséhez szükséges személyi és tárgyi feltételek biztosítása,  együttműködés a szülői szervezettel,  a munkavédelmi és balesetvédelmi oktatás megszervezése. 23

TWMI

PEDAGÓGIAI PROGRAM

Az igazgató munkáját az igazgatóhelyettes és az iskolavezetés segíti. Az iskolavezetés tagjai: a tanszakvezetők, és a KT elnöke. Az iskolavezetés havonta meghatározott program szerint, a DÖNK és az Iskolaszék évente ülésezik. A többi fórum aktuális ügyek esetén tanácskozik. A hangszeres és elméleti képzést kilenc tanszakvezető fogja össze. Szakmai kérdésekben az igazgató irányításával a tanszaki munkaközösségek végeznek döntés-előkészítő feladatokat. Javaslatokat tesznek az éves programra vonatkozóan. A tanszakvezetők kötelessége a – nemzetközi és országos – szakmai történések naprakész követése és továbbadása.

VI.4. Pedagógusok művészeti iskolai feladatai - Év elején a követelményeket figyelembe vevő és a képességek fejlesztését célzó tanmenetet készít, melyet szeptember hónapban az igazgatóhelyettesnek kell bemutatni - Tanítási óráira rendszeresen felkészül, azokat szakszerűen és pontosan megtartja. - Követelmény, hogy alaposan ismerje növendéke személyiségét, képességét. - Ellenőrzi és értékeli a tanulók teljesítményét. (havi osztályzatok) - A főtárgy tanár kísérje állandó figyelemmel növendékei szolfézs és egyéb tárgyakon nyújtott teljesítményét. A szolfézs tanár időnként érdeklődjön a növendék főtárgyi előmeneteléről. - Tanítványai napi hiányzását ellenőrzi, legkésőbb 8 napon belül igazoltatja. 3 igazolatlan hiányzás után jelzi az irodának. - Felkészíti növendékeit a félévi és az év végi beszámolókra. - Az iskolai házi hangversenyekre kéthavonta legalább egy növendéket felkészít. - Elvégzi beosztásával kapcsolatos adminisztrációs munkát: pontosan vezeti a haladási naplót, a tanulók tájékoztató füzetét, megírja a törzskönyvet, a bizonyítványt és a növendék nyilvántartó kartonokat. - Gondoskodik az iskola tulajdonát képező és a növendékeinél lévő eszközök, hangszerek naprakész nyilvántartásáról és annak rendeltetés szerű használatáról, részt vesz a leltározásban. - Jelen kell lennie minden iskolai szintű rendezvényen, ünnepségen. - Kötelessége részt venni az iskola szeptember havi szülői értekezletén, és a félévenkénti fogadóórákon. A szülőkkel való találkozási alkalmakkor tájékoztat a tantárgyi követelményekről, a tanulók előmeneteléről, megbeszéli velük a gyerekek fejlődésében felmerülő problémákat. - Kötelessége részt venni a tantestületi értekezleteken, megbeszéléseken, joga van véleményével a közös döntésekhez hozzájárulni. - Részt vesz a helyi tantervek kidolgozásában és a tanszaki munkaközösség munkájában. - Munkájának megkezdése előtt 15 perccel köteles megjelenni az iskolában illetőleg a foglalkozás helyén. - Akadályoztatása esetén a lehető legrövidebb időn belül értesíti az igazgatót és a tanítási anyag átadásával hozzájárul a szakszerű helyettesítéshez. - Betegség utáni munkába állás időpontjának közlése legkésőbb előző nap délután. - Óracserére csak az igazgató előzetes hozzájárulása esetén kerülhet sor.

24

TWMI

PEDAGÓGIAI PROGRAM

- Kötelessége szakmai- pedagógusi képességének állandó szinten tartása és fejlesztése, szakmai továbbképzéseken való részvétel. - Iskolai bemutató órák tartása, nyílt napon való közreműködés. - A tanulók vizsgáztatása. - "B" tagozatos növendékek felkészítése tanulmányi versenyekre és felvételi vizsgára.

VI.5. Osztályfőnöki munka tartalma, feladatai Osztályfőnöki feladatok kijelölése - Az alapfokú művészeti iskolai osztályfőnöki feladatot ellátó pedagógus a tanulók meghatározott csoportjának oktatásszervezési feladataival megbízott szaktanár. - A művészeti iskolai osztályfőnök általában 10-15 egyéni tanuló, ill. 5-6 tanulócsoport osztályfőnöki feladatait látja el. Részletes feladatait munkaköri leírása tartalmazza. - Az osztályfőnöki megbízás szempontjából a tanulók meghatározott csoportjának tanulólétszáma nem lehet kevesebb, mint a nemzeti köznevelésről szóló 2011. évi CXC. törvény mellékletében meghatározott átlag csoportlétszám. (Zeneművészeti ágban, egyéni oktatásban: 8 tanuló, csoportos oktatásban tanulócsoportonként 10 tanuló.) - Az osztályfőnöki megbízás feltétele, hogy az osztályfőnöki feladatot ellátó zeneiskolai tanár legalább 8 egyéni tanuló, ill. legalább 4 tanulócsoport osztályfőnöki teendőit ellássa. - Az osztályfőnöki feladatok ellátásának elosztását az alapfokú művészetoktatási intézmény éves munkatervében, ill. a tantárgyfelosztás készítésekor kell meghatározni. A művészeti iskolai osztályfőnök feladatai A nevelési-oktatási feladatok elosztása során gondoskodik a tanulók beosztásáról, a hozzá beosztott tanulókból a csoportok kialakításáról. Az ehhez rendelhető minimális tanulólétszámot, az alapfokú művészeti iskola felelős vezetőjének útmutatását és a helyi tantervben meghatározott szakmai szempontokat figyelembe véve szerint alakítja, szervezi és működteti osztályát, csoportjait. látja el osztályfőnöki feladatait. Osztályfőnöki feladatait a rendes munkaidő tanítással le nem kötött részében végzi. Feladata különösen: - az osztályába, csoportjaiba beosztott tanulókkal kapcsolatos tanügyi adminisztráció elvégzése - a szülőkkel való kapcsolattartás, szülői értekezlet, fogadóóra, ill. egyéni konzultáció formájában, - rendszeres kapcsolattartás a kötelező és választható tárgyakat tanító tanárokkal, - az iskolai szervezeti és működési szabályzatában meghatározott módon a tanulók előmenetelének előkészítése az osztályozó értekezletekre, - a gyermek és ifjúságvédelmi feladatok elősegítése, kapcsolattartás a gyermek és ifjúságvédelmi felelőssel - a házirend ismertetése a tanév kezdetén, tájékoztatás a baleset- és egyéb védelmi intézkedésekről, különös tekintettel a hangszeres oktatás sajátosságaira. 25

TWMI

PEDAGÓGIAI PROGRAM

VII. KIEMELT FIGYELMET IGÉNYLŐ TANULÓKKAL KAPCSOLATOS PEDAGÓGIAI TEVÉKENYSÉG RENDJE VII.1. Esélyegyenlőség biztosításának rendje, a sajátos nevelési igényű tanulók nevelése, oktatása Az esélyegyenlőségi terv alapcélja a hátrányos megkülönböztetés megszüntetése és az esélyegyenlőség biztosítása a hátrányos helyzetű csoportok számára konkrét célok és intézkedések megfogalmazásával. A Teleki-Wattay Művészeti Iskola tantestülete egyhangúan kinyilvánítja, hogy az intézménnyel kapcsolatban lévő, illetve kapcsolatba kerülő új tanulók számára biztosítja az esélyegyenlőséget. a) a felvételi eljárás során, b) az oktatáshoz kapcsolódó szolgáltatások igénybevételénél (hangszer kölcsönzés, könyvtár-kottatár használata, választható tantárgyak), c) a teljesítmények értékelésénél.

Tantestületünkben dolgozik 1 fő pszichológus és 1 fő zeneterapeuta végzettséggel is rendelkező pedagógus. Sajátos nevelési igényű tanulók nevelése, oktatása A sajátos nevelési igényű tanulók nevelése és oktatása esetén az iskola lehetővé teszi a tanuló fogyatékosságához, adottságához igazodó, egyénre szabott fejlesztő program alkalmazását. Ezeket a programokat a főtárgy tanárok az adott szakon tanító pedagógusokkal egyeztetve félévenként dolgozzák ki. A csoportosan oktatható tárgyak (szolfézs, elmélet, kamarazene) esetén is lehetőséget biztosítunk az erre rászoruló tanulóknak, hogy a szükséges ismereteket, készségeket speciális csoportban sajátíthassák el. Ilyen csoportba az alábbiak szerint kerülhetnek a tanulók: a) hivatalos szervtől (nevelési tanácsadó, egészségügyi intézmény) által igazolt fogyatékosságról szóló okirat másolatának benyújtásával b) a szaktanárral való egyeztetést követően a szülő írásban kérvényezi gyermekének speciális fejlesztő csoportban való képzését.

Hátrányos helyzetűnek tekintjük azokat a tanulókat, 

akik csonka családból származnak, 26

TWMI    

PEDAGÓGIAI PROGRAM

akiknek szülei csak alapfokú iskolai végzettséggel rendelkeznek, akiket a jegyző védelmében vett, akik rendszeres segélyben részesülnek, akik fogyatékkal, vagy részképességekkel élnek.

Halmozottan hátrányos helyzetűnek mindazokat, akikre a fentiek közül több kritérium is érvényes. Térítési díj mérséklést biztosítunk számukra főtárgy tanáruk javaslata alapján.  Akiknek szülei csak alapfokú iskolai végzettséggel rendelkeznek Korrepetíciós és egyéni fejlesztési lehetőséget biztosítunk számunkra.  Jegyző által védelmében vett tanulók Teljes térítési díj mentességet élveznek.  Rendszeres segélyben részesülők Teljes térítési díj mentességet élveznek.  Fogyatékkal élők Térítési díj mérséklést, korrepetíciós és egyéni fejlesztést lehetőséget biztosítunk számukra.

A sajátos nevelési igényű gyermekek részére saját fejlődésük érdekében biztosítjuk a kiscsoportos szolfézs oktatást, évente 1 csoporttal, ahol a minimális osztálylétszám 4 fő, maximális osztálylétszám 8 fő.

VII.2. Tehetséggondozás, tehetség, képesség kibontakoztató tevékenység A Teleki-Wattay Művészeti Iskola 2009 júliusától Kiválóra Akkreditált Kistérségi Tehetségpont. A tehetség, képesség művészetoktatásban

kibontakoztatását

segítő

tevékenység

az

alapfokú

„A tehetség valamely adottságnak, képességnek vagy képesség együttesnek kimagasló szintje, a feladatok iránti erős elkötelezettség és a magas kreativitás kölcsönhatása.” /Pedagógiai szakkifejezések 1997./ A tehetség kibontásában rendkívül fontos az információ felvétele és kezelése, a problémaérzékenység és a megoldásra való törekvés, valamint a kompetencia, tehát a hatékonyság, ügyesség érzése valamely területen. A tehetséggondozásnak ma többféle módja létezik: az elkülönítés (speciális tanfolyamok, osztályok, csoportok, műhelyek kialakítása), a gyorsítás (a kiemelkedően tehetséges tanulók esetén a tanulási szakaszok lerövidítése), továbbá a dúsítás (egy-egy téma mélyebb feldolgozása). Az alapfokú művészetoktatás keretein belül mindhárom módra lehetőség nyílik.

27

TWMI

PEDAGÓGIAI PROGRAM

A fent említett módszerek a művészetoktatásban az alábbiakban jelenhetnek meg: 

elkülönítés: speciális céllal (például a művészeti pályára felkészítő osztályok, „B” tagozatos szolfézs csoport, stb.)



gyorsítás: intézményünkben lehetőség nyílik a kiemelkedően teljesítő növendékek számára több év tananyagából összevont vizsga tételére



dúsítás: a tananyag feldolgozásának ütemét a szaktanár szabja meg a növendék egyéni képességeinek tükrében. Így szükség szerint lehetőség nyílhat bizonyos területek elmélyültebb tanulmányozására, a feldolgozáshoz nélkülözhetetlen plusz feladatok elvégzésére is. Tanulmányi versenyekre történő felkészüléskor a verseny kötelező- és szabadon választott anyagának feldolgozása mind a pedagógus, mind a diák részéről megköveteli a dúsítás adta lehetőségek kiaknázását.

A kreativitás „alkotásra való képesség; az ember teremtő, újat létrehozó, a meglévőt javítani akaró szándéka, képessége; megnyilvánul tevékenységében, annak produktumaiban, valamint a magatartásában és életvitelben egyaránt; igen komplex jelenség.” /Pedagógiai szakkifejezések 1997./ A kreatív ember főbb jellemzői Cropley nyomán: változásra törekvés, merészség, impulzivitás, hajlam a fegyelmezetlenségre, nyitottság az új elképzelések iránt, nonkonformizmus, rugalmas reagálás az új helyzetekre. A kreativitás kialakulását: a hibáktól való félelem csökkentésével, a bizalom légkörével és a játékos helyzetek teremtésével segíthetjük elő. Fontosnak tartjuk, hogy nem kizárólag a kiemelkedően tehetséges tanulók képességfejlesztését vállaltuk, hiszen a kevésbé tehetséges tanulók képességeinek kibontását is feladatunkul tűztük magunk elé. Az alapfokú művészetoktatás alapfeladata tehát a tehetséggondozás. Az iskolánkban folyó művészeti nevelés minden tevékenysége a fenti cél megvalósulását kell, hogy segítse. A tantárgyi programokat eleve úgy állítottuk össze, hogy az alapvetően szolgálja, biztosítsa a személyiségfejlődést, a tehetségkibontást, ápolást. Olyan tantárgyi programokat készítettünk, melyben komoly szellemi megalapozásra épül fel a művészi képességfejlesztés. A tehetséggondozást teszik lehetővé a törvény által biztosított egyéni, kis- és nagycsoportos foglalkozások, az intézmény által biztosított személyi és tárgyi feltételek. Tantestületünkben dolgozik 2 fő tehetségfejlesztő végzettséggel is rendelkező pedagógus, akik rendszeres tehetségfejlesztő órákat tartanak a tehetséges növendékeknek.

28

TWMI

PEDAGÓGIAI PROGRAM

A kiemelkedő képességű és szorgalmú növendék számára lehetőség a „B” tagozatos képzés, amely heti 30 perccel hosszabb főtárgyi órával és „B” tagozatos szolfézs tananyaggal biztosítja a növendékek magasabb szinten való felkészítését a szakirányú továbbtanulásra. A felvételi évében heti 2 X 60 perc főtárgyi órát biztosítunk a felvételiző növendéknek, A felvételit megelőző évben és a felvételi évében a nem zongora szakos tanulók részére heti 30 perc kötelező zongora foglalkozást biztosítunk. Intézményünkben megvalósuló tehetséggondozási munkában kiemelt szerepet kapnak az évente több alkalommal megrendezésre kerülő növendékhangversenyek, színjátszó és táncos bemutatók, a kiállítások, a rendszeres fellépések a városi rendezvényeken, a megyei és országos találkozókon, fesztiválokon, versenyeken, a nyári művészeti táborok Művésztanáraink részt vesznek a tanulók versenyekre, továbbtanulásra való felkészítésében. „B” tagozatos növendékeink számára legjobb tudásunk szerint minden lehetőséget megadunk a pályára való felkészüléshez. Iskolánk hangversenyterme, kamaraterme kiváló színteret biztosít növendékeink számára tudásuk bemutatásához. A tehetséggondozás érdekében igény és létszám függvényében, minden érdeklődési igényt ki kívánunk elégíteni. Az iskola alapítványa, a Testvérmúzsák Alapítvány anyagilag is segíti az oktatás feltételeinek javítását, a különböző versenyek, vetélkedők, szabadidős tevékenységek, táborok, tanulmányutak megvalósulását, a tehetséges tanulók anyagi támogatását. Iskolánk különböző együtteseinek munkáját a Testvérmúzsák Alapítvány és a Pomázi Zenei Egyesület is segíti pályázatírással, nyári táborok szervezésével, a fejlődéshez elengedhetetlen anyagi és tárgyi eszközök biztosításával. A művészeti iskolák eleve tehetséggondozó intézmények. A tehetség komplex képesség, a személyiség domináns jegye. Kutatása, gondozása iskolatípusunk alapfeladata. E célt szolgája a B-tagozat, az évente megrendezésre kerülő nyári művészeti tábor, a tehetségkutató tanulmányi versenyeken történő részvétel.

VII.3. Tehetségkutatás    

Zeneóvodai foglalkozások Hangszer bemutatók az előképző osztályosok részére Beszámolók, hangversenyek, színielőadások, kiállítások alkalmával a tanulási folyamat közben kiemelni a rendkívül tehetségeseket (B-tagozat) Tágabb környezetben is végzünk tehetségkutatást, lehetőséget biztosítunk nem művészeti iskolás gyermekeknek is a művészeti bemutatkozásra, az arra érdemes tanulókat szakmai mentorálásban részesítjük. 29

TWMI

PEDAGÓGIAI PROGRAM

VII.4. Tanulmányi versenyeken, találkozókon való részvétel A rendezvényekre, szakmai kihívásokra való felkészülés és az azon való megmérettetés nagy lendületet ad növendéknek és felkészítő tanárnak egyaránt. Ezek az alkalmak módot adnak a legkiválóbbaknak a bemutatkozásra, a pályán való eredményes előrehaladásra. A tanároknak módot ad országos kitekintésre, a pedagógiai eredmények felmérésére, elemzésre, összevetésre.

VIII. A TANULÓK AZ INTÉZMÉNYI DÖNTÉSI FOLYAMATBAN VALÓ RÉSZVÉTELI JOGAI, GYAKORLÁSÁNAK RENDJE Diákönkormányzat Tagsága főtárgy tanáronként egy-egy fő delegálásával szerveződik. A tagok önmaguk közül elnököt, elnökhelyettest és titkárt választanak. Képviselőjük meghívást kap minden, a diákok életét érintő értekezletre, megbeszélésre. Javaslattevő jogkörrel rendelkezik, véleményt nyilváníthat, az intézmény működésével kapcsolatos valamennyi kérdésben, a Pedagógiai Program elfogadásakor, a Házirend elfogadásakor, az SZMSZ elfogadásakor. Részt vesz a tanulók jogainak érvényesítésével, kötelezettségeinek teljesítésével összefüggésben a hozott döntések, intézkedések ellen benyújtott kérelmek elbírálásában. Működéséhez a tárgyi feltételeket – telefon, fax, internet – az iskola biztosítja. Évente egy tanítás nélküli munkanap felhasználásáról és programjáról a diákönkormányzat határoz. A DÖNK munkáját egy, a feladattal megbízott pedagógus rendszeresen segíti. A tanulók véleménynyilvánításának, a tanulók rendszeres tájékoztatásának rendje, formája: 

Az intézmény valamennyi tanulójának jogában áll véleményét megfelelő módon elmondani a saját és az intézmény életét érintő ügyekben tanárának, az intézmény vezetőinek mások jelenléte nélkül vagy valamely közösség előtt.



Az iskolában tanévenként egy alkalommal nyílt napot kell tartani, mikor az érdeklődők betekintést nyerhetnek az iskola életébe, működésében, valamint kérdést intézhetnek – tájékozódás céljából - az intézmény vezetőihez, pedagógusaihoz. A nyílt napon kötetlen formában bárki elmondhatja véleményét is.



Az intézmény igazgatója és helyettese bejelentkezés esetén fogadja a diákönkormányzat vezetőit.

30

TWMI IX.

PEDAGÓGIAI PROGRAM

A SZÜLŐ, TANULÓ, PEDAGÓGUS ÉS AZ INTÉZMÉNY PARTNEREI ISKOLAI EGYÜTTMŰKÖDÉSÉNEK, KAPCSOLATTARTÁSÁNAK, FORMÁI, TOVÁBBFEJLESZTÉSI LEHETŐSÉGEI

IX. 1. A Teleki-Wattay Művészeti iskola, mint előminősített referenciaintézmény A közoktatás-fejlesztési szolgáltatást nyújtó referencia-intézmény definíciója: Egyedi, más intézmények számára is példaértékű, működésében koherens, befogadó, gyermekközpontú pedagógiai gyakorlattal, szervezeti innovációval rendelkező, és ezt szolgáltatásaiban publikálni, valamint átadni képes intézmény. A művészeti iskolák között elsők között vezettük be az új típusú oktatási módszereket: projekthét, témahét, moduláris oktatás. Művésztanáraink között pszichológus és zeneterapeuta végzettségű pedagógus is segíti munkánkat. Az intézmény egyéni fejlődést biztosító, a felzárkóztatást, a tehetséggondozást fontosnak tartó oktatást, nevelést folytat. Fontosnak tartja továbbá a helyi elvárásoknak való megfelelést, a nemzetiségi és etnikai kisebbséghez tartozó tanulók befogadását, együttnevelését, a saját nemzeti identitásuk kialakításával, megőrzésével. A tanulók fejlettségi szintjéhez igazodó differenciált ismeretek átadása, az egyéni tanulási utak megteremtése kiemelt célja a nevelőtestületnek. A szervezet működési feltételei, pedagógusközösségének szemlélete, tevékenysége megfelelő alapot nyújt arra, hogy kistérségi művészeti referenciaintézménnyé válhasson. Jól adaptálható, példaértékű pedagógiai módszerek és eszközök átadásával nevelőtestületünk szeretne hozzájárulni a magyar művészetoktatás sikerességéhez, eredményességéhez Három területet jelöltünk meg, melyben referenciaiskolaként példát, ötleteket, tapasztalatokat tudunk nyújtani más iskolák számára. Tizenkettő jó gyakorlatunk olvasható az Educatio Kft Iskolatáska szolgáltatásánál, melyeket iskolánkban fejlesztettünk ki, és mintaként tudjuk kínálni, nemcsak művészeti iskoláknak. Kidolgoztunk óvodában, általános iskolában és középiskolában is használható programokat. A jó gyakorlataink címei: 1. „Zene-Bona” - „Zenebölcsi” foglalkozások 2. „Zeneovi” foglalkozások a zeneiskolában 3. „Látható hangok – táguló világ” 4. Együtt a zenében és a művészetekben – Az aranykulcs 5. "Életre kelt képek" - összművészeti performance 6. Autista gyermekek furulyaoktatási módszerei, tapasztalatai 7. Az improvizáció jelentősége és használata az alapfokú zeneiskolában 31

TWMI

PEDAGÓGIAI PROGRAM

8. Fuvola együttes 9. Fúvószenekar működtetése, hangszerelés kottaszerkesztő programmal 10. Nemzetiségi együttes működése, kottaanyagának létrehozása 11. Reneszánsz táncok 12. Zenés diákszínpad . A referencia-intézmények típusai közül az alábbi minősítéssel rendelkezünk -

Kompetencia alapú nevelési, oktatási, programot átfogóan, mintaadóan alkalmazó intézmény, referenciahely Művészeti nevelés műveltségterületen kompetencia alapú programot megvalósító intézmény Tehetséggondozó programmal dolgozó intézmény, referenciahely Akkreditált Kiváló "Tehetségpont" kistérségi működési területtel

Előminősített referencia intézményi jellemzőink, feladataink: -

-

Befogadó, és az egyéni fejlődést biztosító oktatás-nevelés eljárásait érvényesítő pedagógiai módszereket alkalmazunk Pedagógiai munkánkban megjelenik a kompetencia alapú nevelés-oktatás tartalmainak és módszereinek alkalmazása. Munkakultúránkat nyitott nevelési-oktatási környezet jellemzi: a szülőkkel, a civil szervezetekkel, és a helyi társadalommal kiépített partnerkapcsolataink erősek. Pedagógusaink folyamatos önképzést végeznek, az iskola önértékelési rendszert működtet, vállaljuk a külső értékelésben való konstruktív részvételt. Kidolgozott külső-belső szakmai kapcsolati formákkal rendelkezünk. Szervezeti kultúránkra, pedagógiai gyakorlatunkra jellemző a team-munka és a pedagógusok közötti aktív együttműködés. Az IKT eszközöket és módszereket a pedagógiai programunkban foglaltak szerint alkalmazzuk. A fenntartó támogatja a referenciaintézményi működésünket. Az általunk megjelölt referenciaterületen több mint kétéves gyakorlattal rendelkezünk. Szolgáltatásban vállaljuk a továbbképzés, a mentorálás, a hospitálás lehetőségeinek biztosítását, jó gyakorlatok átadását.

A jó gyakorlatok fejlesztése folyamatos iskolánkban, melynek biztosítéka az ügy iránt elkötelezett nevelőtestület. Az iskola jó gyakorlatait a Helyi Tanterv mellékleteként önálló dokumentumként kezeljük. A referencia intézményre vonatkozó átadás- átvétel szabályzatait, a szakmai munka dokumentumait szinten a melléklet tartalmazza.

32

TWMI

PEDAGÓGIAI PROGRAM

IX.2. Az iskola használóival való kapcsolat Az iskola közvetlen használói a diákok és a szülők. Négy évenként kérdőívek segítségével kérdezzük meg véleményüket, kéréseiket, hogy terveink elkészítésébe beépíthessük azokat. A diákokkal napi kapcsolatban vagyunk, kéréseik a diákönkormányzaton keresztül fogalmazódnak meg. A tanulók és a pedagógusok együttműködésének fórumai: A tanulókat az iskola életéről, az iskolai munkatervről, illetve az aktuális feladatokról a főtárgyi szaktanár folyamatosa tájékoztatja. A tanulót és a tanuló szüleit a tanuló fejlődéséről, egyéni haladásáról a szaktanárok folyamatosan – szóban, illetve a tájékoztatófüzeten keresztül írásban – tájékoztatják. A szülőkkel – értekezlet formájában – szeptember hónapban találkozunk, de munkánkba betekintést nyerhetnek a tanszaki hangversenyek, növendékhangversenyek és a félévenként megtartott beszámolók, nyilvános meghallgatások alkalmával. Nyílt napon, valamint a nyílt vizsgákon a szülők betekintést nyernek az iskolai nevelő és oktató munka mindennapjaiba, személyesen megismerhetik a tanítási órák lefolyását, tájékozódhatnak közvetlenül gyermekük iskolai életéről. Iskolai rendezvények, bemutatók, hangversenyek (tanszaki hangversenyek, fúvószenekari koncertek, félévi vizsgakoncertek), fellépések, nyári táborok alkalmával lehetőség nyílik kötetlen beszélgetésekre pedagógusok és szülők között. Az alapfokú művészetoktatási intézmény szülői munkaközössége rendszeresen segíti az intézmény működését, a rendezvényeik szervezését.

IX.3. A település intézményeivel való kapcsolat A város intézményeivel, szervezeteivel jó kapcsolatunk van. Évente 50-60 alkalommal szerepelnek növendékeink és tanáraink a különböző rendezvényeken, ünnepségeken. Partnereink: - Pomáz város közoktatás intézményei - Nevelési Oktatási Intézményeket Koordináló Szervezete - Különböző civil szervezetek, egyházak - A gazdasági élet szereplői - Művelődési Ház és Könyvtér - Kistérségi Többcélú Társulás - Kistérség különböző intézményei

33

TWMI

PEDAGÓGIAI PROGRAM

IX.4. Szakmai szervezetekkel való kapcsolat Rendszeres kapcsolatot tartunk a kistérségünkben működő művészeti iskolákkal (Szentendre, Budakalász, Dunabogdány, Pilisvörösvár, Vác, Visegrád), a Pest megyei művészeti iskolákkal (igazgatói munkaközösség), az MZMSZ-el (Magyar Zeneiskolák és Művészeti Iskolák Országos Szövetsége), a ZMSZE-vel, a ZEMITOD-al, a ZETA-val, a KOTA-val, az EMU-val és ZTSZ-el.

IX.5. Külföldi kapcsolatok A külföldi kapcsolatok ápolását és fejlesztését több szempontból is fontosnak tartjuk. Szakmai szempontok miatt, a határon túli magyarokkal való kapcsolattartás miatt, a Pomázon élő nemzetiségi hagyományok ápolása érdekében, az idegen nyelvek tanulását segítő motiváció miatt, az új technológiák használatának fejlesztése miatt és az európai uniós lét miatt. 1999. óta testvériskolai kapcsolatunk van a szerbiai Josip Slavenski Zeneiskolával.

X. AZ ISKOLÁBA JELENTKEZŐ TANULÓK FELVÉTELÉNEK ÉS ÁTVÉTELÉNEK ELVEI, A TANULÓI JOGVISZONY LÉTESÍTÉSÉNEK FELTÉTELEI X.1. A tanulók felvétele a művészeti tanszakokra Az iskolába jelentkező növendékek felvételi meghallgatáson vesznek részt, melynek célja a képességek, tárgyi tudás, tudásszint felmérése. A felvételi vizsgák idejét és módját az éves munkatervben határozzuk meg, szeptember első hetében - az esetleges üres helyek betöltésére - pótfelvételi vizsgát lehet tartani. Új tanuló felvételéről az igazgató - a felvételi bizottság, a tanszakvezetők javaslatát és az iskola engedélyezett tanulói létszámát figyelembe véve – dönt. A felvétel eredményét írásban, az iskola hirdetőtábláján kell a tanulókkal és a szülőkkel, gondozójukkal (a továbbiakban szülő) közölni. Ha egy tanszakra több jelentkező van, mint férőhely, a jelentkezőket a vizsga eredménye és az alkati megfelelés alapján kell rangsorolni, várólistát felállítani, és tanév közben az üresedő helyekre a várólistáról a tanulókat beiskolázni. A tanulók osztályba sorolására – felvételi vizsgán nyújtott teljesítménye alapján – a felvételi bizottság tesz javaslatot. A hangszeres és a kötelezően választható tantárgy osztályba sorolása eltérhet egymástól. A felvételi idejéről és helyéről az óvodákat, iskolákat írásban, a lakosságot pedig újsághirdetés útján tájékoztatjuk, valamint az intézmény honlapján (www.twmi.hu) tesszük közre. A beiratkozás a tanév végén, a bizonyítványosztás utáni napokon történik. A beírást a szaktanárok végzik. A felvett és beiratkozott növendékek az iskolával nem tankötelezettséget teljesítő tanulói jogviszonyban állnak. 34

TWMI

PEDAGÓGIAI PROGRAM

X.2. A tanulók felvétele magasabb évfolyamra Ha a tanuló az intézmény magasabb évfolyamára kéri felvételét, a jelentkezési lapján ezt fel kell tüntetnie. Kérelméről a bizottság különbözeti vizsga alapján dönt, az alapfokú művészetoktatás követelményei és tantervi programjának az adott évfolyamra meghatározott rendelkezése alapján.

X.3. A tanulók átvétele másik művészeti iskolából Más alapfokú művészetoktatási intézményből jövő, érvényes bizonyítvánnyal rendelkező tanulók részére szintfelmérő meghallgatást kell tartani. Az adott tanszak dönt az osztályba sorolásról. A tanuló átvételére – más művészeti iskolából - a tanítási év során akkor van lehetőség, ha az adott tanszakon van szabad tanulói férőhely. Tanévkezdéskor a más művészeti iskolából intézményünkbe történő átjelentkezéskor a tanuló elsőbbséget élvez a többi iskolánkba elsőként jelentkezőkkel szemben.

X.4. A tanulói jogviszony létesítésének feltételei A tanulói jogviszony létesítésének feltétele a sikeres felvételi eredmény és az igazgatói döntés a felvételről. Beiratkozni a jelentkezési lap és szülői nyilatkozat kitöltésével és leadásával lehet, illetve mellékelni kell a művészetoktatási intézmény által kiállított érvényes bizonyítványt. A tanulói jogviszony a fent leírtakon kívül a térítési díj befizetésével keletkezik.

X.5. A tanulói jogviszony megszűnése Megszűnik a tanulói jogviszonya annak, aki az alapfokú művészetoktatási intézményben igazolatlanul tíz tanítási óránál többet mulaszt, feltéve, hogy az iskola a tanulót, kiskorú tanuló esetén a szülőt legalább kettő alkalommal, írásban figyelmeztette az igazolatlan mulasztás következményeire. Megszűnik a tanulói jogviszonya annak, aki a térítési díj, tandíj fizetési kötelezettségének nem tesz eleget a tanév I. félévében október 15.-ig, a II. félévében április 15.-ig. Megszűnik a tanulói jogviszonya annak, aki tanulmányait befejezi a művészeti iskolában.

35

TWMI

PEDAGÓGIAI PROGRAM

XI. A TANULÓK ÉRTÉKELÉSÉNEK RENDJE XI.1. Az értékelés elvei, célja A tanulói teljesítmények értékelésénél a kimeneti szabályozás elvét érvényesítjük. Célja: -

Visszajelzés a tanár és a tanuló számára

-

A tanulás hatékonyságának ellenőrzése

-

A teljesítmény alapján korrekció kijelölése

-

A tanuló teljesítményének viszonyítása korábbi eredményeihez

-

Az iskolában folyó szakmai munka minőségének biztosítása Helye a tanítás folyamatában:

-

Rendszeres szóbeli visszajelzés a tanítási órán

-

Egy-egy téma lezárása után

-

Havi munka értékelése

-

Féléves, éves anyag összegzése

Súlypontok: -

Az oktatás eredményeként kialakult képességek ellenőrzése

-

A továbbhaladás feltételeként előírt minimum ellenőrzése

A képzés sajátosságaiból adódóan (egyéni foglalkozás a hangszeres órákon) a főtárgy tanár tájékozottsága naprakész a tanulók elméleti és gyakorlati fejlődéséről, az ismeretanyag elsajátításának mértékéről. Az elméleti órákon szorgalmazzuk az írásbeli, és szóbeli számonkérés egyensúlyát. A különböző tanszakok közötti ellenőrzési és értékelési rendszer egységesítését hivatott biztosítani az évenkénti első osztályosok meghallgatása, a B-tagozatosok meghallgatása és a növendék hangversenyek sorozata, képzőművészeti, táncművészeti, színművészeti bemutatók megrendezése. Az előképző osztályokban szöveges, kivételes esetben egyénre szabott, az alapfok első osztályától osztályzatokkal, érdemjegyekkel történik az értékelés. A tantestület határozata szerint a zenekari, énekkari, kamarazenei munka értékelése is érdemjegyekkel történik. Szöveges értékelés a hangszeres osztályokban csupán a korrepetíció (zongorakíséret) esetén lehetséges. Ezek esetében az értékelés: kiválóan megfelelt, jól megfelelt, megfelelt, nem felelt meg.

36

TWMI

PEDAGÓGIAI PROGRAM

A tanuló értékelése a művészeti iskolában A tanuló teljesítménye és szorgalma alapján havonként érdemjeggyel értékelendő. A hangszeres főtárgy, a szolfézs, a zeneelmélet tárgyak, a kamarazene, a kötelező zongora, zeneirodalom tantárgy, illetőleg a kórus és zenekar tantárgyak valamint a művészeti tanszakok esetén adható érdemjegyek: jeles (5), jó (4), közepes (3), elégséges (2), elégtelen (1). Az osztályozás a tantervi követelmények, valamint a tanulók gyakorlati és elméleti eredményeinek egybevetése alapján történik. A zenei előképző, hangszeres előképző esetén szöveges értékelést (kiválóan megfelelt, jól megfelelt, megfelelt, nem felelt meg) kell alkalmazni. Az érdemjegyről a tanuló szülőjét – felnőtt tanulók kivételével – a tájékoztató füzet útján tájékoztatni kell.

XI.2. A félévi és a tanév végi osztályozás rendje az iskolában A tanulók munkáját félévkor és a tanév végén osztályozni kell. Félévkor hangszeres főtárgyból tanszaki hangverseny keretében számolnak be a növendékek, tanév végén hangszeres főtárgyból, szolfézsból bizottság előtt kell beszámolót tenni. A bizottság elnöke az igazgató vagy megbízottja (igazgatóhelyettes, tanszakvezető). A bizottság tagjai: a tanuló főtárgy tanára és még legalább egy, lehetőleg azonos vagy rokon hangszeres tanár. Ha a nevelőtestületben több azonos szakos tanár van, lehetőleg valamennyi vegyen részt a beszámolón. Egész évi munkája alapján kell osztályozni azt a tanulót, aki betegség, vagy testi sérülés miatt a beszámolón megjelenni nem tud, és távolmaradásának okát orvosi igazolással bizonyítja. Ebben az esetben a bizonyítvány és a törzslap megjegyzés rovatában fel kell tüntetni, hogy a tantárgyi beszámolón nem vett részt. A társművészeti ágakon tanuló növendékek félévkor és év végén egy-egy kiállítással és bemutató foglalkozással számolnak be. A tantárgyi beszámolóra nem bocsátható, illetve nem osztályozható az a tanuló, akinek a tanévben az igazolt és igazolatlan mulasztásai együttesen meghaladják az előírt kötelező óraszám 1/3-át, kivéve, ha a nevelőtestület engedélyezi, hogy osztályozó vizsgát tegyen. Az osztályzatokat félévkor számjeggyel a tájékoztató füzetbe és a naplóba, tanév végén a naplóba, az anyakönyvbe (törzslap) és a bizonyítványba, szó megjelöléssel és számjeggyel, illetve hangszeres és szolfézs előképző, kötelező zongora tantárgy tantárgyak esetében az előírt szöveges minősítéssel kell bejegyezni.

37

TWMI

PEDAGÓGIAI PROGRAM

A tanulók munkájának értékelése: 5 jeles

Ha a tantervi követelményeknek megbízhatóan eleget tesz. Ismeri, tudja, érti a tananyagot és mindezt alkalmazni tudja. A technikai követelményeket biztosan oldja meg és azokat alkalmazza. Szóbeli feleletei és írásbeli munkái is önállóságra vallanak.

4 jó

A tantervi követelményeknek, csak kevés hibával tesz eleget. A tananyag alapvető részeit tudja, ismereteit a feladatok megoldásában különösebb nehézségek nélkül alkalmazza.

3 közepes

A tantervi követelményeknek pontatlanul, sok hibával tesz eleget. Az alapvető anyagot közepesen elsajátította, a feladatok megoldását némi nehézségek mellett elfogadható eredménnyel, tanári segítséggel el tudja végezni.

2 elégséges

A tantervi követelményeknek csak súlyos hiányosságokkal tesz eleget, de rendelkezik a továbbhaladáshoz szükséges minimális ismeretekkel, jártassággal. Elképzelései a művek zenei tartalmát illetően nagyon minimálisak, ritmushibákkal küzd, folyamatos segítségre szorul. A tantervi követelményeknek tanári útmutatással sem tud eleget tenni. A minimumot sem tudja.

1 elégtelen

A tanuló szorgalmának értékelési szempontjai A szorgalom minősítését félévkor szám és szó megjelöléssel a tájékoztató füzetbe, a tantárgyi naplóba, a tanév végén pedig a naplóba, a törzslapra, valamint a bizonyítvány megfelelő rovatába kell bejegyezni. A szorgalom jegyet a főtárgy tanár, és a kötelező tárgy, a kötelezően választható tárgy, és a választható tárgy tanár együttes véleménye alapján kell megállapítani.

5 példás

tanulmányi munkája: céltudatos, törekvő, igényes munkavégzése: kitartó, pontos, megbízható tanórákon kívüli információk felhasználása: érdeklődő

rendszeres,

4 jó

tanulmányi munkája: figyelmes munkavégzése: többnyire önálló és rendszeres, ösztönzésre dolgozik

3 változó

tanulmányi munkája: ingadozó munkavégzése: rendszertelen, hullámzó

2 hanyag

tanulmányi munkája: hanyag, lassító, érdektelen, passzív munkavégzése: megbízhatatlan, gondatlan 38

TWMI

PEDAGÓGIAI PROGRAM

Részjegyek (osztályzatok) alkalmazása A tanév folyamán a tanulók munkáját ún. részjegyekkel, havonta egy alkalommal pedig átlagjegyekkel osztályozhatjuk. A részjegyeket célszerű egy-egy kisebb feladat elvégzésére ösztönző célzattal adni, és nem feltétlenül törvényszerű, hogy a havi átlagjegy a részjegyek középarányosa legyen.

XI.2. Sajátos nevelési igényű tanulók értékelése A művészeti iskolában a tanulók teljesítményének értékelése sokkal inkább az egyéni adottságokhoz, mint egy „átlagosan elvárható” követelmény-teljesítéshez igazodik. Azaz a tanuló munkáját a saját képességeihez, adottságaihoz mérten értékeljük. A zenetanulás számos területen fejleszti a gyermekek képességeit, személyiségét, célunk hogy a sajátos nevelési igényű gyermekek művészetekhez való hozzáállása, kedve folyamatosan fenn maradjon, a művészeti iskolai tevékenységet személyes sikerként éljék meg. Ennek érdekében a tanuló munkájának (teljesítményének) értékelése is minden formájában, - akár szóbeli, akár leírt szöveges értékelés, akár osztályzat – ezt a célt kell, hogy szolgálja.

XI.3. A felsőbb osztályba lépés kritériumai Az előírt tanulmányi követelmények sikeres teljesítése, az év végi beszámoló, vizsga teljesítése vizsgabizottság előtt, majd az erről szóló bizonyítvány kiállítása. Az előképző elvégzése után „Hangszeres tanulmányait megkezdheti”, illetve társművészeti ágakon “Alapfok első évfolyamba léphet” szöveges értékelés szükséges az első osztályba lépéshez. Első osztálytól felfelé legalább elégséges érdemjegy szükséges a továbbhaladáshoz. Az igazgató engedélyével a tanuló összevont beszámolót tehet.

XI.4. Osztályfolytatás kritériumai Ha a tanuló önhibáján kívül eső okok miatt nem tud eleget tenni a tantervi követelményeknek (betegség, évhalasztás, tanév közben történt felvétel stb.) az igazgató engedélyével osztályát folytathatja, tanulmányai során egy alkalommal.

39

TWMI

PEDAGÓGIAI PROGRAM

XII. A TANULMÁNYOK ALATTI VIZSGÁK SZABÁLYAI XII.1. Tanulmányi vizsgák vizsgáztatás rendje A vizsgarend a tanév munkarendjében kerül meghatározásra. Tanévenként egy főtárgyi vizsgát, valamint egy kötelező tantárgyi, vagy kötelezően választható tantárgyi vizsgát kell tenni. Főtárgyi beszámolókat az első félév végén, december vagy január hónapban, kötelező tantárgyi, kötelezően választható tantárgyi vizsgákat a tanév végén, május-június hónapban szervezünk. A vizsgák beosztását az adott tanszak tanszakvezetője készíti el, egyeztetve a tanszak tanáraival. A „B” tagozatos tanulók tanévenként 4 alakalommal adnak számot előmenetelükről, hangverseny illetve beszámoló keretében. Művészeti alapvizsga és záróvizsgára való jelentkezés határideje minden tanévben március 31. A tanulónak és szülőjének írásban kell kérvényeznie a vizsga iránti igényét. A tanuló szolfézs kötelező tárgyból előrehozott vizsgát tehet a szolfézs 4. évfolyamának elvégzése után. Az előrehozott művészeti alapvizsga és záró vizsga kötelező szolfézs tárgyból nem helyettesíti az adott évfolyam anyagából leteendő vizsgát. Hangszeres vizsga, magánének vizsga: Tanévenként egy alkalommal, május/ június hónapban beosztás szerint. Vizsga anyaga az intézményi pedagógiai programban, a helyi tantervben megfogalmazottak alapján. Tanszak tanárai hallgatják meg, és értékelik. Szolfézs vizsga: Tanévenként egy alkalommal, május hónapban, beosztás szerint. A vizsga anyaga az intézmény pedagógiai programjában, a helyi tantervben megfogalmazottak alapján. Tanszak tanárai hallgatják meg, és értékelik. Zeneirodalom, zenetörténet vizsga: Tanévenként egy alkalommal, május hónapban, beosztás szerint. Vizsga anyaga az intézményi pedagógiai programban, a helyi tantervben megfogalmazottak alapján. Tanszak tanárai hallgatják meg, és értékelik. „B”-s vizsgahangverseny: Tanévenként 4 alkalommal, november, január, március, május hónapokban. Hangverseny keretében egy előadási darab, vagy koncertetűd kotta nélküli bemutatása. A többi anyag (skála, etűd, darabok) a beosztás szerinti tanszaki vizsgán. Vizsga anyaga az intézményi pedagógiai programban, a helyi tantervben megfogalmazottak alapján. A tantestület értékel, és határozza meg a további emelt szinten való tanulás lehetőségét. 40

TWMI

PEDAGÓGIAI PROGRAM

Képzőművészeti tagozat vizsga: Januárban és májusban a tanulók által készített végzett kiemelkedő anyagaikból kiállítás rendezése. Vizsga anyaga az intézményi pedagógiai programban, a helyi tantervben megfogalmazottak alapján. Tanszak tanárai nézik meg, és értékelik. Dráma tagozat vizsga: Május hónapban bemutató előadás formájában. Vizsga anyaga az intézményi pedagógiai programban, a helyi tantervben megfogalmazottak alapján. Tanszak tanárai hallgatják meg, és értékelik.

XII.2. Művészeti alapvizsga főtárgy Az alapfok befejező osztálya utáni, tanév végi vizsga, letétele feljogosít a továbbképző osztályok megkezdéséhez. Szervezésére az alábbi törvényi rendelkezések az irányadóak:  1993. évi LXXIX. közoktatási törvény 9. § (7), 30. § (9), 31. §, 115. § (1)  11/1994. MKM rendelet a nevelési-oktatási intézmények működéséről 26. §  24/1997. MKM rendelet az alapműveltségi vizsga vizsgaszabályzatának kiadásáról  A nemzeti köznevelésről szóló 2011. évi CXC. törvény,  A nevelési-oktatási intézmények működéséről szóló 20/2012. (VIII. 31.) EMMI rendelet Vizsga anyaga az intézményi pedagógiai programban, a helyi tantervben megfogalmazottak alapján.

XII.3. Művészeti záróvizsga A 10. évfolyam tanév végi vizsgája, záróvizsga. Szervezésére az alábbi törvényi rendelkezések az irányadóak:  1993. évi LXXIX. közoktatási törvény 9. § (7), 30. § (9), 31. §, 115. § (1)  11/1994. MKM rendelet a nevelési-oktatási intézmények működéséről 26. §  24/1997. MKM rendelet az alapműveltségi vizsga vizsgaszabályzatának kiadásáról.  A nemzeti köznevelésről szóló 2011. évi CXC. törvény,  A nevelési-oktatási intézmények működéséről szóló 20/2012. (VIII. 31.) EMMI rendelet Vizsga anyaga az intézményi pedagógiai programban, a helyi tantervben megfogalmazottak alapján. 41

TWMI

PEDAGÓGIAI PROGRAM

XII.4. A vizsgák dokumentációja    

Vizsgajegyzőkönyvek minden vizsgáról Jelentkezési lapot kell készíteni a növendéknek a művészeti alapvizsgára és a művészeti záróvizsgára. Határozatok a vizsgaeredményekről: művészeti alapvizsga, művészeti záróvizsga, B-tagozatra felvétel, illetve levétel. Tanügyi dokumentációkban feltüntetett vizsgaeredmény: törzslap, napló, bizonyítvány, beírási napló megjegyzés rovata.

XII.5. Javítóvizsga Főtárgyból és kötelező tantárgyból a tanév végén kapott elégtelen osztályzat esetén a tanuló augusztus 25. és szeptember 15. között javítóvizsgát tehet. A javítóvizsga napját az igazgató állapítja meg, és az iskola hirdetőtábláján teszi közzé. A javítóvizsga idejéről és a vele kapcsolatos tudnivalókról a tanulók szüleit értesíteni kell. Ha a tanuló a javítóvizsga napján nem jelenik meg, vagy a javítóvizsgán nem felelt meg, tanulmányait csak az osztály megismétlésével folytathatja. A javítóvizsgát bizottság előtt kell megtartani, melynek elnöke az igazgató vagy megbízottja, tagjai a kérdező tanár és még egy, lehetőleg azonos vagy rokon szakos tanár. A javítóvizsga eredményét a főtárgy tanára vezeti be a törzslapra és a bizonyítványba. A záradékot az igazgató és a főtárgy tanára írja alá, az eredményhirdetés a bizonyítvány kiosztásával történik. A javítóvizsga nem nyilvános és nem ismételhető meg.

XII.6. Összevont beszámoló Rendkívüli előrehaladás esetén - a szaktanár és a tanszakvezető tanár együttes javaslata alapján - az igazgató engedélyezheti, hogy a tanuló a tanév végén két, esetleg több osztály anyagából tegyen összevont beszámoló vizsgát. A főtárgyi beszámoló anyagát kétharmad részben a magasabb osztály anyagából kell összeállítani. A kötelező tantárgynál a magasabb osztály követelményei alapján kell az osztályzatot megállapítani. Összevont beszámolót a hangszeres beszámolókkal egyidejűleg, vagy az igazgató által megadott időben lehet tartani. A tanulóknak az összevont beszámoló engedélyezését írásban kell kérnie. A kérelmet legkésőbb december 10-ig lehet az igazgatóhoz benyújtani.

42

TWMI

PEDAGÓGIAI PROGRAM

XII.7. FELSŐBB OSZTÁLYBA LÉPÉS A zeneiskola felsőbb osztályába az a tanuló léphet, aki a közvetlenül megelőző osztályt sikeresen elvégezte, arról bizonyítványt kapott és tanulmányait nem szakította meg. Felmentés, vagy más ok miatt a tanuló osztályba sorolása szolfézs, illetve a főtárgy esetében eltérhet egymástól. Ezt a bizonyítványban és a törzslapon is fel kell tüntetni. Ebben az esetben a felsőbb osztályba lépésnél a hangszeres osztályt kell figyelembe venni.

XII.8. TANULMÁNYOK OSZTÁLYBAN

FOLYTATÁSA

UGYANABBAN

AZ

Az a tanuló, aki osztálya tantervi anyagát nem tudja elvégezni, az igazgatótól legkésőbb május 20-ig kérheti, hogy tanulmányait a következő tanévben ugyanannak az osztálynak a tanulójaként folytathassa. Az igazgató a szaktanár véleménye alapján dönt. Ebben az esetben a tanuló osztályzatot nem kap. A bizonyítványba és a törzslapra a fenti tényt be kell jegyezni. Osztályfolytatásra az alapfokú művészeti oktatásban, művészeti áganként egy alkalommal van lehetőség.

XIII. A kották, tankönyvek és taneszközök kiválasztásának elvei    

alkalmas legyen több évi válogatásra megfeleljen a tanuló szakmai fejlettségének elfogadható minőség mellett mérsékelt ár előnyben részesítjük a korszerű, felmenő rendszerben készülő kiadványokat

43

TWMI

PEDAGÓGIAI PROGRAM

XIV. Tantárgyi struktúra, a képzés teljes szerkezeti, pedagógiai szakaszolása Az egyes tanszakok, tanított tantárgyak kifutó rendszerű képzése, legfeljebb a 2025/2026. tanévig a 27/1998.(VI.10.) MKM rendelet, valamint az annak módosításáról rendelkező 32/1999.(VIII.18.) OM rendelet az alapfokú művészetoktatás követelményei és tantervi programjának bevezetéséről és kiadásáról szerinti tantervek. ZENEMŰVÉSZETI ÁG Klasszikus zene Hangszeres tanszakok: furulya, fuvola, oboa, klarinét, fagott, kürt, trombita, harsona, tuba, szaxofon, ütő, gitár, zongora, orgona, harmonika, hegedű, brácsa, gordonka, nagybőgő. Vokális tanszak: magánének Népzene Hangszeres tanszakok: hegedű, brácsa, bőgő/cselló, furulya, duda, klarinét/tárogató, citera, tambura, koboz, tekerő. Vokális tanszak: népi ének. Jazz zene Hangszeres tanszakok: jazz-basszusgitár, jazzbőgő, jazzdob, jazzgitár, jazz-harsona, jazz-szaxofon, jazz-trombita, jazz-zongora. Vokális tanszak: jazzének. Elméleti tanszakok, tantárgyak: szolfézs, zeneelmélet, zenetörténet-zeneirodalom, improvizáció, zenei-ismeretek, népzenei ismeretek, jazz-elmélet. Egyéb tantárgyak: zenekar, kórus, történeti táncok, egyházzene. Egyéb tanszak: kamarazene. Képzési idő: Az alapfokú művészetoktatási intézmény 12 évfolyamos intézmény. A képzési idő három szakaszra tagolódik: Előképző

Alapfok

Továbbképző

2 év

4-6 év

4 év

(Megjegyzés: az évfolyamszámok magukba foglalják az előképző, alapfok és továbbképző évfolyamait. A képzési idő első számjegye az elméleti és egyéb előtanulmányokat jelöli.) „A" tagozaton 2+10 évfolyam (furulya, fuvola, trombita, ütő, gitár, zongora, harmonika, hegedű, gordonka, népzene) 44

TWMI

PEDAGÓGIAI PROGRAM

2+8 évfolyam (oboa, klarinét, fagott, kürt, harsona, tuba, nagybőgő) 2+6 évfolyam (szaxofon, jazz-zene, brácsa) 1+6 évfolyam (magánének) „B" tagozaton A "B" tagozat zárójeles számai az "A" tagozaton végzett előtanulmányokat jelentik. "B" tagozatra a növendéket az alapfok 2. évfolyamától javasolt irányítani. (3)+9 évfolyam (furulya, fuvola, trombita, ütő, gitár, zongora, harmonika, hegedű, gordonka, népzene) (3)+7 évfolyam (oboa, klarinét, fagott, kürt, harsona, tuba, nagybőgő) (3)+5 évfolyam (szaxofon, jazz-zene, brácsa) (2)+5 évfolyam (magánének) Elmélet és egyéb főtanszakok "A" tagozaton 2+10 évfolyam (szolfézs) 2+6 évfolyam (zenetörténet-zeneirodalom, zeneelmélet) 4 évfolyam (kamarazene) "B" tagozaton (5)+7 évfolyam (szolfézs főtanszak)

XIV.1. Tantárgyi óraszámok "A" ÉS "B" TAGOZAT, 2+10 ÉVFOLYAMOS (HOSSZÚ) TANSZAKOK A tanítási órák (foglalkozások) száma és azok ideje tanítási hetenként értendő. Főtárgy: "A" tagozaton minimum 2x30 perc (egyéni), vagy minimum 2x45 perc (csoportos) "B" tagozaton minimum 2x45 perc (egyéni) A korrepetíció (zongorakíséret) a főtárgyhoz szorosan kapcsolódó kötelező kiegészítő foglalkozás ideje: "A" tagozaton (minimum) 1. évfolyamig 5 perc 2-3. évfolyamon 10 perc 4. évfolyamtól 15 perc "B" tagozaton (minimum) 1-2. évfolyamon 10 perc 3-4. évfolyamon 15 perc 5. évfolyamtól 20 perc Kötelező tárgy: a képzési idő minimum 2x45 perc "A" tagozaton a 4. évfolyam végéig "B" tagozaton a 10. évfolyam végéig 45

TWMI

PEDAGÓGIAI PROGRAM

Kötelezően választható tárgy: "A" tagozaton az 5-6. évfolyamon elmélet: minimum 1x45 perc Választható tárgy: az előképző 1. évfolyamától 1 vagy 2 foglalkozás "B" tagozaton elmélet: minimum 1x45 perc gyakorlat: minimum 1x45 perc (csoportos), vagy minimum 1x30 perc (egyéni) Hangszeres előkészítő: egyéni: 2x30 perc csoportos: 2x45 perc Kamarazene: minimum 1x45 perc A kamarazene csoportlétszáma a műfajnak megfelelően: 2-8 fő, maximum 15 fő. Zenekar, kórus: minimum 2x45 perc Kötelező zongora: minimum 1x30 perc "A" ÉS "B" TAGOZAT, RÖVID TANSZAKOK Főtárgy: "A" tagozaton minimum 2x30 perc (egyéni), vagy minimum 2x45 perc (csoportos) "B" tagozaton minimum 2x45 perc (egyéni) A korrepetíció (zongorakíséret) ideje: Hangszeres tanszakon: "A" tagozaton (minimum) 1. évfolyamig 5 perc 2. évfolyam 10 perc 3. évfolyamtól 15 perc "B" tagozaton (minimum) 1. évfolyam 10 perc 2. évfolyam 15 perc 3. évfolyamtól 20 perc Magánének tanszakon: "A" tagozaton minimum 20 perc "B" tagozaton minimum 30 perc Kötelező tárgy: a képzési idő minimum 2x45 perc 46

TWMI

PEDAGÓGIAI PROGRAM

"A" tagozaton a 4. évfolyam végéig "B" tagozaton az utolsó évfolyam végéig Kötelezően választható tárgy: "A" tagozaton az 5. évfolyamon elmélet: minimum 1x45 perc Választható tárgy: az előképző 1. évfolyamától 1 vagy 2 foglalkozás "B" tagozaton elmélet: minimum 1x45 perc gyakorlat: minimum 1x45 perc (csoportos) vagy minimum 1x30 perc (egyéni) Hangszeres előkészítő: egyéni: 2x30 perc csoportos: 2x45 perc Kamarazene: minimum 1x45 perc A kamarazene csoportlétszáma a műfajnak megfelelően: 2-8 fő, maximum 15 fő. Zenekar, kórus: minimum 2x45 perc Kötelező zongora: minimum 1x30 perc A zeneoktatás kötelezően előírt tantárgyai és azok óraszámai figyelembevétele mellett a növendék más művészeti ág (tánc, színház, képző- és iparművészet) képzésébe is bekapcsolódhat, illetve azok meghatározott tanítási óráin részt vehet.

XIV.2. Iskolai óraterv Évfolyamok Tantárgy Osztály Főtárgy Kötelező tárgy Választható tárgy Összesen

Előképző 1.

2. -2 (2) 2 2 2 2 2-6 2-6

Továbbképző

Alapfok 3. 2 2 2 4-6

4. 2 2 2 4-6

5. 2 2 2 4-6

6. 2 2 2 4-6

7. 2 2 2 4-6

8. 2 2 2 4-6

9. 2 2 2 4-6

10. 2 2 2 4-6

11. 2 2 2 4-6

12. 2 2 2 4-6

Az óratervet az adott tanszakon meghatározott évfolyamok száma szerint kell érteni. Az előképzőt a növendéknek nem kötelező elvégeznie.

47

TWMI

PEDAGÓGIAI PROGRAM

Főtárgy: az iskolában zeneművészeti ágon tanított magánének és valamennyi hangszeres tanszak (egyéni), beleértve az előképzőt és a szolfézs is, valamint a kamarazenét (csoportos) Kötelező tárgy: minden zenei tanszakon a szolfézs, zongora (az adott tanszakok óratervének megfelelően) Kötelezően választható tárgy:  elméleti: szolfézs, zeneelmélet, zenetörténet-zeneirodalom, improvizáció, zenei-ismeretek, népzenei ismeretek, jazz-elmélet (mindezek együttes műveltségi programként is taníthatók);  gyakorlati: zongora, második hangszer, kamarazene, zenekar, kórus. Választható tárgy: szolfézs, zeneelmélet, zenetörténet-zeneirodalom, improvizáció, művészettörténet, népzenei ismeretek, jazz-elmélet (mindezek együttes műveltségi programként is taníthatók); zongora, második hangszer, kamarazene, zenekar, kórus, népzene, egyházzene, historikus táncok. Korrepetíció (zongorakíséret): a hangszeres (kivéve gitár, zongora, orgona, harmonika) és magánének főtárgyhoz szorosan kapcsolódó kötelező kiegészítő foglalkozás. NÉPTÁNC TANSZAK A képzés ideje: 12 év Évfolyamok száma: 12 Óraterv Tantárgy

Évfolyamok Előképző 1. 2.

Népi játék, néptánc

2

2

Alapfok 1. 2.

3.

3—4

3—4 3—4

3—4

Folklórismeret

1

4. 1

5.

6.

Továbbképző 7. 8. 9.

3—4

3—4

3—4 3—4 3—4

1

1

Tánctörténet

1

Köt. választ. Szab. vál. tant. Összesen

2 2—4

2

1

1

1

1

2—4 4—6

1

4—6

48

1

4—6 4—6

1

1

4—6

4—6

1

10. 3—4

1

1

1

1

1

1

4—6 4—6 4—6

4—6

TWMI

PEDAGÓGIAI PROGRAM

A tanszak tantárgyai Főtárgy: Néptánc Kötelező tantárgyak:  

Folklórismeret Tánctörténet

Kötelezően választható tantárgyak: Népi ének  Folklórismeret  Tánctörténet  Kinetográfia KÉPZÕ- ÉS IPARMÛVÉSZETI ÁG 

A képzés struktúrája A képzés ideje: 12 év Évfolyamok száma: 12 évfolyam Óraterv Tantárgy

Évfolyamok Előképző 1. 2.

Vizuális alapismeretek

Alapfok 1. 2.

3.

4.

5.

6.

Továbbképző 7. 8. 9.

10.

2—4

2—4

—

—

—

—

—

—

—

—

—

—

Rajz-festés-mintázás

—

—

2

2

2

2

2

2

2

2

2

2

Műhely előkészítő

—

—

2

2

—

—

—

—

—

—

—

—

Műhelygyakorlat

—

—

—

—

2

2

2

2

2

2

2

2

Szabadon választható tantárgy

—

—

1

1

1

1

1

1

1

1

1

1

Szabad sáv

—

—

1

1

1

1

1

1

1

1

1

1

Összesen:

2—4

2—4

4—6 4—6 4—6 4—6 4—6 4—6 4—6 4—6 4—6

A rajz-festés-mintázás és a műhelygyakorlatok óraszáma 1—3 vagy 3—1 arányban átcsoportosítható. Az előképzőt a tanulónak nem kötelező elvégeznie. A képzés tanszakai, tantárgyai  Vizuális alapismeretek Az előképző komplex művészeti tantárgya.

49

4—6

TWMI

PEDAGÓGIAI PROGRAM

Kötelező tantárgyak  Rajz-festés-mintázás.  Műhely előkészítő, műhelygyakorlat. Kötelező műhelygyakorlat választható tanszakai:  Képzőművészet: grafika, festészet, szobrászat.  Média: fotó-videó.  Iparművészet: bábkészítő, bőrműves, fatárgy készítő, fémműves, kerámia, kézművesség, makett- és papírtárgy készítő, textilműves, tűzzománc készítő. Szabadon választható tantárgyak:  Művészettörténet.  Népművészet. A szabad sáv keretében a fenti tantárgyak vagy a műhelygyakorlatok bármelyike választható. A rajz-festés-mintázás tantárgy biztosítja a képző- és iparművészeti alapozást. A műhely előkészítő foglalkozások során a tanuló a képzés több területével ismerkedhet meg. A műhelygyakorlat teszi lehetővé a képző- és iparművészeti szakirányú tevékenységeket. A képzőművészet, iparművészet és média területén a helyi lehetőségektől függően a fenti műhelyek közül a tanuló érdeklődésének és képességeinek megfelelően választhat. A képzőművészet és iparművészet-oktatás kötelezően előírt tantárgyai és azok óraszámai figyelembevétele mellett a tanuló más művészeti ág (zeneművészeti, táncművészeti, szín- és bábművészeti ág) képzésébe is bekapcsolódhat, illetve azok központilag meghatározott tanítási óráin részt vehet.

SZÍNMŰVÉSZETI–BÁBMŰVÉSZETI ÁG A képzés struktúrája A képzés ideje: 12 év Évfolyamok száma: 12 évfolyam A képzés tanszakai  

Színjáték tanszak Bábjáték tanszak

50

TWMI

PEDAGÓGIAI PROGRAM

Óraterv Színjáték tanszak Tantárgy

Évfolyamok Előképző 1. 2.

Alapfok 1. 2.

3.

4.

5.

Továbbképző 7. 8. 9.

6.

10.

Főtárgy Drámajáték Színjáték

2 —

2 —

2 —

2 —

2 —

2 —

2 —

2 —

— 2

— 2

— 2

— 2

Kötelező tantárgyak Beszédgyakorlatok Mozgásgyakorlatok

— —

— —

0,5 0,5

0,5 0,5

0,5 0,5

0,5 0,5

0,5 0,5

0,5 0,5

1 1

1 1

— —

— —

Kötelezően választható tantárgyak

—

—

1

1

1

1

1

1

1

1

1

1

Szabadon választható tantárgyak

(2)

(2)

1

1

1

1

1

1

1

1

1

1

2—(4)

2—(4)

4—5

4—5

4—5

4—5

4—5

4—5

4—6

4—6

4—6

4—6

Összesen:

A képzés tantárgyai Színjáték tanszak Főtárgy:  drámajáték (2) +(1–6. évfolyam)  színjáték (7–10. évfolyam) Megjegyzés: A főtárgy neve ott és akkor változik, amikor színjáték nevelésben való felhasználása – a drámai-színházi nevelés – mellett hangsúlyossá válhat a színházi (technikai) képzés. Kötelező tantárgyak:  beszédgyakorlatok (1–8. évfolyam)  mozgásgyakorlatok (1–8. évfolyam) Kötelezően választható tantárgyak Megjegyzés: A 7–8. évfolyamon a kötelező tantárgyak magas óraszáma miatt nincs választási kötelezettség (az alábbi tantárgyak – természetesen – választhatók).  vers- és prózamondás (az 1. évfolyamtól választható),  bábjáték (a 4. évfolyammal bezárólag választható),  tánc- és mozgásszínházi tréning (az 5. évfolyamtól választható),  kreatív zenei gyakorlat (az 1. évfolyamtól választható),  színházismeret (a 3. évfolyamtól választható),  beszédtechnika (a 3. évfolyamtól választható).

51

TWMI

PEDAGÓGIAI PROGRAM

Szabadon választott tantárgyak (a helyi igények és lehetőségek függvényében) Néhány javaslat  pantomim (a 4. évfolyamtól) – a Bábjáték tanszak azonos elnevezésű tantárgya  színháztörténet (az 5. évfolyamtól)  színháztechnika (szcenika) (a 7–10. évfolyam)  zenés színházi képzés (a 7. évfolyamtól)  dramaturgiai-rendezői ismeretek (9–10. évfolyam)  drámajáték-vezetői ismeretek (9–10. évfolyam) Bábjáték tanszak Tantárgy

Főtárgy Bábjáték Kötelező tantárgyak Bábmozgatás Bábkészítés Beszéd és ének Kötelezően választható tantárgyak Szabadon választható tantárgyak Összesen:

2.

Évfolyamok Alapfok 3. 4. 5.

6.

7.

2

2

2

2

2

2

2

2

2

2

— — — —

0,5 0,5 1 1

0,5 0,5 1 1

0,5 0,5 1 1

0,5 0,5 — 1

0,5 0,5 — 1

0,5 0,5 — 1

1 — — 1

1 — — 1

1 — — 1

1 — — 1

(2)

(2)

1

1

1

1

1

1

1

1

1

1

2—(4)

2—(4)

4—6

4—6

4—6

4—6

4—6

4—6

4—6

4—6

4—6

4—6

Előképző 1. 2.

1.

2

2

— — — —

Továbbképző 8. 9. 10.

Megjegyzés: A fenti táblázatok Összesen rovatában az első számok a minimális óraszámra, míg a második helyen szereplő, dőlt számok a szakmai program optimális teljesítéséhez szükséges időre utalnak. Főtárgy:  bábjáték (2)+(1–10. évfolyam) Kötelező tantárgyak  bábmozgatás (1–10. évfolyam)  bábkészítés (1–6. évfolyam)  beszéd és ének (1–3. évfolyam)

52

TWMI

PEDAGÓGIAI PROGRAM

Kötelezően választható tantárgyak Megjegyzés: Az 1–2–3. évfolyamon a kötelező tantárgyak magas óraszáma miatt nincs választási kötelezettség (az alábbi tantárgyak – természetesen – választhatók):  vers- és prózamondás (az 1. évfolyamtól) – a színjáték tanszak azonos elnevezésű tantárgya,  bábszínházismeret (a 3. évfolyamtól) – a színjáték tanszak színházismeret elnevezésű tantárgya, bábszínházi kiegészítéssel,  beszédtechnika (a 3. évfolyamtól választható) – a színjáték tanszak azonos elnevezésű tantárgya,  pantomim (a 4. évfolyamtól),  kreatív zenei gyakorlat (a 4. évfolyamtól) – a színjáték tanszak azonos elnevezésű tantárgya,  bábszínészet (7–10. évfolyam),  báb- és díszlettervezés (7–10. évfolyam),  színpadtechnika (szcenika) (7–10. évfolyam). Szabadon választott tantárgyak (a helyi igények és lehetőségek függvényében) Néhány javaslat  választott bábtechnika,  bábtörténet,  tánc- és mozgásszínházi tréning – a színjáték tanszak azonos elnevezésű tantárgya,  drámajáték – a színjáték tanszak azonos elnevezésű tantárgya. A színművészeti–bábművészeti oktatás kötelezően előírt tantárgyai és azok óraszámai figyelembevétele mellett a tanuló más művészeti ág (zeneművészeti, táncművészeti, képző- és iparművészeti ág) képzésébe is bekapcsolódhat, illetve azok központilag meghatározott tanítási óráin részt vehet.

53

TWMI

PEDAGÓGIAI PROGRAM

XV. HELYI TANTERVEK A Teleki-Wattay Művészeti Iskolában használatos tantervi programok

XV.1. Az egyes tanszakok, tanított tantárgyak kifutó rendszerű képzése Az egyes tanszakok, tanított tantárgyak kifutó rendszerű képzése, legfeljebb a 2025/2026. tanévig a 27/1998.(VI.10.) MKM rendelet, valamint az annak módosításáról rendelkező 32/1999.(VIII.18.) OM rendelet az alapfokú művészetoktatás követelményei és tantervi programjának bevezetéséről és kiadásáról szerinti tantervek. A részletes helyi tanterv a pedagógiai program 1. számú melléklete. KLASSZIKUS ZENE I. KLASSZIKUS ZENE II. NÉPZENE JAZZ ZENE SZÍNMŰVÉSZET TÁNCMŰVÉSZET KÉPZŐ- ÉS IPARMŰVÉSZET Szolfézs

Zongora Hegedű Brácsa Cselló Nagybőgő Gitár Furulya Fuvola

Oboa Klarinét Fagott Szaxofon

Készítette:

Dobos Lászlóné Móriczné Kolláth Márta Nógrádi László Papp Károlyné Spiegel Mariann Aszalós Tünde Balsay Krisztina Horváth Józsefné Dr. Makláryné Baranyai Valéria Bartha Ferenc Fekete Ferenc Schunk László Mosóczi Miklós Kozma István Perényi Péter Stadler Vilmos Herczegh Mária Kárász Ilona Barnabás Zoltán Lénárd Andorné Perényi Éva Zentainé Valkai Ágnes Herpay Ágnes Simonffy György Solymosi Sebestyén 54

TWMI Trombita Vadászkürt

Harsona, tenor-bariton

Tuba Ütő

Magánének Zenekar Néptánc, népi játék Folklórismeret Kinetográfia Drámajáték Színjáték Beszédgyakorlatok Mozgásgyakorlatok Vizuális alapismeretek

Rajz-Festés-Mintázás Táncművészet

PEDAGÓGIAI PROGRAM Huszár Gábor Sztán István Szilágyi Pálma Beleznay Tibor Tarjáni Ferenc Foltyn Péter Kovács Attila Ronyecz József Jakab Gedeon Balázs Oszkár Fazekas László Zempléni László Pallagi Judit Fodor Katalin Kondor Ferenc, Magyar Margit Neuwirth Annamária, Salamon Ferencné P. Vas János Neuwirth Annamária Farkas Ágnes, Szauder Erik Kaposi László, Szauder Erik Fort Krisztina Uray Péter Dombyné Szántó Melánia, Jászberényi Matild Sinkó István, Szávai István, Tigelmann Józsefné, Weintráger Éva Dombyné Szántó Melánia, Jászberényi Matild Sinkó István, Szávai István, Tigelmann Józsefné, Weintráger Éva Bretus Mária, Angelus Iván, Szalay Tamás, Neuwirth Annamária, Sziliné Csáki Emília

55

TWMI

PEDAGÓGIAI PROGRAM

XV.2. A 3/2011 (I. 26.) NEFMI rendelet szerint, 2011/2012-től felmenő rendszerben bevezetett helyi tanterv A 3/2011 (I. 26.) NEFMI rendelet, melyek paragrafusai rendelkeznek az alapfokú művészetoktatási intézmények pedagógiai programjának elkészítéséről, tantervi programjának bevezetéséről 2011/2012. tanévtől indult, módosított tantervi rendeletnek megfelelő képzések.

XV.3. Az iskola oktatási szerkezete 2011-től Zeneművészet Színművésze Táncművészet Képzőművészet csoportos/egyéni t csoportos csoportos Csop Klasszikus Népzene Jazz Szín Báb Nép Balett Képző. Ipar csoportos X X X X X X X X X EK1 X X X X X X X X X EK2 X X X X X X X X X X 1 X X X X X X X X X X 2 X X X X X X X X X X 3 X X X X X X X X X X 4 X X X X X X X X X X 5 X X X X X X X X X X 6 X X X X X X X X X 7 X X X X X X X X X 8 X X X X X X X X X 9 X X X X X X X X X 10 A 2011.évi CXC. törvény a nemzeti köznevelésről 29.§. szerint: Évf.

-

A zeneoktatás kötelezően előírt tantárgyai és azok óraszámai figyelembevétele mellett a növendék más művészeti ág (tánc, színház, képző- és iparművészet) képzésébe is bekapcsolódhat, illetve azok meghatározott tanítási óráin részt vehet. A képzőművészet és iparművészet-oktatás kötelezően előírt tantárgyai és azok óraszámai figyelembevétele mellett a tanuló más művészeti ág (zeneművészeti, táncművészeti, szín- és bábművészeti ág) képzésébe is bekapcsolódhat, illetve azok központilag meghatározott tanítási óráin részt vehet. A színművészeti–bábművészeti oktatás kötelezően előírt tantárgyai és azok óraszámai figyelembevétele mellett a tanuló más művészeti ág (zeneművészeti, táncművészeti, képző- és iparművészeti ág) képzésébe is bekapcsolódhat, illetve azok központilag meghatározott tanítási óráin részt vehet. A táncművészei toktatás kötelezően előírt tantárgyai és azok óraszámai figyelembevétele mellett a tanuló más művészeti ág (zeneművészeti, színművészeti–bábművészeti, képző- és iparművészeti ág) képzésébe is bekapcsolódhat, illetve azok központilag meghatározott tanítási óráin részt vehet.

A részletes helyi tanterv a pedagógiai program 2. számú melléklete.

56

TWMI

PEDAGÓGIAI PROGRAM

XVI. LEGITIMÁCIÓS ZÁRADÉK XVI.1. A program érvényessége 2015. augusztus 31.-ig

XVI.2. Módosítási eljárás Jogszabály változás esetén a törvényi előírásoknak megfelelően, a tantestület előzetes véleménye ismeretében, a fenntartó jóváhagyásával Szakmai szempontok miatt szükséges változtatást a tantestület többségének egyetértésével, majd a fenntartó jóváhagyásával lehet végrehajtani

XVI.3. A program felülvizsgálatának mechanizmusa Érvényességének harmadik évében a tantestület az igazgató előterjesztésében felülvizsgálja a Pedagógiai Programot és az eredményről tájékoztatja a fenntartót. Szükség esetén módosítási eljárást kezdeményez.

XVI.4. Nyilvánosságra hozatal módja A Teleki-Wattay Művészeti Iskola Alapfokú Művészetoktatási Intézmény Pedagógiai Programja és Helyi tanterve jóváhagyás után  az iskola könyvtárában és  irodájában bármikor megtekinthető nyilvános dokumentum.

Pomáz, 2014. január 17. Polányiné Takács Judit igazgató

57

TWMI

PEDAGÓGIAI PROGRAM

ZÁRADÉK A Pedagógiai Program egybeszerkesztett, módosított változatát a nevelő testület ……………………………….én megtartott ülésén, egyhangúlag elfogadta. Az Iskolaszék, a Szülői Munkaközösség, a Diákönkormányzat …………………………………megtartott együttes ülésén a dokumentumot megismerte, és egyetértését adta.

Diákönkormányzat képviselője:

Koncsik Dorina

SZMK képviselője:

Szlávik Bea

Tantestület képviselője:

Veres Zoltán

Az elfogadott Pedagógiai program felterjesztésének napja:

Polányiné Takács Judit igazgató

58