KÖZOKTATÁSI KONFERENCIA KÜLÖNSZÁM XVII. évfolyam 2012. február 23.
PEDAGÓGIAI NAPOK
KÖZOKTATÁSI KONFERENCIA ÓVODAI KONFERENCIA JUBILÁLÓ ISKOLÁK 25 éves az ADY ENDRE GIMNÁZIUM 50 éves a HERMAN OTTÓ TAGISKOLA 60 éves a PRIZMA EGYMI
GRATULÁLUNK!
MEGNYITÓ Holopné Schramek Kornélia alpolgármester asszony gondolatai a XIII. kerületi Pedagógiai Napok rendezvénysorozatához
Tisztelt Szülők! Tisztelt Vendégeink! Kedves Kollégák! Kedves Gyerekek! „Lehet élni zene nélkül is. A sivatagon át is vezet út. De mi azt akarjuk, hogy az ember ne úgy járja végig élete útját, mintha sivatagon menne át, hanem virágos réteken.” Ez az idézet olvasható a mai koncert meghívóján, amely Kodály Zoltántól való, aki 130 éve született. Az évforduló kapcsán elgondolkodunk, mit is kaptunk örökségül az alkotásain keresztül. Kodály Zoltán tisztelte a hagyományokat, a hagyományos népzenét, miközben valami egészen újat alkotott. Virágos rétet varázsolt, amelyen gyönyörködve járhatunk. Zenepedagógiája nem csak egy szűk szakmai körben hatott, gondolatait kiterjeszthetjük saját tevékenységünkre is. Mi is tiszteljük a hagyományokat, azokat, amelyeket elődeink teremtettek, és azokat is, amelyeket már mi hoztunk létre. Az iskola, ahol most híres mesterek műveit halljuk majd felcsendülni kiváló zenepedagógusok, zenészek és leendő hírességek előadásában, 60 éve neveli rendíthetetlenül a zene szeretetére és művelésére a gyerekeket. Másik hagyományunk, hogy 22 éve rendezzük meg a kerületben a Pedagógiai Napokat, melynek megnyitóját itt tartjuk ünnepélyes keretek között a Zeneiskolában. A zenei élményen túlmenően a szakmai programok témája az idei évben az olvasás helye és szerepe a digitális világban. Talán nem túlzás kijelenteni, hogy digitális forradalom zajlik napjainkban, a Gutenberg-galaxis végét látják már jó néhányan, a nyomtatott szövegek ideje lejárt, mondják egyes szakemberek. Mi nem ezen az állásponton vagyunk. Nem csak ez indokolja az idei témaválasztást, hanem egy visszatérő probléma is. 2011 nyarán az Európai Bizottság közzé tett egy tanulmányt, mely szerint minden ötödik 15 éves és sok felnőtt európai nem tud rendesen olvasni. Az oktatásügyért és ifjúságpolitikáért felelős biztos szerint nem nyugodhatunk bele, hogy sok fiatal európainak, sőt nem csak fiatalnak, még mindig alapvető gondjai vannak az írással és az olvasással. Az uniós tagállamok oktatási miniszterei ezért célul tűzték ki, hogy 2020-ra a rossz olvasók arányát 20%-ról 15% alá csökkentik. Az olvasási nehézségeket hatékonyan lehet kezelni, ha a problémát idejében felismerjük, ha a pedagógiai eszközöket megfelelően alkalmazzuk az egyedi szükségletekhez, és ha a tanárok folyamatos szakmai továbbképzésen vesznek részt. A XIII. kerületben a mi pedagógusaink minden bizonnyal eleget tesznek ennek a feladatnak. A 2011/2012. tanévben a kerületi Pedagógiai Napok keretében 19 programot szerveznek a munkaközösségek, a rendezvények 13 helyszínen zajlanak, óvodai és közoktatási konferencián vehetnek részt a kollégák. Új tudással, új módszerekkel gazdagodhatnak az óvónők, a tanítók és a tanárok a hagyományosan megrendezendő szakmai napokon, és így fognak majd ők megint megújulni, és valami újat varázsolni a mindennapok tanításába, a gyerekek fejlesztésébe, nevelésébe. Így találkozik újra és újra a hagyomány és az újszerűség. Itt kell szólnom arról, hogy egy hagyomány jövőre megszűnik, minden reményünk és várakozásunk ellenére 12 hónap múlva az iskolák államosításával az eddigi kiszámíthatóság és biztonság megváltozik. A közoktatási intézmények épületein a kerületi címerek helyére és a lakossághoz legközelebb álló önkormányzati fenntartás helyébe állami címer és fenntartó kerül. Aggódunk a kerületi pedagógusokért, s velük együtt bennünket is kétségek gyötörnek a bizonytalan jövő, az eddigi eredményeink sorsa miatt. Valamint bizonytalannak látjuk a gyermekek és szüleik helyzetét is. Többek között azért, mert míg eddig a helyi igényeknek megfelelően alakítottuk iskoláinkban a pedagógiai programokat. ezentúl egyen-tantervek útmutatása alapján működnek majd az intézmények, a beleszólás lehetősége nélkül, amely azt a kreativitást öli meg, azt a sokszínűséget csorbítja, amelyre oly büszkék voltunk. Visszatérve a mai nappal kezdődő Pedagógiai Napokra, kívánom, hogy a szakmai napok programjai legyenek sikeresek és eredményesek, hogy minden kis és nagy gyerek, aki nálunk, a mi kerületünkben indul el az útján, úgy járjon, hogy ne sivatagot lásson maga körül, hanem virágos réteket. A mai koncerthez élménydús perceket, jó szórakozást kívánok egy Bárdos Lajos idézettel: „A zene gazdagítja a kedélyt, nemesíti az ízlést, fogékonyabbá tesz más szépségek iránt.” Legyen így! A 22. XIII. kerületi Pedagógiai Napok programsorozatát ezennel megnyitom.
2
KONFERENCIA
XIII. KERÜLETI KÖZOKTATÁSI KONFERENCIA 2011. február 23. AZ OLVASÁSRÓL MÁSKÉPP Dr. habil Vass Vilmos egyetemi docens, ELTE PPK Neveléstudományi Intézet
A kreatív iskola Az előadásomban két alapkérdést teszek fel, erre keresem Önökkel a választ. Milyen a kreatív iskola? Milyen a kreatív gyermek? Nézzük azonban előbb a fogalmat, induljunk el attól a bizonyos kályhától! Mi a kreativitás? Mindennapjaink tele vannak kreativitással. Képzeljük el, hogy egy kiadós széllökés becsapja mögöttünk az ajtót. Lakáskulcsunk természetesen belül rekedt a zárban. Először kiráz minket a hideg (viharos szél esetén ez nem csoda). Majd ezt követően másodpercek alatt különböző megoldások futnak át az agyunkon. A pótkulcs helyéről. Felhívjuk a családtagjainkat. Szerzünk egy drótot, amivel kinyithatjuk az ajtót. Bemászunk a hátsó ablakon. És még sorolhatnám. Hasonló helyzetek szinte mindennap adódnak. A pillanat tört része alatt a probléma megoldására számos kreatív ötlet jut az eszünkbe. Úgy tűnik, hogy a kellően stresszes helyzet, a frusztráció egy bizonyos foka ahhoz kell, hogy hatékonyan és kreatívan oldjuk meg a feladatokat. Mindegyik kreativitás meghatározásban a központi elem az új gondolat és a sokféle megoldás. A Pedagógiai lexikon az alábbiak szerint határozza meg a kreativitást: „Az embernek az a képessége, hogy túllép a tanulással elsajátított tudásán, ahhoz viszonyítva újat fedez fel, eredeti produktumot hoz létre.” Meggyőződésem szerint azonban a kreativitás tervezhető, tanulható és fejleszthető.
Dr. Steklács János főiskolai tanár, dékán Kecskeméti Főiskola
Az olvasástanításról jövő időben, feltételes módban… A jövő olvasástanítása egy megújult, korszerű, a jelen és jövő mindennapi kihívásaihoz igazodó olvasáspedagógiai rendszer, az új generációk sikerességének egyik záloga. Egyre inkább igaz, hogy az olvasás tanítása az oktatásban nemcsak cél, hanem mindinkább eszköz is. Ez az állítás pedig a tudás alapú társadalmakban egyre nagyobb jelentőséggel bír. A magyar gyerekek szövegértő olvasás területén nyújtott teljesítményének eredménye érthetően nagy nyilvánosságot kapott, a problémák széles körben ismertté váltak, a kezelésükre adott megnyugtató válasz viszont késik. Meggyőződésem szerint ennek oka az, hogy a kívánt pozitív változások csak holisztikus, egész rendszert átfogó természetű reformokkal érhetők el. Előadásom alapjait az elmúlt két évben folytatott EU-s projekt tapasztalatai adják, amely során több európai országban vizsgáltuk meg, hogy az adott társadalmak hogyan kezelik az olvasási problémákkal küzdő tizenéveseket. Külön említést érdemel a kooperatív módszer térhódítása is, amely a szociális képességek hatékonyabb fejlesztésével, a tanulás motivációjával válik egyre népszerűbbé. Előadásomban kitérek a regionális, helyi és iskolai gyakorlat szintjére, a többirányú szakmai támogatás szükségességére, a közösségek támogatására és bevonására, valamint az értékelés és minőségbiztosítás országos gyakorlatára.
3
KONFERENCIA
Szekciók
1. szekció Dr. Gombos Péter Kaposvári Egyetem, Magyar Olvasótársaság Az olvasóvá nevelés lehetőségei Bár sokan ezt is megkérdőjelezik, a társadalom nagyobb felében azért elfogadott alap, hogy az olvasó ember más, „több”, mint nem olvasó társai. Sajnos azt is el kell fogadnunk, hogy egyre nehezebb gyermekeinket, tanítványainkat betűfalóvá, könyvmollyá tennünk. Pedig a „digitális kor” nemcsak ellene dolgozik az olvasóvá nevelésnek. Az igaz viszont, hogy immár „digitális bennszülött” diákjaink agyának, agyműködésének eltéréseit a korábbi generációkétól nem nagyon vesszük figyelembe a tananyag, a tanulási tanítási módszerek megválasztásánál. Az olvasóvá nevelésben nemcsak az otthon és az óvodában töltött időszaknak (0-6 év) van kiemelt jelentősége, de a gyermekeket az alsó tagozaton ért hatások is életre szólóak lehetnek. Meggyőződésem, tapasztalatom, hogy a tanítókban megvan az újítás, megújulás lehetősége, szándéka, ennek megnyilvánulásaival rendszeresen találkozom. 2. szekció Rambala Éva nemzetközi tréner www.rambala.hu (Hidak egymáshoz- részlet) Erőszakmentes kommunikáció Meggyőződésem szerint minden konfliktus nagyszerű lehetőség arra, hogy eltávolodjunk, vagy éppen közelebb kerüljünk egymáshoz. Hogyan? Gondolom, azt nem szükséges elmagyaráznom, miként tudunk eltávolodni egymástól a felmerült konfliktusok révén – de hogyan kerülhetünk közelebb? Ha képes vagyok a saját nézőpontomat a másik kritizálása nélkül feltárni, és ha még azt is el tudom mondani, hogy mi él a szívemben, akkor sokkal mélyebben fog megérteni engem a másik fél. Ugyanilyen fontos, hogy én is nyitott szívvel és ítélkező gondolatok nélkül meghallgassam a másikat, sőt, ha szükséges, biztassam, hogy mondja el, mi él benne a témával kapcsolatban. A leghangosabb biztatás a nyugodt, nyitott, érdeklődő tekintet. Ez a gyakorlatban rendszerint nem monológ, hanem egy pingponghoz hasonló beszélgetés, amelynek végén egymás kölcsönös megértése révén megtaláljuk a minden érintett fél számára megfelelő megoldást. 3. szekció Veszelszki Ágnes ELTE BTK nyelvész Az IKT-eszközök hatása az olvasási kultúrára Az írás két alapvető fajtájához (kézzel írás és nyomtatás) a 20. század közepétől-végétől egy harmadik járult, a számítógéppel írás. Ez utóbbiba minden, számítógéppel írt-szerkesztett szöveg beletartozik. A számítógépen írott szöveg tipográfiailag szerkesztett, szerkeszthető és újra szerkeszthető („minden számítógépen író ember tipográfus lett”), a képernyőn megjelenő produktum módosítható, felülírható, újraírható, átrendezhető, átformázható. Az elektronikus írásmódnak, a szöveg előállításának, hozzáférhetőségének, módosításának egyszerűsödése hatással van a szövegprodukcióra, a kommunikációs szokásokra, de akár a nyelvről való gondolkodásra is. Nem csupán a szövegalkotási mód, hanem maga az olvasás is megváltozott a gépi szövegbevitel, valamint az internetes szövegkiadás következtében. 4. szekció Gonda Zsuzsa középiskolai tanár Digitális nyelv Website, google, e-book, e-learn, wikipédia. Megannyi digitális forrás, a hozzá tartozó nyelvezettel együtt. Akár akarjuk, akár nem, ez a virtuális világ egyre nagyobb teret követel a mindennapjainkban. Diákjaink számára sokkal kézenfekvőbb egy-egy információért „fellépni” az Internetre, mint leemelni a nagyi lexikonját a polcról. Csakhogy a gyors információkeresés könnyen válhat időrabló tevékenységgé. Például akkor, ha nem sikerült kellőképpen precíz keresőszót találnunk. Vagy ha nem tudunk kellő biztonsággal szelektálni a több ezer találatból. Szekcióülésünk ahhoz kíván támpontokat adni a kollégáknak, hogy hogyan segíthetnek tanítványaiknak a hatékony, biztos keresésben, a súlypontozásban, a válogatásban. Egyszerűen az internet tudatos használatában.
4
KONFERENCIA
Óvodai konferencia Dr. Gőbel Orsolya pedagógiai szakpszichológus egyetemi adjunktus
A képzelet áramlásában megszülető érzések, gondolatok varázsa A képzelet működése az óvodáskorban maga a csoda. Összeköttetésben van a realitással és a tudattalan szimbolikus világával, képalkotása a legmodernebb 4D technikával megáldott. Mindenhez hozzáférése, belépési kódja van: a mozgásközponthoz, a memóriához, a figyelemhez, a gondolkodáshoz, mindenfajta észlelési modalitáshoz. Szoros kapcsolatban van tudattalan szférákkal, az „Óperenciás tengeren túli” mesei világgal, az érzésekkel, a személyes élményvilággal. Különleges, csendes ösvény vezeti a reményhez, a hithez, és a szeretet mélységeihez. Az előadásban az e szálakat összefogó ún. Szocioemocionális Pedagógiai Terápiáról (SZPT) lesz szó, ami egy olyan képzelet-játék folyam(at), ami a belső csendben születik, a grafikai és verbális teljességben szökken szárba, és teljesedik ki. A fantáziajátékok során hallott szavak belső képpé formálódnak, az élménymegosztással „hangos képpé” válnak, a többszörösen megfogalmazódó élményvilág pedig lehetőséget ad az egyre komplexebb verbális kifejezésmód, a gazdag, árnyalt szókincs, az érzéseket megszólaltató, összefüggő narratíva megteremtésére és használatára. Az előadásban nyomon követhetjük a kiscsoporttól az iskoláskorig ezt a fejlődési ívet rajzok és verbális élménymegosztás segítségével. Kerekes Valéria főiskolai tanársegéd ELTE Bárczi Gusztáv Gyógypedagógiai kar
Mesét másként - a népmese és a drámapedagógia együttes hatása az óvodai nevelésben Az elmúlt évtizedek óvodai gyakorlatát tekintve a mese - az anyanyelvi nevelésen kívül - az erkölcsi nevelés egyik eszközeként van jelen, amit általában a mesére épülő dramatikus játék követ. Amennyiben viszont a mesék kizárólag az óvodapedagógus által irányított dramatizálása történik, a népmesék gazdag szimbólumrendszeréből adódó lélektani- és szocializációs hatások leginkább a reprodukció szintjén maradnak. A Mesét másként kezdeményezés lehetőséget nyújthat arra, hogy az óvodapedagógusok megismerhessék a népmesék mögött rejlő személyiségfejlesztő elemeket, amelyeket az egy-egy népmese érzelmi elemeire (pl. félelem, bizalom, agresszió, elfogadás, barátság stb.) épülő tervezett drámajátékok segítségével mindig az adott csoport aktuális (érzelmi) állapotához mérten tudjanak alkalmazni, a kisgyerekek érzelmi nevelésére fektetve a hangsúlyt. A foglalkozások felépítése mindig egy adott mese köré összpontosul, amit átlagban 3-4 drámajáték követ. A mese és a drámajáték együttes hatása révén az óvodapedagógusok úgy tudnak érzelmeket felszínre hozni, helyszíneket megteremteni, hogy a mesében lévő „üzenet” közvetettebb módon jusson el a gyermekekhez. Így a közös drámajáték után az óvodások a szabad játékuk során maguk választhatják ki, hogy egy-egy meséből éppen melyik helyszínt vagy szereplőt építik bele a mindennapi tevékenységeikbe.
5
JUBILEUM érhető el. óvoda-iskola és a család szoros együttműködéseként
„Ez az én földem. Itt ütök….tábort az álmaimnak” Megalakulásunk óta törekedtünk arra, hogy a hozzánk felvételt nyert fiatalok nyugodt, kiegyensúlyozott légkörben tanulhassanak, tölthessék el napjaikat. A 25. jubileumi tanévben 19 osztályunkban 554 fiatal végzi középiskolai tanulmányait. Bp. Főváros Önkormányzata az Ady Endre Gimnázium tantestületének az ifjú nemzedék neveléséért és oktatásáért 2007 novemberében, a 20 éves jubileum ünnepén „Pro Urbe Budapestért” díjat adományozott. A gimnázium 2002. október 11-től a „Minőségi nevelési-oktatási intézmény” cím birtokosa, 2005-től az ELTE kihelyezett gyakorló iskolája. A 40 fős tantestületből 2001 óta 11 pedagógus állami, 12 tanár pedig önkormányzati kitüntetésben részesült. Az 1996-ban indult hatévfolyamos képzés mellett, 1997-ben emelt óraszámú biológia, 2001-től humán, 2007től pedig nyelvi előkészítős (NYEK) osztályaink vannak. Az osztályok kialakításánál messzemenően figyeltünk szűkebb és tágabb környezetünk igényeire. A 25 év alatt nálunk érettségizett közel 2500 fiatal közül többen dolgoznak az igazságszolgáltatásban, az egészségügyben, a médiában, de vannak színészeink, kiváló sportolóink is. A NYEK osztályokból a diákok 85-90%-a emelt szintű idegen nyelvi érettségivel zárja gimnáziumi éveit. A kerület által finanszírozott ECDL és idegen nyelvi program megkönnyíti a fiatalok munkába állását. A szigorúan vett szaktárgyi ismeretek elsajátíttatása mellett a kezdetektől odafigyeltünk arra, hogy nem tantárgyakat, hanem fiatalokat tanítunk. Fontosnak tartjuk, hogy sokféle hatás érje a diákokat már itt a gimnáziumban. A személyiségformálást, a nevelést szolgálják a szabadidős, tanórán kívüli programok, események: a gimnáziumba hozott színházi előadások, hangversenyek, rendhagyó órák, a tehetségek felfedezését szolgáló Tehetség-napok, szavalóversenyek (idegen nyelven is), családi szombatok, Denevérderbyk, a túra - és a természetjáró szakkörök. A tanítást segítő HEFOP 3.1.3 és TÁMOP 3.4.1 pályázatok mellett 6. éve veszünk részt külföldi iskolákkal a COMENIUS programban. Részt veszünk a British Council által irányított Világsuli programban, tagjai vagyunk a Közép-Európai Iskolák Akadémiájának - az ACES-nak - és a „Fiatalok lendületben” mozgalomnak. Az évek során több száz diák járta be Európa országait ezen lehetőségek révén, építettek ki és ápolnak kapcsolatokat külföldi fiatalokkal. Tanulmányutakat szervezünk, cserekapcsolatunk van egy bécsi és egy eindhoveni gimnáziummal. Szabadidő-szervező kollégánk nagy empátiával segíti a diákönkormányzat munkáját, rendszeresek a kortársképző foglalkozások, melyekhez jól kapcsolódnak az etika órai önismereti gyakorlatok. Munkakörülményeink jók, korszerű eszközparkunk biztosítja a XXI. századi követelményeknek való megfelelést. A munkánkat támogató szülői közösség, a feltételeket biztosító és a nevelő-oktató munkát segítő, ellenőrző XIII. ker. Önkormányzat, mint fenntartó hozzájárult ahhoz, hogy a kerületen túl is megismertek, és elismertek bennünket a 25 év alatt.
Herczig Ferencné igazgató Ady Endre Gimnázium
6
JUBILEUM VOLT EGYSZER… VAN IS, LESZ IS! Amikor 1987 júniusában arról értesített az iskola alapító igazgatónője előző munkahelyemen, hogy szeptembertől az Ady Endre Gimnázium I.a osztályának osztályfőnökeként folytathatom a pályámat, kíváncsian látogattam a Röppentyű utcába, ahol az akkori Merkúr-teleppel szemben csak egy nagy gödör és néhány sürgölődő munkás fogadott. Hát, nem nagyon hittem akkor, hogy majd szeptember 1-jén belépek a 105-ös terembe, ahol vagy 30 izgatott, érdeklődő, kissé megszeppent diák fogadja ugyanolyan állapotban lévő jövendő osztályfőnökét. Pedig így történt, s ezzel kezdetét vette egy iskola születése. Egy olyan iskoláé, amelynek tanárai kezdettől azt az alapelvet vallották, hogy itt minden a diákokért van. Hitték, hogy itt mindenki fontos, mindenkinek a vágyai, érzései figyelmet érdemelnek, hogy tanár és diák azért munkálkodik együtt, hogy mindegyikük a legjobb képességeit bontakoztathassa ki, s mindezt kiegyensúlyozott légkörben tehesse meg. A tanítással egyidejűleg elindult egy hagyományrendszer kialakítása, amely persze az évek során sokat változott, de bizonyos elemei a mai napig is kifejezik a folyamatosságot, a stabilitást, a nyugodt légkört, amelyeket alapvető értéknek tartunk. Tanítottunk és tanultak a diákok. Ennek eredményességét ma már számtalan egyetemi oklevél, doktori cím, tudományos eredmény jelzi. Hogy csak néhány nevet idézzek fel: Gruiz Márton a fizika, Windberg Emőke a kémia, Marosán Miklós a biológia, Kemencei Zita a zoológia, Molnár Ivett az irodalomtudományok, Hoffman Tamás a jogtudományok doktora. Hasonlóan sok sikerrel dicsekedhetünk a sportéletben, ismét csak a teljesség igénye nélkül idézném ide Sáfár Szabolcs focista, Gáspár Zsolt, Lakos Gyöngyvér, Kovács Vilmos úszók, Kapros Anikó teniszező, Dégi Barbara röplabdázó, Fazekas Krisztina kajakos válogatottak nevét. Élénk kulturális életünk, nyelvi karácsonyaink, drámaszakkörünk munkája és egyéb kulturális tevékenységünk is benne van Tunyogi Bernadett, Járai Máté, Vasvári Péter, Pettik Ádám, Búzás Attila, Komor Dorina művészi pályájának sikerében. Az újabb időkben élénkülő külföldi kapcsolataink teszik lehetővé, hogy jelenlegi és jövendő diákjaink is szép reményekkel indulhassanak majd pályájukon. Legalább ilyen büszkék vagyunk arra is, hogy régi diákjaink többsége magánéletében is megtalálta a boldogságát. Kiegyensúlyozott családokról, számtalan felnövekvő gyermekről érkeznek hírek, képek és filmfelvételek, a következő nemzedék már szintén kapuinkon kopogtat, s mi örömmel várjuk egykori diákjaink gyermekeit jövendő tanítványként. Büszkék vagyunk mindenkire, és reméljük, lesz még időnk büszkének lenni a jelenlegi és a jövendő diákokra is. Hiszen az élet nem áll meg! Minden nap új kihívásokkal kell megküzdenünk nekünk is, a fiataloknak is, a világnak is. Alkalmazkodunk, új hagyományokat alakítunk, de közben őrizzük értékeinket, közvetítjük a jövőnek a múltat, maradunk és továbblépünk! Kapcsos Éva Ady Endre Gimnázium
7
JUBILEUM
Ez a szép 50 év A környék idős lakói közül bárkivel beszélgetve, ha a Radnóti 35-re, iskolánkra terelődik a szó, nosztalgiával idézik fel az egykori korcsolyapályát, mely a mai iskola helyén sok ifjúnak, gyermeknek szerzett téli örömöket. Az iskola múltját kutatva sokkal régebbi történeti eseményekről szereztünk tudomást. Az 1890-es évek második felében – források szerint 1896-ban – hagyták el az addig e területen élő, halászattal foglalkozó emberek ezt a Duna melletti süppedékes, lápos, laza talajú, ám csodálatos fekvésű helyet, hogy a feltöltött területen terjeszkedhessen a város. A kedvező építkezési lehetőségek, és a város iparosodása ide vonzotta a fafeldolgozással, gabonaszállítással, ipari tevékenységgel foglalkozókat. Malmok, gyárak, fafeldolgozó üzemek, telepek létesültek a környéken. Iskolánk helyén ekkor fafeldolgozó üzem települt, mely Brunner Ferencz tulajdonában állt. A telephelyen, melynek akkori címe Pozsonyi út 17., gőzmeghajtású gépekkel dolgozták fel, a Dunán tutajon érkező faanyagot. Az első világháború után a nagy gazdasági válság megszüntette a vállalatot. 1931-től egy Erdős nevű vállalkozó a környék gyermekeinek nagy örömére nyáron tenisz, télen jégpályát tartott fenn. Ebben az időben közel s távol egyetlen iskola volt, a Sziget utca 8-10., amely 1896-ban épült. Az Újlipótvárosnak elnevezett városrész állandó terjeszkedésével a „régi” Sziget utcai iskola végképp zsúfolttá vált, így időszerű lett egy új iskola felépítése. Már 1945 előtt készen volt a terv, de a történelmi események megakadályozták a kivitelezést. Nehézkesen, sok gonddal, bajjal évekig épült. 50 évvel ezelőtt 1962. február 2-án nyitotta meg kapuit a 16 tantermes iskola. Ezen a fagyos, téli napon indult meg a gyerekek fürge serege a „régi” Sziget utcai, Sallai Imre utcai, Váci úti iskolákból az „új Sziget”-be, hogy belevessék magukat a tanulásba. Az iskolát sokáig II-es számú Általános Iskolának hívták, mivel másodikként épült a Sziget- illetve a mai Radnóti Miklós utcában. 1978-ban tanuszoda kezdte meg – kerületi szintű – működését az iskola területén, ezzel megszűnt az iskolaudvar sportudvarként való használhatósága – az egykori korcsolyapálya. 1987-től egy hetet erdei iskolában töltenek tanítványaink. Első időkben csak a hatodikosok mentek a Bükkben található Rejtekre, majd 1992-ben egy „úttörőnek” számító tanító néni jelezte az akkori igazgatónőnek, hogy ő is szeretne a 4. osztályosaival erdei iskolába menni. Lassan a többi osztály is kedvet kapott a tanítás e kihelyezett, különleges formájához, egyre többen vitték el tanítványaikat a természetbe. Ma már minden osztályunk májusban egy hetet tölt az ország különböző tájain erdei iskolában. Immáron 25 éve a természet és környezetünk szeretetére, tiszteletére, óvására neveljük diákjainkat. 1994. március 1-jén Herman Ottó, a nagy magyar természettudós nevét vette fel iskolánk. A névválasztás jelzi iskolánk arculatát, azt, hogy a környezeti nevelést, a természet- és környezetvédelmet kiemelt nevelési területünknek tartjuk. Ilyen irányú tevékenységünkkel a XIII. kerület bázis iskolája vagyunk. 1999-ben felvételt nyertünk a Környezet és Természetvédelmi Oktatóközpontok Országos Szövetségébe, ennek révén az intézményünkben működő „Nyitnikék” Oktatóközpont iskolánkon túlmutató hatáskörű környezeti nevelő munkát végez.2002-ben először pályáztuk meg és nyertük el 3 évre az ÖKOISKOLA címet, melyet még két alkalommal 3-3 évre megpályáztunk és kiérdemeltünk. Ez év január 25-től az ÖRÖKÖS ÖKOISKOLA cím tulajdonosai lettünk.
8
JUBILEUM 2010 szeptemberében „Carbondetectiv” címmel egy európai pályázatra neveztünk, s iskolánk diákjai a magyarországi iskolák közül az 1. helyezést érték el. Az elmúlt 50 évben többször változott az iskola neve, változott a tanulói létszám, változott a tantestület, de szándékaink - hogy gyerekeinket esztétikus, nyugodt körülmények között gondolkodó, felelős, ugyanakkor vidám, kiegyensúlyozott felnőtté neveljük -, nem változtak. Sokat készültünk a kerek évfordulóra? A hagyományosan meghirdetett Herman pályázatunk témái a 50 éves iskolánkhoz kapcsolódtak. 1. Gyűjtőmunka, emlékek az elmúlt 50 évről. 2. Riport készítése iskolánk egykori diákjával. 3. Régen és most fényképpályázat (pl. Iskolánk és környéke). 4. Ilyen az én iskolám (rajz, vers és kézműves munka pl. makett készítése). 5. Az én tanítóm vagy Az én tanárom (fogalmazás írása). 6. Miért szeretek a Hermanba járni (fénykép, vers, fogalmazás írása, tabló)? 7. Amikor majd az én gyermekem is „hermanos” diák lesz (rajz, vers, fogalmazás írása). 8. 50 éves az iskolánk - verses köszöntő írása. Összegyűjtöttük és tablót készítettünk az elmúlt 25 év erdei iskola helyszíneiről. Minden osztály üvegfestéssel köszöntötte 50 éves intézményünket. A festmények a bejárati ajtót és a lépcsőforduló ablakait díszítik. Megnyitottuk a jubileumi iskolatörténeti kiállítást. 2012. február 1-jén a RaM Colosseum színháztermébe hívtuk egy nagyszabású Gálaműsorra az iskola első igazgatójának özvegyét, azt a tanító nénit, aki itt kezdte hivatását. Mindketten ebből az iskolából mentek nyugdíjba. Meghívtuk régi kollégáinkat, az első év első osztályosait, azokat a szülőket, akik sokat tettek iskolánkért. Természetesen a ma iskolánkba járó diákok szülei is meghívást kaptak a műsorra. A Gálán egyik ötödikesünk saját köszöntő versét, a nyolcadikosok nyitótáncát, a legkisebbek jelenetét, tehetséges diákunk hangszeres játékát, egy vidám színdarabot láthattak, hallhattak a vendégek. Az esten két ismertté vált volt tanítványunk zongorajátékkal szórakoztatta a megjelenteket. Változatos, az elmúlt 50 év zenei csemegéit szólaltatta meg egy zenekar. Az est fénypontja a közel kétszáz torokból szóló közös énekkar volt, ahol mosolyogva énekelt diák, tanár, takarító néni, portás néni és bácsi és a konyhás nénik. Ezzel is jelezve, hogy csak közösen érhetünk el sikereket! Kívánjuk, hogy még sokáig ünnepelhessük a Pozsonyi - Radnóti sarkán álló iskolánkat, egyre több tanulóval, a mostanihoz hasonló, iskolánkhoz kötődő művelt, lelkes pedagógussal. Chovanecz Edit tagiskola vezető
9
JUBILEUM JUBILEUM
60 éves a Prizma EGYMI A 60 éves jubileum alkalmából beszélgettem Locsmándi Alajossal, az intézmény vezetőjével. Krétakör: Milyen fontos momentumokat emelnél ki az intézmény 60 évéből? Locsmándi Alajos: Iskolánk 60 évének története hűen tükrözi a magyar gyógypedagógia közelmúltjának történelmét. 1951-ben a XIII. kerületi tanács alapította intézményünket, de ekkor még nem működtünk önállóan. Az elemi iskolákban „szorvány” gyógypedagógiai osztályok voltak, és ezek tevékenységét fogta össze, koordinálta jogelődünk. 8–10 évre volt szükség ahhoz, hogy a sajátos nevelési igényű gyermekek iskolája önálló épületet kapjon. A gyerekek differenciálása a sajátos nevelési igény mértékétől függően enyhe és középsúlyos kategóriákban történt, és ekkor már óvodai csoport is nyílt. Az 1985-ös törvény kimondta, hogy nincs képezhetetlen gyermek, és mindenkinek lehetőséget kell biztosítani a közoktatásban való részvételre. A sérülés mértéke határozza meg azt, hogy mit, és milyen módon sajátítanak el a gyerekek. Az enyhe fokban sérültek hasonló iskolai körülmények között tanulnak, mint a többségi intézmények diákjai. A súlyosabban sérültek a közismereti tárgyaknak csak az alapismereteit sajátítják el. Náluk a hangsúly az önellátásra való felkészítésre tevődik olyan módon, hogy egyúttal felkészülnek tanulóink a speciális szakiskolába való felvételire is. Intézményünk filozófiája az, hogy felkészítsen minden hozzánk járó gyereket arra, hogy elérjen képességei legmagasabb fokára. 2004 után olyan elvárások fogalmazódtak meg a közoktatással kapcsolatban, melyek megvalósítására kiváló lehetőségeket kínáltak az Európai Uniós projektek. Minden olyan projektet megpályáztunk, ami a profilunkba vág. Próbáltunk még jobban elmozdulni a szolgáltatások irányába. 2005-ben volt az első nyertes pályázatunk. A Pannónia Általános Iskolával, a Berzeviczy Gizella Általános Iskolával, valamint a Meséskert és az Angyalkert óvodákkal együtt konzorciumi formában folyt a munka. Az intézmények közötti szakmai híd segítette a hiteles szolgáltatások megvalósítását. Az évek során folyamatosan pályáztunk, és ma is fut aktuális pályázatunk. Utoljára a referencia intézményi projektünk nyert. Ez segíti az EGYMI-k bekapcsolódását a TÁMOP rendszerébe, valamint a sajátos nevelési igényű gyermekekkel foglalkozó iskolák tevékenységének bővítését, és az ilyen intézmények hatékonyabb együttműködését. Krétakör: Az intézmény története során mikor és hogyan alakult ki a mai szerkezet? Locsmándi Alajos: A logopédiai ellátás 1965-ben indult el, kezdetben egy logopédussal. Ma ezt a tevékenységet 14 szakember végzi és a kerület valamennyi óvodájában és iskolájában dolgoznak logopédusaink. Az 1990-es évek közepén jelentkezett az a társadalmi igény, hogy ne szegregáltan, hanem a többségi intézményekben utazó gyógypedagógusok bevonásával foglalkozzanak azokkal a tanulókkal, akiket egy-egy területen kell fejleszteni. Ez az időszak mérföldkő volt munkánk szempontjából. Felértékelődött az integrációs tevékenység, amit a fenntartó támogatott. Módosítani kellett az alapdokumentumokat, és sokféle továbbképzésen vettek részt munkatársaink. 1997-ben a Soros Alapítvány Modellintézményi címének elnyerésével lehetővé vált a tanulásban akadályozott tanköteles korú gyermekek együttnevelése. A
10
JUBILEUM
program végeztével a kerületi önkormányzat átvállalta a feltételek biztosítását. Az első évben 2 gyermek integrációja valósult meg, ma már több mint 200 kisgyerek, tanuló és középiskolás tanul így. Évről évre nőtt az utazó gyógypedagógusok száma, ma már 16-an végzik a sajátos nevelési igényű gyermekek integrálását a többségi intézményekben. A Prizma EGYMI három pilléren nyugvó szerkezete a fenntartó kívánságának megfelelően 2009-re alakult ki. Az első pillér az alaptevékenység, amely a sajátos nevelési igényű tanulók nevelését és oktatását foglalja magában. A gyógypedagógusok munkáját gyógypedagógiai asszisztensek segítik. Az évek során megfigyelhettük, hogy egyre több tanítványaink között a súlyosan fogyatékos gyermek. A következő pillér a szakszolgálati tevékenység, mely a következőkből tevődik össze: logopédiai hálózat, utazó gyógypedagógusok, gyógytestnevelők, nevelési tanácsadás, valamint az óvoda- és iskolapszichológiai hálózat. A szakmai szolgáltatáshoz tartoznak a továbbképzések, a jó gyakorlatok, a gyógypedagógiai tanácsadás, az eszközkölcsönzés, valamint a főiskolai és egyetemi hallgatók gyakorlati képzésének az ellátása is. Krétakör: Hogyan ünnepelte az iskola a 60 éves jubileumot? Locsmándi Alajos: A József Attila Színház fogadta be a 60 éves jubileumi műsort. A színházi miliő méltó hátteret adott az ünnepségnek. Ezen az esten közös, integrált produkciónak is tapsolhattak a szülők, barátok, és a kerületi kollégák. A „prizmás” gyerekek együtt énekeltek az Eötvös József Általános Iskola tanulóival. A gyerekek produkciói között megszólaltak iskolánk barátai is. Hajdú Györgyné, a MISO vezetője és Kőpatakiné Mészáros Márta a közös munkákról beszélt, arról, hogyan látják az EGYMI fejlődését és a jövő innovációinak megvalósulását. Aáry-Tamás Lajos az oktatási jogok biztosa volt az, aki először állította ki hivatalában a tanulóink által készített képeket, műalkotásokat. Azóta gyerekeink művei az ország több pontján is megtekinthetők, ezzel is növelve a feléjük irányuló szeretetet, elfogadást. Borsi Mónika a Budapest Bank munkatársaként szervezett önkéntes munkát kollégáinak iskolánkban, ezzel segítve tanulóinkat abban, hogy otthonosabb, szebb környezetben tanuljanak. Többször, összesen több mint 100 órában tették színesebbé az épület folyosóit, tantermeit. A kisebbeknél akváriumot, a nagyobbaknál pedig az ókortól napjainkig tartó időszalagot festettek a falra. Tóth József polgármester úr méltatta az iskola elmúlt 60 évét, és hangsúlyozta annak fontosságát, hogy a gyermekeket fejlesztő munka megfelelő, színvonalas környezetben történjen. Christine Kladnik a 15 éves partneri együttműködésről beszélt, amely az Ausztriában működő rogatsbodeni intézmény és a Prizma EGYMI között a mai napig működik. Krétakör: Mióta dolgozol itt, és mióta vagy igazgató? Locsmándi Alajos: 24 éve dolgozom itt. Ez életem első munkahelye, és 17 éve vagyok vezető. Minden évnek megvolt a maga kihívása, ami arra ösztönzött, hogy új, és még újabb dolgokat csináljunk, ami köszönhető annak is, hogy iskolánk munkatársi közössége is partner ebben. Iskolánk innovációs műhely jellegének fejlesztése a jövőben is feladatunk. lejegyezte: Gerbner Zsuzsa PSZK
11
GRATULÁUNK! A Magyar Kultúra Napja alkalmából 2012. január 23-án 11 kerületi pedagógus részesült Arany Katedra Emlékplakett kitüntetésben, és egy kerületi tanító kapott Karácsony Sándor-díjat. A díjakat Dr. Tóth József a XIII. kerület polgármestere, és Holopné Schramek Kornélia alpolgármester asszony adta át a díjazottaknak. Arany Katedra elismerést kapott: Bartók Lászlóné, a Napraforgó Tagóvoda óvodapedagógusa Bíró Mária, a PRIZMA Általános Iskola és Óvoda EGYMI gyógypedagógusa Cserhátiné Gémesi Gyöngyi, az Eötvös József Általános Iskola igazgatója Dr. Lukács Istvánné, az Ady Endre Gimnázium tanára Dr. Mihola Gáborné, a Hegedüs Géza Általános Iskola tanára Ercsényi Judit, a Hunyadi Mátyás Általános Iskola igazgatóhelyettese Molnár Miklósné, az Egyesített Óvoda szakmai igazgatóhelyettese Nyíri Lászlóné, a Vizafogó Tagiskola tanítója Tikosné Tircsi Éva, a Csata Utcai Általános Iskola tanára Timárné Sárosi Katalin, a Hegedüs Géza Általános Iskola igazgatója Tóth Julianna, a Berzsenyi Dániel Gimnázium tanára Karácsony Sándor-díjban részesült: Szabóné Horváth Gizella, a Csata Utcai Általános Iskola tanítója.
A Jó tanuló, jó sportoló díjakat 2011-ben a következő tanulók kapták:
az Ady Endre Gimnáziumból Nagy Fanni röplabdázó a Berzeviczy Gizella Tagiskolából Kőszegváry Emese kézilabdázó a Berzsenyi Dániel Gimnáziumból Kiss Bence kézilabdázó az Ének-zenei és Testnevelési Általános Iskolából Ádám Bernadett aerobikos az Eötvös József Általános Iskolából Galambos Eszter és Gyarmati Réka floorballozók a Hegedüs Géza Általános Iskolából Kis Alexandra ritmikus sportgimnasztikázó a Herman Ottó Általános Iskolából Drágár Dominika kézilabdázó a Hunyadi Mátyás Általános Iskolából Lekrinszki Dorka úszó a Kassák Lajos Gimnáziumból Hatos Anna evezős a Németh László Gimnáziumból Pálinkás Rita tájfutó a Pannónia Általános Iskolából Bérdi Jázmin és Váray Mira ritmikus sportgimnasztikázók a Számítástechnikai Általános Iskolából Rozmaring Flóra sakkozó Szerkesztőség: Pedagógiai Szolgáltató Központ 1138 Bp., Vizafogó st. 2. B épület Tel.: 320-1260 http://www.pszk13.hu e-mail:
[email protected]
12
Felelős kiadó: Pusztai Katalin Szerkesztő: Gerbner Zsuzsa Korrektor: Ligetfalvi Mihályné
