Óvár - Március 15-én, a délelõtti szentmise után órakor

KÜRTÖS

s Q t r W k VII. évfolyam 3. szám

Közéleti havilap

2 0 0 9 . március

Ára 0,40 EUR 12,- Sk 150,- Ft

Március 15-i megemlékezések

Emlékezés a forradalom epizódszereplőire Legszentebb nemzeti ünnepünkön, március 15-én az 1848-49-es forradalom és szabadságharc eseményeire, a márciusi ifjak bátor kiállására, a szabadságharc vezéregyéniségeinek elévülhetetlen érdemeire emlékezünk. Az ünnepi rendezvényeken az emlékezés képzeletbeli vetítõvásznán a több mint másfél évszázaddal ezelõtti történések fõszereplõi elevenednek meg legtöbbször, ritkábban esik szó a forradalom epizódszereplõirõl, akiknek nevét legfeljebb az egykori vármegyei monográfiák, vagy a múlt század világégéseit szerencsésen átvészelt községi krónikák sárgult lapjai, vagy nagyon elvétve még régi temetõk ódon sírkövei õrzik. Hála a múlt iránt érdeklõdõ lelkes helytörténészeknek, a rendszerváltást követõ években számos településünkön találtak és újítottak fel negyvennyolcas honvédsírt, vagy az igényesebbek levéltárakban is kutattak szûkebb pátriájuk erre vonatkozó dokumentumai után, és nem eredménytelenül. (Folytatás a 9. oldalon)

Ipolyvarbó - Kistérségi nemzeti ünnep - Március 15-én 14.30 órakor ünnepi szentmisével veszi kezdetét, majd a toborzó után a kultúrházban folytatódik az ünnepség. A megemlékezés hagyományosan fáklyás felvonulással fejezõdik be. Ipolynyék - Március 15-én 15.00 órakor kezdõdik a megemlékezés a fõtér parkjában elhelyezett Pajor István-emléktáblánál, majd a temetõben folytatódik a Gyulai Sáska Sándor sírjánál állított kopjafánál. Ipolybalog - Március 15-én, a szentmise után tartják a megemlékezést a temetõkertben lévõ kopjafánál. Inám - Március 15-én 10 órakor a helyi temetõben Nagy Tamás nemzetõr sírjánál tartanak ünnepi megemlékezést. Csalár - Elsõ alkalommal tartanak nemzeti ünnepünkön megemlékezést a településen. Március 15-én délelõtt 11 órakor kezdõdik a kopjafaavatással egybekötött ünnepség. Óvár - Március 15-én, a délelõtti szentmise után 12.30 órakor mûsoros megemlékezést tartanak az 1848-as emlékmûnél. Lukanénye - Március 14-én a helyi kultúrházban 12 órakor kezdõdik az ünnepi mûsor. A megemlékezés szónoka Szigeti László, az MKP parlamenti képviselõje. Szécsénke - Március 13-án Magyar keresztúttal kezdõdik, majd kopjafaavatással folytatódik az ünnepség a temetõkertben, melyet a 60 éves Csemadok Szécsénkei ASZ állíttat a szabadságharc 160. évfordulójának tiszteletére. A megemlékezés kultúrmûsorral zárul a helyi kultúrházban.

Hűséggel a küldetéshez Hat évtizeddel ezelõtt, 1949. március 5-én alakult meg a Csemadok. Bár a központi alapítók célja egyértelmûen az volt, hogy betagolják a csehszlovákiai magyarságot a kommunista ideológia internacionalista szelleme mögé, a Szövetség már a kezdetektõl fogva saját útját járta, saját küldetését teljesítette. Nagyon sok akkori alapító tagban a vidéken még ott élt a kitelepítések és a jogfosztottság éveinek emléke, a háború utáni nincstelenség és keserûség megannyi fájdalma, mégis talpra álltak, egyenes gerinccel és felemelt fejjel közösségi, kulturális, társadalmi életet teremtettek e maroknyi szülõföld meghurcolt és kitaszított magyarsága számá-

ra. Elindultak bátran, bizakodva, reménynyel. Azt, hogy milyen szolgálatot tettek ennek a közösségnek, csak évtizedek múltán értettük meg, amikor a nyári táborok, fesztiválok, irodalmi estek és tábortüzek álcái alatt a ragaszkodást, a megmaradást, a nyelvhez, a dalokhoz, a tánchoz és történelemhez való konok hûséget megalapoztuk. Az, hogy ma még vannak magyar iskolák, magyar közösségek, magyar kultúra a Felvidéken, részben a Csemadoknak köszönhetjük. Az apró fácska, amit akkor ültettek, ma terebélyes tölgyfává cseperedett, mely ezer és ezer gyökérrel kapaszkodik a szeretett anyaföldbe, mely ha egyre kisebb is, egyre szûkülõ, de még a miénk.

Vigyázzunk rá, óvjuk és védjük! Hadd zengjen ágain új madárseregek tündöklõ dallama, gyümölcsei éltessék az ültetõit, árnyéka hajlékot adjon az otthontalannak és a megfáradt vándornak, és a kiszáradt ágaiból ne kereszteket, hanem bölcsõket faraghassunk egy felnövõ, új nemzedéknek, akiknek talán lesz még elég erejük és hûségük a küldetéshez, ami rájuk vár, és lesz bártorságuk is a hûséget megtartani. Üzenem nekik, õrizzék a lángot, ha sokszor hamu alatt is, parázsként fog csak izzani, mert a tûznek nem szabad kialudnia. A lelkekben sem, a hamu alatt sem. Isten éltesse a Csemadokot! Hrubík Béla

Közélet

2 Kürtös

SZERETI RADIÈOVÁ

Hivatalosan bestartolt az elnökválasztási kampány, a jelöltek papíron is bejelentkeztek a rájátszásba. Nem mintha eddig nem tudtuk volna, hogy kik az esélyes befutók, de ez is egy alkalom volt az újságba kerülni. Ha politikai esemény van, akkor menetrendszerûen a magyarkérdés is porondon kell hogy legyen. Valakinek a mi 10 százalékunk kell (ami talán már inkább népmesei fordulat, mint valós szám) de vannak, akiknek kapóra jövünk a hangulatkeltésben. Legalább tudjuk, hogy valamire jók vagyunk! Ha másra nem is kellünk, legalább a címlapra lehet kerülni, ha rólunk van szó. Sajnos! Volt néhány év, amikor azt gondoltuk, hogy ez az idõ már kifújt, de úgy tûnik, hogy Szlovákiában a tehetségtelen és semmitmondó politikusnak még mindig elég a magyarokat gyukogatni. Szomorú az, hogy ez nemcsak egy parlamenti székre elég, hanem köztársasági elnökségre is elégséges muníció. Gašparoviè elnökkel nem érdemes túl sokat foglalkozni. Szerencséjére õ írta alá a vízummentességet az USA-val (bár semmi köze nem volt hozzá), hokizott az angol királynõvel, ami már egy korrekt kampánystartnak mondható. Elugrott Ukrajnába is tárgyalni, hogy mégis mutasson valami vezérszerût. Mostanság szeret a magyarokba rugdosni, ami azért meglepõ, mert korábban olyan üresnek nézett ki a fazon, hogy még ezt sem nézte ki belõle az ember. Bizonyosan most már azért van néhány tanácsadója, aki súg, ezért is kezdett el érteni a kisebbségi kérdésekhez is az elnök úr. Kívülrõl a

2009. március

A M A G YA R O K A T ?

Fico-csapat nyomja az öreget, de mivel kevés erényt lehet felmutatni az elnöknél, ezért inkább a legerõsebb ellenfélbe igyekeznek sokat rúgni. Mivel sokszor nehéz fogást találni Radièován, aki a szociálpolitikához körülbelül kétszer annyit ért, mint az egész Smer, akkor legalább azon igyekeznek, hogy összemossák az SDKÚ-val és a párt kétes ügyeivel. Iveta Radièová az utóbbi években rátalált a magyarokra. Többször járt magyar városokban az elmúlt idõszakban, és érdekesen tapasztalta, hogy sokszor nagyobb támogatást kapott délen (lásd petíciós kezdeményezései), mint más szlovák régiókban. Az elnöki kampányában a magyarok felé való nyitás már egyértelmûen megjelenik, amiben maga is tudja, hogy nagyon óvatosan kell lavíroznia. Radièová a magyar ügyben egyelõre még nem jutott el a jogtalanságok hangos megfogalmazásához, álláspontjában inkább a szeressük egymást gyerekek hozzáállás dominál. A sok gesztus mellett felejthetetlen, hogy a tankönyvek esetén nem állt ki a kisebbségi jogokért, ami azért is nagy pofon számára, mivel a Smer megszavazta a törvényt, majd Gašparoviè elnök is lehúzott magának egy bõrt a buliról a vétójával. Nálunk meg ráadásul kapott egy fekete pontot. Nem ceruzásat, hanem olyat, amit nehéz lesz „kizmizikezni“. Radièovának persze nem könnyû politikailag lavírozni. Egy párt meghatározó politikusaként igyekszik magát nem pártjelöltként feltüntetni. Kellenek a magyar szavazatok, de a kereszténydemokraták szavazata is kell, akik állandóan a vatikáni egyezménnyel

nyaggatják, és hajlamosak összekacsintani a nacionalistákkal. Ráadásul egy nõnek Szlovákiában még nehezebb a politikában érvényesülnie, de lehet, hogy az Obama-huzat egy kicsit megcsapja a szlovák választókat is. Bár kétlem. A magyar szavazót viszont az érdekli, hogy mennyire õszinte Radièová nyitása a magyarok felé. A magyarok bíztak Schusterben is, 1999-ben el is mentek szavazni tömegesen, azonban a kritikus pillanatokban nem kaptuk vissza a támogatást. A 99-es 80 százalék körüli részvétel után már öt évvel késõbb nem lehetett a magyarokat újra beetetni a nagy szöveggel. Már sokkal óvatosabbak voltunk, és a részvétel is felére csökkent a korábbi elnökválasztáshoz képest. De valóban mindegy nekünk, hogy ki lesz az elnök? Tényleg mindegy nekünk, hogy ha nem is oldódnak meg a dolgaink egy csapásra, legalább a politikai kultúra szintjén történne valami változás? Mindegy nekünk, hogy olyan ül a palotában, aki zsigerbõl hülye, vagy egy olyan, akivel többször nem értünk egyet, de egy értelmes arc, aki képes európaiként is gondolkodni és mérlegelni az érveket? Hát szerintem egyáltalán nem! Ha elmegyünk szavazni, akkor azzal két következmény is valóra válhat. A magyarok esetében a nagy arányú részvétel emelheti politikai súlyunkat. Ha ne adj´ isten második fordulóra is sor kerül, és a szavazatok átrendezõdésével Radièová asszony beelõzne, akkor azzal Szlovákia sokat nyerhetne. Nem csak mi, magyarok, de fõleg a szlovákok. Ezt most még nem hiszik el, de majd 20-30 év múlva rájönnek, hogy igazunk volt. Bé

Elnökjelöltek Március 21-én, szombaton járásunk településein 85 választóhelyiségben és 12 szavazókörben reggel 7-tõl este 10 óráig adhatják le a választópolgárok voksaikat a köztársaságielnök-jelöltek valamelyikére. A választók kegyeiért ringbe szálló elnökjelöltek: Ivan Gašparoviè /1941/, Iveta Radièová /1956/, Zuzana Martináková /1961/, František Mikloško /1947/, Milan Melník /1933/, Milan Sidor /1951/, Dagmar Bollová /1942/.

2009. március

Közélet

Villáminterjú Hamerlik Richárddal, az MKP Országos Elnökségének tagjával és járási elnökével

Kürtös 3

A

RÁRÓSI

IPOLY-HÍD

Köztársasági elnököt választunk Mindannyian tudjuk, hogy az idei év bizony a választások éve, hiszen az európai parlamenti választáson kívül mind a köztársaságielnök-választás, mind a megyei önkormányzati választás feltehetõen kétfordulós lesz. Ezek szerint nekünk, választópolgároknak ötször kell majd az urnákhoz járulnunk. - Az imént említett választások közül a felvidéki magyarság szempontjából melyek a legfontosabb voksolások? - kérdeztük Hamerlik Richárdot, a Magyar Koalíció Pártja Országos Elnökségének tagját és járási elnökét. - Úgy fogalmaznék, hogy lényegében minden voksolás fontos, és bizonyos tekintetben tétje van az államelnök-választásnak is, mert Iveta Radièová, ha vannak is vele szemben jogos fenntartásaink, az ellenzék - köztük az MKP - közös jelöltje. Esetleges megválasztása minden bizonnyal javítana a társadalmi közhangulaton, tehát ebbõl adódóan közelebb áll hozzánk, mint riválisa, Ivan Gašparoviè. Mi, szlovákiai magyarok a június 6-i európai parlamenti, illetve a november végén vagy december elején esedékes megyei ökormányzati választáson vagyunk igazán érdekeltek. /-/

Járásunkban is bemutatják az István, a királyt? Csodálatos zenei, mûvészi élményben volt részük azoknak, akik idén szeptember 6-án megnézték Komáromban a Társulat elõadásában az István, a király c. rockoperát. Mint ismeretes, kereken negyedszázada, 1983-ban mutatták be elõször Szörényi Levente és Bródy János szerzeményét. A rockopera azóta immár himnusszá vált, dalain egy egész nemzedék nõtt fel, és semmit sem vesztettek erejükbõl. Szûkebb pátriánkban, Felvidéken is akadnak társulatok, amelyek színpadra állítják e zenei alkotást. Ezen kevesek egyike az érsekújvári Kistérség-Színtársulat. Megalakítása Juhász Mária pedagógus-rendezõ nevéhez fûzõdik. Egyik lapban arra az újságírói kérdésre, miért éppen az István, a királyt választotta, Juhász Mária a következõket nyilatkozta: - Már a királydombi bemutatón is jelen voltam. Azóta harminchárom alkalommal néztem meg, s ebbe csak a magyarországi rendezésû, élõ elõadásokat számítom. Egyszerûen nem tudom megunni! Dramaturgilag kiváló darab, melyhez zseniális kortárs szerzõ nagyszerû zenéje párosul. Üzenete ma is idõszerû, gondolatai mélyenszántóak. A 90-es években felnõtt egy generáció, mely számára lehet, hogy ismerõsek a mû dallamai, mégsem tudják, hová tegyék. Pedig mára szinte kötelezõ klasszikussá lett. Az István, a király c. rockoperával eddig már Érsekújvárban, Szõgyénben, Párkányban, Nádszegen, Nyárasdon, Tardoskedden, Pozsonyeperjesen, Zsigárdon és Kürtön mutatkozott be a koreográfusokkal, zenei rendezõvel, díszlet- és jelmeztervezõvel és több mint félszáz szereplõvel mûködõ társulat. Amikor tudomást szereztem, és bõvebb tájékoztatást kaptam a Kistérség- Színtársulatról, megkerestem telefonon Juhász Máriát, és megkérdeztem, vállalnának-e fellépést a jövõ évben az Ipoly mentén is? Kérdésemre örömmel mondott igent, hozzátéve, hogy szabadtéri színpadon és kultúrházban egyaránt meg tudják oldani az elõadást, és mivel hamarosan hozzálátnak 2009. évi mûsornaptáruk összeállításához, szívesen várja járásunkból is az elõadás iránt érdeklõdõ polgármesterek, népmûvelõk és mûsorszervezõk jelentkezését. Bõvebb információkkal szolgál Juhász Mária rendezõ a 035-6402211-es telefonszámon. -bégyéA társulat levelezési címe: Kistérség-Színtársulat Regionálno-divadelné združenie P.O. Box 157, 940 01 Nové Zámky

A Budapestrõl Vácon át Kassára vezetõ 2. számú állami fõközlekedési út az Ipoly szakaszán háromszor keresztezte a folyót, a folyás iránya szerint elõször Ráróspusztánál. Az országút a térség legfontosabb közlekedési gerincútja volt. A Mátyás király korától kezdve jelentõs kereskedelmi út Balassagyarmattól Losoncig az Ipoly völgyében haladt. Itt állt hajdanán a híres rárósi Ipoly-híd, melynél az elsõ említés a híd állapotáról tudósít 1766-ban. Egy 1792. évi közgyûlési jegyzõkönyv már a híd romlott állapotáról és szükséges javításáról szól. 1823-ban nagyobb javítási munkálatokat végeztek. Az 1848. évi hídnyilvántartás részletes adatokat közöl a hídról, amelynek hat egyforma, négyöles és egy kétöles nyílása volt, 110 öl teljes hosszal, 3 öl 4 láb szélességgel. A hosszú hídfeljáró támfalak között fûtött. A boltozat építésrõl nem maradt fenn irat, de a javítások miatt számos közigazgatási jegyzõkönyvben szerepel. A kõhíd elbontása az 1900-as évek elején nagy vitát váltott ki. Akkoriban a mérnökök nem törõdtek a múlt emlékeinek megõrzésével. Sokan összefogtak, hogy a 18. századi nagy hidat megmentsék. Végül is a hidat elbontották, helyére 1904-ben rácsos szerkezetû acélhíd készült. (Látjuk, milyen gyorsan!) Létezik egy anekdota, hogy Ráróson járva Ferenc József azt mondta: „Vagy több vizet a folyóba, vagy kisebb hidat, uraim!“ Gondolom, nyáron járt itt az akkori uralkodó. A változó magasságú, szegmens fõtartójú rácsos híd csak egy nyílásból állt (62 m hídhosszal). 1938-ban a feldíszített hídon vonult be a Felvidékre a balassagyarmati század. A híd közepén adták át a rárósi kaszárnya kulcsát. A hidat a visszavonuló német csapatok felrobbantották. A szlovák oldalon, a hídra vezetõ töltéscsonk végén, külön talapzaton „állva maradt“ Nepomuki Szent János egykor aranyozott öntöttvas szobra, akkor is vigyázta és õrizte a hidat, amikor már nem létezett. Jelenleg felújítás alatt áll, készülve az új feladatra! A Pont-Terv Zrt. elkészítette az újjáépítési terveket. Az egykori híres rárósi kõboltozatra kíván emlékeztetni a megálmodott, három bolthajtású vasbeton híd. A felsõpályás híd szabad nyílásai: 20, 25, 20 méter. A magasan fekvõ partok miatt a felsõpályás ívszerkezet nem okozhat árvízi veszélyt. A vasbeton teherhordó szerkezet kõburkolatot kap, ezzel kõhíd megjelenésû lesz az új híd. A híd közepére a mellvédfal tetején elhelyezést nyer majd Nepomuki Szent János meglévõ (és már említett) öntöttvas szobra, amely a régi híres rárósi kõboltozaton is õrizte a hidat és az utazókat. A tervek szerint a híd mindkét végében az Ipoly vizéhez levezetõ pihenõhely készül, kiváló rálátást biztosítva a különleges hídszerkezetre. A Hidak Nógrád megyében c. könyv alapján: Molnár Katalin

Közélet

4 Kürtös

2009. március

P E D A G Ó G U S T A L Á L K O Z Ó I P O LY B A L O G O N 2008. március 5-én az ipolybalogi Ipolyi Arnold Alapiskola szervezésében került sor a Nagykürtösi járás pedagógusainak találkozójára. A rendezvényen megjelent harmincnyolc pedagógust Skabela Rózsa, az alapiskola igazgatója köszöntötte, majd Hamerlik Richárd, az MKP járási elnöke szólt a résztvevõkhöz. Õket a naszvadi székhelyû DORTUN cég bemutatója követte, amely tansegédeszközök forgalmazásával, iskolabútorok gyártásával, eladásával foglalkozik, s ami nem elhanyagolható tényezõ: a régi iskolai bútorokat fel is vásárolják, majd értéküket leszámolják a náluk vásárolt új bútor árából. Közremûködésükkel megismerkedhettünk az interaktív tábla kihasználásának lehetõségeivel, elõnyeivel, újszerûségével. A bemutató után került sor Fazekasné dr. Fenyvesi M a r g i t elõadására, aki az ELTE Tanárképzõ Fõiskolai Karának és az ELTE Bárczi Gusztáv Gyógypedagógiai Fõiskolai Karának docense. Elõadásának címe s egyben témája: A magatartászavar, és ami mögötte van. S hogy miért épp ezt a témát járta körül a pedagógustalálkozó résztvevõivel? Egyre gyakoribbá válnak iskoláinkban a tanulási és magatartási zavarokkal küzdõ diákok, s velük együtt a problémák, megoldásra váró kellemetlen helyzetek is. A nehezen nevelhetõ tanulók általában agresszívak, megszegik a szabályokat, szembefordulnak a közösséggel, dühkitöréseket produkálnak.

S ez nemcsak a tanulási zavar tüneteit mutató vagy magatartászavaros diákoknál jelentkezik, hanem a hiperaktív, hallássérült, a tanulásban akadályozott, az autisztikus tüneteket mutató, de akár a tehetséges tanulóknál is. A velük való bánásmód, hatékony nevelési módszer megtalálásában nagy szerepe van a miértek megválaszolásának, vagyis: miért szegi meg a szabályokat, miért agresszív stb. Ehhez szükséges a tanuló családi hátterének, körülményeinek ismerete, saját önértékelésének, önképének vizsgálata, s minden tényezõ figyelembe vételével s esetleg a gyógypedagógus, fejlesztõ pedagógus vagy pszichológus segítségének igénybe vételével kell a nevelõnek és szülõnek megtalálni azt az utat, amellyel a problémák kezelhetõk, a feszültség oldható. A hasznos és tanulságos elõadást követõen az ebéd után a pedagógusok még kötetlenül folytatták a tapasztalatcserét, s reményeink szerint mindenki azzal tért haza, hogy érdemes volt a tavaszi szünidõ egy napját az effajta továbbképzésre fordítani, s szükség van arra is, hogy találkozzunk, megbeszéljük gondjainkat, s tapasztalatot cseréljünk mi, az itt, egy régióban élõ és sokszor azonos problémákkal küzdõ tanítók s nevelõk. -ná-

Követőkre váró példa Ipolybalogon február 27én ünnepélyes keretek között felavatták a falu határában az üdvözlõtáblát. Hírértéke nincs ennek a ténynek, ha egyszerû útszéli üdvözlõ falutábláról lenne szó. Ipolybalogon azonban a Felvidék elsõ rovásírással is kiírt üdvözlõ falutábláját avatták fel. Itt sem az „elsõ“ szón van a hangsúly, hanem azon, hogy a község vezetése merte vállalni, tette a dolgát, õsi magyar írásunk jeleit is fába rótta! Az sem mindennapi dolog, hogy maga a polgármester, Cseri Lajos volt az „elkövetõ“, vagyis a faragó. A tájainkon elsõ ilyen ünnepi esemény résztvevõi elõször a magyar Szent Korona (mása) elõtt rótták le tiszteletüket az Árpád-kori templomban, amelyben György Ferenc plébános ismertette a korona és Ipolybalog kapcsolatát. A Korona-domb szomszédságában álló

rovásírásos falutáblánál a Felvidéki Baranta Szövetség képviselõi álltak díszõrséget. Dr. Hosszú Gábor egyetemi tanár tartott rövid méltató beszédet. Varga Mária nyugalmazott tanárnõ felolvasta Friedrich Klára és Szakács Gábor erre az alkalomra küldött üzenetét, Z. Urbán Aladár pedig Borsos Gézának, a Székely Nemzeti Tanács alelnökének üdvözlõ sorait. Cseri Lajos polgármester és a

Palóc Társaság elnöke ezután Rumi Tamás matematikusrovásírótól átvette a székely nemzeti lobogót, amely hû kifejezõje összetartozásunknak, magyarságunk egységének. Az ünnepségen közremûködött a helyi Ipolyi Arnold MTNYA négy tanulója, akik Szõke István Atilla szonettjeit mondták el, valamint Zolcer Aranka énekszámmal. Az eseményen nemcsak a községbõl voltak jelen, hanem két olyan településrõl is, ahol már áll a rovásírásos falutábla: Gödrõl Farkas Éva, Szigetszentmiklósról az Õz házaspár. Õk is elviszik ennek az eseménynek a hírét, mi is közreadjuk azt remélve, hogy a példa követõkre vár. Fotó: A barantás díszõrség ZUA

Közélet

2009. március

Kürtös 5

Magyar őstörténeti válogatás Folytatás az elõzõ számból. Nemzeti szempontból tudnunk kell, hogy a magyar származástudat új megfogalmazásának korát éljük, mely nélkül a nemzeti önismeret és önbecsülés nem létezik. Össze kell gyûjtenünk mindazon 1. nyelvi, 2. embertani, 3. régészeti, 4. mûveltségi, 5. népzenei adatokat, melyek alapján az igazságot tisztázhatjuk, s végre a magyarellenes finnugor tévtant az õt megilletõ helyre, a szemétdombra vethetjük. Érdemes idézni Glatz Ferenc írását a Magyarok Krónikája c. mûbõl, melyben a Tudományos Akadémia elnöke a következõket írta a magyar nemzet õseirõl: „Ezek a primitív hordák, akiknél a gyermek és nõgyilkosság régi tradíció...görbe lábú gyilkosok, primitív hordák, nyelvük nem lévén, a sokkal mûveltebb szláv törzsek szavait lopták el...“ Lássuk hát, mit is tanítanak Európa egyetemein errõl az idõszakról, és mi az, ami nyugaton köztudott, s amirõl a mi akadémiánk úgy hallgat, mint a sír... Az õskõkor és az újkõkor emlékei a Kárpát-medencében a nyugati tudósok ismertetésében a következõket tartalmazza: 1. Az õsember egyik legfontosabb szerszámának alapanyaga az obszidián volt, melynek eddig feltárt lelõhelyei Tarcal, Tokaj és a Hont megyei Csitár község határában voltak. A feltárások igazolják, hogy ezeken a helyeken KÕIPARTELEPEK voltak, ami a kõ tömeges felhasználását bizonyítja. Az a tény már önmagában is nagyon nagy tömegû lakosságot jelent. Angol régészek megállapítása szerint az obszidiánút, a sóút, a borostyánút, kagylóút innen indult ki, a Kárpátmedencébõl, és jutott el Európa minden lakott helységébe. Ezen utak összefutása és találkozása a Kárpát-medencében a tömegek által legsûrûbben lakott terület volt. Európa legsûrûbben lakott területe a Kárpátmedence volt már ebben az idõben!! (Mit is tanít nekünk a Magyar Tudományos Akadémia? Azt hogy a Kárpát-medence ez idõben üres volt és jóformán lakatlan, csak szlávok laktak itt...) A nemzetközi tudományos kutatás (a magyar helyett) lépésrõl lépésre tisztázza, hogy a fémekrõl elnevezett korszakok is a Kárpát-medencébõl indultak ki különös tekintettel arra, hogy Európában elõször itt voltak ércfeltárások, majd késõbb a Cseh-medencében.

A rézkor kezdetén egész Európában csak az alábbi helyeken folytattak bányászatot John Dayton kutató megállapítása szerint. 1. Körmöcbánya (Nyitra) arany, ezüst, antimon 2. Selmecbánya (Nyitra) ezüst 3. Nagybánya (Szatmárnémeti) arany, ezüst 4. Felsõbánya (Szatmárnémeti) arany, ezüst, cink, ólom 5. Kapnikbánya (Szatmárnémeti) ezüst, antimon, arzén 6. Offenbánya (Torda-Aranyos) ezüst, tellur 7. Veresbánya (Alsó-Fehér megye) arany 8. Rudnikbánya (Nyitra) réz, ólom, ezüst 9. Rudabánya (Borsod) arany, ezüst, vas 10. Nagyág (Hunyad megye) arany, ezüst, tellúr, mangán 11. Dognácska (Krassó, Szörény) réz, ólom 12. Szaszkabánya (Krassó, Szörény) réz 13. Majdánpatak (Krassó, Szörény) réz 14. Gölnicbánya (Szepes) réz, antimon,nikkel Óriási fémfeldolgozók nyomait tárták fel eddig Bodrogkeresztúr, Lengyel, Erõsd, Vincsa, Gulmenitz, Tószeg, Jordánhalom, Tordos, Polgár, Perjámos, Velemszentvid, Hallstadt, Karanovo, Remete, Nyitra, Lerna helyeken. Az itt felsorolt lelõhelyek és olvasztó telepek kiszolgálását nagy létszámú személyzetnek kellett fenntartani, s terményeikkel is ugyancsak nagy tömegeket szolgáltak ki egész Európában. A Kárpát-medence õskultúrájának legszenzációsabb bizonyítéka a tatárlaki lelet, melyrõl a nemzetközi tudósok kutatásai igazolták, hogy több mint 1 500 évvel megelõzik a mezopotámiai elsõ írásos leleteket. A nemzetközi orientalista konferencia elfogadta, hogy az emberiség civilizációjának bölcsõje NEM Mezopotámia, ahogy eddig hitték, hanem a Kárpátmedence, s ezen belül Erdély. (A tatárlaki agyagtáblák helyi, tatárlaki agyagból készültek, a mezopotámiai legkorábbi leletek 6 000 évesek, míg a tatárlaki leletek 7 500 évesek) A Magyar Tudományos Akadémia állításaival ellentétben a Kárpát-medence nemhogy nem volt üres, de a Kárpátmedence az õskõkortól (paleolitikum) kezdve Európa legsûrûbben lakott területe volt. Mindenben a Kárpát-medence járt az élen egész Európában lásd 1. „A Kárpát-medence volt a szarvasmarha európai háziasításának gócpontja, mert a vad õse itt élt a legnagyobb szám-

ban. A sertés helyi vad õseinek háziasítását a Kárpát-medencébõl, fõleg a bronzkorból lehet kimutatni.“ 2. H. Würm kutató igazolta hogy a Kárpát-medencében a gabonafélék kinemesítése az Õscirokból az i.e. 6000-ben már befejezõdött. Állítását igazolják a gabona termesztéséhez szükséges szerszámokat elõállító kõipartelepek feltárása és kormeghatározása a már említett Tarcal, Tokaj, és Csitár határában. 3. A civilizációt forradalmasította a kerék feltalálása. A kerék felhasználásával készült elsõ kocsi is a Kárpát-medencébõl származik. (Az angol nyelv ma is õrzi a Magyar Kocs község nevét az angol Coach szóban...) Az elsõ kocsik lelõhelyei Budakalász, Szamosújvár, Gyulavarsánd, és Herpály. Megjelenési idejük i.e. 2 000. 4. A Magyar Tudományos Akadémia azt is állítja, hogy a Római Birodalom elfoglalta Pannóniát, és itt sztyeppei állapotokat talált, s jóformán néptelen volt a teljes terület. Ezzel szemben mit is tanítanak Nyugat-Európa egyetemein? Edward Gibbons történész könyveibõl megtudjuk hogy a Római Birodalomnak Pannónia gabonája és bora kellett, ezért támadtak a Scytha Pannon törzsekre, és i.e. 35-tõl i.sz. 9-ig, összesen 44 esztendei szüntelen hadjáratok árán bírták csak elfoglalni. Vajon milyen erõs és mekkora nép lehetett, mely a világ akkori legnagyobb és legerõsebb katonai nagyhatalmának 44 esztendeig ellen bírt állni? Nyilván nem egy lakatlan és jóformán üres ország lehetett, habár akadémiánk ezt állítja, a tények dacára. 5. A paleolitikumtól kezdve világviszonylatban az elsõ és legõsibb a KÜRÖSI kultúra. 6. A Kárpát-medencébõl származik - az epigrafikai és paleográfiai írásrendszer - a korong elõtti és a korongolt kerámia - a gabona kinemesítése az õscirokból - a fémbányászat - a fémmûvesség - az ötvös mûvészet és a technikai civilizáció alapja - a kerék! - a kengyel! 7. Gordon Childe és Fritz Sachermeyr szinte egybehangzóan írják mûveikben, az európai népek tanítómesterei a Kárpát-medencei scythák voltak. Forrás: világháló

6 Kürtös

2009. március

Az 1848−49−es események Nógrádban és Hontban Nemrégiben került a kezembe Hont vármegye történetének monográfiája, amely 1907-ben jelent meg. Érdemes belelapozni ebbe a vaskos kiadványba, amely A szabadságharctól a kiegyezésig címmel külön fejezetet szentel a vármegye 48-49es eseményei felelevenítésének. Hasonlóképpen Nógrád vármegye történetének monográfiája is a Nógrádban zajlott történéseknek. Úgy gondoltuk, több mint másfél évszázad távlatából, a teljesség igénye nélkül felidézzük a negyvennyolcas események fontosabb mozzanatait szûkebb pátriánkban, Hont és Nógrád vármegyében. Szemelvények Nógrád vármegye története monográfiájának A szabadságharctól a kiegyezésig c. fejezetébõl Míg Pozsonyban az 1847. november 7-re egybehívott országgyûlésen szinte vontatva folytak a tanácskozások, az alatt idehaza /Nógrád vármegyében - a szerk. megj./ már-már elsimultak azok az ellentétek, amelyek az õszi követválasztásokon a vármegyei nemességet két pártra osztották. Midõn a február 9-én Losoncon tartott közgyûlésen a rendek a január 22-én és február 6-án kelt követi jelentéseket tárgyalták (…) talán senki sem sejtette a néhány hét múlva bekövetkezendõ eseményeket, amelyek a régi rendi alkotmányt gyökeresen átalakították. (…) Széchenyi István nagyszabású vasútépítési terve foglalkoztatta a gyûlést, midõn hirtelen, meglepetésszerûen megérkezett a február 2-én kitört forradalom híre Párizsból. A forradalmak hazájából indult ki a szabadság szele, végigsüvítvén egész Németországon, és március 12-én felkavarta a különben békés bécsi nép szenvedélyeit. Épp azon a napon, a diadalmaskodó bécsi forradalom kitörésekor, mely napon a nádor, István fõherceg visszatért Bécsbõl Pozsonyba, március 13-án gyûltek egybe Nógrád rendei a közgyûlésre. Az utolsó napok eseményeinek hatása meglátszott az egybegyûlteken. Károly János elsõ alispán, mintha megérezte volna a bekövetkezett eseményeket, lemondott a követi tisztségrõl. A közgyûlés elfogadván a lemondást, a követválasztást március 28-ára tûzte ki (…) Alig néhány nap múlva, március 16-án, csütörtökön reggel már értesültek Szécsényben a március 15-i pesti eseményekrõl. Egy zsidó kereskedõ, utazván Szécsényen át, újságolta a népnek a sajtószabadság kivívását és a tizenkét pontot. „Az egész Pest megbolondult - úgymond - az emberek zászlókkal járnak az utcákon, és mindenkit összeölelnek.“ E hírek hallatára Pulszky Ferenc csakhamar befogatott, Vácra hajtott, hogy onnan Pestre siessen, hova még idejében érkezett, hogy a március 15-én megalakult pesti közcsendi bizottmányba beválasszák. Ettõl kezdve szinte lázas érdeklõdéssel várták Balassagyarmaton is a Pozsonyból és Pestrõl érkezõ híreket, melyekrõl Dessewffy Jób és Pulszky értesítették a vármegye közönségét. Tekintettel az egymást rohamosan követõ eseményekre, a március 24-én tartott közgyûlésen a rendek elhatározták, hogy a 28-ára egybehívott követválasztást nem tartják meg, s még e napon Kubinyi Ferencet nagy lelkesedéssel követté kiáltván ki, felszólították, hogy azonnal menjen el az országgyûlésre. Kubinyi csakhamar útra kél, hogy Pozsonyba utazzék, mialatt követtársa, Dessewffy Jób részt vett az István fõherceg vezetése alatt Bécsbe küldött ama küldöttségben, amely a független felelõs minisztérium megalakítása tárgyában kelt királyi kézirattal tért vissza Pozsonyba. Az április 3-án tartott közgyûlésen az elnöklõ Károly István elsõ alispán bejelentvén gróf De La Motte Antal fõispáni helytartó lemondását, felolvassa Kubinyi és Dessewffy követi jelentését, amelyben a független felelõs minisztérium megalakítása tárgyában kelt királyi leiratról értesítik a megyét. Az elsõ felelõs

független minisztérium megalakulása után gróf Keglevich Gábor tárnokmester is, aki 1827 óta (…) viselte a fõispáni méltóságot, megvált állásától. Szemere Bertalan belügyminiszter elõterjesztésére a királyi helytartó április 20-án gróf Ráday Gedeont nevezte ki Nógrád vármegye fõispánjává. (…) Május elsõ napján tartotta székfoglalóját Ráday fõispán, s az ugyan e napon tartott közgyûlésen hirdették ki a szentesített törvényeket. A fõispán letevén az esküt, a vármegye négy fõszolgabírája - õsi szokás szerint - székében fölemelte, mire megtartotta székfoglaló beszédét, amelyre a vármegye közönsége nevében Kubinyi Ferenc válaszolt. Az ünnepi beszédek elhangzása után, a közgyûlés áttért az 1848. évi törvénycikkek végrehajtására. (…) A május 2-án tartott közgyûlés intézkedett a vármegyének választókerületekre leendõ felosztása iránt, s a hat választókerület székhelyéül Balassagyarmatot, Szécsényt, Szirákot, Rétságot, Losoncot és Füleket jelölte ki. Az 1848:XVI. törvénycikk értelmében a közgyûlés elhatározta, hogy a törvényhatósági bizottság, a tisztviselõket bele nem számítva, 300 tagból álljon. Az eddigi járási beosztást megtartván, a járások székhelyéül Kékkõt, Szécsényt, Losoncot és Füleket alapította meg. Az 1848-as törvények végrehajtása azonban nem ment egészen simán, és a jobbágyság felszabadításából kifolyólag néhány községben zavargás támadt. A nagysztráczini /Nagyhalom/ jobbágyság azt hitte, hogy a majorsági földeket közöttük fogják felosztani. Egyes izgatók a földek felosztását mindegyre hangosabban követelték. A vármegye Vitális István esküdtet küldte ki a helyszínére, hogy a népet felvilágosítsa. (…) A május 22-én tartott tisztújító közgyûlésen, a nemzetõri zászlóaljak felállítása ügyében kibocsátott felhívásra, Nógrád vármegye is bizalmat szavazott a kormánynak. (…) A tisztújítás megejtése elõtt Károly János eddigi alispán, megköszönvén a bizalmat, kijelenti, hogy többé nem óhajtja az alispáni tisztet viselni. A közgyûlés e kijelentést tudomásul vevén, Sréter Lászlót választotta meg elsõ alispánná, míg helyébe Horváth Elek, kékkõi járási fõszolgabírót kiáltották ki másodalispánnak. Károly János ezzel letûnik a közszereplés terérõl, s ettõl kezdve csak néma szemlélõje maradt a nagy nemzeti küzdelemnek. Az újvidéki lázadás kitörésének hírére Mészáros Lázár hadügyminiszter június 16-án kelt leiratában sürgõsen elrendeli, hogy az összírt nemzetõrök névjegyzékét hozzá terjesszék fel, valamint, hogy a nemzetõröket sürgõsen képezzék ki, s a szükséges fegyverekkel lássák el... Szemelvények Hont vármegye története monográfiájának A szabadságharctól a kiegyezéséig c. fejezetébõl …1848. március 13-án a Luka Sándor elnöklete alatt tartott Hont vármegyei közgyûlésen egybegyûlt rendek a lemondott Bory Pál helyébe küldendõ követ választásával voltak elfoglalva. Országgyûlési követté Kalocsa Antalt választották meg egyhangúlag. (…) A fõispáni helytartó a tisztújítást április 14-ére tûzte ki, de ennek megtartását az idõközben bekövetkezett események meggátolták. A közgyûlés után, midõn, mintegy a kibékülés jeléül, az ellenzék vezérférfiai elsõ ízben ebédeltek a fõispáni helytartónál, érkezett a bécsi forradalom kitörésének híre Ipolyságra. Alig néhány nap múlva, március 20-án, ismét együtt találjuk a vármegye rendeit a közgyûlésen, melyen ez alkalommal báró Majthényi László elsõ alispán elnökölt. Ezen a közgyûlésen értesültek a rendek az elsõ független felelõs magyar minisztérium kinevezésérõl. Az elsõ hírek hatása alatt a vármegyei közgyûlés az ipolysági só- és postahivatalokon a kétfejû sasos címerek eltávolítását és magyar címerekkel leendõ felcserélését határozta el, melynek keresztülvitelére

2009. március

Kürtös 7

Az 1848−49−es események Nógrádban és Hontban Okolicsányi Antal táblabíró vezetése alatt bizottságot küldtek ki. Az úrbér eltörlése tárgyában kelt törvényeknek megmagyarázását pedig az egyes községekben népszerûségnek örvendõ férfiakra bízták. (…) Amint az új törvényeket a népnek kihirdették, néhány rajongó pánszláv, mint Rotharides János, príbeli tanító társával, Král Jánossal a két Príbelen, Prikleken és a három Palojtán halálfõvel ellátott zászlókkal végigvonulva kezdték izgatni a tót népet az úri osztály és vagyonjog ellen. (…) A mozgalom elsõ hírére a vármegye alispánja Majzik Sándort küldte a helyszínére, aki a vármegyei csendbiztossal, néhány pandúrral és hajdúval csakhamar helyreállította a rendet. Mire a március 30ára kitûzött közgyûlés megnyittatott, a fõcinkosok már a vármegye börtönében ültek. A közgyûlés Buócz Imre elnöklete alatt külön törvényszéket küldött ki, melynek Gyürky Antal is tagja volt. A törvényszék a kisebb bûnösökkel hamar végzett, de Král és Rotharides pere sokáig húzódott, akiket, midõn a nemzetõrség eltávozott a vármegyébõl, Budára vittek az államfogházba. A márc. 30-án tartott közgyûlésen Paczolay János követ, aki konzervatív politikai álláspontján nem tudott megegyezni Kossuth Lajos irányzatával (…) lemondott a követi tisztérõl. A közgyûlés ekkor Okolicsányi Antalt, a vármegyei ellenzék régi tagját választotta meg. A május 4-én tartott közgyûlés rendkívül népes volt, úgyhogy a megyeház termében meg sem volt tartható, ezért a vármegyeház udvarán gyûltek össze a megjelentek. Ezen a közgyûlésen tették meg jelentésüket az utolsó rendi országgyûlés követei, és hirdették ki az 1847-48. törvényeket. Ekkor határozott a vármegye a nemzetõrség kiállítása és begyakorlása fölött is. (…) A legnagyobb feladat a vármegyei nemzetõrség szervezése volt, és ebben Hont vármegye kitett magáért. Már a május 4-én tartott közgyûlésen 1000 darab szuronyos puskát kért a vármegye a kormánytól, és a nemzetõrség begyakorlására a vármegyébõl származó volt cs. kir. tiszteket küldte ki. A nemzetõrség tisztikarát saját maga választotta, õrnagyát azonban a kormány nevezte ki. (…) A legénység leginkább a szikincevidéki gazdag kálvinista falvakból került ki, de ott találjuk a vármegyei családok színe-javát, mint a Zmeskall Zsigmond, Luka Sándor, Sántha Ignác, Totovics Szilárd, Sulyovszky

Sándor, Huszár Sándor, Bolgár Gábor, továbbá a Nedeczky, Lestyánszky, Simonyi és Ulmann családok sarjait. A honvédség szervezésében oroszlánrésze volt Ivánka Imrének, akit szoros barátság fûzött Kossuth Lajoshoz, késõbb az õ tanácsára történt az is, hogy Görgeyt fõvezérré nevezték ki. A június 5-én tartott közgyûlésen olvasták fel az országgyûlés egybehívásáról szóló királyi leiratot. Az 1848. törvények értelmében Hont vármegye három képviselõt küldött az országgyûlésre, Selmecbányán kívül, így alakult az ipolysági, szalkai és németi kerület. Az elsõ képviselõházba Ivánka Zsigmondot /ipolysági/, Okolicsányi Antalt /szalkai/, Sembery Imrét /németi/ küldte fel a vármegye, míg Selmecbányán Jendrassik Miksát választották képviselõvé. (…) Alig gyûlt egybe a képviselõház, mindenfelõl vészfelhõk tornyosultak a hazára. (…) A Délvidéken a szerbek már nyílt támadással törtek a magyarság ellen, mely mozgalmak napról napra aggasztóbb jelleget öltöttek. Gróf Batthyány Lajos miniszterelnök kiáltványára a vármegye még a júniusi közgyûlésbõl kiküldte Gracza Antalt és Gyürky Antalt, hogy a kormány részére katonákat toborozzanak. A kormány rendelkezésére álló hadierõ azonban a délvidéki lázadás leküzdésére nem bizonyulván elégségesnek, a hadügyminiszter a vármegye nemzetõrségét is fegyverbe szólította. A hadügyminiszter rendeletére a vármegye június 22-ére Ipolyságra hívta egybe az egész nemzetõrséget, melynek száma 6000 fõt meghaladta, honnan július 23-án Majthényi László elsõ alispán vezérlete alatt megindultak Vác felé. Itt azonban a komolyabbak belátták, hogy ily fegyelmezetlen sereggel mi sem érhetõ el, azért a kormány az õ közbenjárásukra a honti nemzetõrséget néhány nap múltán hazaeresztette. Majthényi László azonban ekkor már nem sokáig maradt meg alispáni székében, minthogy felfogásával nem tudta, vagy nem akarta összeegyeztetni azoknak a feladatoknak a teljesítését, melyeket reá ezekben a nehéz idõkben az elsõ alispánság megtartása rótt volna. Lemondásának, illetõleg a nemzeti küzdelem színterérõl való visszavonulásának indokait megvilágítja a szabadságharcban tanúsított szereplése, mely alatt Schlick táborában császári biztosként mûködött. Majthényi lemondásával a július 20-án tartott közgyûlés Luka Antalt választotta meg elsõ alispánná. Bodzsár Gyula

Emlékezés a forradalom epizódszereplőire Folytatás az elsõ oldalról

Úgy gondoltuk, idei márciusi lapszámunkban összefoglaljuk a kezünkbe került korábbi kiadványok segítségével a Nógrád és Hont vármegyékben zajló 48-as történéseket az egykori vármegyei közgyûlések részletes jegyzõkönyvei alapján. Tesszük ezt azért, hogy e lap hasábjain is emléket állítsunk a szabadságharc idõszakának megyei vagy helyi epizódszereplõinek, akikre nem kis feladat hárult, az 1848. évi törvények magyarázata és végrehajtása. Ezekre a derék hazafiakra is méltán lehetünk büszkék, hiszen példát mutattak helytállásból, hazaszeretetbõl, a köz ügyeinek hûséges és áldozatos szolgálatából. Legalább a helyi ünnepségeken emlékezzünk rájuk nevük, rangjuk és tevékenységük meg-

említésével. Tisztelettel és fõhajtással emlékezzünk a szabadságharc nógrádi és honti honvédjeire és közvitézeire is. Némi túlzással, és mai szóhasználattal élve, akár rendszerváltóknak is nevezhetnénk a negyvennyolcas események szervezõit és irányítóit, hiszen a Habsburg Birodalomból, egy túlhaladott társadalmi rendbõl kiválva a polgári fejlõdés útjára kívánták állítani Magyarországot. Bár vérbe folytották a forradalmat, és az uralkodó hatalom részérõl a kegyetlen megtorlás sem maradt el, valami mégis elindult, történtek érdemi változások is. A függetlenség kivívása hosszú folyamatának kezdeti és dicsõ szakaszát jelentette a 48-as magyar forradalom és szabadságharc, amelynek az elmúlt másfél évszad alatt minden társadalmi berendezkedés-

ben volt, és van ma is élõ üzenete. Kiolvasható belõle a kisebbségi sorsban élõ magyaroknak szóló üzenet is: naponta hitet tenni magyarságunk mellett, cselekvõen támogatni az anyanyelvünk védelmét és megõrzését, az anyanyelvi kultúránk fejlesztését és ápolását szolgáló intézményeinket és közösségeinket. Mit jelent ez a gyakorlatban? Ha veszély leselkedik a magyar iskoláinkra, egy emberként álljunk ki mellettük. Ha a kivívott jogainkat akarják megnyirbálni, egy emberként tiltakozzunk. Ha valahol megkülönböztetést vagy jogsértést tapasztalunk, emeljük fel a szavunkat. És egészen hétköznapi dolgokban is hitet tehetünk magyarságunk mellett. Bodzsár Gyula

8 Kürtös

Kultúra

A februári számban közölt cikk azzal fejezõdött be, hogy a XI. országos közgyûlésen a Csemadok tagsága rendezte sorait. Ennek a rendezésnek ára volt. Azon a címen, hogy a párt és az állami szervek, méltányolva a Csemadok törekvését a fejlett szocialista társadalom felépítésében, Ludvik Svoboda köztársasági elnök a Csemadoknak a Munka Érdemrendet adományozta. Ez a kitüntetés tulajdonképpen egy sebtapasz volt olyan rendezésre, amely degradálta a szervezetet. A közgyûlés többek között jóváhagyta, hogy a szövetség tevékenységét a SzSzK Mûvelõdésügyi Minisztériumának irányításával végezze, vagyis a Csemadokot kizárták a Nemzeti Frontból. Tehát nemcsak politikailag, hanem másként is (fõleg pénzügyileg) komoly hátrányokat jelentett a Csemadokra nézve. A tisztogatások és reformok nemcsak a szervezetet, hanem tisztségviselõket és tagokat is érintettek. A szövetség különbözõ szerveibõl - elnökség, választmány, ellenõrzõ bizottság Fábry Zoltán a Csemadok közel negyven választott tisztségviselõt távolítottak el, ami örökös tiszteletbeli elnöke az anyagi elvonások részarányánál sokkalta komolyabb hátrányt jelentett. Kiváló, nagy tapasztalatokkal és tudással rendelkezõ értelmiségiekrõl volt szó, akik a Csemadok munkájában elvi s gyakorlati szinten is meghatározó tevékenységet végeztek. Ez a „belsõ“ leépítés törvényszerûen a járásokat is érintette, és ez a retorzió nem csupán a szövetség, az egész csehszlovákiai magyarság számára is szinte pótolhatatlan veszteséget okozott a következõ évtizedekben. A hetvenes és nyolcvanas évek fordulójára felnõtt egy új, fiatal magyar értelmiségi réteg, amely a különbözõ Gál Sándor Csemadok-klubokban, együttesekben, nyári mûvelõdési táborokban hol közvetve, hol közvetlenül kapcsolatba került a csehszlovákiai magyarságot érintõ minden problémával, s ezeknek a fiataloknak a zöme nem csupán a hazai eseményekrõl, hanem a nemzetközi összefüggésekrõl is aránylag gazdag és használható tájékoztatást kapott. Nem biztos, hogy ez már akkor ellenzéki elkötelezettséget jelentett, viszont ebbõl a nemzedékbõl alakult ki az a réteg, amely a késõbbiekben - elsõsorban a rendszerváltás idején - a szlovákiai magyarság közéletében jelentõs szerepet vállalt. Ebben az idõben alakítja meg Duray Miklós a Csehszlovákiai Magyar Kisebbségi Jogvédõ Bizottságot, amely levélben tiltakozik a kétnyelvû (alternatív) oktatás bevezetését szorgalmazó tervezet ellen. Hasonló módon utasítják el a magyar és az ukrán parlamenti képviselõk is az oktatásügyi

2009. március

minisztérium tervezetét, mire a kormány a javaslatot kénytelen visszavonni. A csehszlovák, illetve a szlovák politikai erõk kettõs játszmája azonban tovább folytatódott. 1983-ban a Szlovák Kormány nemzetiségi fõosztálya jóváhagyta és az SZNT elé terjesztette az iskolaügyi törvény újabb tervezetét, amely lényegében a magyar nyelvû oktatás felszámolását jelenti elfogadása esetén. Amikor a paragrafált törvénytervezet szövege ismertté vált, soha nem látott tiltakozási hullám indult el egész Szlovákiaában. A kormány ismét visszakozott. Miroslav Válek kulturális miniszter csak ennyit nyilatkozott: „Be kell vallanunk, hogy ez a törvénytervezet politikai tévedés volt“. („Musíme si prizna , že tento

Ág Tibor, a Csemadok néprajzi irányítója Kodály Zoltánnál, 1959 návrh zákona bol politický omyl“.) Ezek az események bebizonyították, hogy az a szövetség, amelynek létrehozása idején holmi „kettõt jobbra, kettõt balra“ táncikálási szerepet szántak, képes volt létrehozni egy mûködõ önvédelmi rendszert, képes volt összefogni a csehszlovákiai magyarság egészét, s képessé vált arra, hogy közösen megvédje legelemibb emberi jogát - az anyanyelvi jussot! A Gorbacsov-féle „glasznoszty“ és „peresztrojka“ hatása begyûrûzott Csehszlovákiába is. A Szovjetunióban elkezdõdött átalakítás és új politikai gondolkodás hihetetlen gyorsasággal változtatta meg a világ két rendszerének egymáshoz való viszonyát. A leszerelési fejezet, a bécsi utótalálkozó eredményes lezárása s még sok más pozitív eredmény törvényszerûen kihatással volt a Csemadok életére és munkájára. Az egyik nagyon lényeges mozzanata volt ennek a Nemzeti Frontba való visszakerülés (1987. jan. 1.), valamint a Csemadok új alapszabályzatának elfogadása (1987. április). 1987 decemberében Gustáv Husák lemondott a CSKP KB fõtitkári tisztségérõl, helyébe Miloš Jakeš került. Ez a politikai „elmozdulás“ begyûrûzött Prágából Pozsonyba is. A hatalom elbizonytalanodása minden kétségünk mellett a változás és a változtatás esélyeit jelentette. Folytak az új alkotmány elõkészületei, amelybõl a kisebbségeket érintõ részeket, az érvényes, alkotmányba foglalt „államalkotói“ jogainkat kizárták. Kiderült, hogy az országban élõ nemzeti kisebbségek még olyan alkotmányos jogokat sem kapnak, amilyenek az 1921. március 6-án kiadott 121-es számú Alkotmánylevélben szerepeltek. Gál Sándor: A Szövetség c. könyve nyomán Balogh Gábor

Kürtös 9

2009. március

Csemadok-sajtómúlt Ebben a rovatban a Csemadok Nagykürtösi Járási Bizottsága és alapszervezeteinek rendezvényeirõl és tevékenységérõl, a csehszlovákiai magyar lapokban megjelent korabeli tudósításokból és híradásokból közlünk kivonatos összeállítást. A magángyûjteményben fellelt újságkivágások alatt legtöbb esetben csak a lap neve és a megjelenés évszáma olvasható, és csak a múlt század hatvanas éveinek végétõl a 80-as évek végéig, azaz a rendszerváltásig napvilágot látott írásokat tartalmazza a gyûjtemény. * Országszerte ez idõ tájt zajlanak a CSEMADOK járási konferenciái, melyeket az alapszervezetek gondos számvetése elõzte meg. A járás 30 CSEMADOK-szervezetének küldöttei február 12-én összegezték a XXI. járási konferencia óta eltelt idõszak munkáját. Hriech János, a CSEMADOK Járási Bizottságának elnöke megnyitójában körvonalazta, hogy az alapszervezetek olyan kimagasló politikai idõszakban dolgoztak, amikor hazánk felszabadulásának 30. évfordulóját és pártunk megalakulásának 55. évfordulóját ünnepeltük, s a XV. pártkongresszus és a választások légkörében élünk. Ezután Rados Pál, a CSEMADOK JB titkára mérlegelte az elõzõ konferencia utáni idõszak eredményeit. Beszámolójának elsõ részében a szervezetek ideológiai és népnevelõ munkájával foglalkozott. Pozitívan értékelte a világnézeti nevelés terén elért eredményeket, bár egyes szervezetekben e téren akadnak hiányosságok. /…/ A CSEMADOK járási konferenciájának résztvevõi levélben tiltakoztak a „Charta 77“ pamflet szerzõi és aláíró ellen, akik méltatlanul mocskolják szocialista rendszerünk nagyszerû vívmányait. /HALADÁS, járási hetilap, 1978/ * Óvár a Nagykürtösi járás egyik legkisebb, alig négyszáz lelket számláló faluja, ahol a CSEMADOK-szervezet 1952-ben alakult meg. Alapító tagjai: id. Perlai László, Vízy János, Tóth Gyula és Krapka Mihály voltak. Kezdetben bizony rengeteg nehézségbe ütközött a szervezet munkája. Nem volt kultúrház a faluban. Ilyen hátrányos helyzetben is számottevõ eredményeket értek el. Nagy sikerû Petõfi-estet tartottak a költõ

PÁTRIÁT Február 23-án találkoztak az MKP székházában a Csemadok, a Szlovákiai Magyar Pedagógusok Szövetsége, a Szlovákiai Magyar Szülõk Szövetsége, a Szlovákiai Magyar Cserkészszövetség és a Magyar Koalíció Pártjának vezetõi, akik megállapodtak, hogy Szlovákiában csorbulnak a szlovákiai magyarok jogai. Számos polgári felhívásnak engedelmeskedve a fenti szervezetek vezetõi egyetértettek abban, hogy elfogadhatatlan a Pátria Rádió mûsorszórásának február 2. óta megvalósult gyakorlata, és azt kérik a rádió vezetésétõl, illetve a Szlovák Köztársaság kormányától, hogy azonnal biztosítsák az adás vételének lehetõségét mind a 18 dél-szlovákiai, magyarok által is lakott járásban. A szervezetek vezetõi újabb tárgyalásokat kezdeményeznek ez ügyben, és arra kérik

születésének 125. évfordulója alkalmából. Budapesti vendégmûvészek /Boros Jolán és Béres Ferenc nótaénekesek/ közremûködésével, valamint a „Tavaszi szél vizet áraszt“ országos népdalverseny legjobb énekeseinek szereplésével pedig szabadtéri népdalestet rendeztek - óriási közönségsikerrel.. /…/ Az óvári CSEMADOK-szervezet ez évi tevékenysége a jeles évfordulók jegyében zajlik. Bekapcsolódtak a HÉT szerkesztõsége által az SZNF 30. évfordulójára meghirdetett „Hõsökre emlékezünk“ versenybe is. A CSEMADOK megalakulásának 25. évfordulója tiszteletére sikerrel mutatták be Lovicsek Béla „Tûzvirág“ címû színmûvét, Gemer László rendezésében. /HÉT, 1974/ * Mikszáth Kálmán születésének 140. évfordulója tiszteletére emlékünnepséget rendezett a Csemadok Nagykürtösi Járási Bizottsága a kulturális intézményekkel karöltve. A nagy író szülõfalujában, Szklabonyán tartott rendezvény alkalmából nyitották meg az újjáépített Mikszáth-emlékházat. /Új Szó, 1987/ * Járásunk nemzetiségi kulturális életében egyre fontosabb helyet kap gazdag irodalmi hagyományaink ápolása és bemutatása. A Csemadok Nagykürtösi Járási Bizottságának irodalminyelvi szakbizottsága kezdeményezte e táj híres szülötteinek életét és munkásságát bemutató rendezvények, emléknapok szervezését. /…/ A III. Madách Imre Irodalmi és Kulturális Napok renezvénysorozat középpontjában ezúttal is a járási irodalmi szeminárium állt. Ezt november utolsó szombatján rendezték meg a nagykürtösi Dolina Szállóban neves elõadók szereplésével. Jelen volt a salgótarjáni megyei múzeumból Kovács Anna irodalmi muzeológus, Ján Janèovic publicista, Kormos Sándor, magyarországi szlovák költõ, Morvay Gábor, a Csehszlovák Rádió magyar fõszerkesztõségének munkatársa, Baranyi Ferenc költõ és Kassai Franciska elõadómûvész. /…/ Az irodalmi szeminárium zárórészében Vas Ottó, az Ipolysági Magyar Tanítási Nyelvû Gimnázium tanára adott „Sárkányom pusztulása“ címmel ízelítõt Zs. Nagy Lajos verseibõl. /…./ Az Urbán pedagógus házaspár jóvoltából a szeminárium résztvevõi helyben vásárolhattak könyveket. /HÉT, 1985/ Válogatta: B.Gy.

É S J O G O K AT !

a szlovákiai polgárokat, csatlakozzanak ahhoz a petícióhoz, amely a fenti kérést hivatott támogatni, illetve a szlovákiai magyarok jogkorlátozásának egyéb elemei ellen kíván tiltakozni. A petíció szövegének javaslata szerint a Szlovák Köztársaság polgárai aláírásukkal tiltakoznának a Pátria Rádió mûsorvételi lehetõségeinek szûkítése ellen. Elutasítanák a szlovák nyelvtörvény módosításának javaslatát, amelyet a Szlovák Köztársaság Kulturális Minisztériuma nyilvánosságra hozott, és támogatná azt a kérést, hogy a kormány ne fogadja el ezt a tervezetet. Elutasítanák a Szlovák Köztársaság oktatási miniszterének nyilatkozatát, amellyel nem támogatja a magyar tanítási nyelvû iskolákban használatos

tankönyvek nyelvhasználatának visszaállítását a 2006 elõtti állapotoknak megfelelõen. Igényelnék a szlovák nyelvtörvény olyan irányú megváltoztatását, amely lehetõvé teszi magyar nyelvû regionális rádió- és televízióadások sugárzását a Szlovák Köztársaság területén. Csatlakoznának ahhoz a kéréshez, amely az Európa Tanács Miniszteri Bizottsága javaslatai alapján kívánja bõvíteni a kisebbségi nyelvi jogokat a Regionális vagy Kisebbségi Nyelvek Európai Chartája szlovák parlament által ratifikált változata szellemében. A petíció 2009. március 11-én indul, s ahhoz a fenti szervezetek irodáiban és rendezvényein lehet csatlakozni. HB

Oktatás

10 Kürtös

2009. március

VALÓSÁG LETT AZ ELÕREJELZÉS 2009 tavaszán bebizonyosodott, hogy a Nagykürtösi járás magyarságának alapiskolái rohamosan haladnak a megsemmisülés irányába. Ilyen tragikusan hangzó mondatot nem szívesen ír le a derûlátó ember, de hiába dugnánk struccmódra fejünket a homokba, ez a szomorú valóság. A január-februári iskolai beiratkozási idõszakban negatív csúcsot döntött a magyar alapiskola elsõ osztályába beíra-

tott gyermekek száma. Az óvodákból kapott tanév eleji elõrejelzés tökéletesen valóra vált. Az óvodák akkor 58 gyermeket jelöltek meg az iskola elsõ osztályába beíratandónak. Az 58-ból 33-at magyar, 25-öt szlovák iskolába menõnek. Tehát 25 gyermeket veszítettünk (nagyjából, hiszen a magyar óvodának nevezett intézményekben szlovák szülõk gyermekei is vannak páran). Joggal merül fel bennünk a kérdés: vajon mit tettek, tet-

tek-e, tehettek-e bármit is óvónõink és óvó bácsiink annak érdekében, hogy a magyar szülõk a magyar iskola mellett döntsenek, amikor gyermeküknek iskolát választanak? Egy cseppet sem vigasztaló, hogy a „gyermekvállalási kedv“ is a gödör alján van. De a megszületett gyermekeket is igen tekintélyes számban irányítják a szüleik idegen nyelvû iskolába! Õseink foroghatnak a sírokban… Lássuk, mit mutatnak a számok!

A diákok száma a 2008/2009-es tanévben: Iskolák

I.

II.

III.

IV.

V.

VI.

VII.

VIII.

IX.

Összes

Beírt elsõs

Csáb Ipolybalog Ipolynyék Ipolyvarbó Lukanénye Inám Ipolyhídvég Kelenye Óvár

4 13 8 2 10 5 4 2 2

2 14 13 5 4 3 1 1 /

4 16 14 2 3 2 1 1 3

/ 18 23 8 7 / / 1 2

3 23 25 3 5

5 25 25 15 5

3 22 11 8 8

2 21 15 7 5

5 21 28 10 5

28 173 162 60 52 10 6 5 7

2 11 8 1 6 1 2 2 1

Összesen

50

43

46

59

59

75

52

50

69

503

34*

(* Inámban a szülõk beíratták ugyan gyermeküket, de halasztanak egy évet) Az adatokból kiderül, hogy a tanév végén 69 kilencedikes búcsúzik el az alapiskolától. Ilyképpen kilenc alapiskolánk tanulóinak száma 434-re apad. A tanulmányaikat 2009 szeptemberében megkezdõ elsõsök száma (33) 467 fõre tornázza fel az összlétszámot. Ennyire alacsony létszáma még sohasem volt térségünk iskoláinak! Majd húsz évvel ezelõtt (1991-ben, a rendszerváltás elején, amikor még magyar iskoláink meg-

erõsödésérõl szõttünk álmokat) még 769 volt a tanulók létszáma! Tehát majdnem két évtized alatt nagyjából 300-zal csökkent a magyar alapiskolások létszáma! Kicsiben „nemzethalál“ ez, kedves szülõk, önmagunk vágta seb! Felelõtlenség, árulás nemzetünkkel, elõdeinkkel szemben! Lesz-e ebbõl a gyalázatos leépülésbõl feltámadás? Ha lesz is, mikor? Hiába kesergünk, hiába alapozzuk jövõnket

Pályázati hirdetmény A Jobbágy Károly Alapítvány kuratóriuma pályázatot hirdet magyar nyelven írt, színvonalas irodalmi (vers, próza, színpadi mû, esszé, irodalmi igénnyel megírt szociográfia) és történeti, valamint helytörténeti munkák megjelentetésének támogatására. A pályázat célja: fõként pályakezdõ alkotókat hozzásegíteni a megjelenéshez, bemutatkozáshoz oly módon, hogy kiadásra kész mûveik nyomdai költségeihez hozzájárul. A pályázatnak tartalmaznia kell a kiadandó mûvet 3 példányban, lektori véleményt, kiadói vagy nyomdai költségvetést a pályázott összeg megjelölésével. A beadott pályázatokat nem küldjük vissza. Beadási határidõ: Cím:

2008. április 11.

2660. Balassagyarmat, Hétvezér u.26.

Érdeklõdni a 30/96 81 446 telefonon lehet.

reményekre, jóhiszemûségünk nem terem babérokat. „És mégis, mégis hinni kell!“valljuk a trianoni fájdalom költõjével, Sajó Sándorral. Igen: „Hinni! Dolgozni!“ - ahogy Deák Ferenc parancsolta. Hát rajta, megrögzött reménykedõk, higgyük, hogy visszatalálunk önmagunkhoz! ZUA

Rovásírás-tanfolyam Már harmadik alkalommal szervezett rovásírás-tanfolyamot a Palóc Társaság a rovásírás népszerûsítése céljából. Komárom és Dunaszerdahely után most Ipolyság várta az érdeklõdõket. A nyugdíjas klubban mintegy harmincan gyûltek össze, hogy megismerkedjenek, illetve elmélyítsék ismereteiket a székely-magyar rovásírásról és történetérõl. Dr. Hosszú Gábor egyetemi tanár és Rumi Tamás matematikusrovásíró Budapestrõl, Salgó Gabriella magyartanár Udvardról és Mészáros Attila, az ipolysági rovásíró kör vezetõje volt a négy elõadó. Egyelõre kevesen ébredtek annak tudatára, hogy a rovásírásunk több mint hatezer éves kultúrkincsünk, amelyet ismerni, használni becsületbeli ügye a magát magyarnak tartó embernek. Olyan kincs ez, mint a görögnek a görög, az arabnak az arab, a kínainak a kínai stb. írás, amelyet mind a mai napig mûvelnek. Ideje, hogy mi magyarok is megismerjük saját õsi írásunkat, birtokba vegyük azt, éljünk vele. ZUA

2009. március

Sport

Kürtös 11

F OLYTATÓDIK AZ ÉREMGYŰJTÉS regisztrált lövészszervezetnek, és tagjai a Szlovák Lövészeti Szövetségnek. Ebben és a versenyeztetésben is nagy segítséget kap a csapat Pavel Tomaškintól, aki az alsófehérkúti klub vezetõje. Természetes, hogy ezekhez a kiváló eredményekhez a versenyzõk kitartó és türelmes munkáján kívül nagyban hozzájárul az iskola és a falu vezetésének jelentõs anyagi támogatása is.

Az ipolybalogi Ipolyi Arnold Alapiskola lövészei az utóbbi idõben sikert sikerre halmoznak. 2008. december 4-én Alsófehérkúton (Príbelce) befejezõdött a nagykürtösi járási bajnokság négyfordulós versenysorozata, melynek végeredménye a következõ: Csapatverseny: 1. hely: Ipolyi Arnold Alapiskola A csapat összetétele: Molnár Benedek (9. oszt.), Pap Attila (9. oszt.), Cseri Magdolna (8. oszt.). Egyéni verseny: Molnár Benedek 1. hely Pap Attila 3. hely Cseri Magdolna 2. hely Nagy Sándor 1. hely

A Nagykürtösi járás bajnoka - Zsély (Želovce), 2008. december 12. Idõsebb fiúk kategória: 1. hely - Molnár Benedek (9.oszt.) 2. hely - Pap Attila (9.oszt.) 3. hely - Oèovský Viktor (7.oszt.) Idõsebb lányok kategória: 1. hely - Cseri Magdolna (8.oszt.) 2. hely - Koncz Bianca (7.oszt.) Fiatalabb fiúk kategória: 1. hely - Nagy Sándor (7.oszt.) 2. hely - Nede¾a Edvin (5.oszt.) Alapiskolás fiú lövészcsapatok kerületi bajnoksága - Garamszentkereszt (Žiar nad Hronom)

Csapatverseny: 1. hely: Ipolyi Arnold Alapiskola Csapattagok: Molnár Benedek (9. oszt.), Pap Attila (9. oszt.), Nagy Sándor (7. oszt.) Egyéniben: A lövészkör eredményeirõl és verMolnár Benedek 1. hely senyzõirõl az alapiskola.ipolybalog.eu Pap Attila 3. hely honlapon találhatók további információk. Cseri Magdolna 4. hely Nagy Sándor 4. hely MB Szlovákiai alapiskolák országos bajnokságának döntõje - Nyitraperjés (Prašice), 2009. január. 28. Az ipolybalogi alapiskola csapata az országos 2. helyezést szerezte meg a Molnár Benedek, Pap Attila és Nagy Sándor összeállításban versenyzõ csapattal. Egyéniben Molnár Benedek az ország 3. legjobb lövõje lett. A lövészkör versenyzõi az idén elsõ alkalommal vesznek részt az ifjúsági nemzeti liga igen rangos versenysorozatában is. Január végén Vágsellyén vettek részt egy kétnapos versenyen, februárban két napon át Nyitraperjésen Egyéves kihagyás után újból megrendezték a mérettették meg magukat. farsangi sakktornát Ipolybalogon, amely tulajMárcius elsõ hétvégéjén Zsoldonképpen a község vándorserlegéért folyt. Az na adott otthont az ifjúsági ötödik évfolyamba nyolc versenyzõ nevezett be, nemzeti ligának, ahol Molnár akik körmérkõzéseken döntötték el egymás között Benedek diopteres puskával a sorrendet. Az elsõ helyért szinte az utolsó pillaálló helyzetbõl az I. kvalifikánatig folyt a küzdelem, amelybõl végül is olyan ciós osztály szintjét lõtte meg. versenyzõ került ki gyõztesen, aki elõször iratJelenleg a négyfordulós kozhat fel a címvédõk sorába. járási ligára edzenek, melynek Végeredmény: III. és IV. fordulójára március hónapban kerül sor Alsófehér1. Skerlec József 5.5 pont kúton, valamint a nemzeti liga 2. Nagy István 5 pont breznóbányai és rozsnyói for3. Gyurász Péter ifj. 4 pont dulóira. A gyõztesek érmeket és tárgyi nyereményeket A nemzeti ligában csak vehettek át. azok versenyezhetnek, akik BG igazolt versenyzõi valamelyik

Farsangi sakktorna Ipolybalogon

Kultúra

12 Kürtös

IX. keresztény-jótékonysági bál Bussán

2009. február 14-én immár kilencedik alkalommal szerveztük meg a farsangi vigadalmat. Az ünnepélyes megnyitón Diós László helyi lelkiatya köszönte meg az érdeklõdést. A helyi Csemadok és Matica slovenská tagjainak színvonalas mûsora után a losonci tánciskola növendékei mutattak be táncokat Galant Róbert úr vezetésével. Majd a helyi keresztény klub elõadása következett, akik paródiát adtak elõ, köszönet ezért a fiataloknak és Sára Marikának. Majd következett a háromfogásos vacsora, aztán tánc és tánc... A tombolát kb. 100 értékes díj képezte, és mindegyik gazdára talált éjfél után

(köszönet a díjakért a vállalkozóknak és civil szervezeteknek is). Aztán tánc hajnalig! És a statisztika: 180 résztvevõ, a legfiatalabb 12 éves a legidõsebb résztvevõ 89 éves volt (õk ketten is voltak!). A bál tiszta bevétele, amelyet - mint minden évben - idén is a helyi templom karbantartására ajánlunk fel: 1650 euró volt (azaz kb. 50 ezer Sk). Mindenki jól érezte magát, sokat szórakozott, hiszen a farsang arról szól: a vidámságról, a búfelejtésrõl, az örömrõl. Végezetül: jövõre mindenkit szeretettel várunk a X. bussai keresztény-jótékonysági bálra!

FA R S A N G

M. K.

FA R K A

Ipolynyéken már hosszú évtizedek óta a hagyományok sorát erõsíti, hogy a farsangi jókedv és ünnepkör a Csemadok színjátszói nélkül nem érhet véget. Így volt ez ebben az esztendõben is, amikor a helyi Mics Károly Színjátszó Csoport mûsorára tûzte Molnár Ferenc: Harmónia címû háromfelvonásos zenés vígjátékát, mely így a farsang végeztével végjátékká alakult bizonyos szempontból. A Harmónia viszonylag ritkán játszott darab, nem tartozik a szerzõ fõ mûvei közé, de ahogyan Balík Judit, a darab rendezõje elmondta, olyan kis, kedves darab, mely belopja magát a mûkedvelõ közönség szívébe. Aki látta a bemutatót, az nem is kételkedhet a rendezõ szavaiban, hiszen a Molnár Ferencre oly jellemzõ poénok és fordulatok most sem maradnak el. A recept a régi. Végy egy bonyolult helyzetet, tegyél hozzá néhány dalt, fûszerezd meg némi képmutatással és cselszövéssel, és már kész is a mû. A darab sikerének egyik legfõbb feltétele a szereposztás, mely ebben az évben is kiválóan idomult a mû mondanivalójához. Az elmúlt években oly sok sikert hozott csapatból ebben az évben többen is pihentek, legfõképpen a férfi szereplõk közül, de az ipolynyéki színjátszás mindig attól mûködött és mûködik, hogy senki sem pótolhatatlan, amirõl a legutóbb 2004-ben, a fesztiválnyertes Muskátlis ablakok fõszereplõjének, Kelemen Ferencnek a beugrása tanúskodott most is, aki pazar játékkal és improvizációkkal mulattatta az amúgy is alaposan nevetésre felajzott nézõket.

-

2009. március

MKP-s bál Az utóbbi években örvendetes módon megélénkült Ipolykeszi társadalmi-kulturális élete. Legutóbb, február 14-én egy jól sikerült farsangi bált tartottak a faluban. A Magyar Koalíció Pártja Helyi Szervezetének vezetõsége gondolt egy merészet, és a szervezet történetében elsõ alkalommal szerveztek MKP-s bált, amely Kosík Lilla elnöknõ szerint nagyon jóra sikeredett. Ezt bizonyítja az is, hogy a több mint száz bálozó az ipolysági Balla-testvérek zenéjére hajnalig kitartott a bálban. A támogatóknak köszönhetõen tomboladíjakból sem volt hiány, és a meglepetéssütemény is felkeltette a vendégek érdeklõdését, hiszen nem lehetett tudni, melyik süteményszeletben lapul az a papírcetli, amelynek megtalálója ezüst nyakláncot nyert. Az elnöknõ ezúton is szeretné megköszönni a szponzorok nagylelkûségét és az MKP-tagok segítségét a bál szervezésében és elõkészítésében. /Br/

FARSANGI ÁLARCOSBÁL Régebben farsang idején a felnõttek is szívesen, úgymond, maszkabáloztak. Ez a derûs szórakozási forma bizony jó ideje már csak a gyerekek fantáziáját mozgatja meg. Így van ez Óvárban is, ahol február 20-án közösen óvodások és iskolások jól sikerült álarcosbállal búcsúztatták a farsangot a helyi kultúrházban. Ezen a hagyományos, a községi hivatal által támogatott, és a szülõk, nagyszülõk részérõl is élénk érdeklõdéssel kísért rendezvény programjában ügyességi játékok is szerepet kaptak. -ár

H A R M Ó N I Á VA L

Szinte kivétel nélkül jó és pazar alakításokat láthattunk Cseri Ilona, Takács Ágnes, Molnár Tamás és Fekete Zsófia közremûködésével, de a mellékszerepek, mint a doktor Péter, akinek Gömöry Lóránt bújt a bõrébe, vagy az örök házvezetõné Jámbor Mária is akkorát alakítottak a kis jeleneteikben, amekkorát csak lehetett, mindnyájunk örömére és derülésére. Nekem különösen a „majd én fejbe verem ezzel a hárfával“ címû kirohanás tetszett leginkább, melyet remegõ hangon doktor Péter alakított. Idén, kissé nem hagyományosan, más volt a díszlet is, amirõl a magyar kultúra díjas Zsigmond Gábor, örökös fõvilágosító és díszlettervezõ gondoskodott, de üde színfoltjai voltak a darabnak a helyi Balassi Bálint Alapiskola kisdiákjai is, akik közül most már többen és rendszeresen részt vesznek nemcsak a színdarabokban, de a folklórcsoport bemutatóin is, jelezve, van utánpótlása a helyi kultúrának, csak idejében kell elkezdeni beoltani a gyerekeket. No nem influenza ellen, hanem a kultúra szeretetével. Idén 60 éves a Csemadok, mely évforduló a helyi szervezet munkatervében is kiemelt helyet kap. A régió legnagyobb alapszervezete magasra tette a lécet, mert a helyiek tudják, a küldetéshez, melyet vállaltak, nemcsak a hûség kell, de a folytonosság, töretlen hit, és legfõképpen sok-sok munka. Ez pedig kihatással van a régió más alapszervezeteire is. Pozitív értelemben. Palócz

Hitélet

2009. március

Ritka papi jubileum

Kürtös 13

Rubinmise Ipolynyéken Március 1-jén ünnepelte pappá szentelésének 70. évfordulóját, vagyis rubinmiséjét Dombi Ferenc szentszéki tanácsos nyugalmazott plébános Ipolynyéken. A hálaadó szentmisén képviseltette magát Rudolf Baláž, besztercebányai megyéspüspök, Orosch János nagyszombati segédpüspök, Bartal Károly Tamás jászóvári apát és 30 lelkipásztor.

Dombi Ferenc szentszéki tanácsos, nyugalmazott plébános március 1-jén ünnepelte pappá szentelésének 70. évfordulóját. Ebbõl az alkalomból mutatta be rubinmiséjét az ipolynyéki plébániatemplomban. A most 94 esztendõs Dombi atya felszentelése után Komáromban és Budapesten káplánkodott, majd 20 évig plébánosként mûködött Õrsújfalun, ahonnan 46 évvel ezelõtt került Ipolynyékre. Idõzzünk még egy kicsit a számoknál, hiszen Isten, az egyház és a hívek hûséges szolgálatában eltöltött 70 év bizony 25 550 napot, 3 460 hetet, illetve 840 hónapot jelent. Minden bizonynyal Dombi atya a jóisten különleges kegyeltjei közé tartozik, hogy kegyelmébõl szellemi frissességben és hajlott korához képest elfogadható testi erõnlétben élhette meg rubinmiséjét, ami valóban csak nagyon keveseknek adatik meg. Ritkán fordul elõ az is egy pap életében, hogy egy és ugyanazon templomban mutathatta be ezüst-, arany-, vasés gyémántmiséjét, miként most a rubinmiséjét is. A jubiláns mondhatni: stílusosan - rubinmiséjének jelmondatát a 70. zsoltárból vette: „Ifjúságom óta te vagy oltalmazóm, benned bíztam mindenkor. A vénség idején ne vess el, mikor erõm megroskad, ne eressz el!“ /B.Gy./

Parák József helybéli plébános köszöntötte a rubinmisést, megköszönve mindazt a munkát, melyet az egyházközségért végzett, továbbá azt a lelkipásztori segítséget, amit a mai napig végez. Üdvözölte a vendégeket és minden helybéli és idezarándokolt hívõt. Dombi Ferenc tanácsos külön fogadta a besztercebányai püspököt és a híveket. A szentmise szentbeszédét Refka Dániel, Ipolynyékrõl származó, Magyarországon mûködõ lelkipásztor mondta. Beszédében a tanácsoshoz szólt, úgy - mint mondta „tanítvány a mesteréhez“. Amikor egy egyházközség jubiláns pásztorát ünnepli, hosszú sor sorakozik fel köszöntésére. Mi az, amiért most itt vagyunk? - tette fel a kérdést. Ez a hûség. Példaképül állította az ünnepeltet, akinek papi élete arról tanúskodik, hogy a mennyei Atya után õ volt az elsõ számú földi atya. Az ünnepeltnek azt kívánta, hogy még sokáig jelenítse meg Isten szeretetét, és egykor a mennyei liturgiának is részese legyen. A Te Deum és a záró könyörgések után következett a gratulációk sora. Baláž püspök atya, aki elsõ alkalommal látogatta meg az ipolynyéki templomot, elsõsorban megköszönte azt az örömet, amit a szentmisével okoztak a hívek, mert megtapasztalta az együtt érzõ imádkozó közösséget. Kifejezte azon reményét, hogy ez nem csak külsõ megnyilvánulás lesz, hanem a hitnek az emberi szív lesz az õrzõje. Ezután hivatalos határozatot nyújtott át a tanácsos úrnak, melyben a Besztercebányai Egyházmegye tiszteletbeli kanonokává nevezte õt ki. Ez azzal is jár, hogy a kanonoki jelvényeket teljes tisztséggel viselheti. Orosch János a Nagyszombati Egyházmegye nevében fejezte ki jókívánságát, hangsúlyozva, hogy bármelyik egyházmegyében is szolgált a jubiláns, mindenütt hûségesen teljesítette papi hivatását. A magyarországi Csépa község képviselõi egy, az ünnepelt szülõfaluját ábrázoló festményt nyújtottak át köszönetük jeléül. Majd Ipolynyék és Inám önkormányzata köszöntötte az ünnepeltet. Befejezésül rubinmisés áldásban részesültek a lelkiatyák, a családok, az ifjúság és az öregek. Bibliai héber nyelven fogadták az ároni áldást a hívek. ME A jubiláló lelkiatyának szerkesztõségünk valamennyi tagja gratulál, s egyben nyugodt, békés öregkort kívánunk! Szerkesztõségünk az alábbi idézettel gratulál a jubiláló lelkiatyának.

14 Kürtös 115 éve, 1894. április 1-jén Kossuth Lajost a Nemzeti Múzeum csarnokában történt felravatalozása után ünnepélyes külsõségek közt temették el Budapesten. 200 éve, 1809. április 1-jén született Nyikolaj Vasziljevics Gogol ukrán származású orosz író († 1852). 60 éve, 1949. április 4-én alakult meg az Észak-atlanti Szerzõdés Szervezete, a NATO. 195 éve, 1814. április 6-án született Ybl Miklós építész, a 19. század egyik legnagyobb magyar mestere, a historizmus európai jelentõségû képviselõje († 1891). 90 éve, 1919. április 8-án hunyt el Eötvös Loránd magyar fizikus, egyetemi tanár, vallás- és közoktatási miniszter, a Magyar Tudományos Akadémia elsõ természettudós elnöke, a Mathematikai és Physikai Társaság alapító elnöke, akinek egyik legismertebb alkotása a nevét viselõ torziós-inga (* 1848). 495 éve, 1514. április 9-én kezdõdött és július 15-ig tartott a Dózsa György-féle parasztháború. A Bakócz Tamás esztergomi érsek által a törökök ellen összehívott és Dózsa György köznemes székely katona által vezetett parasztsereg fellázadt saját nemességének embertelen kizsákmányolása miatt. 115 éve, 1894. április 13-án született Derkovits Gyula magyar festõ és grafikus, aki sajátosan egyéni mûvészetet alakított ki a modern nyugat-európai stílusirányzatok mentén; kiemelkedõ alkotása a 12 részes Dózsa-kompozíciója († 1934). 160 éve, 1849. április 14-én Debrecenben az országgyûlés határozatot fogadott el a Függetlenségi Nyilatkozat kiadásáról és a Habsburg-ház trónfosztásáról. Ezután Kossuth Lajost kormányzó-elnökké választották. 250 éve, 1759. április 14-én hunyt el Georg Friedrich Händel német származású angol zeneszerzõ (* 1685). 285 éve, 1724. április 22-én született Immanuel Kant, német filozófus, a német idealizmus megteremtõje, a königsbergi egyetem professzora († 1804). 265 éve, 1744. április 25-én hunyt el Anders Celsius svéd természettudós, csillagász, a Celsius-skála megalkotója, a svéd és a berlini akadémia, valamint a londoni Royal Society tagja (* 1701). 255 éve, 1754. április 28-án született Széchényi Ferenc gróf, a Magyar Nemzeti Múzeum és Könyvtár alapítója, Széchenyi István apja († 1820). 220 éve, 1789. április 30-án George Washington lett az Egyesült Államok elsõ elnöke.

Évfordulónaptár

2009. március

45 éve, 1964. április 11-én, József Attila születésnapján és tiszteletére ünnepelték meg elõször a magyar költészet napját. József Attila 1905-ben született Budapesten. Apja József Áron, anyja Põcze Borbála. Attila hároméves volt, mikor az apa elindult szerencsét próbálni Amerikába, s elhagyta a családot. Végül Romániáig jutott, de családját végleg magára hagyta. Az édesanyjának csak nagy nehézségek árán sikerült gyermekeit eltartani, s úgy döntött, hogy két kisebb gyermekét a Gyermekvédõ Liga révén Öcsödre adja nevelõszülõkhöz. Csaknem három évet töltött József Attila itt. 1914-ben édesanyjuk súlyosan megbetegedett - méhrákos volt. 1919-ben Jolán nõvére feleségül ment Makai Ödönhöz. Attila a szabadszállási rokonokhoz utazott, s decemberben ott kapta a hírt, hogy anyja elhunyt. Az aszszony halála után Jolán vette magához két testvérét, Attilát és Etust, Makai pedig a gyermekek hivatalosan kinevezett gyámja lett. József Attilát polgári iskolába járatták, majd késõbb a makói gimnáziumba került. Költõi pályája 17 évesen kezdõdött igazán, amikor Juhász Gyula biztatásával megjelent az elsõ verseskötete, a Szépség koldusa. 1924-ben kezdte a tanulmányait a Szegedi Egyetem magyar-francia szakán. Itt jelent meg második kötete, a Nem én kiáltok. Horger Antal professzor eltanácsolta õt az egyetemrõl a Tiszta szívvel címû verse miatt. 1925-ben kiment Bécsbe az egyetemre tanulni. A következõ esztendõben ugyanilyen céllal Párizsba, a Sorbonne-ra ment. 1927 õszén tért haza, költeményeit ekkor már ismerik és megjelentették a különbözõ irodalmi folyóiratok. Állandó munkája azonban nem volt. 1929 elején jelentette meg harmadik, Nincsen apám, sem anyám címû kötetét. Majd 1930-ban megjelent a negyedik kötettel, a Döntsd a tõkét, ne siránkozz címûvel, melyet a rendõrség elkobzott. Következõ kötete, a Külvárosi éj 1931-ben látott napvilágot. A költõ már korábban, 1930-tól pszichoanalitikus kezelésnek vetette alá magát. Egy idõre a kezelések abbamaradtak ebben az idõszakban állította össze és adta ki gyûjteményes kötetét, a Medvetáncot. 1935-tõl Gyömrõi Edit kezelte, aki iránt a páciens költõ szerelme lángra lobbant. A pszichoanalitikus „hasadásos elmezavart“ (skizofrénia) diagnosztizált József Attila esetében. Több mai pszichiáter szerint ez a diagnózis hibás volt. Az egy évvel késõbb megalakult Szép Szó címû folyóirat szerkesztõje lett. 1936-ban megjelent utolsó kötete, a Nagyon fáj, melybõl azonban mindössze néhány példány kelt el a könyvesboltokban; ezzel ismét nagy lelki megterhelés érte. A Baumgarten-díj helyett csak segélyben, illetve jutalomban részesült. Törékeny egészségi állapota egyre inkább romlott, s már a szanatóriumi ápolás sem tudott segíteni rajta. Nõvéreihez került azok balatonszárszói panziójába. 1937. december 3-án öngyilkosságot követett el, vonat alá vetette magát. A költõt elõször Balatonszárszón temették el, majd 1942-ben a budapesti Kerepesi temetõben került örök nyugalomra. József Attila egyik utolsó verstöredéke: (AZ ISTEN ITT ÁLLT A HÁTAM MÖGÖTT...) Az Isten itt állt a hátam mögött s én megkerültem érte a világot Négykézláb másztam. Álló Istenem lenézett rám és nem emelt föl engem. Ez a szabadság adta értenem, hogy lesz még erõ, lábraállni, bennem. Ugy segitett, hogy nem segithetett. Lehetett láng, de nem lehetett hamva. Ahány igazság, annyi szeretet. Ugy van velem, hogy itt hagyott magamra. Gyönge a testem: óvja félelem! De én a párom mosolyogva várom, mert énvelem a hûség van jelen az üres ûrben tántorgó világon. 1937. október

Szerk.

Szabadidõ - Közélet

2009. március

Számítógép a mindennapokban

K ERTÉSZET Vetés, ültetés, talajmûvelés Volt már olyan év, hogy a tavaszi árpát és borsót a lazább szerkezetû, gyorsan szikkadó talajokon már február végén elvetették. A hótakaró idei gyors olvadása és az elsõ tavaszi nap kellemes hõmérséklete arra utal, hogy rövidesen folytatni lehet a befejezetlenül maradt õszi ásást, abban is bízva, hogy a friss hantok még elegendõ kora tavaszi csapadékot fogadhatnak be. Ha megfelelõek a feltételek, legkorábban a petrezselyem és zöldborsó vetésére is gondolhatunk. Eléggé nedves talajban ugyanis a borsó már 2-3 °C-on is csírázik, bár a csírázás optimális hõmérséklete 15-20 °C. A hajtások 4-5 °C hõmérsékleten már fejlõdésnek indulnak. Célszerû a borsóveteményeket a galambok ellen használt fóliával védeni, egészen a sorok megjelenéséig, ami a fólia alatt aránylag gyorsan bekövetkezik. Ha viszont könnyû fátyolfóliával takarjuk a borsót, azt fokozatosan fellazítva egészen a virágzásig rajta hagyhatjuk. A vetés és az ültetés elõtt a talajt jól készítsük elõ. A vetés mélységét egy régi szabály alapján határozzuk meg: a magoknak átmérõjük négyszeresének megfelelõ takarást kell kapniuk. Általában azonban az az ajánlat, hogy az aprókat (petrezselyem, sárgarépa) mindig 1-2, a nagyobbakat (borsó, bab), 4-5 cm mélyre vessük. Kivételt képez a hónapos retek, amely ha 1 cm-nél mélyebbre kerül, megnyúlt gumókat nevel, valamint a zeller, amely csak a talaj felszínérõl kel ki. A palántaneveléssel is foglalkozó kertészkedõknek nem kis bosszúságot okoz a palántadõlés vagy palántavész. A betegséget többféle kórokozó gomba idézheti elõ, amelyek a csírázástól kezdve 4-6 leveles korig veszélyeztetik a palántákat. Elõfordulhat, hogy a fertõzött talajban vetett magvak ki sem kelnek, a csírakezdemények még a talajban elpusztulnak. A betegség másképp nyilvánul meg a kikelt palántákon. A talajjal érintkezõ gyökérnyaki rész megbarnulva elvékonyodik, a palánta kidõl. Ezért ajánlatos palántanevelésre csak hõkezeléssel, gõzöléssel fertõtlenített földet használni. A gombacsírák 60-70 C-os hõmérsékleten elpusztulnak. A fûtetlen fóliasátrakba a retket már február közepétõl lehet fokozatosan vetni. A retek hidegtûrõ, az idõjárástól függõen 30-50 nap alatt fejlõdik ki. A gyümölcsfákon elvégezzük a rügyfakadás utáni lemosó permetezést. A kártevõk elleni kora tavaszi permetezésnél nagyon fontos a megfelelõ idõpont kiválasztása. Ez akkor van, amikor az áttelelõ petékbõl az elsõ meleg idõjárás hatására kikelnek a lárvák, s ezek a duzzadó rügyek környékén helyezkednek el. Ezért is beszélünk rügyfakadás utáni permetezésrõl, amit a virágzásig akár meg is ismételhetünk. A jól idõzített permetezéssel egyszerre több kártevõ ellen is védekezhetünk, ezek fõleg a következõk: levéltetvek, az alma-levélbolha, a gyapjaspille - (fiatal hernyói a fakadó rügyeket rágják ki, a lárvák a fiatal leveteket), kaliforniai pajzstetû, fõleg az almafák kórokozója, a kérgen telepszik meg. A lemosó permetezés elõtt kéregkaparást, drótkefézést is kell végezni. Összeállította:

Kürtös 15

B. Eszter

A számítógépek életünk természetes részévé váltak a 21. században. Megtalálhatók rengeteg mindennapi használati tárgyban mint az óra, mikrohullámú sütõ, mosógép stb. Valahol azt hallottam, hogy létezik személygépkocsi, ahol több mint háromszáz mikrocsip van - szinte hihetetlen. A számítógépek ott vannak mindenütt, és sok esetben nem is tudunk róluk. Természetesen ott, ahol megtalálhatók, el is romolhatnak, és ezzel mûködésképtelenné teszik az adott használati tárgyat. Virtuális világunk is a számítógépeknek köszönheti létét. Jelenlegi túlburjánzó állapotában is a valós világot tükrözi, ahol szintén elborít bennünket az információáradat. Az internet talán nem az lenne, ami, ha 1989-ben Tim Berners-Lee nem alkalmazza a hypertext technológiát a WorldWideWeb megalkotásánál. A hypertext fogalmával 1965-ben Ted Nelson lépett elõ, amikor Xanadu nevezetû munkája során bizonyos összefüggõ információk állandó összekötését és összehasonlítását tette lehetõvé. A mai modern hypertext elõdjének tekinthetjük. A hypertext segít az információ rendezésénél, tárolásánál, keresésénél. Az egyes oldalak közötti mozgás során teljesen természetesen klikkelünk a hivatkozásokra, mivel a hypertext összeköti az egyes elemeket /kép, hang, szöveg/ a világhálón. A hypertext elvét más elektronikai dokumentumok is kihasználják /enciklopédiák, elektronikus térképek stb./. A hypertext használatánál könnyen megtörténik, hogy keresésünk tárgyától messzire kerülünk… Bármilyen jó egy technológia, hosszú távon nem tesz minket boldogabbá, de hozzájárulhat vagy növelheti a boldogságérzetünket. RNDr. Balázs Péter

Disznótoros kóstoló Tájainkon még csak most van kibontakozóban a falusi turizmus. Kétségtelen, hogy tavasztól õszig bõségesebb a kínálat, de télvíz idején is lehet turistacsalogató programokat készíteni. Faluhelyen, ahol adottak a feltételek, no meg vállalkozó szellemû emberekbõl és ötletekbõl sincs hiány, kézenfekvõ disznótoros kóstolóra invitálni az ínyenc turistákat. Ennek jelei mutatkoznak Inámban, ahol február 21-én, szombaton amolyan farsangzáró gasztronómiai napot rendeztek. Nagy József polgármester elmondta, hogy az önkormányzati képviselõk, a Sõtér Kálmán Polgári Társulás tagjai és az MKP - ahogy fogalmazott - „asszonytagozata“ disznótoros

kóstolót készítettek a Budapestrõl, egészen pontosan Újpestrõl érkezõ vendégeknek, akik közül ugyan már többen ismerõsként jöttek a községbe, mert a helyi önkormányzat már évek óta baráti kapcsolatokat ápol az újpesti önkormányzattal. Egy autóbusznyi ember érkezett a rendezvényre, akiknek reggelire „abárolt“ szalonnát, disznósajtot és sült hurkát tálaltak. Ebédig a társaság programjában a környék nevezetességeinek megtekintése szerepelt. Ellátogattak a szklabonyai Mikszáth-házba, megnézték az ipolybalogi „koronás“ templomot, Ipolynyéken pedig Szent István köztéri szobrát. Visszaérkezvén jellegzetes disznótoros ebéd várta a pesti turistákat.

Elõször hagyományos kenyeres-hagymás pecsenyelevest szolgáltak fel, aztán jöhetett a fõtt hús, a pörkölt, de nem hiányzott az asztalról a sült kolbász és hurka és a disznótoros káposzta sem. No meg a jó inámi bornak is keletje volt. Meglepetés volt a „desszert“, az MKP-s asszonyok sütötte „herõke“ inámi módra. Elutazásuk elõtt az újpesti vendégek megtekintették még a helyi templomot, és a temetõben koszorút helyeztek el Mons. Lénár Károly síremlékén. Nagy József polgármester reményét fejezte ki, hogy az ilyen és hasonló rendezvényeknek folytatásuk lesz a faluban. -bgy-

Felhívás - Hirdetés

16 Kürtös

Író-olvasó találkozó Csáky Pál, a Magyar Koalíció Pártja elnöke lesz a vendége 2009. március 20-án, pénteken 17 órától az ipolynyéki könyvtárnak. Ezúttal azonban nem politikusként, hanem íróként látogat el Ipolynyékre, ahol a legújabb, a Harmatos reggelek álmai c. könyve kerül bemutatásra. A regény a múlt század hetvenes éveinek elejére kalauzolja vissza az olvasót, amikor a szovjet koncepciós perek mintájára sok ezer ártatlan ember ellen indítottak hadjáratot... Az író-olvasó találkozó után a szerzõ dedikálja legújabb könyvét. /-/

2009. március

M Û V E LT S É G I J Á T É K KI VOLT, illetõleg KICSODA? Játékos kedvû olvasóinknak szeretnénk kedveskedni új mûveltségi játékunkkal. A mostanin kívül még további három lapszámunkban találkozhatnak majd az inámi Községi Hivatal támogatásával indított KI VOLT, illetõleg KICSODA? olvasói játékunk kérdéseivel. Minden alkalommal hat kérdéssel jelentkezünk, és aki a hatból legalább négyre helyesen válaszol, részt vesz a sorosolásban. Fordulónként a helyes megfejtõk között 2-2 játékost sorsolunk ki, akik a községi hivatal jóvoltából ingyenes belépõjegyet nyernek az Inámban 2009. július 4-én tartandó X. MÉZFESZTIVÁL esti koncertjére. I. FORDULÓ Ki volt... 1. A legnagyobb magyar: ............................................ /kérjük beírni a nevét/ 2.

Csemadok-évzárók Lapzártáig (a szerkesztõséghez eljuttatott információk alapján) az alábbi települések Csemadok-alapszervezeteiben tartották meg az évzáró taggyûléseket: Bussa, Csáb, Csalár, Nagycsalomja, Ipolyhidvég, Ipolynyék, Ipolyvarbó, Kõkeszi és Szécsénke. Kérjük az alapszervezeteket, hogy ahol az évzáró gyûlések még nem valósultak meg, ott a járási konferenciáig (márc. 22.) tartsák meg õket.

Köszöntő „Halld meg jó Istenem legbuzgóbb imámat: Köszönöm, köszönöm Az Édesanyámat.“ Szívünk teljes szeretetével köszöntjük 80. születésnapján drága jó Édesanyánkat

özv. Bodzsár Jánosnét /Inámban/. Köszönjük meghálálhatatlan gondoskodását, kifogyhatatlan szeretetét, nagy-nagy jóságát, az egész áldozatos életét. Gyermekei családjukkal

A haza bölcse:

............................................

A zongora poétája:

............................................

A rózsák királya:

............................................

3. 4. 5. A második honalapító: ............................................ 6. Isten ostora:

............................................

Kérjük a kitöltött játékszelvényt beküdeni szerkesztõségünk címére legkésõbb 2009. március 30-ig. Fénymásolt játékszelvényt nem fogadunk el! Beküldte: ............................................................................................................. /Név, teljes cím, telefonszám/

MEGHÍVÓ II. ÉRSEKÚJVÁRI KISTÉRSÉG-GYERMEKFESZTIVÁL „PETTYES, CSÍKOS, PEPITA“ V e r s e n y é s h e l y e z é s n é l k ü l, k o r h a t á r n é l k ü l 2009. m áj us 23. /szom bat / KÉRÉS: 1. Tíz mûfaj közül választhatnak majd a jelentkezõk: rövid vers, mese, egyéb szöveg, jelenet, hangszerszóló, kamarezene, népdal, néptánc, mûdal, társastánc. Idõtartam: 2-3 perc. 2. Fellépéshez fehér vagy egyszínû blúzt, inget, trikót, kiegészítõt is várunk. 3. Babák, macik kölcsönzését kérjük /pettyesben, csíkosban, pepitában/ sok-sok más tárggyal együtt. /pl. pettyes labda, bögre, csíkos abrosz, pepita kötény stb./. A délelõtt kölcsönzött tárgyakat délután vissza is adjuk. Bõvebb tájékoztatás kérhetõ a 035-6402211-es telefonszámon. A mûsorelõzetes szerint a gyermekfesztivál vendége lesz Halász Judit „Szeresd a testvéred!“ c. koncertjével.

havilap. Kiadja a Csemadok Nagykürtösi Területi Választmánya. A kiadásért felel Balogh K Ü R T Ö S Közéleti Gábor, a CSNTV elnöke, telefon: 0907/84 22 67. Fõszerkesztõ Bodzsár Gyula. Szerkesztõk: Hrubík Béla, Urbán Aladár. Mûszaki szerkesztõ: Kliment Éva. Korrektúra: Németh Ágota. Levélcím: 991 28 Vinica, Cesta slobody 457. E-mail: [email protected]: 0905/71 77 76. Nyilvántartási szám: EV 1419/08. ISSN 13363972. Nyomda: NOVAPRESS Ve¾ký Krtíš. Terjeszti: a Csemadok Nagykürtösi Területi Választmánya. Ára 12.- korona, 0,40 EUR. Megjelenik 800 példányszámban. A szerkesztõség álláspontja nem minden esetben azonos az újságban közöltekkel. A kéziratok szerkesztésének, esetleges rövidítésének jogát fenntartjuk. A hirdetések tartalmáért és nyelvhelyességéért felelõsséget nem vállalunk. A lap a Szlovák Köztársaság Kulturális Minisztériumának támogatásával készül. Realizované s finanènou podporou Ministerstva Kultúry SR - podprogram Kultúra národnostných menšín.