PEDAGÓGIAI PROGRAM. Kőbányai Harmat. Általános Iskola. Harmat Általános Iskola Kőbányai

Kőbányai

Harmat Általános Iskola 1104 Budapest, Harmat u. 88. Telefon: 260-1817, fax: 261-1837 E-mail:[email protected] OM 034954

E-mail: [email protected]

PEDAGÓGIAI PROGRAM Kőbányai Harmat Általános Iskola 2013.

Pedagógiai program

TARTALOMJEGYZÉK:

Bevezetés

6

ISKOLÁNK BEMUTATÁSA Küldetésnyilatkozat

8

Iskolánk története

9

Iskolánk legfontosabb jellemzői, adottságai

11

Iskolánk tárgyi és személyi feltételei

12

Iskolánk belső és külső kapcsolatai

14

1. ISKOLÁNK NEVELÉSI PROGRAMJA

1.1. Az

iskolában

folyó

nevelő-oktató

munka

pedagógiai

alapelvei, céljai, feladatai, eszközei, eljárásai

17

1.2. Iskolánk kiemelt pedagógiai és oktatási területei és a kulcskompetenciák fejlesztésének kapcsolata

1.2.1. Anyanyelvi nevelés (Anyanyelvi kompetenciák fejlesztése)

26

1.2.2. Idegen nyelv oktatása (Idegen nyelvi kommunikáció fejlesztése)28 1.2.3. Matematika oktatása (Matematikai kompetenciák fejlesztése)29 1.2.4. Informatika oktatása (Digitális kompetenciák fejlesztése) 1.2.5. Művészeti

nevelés

(Esztétikai

és

művészeti

fejlesztése)

31

kompetenciák 32

1.2.6. Testnevelés (Mozgáskultúra, egészséges életmód)

39

1.2.7. Természettudományos kompetencia

40

1.2.8. Szociális és állampolgári kompetencia

41

Harmat Általános Iskola Budapest X. Harmat u. 88.

2

Pedagógiai program

1.2.9. Kezdeményezőképesség és vállalkozói kompetencia

43

1.2.10. Egészség és környezettudatosság

44

1.3. A személyiségfejlesztéssel kapcsolatos pedagógiai feladatok

45

1.4. Egészségfejlesztő, környezetvédelmi program

48

1.5. A

közösségfejlesztéssel,

az

iskola

szereplőinek

együttműködésével

kapcsolatos pedagógiai feladatok

67

1.6. A pedagógusok helyi intézményi feladatai, az osztályfőnöki munka tartalma, az osztályfőnökök feladatai 1.7. A

kiemelt

figyelmet

érdemlő

75 tanulókkal

kapcsolatos

pedagógiai

tevékenységek helyi rendje 1.7.1.

A

beilleszkedési,

magatartási,

79 tanulási

nehézségekkel

összefüggő

pedagógiai tevékenység

79

1.7.2. A sajátos nevelési igényű tanulókkal kapcsolatos pedagógiai tevékenység

81

1.7.3.A kiemelten tehetséges tanulókkal kapcsolatos pedagógiai tevékenység 89 1. 7. 4. A hátrányos helyzetű gyermekekkel kapcsolatos tevékenységünk Az esélyegyenlőséget szolgáló intézkedések

91

1. 7. 5. A szociális hátrányok enyhítését szolgáló tevékenységi formák

95

1.8. A tanulóknak az intézményi döntési folyamatban való részvételi jogai gyakorlásának rendje

97

1.9. A szülő, tanuló, iskolai pedagógus és az intézmény partnerei

együttműködésének

formái,

továbbfejlesztésének lehetőségei

az

együttműködés 98

1. 10. A tanulmányok alatti vizsgák szabályai

104

1. 11. A felvétel és átvétel szabályai

105

1.

12. Az elsősegély-nyújtási alapismeretek elsajátításával kapcsolatos iskolai terv


105

3

Pedagógiai program

2. ISKOLÁNK HELYI TANTERVE

2.1. Az iskola egyes évfolyamain tanított tantárgyak, a kötelező és választható foglalkozások és azok óraszámai, az előírt tananyag és követelmények.

106

2.2. Az alkalmazható tankönyvek, tanulmányi segédletek és taneszközök kiválasztásának elvei.

111

2.3.A mindennapos testnevelés, testmozgás megvalósításának módja 112 2.4.Az iskola magasabb évfolyamára lépés feltételei

112

2.5. Az iskolai beszámoltatás, az ismeretek számonkérésének, a tanuló teljesítményének értékelésének és minősítésének formái

114

2.6. Az iskolai írásbeli beszámoltatások formái, rendje, korlátai, a tanulók tudásának értékelésében betöltött szerepe, súlya

119

2.7. A tanulói magatartás, szorgalom értékelésének és minősítésének követelményei, a magatartása és szorgalma értékelésének, minősítésének formája 2.8.

Az

121 otthoni

és

napközis

felkészülést

szolgáló,

előírt

írásbeli

és szóbeli feladatok meghatározásának elvei és korlátai

126

2.9. A tanulók fizikai állapotának mérésére használt módszerek

127

2.10. Csoportbontások és egyéb foglalkozások, tanórán kívüli foglalkozások lehetőségei, szervezésének elvei

128

2.11. A tantárgyak sajátosságaihoz igazodva megjelenő fejlesztési területek

130

3. A PEDAGÓGIAI PROGRAMMAL KAPCSOLATOS INTÉZKEDÉSEK (érvényesség, felülvizsgálat, módosítás, nyilvánosság, jóváhagyás, aláírások)


4

Pedagógiai program

MELLÉKLETEK:

1. MŰVELTSÉGI TERÜLETEK, ÉS AZOK TANTÁRGYI RENDSZERE

2. TANTÁRGYAK ÉS MODULOK RÉSZLETES HELYI TANTERVE

3. SAJÁTOS NEVELÉSI IGÉNYŰ TANULÓK ISKOLAI OKTATÁSÁNAK IRÁNYELVE

JEGYZŐKÖNYV


5

Pedagógiai program Bevezetés: Pedagógiai programunk: 

a 2008/2009-es tanévben - az 1. osztályban felmenő rendszerben - életbe lépett pedagógiai programunk átdolgozása.

A program újabb felülvizsgálata és átdolgozása törvényi változások miatt vált szükségessé: 

Nemzeti Köznevelési Törvény: 2011. évi CXC. Trv.



A Nemzeti alaptanterv: 110/2012. (VI. 4.) Kormányrendelet.



20/2012. (VIII.31.) EMMI rendelet a nevelési-oktatási intézmények működéséről és a köznevelési intézmények névhasználatáról. 51/2012. (XII. 21.) EMMI rendelet a kerettantervek kiadásának és jogállásának rendjéről.

Az Oktatási törvény és a NAT módosításának célja:  Erkölcsös, felelős, hazafias érzelemvilágú állampolgárok nevelése, akik önálló életvitelre képesek, s képesek a magánérdeket a köz érdekeivel összeegyeztetni;  A nevelés eszközeivel a társadalmi leszakadás megakadályozása;  Tehetséggondozás;  A tanulók speciális igényeinek – SNI, BTM - figyelembevétele, egyéni képességeikhez igazodó fejlődésük elősegítése,  Gyermekeink testi és lelki egészségének javítása.


6

Pedagógiai program Elvárás az iskolától, hogy értékálló, a kor igényeinek megfelelő tudást alakítson ki. Ennek megfelelően a kiemelt nevelési területek a következők:

 Erkölcsi nevelés  Hazafias nevelés  Demokráciára nevelés  Önismeretre, társas kultúrára nevelés  Családi életre nevelés  Testi, lelki egészségre nevelés  Felelősségvállalásra nevelés  Fenntarthatóságra, környezettudatosságra n.  Pályaorientáció  Médiatudatosságra n.  Tanulás tanítása  Gazdasági, pénzügyi nevelés

A

Harmat

Általános

tevékenységkínálattal,

Iskola a

értékes

gyerekek

hagyományaira

sokoldalú

építve,

fejlesztésével

széles és

a

fenntarthatóság pedagógiájának felhasználásával törekszik a kor kihívásainak megfelelni.

2013.

Varga Ildikó


7

Pedagógiai program ISKOLÁNK BEMUTATÁSA Küldetésnyilatkozat Olyan iskolát szeretnénk: 

ahová a gyerekek szívesen járnak, mert megértő, motiváló és szerető légkör veszi körül őket,



ahol a természetes gyermeki kíváncsiságot megőrizve, az életkori sajátosságaiknak megfelelő módszerekkel tanulhatnak a diákok,



ahol a széleskörű tevékenységkínálat segítségével a gyerekek képességei sokoldalúan fejlődhetnek, és a tanulás motivációs alapja a sikerélmény,



ahová mindezekért a szülők szívesen hozzák gyermekeiket,



ahol a tantestület minden tagja fontosnak érzi magát, megtalálja azt a tevékenységet, amelyhez a legjobban ért és alkotói szabadsága kibontakozhat,



amelyik rugalmasan képes alkalmazkodni a társadalmi elvárásokhoz, a tanulók, a szülők és a fenntartó igényeihez.

„Az iskola arra való, hogy az ember megtanuljon tanulni, hogy felébredjen a tudásvágya, megismerje a jól végzett munka örömét, megízlelje az alkotás izgalmát, megtanulja szeretni azt, amit csinál, és megtalálja azt a munkát, amit szeretni fog.” (Szent- Györgyi Albert)


8

Pedagógiai program Iskolánk története 1965. szeptember elseje óta, Budapest X. kerületében, a kőbányai Óhegyen működő iskolánk alapításakor a kerület egyik legmodernebb, 12 tantermes intézményének számított. A tanulólétszám növekedése miatt azonban hamarosan az épület « toldása » vált szükségessé, szintenként 2 tanteremmel bővültünk. Az 1980/81-es tanévben iskolánk egy könnyűszerkezetes, önálló oktatási épülettel bővült, mely a 2011/12-es tanévig hat alsós osztály számára adott osztálytermi lehetőséget. 2012-ben

egy

KEOP

pályázat

segítségével

energiahatékonyságot

javító

felújításra került sor, melynek keretében teljes homlokzati nyílászáró csere, tetőszigetelés történt. A falak 17 cm-es szigetelőréteget kaptak fűtési költségeink jelentős csökkentése érdekében. A 80-as évek elején ének-zene tagozatot indítottunk, s az ének magas szintű oktatása azóta is hagyomány nálunk. Az 1986/87-es tanévtől vált folyamatossá számos idegen nyelv (angol, francia, német, olasz), illetve az informatika oktatása. 2000-ben a dráma és néptánc oktatása is bekerült az iskola tantervébe. A 2006/2007-es tanévtől négy éven keresztül kis létszámú logopédiai osztályokat indítottunk. Iskolánk vonzáskörzetébe a környező lakótelep tartozik, a társas-, illetve családi házas környezetből érkezők száma csekély. Tanulólétszámunk a demográfiai változások következtében a 90-es évek elején jelentősen csökkent, ám mintegy tíz éven keresztül 460 fő körül stabilizálódott. Az elmúlt öt év során évről- évre növekvő tanulólétszámmal számolhattunk. Jelenleg 520 diákunk van. Mindez azt jelzi, hogy iskolánkat szívesen választják diákok, szülők egyaránt. Harmat Általános Iskola Budapest X. Harmat u. 88.

9

Pedagógiai program Kórusaink színvonalas Karácsonyi Hangversenyen mutatkoznak be a szülőknek, s szép szakmai sikereket mondhatnak magukénak. Tartós kapcsolatot alakítottunk ki a hajdúszoboszlói Bárdos Lajos énekes iskolával, és a szlovéniai Dobronak kétnyelvű iskolájával.

Tanulóink számára furulyaoktatáson kívül az épületben

működő Kerületi Zeneiskola nyújt lehetőséget a zenével való ismerkedésre. A Zenei világnapot kiemelten ünnepeljük. Iskolánkban jelenleg angolt, németet és olasz nyelvet tanulnak diákjaink. Comenius pályázataink jelentősen motiválják diákjaink angol nyelvtanulását. Alsós tanítóink a kompetencia-fejlesztő oktatásban élen járnak. Büszkék vagyunk tehetséggondozásunkra, tehetségpontként táblajátékokkal, internetes angol nyelvű fejlesztéssel, személyiségfejlesztő programokkal, számos szakköri lehetőséggel élhetnek a kiszűrt tehetségígéreteink. Iskolánk diáksport egyesülete, a Start DSE széleskörű sportolási lehetőségeket nyújt diákjainknak, s számos eredménnyel büszkélkedhetünk, különösen az asztali tenisz területén. Minden alsós diákunk ingyenes úszásoktatásban részesül, s ezzel egy életre szóló mozgáslehetőséget kínáló sport birtokosa lesz. Diákönkormányzatunk kerületi szinten kiemelkedő működését iskolai « családi fesztiválok »-ok, színvonalas DÖK napok jelzik. Hagyománnyá vált a nyárelőn megrendezésre kerülő « Mesterségek udvara » iskolai rendezvényünk, mely a népi mesterségek körébe kínál bepillantást, és egyben

lehetőséget

biztosít

néptánccsoportjaink

bemutatkozására.

Hagyományőrző programjainkat jelentősen segíti a Kőrösi Művelődési Központtal való sikeres pályázati együttműködésünk.


10

Pedagógiai program Fontosnak tartjuk az évente megrendezésre kerülő erdei iskola programokat, nyári táborokat, s tanáraink fáradhatatlan pályázati kedvének köszönhetően tanulóink jelentős része élni tud e lehetőséggel. Fontosnak tartván a kulturált étkezést, iskolánk ebédlőjét bővítettük, s folyamatosan korszerűsítjük. A kerületben kialakult versenyhelyzet, az ambiciózus tanári kar, az autonómiát biztosító iskolavezetés mind-mind hozzájárult ahhoz, hogy színvonalas, a partnerek igényei szerinti munka folyjék iskolánkban. A környezettudatos nevelés folyamatosan épül be az iskola életébe erdei iskolák szervezésével,

az

iskola

környezetének

zöldítésével,

szelektív

hulladékgyűjtéssel. 2007. óta ÖKOISKOLA vagyunk. Törekszünk rá, hogy a fenntarthatóság pedagógiáját beépítsük mindennapjainkba.

Iskolánk legfontosabb jellemzői, adottságai: 

Iskolánk Kőbánya Óhegyen helyezkedik el. Ez meghatározza az iskolába járó gyerekek összetételét. Nagyobb arányban a környező lakótelepekről érkeznek tanulóink.



Az iskola tanulmányi átlaga

3,9-4,0 körüli. Diákjainknak 90 %-a

gimnáziumban vagy szakközépiskolában tanul tovább. 

Tanítványaink 11%-a BTM-es, 10%-a SNI-s. A sajátos nevelési igényűek nagy része beszédfogyatékos, fogadunk autista diákokat is.



Munkánkat pszichológusok, logopédusok és egyéb gyógypedagógusok segítik.



A tanulók 21%-a HH, arányuk növekedést mutat, diákjaink 2%-a HHH.

 Diákjaink 55%-a körzetes, 93%-a kerületi lakos.


11

Pedagógiai program 

Kiemelt szerepet kap az idegen nyelvek tanulása, és a művészeti nevelés (ének, néptánc). Tanítványainkat az ECDL Start modul keretében nemzetközi vizsgára készítjük fel.



Nagy

udvarunk,

elhasznált

sportpályáink,

kicsi

tornatermünk,

kondicionáló termünk biztosítja a gyerekek számára a szabad mozgást. Az iskolai táncoktatást, s a tanulók szabadidős sporttevékenységét „tükörtermünk”

segíti.

Az

udvar

„zöldítése”,

fajátékokkal

való

felszerelése szülői segítséggel történt, a gyerekek számára nagy szabad mozgásteret és egészséges körülményeket szeretnénk biztosítani. 

Iskolánkat a Harmat Alapítvány támogatja, anyagilag is hozzájárul a nevelő-oktató

munka

színvonalának

emeléséhez,

tevékenységeink

bővítéséhez illetve a tárgyi feltételeink javításához.

Iskolánk személyi és tárgyi feltételei:

Személyi feltételek:

Tantestület -

nagy tapasztalatú, összeszokott, jól működő, a szakma új kihívásaira nyitott, stabil pedagógusgárda  100%-os szakos ellátottság,  24 fő tanító,  18 fő tanár,  8 fő tanító+tanár,


12

Pedagógiai program  11 fő ECDL vizsgával,  11 fő szakvizsgával rendelkezik.

Oktató-nevelő munkát segítők Iskolánkban az oktató-nevelő munkát segítőknek nagy szerepe van abban, hogy diákjaink tanulási, magatartási, beilleszkedési problémáit segítsék. Az egyénre szabott fejlesztés abban segít, hogy a tanulók az osztályközösségbe jobban beilleszkedjenek, sikeresebben teljesítsenek. Logopédiai osztályainkban osztálytanító és logopédus karöltve segíti a tanulók beszédproblémáinak megoldását. Fejlesztőpedagógusaink, pszichológusaink, gyermekvédelmi felelősünk a tanulók sajátos problémáinak szakszerű kezelésében nyújtanak segítséget. Feladataik:  tanulási problémák kezelése: tanuláskorrekció, fejlesztő foglalkozások,  magatartási

problémák

kezelése:

önkontroll,

önszabályozási-készség

fejlesztése, új értékrend kialakítása, „én” erősítése,  pszichés problémák kezelése: szorongások, gátlások oldása, serdülőkori problémák kezelése, önértékelési problémák rendezése.  tanácsadás szülőknek, pedagógusoknak konfliktusok kezelésében.

Kollégáink szoros kapcsolatban állnak a szülőkkel és a kerületi nevelési és gyermekjóléti intézményekkel, szükség esetén szakvizsgálatot kezdeményeznek a gyermek érdekében. Könyvtáros

kolléganőnk

barátságos

környezetet

alakított

ki

iskolánk

könyvtárában. Alkalmanként versenyeket hirdet, könyvtári órákat tart, amelyek a gyermekek olvasóvá nevelésében segítenek. Könyvtárunk jól felszerelt, alkalmas olvasásra, kölcsönzésre és kutatómunkára.


13

Pedagógiai program Tárgyi feltételek:  iskolaépület:

kívülről

felújított

ötszintes

épület.

Mosdóink

felújítására tervek készültek, világításunk korszerűsítésre szorul.  korszerű

bútorozású

szaktantermek:

bővülő

felszereltséggel,

számítógéptermekkel; jól felszerelt irodákkal; tágas, kulturált ebédlővel, melegítő konyhával; táncoktatásra alkalmas teremmel, iskolaszínpaddal;

igényesen

működtetett,

bővülő

állományú

könyvtárral.  nagy udvar, elhasználódott sportpályákkal, szépülő növényzettel, játszóudvarral.  tornatermi

lehetőségeink

nem

felelnek

meg

a

mindennapos

testnevelés követelményeinek;  gondnoki lakás.

Iskolánk belső és külső kapcsolatai:

Belső kapcsolatok: Az iskola oktató- nevelő munkáját segítő szervezetek 

az 1965 óta folyamatosan működő Szülői Munkaközösség,



az 1990-ben alakult Harmat Alapítvány,

Kapcsolattartás a Szülői Szervezettel: A szülőkkel fenntartott kapcsolat jó, bár az együttműködést szorosabbra szeretnénk

fűzni.

Kölcsönös

a

bizalom,

igyekszünk

egymás

elvárásainak

megfelelni. Mindkét fél ismeri a jogait és a kötelességeit. Rendszeres kapcsolatban vagyunk, probléma esetén azonnali megbeszélést tartunk.

A kapcsolattartás formái: Harmat Általános Iskola Budapest X. Harmat u. 88.

14

Pedagógiai program alkalmi beszélgetés fogadóórák ( minimum 4 alkalommal évente) szülői értekezletek (évi 3 alkalommal) SZMK értekezlet (évi 2-3 alkalommal) telefonos megbeszélések szükség szerint

Kapcsolattartás a Harmat Alapítvánnyal Az alapítvány legfontosabb célja megalakulása óta az iskola oktató-nevelő munkájának segítése. Az iskola igazgatója, mint a kuratórium tagja, folyamatos kapcsolatban van az Alapítvány képviselőivel, részt vesz az alapítvány kuratóriumának ülésein. Az iskola éves programjához igazodva év elején egyeztetésre kerül, hogy miben vár az iskola segítséget a tanév folyamán.

Külső kapcsolatok: Intézményünk

fenntartója,

Intézményfenntartó Központ.

szakmai

irányítója

a

Klebelsberg

Közvetlen szakmai irányítónk a Budapest 10.

Tankerület. Működtetőnk a X. kerületi Önkormányzat. Szoros szakmai együttműködéssel segíti oktatásunkat, nevelésünket a Kőbányai Nevelési Tanácsadó és Pedagógiai Szolgáltató Központ, és a Komplex Iskola.

Az intézmény külső kapcsolatai: Kormányhivatal; Kőbányai Önkormányzat; Kőbányai Nevelési Tanácsadó és Pedagógiai Szolgáltató; Kerületi oktatási intézmények; Történelmi egyházak kerületi képviseletei; Harmat Általános Iskola Budapest X. Harmat u. 88.

15

Pedagógiai program Vagyongazdálkodási Zrt; Kőrösi Csoma Művelődési Ház; Kerületi Sport és Ifjúsági Iroda; Testvériskoláink: Dobronaki Két Tanítási Nyelvű Iskola, Hajdúszoboszlói Bárdos Lajos Általános Iskola Magyar Gyula Kertészeti Szakközépiskola Fővárosi Pedagógiai Intézet; Beszédvizsgáló Intézet, 3. sz. Tanulási Képességvizsgáló Intézet; Oktatáskutató és Fejlesztő Intézet; Baraka Alapítvány; Kötelező Egészségügyi Ellátás Intézményei; X. kerületi Vöröskereszt Kerületi Gyámügyi Hivatal; Kerületi Gyermekjóléti Szolgálat; Kőbányai Családsegítő Központ; ÁNTSZ; Katasztrófavédelem; Kerületi Rendőrkapitányság; Szakszervezetek.


16

Pedagógiai program 1. ISKOLÁNK NEVELÉSI PROGRAMJA

1.1. Az

iskolában

folyó

nevelő-oktató

munka

pedagógiai

alapelvei, értékei, céljai, feladatai, eszközei, eljárásai

Nevelő-oktató munkánk alapelveit kialakító értékek:

Alapelveinket az alábbiakban megfogalmazott legfontosabb emberi és erkölcsi értékeket alapján határozzuk meg.

Közösen elfogadott legfontosabb értékek: 

tolerancia, türelem, egymás tisztelete, megbecsülése,



humanizmus, szeretet, elfogadás,



hazaszeretet,



becsületesség, igazságosság, őszinteség, bizalom,



a természet tisztelete, védelme, környezetünk megóvása a jövő nemzedék számára,



önfegyelem, önismeret, példamutatás,



pontosság, igényesség és kitartás a munkában,



a tudás, a munka, az értékteremtés megbecsülése, felelősségtudat



önállóság, szabadság, mások szabadságának tisztelete,



esztétikai, művészeti értékek, az egyetemes és nemzeti kultúra tisztelete,



derű, humor, mely átsegít a gondokon.


17

Pedagógiai program Pedagógiai nevelő-oktató munkánk során az előbbiekben felsorolt értékek közvetítését alapfeladatnak tekintjük, nevelő-oktató munkánkat ezen értékek mentén végezzük.

Legfontosabb alapelveink nevelő-oktató munkánkban:



a

gyermekek

egész

személyiségének,

testi,

szellemi

és

mentális

képességeinek fejlesztése álljon a középpontban, 

a gyermekek fejlesztése érdekében kiemelten kezeljük a kiemelt

fejlesztési területeket és a tanulói kulcskompetenciákat, 

minden gyermek kapja meg a lehetőséget ahhoz, hogy megtalálja azt,

amiben 

tehetséges,

a mindenki számára nélkülözhetetlen általános műveltségnek azokat a

szilárd alapjait

sajátíttassuk

el

tanulóinkkal,

amelyekre

biztonságosan

építhetik további tanulmányaikat, és mutassunk utat ahhoz, hogyan bővítsék önállóan ismereteiket, felhasználva az írott ismerettárak és a kommunikációs eszközök lehetőségeit, 

széleskörű

tevékenységkínálattal

diákjainkat, megadva

a

lehetőségét

minél a

több

későbbi,

területen

érett

korban

képezzük történő

pályaválasztásnak. 

Az egységesség és a differenciálás elvének figyelembevételével az alábbi

prioritásoknak kívánunk megfelelni: -

a

diákok

előzetes

ismereteire

építve,

belső

motivációjuk

figyelembevételével, cselekedtetve fejlesztjük őket; -

az egyéni képességeik figyelembe vételével oktatunk, ellenőrzünk, értékelünk,

-

változatos tanulásszervezési formákat alkalmazunk, a kooperatív technikák előtérbe állítását szorgalmazzuk;


18

Pedagógiai program -

A különleges bánásmódot igénylő gyermekeket - SNI, BTM, kiemelten tehetséges – igényeik figyelembe vételével fejlesztjük.



nagy figyelmet fordítunk az emberiség jövőjét meghatározó közös

problémákra, az egész világot átfogó kérdésekre vonatkozóan hangsúlyozzuk: -környezetünket, a Földet, az emberiséget, az egyes közösségeket fenyegető veszélyek csökkentésének fontosságát. - kiemelt jelentőséggel bír elveink sorában a nemzeti hagyományaink megismerése, ápolása, más népek iránti nyitottság, megértés.

Céljaink, feladataink: Alapelveink megfogalmazása már meghatározza céljainkat, feladatainkat is, melyek nem különülnek el egymástól. Cél: az a végső állapot, amelyet a neveléssel, mint tevékenységgel el kívánunk érni. Feladat: azok a tennivalóink, amelyeket a cél felé való haladás érdekében el kell végeznünk. A nevelő-oktató munka mindennapos feladatai a kitűzött célok lebontásából adódnak.

Céljaink és feladataink:

Alsó tagozatunkon az alapfokú nevelés-oktatás első szakaszában (1-4 évfolyam) Célunk, hogy  megóvjuk az iskolába lépő kisgyermekben a megismerés és a tanulás iránti érdeklődést

és

nyitottságot,

és

segítsük

a

gyermekek

természetes

fejlődését;


19

Pedagógiai program  a gyermekeket az óvoda játékközpontú tevékenységéből az iskolai tanulás tevékenységeibe zökkenőmentesen átvezessük;  a játékosságot megőrizve, tapasztalás útján a gyerekek minél több érzékét, készségét és képességét fejlesszük az iskolai, közös tevékenység során;  fogékonnyá tegyük tanulóinkat saját környezetük, a természet, a társas kapcsolatok, majd a társadalom értékei iránt;  teret és lehetőséget nyújtsunk a gyermekek játék és mozgás iránti vágyának kielégítésére; kialakítsuk bennük az egészséges életmódra való igényt; a

tanítási

tartalmak

feldolgozásának

folyamatában

elemi

ismereteket

közvetítsünk, alapvető képességeket és alapkészségeket fejlesszünk.

Feladataink: Pedagógiai munkánk középpontjában a személyre szóló fejlesztés törekvése áll, s ennek érdekében meg kívánjuk ismerni, s fejleszteni képességeiket, készségeket.  A kisgyermekekben a felelősségtudat, a kitartás képességének a fejlesztése, mely a tanulói kíváncsiságra, érdeklődésre épít, és a tanulók ezáltal motiválttá válnak a munkában, a tanulásban. Ezzel gazdagítani szeretnénk a gyermekek érzelemvilágát is;  Példákat adunk az ismeretszerzéshez, a feladat- és problémamegoldáshoz;  Megalapozzuk a gyermekek tanulási szokásait;  Kibontakoztatjuk egyéni képességeiket;  Segítjük a tanulási nehézségekkel küzdőket;  Csökkentjük az eltérő szociális-kulturális környezetéből vagy az eltérő ütemű fejlődéséből fakadó hátrányaikat;  Tanulóinkban a szűkebb és a tágabb környezetből megismerhető értékeket tudatosítjuk;  A humánus magatartásmintákat, szokásokat megerősítjük;


20

Pedagógiai program  A gyermekek jellemét formáljuk, mely személyiségük érését szolgálja.

Felső tagozatunkon az alapfokú nevelés második szakaszában (5-8. évfolyam) Célunk, hogy: 

folytassuk és erősítsük az első szakasz (alsó évfolyamok) nevelő-oktató

munkáját, a képességek, készségek fejlesztését;  a tanítási tartalmak feldolgozásának folyamatában figyelembe vesszük, hogy ez az egységes rendszert képező szakasz két, pedagógiailag elkülöníthető periódusra tagolódik; - a 10-12 éves tanulóink gondolkodása erősen kötődik az érzékelés útján szerzett tapasztalataikhoz - 13-14 éves kortól a tanulóink ismeretszerzési folyamatában előtérbe kerül az elvont fogalmi- és elemző gondolkodás;  együtt neveljük a különböző érdeklődésű, eltérő értelmi, érzelmi, testi fejlettségű, képességű, motivációjú, szocializáltságú, kultúrájú gyerekeket a differenciálás eszközrendszerének segítségével;  tanulóinkat – érdeklődésüknek, képességüknek és tehetségüknek megfelelően – készítsük fel a továbbtanulásra, a társadalomba való majdani beilleszkedésre;  készítsük fel tanulóinkat jogaik, kötelességeik törvényes gyakorlására. Feladataink  fejlesztjük tanulóinkban azokat a képességeket, készségeket, amelyek a környezettel való harmonikus, konstruktív kapcsolataikhoz szükségesek;  a tanulási tevékenységek közben és a tanulói közösségben való élet során fejlesztjük tanulóink önismeretét, együttműködési készségét, akaratát, segítőkészségét, szolidaritásérzését, empátiáját;  olyan

helyzeteket

teremtünk,

amelyekben

tanulóink

gyakorlati

módon

igazolhatják megbízhatóságuk, becsületességük, szavahihetőségük értékét; Harmat Általános Iskola Budapest X. Harmat u. 88.

21

Pedagógiai program  tudatosítjuk tanulóinkban a közösség demokratikus működésének értékét és általánosan jellemző szabályait; tisztázzuk az egyéni- és közérdek, a többség és kisebbség fogalmát, fontosságát a közösséghez, illetve egymáshoz való viszonyában;  kiterjesztjük a tanulói demokratikus normarendszert a természeti és az épített környezet iránti felelősségre, a mindennapi magatartásra;  fejlesztjük tanulóinkban a nemzeti hagyományok és a különböző kultúrák megismerése iránti igényeket; erősítsük tanulóinkban az Európához való tartozás tudatát.

Kiemelt fejlesztési területek – nevelési célok

Erkölcsi nevelés Hit és erkölcstan órák keretében, osztályfőnöki órákon célzottan foglalkozunk tanítványaink erkölcsi nevelésével. Az iskolai élet minden területén magatartásmintát adunk, s az egyes szaktárgyak kínálta erkölcsi tartalmakra is felhívjuk figyelmüket. A Diákönkormányzat saját „Etikai kódexet” fogalmazott meg, melynek betartását elvárja tagjaitól.

Nemzeti öntudat, hazafias nevelés Alsósaink szakértő segítségével, „Kőbányai sétákon” ismerkednek közvetlen környezetükkel. A humán tárgyak – történelem, irodalom – célzottan foglalkoznak tanítványaink magyarságtudatának kialakításával, fejlesztésével. A reáliák oktatása

során

Hagyományőrző

híres

magyar

programjaink,

tudósok

eredményeivel

néptánc-oktatásunk,

ismerkednek.

színvonalas

nemzeti

ünnepeink, népdalénekeseink-, citerásaink előadásai, a „Mesterségek udvara” című rendezvényünk kiemelten segíti a magyarságtudat fejlesztését. Szabadidős foglalkozásokon népi játékokkal ismerkednek tanítványaink. A határon túli testvériskolánkkal közösen ünnepeljük a Nemzeti összetartozás napját, s számos Harmat Általános Iskola Budapest X. Harmat u. 88.

22

Pedagógiai program közös tábor, közös fellépés kínál lehetőséget a határon túl élő magyarokkal való ismerkedésre.

Állampolgárságra, demokráciára nevelés Házirendünk szabályainak követése, a diákönkormányzat munkájában való részvétel,

az

„Erőszakmentes

kommunikáció”

alapszabályai

szerinti

kapcsolatteremtés képezi a demokráciára nevelésünk alapját. Pedagógusaink jelentős része elvégezte az „Erőszakmentes kommunikáció” továbbképzést. Történelem tantárgy keretében állampolgári ismereteket tanítunk.

Az önismeret és a társas kultúra fejlesztése Osztályfőnöki órákon, drámapedagógiai foglalkozásokon, önismereti tréningen célzottan

törekszünk

tanítványaink

önismeretének,

társas

kultúrájának

fejlesztésére. „Baraka program” keretében hetedikeseink projektnapon is foglalkoznak e területtel. Erdei iskola programunk jó lehetőséget kínál az együttélés szabályainak gyakorlására. Énekkari fellépések, ünnepségek sajátos lehetőséget jelentenek tanítványaink társas kultúrájának fejlesztésére.

A családi életre nevelés Alsóban szorgalmazzuk, hogy a nap reggeli ráhangoló beszélgetéssel kezdődjön. Osztályfőnöki órákon, biológia órákon a nemi szerepek elsajátítását segítjük. Dráma szakkörök, irodalom órák is lehetőséget kínálnak a családi életre nevelésre. Hagyományőrző programjainkon tudatosan tanítjuk a fiús és a lányos szokásokat, játékokat. Szorgalmazzuk az Anyák napi ünnepségeket.

A testi és lelki egészségre nevelés Egészség és környezetnevelési programunk szerint fejlesztjük tanítványainkat. A mindennapos testnevelés keretében alsósaink néptáncolnak és úsznak.


23

Pedagógiai program Diáksport egyesületünk számos sportágban kínál lehetőséget. Környezetismeret és biológia tantárgyak célzottan foglalkoznak diákjaink egészségnevelésével.

Felelősségvállalás másokért, önkéntesség Osztályfőnöki órákon a téma elméleti feldolgozása történik. Harmat napon tanítványaink szüleikkel együtt dolgoznak iskolánk környezeti kultúrájáért. Ökovállalásaik sorában madáretetés, kertgondozás, szelektív gyűjtések sora található. Kerületünk tolerancia programjába bekapcsolódva a fogyatékkal élő kortársakkal közös programokon vesznek részt tanítványaink.

Fenntarthatóság, környezettudatosság Öko-iskolaként vállalásainknak megfelelően környezettudatos diákokat nevelünk.

Pályaorientáció A pályaválasztás alapja a helyes önismeret. Osztályfőnöki órákon, a Géniusz program keretében személyiségfejlesztő csoportokban fejlesztjük tanulóink önismeretét.

DÖK

nap

keretében

szakmákkal

ismerkedhetnek

diákjaink

autentikus forrásból, különböző szakmák képviselőitől tanulva. Baraka program keretében is segítjük felsőseinket a pályaválasztásban.

Gazdasági és pénzügyi nevelés Első sorban történelem és matematika órák keretében valósítjuk meg tanítványaink gazdasági és pénzügyi nevelését. A háztartástan szakkör is jó lehetőséget jelent az érdeklődő diákok számára. Energiatakarékosságra nevel a fizika tantárgy Energia fejezete. Öko iskolaként is tudatosítjuk az energiával való takarékoskodás fontosságát. Földrajz tantárgy keretében kitekintésre van lehetőség más népek életszínvonalára.

Médiatudatosságra nevelés Harmat Általános Iskola Budapest X. Harmat u. 88.

24

Pedagógiai program A történelem tantárgy keretében célzottan foglalkozunk a témakörrel, ám már az alsósok esetében is célszerű a gyermekek média fogyasztási szokásainak felmérése, s a szülők figyelmének felhívása a korlátlan médiafogyasztás veszélyeire. Családi nap keretében a terület szakembereinek segítségével, illetve szülői értekezleteken kívánunk a témával foglalkozni. Felsőseinket osztályfőnöki órákon neveljük médiatudatosságra. Fogyasztóvédelmi vetélkedőkön változatlanul részt kívánunk venni. Média szakkör keretében az érdeklődő tanítványaink filmeket készítenek, s iskolánk digitális újságját, elletve iskolai évkönyvvel örvendeztetnek meg bennünket.

A tanulás tanítása Alsósainknak a tanórákon kívül, délutáni tanulásirányítás keretében tanulásmódszertani segítséget adunk. A felzárkóztató foglalkozások egyénre szóló segítséget jelentenek. Az önművelődési lehetőségek tárházát bővíti könyvtári kínálatunk, s informatikai eszközparkunk. Szaktanáraink tantárgyspecifikus tanulási

tanácsokkal

látják

el

diákjaikat.

Táblajátékos

szakköreink,

sakkoktatásunk a játszva tanulást segítik.

Iskolánkban folyó nevelő-oktató munka eszköz- és eljárásrendszere

A nevelési eszköz az a módszer, amellyel, mint a tevékenységformával a nevelési folyamat megvalósul. Tanulóinkat igyekszünk pozitív tevékenységekre késztetni, gyengítve a negatív hatásokat. Nevelési eljárásainkat alkalmazzuk céljaink elérése érdekében.

Ezek a következők: Harmat Általános Iskola Budapest X. Harmat u. 88.

25

Pedagógiai program

A meggyőzés, a felvilágosítás, a tudatosítás érdekében alkalmazott módszereink: o az oktatásban alkalmazott módszerek; o minta, példa, példakép, példakövetés, eszménykép; o bírálat, önbírálat; o beszélgetés, felvilágosítás, tudatosítás; o előadás, vita, beszámoló.

Ösztönző módszerek: o helyeslés, bíztatás, megbízás, elismerés, ígéret, dicséret; o gyakorlás, követelés; o ellenőrzés, értékelés, szóban vagy írásban, osztályozás; o játékos módszerek;

A pozitív magatartásra ható módszereink: o helyeslés, ösztönzés, bíztatás; elismerés, dicséret, jutalmazás; o osztályozás; o felszólítás; a helyes cselekvés elvégzésének segítése, ellenőrzése o követelés.

A negatív viselkedés kialakulása elleni módszerek: o felügyelet; o ellenőrzés; o figyelmeztetés; o intés, elmarasztalás, tiltás; o büntetés a törvényi előírások figyelembe vételével.

1.2. Iskolánk

kiemelt

pedagógiai

és

oktatási

területei

és

a kulcskompetenciák fejlesztésének kapcsolata

1.2.1.

Anyanyelvi nevelés (Anyanyelvi kulcskompetencia fejlesztése)


26

Pedagógiai program Anyanyelvünk kiemelkedő szerepet játszik felnövekvő diákjaink személyiségének, gondolkodásmódjának

fejlesztésében.

Ebből

következik,

hogy

az

iskolai

nevelésben-oktatásban alapvető szerepe van. Az anyanyelvi képzés átszövi a teljes oktatási-nevelési folyamatot. Keretében mindazokat az ismereteket tudatosítjuk, rendszerezzük és fejlesztjük, amelyeket a diák az iskolában és az iskolán kívül megszerzett. Az anyanyelvi képzés meghatározóan hat a többi tantárgy tanítására és elsajátításának színvonalára. A különböző ismeretek tanításának-tanulásának

szintje

pedig

visszahat

az

anyanyelvi

képzés

eredményességére. Ezért az anyanyelvi nevelésnek – sajátos jelleggel – minden tárgyban jelen kell lennie. Az anyanyelvi nevelés alapvető feladata az értelmes, kifejező beszéd, az olvasás és írás igényes használatának, az ehhez szükséges képességeknek a fejlesztése. Az alsó tagozatban a fejlesztés kiemelt területei között szerepel az elemi műveltségbeli alapok feltételrendszerének megteremtése: a biztonságos szó- és írásbeli nyelvhasználat az alapvető képességek, készségek elsajátíttatásával. A tanulási kudarcok, az értés- meg nem értés gazdaságtalan időráfordításai alapvetően a magyar nyelv alapos ismeretének hiányából adódnak. Arra kell törekedni, hogy az olvasás értékeit és hasznát ismerjék meg a tanulók. A pedagógusok feladata az igényességre nevelés, az olvasás előtérbe helyezése a túlzott televíziózással és videózással szemben. Kiemelt szerepet kap az alsó tagozaton a szókincsfejlesztés, a néma és a hangos olvasás, a szövegértés. A

felső

tagozaton

az

önálló

szövegfeldolgozás,

szövegértés

erősítése

valamennyi tantárgy keretén belül kapjon kiemelt szerepet lexikai, szintaktikai, fraseológiai és szemantikai szempontból. Feladatunk még, hogy hozzájáruljunk az írásbeli képességek színvonalának emeléséhez, valamint az értő olvasás segítségével tudományos ismeretek megszerzéséhez is.


27

Pedagógiai program Fontos feladatunk, hogy tanulóink ismerjék meg az anyanyelv gazdagságát, a tájnyelv, a köznyelv és az irodalmi nyelv egymásra hatását. Mindezt tudják alkalmazni

a

természeti

kapcsolatteremtésben.

és

ember

Törekedjenek

az

alkotta anyanyelv

környezettel védelmére,

való

tudjanak

egymással kulturált párbeszédet, vitát folytatni. A tanulókban növeljük a környezethez való pozitív érzelmi és intellektuális közeledést a környezet és természetvédelmi könyvek feldolgozásával. Az olvasási szokások erősítése érdekében könyvtári órákat tartunk helyi tantervünknek megfelelően. Hetedik és nyolcadik évfolyamon érdeklődés, képességek, továbbtanulási szándékok figyelembe vételével csoportbontásban oktatjuk tanítványainkat.

1.2.2.

Idegen nyelvek oktatása (Idegen nyelvi kommunikáció fejlesztése)

Az Európai Unió tagállamaként még fontosabb az idegen nyelvek tanítása és tanulása. Idegen nyelveket ismerni nem csupán praktikus okok miatt fontos. A nyelv egy nép identitásának kifejezése, így ha megtanulunk egy idegen nyelvet, automatikusan

közelebb

kerülünk

az

adott

nyelvet

beszélő

emberek

kultúrájához, nyitottabbak leszünk a világra. Oktató-nevelő munkánkban mi is arra törekszünk, hogy tanulóinknak olyan biztos alapot adjunk

általános

iskolai tanulmányaik

intenzív

nyelvtanulás

során,

amire

építhetnek a

későbbiekben. A

hatékony,

alapvetően

gyakorlás

kérdése

–

szókincsbővítés, nyelvtan biztos használatának elsajátítása - stb. Ahhoz, hogy tanulóink az általános iskolai tanulmányaik végére biztos alap-nyelvtudáshoz jussanak, naponta használniuk kell a nyelvet. Ennek érdekében: 

A nyelvtanulás csoportbontásban történik. Így több lehetőség van az intenzív gyakorlásra és az idegen nyelven való megszólalásra.


28


Igyekszünk kihasználni a csoportbontásból fakadó előnyöket: differenciálás, tehetséggondozás,

felzárkóztatás,

kooperatív

tanulásirányítás,

játékos

módszerek előtérbe helyezése. 

Lehetőséget biztosítunk tanulóinknak, hogy elsőtől harmadikig háromszor 30 percben, negyedikben három órában, felsőben heti 4 órában tanulják az idegen nyelvet.

Lényeges szempont, cél a nyelvoktatási módszerek adott körülmények és lehetőségek közötti fejlesztése, terjesztése, hozzáférhetővé tétele, a bevált módszerek és a nyelvoktatással kapcsolatos tapasztalatok közzététele. Angliai tanulmányutat szervezünk érdeklődő tanulóink számára. A pályázatírás lehetőségeit kihasználva minél több szemléltető és segédanyagot szerzünk be a tanítási formák változatosabbá tétele érdekében. Comenius programunk igen motiváló hatással bír diákjaink angol tanulására. A Géniusz program keretében internetes tehetséggondozásban vesznek részt diákjaink. A 7-8. osztályban év végi Pitman próbanyelvvizsgák szervezésével ösztönözzük a tanulást. Célunk a négy alapvető készség (írás, olvasás, hallás utáni megértés és a beszédkészség) felmérése. Szorgalmazzuk tanulóink kerületi, illetve országos nyelvi versenyeken való részvételét is.

1. 2. 3. Matematika oktatása (Matematikai kompetencia fejlesztése)

Társadalmunk gyors technikai fejlődése, a gyors változások az alkalmazásképes tudást igénylik minden embertől. A matematika oktatása során a legfontosabb, hogy felkészítsük tanulóinkat a mindennapok

problémáinak

megoldására

a

matematikai

gondolkodás

segítségével.

Így kiemelt feladatunk: Harmat Általános Iskola Budapest X. Harmat u. 88.

29

Pedagógiai program



Biztos számolási készség kialakítása



Problémahelyzetekben a kreatív és logikus gondolkodás fejlesztése



Gyakorlati problémákra matematikai megoldások keresése



Adatgyűjtés, feldolgozás, grafikonok, táblázatok készítése, értelmezése, elemzése

Alsó tagozaton az elemi számolási készség elsajátítása és a logikus gondolkodás fejlesztése zajlik, sok szemléltetéssel, gyakorlati példákkal. A

matematikai

fogalmak

kialakítása

és

az

elvonatkoztatási

készségek

fejlesztése a legtöbb gyermeknél csak 7-8. osztályban válik lehetővé. Hetedik és nyolcadik évfolyamon érdeklődés, képességek, továbbtanulási szándékok figyelembe vételével csoportbontásban oktatjuk tanítványainkat.

A matematika és a magyar nyelvi készségek fejlesztése nem csak a matematika és a magyar óra feladata. Az országos kompetencia-mérés eredményeit szakmai munkaközösségeink

elemzik,

s

kijelölik

a

javítás

útját.

Ennek

a

két

alapkompetenciának a fejlesztésére minden tanítási helyzetben és tanítási órán adódik lehetőség, s ez elvárásként jelenik meg a tanórákon.

A matematika iránt érdeklődő és tehetséges gyermekeinket versenyeken szerepeltetjük, amelyet felkészítés előz meg. ( Zrínyi Ilona matematika verseny, Kerületi versenyek, Kis Vakond levelezős versenyek stb.) Géniusz programunk lehetőséget ad matematikai tehetséggondozásra. Táblajáték szakköreink, sakkszakkörünk a gondolkodásfejlesztés kiemelkedő lehetőségét jelentik.


30

Pedagógiai program

1. 2. 4. Informatika oktatása (Digitális kompetencia fejlesztése)

A XXI. században az informatika átszövi egész életünket, az információ társadalmi szerepe megnőtt, ezáltal felértékelődött az információszerzés képessége. Az egyén érdeke, hogy időben hozzájusson munkájához, életvitele alakításához

szükséges

információkhoz,

képes

legyen

azokat

céljának

megfelelően feldolgozni és alkalmazni. Ehhez el kell sajátítania a megfelelő – technikai

fejlődéssel

lépést

tartó

-

információszerzési,

feldolgozási,

adattárolási, szervezési és átadási technikákat. Fő célunk tehát az információs társadalomban otthonosan mozgó, az információt munkája során felhasználni és létrehozni tudó ember képzése. Ennek eléréséhez fontos, hogy a tanulók folyamatos sikerélményben részesüljenek, mert különben áttörhetetlen idegenkedés alakulhat ki a modern információs eszközökkel szemben. Ebből következik, hogy az informatika tanulása nem lehet öncélú tanítása során a felhasználási lehetőségekre, a lehetséges alkalmazásokra mindig rá kell mutatnunk, s a tanulók elé ilyen komplex feladatokat kell kitűzni, és meg kell teremteni a tantárgyak közötti átmeneteket, kompetenciákat is. A különböző tudományterületek, tevékenységek ma már feltételezik a gép készségszintű használatát, vagyis a géphasználat nem cél, hanem eszköz jellegű legyen. Az ismeretátadó és számonkérő pedagógus az ismeretek közötti eligazodást segítő, tanácsadó, az információt értékelni, abban kételkedni tudó tanulók nevelőjévé váljon. A tanulókat fel kell készíteni a problémamegoldó gondolkodásra, mint a feladatmegoldás magasabb szintjére. A leírt készségek elsajátítása akkor igazán eredményes, ha lehetőség szerint már az általános iskola alsó tagozatában elkezdődik a munka, ezért iskolánkban szakköri keretben már az alsósoknak lehetőséget adunk az informatikával való ismerkedésre. Ötödik osztálytól bontott csoportban oktatjuk e tárgyat.


31

Pedagógiai program A Zrínyi Gimnáziummal karöltve segítjük tanulóinkat az ECDL Startmodul keretében, lehetőséget biztosítva ECDL vizsga letételére. Négy modulra – operációs rendszer, prezentáció, szövegszerkesztés, hálózati ismeretek – házi vizsgarendszert dolgoztunk ki és működtetünk. A digitális kompetencia fejlesztését szolgálhatják más tantárgyak feladatai, amennyiben géphasználatot (alkalmazás,

internet),

vagy csak

egyszerűen

problémamegoldó gondolkodást, kreativitást igényelnek. Tanulóink érdeklődésének kielégítésére informatika szakkört működtetünk felsőben is. Könyvtárunkban jelenleg két gép áll tanulóink rendelkezésére. Két

digitális

táblánk,

s

projektoraink

lehetővé

teszik,

hogy

az

info-

kommunikációs technikák alkalmazása minden szakórán segítse a tanulók motiválását, eszközhasználatát. Nagy figyelmet fordítunk e-tananyagok, oktató CD-k beszerzésére, képzett oktatóink az SDT tananyagait is hasznosítják tanítási gyakorlatukban.

1.2.5.

Művészeti

nevelés

(Esztétikai

és

művészeti

kompetenciák

fejlesztése)

A művészeti nevelés kiemelkedően fontos területe iskolánknak. Emelt óraszámú ének

oktatásunk,

szakkörünk

népi

sokoldalú

kibontakoztatására,

s

tánc-,

dráma-oktatásunk,

lehetőséget egyúttal

tág

biztosít teret

színjátszó-,

tanítványaink ad

a

kézműves

tehetségének

csoportos

munkára,

közösségfejlesztésre. Pedagógusaink egyre nagyobb hangsúlyt fektetnek a művészeti tárgyak igényes oktatására, a tehetséggondozásra. Minderről színvonalas szerepléseink, a versenyeken elért eredményeink tesznek tanúbizonyságot. A művészeti nevelés területei: Harmat Általános Iskola Budapest X. Harmat u. 88.

32

Pedagógiai program

Ének oktatás Emelt óraszámban: Kodály Zoltán szerint a zenei nevelés a lélek olyan legbelső területére hat, ahová más módon nem érünk el. Babits Mihály szavaival: „Mindenik embernek a lelkében dal van És a saját lelkét hallja minden dalban. És akinek szép a lelkében az ének Az hallja a mások énekét is szépnek.” Iskolánk 1984 óta kiemelten fontosnak tartja ezt a fejlesztési területet. Énekes osztályunkban emelt óraszámban oktatjuk e tárgyat. Alsóban heti 3 óra+2 óra énekkari próba, felsőben a heti 2 órát 2x2 órás kóruspróba egészíti ki. Az énekes osztályt választó tanulók nyolcadik osztály végéig részesülnek e lehetőségben, s elvárjuk, hogy kötelezően éljenek is vele.

Az emelt óraszám

lehetőséget ad arra, hogy kottaolvasó, önálló zenei tevékenységre képes, az értékes zene iránt elkötelezett, jó ízlésű tanulókat neveljünk. A gyermekkorban belsővé vált művészeti- esztétikai értékek végigkísérik az ember életét, fontos szerepük van a hagyományőrzésben, a magyarságtudat megteremtésében. A zenei képzés sok más területen is érezteti pozitív hatását. A koncentráló képesség, a megosztott figyelem, emlékezet, együttműködés, a közösen átélt alkotó munka öröme komplex módon fejleszti a gyermekek személyiségét. Alapszint: Az alsós óraszámok növekedése kedvez a zenei nevelésnek. A meghatározott tanrend elméleti anyagát, dalkészletét a felsős egy óra keretében is el kell sajátítatni. Nélkülözhetetlen, hogy a tanulók érezzék a zene emberi erejét és szükségességét, melyet igényként magukkal visznek az életük során. Az alacsony felsős óraszám miatt programunkban minden egyéb zenei kínálatot szeretnénk kihasználni, ill. iskolai szinten létrehozni.


33

Pedagógiai program Fontosnak tartjuk, hogy a Zenei Világnapon iskolánk minden tanulója sajátos zenei élményben részesüljön, s zenei osztályaink inspiráló hatása érvényesüljön.

Kórusok A kóruséneklés szerepléshez juttat olyan tanulókat is, akik egyedül erre nem vállalkoznak. Már második osztálytól működik a „Kicsinyek kórusa”, felsőseink pedig a „Harmat Gyermekkarban” énekelnek. Énekkarosaink

iskolai

ünnepélyeken,

kerületi

rendezvényeken,

Karácsonyi

Hangversenyünkön mutatkoznak be. Az „Éneklő ifjúság” s a népdalversenyek jó lehetőséget biztosítanak a megmérettetésre. Számos külföldi fellépésen is sikeresen szerepelt kórusunk, s ezen alkalmak szép lehetőséget kínálnak más népek kultúrájának megismerésére, kapcsolatok alakítására. Az énekkari munka során tovább gazdagodik a gyerekek dalkészlete, intenzívebben fejlődik énekhangjuk, zeneelméleti tudásukat alkalmazzák. Törekszünk ennek a formának a további megszerettetésére, a létszám növelésére. Házi hangszeres vetélkedőnkön lehetőséget kapnak diákjaink hangszeres tudásuk bemutatására. Nagy odafigyeléssel zenei bérleteket vásárolunk, hogy eljuthassanak tanulóink opera előadásokra, zenés színházi hangversenyekre. Nagy örömünkre szolgál, hogy évről-évre több diákunk tanul zenét kerületünk zeneiskolájában.

Drámapedagógia – színjátszás Az alsó tagozaton megalapozott drámapedagógiai szemlélet sok tekintetben gazdagíthatja eredményeinket. Széleskörű képességfejlesztés folyik a dráma eszközeivel az egyes tanórákon. A kommunikációs játékokon keresztül fejlődik a gyerekek közösségi szereptudata, beszédtechnikai gyakorlatokkal útját állhatjuk a romló kifejezés-technikának és kultúrának, a színes játékok a gyermekek fantáziáját fejlesztik, a memória-gyakorlatok az intellektuális képességeket Harmat Általános Iskola Budapest X. Harmat u. 88.

34

Pedagógiai program tréningezik,

az

improvizációs

szerepjátékok

egyaránt

segítik

tanulóink

megismerését és érzelmi fejlődését. Különösen az erkölcstan és a magyar órák kínálnak tág teret a drámapedagógia elemeinek hasznosítására.

Színházlátogatás Ez is gazdagítja a dráma oktatását. A kulturális pályázati lehetőségeket igyekszünk kihasználni, miként az alkalmi kedvezményeket is. Szorosabb kapcsolatban vagyunk a báb és ifjúsági színházakkal. A közösen megtekintett előadásokat beszélgetés, vita és improvizációs újrajátszás követi. Így válik tapasztalattá a látott esztétikai élmény.

Ének és tánc Látszólag két külön műfaj, de mégis ősidőktől fogva elválaszthatatlan egymástól, az emberek mindennapjait jellemezte. Köztudott a Kodály módszer elveinek alapján, hogy a zene és a tánc (különösen a népzene és a néptánc) a gyermek egészséges testi és mentális fejlődését alapozza meg. Ha gyermekeink énekelve játszanak, táncolnak, akkor komplex képességfejlesztés történik, s ez különösen az alsó tagozaton meghatározó. Kielégíthető mozgásigényük, feszültségeik feloldódnak. A népi gyermekjátékok során fejleszthető a tiszta, szép magyar beszéd

(irodalom,

nyelvtan),

a

társas

kapcsolatok

kialakítása,

alkalmazkodóképesség (magatartás), a versenyszellem (testnevelés), szerepjáték (színjátszás) viselkedéskultúra, ritmusérzék, tisztán, jól intonált éneklés, hallásfejlesztés (ének-zene), kreativitás, leleményesség. A leglényegesebb: a magyar nyelvi-, zenei- és mozgáskultúra ápolása együttesen. Az ének és a tánc fejlesztésének területei:

Néptánc oktatás 1-4. osztályig Harmat Általános Iskola Budapest X. Harmat u. 88.

35

Pedagógiai program Órakerete a testnevelésbe épített. Tartalmában a népi játékok és az egyszerű táncos mozgások elsajátításán alapul. A gyerekek kiscsoportos foglalkozás során találkoznak a zenei ritmus szabályozott mozgásra való átélésével. Ennél a tantárgynál is fontos a fokozatosság elvének figyelembevétele. A tanulók bepillantást nyernek a változatos, különböző tájegységekre jellemző táncnyelvi formákba. A tantárgy szoros kapcsolatban van az énektanítással. 4. évfolyam Dráma és tánc E tantárgy keretében dramatikus és mozgásos-táncos tevékenységformákat sajátítanak el tanítványaink. E tevékenységek során a tanulók megismerik a mozgásos-táncos kommunikáció és önkifejezés sajátosságait, eszköztárát. Mindez jelentősen hozzájárul a nemzeti hagyományaink megismeréséhez, az önazonosság erősítéséhez.

Népi tánc - bemutatók A kevés óraszámban tanított tantárgy a lelkes pedagógiai munka által értékes bemutatókat eredményezhet. A fellépési lehetőségek arányban vannak a dráma, ill.

az

énekkar

megrendezésre

lehetőségeivel: kerülő

Pl.

iskolai

„Mesterségek

ünnepélyek.

udvara”

A

tanév

végén

rendezvényünkön

népi

mesterségekkel, népi játékokkal ismerkednek tanulóink, majd minden osztály bemutatja népi tánc produkcióját, s a rendezvényt táncház zárja. Tanulóinkat iskolai szervezésben el szeretnénk juttatni táncos előadásokra, rendezvényekre. Hagyományőrző programjainkon is gyakran perdülnek táncra tanítványaink. Társas táncok oktatása Nyolcadikosaink szakköri keretben sajátítják el a legfontosabb társastáncok alapjait. Az iskolai farsang alkalmából nagy sikerű előadás formájában mutatják be társaiknak, szüleiknek tudományukat. Harmat Általános Iskola Budapest X. Harmat u. 88.

36

Pedagógiai program Modern táncok oktatása A gyerekek körében különösen népszerű ez a műfaj. Tantárgyi keretei nincsenek, de szakemberek tartanak oktatást. Az óradíjat a tanulóknak kell fizetni. Az iskolából 20-25 tanuló szívesen igénybe veszi ezt a lehetőséget. „Ki mit tud?” alkalmával be is mutatják a tanultakat. Több, tánchoz értő pedagógus is van a tantestületben, akik szívesen foglalkoznak a gyerekekkel, s iskolai bemutatók – országos vetélkedőink döntője, kerületi seregszemlék - alkalmával színvonalas produkciók születnek. Rajz, vizuális kultúra A vizuális kultúra a teljes látható és láthatóvá tett tárgy- és jelenségvilág (a természet, a mesterséges környezet és a képzelet világa) használata és alakítása. A vizuális nevelés feladata: azoknak a képességeknek és készségeknek fejlesztése és ismereteknek az átadása, amelyek a látható világ használatához, alakításához szükségesek. A vizualitás – az anyanyelvhez hasonlóan – szinte minden tantárgyban komoly szerepet játszik; ám a rajz és vizuális kultúra tantárgynak kifejezett célja a vizuális nyelv használatának megfelelő szintre emelése elsőtől nyolcadik osztályig. A kommunikációs készség fejlesztése mellett kiemelten fontos általános nevelési cél

a

kreativitásra

nevelés.

A

globalizáció,

az

információs

technológia

forradalmának korában a tudományos, technológiai változások oly mértékben felgyorsultak, hogy a speciális szakmai ismeretek, így az ismeretek szerzése szükségképpen

nem

korlátozódik

az

iskolára.

A

kreativitás

és

ezzel

összefüggésben a nyitottság, a rugalmasság központi helyre kerültek. A művészetek területén, az alkotóképesség fejlesztésére ebben a tantárgyban különösen jó lehetőség nyílik. Ezen a téren itt halmozódott fel a legtöbb nevelési tapasztalat, és a kreativitás fejlesztése itt nem csupán hangoztatott általános


37

Pedagógiai program nevelési cél, hanem az értékelés során szempontként jelen van. Fontos azonban, hogy a „rajzórai kreativitás” ne maradjon területspecifikus, hogy konvertálható legyen az élet minden területére, elősegítendő egy általános alkotó magatartás kialakulását, miáltal a tanulók képessé válhatnak majd önmaguk, saját életük alakítására. Felső tagozaton a művészettörténeti ismeretek az egyetemes emberi értékekkel ismertetik meg tanulóinkat. Iskolánk ÖKO jellege természetesen megjelenik a rajz- és vizuális tantárgyban is minden évfolyamon. Szakkörök Iskolánkban rajz és kézműves szakkör működik, mely kiegészíti a tanítási órák tevékenységét. Ezeken a szakkörökön tehetséggondozás is folyik. Nyitottak az iskola bármely tanulója számára. A nyolcadikos tanulók felkészítése is ezeken a szakkörökön

történik,

amennyiben

valaki

művészeti

iskolába

készül.

Rendszeresen készülnek „műalkotások” kiállításokra, pályázatokra is. Iskolánk folyosóit munkáik díszítik.

Média A XXI. század társadalmának legnagyobb gondja a médiából a gyermekek felé korlátlanul áramló „információ”. Hatnak rájuk, tele vannak feszültséggel. Kiemelkedő szerep jut éppen ezért a médiával való foglalkozásnak, hogy megtanítsuk a gyermekeket látni, nézni, érteni filmet, plakátot, és kiadványokat készíteni. Mindezek a vizuális kultúra alapjait teremtik meg. Ma már nem csak a visszaemlékezés lett sokkal inkább vizuálisabb vagy vizualizált, mint valaha, de maga a tapasztalás is. (A műholdas felvételektől az emberi test belsejéről készült képekig számos példát említhetnénk). A gyerekek ma már ismereteik jelentős részét iskolán kívül szerzik. Ebben éppen a televíziónak mint audiovizuális médiumnak van meghatározó szerepe. Alapvető Harmat Általános Iskola Budapest X. Harmat u. 88.

38

Pedagógiai program fontosságú tehát, hogy az iskola elősegítse azt, hogy a tanulók képesek legyenek a nagy mennyiségű (képi) információ minél magasabb szintű önálló feldolgozására, értelmezésére, értékelésére, a megfelelő szelekció elvégzésére. Osztályfőnöki óra keretében kívánjuk e feladatot megoldani. Média szakkör Média

szakköröseink

fotóznak,

filmet

készítenek,

működtetik

iskolánk

képújságját. Digitális évkönyvet készítenek tanévenként, megörökítik iskolánk jeles eseményeit s jelentős a pályázati tevékenységük.

1. 2. 6.Testnevelés (Mozgáskultúra, egészséges életmód)

A testnevelésnek és a sportnak egyedülálló szerepe van a mozgatórendszer, a mozgásszabályozás fejlesztésében, a civilizációs ártalmak megelőzésében, a mozgásszervi elváltozások javításában. Sajátosan összetett műveltségi terület, mivel a mozgás az élet velejárója, nélküle nem képzelhető el semmilyen kognitív funkció működtetése. Hozzájárul a személyiség harmonikus fejlesztéséhez, az egészséges életmód megalapozásához. Széles körű elméleti és gyakorlati ismeretek, képességek és készségek

célszerű

viselkedésbe

integrálásával

elősegíti

a

tanulók

szocializációját. Előmozdítja a belső erőforrások mobilizálását, pozitívan befolyásolja az erkölcsi, akarati tulajdonságokat, az élet minőségét. Fejleszti az egyén esztétikai érzékét, tűrő- és alkalmazkodási képességét. Segíti a helyes önértékelés kialakítását, a teljesítménynek, mint értéknek a felismerését. A testnevelés tanításunk célja, hogy fejlessze a tanulók mozgásműveltségét, cselekvési biztonságát, sikeres, aktív életvitelű embereket formáljon, akik örömet lelnek a különféle pszichomotoros tevékenységekben, elviselik a stresszt, a fizikai igénybevételeket, követik a szabályokat, igénylik és elfogadják a közösségi normákat, a megmérettetést és az értékelést. Harmat Általános Iskola Budapest X. Harmat u. 88.

39

Pedagógiai program Iskolánk tárgyi feltételei fejlesztendőek, hogy teljes mértékben megfeleljenek e célok megvalósításához. Tornatermünk bővítése, udvari pályáink korszerűsítése régi kívánalmunk. A 2012/13-as tanévtől elsőtől és ötödiktől felmenő rendszerben heti öt testnevelés óra szerepel tantervünkben. Alsó tagozaton – elsőtől negyedikig – heti egy alkalommal úszásoktatásban részesülnek tanulóink a Kőbányai Önkormányzat támogatásával. További heti egy órában bontott csoportokban néptáncot tanulnak alsósaink. A fennmaradó 3 óra testnevelési óraként funkcionál. Felső

tagozaton

foglalkozásain,

a

testnevelés

illetve

testkultúrájának

a

házi

fejlesztése.

órák és

mellett

kerületi

Iskolánk

sportköri

órákon,

versenyeken

diáksportköre

zajlik

a

DSE

tanulóink

atlétikai,

futball,

asztalitenisz, sakk, kosárlabda, torna szakosztállyal működik, eredményeik különösen az asztalitenisz területén kiemelkedők. A tanulók életkorából, alkatából és személyiségéből adódó különbségek szükségessé

teszik

a

rendszeres

differenciálást,

valamint

a

tanórai

teljesítmények megítélésében az önmagukhoz mért fejlődés szerinti értékelést. Nagy súlyt fektetünk arra, hogy aktív és egyre tudatosabb testmozgással előzzék meg a tartási rendellenességek kialakulását, kerüljék a gerincoszlopot károsító helyzeteket és mozgásokat.

1. 2. 7. Természettudományos kompetencia A

XXI.

századnak

megfelelő

természettudományos

ismeretek

megismerése, elsajátítása A kötelező óraszámok törvényi változásakor a természettudományos tantárgyak óraszáma

évről–évre

érdekesebben

tanítva

csökkent.

Kisebb

tarthatjuk

meg


óraszámban, tanulóink

de

hatékonyabban,

természettudományos

40

Pedagógiai program ismeretinek szintjét. A heti egy/kettő órás oktatás helyett a 1,5-1,5 órában oktatjuk a hetedikes, illetve a nyolcadikos természettudományos tartalmakat. Mindemellett a felsős reál szakosok összehangolt munkája szükséges ahhoz, hogy a fizika, kémia, természetismeret, biológia és földrajz tantárgyak tanítása során, egymás pedagógiai munkáját erősítve egységes természettudományos ismereteket közvetítsünk.

Ezt kiegészíti és erősíti környezeti nevelési programunk. További lehetőségek: 

Egyéni kutatómunkák természettudományos tárgykörben



Természettudósok munkásságának megismerése



Múzeumi látogatások

1.2.8.Szociális és állampolgári kompetencia

A szociális és állampolgári kompetencia körébe sorolunk minden olyan társas készséget

és

képességet,

amely

nélkül

nem

lehet

sikeres

az

egyén

szocializációja, azaz beilleszkedése társadalmi környezetébe. Fontosnak tartjuk az egyén azzal kapcsolatos érzetét is, hogy ő képes valamire, tehát a belső biztonság

és

a

magabiztosság

szintén

nélkülözhetetlen

összetevői

e

kompetenciának. A szociális és állampolgári kompetencia alapvető elemeit az alábbiakban határozzuk meg:  az ember belső harmóniája (az „én” dimenziója)  a társas környezetben való eligazodás képessége (a „társas” dimenzió)  a közügyekben való hatékony együttműködés képessége (az állampolgári dimenzió)


41

Pedagógiai program Oktató-nevelő munkánk során e kompetenciaelemeket tekintjük a fejlesztés hangsúlyos célrendszerének. A tanulók szociális és állampolgári kompetenciáját fejlesztő tevékenységünk célja, hogy diákjaink kiegyensúlyozott, harmonikus életre képes, pozitív énképpel rendelkező, saját adottságaikkal és lehetőségeikkel tisztában lévő, a szűkebb, lokális (pl.: család, rokonság, baráti kör, iskolai közösség stb.) és tágabb, globális (pl.: munkahely, település, nemzet, EU stb.) társas környezetben való eredményes viselkedésmintákat konstruktívan alkalmazni, érvényesíteni képes, a konfliktusokat kezelni tudó, a másság iránt nyitott, toleráns emberekké váljanak. A szociális és állampolgári kompetencia fejlesztését egyes tantárgyak (tanítási órák) keretében, illetve tanórán kívüli keretben tartjuk célirányosnak és eredményesnek az alábbiak szerint:

Tantárgyak / tanítási órák:

Tanórán kívüli tevékenységek:

Magyar nyelv és irodalom

Szabadidős és csoportközi

Történelem és állampolgári ismeretek

foglalkozások

Erkölcstan

Osztályközösségi programok

Természetismeret

Iskolai szabadidős rendezvények

Tánc és dráma

Ünnepek, megemlékezések

Osztályfőnöki

Szakköri foglalkozások

Földünk és környezetünk

Iskolán kívüli kulturális programok

Idegen nyelv

Tanulmányi és sportversenyek

Ének-zene

Diákönkormányzati tevékenység

Rajz

Iskolakönyvtári programok

Testnevelés


42

Pedagógiai program Tanulóink

szociális

és

állampolgári kompetenciájának

sikeres

fejlesztése

érdekében egyrészt a kooperatív tanulási formák minél szélesebb körű alkalmazására,

másrészt

a

fejlesztési

célokat

szolgáló

eszközháttér

biztosítására törekszünk. A fejlesztés eredményességéhez alapvetően járul hozzá az iskola pedagógusai által közvetített proszociális, azaz szociális ás állampolgári szempontból pozitív, előremutató, követendő értékrend.

1. 2. 9. Kezdeményezőképesség és vállalkozói kompetencia A kezdeményezőképesség és vállalkozói kompetencia segíti az egyént abban, hogy a mindennapi életben tágabb környezetének megismerésével képes legyen a kínálkozó lehetőségek megragadására. Tanulóink kreativitásának fejlesztésére minden tartárgy keretében számos lehetőség kínálkozik. A változatos tanulásszervezési módok, házi dolgozatok, kutató-, alkotómunkák, vetélkedők erősítik sikerorientáltságukat, a változáshoz való pozitív viszonyulásukat. Céljaik megfogalmazását, a megvalósításhoz vezető út megtervezését, a kitartást, s a cselekedetek iránti felelősségvállalást kívánjuk elsajátíttatni, s e munkánkban híres tudósok, művészek életútját példaként állítva motiváljuk diákjainkat. A vállalkozás pénzügyi fedezetének kalkulálását számos matematika feladaton keresztül gyakoroltatjuk diákjainkkal. Szervezőkészségük fejlesztésére a diákönkormányzati munka is jó lehetőséget biztosít. A sportolás akaratot edz, sikerélményhez juttat, rendszeres erőfeszítést igényel, ezért szorgalmazzuk, hogy a DSE-en keresztül minél több tanuló vegyen részt versenyszerű megmérettetésen.

A

kooperatív

tanulástechnika

alkalmazása

segíti

az

együttmunkálkodás képességének kialakítását.


43

Pedagógiai program

1.2.10 Egészség és környezettudatosság Iskolánk tárgyi adottságai: 

nagy, egyre gondozottabb növényekkel telepített udvar,



sportpályák és játszóudvar

Ahhoz, hogy biztosítani tudjuk gyermekeink számára az egészséges és esztétikus tárgyi környezetet, kiemelt célként tervezzük fejlesztésüket.

A szép és egészséges környezet önmagában is nevel a környezet védelmére, megóvására. A mi feladatunk, hogy a gyerekek bevonásával ezt a környezetet megóvjuk, tovább szépítsük. Környezeti

értékeink,

és

egészségünk

védelme

az

emberiség

jövője

szempontjából egyre fontosabbá válik.

Tanulóinknak meg kell ismerniük: 

az egészséges életmód előnyeit és lehetőségeit,



a káros szenvedélyek leküzdésének módjait,



az emberiség előtt álló ökológiai problémákat,



az egészséges környezet kialakításának és védelmének lehetőségeit.

Nem csak kampányszerű akciókban rejlik a megoldás, hanem a mindennapi tevékenységünkben, a környezettudatos szokásrend kialakításában és mindennapi gyakoroltatásában.

Ezért iskolánk vállalja, hogy az iskola minden tevékenységi területén, a tanórákon és a tanórán kívüli tevékenységek során folyamatosan építi a gyerekek napirendjébe a fenntarthatóság szemléletének erősítését.


44

Pedagógiai program 2007-ben nyertük el az ÖKOISKOLA címet, amelyet szeretnénk továbbra is megtartani.

Ezt segíti egészségnevelési és környezeti nevelési (ÖKOISKOLA) programunk.

1.3.A személyiségfejlesztéssel kapcsolatos pedagógiai feladatok

A Nemzeti Alaptantervben és a Kerettantervben leírt egységes, alapvető tartalmak átadása, elsajátíttatása, valamint az ezekre épülő differenciálás szolgálják, hogy tanulóink: o különböző szintű adottságaikkal; o eltérő mértékű fejlődésükkel; o iskolai és iskolán kívüli tanulásukkal; o eltérő érdeklődési körüket érintő tevékenységükkel; o szervezett ismeretközvetítéssel; o spontán tapasztalataikkal összhangban, minél teljesebben bontakoztathassák ki személyiségüket.

 Tanulóink személyiségfejlesztésével kapcsolatos pedagógiai feladataink:



A tanulók erkölcsi nevelése A különböző szocio-kulturális háttérrel rendelkező tanulóink között a hátrányok

feltárásával

és

kompenzálásával

az

esélyegyenlőség

biztosítására törekszünk. Feladataink: az alapvető erkölcsi értékek megismertetése, tudatosítása és meggyőződéssé alakítása tanulóink körében. 

A tanulók értelmi nevelése, a tanulás tanítása


45

Pedagógiai program Az értelmi képességek, illetve az önálló ismeretszerzéshez szükséges képességek kialakítása, fejlesztése. A világ megismerésére való törekvés igényének kialakítása. 

A tanulók érzelmi nevelése A tanulókat körülvevő környezet jelenségeire, a közösségre és önmagukra irányuló helyes, cselekvésre és aktivitásra késztető érzelmek kialakítása. Művészeti

nevelésünkkel

az

érzelmi

intelligencia

fejlesztését

is

szeretnénk elérni. 

A tanulók közösségi nevelése, demokráciára nevelés Az emberi együttélés szabályainak megismertetése. Az együttműködési készség

kialakítása

az

önismeret

fejlesztésével.

A kultúrált magatartás és kommunikáció elsajátítása. Drámapedagógia oktatásunk, Diákönkörmányzatunk jelentősen segíti a közösségi nevelést. 

A tanulók esztétikai nevelése Szűkebb

és

értékmegőrző

tágabb

környezetünk

magatartás

kialakítása.

esztétikájának Igényesség

tudatosítása,

önmagunkkal

és

környezetünkkel szemben. 

A tanulók akarati nevelése, önismeretre, társas kultúrára nevelés Az önismeret kialakításával a kitartás, a szorgalom, a céltudatosság, az elkötelezettség formálása. Kötelességtudat kialakítása.



A tanulók hazafias nevelése A haza, a szülőhely múltjának és jelenének megismerése. A nemzeti hagyományok

ápolása,

megbecsülése;

a

hazaszeretet

érzésének

felébresztése. 

A tanulók állampolgári nevelése Az alapvető emberi, állampolgári és Európai Uniós jogok és kötelességek megismertetése. Problémaérzékenység kialakítása a társadalmi jelenségek és problémák iránt.


46


A tanulók munkára nevelése A munka fontosságának tudatosítása. A munkavégzés, mint az ember egész személyiségét

fejlesztő

folyamat

iránti

tudatos

törekvés,

igény

kialakítása. 

A tanulók egészséges életmódra nevelése, testi, lelki egészség A testmozgás képességeinek fejlesztése, a testmozgás iránti vágy felkeltése. Egészséges, edzett személyiség kialakítása. Az egészséges életmód

és

az

egészségvédelem

fontosságának

tudatosítása.

Konfliktuskezelési technikák segítségével a harmonikus személyiség kialakítása. 

A

tanulók

környezeti

nevelése,

fenntarthatóságra,

környezettudatosságra nevelés A

természetes

és

mesterséges

emberi

környezet

értékeinek

megismerése. Értékmegőrző és fejlesztő, környezettudatos magatartás kialakítása. Az egészséges természet kialakításáért és megtartásáért tevékenykedő tudatos és felelős személyiség kialakítása. 

Médiatudatosságra nevelés A

média

működésének,

hatásmechanizmusának

megismertetése,

értelmező, kritikai beállítódás kialakítása. 

Családi életre nevelés Harmonikus családi minták közvetítése, felkészítés a családi életre, a párkapcsolatokra.



Gazdasági, pénzügyi nevelés Pénzügyi alapismeretek oktatása, fogyasztóvédelem.



Pályaorientáció Lehetőségek biztosítása képességeik kipróbálására, az érdeklődésük szerinti elmélyedésre, hivatásuk keresésének segítése


47

Pedagógiai program

Az eredményes munka feltétele, hogy a pedagógus maga is rendelkezzen közösségi vonásokkal, és ezáltal alkalmas legyen a személyiségfejlesztéssel járó feladatok

elvégzésére,

valamint

tudatosan

adjanak

példát

szakmai

felkészültségből, korrektségből, emberségből. Ennek fejében mindezt jogosan várhatják el tanítványaiktól.

1.4 Egészségfejlesztő, környezetvédelmi program

Iskolánkban a környezeti és egészségnevelés egymástól térben és időben elválaszthatatlan egységet alkot, mivel a testi és lelki egészség megfelelő környezet nélkül elképzelhetetlen. A következőkben mégis megpróbáljuk részekre lebontani annak folyamatát.  Iskolánk tantestülete a hagyományos módszerek előnyeit használva és az új módszereket is magáévá téve a mindenkori helyzetnek, szükségleteknek megfelelően próbál környezettudatos, az egészség fogalmával tisztában lévő, a saját testi, lelki egészségét karbantartani tudó, megfelelő önismerettel, önbecsüléssel rendelkező ifjúságot nevelni, oktatni.  Az alsó tagozatban a gyermekek fejlettségéhez igazodva – már az első osztálytól kezdődően törekedni kell a pozitív beállítódások kialakítására Munkánk alapjának tekintjük a WHO-nak az 1948-as alkotmányában megfogalmazottakat. E szerint az egészség nem a betegség hiánya, hanem a testi, lelki, szociális jól-lét állapota. Teljes testi – lelki és szociális jóllét (WHO 1979) OTTAWAI charta 1986  Kedvező környezet kialakítása A gyorsan változó környezet olyan irányú befolyásolása, amely biztosítja, hogy ezek a bekövetkező változások az ember egészségének javára váljanak.  Az egészségi állapot felmérése, megőrzése. Ez a tanulók egészségi állapotának felmérését, a gyermekek családi hátterének elemzését, esetlegesen feltárt betegségekben a szükséges kezelések támogatását jelenti. A megjelölt vizsgálatok elvégzéséhez különösen az iskola


48

Pedagógiai program



   

egészségügyi szolgálat szakembereire, a testnevelés órai mérésekre, a kiszűrt gyermekek gyógytestnevelési ellátására, a sajátos nevelési igényű gyermekek számára szakember biztosítására (pl. fejlesztőpedagógus, logopédus) Az egyéni képesség fejlesztése Az egyén információval való ellátása, egészségnevelése, Long Life Learning (élethosszig tartó tanulás) biztosítása, stb. annak érdekében, hogy minél több lehetőséget teremtsenek számára az egészség, az egészséges élet választásához. A közösségi tevékenységek erősítése Stabil értékrend kialakítása Stabil kapcsolati háló működtetésére képes diákok nevelése (Kopp, 2001; Kopp és Pikó, 2004 kutatási eredményei alapján), A helyi közösségi erőforrások mobilizálása Egészségtudatos magatartás kialakítása

Hosszú távú célunk, hogy környezettudatos, a testi-lelki egészség megőrzésére képes állampolgárrá váljanak tanítványaink. Ennek érdekében diákjainkban ki kell alakítani: A környezettudatos magatartást és életvitelt a környezet értékei iránti felelős magatartást, annak megőrzésének igényét  Az egyetemes természetnek, mint létező értéknek tisztelete és megőrzése, beleértve az összes élettelen és élő létezőt, így az embert is, annak környezetével, kultúrájával együtt  A bioszféra és a biológiai sokféleség megőrzése  Tudományosan megalapozni a globális összefüggések megértését  Egészségtudatos magatartás kialakítása az egészséges életmód igényét és elsajátíttatni az ehhez vezető technikákat, módszereket.  Az egészségtudatos magatartás olyan szemlélet és életvitel, amelynek során az egyén: döntéseiben fontosnak tartja és érvényesíti egészség-szempontjait saját maga és –szűkebb és tágabb– környezete érdekében, szokásainak tudatos kontrollálásával (pl.: helyes táplálkozás, testmozgás, szexuális szokások, egészségkárosító magatartások, káros szenvedélyek kerülése, stb.) tevékenyen részt vesz egészségénekének fejlesztésében,  Elsajátítja a laikus segítség és önsegítés képességeit,  Az egészségügyi ellátással és az ellátórendszerrel kapcsolatban kialakítja és alkalmazza a tájékozott fogyasztói magatartást:  Betegségének természete, lehetséges kimeneteinek ismerete,


49

Pedagógiai program  Az ellátórendszerrel és igénybevételi lehetőségekkel kapcsolatos ismeretek,  A betegjogok ismerete,  Egészségügyi fogyasztóvédelmi ismeretek. Fent említett magatartásformák kialakítása az iskolai nevelés szinte minden tevékenységén- széleskörű pedagógiai hatásmechanizmusok együttes eredményeként valósulhat meg. A célok eléréséhez szükséges készségek kialakítása a diákokban. Ilyenek például: -

alternatív, problémamegoldó gondolkodás, ökológiai szemlélet, gondolkodásmód, vitakészség, kritikus véleményalkotás kommunikáció, média használat, konfliktuskezelés és megoldás, állampolgári részvétel és cselekvés, értékelés és mérlegelés készsége.

Konkrét célok  A programban megfogalmazott és kiemelt célokra rövid távú megoldások keresése.  A már meglévő programjaink, hagyományaink továbbfolytatása, ápolása. Ezek szükségszerinti továbbfejlesztése korszerűsítése. A környezeti és egészségnevelés színterei Az egészségi állapotot négy alapvető tényező határozza meg  genetika  életmód  környezet  egészségügyi ellátó rendszer működése Ezek közül mi háromra tudunk hatást gyakorolni Iskolai környezet Az intézmény 1965-ben épült, a mosdók felújításra szorulnak. Az iskola vonzáskörzete zömében lakótelep. A gyerekek többnyire rendezett, fűtött, „egészséges” lakásokban élnek.


50

Pedagógiai program A kerületben sok az üzem, melyek levegő-, talaj- és vízszennyező anyagokat bocsátanak ki. Az iskola megközelíthetősége jó, a közlekedés helyi viszonylatban biztonságos. A veszélyes helyeken zebrák, lámpák segítik az áthaladást.

Helyzetelemzés:

Erősségeink

Gyengeségeink

Megfelelő, tiszta, szellős, napsütötte tantermek. A padok, székek korszerűsítése 90%ban megtörtént.

Mellékhelyiségek

száma,

elhelyezése

elfogadható.

A WC-k, mosdók elavultak. Korszerű rendszerrel

a

tisztaság

is

fenntarthatóbb lenne. kézszárítók hiánya.

Tágas udvar. Nagy mozgástér. Sok zöld felület.

A napközi részéről újabb szabadtéri játékokra lenne igény.

Az udvart a kerítés mentén sövénnyel körbe ültettük, melynek gondozásában a gyerekek komoly részt vállalnak.

Tornaterem jó állapotú, használható.

Iskolánk méretéhez, létszámához és a benne


folyó

sokoldalú

munkához

a

51

Pedagógiai program tornaterem Öltözők megfelelőek.

rendszeresen

kicsinek

bizonyul. Nincs mindenütt megfelelő mennyiségű

Tágas, tiszta étterem.

meleg víz, az öltöző kevés.

Konyha HCCP előírásoknak megfelel. Különböző emésztési zavarokkal küzdő vagy

a

szokásostól

eltérő

étrendű

gyerekeknek alternatívákat kínálunk. A megfelelő higiénia érdekében ipari A gyerekek felelősségvállalása a rend mosogatógép került beszerelésre.

és

tisztaság

megőrzésében,

fenntartásában. Büfé: rendezett, tiszta. Választéka

gyümölcsökkel

tejtermékekkel bővített. Teljes

kiőrlésű

gabonából

készült

pékáruval bővült. Kulturált étkezőhely kialakításra került.

A tanári szoba kicsi.

Az iskola működése környezeti és egészségnevelés szempontból. A tantestület nagy része tevékenyen részt vesz a környezeti és egészségnevelési munkában, a mindennapokban, a tanórán és azon kívül a számára rendelkezésre álló keretek között. Nem utolsó sorban saját jó példával élen járva. Természetesen vannak, akik az akciókban, hagyományos megmozdulásokban, szervezésben nagyobb feladatot vállalnak, vagy egy-egy területnek évek óta a felelősei. Mások alkalomszerűen kapcsolódnak programjainkhoz.


52

Pedagógiai program Szaktárgyi célok: - a szakórákon minden lehetőség megragadása a környezeti és egészség nevelésre, - a hétköznapi környezeti és egészségi problémák megjelenítése szakórákon, - iskolán kívüli szakórák szervezése, - természetvédelmi versenyekre felkészítés, - digitális tananyagok alkalmazása szakórákon, Az iskola életvitele, házirendje Házirendünk a gyermekek egészséges életmódjához megfelelő keretet biztosít. A napi szükséges ötszöri étkezés alapjául szolgáló időkereteket biztosítja, reggeli, tízórai szünet formájában. Napközis tanulóink részére az uzsonna is rendelkezésre áll. A gyermekek egy része hazulról hozott élelmiszert fogyaszt, de nagy népszerűségnek örvend a büfé is. Az étkezések előtti higiénikus kézmosás és szárítás itt is felveti a kézszárítók elhelyezésének indokoltságát. A tanulók számára mozgási, levegőzési lehetőséget biztosít a nagyszünetben, a testnevelés órák egy részén és a napközis pihenő időben az udvar. Itt kerülnek megrendezésre hagyományőrző programjaink, jeles napjaink is.

Tanórák Minden tantárgy vállal tantervi keretein belül feladatokat a környezet-, egészségnevelés témakörében. Természetesen leghangsúlyosabban az e témakör köré szorosan kapcsolódó tárgyak gyarapítják a gyerekek tárgyi tudását/pl. biológia, életvitel környezetismeret, földrajz kémia osztályfőnöki stb./ A tárgyi tudás ebben a témakörben is nélkülözhetetlen, azonban tudatos, cselekvőképes mindennapokba való beépülés nélkül olyan, mint hegedűs hegedű nélkül. Tanórák keretében tervezzük a tudást, szemléletmódot és a tevékenységformákat is elsajátítatni. Az egyes tantárgyakon belül végzett nevelő oktató tevékenységre itt részletesen nem térünk ki, de a nyolc évfolyam során minden tanulót érintően, részletesen foglalkozunk a következő témakörökkel./Lásd tanmenetek/ Egészséges életmód Testi-lelki egészségünk Egészséges táplálkozás Harmat Általános Iskola Budapest X. Harmat u. 88.

53

Pedagógiai program Dohányzás, alkoholfogyasztás egyéb káros szenvedélyek veszélyei, prevenció Otthonunk, tágabb környezetünk egészséges esztétikus kialakítása Állampolgári kötelességeink, lehetőségeink megismertetése Globális környezeti és energetikai problémák Felelősség vállalás tágabb környezetünk tisztaságával, egészségessé tételével, és annak megóvásával szemben Fenntartható fejlődés szemléletének elsajátítása Állatok, növények, környezeti, természeti és épített értékek megóvása védelme Betegségekkel szembeni védekezés, és azoknak korai felismerése Hulladékkezelés, szelektív hulladékgyűjtés Személyi higiénia Média veszélyei Polgárvédelmi oktatás Fogyasztó védelem

A tanórán végzett mozgásos tevékenységek az egészség megőrzése érdekében A mindennapos testnevelés felmenő rendszerben kerül bevezetésre/ tanóra keretében/. Az aktuálisan nem érintett évfolyamokon a testnevelés órák mellett megoldott a minden napos testmozgás. Az

alsó

tagozaton

heti

egy

alkalommal

úszás

lehetőséget

biztosít

önkormányzatunk, iskolánk tantárgyfelosztásában pedig heti egy óra néptánc oktatás szerepel alsóban. Itt sokan kedvet szabadidejükben

történő

gyakorlásához.

kapnak e tevékenységforma

Felsőben

szakköri

keretben

folytathatják a néptáncot. Iskolánkban működő DSE lehetőséget nyújt alsó tagozaton asztalitenisz, atlétika sakk, torna csoportok foglalkozásainak munkájába való bekapcsolódásra. Játékos tömegsport foglalkozásokon is részt vehetnek kicsinyeink. Felső tagozaton is működnek még ezek a szakosztályok és a választék bővül a labdajátékokkal (foci, kosár). Napközi és tanulószoba keretein belül a tanulást megelőző egy órában kötelező az udvari séta, levegőzés, szabad játék, 20 perces szünetben levegőzés, játék. A készségtárgyak oktatási folyamatában a tanulóknak lehetősége van bizonyos korlátok közt mozgásos tevékenységre.


54

Pedagógiai program

Cél: Az órarendben lehetőség szerint váltsák egymást a mozgásos és a helyhez kötött tevékenységi formák, de mindennap legyen mozgásos tevékenységi forma. Tanórán kívüli tevékenységi formák Minden tanulót érintő tevékenységi formák: Minden év szeptemberében csatlakozunk a Kőbánya

tisztaságáért című

akcióhoz. A Föld napjához kapcsolódóan évek óta olyan programot szervezünk iskolánk tanulóinak, mely a környezeti neveléshez és egészségnevelés témaköréhez szorosan kapcsolódik. /Ez hagyományosan iskolán kívüli egész napos program./ Egyéb jeles napokról való megemlékezés: -Víz világnapja -Föld órája -Állatok világnapja -Happy hét programja -Madarak fák napja Iskolánk ÖKO faliújságján /melyet a szülők is olvashatnak/ a fenti témák egész évben váltogatják egymást. Szelektív hulladékgyűjtés folyamatosan történik egész tanévben. A papírgyűjtés a legsikeresebb. Ez már érinti a szülőket és a környék lakóit is. A fáradtelem gyűjtőt is egyre többen használják. Országos elemgyűjtő akcióhoz is csatlakoztunk. Zsugorított Pet–palack gyűjtésbe környezetünket is bevontuk, és ennek népszerűsítésében a közvetlen és tágabb környezetre is hatni kívánunk. Épületen belül is megvalósítjuk a szelektív hulladékgyűjtést. Öko csoportunkon belül „energia figyelő” szolgálatot hoztunk létre . Ökológiai lábnyom figyelés. Környezet átalakító tevékenységek közül:


55

Pedagógiai program  hulladékgyűjtést/iskolaudvaron és a környéken/ és  virágültetést végeznek akciószerűen tanulóink. Az

évente

megrendezésre

kerülő

sportnap

az

egészséges

életmód

népszerűsítését szolgálja. Nem minden tanulót érintő tevékenységi formák: Tanulmányi

kirándulásokon,

túrázás,

természetjárás

keretében

próbáljuk

megszerettetni a természetet és az ott történő mozgásos tevékenységeket. Minden évben részt veszünk az autómentes napon rendezett kerékpár túrán. Kis csoportokban alkalomszerűen rendezünk kerékpározást. Környezettudatos nevelésünk részét képezik a következők: Tanulóink ökológiai lábnyomszámolással ismerik meg környezetünkre gyakorolt hatásunkat. Madáretető folyamatos gondozásával, figyelésével felelősségtudatuk nő. Növényápolást végeznek tanulóink az osztályban az udvaron és a gyógynövény kiskertben. Jó kapcsolatot ápolunk a Magyar Gyula Mezőgazdasági Szakközépiskolával, melynek dolgozói és tanulói támogatják munkánkat. Szakkörök  Vöröskeresztes elsősegélynyújtó  Háztartástan  Média Ezeken a foglalkozásokon résztvevő tanulóink plusz ismeretekre tesznek szert. Élményszerű tanulásra nyílik lehetőségük. Cél: A nyolc évfolyam legalább két alkalommal minden gyerek vegyen részt gyakorlati elsősegélynyújtó tanfolyamon, melyet szervezünk. Felelős a vöröskeresztes összekötő tanár. Vetélkedők Diákjaink olyan versenyeken indulnak, ahol a környezet és természetvédelem, az egészséges életmód fontos téma, így elmélyíthetik elméleti tudásukat. Harmat Általános Iskola Budapest X. Harmat u. 88.

56

Pedagógiai program Hermann Ottó emlékverseny, Kaán Károly emlékverseny Környezetismeret verseny Környezetvédelmi vetélkedő Vöröskeresztes és polgárvédelmi vetélkedő Polgárok a helyi demokráciában elnevezésű kerületi vetélkedőn tanulóink minden évben lehetőséget kapnak, hogy a közvetlen környezetükben felmerülő problémákkal foglalkozzanak, fejleszti érzékenységüket lakókörnyezetük megoldandó feladatai iránt, és lehetőséget nyújt a demokrácia gyakorlására.  Médiaszakköröseink rendszeresen indulnak a témáinkkal kapcsolatos pályázatokon     

Látogatások Tanulócsoportjaink alkalomszerűen, életkoruknak megfelelően látogatják meg a következő intézményeket:  Állatkert  Természettudományi Múzeum  Richter Gedeon Gyógyszvegyészeti Zrt.  Csatornázási művek  Meteorológiai Intézet  Villamos Művek  Tűzoltó Múzeum  Kresz park  Vízművek

Táborozás A napközis táborba szorgalmazzuk a veszélyeztetett, hátrányos helyzetű tanulók részvételét. Ezt a feladatot a gyermekvédelmi felelős látja el. Nyári táboraink nagy létszámú csoportoknak biztosítanak pihenést, kikapcsolódást. Programjaikban rendszerint helyt kapnak olyan témák is, melyek alkalmasak a környezeti értékeink és azokat veszélyeztető tényezők bemutatására. Célunk sokoldalú tevékenységi formák keretében tanulóinkat ismeretekhez juttatni és nevelni őket értékeink megbecsülésére, megóvására, tiszteletére. A szabadban eltöltött idő pedig nem csak szellemileg, testileg, lelkileg is épít. Anyagi hátrányban élők bevonását pályázati pénzekből igyekszünk megkönnyíteni, melynek felelőse a táborvezető.


57

Pedagógiai program Erdei iskola A környezeti nevelésnek a legmegfelelőbb leghatékonyabb színtere, melyet már hagyományosan megszervezünk. Az anyagi terhek ellenére a gyerekek nagy létszámban vesznek részt. A szülők által vállalt anyagi terheket pályázati pénzekből enyhítjük. Felelős: táborvezető. Az itthon maradtaknak színvonalas programokat biztosítunk. Egészséges életmód Ehhez a témához kapcsolódóan sok kérdést érintettünk az előzőekben. Az iskola egészségfejlesztő nevelő munkáját nem lehet elválasztani a mindennapi tevékenységektől, de nem is lehet ott befejezni. Egyre nagyobb jelentősége van a prevenciónak, mely részben megvalósul az előzőekben leírt tevékenységformákban és ismertetett témakörökben, részben pedig a továbbiakban esik róla szó. Az iskola jelentős hatást gyakorol környezetére, a szereplők állandó kölcsönhatásban léteznek. Az iskola tárgyi környezete, a benne élők emberi viszonyainak minősége a gyerekekre jelentős hatással van. Mivel a szocializáció egyik legjelentősebb színteréről van szó, mód nyílik az egészségesebb életvitel készségeinek, magatartásmintáinak kialakítására és begyakorlására. Ebben a munkában több területen is támogat bennünket a védőnői hálózat. Lányok, fiúk felvilágosítása a nemi éréssel kapcsolatosan a 6. évfolyamon. Családi életre való nevelés 7-8. évfolyamon. Egészséges táplálkozás A témához tartozó magatartásformák kialakítása is az előzőekben tárgyalt színtereken történik. Lásd: tanórák, szakkörök stb. Itt azonban konkrét befolyásoló hatással is lehetünk a tanulóink által elfogyasztott élelmiszerekre. A már fent említett büfé választékát partneri kapcsolat révén próbáljuk befolyásolni, bár itt a kereslet kínálat komoly ellenfél. A gyermekélelmezéssel jó kapcsolatot alakítottunk ki. Mivel nemcsak diákjaink, hanem felnőtt munkatársaink is igénybe veszik ezt az étkezési formát, folyamatos rálátásunk van kínálatukra. Alkalmanként módunkban áll véleményezni, esetleg befolyásolni azt. A védőnői hálózat vállalta az 5. évfolyamon az egészséges táplálkozással kapcsolatos program lebonyolítását.


58

Pedagógiai program Örömmel csatlakoztunk a Szatmári ízek kft. ingyenes almaakciójához. Dohányzás, alkohol, drog elleni küzdelem Ezt a komoly feladatot minden pedagógus saját ügyeként kell, hogy kezelje. Elsődleges feladatunknak érezzük a prevenciós tevékenységet, mely a mindennapokban folyamatos kell, hogy legyen. Ez a feladat elsősorban a gyermekvédelmi felelőst, a pszichológust, az osztályfőnököt terheli, de minden munkatársunktól felelős, korrekt magatartást várunk a témában. Véleményünk szerint e témában az iskola akkor tehet a legtöbbet, ha színes programjaival, délutáni foglalkozásaival más alternatívákat nyújt. Itt ismét fontos szerepet vállal a DSE, amely nagyon jó hatékonysággal vonja be munkájába a legveszélyeztetettebb tanulókat, és nyújt számukra értelmes programot és sikerélményt. Egészséges környezet Iskolánk kétszer nyerte el az öko iskola címet és napi munkánkat ennek fényében végezzük. A fentiekben már tárgyaltuk a szűkebb s tágabb környezetünkre vonatkozó egészségi mutatókat. Említettünk ezzel kapcsolatos feladatokat is. Iskolánk környékén tanulóink bevonásával figyeljük a parlagfű előfordulását. Eddig ez a rendszeres fűnyírásnak köszönhetően nem jelentett problémát. Amennyiben parlagfüves területről szerzünk tudomást, azt jelentjük az illetékes szerveknek. Iskolánk a diákönkormányzaton belül létrehozta az ÖKO csoportot, melynek segítségével a gyerekek felelős munkát végeznek udvarunk és környezetünk szebbé tételében, gondozásában. Projekt munkában gyümölcs és gyógynövény kertet alakítanak ki, és ápolják azt. Párhuzamosan megvalósul a komposztáló hely kialakítása is. Betegségek megelőzése, korai kiszűrése E témában az iskola több célcsoporttal is foglalkozik. Ehhez a feladathoz legfontosabb támogató partner az iskola-egészségügyi szolgálat és a védőnői hálózat. A megelőzésben elsődleges jelentősége van a védőoltásoknak. A kötelező védő oltások a 6. 8. évfolyamot érintik. A szűrések is a megelőzést szolgálják. Korai érrendszeri megbetegedések kiszűrése 7. évfolyamon.


59

Pedagógiai program Fogászati ellenőrzés évi két alkalommal. Az egyéb iskolai évek alatt elvégzendő vizsgálatok rendjét az 51/1997.(XII. 18.) NM rendelet tartalmazza. Szorgalmazzuk, hogy minél több kamaszunk élhessen a kedvezményes HPV oltással. Az iskola védőnője által összeállított egészségfejlesztési program, melyet az osztályfőnöki órák keretében tart meg 5.-8. évfolyamon. 5. ÉVFOLYAM: -

-

-

-

Önismeret és kommunikáció Egészségfogalom tisztázása, a figyelem tanulási folyamata és szerepe a helyes énkép kialakításában; Helyes táplálkozás A táplálkozási piramis átismétlése, az egészséges táplálkozás egészségmegőrző szerepe, étrendminta összeállítása; Szenvedélybetegségek Fogalom tisztázása, a betegség kialakulása és az elsődleges megnyilvánulási módok megismerése; Nemi felvilágosítás lányoknak Lányok nemi érése, menstruációs ciklus folyamata, a férfi test felépítése és működése.

6. ÉVFOLYAM: -

-

-

Önismeret és kommunikáció A kamaszkor hatása a társas kapcsolatokra, a változás megnyilvánulása viselkedésünkben Erőszakmentes kommunikáció a gyakorlatban, önkritika és alkalmazkodás Helyes életmód Betegségmegelőzés A védőoltások és szerepük az egészségmegőrzésben Szenvedélybetegségek A dohányzás, mint droghasználat és veszélyei A drog fogalmának tisztázása


60

Pedagógiai program

-

Megelőzés, védekezés Nemi felvilágosítás fiúknak Fiúk nemi érése, az első magömlés és jelentősége A lányok testi és funkcionális megjelenése

7. ÉVFOLYAM: Önismeret és kommunikáció A figyelem másik nemre orientáltsága és kezelése A család és saját énünk szerepének megváltozása, a kommunikáció segítő eszközei Helyes életmód Betegségmegelőzés A védőoltások és szerepük az egészségmegőrzésben Szenvedélybetegségek Az alkohol, mint legális drog és hatása a szervezetre A drog fogalmának tisztázása Megelőzés, védekezés Nemi felvilágosítás A nemi betegségek fogalma A mindennapi életben megtapasztalható betegségek veszélyei és védekezés ellenük 8. ÉVFOLYAM: Önismeret és kommunikáció A sikeres pályaválasztás és hatása a jövőnkre, a kommunikáció lehetőségei Helyes életmód Elsősegélynyújtás és életmentő szerepe Szenvedélybetegségek A drog fogalmának tisztázása A drogok csoportosítása és megismerésük A droghasználat veszélyei és kivédésének fontossága Nemi felvilágosítás A szexualitás fogalma, szerepe, módja A terhesség és lefolyása A nem kívánt terhesség elleni védekezés jelentősége és lehetőségei -

Iskolánkban rendszeresen szervez a Vöröskereszt véradást. Rendezvényvényeinkhez kapcsolódva vagy külön eseményként egészség napot tartunk, melynek elsődleges célja a szülők, nagyszülők égészségi állapotának felmérése, tanácsadás.


61

Pedagógiai program Erőforrások 1. Nem anyagi erőforrások 1 .a Belső erőforrások Humán erőforrások

Feladatok, szerepkör

Erősségek

Iskolavezetőség

Támogatja a környezeti Hasznosítható nevelési programokat. A kapcsolatrendszer. minőségi

munka Rálátás

részeként ilyen

értékeli

programok

az futására,

tevékenységet.

Anyagi

a

kapcsolódási pontokra.

források

teremtését elősegíti

Tanárok

Kidolgozzák

és Valamennyi

tantárgyakba tanítják

beépítve belátja,

az

egyes tanár

környezeti

szakos

hogy

minden

feladata

a

és környezeti nevelés.

egészségnevelési tartalmakat.

Környezetiegészségnevelési munkacsoport

Elkészíti

a

programnak

pedagógiai Lehetőséget

ad

a

megfelelően különböző szakcsoportok

az éves tervet, segíti és programjainak koordinálja

annak összehangolására.

megvalósítását. Dokumentációs

és

értékelő munkát végez,


62

Pedagógiai program pályázatokat

ír,

kapcsolatokat teremt a külső támogatókkal.

Osztályfőnöki közösség

Évfolyamokra

lebontva Lehetőség

van

foglalkozik

az aktuális,

egészségnevelés

és megbeszélésre

környezeti

az

azonnali

nevelés osztályközösségi szinten

tartalmak feldolgozásával. Tagjai a környezet és egészség

nevelési

munkacsoportnak. DÖK Lehetőséget kapnak ezen Napi nevelési

kapcsolat

területek diákokkal,

az

erősítésére.

problémák

Öko csoport munkájának

kezelése.

irányítása, támogatása.

Kortárscsoportra gyakorolt

a egyedi

azonnali

erőteljesebb

befolyásoló hatás.

Iskolaorvos védőnő

Mérések,

oltások, Szakmai

kompetencia,

megelőző tevékenységen személyes ráhatás. kívül előadások tartása egészséges

életmódról,

környezeti ártalmakról.


63

Pedagógiai program

Oktatástechnikus

Segíti

a

feladatok

gyakorlati Sok hasznos gyakorlati előkészítését, tanáccsal,

a

szemléltetés eszközeinek kérdéscsoporthoz folyamatos

történő pozitív személyes

karbantartása.

beállítódással

erősíti

a

munkacsoportot.

Gyermekvédelmi felelős

Kapcsolattartás szülőkkel,

a Kiterjedt

társadalmi kapcsolatrendszer

szervekkel.

fenntartásával

a

felmerülő

problémák,

feladatok

azonnali

megoldásában

jelentős

szerepe van.

Részt Adminisztratív dolgozók

vállalnak

az

Tanári munka hátterének energiatakarékosságban. biztosítása.

Technikai dolgozók

A

programok

tárgyi Zöldítési

feltételeinek biztosítása.


program,

szelektív hulladékgyűjtés.

64

Pedagógiai program Diákok

A programok résztvevői, Fő tevékeny szerepvállalók.

Szülők

hangsúly

szemléletformáláson van.

Előadások tartása anyagi Tevékeny támogatás, erőforrások

részvétel

külső programokon, felkutatása szemléletük

nagyszülők bevonása.

a

a

az

ő is

formálódik, a környezeti és

egészségnevelés

túlmutat az iskola falain.

1.b Külső erőforrások, kapcsolatrendszer Felsőoktatási intézmények - tanító, tanárjelöltek Nemzeti parkok - erdei iskola Országos környezetvédelmi szervezetek Közművelődési intézmények Botanikus kertek, állatkert, vadaspark ÁNTSZ Média Rendőrség Helyi üzem /Richter/ Védőnő, iskolaorvos Nevelési tanácsadó Családsegítő Gyermekjóléti Szolgálat Önkormányzat Népjóléti Szolgálat Cigány Kisebbségi Önkormányzat Öko-iskola hálózat 2. Pénzügyi forrásaink  Fenntartó  Alapítvány  Pályázatok Harmat Általános Iskola Budapest X. Harmat u. 88.

65

Pedagógiai program

Alkalmazott módszerek           

játék megfigyelés kísérlet drámapedagógiai modellezés riportmódszer projektmódszer terepgyakorlati módszerek kreatív tevékenység közösségépítés téma hét

Balesetvédelem, biztonság Ennek részletes kidolgozása megtalálható az SZMSZ-ben. Az ott leírtakon kívül felkészítjük gyermekeinket a balesetmentes közlekedésre, gyalogos és kerékpáros KRESZ szabályok oktatásával/elméleti és gyakorlati képzés/. A kerékpár, mint közlekedési eszköz szükséges és elégséges felszerelésének oktatása, biztonságos használatának elsajátítása. Az udvarunk biztonságáról, szennyeződés mentesítéséről biztonságos növény választásáról gondoskodunk. Az agresszió-, erőszakmentes iskola érdekében oktatjuk az agresszió mentes kommunikációt/EMK/,

a tantestület nagy része ilyen képzettséggel is

rendelkezik. A rendőrség bevonásával végezzük tanítványaink életre való felkészítését,”Ne legyél áldozat”címmel. Az internet veszélyeiről és az áldozattá válás megelőzéséről is rendszeresen hívunk előadót.

Taneszközök


66

Pedagógiai program Az iskolánk rendelkezik azokkal az alapvető oktatási eszközökkel, szakkönyvekkel, amelyek a környezeti nevelési munkához szükségesek. /ambubaba, vérnyomásmérő, kötszer, kerti szerszámok, madáretetők, tanulókonyhai eszközök stb/ Folyamatosan pótolni kell az elhasználódott vegyszereket, eszközöket, valamint lépést tartva a fejlődéssel, új eszközöket kell beszerezni. Továbbképzések  A programban foglalt céljaink megvalósításához megfelelő képzettségű szakemberekkel rendelkezünk.  A jövőben is tervezzük lehetőségeinknek és a ránk váró újabb kihívásoknak megfelelően munkatársaink továbbképzését.

1. 5. A közösségfejlesztéssel, az iskola szereplőinek együttműködésével kapcsolatos pedagógiai feladatok

Az emberi élet alapja a társas valóság. Az ebben való élethez, eligazodáshoz elengedhetetlen a közösségben való nevelés, amely mint tanulási színtér is megjelenik. A közösségfejlesztés az a folyamat, amely az egyén és a társadalom közötti kapcsolatot kialakítja, megteremti. A közösségi nevelés területei: • család • iskola • iskolán kívüli közösségek • társadalom A gyerekek szempontjából meghatározó a család, és az iskola, mert az alapvető viselkedési formákat itt sajátítják el. Nem becsülhető le a baráti kör, sportegyesület és egyéb közösségek hatása sem, ezek a kamaszkorral kezdenek


67

Pedagógiai program előtérbe kerülni. A társadalom egészének hatása elsősorban a médián keresztül közvetítődik. A média hatása különösen erős a gyerekekre. Ezt az iskolának figyelembe kell venni, és segíteni kell megfelelően értelmezni.

Az iskolában folyó közösségfejlesztés színterei:  tanórák  osztályfőnöki órák  erkölcstan órák Tanórákon kívüli, felnőttek által szervezett, iskolai foglalkozások: 

irányított játék



tanulószoba



felzárkóztató, tehetséggondozó differenciált foglalkozások



szakkörök



sportkörök



versenyek, vetélkedők



kulturális

programok:

hangversenyek,

mozielőadások,

színházlátogatás,

múzeumi programok 

tanulmányi kirándulások



erdei iskolák



testvériskola programok



Comenius partneriskola kapcsolatok programjai

Tanórán

kívüli,

diákok

által

(tanári

segítőkkel)

szervezett

iskolai

foglalkozások 

diákönkormányzati rendezvények



DÖK tanács ülések



iskolai ünnepélyek



világnapokhoz kapcsolódó programok


68

Pedagógiai program

Szabadidős tevékenységek 

osztálykirándulások



egyéb osztályprogramok



családi fesztivál



hagyományéltető programok

Iskolánk hagyományai: 

Tanévnyitó- és tanévzáró ünnepélyeket tartunk. Nyolcadikosainktól ballagás keretében búcsúzunk.



Műsoros iskolai ünnepséggel emlékezünk a nemzeti ünnepekre.



Mikulás-napi bolhapiacot szervezünk, melyet disco követ.



Halloween-partink évről évre színesebb műsorkínálatú.



Karácsonyi hangversenyünket méltó környezetben rendezzük.(Mindenki temploma)



Iskolai

karácsonyunkon

alsósok

és

felsősök

színvonalas

műsorban

gyönyörködhetnek. 

A felsősök farsangi bálján nyolcadikosaink színvonalas nyitótáncot mutatnak be, az osztályok színes produkciókkal lépnek fel.



A Föld Napján akadályversenyt rendezünk a szabadban.



A Zene világnapját kiemelten, sok művészvendéggel ünnepeljük.



Iskolai sportnapot tartunk nyárelőn.



A környezetvédelmi nevelés érdekében kihelyezett oktatást tartunk: „erdei iskolát” szervezünk alsó és felső tagozaton a szülők egyetértésével és anyagi támogatásával.



A művészeti nevelés, hagyományőrzés erősítése érdekében évente Mesterségek Udvarát tartunk, néptánccsoportjaink bemutatójával, színes kézműves foglalkozásokkal.


69


Az esztendő jeles napjait hagyományőrző programok színesítik.



Kiemelten támogatjuk a tanulói önkormányzat (DÖK) működését, a tanulók önállóságra való felkészítését segítjük, közéletiségre nevelünk, évente egy alkalommal DÖK-napot tartunk.



Kerületi, budapesti és országos tanulmányi és sportversenyeket és rendezvényeket szervezünk.



Tevékenyen részt veszünk kerületi, fővárosi, országos, uniós pályázatokon, versenyeken, vetélkedődön.



Hajdúszoboszlói és szlovén testvériskolánkkal közös rendezvényeink, táboraink, ünnepeink vannak.



„Nyílt napok” programot szervezünk a leendő elsőosztályos gyermekek szüleinek a beiskolázás előtt.



Iskolahívogató foglalkozásokon ismerkedünk leendő elsőseinkkel.



„Nyitott kapuk” alkalmával tekinthetnek be tanítványaink szülei az iskola életébe.



Kerületünk tolerancia programjába bekapcsolódunk.



Az előbb felsoroltakon kívül műsoros rendezvényeket tartunk: o Alsós farsang o Anyák napja

Iskolai elismerések: 

A nyolc éven át kitűnő tanulók Harmat éremben részesülnek.



Tantestületi dicséret a kiemelkedő bizonyítványú diákoknak.



„Élen a tanulásban, élen a sportban” elismerő plakett.



Az év legeredményesebb osztálya vándorserleget vehet át.



Az iskola érdekében végzett munkát – a felnőttek körében – Harmat plakettel ismerjük el.


70


A legtöbbet javító tanulókat jutalmazzuk.

A tanulók közössége: Diákönkormányzat

Az 1996. évi Közoktatási Törvény új jogi alaphelyzetet teremtett, amely egyenrangú félként kezeli az oktatás folyamatában szereplőket, és demokratikus működési formát ír elő az iskolák számára. Az iskola egyes alapdokumentumai a Diákönkormányzattal való egyeztetési vagy véleményezési folyamaton keresztül lépnek életbe, illetve ezeken keresztül változtathatók meg. A

Diákjogi

Charta

előírásait,

a

jogokat,

a

kötelességeket

tanulóinkkal

folyamatosan betartatjuk. Ebben a Diákönkormányzatnak nagy a felelőssége. A házirend elkészítésében és minden, a diákokat érintő kérdésben véleményt nyilváníthatnak. Tanulóink elsajátíthatják a közéletiség alapjait, fejleszthetik vitakészségüket,

állampolgári

kompetenciájukat.

A

felvállalt

feladatok

elvégzéséért felelősséggel tartoznak. Diákönkormányzatunk Etikai szabályzatot alkotott, melynek betartását elvárja tagjaitól. A Diákönkormányzat önálló működési szabályzattal rendelkezik, aktívan részt vesz az egész iskolát érintő közös programok szervezésében. A diákközgyűléseken feltett kérdéseivel, előforduló problémák felvetésével és a diákok kéréseinek továbbításával segíti az iskola vezetésének munkáját.

Iskolai Diákönkormányzatunk dönt: 

saját működéséről;



a működéséhez biztosított pénzeszközök felhasználásáról;



hatáskörei gyakorlásáról;



egy tanítás nélküli munkanap programjáról;



éves munkatervéről, annak értékeléséről.


71

Pedagógiai program

Az iskolában folyó közösségfejlesztés pedagógiai feladatai: Az egyén szintjén alapvetően két egymással szemben álló gondolkodásmód létezik: az individuális és a kollektív gondolkodásmód. Az iskola egyik fontos feladata, hogy a család mellett az iskolai színtéren is megtanulják a gyerekek a kollektív gondolkodásmódot. Ennek érdekében az iskola feladatai:

Neveljen: 

felelősségvállalásra



saját képességek maximális kifejlesztésére



kötelességtudatra



szabálykövető magatartásra



önfegyelemre



becsületességre



elfogadásra



mások személyének és tulajdonának tiszteletben tartására



helyes értékítélet kialakítására



közvetlen környezetünk (iskola) megóvására



környezettudatos szellemben szervezze a mindennapi életét, kirándulásokat, erdei iskolákat



harmonikus kapcsolatra a társadalmi és természeti környezettel



hon-, és népismeretre



hazaszeretetre

Alakítsa ki: 

a másság elfogadását (vallás, életmód, különböző kultúrák, fogyatékosság)



az empátiás kapcsolatteremtés képességét



a türelem és megértés képességét



saját identitástól eltérő tulajdonságok toleranciáját


72

Pedagógiai program 

önálló véleményformálás képességét



érvek

kifejtésének,

megvédésének,

értelmezésének

képességét

(kommunikációs képesség) 

az új információs környezetben való eligazodás képességét.

Mutassa meg: 

hogy sokféle vélemény létezik.



véleményét mindenkinek jogában áll képviselni, megvédeni.

A tananyag elsajátíttatásakor minden pedagógus: 

segítse a tanulók kezdeményezéseit,



segítse a közvetlen tapasztalatszerzést,



biztosítson elég lehetőséget és teret a közösségi cselekvések kialakításához



alakuljon ki a tanulóban a bátorító, vonzó jövőkép



adjon átfogó képet a munka világáról



alkalmazott változatos munkaformák erősítsék az együvé tartozás és az egymásért való felelősség érzését

Az iskolánkban folyó közösségfejlesztés eszközei, formái: 

Tanulmányi kirándulások (1-2 nap)



Erdei iskola



Osztályfőnöki órák (konfliktusok kezelése)



Mesterségek udvara



Sportnap



Családi fesztivál



Karácsonyi Hangverseny



Ünnepélyek, megemlékezések



Farsang



Mikulás



Karácsony


73


Halloween



Képújság



Ünnepélyes tanévnyitó ( leendő elsősök méltó fogadása)



Ünnepélyes tanévzáró és ballagás (búcsú a nyolcadikos diákoktól)



Kézműves, hagyományőrző foglalkozások: őszi, téli, tavaszi jeles napok



Bemutató órák a leendő elsősök szüleinek



„Nyitott kapuk” program az óvodásoknak



Házirend



Kapcsolat más iskolákkal



Osztályok közötti versenyek



Iskolák közötti versenyek



Kitüntetések jutalmak: Harmat Plakett, Vándorserleg



Aktív szülői részvétel: Harmat Alapítvány, SZMK

Szülők, diákok, pedagógusok együttműködésével kapcsolatos feladatok Az értékközvetítésben a szülők a legfontosabb partnereink. A szülőkkel fenntartott kapcsolatunkban legfontosabb: - Megismertetni őket az általunk elsődleges fontosságúnak tekintett értékekkel (szükség esetén vitában meggyőzni őket ezek fontosságáról). - Tiszteletben tartani azt a jogukat, hogy gyermekeiket akár elfogultan is védjék, szeressék. A gyerekkel kapcsolatos elmarasztaló vélemény közlésekor maximális empátiát kell tanúsítanunk. - Tudatosítanunk kell azt a tényt önmagukban, hogy a szülő más és több oldalról ismeri a gyermekét, mint a pedagógusok. (Ezért a kialakult konfliktushelyzet okainak vizsgálatánál körültekintően kell eljárnunk.) Az iskola feladatai: 

A szülők tájékoztatása az iskola dokumentumairól, az abban foglalt elvek elfogadtatása;


74


A szülőket tájékoztatjuk azokról a tankönyvekről, segédletekről, taneszközökről, amelyekre a következő tanévben szükség lesz. Arra törekszünk, hogy a szülők kiadásait lehetőség szerint csökkentsük.

.  A szülők tájékoztatása a tervezett éves programokról, az iskola kéréseiről, a gyermek előmeneteléről; 

A hitoktatással kapcsolatos szülői igények felmérése;



A pszichológiai foglalkozásokkal kapcsolatos beleegyezések kérése;



A szülők észrevételeinek összegyűjtése, javaslataik figyelembe vétele;



A programok szervezése, a résztvevők együttműködésének biztosítása;



Kiemelkedő szülői teljesítmények elismerése.

A szülők feladatai: 

A tervezett programok véleményezése, segítése, aktív részvétel;



Az iskola kéréseinek figyelembe vétele;



Alapítványi vagy egyéb szociális támogatás kérése szükség esetén;



A tanulók részvételének előmozdítása.

A diákok feladatai: 

A szülők tájékoztatásának segítése;



A közösségi programokon való aktív részvétel;



Az iskola házirendjének betartása.

1. 6. A pedagógusok helyi intézményi feladatai, az osztályfőnöki munka tartalma, az osztályfőnökök feladatai Pedagógusainktól a Köznevelési törvényben meghatározott kötelességeik teljesítését várjuk. Oktató- nevelő munkájuk során: 

előkészítik és ellátják tanóráikat;



szabad játékfoglalkozást vezetnek;



délutáni tanulásirányítást végeznek;


75


szakköröket tartanak;



eseti helyettesítést látnak el;



kísérési feladatokat végeznek;



tanulói felügyeletet látnak el: reggeli-, ebéd- és délutáni ügyelet, óraközi, szüneti ügyelet;



ellátják a tanulók egyéni-, csoportos felzárkóztatását;



tehetséggondozó

egyéni-,

csoportos

foglalkozásokat

tartanak,

versenyekre készítenek fel, versenyekre kísérnek; 

házi, kerületi versenyeket szerveznek, bonyolítanak;



osztályozó-, javító vizsgákat tartanak;



fegyelmi tárgyalást tartanak;



javaslatot tesznek iskolai, kerületi kitüntetésekre, méltatást, pedagógiai véleményt írnak tanítványaikról;



bemutató órákat, nyílt napokat tartanak;



részt

vesznek

a

kerület

pedagógiai

életében:

KPN,

kerületi

munkaközösségek; 

kapcsolatot

tartanak

tanítványaink

szüleivel:

fogadó

órák,

szülői

értekezletek; 

szabadidős programokat szerveznek;



iskolai ünnepélyeket – nemzeti ünnepek, évnyitó, évzáró, ballagás – szerveznek;



a

következő

iskolai

programokat

tervezik,

szervezik,

tanulókat

készítenek fel, felügyelnek, kísérnek: - Karácsonyi hangverseny, házi karácsonyi ünnepség; - Zenei világnap; - Föld napja; - Családi fesztivál; - Mesterségek udvara; Harmat Általános Iskola Budapest X. Harmat u. 88.

76

Pedagógiai program - DÖK nap; - Sport nap. 

csoportközi foglalkozást szerveznek;



igény és lehetőségek alapján erdei iskolát szerveznek;



osztálykirándulásra viszik tanítványaikat;



iskolánk öko-vállalásait, egészségnevelő programunkat aktívan segítik;



segítik a Diákönkormányzat munkáját;



kerületi szintű programokat segítenek: Zenei világnap, Éneklő ifjúság, Tolerancia program, Kőbányai programok;



testvériskoláinkkal közös programokat szerveznek;



pályázati projektjeink megvalósításában aktívan részt vállalnak;



szakleltárakat gondoznak, segítik az eszközbeszerzést;



vállalás

alapján

gyakornokokat

mentorálnak,

segítik

a főiskolások

gyakorlatait; 

együttműködnek a szülőkkel, senior mentorainkkal, pszichológusokkal, gyógypedagógusokkal, egyéb fejlesztő szakemberekkel;



segítik elsős beiskolázásunkat: nyílt nap, iskolakóstolgató;



segítik iskolánk tehetség programjának megvalósítását;



formálják

iskolánk

környezeti

kultúráját,

arculatát:

dekorálnak,

faliújságokat gondoznak; 

iskolai honlapunk aktualizálását híradásokkal, versenyeredményekkel, fényképsorozatokkal, beszámolókkal segítik;



segítik az iskolai szabályzatok, a pedagógiai program aktualizálását;



pályázatokat írnak, menedzselnek;



iskolai méréseket végeznek, elemeznek, fejlesztési tervet készítenek;



segítik az iskolai elégedettségvizsgálatok bonyolítását;



a nevelőtestületi munkában aktívan részt vesznek (értekezletek);



munkaközösségük munkájában aktívan részt vesznek;


77


statisztikai adatokat szolgáltatnak;



adminisztrációjukat pontosan vezetik.

Az osztályfőnöki munka tartalma:



pedagógiai véleményt írnak, szakértői vizsgálatokat kezdeményeznek;



a gyermekvédelmi felelőssel együttműködve segítik a hátrányos helyzetű, s veszélyeztetett tanulókat;



segítik tanítványaik pályaválasztását, beiskolázását;



szabadidős osztályprogramot szerveznek legalább évi két alkalommal;



ellátják az osztályadminisztrációt: törzslapok vezetése, értesítők-, bizonyítványok írása, osztálynapló vezetése;



figyelemmel kísérik az osztály tanulóinak értékelését (figyelemfelhívás, ha kevés a jegy)



összesítik a tanulók hiányzásait, igazolatlan hiányzás esetén intézkednek;



kapcsolatot tartanak a szülői házzal: szülői értekezlet, írásos-, telefonos értesítés;



iskolai rendezvényeken összefogják az osztályt;



az osztályban tanító pedagógusok figyelmét felhívják a kiemelt figyelmet igénylő tanulókra;



figyelemmel kísérik, hogy a szakvéleményekben előírtak teljesülnek-e tanítványaiknál;

Az

osztályfőnökök

feladatait

az

„Osztályfőnökök

munkaköri

leírása”

tartalmazza.


78

Pedagógiai program

1.7.

A

kiemelt

figyelmet

érdemlő

tanulókkal

kapcsolatos

pedagógiai

tevékenységek helyi rendje Kiemelt figyelmet igénylő gyermek:  Különleges bánásmódot igénylők: - BTM - SNI - Kiemelten tehetséges  HH és HHH 1.7.1. A beilleszkedési, magatartási, tanulási nehézségekkel összefüggő pedagógiai tevékenység A családok napjainkban egyre kevésbé tudják ellátni szocializáló, védő funkcióikat, emiatt nagyok a társadalmi elvárások az intézményes neveléssel szemben. A szokásrendszerek, a harmonikus személyiség, a pozitív énkép kialakulása a nyugodt és biztonságos családi hátteret feltételezi. Zaklatott világunkban azonban már ezekben a korai életszakaszokban sem biztosítottak a testi, lelki fejlődés feltételei.

Legfontosabb feladatunk a prevenció. Pedagógusaink - pszichológusunk és fejlesztőpedagógusaink

segítségével

- igyekeznek megismerni a tanulási,

beilleszkedési és magatartási nehézségekkel küzdő tanulóink személyiségét, családját. Nagy türelemmel, figyelemmel, törődéssel keresik a problémák okait.

Kerületünkben

a

Nevelési

Tanácsadó

segíti

a

problémák

feltárását,

beazonosítását az iskolák jelzései alapján. Szakértői véleményüknek megfelelően


79

Pedagógiai program Fejlesztési Munkaközösségünk megtervezi, szervezi, biztosítja a probléma sajátosságának megfelelő fejlesztést. A problémák korai feltárása érdekében alsós fejlesztő pedagógusaink és az osztálytanítók minden év szeptemberében bemeneti mérést végeznek elsős tanulóinkkal.

A megismerés és a problémák feltárása utáni feladataink: 

Szükség esetén fejlesztő pedagógiai szolgáltatásaink keretén belül különféle terápiás módszereket alkalmazunk, melyek egyéni vagy csoportos fejlesztések, pszichológiai megsegítés, vagy korrepetálás.



Esetelemzésekkel alakítjuk az egységes szemléletet a hatékony nevelés érdekében a gyermeket tanító kollégák körében.



Differenciált bánásmódot biztosítunk, segítjük tanulóinkat önértékelési problémáik rendezésében, új értékrend kialakításában, az önszabályozás képességének fejlesztésében.



Részképességzavar esetén a gyermekek fejlesztő foglalkozáson vesznek részt, ahol differenciált faladatokkal, egyéni haladási tempóval, egyéni motiválással segítjük továbbhaladásukat. (Fejlesztő pedagógusok)

Génius programunk keretében személyiségfejlesztő csoportokat működtetünk a Nevelési Tanácsadó pszichológusai segítségével. Differenciált foglalkozások keretében lehetőséget biztosítunk a hiányosságok, egyéni nehézségek orvoslására minden rászoruló tanuló esetében. Fejlesztő munkánkhoz szükség esetén segítségül hívjuk a Gyermekjóléti Szolgálat szakaembereit és megkíséreljük bevonni a tanuló szüleit is. Eredményes nevelő-oktató munkánk érdekében a magatartási problémák megfelelő, személyre szabott, és türelmes kezelése minden pedagógus fontos feladata. Harmat Általános Iskola Budapest X. Harmat u. 88.

80

Pedagógiai program

1.7.2.

A

sajátos

nevelési

igényű

tanulókkal

kapcsolatos

pedagógiai

tevékenység Iskolánkban autista, beszédfogyatékos, és a megismerés problémái miatt sajátos nevelési igényű tanulók tanulnak. Mozgásfogyatékos tanuló fogadására ötszintes épületünk nem alkalmas. A felzárkóztatás kiindulása mindig a tanulási nehézségek okainak feltárásával kezdődik, melyben a Nevelési Tanácsadó és a szakértői bizottságok segítségét kérjük. Ez nem csak az osztályfőnökök és a fejlesztő pedagógusok feladatköre, hanem mindnyájunk felelőssége. A felzárkóztatás alapja a bizalom és az önbizalom erősítése, a fokozott személyesség a munkakapcsolatban. Ezek nélkül nincs hatékony fejlesztés! Személyre szabott fejlesztési tervvel segítjük tanulóinkat a szakvéleményben előírtaknak megfelelően. Fontos, hogy szintjükhöz mérjük a követelményt. A fokozatosság elve alapján nehezülhetnek ezek a követelmények. Felzárkóztatást elősegítő programjaink: 

kimenő rendszerben logopédiai osztályokat működtetünk,



asperger

szindrómás

tanulóink

autista

specifikus

fejlesztésben

részesülnek gyógypedagógus segítségével, 

a megismerési zavarokkal küzdő tanulóinkkal gyógypedagógus foglalkozik a szakvéleményben előírtaknak megfelelően,



tanórán

belül

differenciált

foglalkozást,

fokozott

segítségnyújtást

biztosítunk a tanulási nehézségekkel küzdő gyerekek számára, 

tanulóinkat önmagukhoz képest értékeljük,



gyógypedagógus és fejlesztő pedagógusok segítségével felhívjuk a tanulási problémák okára a figyelmet,



szükség esetén további vizsgálatokra küldjük tanulóinkat,


81


a diagnózisnak megfelelő terápiás foglalkozásban részesítjük tanulóinkat – fejlesztő foglalkozások, tanulás-korrekció, korrepetálás,



a gyógypedagógusoknak, fejlesztő pedagógusainknak napi kapcsolatuk van a gyerekekkel, s szaktanáraikkal rendszeresen megbeszélik az aktuális problémákat. Kölcsönösen tájékoztatják egymást az elért eredményekről,



fejlesztő szakembereink tanácsaikkal segítik a szülőket, pedagógusokat,



a tanulási zavarral küzdő tanulókat segítik az önálló tanulás szokásainak, és a tanulási készségek kialakításában (szövegértés, olvasástechnika), s a tanulási technikák megismerésében, alkalmazásában,



tanulópárok kialakítása,



tanulási technikák elsajátíttatása szakórákon és egyéni foglalkozásokon,



rendszeres ismétlés, gyakoroltatás, változatos tanulásszervezés,



egyéni tanulási motiváció erősítése, biztató dicsérettel, javító szándékú elmarasztalással



közösség

nevelő

hatása

(társak

hatása

sokszor

erősebb,

mint

a

szakkörökön

is

pedagógusé), 

a

kötelező

lehetőséget

tanítási adunk

órákon

kívüli

tanulóinknak

a

foglalkozásokon, személyiség

fejlődését

elősegítő

tevékenységekre (szaktárgyi, tánc, dráma, kézműves, sport szakkörök) 

Senior-mentoraink egyéni segítséget nyújtanak a leginkább rászoruló tanulóinknak.

Iskolánk a bukások számának csökkentésére törekszik, gyenge tanulóinkat igyekszünk a minimum szintre eljuttatni.

A fejlesztés, korrekció, felzárkóztatás feltétele a korrekt, feltáró munka. Fontos az iskolaérettség szakszerű eldöntése, mely az óvoda és a Nevelési Tanácsadó felelőssége.


82

Pedagógiai program Az óvodákból a beszédhibás gyerekek megkezdett, vagy befejezett terápia után kerülnek hozzánk, sok esetben a helyes kiejtés automatizálása a feladatunk. Ezt

a

munkát

segíti

a

kerületből

kihelyezett

félállású

logopédus,

aki

folyamatosan foglalkozik a beszédhibák korrekciójával.

A problémák legkisebb jelzésszerű megjelenésére is odafigyelve az első osztályban a prevenció elve érvényesül. Így nagyon sok esetben megelőzhető a későbbi tanulási zavar. Az írás, olvasás, tanulás előkészítő szakaszában mindig figyelünk a sikertelenség tüneteire. Ebben az időszakban már sok kisgyerek jár a dyslexia, dysgraphia prevenciós fejlesztő foglalkozásokra. A tanulásban akadályozottság, nyelvi vagy részképesség-zavar sok gyermek számára lassúbb haladást tesz lehetővé. Logopédiai osztályainkban logopédus és tanító szoros együttműködésével folyik a tanulók speciális segítése. Az alsó tagozatból a felső tagozatba lépéskor, a tanév első hónapjában az alsó tagozatos osztályfőnökök esetmegbeszélés keretében „átadják” felső tagozatos kollégáiknak a gyermekeket, kiemelve a speciális fejlesztő eljárásokban részt vevő tanulók nevelésére, tanítására, értékelésére vonatkozó ismereteket. A szülőkkel való kapcsolattartás folyamatos, de sajnos nem mindig könnyű meggyőzni őket a vizsgálatok szükségességéről, és a folyamatos otthoni gyakorlás fontosságáról.

Logopédiai fejlesztés, logopédiai osztályok

Fenntartói

döntés

alapján

iskolánk

fogadja

2006.

szeptemberétől

a

Beszédjavító Országos Szakértői és Rehabilitációs Bizottság Gyógypedagógiai Szakszolgáltató Központ javaslatával rendelkező SNI-s tanulókat.


83

Pedagógiai program

Kiemelt fejlesztési feladatok A beszédfogyatékos tanulók nevelésében a NAT-ban leírt fejlesztési feladatok, az egyes műveltségi területekhez rendelt tartalmak és fejlesztendő képességek az irányadóak, de azok fejlődési útjai, módjai és kialakulásuk időtartama módosulhat.

Énkép, önismeret A személyiség fejlesztésében hangsúlyozott szerepet kap a szociális kapcsolatrendszer kommunikációs bázisa, a kommunikációs szándék tudatos megvalósítására nevelés.

Információs és kommunikációs kultúra Az információszerzésben, tanulásban, szociális-kommunikációs fejlesztésben az informatikai eszközök segítő szerepe kiemelkedő. A számítógép írástechnikai segédeszközként tanulási és munkaeszköz a beszéd útján nehézségekkel kommunikáló tanuló számára.

Tanulás Az informatikai eszközök tanulás során történő megfelelő és tudatos alkalmazásának különösen az írás- és olvasási nehézséggel küzdő tanulók esetében van kiemelt szerepe.

Testi és lelki egészség A nevelésnek, oktatásnak átfogó képet kell nyújtania arról, hogy a tanuló miként viszonyuljon beszédfogyatékosságához. Kiemelt feladat a tanuló motiválása a beszédhibája leküzdésére, ugyanakkor felkészítése az esetleges visszaesésekre, azok kezelésére, valamint arra, hogy a maradandó tünetekkel később is együtt tudjon élni.

Az

SNI

tanulók

speciális

módszerekkel

teljesítik

az

általános

iskolai

követelményeket.

A főbb eltérések köre: 

az

anyanyelvi

oktatás

–

írás,

olvasás,

fogalmazás

elsajátításának

módszertana, mely Meixner módszeren alapul – pedagógiai, pszichológiai komponenseket vesz figyelembe, 

diszkalkulia esetén a matematikatanítás,


84


alsó

és

felső

tagozaton

valamennyi

szaktantárgynál

differenciált

módszerek.

Főbb pedagógiai irányelveink:



A tanulási folyamatban a legkisebb lépesekben való haladás.



Minden apró haladási mozzanat pontos megtervezése, felépítése.



Hosszabb gyakorlási, bevésési idő biztosítása.



Állandó, visszatérő gyakoroltatás.



Analóg gyakorlási sorok rendszeres használata.



Az állandó motiváció elve : a konkrétumokhoz kötődő, manipuláltató, sokat szemléltető, lassan elvonatkoztató tanítási metódus.



Mozgásos

manipuláltatás,

nagy-

és

finom

motorikára

egyaránt

kiterjesztve. 

A gyerekek pszichés megsegítése, az iskolai pszichológiai hálózat igénybevétele.



A másság elfogadtatása kisebb tanulói közösségek, osztály és iskolai szinten.



Az

integrált

tanulók

megsegítése

a

tanuló

közösség

által

is,

a

beilleszkedési és tanulási folyamatokban.

A részképesség zavarok korrekciójának végrehajtásához szükséges: 

Az eltérő módszertani segítségadás.



A követelményszintek elérése érdekében egyedi, napi tervek alsó- és felső tagozaton külön-külön, vagyis az egyéni képességekhez igazodó tanulás megszervezése.


85


A logopédus az osztálytanító munkáját, minden délelőtt, napi vagy heti munkaterveik szerint együttműködve, szervesen, szimbolikusan egészíti ki.



Az első osztályban az olvasástanításnál az új betű ismertetését frontális keretek között a tanító és a logopédus végzi, a tantárgy módszertana és a Meixner módszerhez tartozó logopédiai szakismeret alapján.



A logopédus féléves egyéni fejlesztési terv szerint foglalkozik a tanulókkal, a fogyatékosság típusához és fokához igazodva.



Évente két alkalommal részletes felmérést készít. /év eleje és vége/



Az 1. osztálytól a logopédus kiscsoportos vagy igény szerint egyéni fejlesztést nyújt a gyermekeknek.



Az egyéni fejlesztés mindenkor igazodik az osztályonkénti tananyaghoz.



A mindenkori tananyag feldolgozásban szervesen közreműködik

az

osztálytanítóval, a felső tagozaton a szaktanárral, felhasználva a különböző fejlesztő kiadványokat, feladatlap gyűjteményeket, az egyénre szabott segédanyagokat, feladatlapokat. 

Szükséges, hogy a délelőtti oktatást kövesse délutáni személyre szabott tanulássegítés.



A lehetőségeket figyelembe véve külön délutáni csoport működtetésére van szükség, ahol a speciális, a szakszerű tanulási – gyakoroltatási mód folytatódhat.

Az alsó és felső tagozatos logopédiai osztályok közötti átmenet nehézségei A szaktanárnak, mind pedig a logopédusnak az egyéni fejlesztésnél figyelembe kell venni: 

Megterhelést jelent a több tantárgy szakszövegének, mennyiségének feldolgozása, megtanulása.



Több tanár módszereihez egyéniségéhez való alkalmazkodás.



Az egyéni tanulási stratégia kialakítása.


86


A magasabb szintű elvárásoknak való megfelelés.

A logopédus feladata:



Figyelembe venni a gyermek, a szülő, az iskolavezetés és a szaktanárok igényeit.



Bizonyítani, hogy a logopédiai foglalkozásoknak helye és fontos szerepe van

a

felső

tagozatos

logopédiai

osztályos

és

SNI-s

tanulók

megsegítésében. 

A

szaktanárokkal

való

állandó

kapcsolattartás,

hogy

a

lehető

legeredményesebben tudja a szakórai munkát segíteni. 

A logopédiai foglalkozást igénylő tanulók segítése, hogy eredményesen végezzék el az általános iskolát, teljesítsék a követelményeket, és tanulmányaikat szakiskolában vagy középiskolában folytathassák.



Hozzásegíteni a tanulókat kreatív személyiségük kiteljesítéséhez.

A számonkérés, értékelés formái: A szakvélemények útmutatása alapján történik e tanulók értékelése. 

Olvasási és szövegértési problémákkal küszködők esetében, témazáró és egyéb számonkéréseknél a feladatok szóbeli ismertetése a tanulókkal.



A tanuló, egyéni problémájának figyelembevételével szakértői javaslatra, választhat az írásbeli vagy szóbeli számonkérés között.



Súlyosabb esetben egyénre szabott felmérési anyag alapján való számonkérés. /Minimális követelmény/



Az egyén saját fejlődésének megfelelő értékelés.

Az otthoni (napközis és tanulószobai) felkészülés: Harmat Általános Iskola Budapest X. Harmat u. 88.

87


A logopédiai foglalkozásra szoruló tanulóknál, illetve a rászoruló SNI-s gyermekeknél egyénre szabott írásbeli és szóbeli házi feladatok adása és számonkérése.



Mindennapos házi feladat ellenőrzés szükséges.



A tanárokkal, tanítóval, logopédussal, pszichológussal, gyermekvédelmi felelőssel együttműködő, támogató szülői háttér kialakítása.



A tehetség, képesség kibontakoztatását segítő egyénre szabott feladatok adása.



A

tanulási

kudarcnak

lehetőséget

kell

napköziben,

tanulószobán

kitett

teremteni is

tanulók tanulópárok

a

kis

felzárkóztatása kialakításához,

csoportos

tanulási

érdekében illetve

a

módszerek

alkalmazásához.

A speciális pedagógiai program eszközei: 

Szakirodalom, szakmai anyagok megismerése.



Állandó képzéseken való részvétel, amelyet a kerület vagy az iskola biztosít.



A begyakorlást biztosító fejlesztő játékok, számítógép, számítógépes programok beszerzése, használata.



A tanulók haladásához szükséges általános és speciális tankönyvek biztosítása



Alsó tagozaton napi kapcsolat a tanítókkal, a nevelő oktató munkát segítő kollégákkal, lehetőleg heti kapcsolat a szülőkkel.



A felső tagozaton napi, heti problémák megbeszélése.

Csak a fentiek alapján biztosított a sikeres haladás, a többi tanulóval való együttműködés.


88

Pedagógiai program 1.7.3.A kiemelten tehetséges tanulókkal kapcsolatos pedagógiai tevékenység

Másodikosainkat tehetségszűrésben részesítjük. Ez komplex pedagógiai és pszichológiai szűrést jelent. Már ettől az évfolyamtól logikai gondolkodást fejlesztő táblajáték szakköröket működtetünk. Ötödikben követő mérést végzünk. Felső tagozaton idegen nyelvi és matematika tehetséggondozással bővül kínálatunk a Géniusz program keretében. Comenius programunk jelentős motivációt jelent az angol nyelv oktatására, s a tehetséggondozás sajátos formáját képviseli. Tehetséggondozó tevékenységünk fejlesztése érdekében a kínálkozó pályázati lehetőségekkel a továbbiakban is szeretnénk élni. A „Messzehangzó tehetségek” alapítvánnyal jó kapcsolatot ápolunk, s segítségükkel tanítványaink közül a kiválasztottak ingyenes tehetségtáborokba jutnak el. Gyakorlatunkban a frontális munka mellett differenciált, kiscsoportos és egyéni foglalkozások alkalmával lehetőség nyílik az egyéni képességek megismerésére és kibontakoztatására. A szaktárgyi tanulmányok terén ezt külön feladatok: gyűjtőmunka, egy-egy téma önálló feldolgozása, szakkörök, házi-, kerületi-, fővárosi- és országos tantárgyi versenyek biztosítják. Fontos a tanulók felkészítése, ösztönzése, biztatása, előmenetelének figyelemmel kísérése. Segítjük a középiskolai beiskolázásnál a megfelelő iskolatípus megtalálását.

A jó tanulmányi eredmények mellett támogatjuk az eredményesen sportoló, vagy kiváló közösségi munkát végző tanulókat is. A tanulóifjúság jelentős része gyenge fizikumú, nem természetes számukra az egészséges szellemi fejlődéshez elengedhetetlen rendszeres testmozgás. A testnevelés óra követelményeinek számonkérése nagyban hozzájárulhat a fizikai állapot és ezáltal a szellemi teljesítmény javulásához. Ugyanezt a célt szolgálja a sportkör és a számtalan iskolai sportverseny is.


89

Pedagógiai program A közösségi vezető szerepre elsősorban „születni kell”. Lényeges, hogy a vezető szerepet felvállaló tanuló jól tanuljon, és a többiek megbecsülését és bizalmát élvezze. Folyamatosan keresni és képezni kell az utódaikat, akik a távozó nyolcadikosok helyét majd átveszik az iskola tanulóinak képviseletében. A tanulói képviseletet az iskolában a DÖK látja el. A szervezett, eredményes munkában nagy szerepe van a DÖK összekötő tanárnak.

Feladataink, tevékenységeink: 

tanulmányi versenyek szervezése minél szélesebb körben,



a versenyek legfontosabb eleme a felkészítés, amely egyéni, építkező jellegű legyen,



hatékony a kiscsoportos munkamódszerek alkalmazása;



a versenyzés etikájának megtanítása;



fontos a versenyre való felkészítő tanárok kísérő, együttérző, támogató szerepköre;



tehetséggondozó szakkörök, tábor;



a Szent László Gimnázium tehetséggondozó foglalkozásai hetedik, nyolcadikosaink számára;



önálló

kiselőadások

szakórákon,

szakkörökön,

elsősorban

a

tehetséges tanulóknak; 

biztató értékelés;



differenciált feladatok adása;



csoportfoglalkozások szervezése, amelyek az adott témakörben való jártasság szerint átjárhatók;



a

tanterem

átalakításának

lehetőségei

változatos

tanulásmódszertani igények szerint. (asztalok összetolása – kötött padsorok – kör, félkör alakban) Harmat Általános Iskola Budapest X. Harmat u. 88.

90


a házi feladatok differenciálása;



órai

gyakorláskor

más-más

feladatkörök

(pl.

önálló

szövegfeldolgozás közös olvasás, lényegkiemelés)

A könyvtári tevékenység fontos színtere tehetséggondozásunknak: 

könyvkölcsönzés

szabad

érdeklődés

alapján

délutánonként,

egyéni

kutatómunkák részére; 

könyvtári órák a könyvtárhasználat céljából, illetve egy-egy téma feldolgozása tanári irányítással, kutatási lehetőségekkel;



önálló kezdeményezés támogatása;



a könyvtár egyéb lehetőségeinek kihasználása – videózás „könyvtár mozi”, társasjátékok, CD-ROM használata, programok végigjátszása, lexikonszótár használata;



„csendes” olvasó órák egy-egy osztály számára – főleg olvasótermi könyvekkel;



kisebb kézműves és dekorációs munkák, kiállítások rendezése;



műsorok összeállítása a források felhasználásával;



riportkészítés – írott formában (magnófelvétellel), videóval;



egyéni illetve kiscsoportos beszélgetések;



internet-használat kutatómunkához, iskolaújság készítéséhez.

Széles

szakkörkínálatunk

számos

lehetőséget

biztosít

tehetséggondozásunkhoz.

2. 7. 4. A hátrányos helyzetű gyermekekkel kapcsolatos tevékenységünk Az esélyegyenlőséget szolgáló intézkedések

Tanulóink között egyaránt megtalálható a jól szituált és a társadalom peremén élő családból származó gyermek. Egyre több a csonka család. Harmat Általános Iskola Budapest X. Harmat u. 88.

91

Pedagógiai program Szakképzett gyermekvédelmi felelősünk koordinálja az osztályfőnökök és a szaktanárok felderítő és megelőző munkáját. Az iskola összes nevelője figyelemmel kíséri az érintett gyermekek és családok sorsát.

Elsősorban a megelőzésre helyezzük a hangsúlyt: 

nevelési eljárásainkkal a lehető legnagyobb mértékben közelíteni kívánjuk egymáshoz az eltérő anyagi és társadalmi helyzetű tanulóink neveltségi és tudásszintjét;



törekszünk a „másság” elfogadtatására;



szeretnénk megtanítani őket együtt élni hátrányos helyzetű társaikkal;



a rászorulókat a segítség elfogadására;



gondos felderítőmunkát végzünk az iskolánkba lépő új tanulók – első osztályosok és más iskolából érkezettek – között;



nem zárkózunk el a nevelési problémával, beilleszkedési zavarral, tanulási nehézséggel küzdő, más iskolából jött diákok fogadásától sem. A közösségre és szakmai ismereteinkre támaszkodva, legjobb tudásunk szerint próbáljuk integrálni őket;



felismerve

a

gyermekekre

leselkedő

veszélyeket,

bekapcsolódunk

a

dohányzás, alkohol, drog elleni programokba; 

a különleges bánásmódot igénylő vagy valamilyen részképesség- fejlődési zavarral küzdő gyermekek számára biztosítjuk a megfelelő ellátást;



a deviáns magatartási formák kialakulásának megelőzésére egyénre szabott nevelést,

a

fejlesztésre

szorulók

között

egyénre

szabott

követelményrendszert alkalmazunk; 

a határtalan, felnőtt kontroll nélküli televíziózás ártalmairól rendszeresen szólunk a szülői értekezleteken és fogadó órákon;


92

Pedagógiai program az



osztályfőnökök

tartós

megbízása

lehetővé

teszi,

hogy

a

veszélyhelyzetbe kerülő vagy abban szenvedő tanulóinkat a legrövidebb idő alatt a megfelelő segítségnyújtási formában, tanácsadásban részesítsük; az étkezési, a tankönyvtámogatások és az alapítványi hozzájárulások



(táborozások, erdei iskolai programok stb.) odaítélésekor a gyermekvédelmi felelős az osztályfőnökkel együtt javaslatot tesz a segítségre szoruló gyerekek és családok támogatására. Fokozott figyelmet fordítunk a hátrányos helyzetű és veszélyeztetett tanulókra. Évente felmérjük a HH-s , HHH-s, és veszélyeztetett tanulókat, gyermekvédelmi felelősünk folyamatosan nyomon követik fejlődésüket. A már kialakult hátrányos helyzet illetve veszélyeztetettség esetén igyekszünk orvosolni a bajt. Munkánk eredményessége érdekében szoros és jó kapcsolatot építettünk ki más intézmények szakembereivel: 

iskolaorvossal,



védőnővel,



családgondozóval,



fejlesztő pedagógussal, logopédussal, pszichológussal,



a rendőrség és



a gyámhatóság munkatársaival.

Lehetőségeinkhez képest próbálunk enyhíteni az anyagi gondokon: 

étkezési kedvezmények kiadása a jogszabályok szerint



tankönyv hozzájárulások kiadása a jogszabályok szerint



iskolai alapítványunk bevonása a hátrányos helyzetű gyermekek anyagi segítésébe (nevezési díjak, erdei iskolai, tábori díjak átvállalása)

A gyermekvédelmi felelős az osztályfőnökök bevonásával javaslatot tesz a tanulók segítésének formájára.


93

Pedagógiai program Igyekszünk az ingerszegény környezetből érkezőket élményekhez juttatni kirándulások,

táborozások,

kulturális

és

sportprogramok,

vetélkedők

szervezésével. Megemlékezünk a hagyományos ünnepnapokról, (mikulás, karácsony, farsangi bál, húsvét, gyereknap), ápoljuk hagyományainkat élményt és példát adva azok számára is, akiknél ez otthon nem adatik meg. Választékos szakköri kínálatunk, ahová célzatosan irányítjuk a gyermekeket a szabadidő hasznos eltöltése, és épülésük végett. A

tanulási

nehézségekkel

küzdő

tanítványainkat

korrepetáljuk,

délutáni

felkészülésüket segítjük. Tanítványaink szüleivel állandó a kapcsolatunk. Szoros kapcsolatot tartunk fenn a Családsegítő Központtal, a Gyermekjóléti Szolgálattal, a Nevelési Tanácsadóval. Tájékoztatjuk a családokat a törvény adta család- és gyermekvédelmi lehetőségekről. A krízishelyzetekkel küzdő gyermekeknek és családoknak segítséget próbálunk nyújtani a megfelelő segítő szervezet bevonásával.

A szociális hátrányok enyhítését szolgáló program Tapasztalható,

hogy

kerületünkben

fokozatosan

csökken

a

beiskolázási

tanulólétszám, ugyanakkor növekszik az egyre nehezebb körülmények között élő tanulóink száma. Mi is ismerjük a jelenséget, és különböző módon segítjük hátrányos helyzetű tanulóink beilleszkedését, folyamatos fejlődését. Ez a feladat igényli a legtöbb tapintatot. A mai társadalomban az emberek illetve a családok anyagi helyzete különböző.


94

Pedagógiai program A szülő nehezen nyilatkozik anyagi gondjairól, sokszor a pedagógus veszi észre, hogy a család problémával küzd. Az év elejei tanszervásárlás, a havi ebédbefizetések, kirándulások több szülőnek gondot okoznak. Az otthoni gondok mindig kihatnak a tanulók tanulmányi munkájára, sőt magatartására is. Ez a legfontosabb jelzés a pedagógus számára. Ha egy gyerek megváltozik – főleg negatív irányba – ott a problémát elsősorban a családban kell keresni. Amennyiben otthon a gondok sokasodnak, a szülők is türelmetlenebbek, nyugtalanabb háttérből kerül hozzánk a tanuló. Célunk segíteni azon tanulóink beilleszkedését az iskolai környezetbe, akik szociális körülményeiket tekintve – akár átmenetileg is – hátrányos helyzetűek. Mindezek ismeretében tudjuk megtervezni minden év végén a következő tanév várható feladatait. Fontos feladat, hogy a családokat partnerként vonjuk be az iskolai folyamatokba, döntésekbe. El kell érnünk, hogy bizalommal fordulhassanak bármelyik kollégához, ha segítséget igényelnek.

Gyermekvédelmi felelősünk és az osztályfőnökök együttműködése itt még fontosabb, a bizalom megteremtése a diszkrét segítségnyújtáson múlik.

1. 7. 5. A szociális hátrányok enyhítését szolgáló tevékenységi formák 1. Felzárkóztatás, illetve tehetséggondozás, 2. Önismereti csoportok létrehozása, működtetése, 3. Drog- és bűnmegelőzés, 4. Mentálhigiénés programok, 5. Pályaorientációs tevékenység, 6. Táborozások, kirándulások, országjárások, Harmat Általános Iskola Budapest X. Harmat u. 88.

95

Pedagógiai program 7. Tájékoztatás a szociális juttatások lehetőségéről, 8. Különböző szintű támogatások elnyerésére történő ösztönzés, 9. Figyelemfelhívás a tanulássegítő foglalkozások előnyeire, 10. Kapcsolattartás a szakmai szolgáltató intézményekkel, 11. A tankönyvtámogatás elveinek, mértékének meghatározása, 12. Táborozási, kirándulási hozzájárulások, 13. Alapítványi támogatások, 14. Pályázat-figyelés, részvétel pályázatokon, 15. Étkezési támogatás elveinek, mértékének meghatározása.

A halmozottan hátrányos helyzetű tanulók esélyegyenlőségének biztosítását szolgáló integrációs tevékenységünk. Intézményünk képes a különböző szociokulturális hátterű és a különböző kompetenciaterületeken eltérő fejlettséggel rendelkező gyermekek fogadására, együttnevelésére.

Pedagógiai

programunk,

pedagógiai

kultúránk

nyitott,

integratív szellemű. Iskolánkban diszkriminációmentes, toleráns légkörben, heterogén összetételű tanulócsoportokban tanulnak a gyermekek. Minden téren az egyenlő bánásmód elvét érvényesítjük. A hátrányos helyzetű tanulók esetében hangsúlyt fektetünk a nehéz szociális helyzetből és a képességdeficitből eredő hátrányok ellensúlyozására és az esélyegyenlőség

előmozdítására.

Iskolánk

szolgáltatásait

(pl.

étkezési

kedvezmény, ingyenes tankönyv) a halmozottan hátrányos helyzetű tanulók igénybe veszik. E tanulókat eredményesen vonjuk be az iskola által szervezett, gazdag kínálattal bíró

programokba.

(pl.:

szabadidős

tevékenység,

kulturális

-

és

kultúrája,

a

sportrendezvények, osztályközösségi programok, ünnepségek, versenyek) Intézményünk

pedagógusainak

kulcskompetenciák

fejlesztésére

korszerű irányuló


módszertani kooperatív

és

differenciáló 96

Pedagógiai program tanulásszervezés

nagymértékben

járul

hozzá

a

hátrányos

helyzetűek

esélyegyenlőségének, hátránykompenzációjának biztosításához és növeli az együttnevelés pedagógiai esélyeit. Kerületi tanulmányi ösztöndíj lehetőségekre hívjuk fel a rászorulók figyelmét. Rendkívüli segélyeket szorgalmazunk az erdei iskolában való részvételüket elősegítendő. A hátrányos helyzetű gyermekek esélyegyenlőségének előmozdítását nemcsak az ismeretközvetítés során, az értékelési gyakorlatban és a fegyelmezésben, hanem a pedagógusok célirányos szakmai továbbképzésében, a partnerség-építésben, a szülőkkel és a szakmai segítő intézményekkel (pl.: Gyermekjóléti Központ, Nevelési Tanácsadó, Családsegítő Központ) való kapcsolattartásban is szem előtt tartjuk. A felmerülő problémák (pl.: igazolatlan vagy extrém mértékű hiányzás, deviáns magatartás, tanulási sikertelenség) hatékony megoldása érdekében a hátrányos helyzetű tanulók esetében is kiemelten fontosnak tartjuk és a gyakorlatban következetesen alkalmazzuk a gondviselőkkel való azonnali, segítő szándékú kapcsolatfelvételt,

illetve

a

szülőkkel

való

intenzív

kommunikációt,

kapcsolattartást. Iskolánk minden vonatkozásban nagy energiákat mozgósít annak érdekében, hogy a halmozottan hátrányos helyzetű tanulók integrációja sikeres, esélyegyenlősége biztosított legyen.

1.8. A tanulóknak az intézményi döntési folyamatban való részvételi jogai gyakorlásának rendje

Iskolánkban a diákok kollektív jogainak érvényesítésére és a diákok egyéni érdekképviseletére diákönkormányzat működik, melynek munkáját DÖK vezető tanár segíti. Minden tanuló választó és választható a diákképviseletben. A Harmat Általános Iskola Budapest X. Harmat u. 88.

97

Pedagógiai program diákönkormányzat megalkotta Szervezeti és működési szabályzatát, és a szerint működik. A diákönkormányzat véleményezési jogkörrel bír a következőkben: - SZMSZ rendelkezéseinek elfogadása előtt; - a tanulói szociális juttatások elosztási elveinek meghatározása előtt; - ifjúságpolitikai célokra biztosított pénzeszközök felhasználása előtt; - a házirend elfogadása előtt. A tanulók véleményüket választott diákönkormányzati vezetőjükön

- osztály

DÖK titkár – keresztül nyilváníthatják ki a DÖK gyűlésen. A Diákönkormányzat egyeztetett véleményét az iskola DÖK titkára juttatja el az iskolavezetéshez.

1. 9. A szülő, tanuló, iskolai pedagógus és az intézmény partnerei együttműködésének

formái,

az

együttműködés

továbbfejlesztésének

lehetőségei

Iskolánk akkor működik még eredményesebben, ha tanulóink érdeklődésére épít, és figyelembe veszi a szülői érdekeket is. A gyermeki személyiség harmonikus fejlesztésének elengedhetetlen feltétele a szülői ház és pedagógus közösségünk koordinált, aktív együttműködése. Ezen együttműködés: alapja a gyermek iránt érzett közös nevelési felelősség; megvalósulási formái a kölcsönös támogatás és a koordinált pedagógiai tevékenység feltétele a kölcsönös bizalom és tájékoztatás. Elvárásaink a szülők felé: A szülők részéről - a sikeresebb nevelőmunka segítéséhez - az alábbi közreműködési formákat várjuk el: Harmat Általános Iskola Budapest X. Harmat u. 88.

98


együttműködő magatartást, a problémák nyílt jelzését, megbeszélését,



a gyermekek tanulmányi munkájának folyamatos figyelemmel kísérését,



a gyermekek tanulmányi munkájához szükséges felszerelések biztosítását,



aktív részvételt az iskolai szülői értekezleteken, fogadó órákon és rendezvényeken,



nevelési problémák, családi nehézségek őszinte jelzését, közös megoldás keresését,



véleménynyilvánítást, visszajelzést az iskola működésével kapcsolatosan,



szponzori, szervező segítségnyújtást.

A szülőkkel való kapcsolattartáshoz az alábbiakkal járulunk hozzá: 

nyílt napok, nyílt órák szervezése



rendszeres tájékoztatás tanulóink előmeneteléről, magatartásáról



előre tervezett szülői értekezletek (évente 3 alkalommal)



rendkívüli szülői értekezletek



fogadóórák

(évente 4 alkalommal),

egyéni fogadóórák

egyeztetett

időpontban 

előadások szervezése igényelt téma szerint



pályaválasztási tanácsadás, pályaválasztási szülőértekezlet;



családlátogatás;



gyermekvédelmi felelősök szociális és nevelési problémákban nyújtott támogatása;



SZMK megbeszélések (évente legalább 2 alkalommal)

A szülői ház és iskolánk együttműködésének további lehetőségei: 

közös rendezvények szervezése a diákok, a szülők és a pedagógusok részvételével; (Hagyományőrző

programok,

Mesterségek

udvara,

Karácsonyi

Hangverseny, kirándulások, Családi nap) Harmat Általános Iskola Budapest X. Harmat u. 88.

99


alapítványunk bevonása a közös rendezvények támogatásába



iskolaszépítő akciók.

A szülő kérheti: 

Gyermek reggeli és délutáni ügyeleti elhelyezését reggel fél 7 és du. 16 óra között.



Megfelelő ok esetén gyermeke felmentését egyes tantárgyakból, vagy a mindennapi iskolába járás alól, vagy a 16 óra előtti egyéb foglalkozások alól a törvényi kereteknek megfelelően.



A

Felmerülő problémáinak megoldásához segítséget kérhet -

szaktanártól,

-

osztályfőnöktől,

-

fejlesztő pedagógustól,

-

pszichológustól,

-

logopédustól,

-

iskolatitkártól,

-

az iskola vezetőitől.

SZMK

aktív

segítője

az

iskolának.

Tagjai

az

osztályok

szülői

munkaközösségének vezetői, akiket a szülők választanak év elején.

A diákok legfőbb képviseleti fóruma a DÖK. A DÖK segítő tanár segítségével rendszeresen ülésezik, tagjai az osztályok által választott DÖK felelősök. A diákok kéréseit, problémáit közvetítik az iskola vezetősége felé. Delegáltakat küld a kerületi diákparlamentre. Segítséget nyújt a diákprogramok szervezésében. Évente több alkalommal az összes tanulót érintő ügyekben diákgyűlést tartunk, melyen az iskolavezetés is részt vesz.


100

Pedagógiai program Az iskola vezetője folyamatos kapcsolatot tart fenn az előbbi szervezetek vezetőivel,

akik

részt

vesznek

az

iskola

fontosabb

értekezletein

és

rendezvényein.

Az iskola partnereivel való együttműködés Partner neve

Intézményi kapcsolattartója

Közvetlen partnereink TANULÓK

osztályfőnökök

PEDAGÓGUSOK

iskolavezetés

TECHNIKAI DOLGOZÓK

2. igazgató helyettes, gazdasági ügyintéző

SENIOR MENTOROK

2. ig. h.

GYÓGYPEDAGÓGUSOK

Fejlesztési mk. v.

PSZICHOLÓGUSOK

igazgató, of.-k

SZÜLŐK, SZMK

Igazgató, of-k

KLIK, ÖNKORMÁNYZAT

igazgató

KÖZÉPISKOLÁK

3. igazgató helyettes, Pályaválasztási felelős

SZENT LÁSZLÓ GIMNÁZIUM ZRÍNYI GIMÁZIUM

Turi Kovátsné Rada Katalin

MAGYAR GYULA KERTÉSZETI SZAKK.

Szőkéné Magyar Erzsébet

GEORGIO PERLASCA KERESK. SZAKK. PUSKÁS

TIVADAR

TÁVKÖZLÉSI

TECHNIKUM ÓVODÁK MÁDI UTCAI ÓVODÁK

2. igazgató helyettes

KADA UTCAI ÓVODA



101

Pedagógiai program RICHTER ÓVODA


ÁLTALÁNOS ISKOLÁK DOBRONAKI TESTVÉRISKOLA HAJDUSZOBOSZLÓI

Reisz Katalin Kovácsné Gajzer Edit

TESTVÉRISKOLA A X. KERÜLETI ÁLT. ISKOLÁK

igazgató

Közvetett partnereink SZAKMAI SZERVEZETEK KLIK, OKTATÁSI HIVATAL

igazgató

OFI

igazgató

SZAKÉRTŐI BIZOTTSÁGOK NEVELÉSI TANÁCSADÓ ÉS PSZK

igazgató, fejl. mk. v. Mk. v., of.-k,

EGYÉB OKTATÁSI INTÉZMÉNYEK KŐBÁNYI ZENEISKOLA

Igazgató, 1. ig. h.

KODÁLY KÓRUSISKOLA

Friedrichné Vizy Judit

SZIVÁRVÁNY MAGÁNISKOLA COMENIUS ISKOLÁK

igazgató Szabóné Valkony Mária

SZOCIÁLIS, EGÉSZSÉGÜGYI SZERVEZETEK CSALÁDSEGÍTŐ SZOLGÁLAT NEVELÉSI TANÁCSADÓ ISKOLAORVOS FOGORVOS VÉDŐNŐ ÜZEMORVOS

gyermekvédelmi felelős Pszichológus, fejlesztési mk. v. Osztályfőnökök iskolatitkár osztályfőnökök titkárság

KULTURÁLIS SZERVEZETEK KŐRÖSI MŰV. KÖZP.

Szabadidőszervező, igazg.

KÁVA KULTURÁLIS E.

szabadidőszervező


102

Pedagógiai program NÉPZENEI EGYÜTTES

Mátrainé Borbély Lívia

CIVIL SZERVEZETEK MESSZEHANGZÓ

TEHETSÉGEK

2. ig. h.

ALAPÍTVÁNY HARMAT ALAPÍTVÁNY TEMPUS KÖZALAPÍTVÁNY

igazgató Szabóné Valkony Mária

GAZDASÁGI SZERVEZETEK PENSIÓ 17 KFT „SZATMÁRI ÍZEK KFT” ISKOLAI BÜFÉ,

2. igazgató helyettes iskolatitkár

VAGYONKEZELŐ ZRT.

igazgató

ADITUS PÁLYÁZATÍRÓ KFT.

igazgató

SPORTOT SEGÍTŐK IFJUSÁGI ÉS SPORT IRODA USZODÁK, SPORT EGYESÜLETEK DSE OKTATÓK, EDZŐK GYÓGYTESTNEVELŐ BOZSIK PROGRAM VEZETŐJE

testnevelők 2. ig. h. testnevelők Testnevelők, igazgató 1. ig. h. Testnevelők, igazgató

EGYÉB SZERVEZETEK TÁMOGATÓK AZ ISKOLA HELYISÉGEIT IGÉNYBE

igazgató iskolatitkár

VEVŐK EGYHÁZAK


igazgató

103

Pedagógiai program

2. 10. A tanulmányok alatti vizsgák szabályai Osztályozó vizsgát tesznek:  azon tanulók, akiknek az összes hiányzása egy adott tárgyból meghaladja a tanítási órák 30%-át és emiatt teljesítményük év közben nem volt értékelhető. Az osztályozó vizsga letételét a nevelőtestület engedélyezi.

Amennyiben a tanuló igazolatlan

mulasztása több mint 20 óra, a tantestület megtagadhatja az osztályozó vizsga lehetőségét;  azon tanulók, akik a tanórai foglalkozások alóli felmentést élveztek;  azon tanulók, akik az előírtnál rövidebb idő alatt kívánnak eleget tenni tanulmányi kötelezettségüknek. Osztályozó vizsgára mind félévkor, mind pedig év végén lehetőséget kapnak az igényjogosultak.

Pótló vizsgát tehet az a tanuló, aki a vizsgán gátló körülmény miatt – a vizsgázónak fel nem róható ok - nem tudott részt venni.

Javító vizsgát tehet:  az a tanuló, aki a tanév végén maximum 3 tárgyból elégtelen osztályzatot kapott;  az a tanuló, aki az osztályozó vizsgáról – felróható okból – távol marad. A vizsgák anyagát helyi tantervünk „várható eredmények” címszó alatt tartalmazza.


104

Pedagógiai program 1. 11. A felvétel és átvétel szabályai Elsőseink felvételét a 20/2012. EMMI rendelet és a Köznevelési törvényben leírtak szerint végezzük előnyben részesítve a HHH tanulókat. Sorsolás nélkül is felvesszük a különleges helyzetű tanulókat:  szülő, testvér súlyos beteg, vagy fogyatékos  testvére hozzánk jár  szülő munkahelye az iskola körzetében van  a gyermek egy km-en belül lakik. Ezen kör fölötti igénylők esetében sorsolással döntünk a felvételről. Az énekes osztályunkba jelentkezők körében meghallgatást tartunk, mely két dal elénekléséből, rövid ritmus visszatapsolásából, illetve dallam visszaénekléséből áll. Énekes osztályunkba a meghallgatáson megfelelteket várjuk.

2. 12. Az elsősegély-nyújtási alapismeretek elsajátításával kapcsolatos iskolai terv Iskolánk

egészségnevelési

programja

tartalmazza

a

diákokat

érintő

programokat. Iskolánk dolgozói elsősegély-nyújtási ismeretekből felkészítést kaptak. Tervezzük e továbbképzés megismétlését, ismereteink bővítését.


105

Pedagógiai program

2. ISKOLÁNK HELYI TANTERVE A kerettantervek kiadásának és jogállásának rendjéről szóló 51/2012. (XII. 21.) számú EMMI rendelet melléklete szerinti kerettanterv alapján készült helyi tantervünk.

2. 1. Az iskola egyes évfolyamain tanított tantárgyak, a kötelező és választható foglalkozások és azok óraszámai, az előírt tananyag és követelmények.

Iskolánk óraterve tartalmazza:

A



az egyes évfolyamok óratervét,



kötelező és a helyi tantervbe beépített választható órák számát,



az évfolyamok összes óraszámát,



a tantárgyi bontásokat,

Pedagógiai

Programban

célkitűzéseinknek

leírtak

megfelelően

alapján,

a

a

következő

kiemelt

nevelési-oktatási

tárgyaknál

alkalmazunk

csoportbontást: Néptánc-technika:

1-4.évfolyam

heti 1 óra

Idegen nyelv:

1.-3.évfolyam

heti 2 óra

4. évfolyam

heti 3 óra

5-8. évfolyam

heti 4 óra

Informatika

5.-8. évfolyam

heti 1 óra

Technika-életvitel

5-7.évfolyam

heti 1 óra

Magyar

7.-8. évfolyam

heti 3 óra

Matematika

7.-8. évfolyam


heti 3 óra

106

Pedagógiai program

Matematika és magyar tantárgyak vonatkozásában a 7. és a 8. évfolyamon képességek szerinti bontást alkalmazunk az osztálylétszámok függvényében.

Képzési kínálatunk

ÉNEK MAGASABB ÓRASZÁMMAL, ELSŐTŐL ANGOLLAL „A” OSZTÁLY Óraterv a kerettantervekhez – 1–4. évfolyam

1.-3. osztályban 3x30 perc angol 4. osztályban 3x45 perc angol

Tantárgyak

1. évf.

2. évf.

3. évf.

4. évf.

7

7

6

6+1

+1

+1

+2

2+1

Matematika

4

4

4

4

Erkölcstan

1

1

1

1

Magyar nyelv és irodalom Idegen nyelvek

1

1

1

1

2+1+k

2+1+k

2+1+k

2+1+k

Vizuális kultúra

2

2

2

2

Életvitel és gyakorlat

1

1

1

1

Testnevelés és sport

5

5

5

5

2

2

3

3

25

25

25

27

Környezetismeret Ének-zene

Szabadon tervezhető órakeret Rendelkezésre álló órakeret


107

Pedagógiai program

ÉNEK MAGASABB ÓRASZÁMMAL, A MAGYART, MATEKOT, (ANGOLT ERŐSÍTVE) A” OSZT. Óraterv a kerettantervekhez – 1–4. évfolyam Tantárgyak

1. évf.

2. évf.

3. évf.

4. évf.

7+0,5

7+0,5

6+1

6+1

Matematika

4+0,5

4+0,5

4+1

4

Erkölcstan

1

1

1

1

Környezetismeret

1

1

1

1


2+1

Idegen nyelvek

2+1+k

2+1+k

2+1+k

2+1+k

Vizuális kultúra

2

2

2

2


1

1

1

1


5

5

5

5

Szabadon tervezhető órakeret

2

2

3

3

Rendelkezésre álló órakeret

25

25

25

27

Ének-zene

Az 1-3. „A” osztályban heti egy szabadon választható angol órával egészül ki az óraterv.

„B” ÉS „C” OSZTÁLY : ANGOL, ILLETVE, MAGYAR ÉS MATEMATIKA ERŐSÍTÉS. Óraterv a kerettantervekhez – 1–4. évfolyam Tantárgyak

1.

2.

3.

4.


7

7

6+1

6+1

Idegen nyelvek

+2

+2

+2

2+1

Matematika

4

4

4

4+1

Erkölcstan

1

1

1

1

Környezetismeret

1

1

1

1

Ének-zene

2

2

2

2

Vizuális kultúra

2

2

2

2


1

1

1

1


5

5

5

5


2

2

3

3


25

25

25

27


108

Pedagógiai program

„B” ÉS „C” OSZTÁLY : MAGYAR, MATEMATIKA, (ANGOL) ERŐSÍTÉS. Óraterv a kerettantervekhez – 1–4. évfolyam 1.

2.

3.

4.

7+1

7+1

6+2

6+1

Matematika

4+1

4+1

4+1

4+1

Erkölcstan

1

1

1

1

Környezetismeret

1

1

1

1

Ének-zene

2

2

2

2

Vizuális kultúra

2

2

2

2


1

1

1

1


5

5

5

5


2

2

3

3


25

25

25

27

Tantárgyak Magyar nyelv és irodalom Idegen nyelvek

2+1

Óraterv a kerettantervekhez – 5–8. évfolyam

„A” OSZTÁLY

ÉNEK ÉS ANGOL ERŐSÍTVE

5. évf.

6. évf.

7. évf.

4

4

3+1

4

3+1

3+1

3+1

3+1

Matematika

4

3+1

3

3+1

Erkölcstan

1

1

1

1

Történelem, társadalmi és állampolgári ismeretek

2

2

2

2

Természetismeret

2

2

Fizika

1,5

1,5

Kémia

1,5

1,5

Biológia-egészségtan

1,5

1,5

Földrajz

1,5

1,5

1+1+k

1+1+k

1+1+k

1

1

1

1

1

1

Tantárgyak Magyar nyelv és irodalom Idegen nyelvek

Ének-zene

1+1+k

Dráma és tánc/Hon- és népismeret

1

Vizuális kultúra

1

Informatika

8. évf.

Technika, életvitel és gyakorlat

1

1

1


5

5

5

5

Osztályfőnöki

1

1

1

1


2

3

3

3


28

28

31

31

Az 5. „a” osztályban heti egy szabadon választható informatika órával egészül ki az óraterv.


109

Pedagógiai program

Óraterv a kerettantervekhez – 5–8. évfolyam 5. évf.

6. évf.

7. évf.

8. évf.

4

4+1

3+1

4+1

3+1

3+1

3+1

3+1

Matematika

4

3+1

3+1

3+1

Erkölcstan

1

1

1

1

+MAGYAR

Történelem, társadalmi és állampolgári ismeretek

2

2

2

2

+MATEK

Természetismeret

2

2

+ANGOL

Fizika

1,5

1,5

Kémia

1,5

1,5

Biológia-egészségtan

1,5

1,5

Földrajz

1,5

1,5

1

1

1

Tantárgyak

„B” ÉS „C”OSZTÁLY

Magyar nyelv és irodalom Idegen nyelvek

Ének-zene

1

Dráma és tánc

1

Vizuális kultúra

1

1

1

1

Informatika

1

1

1

1

Technika, életvitel és gyakorlat

1

1

1


5

5

5

5

Osztályfőnöki

1

1

1

1


2

3

3

3


28

28

31

31


110

Pedagógiai program

3. 2. Az alkalmazható tankönyvek, tanulmányi segédletek és taneszközök kiválasztásának elvei.

A tankönyvek megrendelése és a tanév kezdetekor a tankönyvek kiosztása az iskolában történik. A tankönyvek kedvezményekkel csökkentett térítési díját a tankönyvek megvásárlásakor fizetik a szülők.

A tankönyvek kiválasztásában a következő szempontok érvényesülnek: A tankönyv o szerepeljen a minisztérium által kiadott tankönyvjegyzékben; o tartalma illeszkedjen az adott tantárgy tantervéhez; o tananyagának elrendezése logikus, szemléletes legyen; o adjon

lehetőséget

a

tehetséggondozásra,

illetve

segítse

a

felzárkóztatást; o alkalmas legyen a tanulók munkájának irányítására a tanulás egy-egy szakaszában; o gondolkodtató, változatos feladatokat tartalmazzon; o a különböző tantárgyak sajátosságainak megfelelően segítse a tanulási technikák elsajátítását; o adjon lehetőséget a differenciált foglalkoztatásra, fejlesztésre; o adjon lehetőséget az önálló tanulói munkáltatása; o alkalmas legyen a tanult ismeretek gyakorlására, alkalmazására; o segítse a megértést, az önellenőrzés képességének fejlesztését; o jól látható, esztétikus fotókkal, ábrázolásokkal illusztrált legyen; o tetszetős, tartós kivitelű legyen; o ára legyen mérsékelt.


111

Pedagógiai program A taneszközök és felszerelések beszerzéséről a szülő gondoskodik.

A tanulmányi segédletek és taneszközök kiválasztásánál és beszerzésénél a Közoktatási Törvény vonatkozó rendelkezései érvényesülnek. A 2013/14-es tanévtől felmenő rendszerben tanítványaink térítésmentesen jutnak tankönyveikhez, így tartós tankönyvek beszerzését tervezzük.

Külön szabályzat rendelkezik a tanulói tankönyvellátás és tankönyvtámogatás rendjéről

. 2. 3. A mindennapos testnevelés, testmozgás megvalósításának módja A mindennapos testnevelés a 2012/13-as tanévtől első, illetve ötödik osztálytól felmenő rendszerben kerül bevezetésre. Alsósainknak heti 1 órában néptáncot tanítunk,

heti

1

órában

pedig

úszásoktatásban

részesülnek

kerületünk

tanuszodáiban. Az igazolt versenyzők esetében lehetőség van heti 2 óra kiváltására. A

mindennapos

testmozgást

iskolánk

Diáksport

Egyesülete

segíti

sportszakosztályaival.

2. 4. Az iskola magasabb évfolyamára lépés feltételei

A tanuló az iskola magasabb évfolyamába akkor léphet, ha a helyi tantervben előírt tanulmányi követelményeket sikeresen teljesítette.


112

Pedagógiai program Ha a tanuló nem teljesítette az évfolyamra előírt követelményeket, tanulmányait az évfolyam megismétlésével folytathatja. Szülői kérésre az iskola bármely évfolyama megismételhető egy alkalommal sikeres teljesítés esetén is. Az engedély megadásáról kiskorú tanuló esetén a szülő kérésére az iskola igazgatója dönt. Elsőben és második év félévekor szöveges értékelést kapnak a tanulók, melyben megjelöljük a fejlesztendő területeket. Második év végétől érdemjegyekkel értékelünk.

A felsőbb évfolyamokon is bukásmentességre törekszünk. A bukás azonban folyamatos odafigyeléssel, differenciált óraszervezéssel, korrepetálással, megfelelő személyre szabott segítségadással sem mindig kerülhető el. A magasabb évfolyamba lépésről a tantestület

az év végi

osztályozó

konferencián dönt. Ha a tanuló a tanév végén valamely tantárgyból, tantárgyakból – maximum három tantárgy esetén - elégtelen osztályzatot kap, javítóvizsgát tehet. A magántanulók felkészültségét – a szülő egyetértésével – félévente ellenőrizzük a folyamatos haladás érdekében. A tanulót indokolt esetben felmentjük a készségtárgyak tanulása alól. Szülői kérésre a 16 óra előtt megszervezett egyéb foglalkozások alól is felmentjük a diákot. Az a tanköteles tanuló, aki alapfokú iskolai végzettséggel rendelkezik, de középiskolába nem nyert felvételt, tanulmányait a HÍD

I. programban

folytathatja. Ha a tanköteles tanuló alapfokú iskolai végzettséggel nem rendelkezik, a HÍD II. programban kezdeményezzük tanulmányainak folytatását abban a tanévben, melyben a 15. évét betölti és rendelkezik 6 osztállyal.


113

Pedagógiai program

2.5. Az iskolai beszámoltatás, az ismeretek számonkérésének, a tanuló teljesítményének értékelésének és minősítésének formái.

A tanulók folyamatos beszámoltatása, az ismeretek és azok alkalmazásának számonkérése biztosítja a pedagógus, a diák és a szülők számára azt, hogy 

figyelemmel kísérhessék a tanuló egyéni előrehaladását,



a felmerülő problémákat időben észrevegyék,



a jó teljesítmények megerősítést nyerjenek,



a lemaradó tanulók segítséget kaphassanak.

A tanulói teljesítmények mérésének és értékelésének célja: a diagnosztikus visszajelzés.

Feladatai: 

a tanulócsoportok eredményeinek viszonyítása általános (standard) értékekhez, illetve országos eredményekhez,



következtetés, a tanítás-tanulás hatékonyságára,



a követelmény teljesítésének szintjei alapján a korrekció és további gyakorlás témáinak kijelölése,



a tanuló egyéni eredményeinek viszonyítása a korábbi teljesítményéhez,



a

tanulók

tantervi

követelményekhez

viszonyított

tényleges

teljesítményének minősítése érdemjeggyel. Elvei: 

Az értékelés, minősítés mindig előremutató legyen, soha ne megbélyegző.


114


Lényeges feladatnak kell tekinteni a tanulói önértékelés rendszerének kialakítását.



A tantárgyi tudás értékelésébe a viselkedési problémák nem számíthatók be.



Az értékelt írásbeli munka a tanuló és a szülő számára megtekinthető legyen.



Szóbeli feleletnél az osztály előtt hangozzék el a pozitívumokat, hiányosságokat ismertető, tanácsokat adó értékelés.



Az írásbeli munkákat – az írásbeli szövegalkotás kivételével – egzakt módon pontozzuk!



Az írásbeli munkákat két héten belül ki kell javítani!

Módjai: Szóbeli felelet: Az előző tanítási órán feldolgozott ismeretanyag rendszeres ellenőrzése, önálló feleletek és kérdésekre adott válaszok alapján. Írásbeli

felelet:

Az előző órán – esetleg 2-3 órán - feldolgozott

ismeretanyag ellenőrzése írásban. Témazáró dolgozat: Egy adott témakörben szerzett tudás mérése önálló feladatok megoldásán keresztül. Gyakorlati számonkérés: A kísérletek, mérések elvégzésében elért gyakorlottság mérése azokban a

témakörökben, amelyekben a tanulónak megfelelő lehetősége

volt a gyakorlásra. Munkadarabok, alkotások értékelése. Önálló kiselőadás: Egy adott téma önálló feldolgozása és előadása. Óraközi munka: Harmat Általános Iskola Budapest X. Harmat u. 88.

115

Pedagógiai program Az órai munkába való bekapcsolódás, órai munkavégzés minősége. Versenyeken való eredményes részvétel. Projektmunkák értékelése. Önként vállalt többletfeladatok értékelése.

A Köznevelési Törvény 54. §-a alapján az osztályzatok, minősítések a következők:

A tanuló tudásának értékelésénél és minősítésénél



jeles, jó, közepes, elégséges, elégtelen; Hit és erkölcstan tantárgy esetében szöveges értékelést alkalmazunk a Köznevelési törvénynek megfelelően. Magatartásának értékelésénél



példás, jó, változó, rossz; Szorgalmának értékelésénél



példás, jó, változó, hanyag megnevezést kell alkalmazni.

Az első évben és másodikban félévkor szöveges értékelést alkalmazunk.

A szöveges értékelés módjai: 

1. évfolyamon és a 2. év félévig negyedévenként szöveges értékelések kerülnek tantárgyanként a haladási naplóba.



Félévente a tantestület által elfogadott zárt értékelési lapon, a tanuló fejlettségi

szintjét

jellemző

fogalmak

aláhúzásával

történik

az

értékelés. Összegzésként az év végi minősítésnél leírtakat kapják a tanulók. Ezt az értékelő lapot a szülők a félév zárása után megkapják.


116


Az 1. évfolyam végén nyílt értékelést készítenek tanítóink, amelyben tantárgyanként részletesen értékelik a tanuló éves teljesítményét. Összegzésként a következő minősítést kaphatják a tanulók, melyet a tantárgyankénti összegzéshez is alkalmazunk: Kiválóan teljesített (kitűnő) Jól teljesített (jó és jeles) Megfelelően teljesített (közepes) Felzárkóztatásra szorul (több közismereti és készségtárgyból nagyon gyenge vagy bukna)

Az a tanuló, aki legalább 2 közismereti tárgyból megfelelt, vagy annál gyengébb

minősítést

kap,

nem

kaphat

összegzésként

jól

megfelelt

minősítést.

Az év végi szöveges értékelés a bizonyítvány mellékletét képezi.

A tanulók osztályzattal történő értékelése félévkor és év végén legalább három – a félév folyamán arányosan elosztott - érdemjegy alapján történjen. Magasabb óraszámú tantárgyak esetén arányosan több érdemjegyet várunk el. Törekedjünk rá, hogy legalább egy osztályzat – a készségtárgyak kivételével szóbeli megmérettetésből adódjon.

Az egyes tanulók év végi osztályzatát a nevelőtestület osztályozó értekezleten áttekinti, és a pedagógus, illetve az osztályfőnök által megállapított osztályzatok alapján dönt a tanuló év végi osztályzatáról.

Abban az esetben, ha az év végi osztályzat lényegesen eltér a tanítási év közben adott érdemjegyek átlagától a tanuló hátrányára, a nevelőtestület tájékoztatást Harmat Általános Iskola Budapest X. Harmat u. 88.

117

Pedagógiai program kér az érdekelt pedagógustól ennek okáról. A nevelőtestület módosíthatja az osztályzatot a tanuló javára. Az osztályzatok átlagának számításakor a témazáró dolgozatok súlyozottan – kétszeresen – számítanak, ezeket pirossal jelöljük a naplóban. A kiugróan gyengén teljesített témakörökből a tanulónak javítási lehetőséget biztosítunk.

Osztályzatok a tanterv által előírt tartalmakra - „a fejlesztés várt eredményei” - vonatkozó követelmény alapján: Jeles: ha a tantervi követelményeknek kifogástalanul eleget tesz. Ismeri, érti a tananyagot és alkalmazni is képes a tudását. Szabatosan, pontosan fogalmaz, saját gondolatait önállóan el tudja mondani. Jó: ha a tantervi követelményeknek megbízhatóan, csak kevés és jelentéktelen hibával tesz eleget. Apró bizonytalanságai vannak. Kisebb előadási hibákat vét, definíciói esetenként bemagoltak.

Közepes: ha a tantervi követelményeknek pontatlanul, néhány hibával eleget tesz, nevelői segítségre (javítás, kiegészítés) többször rászorul. Ismeretei felszínesek. Kevésbé tud önállóan dolgozni, beszélni. Segítséggel képes megoldani szóbeli és írásbeli feladatait. Rövid mondatokban felel, gyakran kell segítő kérdéseket feltenni. Elégséges: ha a tantervi követelményeknek súlyos hiányossággal tesz csak eleget, de továbbtanuláshoz szükséges minimális ismeretekkel, jártassággal rendelkezik. Egyszavas válaszokat ad. Fogalmakat nem ért. Gyakorlatban nem képes önálló feladatvégzésre. Harmat Általános Iskola Budapest X. Harmat u. 88.

118

Pedagógiai program

Elégtelen: ha a tantervi követelményeknek a nevelői útbaigazítással sem tud eleget tenni. A tantárgyi minimumot nem teljesíti.

A feleltetés lehet szóbeli, vagy írásbeli A szóbeli felelés függ: beszédkészségtől, fellépéstől. Megnyilvánulnak mindazok a metakommunikációs mozzanatok, amelyek elárulják az anyag megértését, vagy hiányosságait. A szóbeli feleltetés a felelő számára rendkívül fejlesztő hatású, de időigényes, kevéssé teszi lehetővé az egész osztály aktivitását. Az írásbeli feleltetésnél a tanulóknak önállóan kell gondolkodni, a hibára nem figyelmeztet azonnal a tanár. Fontos, hogy a tanulóknak szóban és írásban is legyen lehetőségük a beszámolásra.

A témazáró dolgozatra való felkészülés komoly erőfeszítést jelent, akkor is, ha a tanár összefoglaló órán súlypontoz, és eligazítást ad, ezért lehetőleg egy nap legfeljebb két témazáróra kerüljön sor.

A hátrányos helyzetű tanulókat elsősorban a felkészülésben és az elmaradás okainak megszüntetésében, vagy csökkentésében kell segíteni.

Az év végi osztályzat az évi összteljesítményt értékelje!

2. 6. Az iskolai írásbeli beszámoltatások formái, rendje, korlátai, a tanulók tudásának értékelésében betöltött szerepe, súlya. Harmat Általános Iskola Budapest X. Harmat u. 88.

119

Pedagógiai program

Az írásbeli beszámoltatás szerepe: 

A tanulók tudásának, önálló feladatmegoldásának mérése



A hiányosságok felmérése, pótlásuk megszervezése



Típushibák feltárása, a tapasztaltak felhasználása a tanulási folyamatban

Az írásbeli beszámoltatások eredménye nem lehet a tanuló félévi és év végi minősítésének (osztályzatának) egyedüli meghatározója, lehetőséget kell adni szóbeli feleletre is, és minősítéskor figyelembe kell venni a tanuló egész éves munkáját. Formái:

Tartalma:

Megíratás

módja,

rendje, korlátai: Év

eleji

felmérés Aktuális

(diagnosztikus m. )

tudásszint Ha

felmérése, a

előzi

meg

ismétlés, akkor csak a

továbbhaladáshoz tájékozódást

szükséges

szolgálja.

tudásszint Ilyenkor

ellenőrzése Rövid

nem

nem

osztályozzuk.

írásbeli Egy adott témában való 15-25 perces,

számonkérés

tájékozottságot,

az bármikor megíratható

órára való felkészülést ellenőrzi Témazáró dolgozat

A tananyag egy nagyobb Terjedelme

45

perc,

témakörének alkalmazás esetenként 2*45 perc. képes tudását méri

Egy napon legfeljebb két témazáró

dolgozat

íratható. A témazáró dolgozatot összefoglalásnak


kell

120

Pedagógiai program megelőzni és a megíratás időpontját, témaköreit a diákokkal előre tudatni kell. A

tanév

tananyagának Több

alapkövetelményeit méri

órás

ismétlésnek

kell megelőznie, előre be kell jelenteni.

2. 7. A tanulói magatartás, szorgalom értékelésének és minősítésének követelményei, a magatartása és szorgalma értékelésének, minősítésének formája.

Magatartás és szorgalom értékelésének alapelvei és célja:



Segítse az iskola nevelés-oktatás folyamatát



Segítse a tanulók önértékelésének fejlődését



Személyre szabott legyen



Vegye figyelembe a gyermek fejlődését

Az értékelés folyamata:



Az

osztályfőnökök

havonta

értékelik

a

tanulók

magatartását

és

szorgalmát, kikérve a szaktanárok véleményét. Az osztályzatokat beíratja a tájékoztató füzetbe.


121


Félévkor és év végén – a havi jegyek és a szaktanárok véleményének figyelembevételével – az osztályfőnök érdemjegyet javasol.



A magatartás és szorgalom jegyekről a félévi és év végi osztályozó konferencia dönt. Vitás esetekben az osztályfőnök véleményének nagyobb súlya van.

Magatartáson értjük a tanuló: 

iskolai közösséghez, valamint annak tagjaihoz való viszonyát,



önmagához való viszonyát, felelősségét, önállóságát,



hatását a közösségre, viselkedését a társas kapcsolatokban,



házirendben leírtak és közös iskolai szabályaink betartatását,



a közösség érdekében végzett tevékenységét,



viselkedését, hangnemét, beszédkultúráját, önfegyelmét.

Szorgalmon értjük a tanuló: 

tanulmányi munkához való viszonyát,



munkavégzésének pontosságát, kötelességtudatát,



önálló feladatai elvégzésének minőségét,



rendszeretetét, pontosságát, felszerelésének rendbontását,



aktivitását.

A magatartás értékelése:

Magatartás

Példás

Jó

1.

Nagyfokú

Megfelelő még Másokat

Erősen

nem teljesen a zavaró,

kifogásolható,

Fegyelmezettsége állandó

sajátja


Változó

változó,

Rossz

de negatív

122

Pedagógiai program igyekszik 2.

Viselkedés Tisztelettu Kivetni

kultúrája

3.

dó, udvarias hagy

Hatása

közösségre

a Pozitív, aktív,

valót Udvariatlan,

Durva, romboló,

maga nyegle

durván

után

közönséges

Közömbös, nem Vonakodó,

Negatív

árt

ingadozó

megfélemlítő

Néha hibázik

Részben tartja Sokat

ártó,

jóindulatú 4.

Házirend Betartja,

betartása

arra

vét

be

ellene

Ingadozó

Megbízhatatlan

ösztönöz 5.

Nagyfokú

Felelősségérzete

Időnként felelőtlen

Magatartásra adható dicséretek és elmarasztalások:

Szóbeli: 

Egyéni, személyes



Osztályközösség előtt



Szülők jelenlétében



Iskola közössége előtt

Írásbeli dicséretek A dicséretek száma nem korlátozott 

Szaktanári dicséret,



DÖK dicséret,



Osztályfőnöki dicséret,



Igazgatói dicséret,


123


Nevelőtestületi dicséret (félév végén tájékoztató füzetbe, év végén bizonyítványba)

Írásbeli elmarasztalások: 

Szaktanári figyelmeztető (legfeljebb 3)



Szaktanári intés (tájékoztató füzetben, legfeljebb 2)



osztályfőnöki figyelmeztető (max. 2)



osztályfőnöki intő (max. 2)



igazgatói figyelmeztető (max. 1)



igazgatói intő (max.1)



Súlyos vétség, a házirend sorozatos megszegése, társak bántalmazása esetén fegyelmi tárgyalás hívható össze. A fegyelmi büntetést a nevelőtestület hozza a DÖK véleményének kikérésével.

A szorgalom értékelése:

Szorgalom 1.

Példás

Tanulmányi céltudatos,

munkája

Jó

Változó

Hanyag

figyelmes,

munkája

munkája

törekvő, odaadó, törekszik a ingadozó, igényes a tudás jó tanulásra, gyakran

hanyag, kell akadályozó,

megszerzésébe

néha

figyelmeztetn ellenálló

n

buzdítani

i

kell 2. Munkavégzése

3.

kitartó, pontos, rendszeres, rendszertelen megbízhatatlan megbízható,

többnyire

,

önálló

önálló

önállótlan

Kifogásolhatatla néha


csak

hullámzó, , önállótlan

sok az el nem

124

Pedagógiai program Kötelességtudata

n, precíz

ösztökélni

folyamatos

kell

figyelmezteté feladata, sre dolgozik

végzett nem

érdeklik

a

feladatai 4.

Tanórákon érdeklődő,

kívüli aktivitása

rendszeres,

ösztönzésre ritkán

egyáltalán nem

dolgozik

dolgozik

dolgozik

aktív 5. Felszerelése

felszerelését

felszerelése felszerelése

felszerelése

rendben tartja

néha hiányos gyakran

mindig hiányos

hiányos

Szorgalomra adható dicséretek és elmarasztalások: Szóbeli: 

Egyéni, személyes



Osztályközösség, iskolaközösség előtt



Szülők jelenlétében

Írásbeli dicséretek: 

Szaktárgyi dicséret



DÖK dicséret



Osztályfőnöki dicséret,



Igazgatói dicséret,



Nevelőtestületi dicséret (félév végén tájékoztató füzetbe, év végén bizonyítványba)



Szaktárgyi dicséret félévkor és végén (A tantárgy minősítésénél „Kitűnő” minősítés)



Szaktárgyi

versenyeken

elért

eredmények

esetén

szaktanári,

osztályfőnöki, igazgatói dicséret. A kerületi versenyek 1.-3., az országos versenyek 1.-6. helyezettje igazgatói dicséretben részesül. Harmat Általános Iskola Budapest X. Harmat u. 88.

125


Írásbeli elmarasztalások:



szaktanári figyelmeztetés (tájékoztató füzetbe, legfeljebb 3)



osztályfőnöki figyelmeztető (legfeljebb 1)



igazgatói figyelmeztető (max.1)

2. 8. Az otthoni, és napközis felkészülést szolgáló, előírt írásbeli és szóbeli feladatok meghatározásának elvei és korlátai

Bármely tantárgyból az otthoni, másnapra történő felkészülés az önálló munkavégzés erősítését, a gyakorlást, a tananyag megerősítését szolgálja.

A szóbeli és írásbeli házi feladatok, gyűjtőmunkák mennyiségénél és minőségénél figyelembe kell venni a következőket: 

a feladatok mennyisége olyan legyen, hogy ne jelentsen a tanulók számára aránytalanul nagy terhet,



vegyük figyelembe, hogy a tanulók több tantárgyból is kapnak házi feladatot,



a feladatok a tanítási órán tanult ismeretekkel megoldhatók legyenek,



kerüljük a nagy mennyiségű, mechanikus munkavégzést igénylő házi feladatokat.



lehetőséget kell biztosítani a tanulóknak az el nem végzett házi feladat pótlására.



a tantervi anyagot meghaladó mennyiségű vagy mélységű ismereteket kívánó feladatokat csak annak a diáknak adunk, aki ezt önként vállalta versenyre való felkészülés céljából.


126


a nagyobb elmélyülést kívánó, időigényesebb feladatok (alkotó-, kutató munkák) kitűzésekor az elkészítés határidejét különös gonddal, a tanulók egyéb kötelezettségeire tekintettel kell megállapítani.

Az írásbeli házi feladatokat a következő órán közösen, vagy egyénileg mindig ellenőrizzük, a hibákat javíttatjuk. Differenciált formában, szükség esetén otthoni gyakorlásra feladatokat biztosítunk. A tanulószobai illetve napközis foglalkozás ideje alatt megfelelő szervezéssel és

foglalkozás-vezetéssel

biztosítani

kell,

hogy

a

tanulók

másnapra

felkészüljenek. A foglalkozásokat vezető pedagógus ellenőrzi az írásbeli feladatok elkészítésének tényét és ellenőrzi, segíti a szóbeli tanulást. Törekedjünk arra, hogy a tanulók az aktuális napon feladott házi feladatokat maradéktalanul

elvégezzék.

Ehhez

a nyugodt,

tanulást

segítő

légkör

megteremtése a foglalkozást tartó pedagógus feladata.

Az őszi, téli, tavaszi, nyári szünet a kikapcsolódást szolgálja, erre az időszakra csak szorgalmi feladat adható.

2. 9. A tanulók fizikai állapotának mérésére használt módszerek

Iskolánkban évente egy alkalommal, a téli időszak végén mérjük fel tanulóink fizikai állapotát. Az általános fizikai teherbíró képesség mérése során leképezhetők az egyes képességeknél felmerülő hiányosságok.


127

Pedagógiai program Az így feltárt problémás területek a gyerekek életmódjának ismeretével kiegészítve megfelelő kiindulási alapot biztosítanak az egyén, illetve a közösség felzárkóztató, fejlesztő tervének elkészítéséhez. A méréshez a „Hungarofit” 1+6 rendszert alkalmazzuk, mely a következő feladatokból áll: 1. Aerob, vagy alap-állóképesség mérése: Cooper teszt Izomerő mérése Dinamikus ugróerő 1. Az alsó végtag dinamikus erejének mérése Dinamikus dobóerő 2. A kar-, törzs-, és a lábizmok együttes dinamikus erejének mérése. 3. A vállövi- és a karizmok erő állóképességének mérése. 4. A csípőhajlító és a has izom erő-állóképességének mérése 5. A hátizmok erő-állóképességének mérése

A tanulók eredményeit egy központi számítógépes program alapján lehet értékelni. A mérések eredményeit pontokká alakítva különböző kategóriákba sorolja a pillanatnyi fizikai állapotuknak megfelelően: „igen gyenge”- gyengekifogásolható- közepes- jó- kiváló- extra”. A kategóriákhoz tartozó elemzés illetve magyarázat az „Útmutató a tanulók fizikai és motorikus képességeinek méréséhez” című OM által kiadott segédanyagban található meg. A teszteredményekből a diákok és szüleik felvilágosítást kapnak, mely alapján nyomon követhetik gyermekük fittségi állapotának alakulását, fejlődését. A kiegészítő vizsgálatokat (szív működése, optimális testtömeg) az iskolaorvosi szolgálat végzi.


128

Pedagógiai program 2. 10. Csoportbontások és egyéb foglalkozások, tanórán kívüli foglalkozások lehetőségei, szervezésének elvei

Csoportbontások:  Az 1-6. évfolyamon véletlenszerű csoportbontást alkalmazunk. (Névsor szerint.)  A 7-8. évfolyamon két párhuzamos osztály esetén képességek szerint alakítunk ki egy „nívócsoportot”, illetve 2 normál csoportot magyarból, illetve

matematikából.

Három

normál

osztály

esetén

a

tanulók

képességeinek figyelembe vételével öt csoport kialakítását tervezzük.  Logopédiai osztályt nem bontunk. Egyéni foglalkozások: Egyéni fejlesztő foglalkozások (fejlesztő pedagógusok) A Szakértői Bizottságok, illetve a Nevelési Tanácsadó szakvéleményének, a tanuló előző évi tanulmányi eredményének figyelembe vételével, vagy tanulási, beilleszkedési

gondok esetén az osztályfőnökkel és a szülővel

egyeztetve a rászoruló gyermekek fejlesztő foglalkozásokon vesznek részt. Ezen foglalkozások lehetnek: 

Logopédiai foglalkozások (logopédus)



Differenciált, felzárkóztató foglalkozások (tanítók, szaktanárok): alsóban egyénre szólóan, igény szerint, az évismétlőknél kötelezően.



Tehetséggondozó

foglalkozások.

(szaktanárok,

esetleg

versenyekhez

igazodó felkészítés) 

Fejlesztő foglalkozások (fejlesztő pedagógus)



Gyógypedagógusok területspecifikus foglalkozásai.



Pszichológiai foglalkozások.

Tanórán kívüli csoportos foglalkozások: 

Sportköri foglalkozások.


129


Tehetséggondozó foglalkozások.



Délutáni tanulásirányítás, tanulássegítés.



Délutáni szabad játékfoglalkozás.



Énekkari foglalkozások: heti 2 órában alsós és 4 órában felsős kórus



Ügyeleti foglalkozások: reggeli és esti órákban, igény szerint



Napközis, tanulószobai foglalkozások



Ebédeltetés



Szakköri foglalkozások

2. 11. A tantárgyak sajátosságaihoz igazodva megjelenő fejlesztési területek:

Egészségfejlesztés, környezetvédelem, fogyasztóvédelem

Az egészségfejlesztés és a környezetvédelem iskolai feladataival a 2. fejezet foglalkozik részletesen. Szorosan kapcsolódik ehhez a két témakörhöz a fogyasztóvédelem. Napjaink

fogyasztói

társadalmában

a

vállalkozások

profitorientáltsága

mértéktelen fogyasztásra buzdít. A média ontja a reklámokat, amelyek a legkülönfélébb árucikkek megvásárlását népszerűsítik. Az ügyes reklámszakemberek által készített reklámok kiszolgáltatottá teszik a fogyasztót. Arra ösztönzik, hogy a valódi szükségleteinél többet vásároljon. Ezzel megnő a kidobásra ítélt tárgyak tömege, ami tovább szennyezi környezetünket.


130

Pedagógiai program Így jövőnk szempontjából nagy szerepe van a tudatos fogyasztói magatartás kialakításának. Ennek érdekében legfontosabb céljaink és feladataink a következők: 

Már általános iskolás korban fel kell hívnunk a figyelmet a mértéktelen fogyasztás veszélyeire, környezeti hatásaira.



Kritikai magatartást kell kialakítanunk a médiában elhatalmasodó reklám kampánnyal szemben.



Ki

kell

alakítanunk

azokat

a

döntési

képességeket,

melyek

gyermekeinket hozzásegítik felnőtt korukban ahhoz, hogy tudatosan tudjanak választani a szükséges és szükségtelen, valamint az értékes és értéktelen között. 

Környezeti nevelésünknek legyen része a környezettudatos fogyasztói magatartás elsajátíttatása.

A fogyasztóvédelmi oktatás lehetséges iskolai szinterei: 

Tanítási órák Az

egyes

tanítási

órák

tananyagában

jelenjenek

meg

a

fogyasztóvédelemmel kapcsolatos tartalmak 

Tanórán kívüli tevékenység Vetélkedők, versenyek, rendezvények



Iskolán kívüli foglalkozások Piaci séták, kirándulások, környezetvédelmi külső foglalkozások

Módszertani lehetőségek: 

Médiafigyelés, reklámkritikák



Döntéshozatali képesség erősítése döntéshelyzetek kialakításával



Szituációs játékok, esetelemzések, érveléstechnikai gyakorlatok

Helyes és biztonságos közlekedésre nevelés Harmat Általános Iskola Budapest X. Harmat u. 88.

131

Pedagógiai program

A

helyes

és

biztonságos

közlekedés

szabályainak

elsajátíttatása

az

életbiztonságunkat növeli. Kicsi gyermekkortól a családok alakíthatják ki leginkább az erre való igényt.

Az iskolában a közlekedési nevelés két alapvető színtere: 

Elméleti oktatás Alsó tagozaton a környezet órák tananyagában jelenik meg, amelyhez felhasználjuk az évfolyamonként kidolgozott „Közlekedési füzeteket” (Gyalogos közlekedés, kerékpáros közlekedés) Felső tagozaton a technika tanterv tananyagának része a közlekedési

szabályok megerősítése. 

Gyakorlati alkalmazás Iskolán

kívüli

programok,

kirándulások,

kerékpártúrák

alkalmával

tudatosítjuk és alkalmazzuk a helyes közlekedés szabályait. Kerületi szervezésben gyermekeink

közlekedési

versenyeken

vesznek

részt.

Társadalmi bűnmegelőzés, áldozattá válás elkerülése

Iskolánkban a bűnmegelőzésre nevelésnek komoly hagyományai vannak. A X. kerületi rendőrség szakemberei segítenek, előadásokat tartanak a gyerekeknek, melyben az áldozattá válás elkerülése is szerepel. Az osztályfőnöki órákon, a drámafoglalkozásokon is feldolgoznak kollégáink ilyen témákat. Legfontosabb nevelési feladataink, amelyet mindennapi nevelő munkánk során végeznünk kell:


132


Erkölcsi nevelés erősítése



Alapvető törvényi ismeretek nyújtása



Alapvető állampolgári jogok ismertetése

Ez a téma nem kötődik konkrét tantárgyhoz, a mindennapi eseményekhez alkalmazkodva, a társadalmi és iskolai történéseket felhasználva kell diákjaink szemléletét alakítanunk.

Az erőszakmentes konfliktuskezelő technikák elsajátítása

A konfliktus életünk része. A konfliktusok során kialakuló viták szükséges részei mindennapjainknak. Diákjainkban a mindennapi együttlét során ki kell alakítanunk a konfliktusok kezelésének erőszakmentes technikáit. Iskolánk pedagógusainak egy része továbbképzések során konfliktuskezelési technikákat sajátított el. kommunikáció”

tanfolyam,

Házon belüli továbbképzésünk: „Erőszakmentes melyet

kolléganőnk

iskolapszichológusunkkal

karöltve vezet. Számos kollégánk végezte el a „Gordon tréninget”, illetve Csendes Éva tanfolyamát. Legfontosabb feladatunk, hogy gyermekeinket is megtanítsuk a vitás helyzetek kezelésére. A konfliktusok megoldásában a gordoni „Nyer-nyer” stratégia alkalmazását kívánjuk használni a gyakorlatban.

Konfliktuskezelési technikák gyakorlati alkalmazásának színterei: 

Dráma foglalkozások, ahol szituáció játékok keretében gyakoroltatható a konfliktuskezelés



Osztályfőnöki

órákon,

az

osztályban

kialakuló

konfliktusok

megbeszélése, vitakultúra elsajátítása Harmat Általános Iskola Budapest X. Harmat u. 88.

133


Erkölcstan órákon a konfliktusok etikus kezelése



Szünetekben, szabadidőben kialakuló konfliktusok esetén az ügyeletes pedagógus feladata a problémamegoldás segítése Magatartási, beilleszkedési gondokkal küzdő gyermekeinknél kiemelten



foglalkoznak

ezzel

a

témával

fejlesztő

pedagógusaink

és

a

gyermekvédelmi felelősünk.

Az infokommunikációs technikák alkalmazása Az információs és kommunikációs technikák alkalmazása: lehetővé



teszi,

hogy

a

diákok

saját

tempójukban

önállóan

dolgozhassanak, 

csökkenti a tantárgyak közötti éles határokat,



növeli a kreativitást.

A digitális kompetencia a kulcskompetenciák egyike. Ma már nélkülözhetetlen, hogy gyermekeink az ismereteket a nekik legmegfelelőbb módon szerezhessék meg, ehhez felhasználva az olvasást, a média

nyújtotta

lehetőségeket,

a

digitális

információhordozókat,

az

interneten elérhető tudásbázisokat. (PL. Sulinet digitális adatbázis, felvételi feladatok adatbázisai stb.) Az

iskola

abban

segíthet,

hogy

megfelelő

számítógépes

felhasználó

ismeretekkel vértezi fel tanítványait. Ehhez: 

5-8.osztályig heti 1 órában bontott csoportban oktatunk informatikát. Folyamatosan fejlesztjük számítógépparkunkat.



Tanulóinkat az ECDL Start modul keretében nemzetközi vizsgára készítjük fel.



A könyvtárban is internetes hozzáférést biztosítunk tanulóink számára



Pedagógusaink képzésében előtérbe helyezzük az informatikai képzést


134

Pedagógiai program (SDT tanfolyamok, ECDL vizsgára felkészítés))



A PEDAGÓGIAI PROGRAMMAL KAPCSOLATOS INTÉZKEDÉSEK

(érvényesség, felülvizsgálat, módosítás, nyilvánosság, jóváhagyás, aláírások)

Érvényesség Az iskola 2013. szeptember1-jétől, az átdolgozott, a nevelőtestület által elfogadott, az igazgató által jóváhagyott Pedagógiai program és Helyi Tanterv szerint

szervezi

meg,

és

végzi

nevelő-oktató

munkáját

a

Fenntartó

egyetértésével. Az érvényesség addig tart, amíg a törvényi változások, és a partnerek igényeinek a változása az átdolgozást szükségessé nem teszik. Értékelés, felülvizsgálat A Pedagógiai programban megfogalmazott célok és feladatok megvalósulását a nevelőtestület folyamatosan figyelemmel kíséri. Módosítás A Pedagógiai program módosítására javaslatot tehet = az iskola igazgatója, = a nevelőtestület bármely tagja, = a nevelők szakmai munkaközösségei, = a Szülői szervezet, = az iskola fenntartója. A szülők és a tanulók a Pedagógiai Program módosítását közvetlenül a Szülői szervezet, illetve a diákönkormányzat képviselője útján javasolhatják.


135

Pedagógiai program A Pedagógiai Programot, annak módosítását a nevelőtestület fogadja el, kikérve az SZMK és a DÖK véleményét, majd a fenntartó jóváhagyásával válik érvényessé. Nyilvánosság Az iskola Pedagógiai programja nyilvános. A Pedagógiai program egy-egy példánya a következő személyeknél, illetve intézményeknél tekinthető meg: = az iskola fenntartójánál, = az iskola irattárában, = az iskola könyvtárában, = az iskola nevelői szobájában, = az igazgatóhelyettesnél, = az iskola igazgatójánál, = az iskola honlapján.


136

Pedagógiai program


137

Pedagógiai program


138

Pedagógiai program 1. SZÁMÚ MELLÉKLET MŰVELTSÉGI TERÜLETEK, ÉS AZOK TANTÁRGYI RENDSZERE: Műveltségterület Magyar

nyelv

Tantárgyak és

irodalom

Évfolyam


1-8. osztály

Élő idegen nyelv

Angol

1-8. osztály

Matematika

Matematika

1-8. osztály

Történelem,

társadalmi 5-8. osztály

és állampolgári ismeretek Ember és társadalom

Ember és természet

Erkölcstan/hittan

1-8. osztály

Osztályfőnöki

5-8. osztály

Dráma és tánc

5. osztály

Természetismeret

5-6. osztály

Biológia, egészségtan

7-8. osztály

Fizika

7-8. osztály

Kémia

7-8. osztály

Földünk és környezetünk Környezetismeret

Művészetek Informatika Technika,

életvitel

és

gyakorlati ismeretek Testnevelés és sport

1-4. osztály

Földrajz

7-8. osztály

Ének-zene

1-8. osztály

Vizuális kultúra

1-8. osztály

Informatika

5-8. osztály

Technika-életvitel

1-7. osztály

Testnevelés

1-8. osztály

2. SZÁMÚ MELLÉKLET TANTÁRGYAK RÉSZLETES TANTERVE Harmat Általános Iskola Budapest X. Harmat u. 88.

139

Pedagógiai program Problémák, jelenségek, gyakorlati alkalmazások, ismeretek

Fejlesztési követelmények

Kapcsolódási pontok

Tantárgyanként tartalmazza: -

a tantárgyi órakereteket,

-

a fejlesztési követelményeket (kulcskompetenciák fejlesztését),

-

a tananyagot,

-

a fejlesztés várt eredményeit,

-

a felhasznált taneszközöket.

Tartalom: ALSÓ TAGOZAT 1.

Matematika

1-4. osztály

2.


1-4. osztály

3.

Környezetismeret

1-4. osztály

4.

Ének - zene

1-4. osztály

5.

Emelt szintű ének – zene

1-4. osztály

6.

Technika és életvitel

1-4. osztály

7.

Rajz és vizuális kultúra

1-4. osztály

8.


1-4. osztály

9.

Angol

1-4. osztály

10.

Erkölcstan

1-4. osztály

Tartalom: FELSŐ TAGOZAT 1.


5-8. osztály

2.

Történelem és állampolgári ism.

5-8. osztály

3.

Matematika

5-8. osztály

4.

Informatika

5-8. osztály

5.

Természetismeret

5-6. osztály

6.

Fizika

7-8. osztály


140

Pedagógiai program 7.

Biológia és egészségtan

7-8. osztály

8.

Kémia

7-8. osztály

9.

Földrajz

7-8. osztály

10.

Ének - zene

5-8. osztály

11.

Emelt szintű ének - zene

5-8. osztály

12.

Rajz és vizuális kultúra

5-8. osztály

13.

Technika és életvitel

5-7. osztály

14.


5-8. osztály

15.

Osztályfőnöki

5-8. osztály

16.

Erkölcstan hittan

5-8. osztály

17.

Tánc és dráma

5. osztály

3.sz. melléklet


141

Pedagógiai program PEDAGÓGIAI PROGRAM AZ SNI INTEGRÁCIÓ BEÉPÍTÉSÉVEL Tartalomjegyzék Bevezetés…………………………………………………………………………… Az integráció előnye, a sajátos nevelési igényű gyermekeknél 1. Nevelési Program 1.1 Alapelvek 1.2 Céljaink, feladataink és irányelveink 1.3 Nevelési területek 1.4 Az oktató-nevelő munka eszközei, eljárásai 1.5 A szülök, pedagógusok együttműködésének formái 1.6 Személyi feltételek 2. Helyi tanterv 2.1 Óratervek 2.2 Kerettanterv 2.2.1 A beszédfogyatékos tanulók iskolai fejlesztésének elvei 2.2.1.1 A beszédfogyatékos tanuló 2.2.1.2. A halmozottan beszédfogyatékos tanuló 2.2.1.3. A fogyatékos tanuló beszédzavarai 2.2.2. A beszédfogyatékos/beszéd- és nyelvi fejlődésben akadályozott tanulók fejlesztése 2.2.2.1. Az iskolai fejlesztés pedagógiai szakaszai 2.2.2.2. A fejlesztés elvei 2.2.2.3. A tartalmi fejlesztés kiemelt területei 2.2.3. A NAT és a kerettantervek alkalmazása 2.2.4. Pedagógiai és egészségügyi célú rehabilitáció 2.2.4. A súlyos fejlődési zavar más csoportjaiba tartozó (más fogyatékos) tanulók iskolai fejlesztésének elvei 2.2.5. Részképesség zavar tüneteit mutató tanulók iskolai fejlesztésének elvei 2.2.6. A fejlesztés kiemelt feladatai 2.2.7. A részképesség zavar és/vagy fogyatékosságok együttes, halmozott tüneteit mutató tanulók 2.3. Magasabb évfolyamra lépés feltételei 2.4. Taneszköz kiválasztás elvei Harmat Általános Iskola Budapest X. Harmat u. 88.

142

Pedagógiai program 2.5. Értékelés, minősítés 2.6. Eszközök és felszerelések listája Bevezetés Az integráció előnye, a sajátos nevelési igényű gyermekeknél Valóban „benne él” a többségi társadalomban. Az iskola feladata, hogy megtalálja minden gyermek szerepét a közösségben és a tanulási-tanítási folyamatban egyaránt. A jó tanulásszervezés ehhez ad a sajátos nevelési igényű gyermeknek (és a többi gyermeknek is) segítséget. A kompetencia alapú tantervek már nevükben is megjelenítik, hogy mit tartanak értéknek. Hangsúlyozzák a képesség- és készségfejlesztés fontosságát, mivel a társadalmi (szociális) és a tárgyi környezetben kompetens módon eligazodni képes polgárokat akar nevelni. Ehhez nem elég az elveket hangoztatni, hanem a gyakorlat szintjén is teret kell adni e kompetenciák kipróbálására. A tanulásszervezés szabadsága teremti meg ennek lehetőségét. A frontális oktatás az SNI-gyermek esetében is csekély hatékonyságú, egyrészt azért, mert szinte lehetetlen tartósan figyelni egy adott (monoton) ingerre, másrészt a sajátos kognitív működés révén leginkább a tevékenység-hangsúlyú helyzetekből tanul. A tevékenységek és módszerek kiválasztásánál azonban figyelembe kell venni az integrált gyermek – a többiektől (esetenként nagyon) eltérő – kognitív stílusát, sajátos (tanulási) viselkedését, szűkebb szókincsét stb. A gyakorlat szintjén ez azt jelenti, hogy önálló munka esetén ő egyszerűbb, esetleg csak egy önmagában is „eredményt adó” részfeladatot kapjon, páros, kiscsoportos vagy nagyobb csoportban történő munka során pedig a bevonódás többféle formájára legyen lehetőség. A tanulásszervezésnél figyelembe kell venni, hogy a kognitív dimenzióban képességek és készségek mely szintjén áll a sajátos nevelési igényű tanuló, mert valószínűleg ezekből a kompetenciaterületekből is szűkebb a tudása. Az értelmileg akadályozott, a tanulásban akadályozott, az érzékszervi és a mozgásfogyatékos integrált gyermek bevonása a (projekt)munkába is a képességei és motivációi figyelembe vételével történik. Ha tisztában vagyunk a gyermek globális teljesítményével, nem fordulhat elő, hogy bár a kognitív és a szociális kompetenciája megvan a feladat megoldására, de ennek kinyilvánítására nem képes (pl. magasan strukturált a feladatlap, nem tud olyan vonalközbe írni, nem ért egy adott szót stb.). A tanulási-tanítási folyamat megszervezése és lebonyolítása nemcsak a pedagógustól, hanem a gyermekektől is nagyfokú kreativitást, motiváltságot és bevonódást igényel. A befogadó osztályban a csoportos feladatok gyakorló és ellenőrző terepei is a szociális kompetenciáknak. Harmat Általános Iskola Budapest X. Harmat u. 88.

143

Pedagógiai program Együttműködés, elfogadás, segítség és tolerancia nélkül a fogyatékos, akadályozott gyermek nem integrálható. Ha a többiek nem fogadják el, érzelmileg nem érzi magát biztonságban, szorong, ezért nem nyílik meg az új ismeretek és tevékenységek felé, nem motivált új készségek elsajátítására. Mivel a legtöbb területen segítségre szorul, hogy ezt hasznosítani is tudja, vele kooperálni képes társakra van szüksége. A pedagógusnak tehát a tanulásszervezés során összes tanulójának személyiségét, szokásait, erősségeit és gyengeségeit is figyelembe kell vennie ahhoz, hogy mindannyian hasznos tevékenységet végezzenek. Tanulásszervezési kérdés a helyszín és a szituáció megválasztása is. Mire képes egyedül, mi az, amiben kis mértékű támogatást vagy komolyabb segítséget igényel. Mennyire önálló, kiszolgáltatott, befolyásolható, milyen a kommunikációs készsége, mozgásállapota stb. Azt is fontos eldönteni, egy-egy helyzetben mi a fejlesztési cél. Szerencsés egy fejlesztési célt kitűzni, és ennek alapján strukturálni a helyzetet. Idegen szituációban, külső helyszínen csak a meglévő készség gyakorlásáról lehet szó, aminek kivitelezéséhez valóban minden külső-belső feltétel adott. Próbavásárlás során például nem elég, hogy a gyermek mozgás- és beszédállapota, kommunikációs potenciáljai ezt lehetővé teszik, ha nem ismeri fel a különböző pénzeket, vagy gondjai vannak az alapműveletek fejben való elvégzésével. Fontos tehát, hogy mindig egyénre szabottan és valóban minden feltételt mérlegelve tervezzük meg a tanulási helyzetet. A hatékony tanulásszervezés biztosítja a fegyelmet is az osztályban. A kooperatív technikák alkalmazásakor nem az egyes gyerekekkel való bánásmódban, hanem a csoport működésének „vezénylésében”

van

a

derűs/fegyelmezett

munkavégzés

kulcsa.

A

pedagógus

viselkedésmódja, óravezetési stílusa a garancia arra, hogy a gyerekek (az integrált gyermek is) megfelelő mennyiségű időt töltsenek a feladatvégzéssel.

Nevelési Program

1.1 Alapelvek


144

Pedagógiai program Alapelveinket az alábbiakban megfogalmazott legfontosabb emberi és erkölcsi értékek alapján határozzuk meg. Közösen elfogadott legfontosabb értékek  Tolerancia, türelem, egymás tisztelete, megbecsülése  Humanizmus, szeretet  Becsületesség, igazságosság, őszinteség  A természet tisztelete, védelem, környezetünk megóvása a jövő nemzedék számára  Önfegyelem, önismeret, példamutatás  A tudás, a munka, az értékteremtés megbecsülése  Pontosság, igényesség és kitartás a munkában  Önállóság, szabadság, mások szabadságának tisztelete  Esztétikai, művészeti értékek, az egyetemes és nemzeti kultúra tisztelete  Derű, humor, mely átsegít a hétköznapokon Pedagógiai nevelő-oktató munkánk során az előbbiekben felsorolt értékek közvetítését alapfeladatnak tekintjük, nevelő-oktató munkánkat ezen értékek mentén végezzük. Legfontosabb alapelveink nevelő-oktató munkánkban    

 





A gyermekek egész személyiségének, testi, szellemi és mentális képességeinek fejlesztése álljon a középpontban A gyermekek fejlesztése érdekében kiemelten kezeljük a tanulói kulcskompetenciákat és a kiemelt fejlesztési területeket Minden gyermek kapja meg a lehetőséget ahhoz, hogy megtalálja azt, amiben tehetséges A mindenki számára nélkülözhetetlen általános műveltségnek azokat a szilárd alapjait sajátíttassuk el tanulóinkkal, amelyekre biztonságosan építhetik további tanulmányaikat, és mutassunk utat ahhoz, hogyan bővítsék önállóan ismereteiket, felhasználva az írott ismerettárak és kommunikációs eszközök lehetőségeit Széleskörű tevékenységkínálattal minél több területen képezzük diákjainkat, megadva a lehetőségét a későbbi, korban történő pályaválasztásnak Nagy figyelmet fordítunk az emberiség jövőjét meghatározó közös problémákra, az egész világot átfogó kérdésekre vonatkozóan hangsúlyozzuk: - környezetünket, a Földet, az emberiséget, az egyes közösséget fenyegető veszélyek csökkentésének fontosságát - kiemelt jelentőséggel bír elveink sorában a nemzeti hagyományaink megismerése, ápolása, más népek iránti nyitottság A speciális nevelés mintaképe, olyan elfogadó környezet kialakítása, ami a sérült gyermek erényeit, sikeres próbálkozásait értékeli, másságát elfogadja, a sajátos értelmi és személyiség állapotához igazodó nevelést, oktatást helyezi előtérbe, és ez a sérült gyermek harmonikus személyiségfejlődését eredményezi Az intézmény, mint befogadó intézmény vállalja: - Sajátos nevelési igényű, általános iskolai tanulók nappali rendszerű nevelése, oktatása 1-4. évfolyamon, logopédiai osztályok működtetése 1-4. évfolyamon - Sajátos nevelési igényű, általános iskolai tanulók nappali rendszerű nevelése, oktatása 5-8. évfolyamon, logopédiai osztályok működtetése 5-8. évfolyamon


145

Pedagógiai program  a sajátos nevelési igényű tanulók sérülés specifikus ellátásához nélkülözhetetlen többletszolgáltatások biztosítását - a sajátos nevelési igény típusának megfelelő gyógypedagógus foglalkoztatását - a kiegészítő pedagógiai szolgáltatásokat: fejlesztő, korrekciós, habilitációs rehabilitációs és terápiás célú gyógypedagógiai ellátást - a sajátos nevelési igényű gyermek nevelését- oktatását a speciális tanterv alapján, speciális tankönyvekkel és segédletekkel, valamint technikai eszközökkel és terápiákkal biztosítjuk.  A tanítás-tanulás folyamatában maximálisan figyelembe veszi az egyes tanuló sajátos nevelési igényét, sérülés specifikus szükségletét és ennek érvényét szerzi az egyedi sajátosságokhoz igazított differenciált tartalmak, módszerek, eszközök alkalmazásával.

1.2 Céljaink, feladataink és irányelveink Célunk          

a gyermekeket az óvoda játékközpontú tevékenységéből az iskolai tanulás tevékenységeibe zökkenőmentesen átvezessük a játékosságot megőrizve, tapasztalás útján a gyerekek minél több érzékét, készségét és képességét fejlesszük az iskolai, közös tevékenység során fogékonnyá tegyük tanulóinkat saját környezetük, a természet, a társas kapcsolatok, majd a magasabb társadalom értékei iránt teret és lehetőséget nyújtsunk a gyermekek játék és mozgás iránti vágyának kielégítésére a tanítási tartalmak feldolgozásának folyamatában elemi ismereteket közvetítsünk, alapvető képességeket és alapkészségeket fejlesszük A fogyatékosságból eredő hátrányok megelőzése, csökkentése, kompenzálása, a képességek kibontakoztatása, társadalmi beilleszkedésük sérülés specifikus szempontú támogatása az elvárások igazodjanak az SNI-s gyermekek szükségleteihez a fogyatékosságból eredő hátrányok csökkentése fontos feladat Összhang megteremtése, hogy a sajátos nevelési igényű tanuló ugyanolyan ellátásban részesüljön, mint más gyermek problémája figyelembe vétele mellett. Biztosítani szeretnénk számukra: o a fejlesztés segítse számukra az önállóságot, a társadalmi beilleszkedést o rehabilitációs célú fejlesztő terápiák o a tanulót a nevelés, oktatás, fejlesztés ne terhelje túl

Feladatunk   

Az integráltan tanuló sajátos nevelési igényű gyermekek számára speciális pedagógiai segítségnyújtás Az együttműködés formáinak kialakítása – rögzítése, illesztése az aktuális órarendbe A sérült tanuló megfigyelése, fejlesztésének, lehetőségeinek, korlátainak értelmezése, team-munkában a gyógypedagógussal, a szakértői vélemény alapján


146


   

A fejlesztés tervezése tanórai keretek között, a habilitációs, rehabilitációs foglalkozások keretében – egyéni és csoportos fejlesztő tevékenység speciális pedagógiai segítségnyújtással – a gyógypedagógus által biztosított speciális tantervre építetten A gyógypedagógiai nevelés számára biztosított szakanyagok, tankönyvek, taneszközök beszerzése, felhasználásuk, beemelésük ütemezése a gyógypedagógus irányításával A diagnosztizáló, formatív mérések lehetőségének, gyakoriságának tervezése teammunkában A tanuló fejlődésének, elért eredményeinek meghatározása, rögzítése együttesen kialakított vélemény szerint – a szülő bevonásával, tanácsadás a szülőnek, segítségnyújtás a családi neveléshez, a gyógypedagógussal együttműködve Az integrált tanuló nevelésével kapcsolatos szakmai tapasztalatcserén, szakmai felkészítésén, folyamatos továbbképzésen való részvétel, valamint a szakmai anyagok igénybevétele

Főbb pedagógiai irányelveink:          

A tanulási folyamatban a legkisebb lépesekben való haladás Minden apró haladási mozzanat pontos megtervezése, felépítése Hosszabb gyakorlási, bevésési idő biztosítása Állandó, visszatérő gyakoroltatás Analóg gyakorlási sorok rendszeres használata Az állandó motiváció elve : a konkrétumokhoz kötődő, manipuláltató, sokat szemléltető, lassan elvonatkoztató tanítási metódus Mozgásos manipuláltatás, nagy- és finom motorikára egyaránt kiterjesztve A gyerekek pszichés megsegítése, az iskolai pszichológiai hálózat igénybevétele A másság elfogadtatása kisebb tanulói közösségek, osztály és iskolai szinten Az integrált tanulók megsegítése a tanuló közösség által is, a beilleszkedési és tanulási folyamatokban

1.3 Nevelési területek A pedagógustól elvárható magatartásformák a beszédfogyatékos tanuló nevelésében – A gyermek sajátélményeinek mobilizálásával törekedjünk az érdeklődés folyamatos fenntartására,a közlési kedv felkeltésére! Motivációs bázis kialakítása. – A beszédminta legyen lényegkiemelő, világos és egyértelmű! – A tapintatos javítás: a gyermek közlésének átfogalmazott formában történő visszatükrözése. – A feladathelyzet megválasztásánál sérülés specifikus differenciálás és segítségnyújtás szükséges (feladathelyzet azonosítása, fogalommagyarázat, szótárhasználati lehetőség, társsegítő stb.). – Adjunk lehetőséget a kérdezésre, fogalomazonosításra!


147

Pedagógiai program – Juttassuk sikerélményhez a beszédsérült gyermeket! – Az értékelés legyen reális, a gyermek önmagához mért fejlődése jelenjen meg a véleményezésben! – A pedagógus a munkáját a logopédussal és a családdal szorosan együttműködve tervezze! – A beszédhelyzetekhez biztosítson kellő időt a beszédfogyatékos gyermek számára! – Legyen következetes, ismerje a beszédfogyatékos tanuló erősségeit-gyengeségeit! A tanulócsoport tagjai a következő módon segíthetik sérült társukat: – Tiszteletben tartják a beszédproblémával küzdő gyermek személyét, jogait. – A beszédsérüléséből származó gyenge kommunikációs szintet ne használják ki, közléseik a másik számára legyenek dekódolhatók. – Segítsék a beszédfogyatékos tanulót azokban a helyzetekben, amikor annak szükségét jelzi, de kerüljék a „minden áron” segítést. – A sérülésre vonatkozóan sem verbálisan, sem metakommunikatív formában negatív jelzést nem tesznek, a beszédsérülés tünetét nem utánozzák. – A sérülésből származóan szükséges eszközhasználatot nem tekintik kivételezésnek. – Kommunikációs helyzetben engedik érvényesülni a beszédproblémával küzdő gyermeket, közléseit végighallgatják, és egyenrangú félként tekintve őt – válaszolnak. – Ne vállalják a „tolmács” szerepet, ez a sérült gyermek kommunikációs ösztönzését csökkenti. Elfogadva a kényelmes szerepet, függőségi helyzetbe kerül. - Értékelés A pszichés fejlődés zavarai miatt a nevelési-tanulási folyamatban tartósan és súlyosan akadályozott gyermekek, tanulók Másfajta szemléletmód és hozzáállás szükséges ahhoz, hogy a pedagógus a magatartási zavarral és hiperaktivitással küzdő gyermek nevelésében elégedett lehessen saját munkájával. A legapróbb előrelépéseket is meg kell látni, és minden pozitív megnyilvánulásnak örülni szükséges. A szereteten, odafigyelésen, empátián, tolerancián és szaktudáson kívül léteznek bizonyos viselkedési szabályok, amelyekre a pedagógusnak mindenképpen érdemes odafigyelnie a tanítványokkal és szüleikkel való együttműködés során.


148

Pedagógiai program A problémával küzdő gyermeket és családtagjait a pedagógusnak partnerként kell kezelnie az oktatás és nevelés folyamatában. Fontos, hogy e kapcsolat minden résztvevője között bizalom elfogadás legyen. A szülő egyenrangú fél, akinek a nevelési kompetenciáját kell megerősíteni, s akinek partnerré kell válnia egy közös stratégia kidolgozásához és alkalmazásához. Ehhez nemcsak információkat kell nyújtani számára, hanem megfelelően érzékennyé is kell válnia, hogy megfigyelje gyermekének maga A szülő egyenrangú fél, akinek a nevelési kompetenciáját kell megerősíteni, s akinek partnerré kell válnia egy közös stratégia kidolgozásához és alkalmazásához. Ehhez nemcsak információkat kell nyújtani számára, hanem megfelelően érzékennyé is kell válnia, hogy megfigyelje gyermekének magatartásváltozásait, és adott esetben a siker elérése érdekében képes legyen változtatni saját nevelési módszerein. A nem sérült tanulókkal meg kell értetni, hogy a magatartási zavarok vagy a hiperaktivitás hátterében nem akarati tényezők állnak. Meg kell érteniük, hogy társuk akkor sem tud mindig helyesen viselkedni, ha igyekszik ezért mindent megtenni. Ahhoz, hogy ez a fajta empátia és tolerancia természetessé, magától értetődővé váljon a gyermekek számára, korai életkorban el kell kezdeni ránevelésüket a másság elfogadására. Egy magatartási zavarral vagy hiperaktivitással küzdő gyermek jelenléte a tanórán az esetek többségében megváltoztatja a tanóra menetét. Ha kizökken az óra menetéből, viselkedésével többségében kizökkenti társait is. Ahhoz, hogy a tevékenység folyamata ne sérüljön, erőteljesebb koncentrációra és önfegyelemre van szükség a többi tanuló részéről. Ennek kialakítása hosszabb periódus eredménye lehet. Mivel elsődlegesen a környezetet kell megfelelő feltételekkel rendelkezővé tenni a problémával küzdő gyermek befogadásához, a befogadó környezet tagjainak megfelelő mentálhigiénés segítséget kell biztosítani. Ezek a gyerekek különleges gondozást igényelnek és iskolánkban ezt meg is kell kapniuk Olyan

tanítási-tanulási

folyamatot

kell

számukra

biztosítani,

amivel

problémájuk

megoldásában nyújt segítséget, /pl.: eszközök, időkeret stb./ úgy, hogy a tanuló egyéni sikereket érjen el A sajátos nevelési igényű tanulók fejlesztésére egyéni fejlesztési tervet kell készíteni. A szakember meghatározott időkeretben foglalkozik ezekkel a gyerekekkel iskolánkban A sajátos nevelési igény a szokásos tartalmi és eljárásbeli differenciálástól eltérő, nagyobb mértékű differenciálást, speciális eljárások alkalmazását, illetve kiegészítő fejlesztő, Harmat Általános Iskola Budapest X. Harmat u. 88.

149

Pedagógiai program habilitációs, rehabilitációs, valamint terápiás célú pedagógiai eljárások alkalmazását teszi szükségessé A szükséges pedagógiai feltételek biztosítása a sajátos nevelési igényű tanulók számára: A nevelés, oktatás, fejlesztés kötelezően biztosítandó pedagógiai feltételeit a közoktatási törvény foglalja össze. A közoktatási törvény a sajátos nevelési igényű tanulókhoz igazodva az általánosan kötelező feltételeket több területen módosítja, illetve kiegészíti olyan többletszolgáltatásokkal, amelyeket ki kell alakítani, és hozzáférhetővé tenni a sajátos nevelési igényű tanulók számára, mint például: - speciális tanterv, tankönyvek, tanulási segédletek - speciális gyógyászati, valamint tanulást, életvitelt segítő technikai eszközök Énkép, önismeret A személyiség fejlesztésében hangsúlyozott szerepet kap a szociális kapcsolatrendszer kommunikációs bázisa, a kommunikációs szándék tudatos megvalósítására nevelés. Információs és kommunikációs kultúra Az

információszerzésben,

informatikai

eszközök

tanulásban,

segítő

szerepe

szociális-kommunikációs kiemelkedő.

A

fejlesztésben

számítógép

az

írástechnikai

segédeszközként tanulási és munkaeszköz a beszéd útján nehézségekkel kommunikáló tanuló számára.

Tanulás Az informatikai eszközök tanulás során történő megfelelő és tudatos alkalmazásának különösen az írás- és olvasási nehézséggel küzdő tanulók esetében van kiemelt szerepe. Testi és lelki egészség A nevelésnek, oktatásnak átfogó képet kell nyújtania arról, hogy a tanuló miként viszonyuljon beszédfogyatékosságához. Kiemelt feladat a tanuló motiválása a beszédhibája leküzdésére, ugyanakkor felkészítése az esetleges visszaesésekre, azok kezelésére, valamint arra, hogy a maradandó tünetekkel később is együtt tudjon élni. 1.4 Az oktató-nevelő munka eszközei, eljárásai


150

Pedagógiai program A meggyőzés, a felvilágosítás módszerei - A fogyatékos kisgyermekek kezdetleges fogalmi gondolkodása, szűk szókincse, beszédértése a mi nevelés-oktatásunkban mindenképpen első helyre követeli a példamutatást, a példakövetést, a mintát. Ezért fontos a pedagógus személyisége. - Tudatosan kell kezdeni a beszélgetés, az önbírálat, bírálat , a tudatosítás, a felvilágosítás alkalmazását. - Egyénileg, személyhez igazítottan, hiszen tanulóink különböző szakaszokban jutnak pl. az önbírálat képességének megfogalmazására. - A verbális kommunikáció - törekedni kell arra, hogy a jó képességű, gyermekek észérvekkel próbálják megvédeni igazukat, állításaikat. Hosszú, nehéz folyamat, amíg eljutnak erre a fokra, de nem elérhetetlen egy-két esetben. A tevékenység megszervezésének módszerei - kisiskolás korban a játékos módszerek alkalmazása, a cselekedtetés, mozgásos feladatok sokasága. - A gyakorlás nagyon fontos, sokszori egyeztetés szükséges, pl. tárgy-szókép, stb. mire aktív szókincsükbe beépülnek a szavak, fejlődik a fogalmi gondolkodásuk. - A megbízás, a feladattal való ellátás már kicsi korban szükséges, kezdődik a hétvégi naplókészítéssel, mely alapja a szabad és irányított beszélgetéseknek. Fejlődik gyermekeink feladattudata. - A következetesség is ott kell legyen nevelésünkben. Következetes nevelés és oktatásnál elkerülhetetlen a követelés eszközével élni. Tudatosítani kell gyermekeinkben, mit várunk el tőlük, mit kell megcsinálniuk. - Az ellenőrzés elengedhetetlen a napi nevelésben, oktatásban. Számot kell adni tanulóinknak a feladatok elvégzéséről, begyakorlásáról. Rendszeres számonkéréssel, ellenőrzéssel tudjuk mérni gyermekeink tárgyi tudását személyre szabottan. A magatartásra ható módszerek


151

Pedagógiai program - első helyen áll a bíztatás. Különösen fontos a hangos beszéd kialakításának kezdeti szakaszában, de későbbi - életszakaszban is. - Kiemelkedő szerepet kap a dicséret, hiszen önbizalom növelő, segíti leküzdeni a gátlásokat. - Az elismerés, a helyeslés is fontos tanulóink nevelésében. Tanulóink igénylik az állandó pozitív megerősítést. Próbálkozások sokaságán mennek keresztül még felső tagozatban is, pl. egy fogalmazás megírásakor, vagy egy-egy szóbeli feleletnél. Több lehetőséget kell adni a szóbeli beszámolókra, feleletekre, szemben az írásbeli feleletekkel azoknál a tanulóknál, akiknél van esély arra, hogy hangos beszéddel megértessék magukat a hallók világában. - A nehezített verbális kommunikációs képességeknél viszont erősíteni kell az írásbeli kifejezőkészséget. Mindkét forma igényli az állandó szómagyarázatot, szókincsbővítést, a nyelvtani formák alkalmazásának rendszeres gyakoroltatását.

1.5 A szülök, pedagógusok együttműködésének formái 

Az iskolai nevelés, a gyermeki személyiség harmonikus fejlesztésének elengedhetetlen feltétele a szülői ház és a pedagógus közösség együttműködése. Ennek alapja a gyermek iránt érzett közös felelősség, amelynek feltétele a kölcsönös bizalom és tájékoztatás, az őszinteség. Megvalósulási formái a kölcsönös támogatás és a koordinált pedagógiai tevékenység. Eredménye a családi és az iskolai nevelés egysége, és ennek nyomán a gyermeki személyiség kedvező fejlődése.



A folyamatos kapcsolattartást a pedagógus kezdeményezi, irányításáért, hatékonyságáért – mivel a pedagógus van kulcspozícióban – ő a felelős.



Az iskolába lépés előtt a szülőknek lehetőséget adunk az iskolai élet megismerésére. Nyílt napokon a gyermekekkel együtt beülhetnek a leendő elsős pedagógusok óráira. Ezt követően a szülők szülői értekezleten, a gyermekek pedig délutáni szabadidős foglalkozáson ismerkedhetnek tanítóikkal. A bemutatkozó értekezleten az igazgató ismerteti intézményünk célkitűzéseit, pedagógiai programját, vállalásainkat, az egész napos oktatás előnyeit és az ehhez kapcsolódó feltételeket. Fontosnak tartjuk, hogy a szülők tudják, mi az, amit az iskola garantálni tud, de arról is őszintén beszélünk, milyen elvárásokra számíthatnak.



Fontosnak tartjuk az óvodákkal való kapcsolat erősítését, ezért az iskolánk körzetébe tartozó óvodavezetőkkel folyamatos párbeszédet kezdeményezünk: meghívjuk az óvónőket első osztályainkba, ahol megfigyelhetik volt óvodásaik iskolai munkáját, beilleszkedését. Az érdeklődő óvónőket nagycsoportos óvodásaikkal szívesen látjuk, ekkor az óvodás gyerekek bepillantást nyerhetnek az iskolai életbe.


152


Nevelési kérdések megoldásában partnerként kezeljük a szülőket. Nemcsak a tanárok pedagógiai kultúrájának folyamatos fejlesztésére törekszünk, hanem arra is, hogy ismereteinket átadjuk a szülőknek is.



Amennyiben SNI – s problémára a beiratkozásnál nem derül fény, úgy az osztálytanító, szaktanár kötelessége, hogy a probléma észlelésekor a megfelelő intézkedést megtegye: Kollégákkal való konzultálás az adott eset kapcsán, valóban a jelzett probléma álle fenn Az aktuális probléma megbeszélése az észlelt problémáról a szülővel nevelési tanácsadói vizsgálatát kérjük, melynek véleményezése legyen korrekt, szakmailag megalapozott a gyermek sorsának figyelemmel kísérése, ha szükséges a szülő megerősítése a további vizsgálatokat illetően, szükség szerint a szülőnek segítség nyújtása a nehéz döntések meghozatalában az iskolavezetés tájékoztatása a vizsgálatokról, intézkedés kérése, ha szükséges A pedagógus a munkáját szakmai hozzáértéssel, empatikusan, segítőkész módon, tapintatosan végezze.

     

1.6 Személyi feltételek

Az

iskolánkban

logopédusok,

fejlesztő

pedagógusok,

pszichológusok

és

utazó

gyógypedagógusok segítik munkánkat. A fejlesztő kollégák a következő kompetenciákkal rendelkeznek: Preventív és korrektív pedagógiai pszichológia, tanulásban akadályozottak pedagógiája és terapeuta, gyógypedagógus, pszicho pedagógiai szaktanár A szakszolgálat szakemberei: - az utazó gyógypedagógus feladata: 

az integrál oktatásban résztvevő tanulók, pedagógusok megsegítése



A sajátos nevelési igényű gyermekeknek biztosít habilitációs, rehabilitációs célú foglalkozásokat tanórán és tanórán kívül



Az osztályban tanító pedagógusok számára konzultációs lehetőségeket biztosít



Szaktanácsadást biztosít

Továbbá: 

oktatási, pedagógiai módszerekkel megismertet,



pedagógiai tájékoztatást, szakmai információt ad,

· tanügyi dokumentumokat dolgoz fel, 

igazgatási, pedagógiai szolgáltatást ad,


153

Pedagógiai program · programok készítése, törvényi rendelkezések változásairól értelmezések… 

tanórán a "kéttanáros-modell" keretében segít,

· segíti a differenciált tananyag feldolgozást, · kisebb lépésekben fokozatosan felzárkóztatva fejleszt. 

tanórán kívül a rehabilitációs órák keretében a tantárgyi felzárkóztatáson kívül a tanulási képességek fejlesztését is végzi



tanórán kívül konzultatív lehetőség biztosít



Fejlesztő – terápiás tevékenység 

Képességek, készségek intenzív fejlesztése



hiányosságok pótlása, hátrányok csökkentése



Kudarcok kialakulásának megelőzése



Sérülés okozta elváltozások megelőzése



Társuló rendellenességek javítása



Iskolára felkészítés



Zökkenőmentes beilleszkedés segítése

Az iskolapszichológus munkájának alapvető célja, hogy szaktudásával az iskola nevelőoktató munkáját segítse, hatékonyságát növelje. Az iskolával együtt, annak révén azt szolgálja, hogy belső lehetőségeiket (egyéni és társadalmi szempontból) adott körülmények között optimálisan realizálni képes személyiségek formálódjanak, fejlődjenek ki az oktatásnevelés folyamán. Az iskolapszichológus nagyrészt a pedagógusok közvetítésével, a pedagógustársakkal konzultatív kapcsolatot kiépítve, a nevelőközösség szemléletét alakítva fejti ki személyiségformáló hatását. Feltáró és fejlesztő célzatú egyéni és csoportos foglalkozások vezetése. Konkrét nevelési problémák megoldásakor, lehetőségek kiaknázásakor sokoldalú esettanulmány alapozhatja meg az érintett pedagógusokkal, szülőkkel való konzultációt; esetenként átmeneti időre szükségessé válhat a tanulóval való mentálhigiénés jellegű egyéni foglalkozás. Az iskolapszichológus közvetlen beavatkozását jelentő és ígérő munkaforma a készség- és személyiségfejlesztő tréning, nem utolsósorban az ún. önismereti csoportok vezetése. A logopédus feladata:


154

Pedagógiai program  

Figyelembe venni a gyermek, a szülő, az iskolavezetés és a szaktanárok igényeit Bizonyítani, hogy a logopédiai foglalkozásoknak helye és fontos szerepe van az alsó és felső tagozatos logopédiai osztályos és SNI-s tanulók megsegítésében  A szaktanárokkal való állandó kapcsolattartás, hogy a lehető legeredményesebben tudja a szakórai munkát segíteni  A logopédiai foglalkozást igénylő tanulók segítése olyan irányba, hogy eredményesen végezzék el az általános iskolát, teljesítsék a követelményeket, és tanulmányaikat szakiskolában vagy középiskolában folytathassák Hozzásegíteni a tanulókat kreatív személyiségük kiteljesítéséhez A logopédiai szolgáltatás feladata: – az ellátási körzetébe tartozó gyermekek/tanulók beszéd- és nyelvi fejlettségének és állapotának szűrése; – a beavatkozást igénylőgyermekek/tanulók logopédiai vizsgálata; – szükség esetén a gyermek/tanuló további vizsgálatainak megszervezése; – logopédiai vizsgálati vélemény készítése; – a kapott és saját vizsgálati eredmények alapján a gyermek logopédiai ellátásának megtervezése; – – – – – –

szükség esetén a gyermek/tanuló egyéni fejlesztési tervének elkészítése; a gyermekek/tanulók rendszeres fejlesztése; a beavatkozási hipotézis helyességének és hatékonyságnak ciklizált vizsgálata; a gyermek egész személyiségének pozitív befolyásolása; a fejlesztő beavatkozás dokumentálása; kapcsolattartás a szülőkkel, a gyermek pedagógusaival, a gyermeket fogadó/kezelő más szakemberekkel

A fejlesztés elvei: – a beszédhibás/SNI-s tanuló fejlesztésében törekedni kell a pszichológiai és fiziológiai tényezők összhangjára, a személyiség és a beszédműködés kölcsönhatására, funkcionális összefüggésrendszerére; – a fejlesztés tudatos és tervszerű; (felmérés, terápiás terv, folyamatkövetés); – a módszerek célszerű megválasztásának elve megköveteli a logopédiai gyakorlatban az életkor, a pszichikai sajátosságok, az értelmi képesség, a beszédhiba típusának és súlyosságának a figyelembevételét; – a logopédiai fejlesztő munkában meghatározó a sokoldalú percepciós fejlesztés; – a transzferhatások tudatos kihasználása; – a hatékony fejlesztés során a csoportra irányuló munka folyamatában ki kell alakítani az egyénre szabott terápiás programok megvalósításának a módját; – a beszédhibás tanuló fejlesztése folyamatos, intenzitása a beszédhiba típusának és súlyosságának függvénye; – a logopédusnak motiválnia kell a gyermeket/tanulót beszédhibája leküzdésére; – a logopédus szakszerű irányítása alapján szükséges a szülők és a gyermekkel/tanulóval kapcsolatba lévő pedagógusok (óvónő, tanító) aktív részvétele; – törekedni kell a személyiség és beszédműködés összhangjának kialakítására (pszichológiai, fiziológiai); – egyéni és csoportfoglalkozások szervezeti kerete és ezek váltogatása Harmat Általános Iskola Budapest X. Harmat u. 88.

155

Pedagógiai program (egyénre szabott terápiás programok); – intenzív és folyamatos terápia – (ameddig szükséges, valamennyi évfolyamon); – a terápia segítse elő a NAT követelményeinek teljesítését. Tartalmi fejlesztés területei: Anyanyelvi fejlesztés: – kooperációs készség megteremtése; – beszédhibák felszámolása iskoláskor előtt; (növeli a betűcseréket és a bizonytalan betűismeretet a beszédhiba); – szókincs- és kifejezőképesség fejlesztése; (alapozó szakasztól folyamatosan) – írás – olvasás elsajátításához az alapképességek kialakítása; (tiszta artikulációjú beszéd és tudatos figyelem elengedhetetlen); – beszéd tartalmi részének továbbfejlesztése; – mondatformák kialakítása; – szó- és mondatmegértést fejlesztő gyakorlatok; – dyslexia – prevenciós olvasástanítási módszer és tankönyvcsalád hatása; (Meixner: Játékház vagy Csabay: Lexi iskolás lesz); – hosszabb begyakorlási és érési szakasz szükségességének elfogadtatása; (hiányos készségek fejlesztése folyamatosan szükséges); – olvasás – szövegértés fejlesztése (olvasás technikájának segítése- szövegek értelmezése, megértése) – az anyanyelvi fejlesztés az egész oktatási időszakban központi szerepű; (részképesség hiányok mindvégig tüneteket okoznak); – kifejezőkészség – az iskolai tanuláshoz szükséges kulcskompetenciák fejlesztése; (hiányzó képességek együttes fejlesztése) – artikulált nyelvi magatartás segítése (közlő – tároló – felidéző képességek és a nyelvi szabályozók együttes fejlesztése) Testnevelés: – mozgásfejlődés elmaradásainak korrigálása; (nagy – és finommozgások speciális fejlesztése); – tempóváltások – ritmusok; (beszédfolyamat kialakítását segítik) – a ritmus szerepe (beszéd – mozgás – esztétikum) – téri orientáció és testséma fejlesztése; (testséma és arányok, esztétikum); – tájékozódás térben-időben; (biztos tájékozódási pontok kialakítása, tér-idő kapcsolata) – mozgás – ritmus – téri tájékozódás; Harmat Általános Iskola Budapest X. Harmat u. 88.

156

Pedagógiai program (beszédkoordináció kialakulására hatnak); Élő idegen nyelv: – akusztikus módszer elsőbbsége; (vizuális tévesztések kikerülésének egyetlen lehetősége); – idegen nyelv értékelése alóli felmentés; (körültekintő, felelősségteljes döntés, konzultáció az érintett pedagógusokkal, szülőkkel).

Informatika: – – – – –

az iskolai informatikai tantervi ismeretekre alapozott tudás segítése; speciális logopédiai szoftverek megismertetése; betűfelismerés és biztonságos klaviatúra használatának kialakítása; helyesírási javító program használatának alkalmazása / gyakorlása; speciális logopédiai szoftverek önálló alkalmazása

A logopédiai tevékenység formái Az egyéni fejlesztő program mindig az érvényes helyi tanterv anyanyelvi munkájához igazodik, azt segíti, támogatja. Pedagógiai módszereivel, szemléletes, játékos eszközeivel törekszik a hibák felszámolására, illetőleg a káros hatások ellensúlyozására, ezáltal a korai tanulási nehézségeket enyhíti. Kiemelt feladatok: – – – – – – – – – – – – – – – – – – – – –

mozgáskoordináció és finommotorika fejlesztése; kooperáció megteremtése, figyelemirányító gyakorlatok; manipulációs készség fejlesztése; tanulói képességekhez igazodó játékos képességfejlesztések; hallási figyelem – emlékezet kialakítása, illetve fejlesztése; tudatos figyelem és emlékezet fejlesztése; testséma biztonságának kialakítása; tájékozódás térben-időben; vizuomotoros koordináció gyakorlása; látás - mozgás - hallás koordinált működtetése; szerialitás kialakítása, fejlesztése; beszédfeldolgozási nehézségek felszámolása; memóriazavarok felszámolása; lényegkiemelés és gondolkodási funkciók együttes fejlesztése; tanulási nehézségek megelőzése/felszámolása; hangoztató-elemző módszer az olvasás - írás tanításánál, illetőleg újratanításánál; az olvasás - írás készségének folyamatos fejlesztése, gondozása; kompenzáló technikák alkalmazása valamennyi tantárgy tanítása során; idegen nyelv oktathatóságánál a hiányzóképességek figyelembe vétele; idegen nyelv oktathatóságánál az értékelés lehetőségének elbírálása; méltányos értékelés, minősítés;


157

Pedagógiai program – elfogadó, szeretetteljes légkör a tanulási problémák segítésére; – egyéni tanulási technika kialakítása; – segítő környezet megteremtése a magatartási nehézségek leküzdésére.

2. Helyi tanterv 2.1 Óratervek 

A helyi tanterv készítésénél a NAT-ban foglaltak az irányadóak, de az egyes műveltségi területekhez rendelt tartalmak és fejlesztendő képességek (azok fejlődési útjai, módjai és kialakulásuk időtartama) mindenkor a tanulók fejlődésének függvénye.  A helyi tantervben az egyes tantárgyak témaköreire, azok tartalmára és követelményeire vonatkozó kerettantervi ajánlások a tanulók egyéni adottságainak figyelembevételével érvényesíthetők. Ha a tanulót állapota akadályozza, akkor az Irányelvben megadott módosítások figyelembevételével javasolt a helyi tanterv elkészítése.  Az egyes műveltségi területekre vonatkozó ajánlások:  Magyar nyelv és irodalom A műveltségi területhez kapcsolódó tananyagtartalmat, a fejlesztésre fordított időt a sérülés jellege, mélysége, prognózisa befolyásolhatja. A Magyar nyelv és irodalom, a Művészetek, a Testnevelés és sport, valamint az Élő idegen nyelv fejlesztési feladatainak megvalósítása kíván nagyobb figyelmet, a beszédfogyatékosság típusától függően az egyes témakörök között

hangsúlyeltolódások

válhatnak

szükségessé.

Néhány

szempont

azonban

általánosítható: - olvasás-, írástanítási módszerként beszédfogyatékos tanulók esetében a hangoztató-elemző, illetve a diszlexia-prevenciós olvasástanítási módszer ajánlott; - a súlyos beszédfogyatékos tanulók anyanyelvi fejlesztésében hosszabb begyakorlási, érési szakaszok tervezendők; - az anyanyelvi fejlesztés, gondozás a nevelés minden színterén és helyzetében, az oktatás teljes időtartama alatt központi szerepet játszik.  Művészetek. Testnevelés és sport Mindkét műveltségi terület jól szolgálja a fejlesztés másik nagy területének, a téri orientáció, mozgás-, ritmus-, beszédkoordináció követelményeinek megvalósítását. A dráma és a tánc kiemelt szerepet kap a rehabilitációs célú feladatok megvalósításában is.  Élő idegen nyelv


158

Pedagógiai program A beszédfogyatékosság típusához igazodó módszerek - pl. dadogók esetében az írásbeliség, diszlexiás tanulóknál pedig az auditív módszerek - elsőbbségét szükséges biztosítani.  Logopédiai egyéni és csoportos terápia a leggyakoribb kórformák esetében A beszédfogyatékos tanuló - függetlenül attól, hogy az iskolai nevelésben, oktatásban integráltan vagy szegregáltan részesül-e - az iskolai oktatás keretében, annak részeként vesz részt a beszéd technikai és tartalmi fejlesztését szolgáló logopédiai terápiás foglalkozáson. A beszédfogyatékosság eltérő kórformái szerint a rehabilitációs feladatok is eltérőek.  A beszédészlelés és beszédmegértés zavara A beszédfeldolgozási folyamat zavaráról akkor beszélünk, ha az elhangzott közlések azonosítása korlátozott, nem pontos, megértésük bizonytalan, akadályozott, az értelmezés kérdéses, gátolt. Nagyon súlyos a zavar, ha a beszédfeldolgozás a gyermek, tanuló biológiai életkorához képest több mint 3 év, és a beszédfeldolgozás összes részfolyamatát érinti. A terápia célja: Az elmaradott, illetőleg zavart beszédmegértés korrekciója, azaz az életkornak megfelelő folyamatműködés kialakítása, a következményes problémák csökkentése, megszüntetése. A fejlesztés menetét meghatározó tényezők: az életkor, a beszédprodukció, a beszédészlelési és beszédmegértési zavar mértéke, a következményes problémák jelenléte és mértéke (olvasási, helyesírási nehézségek). A rehabilitációs tevékenység GMP-diagnosztikára épül. Tartalma célzott beszélgetések és célzott verbális feladatok megoldása egyénileg, illetve kiscsoportban.  A pszichés fejlődés zavara miatt a nevelési, tanulási folyamatban tartósan és súlyosan akadályozott tanuló A súlyos tanulási, beilleszkedési és magatartási zavarok hátterében részképesség zavarok, kóros hyperkinetikus vagy kóros aktivitászavar és/vagy figyelemzavar, az iskolai teljesítmények eléréséhez szükséges pszichikus funkciók kialakulatlansága, fejletlensége vagy a felsoroltak halmozott előfordulása áll fenn. Nem határozhatunk meg egységes jellemző jegyeket; az egyes állapotok a tünetek/tünet együttesek komplexitásától függően a funkciógyengeségtől a komplex személyiség-, illetve általános tanulási zavarig terjedhetnek. A percepciós bázis többdimenziós érintettsége miatt az olvasás, írás, számolás elsajátításában különböző súlyosságú akadályt jelent, az enyhe zavartól egészen a funkcióképtelenségig.


159

Pedagógiai program a) A részképesség zavarok körébe az iskolai teljesítmények - elsősorban az alapvető eszköztudás (olvasás, írás, számolás) - elsajátításának nehézségei, a képességek deficitje, valamint az általuk kiváltott, következményes magatartási és/vagy tanulási zavarok komplex tünet együttese tartozik. Jellemző, hogy az adott részképességben az intelligencia szintjének ellentmondó súlyos teljesítménybeli elmaradás mutatkozik, valamint teljesítményszóródás mutatható ki az intelligenciafaktorok, a mozgáskoordináció és a beszéd szintje között. A részképesség zavarok tüneteit mutató tanulók általános jellemzője a számukra nehéz iskolai feladatok iránti feltűnő közömbösség, érdektelenség, amely a nehézségek következtében fokozatosan elmélyül, és a tanulással kapcsolatos tevékenységek (olvasás, írás, számolás) elutasításában fejeződhet ki. b) A kóros hyperkinetikus vagy kóros aktivitászavar, a figyelemzavar megléte esetén az érintett tanuló rövidebb ideig tud a feladathelyzetben megmaradni, az általánosnál sokkal több cselekvéses tanulási helyzetet igényel. Azok a tanulók, akik súlyos figyelemzavaruk (helyzetidegenség, hibás-hiányos helyzetfelismerés) vagy fejletlen önirányítás, gyenge önértékelési képesség miatt nem tudnak a tanulási szituációba beilleszkedni, állandó személyes kontrollra, megerősítésre szorulnak. Míg a részképesség zavarok gyakran ép érzékszervek esetén is az érzékszervi fogyatékosság (gyengén látás, enyhe nagyothallás) látszatát kelthetik, addig a hiperaktivitás, a nyugtalanság, a túlmozgások, a figyelemzavar előfordulásakor a tanulók általánosan gyenge képességűnek, értelmi fogyatékosnak tűnhetnek. Az idegrendszer csökkent terhelhetőségének, érési lelassulásának jelei a tanulási, magatartási zavar tüneteit mutató tanulóknál az alábbiak: - általában érzékenyebbek a meteorológiai változásokra, - fáradékonyabbak az átlagnál, nehezen tűrik a zajokat, nehezen viselik el a várakozási feszültséget, - gyakrabban van szükségük pihenésre, szünetre, egyedüllétre, - fokozottabban igénylik a tevékenységet meghatározó állandó kereteket, érthető és követhető szabályokat. Pszichés fejlődés zavara miatt a nevelési, tanulási folyamatban tartósan és súlyosan akadályozott tanulók iskolai fejlesztése


160

Pedagógiai program A fejlesztés alapelvei - A részképességzavar tüneteit mutató tanulók sajátos nevelési igényeinek kielégítése gyógypedagógiai tanár, terapeuta és/vagy pszichológus közreműködését igényli. A rehabilitációs célú órakeretben a tanulók fejlesztése egyéni terápiás terv alapján történik. - A kialakulatlan részképesség jellegének megfelelően az iskolai oktatásban érvényesíteni kell a számonkérési, értékelési, esetleg - indokolt esetben, a tanulási képességet vizsgáló szakértői és rehabilitációs bizottság javaslata alapján

az egyes tantárgyakból,

tantárgyrészekből az értékelés és minősítés alóli mentesítés lehetőségét. - A részképességzavar tüneteit mutató tanuló egyéni fejlesztése, külön oktatása intenzív terápiás céllal szervezett átmeneti formának tekinthető, melyet csak súlyos állapotok esetén célszerű alkalmazni, és amelynek célja, hogy a tanuló minél előbb visszakerüljön az őt integrálni képes környezetbe. - Az iskolai nevelés, oktatás során kiemelt feladat: a) az egészséges énkép és önbizalom kialakítása, b) a kudarctűrő-képesség növelése, c) az önállóságra nevelés. A fejlesztés kiemelt céljai, feladatai 

Diszlexia, diszgráfia

A diszlexia a tanulási zavarok fogalomkörébe tartozó, intelligenciaszinttől független olvasási és helyesírási gyengeség. Hátterében a központi idegrendszer sérülései, organikus eltérései, érési késése, működési zavara, örökletesség, lelki és környezeti okok különböző összefonódásai találhatók meg, valamelyik dominanciájával. Általában differenciálatlan az aktív szókincs, és gyenge a verbális emlékezet. A tanuló az új szavakat nehezen jegyzi meg, megmásítja, torzítja, jó értelmi képesség esetén új szót alkot helyette, vagy körülírja a fogalmat. Az olvasás tanulása során nehezen alakul ki a hang-betű kapcsolat, gyakori és makacs betűtévesztések fordulnak elő, a sorrendben átvetések tapasztalhatók, a hosszabb szavak áttekintése rendkívül nehéz. Hibás kombinációk, felületes akusztikus képzetek előhívása észlelhető. Nehéz a figyelem megosztása az olvasási technika és a szöveg tartalma között, pontatlan a toldalékok olvasása, lassú az olvasási tempó, gyenge a szövegértés. A súlyos olvasás-írászavar irreverzibilis, maradványtünetei a közép- és felsőfokú oktatásban, illetve a felnőttkorban is feltűnnek és fennmaradnak.


161

Pedagógiai program Diszgráfia esetén az írómozgásokban, azok kivitelezésében jellemző a rossz kéztartás, az íróeszköz helytelen fogása, a görcsösség. Más tananyagokban való előrehaladáshoz viszonyítva nagyon lassú az írás megtanulásának folyamata. Az írómozgás egyenetlen, ritmusa és lendülete töredezett lesz, az optimális mozgássor csak nagyon lassan valósul meg, ezért fáradékonyabbak a diszgráfiás tanulók. A fejlesztés célja: Az olvasás-, írászavarok javításának feladata az iskolás korban, hogy kialakítsa a tanulóban az intellektusának és mindenkori osztályfokának megfelelő értő olvasás-írás készséget, fejlessze kifejező készségét, segítse az olvasás, írás eszközzé válását az ismeretek megszerzésében. A fejlesztés feladatai: a) a testséma biztonságának kialakítása, b) a téri és időrelációk kialakítása praktikus és verbális szinten, c) a vizuomotoros koordináció gyakorlása, d) a látás, hallás, mozgás koordinált működtetése, e) az olvasás, írás tanítása (szükség esetén újratanítása) lassított tempójú, nyújtott ütemű, hangoztató-elemző, szótagoló, a homogén gátlás elvét figyelembe vevő, valamint a vizuális és auditív észlelésre alapozó módszerrel, f) az olvasás, írás készségének folyamatos gondozása, fejlesztése a tanuló egész iskolai pályafutása alatt, g) a kompenzáló technikák alkalmazása valamennyi tantárgy tanulása során, h) az élő idegen nyelv oktatása speciális módszerekkel, auditív megközelítéssel, i) az olvasásképtelenség esetében a tanulás segítése a szövegek auditív tolmácsolásával, gépi írással, szövegszerkesztő használatának megtanításával és alkalmazásával. 

Diszkalkulia

A diszkalkulia különböző számtani műveletek, matematikai jelek, kifejezések, szabályok megértésének,

a

számjegy,

számkép

felismerésének,

egyeztetésének,

grafikus

ábrázolásának, a számok sorrendiségének, számneveket szimbolizáló vizuális alakzatok azonosításának nehézsége más iskolai teljesítmények (pl. olvasás, írás, idegennyelv tanulás) jó színvonala mellett. Hátterében általában valamilyen idegrendszeri sérülés húzódik meg, amelynek következtében zavart az érzékelés-észlelés folyamata, sérült a gondolkodás. Nehezítetté válik a szimbólumok felismerése és tartalmi azonosítása, akadályozott a fogalmak kialakulása, sérülnek a fogalmakkal végzett gondolkodási műveletek, a sor- és


162

Pedagógiai program szabályalkotás, a téri és síkbeli viszonyok érzékelése, illetve zavart szenved az emlékezet és a figyelem. A diszkalkuliás tanulóknál általában hiányzik a matematikai érdeklődés, kialakulatlan a mechanikus számlálás képessége, a mennyiség-állandóság. Súlyos elmaradásaik vannak a matematikai nyelv használatában, a matematikai relációk verbális kifejezésében. A fejlesztés feladatai: a) az érzékelés-észlelés, a figyelem, az emlékezet, a gondolkodás és a beszéd összehangolt, intenzív fejlesztése, b) a testséma kialakítása, c) a téri relációk biztonsága, d) a relációk nyelvi megalapozása, a matematikai nyelv tudatosítása, e) a szerialitás erősítése, f) segítő, kompenzáló eszközök használatának megengedése, g) a fogalmak, így a szám- és műveletfogalom kialakításakor a manipuláció előtérbe helyezése, a megfigyelés és a megértés érdekében a matematikai eszközök használata, a képi, vizuális megerősítés, h) a fokozott mennyiségű gyakorlás során az egyéni sajátosságokhoz igazított, megjegyzést segítő technikák, eljárások megtalálása és alkalmazása.



A kóros hiperkinetikus vagy kóros aktivitászavar, a figyelemzavar

Hiperkinetikus zavarok Már az első öt évben kialakuló tünet együttes, melyet jellemez a tevékenységek csapongása, a

figyelmetlenség,

a

nagyfokú

impulzivitás,

a

szabályok

gyakori

megszegése,

megfontolatlanság, többszöri konfrontálódás a társakkal. Gyakori a kognitív működések zavara, illetve a nyelvi és motoros képességek fejlődésének késése. Másodlagos szövődménye az aszociális viselkedés és csökkent önértéktudat. Magatartási zavarok Jellemzői a visszatérő és tartós disszociális, agresszív vagy dacos magatartássémák. A viselkedés erősen eltér az adott életkorban elvárhatótól, a szociális elvárásokat durván áthágja. Sokkal súlyosabb lehet, mint egy gyermekcsíny vagy egy serdülőkori lázadás és hosszan tart (hat hónap vagy annál hosszabb ideig). Jellemzi még: nagyfokú harcosság, társakkal, tárgyakkal, állatokkal szembeni durva bánásmód, fenyegető erőfitogtatás, indulatkitörések, iskolakerülés, hazudozás.


163

Pedagógiai program A fejlesztés elvei, módszerei, feladatai: a) A tanuló optimális helyének megválasztása a pedagógus kommunikációs jelzéseinek megfelelő érzékelésére. b) Az egyénhez igazított követelmények kialakítása a gyermek képességeinek, érdeklődésének, terhelhetőségének ismeretében. c) A tanuló viselkedésének (kommunikációjának, önbizalmának, magabiztosságának, önérvényesítésének, cselekvéses, illetve verbális megnyilvánulásainak) megismerése siker vagy kudarc esetén. Ennek alapján a tanuló alkalmazkodásának, a kortárs csoportba való beilleszkedésének segítése. d) Együttműködés a családdal és más szakemberekkel. e) A fejlődés segítése gyakori pozitív visszajelzésekkel, a sikerélmény biztosítása. - A pszichés fejlődés zavara miatt a nevelési, tanulási folyamatban tartósan és súlyosan akadályozott tanulók nevelése-oktatása során a NAT-ban leírt fejlesztési feladatok az irányadóak, de az egyes műveltségi területekhez rendelt tartalmak és fejlesztendő képességek (azok fejlődési útjai, módjai és kialakulásuk időtartama) módosulhat, mindenkor a tanulók egyéni fejlődésének függvénye. Kiemelt szerepet kap az Énkép és önismeret, a Kommunikációs kultúra, a Testi és lelki egészség. - A helyi tantervben az egyes tantárgyak témaköreire, azok tartalmára és követelményeire vonatkozó kerettantervi ajánlások a tanulók egyéni adottságainak figyelembevételével érvényesíthetők, a tanítási-tanulási folyamat azonban zömében speciális pedagógiai módszerrel és eszközzel irányított. - A helyi tanterv kiemelten kezelje az önismeretet, a reális önértékelés kialakítását, a kommunikáció fejlesztését. E feladatok minden műveltségterületen meg kell, hogy jelenjenek. Célzottan szerepet kaphat az Ember és társadalom, a Művészetek és ezen belül a Dráma és tánc fejlesztési feladatai között. - A beszédészlelés és beszédmegértés, a verbális figyelem és emlékezet intenzív fejlesztése, az olvasásértés fejlesztése a Magyar nyelv és irodalom műveltségi terület fejlesztési feladatai között kap kiemelt szerepet. Az élő idegen nyelv tanításánál a nyelvoktatás auditív módszereinek előtérbe helyezése javasolt. A Művészetek műveltségi területen belül a komplex művészeti terápia, a drámapedagógia, az akusztikus és vizuális észlelés fejlesztésének kiemelt szerepe van.


164

Pedagógiai program A Testnevelés és sport műveltségi terület fejlesztési feladatainak megvalósítása során szenzoros integrációs programok és terápiák beállítása és/vagy gyógyúszás, valamint logopédiai ritmika alkalmazása is javasolt. A Matematika területén a kompenzációs lehetőségek, speciális módszerek alkalmazása segíti az eredményes fejlesztést. Azoknál a tanulóknál, akiknél a sajátos nevelési igény oka a hiperaktivitás, a figyelemzavar, indokolt a korszerű, rugalmas szervezeti keretek és módszerek előtérbe helyezése a helyi tanterv készítésénél.

2.2 Kerettanterv 2.2.1 A beszédfogyatékos tanulók iskolai fejlesztésének elvei 2.2.1.1 A beszédfogyatékos tanuló Beszédfogyatékos az a tanuló, akinél veleszületett vagy szerzett idegrendszeri működési zavarok és környezeti hatások következtében jelentős mértékű a beszédbeli akadályozottság, amelynek következtében átmeneti, illetve tartós zavarok léphetnek fel a nyelvi, kommunikációs és tanulási képességben, a szociális kapcsolatokban. Az akadályozottság megmutatkozhat a beszédhangok helyes ejtésének zavaraiban, a beszédészlelési és -megértési zavarokban, a beszédritmus sérülésében, a grafomotoros és a vizuomotoros koordináció éretlenségében, valamint az általános beszédgyengeséggel együtt járó részképességkiesésekben. A különböző jellegű diszfóniák, a hangadás kóros elváltozásai szintén a beszédfogyatékosság körébe sorolhatók. A beszédfogyatékos tanulónál a fentiek az egészen enyhe eltérésektől az érthetetlen beszédig minden változatban előfordulhatnak. A súlyos beszédfogyatékos tanulónál a kommunikációs nehézségek miatt különböző másodlagos pszichés eltérések (magatartási zavar) alakulhatnak ki. A fenti tünetek együttesen az iskolai nevelés során tanulási akadályozottságot is kiválthatnak. Amennyiben a beszédhiba, illetve a beszédfogyatékosság a kisiskolás kor kezdetére tartósan fennmarad, a tanuló a továbbiakban is folyamatos gyógypedagógiai ellátásra (ambuláns logopédiai szakszolgálat, beszédjavító osztály, beszédjavító általános iskola és diákotthon) szorul. Az oktatás a pedagógiai, logopédiai ellátás, valamint az egészségügyi rehabilitáció a beszédbeli akadályok jellegétől függ, amely lehet akadályozott beszéd- és nyelvi fejlődés,


165

Pedagógiai program diszlália, disarthria, dadogás, hadarás, diszfázia, diszfónia, az általános beszédgyengeséggel összefüggő olvasás-, írászavar és lehet súlyos beszédmegértési zavar is, vagy ezek halmozott előfordulása. 2.2.1.2. A halmozottan beszédfogyatékos tanuló A beszédzavarok egy-egy tanulónál halmozottan is előfordulhatnak. A leggyakrabban a megkésett, illetve akadályozott beszédfejlődés, a komplex nyelvi fejlődési zavar jelenik meg a tünetek sokféleségével tarkítva. Nem ritka a megkésett/akadályozott beszédfejlődés–hadarás–dadogás együttese. Az iskolai szakaszban ennek olvasás-, írászavar kihatása is megmutatkozik. A tünetek megjelenhetnek párhuzamosan, de előfordul a tünetváltás jól ismert jelensége is, amikor például a kiejtés javítását, javulását követően dadogás, hadarás léphet fel. Ilyen esetekben a fejlesztési elvekre épülő terápiák tudatos alkalmazása a rehabilitáció döntő tényezője. 2.2.1.3. A fogyatékos tanuló beszédzavarai A testi-, érzékszervi, az értelmi fogyatékos beszédhibás tanulók az előző csoporttól eltérően nem

tekinthetők

halmozottan

beszédfogyatékosnak.

Különleges

beszédgondozásuk,

fejlesztésük eltér az e fejezetben leírtaktól, mivel a beszédhiba ez esetben a domináns sérülés következménye. Így javítása is annak jellegéhez, módszereihez igazodik, és az egyes fogyatékosságoknál alkalmazott pedagógiai, egészségügyi rehabilitációs feladatok között szerepel. A más fogyatékos tanulók csoportjába tartozó olvasás-, írászavarok esetén azonban – bár ez főként többségi iskolai kompetencia – a különleges gondozásban a logopédiai szakszolgálat is közreműködik. 2.2.2. A beszédfogyatékos/beszéd- és nyelvi fejlődésben akadályozott tanulók fejlesztése 2.2.2.1. Az iskolai fejlesztés pedagógiai szakaszai A beszédfogyatékos tanulók különleges (logopédiai) gondozásának döntő szakasza a korai fejlesztés, illetve az óvodáskor. A súlyos beszédfogyatékos tanulók esetében azonban ez általában áthúzódik a kisiskoláskorra is.


166

Pedagógiai program Ennek

első

négy

évére

összpontosul

az

ismeretszerzés

beszéddel

összefüggő

eszközrendszerének elsajátítása, ezért ezek az évfolyamok a különleges gondozás szempontjából összefüggő szakasznak tekinthetők. Ez nem jelent eltérést a NAT pedagógiai szakaszolásától, mivel a különleges gondozás elsősorban a módszerbeli és rehabilitációs teendőkben fogalmazódik meg. A beszédfogyatékos tanulók oktatásának pedagógiai szakaszai tehát teljes egészében követik a NAT-ban megfogalmazottakat, azzal a különbséggel, hogy az első négy év – egy tanévvel kiegészítve – öt év alatt is teljesíthető. A meghosszabbítás szükség szerint, de általában az 1. évfolyamon célszerű. A dadogás, hadarás, diszfónia a beszédfogyatékos tanulóknál serdülőkorban is jelentkezhet. Ebben az életkorban ugyanis számolni lehet a beszédfogyatékosság kiújulásával, előfordulhat azonban, hogy a tünetek ekkor lépnek fel először. Különös figyelmet érdemel ebben a korban a felnőtt beszédhang fokozatos kialakulásának óvó-segítő rendszere, ennek beépülése a pedagógiai teendők sorába. 2.2.2.2. A fejlesztés elvei A beszédfogyatékos tanuló iskolai fejlesztésében, speciális nevelési igényeinek kielégítésében elsőbbséget kell biztosítani az ép beszélő környezetben integráltan folyó oktatásnak a különleges gondozási igény feltételeivel is rendelkező többségi általános iskolában. Ez a tanulók számára hagyományosan a felfelé nivellálás pedagógiai előnyeit biztosíthatja. Nagyon súlyos esetekben – főként az intenzív rehabilitáció érdekében – szükség lehet a beszédhibás tanuló külön iskolai elhelyezésére. Ennek időtartama azonban ésszerű időhatárok között átmeneti, a terápia eredményességétől függő, a család helyzetétől, terápiás együttműködésétől befolyásolt gyakorlat. A külön iskolában törekedni kell arra, hogy a tanuló minél előbb visszakerüljön a családjához és különleges gondozása az intenzív rehabilitáció után a logopédiai szakszolgálat keretében folytatólagosan biztosítva legyen. – A beszédfogyatékos tanulók fejlesztésében törekedni kell a pszichológiai és fiziológiai tényezők összhangjára, a személyiség és a beszédműködés kölcsönhatására, funkcionális összefüggésrendszerére.


167

Pedagógiai program – A fejlesztés legyen tudatos és tervszerű. Ez azt jelenti, hogy a beszéd állapotának felmérésétől a terápiás terv meghatározásán át a tudatos módszerválasztáson túl a komplexitás és a folyamatkövetés is megvalósul. – A módszerek célszerű alkalmazásának elve megköveteli a beszédfogyatékos tanuló oktatásában – logopédiai ellátásában – az életkor, a pszichikai sajátosságok, a beállítódás, az értelmi képesség, a beszédhiba típusának és súlyosságának, a korrekció adott szakaszának figyelembevételét. – A beszédfogyatékos tanuló fejlesztésében meghatározó a sokoldalú percepciós fejlesztés. Ennek során a kinesztéziás, a hallási, a látási, a beszédmozgási benyomások egymást erősítve fejlődnek. – A fejlesztés fontos elve a transzferhatások tudatos kihasználása. Mivel a különböző beszédműveletek számos azonos elemből, illetve közös elemből tevődnek össze, a fejlesztés a különböző átviteli megoldásokkal eredményesebbé tehető. – A beszédfogyatékos tanulók oktatása, különleges gondozása megköveteli az egyéni és csoportos foglalkozások változatos szervezeti kereteit. A csoportra irányuló munka során meg kell találni az egyénre szabott rehabilitációs programok végrehajtásának módját is. – A súlyos beszédfogyatékos tanulók fejlesztése legyen intenzív és folyamatos. – A fejlesztés nem nélkülözheti a szülő támogató együttműködését. – A fejlesztésnek motiválnia kell a tanulót beszédhibája leküzdésére, ugyanakkor fel kell készítenie az esetleges visszaesésekre, azok kezelésére, valamint arra, hogy a maradandó tünetekkel később is együtt tudjon élni. – A terápia segítse elő a NAT követelményeinek teljesítését minden műveltségi területen. A terápiában a minél gyorsabban automatizált jó beszédszint érdekében minden – a tanulóval kommunikáló – felnőtt legyen partner. 2.2.2.3. A tartalmi fejlesztés kiemelt területei –

A

személyiség

fejlesztésében

hangsúlyozottan

kapjon

szerepet

a

szociális

kapcsolatrendszer kommunikációs bázisa, a kommunikációs szándék tudatos megvalósítására nevelés. – Az anyanyelvi fejlesztés tartalmát, a fejlesztésre fordított időt a NAT szabályozásához kapcsolódva a sérülés jellege, mélysége, prognózisa, az egyéni speciális szükséglet befolyásolja. Az anyanyelv műveltségi részterület egyes összetevői ennek megfelelően másmás hangsúlyt kapnak a fejlesztésben, néhány szempont azonban általánosítható:


168

Pedagógiai program - az írás, olvasás előkészítésének átlagos időtartama lényegesen megnövekszik, ezért is – különösen a kezdő osztályfokon – érdemes élni a tanulmányi idő növelésének lehetőségével - olvasás-, írástanítási módszerként beszédfogyatékos tanulók esetében a hangoztató-elemző, illetve a diszlexia prevenciós olvasástanítási módszer ajánlott, - a súlyos beszédfogyatékos tanulók anyanyelvi fejlesztésében hosszabb begyakorlási, érési szakaszok tervezendők, - az anyanyelvi fejlesztés, gondozás a nevelés minden színterén és helyzetében, az oktatás teljes időtartama alatt központi szerepet játszik. – A Művészetek, valamint a Testnevelés és sport műveltségi terület jól szolgálják a fejlesztés másik nagy területének, a téri orientáció–mozgás–ritmus–beszédkoordináció követelményeinek megvalósítását. – Az élő idegen nyelv tanítása felelősségteljes döntést igényel. Figyelembe kell venni ugyanis, hogy a beszédfogyatékosok e műveltségi területtől való megfosztása a gyermeket gyakorlatilag

kizárhatja

a

későbbi

felsőoktatásból,

beszűkítve

ezzel

életterét.

A

követelmények teljesítése alóli mentesítés helyett a módszerek változtatását (pl. dadogók esetében az írásbeliség, diszlexiás tanulóknál pedig az auditív módszerek elsőbbségét) szükséges biztosítani.

2.2.3. A NAT és a kerettantervek alkalmazása A beszédfogyatékos tanulók oktatása a NAT tíz műveltségi területe szerint történik, a kerettantervek tartalmai és követelményei alapján. A követelmények globális teljesítése biztosítja a teljes átjárhatóságot a többségi és a külön iskola között. A követelmények azonban csak a beszéd- és nyelvi zavarok kompenzálása és megszüntetése érdekében végzett folyamatos korrekciós, rehabilitációs és sérülésspecifikus egyéni fejlesztő programok segítségével teljesíthetők. A műveltségi területek közül az Anyanyelv és irodalom, a Művészetek, a Testnevelés és sport tanítása kíván nagyobb figyelmet. A követelmények azonban itt sem módosulnak, csupán hangsúlyeltolódások mutatkozhatnak – a beszédfogyatékosságtól függően – az egyes témakörök között. Ezek meghatározása a helyi tantervben történik.


169

Pedagógiai program 2.2.4. Pedagógiai és egészségügyi célú rehabilitáció A pedagógiai rehabilitáció ajánlott tevékenységformái a következők: – Logopédiai egyéni és csoportos terápia (komplex művészeti terápia; RIT-terápia; a fonémahallás fejlesztése; grafomotoros és vizuomotoros koordináció). – Kommunikációs tréningek. – Bábterápia. – Drámaterápiás foglalkozások.

Egészségügyi rehabilitáció – Foniátriai vizsgálat és ellátás. – Gyermekneurológiai vizsgálat. – Pszichológiai vizsgálat. – Pszichoterápia. – Szenzoros integrációs tréning. – A szervezet általános erősítése, roborálás, sport. – Gyógyúszás. – Gyógytorna. – Ayres-terápia. – Relaxációs tréningek. A beszéd technikai és tartalmi fejlesztése a logopédiai terápia keretében valósul meg. Súlyos beszédhibásoknál egyéni, intenzív fejlesztés javasolt. Az egyes súlyos beszédhibák esetében kiemelt szempontok: A megkésett/akadályozott beszédfejlődés esetében a terápia célja a nyelvi közlés többszintű összetevőjének (szókincs, helyes ejtés, nyelvtani rendszer, szóbeli és írásbeli szövegalkotás) sokoldalú, intenzív, differenciált fejlesztése, amely specifikusan egyéniesített jellegű. A nyelv kifejező, közlő, jelelő funkciójának kialakításával váljon képessé a gyermek/tanuló a nyelvi jelek befogadására, feldolgozására, a beszédbeli kommunikációra. Közvetlen és közvetett ráhatásokkal kell fejleszteni azokat a képességeket és készségeket, amelyek révén fokozatosan differenciáltan tudja befogadni, feldolgozni és használni a beszédet és a nyelvet jelentéstani, szókészleti, mondattani, szóalaktani, hangrendszertani


170

Pedagógiai program szempontból. A fejlesztés területei: a beszéd és a nyelv, a mozgás, a gondolkodás, a figyelem és az emlékezet. A diszfázia esetében cél a beszéd- és nyelvi szint életkornak megfelelő beszédfejlettségi mutatóinak elérése. A terápia eredményei beépülnek a műveltségi területek fejlesztési követelményei közé, a minimális teljesítmény részét képezik. Szakértői vélemény segít annak eldöntésében, milyen követelmények teljesítése alól kaphat a tanuló felmentést, hogy mikor, hogyan, mely pedagógiai szakaszban tér vissza a tanuló a többségi iskolába, valamint abban, hogy milyen speciális segítséggel teljesíthetők a NAT követelményei. A terápia során, amely a beszédmegértés és a beszédképzés összetevőinek helyreállítását szolgálja, állandó megértő, fejlesztő, tanácsadó kapcsolat van a beszédfogyatékos tanulót a követelmények elérésében differenciáltan és egyénileg segítő iskola és a fejlesztési területek illetékes szakemberei (pszichológus, ideggyógyász, gyógytornász stb.) között. A dysarthria súlyos kiejtési és beszédérthetőségi problémát jelent. Általában központi idegrendszeri sérülés következtében alakul ki, ezért a terápia a beszéd mellett az értelmi és mozgásos fejlesztésre is kiterjed. Ennél a csoportnál is indokolt lehet az alsó szakasz tanulmányi idejének meghosszabbítása egy évvel. A centrális diszlália korrekciója szintén gyakran áthúzódik az iskoláskorra, és az esetek zömében együtt járhat az organikus eredetű olvasás-, írászavarokkal. Ez utóbbi logopédiai terápiája a beszédjavítással párhuzamosan kezdődik, de – mivel spontán fejlődésre az organikus hátterű hibák esetén általában nem lehet számítani – folytatása a jó beszédszint elérése után is indokolt. Tekintettel a lehetséges differenciál-diagnosztikai problémákra is, mindkét esetben javasolt az intenzív beszédjavítás. Az eddig felsorolt beszédzavarok esetében megnő a veszélye a téves diagnosztizálásnak, a súlyos tünetek következményeként lassúbb értelmi fejlődés értelmi fogyatékosságként való felfogásának. Ezért a súlyos beszédfogyatékos tanulók pszichológiai, logopédiai vizsgálata speciálisan képzett szakmaiságot feltételez. A dadogás javításának célja logopédiai-pedagógiai módszerekkel megteremteni a folyamatos kommunikációt, az egyéni sajátosságoknak megfelelő beszédtempó és ritmus, Harmat Általános Iskola Budapest X. Harmat u. 88.

171

Pedagógiai program valamint a helyes hangsúlyozás, hanglejtés kialakítása. További cél a másodlagos tünetek megelőzése, megszüntetése. A dadogás terápiája komplex (logopédiai, orvosi, pszichológiai), egyénre szabott terv alapján zajlik. A tanuló a terápiás eredmények hatására folyamatos, gördülékeny, helyes ritmusú, ép beszéddel nyilatkozik meg. Amennyiben mégis jelentkeznek megakadások, úgy e tünetek akadályai lehetnek a műveltségi követelmények szóbeli teljesítésének. Ilyen esetben a tanuló tudásszintjének

mérése

más

módon

(írásban,

rajzban,

manuális

produktumokban,

számítógépen stb.) történhet. A hadarás általában nem indokolja, hogy a tanuló speciális iskolába járjon, más beszédhibákkal való együttes előfordulás esetén azonban ez előfordulhat. Ilyenkor a terápia párhuzamosan mindkét beszédhibára irányulhat. A diszfónia esetén speciális feladat a hangminőség és az anatómiai-élettani viszonyok további romlásának megakadályozása, fontos a gyógyszerezés biztosítása. Az ének-zenei követelmények tekintetében szükséges a hangdiéta, valamint mentesítés a hangos éneklés alól. Ez utóbbi a helyi tantervekben a zeneelméleti anyagrészek elmélyítésével ellensúlyozható. Az orrhangzós beszéd legsúlyosabb esetei az ajak- és szájpadhasadékok következtében alakulnak ki. Az oktatás mellett a medicinális ellátásra, a megfelelő időben elvégzendő műtétekre szükséges figyelni. A terápiának általában ki kell terjednie a hallásnevelésre, hiszen a szájpadhasadékkal gyakran együtt jár az enyhe fokú nagyothallás.

2.2.4. A súlyos fejlődési zavar más csoportjaiba tartozó (más fogyatékos) tanulók iskolai fejlesztésének elvei

A “más fogyatékos” gyűjtőfogalom alá soroltak azok a súlyos tanulási, beilleszkedési, magatartási zavarok, amelyek hátterében részképességzavarok, iskolai teljesítmények fejlődési zavara, hiperaktivitás és/vagy figyelemzavar, a fejlődés pervazív zavara vagy a felsoroltak halmozott előfordulása áll fenn. E fogyatékossági csoportban nem határozhatók meg egységes jellemző jegyek. Az egyes állapotok a tünetek/tünetegyüttesek komplexitásától Harmat Általános Iskola Budapest X. Harmat u. 88.

172

Pedagógiai program függően a funkciógyengeségtől a komplex személyiség-, illetve az általános tanulási zavarig terjedhetnek. A “más fogyatékos”

tanulók értelmi

szintjüknek megfelelő

iskolában teljesítik

tankötelezettségüket. Sajátos nevelési igényeiket általában a többségi iskola elégíti ki, iskolapszichológusok,

valamint

a

pedagógiai

szakszolgálatok

logopédusainak,

gyógypedagógusainak terápiás közreműködésével. A más fogyatékos tanulók iskolai fejlesztésének elvei két csoportra bontva határozhatók meg.

2.2.5. Részképesség zavar tüneteit mutató tanulók iskolai fejlesztésének elvei A részképességzavar tüneteit, a kóros hiperaktivitást, figyelemzavart mutató tanuló A részképességzavarok körébe az iskolai teljesítményeknek, elsősorban az alapvető eszköztudás (olvasás, írás, számolás) elsajátításának és képességének deficitjeit, valamint az általuk

kiváltott,

következményes

magatartási

és/vagy

tanulási

zavarok

komplex

tünetegyüttesét sorolják. E fogyatékosság differenciáldiagnosztikai jellemzője, hogy a részképességben az intelligencia szintjének ellentmondó súlyos teljesítménybeli elmaradás mutatkozik, valamint teljesítményszóródás mutatható ki az intelligenciafaktorok, a mozgáskoordináció és a beszéd szintje között. Ide tartoznak azok a tanulók is, akik súlyos figyelemzavaruk (helyzetidegenségük, hibáshiányos helyzetfelismerésük) vagy a fejletlen önirányítás, a gyenge önértékelési képesség miatt a tanulási szituációba beilleszkedni nem tudnak, állandó személyes kontrollra, megerősítésre szorulnak. A hiperaktivitás, a figyelemzavar jellemzője, hogy a tanuló sokkal több cselekvéses tanulási helyzetet igényel, rövidebb ideig tud a feladathelyzetben megmaradni. Míg a részképességzavarok gyakran ép érzékszervek esetén is az érzékszervi fogyatékosság (gyengénlátás, enyhe nagyothallás) látszatát kelthetik, addig az utóbbiakban szenvedő tanulók általánosan gyenge képességűnek, értelmi fogyatékosnak tűnhetnek. A részképességzavarok tüneteit mutató tanulók általános jellemzője a számukra nehéz iskolai feladatok iránti feltűnő közömbösség, érdektelenség, amely a nehézségek következtében fokozatosan elmélyül, és a tanulással (a kieső részképességgel) kapcsolatos tevékenységek (olvasás, írás, számolás) elutasításában fejeződhet ki. A tanuló önmaga is


173

Pedagógiai program kompenzálni kezdi a sikertelenséget: jó esetben más, a számára könnyebb tantárgyi tevékenységgel, kedvezőtlen esetben extrém magatartással, beilleszkedési zavarral. A tanulási nehézség másodlagosan okozhat magatartási zavart, illetve magatartási probléma eredményezhet

tanulási

zavart

–

a tünetek tehát

egymásba

átmehetnek, illetve

halmozódhatnak. Az idegrendszer csökkent terhelhetőségének, érési meglassúbbodásának tudhatók be a tanulási, magatartási zavar tüneteit mutató tanulónál az alábbiak is: – általában érzékenyebb a meteorológiai változásokra, – fáradékonyabb az átlagnál, nehezen tűri a zajokat, nehezen viseli el a várakozási feszültséget, – gyakrabban van szüksége pihenésre, szünetre, egyedüllétre, – fokozottabban igényli az életét, tevékenységét meghatározó állandó kereteket, az érthető és követhető szabályokat, – nyugtalanság, túlmozgások jellemzik. Mindez kóreredet szempontjából idegrendszeri anomáliák, funkcionális vagy organikus sérülés következménye. A percepciós bázis többdimenziós érintettsége miatt az olvasás, írás, számolás elsajátításában különböző súlyosságú akadályt jelent, az enyhe zavartól egészen a funkcióképtelenségig. A részképességzavar tüneteit mutató tanulók iskolai fejlesztése Az iskolai fejlesztés pedagógiai szakaszai A tanulók iskolai fejlesztésének pedagógiai szakaszai nem térnek el a NAT-ban rögzítettektől. Ugyanakkor ajánlatos a helyi tantervekben élni az első évfolyam két tanév alatt történő elvégeztetésével. Külön intézményben vagy fejlesztő osztályban az első évfolyam két tanévre történő széthúzása átsegítheti a tanulókat a nehézségeken. Az iskolai oktatás első éve ez esetben az intenzív prevenció, a szakszerű funkciófejlesztés, a pszichés gondozás, a megfelelő motiváció és a feladattudat kialakításának az időszaka, amelyre jellemző a gyógypedagógiai korrekciós–kompenzáló–terápiás módszerekkel irányított tanulási folyamat. Amennyiben a részképességzavar tüneteit mutató tanuló speciális nevelési igényének kielégítése a logopédiai szakszolgálat keretében történik (terápia), az intenzív kezelés hatékony lehet. Ilyen kezelés mellett – különösen az enyhébb esetekben – általában nem szükséges két tanév az első évfolyam számára.


174

Pedagógiai program 2.2.6. A fejlesztés kiemelt feladatai Diszlexia, diszgráfia esetén Az olvasás-, írászavarok javításának célja az iskolás korban, hogy kialakítsa a tanulóban az intellektusának és mindenkori osztályfokának megfelelő értő olvasás-írás készségét, fejlessze a gyermek kifejező készségét, segítse az olvasás, írás eszközzé válását az ismeretek megszerzésében. Fontos cél továbbá, hogy megismertesse a tanulókat a kompenzatorikus lehetőségekkel. A legsúlyosabb

esetekben

kompenzálja

az

olvasásképtelenséget

szövegek

auditív

tolmácsolásával, az írást segítse gépírással, szövegszerkesztő használatával, a helyesírást pedig a szövegszerkesztő helyesírás-ellenőrző funkciójának működtetésével, illetve a speciális, e célból összeállított fejlesztő programokkal. A feladatok részben levezethetők a főbb tünetekből: Diszlexia esetén gyakran tapasztalható az általános beszédgyengeség tünetegyüttese, vagy annak a beszédjavítás utáni maradványtünete. Általában differenciálatlan az aktív szókincs és gyenge a verbális emlékezet. A tanuló az új szavakat nehezen jegyzi meg, megmásítja, torzítja, jó értelmi képesség esetén új szót alkot helyette vagy körülírja a fogalmat. Az olvasás tanulása során nehezen alakul ki a hang-betű kapcsolat, gyakori és makacs betűtévesztések fordulnak elő, a sorrendben átvetések tapasztalhatók, a hosszabb szavak áttekintése rendkívül nehéz. Hibás kombinációk, felületes akusztikus képzetek előhívása észlelhető. Nehéz a figyelem megosztása az olvasási technika és a szöveg tartalma között, pontatlan a toldalékok olvasása, lassú az olvasási tempó, gyenge a szövegértés. Diszgráfia esetén az írómozgásokban, azok kivitelezésében jellemző a rossz kéztartás, az íróeszköz helytelen fogása, a görcsösség. Az írómozgás egyenetlen, ritmusa és lendülete töredezett lesz, a gyermek egész testével ír. Az optimális mozgássor csak nagyon lassan valósul meg, ezért is fáradékonyabbak a diszgráfiás gyermekek. Az írás külalakjában megjelenő tünetek: tájékozódási nehézség a vonalrendszerben, a leírt betűk nagysága egy szón belül is erősen változó, a betűk dőlésszöge következetlen, a betűformák szabálytalanok, gyakori az átírás, áthúzás, összefirkálás, a zárójel. Hiányoznak vagy torzulnak a betűkapcsolások. Gyakori a nyomtatott és írott betűk tévesztése, diktálás után betű, szótag, szó ki- és elhagyása fordul elő. A tanuló a szöveget módosítja, esetleg értelmetlen mondatokat ír. Végül jellemző a helyesírási készség általános gyengesége. Feltűnőek a tükörírásos elemek, a fölösleges betűelemek, a betű-, szótag-, szókihagyások. A Harmat Általános Iskola Budapest X. Harmat u. 88.

175

Pedagógiai program diszgráfiás gyermek kapcsolási nehézségekkel küzd, írásban is téveszti a szó- és mondatstruktúrát, és végül más tananyagokban való előrehaladáshoz viszonyítva nagyon lassú az írás megtanulásának folyamata. Kiemelt feladatok a diszlexiás, diszgráfiás tanulók iskolai fejlesztése során: – a pontos diagnózis és a fejlesztési szempontok, módszerek igénylése, vizsgálatok elvégeztetése, – a testséma biztonságának kialakítása, – a téri és időrelációk kialakítása praktikus és verbális szinten, – a vizuomotoros koordináció gyakorlása, – a látás, hallás, mozgás koordinált működtetése, – az olvasás, írás tanítása (szükség esetén újratanítása) hangoztató-elemző vagy diszlexiaprevenciós módszerrel, – az olvasás, az írás készségének folyamatos gondozása, fejlesztése a tanuló egész iskolai pályafutása alatt, – a kompenzáló technikák alkalmazása valamennyi tantárgy tanulása során, – az élő idegen nyelv oktatása speciális módszerekkel, auditív megközelítéssel, – az értékelés, minősítés legyen méltányos, – segítő környezet folyamatosan álljon a tanuló rendelkezésére. Az olvasásgyengeség – a nem valódi diszlexia – a fenti tünetek enyhébb megjelenése. Az olvasásgyenge tanulók általában lassabban sajátítják el az olvasást. Hibáik kijavítása azonban nem igényel teljes újratanítást, a szükséges gyógypedagógiai közreműködés éppen ezért általában tünetcentrikus. A korrekció folyamata tartalmazza azokat a feladatsorozatokat, amelyek a vizuális, az akusztikus és a motoros funkciókat támogatják. Diszkalkulia esetén A diszkalkulia a számolási, matematikai képességnek a tanuló intelligenciájához mért gyengesége. Hátterében általában valamilyen idegrendszeri sérülés húzódik meg, amelynek következtében zavart az érzékelés-észlelés folyamata, sérült a gondolkodás. Nehezítetté válik a szimbólumok felismerése és tartalmi azonosítása, akadályozott a fogalmak kialakulása, sérülnek a fogalmakkal végzett gondolkodási műveletek, a sor- és szabályalkotás, a téri és síkbeli viszonyok érzékelése, illetve zavart szenved az emlékezet és a figyelem.


176

Pedagógiai program E tanulócsoportnál általában hiányzik a “matematikai érdeklődés”, kialakulatlan a mechanikus számlálás képessége, a mennyiségállandóság. A tanulás folyamán nehezen ismerik fel a számjegyeket, nem képesek azokat a mennyiséggel egyeztetni, vagy számjegy és mennyiség helyes egyeztetésekor a számjegy nevét nem tudják. Súlyos elmaradásaik vannak a matematikai nyelv használatában, a matematikai relációk verbális kifejezésében. A kiemelt speciális teendők a teljesség igénye nélkül mindenekelőtt – a testséma kialakítása, – a téri relációk biztonsága, – a relációk nyelvi megalapozása, a matematikai nyelv tudatosítása, – a szerialitás erősítése, – a számfogalmak kialakítása és bővítése, – az érzékelés-észlelés, a figyelem, az emlékezet, a gondolkodás és a beszéd összehangolt, intenzív fejlesztése, – segítő, kompenzáló eszközök használatának megengedése, – az alapműveletek fogalmi kialakítása, képi, vizuális megerősítése, sokoldalú gyakorlásuk a már “birtokolt” számfogalmakkal építkező számkörökben, – a matematikai nyelvi relációk tudatosítása, szöveges feladatok megoldása. 2.2.7. A részképesség zavar és/vagy fogyatékosságok együttes, halmozott tüneteit mutató tanulók Több részképesség zavar együttes előfordulása “halmozott fejlődési zavart” okoz. Ez a beszéd/nyelv, a mozgás, a kognitív képességek eltérő és egyenetlen fejlődését foglalja magában és általában akadálya az anyanyelv tanulásának, az olvasás-írás-számolás elsajátításának. Az ilyen típusú, speciális fejlesztésre szoruló tanulók logopédiai-pedagógiai ellátásának lényege, hogy a percepció minden részterületét fejleszteni kell: a vizuális, az akusztikus, a taktilis és mozgásos észlelés folyamatait, a motoros képességeket és állandóan a beszéd- és nyelvi készséget.


177

Pedagógiai program A fejlesztés elvei – A részképességzavar tüneteit mutató tanulók különleges gondozási igényeinek kielégítése gyógypedagógus közreműködését igényli, akár olyan formában, hogy ő végzi a terápiát, akár utazó tanárként, tanácsadás, szupervízió keretében, együttműködésben a pszichológussal. – A tanulók egyéni terápiás terv alapján kapnak segítséget. – A kialakulatlan részképesség jellegének megfelelően az iskolai oktatásban érvényesíteni szükséges a méltányos számonkérési, értékelési, esetleg az intenzív terápia idejére szóló átmeneti felmentési lehetőségeket. Mindez azonban elsődlegesen a gyermek távlati érdekeinek figyelembevételével történjen. – A rehabilitációs időkeretek rugalmasságát a külön iskolákban (osztályokban) fenn kell tartani. Csak így biztosítható a tanulók egyéni szükségleteihez való igazodás. – A részképességzavar tüneteit mutató tanulók oktatásának preferált formája a hagyományos integrált oktatás. Külön oktatás esetében tehát arra kell törekedni, hogy a tanuló minél előbb visszakerüljön egyrészt a családjához, másrészt az őt integrálni képes környezetbe. A külön oktatás tehát ez esetben intenzív terápiás céllal szervezett átmeneti oktatási formának tekintendő, amelyet csak a rendkívül súlyos más fogyatékosságok esetén célszerű igénybe venni. A NAT és a kerettantervek alkalmazása A részképességzavar tüneteit mutató tanulók sajátos fejlesztésének elvei nem indokolják a NAT követelményeinek módosítását. A tanulók e csoportja ugyanis képes a követelmények minimum vagy annál magasabb szinten történő elsajátítására, tanulási zavaraik a közoktatási törvény adta lehetőségeken belül – kiegészítő speciális egyéni terápia esetén – kezelhetők. Közös követelmények A NAT közös követelményei közül elsősorban a kommunikációs kultúra kap kiemelt hangsúlyt, mivel ezen a területen koncentrálódnak a diszlexiás, diszgráfiás tanulók speciális nevelési szükségletei. Általános követelmények A más fogyatékos tanulók e csoportjától kellő segítség és kompenzatorikus eszközök igénybevétele mellett elvárható az általános követelmények teljesítése.


178

Pedagógiai program

A NAT és a kerettantervek alkalmazása a helyi tanterv készítésénél Módosul(hat)nak a következők. Diszlexiás, diszgráfiás tanulók oktatása terén: Az anyanyelv és irodalom műveltségi területen belül a két tanévre meghosszabbított első évfolyam első tanévében javasolt a következők beiktatása a tananyagba: testséma fejlesztése, vizuomotoros koordináció fejlesztése, grafomotoros fejlesztés, a helyes ejtés, a fonémahallás fejlesztése, hang-betű egyeztetési gyakorlatok, a verbális figyelem és emlékezet intenzív fejlesztése, memoriterek. Az élő idegen nyelv tanítása a más fogyatékosok e csoportjában sem hagyható el. Javasolt a felmentés helyett a nyelvoktatás auditiv módszereit alkalmazni szűkített programmal, méltányos értékelési rendszerrel a helyi tantervekben. A művészetek műveltségi terület egészüljön ki a komplex művészeti terápiával. Testnevelés és sport műveltségi területen ugyancsak az első tanévben szenzoros integrációs program és/vagy gyógyúszás, megfelelő személyi és tárgyi feltételek esetén Ayres-terápia, valamint logopédiai ritmika célszerű. Diszkalkuliás tanulók oktatása terén: A matematika műveltségterület minimális követelményeinek teljesítése kompenzációs lehetőségeket, speciális módszereket, meghosszabbított tanítási időt, gyógypedagógiai segítséget feltételez. Egészségügyi és pedagógiai célú rehabilitáció A más fogyatékos tanulók egészségügyi rehabilitációja elsősorban a fogyatékosság jellegének, tüneteinek kivizsgálását és a diagnózisnak megfelelő medicinális ellátást, annak folyamatosságát, kontrollját, valamint a pedagógiai rehabilitációt segítő egészségügyi terápiákat foglalja magában. Ebből a szempontból fontos a gyermekneurológiai, a fülészeti, valamint a szemészeti vizsgálat, szükség esetén az érzékszervi gyógyítás. Az egészségügyi rehabilitáció ajánlott körébe tartozik még a gyógytorna, a gyógyúszás és bizonyos sportok, elsősorban a labdajátékok. Harmat Általános Iskola Budapest X. Harmat u. 88.

179

Pedagógiai program

A pedagógiai rehabilitáció a műveltségi területeknél ajánlott funkcionális képességfejlesztő programok külön gyakoroltatásával, elmélyítésével szolgálja az eredményes oktatást. A terápiás egyéni fejlesztő programok mellett lehetőséget (időt) szükséges tartalékolni a betegségek utáni felzárkóztatásra, esetleges tantárgyi anyagrészek elmélyítésére. Különösen az anyanyelv és a matematika kiemelt gyakorlása fontos. A pedagógiai rehabilitáció keretében nyílik lehetőség bizonyos kompenzáló eszközök használatának megtanítására, gyakorlására (gépírás, szövegszerkesztés, helyesírás-ellenőrzés, rajzprogramok kezelése, számológép használata) is, mivel ezek az eszközök optimálisan egyéni vagy kiscsoportos keretekben használhatók. 2.3. Magasabb évfolyamra lépés feltételei Az alsó és felső tagozatos logopédiai osztályok közötti átmenet nehézségei, amelyeket mind a szaktanárnak, mind pedig a logopédusnak az egyéni fejlesztésnél figyelembe kell venni:    

Megterhelést jelent a több tantárgy szakszövegének, mennyiségének feldolgozása, megtanulása Több tanár módszereihez egyéniségéhez való alkalmazkodás Az egyéni tanulási stratégia kialakítása A magasabb szintű elvárásoknak való megfelelés

A logopédus feladata:     

Figyelembe venni a gyermek, a szülő, az iskolavezetés és a szaktanárok igényeit Bizonyítani, hogy a logopédiai foglalkozásoknak helye és fontos szerepe van a felső tagozatos logopédiai osztályos és SNI-s tanulók megsegítésében A szaktanárokkal való állandó kapcsolattartás, hogy a lehető legeredményesebben tudja a szakórai munkát segíteni A logopédiai foglalkozást igénylő tanulók segítése olyan irányba, hogy eredményesen végezzék elaz általános iskolát, teljesítsék a követelményeket, és tanulmányaikat szakiskolában vagy középiskolában folytathassák Hozzásegíteni a tanulókat kreatív személyiségük kiteljesítéséhez

2.4. Taneszköz kiválasztás elvei


180

Pedagógiai program Nagyon fontos szakmai feladat a tananyag- és módszerválasztás tervezése, koordinálása. Az egysíkú módszerek (jobbára a frontális „oktatás”) és a központilag előírt, kötelező tanagyag lassan történelemmé válik. Az iskola „jó hírét” kelti a szülők körében, ha az iskola partnerként kezeli a gyermeket, saját tanítási-tanulási folyamatának részesévé teszi azzal, hogy kooperatív technikákkal, projektmódszerrel dolgozzák fel a gyermek képességeihez, adottságaihoz igazított tananyagot, és nemcsak az ismeretátadásra, hanem a személyiség fejlesztésére és az önnevelésre is nagy hangsúlyt fektetnek. A sajátos nevelési igény mindegyik formája, típusa nagyfokú kreativitást igényel a pedagógustól. Megjelenik a kimeneti elvárások között -az érdeklődés, a kíváncsiság, az egyszerű szabályok elsajátítása, az én-tudat, az önbizalom és a pozitív -énkép alakulása, a környezet védelme, a rendszeretet, az alapvető téri és időbeli relációk alkalmazása, -a megfigyelőképesség és a szóbeli kifejezőkészség fejlődése, a szókincs – lehetőségekhez mért – fejlődése, -az együttműködés készségei, az öröm, a választási és döntési képesség fejlődése (pl. a projektben önállóan kiválasztott feladatban). Eszközök, tanári-tanulói segédletek – tárgyak, tárgysorozatok; – képek, képsorozatok; – betű-, szótag-, szótáblák; – írásvetítő, fóliák; – magnetofon, metronom, stopperóra; – személyi számítógép tartozékokkal; – speciális logopédiai szoftverek, készségfejlesztésekre; (Manó ÁBC, Varázsvonal…) – speciális feladatokat tartalmazó kiadványok:

2.5. Értékelés, minősítés


181

Pedagógiai program Iskolánk a gyógypedagógiai nevelésben-oktatásban résztvevő intézmények körébe tartozik. A sajátos nevelési igényű (SNI) tanulók eredményes szocializációját iskolai pályafutását elősegítheti a nem SNI igényű tanulókkal együtt történő integrált oktatásuk. A számonkérés, értékelés formái:     

Olvasási és szövegértési problémákkal küszködők esetében, témazáró és egyéb számonkéréseknél a feladatok szóbeli ismertetése a tanulókkal A tanuló, egyéni problémájának esetében, választhat az írásbeli vagy szóbeli számonkérés között Súlyosabb esetben egyénre szabott felmérési anyag alapján való számonkérés /Minimális követelmény/ Az egyén saját fejlődésének megfelelő értékelés A követelmények teljesítéséhez egy tanítási évnél hosszabb idő is megengedett SNI tanuló a Közokt. t. szerint: 50 § b

Tünetmentesség

valóban

elsődleges

célja

a

foglalkozásoknak,

de

az

olvasás-,

írásfogyatékosság és -zavar maradványtünetei hosszan fennmaradnak, és a későbbi életkorban is akadályként felmerülnek. Az olvasás- és írásnehézség befolyásolása nem kizárólag logopédiai beavatkozással lehetséges, többnyire jól reagálnak az általános és komplex képességfejlesztésre is. Ha a gyermeket/tanulót környezete is segíti, akkor nagy esélye van arra, hogy tünetmentessé váljon. Lényegesen javult minősítést adunk, ha a gyermek/tanuló hiányosságai és elmaradásai több mint

felerészben

megszűntek,

vagy

pótlódtak,

ha

a

foglalkozások

nyomán

a

teljesítményjavulást pedagógusai is észreveszik, és ez a pedagógiai értékelésben is megmutatkozik, ha a gyermek/tanuló személyisége rendezettebb lett. Részben javult minősítést adunk akkor, ha a megnevezett célterületek fejlesztése nyomán a működés javulásának mértéke vizsgálattal vagy becsléssel igazolható, ha a gyermek/tanuló környezete is visszajelzést ad a tapasztalt változásról. Keveset javult minősítést adunk akkor, ha a gyermek/tanuló állapota nem javult, viszont előállt az alkalmazkodás, cselekvésszervezés és szabályozás kívánatos mértéke, ha motivált a foglalkozásokon való részvételben, feladatvállaló és feladatmegvalósító, ha tud az apró sikereknek örülni, ha érdeklődéssel vesz részt a feladatmegoldásokban, és hamarosan várható az állapot egy vagy több területén változás. Nem javult minősítést kap a gyermek/tanuló, ha nem alkalmazkodott a logopédiai foglalkozások rendjéhez, ha nem sajátította el a kezelések ütemét, nem tud bekapcsolódni a foglalkozások tevékenységeibe, nem javult szervezettségének és készültségének szintje, nem mutat érdeklődést az ismeretek iránt, és valóban nem is történt javulás az állapotában.


182

Pedagógiai program Nem minősíthető, ha a megtartott foglalkozások száma kevesebb, mint hat. Ugyancsak nehéz minősíteni a fejlődést, ha magas a gyermek/tanuló hiányzásainak száma. Ha a fejlesztési ciklus alkalmainak felében vagy több mint felében a gyermek/tanuló hiányzott, akkor szintén nem minősíthető. Kimaradt a gyermek/tanuló akkor, ha több mint három alkalommal való hiányzás után a szülőnek küldött értesítésre sem jelenik meg a foglalkozásokon. Az értesítés kézhezvételét követő második foglalkozási alkalomról való hiányzással a gyermek/tanuló kimaradtnak tekinthető. Erre a szülő figyelmét a foglalkozások megkezdése előtt fel kell hívni, célszerű az iskolában jól látható helyen kifüggeszteni. 2.6. Eszközök és felszerelések listája -

-

Applikációs tábla ( Négy évszak, Arckifejezések) Képek az anyanyelvi neveléshez (Egy nap, Étkezések, Képes történetek) Társasjáték (Labirintus) Fejlesztő játékok (Tükör játék, Tik-tak bumm, Edufun Puzzle, Formabedobó, Mozaik, Hordó, Korongok zsinegen, Hengerek, Educa lottó, Educa memória, Gyöngy, Mágikus tükör, Tüske abc, Ideg tépő, Csörgő készlet, fa puzzle, jenga, magic colors, írás fejlesztő, geo,letriai formák, öltöztető játék, kerti lottó, kaleidoszkóp, törtek, számolófa, fejlődés, számok és színek, böngésző, fejszámolás, öltöztetős baba, mese kocka, fűző, mozaik 1, mozaik 2, mágnes tábla, óra, fa fűzőcske, fűző tábla, fali tabló, memória, figmix, mi fér be?, szó párbaj, bohóc, billenő hinta, társas játék, kenguru, Logico, Találd ki! Mi ez? (ügyes bohóc), Puzzle rendőrség, Vonatok ) Kirakó játék – műanyag (colorama, betűbirodalom, tantrix, vésike-betűépítő, figurix, kocka abc, tangram, Pötyi mozaik) Fejlesztő játékok (rajzoló, rajztábla) Kártya (Szivárvány fejlesztő) Kirakó játékok Hangszer játékok (csörgődob) Bábfigura készlet CD (Manó kaland, Manó ABC, Manó olvasás I-II.)


183

Pedagógiai program


184

Pedagógiai program


185

Pedagógiai program


186

PEDAGÓGIAI PROGRAM. Kőbányai Harmat. Általános Iskola. Harmat Általános Iskola Kőbányai

Recommend Documents