PANYOLA Ingyenes helyi információs magazin
I. évf. 3. szám - 2007. november
Szalmabáb, hálózsák, hegedûvonó F
E
S
Z
T
I
V
Á
L
-
V
I
S
S
Z
H
A
N
G
O
K
www.panyola.hu: elsõ helyezés! Nyugdíjasaink újabb sikere Gyógyfüvek Masszázs Hírek P u l y a s a r o k
Fotó: Bócsi Krisztián
Recept
a
Az interneten: www.panyola.hu
a
PANYOLA
I./3. 2007. NOVEMBER
Kedves Olvasók! Bizonyára sokaknak feltûnt, hogy lapunk 3. számának megjelenése régóta várat magára. Többen kérdezik újra és újra, mikor lesz kész az újság? Íme. A késedelem fõ okát a fesztivál szervezésének rögös útján találhatjuk. Bármennyire is egyszerûnek tûnik, nem künnyû egy ilyen lap létrehozása. Még ha biztos ígéretet nem is tehetünk rá, reméljük, hogy a jövõben több idõt és energiát tudunk a Panyola címû újság következõ számainak elkészítésére fordítani, hogy minden érdeklõdõ kezébe gyakrabban jusson el a lap. A 3. szám cikkei - a rengeteg felgyûlt iromány miatt -, ahogy az látható, kisebb betûmérettel szedtük, hogy a terjedelmet, és ezáltal az elõállítás költségeit feleslegesen ne kelljen megnövelni. Jó szórakozást!
PANYOLA KÖZSÉG HONLAPJA GYÕZÖTT! Azok közül, akik ezt a lapot a kezükben fogják és olvassák, a legtöbben talán nem is használják az internetet. Azért ezek a sorok nekik ugyanúgy szólnak. Történt ugyanis, hogy községünk internetes honlapjának készítõi, Kósa Szabolcs és Mórucz István beneveztek a HVG Online Csoport által hirdetett "helyi.érték" webtartalom versenyre. A verseny lényege, hogy az ország legmutatósabb, legpraktikusabb, leginformatívabb honlapjaira lehetett szavazni az interneten ke-
O N D O L A T O K
E l õs
z
Köszönetnyilvánítás
G
WWW.PANYOLA.HU
resztül augusztus 7-ig. A www.panyola.hu több mint 2700 nevezett közül végül - talán nem véletlenül - az elsõ helyen végzett a tízezer fõ alatti települések kategóriájában, ahol a dobogó másik két fokán Cserépfalu és Pásztó állt. Az eredmény, azon túl, hogy büszkék lehetünk rá és azokra, akiknek köszönhetjük, azért fontos, mert ez által augusztus hónapban 5432(!) ember látogatta meg a falu honlapját. Gratulálunk, és reméljük, sikerült ezzel is öregbíteni községünk hírnevét!
E G Y
F E S Z T I V Á L R Ó L
is ... ...ezúton szeretnénk megköszönni a II. Határmenti Világzenei r elõkészítéséhez és lebonyolításához nyújtott segítséget az alábbiaknak, akik ö
Fesztivál munkája
nélkülözhetetlen volt a rendezvény ilyen színvonalon történõ megvalósításához: A rendezvény támogatóinak: a virágokért, Bíró Lajosnak a faanyagért, Piros Ildikónak az ellátmányért, Penyigének a bábukért és az eszközökért, Schäffer Erzsébetnek és Szász Marcinak a cikkért és a fotókért, Turainé Gabi néninek a kiállítás anyagáért, Baranyi Szilárdnak a Tájházért, Mórucz Jóskának többek közt a halászléért, Kósa Lacinak és a Quaestor Travelnak a nyereményekért, Koncz Mariannak a jó ötletért, Mini Józsinak, Nagy Sanyinak, Benedeknek és a lovaiknak. Köszönetünket fejezzük ki a Szamosparti Nyugdíjasklubnak, a fellépõknek, a finom falatok készítõinek, az Önkormányzat dolgozóinak, a színpadépítõknek, Koncz Lajosnak, mindekettõnek, az önkéntes fiataloknak és a civil szervezeteknek. A SZERVEZÕK
Fotó: Nagy Szabolcs
Marica fesztiválja
Rengeteg gondolat kavarog a fejemben, nem is tudom, hogyan kezdjem a történet elmesélését, ami egy hét alatt történt velem itt Panyolán. Tisza Parti Baráti Kör néven kitaláltuk, hogy aktív résztvevõi leszünk a fesztivál forgatagának. Az
itt élõknek nem kell magyarázni az öt család nevének eredetét. Több éve a nyári vasárnapokat a Tisza gyönyörû partján töltjük, így 19-en. Barátság ez, több éve jóban-rosszban, olyan, mint egy házasság. Vannak hullámvölgyek, de a ragaszkodás, szeretet, az együvé tartozás segít átevezni ezeken. Mindenki dolgozik, többen uborkázunk, vasárnap is hajnalban kelünk, hogy elvégezzük a teendõket, mivel 10 órakor indulunk a Tiszára. A gondokat bezárjuk, és a szabadban örülünk, hogy újra együtt lehetünk, elkészítjük az elõre megbeszélt ételt, és jókedvvel elfogyasztjuk. Aztán este éjfélig pótoljuk a hétvégi teendõket: mindegy, mert megérte. Készültünk a fesztiválra, házat építettünk, nádat vágtunk, katlant raktunk, vásznat kerestünk, díszítettünk. Mindegy volt: lány, nõ, fiú, férfi, mindenki hozta az ötletét, csinálta a dolgát, ha elakadtunk, segítséget kaptunk: köszönjük. Közben megjelent a Nõk Lapja cikke Panyoláról. Láttam a szürkemarhákat - csak úgy, az újságban gyönyörûek voltak! Panyolaiként én eddig nem jutottam ki a legelõjükre. A barátaim megszervezték, hogy a Józsi fogatával eljuthassak ide. Csodálatos volt! Három évet vártam erre, pedig nincs is messze. Hogy miért vártam ennyit, nem is
PANYOLA Ingyenes információs magazin a panyolaiaknak. Készült Panyola Község Önkormányzata támogatásával, 240 példányban, társadalmi munkában. Jelen szám szerkesztésében részt vettek: Barabás Ambrus, Serege Zsuzsa, Balogh Andrea, Muhari Zoltán, Mórucz István és Apáti Lajos. Kérdéseiket, észrevételeiket a Polgármesteri Hivatalba, vagy az
[email protected] e-mail címre várjuk.
2
tudom! Nehéz megfogalmazni a látványt: villám sújtotta fa a pusztán, gémeskút a legelõ közepén. Filmen vagy festményen láttam ilyet, pedig itt van, karnyújtásnyira, Panyolán. A kolomp ütemes kongása: várod a következõ hangot, mint a szívdobbanást. Borsódzik a bõröd a gyönyörûségtõl, a bika, mint családfõ - hisz' egyedüli "férfi" a gulyában - figyel, ural, birtokol méltóságteljesen, jelzi hatalmát minden lépésével. Telefonáltam a sógoromnak, aki középiskolás korában került el innen, hogy vegye meg az újságot, olvassa el a cikket. Jó volt látni a szomszéd Eszti nénit, Olgi nénit, aki gyermekkori barátjának édesanyja. Fantasztikus érzés volt olvasni az Ócsi-legelõrõl. Õ értette a cikk lényegét és vitatkozhatott a városi családjával, hogy mit is jelent a csirittyázni szó. Mesélte, ha hazafelé jönnek a 41-esen, a mátészalkai leágazásnál már olyan furcsát érez a gyomra körül, és ha a Szamoson a komp kiköt, még a levegõt is másnak érzi. A fesztiválra õk is jöttek, nyolcan, csak a család. A panyolaiak tudják, ha az ember vendégeket vár, készül minden finomsággal, félre a reformkonyhával, jöhet a hagyományos ételek sora! Kötött leves, töltött káposzta füstölt hússal, savanyú káposztás bableves, aranygaluska és persze a szalonnasütés. Készülni a fesztiválra és a vendégségre - úgy tûnt, egyszerre nem fog menni. A vendégsereg - mert közben 7 sátoros is érkezett, örült, hogy ilyen híres sztárvendégek lépnek fel itt, Panyolán, és persze a citerazenekar. Õk is azt akarták, amit én: itthon lenni itthon is lenni és a fesztiválon is részt venni.
Piros Sándorné
A II. HATÁRMENTI VILÁGZENEI FESZTIVÁL KÜLSÕ SZEMMEL
Panyola, ez a 600 lélekszámú, ötutcás szatmári kis falu eddig leginkább szilvájáról és az abból készült pálinkáról volt nevezetes. Pedig a település fekvése, a Tisza-Szamos közének tájéka is bõven elkelne a piacon, ha palackozni lehetne. Legjobb tehát, ha tájat, pálinkát, nép- és világzenét, helyi ételeket összefõzünk, és fesztivál formájában, helyben kínáljuk az ide érkezõknek. Biztos siker. Sátor a diófa alá, csuklóra fesztiválpecsét, kézbe mûsorfüzet, torokra Panyolai Elixír és kezdõdhet a mulatság. A II. Határmenti Világzenei Fesztivál színpada az újonnan kialakított téren áll, körben az evés-ivás nádfedelû standjai, a kultúrban és a tájházban vetítés, kiállítás, a Szamos-parti révháznál pedig az egyéb programok. A polgármester megnyitója halk és dadogós, izgalma érthetõ - Panyola a Tisza, Szamos és Túr között most új vizekre evez. A hagyományt itt nem õrzik, hanem kínálják, aki akar, egész szombat délután vehet belõle. Kanásztáncot, szatmári botolót, ugróst, verbunkost, panyolai seprûtáncot, meg moldvai, bodrogközi és mezõségi táncokat, az ópályi, panyolai, mátészalkai és kárpátaljai csoportoktól. A huncut népdalokat, a csizmák dobbanását, a panyolai citeramuzsikát a Szamos visszhangozza. Esteledik már, mikor a Talamba Ütõegyüttes készülõdik a színpadra. Addig az idei év gyõztes pálinkáját, a fürtös meggyet fogyasztjuk, de nem vetjük meg a szamócát, a bodzát és az almát sem. A fesztivál ott tágul ki igazán világzeneivé, mikor az öttagú gödöllõi ütõs formáció belecsap mûsorába. Saját szerzeményeik afrikai, karibi és latin gyökerekbõl táplálkoznak, s híznak pirospozsgás, vidám és közönségbarát zeneszámokká a szemünk elõtt. A megannyi különleges hangszer, a kalimba, az amadinda, a steel drum és a többi a Talamba kezei alatt életre kel, s illedelmesen bemutatkozik: "A világ másik pontjáról jöttem, hogy Önöket szórakoztassam". Szívesen fogadjuk a vendégeket.
A mûsorváltozás jogát Panyolán is fenntartják, így a Folkerror helyébe a Myzrab zenekar koncertje lép. Az elektronikával megspékelt szúfi zene a török dervisek révületét lenne hivatott átadni a padon ücsörgõ közönségnek, de a révülethez lélek is kell, nem elég a tradicionális hangszerek, az oud, a ray, a darbuka ismerete. Mindenesetre jó látni, hogy ilyen is van: urbán alapokra emelt szúfi zene a Szamos-Tisza közén. A koncert után közönséget próbáló, hosszú beállás következik, ami alaposan megnöveli a helyi ételeket kínáló standok forgalmát. Amíg a Folkerrorra várunk, vastag lapcsánkát eszünk tejföllel, savanyú káposztás bablevest, rendesen megpakolva füstölthússal, hozzá pedig diólikõrös gyógyteát szürcsölünk. Ülünk a hosszú sörpadon, és kezdjük végérvényesen jól érezni magunkat. Végre aztán a Folkerror is belecsap a húrokba, és hamar elszégyelljük magunkat, amiért soha nem hallottuk még õket játszani. A kilenctagú banda kemény dobbal és villanygitárral
Fotó: Nagy Szabolcs
Jól mulatni...
Szuper volt! Talán nem készültünk fel elég jól, ki gondolta volna, hogy ennyi ember jön a mi kis falunkba. Amit fõztünk, mind elfogyott, még a zsíros kenyér is ízlett. Szükség volt persze az idõsebbek tapasztalatára, a kelt tészta rejtélyes receptjére. Van még mit tanulnunk Erzsike nénitõl és Joli nénitõl. Fárasztó volt a munka, de a jókedv és vendégszeretet enyhítette mindezt. Aki itt volt, szerintem jól érezte magát, és jövõre elhozza az ismerõsét, barátait, nem fogja megbánni. Panyolán a levegõ más, az emberek kedvesek, vendégszeretõk. Ha valaki már járt itt és visszagondol az itt eltöltött idõre, kellemes érzés tölti el, melegség járja át a szívét. Pihenésképpen közösen lekvárt fõztünk. Fergeteges, fesztiválba illõ jókedvvel, aki itt járt: láthatta, kóstolhatta. Örülhetünk mi, panyolaiak, hogy itt élhetünk, nem kell tízezreket fizetnünk, hogy elutazzunk oda, ahol a Szamos, a Túr és a gyönyörû Tisza folyik. Lesétálok a Tisza-partra, látom, ahogy a szél fodrozza a víz felszínét, a faágak közt átsüt a nap, játszik a hullámokon. A víz tiszta, és ha sétálsz benne, látod a kagyló vándorlását, a fákon madarak csicseregnek: elragadó. Itt vagy, itt élsz, és ha néha elutazol, akkor is ide vágysz haza. Ezt gondolom én itt, Marica Panyoláról.
3
PANYOLA zörgeti meg a népzenei harasztot, melybõl erdélyi rákkendrollok és moldvai drum 'n' bassok ugranak elõ a táncoló közönség közé. Öreg este van már, mire a visszajáró vendég, a Besh o droM a színpadra lép. De a vérprofi "útlovaglók" olyan ellenállhatatlan erõvel robbannak bele a csillagos éjszakába, hogy mindenki talpra pattan erre a magyar-cigány-makedónbolgár fonatú ostorcsapásra, és ropja késõ éjszakáig. A helyi fiatalok meg, akik testületileg Fehérgyarmatra emigráltak a Hooligans koncertjére, biztos nem vették még észre, hogy "a szomszéd faluban nincs ilyen jó muzsika". Nem baj, talán majd jövõre. Másnap a perzselõ meleg korán kiver a hálózsákunkból, így a Szamos-gátra indulunk testet-lelket rendbe rakni egy kis tai chival, kempo légzéssel és japán masszázzsal a révháznál. Egy kiadós parasztreggeli után aztán a Szamos homokos lapályán folytatjuk a wellness-öko-falusi turizmust, szigorúan a pihenés jegyében. Visszafelé sétálva nemtudom szilvát majszolunk, s találgatjuk, honnan jöhet ez a név: Mit iszol? Nemt’om. Szilvát. Jobb ötletünk nincs. Így inkább bekapcsolódunk a Cellux Csoport recycling játszóházába, ahol flakonokból, kupakokból és mosószeres zacskókból készül anyahajó, pénztárca, jegyzetfüzet és fülbevaló, csillogva hirdetve, hogy nem mind szemét, ami elvesztette gyári funkcióját. A fesztivál írott és íratlan mellékprogramjain alaposan elidõzünk, így legközelebb csak este hatkor térünk vissza a térre. Míg a Magyarpalatkai Banda tíz marokkal szórja a magyar-cigány-román hagyományt a színpadon, mi bal
I./3. 2007. NOVEMBER kezünkkel csettintgetünk, jobbunkkal kukoricadarás töltikét burkolunk, folytatásul szilvalekváros lapótyát eszünk, majd a Figurásoktól ellesett bokamozdulat kíséretében egy jóféle szilvapálinkát hajtunk fel. A picinyke fesztivált azonban este hétre körbezárja a baljós égi feketeség, ezért - reklámnapernyõk és esõkabát híján visszamenekülünk a házba. Két óra elteltével lélekben már lemondunk a folytatásról, mikor az egyik szervezõ beront, és csak annyit mond: „Gyertek a kultúrba, elképesztõ buli van!“ Kívülre esõkabátot, belülre újabb pálinkákat húzunk, és a szakadó esõben a mûvházba sietünk, ahova a szervezõk átmentették a szabadtéri koncerteket. Sajnos azonban késõn érkezünk, a Szászcsávási Zenekar és a Parno Graszt is lefutott már, de a hangulat a tetõfokán, és mindenki ígéreteket próbál kicsikarni a zenekaroktól a folytatásra. Ám a következõ pillanatban már a magyarpalatkaiak húzzák a színpadon - Nem úgy van az, kérem szépen, hogy csak úgy ukmukfukk vége lesz itt a mulatozásnak! Magunk is járjuk a táncot, csapkodjuk rendesen az Adidas cipõt meg a Levi's nadrágot, de a színpad elõtt ropó fiatalokkal aligha vehetjük fel a versenyt. Párás tekintettel figyeljük az új generációt, ahogy frissen járják a régi táncokat meg csujogatnak, és azt érezzük, itt most valami nagyon rendben van. Itt, Panyolán, a II. Határmenti Világzenei Fesztivál két napján lehetett jó zenére jót mulatni jó emberekkel, csipegetni vagy épp két marokra falni a hagyományt, büszkén finom pálinkát inni és lelkifurdalás nélkül enni zsíros-ízeseket. Jammelni a kultúr lépcsõjén a Parno Graszttal, tenyérdagadásig verni a tamtamot az Afrika-kiállításon és nézni a tábortûzbe, amíg az utolsó részegecske is el nem szenderül. Kultkoffer.hu
Idézetek az internetes vendégkönyvbõl... "Sziasztok! Nagyon jó volt a fesztivál. Kedves emberek, jó programok, kellemes környezet. Gratula!!!" Norbi. "heló panyolai örömnép! életem egyik legjobb 4 napját töltöttem el nálatok, Panyolán. A zene szuper volt, a kaja mégjobb. á, nem is tudom szavakba foglalni. Ahogy a zenészekkel mulattunk a kis kukszliba, utána meg a kulturba, ahogy a panyolai pálinka ütött, ahogy a jónép ivott, ahogy a szervezõk rohangásztak BICAJJAL(!!!). nagyon remélem, hogy látjuk még egymást, szeretnék még eljutni panyolára. -megfordult a fejembe, hogy a szakdolgozatomat is panyoláról írom:)- minden jót addig is!!!" Orsi, Bajáról "Erdõt, Egészséget! Most jártam elõször Panyolán, és habár én is szabolcsi vagyok, engem is meglepett az a törõdés és szeretet, amivel fogadtak, fogadtatok - boltos nénitõl kezdve Polgármester Úrig! Köszönet az igényes, minõségi programokért, hogy végre valaki nem csak Bódi Gusztiban, meg motoros bemutatóban gondolkodik falunap címen. Köszönet a hétfõ hajnali táncért, amit a palatkaiak húztak talpunk alá - már többször volt alkalmam velük találkozni, de ilyen bensõséges környezetben még sosem! És köszönet a minõségi pálinkáért, hogy ha az ország bármelyik táján is találkozok az ismerõs csomagolással - Nyíregyházától Sopronig - büszkén húzom ki magam, hogy szûkebb szülûhazámnak ilyen remekjei vannak! Isten áldjon benneteket! Géjza." "Teljesen véletlenül akadtam rá a rendezvény programjára, és amikor a vasárnapi kínálatot elolvastam, nem akartam hinni a szememnek: Magyarpalatkai Banda, Szászcsávási Zenekar, Parno Graszt, szóval a kedvenc népzenekaraim, elképesztõ! El is mentem, és nem csalódtam, eszeveszettül jó volt az egész!!! Noha a szakadó esõ miatt a közösségi házba kellett vonulni, de ettõl talán még bensõségesebb lett az egész. Szívbõl gratulálok a szervezõknek, azt hiszem tényleg ilyen igényes programok kellenének minél nagyobb számban. Jövõre is ott leszek!!! Dr. Bölcsik István." "Sziasztok! Nagyon élveztük a fesztivált! Sokat utaztunk, de megérte! Remélem, hogy sikerül megtartani a lelkesedést. Eszméletlenül jó, amit a faluban a közösségért tesztek, példaként szolgálhatna a többi falu számára. :-) Gratulálok a szervezõknek, a falu lakosságának, a falunak! Máris hiányzik Panyola. Nagyon köszönöm a feledhetetlen élményt! Kozma Vera" "Egy kedves barátunk meghívására mentünk el a fesztiválra. A hely csodálatos, az emberek kedvesek, a pálinka szuper! Jó tudni, hogy vannak még ilyen békés helyek kis hazánkban. Remélem lessz még alkalmunk önökkel találkozni Panyolán ! Köszönjük, hogy ott lehettünk! Ági és Tamás Bajáról." Folytatás a 6. oldalon
4
Beszélgetés a polgármesterrel fesztiválról és sok minden másról - Lezajlott a fesztivál. Mi a véleményed, az elvárásoknak megfelelõen sikerült? Muhari Zoltán: - Mivel érintett vagyok, magam is kivettem a részem, nem tudok pártatlanul nyilatkozni. Sokkal hitelesebb az, amit a látogatók fogalmaztak meg. Inkább õket kellene megkérdezni.
- Másként fogalmazok: mi volt a rendezvény célja? M. Z.: - Több idegent idevonzani, minél több embernek megmutatni, mit tud Panyola kínálni. A helyieknek pedig lehetõséget teremteni egyrészt bemutatkozni, másrészt plusz keresethez jutni. - Sok ember fejében megfordul, mennyi hasznot hozott a rendezvény? M. Z.: - Azt gondolom, hogy aki fõzött, árusított, szobát adott ki, sört csapolt, annak minden bizonnyal megérte. Az elsõ este minden ennivaló elfogyott, a fõzdében állandóan tömeg volt, a kenuk folyamatosan a vízen voltak, a szállásokon nem lehetett helyet találni. Ennyi idegen még soha nem volt Panyolán. Ha viszont úgy kérdezel, mint a Szamos-bazár Egyesület egyik tagját, azt kellene mondanom, hogy a résztvevõk közül anyagilag egyedül nekünk nem érte meg. Nem titok, pályázatokból finanszíroztuk a költségeket. Szerencsés esetben mindent összevetve nullán leszünk. És csak azt az összeget számolom, amit saját zsebbõl megelõlegeztünk, nem veszem bele a rengeteg munkát, idõt, amit ki-ki a családjától vagy más pénzkereseti lehetõségbõl csípett el. Én is hallottam rosszindulatú megjegyzéseket erre vonatkozólag. Csak azt tudom mondani, hogy akinek csak az jár a fejében, hogy az egyesület a saját hasznát leste, az egyszerûen nem lát tovább az orránál. Mert akinek van szeme, láthatta, mekkora munka volt ez, hány ember ügyködött. Mindenki elõtt nyitva állt egyébként a lehetõség, hogy szobát adjon ki, fõzzön, árusítson. - Rengeteg fesztivál van országszerte, hogy sikerült ennyi emberhez eljuttatni a hírt? A hirdetés, reklám sem olcsó mulatság manapság. M. Z.: - Szinte hihetetlen, hogy a reklámra, ami minden rendezvényhez szükséges, alig költöttünk. Olyan kapcsolatokat sikerült kialakítanunk, amik révén igen nagy összegeket spóroltunk. Pár hétig tele volt az ország Panyola nevével, ez volt a cél. Ennek, mint polgármester, rendkívüli módon örülök, az emberek csak jót láttak-hallottak-olvastak Panyoláról. A Nõk Lapja írása volt a leghatásosabb, de az MTI, a Duna TV és a TV2, a Népszabadság, a Magyar Hírlap, a Pesti Est, a HVG cikkezett, riport hangzott el a TV Híradóban, a Radio Caféban, a Petõfi Rádióban, az Info Rádióban, hogy a megyei, helyi lapokat, rádiókat, tévéket már ne is említsem. Nem túlzás azt mondani, hogy 1970 óta nem kapott a falu ekkora nyilvánosságot - hál' istennek ezúttal pozitívabb hírek képében.
tanám a kérdésedet. Több, mint közhely, hogy Panyolán nincs munka, nincs ipar, és ezáltal, ha nem változtatunk, nem lesz jövõ sem. Tõlem sokan csodát vártak, nos, arra senki nem lenne képes, hogy hipp-hopp ipart, munkát varázsoljon ide és egy csapásra megváltoztassa az emberek életét. Világos, hogy központi támogatásokra sem számíthatunk, fel kel ébredni a Csipkerózsika-álomból. Senki nem fog segíteni, a siránkozás pedig sehová sem vezet. Nem biztos, hogy a turizmus az egyedüli üdvözítõ lehetõség, de jelen pillanatban más esélyt nem látok. Ehhez viszont minden adott. Csodás környezet, vendégszeretõ emberek, lelkes, jó szándékú fiatalok. Aki erre nemet mond, a fejlõdés lehetõségét utasítja el. A fesztivál csak egy lehetõség, hogy a világnak megmutassuk Panyolát, s a panyolaiak elõtt új lehetõségek nyíljanak. Mi megteremtettük a változtatás lehetõségét, még ha ez csupán két napról szól, és ezzel nem váltjuk meg a világot, akkor is. Szeretnénk, ha minél többen csatlakoznának, véleményt nyilvánítanának, ötletelnének. Csakis összefogással mûködik ez.
- Apropó, mi a helyzet a falusi turizmus tanfolyammal? M. Z.: - Annyi biztos, hogy összejött a megfelelõ számú jelentkezõ. A tanfolyamról nem árt tudni, hogy a nyíregyházi Riviera Tours szervezi, és õk fogják megpályázni a képzési támogatáshoz szükséges összeget. Ha elnyerik a támogatást, amire komoly esély van, idén év végén, esetleg jövõ év elején indulhat el az oktatás. A tanfolyam elvégzése igen hasznos lehet azoknak, akik a jövõben valamilyen turisztikai szolgáltatást kívánnak nyújtani az ideérkezõknek. - Ha azt mondom víz, víz, víz, szerintem egyre gondolunk... M. Z: - Igen, a Panyolát megkoronázó három folyó nem csak folyik, de sorsuk is alakul. A tavaly elindult Túr-tisztítási munkálatok eddigi legkomolyabb akciójára került sor október 27-én: Panyola, Olcsvaapáti és a Vízügy közmunkásai és önkéntesei, összesen 28 fõ dolgozta végig a napot, hogy egy Olcsvaapáti közeli uszadékfa-torlasz megbontásával szabad utat biztosítson a folyónak. A becslések szerint még egy ilyen munkanapra lesz szükség, hogy a helyszínen teljesen akadálymentes legyen a víz útja. A másik - az embereket mostanában foglalkoztató dolog - a Szamos töltése melletti anyagkinyerõ hely sorsa. Ezzel kapcsolatban nem akarok még túl konkrét dolgokat mondani, de annyi biztos, hogy sikerült elérnünk a vízüggyel való tárgyalások során, hogy az eredetileg telepített nyárfaerdõnek tervezett területnek csak kis része fog ezen a módon hasznosulni, az is ligeterdõként. A terület mélyebben fekvõ nagyobb részén - reményeink szerint - horgásztó kialakítására lesz lehetõség. A vízügy "Két keréken és vízen a Szamoson" elnevezésû pályázata részeként a tavat szegélyezõ ligeterdõt kerékpáros pihenõhelynek fogják kialakítani. Ehhez fontos tudni, hogy jövõre kezdõdik - a Tisza-töltésen futó kerékpárút folytatásaként - a Szamos töltésén egészen Szatmárnémetiig tervezett bicikliút kiépítése, melynek elsõ szakasza az Olcsvaapáti és Panyola közti rész lesz. Megemlíteném, hogy a tágabb területre tervezett természetvédelmi tanösvény is érintené a pihenõpark területét, amely szintén vonzerõt jelenthet turisztikai értelemben.
- Miért fontos ez? - Köszönöm a beszélgetést! M. Z.: - Ha nem tudnám, miért kérdezed, gyermetegnek tar-
Serege Zsuzsa
5
PANYOLA
I./3. 2007. NOVEMBER
Folytatás a 4. oldalról "Szerintem is király volt ez a falunap vagy karnevál!!! Oh, bocs hát fesztivál volt ez ugyebár!!!!!! Nagyon oda voltam meg viszsza érte!!!!!!!!!!OH YEAH!!!!!!!!!!!!!!!!! The girl" "Üdvözöljük a Panyolán élõket, és azokat akik a Mezõvég 31.-ben szálltak meg a fesztivál ideje alatt! Kalandos és felejthetetlen volt ez a hétvége! Biztosan sokan emlékeztek ránk....:)) Mezõvég 31 lakók bocsi a sok sírásért!! Sajnos kisfiunkat egy alattomos vírus ledöntötte a lábáról a Besh O Drom koncert után/alatt. Egy rövid ideig úgy tûnt, haza kell, hogy jöjjünk. De a mi "fijunkat" nem "akármijjen" fából faragták. A hajnali kényszerû sátorbontás után, kapott egy infúziót a fehérgyarmati kórházban, és kora délután már a Lapályon játszott a homokban, majd Apa panyolai pálinkázott, Anya lepcsánkázott..:)) És milyen kicsi a világ, Panyolán futottunk össze legkedvesebb unokaöcsémmel a Lapályon, úgy hogy egy városból érkeztünk, és nem beszéltük meg, hogy hová megyünk ezen a hétvégén. Esetleg mondhatnánk úgy is, hogy a Jászságiak bevették Panyolát?..:)) Jövõre Veletek ugyanitt! Egy(ik) jászberényi család... Baráth Tibor."
Nyíregyházi Íz Fesztivál Nyugdíjas Klub
Elkísértem a férjemet Nyíregyházára; õ és két citerás társa a polgármester úr kérésére zenélt kicsit a nyugdíjas klub sátra elõtt. Az Íz Fesztivál versenyén vett részt a klub, igen nagy sikerrel: az elsõ helyezést õk hozták el, büszkén, megérdemelve, ezt én saját magam láthattam. Megérkeztünk: Turai Zoltán, Varga Sándor és Piros Sándor a számunkra elõre elkészített asztalra rakták a szép hangszereket, és azonnal pengettek a pengetõsök. Ráérõsen nézegettem, csodáltam az összeszokott kis csapat munkáját. A sátor fele szépen kidíszítve vendégfogadásra, kézimunkák, régi kredenc (amit én is úgy szeretnék), karosláda, terített asztal: minden a helyén. Huszár a szép lován, ismerhetjük, láthattuk színpadon, a klub ezt is többször megmutatta már, és bizonyította, hogy legközelebb is büszke lehet Panyola a nyugdíjas klubjára. Szóval én csak álltam és csodáltam õket. A sátor másik fele volt a konyha. Csoda-konyha volt ez, mondhatom, mert egész nap, reggeltõl estig került oda a krumpli elkészítve, meghámozva, minden alapanyag, mintha egy egész raktáráruház lenne a sátor alatt. A rengeteg finom töltött káposzta, bableves, és persze a lapcsánka. Több szempont szerint értékelt a zsûri. A ruha szép és egységes, mesebeli, varázslatos. Eltakarja a fájós, dagadt, visszeres lábakat, magába zárja a fáradtságot, a magas vérnyomást, nem kell ezt sorolni az idõseknek. Csak jókedv, vidámság, vendégszeretet látható. Úgy képzelem el, mint egy régi értékes órát. Mindenki egy kis alkatrész, akár egy rugó, vagy nagyítóval
Földanyánk patikája
NYUGDÍJASAINK ÉS A CITERÁSOK REMEKELTEK látható csöppnyi csavar. Ott van, teszi a dolgát, szükség van rá. Jó, beolajozott szerkezet. Sétáltam egyet, de hamar visszatértem. A panyolai sátor volt a legszebb, a legvidámabb, és egész nap kacskaringóban állt a sor. A várakozó emberek hallgatták a jó magyar nótát, sokan dalra is fakadtak. A zenészek teljesítették kívánságukat, ha valaki a kedvencét szerette volna hallani. A zsûri is látta, amit én: ilyen egységet senki nem alkot, az étel finom és bõséges, a kiszolgálás udvarias és fáradtságot nem mutatóan vidám, a sátor szép. Ez egy jó csapat Panyoláról. Jól döntöttek: a mi kis falunk az elsõ helyezéssel büszkélkedhetett. Hírnevet hoztak õk. Köszönjük! Tiszta szívembõl kívánok nekik még sok sikert a klub mûködéséhez, és mindenkinek jó egészséget. Szeretem hallgatni hétfõ este, amikor a Mezõvégesiek sétálnak csapatban a klubba. Jó, aki élete párjával, hisz nyugdíjra az ember olyan jól összekovácsolódik, addigra annyi mindent megér jóbanrosszban. Jó lehet együtt megöregedni. Az özvegyek is társra találnak, akár egy jó barát, barátnõ tartoznak egy jól mûködõ egységhez. Sokszor bebizonyították már: legyen az színdarab, bál, szüreti felvonulás, igenis büszkék lehetünk rájuk. Én, remélem, elérem majd idõvel nagymamaként a nyugdíjas kort és akár egy nagyítóval látható csöppnyi csavar lehetek majd egy ilyen értékes régi órában. Ezt gondolom én, Marica, itt Panyolán. Piros Sándorné
1. rész
AZ ORBÁNCFÛ (Hypericum perforatum) Kevesen hisszük, pedig a Földünk egy érzõ lény, és ritkán adunk hálát neki, pedig gondoskodását nap mint nap élvezzük. A zamatos paradicsom, a hûsítõ forrásvíz, az édes panyolai levegõ, sorolhatnám. Bizony "fûben-fában orvosság van", gyógyulásainkban is gazdagon el vagyunk látva gyógynövényekkel, csak hát elfordultunk ezektõl az egyszerû megoldásoktól és kisgyermek korunk óta hozzászoktattuk szervezetünket a drága gyógyszerekhez. Szeretném, ha újjá éledne ez a tudás, amit a panyolai "titok tudó" asszonyságok nemcsak tudtak, hanem használtak is. Itt van például az orbáncfû. Ez az erdõ- és útszélen júliustól szeptember közepéig virágzó sárga növény, amelyet Szent János növénynek is nevez a népnyelv, igen értékes gyógynövény. A régi vallásos néphit a növény balzsamos, vérvörös virágnedvét az üdvözítõ vérével és sebeivel hozta összefüggésbe. Valóban az orbáncfû a legjobb sebolaj, fájdalomcsillapító, gyulladásgátló hatása van. A belõle készült teát alkalmazzák idegsérülésre, mindenféle idegpanaszra, zúzódásos sérülésekre, továbbá ha valaki megemeli magát és ettõl lesz valami baja. Beszédzavar, nyugtalan alvás, hisztériás rohamok esetében éppúgy gyógyulást hoz, mint depresszió esetén. Érdemes ülõ és lábfürdõt venni. Sokak szerint az orbáncfû olaja nyílt sebek, véraláfutás, mirigyduzzanatok esetén is segít. Kiváló bõrápolószer, bedörzsölése hátfájás, reuma esetén javallott. Hasfájós csecsemõk hamar megnyugszanak ha ezzel az olajjal kenjük be pocijukat, de van, aki háziállatainak sérüléseit is ezzel gyógyítja. Ezért szeressük és óvjuk a természetet! Huminilowicz Vanda
6
Egy kis masszázs mindenkinek kell... Bemutatkozásom nem kell, hogy hosszú legyen, mivel mindenki ismer mind a négy községben. Bódor Lajosné sz. Tóth Edit a nevem. 2006 júniusában végeztem el a gyógymasszõrképzõt, amivel gyermekkori álmom valósult meg. Családomban sajnos súlyos betegség következett be; édesapám kórházba került, ahol láttam, tapasztaltam, milyen kedvességgel, odaadással, türelemmel vette körül környezete, a szakápolók és orvosok. Ekkor éreztem meg, én is többre vagyok képes, mint hogy a számok tengerén hánykolódjam. Hosszú évekig dolgoztam könyvelõként, közben elvégeztem a mérlegképes könyvelõ vállalkozó szakot. A két tevékenység homlokegyenest eltér, mivel a könyvelés számokkal, a gyógymasszázs pedig beteg emberekkel foglalkozik. Ezúton szeretném megköszönni családomnak, hogy a tanulmányi idõm alatt kitartottak mellettem, bíztattak. Köszönöm felkészítõ tanáraimnak türelmes, kitartó munkájukat, a fehérgyarmati kórház Fizioterápia dolgozóinak gyakorlati oktatásukat. Dr. Szántó István körzeti orvosunk mellett dolgoztam, és nagyon-nagyon sokat tanultam tõle. A gyógymasszázzsal beteg embereken segítünk. Részemrõl kifejezhetetlen örömöt jelent, mikor mosolyogva jön szembe a beteg, és mondja, hogy a kezelések után sokkal jobban érzi magát. Gyógymasszázzsal ortopédiai, reumatológiai, belgyógyászati, idegrendszeri betegségek kezelhetõk, illetve traumatológiai betegségek (ficam, törés) rehabilitációs idõszakában alkalmazható. Vannak ellenjavallatai is a masszázsnak, ezek a következõk: lázas betegségek, rosszindulatú daganat, magas vérnyomás, leromlott egészségi állapot, menstruáció, terhesség, bizonyos pszichikai betegségek, trombózis (artériás, vénás), fertõzõ betegség. Tevékenységemet 2007. június 23-án indítottam el. Eddig mozgásszervi betegségekkel kerestek meg; felsõ és alsó végtag, hát- és derékfájdalom a vezetõ betegség. Svéd masszázzsal az arc, a nyak-vállöv, a hát, a derék, a felsõ és alsó végtag, a mellkas és a has kezelését tudjuk biztosítani. Ezen kívül tanultuk még a kötõszöveti masszázst, amellyel az alsó végtag érszûkületét lehet kezelni. Reflexzóna-masszázzsal a belsõ szervekre hatunk, az idegrendszer közvetítésével közvetlenül izomra, szövetre. Csonthártyakezelést hazánkban még nem alkalmaznak. Ez utóbbi három masszázskezeléshez orvosi javaslat szükséges. A svéd masszázzsal a mozgásszervi betegségeket kezeljük, ehhez nem szükséges orvosi javaslat. *** Szeretettel várok mindenkit, aki úgy érzi, hogy elfáradt, beteg, segítséget hamarabb kap, mint a kórházban. Hozzám nem kell beutaló, nincs vizitdíj és nincs sorszám. Délelõttönként 9-13 óráig, délutánonként 14-18 óráig vagyok a Panyolai Egészségházban. A kezelések idõtartama 20 perc, elõtte és utána vérnyomásmérés, ízületkimozgatás, kirázás. Egy alkalom hintõporos kezelésnél 250 Ft bõrsemleges krémmel 300 Ft pl. izomfeszülésnél izomlazító géllel 350 Ft masszázs + rezegtetés gépi használat 500 Ft Töltsön el itt egy kellemes félórát, hogy segítsünk együtt beteg vagy elfáradt testének gyógyításában! Bódor Lajosné Edit gyógymasszõr
Házi kedvenceink 1. rész A SZÚBOGÁR Ki ne halott volna még a szúról? És ki ne látott volna még régi bútorokban, deszkapadlóban szú vájta díszes járatokat? De ki tudja, hogy néz ki ez a kártevõ, és milyen formái vannak? Nézzük: ennek az apró, köpcös, hengeres testû bogárnak rengeteg különbözõ faja él hazánkban. A jól ismert, látványos járatokat valójában nem is szú, hanem álszú rágja polcainkba. A szúbogarak ugyanis a kiszáradó fák kérge alatt rágnak, a teljesen elhalt, épületfának vagy bútornak feldolgozott fát pedig az álszúk károsítják. Az egyik legismertebb álszú a kis kopogóbogár, amelynek hímje kopogó hangokat hallat a fában ("perceg a szú"). Rokonát, a nagy kopogóbogarat a népnyelv "halál órája" néven ismeri. A kifejlett álszúk csak rövid ideig élnek, nem is táplálkoznak, a járatokat lárváik rágják a deszkába. Barabás Ambrus
7
PANYOLA
I./3. 2007. NOVEMBER
Répatorta? Van!
VICC HELYETT RECEPT A kevert tésztás répatorta hozzávalói: 6 marék finomra reszelt sárgarépa, 4 marék finomliszt, 1 sütõpor, 3 marék cukor, 25 dkg margarin, 7 tojás, 1 marék tört dióbél, 1/2 dl szilvapálinka, 1/2 csomag kókuszreszelék, 1/2 citrom. Elkészítés: A cukrot a tojássárgával alaposan elkeverjük, hozzáadjuk a puhára olvasztott margarint. Ez után adagoljuk a sütõporral összekevert lisztet és a répát, beleszórjuk a kókuszt, a dióbelet és a citrom reszelt héját és hozzáöntjük a levét. A sûrû masszát a pálinkával, majd a tojások felvert habjával lágyítjuk óvatosan, majd az így kapott tésztát kivajazott és lisztezett sütõformába öntjük, ahol közepes lángon kb. 30 percig sütjük (villapróba), lehetõleg sütõpapírral letakarva. Jó étvágyat!
A gyõztes birkanyúzó
Hogyan talál vissza az elveszett bárány a pásztorhoz?
Mese
Furulyás Agenornak remek kilátásai voltak: a Hortobágyra nézett mindkét szobájának ablaka. Egyébként nemigen állt nagy jövõ elõtt. Mikor egy rendõr igazoltatta, magyarázatát adta, miért nem fogja sokra vinni. - Van önnek állása? - Hogyne! Terpeszállásom. Bizony a sok ráérõ ideje meglátszott a gazdag gyermekáldáson is. Szóvá is tette valaki a legutolsó keresztelõn, hogy lassan már nem fognak nevet találni neki, ha még egy gyermek születik. Egyszer megakadt Agenor bátyám szeme egyik suhanc fián. Szinte kirítt ez a fiú a sok mihaszna fiútestvére és málészájú lánytestvére közül tûzrõlpattantságával, talpraesettségével. - Meglásd, Bözsi, ez a fiú sokra fogja vinni - szólt az apa a feleségéhez. Nõtt-nõtt a fiú, akinek szép jövõt jósolt az apja. Már betöltötte a 18. évét, mikor meglátta egy plakáton, hogy a hídi vásár keretében birkanyúzó versenyt rendeznek a pásztoroknak, s gazdag jutalom vár a gyõztesre. Rögtön elhatározta a fiú, hogy megpróbálkozik õ is. Felvirradt a vásár napja. Sütött a nap reggel még sógorostul, ám késõbb felhõk takarták el. Sütni sütött akkor is, de már nem égetett olyan elviselhetetlenül. Délután három órakor kezdõdött a meghirdetett verseny. Látszott a résztvevõkön, hogy méltóak a részvételre, hiszen szakszerûen és gyorsan hámozták meg mindannyian a kisorsolt állatot. Különösen azt a pásztort fogadta óriási üdvrivalgás, aki négy karót szúrt le a földbe, ahhoz ragasztotta a megnyúzandó birkát. Késével csupán az állat fején tett egy vágást, ám hirtelen elõkapott egy mordályt, s mikor azt elsütötte, szó szerint kiugrott a bõrébõl a munkába vett állat. Óriási tetszést aratott ez a versenyzõ, mindenki gyõztesnek hitte. Ám a zsûribe delegált állatvédõ megóvta állatkínzás miatt a produkciót, s hiába volt óriási a felháborodás, nem engedett. Ebben az elégedetlen közhangulatban került sorra a mi fiunk. Addig nem figyelt rá senki, míg be nem hozott egy hordozható magnót. A felhangzó zenére táncba kezdett munkájának a tárgya, miután a fülébe súgott valamit a fiú. Közben-közben hatásszüneteket tartva kibújt a bõrébõl az állat. Valóságos varázslatnak hatott ez a produkció, nem volt kérdéses, hogy kit hirdessenek ki gyõztesként. Ám a tévések, újságírók mindenképpen tudni szerették volna, hogy mit súgott a birka fülébe a fiú. - Én csak annak árulom el, aki egy ezrest tesz a kalapomba. Így is majdnem 500 000 Ft gyûlt össze. - Csak azt mondtam neki, hogy itt van a Muppet Show képviselõje, és sztriptíztáncosokat keres a mûsorába. Nagy dicsõséget jelentett ennek a különleges állati produkciókat bemutató vállalkozásnak bekerülni a mûsorába, hiszen ismerték ezt, és szerették világszerte. 100 000 Ft-ot kapott a fiú a gyõzelemért, sõt, még a csárda prímása is fölajánlotta, hogy eljátssza kedvenc nótáját. Mikor végül kötélnek állt a gyõztes, bevallotta, hogy az õ kedvenc száma nem egy magyar nóta, hanem az "Una lakrima" címû szám, ami magyarul annyit jelent, hogy "Egy (kis) könnycsepp". Csakhogy a nagy zajban úgy hallotta a prímás, hogy "hun a latrina". Szégyellte bevallani, hogy ilyen nótát nem ismer, ám mégis föltalálta magát. A Snájder Fáni dallamára kezdte játszani: Elmentem én a vásárba / Gyütt még Krisztina, gyütt még Krisztina /Megkérdezte ottan tûlem / Hun a latrina, hun a latrina? A kapott pénzen új csárdát nyitott a fiú. Legokosabb testvérét rávette, hogy tanulja meg a német nyelvet, ha idegen vadászok jönnek majd vadlibahúzásra, tudjon tolmácsolni. Foglalkoztatta még több testvérét is, ki szakács, ki anyagbeszerzõ lett, legcsinosabb lánytestvérét pedig azzal bízta meg, hogy igazítsa meg lefekvés elõtt a párnát a vendégek feje alatt. Ez a vállalkozás tényleg felvirágoztatta a családot.
Játék
Apáti Lajos
8
