PÉCS ÉS KÖRNYÉKE VASAS VASAS. A szöveget írta: Biró József BÁNYÁSZ ÚTIKALAUZ

PÉCS ÉS KÖRNYÉKE

VASAS

VASAS

BÁNYÁSZ ÚTIKALAUZ

A szöveget írta: Biró József

103

Vasas

5. térkép, Vasas

Petőfi-akna

5.1.

Fenyő utca

s-t

ózsef utca

nc Be

5. 5.113. 4.

5.3. 5.4. 5.5. 5.6. 5.7.

Vasasi külterület Hajadon u.

Legé u. Ken ny d er fonó

ut ca

a

köz

5.11. 5.15.

erk eny és

zu tca

u.

Bethl en Gábor utca

Má zsah á

. or u

tca u Kút u

G

104

tca

Gáb

et tkez Szöve

k Csarno

5.8. 5.10 5.9. 5.12

ze J

M o ha Gu é b r

eln

ő vel Ne Isk ola köz

Bózs

ő

Beth u. 5.2. T.

s Puská

I.

in

ca ut

z kö

Liget utca

et

Pa rcs

köz

köz Kis

250 m 1000 foot

Va s a

Toboz utca

ca et ut etkez Szöv

Búzaberki

B

Vasas

ÁLTALÁNOS ISMERTETÉS Vasas Árpád-kori település. A török hódoltság alatt is valószínűleg folyamatosan lakott magyar helység volt. A történelmi kutatások szerint a vasasi vasérc és nyersvas termelés feltehetően a honfoglalás előtti időben is létezett. A falu és környezete az 1015-ben alapított pécsváradi bencés apátsági uradalomhoz tartozott. III. Károly király a Vallásalapnak adta át. A 13. századi vasérctermelés, illetve a kohósítás nyomait megtalálták a Szövetkezet utcá-

ban. A települést 1778-ban Mária Terézia a pesti Pázmány Péter Tudomány Egyetem Tanulmányi Alapja alá rendelte. Az 1760-as években több pécsváradi kovács vasasi szenet használt. 1782-től két pécsváradi polgár, Decker Fülöp és Hasenhendel Simon már ipari fogyasztásra termelt szenet. Ezért ezt tekintjük a mecseki közhasznú szénbányászat kezdetének. 1794 és 1829 között önálló uradalmi szénbányászatról beszélhetünk, amit

Bányász Útikalauz / Pécs és környéke

Vasas bányatelep látképe egykor és ma 105

Vasas


már a Berks Péter vezette bányakormányzóság felügyelt. 1804-ben négy nagyobb és hét kisebb tárót műveltek. 1808-ban kokszolási kísérletek folytak. 1819-ben kipróbálták és használták a Dawy féle biztonsági benzin bányalámpát. 1829 és 1835 között bérlők művelték a bányákat. 1835-ben az uradalom ismét visszavette a művelést, de versenyképtelenné vált. A visszaesést Thiess Henrik német bányabérlő sem tudta megállítani, bár sokat tett a terület szénvagyonának megismerése érdekében. A vasasi bányatelkeket 1868-ban a DGT vette birtokába. A társaság a kedvező előfordulásokra alapozott szakszerű bányászatot alakított ki. 1869ben mélyítették a Thommen szállító és légaknát. 1893-tól a kitermelt szenet kötélpálya szállította Rücker aknára. Az 1912-ben kezdett nagy rekonstrukció során az aknát átfalazták, és villamos hajtású aknaszállító gépet szereltek fel. Termelési kapacitását 1250 t/d-re növelték. 1926-ig új légak-

106

nát mélyítettek a centrális szellőztetés biztosítására. A II. világháború után közös magyarszovjet (MESZHART) részvénytársasági keretek közt működött, amíg a magyar állam vissza nem vásárolta (1952). Ezt követően a kapacitáspótló fejlesztéseket a hosszúhetényi területre koncentrálták. Ehhez kötődött az 1950-es évek közepén kiépített új szállítási rendszer (hosszúhetényi kötélpálya, MÁV vasúti csatlakozás). A megkutatott északi terület készlete miatt megnőtt szénvagyon a hosszúhetényi beruházások leállása után is biztosította a folyamatosan termelést. A hetvenes években kismértékű fejlesztés történt. A keleti (szellőztető) aknát alakították szállítóaknává. A Liász programban nagyüzemi szerepet kapott. A program 1988-ban történt leállításáig csak a műhelyek, az iroda és a fürdőépület készült el. Ezek ma torzóként állnak kihasználatlanul. Az üzemet 1994-ben bezárták, az aknákat betömedékelték.

Vasas 20. század elején felújított aknái

Vasas

Az emléktábla felirata:

A vasasi bányát a korábbi többhelyszínű táróbányászat után az Első Dunagőzhajózási Társaság (DGT) hozta létre, amelynek az alapításkor (1868) az elnevezése I. akna volt. A nagyobb vízveszélyen kívül minden bányaveszély

előfordult itt (gáz-, gázkitörés veszély, tűzveszély, nagy kőzetnyomás és portüdő ártalom). A működés ideje alatt összesen 190 nagyobb gázjelenség (gázkitörés és gázkifúvás) történt. A bányászatra vonatkozó fontosabb adatok időrendben az alábbiak: 1869-ben volt a későbbi Petőfi (Vasas I.) akna felavatása; 1892-1893 között a Rücker-aknáig drótkötélpálya épült; 1893-ban állították üzembe az első villamos generátort Wiesner aknán; 1912-ben, a rekonstrukció után Thommen akna alkalmassá vált 250 kt/a szén kiszállítására; 1926-ban mélyítették a Vasas keleti légaknát; 1935-ben kezdték Thommen akna bővítését téglalap alakú fabiztosításról


1916-BAN ÉPÜLT AZ ELSŐ DUNAGŐZHAJÓZÁSI TÁRSASÁG-DGT ERSTE DONAUDAMPESCHIFFAHRTSGESELLSCHAFT THOMMEN AKNÁJÁNAK SZÁLLÍTÓGÉPHÁZA, MELY 1994-IG, 78 ÉVEN KERESZTÜL SZOLGÁLTA A SZÉNTERMELÉST. AZ ÉPÜLETET FELÚJÍTTATTA 1999-BEN A DR. MESKÓ & BÉKEFI MÉRNÖKI IRODA KFT. TERVEI ALAPJÁN A SZAKIPARI ÉS TEXTILRUHÁZATI KFT. KIVITELEZÉSÉBEN A SZÉNBÁNYÁSZATI SZERKEZETÁTALAKÍTÁSI KÖZPONT ÉS A MECSEKI BÁNYAVAGYONHASZNOSÍTÓ RÉSZVÉNYTÁRSASÁG. AZ EMLÉKTÁBLÁT ÁLLÍTATTA A MECSEKI BÁNYAVAGYONHASZNOSÍTÓ RÉSZVÉNYTÁRSASÁG

5.1. GPS koordináták: N=460 09,1630’ E=180 19,5480’

THOMMEN (PETŐFI) AKNAI SZÁLLÍTÓGÉPHÁZ EMLÉKTÁBLÁJA A VOLT ÜZEMUDVARON A GÉPHÁZ FALÁN

107

Vasas

5,6 m átmérőjű, körszelvényű falazott biztosításra; 1953-ban építették a Petőfi akna és Hosszúhetény közötti kötélpályát, és kezdték meg a hosszúhetényi aknák mélyítését; 1957-ben helyezték üzembe az első magyarországi metángáz-lecsapoló berendezést.

A Jičínský rekonstrukció során Thommen aknát átalakították, villamos meghajtású szállítógéppel látták el. A szállítóakna (Ny-i akna) szállítógépháza 1916-ban létesült korszerű vas tetőszerkezettel, ipari műemlék jellegű épület. Az 1999-ben felújított gépház falán a Mecseki Bányavagyon-hasznosító Rt. helyezte el az emléktáblát.


Az aknaudvar látképe az 1980-as években, az átépített keleti aknával és a felújított aknaházzal

108

Vasas

Az emlékkő felirata: TIBUTARII FERRI 1292 VASAS 2002 A latin felírat jelentése: A vas tiszteletére. Homokkő tömbbe ágyazott bronz dombormű. Két kezével a földre támasztott fújtatóval egy egészalakos olvasztárt ábrázol.


VASBÁNYÁSZATI EMLÉKKŐ Szövetkezet utca

Avatása 2002. október 5-én történt. Felállítatta a Pécsi Településrészi Önkormányzat. A domborművet Ragács György tervezte és Pálhegyi Imre műhelyében öntötték.


Az emlékművet a Vasas falu nevét adó vasbányászat emlékére állították. A terület vasbányászatáról történelmi for-

rások írnak. Ebben az utcában megtalálták egy 13. századi őskohó maradványait. Az emlékmű állítását Jéki László vasasi születésű neves atomfizikus Vasasok Vasason című könyve és maga a szerző inspirálta.

109

Vasas


GPS koordináták: N=460 07,9779’ E=180 19,5655’

5.3.

110

KÉT SZENT BORBÁLA SZOBOR ÉS BÁNYÁSZEMLÉKTÁRGYAK A RK. TEMPLOMBAN A római katolikus templom főhajójának délkeleti oldalán egy oldal-oltár helyezkedik el. Ennek hátterét egy sematikus, mezőt ábrázoló festmény adja. Két oldalán a háttér-festmény alsó sarkaihoz illeszkedően, szimmetrikusan két Szent Borbála kép valószínűsíthető. A festmény előtti oltáron két Szent Borbála szobor áll. A baloldali régi: színes Zsolnay kerámia, 80 cm magas, baljában a már-

tíromság pálmaága, lábánál egy díszes várkastély tornya, mellette Davy lámpa látható. Felirata: „H. (Heilige) Barbara.” Az oltár közepén fehér, 180 cm magas, modern Szent Borbála mészkőszobor áll felirat nélkül. Az oltár nyugati oldalán fémből készült, festett aknatorony. Az aknatorony belsejében és mellette – a vasasi széntelepülésre jellemző – gömbszeneket helyeztek el.

Szent Borbála szobrok a templomban

Vasas

A tábla felirata: A VASASI BÁNYAÜZEMBEN HALÁLOS BALESETET SZENVEDETT HELYI LAKOSOK EMLÉKÉRE A táblán ezután 40 név következik. Az emléktáblát a templom utca felőli, északi oldalán helyezték el. Anyaga Zsolnay pirogránit. A szöveges rész világos színű, az emléktábla kerete sötétlila. A keretet alul bányászjelvény fogja össze. Az emléktábla csak a vasasi üzemben halálos balesetet szenvedett helyi lakosok neveit (40 fő) és halálozásuk évét tünteti fel. A helybéli civil szervezetek a bányászünnepeken rendszeresen koszorúzzák. Felállításának ideje ismeretlen.


A VASASI SZÉNBÁNYÁKBAN ÉLETÜKET VESZTETT HELYI LAKOSOK EMLÉKTÁBLÁJA A RK. TEMPLOM FALÁN


A vasasi temlom bejárata 111

Vasas



5.5.

112

ELSŐ VILÁGHÁBORÚ HŐSI HALOTTAINAK EMLÉKTÁBLÁJA A TEMPLOM FALÁN

Az emléktábla felirata: 1914–1918 HŐSI HALÁLT HALTAK A HAZÁÉRT A templom homlokzatán, a főbejárat déli oldalán, só-mázas, Zsolnay pirogránit keretben, fehér márványtábla, középen karddal elválasztva. A két mezőben 45 név áll. Tervezője Angyal László építész.

A vasasi temlom bejáratának déli oldala

Vasas

Az emléktábla szövege: 1939–1945. A II. VILÁGHÁBORÚ ÁLDOZATAI Világos, hat kerámia szegmensből álló emléktábla, barna kerámia szegéllyel, alul pedig katonai és bányászjelképek. Középen – a szegély anyagával megegyező – koszorúban az 1989-as évszám. Az emléktáblán 31 név olvasható.


A MÁSODIK VILÁGHÁBORÚ HŐSI HALOTTAINAK EMLÉKTÁBLÁJA A TEMPLOM FALÁN

Bányász Útikalauz / Pécs és környéke 113

Vasas



5.7.

114

BÁNYÁSZ TORONYZENE A RK. TEMPLOM TORNYÁBÓL A toronyzene része annak a több egységből álló hálózatnak, amelynek dallama a valamikori bányász telepeken szólal meg a reggeli és délutáni munkakezdések idején. (Lásd: 1.10. fejezet, Ágoston téri toronyzene).

Vasas 1944-től önálló lelkészség, korábban Hirdhez tartozott. A Szt. József templomot – a DGT segítségével – 1926-ban építették. Orgonáját a pécsi Angster gyár készítette és telepítette.

Vasas

A posztamensen levő márványtábla felirata. VASAS BÁNYAÜZEMBEN A MUNKA FRONTJÁN HŐSI HALÁLT HALTAK EMLÉKÉRE. Az emlékparkban álló életnagyságú, mészkőből készült Bányász szobor rusztikus mészkő posztamensen áll. A szobrot eredetileg a bányászotthon mögötti kertben állították fel. Ennek ideje a II. világháború utáni időszakra tehető. Alkotója Grantner Jenő. A 2004-ben kialakított emlékparkban központi helyre, a vasasi aknákat és tárókat megörökítő emléktáblák közé helyezték el.


Bányásznapi ünnepség a vasasi bányász emlékparkban, 2008-ban


Bányász szobor a Bányászotthonnál lévő emlékparkban

115

Vasas


5.9.

A VASASI BÁNYÁK EMLÉKTÁBLÁJA A BÁNYÁSZOTTHONNÁL LÉVŐ EMLÉKPARKBAN Komlói andezit, metszett monolit nyerskövön, „laguna” fantázia nevű gránittáblán, fehér betűkkel, a következő szöveg olvasható: A PÉCSI KŐSZÉNBÁNYÁSZAT VASAS KÖZSÉG KÖZIGAZGATÁSI TERÜLETÉN 1858–1994 KÖZÖTT MŰKÖDŐ AKNÁI ÉS 1945-IG LÉTESÍTETT JELES TÁRÓI A felirat alatt a tábla két termelő, öt műszaki célú akna, valamint öt termelő táró nevét, megnyitásának, bezárásának évét és első tulajdonosának nevét tartalmazza. Az emléktáblát a Pécsi Bányásztörténeti Alapítvány 2004-ben állíttatta.


1858-tól Thiess Henrik esseni bányabérlő bérelte a Pesti Királyi Egyetemi Alapítvány Pécsváradi Uradalmának

bányaterületeit. Tíz éves bérleti szerződést kötött velük. A felsorolt termelőtárókat 20-25 munkással művelte. 1865 körül egy akna (Alfa) mélyítésébe is belekezdett. Thiess Henrik termelőtárói a még felszín közeli szénvagyonok lefejtését szolgálták a 19. század közepén. Jelentős fejlesztéseket nem tudott megvalósítani. Őt a DGT követte (lásd 5.0; 5.1.; 5.10. fejezet).

Az egykori Thommen aknai aknaudvar látképe 116

Vasas

A komlói andezit, metszett monolit nyerskövön, „laguna” fantázia nevű gránit- táblán, fehér betűkkel, a következő szöveg olvasható: A PÉCSI KŐSZÉNBÁNYÁSZAT VASAS KÖZSÉG KÖZIGAZGATÁSI TERÜLETÉN A PESTI KIRÁLYI EGYETEMI ALAPÍTVÁNY PÉCSVÁRADI URADALMÁNAK KEZELÉSÉBEN 1790–1845 KÖZÖTT MŰKÖDŐ TÁRÓI A felirat alatt a tábla tizenegy termelő táró nevét, megnyitásának és befejezésének évét tartalmazza. Állíttatta a Pécsi Bányásztörténeti Alapítvány a 2004-ben.


A terület szisztematikus kutatása és a táróművelés csak a 19. század elején a Pesti Királyi Egyetemi Alapítvány Pécsváradi Uradalmi bányászata alatt kezdődött el. Sigmund Alajos bányafelügyelő, valamint a pécsváradi uradalom prefektora, Grabarics Lázár

1800-ban javaslatot készített a terület fejlesztésére. Az általuk megadott utasítások a korabeli táróművelés magasabb színvonalát biztosították Vasason. A vasasi szénelőforduláson számos tárót telepítettek. Az első metángyulladás a Barbara táróban történt 1804-ben. Az uradalom 1807 elején például négy nagyobb és hét kisebb tárót művelt és tartott nyitva, összesen 3480 m vágathosszal. Ez az időszak a 19. század közepéig tartott.


A VASASI TÁRÓK EMLÉKTÁBLÁJA A BÁNYÁSZOTTHONNÁL LÉVŐ EMLÉKPARKBAN

117

Vasas

WIESNER AKNA EMLÉKKÖVE A BÁNYÁSZOTTHONNÁL LÉVŐ EMLÉKPARKBAN Az emlékkő egy komló andezit tömb. Egyik lecsiszolt oldalán a felirat: 1871 WIESNER AKNA 1921 Állíttatta a Pécsi Bányásztörténeti Alapítvány 2004-ben. Wiesner aknát eredetileg a Thommen aknától délre lévő – Rücker aknáig terjedő – terület szénvagyonának megkutatására telepítették, attól két km távolságban. 1871-től mélyítették le 100 m mélységre. 1873-ban szerelték fel bobinás iker-szállító gőzgéppel. 143 m-es szinten össze volt kötve a Thommen szállítóaknával. Mivel a várt eredmény elmaradt, az aknát vízemelésre alakították át. A vízemelést két darab ötlépcsős cenrifugál szivattyú látta el. Ezen a te-

lephelyen helyezték üzembe 1893-ban a DGT első villamos erőművét, amely Thommen aknák mellett táplálta a somogyi bányákat és a lakótelepet villamos energiával. 1921-ben az aknát feladták és megszüntették. Az aknaházat később iskolaépületté alakították át. A múlt század hetvenes éveiben az iskola is modernebb épületbe költözött. Az épület bontása után alakult ki a mai parkrész.



5.11.

Az egykori Wiesner akna és aknaudvara 118

Vasas

A trapézácsolat felső felében elhelyezett tábla tájékoztat a VASAS KÖZIGAZGATÁSI TERÜLETÉN 1793–1994 KÖZÖTTMŰKÖDŐ AKNÁK ÉS TÁRÓK ELHELYEZKEDÉSÉRŐL Fa trapézácsolat keretben speciális műanyag szendvicslap fényvédő fóliával. Állította a Pécsi Bányásztörténeti Alapítvány a 2004. évi bányásznapon. A tábla szemben levő, bal oldalán térképvázlat látható, amely a megjelölt időszakban a felsorolt és számozott bányászati létesítmények földrajzi helyét jelöli. A táblát a 2004-ben kialakított emlékpark közelében avatták fel. Jól látha-


TÁJÉKOZTATÓ TÁBLA AZ AKNÁK, TÁRÓK HELYSZÍNÉRŐL A BÁNYÁSZOTTHONNÁL LÉVŐ EMLÉKPARKBAN

tóan helyezték el, a vasasi aknákat és tárókat megörökítő emléktáblák szomszédságában, azok megközelítési útvonala mellé. A trapézácsolat-keret a bányát szimbolizálja a korabeli leggyakoribb vágatformával. Ezen a téren minden bányászünnepen koszorúzási ünnepséget tartanak. Bányász Útikalauz / Pécs és környéke

Wiesner telep 119

Vasas

A bányászotthon emléktáblája az épület falán

GPS koordinátái: N=460 08,1180’ E=180 19,6839’

5.13.

A 80x65 cm-es, fekete márványtábla felirata: 1938-BAN ÉPÜLT ELSŐ DUNAGŐZHAJÓZÁSI TÁRSASÁG-DGT ERSTEN* DONAUDAMPFSCHIFFAHRTS GESELLSCHAFT VASAS BÁNYAÜZEMÉNEK BÁNYÁSZOTTHONA A VASASI BÁNYÁSZOK SZELLEMI KÖZPONTJA ÁLLÍTOTTA PÉCS VÁROS POLGÁRSÁGA 1995


Az Első Dunagőzhajózási Társaság (DGT) 1938-ban avatta fel az épületet, amit bányászotthonnak neveztek el. Céljuk az volt, hogy kulturált lehető-

120

séget biztosítsanak vasasi dolgozóik számára a közösségi rendezvényekhez (zenekar, színjátszó kör, dalárda, stb.). A Bányászotthon egy, a Wiesner aknához tartozó épület átépítésével készült el nagyjából a mai formájában. Az épület földszintjén ma óvoda működik, az emeleti rész megtartotta a kultúrtermi funkcióját.

A vasasi bányászotthon mai képe *

helyesen: ERSTE

Vasas

A vasasi bányászat egyes történelmi emlékeit a helyi nyugdíjas bányász szakszervezeti csoport Frank Emil vezetésével gyűjtötte össze. Bemutatják a bányászegyenruhákat, munkaeszkö-

zöket, lámpákat, menekülő, mentőfelszereléseket és az üzemi események fényképeit. Egyik tárlóban a vasasi szénből helyeztek el mintákat, köztük a jellegzetes gömbkőszenekből is.


BÁNYÁSZTÖRTÉNETI BEMUTATÓ SZOBA A BÁNYÁSZOTTHONNÁL LÉVŐ EMLÉKPARKBAN

Bányász Útikalauz / Pécs és környéke 121

Vasas


5.15.

SZENT BORBÁLA EMLÉKPARK A BÁNYÁSZOTTHON MELLETT A Szent Borbála emlékparkot az egykori Wiesner akna aknaudvarán (később általános iskola udvara) a helyi kezdeményezésű Vasasi Szent Borbála Egyesület hozta létre. Avatása 2008.

december 7-én történt. Az emlékpark kialakítás alatt van. A vasasi bányákra és bányamunkára emlékeztető további emlékjeleket kívánnak itt elhelyezni.


Az emlékpark a Wiesner akna emlékkövével és egy vágatmodellel

Az emlékpark avatása, 2008. december 7. 122

PÉCS ÉS KÖRNYÉKE VASAS VASAS. A szöveget írta: Biró József BÁNYÁSZ ÚTIKALAUZ

Recommend Documents