PEAC SZŐLÉSZETI ÉS BORÁSZATI KUTATÓINTÉZET, BADACSONY
BESZÁMOLÓ JELENTÉS
A szőlőültetvényben, kisparcellás kísérlet keretében, a „Symbivit” nevű, mikorrhiza gombát tartalmazó mikrobiológiai készítmény vizsgálatának elvégzéséről
BADACSONY, 2012.
2
Jelentés a 2012-ben végzett munkáról A kutatási - fejlesztési munka célkitűzése: A szőlőültetvényben, kisparcellás kísérlet keretében, a „Symbivit” nevű, mikorrhiza gombát tartalmazó mikrobiológiai készítmény vizsgálata a szőlőnövény fejődésére, a fürttermés mennyiségére és a must minőségére. Kísérletek helye: PE AC SZBKI, Badacsony A kísérletek leírása: A kísérletet az IBOS teraszok 1. számú táblájában állítottuk be. A kísérlet helyéül szolgáló ültetvény általános adatai: Helyrajzi szám: Tábla száma: Terület mérete: Telepítés éve: Alanyfajta neve: Nemes fajta: Művelésmód: Sor- és tőtávolság: Talaja: Tőketerhelés: Sorok iránya: Kísérlet kezdési időpontja:
Badacsonytomaj 012/32 1 1,4 ha 1994 Berlandieri x Riparia T. 5C Olasz rizling középmagas kordon 2x1m homokos-vályog fizikai talajféleségű, teljes szelvényében karbonátos, gyengén lúgos kémhatású, alacsony humusztartalmú. 6 rügy/m2 NY – K 2012
A kísérletben alkalmazott kezelések: (Kísérleti tervtől eltérően szóbeli megállapodás alapján) "A" tényező = a Symbivit készítmény kijuttatás módja alapján a következő kezeléseket alkalmaztuk: a1 „Symbivit”-es kezelés: 60 g/tőke dózisban (4 lefúrás/tőke) a2 kezeletlen kontroll a3 „Symbivit”-es kezelés: 60 g/tőke dózisban (2 lefúrás/tőke) Parcellák mérete, elhelyezkedése (1. ábra): a1 és a2 kezelés esetében 4 ismétlésben összesen 2020 tőke (5 tőke/ismétlés), a3 kezelés esetében 5 tőke a mellékelt ábra szerint. A kisparcellás kísérlethez a készítményből összesen 1,5 kg mennyiség állt rendelkezésre, ezért az a3 kezelést ismétlés nélkül állítottuk be.
3
1. ábra: A kisparcellás kísérlet módosított mérete, elhelyezkedése
A kezeléseket 2012. május 15-16-án végeztük el (1.kép).
1. kép: A Symbivittel történt „fertőzés” munkafolyamatai (fúrás-adagolás-öntözés-takarás)
4 Az a1 kezelés ismétléseinél a tőke körül 4 leszúrással (tőke törzsétől kb. 20 cm-es távolságban négyzetes elrendezésben), 50 cm mélységű lyukakba, lyukanként 15-15g, azaz összesen 60 g/tőke dózisban „Symbivit” készítményt adagoltunk, majd ezt követően 1 dl vizet ráöntve, lezártuk a lyukat. Az a2 kezelés ismétléseinél a tőkék között 2 leszúrással (tőke törzsétől 50 cm-es távolságban lineáris elrendezésben), 50 cm mélységű lyukakba, lyukanként 30-30g, azaz összesen 60 g/tőke dózisban „Symbivit” készítményt adagoltunk, majd ezt követően 1 dl vizet ráöntve, lezártuk a lyukat. A 2012 májusában a kísérlet beállításánál elvégzett munkák az alapját képezik az idei és a jövő évi elvégzendő objektív vizsgálatoknak. Szóbeli egyeztetés alapján, vizuális megfigyelések alátámasztásaként a kísérlet beállítását követően az év során két alkalommal fürtzáródáskor és szüretkor (07.26 és 09.29) a kezelésekből átlag levélmintákat gyűjtöttünk be (40 db lehetőség szerint fürttel átellenben levő levél levélnyél nélkül leszedve) levél vizsgálatok elvégzése céljából. A levélminták laboratóriumi vizsgálatainak eredményeit az 1. számú melléklet tartalmazza. A készítmény tápanyag felvételt elősegítő képességét vizsgálva ősszel a kezelésekben kijelölt parcellák esetében kísérleti szüret keretében meghatároztuk a fürttermés mennyiségét, a mustfokot, a must titrálható savtartalmát, a pH-t és a rothadási százalékot (2. melléklet). Eredmények Vizuálisan a tőkék állapotát, fürtök fejletségét július 18-án (2.kép) és augusztus 13-án (3. kép) szemrevételeztük.
2. kép: a1 (4-szer), a3 (2-szer) kezelés és a2 (kezeletlen kontroll) (Badacsony, 2012.07.18)
5
3. kép: a1 (4-szer), a3 (2-szer) kezelés és a2 (kezeletlen kontroll) (Badacsony, 2012.08.13) Mindkét megfigyelési időpont alkalmával a legfejlettebb fürtökkel és a legharagosabb lombszínnel az a3 (2-szer) kezelés rendelkezett. Az a2 kezeletlen kontroll esetében a fürtök madárkásak, a lombszín „tápanyaghiányos” jellegű. Az a1 (4-szer) kezelés esetében a fürtök fejlettsége elmaradt az a3 (2-szer) kezeléshez képest és a lombszín is halványabb fakóbb „nitrogén hiányos” volt. A vizuális megfigyelések alátámasztásaként a kísérlet beállítását követően az év során két alkalommal levél vizsgálatot végeztünk el. A levélvizsgálati eredmények alapján elmondható, hogy mind fürtzáródáskor, mind éréskor szedett minták alapján az a3-as (2-szer) kezelés a hiányokat és túlzott ellátottságot próbálja pufferelni, azaz a vizsgálati értékeket az optimális ellátottsági szint közelébe „igazítani”. Az optimális szinttől való eltérés a legnagyobb mértékben az a2 (kontroll) kezelésnél volt a leginkább tapasztalható. A kísérleti szüreti eredményeket figyelembe véve statisztikailag is alátámasztva megállapítható, hogy az a1 Symbivit (2-szer) kezelés hatására jelentős mértékben nőtt a szőlőfürtök mustfoka, azaz szignifikáns eltérés mutatkozott az a2 kezeletlen kontrollhoz viszonyítva. Ez a különbség az a1 kezeléssel szemben köszönhető a folyamatos tápanyag szolgáltató képességnek, valamint esetlegesen a kedvező talajszerkezet és vízháztartásnak is, azaz nem okozott stressz hatást a nyári aszály a kezelt parcella tőkéinél. A fürttermés mennyiség, savtartalom, pH tekintetében az a1 Symbivit (2-szer) és az a3 kontroll kezelés között nem mutatkozott statisztikailag igazolható szignifikáns eltérés. Az a1 Symbivit (4-szer) és az a3 Symbivit (2-szer) kezelések szüreti eredményeit összehasonlítva elmondható, hogy a mustfok kivételével a fürttermés mennyiségében, a must
6 titrálható savtartalmában és a pH-ban pozitív eltérés tapasztalható az a3 Symbivit (2-szer) kezelés javára. A mustfok csökkenés a termés mennyiségek közti különbséggel magyarázható. Ez az eltérés a kijuttatás módjában keresendő, mivel az a3 (2-szer) kijuttatásnál kevesebb gyökeret sérthettünk meg, mint az a1 (4-szer) kezelésnél, így a folyamatos tápanyagfelvétel jobban érvényesülhetett az a3 (2-szer) kezelés esetében. A kezeléseket összevetve a kontrollal szemben megállapítható, hogy a fürttermés mennyiségében, mustfokban, illetve savtartalomban magasabb értékeket mértünk a kontrollhoz képest. Az adatok alapján a kezelt parcellák tőkéi kevésbé érezték meg a 2012- es évjárat negatív hatását, mint a kezeletlen kontrollé. A szüreti eredmények alapján eltérést a rothadás mértékében (nem kedvezett az időjárási körülmények a rothadás kialakulásához) az Olasz rizling szőlőfajta esetében nem tapasztaltunk. Összességében megállapítható, hogy a Symbivittel kezelt tőkék esetében kisparcellás kísérleti eredmények alapján már a kezelés évében jelentkezik a kezelés pozitív hatása. Kezelés évében a mikorrhiza kapcsolat kialakulása és erősödése volt a cél. A vizsgálat második (2013) éve hozhat jelentősebb eredményt a kezeletlen kontrollhoz képest, amikor már a mikkorhiza kapcsolat teljesen kiépült a szőlőtőkék gyökérzetével.
Badacsony, 2012. október 31.
…………………………… Dr. Májer János mb.igazgató
7 1. számú melléklet
8
2. számú melléklet MIKORRHIZA GOMBÁK Olasz rizling Badacsony, 2012.09.26.
Ismétlések
Fürttermés kg/m2
Mustfok
A must titrálható savtart. g/l
pH
Rothadási %-a
a1Kezelt (4-szer) 1. ismétlés
1,29
19,7
6,35
3,14
0
2. ismétlés
1,33
21,0
6,60
3,02
0
3. ismétlés
1,30
19,3
5,52
2,99
0
4. ismétlés
1,18
21,7
5,92
3,06
0
Átlag
1,28
20,4
6,10
3,05
0
6,69
3,11
0
a3 Kezelt (2-szer) Átlag
1,45
20,1 a2 Kontroll
1. ismétlés
1,05
17,7
5,04
3,21
0
2. ismétlés
0,91
18,1
5,09
3,06
0
3. ismétlés
1,36
18,2
5,71
3,06
0
4. ismétlés
1,45
18,2
5,76
3,14
0
Átlag
1,19
18,1
5,40
3,12
0
SzD 5%
0,49
1,67
1,34
0,03
0
