PÉCSI ÉLTES MÁTYÁS EGYSÉGES GYÓGYPEDAGÓGIAI MÓDSZERTANI INTÉZMÉNY, SPECIÁLIS SZAKISKOLA ÉS KOLLÉGIUM SZERVEZETI ÉS MŰKÖDÉSI SZABÁLYZATA

PÉCSI ÉLTES MÁTYÁS EGYSÉGES GYÓGYPEDAGÓGIAI MÓDSZERTANI INTÉZMÉNY, SPECIÁLIS SZAKISKOLA ÉS KOLLÉGIUM

SZERVEZETI ÉS MŰKÖDÉSI SZABÁLYZATA

TARTALOM

1

Törvényi háttér A Szervezeti és Működési Szabályzat SZMSZ célja, jogi alapja és hatálya A Szervezeti és Működési Szabályzat célja A szervezeti és működési szabályzat meghatározza az intézmény szervezeti felépítését, az intézmény működésének belső rendjét, a külső kapcsolatokra vonatkozó megállapításokat és azokat a rendelkezéseket, amelyeket jogszabály nem utal más hatáskörbe. Az SZMSZ az intézmény pedagógiai programjában rögzített cél- és feladatrendszer racionális és hatékony megvalósítását szabályozza. A Szervezeti és Működési Szabályzat a következő jogszabályok alapján készült:         

A 2011.évi CXC.tv. a nemzeti köznevelésről A 2012.évi CXXIV. tv. az Nkt. módosításáról A 2013.évi CCXXXII törvény a nemzetei köznevelés tankönyvellátásáról 229/2012.(VIII.28.) Korm. rendelet az Nkt. végrehajtásáról 28-30/2012. (IV.27.) NEFMI –rendeletek 20/2012.(VIII:31.) EMMI rendelet 30/2012. (IX:28.) EMMI rendelet 326/2013. (VII.30.) Kormányrendelet 17/2014.(III.12) EMMI rendelet a tankönyvvé, a pedagógus kézikönyvvé nyilvánítás, a tankönyvtámogatás, valamint az iskolai tankönyv ellátás rendjéről

A szabályzat hatálya Az SZMSZ és a mellékletét képező egyéb szabályzatok (vezetői utasítások) betartása kötelező érvényű az intézmény minden közalkalmazottjára és az intézménnyel szerződéses jogviszonyban állókra. A Szervezeti és Működési Szabályzatot az intézményvezető előterjesztése után a nevelőtestület fogadta el. A szabályzat a fenntartó jóváhagyásával lép hatályba és határozatlan időre szól. Ezzel egyidejűleg hatályon kívül kerül az előző SZMSZ.

2

Intézmény szakmai alapdokumentuma II.4.26. Az intézmény székhelye szerinti megye neve: Baranya megye Tankerület megnevezése: KLIK Pécsi Tankerület OM azonosító: 038444 Pécsi Éltes Mátyás Egységes Gyógypedagógiai Módszertani Intézmény, Speciális Szakiskola és Kollégium A nemzeti köznevelésről szóló 2011. évi CXC. törvény 21.§. (3) bekezdése szerinti tartalommal, figyelemmel a nevelésioktatási intézmények működéséről és a köznevelési intézmények névhasználatáról szóló 20/2012. (VIII.31.) EMMI rendelet 123.§. (1) bekezdésében leírtakra, az alábbi szakmai alapdokumentumot adom A köznevelési intézmény 1.

2.

3.

4. 5. 6.

Megnevezései 1.1. Hivatalos neve:

Pécsi Éltes Mátyás Egységes Gyógypedagógiai Módszertani Intézmény, Speciális Szakiskola és Kollégium

1.2. Idegen nyelvű neve:

Pécsi Éltes Mátyás Integraled Special Education Methodological Instute, Special Education Vocational School Dormitory

1.3. Rövid neve:

Pécsi Éltes EGYMI

Feladatellátási helyei 2.1. Székhelye: 2.1.1. telephelye:

7633 Pécs, Építők útja 9. 7633 Pécs, Hajnóczy u. 3.

Alapító és a fenntartó neve és székhelye 3.1. Alapító szerv neve: 3.2. Alapító jogkör gyakorlója: 3.3. Alapító székhelye: 3.4. Fenntartó neve: 3.5. Fenntartó székhelye

Emberi Erőforrás Minisztériuma Emberi Erőforrások Minisztere 1054 Budapest, Akadémia u. 3. Klebelsberg Intézményfenntartó Központ 1051 Budapest, Nádor u. 32.

Típusa: egységes gyógypedagógiai, konduktív pedagógiai módszertani intézmény OM azonosító: 038444 Köznevelési és egyéb alapfeladata 6.1. 7633 Pécs, Építők útja 9. 6.1.1. általános iskolai nevelés-oktatás 6.1.1.1. nappali rendszerű iskolai oktatás 6.1.1.2. alsó tagozat, felső tagozat 6.1.1.3.

6.1.1.4. 6.1.2. 6.1.2.1.

6.1.2.2. 6.1.2.3.

6.1.3. 6.1.3.1. 6.1.3.2.

6.1.3.3.

sajátos nevelési igényű tanuló gyógypedagógiai nevelés-oktatása (mozgásszervi fogyatékos, autizmus spektrumzavar, értelmi fogyatékos – enyhe értelmi fogyatékos, értelmi fogyatékos – középsúlyos értelmi fogyatékos, érzékszervi fogyatékos – hallási fogyatékos, érzékszervi fogyatékos – látási fogyatékos) Enyhe Értelmi Fogyatékosok Általános Iskolája kollégiumi ellátás sajátos nevelési igényű tanuló gyógypedagógiai nevelése-oktatása (mozgásszervi fogyatékos, halmozottan fogyatékos, autizmus spektrumzavar, értelmi fogyatékos – enyhe értelmi fogyatékos, értelmi fogyatékos – középsúlyos értelmi fogyatékos, érzékszervi fogyatékos – hallási fogyatékos, érzékszervi fogyatékos – látási fogyatékos) kollégiumi maximális létszám: 60 fő Azoknak a sajátos nevelési igényű gyermekeknek, tanulóknak a kollégiumi ellátása, akik a többi gyermekkel, tanulóval nem foglalkoztathatók együtt. szakiskolai nevelés-oktatás nappali rendszerű iskolai oktatás sajátos nevelési igényű tanuló gyógypedagógiai nevelése-oktatása (mozgásszervi fogyatékos, halmozottan fogyatékos, autizmus spektrumzavar, értelmi fogyatékos – enyhe értelmi fogyatékos, értelmi fogyatékos – középsúlyos értelmi fogyatékos, érzékszervi fogyatékos – hallási fogyatékos, érzékszervi fogyatékos – látási fogyatékos) készségfejlesztő speciális szakiskola

3

6.1.3.4.

Készségfejlesztő speciális szakiskola, a középsúlyos értelmi fogyatékos tanulók részére biztosítja az életkezdéshez való felkészülést, a munkába állást lehetővé tevő, egyszerű betanulást igénylő munkafolyamatok elsajátítását.

6.1.4. 6.1.5. 6.1.6.

egységes gyógypedagógiai, módszertani feladat (utazó gyógypedagógusi hálózat) iskola maximális létszáma: 400 fő intézményegységenkénti maximális létszám Enyhe Értelmi Fogyatékosok Általános Iskolája: 330 fő Készségfejlesztő speciális szakiskola, a középsúlyos értelmi fogyatékos tanulók részére: 70 fő iskolai könyvtár saját szervezeti egységgel átvállalt feladatok: óvodai nevelés Azoknak a sajátos nevelési igényű gyermekeknek az óvodai ellátása, akik a többi gyermekkel nem foglalkoztathatók együtt. Maximális létszám: 24 fő

6.1.7. 6.1.8. 6.1.9.

6.2. 7633 Pécs, Hajnóczy u. 3. 6.2.1. általános iskolai nevelés-oktatás 6.2.1.1. nappali rendszerű iskolai oktatás 6.2.1.2. alsó tagozat felső tagozat 6.2.1.3. sajátos nevelési igényű tanuló gyógypedagógiai nevelése-oktatása (mozgásszervi fogyatékos, halmozottan fogyatékos, autizmus spektrumzavar) 6.2.1.4. Középsúlyos Értelmi Fogyatékosok Általános Iskolája 6.2.2. fejlesztő iskolai oktatás 6.2.3. fejlesztő nevelés-oktatás 6.2.4. iskola maximális létszáma: 40 fő

7.

A feladatellátást szolgáló vagyon és a felette való rendelkezés és használat joga 7.1. 7633 Pécs, Építők u. 9. 7.1.1. Helyrajzi száma: 523 7.1.2. Hasznos alapterülete: 6522 nm 7.1.3. Intézmény jogkör ingyenes használati jog 7.1.4. KLIK jogköre: ingyenes használati jog 7.1.5. Működtető neve: Pécs Megyei Jogú Város Önkormányzata 7.1.6. Működtető székhelye: 7621 Pécs, Széchenyi tér 1. 7.2. 7633 Pécs, Hajnóczy u. 3. 7.2.1. Helyrajzi száma: 7.2.2. Hasznos alapterülete: 7.2.3. Intézmény jogkör 7.2.4. KLIK jogköre: 7.2.5. Működtető neve: 7.2.6. Működtető székhelye:

8.

593 880 nm ingyenes használati jog ingyenes használati jog Pécs Megyei Jogú Város Önkormányzata 7621 Pécs, Széchenyi tér 1.

Vállalkozási tevékenységet nem folytathat.

4

AZ INTÉZMÉNY ADATAI, JOGÁLLÁSA 1. Az intézmény hivatalos neve: Pécsi Éltes Mátyás Egységes Gyógypedagógiai Módszertani Intézmény, Speciális Szakiskola és Kollégium 2. Az intézmény rövidített elnevezése: Pécsi Éltes EGYMI 3. Az intézmény székhelye, címe: 7633 Pécs, Építők útja 9. 4. Az intézmény telephelye: 7633 Pécs, Hajnóczy u. 3. 5. Az intézmény fenntartója: Klebelsberg Intézményfenntartó Központ 6. Az intézmény jogállása: Az intézmény jogi személyiséggel rendelkező szervezeti egység. Önálló költségvetéssel nem rendelkezik, költségvetését és gazdálkodási kereteit az Intézményfenntartó Központ költségvetésének melléklete tartalmazza. Az intézmény vállalkozási tevékenységet nem végez 7. Az intézmény vezetője: az igazgató, akit a fenntartó nevez ki/bíz meg. 8. Az intézmény szakmai alapdokumentumának száma: II.4.26 9. A szakmai alapdokumentumának kelte: 2014.11.07. 10. Az intézmény alapításának éve: 1947. 11. Az intézmény típusa: egységes gyógypedagógiai módszertani intézmény, mely …. – szakmai és szervezeti tekintetben önálló – intézményegységből és egy tagintézményből áll: Óvoda Általános Iskola – tanulásban akadályozottak számára Általános Iskola – értelmileg akadályozottak számára Általános iskola- Autizmus spekrtumzavarral küzdő tanulóknak Készségfejlesztő Speciális Szakiskola Fejlesztő nevelés-oktatás Kollégium Utazó Gyógypedagógiai Hálózat

5

6

A Pécsi Éltes Mátyás Egységes Gyógypedagógiai Módszertani Intézmény, Speciális Szakiskola és Kollégium szervezeti felépítése IGAZGATÓ VEZETŐI TANÁCS -

-

Igazgató Általános igazgató helyettes  Autizmussal élő tanuló. ált. isk.  Értelmileg akadályozottak ált. isk.  Értelmileg akadályozottak óvoda  Fejlesztő nevelés-oktatás Tanulásban akadályozottak ált. isk. igazgató helyettese Utazó Gyógypedagógusi Hálózat igazgató helyettese

Általános igazgatóhelyettes

         

Autizmussal élő tan. ált. isk. Értelmileg ak. ált. isk. Óvoda Fejlesztő iskola 2 munkaközösség gyógypedagógusok óvodapedagógusok konduktor gyógypedagógiai asszisztensek dajka iskolatitkár

Igazgatóhelyettes  Tanulásban ak. ált. isk. 4 munkaközösség  gyógypedagógusok  tanárok  gyógypedagógiai assz.  iskolatitkár

    

-

Készségfejlesztő Speciális Szakiskola igazgató helyettese Kollégium intézményegység vezetője Munkaközösség-vezetők Intézményi Tanács Vezetője Érdekképviselet vezetője Gyermek és ifjúságvédelmi felelős Kincstárnok

Igazgatóhelyettes

Igazgatóhelyettes

Készségf. spec. szakisk. gyógypedagógusok tanárok gyógyped. assz. rendszergazdák

 Utazó gyp. hálózat 3 munkaközösség  gyógypedagógusok  gyógytestnevelők

Intézmény egys. vez.  Kollégium 1 munkaközösség  tanárok  gyp. assz.  dajkák

Kincstárnok  EH alkalmazottai  technikai terület

7

Intézmény vezetése Igazgató: Az iskola egyszemélyi felelő vezetője az igazgató, aki munkáját a magasabb jogszabályok, a fenntartó, valamint az iskola belső szabályzatai által előírtak szerint végzi. Megbízatás az intézmény szakmai alapdokumentumában megfogalmazott módon és időtartamra történik. Az intézményt az igazgató képviseli. Képviseleti feladatokkal az intézményegységek vezetőit, vagy más közalkalmazottakat is megbízhat. a képviseleti feladatot ellátó személy köteles a képviselet ellátásáról az igazgatót tájékoztatni. Igazgatótanács: Tagjai: Szavazati joggal rendelkező tagjai: -

az Éltes EGYMI igazgatója,

-

az Éltes EGYMI általános igazgatóhelyettese,

-

az Éltes EGYMI kincstárnoka,

-

az intézményegység-vezetők, igazgatóhelyettesek

-

az intézményegységek képviseletében egy-egy fő.

Az igazgatótanácsi tagság személyhez kötött jog, azt átruházni nem lehet, kivéve az intézmény egység vezetőjét, akit akadályoztatás esetén a helyettese képvisel. Az Igazgatótanácsi tagság létesítése Az Igazgatótanács intézményegységi képviselőit az érintett egységek alkalmazottai titkos szavazással, egyszerű szótöbbséggel választják meg. Minden közalkalmazotti jogviszonyban álló munkatárs javaslatot tehet és választható az igazgatótanácsi tagságra. A megválasztáshoz a választásra jogosultak 50 %-ának +1 főnek titkos szavazás során megszerzett szavazata szükséges. Második fordulóban csak a két legtöbb szavazatot kapott jelölt indulhat. A megbízás kettő évre szól. A tagság megszűnik:    

a megbízás elteltével a tagságról való lemondással a tagságból való visszahívással a közalkalmazotti jogviszony megszűnésével.

A lemondás írásban az intézményegység vezetőjének történt átadással, a visszahívás az alkalmazottak 50 %-a + 1 fő javaslata alapján, a megválasztással azonos javaslati és szavazási folyamat végén, a közalkalmazotti jogviszony megszűnésekor az utolsó munkában töltött napon válik hatályossá. A tagság megszűnésekor az új tag megválasztása megkezdhető.

8

Az Igazgatótanács működése Az Igazgatótanács évente legalább négy alkalommal ülésezik előzetes ütemterv alapján. Ügyrendje az SZMSZ melléklete. Rendkívüli ülést az Éltes EGYMI igazgatója vagy a tagok kétharmada kezdeményezhet az okok megjelölésével. Az Igazgatótanács akkor határozatképes, ha tagjainak legalább kétharmada jelen van. Döntéseit nyílt szavazással, egyszerű szótöbbséggel hozza. Szavazategyenlőség esetén az igazgató szavazata dönt. Az intézményegység-vezetői megbízáshoz, a megbízás visszavonásához, a fegyelmi döntéshez, az igazgatótanácsi tagok kétharmadának titkos szavazás keretében adott, igenlő szavazata szükséges. A döntéssel érintett személy a szavazásban nem vehet részt. Az IT tagjainak feladata alkalmazotti közösségeiket tájékoztatni az IT napirendjéről, előterjesztéseiről, állásfoglalásairól, döntéseiről. Minden olyan esetben, amikor jogszabály vagy az IT saját döntése meghatározza, titoktartási kötelezettsége van. Az Igazgatótanács feladata az alkalmazotti értekezlet előkészítése. Ennek keretében dönt az értekezlet összehívásának időpontjáról és napirendjéről. Az értekezlet elé kerülő előterjesztést előzetesen véleményezi. Állásfoglalását ismertetni kell. Az Igazgatótanács készíti elő az alkalmazotti értekezletet akkor is, ha annak összehívását a fenntartó kezdeményezi, kivéve az intézményvezetői megbízás tárgyában, amelyet az előkészítő bizottság végez. Napirendi javaslatot az intézmény valamennyi közalkalmazottja tehet az IT választott tagjain keresztül. Az előterjesztők köre kiegészül a javaslattevővel. A javaslattevők által megjelenített alternatívákat az IT választott tagjai képviselik. Az Igazgatótanács üléseiről jegyzőkönyv készül. Az Igazgatótanács személyi döntéseket érintő ügyekben valamint saját hatáskörében zárt üléseket rendelhet el. Döntési jogköre: 

Az intézményegység-vezetői pályázatok kiírásának feltételeiről és ütemezéséről.



Az intézményegység-vezetői megbízásról és a megbízás visszavonásáról.



Az intézményegység-vezetőkkel szembeni fegyelmi eljárás megindításáról, a fegyelmi büntetés megállapításáról.



Az intézményegységek feladatainak összehangolásáról.



Szervezeti egységek létrehozásáról és megszüntetéséről.



A pedagógiai művelődési programmal összhangban álló szakmai fejlesztésekről és az azt szolgáló személyi, tárgyi feltételekről.



Az intézmény belső kitüntetéseinek odaítéléséről.



Saját ügyrendjéről.

Véleményezési jogköre:  A kibocsátásra kerülő Éltes EGYMI szabályzatok, az intézmény éves beszámolója.  A fejlesztési, beruházási és felújítási tervek.  Az intézményi költségvetés belső keretei felosztásának tervezete. 9

 A fenntartóhoz továbbítandó felújítási igények.  Minden olyan kérdés, melyről az igazgató véleményt kér. Iskolavezetőség Igazgató helyettes

Intézményegység vezető, általános igazgató helyettes

Igazgató helyettes

Intézményegység vezető

Igazgató helyettes

Tanulásban akadályozottak általános iskolája

Fejlesztő iskolai nevelés-oktatás

Speciális Készségfejlesztő Szakiskola

Kollégium

Utazó Gyógypedagógiai Hálózat

Pályaorientációs tevékenység szervezése Tanulók beiskolázásának koordinálása

Autizmussal élő tanulók általános iskolája Értelmileg akadályozottak általános iskolája Óvoda

Pedagógiai asszisztensek ügyelet/szüneti beosztása

Pályázatok figyelése, pályázati koordináció

Könyvtár, szertár működésének folyamatos ellenőrzése

Vezetői tanács programjának összeállítása

Partnerkapcsolatok Hallgatói gyakorlatok koordinálása

Egyéb foglakozások szakmai irányítása, felügyelete Iskolai eseménynaptár összeállítása a munkaközösségek programjai alapján

Iskolai statisztika elkészítése

Kontroll vizsgálatok kezdeményezése

MHGY program koordinálása

Honlappal kapcsolatos feladatok irányítása, koordinálása

Az igazgató munkáját az általános igazgató helyettes, három igazgatóhelyettes, egy intézményegység vezető, továbbá az Elszámolóház alkalmazásában álló kincstárnok segítik. Vezetők közötti feladatmegosztás Igazgató felelős:  az intézmény szakszerű és törvényes működéséért, gazdálkodásáért, önálló költségvetéssel nem rendelkező intézmény esetében a fenntartó által rendelkezésére bocsátott eszközök tőle elvárható gondossággal való kezeléséért,  a köznevelési intézmény pedagógiai és adminisztratív feladatainak ellátásáért  gyakorolja a munkáltatói jogokat a köznevelési intézményben foglalkoztatottak felett,  dönt az intézmény működésével kapcsoltban minden olyan ügyben, amelyet jogszabály, kollektív szerződés, közalkalmazotti szabályzat nem utal más hatáskörében,  a jogszabályokban foglaltak szerint gyakorolja a kiadmányozási jogot, különösen az intézmény által a tanulói jogviszonnyal, szülőkkel való kapcsolattartással összefüggésben hozott döntések és a feladatkörébe tartozó nyilatkozatok tekintetében; a jogszabályban meghatározott kiadmányozási jogát a köznevelési intézmény közalkalmazottjára átruházhatja, az átruházott kiadmányozási jog tovább nem ruházható,  az intézményi szabályzatok elkészítéséért,  jóváhagyja a köznevelési intézmény alapdokumentumait: a pedagógiai programot, a helyi tantervet, a szervezeti és működési szabályzatot, a házirendet és az éves munkatervet,  elkészíti a köznevelési intézményben foglalkoztatottak munkaköri leírását;

10

    

           

előkészíti a nevelőtestület feladatkörébe tartozó döntéseket és köznevelési intézményben foglalkoztatott közalkalmazottakkal kapcsolatos munkáltatói döntések iratait, gyakorolja a ráruházott munkáltatói, valamint az utasítási és ellenőrzési jogot a köznevelési intézmény közalkalmazottai felett, képviseli az intézményt, a nevelési-oktatási intézmény vezetője felel a pedagógiai munkáért, a nevelőtestület vezetéséért, szakmai értekezletet hív össze a köznevelési intézmény működésével kapcsolatos feladatok megoldásához szükséges szakmai vélemények, javaslatok megismerése az operatív feladatok irányítása céljából, és gyakorolja az intézményben a vezetési funkciókat, a nevelőtestület jogkörébe tartozó döntések előkészítéséért, végrehajtásuk szakszerű megszervezéséért és ellenőrzéséért felel, évente, illetve a felügyeleti szerv által elrendelt esetekben adatot szolgáltat az Intézményfenntartó Központ beszámolójának, jelentésének és költségvetésének elkészítéséhez, rendelkezik – az Nkt.-ban meghatározott – az intézményvezető önálló hatáskörei tekintetében önálló kiadmányozási joggal, véleményezi az elnök, illetve a tankerületi igazgató hatáskörébe tartozó –a köznevelési intézményt, illetve az intézmény közalkalmazottját érintő – döntést, valamint javaslattételi jogkörrel rendelkezik, a nemzeti és iskolai ünnepek munkarendhez igazodó, méltó megszervezéséért, a gyermek- és ifjúságvédelmi feladatok megszervezéséért és ellátásáért, a nevelő és oktató munka egészséges és biztonságos feltételeinek megteremtésért, a gyermekek, tanulók rendszeres egészségügyi vizsgálatának megszervezését, a tanuló- és gyermekbaleset megelőzésért, a munkavállalói érdekképviseleti szervekkel, a diákönkormányzatokkal és a szülői szervezetekkel való megfelelő együttműködésért, a pedagógus etika normáinak betartásáért és betartatásáért, szervezi és irányítja az intézmény hazai és külföldi kapcsolatait.

Az intézményvezető által átadott feladat- és hatáskörök: Az intézményvezető a jogszabályok által számára biztosított feladat- és hatásköreiből átadj a következőket az általános igazgató helyettesnek, illetve az intézményegység vezetőnek, igazgatóhelyettesnek. Az általános igazgatóhelyettes számára átadott feladat- és hatáskörök: - Az óvoda, fejlesztő nevelés-oktatás valamint az általános iskola intézményegységének vezetője egyben az általános igazgatóhelyettes feladatait is ellátja. - az igazgató a jogszabályban meghatározott kiadmányozási jogát különösen az intézmény által a tanulói jogviszonnyal, szülőkkel való kapcsolattartással összefüggésben hozott döntések és a feladatkörébe tartozó nyilatkozatok tekintetében a következőket adja át:  intézménybe való beiratkozás és kiiratkozás nyilvántartását,  iskolalátogatási igazolás aláírást,  diákigazolvány helyett kiadott igazolás aláírását, 11

 

-

a tanév helyi rendjével kapcsolatos értesítések aláírását, tanulói hiányzások, mulasztások esetén a törvény által előírt értesítések aláírási jogát,  az intézményegységhez tartozó kollégák betegség miatti rendkívüli hiányzása esetén a helyettesítés megszervezését,  szabadság engedélyezését,  az átruházott kiadmányozási jog tovább nem ruházható; elkészíti az intézményegységében foglalkoztatottak munkaköri leírását, gyakorolja az utasítási és ellenőrzési jogot az intézményegységhez tartozó közalkalmazottak felett, az intézményegység tantárgyfelosztás elkészítésének jogát, a pedagógusok helyettesítéséből adódó túlórák nyilvántartásával és elszámolásával összefüggő feladatokat lát el, az éves munkaterv összeállítása, elkészítéséből adódó feladatokat ellátása. statisztikai és egyéb adatszolgáltatások ellátása

A kollégiumi intézményegység-vezető számára átadott feladat- és hatáskörök: - az igazgató a jogszabályban meghatározott kiadmányozási jogát különösen az intézmény által a tanulói jogviszonnyal, szülőkkel való kapcsolattartással összefüggésben hozott döntések és a feladatkörébe tartozó nyilatkozatok tekintetében a következőket adja át:  a kollégiumba való beiratkozás és kiiratkozás nyilvántartását,  kollégiumi jogviszony igazolásának aláírását,  a tanév helyi rendjével kapcsolatos értesítések aláírását,  a nevelést oktatást segítők heti munkabeosztásának nyilvántartását,  a kollégiumi intézményegységhez tartozó kollégák betegség miatti rendkívüli hiányzása esetén a helyettesítés megszervezését, szabadság engedélyezését,  szabadság engedélyezését,  az átruházott kiadmányozási jog tovább nem ruházható; - elkészíti a kollégiumi intézményegységében foglalkoztatottak munkaköri leírását, - az intézményegység tantárgyfelosztás elkészítésének jogát, - gyakorolja az utasítási és ellenőrzési jogot a kollégiumi intézményegységhez tartozó közalkalmazottak felett, - a kollégiumi élet és munkarend elkészítésének jogát, - a nevelőtanárok, délutáni szervezett foglalkozásokat tartó kollégák hiányzása esetén a helyettesítéséből adódó túlórák nyilvántartásával és elszámolásával összefüggő feladatokat lát el, - a kollégium éves munkatervének összeállításából, elkészítéséből adódó feladatokat ellátása, - statisztikai és egyéb adatszolgáltatások ellátása - vendégek számára szállás kiadásából adódó feladatok szervezése.

12

13

Utazó gyógypedagógiai hálózat igazgató helyettese számára átadott feladat- és hatáskörök: - az igazgató a jogszabályban meghatározott kiadmányozási jogát különösen az intézmény által a tanulói jogviszonnyal, szülőkkel való kapcsolattartással összefüggésben hozott döntések és a feladatkörébe tartozó nyilatkozatok tekintetében a következőket adja át:  az intézményegységhez tartozó kollégák betegség miatti rendkívüli hiányzása esetén a helyettesítés megszervezését,  az intézményegységhez tartozó kollégák szabadságának engedélyezését,  az átruházott kiadmányozási jog tovább nem ruházható; - elkészíti az intézményegységében foglalkoztatottak munkaköri leírását, - gyakorolja az utasítási és ellenőrzési jogot az intézményegységhez tartozó közalkalmazottak felett, - gyakorolja az intézményegység tantárgyfelosztás elkészítésének jogát, - az utazó gyógypedagógiai szolgáltatásra beérkező igények nyilvántartását, - az utazó pedagógusok munkájának szervezését, habilitációs tanórai foglalkozások rendjének elkészítését, - a pedagógusok helyettesítéséből adódó túlórák nyilvántartásával és elszámolásával összefüggő feladatok ellátását, - az éves munkaterv összeállítása, elkészítéséből adódó feladatok ellátása. - statisztikai és egyéb adatszolgáltatások ellátása Tanulásban akadályozottak iskolájának igazgató helyettese: - az igazgató a jogszabályban meghatározott kiadmányozási jogát különösen az intézmény által a tanulói jogviszonnyal, szülőkkel való kapcsolattartással összefüggésben hozott döntések és a feladatkörébe tartozó nyilatkozatok tekintetében a következőket adja át:  az intézményegységhez tartozó kollégák szabadságának engedélyezését,  az átruházott kiadmányozási jog tovább nem ruházható; - koordinálja az intézményhez tartozó gyermekek szellemi, testi, egészségügyi helyzetével, fejelődésével összefüggő intézményi tevékenységeket, különösen a gyermek- és ifjúságvédelmi teendőket, az egészségügyi vizsgálatokat, tanuló-és gyermekbalesetekkel kapcsolatos feladatokat, - előkészíti az intézmény szakmai programjainak (pedagógiai, nevelési), munkaterveinek, értékeléseinek, beszámolóinak tervezeteit és az éves statisztikai jelentéseket, - előkészíti az intézmény nevelőinek továbbképzési és továbbtanulási tervét, - koordinálja az intézmény eszközbeszerzési tervének összeállítását, és végrehajtását, - gondoskodik a jelentési kötelezettségek teljesítéséről, az ezzel kapcsolatos határidők megtartásáról, - kapcsolatot tart elsődlegesen az intézményben működő egyéb közösségekkel (pl.: szülői- és diákszervezetek). - elkészíti az intézményegységében foglalkoztatottak munkaköri leírását, - gyakorolja az utasítási és ellenőrzési jogot az intézményegységhez tartozó közalkalmazottak felett, - az intézményegység tantárgyfelosztás elkészítésének jogát, - a pedagógusok helyettesítéséből adódó túlórák nyilvántartásával és elszámolásával összefüggő feladatokat lát el, - az éves munkaterv összeállítása, elkészítéséből adódó feladatokat ellátása. - statisztikai és egyéb adatszolgáltatások ellátása 14

Készségfejlesztő speciális szakiskola igazgatóhelyettese: - az igazgató a jogszabályban meghatározott kiadmányozási jogát különösen az intézmény által a tanulói jogviszonnyal, szülőkkel való kapcsolattartással összefüggésben hozott döntések és a feladatkörébe tartozó nyilatkozatok tekintetében a következőket adja át:  az intézményegységhez tartozó kollégák szabadságának engedélyezését,  az átruházott kiadmányozási jog tovább nem ruházható; - koordinálja az intézményhez tartozó gyermekek szellemi, testi, egészségügyi helyzetével, fejelődésével összefüggő intézményi tevékenységeket, különösen a gyermek- és ifjúságvédelmi teendőket, az egészségügyi vizsgálatokat, tanuló-és gyermekbalesetekkel kapcsolatos feladatokat, - előkészíti az intézmény szakmai programjainak (pedagógiai, nevelési), munkaterveinek, értékeléseinek, beszámolóinak tervezeteit és az éves statisztikai jelentéseket, - előkészíti az intézmény nevelőinek továbbképzési és továbbtanulási tervét, - koordinálja az intézmény eszközbeszerzési tervének összeállítását, és végrehajtását, - gondoskodik a jelentési kötelezettségek teljesítéséről, az ezzel kapcsolatos határidők megtartásáról, - kapcsolatot tart elsődlegesen az intézményben működő egyéb közösségekkel (pl.: szülői- és diákszervezetek). - elkészíti az intézményegységében foglalkoztatottak munkaköri leírását, - gyakorolja az utasítási és ellenőrzési jogot az intézményegységhez tartozó közalkalmazottak felett, - az intézményegység tantárgyfelosztás elkészítésének jogát, - a pedagógusok helyettesítéséből adódó túlórák nyilvántartásával és elszámolásával összefüggő feladatokat lát el, - az éves munkaterv összeállítása, elkészítéséből adódó feladatokat ellátása. - statisztikai és egyéb adatszolgáltatások ellátása

Vezetők helyettesítési rendje: Az intézményvezető betegsége esetén helyettesítésére írásos intézkedésben ad felhatalmazást. Hivatalos távolléte esetén a napi ügyeletet ellátó igazgatóhelyettes látja el a vezetői feladatokat. A vezetők napi ügyeleti beosztása az éves munkaterv melléklete. Az igazgatóhelyettesek tartós távolléte esetén az igazgató írásos megbízást ad a helyettesítésre. Hivatalos távollétük esetén a napi ügyeletet ellátó vezető jogosult az intézkedésre.

15

Az intézményben működő egyéb szakmai közösségek 1. Vezetői tanács Feladata: az intézményi szintű kommunikáció erősítése Tagjai: - igazgató - igazgatóhelyettesek – intézményegység-vezetők - szakmai munkaközösség-vezetők A Vezetői Tanács véleményezi: - a tantárgyfelosztást, a pedagógusok megbízásait, - a pedagógus álláshelyek, munkakörök pályázati kiírását, - véleményező és javaslattevő jogköre van pedagógiai és közösségnevelési kérdésekben, Üléseit az éves munkatervben meghatározott időpontokban tartja, ezekről jegyzőkönyv készül. 2. Szakmai munkaközösségek vezetői Intézményünkben az munkaközösségeket.

azonos

szakterületen

dolgozók

hoznak

létre

szakmai

Munkaközösség-vezetők feladatai: - szakterületük gondozói - javaslatot tesznek eszközök beszerzésére, selejtezésére - látogatják a munkaközösségi tagok tanóráit, foglalkozásait, - segítik, szervezik kollégáik szakmai munkáját, beszámolnak az Igazgatótanácson, a Vezetői Tanácson elhangzottakról - felmérik és egyeztetik a szakmai igényeket, képviselik kollégáikat, a szakterület érdekeit, értékeit - biztosítják a követelmények és módszerek egyeztetését, az eredményes megoldások megismertetését - javaslatot tesznek a tantárgyfelosztásra, és a szakkörök indítására - közreműködnek a tehetséggondozás, felzárkóztatás szervezésében - szaktanácsadói, szakértői feladatokat látnak el az intézményegységükben. Feladatkörükbe tartozik továbbá:  a szakmai megbeszélések vezetése, a továbbképzések szervezése,  az éves feladatterv és beszámoló elkészítése,  a szakterületen való tájékozódás, új módszerek, programok, taneszközök megismerése, ismertetése, 16

 pályázatok, versenyek szervezése, figyelemmel kísérése,  a szakmai munkaközösségek közötti kapcsolatok erősítése Kapcsolattartás rendje  az intézményegységek vezetőivel, heti rendszerességgel,  az éves munkaterv alapján tartják üléseiket és tartanak kapcsolatot az intézmény más munkaközösségeivel,  részt vesznek éves munkaterv alapján a vezetői tanács összejövetelein.

3. Titkárság Az Éltes EGYMI igazgatójának közvetlen irányításával működik.  Belső szabályzat alapján végzi az érkező iratok központi iktatását, a központi irattárazást, a központi postázást.  Végzi a vezető és a szakmai testületek összehívásával kapcsolatos adminisztrációs feladatokat, vezeti az ülések jegyzőkönyveit, nyilvántartja az állásfoglalásokat és a határidőket.  Koordinálja az intézményegységek kapcsolattartásából adódó adminisztrációs feladatokat. 4. Iskola dolgozói Az iskola dolgozóit a magasabb jogszabályok előírásai alapján megállapított munkakörökre, a fenntartó által engedélyezett létszámban az iskola igazgatója alkalmazza. Az iskola dolgozói munkájukat munkaköri leírásaik alapján végzik. 5. Intézményi tanács Tagja az intézmény részéről Ózdiné Erdélyi Györgyi Tagjai: - 1 fő pedagógus, - 1 fő szülő, - 1 fő önkormányzati delegált 1

Jogköre:

Véleménynyilvánítási jog Az Intézményi Tanács véleményt nyilváníthat a nevelési-oktatási intézmény működésével kapcsolatos valamennyi kérdésben.

1

20/2012 EMMI rendelet

17

18

Kötelező vélemény kikérés (a vélemény beszerzésének elmulasztása törvénysértés) Ki kell kérni az Intézményi Tanács véleményét a pedagógiai program, az SZMSZ, a házirend, a munkaterv elfogadása, továbbá a köznevelési szerződés megkötése előtt. Az iskolai munkaterv határozza meg az iskolai tanév helyi rendjét. Ennek elkészítéséhez az intézményvezető kikéri többek között az Intézményi Tanács véleményét is. Az Igazgatótanács üléseire az Intézményi Tanács, illetve a reprezentatív szakszervezet képviselője, havi egy alkalommal meghívást kap. Az Intézményi tanács működéséhez szükséges feltételek biztosítása: Az intézmény vezetése térítésmentesen biztosítja az intézményi tanács működéséhez szükséges technikai feltételeket. Így különösen: - az ülésezéshez megfelelő irodai, vagy tantermi elhelyezést, - az indokolt mértékű adminisztrációs segítséget, - az intézmény technikai eszközeinek (fénymásoló, telefon, számítógép stb.) szükséges mértékű használatát.

6. Képviseleti jog Az intézmény képviselete Az intézményt az Éltes EGYMI igazgatója képviseli harmadik személyekkel szemben, valamint bíróságok és más hatóságok előtt. Az igazgató e jogkört az ügyek meghatározott csoportjára nézve az intézmény dolgozóira az alábbiak szerint ruházza át:  az intézményegység-vezetőkre a szakmai képviseletet abban az esetben, ha a képviselet nem haladja meg az érintett intézmény illetékességét  bármely ügyben egyedi írásbeli meghatalmazás alapján A képviselet főbb elvei, szabályai:  az Éltes EGYMI-t a nyilvánosság előtt képviselő, csak olyan kérdésekről nyilatkozhat, amelyekről van információja és nyilatkozattételre jogosult. A jogosultságot jelen SZMSZ fejezetei tartalmazzák  az intézmény egészét, terveit, stratégiai céljait illetően az igazgató jogosult nyilatkozni  az alkalmazottak csak az illetékes vezető engedélyével nyilatkozhatnak  nem adható nyilatkozat a titoktartási körbe tartozó tényekről, adatokról  a közölt adatok valódiságáért, a tények objektív ismertetéséért a nyilatkozat adó a felelős  a nyilatkozattevő nem járulhat hozzá nyilatkozatának közléséhez a tartalma előzetes megismerése nélkül 19

 A nyilatkozattevő kötelessége a nyilvánosság előtt az Éltes EGYMI jó hírnevének megőrzése Az intézményegységek képviselete Az intézményegység szakmai képviseletét abban az esetben, ha a képviselet nem haladja meg az intézményegység illetékességét az intézményegység-vezető látja el. Kiadmányozási jogkör gyakorlása Az intézmény nevében aláírásra az intézményigazgató jogosult. A pénzügyi kötelezettséget vállaló iratok kivételével egymagában ír alá, távolléte, akadályoztatása esetén az azonnali intézkedéseket tartalmazó iratokat helyette az aláírási joggal rendelkező teheti meg. Az intézményegység-vezetők aláírási jogköre a vezetésük alá tartozó egység szakmai tevékenységével kapcsolatos, a saját hatáskörben tett intézkedésekre a tanügyigazgatás, és a szakmai kompetencia körébe tartozó ügyekre terjed ki. Az intézmény gazdálkodásával kapcsolatos pénzügyi kötelezettséget vállaló iratokban a kötelezettségvállalást az igazgató végzi. Az aláírók aláírásuk mellett körbélyegzőt használnak. Vezetők kapcsolattartási rendje: Az intézményvezető és az intézményvezető helyettesek kapcsolattartása folyamatos, a szükségletnek megfelelő rendszerességgel tartunk vezetői megbeszéléseket. A vezetőség a munkatervben rögzített vezetői értekezleteket tart, melyről írásban emlékeztető feljegyzés készül. Rendkívüli vezetői értekezletet az intézményvezető az általános munkaidőn belül bármikor összehívhat. Az alkalmazotti közösség és kapcsolattartásának rendje Közalkalmazottak Az intézmény dolgozói közalkalmazottak, ezért munkavégzésükkel kapcsolatos kötelességeiket és jogaikat a munka törvénykönyve mellett a közalkalmazotti törvény, valamint az Nkt. szabályozza. Az alkalmazottak egy része oktató-nevelő munkát végző pedagógus, a többi dolgozó az oktató-nevelő munkát közvetlenül vagy közvetetten segítő más közalkalmazott. A pedagógusok és a pedagógiai munkát közvetlenül segítők alkotják az intézmény nevelőtestületét. Az alkalmazotti közösségek jogai Az alkalmazotti közösséget és azok képviselőit jogszabályokban meghatározott részvételi, javaslattételi, véleményezési, egyetértési és döntési jogok illetik meg. Részvételi jog illeti meg az intézmény minden dolgozóját és közösségét azokon a rendezvényeken, amelyekre meghívót kap. Javaslattételi és véleményezési jog illeti meg az intézménnyel közalkalmazotti jogviszonyban álló minden személyt és közösséget. Az elhangzott javaslatokat és véleményeket a döntés előkészítése során a döntési jogkör gyakorlójának mérlegelnie kell. 20

A döntés jogkör gyakorlójának az írásban kifejtett javaslattal, véleménnyel kapcsolatos álláspontját a javaslattevővel, véleményezővel közölni kell. Az egyetértési jog az intézkedés meghozatalának feltétele. A jogkör gyakorlója az adott kérdésben csak úgy rendelkezhet, ha a hatályos jogszabályok szerint az egyetértésre jogosult személy, vagy közösség az intézkedéssel ténylegesen egyetért. A döntés jog a rendelkező személy, vagy testület számára kizárólagos intézkedési jog, amelyet jogszabályok biztosítanak. Személyes jogkör esetén a jogkör gyakorlója teljes felelősséggel egy személyben – testületi jogkör esetén a testület abszolút többség (50%+1 fő) alapján dönt. A testület akkor határozatképes, ha kétharmad része jelen van. Az alkalmazotti közösség kapcsolattartásának rendje Az intézmény különböző közösségeinek tevékenységét – a megbízott vezetők és a választott közösségi képviselők segítségével – az intézményvezető fogja össze. A kapcsolattartásnak különböző formái vannak, melyek közül mindig azt kell alkalmazni, amelyik a legmegfelelőbben szolgálja az együttműködést. A kapcsolattartás formái: különböző értekezletek megbeszélések, fórumok, bizottsági ülések, intézményi gyűlések, munkaközösségi összejövetelek. Az intézményi kapcsolattartás rendszeres és konkrét időpontjait az éves munkaterv tartalmazza, melyet a hivatalos közlések helyén kell kifüggeszteni. A belső kapcsolattartás általános szabálya, hogy különböző döntési fórumokra, nevelőtestületi, alkalmazotti értekezletekre a vonatkozó napirendi pontokhoz a döntési, egyetértési és véleményezési jogot gyakorló közösségek által delegált képviselőt meg kell hívni, nyilatkozatukat jegyzőkönyvben kell rögzíteni. A teljes alkalmazotti közösség gyűlését az intézményvezető akkor hívja össze, amikor ezt jogszabály előírja, vagy az intézmény egészét érintő kérdések tárgyalására kerül sor. Az alkalmazotti közösség értekezleteiről jegyzőkönyvet kell vezetni. A szülői közösség és a kapcsolattartás rendje A közoktatási törvény alapján a szülők meghatározott jogok érvényesítésére és kötelességük teljesítésére szülői munkaközösséget hoztak létre. A szülői szervezet dönt saját szervezeti és működési rendjéről, munkatervének elfogadásáról, tisztségviselőinek megválasztásáról és képviseletéről. Az intézményben működik a Szülői Testület, amely képviseleti úton választott szülői szervezet, ezért ez a szülői szervezet jogosult eljárni valamennyi szülő képviseletében, illetve az intézmény egészét érintő ügyekben. A szülők belépésének és benntartózkodásának rendje Az iskolában szervezett pedagógiai munka folyik, amely meghatározott munkarendhez, időbeosztáshoz kötődik. Legfontosabb cél e szabályozáson belül, hogy biztosítani kell: -

az intézmény zavartalan működését, a nevelő-oktató munka nyugodt feltételeihez szükséges körülményeket

-

a tanulók védelmét 21

-

az intézményi vagyon megóvását.

A szülők intézményben való tartózkodásának rendje  A szülő a tanítás ideje alatt az intézmény épületében indokolatlanul nem tartózkodhat.  A tanítás kezdete előtt gyermekét csak a portáig kísérheti. Kivétel ez alól az első osztályok 1 hetes „beszoktatási ideje”.  Az utolsó tanítási óra után a porta előtti aulában kell megvárni gyermekeiket.  A napköziseket a porta előtti aulában várhatják meg a szülők.  A szülő a gyermekekkel kapcsolatos hivatalos ügyeket az alább felsorolt időpontokban intézhetik: -

adminisztráció: iskolatitkári iroda: hétfőtől csütörtökig: 730 – 16.00 óráig pénteken: 730 – 1400 óráig;

-

gyermekvédelem: tanévenként megadott időpontban

-

étkezés befizetés: az előre megadott befizetési rend szerint az élelmezésvezetőnél: 730 – 1530 óráig.

-

Iskolavezetés: 730 – 16.00. óráig.

 A gyermek fejlődéséről, tanulmányi előmeneteléről, magaviseletéről a rendszeresen megtartott fogadóórákon és szülői értekezleteken tájékozódhat. Fogadóórák, Szülői értekezletek az éves munkaterv szerint. (Szükség esetén rendkívüli szülői értekezlet is tartható.)  Más esetben csak a nevelővel előzetesen egyeztetett időben (tanítási órán kívül) kérhet és kaphat tájékoztatást gyermeke felől.  Az osztály vagy iskolai rendezvényeket előkészítő, segítő vagy azokon közreműködő, résztvevő szülők az iskola épületében az erre a célra szolgáló külön engedély alapján tartózkodhatnak.  A tanítás ideje alatt érkező szülőt a portás igazítja útba. A szülői közösséggel való kapcsolattartás Egy osztály tanulóinak szülői szervezetével a gyermekközösséget vezető osztályfőnök közvetlen kapcsolatot tart. A szülői szervezetek intézménnyel kapcsolatos véleményét, javaslatait a szülői szervezetek vezetői vagy a választott elnök juttatja el az intézmény vezetőségéhez. A Szülői Testületet az intézményvezető a munkatervben rögzített időpontokban tanévenként legalább egyszer hívja össze, ahol tájékoztatást ad az intézmény munkájáról és feladatairól, valamint meghallgatja a szülői szervezet véleményét és javaslatait. A szülői testület elnöke közvetlen kapcsolatot tart az intézményvezetővel és tanévenként egyszer beszámol a nevelőtestületnek a szülői közösség tevékenységéről.

22

Az intézményi dokumentumok nyilvánossága A tájékoztatás, megismerés rendje A tanulók szülei az iskolai dokumentumokat: - a Pedagógiai Programot - a Szervezeti és Működési Szabályzatot - a Házirendet - az éves munkatervet szülői értekezleteken, fogadóórákon ismerhetik meg. - A Házirend rövidített változatát az iskolába történő beiratkozáskor a tanulók szülei megkapják. Az iskola fentebb felsorolt dokumentumai nyilvánosak, minden érdeklődő szülő számára megtekinthetőek. A dokumentumok hozzáférhetősége -

a Pedagógiai Program

-

a Szervezeti és Működési Szabályzat

-

a Házirend

-

az éves munkaterv

egy-egy példánya megtalálható: -

az iskola igazgatójánál

-

az iskola irattárában

-

az iskola könyvtárában.

A szülők szóbeli tájékoztatási rendje Az intézmény – a közoktatási törvénynek megfelelően – a tanulókról a tanév során rendszeres szóbeli tájékoztatást ad. A szóbeli tájékoztatás lehet csoportos és egyéni. A szülők csoportos tájékoztatásának módja a szülői értekezlet, az egyéni tájékoztatás a fogadóórákon történik. A szülői értekezletek rendje Az osztályok szülői közössége számára az intézményben tanévenként 3, az éves munkatervben rögzített időpontú rendes szülői értekezletet tartunk. A szeptemberi szülői értekezleten a szülők értesülnek a tanév rendjéről, feladatairól és megismerik az intézmény Pedagógiai programját. Rendkívüli szülői értekezletet hívhat össze az intézményvezető, az osztályfőnök és a szülői szervezet képviselője a gyermekközösségben felmerülő problémák megoldására. A szülői fogadóórák rendje (….. melléklet) Az intézmény pedagógusai a szülői fogadóórákon egyéni tájékoztatást adnak a tanulókról a szülők számára. Az intézményben tanévenként 2, az éves munkatervben rögzített időpontú, rendes szülői fogadóórát tartunk. A tanulmányaiban jelentősen visszaeső tanuló szülőjét az osztályfőnök 23

írásban is behívja az intézményi fogadóórára. Ha a gondviselő a munkatervi fogadóórán kívül is találkozni szeretne gyermeke pedagógusával, telefonon vagy írásban időpontot kell egyeztetni az érintett pedagógussal. A szülők írásbeli tájékoztatási rendje Közoktatási intézményünk a tanulóról rendszeres írásbeli tájékoztatást ad a hivatalos pecséttel ellátott tájékoztató (ellenőrző) füzetben. Írásban értesítjük a tanuló szüleit gyermekük magatartásáról, szorgalmáról, tanulmányi előmeneteléről. Tájékoztatjuk a szülőket az intézményi élet kiemelkedő eseményeiről és a szükséges aktuális információkról is. A pedagógusok kötelesek a tanulókra vonatkozó minden értékelő érdemjegyet és írásos bejegyzést az osztálynaplón kívül a tanuló által átnyújtott tájékoztató füzetben is feltüntetni, azt dátummal és kézjeggyel ellátni. A szóbeli feleletet aznap, az írásbeli számonkérés eredményét a feladat kiosztása napján kell bevezetni a tájékoztató füzetbe. Az osztályfőnök kéthavonta ellenőrzi az osztálynapló és a tájékoztató füzet érdemjegyeinek azonosságát és pótolja a tájékoztató füzetben hiányzó érdemjegyeket. Ha a tanuló tájékoztató füzete hiányzik, ezt a fegyelmi naplóba dátummal és kézjeggyel ellátva kell bejegyezni, valamint a tanuló érdemjegyét ceruzával be kell karikázni. Az osztályfőnök indokolt esetben írásban értesíti a szülőket a tanulók előmeneteléről, magatartásáról és szorgalmáról a negyedévi és a háromnegyedévi szöveges értékelés során.

24

Az intézményben folyó belső ellenőrzésekre vonatkozó szabályok: Az iskolai belső ellenőrzés feladatai:  biztosítani az intézmény működését;  segíteni az intézményben folyó nevelő és oktató munka eredményességét, hatékonyságát;  segíteni az intézmény takarékos, gazdaságos, hatékony működését;  feltárni az iskolavezetés és a dolgozók számára a szakmai és jogi előírásoktól, követelményektől való eltérést, illetve megelőzni azt,  megfelelő számú adatot és tényt szolgáltatni az intézmény működésével kapcsolatos belső és külső értékelések elkészítéséhez. A belső ellenőrzést végző alkalmazott jogai és kötelességei:  A belső ellenőrzést végző dolgozó jogosult:  az ellenőrzéshez kapcsolódva az iskola bármely helyiségébe belépni;  az ellenőrzéshez kapcsolódó iratokba, dokumentumokba betekinteni, azokról másolatot készíteni;  az ellenőrzött dolgozó munkavégzését előzetes bejelentés nélkül figyelemmel kísérni;  az ellenőrzött dolgozótól írásban vagy szóban felvilágosítást kérni.  A belső ellenőrzést végző dolgozó köteles:  az ellenőrzéssel kapcsolatban, a jogszabályokban és az iskola belső szabályzataiban foglalt előírásoknak megfelelően eljárni;  az ellenőrzés során tudomására jutott hivatali titkot megőrizni;  az észlelt hiányosságokat írásban vagy szóban közölni az ellenőrzött dolgozókkal és a saját, illetve az ellenőrzött dolgozók közvetlen felettesével;  hiányosságok feltárása esetén az ellenőrzést a közvetlen felettesétől kapott utasítás szerint időben megismételni. Az ellenőrzött alkalmazott jogai és kötelességei:  Az ellenőrzött dolgozó jogosult:  az ellenőrzés megállapításait (kérésére: írásban) megismerni;  az ellenőrzés módjára és megállapítására vonatkozóan írásban észrevételeket tenni, és ezeket eljuttatni az ellenőrzést végző közvetlen feletteséhez.  Az ellenőrzött dolgozó köteles:  az ellenőrzést végző dolgozó munkáját segíteni, az ellenőrzéssel összefüggő kéréseit teljesíteni;  a feltárt hiányosságokat, szabálytalanságokat azonnal megszűntetni. A belső ellenőrzést végző dolgozó feladatai:  Az ellenőrzést végző dolgozó a belső ellenőrzést köteles a jogszabályokban, az iskola belső szabályzataiban, a munkaköri leírásában, az éves ellenőrzési tervben előírtak szerint a tanév során folyamatosan végezni.  Az ellenőrzések teljesítéséről, az ellenőrzés megállapításairól közvetlen felettesét tájékoztatnia kell.  Az ellenőrzés tényét és megállapításait írásba kell foglalnia.

25

 Hiányosságok feltárása esetén az ellenőrzést végzőnek a hiányosság megszűntetésére fel kell hívnia az ellenőrzött dolgozó figyelmét; a hiányosságok megszűntetését újra ellenőriznie kell. A belső ellenőrzésre jogosult dolgozók és kiemelt ellenőrzési feladataik: Igazgató  ellenőrzési feladatai az iskola egészére kiterjednek;  ellenőrzi az iskola összes dolgozójának pedagógiai, gazdálkodási és ügyviteli és technikai jellegű munkáját;  ellenőrzi a munkavédelmi és tűzvédelmi szabályok megtartását,  elkészíti az intézmény belső ellenőrzési szabályzatát;  összeállítja tanévenként (az iskolai munkatervhez igazodva) az éves ellenőrzési tervet,  felügyeletet gyakorol a belső ellenőrzés egész rendszere és működése felett. Igazgatóhelyettesek – intézményegység-vezetők:  folyamatosan ellenőrzik a hozzájuk beosztott dolgozók nevelő-oktató és ügyviteli munkáját, ennek során különösen:  a szakmai munkaközösségek vezetőinek tevékenységét;  a pedagógusok munkavégzését, munkafegyelmét;  a pedagógusok adminisztrációs munkáját;  a pedagógusok nevelő-oktató munkájának módszereit és eredményességét,  a gyermek- és ifjúságvédelmi munkát. Munkaközösség-vezetők:  folyamatosan ellenőrzik a szakmai munkaközösségbe tartozó pedagógusok nevelő-oktató munkáját, ennek során különösen:  a pedagógusok tervező munkáját, a tanmeneteket;  a nevelő és oktató munka eredményességét. Az igazgató egyes esetekben jogosult az intézmény dolgozói közül bárkit meghatározott céllal és jogkörrel felruházva belső ellenőrzési feladat elvégzésére kijelölni. Az egyes tanévekre vonatkozó ellenőrzési feladatokat, ezek ütemezését, az ellenőrzést végző, illetve az ellenőrzött dolgozók kijelölését az iskolai munkaterv részét képező belső ellenőrzési terv határozza meg. A belső ellenőrzési terv elkészítéséért az igazgató a felelős. A nevelőtestület és működési rendje a feladatkörébe tartozó ügyek átruházása A nevelőtestület A nevelőtestület az intézmény pedagógusainak és pedagógiai munkát segítőinek közössége, nevelési és kérdésekben a közoktatási intézmény legfontosabb tanácskozó és határozathozó szerve. A nevelőtestület feladata és jogai A nevelőtestület legfontosabb feladata a pedagógiai program létrehozása és egységes megvalósítása – ezáltal a tanulók magas színvonalú nevelése és oktatása. Ennek a komplex feladatnak megfelelően a nevelőtestület véleményező és javaslattevő jogkörrel rendelkezik minden, az intézményt érintő ügyben.

26

A nevelőtestület döntési jogköre: -

a pedagógiai program elfogadása

-

az SZMSZ és a házirend elfogadása

-

a tanév munkatervének jóváhagyása

-

átfogó értékelések és beszámolók elfogadása

-

az intézményvezetői programok szakmai véleményezése

-

a nevelőtestület képviseletében eljáró pedagógus kiválasztása

-

saját feladatainak és jogainak részleges átruházása

A nevelőtestület értekezletei A nevelőtestület feladatainak ellátása érdekében értekezleteket tart a tanév során. Az értekezletek időpontjait az intézmény éves munkaterve rögzíti. A nevelőtestületi értekezlet vonatkozó napirendi pontjához az egyetértési jogot gyakorló szülői szervezet képviselőjét meg kell hívni. A tanév értekezletei az alábbiak: -

tanévnyitó értekezlet

-

őszi nevelési értekezlet,

-

tavaszi nevelési értekezlet,

-

félévzáró értekezlet,

- tanévzáró értekezlet Rendkívüli értekezlet hívható össze, ha a nevelőtestület tagjainak egyharmada, valamint a közalkalmazotti tanács és az intézmény igazgatója vagy vezetősége szükségesnek látja. A nevelőtestület döntései és határozatai A nevelőtestület döntéseit és határozatait általában – a jogszabályokban meghatározottak kivételével – nyílt szavazással és egyszerű szótöbbséggel hozza. Titkos szavazás esetén szavazatszámláló bizottságot jelöl ki a nevelőtestület a tagjai közül. A szavazatok egyenlősége esetén az intézményvezető szavazata dönt. A nevelőtestületi értekezlet lényegkiemelő, emlékeztető jegyzőkönyvét kijelölt pedagógus vezeti. A jegyzőkönyvet az intézményvezető, a jegyzőkönyvvezető és a nevelőtestület jelen, lévő tagjai közül két hitelesítő írja alá. A döntések az intézmény iktatott iratanyagába kerülnek. Az alkalmazotti értekezlet Tagjai: az intézményben foglalkoztatott valamennyi dolgozó, akivel az intézmény határozott vagy határozatlan közalkalmazotti jogviszonyt létesített. Az alkalmazotti értekezlet akkor határozatképes, ha tagjainak legalább kétharmada jelen van. Az értekezletről jegyzőkönyv készül. 27

Döntési jogköre: Az alkalmazotti értekezlet dönt az intézményi szintű programok elfogadásáról. Véleményezési jogköre van: 

az intézmény átszervezésével (megszüntetésével), feladatának megváltoztatásával, nevének megállapításával vagy módosításával,



az intézményvezető megbízásával és a megbízás visszavonásával,



a költségvetés meghatározásával, módosításával összefüggő döntésekben.

Összehívás módja, gyakorisága: Az alkalmazotti értekezletet a döntési és véleményezési jogkörébe tartozó minden kérdésben össze kell hívni. Az összehívás az intézményegységekhez eljuttatott hivatalos igazgatói levél útján történik. Az igazgatói értekezlet Az intézmény operatív döntés-előkészítő, véleményező, javaslattevő szerve, amely a más testületek elé nem tartozó belső szabályzatok megállapításában, valamint az intézményigazgató által meghatározott ügyekben döntéshozó testületként is működhet. Előkészíti az Igazgatótanács elé kerülő és az érdekképviseletekkel egyeztetendő döntésre váró feladatokat. Információt közvetít a napi működés formájáról. Az igazgatói értekezletet az igazgató, távollétében az általános igazgatóhelyettes vezeti. Tagjai: 

az intézményigazgató és helyettesei,



az intézményegység-vezetők,



a kincstárnok

Az igazgatói értekezlet saját munkaprogramja szerint hetente ülésezik, a témától függően meghívhat még más tagokat is.

28

Az intézmény külső kapcsolatainak rendszere A külső kapcsolatok célja, formája és módja Intézményünk a feladatok elvégzése, a gyermekek egészségügyi, gyermekvédelmi- és szociális ellátása, valamint a továbbtanulás és a pályaválasztás érdekében és egyéb ügyekben rendszeres kapcsolatot tart fenn más intézményekkel és szervezetekkel. A vezetők, valamint az oktató-nevelő munka különböző szakterületeinek képviselői rendszeres személyes kapcsolatot tartanak a társintézmények azonos beosztású alkalmazottaival – meghívás vagy egyéb értesítés alapján. A kapcsolattartás formái és módjai. -

közös értekezletek tartása

-

szakmai előadásokon és megbeszéléseken való részvétel

-

módszertani bemutatások és gyakorlatok tartása

-

közös ünnepélyek rendezése

-

intézményi rendezvények látogatása

-

hivatalos ügyintézés levélben vagy telefonon.

Rendszeres külső kapcsolatok Intézményünk a feladatok eredményes ellátása érdekében rendszeres munkakapcsolatot tart számos szervezettel. Napi munkakapcsolat köti a közös fenntartásban működő intézményekhez és szervezetekhez. Az intézmény kapcsolatban áll a következő szervezetekkel: - a fenntartóval - a működtetővel - a fenntartó általa finanszírozott többi közoktatási intézménnyel - a gyermekek egészségügyi ellátásáról gondoskodó társintézményekkel - a gyermek- és ifjúságvédelmi hatóságokkal - a családsegítő központtal Egyéb kapcsolatok: - Magyar Gyógypedagógusok Egyesület - Értelmi Fogyatékosok Országos Szövetsége és helyi szervezete - Mozgásvizsgáló Országos Szakértői Bizottság - Autizmus Kutatócsoport - Baranya Megyei Pedagógiai Szakszolgálat - Értük-Velük Egyesület Az intézményben működő alapítványok az iskola nevelési-oktatási céljainak megvalósulását segítik: - Autisztikus Gyermekekért Baranyában Alapítvány - Devi-Art Alapítvány - Bálint Alapítvány 29

Külföldi kapcsolatok Fellbach – Fröbelschule, Németország Eszék – Ivan Stark Iskola, Horvátország STOLL-Gyógypedagógusok Szakmai Kollégiuma, Bosznia-Hercegovina Együttműködésünket az intézményvezetők által aláírt megállapodás alapján szervezzük. Az iskola egészségügyi ellátását biztosító egészségügyi szolgáltatóval való kapcsolattartás Az intézmény dolgozóinak munkaalkalmasságát vizsgáló intézménnyel. A feladattal megbízott orvos nevét, rendelési idejét és helyét az intézményi hirdetőtáblákon tesszük nyilvánossá. A Gyermekjóléti Szolgálattokkal való kapcsolattartás A kapcsolatot a gyermekvédelmi felelős tartja, aki közvetlenül megismerkedik az ott dolgozókkal. A szolgálat munkájáról tájékoztatja az intézmény igazgatóját, a pedagógusokat és a szülőket.

30

Az utazó gyógypedagógiai ellátásban partner intézményekkel való kapcsolattartás 1. Az integráló intézményekkel való kapcsolattartás. Kapcsolttartó: igazgató, igazgatóhelyettes. 1.1. Az intézményekkel történő kapcsolattartás feladatai: - a szolgáltatási körbe tartozó intézmények és sajátos nevelési igényű gyermekek, tanulók számának feltérképezése, - az ellátás igénylésével kapcsolatos dokumentáció átadása, átvétele, - javaslattétel az ellátás formájára, személyi feltételeire vonatkozóan, - együttműködési szerződések megkötése. 1.2. Az intézményekkel történő kapcsolattartás formái: - postai levelezés, - elektronikus levelezés (e-mail), - telefonos egyeztetés, fax, - személyes kapcsolatfelvétel, megbeszélés 2. Az integráló intézményekben dolgozó pedagógusokkal való kapcsolattartás Az integráló intézményekben dolgozó pedagógusokkal való kapcsolattartás az utazó gyógypedagógus feladatai közé tartozik, melyek részletes meghatározását lásd: Pedagógiai Program „Az utazó gyógypedagógus feladatai” alcím alatt. 2.1. A kapcsolattartás ezen formái, feladatai többek között: - órarendek egyeztetése, - fejlesztési tervek elkészítésének segítése, - team-munkában való részvétel, - konzultáció, - esetmegbeszélés. 3. A sajátos nevelési igényű gyermekkel való kapcsolattartás A sajátos nevelési igényű gyermekkel való kapcsolattartás az utazó gyógypedagógus feladatai közé tartozik, melyek részletes meghatározását lásd: Pedagógiai Program „Az utazó gyógypedagógus feladatai” alcím alatt. A kapcsolattartás ezen formái, feladatai többek között például: - habilitációs-rehabilitációs foglalkozások megtartása, - év eleji diagnosztikus mérések. 4. A szülőkkel való kapcsolattartás A szülőkkel való kapcsolattartás az utazó gyógypedagógus feladatai közé tartozik. A kapcsolattartás ezen formái, feladatai többek között: - a gyermek megfigyelése a szülő kérésére, - javaslat további vizsgálatokra, - tanácsadás, - segítségnyújtás a szakvélemény, diagnózis értelmezésében, - tájékoztatás a fejlesztés lehetőségeiről, - rendszeres konzultáció a gyermek fejlődésével kapcsolatosan, - javaslattétel az együttműködési módokra, - javaslattétel a gyermek/tanuló egyéni igényeihez szükséges környezet kialakítására, - segítségnyújtás a speciális eszközök kiválasztásában, - tájékoztatás a speciális eszközök beszerzési lehetőségeiről, 31

-

szülői értekezleteken, fogadóórákon való részvétel, az osztályba, csoportba járó gyermekek szüleinek felkészítése a sajátos nevelési igényű gyermekek fogadására,

32

Az intézmény működési rendje Az intézmény működésének helyi rendjét az éves munkaterv határozza meg. A munkatervet a nevelőtestület fogadja el. A munkatervben kell szabályozni a nevelő-oktató munkához szükséges helyiségek használatát, a vezetők munkaidő-beosztását és a vezetők fogadóóráit. A közalkalmazottak munkarendjét, munkavégzésének és díjazásának egyes szabályait az intézmény kollektív szerződése tartalmazza összhangban a Munka Törvénykönyve, és a Közalkalmazotti Törvény rendelkezéseivel. A munkavégzéshez kapcsolódó jogokat, kötelességeket, a munkaidő beosztását a munkaköri leírások tartalmazzák. A munkaköri leírásokat az intézményegység vezetők, az Intézményvezetés dolgozói esetében az Éltes EGYMI igazgatója készíti el. Minden év szeptember 15-ig felül kell vizsgálni azokat. A közös terek használatának rendjét a Házirend szabályozza. A tanév helyi rendje A tanév helyi rendjét, programjait a nevelőtestület határozza meg és rögzíti az éves munkatervben a vonatkozó jogszabály alapján, továbbá az érintett közösségek véleményének figyelembe vételével. A tanév helyi rendjét, az intézmény házirendjét és a balesetvédelmi előírásokat az osztályfőnökök az első tanítási napon ismertetik meg a tanulókkal, az első szülői értekezleten pedig a szülőkkel. A tanév programjairól készült iskolai naptárt a nevelőtestület tagjai, valamint a szülők kézhez kapják, illetve az intézmény honlapján olvashatják. A tanítási órák rendje Az oktatás és a nevelés az óratervnek megfelelően a tantárgyfelosztással összhangban lévő órarend alapján történik a pedagógusok vezetésével a kijelölt tantermekben. A napi tanítási idő (a kötelező órarend szerinti tanítási órák időtartama) 8 órától 1330 óráig tart. Kivételt képeznek az iskolaotthonos osztályok, amelyekben 8-16.00 óra között kerül sor, váltakozó elosztásban a kötelező és az egyéb foglalkozásokra. A kötelezően választott fakultációs tanórákat 16.00 óráig be kell fejezni. Indokolt esetben az igazgató rövidített órákat és szüneteket rendelhet el. A tanítási órák időtartama: 45 perc. Az első tanítási óra reggel 8.00 órakor kezdődik. A tanítási órák (foglalkozások) látogatására engedély nélkül csak a tantestület tagjai jogosultak. Minden egyéb esetben a látogatásra az igazgató adhat engedélyt. A tanítási órák megkezdésük után nem zavarhatók, kivételt indokolt esetben az igazgató és a vezető helyettesek tehetnek. A tanítási órák tanulókra vonatkozó szabályait a házirend tartalmazza.

Az óraközi szünetek rendje Az óraközi szünetek időtartama 10-20 perc, a házirendben feltüntetett csengetési rend szerint. Az óraközi szünetek legkisebb időtartama 5 perc. 33

Minden szünet ideje alatt – a tanulók egészsége érdekében – a tantermekben szellőztetni kell. Az intézményi felügyelet rendszabályai Az órarend szerinti kötelező tanítási órák, a tanórán kívüli és egyéb foglalkozások alatt a tanulókra a tanórát vagy a foglalkozást tartó pedagógus felügyel. Az óraközi szünetekben, valamint közvetlenül a tanítási idő előtt és után a tanulók felügyeletét az ügyeleti rend szerint beosztott ügyeletes pedagógusok és pedagógiai munkát segítő asszisztensek látják el. Az intézmény évente ügyeleti rendet határoz meg az órarend függvényében. Az ügyeleti rend beosztásáért a feladattal megbízott igazgatóhelyettes a felelős. Az ügyeletre beosztott vagy az ügyeletes helyettesítésére kijelölt pedagógus, pedagógiai asszisztens felelős az ügyeleti terület rendjének megtartásáért, a felügyelet ellátásáért. Az ügyeletes feladatait az ügyeleti rend tartalmazza. Az intézmény nyitva tartása Az Építők úti székhelyintézmény a tanév szorgalmi ideje alatt tanítási napokon: 645 órától 1700 óráig tart nyitva. Az intézmény hivatalos munkaideje tanítási napokon: 730 órától 16.00 óráig tart. A tanítási szünetek ügyeleti napja: szerda 9.00-13.00 óráig Általános iskola – Építők u. 9. Tanítási szünetek alatt, valamint szombaton és vasárnap a nyitva tartás csak az igazgató által engedélyezett szervezett programokhoz kapcsolódik. Az intézményt egyébként zárva kell tartani. Az intézmény tanítási szünetekben ügyeleti rend szerint tart nyitva. Hajnóczy utcai telephely – Hajnóczy u. 3. Nyitva tartás a tanév szorgalmi ideje alatt: 645 órától 1600 óráig tart nyitva. Az intézményegységet egyébként zárva kell tartani. Tanítási szünetekben ügyelet az Építők úti épületben Óvoda – Építők u. 9. Nyitva tartás naponta 700 – 1700 óráig A nyári szünet a fenntartó engedélyével 4 hét. Kollégium A férőhelyek függvényében az iskolával tanulói jogviszonyban lévő – elsősorban vidéki tanulók – igényeit kielégítve működik. A tanév rendjéhez igazítva látja el a feladatokat.

34

Az intézmény munkarendje A vezetők intézményben való tartózkodása ( melléklet). Az intézmény hivatalos munkaidejében felelős vezető tartózkodik az épületben. A vezetői ügyeleti rend az éves munkaterv melléklete. A közalkalmazottak munkarendje Az intézmény zavartalan működése érdekében a közalkalmazottak munkarendjét a hatályos jogszabályok betartásával – az igazgató állapítja meg. A közalkalmazottak munkaköri leírásait az igazgatóhelyettesek készítik el, és az igazgató hagyja jóvá. Minden közalkalmazottnak és tanulónak az intézményben be kell tartania az általános munka- és balesetvédelmi szabályokat. Az ezzel kapcsolatos feladatokat az intézmény megbízott munkatársa látja el. Az igazgatóhelyettesek tesznek javaslatot – a törvényes munkaidő és pihenő idő figyelembe vételével – a napi munkarend összehangolt kialakítására, változtatására és a közalkalmazottak szabadságának kiadására. A pedagógusok munkarendje A pedagógusok heti kötelező óraszáma 40 óra. Kötött munkaidejük neveléssel-oktatással lekötött – 20 óra, illetve neveléssel-oktatással le nem kötött – 12 óra részekből tevődik össze. A pedagógusok oktatással-neveléssel lekötött óráikban tanórákat, foglalkozásokat vezetnek a tantárgyfelosztásban meghatározottak szerint.

illetve

egyéb

Neveléssel-oktatással le nem kötött munkaidejükben heti 12 órában a következő feladatokat végezhetik: - foglalkozások, tanítási órák előkészítése, - a gyermekek, tanulók teljesítményének értékelése, - az intézmény kulturális és sportéletének, versenyeknek, a szabadidő hasznos eltöltésének megszervezése, - a tanulók nevelési-oktatási intézményen belüli önszerveződésének segítésével összefüggő feladatok végrehajtása, - előre tervezett beosztás szerint vagy alkalomszerűen gyermekek, tanulók – tanórai és egyéb foglalkozásnak nem minősülő – felügyelete, - a tanuló- és gyermekbalesetek megelőzésével kapcsolatos feladatok végrehajtása, a gyermek- és ifjúságvédelemmel összefüggő feladatok végrehajtása, - eseti helyettesítés, - a pedagógiai tevékenységhez kapcsolódó ügyviteli tevékenység, - az intézményi dokumentumok készítése, vezetése, - a szülőkkel történő kapcsolattartás, szülői értekezlet, fogadódóra megtartása, osztályfőnöki munkával összefüggő tevékenység, - pedagógusjelölt, gyakornok szakmai segítése, mentorálása, - a nevelőtestület, a szakmai munkaközösség munkájában történő részvétel, munkaközösség-vezetés, - az intézményfejlesztési feladatokban való közreműködés, - környezeti neveléssel összefüggő feladatok ellátása, - iskolai szertár fejlesztése, karbantartása, - hangszerkarbantartás megszervezése, - különböző feladatellátási helyekre történő alkalmazás esetében a köznevelési intézmény telephelyei közötti utazás, valamint 35

-

a pedagógiai program célrendszerének megfelelő, az éves munkatervben rögzített, tanórai vagy egyéb foglalkozásnak nem minősülő feladat ellátása rendelhető el.

A pedagógusok napi munkarendjét, a felügyeleti és helyettesítési rendet az igazgatóhelyettesek állapítják meg. A tanórák (foglalkozások) elcserélését az igazgatóhelyettes engedélyezi. A pedagógus köteles munkakezdése előtt 15 perccel munkahelyén megjelenni. A reggeli ügyeletet ellátó pedagógusnak az ügyeletkezdésnél 5 perccel kell korábban érkeznie. A pedagógusnak a munkából való távolmaradását előzetesen jelentenie kell, hogy feladatának ellátásáról helyettesítéssel gondoskodni lehessen. A tantervi anyagban való lemaradás elkerülése érdekében a pedagógust hiányzása esetén – lehetőség szerint – szakszerűen kell helyettesíteni. A szakszerű helyettesítés érdekében a tanmeneteket az igazgatóhelyettesnél kell tartani. A rendkívüli távolmaradást legkésőbb az adott munkanapon az első tanítási óra megkezdése előtt negyed órával jelezni kell a szakasz igazgatóhelyettesének. A pedagógusok számára – a kötelező óraszámon felüli – tanítási (foglalkozási) órák megtartására, egyéb feladatokra a megbízást vagy kijelölést az igazgató adja – az igazgatóhelyettesek és a szakmai munkaközösség-vezetők javaslatainak meghallgatása után. A megbízások során figyelembe kell venni a pedagógus alkalmasságát, rátermettségét és szakmai felkészültségét. A nem pedagógus munkakörűek munkarendje Az oktató-nevelő munkát segítő alkalmazottak munkarendjét, a távollévők helyettesítési rendjét a szakasz igazgatóhelyettesei állapítják meg. Gyermekfelügyelők szünete délelőtt: 1000-tól – 1020-ig. Gyermekfelügyelő délutáni szünete lehetőség szerinti időpontban 20 perc időtartamú. A szünetek ideje alatt a gyermekfelügyeletet előzetes beosztás szerint ügyeletes pedagógusok, illetve gyermekfelügyelők látják el. Az intézményi vagyon működtetésének területén dolgozó közalkalmazottak munkarendjét, a távollévők helyettesítési rendjét a kincstárnok állapítja meg. Az egyes részlegek alkalmazottainak napi munka-beosztásánál figyelembe kell venni a közoktatási intézmény feladatainak zökkenőmentes ellátását. Az alkalmazottaknak munkakezdésük előtt 10 perccel kell munkahelyükön megjelenniük, távolmaradásukról értesíteniük kell a szakasz igazgatóhelyettesét. A tanulók munkarendje A tanulók munkarendjét, intézményi életének részletes szabályozását a Házirend tartalmazza. CSENGETÉSI REND: 1. óra 2. óra 3. óra 4. óra 5. óra 6. óra 7. óra 8. óra

800 – 845 900 – 945 1005 – 1050 1105 – 1150 1200 – 1245 1250 – 1335 1345 – 1430 1445 - 1530

36

37

Az utazó gyógypedagógusok feladatellátás időkerete: - Az utazó gyógypedagógusaink által biztosított habilitációs-rehabilitációs foglalkozások heti rendszerességgel, hétköznapokon, előre egyeztetett időpontjaiban a gyermek/tanuló órarendjéhez igazodva, általában a tanulók kötelező tanóráin felüli időszakban folynak. - Az óvodákban általában a délelőtti órákban 8-12 óra között, az általános iskolákban és középfokú iskolákban, a délutáni órákban 1230 – 1630 között történik a fejlesztés. Indokolt esetben a foglalkozások ettől eltérő időpontokban is megszervezhetők, a szülővel és a befogadó intézménnyel történő egyeztetés alapján. - Amennyiben az ellátás ambuláns formában a Pécsi Éltes EGYMI-ben kerül megszervezésre, a foglalkozások rendje, időkerete a befogadó intézményeknél leírtakkal megegyezik. - A foglalkozások időtartama: 45 perc/óra. - A tanulók részére biztosított habilitációs-rehabilitációs foglakozások száma a sérülésspecifikumától és az ellátás komplexitásától függően 1-10 óra/hét, a Szakértői véleményben, valamint a törvényben (Nkt. 47.§, valamint a 6. melléklet; 20/2012. EMMI rendelet 138.§ és 139.§) meghatározottak alapján. - A konzultáció, team-munka, esetmegbeszélés gyakorisága elsősorban az integráló intézmény pedagógusainak igényéhez igazodik. Időtartama szükségleteknek megfelelően rugalmasan alakítható, általában 45-90 perc/alkalom. Ezen alkalmak az intézmény működési rendjébe beillesztve a kötött munkaidő terhére szervezhetők. A belépés és a bent tartózkodás rendje azok részére, akik nem állnak jogviszonyban az intézménnyel Az intézménnyel jogviszonyban nem állók az ügyintézésben érintett intézményi alkalmazott engedélyével tartózkodhatnak az intézményben, ügyintézésükkel a tanítási órákat nem zavarhatják! Hivatalos ügyek intézése munkanapokon 800 – 1530 óra között történik. A Hajnóczy utcai úti épületbe a kaputelefonon történő bejelentkezés után történik a bebocsátás. Kollégiumi látogatási idő naponta 1600 – 1730 óra között van. Óvoda: a portán keresztül az óvodai csengő használatával léphetnek be az intézménybe A tornatermet és egyéb helyiségeket a szerződésben leírtaknak megfelelő időpontban használhatják az igénybevevők. A nyitott intézményi színterek: könyvtár, eszközkölcsönző, előadó/tárgyalóterem. Az intézménybe történő beiratkozás szabályai 1. Intézményünk, a hatályban lévő törvényi szabályozás alapján végzi a gyermekek, tanulók felvételét, átvételét. Az intézmény óvodai, általános iskolai, speciális készségfejlesztő szakiskolai intézményegységeibe történő beiratkozáshoz szükséges: - Baranya Megyei Pedagógiai Szakszolgálat által kiállított szakvéleménye és intézménykijelölő határozata - Speciális Készségfejlesztő Szakiskola esetén be kell mutatni továbbá az általános iskola 8. osztályos végbizonyítványát. 38

Kollégiumi felvétel: - Intézményünk kollégiumi intézményegysége kizárólag az iskolával tanulói jogviszonyban állók részére tud elhelyezést biztosítani. - A kollégiumi elhelyezés iránt külön kérelmet kell benyújtani. - A kollégiumi intézményegység vezetője a kérelem elbírálásáról értesíti a tanulót, kiskorú tanuló esetén, annak szülét is. Az intézményi hagyományok ápolása és az ünnepélyek rendje A hagyományápolás célja és külsőségei A hagyományápolás célja Az iskola eddigi hagyományainak ápolása, ezek fejlesztése és bővítése, iskolaközösség minden tagjának joga és kötelessége. A hagyományok ápolásával kapcsolatos teendőket, időpontokat, valamint a felelősöket a nevelőtestület az éves munkatervben határozza meg. Alapelv, hogy az intézményi rendezvényekre való színvonalas felkészítés és felkészülés – a képességeket és a rátermettséget figyelembe véve – egyenletes terhelést adjon a pedagógusoknak és a tanulóknak egyaránt. A nemzeti ünnepélyek és megemlékezések rendezése és megtartása a fiatalok nemzeti identitástudatát fejleszti. Az intézmény egyéb helyi hagyományai közé tartozó rendezvények a közösségi élet formálását, a közös cselekvés örömét szolgálják, a fiatalokat az egymás iránti tiszteletre nevelik. Ünnepélyek Intézményi szintű ünnepély A mindenkori tanév rendjében meghatározott megemlékezés. Az osztályfőnöki munkaközösségek döntése alapján az osztályközösségek szintjén tartott megemlékezések az éves munkatervben kerülnek meghatározásra. Az intézmény hagyományos rendezvényei: Az iskola névadójának személyével kapcsolatos rendezvény: ÉLTES NAP Egyéb rendezvények:         

tanévnyitó ünnepély elsősök napja karácsonyi ünnepély, farsangi bál, kulturális bemutatkozások gyermeknap, nyolcadikosok napja, tanévzáró ünnepély, ballagási ünnepély,

39

Az iskolai ünnepélyeken elvárt viselet Az intézmény ünnepélyein a pedagógusok és a diákok egyaránt ünneplő ruhában jelennek meg, kifejezve ezzel is a tiszteletadást a mindennapokból kiemelkedő események és személyek valamint a rendezvény szervezői iránt. A rendszeres egészségügyi felügyelet és ellátás rendje Az egészségügyi prevenció rendje Az intézményben heti 2 alkalommal a rendelési idő alatt orvosi ellátásban részesülhetnek a tanulók. Ezen túlmenően a védőnő fogadja a gyerekeket egészségügyi problémákkal kapcsolatban. Az iskolaorvosi ellátás külön jogszabályokban rögzített megelőző orvosi intézkedéseket és szűrővizsgálatokat tartalmaz. Az egészségügyi ellátást biztosító gyermekorvos munkatervet készít, a védőnőkön keresztül tartja a kapcsolatot az iskola vezetőségével. Előre ütemezve végzi a szűrővizsgálatokat és a védőoltásokat. A fogorvos rendszeresen szűri a tanulókat, jelzi, hogy mikor melyik osztály mehet vizsgálatra. A szűrővizsgálatok tanítási időben a pedagógus, vagy a pedagógiai munkát segítők felügyelete mellett történnek. Kollégium A kollégista tanulók akut ellátását a kollégium orvosa végzi tanévenként meghatározott rendben. A megbetegedett tanuló szülőjének,hozzátartozójának értesítéséről a kollégium-vezető által megbízott személy gondoskodik.

40

Védő- óvó intézkedések A tanulók személyiségfejlődésének megsegítésében a tanulókkal közvetlenül kapcsolatban lévő pedagógusokon, pedagógiai munkát segítőkön kívül az alábbi speciális végzettségű szakemberek vesznek részt: - szociálpedagógus – gyermek- és ifjúságvédelmi felelős - pszichológus (2 fő) - pszichológiai munkát segítő pedagógusok - mentálhigiénés ismeretekkel rendelkező pedagógusok Munkájukat éves munkaterv alapján végzik. Balesetvédelmi oktatás Az első tanítási napon az osztályfőnökök balesetvédelmi oktatásban részesítik a tanulókat. Témák: - helyes közlekedés az utcán, - baleseti veszélyforrások az iskolában, - védekezés a balesetek ellen, - mi a teendő baleset esetén. A baleseti oktatás időpontját a naplóban rögzíteni kell. Tantárgyakkal kapcsolatos balesetek A testnevelés, technika, természetismeret, (fizika és kémia) órákon a tanév elején a tantárggyal kapcsolatos baleseti veszélyekről tájékoztatni kell a tanulókat. Ennek időpontját a naplóban rögzíteni kell. Minden – fenti tantárgyat tanító – szaktanár rendelkezik erre vonatkozó írásos balesetvédelmi anyaggal. Tanítási szünetekre balesetvédelmi oktatás A téli, tavaszi és nyári szünetek előtti héten megismételjük az oktatást az évszak adta veszélyforrások előtérbe helyezésével. Tanulmányi kirándulások előtti balesetvédelmi oktatás Tanulmányi kirándulások előtt az osztályfőnöknek balesetvédelmi oktatást kell tartani. Ezt a naplóban is rögzíteni kell. 12.2. Az intézmény dolgozóinak teendői baleset bekövetkezésekor A tanulók felügyeletét ellátó nevelőnek a tanulót ért bármilyen balest, sérülés vagy rosszullét esetén haladéktalanul meg kell tennie a következő intézkedéseket: - a sérült tanulót elsősegélyben kell részesítenie, ha szükséges, orvost kell hívnia, ehhez segítséget kérhet az iskola betegszobáján

41

- a balesetet, sérülést okozó veszélyforrást a tőle telhető módon meg kell szűntetni, - minden tanulói balesetet, sérülést, rosszullétet azonnal jeleznie kell az iskola betegszobáján, ahonnan tájékoztatás történik az iskola igazgatója felé. E feladatok ellátásában a tanulóbaleset színhelyén jelenlévő többi nevelőnek is részt kell vennie. A balesetet szenvedett tanulót elsősegélynyújtásban részesítő dolgozók a sérülttel csak annyit tehet, amihez biztosan ért. Ha bizonytalan abban,hogy az adott esetben mit kell tennie, akkor feltétlenül orvost kell hívnia, és a beavatkozással meg kell várnia az orvosi segítséget. Az iskolában történt mindenféle balesetet, sérülést ki kell vizsgálni. A vizsgálat során tisztázni kell a balesetet kiváltó okokat és azt, hogyan lett volna elkerülhető baleset. A vizsgálat eredményeképpen meg kell állapítani, hogy mit kell tennie a hasonló balesetek megelőzése érdekében, és a szükséges intézkedéseket végre kell hajtani. A tanulóbalesetekkel kapcsolatos iskolai feladatok a magasabb jogszabály alapján: - ha bármilyen okból 8 napon túl gyógyuló baleset következett be az iskolában, a balesetet a felügyelő vagy órát tartó pedagógusnak jelenteni kell az igazgatónak, vagy helyettesének. A baleset körülményeit haladéktalanul ki kell vizsgálni, arról jegyzőkönyvet kell felvenni 2 példányban. A jegyzőkönyv 1 példányát a tanulónak kell adni, - a súlyos balesetet az intézménynek e-mailben azonnal jelenteni kell a fenntartónak, - az iskolavezetés lehetővé teszi a balesetek kivizsgálását a szülői szervezet részére.

42

Rendkívüli esemény esetén szükséges teendők Az iskola működésében rendkívüli eseménynek kell minősíteni minden olyan előre nem látható eseményt, amely a nevelő és oktató munka szokásos menetét akadályozza, illetve az iskola tanulóinak és dolgozóinak biztonságát és egészségét, valamint az intézmény épületét, felszerelését veszélyezteti. Rendkívüli eseménynek minősül különösen: - a természeti katasztrófa (pl. villámcsapás, földrengés, árvíz) - a tűz, - a robbantással történő fenyegetés. Amennyiben az intézmény bármely tanulójának vagy dolgozójának az iskola épületét vagy a benne tartózkodó személyek biztonságát fenyegető rendkívüli eseményre utaló tény jut a tudomására, köteles azt azonnal közölni az iskola igazgatójával, illetve valamely intézkedésre jogosult felelős vezetővel. Rendkívüli esemény esetén intézkedésre jogosult felelős vezetők: - igazgató, - igazgatóhelyettes(ek) – intézményegység vezetők A rendkívüli eseményről azonnal értesíteni kell: a.) a fenntartót, b.) tűz esetén a tűzoltóságot, c.) robbantással történő fenyegetés estén a rendőrséget, d.) személyi sérülés esetén a mentőket, e.) egyéb esetekben az esemény jellegének megfelelő rendvédelmi, illetve katasztrófaelhárító szerveket, ha ezt az iskola igazgatója szükségesnek tartja Az épületben tartózkodó személyeket riasztani kell. A jelzés: folyamatosan tartó szaggatott csengetés, áramkiesés esetén kolompolás. Ezután haladéktalanul hozzá kell látni a veszélyeztetett épület kiürítéséhez. A tanulócsoportoknak a „Tűzriadó terv” alapján kell elhagyniuk az épületet. A veszélyeztetett épület kiürítése során fokozottan ügyelni kell a következőkre. Az épületből minden tanulónak távoznia kell, ezért az órát, a foglalkozást tartó nevelőnek a tantermeken kívül (pl. mosdóban, szertárban, stb.) tartózkodó gyerekekre is gondolnia kell. A kiürítés során a mozgásban, cselekvésben korlátozott személyeket az épület elhagyásában segíteni kell. A tanulókat a tanterem elhagyása előtt és a kijelölt várakozási helyre történő megérkezéskor a nevelőnek meg kell számolnia.

43

Az igazgatónak, illetve az intézkedésre jogosult felelős személynek a veszélyeztetett épület kiürítésével egyidejűleg – felelős dolgozók kijelölésével – gondoskodnia kell az alábbi feladatokról:  a „Tűzriadó terv”-ben szereplő kijáratok kinyitásáról,  a közművezetékek (gáz, elektromos áram) elzárásáról,  a vízszerzési helyek szabaddá tételéről,  az elsősegélynyújtás megszervezéséről,  a rendvédelmi, illetve katasztrófa tűzszerészek, stb.) fogadásáról.

elhárító

szervek

(rendőrség,

tűzoltóság,

Az épületbe érkező rendvédelmi, katasztrófa elhárító szerv vezetőjét az iskola igazgatójának vagy az általa kijelölt dolgozónak tájékoztatnia kell az alábbiakról:  a rendkívüli esemény kezdetet óta lezajlott eseményekről,  a veszélyeztetett épület jellemzőiről, helyszínrajzáról,  az épületben található veszélyes anyagokról (mérgekről),  az épületben tartózkodó személyek létszámáról, életkoráról,  az épület kiürítéséről. A rendvédelmi, illetve katasztrófa elhárító szervek helyszínre érkezését követően a szerv illetékes vezetőjének igénye szerint kell intézkednie az intézmény veze4tőjének. Az illetékes szerv vezetőjének utasításait az intézmény minden dolgozója és tanulója köteles betartani. A tanulóval szemben lefolytatásra kerülő fegyelmi eljárás részletes szabályai Azokat a tanulókat, akik az iskolai házirendet tanórán, vagy tanórán kívül, az iskolán belül megszegik, illetve az iskolai közösség normáit sértő magatartást tanúsítanak, fegyelmező eljárásban kell részesíteni. A tanulóval szemben lefolytatott fegyelmi eljárás részletes szabályai a 20/2012.(VIII.31.) EMMI rendelet 4.§(1)/q szakaszában foglaltak alapján A tanuló helytelen magatartása, valamint a Házirendben rögzítettek megszegése esetén fegyelmező intézkedésről a szülőt, gondviselőt értesíteni kell. Fegyelmező intézkedést minden esetben mérlegelve hozza az osztályfőnök, a szaktanár, a nevelő, az igazgató vagy a nevelőtestület - figyelembe véve az életkori sajátosságokat, az értelmi fejlettséget és a cselekmény súlyát. A fegyelmezés fokozatai: osztályfőnöki, szaktanári, nevelői figyelmeztetés osztályfőnöki, szaktanári, nevelői intés igazgatói figyelmeztetés, intés, megrovás

44

Súlyos jogellenesség viselkedés minden esetben fegyelmi eljárást von maga után! Súlyos jogellenességek:  agresszió, mások bántalmazása, megalázása, fenyegetése, megfélemlítése;  mások egészségét, épségét veszélyeztető jogellenes magatartás (kábítószer terjesztése, mérgező anyaggal, gyógyszerrel vagy fegyverrel való visszaélés);  lopás, mások tárgyainak eltulajdonítása;  szándékos károkozás, rongálás. Részletes szabályok: Ha a tanuló a kötelességeit, valamint a Házirendben rögzített szabályokat vétkesen és súlyosan megszegi, vele szemben fegyelmi eljárás indítható. A fegyelmi jogkör gyakorlója az intézmény igazgatója. Fegyelmi vétség esetén a fegyelmi jogkör gyakorlója kezdeményezi a Fegyelmi Bizottság összehívását. A Fegyelmi tárgyalás résztvevői: Igazgató, igazgatóhelyettes, a Fegyelmi Bizottság tagjai, a sértett tanuló, a sértett tanuló szülője/gondviselője, a vétkes tanuló, a vétkes tanuló szülője/gondviselője, osztályfőnök, az iskola pszichológusa, az iskola gyermek-és ifjúságvédelmi felelőse, a gyermekjóléti szolgálat családgondozója. A Fegyelmi tárgyalás menete:  A fegyelmi eljárás megindításáról - az időpont és az indok megjelölésével - a vétkes tanuló, a tanuló szülője, valamint a tárgyaláson szükséges résztvevők írásban kapnak értesítést.  A fegyelmi tárgyalás során az érintett tanuló meghallgatása történik, biztosítva számára a lehetőséget, hogy álláspontját, védekezését előadhassa. A tárgyalás során valamennyi résztvevő kinyilváníthatja véleményét.  A fegyelmi tárgyaláson jegyzőkönyv készül, mely rögzíti a tárgyalás idejét, helyét, jelenlevők nevét, beosztását, a tárgyaláson elhangzottakat a hozzászólások sorrendjébe, a fegyelmi büntetésre tett javaslatokat, a fegyelmi büntetésről szóló határozatot, résztvevők aláírását.  A fegyelmi határozat a fegyelmi tárgyalás végén szóban kihirdetésre kerül, annak indoklásával együtt.  A fegyelmi határozatot 7 napon belül írásban meg kell küldeni az érintett feleknek. A fegyelmi határozat ellen a tanuló, illetve a kiskorú tanuló szülője a határozat kézhezvételét követő 15 napon belül fellebbezést nyújthat be a fegyelmi jogkör gyakorlója felé.  A fellebbezés után a másodfokú fegyelmi eljárásban nem vehet részt az, aki az elsőfokú fegyelmi határozat meghozatalában részt vett. A fegyelmi büntetés lehet: ­ megrovás, ­ szigorú megrovás, ­ meghatározott kedvezmények, juttatások csökkentése, megvonása, ­ szándékos rongálás, károkozás esetén az okozott kár megtérítése, ­ áthelyezés másik osztályba, tanulócsoportba vagy iskolába, ­ eltiltás az adott iskolában a tanév folytatásától, 45

­

kizárás az iskolából,

Tanköteles tanulóval szemben az eltiltás az adott iskolában a tanév folytatásától és a kizárás az iskolából fegyelmi büntetés csak rendkívüli vagy ismétlődő fegyelmi vétség esetén alkalmazható. A fegyelmi eljárást egyeztető tárgyalás előzheti meg. Egyeztető eljárás szabályai A fegyelmi eljárást egyeztető eljárás előzheti meg, amennyiben ezzel a sérelmet elszenvedő fél, kiskorú esetén a szülő, valamint a kötelességszegéssel gyanúsított tanuló, kiskorú tanuló esetén szülője egyetért. A fegyelmi eljárás megindításáról szóló hivatalos értesítésben a tanuló és szülője figyelmét fel kell hívni az egyeztető eljárás igénybevételének lehetőségére. A tanuló, kiskorú tanuló esetén a szülő az értesítés kézhezvételét követő 5 napon belül írásban jelentheti be a fegyelmi jogkör gyakorlója felé, ha igénybe kívánja venni az egyeztető eljárás lefolytatását. Amennyiben a tanuló vagy szülő nem kéri, vagy ha az egyeztető eljárás a bejelentést követő 15 napon belül nem vezet eredményre, akkor a fegyelmi eljárást le kell folytatni. Harmadszori kötelességszegés esetén az egyeztető eljárás alkalmazását a fegyelmi jogkör gyakorlója elutasíthatja. Az egyeztető eljárás célja: A kötelességszegéshez vezető események feldolgozása, a konfliktus feloldása, a sérelmek orvoslása alternatív technikák alkalmazásával és a jóvátétel lehetőségének biztosításával. Az egyeztető eljárás menete:  Az egyeztető eljárás lefolytatásáról – az időpont és az indokok megjelölésével – szóló értesítést írásban meg kell küldeni az érintetteknek.  A fegyelmi jogkör gyakorlója kijelöli azt a személyt, aki az egyeztető eljárást lefolytatja. Az egyeztető eljárást az vezetheti, akit mindkét fél (sértett és kötelesség szegő fél) elfogad.  Az egyeztető eljárás résztvevői lehetnek: igazgató, igazgatóhelyettes, a fegyelmi bizottság tagjai, osztályfőnök, az iskola pszichológusa, az iskola gyermekvédelmi felelőse, a gyermekjóléti szolgálat családgondozója.  Az egyeztető eljáráson elhangzottakról jegyzőkönyvet kell vezetni.  Amennyiben az egyeztető eljárás során, az érintett felek között megállapodás történt a jóvátételre, azt írásbeli megállapodásba kell foglalni, mely tartalmazza az egyeztető eljárás időpontját, helyét, indokát, a résztvevő személyek nevét, beosztását, az eljárás során elhangzott véleményeket, hozzászólásokat, a jóvátétel leírását, teljesítésének időtartalmát, a jóvátétel megvalósulását segítő, felügyelő és ellenőrző személy nevét, a résztvevők aláírását.  Amennyiben írásbeli megállapodás történt, úgy a fegyelmi eljárást a sérelem orvoslásához szükséges időre (a jóvátétel idejére), de legfeljebb három hónapra fel kell függeszteni.  Amennyiben a jóvátétel megvalósult és a sérelmet elszenvedő fél, kiskorú esetén a szülő nem kérte a fegyelmi eljárás folytatását, úgy a fegyelmi eljárást meg kell szüntetni.

46

Az intézmény működésével kapcsolatos szabályok Az épület egészére vonatkozó rendszabályok Az épület rendje: Az épület főbejárata mellett címtáblát, a tantermekben a Magyar Köztársaság címerét kell elhelyezni. Az épület lobogózása a műszaki vezető feladata. Az intézmény teljes területén, az épületben és az udvarokon tartózkodó minden személy köteles: - A közösségi tulajdont védeni. - A berendezéseket rendeltetésszerűen használni. - Az iskola rendjét és tisztaságát megőrizni. - Az energiával és a szükséges anyagokkal takarékoskodni. - A tűz- és balesetvédelmi előírások szerint eljárni. - A munka- és egészségvédelmi szabályokat betartani. Biztonsági rendszabályok Vagyonvédelmi okokból zárva kell tartani nyitvatartási idő alatt is az üresen hagyott tantermeket, szaktantermeket. Szertárakat, tornatermi öltözőket és egyéb helyiségeket. A műszaki vezető feladata, hogy az udvar bejárati ajtaja és a kapuk zárva legyenek, hogy illetéktelen személyek azokon át ne juthassanak az intézmény területére. A műszaki vezető gondoskodik a zárak használhatóságáról. Az osztálytermeket az órát, foglalkozást tartó nevelő, szaktanár zárja be. Az épület nyitvatartási ideje után a portás ellenőrzi, a nyílászárókat és az áramtalanítást. Az intézmény takarítását gazdasági évenként szerződéssel vállalkozó végzi. A dolgozóknak az intézmény biztonsági előírásait be kell tartani. Az iskolai könyvtárat a könyvtáros kezeli, értékéről köteles elszámolni. A könyvtár kulcsának megőrzése is az ő feladata. A könyvtárhelyiségben csak felügyelettel, a nyitvatartási időben tartózkodhatnak a tanulók. Az intézmény helyiségeinek bérbeadási rendje A közoktatási intézmény anyagi haszonszerzésre irányuló tevékenységet is folytathat, melynek egyik fő formája az ingatlanvagyon bérbeadása. Az intézmény helyiségeinek, berendezéseinek bérbeadásáról – ha az nem veszélyezteti az alapfeladatok ellátását az intézményvezető dönt. Az intézmény bérleti szerződéseiben ki kell kötni az épületben tartózkodást idejét, a rendeltetésszerű használat módját és a bérlő kártérítési kötelezettségét. A helyiségek és berendezésük használati rendje Az alkalmazottak helyiséghasználata A dolgozók az intézmény helyiségeit nyitvatartási időben akkor és olyan módon használhatják, hogy az ne veszélyeztesse a nevelő-oktató tevékenységet, és az intézmény egyéb feladatainak ellátását. Ha intézményi alkalmazott a nyitvatartási időn túlmenően igénybe kívánja venni az iskola helyiségeit, ezt az intézményvezetőtől írásban kell kérvényeznie a használat céljának és időpontjának megjelölésével. A tanulók helyiséghasználata 47

A tanulók az iskola létesítményeit, helyiségeit és ezek berendezéseit a tanítási időben és azután is csak pedagógusi felügyelettel használhatják. A szaktantermekben a tanulók csak a terembeosztásban feltüntetett időben tartózkodhatnak – kizárólag a szaktanárok jelenlétében. A szertáros feladatkört ellátó tanulók a szaktanár tudtával egyéb engedélyezett időpontban is lehetnek a szaktanteremben. Tanítási idő után tanuló csak a szervezett foglalkozás vagy engedélyezett program keretében tartózkodhat az iskolában – a házirend betartásával. A szaktantermek használati rendje A speciálisan felszerelt szaktantermekben, a könyvtárban, az informatika teremben, a tanműhelyekben – jól látható helyen – külön helyiség-használati rendet kell kifüggeszteni. A szaktanterem használati rendjét a helyiség felelőse állítja össze és az intézményvezető hagyja jóvá. A helyiség-használati rend a következőket tartalmazza: - a szaktanterem típusa, neve, - a terem felelősének neve és beosztása, - a helyiségben tartózkodás rendje, - a használati engedélyhez kötött berendezési tárgyak felsorolása, - a berendezési tárgyak és eszközök használati utasítása. A helyiség felelősének engedélye kell a szaktantermek mások által való használatához. A berendezések használata Az intézményi helyiségek berendezési tárgyit, felszerelési eszközeit nem lehet elvinni abból a teremből, amelynek helyiségleltárába tartoznak. Kivételes esetekben a bútorok (székek, padok) másik helyiségbe való átvitele a terem felelősének (szertáros pedagógus, osztályfőnök) engedélyhez kötött. A szaktantermek felszerelési tárgyainak használata – oktatástechnikai eszközök, elektronikus berendezések, stb. – csak a használati utasítás betartásával engedélyezett. Karbantartás és kártérítés A karbantartó felelős a tantermek, szaktantermek, tornatermek és más helyiségek balesetmentes használhatóságáért. Az eszközök, berendezések hibáját a terem felelőse köteles a hibabejelentő füzetbe beírni (portán található). A hibás eszközöket le kell adni a műszakai vezetőnek a hiba megjelölésével, aki az újbóli használatba vételről tájékoztat. A javíthatatlan eszközöket, berendezéseket külön jogszabály alapján selejtezni kell. Az intézmény területén az épület felszereltségében és berendezési tárgyaiban előidézett kárt a károkozónak meg kell térítenie. A tanulók által okozott károkról az osztályfőnök köteles a szülőt értesíteni. A műszaki vezető feladata a kár felmérése. A kártérítés szülővel, gondviselővel történő rendeztetése az osztályfőnök feladata. Az intézményben folyó reklámtevékenység szabályozása - Az intézményben a gazdasági reklámtevékenységről szóló 1997. évi LVIII. Törvény rendelkezéseit megtartva lehet gazdasági reklámtevékenységet folytatni, a gazdasági reklámtevékenységről szóló törvény 4-13.§-a számos tiltó rendelkezéseit betartva. 48

- Intézményünkben tilos közzétenni olyan reklámot, amelyik erőszakra buzdít, félelemérzetet kelt, vagy amely a gyermek, fiatalkorú fizikai, szellemi vagy erkölcsi fejlődését károsíthatja. - Tilos a dohányáru vagy alkoholtartalmú ital reklámozása intézményünkben és annak bejáratától számított százméteres távolságon belül. A nevelő-oktató munkával összefüggő feladatkijelölések, megbízások elvei A megbízások, feladatkijelölések a hatályos jogszabályok és a pedagógiai program illetve az éves feladatterv alapján történnek. A megbízásokhoz, a tantárgyfelosztás elkészítésénél, módosításánál előzetes egyeztetés szükséges az érintett dolgozóval, szakmai munkaközösséggel. A feladatkijelölés előtt az igazgató a Vezető Tanács véleményét is kikéri. Az iskola érdekében végzett, alapfeladatot meghaladó munkavégzés megbízásának elvei: - munkakörhöz szükséges végzettség, felkészültség, szakmai gyakorlat - az iskola szakmai programjaiban való részvétel, illetve részvételi szándék, - a tanulók, az iskola érdeke - a nevelők egyenletes terhelése a kedvezményezett csoportok – továbbtanulók, kisgyermekesek, nyugdíj előtt álló, bejárók – tehermentesítése, érdekvédelem - jövedelem-lehetőségek (jogszerű) egyenletes elosztása - önkéntesség, érdeklődés, szakmai ambíció - egyéni kívánságok, kérések. A nevelő-oktató munkával összefüggő megbízások: - munkaközösség-vezető - osztályfőnök - rendezvényfelelős - gyermek- és ifjúságvédelmi felelős Az igazgató egyéb feladatokra is megbízhat témafelelősöket a feladatellátás biztosítása érdekében. A megbízásokkal kapcsolatos feladatokat a munkaköri leírások tartalmazzák. Az intézményben folyó vallásoktatás rendje A hit- és erkölcstan oktatáson való részvétel a tanuló számára a Nkt.-nek megfelelően kötelező. Az intézmény együttműködik a területileg illetékes egyházakkal. Megfelelő létszámú foglalkozáshoz tantermet biztosít az intézmény tanítási rendjéhez igazodva. A fiatalok hit- és erkölcstan oktatását az egyházi jogi személy által kijelölt hitoktató végzi. Az iskolai tankönyvellátás rendje Az iskolai tankönyvellátás megszervezéséért az iskola igazgatója a felelős. Az iskola éves munkatervében rögzíteni kell annak a felelős dolgozónak a nevét, aki az adott tanévben: -

elkészíti az iskolai tankönyvrendelést, 49

-

részt vesz az iskolai tankönyvterjesztésben.

A tankönyvrendelésben illetve a tankönyvterjesztésben részvevő iskolai dolgozóval az iskola igazgatója megállapodását köt. A megállapodásnak tartalmaznia kell: -

a felelős dolgozók feladatait,

-

a szükséges határidőket,

- a tankönyvterjesztés (árusítás) módját, helyét, idejét, A magasabb jogszabályok előírásai alapján az iskolai tankönyvellátás rendjéről – a szakmai munkaközösségek véleményének kikérésével – évente a nevelőtestület dönt az alábbiak figyelembe vételével:  Intézményünk sajátos nevelési igényű tanulói normatív kedvezményre jogosultak, mely részükre az ingyenes tankönyvellátást biztosítja. Az iskola a tanulólétszámra kapja a normatívát – a szétosztás az évfolyami igényeknek megfelelően történik.  A tankönyvek a tanulók egész napos foglalkoztatásának (napközi – egész napos oktatás) biztosítására az osztálytermekben kerülnek elhelyezésre.  A tanév közben érkezett tanulók tankönyvellátását az iskola könyvtára biztosítja.  Az iskola részére tankönyvtámogatás céljára jutó összegnek legalább 25%-át tartós tankönyv, illetve az iskolában alkalmazott ajánlott és kötelező olvasmányok vásárlására kell fordítani. A megvásárolt könyv és tankönyv az iskola tulajdonába, az iskolai könyvtár, könyvtárszoba állományába kerül. A nevelőtestület dönt arról, hogy a tartós tankönyv vásárlására rendelkezésre álló összeget az iskola mely tankönyve4k vásárlására fordítja.  A tankönyvjegyzékből az iskola helyi tanterve alapján és a szakmai munkaközösségek véleményének figyelembe vételével a szaktanárok választják ki a megrendelésre kerülő tankönyveket. A tankönyvrendelés elkészítéséhez az iskola igazgatója beszerzi az iskolai szülői szervezet véleményét. Az iskolától kölcsönzött tankönyv elvesztése, megrongálásával okozott kárt a tanulónak (szülőnek) az iskola részére meg kell téríteni. A kártérítés pontos mértékét a körülmények figyelembe vételével az iskola igazgatója határozza meg. Az elektronikus és elektronikus úton előállított nyomtatványok kezelési rendje Az oktatási ágazat irányítási rendszerével a Közoktatási Információs Rendszer (KIR) révén tartott elektronikus kapcsolatban elektronikusan előállított, hitelesített és tárolt dokumentum rendszert alkalmazunk s 229/2012.(VIII.28) Kormányrendelet előírásainak megfelelően. A rendszer alkalmazott fokozott biztonságú elektronikus aláírását kizárólag az igazgató alkalmazhatja a dokumentumok hitelesítésére. Az elektronikus rendszer használata során feltétlenül ki kell nyomtatni és az irattárban el kell helyezni az alábbi dokumentumok papír alapú másolatát: - intézménytörzsre vonatkozó adatok módosítása - az alkalmazott pedagógusokra vonatkozó adatbejelentések - tanulói jogviszonyra vonatkozó bejelentések - október1-i pedagógus és tanulói lista

50

-

Az elektronikus úton előállított, fent felsorolt nyomtatványokat az intézmény pecsétjével és az igazgató aláírásával, hitelesített formában kell tárolni! Az egyéb, elektronikusan megküldött adatok írásbeli tárolása, hitelesítése nem szükséges. a dokumentumokat a KIR rendszerében, továbbá az iskola informatikai hálózatában egy külön erre rendszeresített mappában tároljuk. A mappához való hozzáférés jogát korlátozni kell, ahhoz kizárólag az intézményvezető által felhatalmazott személyek(iskolatitkárok, igazgatóhelyettesek, intézményegység vezetők) férhetnek hozzá!

51

Egyéb foglalkozások célja, szervezési formái, időkeretei Rendszeres tanórán kívüli foglalkozások A tanórán kívüli foglalkozások rendje: Az iskola – a tanórai foglalkozások mellett – a tanulók érdeklődése, igényei, szükségletei szerint tanórán kívüli foglalkozásokat szervez. A tanórán kívüli foglalkozások tartását a tanulók közösség, a szülői szervezetek, továbbá a szakmai munkaközösségek kezdeményezhetik az igazgatónál. A tanév tanórán kívüli foglalkozásait az intézmény minden év szeptember 10-ig hirdeti meg, és a tanulók érdeklődésüknek megfelelően minden év szeptember 20-ig választhatnak. A foglalkozásokra írásban kell jelentkezni a tájékoztató füzetben a szülők aláírásával. A tanulók jelentkezése önkéntes, de felvétel esetén a foglalkozásokon való részvétel kötelező. A tanórán kívüli foglalkozások helyét és időtartamát az igazgatóhelyettesek rögzítik az iskola heti tanórán kívüli órarendjében, terembeosztással együtt (délutáni órarend). Egyéb foglalkozások Az iskola a szülői igényeknek megfelelően biztosítja a tanulók egyéb foglalkozások keretében történő ellátását. Az egyéb foglalkozások órarendje a tanulók körtelező tanítási rendjéhez igazodik. Szakkörök: A különböző szakköröket a magasabb szintű képzés igényével a tanulók érdeklődésétől függően indítja az iskola. A szakköröket vezető pedagógusokat az igazgató bízza meg. A foglalkozások előre meghatározott tematika alapján történnek. Erről, valamint a látogatottságról szakköri naplót kell vezetni. A szakkör vezetője felelős a szakkör működéséért. A szakköri aktivitás tükröződhet a tanuló szorgalmának értékelésekor. A szakkör működésének feltételeit az iskola költségvetése biztosítja. Énekkar Az iskola énekkara sajátos önképzőkörként működik, a tantárgyfelosztásban meghatározott időkeretben. Az énekkar célja a megfelelő adottságú tanulók zenei képességeinek, személyiségének igényes fejlesztése és színpadképes közösségi produkciók létrehozása. Vezetője az igazgató által megbízott kórusvezető tanár. Az énekkar biztosítja az iskolai ünnepélyek és rendezvények zenei programját, ezért működésének minden költségét az iskola viseli. Sportkörök A tanulók mindennapi testedzésének, mozgásigényének kielégítésére, mozgás és a sport megszerettetésére sportköri foglalkozásokat (tömegsport) és edzéseket tartanak a testnevelő tanárok. Iskolánk lehetőséget nyújt tanulóinak a különböző sportági (atlétika, asztalitenisz, labdarúgás, aerobic, stb.) foglalkozásokon és versenyeken való részvételre.

A könyvtár Az iskola könyvtára a könyvtári tanórákon és évente a meghatározott nyitvatartási időben áll a tanulók és a pedagógusok rendelkezésére. A könyvek és a folyóiratok, valamint az egyéb információhordozók igénybevételéről a könyvtár használati rendje intézkedik.

52

Esetenkénti tanórán kívüli foglalkozások Versenyek és bajnokságok A diákok tanulmányi, szakmai, kulturális és sportversenyeken, valamint bajnokságokon való részvétellel kiemelkedő teljesítmények függvényében lehetséges. Tanulóink az intézményi, a települési és az országos meghirdetésű versenyeken vehetnek részt, szaktanári felkészítést igénybe véve. Az iskolai versenyek tartalmát a szakmai munkaközösségek határozzák meg, és felelősek lebonyolításukért. A szervezést a szakaszok igazgatóhelyettesei irányítják. Tanulmányi és közösségfejlesztő kirándulások Az intézmény a diákok részére tanulmányi kirándulásokat szervez, melyek célja – a pedagógiai program célkitűzéseivel összhangban – hazánk tájainak és kulturális örökségének megismertetése és az osztályok közösségi életének fejlesztése. A kirándulások az iskola munkaterve alapján szervezhetők. Az osztálykirándulás tervezetét írásban kell leadni az igazgatóhelyettesnek. A tanulmányi kirándulásokat az adott osztály osztályfőnöki tanmenetében kell tervezni. Szülői értekezleten kell az osztály szülői közösségével egyeztetni a kirándulás szervezési kérdéseit és a költségkímélő megoldásokat. A kirándulás várható költségeiről a szülőket az ellenőrző útján kell tájékoztatni, akik írásban nyilatkoznak a kirándulás költségeinek vállalásáról. A kiránduláshoz annyi kísérő nevelőt vagy szülőt kell biztosítani, amennyi a program zavartalan lebonyolításához szükséges, osztályonként legalább két főt. Gondoskodni kell az elsősegélynyújtáshoz szükséges felszerelésről is. Kulturális intézmények látogatása Múzeum-, színház-, mozi-, kiállítás- és tárlatlátogatások, valamint sportrendezvények a tanítási időn kívül bármikor szervezhetők az osztályközösségek, vagy kisebb tanulócsoportok számára. Tanítási időben történő látogatáshoz az igazgató engedélye szükséges. Egyéb rendezvények Az iskola tanulói közösségei (osztályközösségek, diákkörök, szakkörök stb.) egyéb rendezvényeket is szervezhetnek. Az egyéb jellegű rendezvények lebonyolításához akkor kell kérvényt benyújtani az intézmény vezetőjéhez, ha a tanulók az iskola helyiségeit igénybe kívánják venni, illetve amennyiben a rendezvény időtartama érinti a tanítási időt.

53

A diákképviselők és az iskola vezetők közötti kapcsolattartás rendje Az iskola speciális jellegéből adódóan osztályfőnöki órákon és az egyéb foglalkozások keretében működő diákkörökben kell felkészíteni a tanulókat érdekképviseletük ellátására. A diákkörök létrehozását 10 fő kezdeményezheti. Felnőtt vezetőjüket maguk választják. A diákkörök a tanulók érdekeinek képviseletére diákönkormányzatot hozhatnak létre. Jelenleg az intézményben nem működik diákönkormányzat. A tanulók tájékoztatásának rendje A tanulókat az iskola életéről, az iskolai munkatervről illetve az aktuális feladatokról az iskola igazgatója, igazgatóhelyettesei – intézményegység-vezetői, az osztályfőnökök tájékoztatják: - Az iskolai igazgatója: évente egyszer a diákközgyűlésen - Szakaszok igazgatóhelyettesei: igény szerint, de legalább évente kétszer - Az osztályfőnökök: folyamatosan A diákközgyűlés (iskolagyűlés) Az iskola tanulóközösségének a diákközgyűlés a legmagasabb tájékoztató fóruma. A diákközgyűlés nyilvános, azon bármelyik tanuló megteheti közérdekű észrevételeit, javaslatait. A diákközgyűlés az igazgató által, illetve az osztályközösségek kezdeményezésére hívható össze. Tanévenként legalább egy alkalommal kell diákközgyűlést tartani, amelyen az iskola tanulói, vagy a diákok küldöttei vesznek részt. A diákközgyűlés napirendjét a közgyűlés rendezése előtt 15 nappal nyilvánosságra kell hozni. A diákközgyűlésen az iskola igazgatója beszámol az előző diákközgyűlés óta eltelt időszak munkájáról, a tanulói jogok helyzetéről, érvényesüléséről. A közgyűlésen a tanulók kérdéseiket intézhetnek az iskola vezetéséhez, kérhetik gondjaik, problémáik megoldását. A diákok kérdéseire, kéréseire az igazgatónak 30 napon belül választ kell adnia. Rendkívüli diákközgyűlés is összehívható, ha ezt az egyes évfolyamok közösségei vagy az iskola igazgatója kezdeményezi.

54

A mindennapi testedzés formái, az iskolai sportkör és az iskolavezetés kapcsolattartásának formái A testi nevelés rendje Köznevelési intézményünk a tanulók egészséges fejlődése érdekében biztosítja a mindennapos testedzést. A tanulók hetente az órarendbe illesztetten 5 testnevelés órán vesznek részt. A tanulókat testnevelés óráról átmeneti időre és a tanév egész időtartamára csak a háziorvos, vagy szakorvos mentheti fel. A felmentést a tanuló köteles a testnevelő tanárnak átadni. A tanulók egy részének egészségi állapota indokolhatja, hogy az iskolaorvos, szakorvos könnyített- vagy gyógytestnevelési foglalkozást írjon elő a számukra. A könnyített testnevelés során az érintett tanuló részt vesz ugyan az órarendi testnevelési órákon, de bizonyos mozgásokat és gyakorlatokat – állapotától függően – nem kell végrehajtania. A gyógytestnevelésre utalt tanulók testnevelés órákon nem vesznek részt – a testnevelés órák alatt – habilitációs foglalkoztatásukat biztosítjuk. Az egészséges életmódra nevelés Helyi tantervünk tartalmazza az egészségnevelési programot. A foglalkozások az éves tantárgyfelosztásban kerülnek meghatározásra. A mindennapi testedzés formái: - Kötelező tanórai foglakozásokon - Iskolai diáksportkör keretében Az iskolai ISK a gyermekek mozgásigényének kielégítésére, a mozgás, a sport megszerettetésére alakult meg. Az iskolai ISK mint szervezeti forma az iskola tanulóinak nyújt lehetőséget sportköri foglalkozásokon, versenyeken, való részvételre. Az ISK keretében működő sportkörök: - atlétika - asztalitenisz

-

futball zsinórlabda

A kapcsolattartás formái és rendje Évente 1 alkalommal a Vezetői Tanácson beszámolási kötelezettsége van a sportkör vezetőjének. Külső kapcsolatai: - Magyar Értelmi Fogyatékosok Sportszövetsége - Speciális Olimpiai Sportszövetség - Megyei Diáksport Tanács - Városi Diáksport Tanács

55

Az iskolai könyvtár működési rendje Az iskolában a nevelő-oktató munka és a tanulók önálló ismeretszerzésének elősegítése érdekében iskolai könyvtár működik. Az iskolai könyvtár feladata a tanításhoz és a tanuláshoz szükséges dokumentumok rendszeres gyűjtése, feltárása, nyilvántartása, őrzése, gondozása, e dokumentumok helyben használatának biztosítása, kölcsönzése, valamint tanórai és tanórán kívüli foglalkozások tartása. Az iskolai könyvtár tartós tankönyveket és a tanulók által alkalmazott segédkönyveket szerez be, melyeket a tanulók számára egy-egy tanévre kikölcsönöz. Az iskolai könyvtár vezetője, a könyvtáros-tanár rendszeres kapcsolatot tart fenn az alábbi könyvtárakkal: - Baranya Megyei Könyvtár - Egyetemi Könyvtár - Gyermekkönyvtárak Az iskolai könyvtár működtetésért, a könyvtárral kapcsolatos feladatok ellátásáért a könyvtáros-tanár a felelős. A könyvtáros-tanár részletes feladatait a munkaköri leírás tartalmazza. Az iskolai könyvtár gyűjteményének gyarapítása a gyűjtőköri szabályzat alapján a nevelők és a szakmai munkaközösségek javaslatának figyelembe vételével történik. Az iskolai könyvtár szolgáltatásai ingyenesen igénybe vehetik az iskola dolgozói, a tanulók és azok csoportjai. Az iskolai könyvtár szolgáltatásai: - tájékoztatás az iskolai könyvtár dokumentumairól és szolgáltatásairól, - tanórai és tanórán kívüli foglalkozások tartása, - könyvtári dokumentumok helyben történő használatának biztosítása, - könyvtári dokumentumok kölcsönzése, - tájékoztatás nyújtása más könyvtárak szolgáltatásairól és dokumentumairól, valamint más könyvtárak által nyújtott szolgáltatások elérésének segítése. Az iskolai könyvtár tagjai az intézmény valamennyi tanulója és dolgozója. Az iskolai könyvtár az éves munkatervében rögzített módon tart nyitva. Ezen belül a könyvtári dokumentumok a teljes nyitva tartás alatt kölcsönözhetőek. A nevelőknek az iskolai könyvtárban, illetve a könyvtáros-tanár közreműködésével tervezett tanórai és tanórán kívüli foglalkozások várható időpontját, témáját, az igényeit szolgáltatások körét a tanév elején tanmenetükben, munkatervükben tervezniük, majd a könyvtáros – tanárral egyeztetniük kell. Az iskolai könyvtár dokumentumait (a tartós tankönyvek és a tanulók által használt segédkönyvek kivételével) három hét időtartamra lehet kikölcsönözni. A kölcsönzési idő egy alkalommal meghosszabbítható. Az iskolai könyvtárból az alábbi dokumentumok nem kölcsönözhetők: - kézikönyvek - számítógépes szoftverek, - muzeális értékű dokumentumok 56

A könyvtárhasználó (kiskorú tanuló esetén a tanuló szülője) a könyvtári dokumentumokban okozott gondatlan, vagy szándékos károkozás esetén, illetve ha a kikölcsönzött dokumentumot az előírt határidőre nem hozza vissza, a magasabb jogszabályokban előírt módon és mértékben kártérítés fizetésére kötelezhető. A kártérítés pontos mértékét a könyvtáros-tanár javaslata alapján az iskola igazgatója határozza meg.

57

MELLÉKLETEK Intézkedési terv az ügyeleti időn túl iskolában maradt gyermekek esetében – 1. sz. melléklet Fogadó órák rendje – 2. sz. melléklet Vezetői ügyelet – 3. sz. melléklet Munkaköri leírások típusonként – 4. sz. melléklet. Iratkezelési szabályzat Vezetői Tanács ügyrendje

58