PÉCS ÉS KÖRNYÉKE PÉCSI BÁNYÁSZSÉTÁK. PÉCSI BÁNYÁSZSÉTÁK A szöveget írta: Szirtes Béla BÁNYÁSZ ÚTIKALAUZ

PÉCS ÉS KÖRNYÉKE

PÉCSI BÁNYÁSZSÉTÁK

PÉCSI BÁNYÁSZSÉTÁK

BÁNYÁSZ ÚTIKALAUZ

A szöveget írta: Szirtes Béla

197

Pécsi bányászséták

Bányász Útikalauz / Pécs és környéke

Pécs negyed évezreden át bányaváros volt, a mai Magyarország legnagyobb bányavárosa. A Mecsek hegység déli lankáinak látképét az elmúlt két évszázadban a szén és az uránbányászat tevékenysége jelentősen átalakította. A város keleti határában elterülő szőlőtelkek és erdőségek nagy része összefüggő bányaterületté vált. A múlt század második felében bányák nyíltak a várostól nyu-

198

gatra fekvő községek területén is. Pécs határában a szénbányászat 42 függőleges és két lejtős, az uránérc-bányászat 13 függőleges, külszínre nyíló aknát létesített, és több tíz négyzetkilométer területet aláfejtett. E bányavárosi múlt emlékjelei ma is gazdag látványosságot nyújtanak. Megtekintésükhöz néhány sétára van szükség. Az alábbiakban ezek megszervezéséhez szeretnénk segítséget adni.


1. „BÁNYAJÁRÁS” A BELVÁROSBAN BÁNYÁSZ EMLÉKJELEK PÉCSETT A SZIGETIÉS A BUDAI VÁROS KÖZÖTT

„Tisztelet a bányász szaknak Jó szerencse, áldás zengje át! Bár ha napfényt oda lenn nem kapnak,

Hőn imádják mégis a hazát. Zordon bércek bányász gyermekének Szeretettel nyújtanak kezet. Éljen soká, éljen soká, Éljen soká, éljen soká, Éljen soká a bányász szak!”

szövegű bányászdallal emlékeztetik az arra járókat az egykor itt folytatott bányász tevékenységre. Sétánkat az Esztergár Lajos utcán folytatva eljutunk az Uránbányász térre, amely utal a környék eredeti lakóinak mesterségére, majd a nukleáris energiafelhasználás világhírű tudósáról elnevezett Szilárd Leó térre jutunk. A közterek elnevezése javaslatunkra történt meg. Utunk következő megállója (21-es autóbusz) a József Attila és a Rét u. kereszteződésén álló tekintélyes és szép műemlék saroképület. (1.7.) A közelmúltban műemlékké nyilvánított impozáns épületet 1927ben Medgyaszay István neves építész tervei alapján létesítették a Pécsi Bányakapitányság számára, és az a mai napig ennek a székhelye. Az épületbe lépve tekintsük meg a lépcsőházak mennyezeti freskóit. Az épület első emeletén kapott helyet a Mecseki Bányászattörténeti Kiállítás és Könyvtár, (1.1.) amely kincsesháza a Pécs környéki bányászat ismereteinek, és készségesen várja az érdeklődőket, a kutatókat. A kiállítótermekkel közös légtérben elhelyezkedő könyvtárban – amely a megszűnt szénbányák műszaki könyvtárának gazdag állományára épül – választ találhat az érdeklődő


A város külső területein, részben a korábbi önálló községekben, a mai keleti városrészben számtalan jel – a bányászat ma is látható felszíni nyomai, fennmaradt építmények, emlékjelek, közterület-elnevezések – utalnak a múltra. De vajon a „régi városban”, a hajdani nevén Szigeti Városban, a Belvárosban és a Budai Városban mi emlékeztet bennünket ma arra a tevékenységre, amelyet innen irányítottak, és amelynek oly sokat köszönhet Pécs? A mai város területén egyebek mellett hét toronyzene (zenélő óra) – amelyek mindenütt egyidőben naponta többször szólalnak meg – emlékeztet bányász múltunkra. Belvárosi sétánkat tegyük meg két zenélő óra között, és közben látogassuk meg múltunk tárgyi emlékeit. Nézzük meg, mit találunk, mit érdemes megnézni, ami a hajdani szén- és uránbányászatra emlékeztet bennünket! Sétánkat az Esztergár Lajos utcában kezdjük, ahová a Főpályaudvarról, a 4-es autóbusszal juthatunk el. Az utca nyugati végén áll Kalló Viktor: Ércbányász – egy uránbányászt megformázó krómacél – szobra (1.11.), mellette emlékkő és egy emléktábla (1.12.). A kis teret nyugati oldalról a Mecseki Ércbányászati Zrt. irodaháza határolja, tetőzetén a zenélő óra (1.13.) hangszóróit láthatjuk, amelyek harangjátékra átírva a

199



200

a bányász szakmával és a mecseki bányászattal kapcsolatban felmerülő legfontosabb kérdésekre. (Lehetséges, hogy mire könyvünk megjelenik, a Mecseki Bányászattörténeti Kiállítás már a Káptalan u. 3. szám alá költözik.) Az állandó kiállítás mellett található a Pécsi Bányásztörténeti Alapítvány irodahelyisége is. A Bányakapitányság épületének Rét utcai bejáratánál találjuk a 200 éve alapított Pécsi Kincstári Bányaigazgatóság és annak vezetője, az „első pécsi bányakapitány”, Berks Péter 2009 szeptemberében elhelyezett, bronz betétekkel ellátott szép gránit emléktábláját. Miután az épületet, a kiállítást, a könyvtárat és az emléktáblát megtekintettük, utunkat a Káptalan utca felé folytatjuk. Menet közben egy kis kitérőt téve vessünk egy pillantást a Rákóczi utca 28. számú ház falára, itt láthatjuk Vadász Elemérnek, a Mecsek hegység és a kőszénföldtan világhírű tudósának emléktábláját (1.8.), akinek a mecseki szénmedence kőszénföldtanának megismerése terén sokat köszönhetünk. A Káptalan utcában számos művészi látnivalót találhatunk, most a 3. számú épület udvarába forduljunk be. Itt találjuk városunk szülöttének, Viktor Vasarelynek az állandó kiállítása mellett a Mecseki Bányászati Múzeum földalatti kiállítását is (1.2.), amely kis túlzással „bánya a város szívében”. Ha vesszük a fáradságot, hogy néhány métert a föld alá menjünk, akkor megszemlélhetjük azokat az eszközöket, amelyekkel bányász elődeink dolgoztak és részben láthatjuk munkavégzésük körülményeit is. Utunkat a Mária utcán folytatjuk. Az utcában és folytatásában a szénbányá-

szat múltjának számos jeles emlékével találkozhatunk. A 9. szám alatt álló palotából (1.3.) irányították egy évszázadon át a világ egyik legnehezebb, legveszélyesebb bányászatát, a pécsi szénbányászatot. Két emléktábla (1.4, 1.5.) és az épület szép bejáratának figurái őrzik ennek emlékét. A 7-es számú épület falán is emléktáblát találunk (1.6.), amely szerint a bánya tulajdonában lévő Mohács-Pécsi Vasút üzletvezetősége működött ebben a házban. Sétánk utolsó állomásaként menjünk a Mária utcából a középkori város fallal körülvett keleti széléhez, az Ágoston térre. A tér közepén áll 2006 szeptembere óta a Mecseki Szén- és Uránbányászati Emlékmű (1.9.), amelyet a Bányásztörténeti Alapítvány megbízásából Taubert László szobrászművész készített. A hazai „köztéri alkotások esztétikai színvonalát magasan meghaladó mű” művészi eszközeivel és felirataival elmondja mindazt, amit a mecseki bányászatról éreznünk és tudnunk kell. Például azt, hogy itt 250 évig „ész és derék munka” működött, és hogy a bányák „Küldetésüket befejezték, népnek hazát, házat, kenyeret, városnak, megyének, országnak gazdagodást, fejlődést” adtak. Az Ágoston téri római katolikus templom tornyából naponta 10 és 18 óra között kétóránként csendül föl a bányász tiszteletadó toronyzene (1.10.). Ennek hangjaival befejezzük kis belvárosi bányász sétánkat. Sétánk az ajánlott autóbuszokkal és gyalogos sétával kombinálva, vagy személygépkocsival is megtehető. Időszükséglet az egyes bemutatóhelyeken eltöltött időt nem számítva kb. 1,5 óra.


2. „BÁNYAJÁRÁS” PÉCSBÁNYÁN Pécsbánya a Mecsek szénbányászatának kiemelkedő helyszíne, a szénmedence 250 éven át művelt területe. Működése alatt 35 fontosabb táró és függőleges akna üzemelt itt, amelyekből 40 millió tonna szenet termeltek ki. A szénterületet hat északnyugat-délkelet irányú harántvölgy osztja meg, amelyek lehetővé tették a széntelep-részek külszínre kerülését, „kibúvását”, így a kezdetleges szénkitermelést, a „szénásást”, a külszíni szénfejtést is. A széntermelés itt valamikor a 18. század második felében kezdődött és 2004ben fejeződött be.

2/1. A lámpásvölgyi bányák


Lámpásvölgy a pécsbányai terület legnyugatibb harántvölgye. A völgy kibúvásain indult meg a „szénásás”, elsősorban a tűzzel dolgozó pécsi mesteremberek részéről. A bányaterület 1803-1933 között 130 évig Pécs város tulajdonában működött. Lámpásvölgybe a Főpályaudvarról induló 38-as autóbusszal juthatunk el. A végállomástól emlékjeleinkig – kb. 1200 m-es, a völgy talpán, a Lámpás patakot követve, két oldalt régi szőlők és pincék, ma részben lakóházak között, közúton – gyalog juthatunk el a jelenlegi település végéig. A házak kertjeiben több, már elfeledett, beomlott (megjelölésre váró) táró, a házak ma is működő pincéiben feltárt széntelep található. Az épületeket elhagyva az erdőszélen alakította ki 2002-ben Alapítványunk az emlékparkot, amely látogatásunk célja.

A völgy utolsó épületei a hajdani Gyula akna üzemi- és lakóépületei, amelyek ma a mecseki erdészet dolgozóinak lakásául szolgálnak. A közút végén lévő kis térről, az erdő szélén, ahol az erdészeti zárt út kezdődik, indult hajdan Gyula akna segédtárója, amelynek lezárt bejárata előtt emlékkő (2.1.), mellette az emlékparkról tájékoztató tábla és pihenő hely, asztal, tűzrakó hely található. Néhány perces erdei sétával a piros egyenlőszárú derékszög (└) jelzésű úton egymás után elérjük a többi elhelyezett emlékjelet, a felirattal ellátott komlói andezit monolit nyerskő emléköveket: Felső táró helyét (2.3.), Légfeltörés helyét (2.4.), Északi táró helyét (2.5.). Visszafordulva sétautunk érinti a piros P□ jelű turista utat, amelyen nyugati irányban egy perc múlva elhaladunk a Gyula akna helyén (2.2) elhelyezett emlékkő mellett. 900 m erdei sétánk Pécs egyik kedvelt kirándulóhelyéhez, a Dömörkapuhoz vezet. A Dömörkaputól a 35 és 35/A jelű autóbuszokkal kiinduló állomásunkra, a Főpályaudvarra juthatunk. Mielőtt még az autóbuszra felszállnánk, tegyünk egy kis kitérőt a kétszáz méterre lévő Flóra-kilátóhoz. A kilátóról rálátunk a lábunk előtt elhelyezkedő, ma még csak részben rekultivált Karolina külfejtésre, amelynek helyén tíz függőleges akna és sok táró működött. Innen láthatjuk az egész pécsi szénmedencét, Pécsbánya lakóés gróf Széchenyi István akna üzemi épületeit, a háttérben Szabolcs bányatelepet Szent István aknával,

201


és jó idő esetén a vasasi épületeket is. Sétánk – az ajánlott autóbuszokkal és gyalogos sétával kombinált módtól eltérően – két szakaszban autóbusszal is megtehető. Vagy gépkocsival eljuthatunk a Gyula akna segédtárójánál lévő pihenőparkig. Az emlékkövek megtekintése után újra gépkocsiba ülve a Dömörkapuig autózhatunk, vagy a 2/2. programunkat is választhatjuk. Időszükséglet az egyes bemutatóhelyeken eltöltött időt nem számítva kb. 2–2,5 óra.


2/2. A gesztenyési dombhát és a Káposztásvölgy emlékei

202

Az Istenáldásvölgy és Káposztásvölgy között húzódó dombhát a DGT által 1855-ben megkezdett kolonizáció első és legfontosabb területe. Itt valósult meg maradéktalanul a „Bölcsőtől a koporsóig” szociális ellátó rendszer. A település tengelyében kialakított Gesztenyés utca, illetve déli folytatása, a Debreceni Márton utca mentén helyezkedtek el a legfontosabb közcélú létesítmények, amelyeket sétánk során megtekintünk. A séta kiinduló pontja a Főpályaudvarról induló 40-es autóbusz Gesztenyés utcai végállomása, amelytől alig 50 m-re áll az 1902-ben épült Szent Flórián római katolikus templom. Ennek tornyából 2003 óta szól a bányász tiszteletadó toronyzene (2.6.). A templom oltárképe Palma Vecchio ismert Szent Borbála festményének reprodukciója, az oltáron álló Szent Borbála szobor Sikorszky Zsolnay Lívia alkotása. Tovább haladva az utcán lefelé – a revitalizáció alatt álló szelídgesztenyés és a sportpálya között – kis bá-

nyász-emlékparkot találunk. A park közepén Vanyúr István 1988-ban felállított, csiszolt mészkő bányász-szobra (2.7.) áll. A szépen kialakított kis téren a szobor egyik oldalán „A Pécsi Kőszénbányászat Pécs Város területén Pécsbányatelepen 1810–1945 között létesített tárói” (2.8.), a másik oldalon „A Pécsi Kőszénbányászat Pécs Város területén Pécsbányatelepen 18481991 között létesített függőleges aknái”(2.9.) legfontosabb adataikkal történő felsorolása található, komlói andezit, metszett monolit nyers kövön elhelyezett „laguna” gránit emléktáblákon. A tér szélén fa trapéz ácsolatba helyezett, az aknák, tárók helyét tartalmazó, térképes tájékoztató tábla (2.10.) áll. Az emlékparkból kis kitérővel a pécsbányai temetőbe jutunk, ahol a főút bal oldalán található a pécsbányai bányákban életüket vesztett 82 hősi halott emléktáblája (2.11.). Visszatérve a Gesztenyés utcába, az emlékparkkal szemben látható a hajdani társulati kaszinó, majd kultúrház, iskola (2.12.). A favázas, tégla kitöltésű épület és kertje az utolsó időkig fontos társasági és társadalmi funkciót töltött be a telep és a vállalat életében. Udvarában az „Ezeréves gesztenyefa” emlékét díszes emlékkő őrzi. A 13. szám alatti szép üzletportállal rendelkező architektúrájú lakóépület a Dunagőzhajózási Társasággal konkuráló bányavállalkozó, Koch Ferenc vállalkozásának központja (2.13.) volt. A 4. számú, U alakú földszintes épület (2.14.) 1895-ig, a belvárosban, a Mária utcában megépült DGT bányaigazgatóság átadásáig bányaigazgatósági szerepkört látott el, azóta lakóház. A Debreceni Márton utcába érve a 29. szám alatt egy favázas, téglakitöl-


noszaurusz megkövesedett lábnyomát. Ezzel pécsbányai „bányajárásunkat” befejeztük. Az üzemi portával szemben találjuk a 40-es autóbusz megállóját, amellyel kiinduló állomásunkra, a Főpályaudvarra utazhatunk. Fenti sétánk természetesen személygépkocsival is megtehető, legfeljebb kevesebbet látunk a mai bányatelepi valóságból. Időszükséglet az egyes bemutatóhelyeken eltöltött időt nem számítva kb. 2,5 óra.

2/3. „Bányajárás” Pécsbányán – edzett turistáknak – Kiindulópontunk ez esetben is a Főpályaudvar, ahonnan a 35 vagy 35/A jelzésű autóbusszal a Dömörkapu megállóig utazunk. Itt Gyalogtúránk első állomása a Flóra kilátó, amelyről jó időben az egész pécsi szénmedencerész áttekinthető (lásd 2/1. programunk), ezen belül a tervezett körút céljának a látványa, Pécsbánya a külszíni fejtéssel, szinte a szemünk előtt bontakozik ki. A buszvégállomástól induló három turistaút közül az északra tartó piros P□-vel jelzett vonalon haladva, a Hidegér keresztezése után a Gyula aknai emlékkőhöz érünk, amely már a a hajdani városi bányák területe. (Kb. 900 m-es út, a +480 m-es szintről ereszkedik le a +280 m-es szintre). A kőtől tovább haladva a P□ jelzésű út a Lámpásvölgyi úthoz csatlakozik, illetve annak folytatásaként északnyugatra fordul. E keresztezéstől a Lámpásvölgyi úton visszafelé kb. 50 m-re érhető el a Gyula aknai segédtáró emlékköve, amelynek környezetében megpihenve, majd a piros jelzést követve jutunk el a Felső táró, Légfeltörés és az Északi


tésű épületet találunk (2.15.), amelyet a bányakár miatt 1890-ben lebontott régi templom helyén 1925-ben emeltek tűzoltószertár céljára. Ma kisvállalkozások működnek benne. A 26. szám alatti favázas, téglakitöltésű, az 1900-as évek elején készült épület a volt rendőrkirendeltség épülete (2.16.). Ma civil közösségek háza. A Debreceni Márton utcával szomszédos Sétatér utca 5. sz. épület a városrész óvodája, amelynek helyén 1896 és 1942 között az aknászképző bányaiskola állt. A mai épület falán az iskola alapításának 100 éves évfordulóján felavatott emléktáblát (2.18.) láthatjuk. Az óvodától – ízelítőt kapva a lakótelep mai állapotáról – a Sétatér, Pécsbányatelepi és Rákos L. utcákon rövid sétával egy impozáns épület elé jutunk, amelyen emléktábla (2.22.) hirdeti, hogy 1924-től a pécsi szénbányák bányakórháza volt. A volt bányakórház mögött a Káposztásvölgy északi részén található emeletes épület (2.20.) a hajdani Ká-roly akna falazott aknatoronyháza. A 19. században épült nyolc ilyen aknatoronyház utolsó fennmaradt hírmondója ma méltatlan külsővel, társas lakóházként őrzi az egyik fontos pécsi aknatorony, bányaház és gépház típus emlékét. Károly aknáról visszafordulva nem téveszthetjük szemünk elől Gróf Széchenyi István akna 1925-ben elkészült magasba törő, kecses formájú vasbeton aknatornyát és a körülötte lévő üzemi épületeket (2.21.). Mielőtt ezeket elérnénk, balra, egy udvarban megpillanthatjuk Schroll akna emlékkő torzóját (2.19.). A kerítésen kívül a bányászati múltra emlékeztető csille van kiállítva. Széchenyi akna megtekintése után megnézhetjük az udvaron felállított di-

203


táró emlékköveihez. E kitérő után viszszatérve a Lámpásvölgyi úti kereszteződéshez kell dönteni: Aki nem kívánja folytatni a túrát, a Lámpásvölgyi úton, a patakot követve kb. 1200 m után elérheti a 38-as jelzésű autóbusz végállomását. A busz a Főpályaudvarra visz. Aki vállalkozik egy hosszabb erdei sétára, a P□ jelzésű úton indul közel északnyugati irányba. A Kantavári romok közelében az út északi irányba fordul, majd a Rábay-fa elérése után a P□ út keleti irányba vált, és a Fehérkuti Kulcsosháznál (2,6, km) találkozik a

kék kereszt (K+) jelzésű úttal, amelyen már a gesztenyési dombhát gerincét képező Gesztenyés utca végére ereszkedhetünk le (1,8 km). Az utca mentén (kb. 1,3 km) helyezkedik el a legtöbb pécsbányai emlékjel. Az előző, 2/2. pontban tárgyalt útvonalon, az ott írt további emlékhelyek bejárása után, a Gróf Széchenyi aknai épületegyüttessel szemben, a 40-es jelzésű autóbuszra szállva a Főpályaudvarra érkezünk vissza. A gyalogtúra hossza Dömörkaputól Gróf Széchenyi aknáig kb. 8,5 km, időtartama 4-4,5 óra.


3. „BÁNYAJÁRÁS” SZABOLCSON

204

A Péccsel határos Szabolcs község földesura, később területe nagy részének tulajdonosa a pécsi székesegyház volt, így területén a szénkincs nagyobbik része a székesegyházi uradalom elidegeníthetetlen birtokai alatt feküdt. A község neve 1904-től Mecsekszabolcs, amelyet 1947-ben Pécs városhoz csatoltak. Noha a 19. század elején és közepén Berks Péter kincstári bányaigazgató, Vörös Mihály őrkanonok és Riegel Antal bányavállalkozó nevéhez említésre méltó bányászati kezdeményezések fűződtek, a terület érdemi bányászati és társadalmi fejlődése a DGT által 1868-ban történt bérbevétellel kezdődött. A 19. század közepén fél ezernél alig több magyar ajkú lakost számláló község a szénbányászat megjelenésével gyors fejlődésnek indult. A Szabolcs falutól északnyugatra, a Magyarszéki országút mellett kiépített bányatelep a DGT idejében második, később a legnagyobb bányász lakótelep lett. 11 függőleges akna és számos táró működött a szabolcsi szénterüle-

ten, amelyen a bányaművelést 1989ben fejezték be.

3/1. Hősök tere A szabolcsi kolónián 1938-ban alakította ki a DGT a pécsi bányatelepek máig legszebb közterét, amely mai gondozatlansága ellenére is számos megtekintésre méltó látványosságot tartogat. A térre a Főpályaudvarról a 31, 31/A és 31/B jelű autóbuszokkal utazhatunk. A tér felső szintjének centrumában áll az 1938-ban felavatott, háromalakos Bányász és háborús hősök emlékműve (3.1.), rajta emléktábla az első világháborúban és hivatásuk teljesítése közben elhunyt bányászok emlékére. A szoborcsoport Szomor Dezső alkotása, anyaga a Zsolnay gyárban készült sómázas pirogránit. Az emlékművel szembeállva két emléktáblát látunk, amelyeket a Pécsi Bányásztörténeti Alapítvány 2004-ben és 2008-ban állított.


Jobb kéz felől monolit andezit kőtömbön gránit emléktábla található, amelyen a szabolcsi terület 1852– 1993 között működő aknái és 1945ig létesített tárói (3.2.) adatainak felsorolása látható. A bal kéz felöli táblán (3.3.) a szabolcsi szénbányákban 1852–1988 között életüket vesztett 197 bányász neve került megörökítésre. A háromszintű tér legalsó szintjén a Bányász Munkásmozgalmi Mártírok Emlékművét találjuk (3.4.). A fehér márványtáblát 1946-ban állították. A szabolcsi szénbányászat további emlékeit a Hősök terétől viszonylag távol találjuk, amelyek eléréséhez több lehetőség között választhatunk, ezeket a továbbiakban külön is bemutatjuk.

3/2. Szabolcsfalui emlékhelyek

3/3. Szent István akna és környéke A régi Szabolcs község közigazgatási területén, de a nagy bányász kolóniáktól távol, Szabolcs és Somogy községek határán működött a Szabolcsi bányakerület főaknája, Szent István akna (3.10.),


A Hősök teréről kb. 20 perces könnyű gyalogsétával a bányatelepen és családi házas környezeten át juthatunk el a római katolikus templomig. Ennek a változatnak az előnye, hogy megismerkedhetünk a régi kolónia mai életével, elmehetünk a volt élelmitár, húsfüstölő, mozi, iskola épülete mellett, ráláthatunk az 1937-es csendőrsortűz helyszínére. Kényelmesebb megoldás ugyanezt az utat személygépkocsival megtenni. Másik megoldás, hogy busszal vagy gépkocsival visszamegyünk Fehérhegyre és onnan közelítjük meg a templomot. Amennyiben ez utóbbi megoldást választjuk, álljunk meg a Komlói út 98.-ban, ahol Békés Lajos (1922-2007) szabolcsi bányászati és helytörténeti gyűjteményét nézhetjük meg (3.13.),

mint a Pécs-Baranyai Origó-ház Egyesület állandó kiállítását. A Magyarok Nagyasszonya templom tornyából 2003 óta szól a bányász tiszteletadó toronyzene (3.6.). A templom apszisának freskója Szent Borbálát ábrázolja, a kereszthajó pillérén a Szent fából faragott színes szobra áll (3.5.). A templomkertben két bányászvonatkozású emlékjelet találunk: Fekete csiszolt márványtáblán „Szent Borbála könyörögj érettünk és a bányában elhunytakért” szöveg olvasható, alatta aknanevek felsorolása található (3.7.). A kert másik sarkában a világháborús hősi halottak emlékműve (3.8.) áll, amely szabolcsi bányász háborús hősök neveit is megörökíti. A templomtól a temetőkert felé indulva öt perces sétával eljutunk az 1937. évi csendőrsortűz színhelyére, ahol tíz méter magas, három hasábelemet tartalmazó emlékmű (3.9.) a csendőrgolyóktól elhunyt három bányász mártíromságára került felállításra. Az emlékművet Klausz Gyula tervezte, és 1964-ben avatták fel. A templom előtti térre visszatérve a 21-es városi autóbusszal juthatunk el a Főpályaudvarra. A 3/1 – 3/2 programok időszükséglete az egyes bemutatóhelyeken eltöltött időt nem számítva kb. 2 óra.

205


amelynek műemlék tornya, pécsbányai ikertestvérével együtt hazánk bányatörténelmének legszebb, kora műszaki színvonalának tökéletes alkotása. Az aknatorony melletti – ma lehangoló állapotban lévő – hajdani készenléti lakótelepen, a DGT által épített több szép tisztviselő lakás látható. A telep csak ritkán közlekedő autóbuszjárattal (12-es) közelíthető meg, ezért ide gépkocsival történő látogatást javasolhatunk. Célunk felé haladva az út bal oldalán látható az István III. aknai (3.12.) befejezetlen üzemudvar. A csúszózsaluzással épített aknatorony torzó felkiáltójelként áll Józsefháza mellett, a szép

mecseki környezetben. A nehezebb gyalogos túrára vállalkozóknak javasolhatjuk, hogy gépkocsijukat az István aknai lakótelepen hagyva (kb. 1 órás kitérővel) nézzék meg a Ferenc József (Béke) akna helyén elhelyezett emlékkövet (3.11.). Reméljük, hogy az idegen turista is megtalálja. A 3/3-as programot így célszerű összekapcsolni a 3/1-es valamint (ebben a sorrendben) a 4/3-as, 4/2-es és 4/1-es (esetleg 5-ös) programokkal, amikor is gépkocsival körbejárva szép képet kaphatunk a legjelentősebb szabolcsi-somogyi-vasasi bányászati emlékekről.


4. „BÁNYAJÁRÁS” SOMOGYON

206

Pécsről a Budai Vám nevű autóbusz állomásról a 15-ös autóbusszal, vagy gépkocsival juthatunk a hajdani Somogy község területére. A 6-os fő közlekedési útról – az úton átívelő vasúti híd előtt – a Somogy falut jelző tábla szerint nyugati irányba befordulva, közel fél kilométer után először a falu temetőjét érjük el. A temetőkertben a bejárattól balra található a 4.9. szám alatt leírt emléktábla, amely a somogyi szénbányákban életüket vesztett bányászok nevének megörökítésével tiszteleg emlékük előtt.

4/1. Somogy falui emlékhelyek A bekötőúton továbbhaladva – a templom előtt egy „Y” elágazásban jobbra kitérve – találjuk a templomkertet, a „Hősök kertjét”. Ebben áll a falu millenniumi emlékműve (4.13.) és a világháborús hősök emlékműve (4.10). A templomban a Szent Borbála szobrot (4.11) kereshetjük fel.

A Búzakalász u. 3. sz. alatt a helytörténeti kiállítás található (4.12).

4/2. Somogy-bányatelepi emlékhelyek A falusi helytörténeti kiállítás épülete mögött a Pajtás utcán át a Somogy utcában juthatunk el a bányatelepi iskoláig. Az iskola és udvara a hajdani táró bányaházának üzemudvarán, fatelepén, a „Holzplatzon”, a régi szénbuktatók szintjén helyezkedik el. Itt áll a Henrik táró és a bányaház emlékköve is (4.2.). Az iskolaépület mögött található a Henrik táró egykori bejárata és az elzáró falán az emléktábla (4.3.). Néhány méter szintkülönbséggel mélyebben és mellette működött Koch Ferenc bányája (4.4), melynek hajdani bányaháza mellett (ma élelmiszerbolt) található a Josefin táró egykori bejárata és az elzáró falán az emléktábla (4.4.).


Ezen a szinten találjuk a DGT által épített húsfüstölőt az emléktáblával (4.5). A húsfüstölő helyreállítása és megjelölése alkalmával, az épület mellé Alapítványunk tájékoztató táblákat (4.6.,4.7.) és pihenő alkalmatosságokat helyezett el. Nem messze innen ezen a térszinten áll a Művelődési Ház és benne a bányász helytörténeti gyűjtemény (4.8.). A művelődési házról naponta kétszer szólal meg a bányász toronyzene (4.8). A művelődési háztól pár méterre találjuk a 15-ös busz végállomását, amelylyel a Budai Vámhoz utazhatunk.

A 4/1–4/2 programok időszükséglete az egyes bemutatóhelyeken eltöltött időt nem számítva kb. 2–2,5 óra.

4/3. Rücker aknai emlékhely A Somogy utcán visszafelé haladva, az István aknai elágazásnál balra fordulva juthatunk el gépkocsival kb. egy kilométer után a Rücker aknai emlékkőig (4.1.). Előtte balra az egykori készenléti lakótelep leromlott állapotú mai épületeit látjuk. E program legcélszerűbben a 3/3-as programhoz, és az ott leírtakhoz csatlakoztatható.

5. „BÁNYAJÁRÁS” VASASON A templomban megtekinthető a Szent Borbála oltár a két Borbála szoborral (5.3.). Ezen az utcán, jobbkanyarral a Bencze József utcán megyünk tovább a „C” utcai kereszteződésig, ahol balra, előre már láthatjuk a bányászotthont az emléktáblával (5.13.). A bányászotthon előtti emlékparkban áll a bányászszobor (5.8.), kétoldalt a vasasi bányák (5.9.) és vasasi tárók emléktáblájával (5.10). A tér déli oldalán van a helyi szakszervezet helyisége, benne a bányásztörténeti bemutatóval (5.14). A bányászotthontól északra, elhaladunk az 5.12. sz. tájékoztató tábla mellett és a Szent Borbála emlékparkba (5.15.) juthatunk. Itt működött korábban a Wiesner akna és itt áll ma az aknát megörökítő emlékkő (5.11.). Visszatérve a Bencze József utcába, északi irányban két kilométerre van Vasas-bányaüzem (Thommen-, Petőfi akna) részben felhagyott üzemudva-


Visszajutunk a somogyi templom mellett a Búzakalász utcáig, ha a Budai Vámnál a 14-es számú buszra szállunk, vagy a 4/3-as somogyi programban említett István aknai elágazásnál viszszafelé haladunk a Somogy utcán és a Pajtás utcán át. Ezen és a Mázsaház utcán mehetünk Vasasig, amely teljesen egybeépült Somoggyal. A „Vashídnak” nevezett térségben a Szövetkezet utcában, balra kitérve, röviden elérjük a vasasi vasbányászat emlékkövét (5.2.). A Szövetkezet utcán visszafelé haladva elérjük a Bethlen Gábor utcát, amelyben látjuk a Szent József templomot, tornyában a már leírt toronyzenével (5.7.). A Templom utca felé eső falán található a vasasi szénbányákban életüket vesztett helyi lakosok emléktáblája (5.4.), az első világháborús hősi halottak emléktáblája (5.5), és a második világháborús hősi halottak emléktáblája (5.6.).

207


ra a maradvány épületeivel, köztük a Thommen (Petőfi) akna szállítógépházával, amelyen emléktáblát helyeztek el (5.1). ). Az aknaudvarról kijőve jobbra az út a volt Béta bányaüzem rekultivált területe felé vezet, amely mentén Petőfi aknától mintegy 150–700 m-en belül található a jelenleg nem termelő Vasas északi külfejtés. Az útról nézve a külfejtésben a maga való-

ságában tárul elénk a Mecsek hegység több száz méteres geológiai metszete. A külfejtéstől a már ismert útvonalon visszafelé, a Bethlen Gábor utcán, a temető mellett hagyhatjuk el Vasast, és érjük el ismét a 6-os főközlekedési utat, vagy a Petőfi aknai végállomáson, esetleg útközben felszállunk a 14-es autóbuszra, amely a Budai Vámhoz visz bennünket. A séta időtartama kb. 80 perc.


6. „BÁNYAJÁRÁS” A BUDAI VÁM KÖRNYÉKÉN

208

A gépkocsival hozzánk érkezők nagy része a város keleti kapujánál, a Budai Vámnál találkozik városunkkal. Ha megáll, és időt szentel rá, a környéken a bányász múlt sok emlékével találkozhat. A hely a városközpontból autóbusszal könnyen megközelíthető. Az itt működő állomásról indulnak a városi buszok a keleti városrész további irányaiba. Álljunk meg először a Schroll József (volt DGT főbányagondnokról elnevezett) utca nyugati oldalán található kis téren álló, Trischler Ferenc szobrászművész alkotta, hazánk talán legbájosabb, bronz Szent Borbála szobránál (7.2.). A tér másik oldalán, a szoborral szemben, két csiszolt monolit gránit emléktábla (7.3.) állít emléket a kilencven évig működött pécsújhegyi szénbányász szolgáltató üzemeknek. A térről sugár irányban háromfelé indulhatunk „bányajárásunkra”:

6/1. A szénelőkészítő, villamos erőmű, központi szénszállító és kiszolgáló üzem Az előzetes megszervezést igénylő látogatás a volt újhegyi üzem területére

vezethet. Itt a legszembetűnőbb látványosság az 1913-ban épült hajdani erőmű műemlékértékű, impozáns épülettömbje (6.1.). A szerteágazó kiszolgáló tevékenységet egykor a központi irodaházból (6.2.) irányították. Az irodaház falán két emléktáblát találunk: az üzemben hivatásbeli kötelességük teljesítése közben (6.3.) és a háborús események következtében (6.4.) életüket vesztettek emlékére. A központi felső-vezetékes villamos mozdony vontatású szénszállítás szerény emléke a mai állapotában is szép ipari épület, a mozdonyszín (6.2).

6/2. A Bányavasút utca A Budai Vámtól a Zsolnay Vilmos úton a belváros felé néhány perces sétával a Bányavasút utca keresztezéséhez érünk, amely utca nyomvonalán haladt az 1854-ben forgalomba helyezett András akna – Üszögpuszta közötti normál nyomtávú bányavasút, a Mohács-pécsi vasútvonal első szakasza. Az utca névadását (hasonlóan a Schroll József utcához) a Pécsi Bányásztörténeti Alapítvány kezdeményezte, és a kereszteződés járdasíkjában emléktáblát (7.1.) helyezett el.


6/3. A meszesi városrész A Budai Vámtól a Komlói úton egy buszmegállónyira érdemes megállnunk, mert a régi és az új Meszes találkozásánál több emlékjelet is találunk. A Komját Aladár utca északi oldalán lévő kis téren áll egy szürke mészkőből faragott bányász mellszobor a mecseki bányamentők emlékére. (7.4.) A 4. számú épület – a szénbányák volt igazgatósága, ma a Gandhi Gimnázium – tetejéről naponta két alkalommal szólal meg a bányász toronyzene (7.5.). A Gábor Áron u. 15. sz. ház falán az emléktábla (7.6.) az itt működött Stefánia Szövetségre emlékeztet. Kissé távolabb, Meszes északi szélén, a buszforduló mellett áll – és a városból is messziről látszik – a pé-

csi bányászati építészet egyik legszebb alkotása a meszesi víztorony (7.7.). A fehérhegyi buszmegálló mögötti kis parkban tekinthetjük meg sétánk utolsó állomásaként a 2009-ben felavatott és a mecseki bányákban a gépesítés előtt nagy számban dolgozó bányalovaknak emléket állító reliefet. A márványkőbe vésett emlékmű Vanyúr István szobrászművész alkotása. (7.8.) Sétánkat befejezve a fehérhegyi buszállomáson több járatra is felszállhatunk (legjobb a 2-es), vagy gépkocsinkkal a forgalmasabb útvonalakat elkerülve a fehérhegyi szerpentinen, a „kertek alatt” a városközpontba juthatunk. A 6/2. és 6/3. programok időszükséglete az egyes bemutatóhelyeken eltöltött időt nem számítva kb. 40 perc.

7. „BÁNYAJÁRÁS” AZ URÁNBÁNYÁSZAT EMLÉKHELYEIN határában működött aknák adatait, és meghallgatjuk a szomszéd templomok tornyából a bányász toronyzenét. 2. Az előző programot bővítjük azzal, hogy a településközponti emléktáblákon szereplő minden emlékkővel megjelölt aknát is felkeressük. 3. Vállalkozunk olyan turistaútra, amelynek során több bányász-emlékhely meglátogatása „ürügyén” a Mecsek egyik legszebb csúcsát is megmásszuk.

7/1. Gépkocsival az uránbányász településközpontokba Sétánkat Pécsett az Esztergár Lajos utcában kezdjük. Az utca nyugati végén áll Kalló Viktor: Ércbányász - egy uránbányászt megformázó krómacél


A Mecsek hegység nyugati oldalán, a Jakab hegy déli előterében, Pécstől tizenöt kilométerre, nyugatra, Kővágószőlös, Kővágótöttös, Bakonya és Hetvehely községek területén folyt az 1956-ban elkezdett uránérc kitermelés. Öt bányaüzem, az ércdúsító- és kiszolgáló üzemek működtek a termelés során, amelyeknek számos eredeti vagy az utódok által létrehozott emlékét láthatjuk a ma már rekultivált, gondozott, a bányák bezárását követően részben hasznosított területen. Jelen munkánkban 24 emlékhelyet tárgyalunk, amelyeket több programváltozatban lehetséges, illetve célszerű megtekinteni: 1. Gépkocsival végigjárjuk a településközpontokban elhelyezett emléktáblákat, amelyek bemutatják a település

209



210

– szobra (1.11.), mellette emlékkő és egy emléktábla (1.12.). A kis teret nyugati oldalról a Mecseki Ércbányászati Zrt. irodaháza határolja, tetőzetén a zenélő óra (1.13.) hangszóróit láthatjuk, és a bányász tiszteletadó toronyzenét hallhatjuk. Amikor Pécs felől a 6-os főúton érkezve befordulunk a magyarországi uránbányászat szülőhelye, Kővágószőlős felé, az út bal oldalán az I.sz. bányaüzem volt szállítóaknájának tornyát látjuk. Az üzemudvaron, amennyiben a belépést előzetesen megszerveztük, emléktáblát találunk (8.2.). A vas-szerkezetű műemlék torony a Mecsekben egyetlen – betömedékeletlen akna fölött – „állva maradt”, és ma is jelentős funkciót ellátó aknatorony. A közúton a falu felé továbbhaladva először jobbra az I. sz. bányaüzem kutató aknájának emlékkövét (8.1.), majd a település elején – az utunkkal szemben – a kővágószőlősi uránbányászat fa trapéz ácsolatban elhelyezett tájékoztató tábláját látjuk (8.5.). A község főutcáján továbbhaladva a korábbi iskola épületében megnézhetjük a – pécsi bányászati múzeum megszűnése után kitelepített – mecseki uránbányászati kiállítást, az épület udvarán pedig az uránbányákban, balesetben elhunyt 121 bányász emléktábláját (8.4.). Miután tisztelegtünk a hősi halottak emléke előtt a falu műemlék templomának megtekintése következhet, amelynek tornyából 2003 óta hallhatják a község lakói a bányász toronyzenét (8.3.). A főutcán visszafordulva a tájékoztató tábla után térjünk jobbra és a Golgotának nevezett hajdani felvonulási munkaszolgálatos tábornál (ma kisvállalkozások telephelye) balra leágazva, 1

km után Kővágótöttösre érünk, ahol a második Nyugat-Mecseki középkori templom tornyából 2005 óta hangzik el a tiszteletadó toronyzene (10.4.). Ennek közelében, nem messze a világháborús halottak obeliszkjeitől, a kővágótöttösi bányászok és aknák emléktábláját találjuk (10.3.). Kővágótöttösről Bakonyára, Baranya megye legősibb falvainak egyikébe, kb. 5 km-es utat kell megtennünk. Érdemes az út megétele, mert a 13. században épült templom tornyából itt is hallhatjuk a bányász toronyzenét (9.3.), és a település emlékparkjában a bakonyai bányászok és aknák emléktábláját (9.2.) is megnézhetjük. Bakonyáról Cserkútra, negyedik településközpontunkba indulhatunk el (kis kitérővel) az északi irányba vezető közúton. Így a Kővágószőlős - Hetvehelyi útra kiérve és ott jobbra fordulva lehetőségünk lesz a II. sz. üzem szállítóaknája mellett elhaladni, és az akna emlékkövét (9.1.) is megnézni. A még jelöletlen Tótvári (III. üzemi) légakna helye mellett – Kővágószőlösön keresztül – érünk Cserkútra. A honfoglalás óta lakott községben a negyedik Nyugat-Mecseki középkori templomot kereshetjük föl, amelynek tornyából 2007 óta szól minden nap a bányász tiszteletadó toronyzene (11.2.). A községháza falán uránbányász emléktáblát találunk (11.1.)., az épület előcsarnokában pedig bányászati tárgyakból egy kis bányászkiállítást. Gépkocsis körsétánkat befejezve viszszatérhetünk Pécsre, vagy választhatunk a 7/2. programból. A 7/1. program időszükséglete az egyes bemutatóhelyeken eltöltött időt nem számítva kb. 2 óra.


7/2. Emlékkővel megjelölt aknák, tárók, üzemek

7/3. Turistaúton az uránbányász emlékhelyekhez

Kővágószőlős térségében felkereshetjük a III. sz. üzem északi tárója (8.6.) és keleti tárója (8.7.), a Petőcpuszta felé vezető úton haladva (keleti irányú kis kitérővel) a IV. sz. bányaüzem szállítóaknája (8.8.), majd visszatérve Petőcpusztára a IV. Bányaüzem nyugati légaknája (8.9.) és a IV/A légakna (8.10.) emlékköveit. Utunkat tovább folytatva az V. sz bányaüzem szállítóaknája (10.1.) és légaknája (10.2.) jakabhegyi vörös homokkőből csiszolt emlékköveit nézhetjük meg. 7/1. programunk kezdetén, vagy 7/2. programunk során kitérőt tehetünk a 6-os út kővágószőlősi elágazásában déli irányba, ahol megtekinthetjük az uránércbányászat ércdúsító üzeme irodaházának falán elhelyezett márvány emléktáblát. (8.11.). Tovább haladva déli irányba a vasúton túl az ércdúsító üzem zagytározóinak emléktábláját találjuk. (8.12.)

A mecseki ércbányászok – immár hagyományosan – olyan csoportos túrát szerveznek a legfontosabb bányászati emlékhelyekhez, amely a Nyugat-Mecsek természeti szépségeivel és gyönyörű látvánnyal is megajándékozza a résztvevőket. Az út természetesen önállóan és kisebb csoportban is megtehető. A túra Kővágószőlős határában az I. sz. bányaüzem kutatóakna emléktáblájától (8.1.) indul. Az útvonal az északi táró (8.6.) – mecseki uránbányászati kiállítás (8.4.) – Zsongorkő – IV. sz. üzem szállítóakna (8.8) – IV. sz. üzem légakna (8.9.,8.10.) – II. sz. üzem szállítóakna (9.1.). A végállomástól autóbusszal távoznak a túra résztvevői. Az útvonal hossza 14 km, és közben 400 m magasságkülönbséget kell leküzdeni, de a kilátás megéri a fáradságot. Tervezett időtartama 6 óra.


Reméljük javasolt sétaútjaink alatt, vagy egyénileg tervezett útjaikon kellemesen töltik, töltötték idejüket, és közben sikerült ízelítőt adni egy nehéz szakma múltjából.

211

Az István I. és II. akna légifelvétele

PÉCS ÉS KÖRNYÉKE PÉCSI BÁNYÁSZSÉTÁK. PÉCSI BÁNYÁSZSÉTÁK A szöveget írta: Szirtes Béla BÁNYÁSZ ÚTIKALAUZ

Recommend Documents