PÁLYÁZAT. Gyomaendrőd, Csárdaszállás, Hunya Önkormányzati Társulása által hirdetett Gyomaendrőd-Csárdaszállás-Hunya Kistérségi Óvoda

PÁLYÁZAT Gyomaendrőd, Csárdaszállás, Hunya Önkormányzati Társulása által hirdetett Gyomaendrőd-Csárdaszállás-Hunya Kistérségi Óvoda INTÉZMÉNYVEZETŐ/ÓVODAVEZETŐ (magasabb vezető) beosztás ellátására 2015-2020

Készítette: Kovács Péterné Beadási határidő: 2015. május 31.

Vezetői pályázat 2015-2020

Gyomaendrőd-Csárdaszállás-Hunya Kistérségi Óvoda

Kovács Péterné Lakcím: 5500 Gyomaendrőd, Tompa Mihály u. 11. Toldi Balázs Gyomaendrőd Város Polgármestere Polgármesteri Hivatal 5500 Gyomaendrőd Selyem út 124. Tárgy: Pályázat Intézményvezető/Óvodapedagógus (magasabb vezető) beosztás ellátására Tisztelt Polgármester Úr! Ezúton szeretném benyújtani pályázatomat a Gyomaendrőd, Csárdaszállás, Hunya Önkormányzati Társulása által hirdetett Gyomaendrőd-Csárdaszállás-Hunya Kistérségi Óvoda intézményvezető/óvodapedagógus (magasabb vezető) beosztás ellátására. A pályázat megjelent: Közigazgatási és Igazságügyi Hivatal honlapján (www.kozigallas.hu) 2015. április 13-án Gyomaendrőd Város Önkormányzatának honlapján (www.gyomaendrod.hu) 2015. április 10-én Oktatási Kulturális Közlönyben 2015. május 20-án Gyomaendrődi Hírmondó Városi lapban 2015. április 10-én Az előírt feltételeknek pályázatom megfelel: szakirányú főiskolai végzettséggel, vezető óvodapedagógus szakvizsgával, 12 év óvodapedagógusi és 8 év óvodavezetői tapasztalattal rendelkezem. (Szakmai önéletrajz) Pályázat tartalma: Szakmai önéletrajz Nyilatkozatok Helyzetelemzés Pályázati anyag (szakmai helyzetelemzésre épülő vezetési program, fejlesztési elképzelések) Mellékletek: Erkölcsi bizonyítvány Végzettségek igazoló oklevelek másolata Tisztelettel: Kovács Péterné Gyomaendrőd, 2015. május 29. 1



NYILATKOZATOK

Alulírott Kovács Péterné (szül: Uhrin Erika, Gyoma, 1971, 08. 01., lakcím: 5500 Gyomaendrőd, Tompa M. utca 11.) -

Nyilatkozom, hogy hozzájárulok a pályázati anyagba foglalt személyes adataim – a pályázati eljárással összefüggésben szükséges – kezeléséhez.

-

Nyilatkozom, hogy a pályázat zárt ülésen való tárgyalását kérem.

-

Nyilatkozom, hogy amennyiben pályázatom sikeres elbírálásban részesül, a vagyonnyilatkozat tételi eljárás lefolytatását vállalom.

-

Nyilatkozom, hogy a Kjt. 41. § (2) bekezdés szerinti összeférhetetlenség nem áll fenn.

Kovács Péterné

Gyomaendrőd, 2015. május 28. 2



SZAKMAI ÖNÉLETRAJZ

Személyes adatok Név: Születési név: Születési hely, idő: Lakcím: Állampolgárság: Családi állapot: Gyermekek: Telefon: E-mail:

Kovács Péterné Uhrin Erika Gyoma, 1971. 08. 01. 5500 Gyomaendrőd, Tompa Mihály utca 11. magyar férjezett (1992. Kovács Péter) 1994. Bence, 1996. Petra 06/30/664 3937 [email protected]

Tanulmányok 2005-2007 1989-1992 1985-1989

Munkahelyek 20122013-2014

2004 - 2012 1999-2004 1991-1999

ELTE Tanítóképző Főiskolai Kar, Budapest Vezető óvodapedagógus szakirányú képzés Brunszvik Teréz Óvóképző Főiskola, Szarvas Óvodapedagógus szak Hajnóczy József Óvónői Szakközépiskola Tiszaföldvár Óvónő, gyermekfelügyelő

Kovács és Társa Bt. ügyviteli feladatok Gyomaendrődi Üdültetési Szövetség Turisztikai Egyesület DAOP-2.1.3-12-2012-0001 számú pályázat keretében menedzser asszisztens Gyomaendrődi Margaréta Nonprofit KFT - Margaréta Óvoda Intézményvezető Kis Bálint Ált. Iskola és Óvoda - Óvodapedagógus 2. sz. Napközi Otthonos Óvoda Gyomaendrőd Jókai úti Óvoda Óvodapedagógus

Szakmai tapasztalat 

1991-ben kezdtem el dolgozni az óvodapedagógus szakmában, a főiskola harmadik évét levelező tagozaton végeztem el. A 2. sz. Napközi Otthonos Óvoda

3















Jókai úti tagintézményében kezdtem pályámat, ahol kiváló kollégáktól tanulhattam és szerezhettem szakmai tapasztalatot. 2003-ban munkaközösség vezetői megbízást kaptam, feladatom volt az óvodánk közösségének szakmai koordinálása, a kapcsolattartás az iskola (mint működtető) vezetésével. 2004-ben sikeresen pályáztam a Jókai úti óvoda közoktatási megállapodás keretében történő működtetésére, mely eddigi pályám legnagyobb megmérettetése volt. 2007-ben intézményem konzorciumban részese volt a HEFOP 2.5. B pályázatnak, ahol fejlesztő mikrocsoport vezetést vállaltam. Bevezetésre került intézményünk szakmai munkájába a halmozottan hátrányos helyzetű gyermekek integrációs nevelése. Jelentős mértékű szakmai és infrastruktúrális fejlesztést valósítottunk meg a támogatás által az intézményben, mely ma is színvonalas és körszerű nevelési környezetet biztosít a gyermekek számára. 2008-ban önálló intézményként sikeres pályázatot nyújtottam be a TÁMOP 3.1.4/08/2. Kompetencia alapú oktatás, egyenlő hozzáférés – Innovatív intézményekben című kiírásra. A pályázatban projektmenedzseri szerepet töltöttem be. A projekt megvalósítása a pedagógusok módszertani kultúrájának bővítését, új óvodapedagógiai módszerek bevezetését és a nevelést segítő eszközök jelentős fejlesztését eredményezte. Hazai pályázatokon való sikeres részvétellel folyamatosan bővítettem az intézmény forrásait, melynek eredményeként korszerű tárgyi feltételeket tudtunk biztosítani a színvonalas nevelőmunkához. A vezetésem alatt álló intézményben végzett hatósági, tanügy-igazgatási ellenőrzések (MÁK, OH, ÁSZ) minden alkalommal a törvényes és szabályos működtetést támasztották alá.

Továbbképzések Minőségbiztosítás Óvoda-iskola átmenet IPR képzés Drámapedagógia Vezetőképzés-pályázati projektek sikeres megvalósításaprojektmenedzsment, változásmenedzsment 2014. Pályázatíró és projektmenedzsment képzés 2002. 2007. 2007. 2007. 2009.

60 óra 30 óra 30 óra 60 óra 30 óra 120 óra

Közéleti tevékenység 2011 óta tagja vagyok a Körös Kajak Sportegyesületnek, ahol 2 éve elnökségi tagként tevékenykedem. Részt vettem a DAOP-5.1.3 számú pályázat elkészítésében, majd projektmenedzserként a megvalósításban. Jelenleg a pályázat utógondozását,, valamint a folyamatos működéshez szükséges feladatokat látom el. 4



2012 óta tagja vagyok a Gyomaendrődi Üdültetési Szövetség Turisztikai Egyesületnek, ahol szintén pályázatok készítésében és megvalósításában veszek részt. Aktív segítője vagyok a Gyomai Szülőföld Baráti Társaságnak.

Egyéni készségek és kompetenciák Társas készségek kompetenciák

Szervezési készségek kompetenciák

és Humanitás érvényesítésének képessége - tisztelet, emberi méltóság elismerése, empátia Jó kommunikációs készség, kapcsolatteremtés – kapcsolatfelvétel kollégákkal, szülőkkel, fenntartóval és más partnerekkel Empátiás készség - pozitív viszonyulás gyermekekhez, szülőkhöz. Figyelemmegosztás képessége és Önálló munkavégzés, kellő autonómia, kockázatvállalás Menedzser szemléletű vezetés Problémamegoldó képesség - konfliktusok kezelésében, irányítással kapcsolatos feladatok végzésében Munkahely iránti elkötelezettség, fokozott munkabírás, terhelhetőség

Informatikai készségek kompetenciák

és Felhasználói szintű számítógépes ismeret

Művészi készségek kompetenciák

és Zenei és vizuális képességek

Járművezetői engedély

Gépjármű vezetési engedély „B” kategória 1996.

Gyakorlattal és tapasztalattal rendelkezem hazai és Európai uniós pályázatok készítésében, megvalósításában.

Hobbi Kertészkedés, túrázás, sport

Kovács Péterné Gyomaendrőd, 2015. május 28.

5



TARTALOMJEGYZÉK Nyilatkozatok

2.

Szakmai önéletrajz

3.

1.Bevezetés

8.

1.1 Vezetői összefoglaló

8.

1.2 Vezetői programot meghatározó dokumentumok

10.

1.2.1 Jogszabályi háttér

10.

1.2.2 Intézményi dokumentumok

10.

2. Működési és szakmai helyzetelemzés

11.

2.1 Intézmény adatai

11.

2.2 Kihasználtsági mutatók alakulása

12.

2.3 Infrastruktúrális és tárgyi környezet

13.

2.4 Humán-erőforrás az intézményben

13.

2.5 Pedagógiai szakmai tevékenység áttekintése

14.

2.6 Gazdálkodás – forrásbővítés

16.

2.7 Swot elemzés

17.

3. Vezetői koncepció

18.

3.1Vezetői hitvallás

18.

3.2 Vezetői célok, feladatok

18.

3.3 Törvényes és jogszerű működtetés

20.

4. Működési és szakmai helyzetelemzésre épülő fejlesztési elképzelések

22.

4.1 Humán-erőforrás fejlesztés

22.

4.1.1 Pedagógus életpálya-jövőkép

24.

6



4.1.2 Intézményt érintő ellenőrzési rendszer

25.

4.1.3 Minőségfejlesztés – a jogszabályi változások tükrében

26.

4.2 Szervezetfejlesztés

26.

4.2.1 Szervezeti kultúra az intézményben

27.

4.3 Intézményi gazdálkodás

28.

4.3.1 Működési feltételrendszer fejlesztése

29.

4.4 Prioritások a pedagógiai munka fejlesztésében

29.

4.4.1 Nemzetiségi óvodai nevelés

29.

4.4.2 Szakmai munkaközösségek fejlesztése

31.

4.4.3 Tehetséggondozás – Tehetségfejlesztés

32.

4.4.4 Speciális fejlesztést igénylő gyermekek

33.

4.4.5 Gyermekvédelem

34.

4.4.6 Egészségnevelés

34.

4.4.7 Környezeti nevelés – fenntartható fejlődés pedagógiája

35.

5. Intézményi kapcsolatok rendszere

36.

6. Összegzés

40.

7



1. Bevezetés „A korai nevelés a legfontosabb, amit az ember gyerekként lát, az segíti egész életében, hogy jó felé orientálódjék”. Brunszvik Teréz

1.1 VEZETŐI ÖSSZEFOGLALÓ A közel két évszázados múlttal rendelkező hazai óvodaügy meghatározó személyiségének gondolata gyorsan változó világunkban is örökérvényű értékeket közvetít mindazok számára, akik valamilyen formában részesei az intézményes kisgyermeknevelésnek. A történelem során az óvoda közoktatásban betöltött szerepe sokszor és sokat változott, de minden korban meghatározó volt, hogy az itt elkezdett személyiségfejlesztés, a tudatosan tervezett és szervezett nevelő munka egész életre kiható, felelősségteljes pedagógiai hozzáállást követel. Különösen fontos üzenete van ennek a gondolatnak napjainkban, amikor a köznevelés átalakuló rendszerében sok a bizonytalanság, a kockázat, a fenntartói és pedagógus társadalom folyamatosan új kihívások előtt áll. Fenntartói szempontból az óvoda sajátos helyzetben van, hiszen az egyetlen intézménytípus, amelyet az új ágazati törvény továbbra is a települési önkormányzatok fenntartásában hagyott. Városunkban az óvodai nevelés legutóbbi mérföldkövét egy komoly átszervezés jelentette, mely meghatározóvá vált a helyi óvodai köznevelési rendszerben. A jogszabályi változások és a gyermeklétszám csökkenése az óvodai feladatellátás szerkezetének, finanszírozásának megváltoztatását, tartalmi megújítását tették szükségessé. Gyomaendrőd-Csárdaszállás-Hunya Intézményi Társulás - Csárdaszállás Község, Hunya Község, valamint Gyomaendrőd Város Önkormányzatának Képviselőtestületei a 11/2012. (IV. 25.) számú határozattal fejezték ki intézményalapítási szándékukat, mely alapján 2012. szeptember 1 napjától önállóan működő költségvetési intézmény került kialakításra óvodai nevelési feladat ellátására. Az átszervezés a kezdeti nehézségek után kedvezően hat a szakmai hatékonyság fokozására, a humánerőforrások összekapcsolására és a működéssel kapcsolatos feladatok koncentrált megszervezésére a kistérségben. A Gyomaendrőd-Csárdaszállás-Hunya Kistérségi Óvoda felvételi körzete területileg lefedi a várost, ugyanakkor nem hagyható figyelmen kívül a nem önkormányzati fenntartásban működő intézmények erőteljes jelenléte, mely az alacsony számú gyermekszületések tekintetében igen komoly versenyhelyzetet teremt. 8



Ma már fenntartótól függetlenül elmondható, hogy az intézményvezetőnek fel kell vállalnia a folyamatosan változó jogszabályi környezetből adódó új kihívásokat, szakmai kérdéseken túl is tájékozottnak kell lennie, nem veszhet el „csupán” a pedagógiai részletekben. Ehhez komoly szemléletváltásra van szükség, de aki előbb lép, az helyzeti előnybe kerülhet más intézményekkel szemben, ami manapság létkérdés is lehet. 13 év óvodapedagógusi és 8 év óvodavezetői munkám során alkalmam volt megtapasztalni mind az önkormányzati, mind a nem önkormányzati fenntartású óvodák működési sajátosságait, előnyeit, hátrányait. Megtanultam, hogy a vezetői munka sikerének titka leginkább az emberi és szakmai kapcsolatok minőségében rejlik. Kiváló kollégákkal dolgozhattam együtt a sikerekért, akik ismerték elvárásaimat, és azonosulni tudtak szakmai céljaimmal. Ugyanezt mondhatom el a szülőkről is, akik munkánk iránt elismeréssel voltak, önzetlen támogatásukkal győztek meg bennünket arról, hogy jól tesszük a dolgunkat. Nagy eredménynek tartom, hogy innovatív szakmai közösségünkkel egy bezárásra ítélt, 50 %-os férőhely kihasználtsággal működő intézmény átvételét követően rövid időn belül maximális létszámú, a szülők által kedvelt, keresett óvodává váltunk. A vezetésem alatt álló intézményben végzett rendszeres hatósági, tanügy-igazgatási ellenőrzések egy esetben sem tártak fel hiányosságot, alátámasztották a jogszerű működést. Pályázati források elnyerésével korszerű, a hatósági és szakmai előírásoknak megfelelő infrastruktúrális és tárgyi feltételekkel rendelkező intézményt alakítottunk ki, mely ma is korszerű, színvonalas környezetet biztosít az óvodai nevelő munkához. Bár külső pályázó vagyok, mégis úgy gondolom, hogy a sok biztató szó mellett ezek az értékek adnak önbizalmat és erőt ahhoz, hogy megpályázzam a meghirdetett vezetői állást. 8 év fenntartói és vezetői munka gyakorlatával rendelkezem, mely birtokában bátran kijelenthetem, hogy a vezetővé válás hosszú és nehéz folyamat. Úgy gondolom, hogy ez idő alatt kellő gyakorlatra és tapasztalatra tettem szert ahhoz, hogy az intézményt felelősséggel és szakértelemmel vezessem. Óvodavezetői pályázatom benyújtását a következők motiválták: Erős hivatástudattal és szilárd értékrendszerrel rendelkezem, elkötelezettséget érzek az óvodai nevelés iránt. A munkatársakba, a nevelőtestületbe és a nevelőmunkába vetett hitem erős, pozitív gondolkodás,

önállóság,

fejlődőképesség,

pedagógiai

optimizmus

jellemez.

Rátermettnek érzem magam szakmailag és emberileg is az intézmény, valamint a munkatársak irányítására. 9



Képes vagyok arra, hogy az óvodai nevelőmunkát rendszerében és folyamatában átlássam Hiszem, hogy amennyiben az alkalmazotti közösség és a fenntartó is támogatja elképzeléseimet, egy jól működő, kihívásokat vállaló nevelő- és közalkalmazotti közösségben dolgozhatok az intézményt választó családok megelégedésére. 1.2 VEZETŐI PROGRAMOT MEGHATÁROZÓ JOGSZABÁLYOK ÉS DOKUMENTUMOK 1.2.1 Törvények, jogszabályok  Nemzeti köznevelésről szóló 2011. évi CXC. törvény  363/2012.(XII. 17.) Kormányrendelet az Óvodai nevelés országos alapprogramjáról  32/2012.(X.8.) Emmi rendelet a sajátos nevelési igényű gyermekek óvodai nevelésének irányelve  Köznevelési intézmények működéséről és a köznevelési intézmények névhasználatáról szóló 20/2012. (VIII. 31.) Emmi rendelet  Az 1997. évi XXXI. törvény a gyermekek védelméről és a gyámügyi igazgatásáról  2014. évi C. törvény Magyarország 2015. évi központi költségvetésérő 1.2.2 Intézményi dokumentumok  Alapító okirat  Helyi pedagógiai program  Szervezeti és működési szabályzat  Házirend

10



2. Működési és szakmai helyzetelemzés 2.1 INTÉZMÉNY ADATAI A helyzetelemzés elkészítése során fenntartói hozzájárulással kerestem fel a megbízott intézményvezetőt, valamint a hivatal munkatársait az aktuális működési és szakmai helyzet pontos feltérképezése céljából. Gyomaendrőd-Csárdaszállás-Hunya Kistérségi Óvoda tekintetében a következő intézmények helyzetelemzését végeztem el: Cím Székhely intézmény Százszorszép Óvoda Telephelyek Csemetekert Óvoda Margaréta Óvoda Napsugár Óvoda Tagintézmény Napraforgó Óvoda

Maximális létszám

gyermek Csoportok száma

5500 Gyomaendrőd, 108 fő Kossuth út 7. sz.

4

5502 Gyomaendrőd, 83 fő Blaha L. 8. sz. 5500 Gyomaendrőd, 82 fő (44 fő) Jókai út 4. sz. 5502 Gyomaendrőd, 30 fő Szabadság út 6. sz.

2

5621Csárdaszállás, Kossuth út 23. sz.

1

25 fő

2 1

A gyomai és endrődi városrészben működő 2-2 intézmény egymáshoz közel, a településrészek központjában helyezkedik el. A gyermekek biztonsága szempontjából a közlekedési infrastruktúra nem minden esetben optimális. Többnyire forgalmas utcákban, kiépített parkolóhelyek nélkül közelíthetőek meg az épületek, a Margaréta Óvoda kivételével. Óvodatörténeti szempontból külön figyelmet érdemel, hogy a Jókai úti épület helyén alapította Wudiáner Sámuel Békés megye első óvodáját, melyre a falon elhelyezett emléktábla hívja fel a figyelmet. Az intézmény épületeinek elhelyezkedése a településszerkezetből adódóan földrajzi, szociális szempontból igen tagolt, ami meghatározó az óvodai kereslet szempontjából. Az óvodák vonzáskörzetét kevésbé érintik a városban található lakótelepek, és külterületek, mivel ezek a körzetek a nem önkormányzati intézmények közelében találhatóak.

11



2.2 KIHASZNÁLTSÁGI MUTATÓK ALAKULÁSA A kistérség óvodai feladatellátását befolyásoló külső tényező a köznevelési rendszerbe lépő gyermekek számát meghatározó népesedési folyamat. A gyermekszületések számának folyamatos csökkenése országos tendencia, mely sajnos térségünket sem kerülte el. Az alábbi táblázat is jól szemlélteti, hogy a 3. életévüket betöltő óvodába lépő gyermekek száma évek óta alacsonyabb, mint az iskolába lépő gyermekek száma. Ez a tény komoly gondot okoz az óvodás korosztály megfelelő számú intézményi férőhelyeinek fenntartásában és az alkalmazottak foglalkoztatásában. Reményre ad okot a májusi óvodai beíratkozás eredménye, mely pozitív változást hozott az intézménybe felvett gyermekek létszámában. A törvényi rendelkezés néhány éve lehetővé teszi a két és fél éves gyermekek óvodai felvételét is, mellyel egyre több szülő élni kíván. Az utóbbi évek létszám adataiban 8-9% -ra tehető ezen gyermekek száma. 2010/11. nevelési év (okt. stat.)

max. férőhely (fő) felvett gyermek létszám (fő) Kihasználtság (%) max. férőhely (fő) felvett gyermek létszám (fő) Kihasználtság (%) max. férőhely (fő) felvett gyermek létszám (fő) Kihasználtság (%) max. férőhely (fő) felvett gyermek létszám (fő)

114

2011/12. nevelési év (okt. stat.)


Százszorszép Óvoda 114 114

2013/14 nevelési év (okt. stat.)


2015/16 nevelési év

114

108

108

(beíratkozás szerint)

85

87

83

83

76

97

74,56

76,31

72,8

72.8

70,3

89,81

83

83

83

83

Csemetekert Óvoda 83 83

70

59

60

53

40

57

84,33

71,08

72,28

63,85

48,19

68,67

82

82

44

82

Margaréta Óvoda 82 82

79

78

56

46

32

26

96,34

95,12

68,29

56,09

39,09

59,09

30

30

30

24

22

-

80 50

Napsugár Óvoda 30 30 25

25

12


Kihasználtság (%)

62,5


83,33

83,33

80,00

73,33

-

Napraforgó Óvoda max. férőhely 25 25 25 25 25 25 (fő) felvett gyermek nincs adat 13 15 12 létszám (fő) Kihasználtság 52,00 60,00 48,00 (%) (forrás: Társulási ülés 2014. 02. 12 Előterjesztés 2. napirend, 2015/16 nevelési évre szóló beíratkozás adatai)

2.3 INFRASTRUKTÚRÁLIS ÉS TÁRGYI FELTÉTELEK Az óvodák működése több mint 50 éves múltra tekint vissza, így az épületek állagát és a hozzá tartozó udvarok minőségét tekintve folyamatos felújítást és karbantartást igényelnek. A rendelkezésre álló feltételeket és lehetőségeket kihasználva az intézmények környezete esztétikus, gyermekbarát szemléletet tükröz. Hiányosságok tapasztalhatóak a kiszolgáló helységek műszaki állapotában, a meglévő helységek pedig nem minden esetben töltik be a jogszabályban előírt funkciójukat (pl.: fejlesztő szoba, nevelői szoba, felnőtt öltöző). Az udvari játékok néhol komoly felújítást igényelnek és van, ahol balesetveszélyre ad okot a kerti burkolat minősége. A kertek gondozottak, néhány esetben a növényzet frissítésre vár. A játszóudvarok méretük szerint megfelelnek a jelenlegi létszámnak, rendelkeznek szilárd, fedett burkolattal és füves, árnyékos részekkel egyaránt. A közelmúltban több új korszerű kültéri játék telepítésére került sor és további fejlesztések is előkészítés alatt állnak jelenleg. Az épületek akadálymentesítése nem megoldott. A csoportszobákban a gyermekek életkori sajátosságaihoz igazodó esztétikus berendezés található. A nevelőmunkához szükséges korszerű eszközök, játékok, berendezési tárgyak rendelkezésre állnak minden épületben. A csárdaszállási óvoda 1974-ben épült, megfelelő funkciójú helységekkel rendelkezik. A gyermekek külön helységben étkeznek, fejlesztőszoba áll rendelkezésre. A kiszolgáló helységek megfelelő feltételeket biztosítanak a gyermekek ellátásához. A bútorzat régi, korszerűsítésre szorul. Az udvar méretét tekintve tágas, árnyékos, kevés mozgásfejlesztési lehetőséget szolgálnak a játékok, de a település közeli játszótere kiváló lehetőség erre a célra.

2.4 HUMÁNERŐFORRÁS AZ INTÉZMÉNYBEN Az óvodapedagógusok szakmai, módszertani felkészültsége színes skálát mutat, tükrözi az intézmény pedagógiai programjának sajátos arculatát, a módszertani kultúra és a folyamatos

13



fejlődés iránti igényességet. Mindegyik óvodánál jellemző a jól összeszokott a kollektíva, stabil szokásrendszerrel. Az óvodapedagógusok gazdag módszertani tanfolyami végzettségekkel rendelkeznek, így nagyrészt belső erőforrásból biztosítható az Alapító okiratban és a Helyi nevelési programban megjelenő szakmai feladatok ellátása. Lényeges szakmai szempontnak tartom, hogy a nevelő munkát segítő alkalmazottak körében a legtöbben rendelkeznek dajka szakképzettséggel. Felsőfokú és szakvizsgás képzettségek

létszám

Gyógypedagógus

1 fő

(tanulásban akadályozottak pedagógiája) Fejlesztő óvodapedagógus

4 fő

Gyógytestnevelő

1 fő

Német nemzetiségi óvodapedagógus

1 fő

Státusz

létszám (fő)

Óvodapedagógus összesen: Óvodapedagógus Ped. I.fokozat

19 15

ebből teljes munkaidőben gyógypedagógus

1

Óvodapedagógus Ped. II. fokozat Óvodapedagógus Mester fokozat

3 1

Nevelőmunkát segítő alkalmazottak összesen Dajka Óvodatitkár Pedagógiai asszisztens Karbantartó (nem a finanszírozott létszámból) Alkalmazotti létszám mindösszesen

13 11 1 1 1 33

2.5 PEDAGÓGIAI, SZAKMAI TEVÉKENYSÉG ÁTTEKINTÉSE 2012-ben az intézmény megalakulásakor került kidolgozásra a Helyi nevelési program, mely az Óvodai nevelés országos alapprogramjára és a Komplex prevenciós óvodai programra épül. Az óvodák életében kialakult hagyományok, szokások megtartása mellett az egységes nevelési szemlélet jellemzi a programot, mely kiemelt jelentőséget tulajdonít a mozgás és a játék semmivel nem helyettesíthető személyiségfejlesztő szerepének. Az óvodai nevelés fő módszertani pillére a kompetencia alapú nevelés, mely projektszemléletet és differenciált 14



tervezést, fejlesztést kíván meg a pedagógusoktól. A tapasztalatszerzés a természeti és társadalmi környezet által nyújtott ismeretszerzési lehetőségeken keresztül történik változatos tevékenységek biztosításával. A Százszorszép és Margaréta óvoda mindennapjaiban helyet kap a „zöld óvoda” szellemisége, mely címet több éve birtokolják. A közelmúltban a Margaréta óvoda a „Madárbarát óvoda” címre is jogosult lett. A nevelési program hangsúlyt fektet az eltérő szociális háttérből fakadó hátrányok enyhítésére, a sajátos nevelési igényű gyermekekre, a beilleszkedési, tanulási, magatartási nehézséggel küzdő gyermekek együttes nevelésére,

a

tehetségfejlesztés

szempontjából

kiemelkedő

jelentőségű

sokoldalú

képességfejlesztésre.

létszám (fő) SNI (fő)

Csemetekert Óvoda

Napsugár Óvoda

Napraforgó Óvoda

Százszorszép Óvoda

Margaréta Óvoda

Összesen

43

23

12

88

33

199

1 (2 gyermek

4

1

6

4

16

4 13

0 2

12 4

6 2

27 23

vizsgálata folyamatban van) BTM (fő) HHH (fő)

5 2

Az adatok a 2015. május 15-i állapotnak felelnek meg.

A logopédiai ellátást, a beilleszkedési tanulási és magatartási nehézségekkel küzdő gyermekek fejlesztését a Pedagógiai Szakszolgálat szakemberei látják el. A sajátos nevelési igényű gyermekek fejlesztéséhez az intézmény saját gyógypedagógust alkalmaz, rendelkezik TSMT terápiás szakemberrel, illetve a szakvélemények előírásainak megfelelő további speciális szakembert von be. Az óvodapedagógusok a halmozottan hátrányos helyzetű gyermekek integrált neveléséhez IPR programot működtetnek. Az óvoda- iskola átmenet megkönnyítése érdekében különböző mérések történnek, melyek eredményei

irányt

mutatnak

a

gyermekek

egyéni

képességei

szerinti

fejlesztés

megtervezéséhez. Az intézmény által elvégzett Difer képességvizsgálat, valamint a Pedagógiai Szakszolgálat által biztosított középső csoportos gyermekek fejlettségi vizsgálata, majd szükség esetén az iskolaérettségi vizsgálat, valamint a folyamatos megfigyelés összességében átfogó képet ad az óvodapedagógusoknak és a tanítóknak a gyermekek képességeiről, fejlettségük szintjéről. Az iskolákkal történő kapcsolattartási formáknak jól bevált hagyománya van az intézményekben a gyermekek megismerésétől az után követésig.

15



Az intézmény alapfeladatain túl szervezett szolgáltatásait a szülői igényeknek megfelelően alakítja, a pedagógusok képzettségétől és kompetenciájától függően. Ennek megfelelően biztosított az idegen nyelvvel való ismerkedés, a vízhez szoktatás nagycsoportosok számára, a gyógytestnevelés, a néptánc, népi játékokkal való ismerkedés, és a kézműves foglalkozás és a zeneovi. Biztosított az intézményben a hittan oktatás is. Mindegyik óvoda változatos, hagyományokra épülő kapcsolattartási formákat alakított ki a családokkal. A gyermekek óvodába kerülését mindenhol megelőzi a családlátogatás, rendszeresek a szülői értekezletek, jó gyakorlata van a fogadóóráknak, családi játszóházaknak, családi napnak.

2.6 GAZDÁLKODÁS, FORRÁSBŐVÍTÉS A Kistérségi Óvoda Alapító okirata szerint az intézmény pénzügyi-gazdasági feladatainak ellátását a Gyomaendrődi Közös Önkormányzati Hivatal végzi, ugyanakkor megállapodásban szabályozza a két költségvetési szerv közötti munkamegosztás és felelősségvállalás rendjét. A gazdálkodási feladatok törvényszerűségének vizsgálata belső ellenőrzés elrendelésével történik. A fenntartói támogatás mellett a nevelőtestület folyamatosan kutatja a különböző pályázati lehetőségeket. A Százszorszép Óvoda rendszeres és sikeres résztvevője különböző rajzpályázatoknak, melyek a tehetséges gyermekek sikerélményhez juttatásán túl az intézmény anyagi és tárgyi feltételeinek lehetőségeit is bővítik. A hagyományos „ovivacsora” szervezésével a szülők közössége is elkötelezett szerepet vállal a gyermekek óvodai környezetének, tárgyi feltételeinek javítása érdekében.

16



2.7 SWOT ELEMZÉS

   

       

     

       



  KÜLSŐ TÉNYEZŐK

BELSŐ TÉNYEZŐK

  



KÜLSŐ TÉNYEZŐK

BELSŐ TÉNYEZŐK



ERŐSSÉGEK sokoldalúan képzett humán erőforrás megfelelő tárgyi feltételrendszer támogató fenntartói hozzáállás változásokra, megújulásra nyitott nevelőtestület szakmai nyitottság („Zöld” Óvoda, „Madárbarát” Óvoda cím) német nemzetiségi óvodai nevelés bevezetése magyar nyelvű roma kulturális nevelés sajátos nevelési igényű gyermekek integrált nevelése hátránykompenzálás (IPR) intenzív PR tevékenység színvonalas családbarát rendezvények aktív szülői szerepvállalás aktív pályázati tevékenység GYENGESÉG férőhelyek kihasználtsági mutatók létbizonytalanság a dolgozók között szervezeti felépítés, hatáskörök és munkakörök tisztázatlansága belső kommunikációs zavarok átgondolt tervezés, ellenőrzés intézménymenedzselés minőségi partneri kapcsolatok korszerűtlen műszaki állapotú épületek hiányos dokumentációs rendszer



 

LEHETŐSÉGEK intézmény arculatának, imigének erősítése gyermeklétszám stabilizálása hatékony munkaerő-gazdálkodás stabil szervezeti felépítés kialakítása széles körű belső információáramlás megszervezése alapítvány létrehozása hatékony partneri együttműködés kialakítása intézményi szintű tehetségpontként akkreditálás – forrás lehívás épület energetikai és infrastruktúrális fejlesztést célzó támogatások kihasználása Helyi nevelési program aktualizálása

VESZÉLYEK kedvezőtlen demográfiai mutatók a város óvodai férőhelyeinek magas száma a gyermeklétszámhoz képest egészségtelen versenyhelyzet kialakulása a nem önkormányzati intézményekkel „kirakat” pedagógia növekvő önkormányzati támogatás

A fenti elemzés korántsem tárja fel teljességgel az intézmény jelenlegi helyzetét, mivel külső pályázóként nincs lehetőségem teljes körű elemzésre. Mégis lényegesnek tartom, hogy a rendelkezésemre álló információkat ilyen módon foglaljam össze a vezetői koncepció irányvonalának meghatározásához. A helyzetelemzéshez a dokumentumelemzés, interjú módszerét alkalmaztam.

17



3. Vezetői koncepció „Vezetőnek nem születünk, hanem azzá válunk, ha megvannak hozzá adottságaink, ha elfogadjuk és tudjuk, hogy a vezetés is egy szakma, s ha vállaljuk azt a munkát, ami saját személyiségünk fejlesztéséhez szükséges, hogy alkalmassá váljunk a vezetésre.” (Benedek István) 3.1 VEZETŐI HITVALLÁS Az intézmény vezetésére vonatkozó fejlesztési elképzeléseimet a magyar óvodapedagógia hagyományaira, a jelen kor elvárásaira és a jövő lehetőségeire építettem. Vezetőként legfontosabb feladatomnak tekintem, hogy az elmúlt évek során kialakított óvodai arculatot, pedagógiai szellemiséget a nevelőtestület támogatásával megtartsam, a kor kihívásainak megfelelve továbbfejlesszem, gyarapítsam. Vezetői koncepciómat a Gyomaendrőd-Csárdaszállás-Hunya Kistérségi Óvoda Alapító okiratában meghatározott feladatainak ismeretében alakítottam ki, figyelembe véve az óvoda eddig kialakult szakmai és szervezeti értékeit, hagyományait, eredményeit. Vezetői munkámat olyan tartalmakkal kívánom megtölteni, melyek a következő öt évre meghatározó elemei lesznek az intézmény színvonalas, szakszerű, törvényes és gazdaságos működésének. 3.2 VEZETŐI CÉLOK, FELADATOK Hosszú távú célom olyan intézmény vezetése, ahol a feltételrendszer lehetővé teszi a köznevelés új kihívásainak és a jogszabályi követelményeknek megfelelő eredményes és sikeres működési gyakorlatot a pedagógiai környezet elősegíti az óvodás gyermekek sokoldalú, harmonikus fejlődését, a gyermeki személyiség kibontakoztatását az életkori és egyéni sajátosságok valamint az eltérő fejlődési ütem figyelembe vételével. az intézmény önálló arculatát a közösség által képviselt értékek határozzák meg a gyermekközpontúság záloga a kiegyensúlyozott óvodai légkör a dolgozói közösség nyitott, innovatív, képes a folyamatos fejlődésre az eredményes partnerközpontú működés elismerést és hírnevet biztosít.

18



Középtávú céljaim: pedagógiai kultúra folyamatos fejlesztése, egységes nevelési követelményrendszer pontosítása az egészségnevelési munka gyakorlatában jelenjen meg a folyamatos fejlesztés iránti igény és innováció épüljenek be a környezeti fenntarthatóság pedagógiai értékei és feladatai az óvodai élet mindennapjaiba az intézmény légkörét a magas szintű együttműködés, a konfliktusok feltárására és megoldására való törekvés jellemezze ösztönző rendszer kidolgozása Rövid távú céljaim: a szakmai és működési dokumentumok törvényekkel, jogszabályokkal koherens, szakszerű felülvizsgálata és átdolgozása partnerek igényeinek megismerése, elvárásainak beépítése a nevelőmunkába, folyamatos információcsere az elért eredményekről a külső-belső információáramlás és az infokommunikációs rendszer erősítése szakmai munkaközösségek kialakítása balesetmentes, biztonságos működtetéséhez szükséges feltételek megteremtése, fenntartása.

Törekszem a demokratikus vezetésre: teret adok a szakmai önállóságnak, hiszek az eredményesség erős igényében, új kihívások közvetítésében, megoldásának segítésében, kudarctűrésben, (mert a sikertelenség időnként a munka velejárója, de segít tanulni a hibákból, s hozzájárul az új megoldások kereséséhez). Vallom, hogy a vezetői munka növelésének igen fontos eszköze a vezetői személyiség fejlesztése, melynek alapja: Küldetéstudat Távlatokban való gondolkodás képességének fejlesztése

19



Motiválás képessége Konfliktuskezelés képessége Csapatépítés képessége Pozitív énkép (alapja az önképzés, folyamatos fejlődés, a mindig többet és jobbat akarás, küzdeni tudás, kitartás) A vezetői munkában döntő és meghatározó szerepe van a tudatos fejlesztő munkának. Célom, hogy az óvodákban végzett munka kiszámítható, egymásra épülő és ellenőrizhető tevékenységekkel valósuljon meg.

1. ábra A tervezés szintjei és dokumentumai

3.3 TÖRVÉNYES ÉS JOGSZERŰ MŰKÖDÉS BIZTOSÍTÁSA

2.

ábra A vezető feladatai

20



A Köznevelési törvényben foglaltak szerint vezetői kötelezettségnek tekintem: az intézmény szakszerű és törvényes működtetését, gazdálkodását, fenntartó által rendelkezésére bocsátott eszközök elvárható gondossággal való kezelését munkáltatói jogok gyakorlását az intézményben foglalkoztatottak felett felelősségvállalást az intézményi szabályzatok elkészítéséért az intézmény képviseletét Az intézmény vezetőjeként felelősséget vállalok: a pedagógiai munkáért, a nevelőtestület vezetéséért, a nevelőtestület jogkörébe tartozó döntések előkészítéséért, végrehajtásuk szakszerű megszervezéséért és ellenőrzéséért, a rendelkezésre álló költségvetés alapján az intézmény működéséhez szükséges személyi és tárgyi feltételek biztosításáért, a gyermekvédelmi feladatok megszervezéséért és ellátásáért, a gyermekvédelmi jelzőrendszernek az intézményhez kapcsolódó feladatai koordinálásáért, a nevelő munka egészséges és biztonságos feltételeinek megteremtéséért, munkavállalói érdek-képviseleti szervekkel és a szülői szervezettel való megfelelő együttműködésért, gyermekbaleset megelőzéséért, a gyermekek rendszeres egészségügyi vizsgálatának megszervezéséért, a pedagógus etika normáinak betartásáért és betartatásáért. Feladatomnak tekintem továbbá: a pedagógus életpálya modell követését, az abban foglaltak alkalmazását, a következetes ellenőrzési, mérési, értékelési rendszer, munkamegosztáson alapuló működtetését, a külső ellenőrzési rendszer megismertetését, előkészítését.

21



A vezetői feladatok menedzser szemléletű rendszerét az alábbi struktúrában kívánom meghatározni.

3. ábra Vezetői feladatok struktúrája

4. Működési és szakmai helyzetelemzésre épülő fejlesztési elképzelések 4.1 HUMÁNERŐFORRÁS FEJLESZTÉS

A humánerőforrás, vagyis az intézményben dolgozók munkája az egyik legfontosabb szakmai tőke, ennek megőrzése és növelése elsőrendű vezetői feladat. Célom olyan humánus munkatársi környezet kialakítása, ahol a munkatársak iránti bizalom a mások méltóságának és értékeinek tiszteletben tartásában, a bátorításban, a közös munkában, a

feladatok,

hatáskörök

átruházásában

és

az

együtt

elfogadott

célok

melletti

elkötelezettségben nyilvánul meg. Vezetői feladatok az intézményben folyó minőségi munka segítése, koordinálása az Alapító okiratban és a pedagógiai programban megfogalmazott célok elérése érdekében, igazságos, etikus és jogszerű foglakoztatás gyakorlatának kialakítása, a dolgozók képzettségének és szaktudásának hatékony alkalmazása, a dolgozók szakmai életútjának, elhivatottságának, fejlődésének és karrierjének támogatása, az egyéni és közösségi érdekek összeegyeztetése, 22



hangsúlyozni a személyes felelősség- és szerepvállalást, valamint biztosítani a csapatmunka összhangját, menedzselni a változásokat annak érdekében, hogy az a közösség és egyén számára is előnyt jelentsen, a munkavégzés minőségét úgy fenntartani és fejleszteni, hogy minden dolgozó elkötelezett legyen az intézmény iránt. Megfelelő csapatszellem kialakítására törekszem a hatékony munkavégzés érdekében: a már meglévő jól működő munkahelyi kapcsolatok megtartásával, a kevésbé hatékonyan működő szakmai-emberi kapcsolatok alakításával, az óvodapedagógusok és a nevelő-oktató munkát segítő dajkák közötti nevelőpartneri viszony elmélyítésével. A gyermekek fejlesztését elősegítő külső és belső szakemberekkel való jó együttműködés szorgalmazásával – problémák megbeszélése, hatékonyabb együttműködés elősegítése a fejlesztőpedagógusok, logopédusok, gyógypedagógusok és óvodapedagógusok között. Segítő szándékú szakmai ellenőrzések megvalósításával, mely összhangban van a szakmai munkaközösség, a minőségfejlesztés és a teljesítményértékelési rendszer értékelő munkájával, mely segíti az önértékelés, önelemzés alakulását.

Az új köznevelési törvény érdemi változást hozott az óvoda életében a humán erőforrás területén is. A pedagógus és pedagógus munkát segítő alkalmazotti státuszok meghatározása a mindenkori gyermeklétszám alapján történik, tehát a pedagógiai feladatok ellátásához finanszírozott létszámot rendel a jogszabály. Új státuszként jelent meg a törvényben a pedagógiai asszisztens és az óvodatitkár munkakör. Mindkettő fontos szerepet tölt be az intézmény minőségi munkájának biztosítása céljából. A munkaköri feladatok rögzítése során az alapprogram is több területen érinti a megváltozott dajkai feladatokat. Vezetői munkámban figyelmet kívánok fordítani a pedagógiai asszisztens és dajka munkakör újszerű értelmezésére, az ezzel járó feladatokra: Egyértelműen kell meghatározni, hogy mely esetekben kompetens, mely esetekben segítő a szerepkörük. A nevelőmunka szempontjából elengedhetetlen feltétel kisegítő szerepük fontosságának tudatosítása.

23


Biztosítani

kell


a

hátránykompenzációval,

tehetséggondozással

kapcsolatos

módszertani tudás átadását a dajkák és pedagógiai asszisztensek számára. A munkarend és munkaköri feladatok kialakításakor fontos szempont, hogy szoros együttműködésben segítsék az intézményben dolgozó óvodapedagógusok és speciális szakemberek munkáját. A dolgozók szakmai kompetenciájának folyamatos fejlesztése elsősorban a Továbbképzési terv törvényi keretei között valósul meg, mivel a kötelező hét évenkénti 120 órás képzések teljesítése továbbra is feltétele a pályán maradásnak. Ezen a területen legfontosabb feladat a korszerű szakemberi ellátottság biztosítása, fenntartása, képzési, önképzési lehetőségek nyújtása a hiányzó kompetenciák és a gazdasági tényezők figyelembe vételével. Mivel a költségvetés nem rendel forrást ehhez a feladathoz, célszerű az ilyen irányú pályázati lehetőségek felkutatása és kihasználása. 4.1.1 PEDAGÓGUS ÉLETPÁLYA ÉS JÖVŐKÉP A pedagógus előmeneteli rendszer bevezetése több szempontból is minőségi változást hozott a pedagógus pálya presztízsének megítélésében. Kiszámíthatóbbá vált a karrierpálya megalapozása, az innovatív, változásokra fogékony pedagógusok gyakorlatának támogatása, a teljesítményelven alapuló differenciált bérezés megvalósulása. A vezetői felelősség, felkészültség meghatározó az eljárások során, ezért kiemelt figyelmet kívánok fordítani: az ide vonatkozó törvények és jogszabályok naprakész ismeretére, az intézményi működési és szakmai dokumentációs rendszer megfeleltetésére a nevelőtestület felkészítésére, tájékoztatására, a nevelőtestület tagjainak ösztönzésére, támogatására a minősítő eljárások operatív irányítására, az érintett hivatalokkal való kapcsolattartásra.

24



4.1.2 INTÉZMÉNYÉT ÉRINTŐ ELLENŐRZÉSEK Országos szintű ellenőrzések

4. ábra Országos értékelés területei

Fenntartói szintű ellenőrzések A fenntartói ellenőrzési tervben foglaltak alapján a fenntartói jogkörben eljárva -

ellenőrzi az intézmény gazdálkodását, törvényes működését, hatékonyságát, szakmai munkáját, gyermek- és ifjúságvédelmi intézkedéseit,

-

beszámoltatja az intézményvezetőt évente legalább egy alkalommal

-

értékeli pedagógiai programban meghatározott feladatok végrehajtását

-

ellenőrzi a pedagógiai-szakmai munka eredményességét

Intézményi szintű ellenőrzések A vezetői ellenőrzés célja az intézmény egészére vonatkozóan a hatékony működés elősegítése, az eredmények megerősítése, a hatékony módszerek elterjesztése, az esetleges hiányok feltárása, illetve a hibák kijavítása. Az éves ellenőrzési tervben kerül rögzítésre az ellenőrzés rendje. Vezetői feladatomnak tekintem a hatályos jogszabályoknak, rendeleteknek, valamint a pedagógiai programnak megfelelő intézményi működés és feladat-ellátás ellenőrzésének megtervezését és végrehajtását. A rugalmas, és folyamatos ellenőrzési

25



folyamat megvalósítását az intézmény vezetésében résztvevő pedagógusok bevonásával képzelem el. 4.1.3 MINŐSÉGFEJLESZTÉS– A JOGSZABÁLYI VÁLTOZÁS TÜKRÉBEN A nemzeti köznevelésről szóló CXC. törvény külön paragrafusban nem rendelkezik az intézményi minőségirányításról, a programok 2012. augusztus 31-ig voltak hatályosak az intézményekben. Ugyanakkor az előzőekben részletezett ellenőrzési-értékelési rendszerben a külső értékelők figyelembe veszik az intézmény belső értékelési, önértékelési eredményeit: -

a pedagógusok teljesítményértékelése,

-

az intézmény belső önértékelése,

-

a partnerek, szülők, pedagógusok elégedettsége,

-

az óvodai szervezet, a pedagógiai munka irányítása, eredményessége, a nevelőtestület működése.

Ezért vezető felelősségnek tekintem az említett folyamatok szabályozottságát és működtetését az intézményben. Vezetői feladatok az intézmény teljesítményértékelési rendszerének újragondolása, aktualizálása intézményi önértékelés gyakorlatának kialakítása dokumentációs rendszer kritériumrendszeréhez

koherenciájának

vizsgálata

az

értékelés

team munka szorgalmazása 4.2 SZERVEZETFEJLESZTÉS A hatékonyság és eredményesség a köznevelésben is kulcsfogalommá váltak. Korunk piacgazdasági szellemében a köznevelési szférában is bevezetésre került az alkalmazottal szembeni új követelményrendszer. Egy köznevelési intézményben a fejlesztés hatékonysága döntően emberi és szakmai tényezőktől függ, amelyek szervezeti keretekben alakíthatóak. Az intézmény minőségelvű működésének alapja a munkatársak folyamatos fejlesztése, képességeik, kompetenciáik ismerete. Az intézmény struktúra jellemzője a tagoltság, ami megnehezíti

szervezet

működését,

összehangolt

időgazdálkodásra,

átgondolt

munkaszervezésre van szükség. Célom, hogy ennek figyelembe vételével kiépítsem a középutat a szabályozottság és a rugalmas működés között.

26



A szervezetfejlesztést az alábbi folyamatok szabályozásával tervezem megvalósítani: szervezeti felépítés működési mechanizmusok, szervezeti szabályozók munkakörök külső kapcsolatok, erőforrás bővítés képzések rendszere belső tudás átadás rendszere kiválasztási rendszer betanítási rendszer belső kommunikációs rendszer A dolgozók képességének fejlesztéséből adódó feladatok: jó munkahelyi közérzet, klíma motiváltság teljesítőképesség együttműködési képesség problémamegoldó képesség csoportmunka 4.2.1 SZERVEZETI KULTÚRA AZ INTÉZMÉNYBEN Az intézmény szervezeti kultúrája sok közös tapasztalat, közös élmény és közös tevékenység után alakul ki. Az intézmény eddigi életében már megmutatkoztak a szervezeti kultúra jelei. Fontosnak tartom, hogy megmaradjanak azok az értékek, melyek egy-egy óvoda arculatának sajátosságait

tükrözik.

Ilyenek

például:

az

egyes

óvodák

névhasználata,

logók,

dokumentumok egységes megjelenése, egyen pólók, értekezletek, ünnepek és hagyományok. Ugyanakkor szükség van olyan új elemek létrehozására, amelyek az összetartozást erősítik, valamint a közös célt hangsúlyozzák az intézményben. Vallom, hogy a vezető viselkedése, stílusa, megnyilvánulásai, kommunikációja, kapcsolatai hatással vannak a szervezeti kultúrára, ezáltal az intézményről alkotott véleményekre is. Hasonlóképpen nagy a felelőssége a pedagógusoknak és a nevelőmunkát segítő más alkalmazottaknak az intézmény megítélésében. Ezért fontosnak tartom, hogy a szervezeti 27



kultúra szerves tartozéka legyen egy közös értékrend, melyet a szervezet tagjai önkéntesen elfogadnak és követnek magatartásukban. Az állami és önkormányzati fenntartású köznevelési intézményekben a Kar által elfogadott Etikai Kódex alkalmazása kötelező. Szorgalmazni kívánom egy olyan etikai kódex kidolgozását, mely az együttesen elfogadott szabályokat, magatartási és erkölcsi normákat foglalja magába.

4.3 INTÉZMÉNYI GAZDÁLKODÁS

Az intézmény a gazdálkodással kapcsolatos besorolása alapján önálló gazdasági szervezettel nem rendelkező költségvetési szerv. Az intézményvezető felelősségi köre kiterjed a személyi, tárgyi feltételek biztosítására, a költségvetés teljesítésére.

A fenntartóval történő

együttműködés során fontosnak tartom a hatékony, szakszerű, ésszerű és takarékos intézményi gazdálkodás működtetését, ennek érdekében a szervezeti feltételek biztosítását és a gazdasági egység megteremtését. Vezetői felelősségnek tartom: -

az Alapító okiratban megfogalmazott és előírt tevékenységek, feladatok jogszabályban

meghatározott személyi és tárgyi követelményeinek megfelelő ellátását -

az intézmény kezelésében lévő vagyon rendeltetésszerű használatát

-

az intézmény működésében és gazdálkodásában a gazdaságosság, a hatékonyság,

eredményesség követelményeinek érvényesítését -

az ide vonatkozó jogszabályi háttér naprakész ismeretét

-

a belső kontroll rendszerben a vezetői és alacsonyabb szinteken történő ellenőrzést

-

optimális energia felhasználás megvalósítását

-

a gazdálkodással összefüggő tanügyi dokumentumok naprakész, pontos vezetését

-

a tervezési, beszámolási, információ-szolgáltatási kötelezettség teljesítését

A felsoroltak teljesítéséhez kölcsönös munka kapcsolat kialakítására törekszem a hivatal pénzügyi osztályának munkatársaival. A gazdálkodással kapcsolatos célok és feladatok eredményes megvalósításához szem előtt tartom a fenntartói elvárásokat, döntéseket, törekszem a költséghatékony működtetésre.

28



4.3.1 MŰKÖDÉSI FELTÉTELRENDSZER FEJLESZTÉSE Véleményem szerint a menedzser szemléletű vezetésre talán ezen a területen van a legnagyobb szükség. A dologi kiadásokra felhasználható költségvetést előre tervezetten, tudatosan igyekszem felhasználni. Az igényes, korszerű és balesetmentes környezet és tárgyi feltételek folyamatos megléte befolyásolja az óvodák keresettségét, pozitív megítélését. Fejlesztési elképzelések: -

az intézményt támogató alapítvány létrehozása, mely működésével bővíthető a források lehívásának lehetősége

-

hazai és uniós pályázati lehetőségek folyamatos figyelése, kihasználása

-

alapítványi rendezvények szervezése

-

támogatók felkutatása, szülők kompetenciájának feltérképezése, megnyerése a közös cél érdekében

-

hulladékgyűjtés szervezése

Kiemelt feladatnak tartom az intézmény gazdálkodásában a szakmai értékek megőrzéséhez és továbbfejlesztéséhez szükséges anyagi feltételek biztosítását. Arra törekszem, hogy a forrásbővítés lehetőségeit menedzser szemléletű vezetési gyakorlattal minél eredményesebben ki tudjam használni.

4.4 PRIORITÁSOK A PEDAGÓGIAI FEJLESZTÉS TERÜLETÉN Az óvodák szakmai működésének alapját az Óvodai nevelés országos alapprogramja és az intézmény Helyi nevelési programja képezik. E két dokumentum egymásra épülő, szakmailag összehangolt rendszere a biztosíték arra, hogy az intézmény szakmai önállósága, az óvodai nevelés sokszínűsége mellett érvényesülnek azok az általános igények, amelyeket az óvodai neveléssel

szemben

figyelembevételével

a

társadalom

megfogalmaz.

a

gyermek

Minden

mindenek

gyermeknek

joga,

felett hogy

álló

érdekének

egyediségéhez

optimálisan illeszkedő pedagógiai rendszerben, a számára legkevésbé korlátozó környezetben nevelkedjen. Ez a gyermekek oldaláról szükséglet, a felnőttek számára kötelesség.

4.4.1 NEMZETISÉGI ÓVODAI NEVELÉS ELLÁTÁSA a)

Magyar nyelvű roma kulturális nevelést folytató óvodaként roma nemzetiséghez

tartozó gyermekek óvodai nevelése kizárólag magyar nyelven 29



A roma nemzetiségi nevelésnek szakmailag már jól bevált gyakorlata van a Napsugár Óvodában, ahol a pedagógusok és dajkák kitartó, alázatos szakmai munkája során kölcsönös bizalmi kapcsolat alakult ki a családokkal. Célom partnerként segíteni a roma nemzetiséghez tartozó gyermekek öntudatának erősödését, azt a törekvést, hogy kultúrájához, nyelvéhez ragaszkodva tudjon a többségi társadalom integrált, alkotó és tevékeny tagjává válni. Vezetői feladatok az új, a más befogadására alkalmas óvodai környezet biztosítása, melyben a kisgyermekek nyitottá, magabiztossá, bátrakká válnak és bizalommal fordulnak a felnőttek és társaik felé a roma nemzetiséghez tartozó gyermekek igényeihez, adottságaihoz, kultúrájához, nyelvi állapotához, elvárásaihoz igazodó pedagógiai program megvalósítása az óvodapedagógusok munkájának segítése, erősítése, tudásának, kompetenciájának gyarapítása a feladatok ellátásában, a célok elérésében. Folyamatos és kölcsönös kapcsolattartás a Roma Nemzetiségi Önkormányzat képviselőivel

b) Német nemzetiségi nevelést folytató kényelvű óvoda – Tausendschön Kindergarten A 2015-16-os nevelési évben bevezetésre kerül a Százszorszép Óvodában egy óvodai csoportban a kétnyelvű óvodai nevelés, mely tovább színesíti az intézmény pedagógiai kínálatát. Az innováció célja a nemzetiségi kultúra ápolása, a német nyelvhez való pozitív viszony kialakítása és a hagyományok továbbörökítése, a játék, a mese, a zene és a manuális tevékenységeken keresztül. Jelenleg 1 fő már rendelkezik a szükséges képesítéssel, és folyamatban van további egy fő óvodapedagógus továbbképzése. A Német Nemzetiségi Önkormányzat kiterjedt kapcsolatrendszerén keresztül minden segítséget megad a program bevezetéséhez, működtetéséhez. A két fél együttműködési megállapodásban rögzíti kötelezettségeit, lehetőségeit, feladatait.

30



Vezetői feladatok a kétnyelvű nevelés bevezetése során A működési dokumentumok változással érintett részeinek módosítása, szakmai dokumentumok cél- és feladatrendszerének, valamint nevelési tartalmának átdolgozása a 17/2013.(III.1.) EMMI rendelet a nemzetiség óvodai nevelésének irányelvéről című jogszabály előírásai szerint. Érzelem

gazdag,

biztonságérzetet

nyújtó,

kétnyelvi

nevelést

segítő

légkör

megteremtése, a gyermekeket körülvevő óvodai környezet alakítása a nemzetiségre jellemző tárgyakkal, könyvekkel, fotókkal, annak szín- és motívumvilágát tükröző textilekkel. A csoportban dolgozó óvodapedagógusok munkájának segítése, a szakmai munkához szükséges speciális feltételek biztosítása. Más intézmények nemzetiségi jó gyakorlatok megismerése, hospitálások szervezése. Folyamatos és kölcsönös kapcsolattartás, együttműködés a Német Nemzetiségi Önkormányzat képviselőivel, aktív részvétel az önkormányzati üléseken.

4.4.2 SZAKMAI MUNKAKÖZÖSSÉGEK A folyamatos szakmai fejlődés és innovációs tevékenységek koordinálása mellett felelősségi és hatáskörük kiterjed az intézmény szakmai irányítására, ellenőrzésére és szerepük lesz a jövőben a pedagógusok minősítési eljárásában, valamint az intézmény külső ellenőrzésében. Az egymástól való tanulás jegyében a munkaközösségeknek szerepet szánok a hospitálási lehetőségek, belső továbbképzések szervezésében, irányításában. Egymás munkája, szakmai értékei a szakmai munkaközösség munkáján keresztül még inkább megismerhető, így elismerésre kerülhet a gyermekek érdekében végzett kimagasló értéket teremtő pedagógiai munka. Munkám során fontosnak tartom a munkaközösség közösségre gyakorolt sokrétű hatásainak beépítését a mindennapi munkába: Pozitív információkat továbbít a testület tagjairól Szerveződése módja által a szervezetfejlesztésnek fontos része A résztvevőkben alakítja a segítőkészséget, a szakmai igényességet, a kritikusságot, szakmai szempontból karrier értékű, az óvodai hierarchiában előrelépést jelent

31



Fejleszti az innovatív gondolkodást Biztosítja a szakmai fejlesztés kollektív jellegét A jól működő munkaközösségeket az alábbiak kel, hogy jellemezzék: Aktuális konkrét gyakorlati problémát elemez. A gyakorlat megváltoztatására irányuló törekvései vannak. A munkaközösségi tevékenység tartalmát a tagok határozzák meg, azonos felelősséggel alakítják és értékelik. Korszerű szakismereteket és igényeket közvetít a nevelőtestület többi tagja, és az óvodavezető számára a gyermekek nevelésének jobbítása érdekében. A nevelési programnak megfelelően a közös gondolkodás, azonos értelmezés kialakításában tevőlegesen részt vesz. A pedagógiai folyamatok, értékelésének, elemzésének fontos szervezete. A munkaközösségi tagság önkéntes, vezetőjüket a tagok saját maguk választják ki. Munkatársaimat kapacitálom a felbukkanó szakmai problémák megoldására e keretek között. Hiszem, hogy felelősségteljesen, magas szintű szakmaisággal képesek hasznos döntéseket hozni, újítani. Ezeket a változtatásokat a teljes nevelőközösség gyorsan teszi magáévá, és teszi át a mindennapi gyakorlatba. 4.4.3 TEHETSÉGGONDOZÁS - TEHETSÉGFEJLESZTÉS Egy jó óvoda a maga kiegyensúlyozott légkörével, változatos, kötetlen lehetőségeivel akarva akaratlanul is felszínre hozza a többet teljesítő gyermek adottságait, képességeit. Éppen ezért óvodáskorban érdemes és kell beszélni a „tehetségígéret” felfedezéséről, a személyiség optimális fejlődéséről. Vezetői feladatok Az óvodának arra kell törekednie, hogy minden gyermekben felfedezze azokat a kivételes

képességeket,

amiket

érdemes

továbbfejleszteni,

majdan

különböző

tehetséggondozó műhelyekben megerősíteni. A tehetséggondozás innovatív szemléletű óvodapedagógust feltételez, ezért elsősorban a képzési, önképzési lehetőségek kihasználására van szükség.

32



Az óvodás korosztály esetében tehetség ígéretekről beszélhetünk, akik számára a differenciálás,

egyéni

fejlesztés

módszerével

integrált

tehetséggondozási

program

kidolgozására van szükség. A Százszorszép Óvoda ezen a területen már jó gyakorlattal rendelkezik egy korábbi pályázat eredményeként. A tehetségsegítő program kidolgozásával és működtetésével szorgalmazni szeretném a helyi „Tehetségpont” cím elnyerését, mely kezdeményezés a minőségi szakmai munka humán és tárgyi erőforrásainak bővítését célozza meg.

4.4.4 SPECIÁLIS FEJLESZTÉST IGÉNYLŐ GYERMEKEK Célom a még kialakulatlan sérült, vagy lassabban fejlődő funkciók lehető legkorábbi és leghatékonyabb fejlesztésével a gyermekek életminőségének javítása, és minél teljesebb társadalomba való beilleszkedésük segítése. A sikeres integráció kulcsa abban rejlik, hogy az óvodai programot oly módon tervezzük meg, hogy az a speciális nevelési szükségletű gyermekek számára is hozzáférhető legyen. Az ember társas lény, személyiségfejlődésének irányát, alkalmazkodóképességét, toleranciáját a heterogén társas kapcsolatok alakítják. A jövő társadalmát az óvoda, majd az iskola neveli a „másság” elfogadására.

Vezetői feladatok: Az integráció törvényi kereteinek betartása, betartatása Minden intézményben az igényeknek megfelelően kell kialakítani azokat a szervezeti kereteket, tárgyi, személyi feltételeket, melyek minél szélesebb teret biztosítanak az integrált neveléshez. Fontosnak tartom, hogy felmerült gyanú esetén a legrövidebb időn belül intézkedés történjen. A testi, érzékszervi akadályozottság esetében az akadálymentesítés nem megoldott az intézményekben, így források felkutatására van szükség ennek megoldásához. A hatékonyság érdekében szükséges az összes érdekelt fél bevonása (sérült és ép gyermekek és szüleik)

33



4.4.5 GYERMEKVÉDELEM

A gyermekvédelmi munka fő feladatát a prevenció, a segítségnyújtás jelenti, amelyre a humánum, a megértés, a támaszadás, a szeretetpótlás jellemző. Minden pedagógus és dajka feladata, hogy kompenzálja a családi nevelés hiányosságait, segítse a hátrányokkal küzdő gyermekeket szociális beilleszkedésük során, biztonságérzetet nyújtson számukra, amely megalapozza érzelmi kötődésüket az óvodához. Minden pedagógusnak ismernie kell azokat az eljárásokat, melyek segítik a gyermekeket érő hátrányok megelőzését, kezelését, megoldását. Vezetői feladatok a pedagógusok és a gyermekvédelmi felelős munkájához szükséges feltételek folyamatos biztosítása a gyermek veszélyeztetettségének megszüntetésének támogatása

megelőzése,

kialakult

veszélyeztetettség

szoros intézményi együttműködés fenntartása a jelzőrendszer tagjaival esélyegyenlőség biztosítása, szociális hátrányok enyhítése segítségnyújtás a gyermek testi, érzelmi, erkölcsi és értelmi fejlődésének, jólétének, a családban történő nevelésének elősegítéséhez

4.4.6 EGÉSZSÉGNEVELÉS Az egészség mind a társadalom, mind az egyén számára érték, befektetés a jövőbe, így a kisgyermekkori nevelés meghatározó feladatai közé tartozik. Az óvodai nevelés elválaszthatatlan része az egészség fejlesztésére és az egészségkárosodás megelőzésére irányuló

egészségnevelő

tevékenység.

Mindkét

egészségfejlesztési

feladat

a

testi

(szomatikus), a lelki (értelmi, érzelmi, akarati) és szociális (társas, közösségi) nevelő tevékenységre vonatkozik. A vezető kiemelt feladatai: az egészségnevelés, egészségfejlesztés, testi épség védelme környezeti, tárgyi feltételeinek biztosítása, a szabad, kellemes mozgás, játék optimális feltételeinek biztosítása, egészségvédő pozitív mintaadás, 34



kapcsolattartás és együttműködés az egészségügyi szolgálat munkatársaival, a szülők mozgósítása, társadalmi akciókra szervezése, alternatív egészségfejlesztő programok bevezetése a napi gyakorlatba (pl. dohányzás megelőzés, „szív-kincsesláda” program) mentálhigiénés feladatok beépítése a pedagógiai programba

4.4.7 KÖRNYEZETTUDATOS NEVELÉS- A FENNTARTHATÓ FEJLŐDÉS PEDAGÓGIÁJA

A környezeti nevelés kultúrára, világképre és életmódra nevelés. Információkat, motivációt, értéket közvetít, de elsősorban azt a szerepvállalást erősíti, ami szükséges a természeti erőforrások hatékony felhasználásához, a felelősségvállalást a környezet állapotának megőrzéséért. Az óvodai nevelés alapozó jellegű, így meghatározó szerepet játszik a megfelelő környezet-kultúra és a gondolkodás kialakításában. A gyermekek életkori sajátosságait figyelembe véve, természetes érdeklődésükre alapozva olyan belső környezet kialakítására kell törekednünk az óvodákban, ahol a gyermekek saját élményeiken keresztül tapasztalják a környezet változásit, fejlődését. A pedagógiai tevékenység tervezése során minél változatosabb lehetőséget kell biztosítani a rácsodálkozás képességének fejlesztésére, a természet szépségének és titkainak felismerése, a természet közelsége miatt érzett öröm megtapasztalása, a más élőlények iránti tisztelet és szeretet kialakítására A környezeti nevelés eredményesebb megvalósítása, és a fenntartható fejlődés érvényesítése érdekében

fontosnak

tartom

az

óvodapedagógusok

környezettudatos

szemléletének

megerősítését, tudásának fejlesztését. Támogatom Zöld Óvoda és Madárbarát Óvoda cím fenntartását és szorgalmazom kiterjesztését minden óvodára. Az óvodai kirándulások helyszíneinek

megválasztása

során

előnyben

tanösvényeket, állatparkokat, látogató központokat.

35

részesítem

a

régióban

megtalálható



5. Intézményi kapcsolatrendszer Az óvoda nyitottsága a társadalmi és gazdasági változásoknak megfelelően folyamatosan alakul, fejlődik. Egyre inkább megnövekednek a vezető ezzel kapcsolatos építési feladatai. A külső és belső környezettel fenntartott kapcsolatok, ezek eredményes működése egyben az intézmény lehetséges erőforrásai is, ezért kiemelten kell foglalkozni ezzel a területtel. A partnerközpontú működés feltétele, hogy az intézmény megfelelő minőségű kapcsolatokat ápoljon legfontosabb partnereivel. A felsorolás nem teljes körű, azokat a területeket sorolom fel, melyek nagymértékben segítik az intézmény szakszerű, színvonalas működtetését, és a gyermekek egészséges személyiségfejlődését szolgálják.

36



37



Az alábbiakban részletezem a minőségi nevelőmunka és a hatékony működés szempontjából kiemelt kapcsolatokat:

Család- gyermek- óvoda kapcsolata

Az együttműködés alapja, hogy a gyermek nevelése elsősorban a család joga és kötelessége, s ebben az óvoda kiegészítő, esetenként hátránycsökkentő szerepet tölt be. Az óvodai nevelés

messzemenően támaszkodik a családi nevelésre, a család és óvoda szoros együttműködésére. A családból való átmenet az óvodába feladatot ró a szülőkre és az óvodapedagógusokra egyaránt. Az óvodák egyrészt a jogszabályban előírtaknak, másrészt a családok igényeinek megfelelően alakították ki azokat a kapcsolattartási formáikat, melyek a családi nevelést segítik, erősítik. Ezen a területen támogatni kívánom az eddig kialakult jó gyakorlatokat, de fontosnak tartom, hogy az óvodapedagógusok és szülők változó igényeinek megfelelően újabb tartalommal is bővüljön ez a kapcsolattartási forma. A gyermeki személyiségfejlődés érdekében korrekt, partneri együttműködés, jó nevelőtársi viszony kialakítására való törekvés kell, hogy jellemezze az óvoda és család kapcsolatát. A közoktatási törvény 59-61.§. rendelkezik a szülők közösségéről. Támogatni és erősíteni kívánok minden olyan kezdeményezést, mely a szülői ház és az intézmény közös munkájának elősegítéséhez járul hozzá a gyermekek harmonikus fejlődése érdekében. Kapcsolat az iskolákkal

Az iskolaérettségi követelményrendszer tartalmában és szemléletileg is megújult az alapprogram legutóbbi módosítása során, ma már az iskolakezdéshez szükséges képességeket foglalja magába. Úgy gondolom, hogy ezt a szemléletet közösen kell értelmeznünk az iskolai nevelőkkel a zökkenőmentes átmenet érdekében. Mindkét félnek ismernie kell egymás szakmai követelmény rendszerét az óvoda-iskola átmenet folyamatos, kudarcoktól mentes, gyermekek érdekeit szolgáló rendszerében. Az iskolákkal eddig kialakult jó kapcsolatot továbbfejlesztve

alkalmanként

közös

munkaközösségi

értekezletek

szervezését

szorgalmazom, a tapasztalatok átadása és a fejlesztendő területek megjelölése céljából. A gyermekek következő intézmény fokozatba történő lépését segítheti a fejlődés nyomon követésére szolgáló dokumentáció, ezért fontosnak tartom annak szakszerű, célravezető kidolgozását, esetleg átdolgozását. A DIFER képességmérő vizsgálatok szintén segítik a gyermek egyéni fejlődési ütemének megállapítását, mely alapját képezi az iskolai munkának. 38



Kapcsolat a fenntartóval A fenntartóval való kapcsolattartás kialakítása során legfontosabb alapelveim a kölcsönös tájékoztatás, bizalom és egymás munkájának tiszteletben tartása, megbecsülése. A kapcsolattartás formái, tartalma: -

Kölcsönös tájékoztatás az aktuális eseményekről

-

Az óvoda vezetője részt vesz a bizottsági, testületi üléseken

-

Az óvodavezető elkészíti a fenntartó által előírt beszámolókat

-

Az óvodai rendezvényekre meghívást kapnak a fenntartó és az önkormányzat képviselői

-

A téma aktualitásának megfelelően az óvodai értekezleten esetenként a fenntartó képviselője is részt vesz (például új jogszabályok értelmezése céljából), az óvodavezető napi munkakapcsolatban áll a hivatal dolgozóival

39



6. Összegzés A vezetői pályázatomban meghatározott pedagógiai, szakmai célkitűzéseket, fejlesztési elképzeléseket a már meglévő szakmai értékekre és szokásokra, valamint vezetői tapasztalataimra alapoztam. Pályázatom tartalma kizárólag az intézményben dolgozó gyermekszerető, gyermektisztelő, nagy szakmai tudással és hivatástudattal rendelkező óvodapedagógusok és a nevelő munkát segítő összes alkalmazott aktív együttműködésével valósítható meg. Bízom abban, hogy terveim, céljaim találkoznak az alkalmazotti közösség, a szülők és a fenntartó véleményével, elvárásaival. Vallom, hogy ahol a vezető helyesen értelmezi szerepét, a folyamatokat jól tervezi, szervezi, koordinálja és fejleszti, ahol tisztázottak az elvárások, kiszámítható a működés, ott a dolgozók jól érzik magukat, megvalósíthatják elképzeléseiket, azonosulni tudnak az intézmény céljaival. Kinevezésem esetén a Gyomaendrőd-Csárdaszállás-Hunya Kistérségi Óvoda vezetését meggyőződésemből, őszinte elhatározásból vállalom fel, és a rám háruló feladatokat hivatásomhoz méltón, legjobb szakmai tudásommal látom el. A pályázatomban leírt elképzeléseim, a megfogalmazott feladatok, a kitűzött célok megvalósításához „külső” pályázóként kérem Gyomaendrőd-Csárdaszállás-Hunya Kistérségi Társulás Képviselő Testületének, valamint az alkalmazotti és szülői közösség, a Nemzetiségi Önkormányzatok bizalmát, támogatását. „A siker azokhoz pártol, akik elég energikusak, hogy dolgozzanak érte, elég bizakodóak, hogy higgyenek benne, elég türelmesek, hogy várjanak rá, elég bátrak, hogy megragadják, és elég erősek, hogy megtartsák.” (P. Smith)

Gyomaendrőd, 2015. május 28. ………………………………… Kovács Péterné

40

PÁLYÁZAT. Gyomaendrőd, Csárdaszállás, Hunya Önkormányzati Társulása által hirdetett Gyomaendrőd-Csárdaszállás-Hunya Kistérségi Óvoda

Recommend Documents