2008/2009
9. osztály
Tartalomjegyzék 1. 2. 3. 4. 5. 6. 7. 8. 9. 10. 11. 12.
Művészet Mitológia A világ keletkezése, az istenek származása Gilgames Eposzi sajátosságok Homérosz – Iliász Odüsszeia A görög líra Szapphó: Aphroditéhoz A Biblia A görög dráma Thébai mondakör
13. 14. 15. 16. 17. 18. 19. 20. 21. 22. 23.
Antigoné A görög drámaíró triász A középkor A középkori irodalom Dante Alighieri Isteni színjáték Francois Villon Villon költészete Giovanni Boccaccio Reneszánsz Francesco Petrarca
24.
Janus Pannonius • Egy dunántúli mandulafáról • Búcsú Váradtól • Pannónia dicsérete • Mikor a táborban megbetegedett
25.
Balassi Bálint • Egy katonaének • Hogy Júliára talála, így köszöne neki • Kiben az kesergő Céliárul ír • Adj már csendességet
26. 27. 28.
Az angol reneszánsz színház Shakespeare legfontosabb drámái Rómeó és Júlia
Művészet Célja: A láthatatlant láthatóvá tenni A művészetek osztályozása: Ókor: Nem ismerték el a művészetet Középkor: tudománynak tartották a művészetet (verstan, zene). Az építészetet és a szobrászatot a mesterségekhez sorolták. A XVII. Században kezdték elismerni a művészeteket.
Mitológia Mitológia: mítoszok összessége, a mítoszokkal foglalkozó tudományág. Mítosz: (=hitrege) naiv társadalmi tudatforma. Az emberek nem tudták tudományos alapon megmagyarázni a természet és a társadalom jelenségeit, ezért természetfeletti lényeknek, legendás hősöknek tulajdonították a változásokat. A tudomány, a művészet és a vallás együtt vannak jelen a mítoszokban, melyek egykor valóban megtörtént események, katasztrófák emlékét is őrzik. Görög mitológia: politeizmus (= sok istenhit) jellemzi. Görög mítoszok: • Hésziodosz: Theogonia (= Az istenek születése) • Prométeusz mítosz A görög mítoszok epikus jellegűek, témájuk sokféle: • Az istenek születése • Az istenek harca (= Theomachia) • Egy-egy isten élettörténete • Okmagyarázó történetek (pl.: a világ keletkezése)
A világ keletkezése, az istenek származása A világ kezdetén először csak a Khaosz létezett. Aztán megjelent Erósz és Gaia. Gaia volt az első szülő nő; megszülte Uranoszt. Gaia +Uranosz à „százkarú”, „egyszemű” óriások. Uranosz az alvilágba (Tartarosz) küldte őket. Később megjelentek a titánok à Kronosz a legfiatalabb. A titánok női megfelelői a titaniszok à Rhea, aki később Kronosz felesége lesz. Kronosz megfosztotta apját a hatalomtól. Kronosz +Rhea à 3 lány (Hesztia, Demeter, Héra) és 3 fiú (Hádész, Poszedion, Zeusz) Kronosz fél, hogy a gyerekei megfosztják a hatalomtól, ezért lenyeli őket. Rhea Kréta szigetére menekíti Zeuszt, és egy követ tett a pólyájába. Zeusz mérget adott Kronosznak, aki így kihányta a fiait, Zeusz pedig harcot indított Kronosz ellen a testvéreivel. A Tartarosz foglyai Zeusznak villámot, Hádésznak láthatatlanná tevő sisakot, Poszeidonnak három ágú szigonyt készítettek. Legyőzték az apjukat és felosztották a világot: Zeusz az égben, Hádész az alvilágban, Poszeidon pedig a tengerekben uralkodott. Zeusz felesége Héra. Lányuk Pallasz Athéné, aki Zeusz fejéből ugrott elő felfegyverkezve. Héra megpróbált gyermeket világra hozni apa nélkül à Héphaisztosz. Héra ledobta éőt az Olümposzról. Héphaisztosz à sánta kovácsisten
Aphrodité à szépség, szerelem, báj istennője. Apollón à múzsák karvezetője Artemisz à erők, vadászat istennője. Hermész à kereskedők, vándorok, feltalálók, szélhámosok istene Dionüszosz à fák, gyümölcsök (szőlőà bor) istene Prométheusz à vakmerőség, kitartás, büszkeség, haladás, szabadság istene. Ellopta a tüzet az embereknek, ezért Zeusz a Kaukázus szikláihoz láncoltatta, ahol tízezer évig kellett szenvednie. Zeusz madara a sas, csipkedte a máját.
görög
isten
római
Zeusz Héra Aphrodité Árész Poszeidon Hádész Dionüszosz
főisten főisten felesége szerelem istennője hadisten tengeristen alvilág istene bor, mámor istene tudomány, bölcsesség istennője vadászat istennője művészet istene tolvaj isten, hírnök
Jupiter Juno Vénusz Mars Neptunus Pluto Bacchus
Pallasz Athéné Artemisz Apollón Hermész
Minerva Diana Apollo Mercurius
Gilgames Gilgames eposz Keletkezés: Kr. E. 3. évezredben Szájról szájra terjedt Kr. E. 15-14. század: 12 agyagtáblán található, melyet Szinlengi-unnini írnok jegyzett le. Műfaj: eposz (=hősköltemény) Téma: halhatatlanság és az élet értelme Főhős: Uruk városa élén álló Gilgames [Sumer eposz]
Eposzi sajátosságok • • •
Tárgya: Egy egész nemzet vagy nép sorsát érintő, vagy eldöntendő esemény leírása Főszereplő: mindig kivételes képességű ember, aki természetfölötti erőkkel rendelkezik, vagy természetfeletti erők segítik harcában Hangneme: magasztos, patetikus (=fenséges)
Eposzi kellékek: • • • • • •
Invokáció (= fohász vagy segélykérés) Propozíció (= témamegjelölés) In medias res (= a dolgok közepébe vágva) Enumeráció (= seregszemle) Részletezett csatajelenetek Állandó jelzők
• • • • •
Epizódok à nem viszik előbbre a cselekményt, a főhős jellemének megismerésére szolgálnak. Deus ex machina (= isteni beavatkozás, csodás elemek) Epikus hasonlatok Eposzi bőbeszédűség (= ismétlés) Verselése időmértékes
Homérosz – Iliász Cím jelentése: Ilionról (Trójáról) szóló ének Keletkezés: i.e. 8. század. Műfaj: eposz Cím: Trója görög neve Ilion, tehát Trójáról szóló történet. Téma: Akhilleusz haragja és enyhülése Főhős: Akhilleusz à félisten. Thétisz istennő az örök élet vizébe merítette csecsemő fiát sarkánál fogva, így csak ott sebezhető. Előzmények: „Aranyalma a legszebbnek!” Párisz, trójai királyfi Héra, Aphrodité és Pallasz Athéné közül Aphroditét választja. Az istennő cserébe Heléné szerelmét adja, Menelaosz feleségét, akit Párisz elrabol, és ezért dúl a háború. Idő: A háború 10 évéből az utolsó 52 nap eseményeit mutatja be. Helyszín: Trója Szerkezet: 24 ének Cselekmény: Akhilleusz nem vesz részt a harcokban, de megengedi, hogy barátja Patroklosz kiálljon Hektor ellen. A párviadalban Patroklosz életét veszti, s ezért Akhilleusz bosszúvágyból megöli Hektort, és körbehurcolással megszégyeníti halott testét. Hektor apjának, Priamosz gyászának láttán azonban részvét támad benne, és kiadja a halott testet. Helyreáll a lelki béke; a két ellenfél 10 napos fegyverszünetet köt, hogy eltemessék a halottakat. Az eposz embereszménye: Akhilleusz a dicső korszak, a nagy háborúk, a katonai erények megtestesítője. Akhilleusz tudja a jóslatot: vagy rövid ideig él, és dicső hírneve örökké fennmarad, vagy hosszú élete lesz és senki nem fog rá emlékezni.
Odüsszeia Keletkezés: Kr.e. 8. század vége Műfaj: eposz Cím: a főhős nevére utal Téma: a főszereplő bolyongása és hazatérése Főhős: Odüsszeusz Előzmény: a trójai háború vége, a harcosok hazaindulnak Idő: 40 nap eseményeit emeli ki a 10 éves bolyongásból (nem az utolsó 40 nap) Helyszín: Ithaka, szigetek Szerkezet: 24 ének, melyben a cselekmény 2 szálon fut, majd a mű felénél összekapcsolódik, bonyolultabbá válik. Cselekmény: 1-4. ének: Ithaka, jelen • Penelopé hűségesen várja férjét, lassan 20 éve. 108 kérő ostromolja, és közben pusztítják Odüsszeusz vagyonát.
Télemakhosz (Odüsszeusz fia) felnő, és az istenek sugallatára apja keresésére indul; a kérők azt tervezik, hogy a hazatérő fiút megölik. 5-8. ének: Kalüpszó nimfa szigete, jelen • Odüsszeusz itt tölti idejét. Hermész érkezik Zeusz parancsával: a főhős hazatérhet, de a nimfa nehezen engedi. • Poszeidon meg akarja gátolni, a vízen összetöri tutaját, Odüsszeusz nehezen ér partot. • A phaiák király látja vendégül, lánya Nauszikaá beleszeret Odüsszeuszba, Odüsszeusz elmeséli kalandját. 9-12. ének: kalandjai, múlt • Kikónok szigete – mohóság, kapzsiság • Lótuszevők szigete – a mámort okozó növények fogyasztása után társai közül többen nem akarnak hazatérni • Küklopszok szigete – Poszeidón fiának megvakítása • Áiólosz szigete – bőrtömlőbe zárva a szelek királya nekik adja a szelet, hogy könnyen hazajussanak, de társai kinyitják, mert azt hiszik, hogy arany van benne. Ithaka partjaitól sodródnak vissza. • Kirké szigete – huszonegy társát disznóvá változtatja a varázslónő. • Alvilág – találkozik anyjával, aki hírt ad otthonról • Szirének szigete – társai fülét viasszal tapasztja be, ő az árbochoz kötve hallgatja a sziréneket • Szkülla és Kharübdisz két tengeri szörny • Héliosz, a napisten szigete – társai esznek a tehenekből, a viharban elvesznek emberei, egyedül ő marad életben • Kalüpszó nimfánál tölt két évet. 13-24. ének: jelen • a phaiákoktól hajót kap, hazaviszik, s mivel útközben elalszik, Ithaka egyik öblében teszik partra, otthon ébred fel. Pallasz Athéné koldussá változtatja. A fia is hazatér és közösen eltervezik a kérőkkel való leszámolást. • A kérők gonoszul bánnak a koldussá vált főhőssel, akit csak dajkája és kutyája ismer fel. • Íjversenyt rendeznek, Odüsszeusz átlő 12 fejsze fokán, majd megöli a kérőket, feleségével újra egymásra találnak, majd elmeséli neki a veszedelmeket amiken keresztül ment. •
A görög líra Ideje: Kr.e. 7-6. század Történelmi háttér: • Az arisztokratikus társadalmi válság után népuralom, vagy népi eredetű zsarnokság, hódítások, vagyoni különbségek voltak • Az érdeklődés a múlttól a jelenhez, a külső eseményektől a belső lelki történések felé fordult. Műfajok: • Elégia: minden disztixhonban írt vers. Disztichon: hexameter + pentameter • Epigramma: (= felirat, sírfelirat) tömör, bölcs gondolatokat, gúnyt megfogalmazó, többnyire csattanóval végződő rövid vers. • Iambosz (= jambosz) gúnyos, hibákat, bűnöket pellengérre állító vers. Megteremtője: Arkhilokosz (7. század), Szappho (Kr.e. 600 körül)
•
Szappho a görög líra híres költőnője. Leszbosz szigetén élt és alkotott. Verseinek témája a szerelem. Legismertebb verse az Aphroditéhoz.
Szappho: Aphroditéhoz Keletkezés: Kr.e. 7-6. század; Leszbosz szigetén. Ez Szappho egyetlen műve, ami teljes egészében megmaradt. Műfaj: himnusz (= istenhez szóló költemény) Téma: szerelem. Könyörgés és magasztalás Aphrodité istennőhöz. Hangnem: patetikus (= fenséges, magasztos), ünnepélyes Újdonsága: noha istennőhöz szól a vers, mégis bensőséges vallomás Szerkezet: ősi formát követ. Gyakori ez imákban, később himnuszokban. (könyörgés, indoklás, könyörgés) 1. vsz.: könyörgés; a költőnő istenhez fordul segítségért. 2-6. vsz.: indoklás 7. vsz.: könyörgés
A Biblia Keletkezés: kr.e. a 2. évezredtől kr.u. 100 körülig tartott az egyes részek megírása, és végleges formája között évszázadok teltek el. Egyes műveket elfogadtak, másokat kihagytakàkanonizálás (= kánonàmérték) Vallási szempontok alapján állították összeàegységes könyv Kr. U. 325-ben Niceában a zsinaton. Először az Ószövetséget fordították görög nyelvre. Az Ó-és az újszövetséget Szent Jeromos kapcsolta össze 390 és 450 között à Vulgata. Műfaj: minden irodalmi műfaj kezdeti formáira találunk benne példát. Cím: a görög eredetű biblion szóból ered (többes számú alak)àiratok, könyvecskékàszent írásnak is nevezik. Jelentősége: a zsidó vallás, kereszténység szent könyve; ókori kultúra legjelentősebb alkotása à befolyásolta a későbbi korok gondolkodásmódját, kultúráját, napjainkban is érezhető a hatása. Szerkezete: 2 nagy részből és összesen 66 könyvből áll. (Ószövetség 39 könyv, Újszövetség 27 könyv.)
Ószövetség: Keletkezés: ősi zsidó írásokból lett összeállítva. Kr.e. 1200-tól kr.u. 200-ig. Műfaj: változatos(krónikák, elbeszélések, himnuszok) Nyelve: héber, arámi Cím: Isten szövetséget kötött Izsákkal, Ábrahámmal, Jákobbalàinnen az elnevezés. Téma: vallási és világi műveket tartalmaz; tanítói, prófétai könyvek. Szerkezet: 3 részből áll § 1. rész: 1-5. könyv Tóra (= tövény, tan) à erkölcsi, vallási, tásadalmi törvényeket tartalmaz. A világ teremtésétől a zsidó nép honfoglalásáig írja le az eseményeket. à a hagyomány Mózesnek tulajdonítja. Legjelentősebb részei: Genesis: a világ és az ember teremtése (7 nap) testvérgyilkosság àKáin és Ábel vízözön
§
§
József története 10 parancsolat. 2. rész: 18 könyvet tartalmaz. a zsidó nép történetét foglalja össze à történeti könyveknek, szent iratoknak nevezik. Sámson története Dávid és Góliát. Példabeszédek könyve énekek éneke 3. rész: 16 könyvből áll ( a próféták könyve) próféta(= Isten szavait magyarázza, hirdeti) 4 nagy prófétát különböztetünk meg: Ézsaiás, Dániel, Jeremiás, Ezékiel és még 12 kis prófétát (pl. Zakariás, Habakuk, Jónás, stb.)
Újszövetség Keletkezés: kr.u. 1-2. század. szerzői apostolok (apostolokàJézus 12 tanítványa, majd később a keresztény hit első terjesztői) Műfajai: evangélium, parabola, stb. Cím: az emberek megszegték az Ószövetségben említett törvényeket, Jézus(=Isten fia) halálával megváltja az emberiséget. Nyelve: görög Fordítások: az Újszövetséget Sylvester János 1541-ben. A Bibliát Károli Gáspár 1509-ben. Téma: Jézus élete, az apostolok tettei, látomás a világvégéről. § Szerkezet: 4 rész 1. rész a 4 evangéliumot(= örömhír) tartalmazza à Jézus életének történetét mondják el. szünoptikusok (= együttlátók) Márk evangéliuma: a legkorábbi és legrövidebb Máté evangéliuma: bővebb Lukács evangéliuma: részletes Jézus életét, születését, tanácsait, keresztre feszítését, kínhalálát és feltámadását beszélik el. • János evangéliuma: eltérő szerinte Jézus Isten embert öltött alakja ♦ Ismertebb részletek: Ø A hegyi beszéd (= boldogmondások) Ø A tékozló fiú (Jézus valószínűleg i.e. 7-ben született Betlehemben) § 2. rész: az apostolok cselekedetei a kereszténység 1. évtizedeinek története. § 3. rész: az apostolok 21 levele à 14 db Pál nevéhez fűződik à keresztényellenes volt, de meglátta a feltámadt Jézust és követője lett à pálfordulás.
§
4. rész: jelenések könyve (apokalipszis) Látomások arról, hogy a keresztényüldözés ellenére fennmarad Krisztus egyháza, megvalósul Isten országa. Jézus válsága: szent életével, és ártalmatlan halálával megszerezte a bűnbocsánatot és az örök életet az emberek számára.
A görög dráma Kialakulása: I.e. 5. század • Dionüszosz isten tiszteletére rendezett ünnepségek alkalmából jött létre. Ekkor a dráma lett az irodalom vezető mű neme. • Több tagú kar (kórus) mondta el Dionüszosz isten élettörténetét. Később kivált egy karvezető és párbeszédet folytatott a karral, majd később 3-4 ember vált ki, egymás közt folytatva párbeszédet, de a kar továbbra is megmaradt. Jellemzői: a hármas egység: tér, idő, cselekmény • Tér: egy helyszínen játszódott • Idő: egy nap leforgásánál (esetleg 36 óra) nem tartott tovább a dráma cselekménye. • Cselekmény: egy szálon fut az egész. • Dráma versenyek: A Dionüszosz ünnepségek fénypontja volt. Egyszerre 3 drámaíró versenyzett. 4 művet kellett írniuk. (3 tragédia, 1 szatírajáték (= a komédia elődje)).
A görög színház: • • • • • • • •
Félkör alakú színpad Hegyoldalba vájt sorok Szabadtéri Több ezer ember elfért benne Férfiak játszottak, álarcot viseltek, magasított talpú cipőben, és szótölcsért használtak. A színpad keskeny volt A színészek keveset mozogtak, inkább vitatkoztak A közönség szabadon véleményt nyilváníthatott.
Thébai mondakör Szophoklész 120 darabot írt, és ebből 7 maradt meg. A drámaversenyeken 24-szer lett első. Hősei nem valóságosak, hanem eszmei hősök, akik mindig egy eszméért küzdenek és halnak meg. Legfontosabb művei: • Oidipusz király • Oidipusz Kolónoszban • Antigoné
Antigoné Keletkezés: Kr.e. 5. század Alap: a Thébai- mondakör Téma: az emberi sors tragikuma. Oidipusz akarata ellenére (jóslat) feleségül veszi édesanyját, megöli édesapját, és emiatt pestisjárvány tör ki.
Műfaja: tragédia Terjedelem: 1530 sor Cím jelentése: Oidipusz (= dagadt lábú) születése után átszúrták a bokáját. Alaphelyzet: Laioszt megölték, Oidipusz az új király keresi gyilkosát. A jóslat beteljesült. A dráma alapvető konfliktusa: Antigoné és Kreón szembenállása. Antigoné: az emberiség és a lelkiismeret parancsát, az istenek íratlan törvényeit képviseli. A halottakat el kell temetni. Kreón: az ember által hozott törvényt képviseli, amely zsarnoki törvény és szemben áll az istenek törvényeivel. Nem engedi Polüneikész eltemetését, mivel a város ellen támadt. Főszereplők jellemzése: Kreón a zsarnokság, az önkényuralom megtestesítője. Az isteni törvények semmibe vétele okozza bukását. Antigoné kemény, akaraterős, egy eszme megtestesítője. A lelkiismeretének engedelmeskedik. A többiek elismerik igazát, de nem követik példáját, mert gyávák. Nem igazi hús-vér ember, hanem egy eszme megtestesítője. Azért hős, mert nem hajlandó az embertelenséget elfogadni, és az életét is feláldozza a felborult erkölcsi világrend helyreállításáért. Azt teszi, amit a többi ember is szeretne, csak nem merik vállalni a következményeket.
Görög drámaíró triász 1. Szophoklész 2. Aiszkhülosz (tragédiaíró a. Két színészt alkalmazott a színpadon b. Több drámájában testvér-, ill. szülőgyilkosság szerepel c. 7 drámája maradt meg: (legfontosabbak) i. Leláncolt Prométheusz ii. Heten Théba ellen iii. Perzsák 3. Euritidész a. A színpad filozófusának nevezték b. Általában negatív tulajdonságú hős a főszereplő c. Ábrázolásmódja ellentétes Szophoklésszal, mert olyannak mutatja be az embereket, amilyenek a valóságban. Szophoklész idealizálja hőseit. Ő olyannak mutatja be őket, amilyeneknek lenniük kellene. d. Szívesen ábrázolta a női lelket e. A női hősök valamilyen bűnt követtek el. f. Legfontosabb művei: i. Medeia ii. Elektra
A középkor Tágabb értelemben: 476-1640-ig. Szűkebb: 1000-1530-ig. Történelmi háttér: A Római birodalom hanyatlása: a rabszolgatartó társadalom nem képes fejlődni à kevesebb rabszolga à a munkaerő csökken à a gazdaság válságba jut.
Keletről barbárok törnek a birodalomra à 476-ban a Nyugat-római birodalom elbukik, helyén új államok keletkeznek. A középkor jellemzői: Alapja a keresztény egyház, amely óriási hatalommal rendelkezik à az uralkodó közvetlen támogatója. Szerzetes rendek alakulása: • 529 à Szent Benedek rendje: „Imádkozzál és dolgozzál” • XI. század: Ágoston rendiek, ciszterciták, fehér barátok, kardhausiak: néma barátok. • XIII. század: Dominikánusok, ferencesek. A szerzetesrendek nem csak imádkoztak, hanem gyógyítottak, tanítottak, földet műveltek, kertészkedtek, terveztek, építettek, könyveket másoltak, festettek. [transzcendens világkép, az irodalom nyelve latin, geocentrikus világkép] Nem ismerik el a fejlődés elvét, Isten és az egyház hatalma örök és állandó. Nagy szerepük van a szimbólumoknak. Csillagvizsgálat, horoszkópkészítés, stb. • A művészetet mesterségnek tartják, ami megtanulható. Nem ismerik el a tehetség szerepét. Névtelenségbe burkolóznak. Építészetben a román, majd a gótikus stílus jellemző. (Mátyás templom)
Román stílus Ideje: XI-XII. század A harcoló egyház építészeti stílusa: vastag falak, zömök pillérek, félköríves áthidalások (Tihanyi Apátság, Jáki templom)
Gótikus stílus Ideje: XIII.-XIV. század Ezt követte a diadalmas egyház építészete: karcsú pillérek, keskeny bordák, csúcsíves boltozat, táv pillérek, rózsaablak, egyénített szobrok (S alakú testtartás, arc, kéz), szárnyas oltárok. (Mátyás templom, Kassai Dóm)
7 szabad tudomány volt: • • • • • • •
grammatika – nyelvtan retorika – szónoklattan logika – gondolkodás aritmetika – matematika geometria – mértan zene asztronómia – csillagászat
A középkori irodalom 1. Vallásos vagy egyházi irodalom központjai: kolostorok, rendházak. a. Műfajai: himnusz (Szent Ferenc naphimnusz, Mária himnuszok, Ómagyar Mária Siralom.)
Ómagyar Mária Siralom A versben költői eszközök találhatók: • Tőismétlés (=figura etymologica) • Alliteráció (= hangok, sorok összecsengése) • Szinonimák (=rokon értelmű szavak) A.) magyar költészet első hasonlata: Véred hullik vízül à Úgy hullik a véred, mint a víz. B.) Legenda (=epikus műfaj) Szentek életét meséli el: • Szent Margit- legenda (1310 körül) Hőse IV. Béla lánya a Nyulak szigetén (Margitsziget) élt, fiatalon halt meg. Aszkéta, önsanyargató, rideg, sivár, középkori világot mutat be. • Ferenc-legenda (1370 körül) madaraknak prédikált, az ember és a természet viszonyát mutatja be. C.)Példa (=példázat, parabola) Erkölcsi tanulsággal, allegorikus értelemmel ellátott, rövid anekdotikus történet. 2. Lovag irodalom központja: főúri várkastélyok, királyi udvar embereszménye: a lovag. jellemző vonásai: a. Lelki nemesség b. Erkölcsi tisztaság c. Becsület d. Harci bátorság e. Udvariasság, vidámság f. Gyengék védelmezése (öregek, betegek, nők, gyerekek) g. Szerelem (reménytelen) Műfajai: Lovag eposz (=versben íródtak; hősi csatát, cselekedetet dolgoztak fel, az embereszménye mindig a lovag) • Roland-ének (XII. század, francia eposz) • Igor-ének (orosz nemzeti eposz) • Nibelung-ének (német, 1200 körül) - Lovagregény: Trisztán és Izolda (kelta mondakincs a forrás) témája az örök, halhatatlan szerelem. - Trubadúrdalok trubadúr (= az eszményi szerelmet és a lovagi erényeket megéneklő dalköltő Nyugat-Európában) Az élet örömeit, szépségeit fejezi ki, szerelemről, fiatalságról szólnak, de vannak köztük vallásos témájúak is. A lovagi irodalom átmenetet képez az egyházi és a városi irodalom között. 3. Városi vagy polgári irodalom központjai: a virágzó városok Képviselői: művelt, városi vándordiákok (=vágánsok à vágánsdalok), kóbor lovagok, szökött papok, a társadalom perifériájára szorult szerzetesek. Jellemzői: - Lázadó költészet à az egyén szabadságát hirdeti a feudális és egyházi kötöttségekkel szemben - Az életöröm hirdetése à tavasz, bor, mámor, az öröm dícsérete
-
Életcél: a pillanat boldogsága, a mának élnek Nem tekintélytisztelők Kritikus szellem Tiszteletlen humor Életvidám bölcsesség
Vágánsdalok gyűjteménye: - Carmina Burana XIII. század; kb. 200 latin nyelvű diákéneket tartalmaz. A költők, szerzők nevét nem ismerjük. Tartalmi szempontból két részre osztható. o Vidám hangulatú szerelmi-, és bordalok o Komoly tárgyú, az egyház romlottságát, a papok züllöttségét, a gazdagok életmódját bíráló művek. Megzenésítője a XX. Században Carl Orff, német zeneszerző.
Dante Alighieri 1265-1321-ig élt. Szerény vagyonos családból származott. Tanult grammatikát, retorikát, dialektikát, zenét, aritmetikát, csillagászatot. Korán kezdett verselni, festészettel és zenével foglalkozni. Brunetto Latini (= a firenzei köztársaság kancellárja) nagy hatást gyakorolt rá Bolognában. Arisztotelész filozófiáját tanulmányozta. 1300 à Firenze Piornya (polgármester) politikáját a papság iránti bizalmatlanság hatotta át, ezért a pápa elátkozta őt. 1302 à Dantét távollétében tűzhalálra ítélték, házát lerombolták à élete végéig száműzetésben élt: Verona, Padova, Párizs, Mantona, Ravenna (à ma is itt nyugszik a teste). Művei: - Konvivio, Szeretett lakoma - Köznyelvi ékesszólásról - Isteni színjáték o Eredeti címe: Comedia (=színjáték) o Színmű, ondivina o Isteni jelzőt Boccaccio ragasztotta rá.
Isteni színjáték Eredeti cím: Comedia „Én rajtam jutsz kínnal telt hazába, én rajtam át oda, hol nincs vigasság, rajtam a kárhozott nép városába. Nagy Alkotóm vezette az igazság: Isten Hatalma emelt égi kénnyel, az ős Szeretet és a fő okosság. Én nem vagyok egykorú semmi lénnyel, csupán örökkel, s én örökkön állok, Ki itt belépsz, hagyj fel minden reménnyel.” Keletkezés: 1320 (a száműzés évei) A költő a férfikor küszöbét egy nagy forradalommal lépte át: Úgy fog írni Beatricéről, ahogyan még nőről nem írtak soha. Műfaj: emberiség költemény Téma: a költő túlvilági utazása a kereszténység három nagy túlvilági tartományába (Pokol, Purgatórium, Paradicsom)
Nyelv: toscanai, olasz nyelvjárás, az olasz irodalmi nyelv alapja. Terjedelem: 14 233 sor Felépítése: szimmetrikus (középkori katedrálishoz hasonlítják), száz énekből áll. A 3-mas szám kitüntetett szerepet kap (szentháromság) Felosztása: - 1. ének: bevezetés (Unus es deus = Egy az Isten) - 33 ének: Pokol - 33 ének: Purgatórium - 33 ének: Paradicsom Számmisztika: - 3-mas szám: háromsoros versszakok, Krisztus nevét egymással háromszor rímelteti, vadállatok száma (párduc, oroszlán, nőstényfarkas), Szentháromság, Lucifer arcai, minden fejezet a csillag szóval záródik. - 7-es szám: hét főbűn (torkosság, lustaság, paráznaság, gőg, harag, irigység, kapzsiság), egy héten át tart az utazás, hétágú gyertyatartó, a Teremtés hét napja, a vezeklés hegyének hét terasza. - 9-es szám: Beatrice kedvence, Dante kilenc évesen pillantja meg a nyolc esztendős Beatricét, tökéletesség, Pokol: 9 kör, Purgatórium: 9 gyűrű, Paradicsom: 9 ég. - 33-as szám: Krisztust 33 évesen feszítették keresztre (krisztusi kor) Középkori vonások: - Műfaj - Túlvilági látomás - Érdeklődés az ókor iránt - Számmisztika - Túlvilág felosztása - Minden, erotikától mentes szerelem Reneszánsz vonások: - Nemzet tudat (=ki, hová valósi) - Szenvedélyek - Emberközpontúság - Tudásvágy - Minden megismerés bűn, ha nem Isten megismerését szolgálja.
Francois Villon Élt: 1431-1463 1431-ben született Párizsban. Szülei szegények voltak. Édesanyja egyszerű, írástudatlan asszony. Az apa korai halála miatt hét-nyolc évesen anyai nagybátyjához Guillaume de Villonhoz került – aki egyesek szerint a költő valódi apja. A rokon megtanította írni, iskolába járatta, és néha megmentette a kisebb-nagyobb büntetésektől. 1443-ban beiratkozott az egyetemre, 1449-ben „érettségizett”. 1452-ben már magister (=művészetek mestere) lett. 1452 körül őt is elkapta a bor, a rossz társaság, a nők mámora: részt vett társai csínyeiben, gaztetteiben, ezért többször is bebörtönözték. 1455-ben verekedés közben, önvédelemből megsebesített egy papot, aki belehalt sérüléseibe. 1456-1461 őszéig bujkált, valószínűleg rablásból tartotta fenn magát. Részt vett a blois-i palotában rendezett költői versenyen.
1461-ben ismét börtönbe kerül kényszerlopás gyanújával, azonban 1461. október 2-án XI. Lajos kegyelmet adott néhány rabnak, köztük Villonnak is. 1462-ben régi barátaival utcai verekedésbe keveredett, és szinte ártatlanul letartóztatták. A hatóság, mint visszaeső, rovott múltú embert, kötél általi halálra ítélte. 1463. január 8-án elhagyta Párizst. Minden valószínűség szerint nem élhetett sokáig rossz egészségi állapota miatt, hamar elérhette a halál.
Villon költészete A modern, egyéni, szubjektív líra atyja. Művészete egyéni, nincs utánzója, követője. Befelé fordulás és kitárulkozás egyaránt jellemzi. Művei kéziratban, majd nyomtatásban terjedtek. Egyénisége ellentmondásos, cinikus, semmilyen törvényt nem ismer; értékeket nem tisztel, ugyanakkor mélyen vallásos. Pesszimista: „Az élet hiábavalóság, ostoba tánc.” De mégsem várta a halált, hanem szerette és élvezte az életet. Életében és költészetében minden szabályt elvet. Fő művei: 1. Kis Testamentum (1456-ban, Párizsból való menekülése előtt írta) Ihletője a szerelem volt. a. Eredeti cím: hagyaték b. Műfaj: verses végrendelet c. Téma: a nem létező javait szétosztja a barátai és ellenségei között. d. Jellemzők: i. Imaszerű kezdés ii. Komikum iii. Eddigi életének összegzése iv. Nevetségessé teszi az adományozottakat v. Számmisztika: 40-es szám: várakozás és felkészülés száma (40 nap és 40 éjjel áradt az özönvíz a Földre, 40 napig böjtölt és imádkozott Jézus). 2. Nagy Testamentum a. Keletkezés: 1461-ben, előtte a pincebörtönben raboskodott hónapokon át, megbetegedett és a halálközelség érzése megérintette. XI. Lajos király kegyelmet adott neki, és Párizsban írta műveit. b. Műfaj: változatos [ballada, dal, sírfelirat, stb.] c. Téma: életéről számol be: hagyatékai, összefoglaló mű d. Cím: végrendelkezés, számadás e. Újdonsága, hogy a versei középpontjában saját maga áll. f. Hangnem: változatos, ironikus, szatirikus, drámai. g. Szerkezet: i. 173 oktávából áll (=8 soros versszak, sorai 8 szótagszámosak) 1. rész: 1-69. oktáva: visszatekint az eddigi züllött, kisiklott életére, lelkiismerete furdalja, úgy érzi, elhibázta az életét. Fontos téma a halál, részletesen szól róla. 2. rész: 70-173. oktáva: lediktálja végrendeletét. Menekülni akar a kárhozattól, mindenét odaadja: a. Istennek a lelkét b. A földnek a testét
c. Nagybátyjának a könyvtárát d. Édesanyjának egy balladát e. Nem létező vagyonát barátai és ellenségei közt osztja szét.
Giovanni Boccaccio 1313-1375 Az első Dante életrajz írója, Petrarca barátja, a Dekameron (=10 nap) alkotója. Firenzei születésű. Fő műve: Dekameron (1348-1353) A novellagyűjteményt egy halált jövendölő szerzetes ijesztgetésére el akarta égetni, de Petrarca nem engedte. Műfaja: novella Téma: változatos, mindig az aznap uralkodó hölgy vagy fiatalember dönti el. Újdonság: novelláival létrejött a műveltebb ízlésnek is megfelelő szórakoztató próza, amely a kora társadalmát ábrázolja. Nyelve: olasz Hangnem: változatos, tréfás, ironikus, szatírikus Jelentősége: Boccaccio a novella műfaj megteremtője Helyszín: egy vidéki villa Idő: 10 nap Szerkezet: 100 novella egy keretbe helyezve (kerettörténet); 1348-ban Firenzében pestisjárvány pusztít, tíz fiatal – hét nő és három férfi – akik a Santa Maria Novella templomban találkoztak, és két mérföldre lévő villába menekülnek a járvány elől. Ott érdekes történetekkel szórakoztatják egymást. Tíz nap alatt mind a tíz résztvevő naponta elmond egy-egy történetet (10x10=100).
Reneszánsz Jelentése: újjászületés Művelődéstörténeti korszak, stílusirányzat. A görög-római kultúra hagyományainak újjáélesztése. Társadalmi alapja: az Itáliai városállamok polgárságának megerősödése, meggazdagodása, öntudatosodása. (Firenze- Mediciek) A reneszánsz polgárság és a művészek eszmerendszere, világszemlélete: a humanizmus (=emberközpontúság). Jellemzői: - Sokoldalúság - A névtelenség föladása - A földi élet örömeinek elfogadása - Új, harmonikus embereszmény - Képzőművészet nagy újdonságai: o A perspektíva felfedezése o Az emberi test élethű ábrázolása (anatómiai tanulmányozás eredményeként) o Az építészetben a vízszintes tagoltság, a részek és az egész közti harmónia megteremtése. Korszakai: - Trecento (1300-1400)
- Quattrocento (1400-1500) - Cinquecento (1500-1600) Irodalomban a szonett, a vígjáték, a tragédia, a novella műfaja virágzott. Zenében a madrigál (=költői szövegre írt hangszerkíséret nélküli négyszólamú társas ének). Képzőművészek, alkotások: - Giotto: Krisztus siratása - Botticelli: Vénusz születése - Leonardo da Vinci: Mona Lisa - Raffaello: Athéni iskola - Michelangelo: Dávid - Dürer: Ádám és Éva
Francesco Petrarca 1304-1347 Humanista költő és tudós (poetadoctus). A szerelmi líra megteremtője. Életművét három tényező határozta meg: - Mély vallásosság (pap volt) - Szülőföldje iránti szeretet - Antikultúra szeretet 1341: Rómában a Capitoliumon költő fejedelemmé koronázták. Olasz nyelven írt szonettjei tették híressé. 336 szonettet tartalmaz a Daloskönyv c. gyűjteménye. Szerelmes verseinek ihletője Laura. Igazi nevét nem tudjuk, a költő adta kedvesnek a nevet (ettől kezdve lett szokás, hogy a költők nem valódi nevükön szólítják a kedvesüket). Témái: Reménytelen szerelem(a költőnek a szerelem a fontos nem a beteljesedés) A szerelmi érzés mellett megjelenik a természet szépsége is (a természet azért szép, mert Laura ott volt) A költőnek voltak utánzói. Ezt petrarkizmusnak nevezzük. A reménytelen szerelem sablonját átvéve utánozták a költőt, ők a petrarkisták.
Janus Pannonius Élt: 1434-1472 Neve fölvett név (Magyarországi János). Csezmicén született. Nagybátyja Vitéz János váradi püspök. Iskoláit Itáliában végezte: Ferrárában és Padovában. Itáliában kezdett verseket írni. Hazatérve pécsi püspök lett, de nem érezte jól magát az elmaradott magyarországi társadalomban. Egész életében Itáliába vágyott. Állítólag részt vett a Mátyás király elleni összeesküvésben, ezért menekülnie kellett. Menekülés közben Horvátországban halt meg tüdőbajban. Költészete: Ő az első kiemelkedő reneszánsz költőnk. Latin nyelven írt. Az ő költészetében jelent meg irodalmunkban a reneszánsz a tematika: az egyén, a magánember (testi és lelki problémáival), a családi összetartozás érzése, a haza, a hazai táj és a természet szeretete. A humanista ember legfőbb élménye és ihletforrása: a kultúra, a tudomány, a művészet, de főleg a költészet kultusza. Egész költészete jellegzetes reneszánsz műfajokra épült: § Epigramma § Elégia
§
Panegyricusok (= dicsőítő költemény, ünnepélyes hangvétel, hosszú terjedelem)
Egy dunántúli mandulafáról 1446 márciusában írta Pécsett. Ihletője egy szokatlan természeti jelenség: télen virágba borult egy mandulafa. Rögtön saját sorsát fedezte fel a fában, ugyanis ekkor már kegyvesztett volt. A vers jellemző lelkiállapotát, hangulatát tükrözi. Műfaj: epigramma formába sűrített elégia Téma: egy természeti jelenség és a költő asszociációi Hangulata: bánatos, szomorú Szerkezet: egyetlen versszak Tartalom: A versben három dolog kapcsolódik össze. Ez hármas jelentést ad a műnek: - Valóság: a mandulafa látványa megragadja a költőt. - Jelkép: saját sorsa hasonló a fáéval. A korán érkezett költő sorsát mutatja be a mostoha magyarországi viszonyok között. - Mitológia: Phyllis királylány hiába várta kedvesét, öngyilkos lett, az istenek mandulafává változtatják. Cím: témajelölő motívum a fa (= a legösszetettebb növényi eredetű szimbólum őskép, a keleti és görög mitológiából ismert istenek, istennők [például Nut, Héra, Zeusz] növényi megtestesülése, vagy a földi halandók sors szimbóluma. Stílusa: reneszánsz Üzenet: fájdalmas felismerni, hogy elképzeléseinkkel, gondolatainkkal egyedül vagyunk, nem tudjuk megosztani senkivel. Így érezhette magát a költő is. A magányos, különleges, virágzó fa látványa juttatta eszébe saját sorsát: korán érkezett az elmaradt feudális országba újszerű eszmével, a reneszánsszal.
Búcsú Váradtól Keletkezés: 1451 Janus Pannonius költeménye. Első magyar humanista remekmű. Műfaj: elégia Szerkezet: 6 strófa Harmonikus Szimmetrikusan tagolt egység à refrén A versszakok utolsó sora a búcsúzásra emlékeztet - 1-3. versszak: a város környéke, képe - 3-6. versszak: maga a város - 6. versszak: királyokról szól - 7. versszak: megszólítja Szent László királyt à segítő áldást kér Eredete: görög 11 szótagos, 5 verslábból álló mérték. Háttér: a költő Nagyváradról Budára költözött. Ihletője: a természet és a tájszeretet Téma: az utazás izgalma és Nagyvárad bemutatása Műfaj: elégia Stílus: reneszánsz Típus: búcsúvers
Szerkezet: 3 rész: a 7 versszakot arányosan kettébontja. A középső a 4. versszak à reneszánsz szimmetria Tartalom: Cím: témajelölő - 1-3. versszak: a természet, az ember, a táj bemutatása. A reneszánsz művész előszeretettel ábrázolja a természetet. A strófákban megidézi a nyarat, összefonódnak a jelen és a múlt emlékei. Pontos tájleírást kapunk a versben a fagyott vidékről, a természet és az ember egysége is megmutatkozik. - 4. versszak: fordulat a műben, mert a búcsú gondolata csak ebben a strófában jelentkezik. Megjelenik az egészség „ép testben ép lélek” gondolata. - 5-7. versszak: személyesen búcsúzik a könyvtártól, amely a humanista ember életének fő színtere. A királyszobroktól való búcsú, mely I. László legendájára utal. A refrén szerepe: minden versszak refrénnel zárul, ami előrevisz. A versszakok tartalma marasztalja a költőt. Ez feszültséget visz a versbe, és megjeleníti a költő segítségével a búcsúzás kettős érzését: a búcsú véglegességének kifejezése; sürgetés, feloldás. A költő sajnálja a régit, de vonzódik az újhoz. Költői eszközök: ellentét, megszemélyesítés, hasonlat, metafora (=összevont hasonlat) Érdekesség: 1972 márciusában Janus Pannonius halálának 500. évfordulóján felkértek számos kortárs költőt, hogy fordítsák újra a verset. A fordítók megállapodtak abban, hogy a vers címe nem „Búcsú Váradtól”, hanem „Az elmenő”. A refrén is félrevezethető, legjobban Berczeli Anzelm Károly közelítette meg a valóságot: „Fel hát az útra társaim, siessünk!”
Pannónia dicsérete Keletkezés: 1465 körül, ekkor már Magyarországon élt. Műfaj: epigramma Cím. Témajelölő Téma: a költői büszkeség, az öntudat áll a középpontban Nyelve: latin Hangulat: emelkedett Szerkezet: 4 sor • 1-2. sor: Itália és hazánk párhuzamba állítása; Magyarország kulturálisan elmaradott. A fejlődés lassan megindul. • 3-4. sor: a költő büszkén állapítja meg, hogy ez a felemelkedés neki, és alkotásainak köszönhető. Fő emberi érték a szellem kiművelése à ez a költő célja, s ezzel hazáját dicsőíti, előbbre viszi. Kifejezőeszközök: megszemélyesítés, költői felkiáltás. Verselés: időmértékes, 2 disztichonból áll Stílus: reneszánsz Vonásai: - Művészi öntudat, a költő büszke alkotásaira - Emberközpontú gondolkodás, egyéniség kiteljesedése - Érték a művészet.
Üzenet: a költő tudatában van művészete jelentőségének, hiszen ő hozta hazánkba elsőként a humanista és reneszánsz költészetet. Ezzel Magyarországnak is hírnevet szerzett. (Alkotásainak utóélete és ismeretsége is ezt igazolják).
Mikor a táborban megbetegedett Keletkezés: 1464 Műfaj: elégia Típus: létösszegző Cím: témajelölő Téma: a költő betegsége, halála Nyelve: latin Hangulat: panaszos, elkeseredett Szerkezet: 1. rész: (1-56. sor) • ellentéttel indít. A költő és a katona eltérő életformájára utal. Önvád gyötri, mert nem hallgatott barátaira. Úgy véli, hogy betegsége ennek következménye. 2. rész: (57-78. sor) • Betegségének, a tüdőgyulladásnak leírása. 3. rész: (79-96. sor) • Az istenekhez szól, az életéért könyörög, művei befejezésre várnak. 4. rész: (97-114. sor) • Elbúcsúzik mindentől, mindenkitől ami vagy aki fontos számára. Felidézi édesanyja emlékét, elköszön az élettől. 5. rész: (115-120. sor) • Megfogalmazza sírfeliratát, saját műveinek értékét hangsúlyozza. Verselés: időmértékes Stílus: reneszánsz Kifejező eszközök: ellentét, ismétlés, halmozás, felkiáltás, költői kérdések, költői jelzők, alliterációk, fokozás. Üzenet: a betegség és a háború a két legrosszabb dolog, ami egy ember életében lehet. Elköszön a világtól, mert érzi a halál közelségét.
Balassi Bálint Élt: 1554-1594 A magyar reneszánsz kiemelkedő alakja. Első magyar nyelven író költő. Nemesi származású. Zólyom várában született. Apja nagy tiszteletnek örvendő nemes volt. Kisgyermek korában apját felségárulással vádolták, ezért a családnak bujdosnia kellett Lengyelországban. Itt írta meg egyik műfordítását: „A beteg lelkeknek való füves kertecske” (Szülei vigasztalására szánta) Nevelője Bornemissza Péter, prédikátor, író, költő, a reformációk híve. Apját a felségárulás vádjai alól felmentették. Hogy bizonyítsa a királyhoz való hűségét, fiát az erdélyi fejedelem ellen harcba küldi, de Balassi fogságba esett. Báthory fejedelem nem fogolyként, hanem barátként bánik vele.
Apja halála után rokonai kiforgatják vagyonából, ezért zsoldos hadnagyként keresi kenyerét. 1578-ban (24 éves korában) megismerkedett Ungnád Kristófnéval /született Losonczi Anna/, élete nagy szerelmével. A hölgy viszonozta a költő érzelmeit, de miután özvegyen maradt, mégsem ment hozzá a kétes hírű költőhöz. Hogy anyagi helyzetét stabilizálja, érdekházasságot kötött unokahúgával, Dobó Krisztinával /Dobó István egri várkapitány lányával/. Hozomány gyanánt, pedig elfoglalta Sárospatak várát. A habsburgok szemében ez lázadás volt. Az egyház is felháborodott a vérfertőző házasságon. Rövid idő múlva elváltak. Katonáskodott, verselt Egerben, Esztergomban. Esztergom ostrománál halálos sebet kapott 1594-ben. Költészete: Ő az első, aki magyar nyelven írt. Műveiben a reneszánsz vonások felfedezhetők: poeta doctus (=tudós költő) volt. Korának legnagyobb műveltségű embere, aki több nyelven beszélt. Ismerte az antik költészetet. Verseit egy-egy korábban közismert dallamra írta. Egyéniségére jellemző: életszeretet, életvágy, szenvedélyesség, az élet-adta lehetőségek kihasználása. Fontos érték: a szerelem, a vitézség, a természethez és Istenhez való közvetlen viszony.
Egy katonaének „Im lauden confiniorum” /alcím/ à A végek dícsérete. Keletkezés: Balassi nem csak költő, hanem katona is volt. Számtalan, törökök elleni csatában is részt vett. Jól ismerte a végvári katonák mindennapi életét. 1589-ben, tisztelgésképpen keletkezhetett ez a költemény. A verset lengyelországi bujdosása alatt írta. Honvágy gyötörte, emlékképei megszépültek. Műfaja: katonaének, elégia Típusa: búcsúvers Ihletője: hazaszeretet, végvári élet szeretete Témája: a hazáért és a kereszténységért vívott önfeláldozó harc Számmisztika: 3-as szám: Szentháromság. 3×3 strófa, 3 pillér, köztük 3-3 szakasz. Szerkezet: 3 pilléres, szimmetrikus Tartalom: Cím: téma-, és műfajjelölő Alcím: A végek dícsérete - 1. vsz.: pillér. Állítást tartalmaz. A vitézekhez, a vitézekről szól, hogy a végvári élet a legszebb. Még a természet szépsége is a katonáké. - 2- 4. vsz.: bizonyítás. Realisztikus képek segítségével jeleníti meg a fő mondanivalót, amelyet az első versszak tartalmaz. A végvári élet mozzanatos képei jelennek meg, és egy időbeli folyamat is megfigyelhető a versszakokban: készülődés a harcra, harc, éjjeli harc, pihenés. A mozgalmasságot a költő az igék segítségével jellemzi, mutatja be. - 5. vsz.: pillér. Fő mondanivaló, amely a költemény erkölcsi parancsa. A legnagyobb érték, hogy a végvári vitézek az emberek példaképei. - 6-8. vsz.: A végvári élet újabb képei. A harc embert próbáló keménysége olvasható. - 9. vsz.: pillér. A patetikus felkiáltás és az érzelmi azonosulás ódai vallomássá teszi az utolsó versszakot. Búcsúzik: szerencsét, dicsőséget kíván a költő.
Hogy Júliára talála, így köszöne neki
Keletkezés: Losonczi Annának hívták azt az előkelő asszonyt, akit Balassi verseiben Júliának nevezett. Nem meglepő ez, hiszen a humanisták körében ez volt a szokás. Önálló ciklust is szentelt a hölgynek. 1588-ban Pozsonyban találkozott szerelmével. Ez a váratlan találkozás ihlette a verset. Műfaj: virágének (= a költő a szeretett nőt virággal azonosítja) Téma: Balassi véletlen találkozása Júliával Szerkezet: 4 rész Tartalom: Cím: témajelölő - 1. vsz.: konkrét élethelyzet: Balassi találkozik a szerelmével, és örömét kifejezve, a kor szokása szerint üdvözli őt. - 2- 4. vsz.: metaforák (=összevont hasonlat) és köszönések sora. Mindennel azonosítja a nőt, ami testnek és léleknek jó. - 5. vsz.: himnikus halmozás az eszményített nőről. - 6. vsz.: lovagi bók. Jelen idő helyett múlt időt használ, így a vers idősíkja is megváltozik. A megalázkodó Balassi esdeklő szavaira Júlia egy mosollyal válaszol. Motívumok: lovagi költészet, népköltészet; keleti, török költészet („szemüldek fekete színe”, „jó illatú piros rózsám”)
Kiben az kesergő Céliárul ír 1590-91-ben, Dembo várában írta. Ihletője kiléte bizonytalan. Életképet mutat be. Témája a gyászoló asszony szépsége. Bánatos, szomorú, fennkölt hangulatú. Újdonsága, hogy hiányzik a szenvedély; Még a vers terjedelme is kisebb, mint a Júlia-verseké. 3 részből áll: A cím témajelölő. A vers a gyász fázisait ábrázolja 3 versszakban: 1. vsz.: A halállal való szembesülés megrendítőélményét mutatja be. 2. vsz.: Az elcsendesülő, de élő, mély fájdalomról szól 3. vsz.: A veszteségbe való beletörődő, szenvedéstől megtört asszony képe. A versben találunk alliterációt, hasonlatokat, megszemélyesítést, fokozást, és ellentéteket.
Adj már csendességet Keletkezés: 1591-ben. A költő lengyelországi bujdosása alatt született a vers, de a konkrét élmény háttérbe szorul. Általános emberi léthelyzetként jeleníti meg a sokat szenvedett, végsőkig elkeseredett ember békesség utáni vágyát. Műfaj: himnusz Téma: a költő Istenhez könyörög a halál általi megváltásért Szerkezet: 3 részre bontható Cím: témajelölő • 1-2. vsz.: könyörgés i. A lírai én lelki helyzete. A zaklatott, megfáradt ember türelmetlen sürgetéssel fordul Istenhez. • 3-6. vsz.: Indoklás, érvelés
i. A vers dinamikája lelassul, visszafogottabbá válik. A felfokozott személyes megnyilatkozások helyét a retorikai (=szónoklat tudománya. Ékes stílusú, nyilvános megszólalás) érvelés, indoklás, meggyőzés szándéka veszi át. Kérdés-felelet formájú teológia (=hittudomány), fejtegetés. Célja Isten kegyelmének elnyerése. Nem pusztán Istennel folyik párbeszéd. Saját belső vitáját vetíti ki, önnön kételkedése és bizakodása fejeződik ki. • 7-8. vsz.: könyörgés i. Visszatérnek a nyitó motívumok, de a hit és a bizalom megerősödött. A fohász is szelídebb, bensőségesebb hangvételűvé válik. Az utolsó versszakban a felszólító módú igék a lírai énre vonatkoznak. Az irgalmat nyert ember hálája, magasztaló érzései fejeződnek ki. A versforma igazodik a megjelenített tartalomhoz. A belső zaklatottságot a gyors, pergő ritmusú, megrövidített Balassi-strófák fejezik ki(=a sorok végéről egy hármas ütem hiányzik).
Az angol reneszánsz színház A színház felépítése: kezdetben fedetlen kör vagy nyolcszög alakú terem. Három részből állt: • Előszínpad: utcai jelenetek bemutatására. • Belső-, vagy hátsószínpad: szobajelenetek • Erkély: térbeli különbségek kifejezésére Nem volt függöny és díszlet. Csak férfiak szerepeltek. A közönség véleményt nyilváníthatott. A reneszánsz dráma legnagyobb alakja William Shakespeare (1564-1616) Stratfordban született. 18 évesen megnősült, 3 gyermeke született. Később elhagyta családját, Londonba költözött. Létrehozta a Globe színházat, fő részvényese lett. Drámaíró, rendező, színházigazgató volt.
Shakespeare legfontosabb drámái: Tragédiák: • • • • • • •
Rómeó és Júlia Hamlet Macbeth Lear király Othello Antonius és Kleopátra Julis Caesar
Királydrámák: • • • •
II. Richárd III. Richárd VI. Henrik VIII. Henrik
Vígjátékok • • • • •
Szentivánéji álom Vízkereszt, vagy amit akartok Sok hűhó semmiért Tévedések vígjátéka Makrancos hölgy
Színművek • Vihar • Téli rege • Szeget szeggel
Rómeó és Júlia Keletkezés: a mű alaptörténete jellegzetes téma volt az irodalomba. Shakespeare ismerte az olasz művet. Shakespeari mű, feltehetően 1594-96 között keletkezett. Nyomtatásban először 1597-ben jelent meg. Műfaj: tragédia
Téma: szabad párválasztás, feudális erkölcsi szabályok szembeállítása, két nemzedék, két világnézet ütközik össze. Hangnem: kevert (lírai, humoros, ironikus, patetikus) Idő: 5 nap (vasárnap-csütörtök) Helyszín: Verona, Mantova Alapkonfliktus: a régi és az új értékrend összeütközése: érdekeken alapuló házasság és a szerelmen alapuló hitvesi kapcsolat ellentéte. Szerkezet: Expozíció: (=bevezetés) • Utcai csetepaté, melynek során kiderül, Tybalt a régi eszmék követője (Júlia testvére) • A két főhős bemutatása • Rómeó el akarja felejteni szerelmét, Rózát. • Capulették bált rendeznek, hogy Júlia megismerje jövendőbelijét, Párist. Bonyodalom: • Júlia és Rómeó találkozik a bálon à egymásba szeretnek • Cselekmény kibontakozása: • Erkélyjelenet, szerelmi eskü • Másnap házasságot kötnek Fordulat: • Tybalt és Mercutio vitája, amely Mercutio, Rómeó barátjának halálával végződik. Rómeó bosszúból megöli Tybaltot. • A herceg ítélete: halál helyett Rómeó száműzése Félreértések sorozata: • Júlia tetszhalott, így nem lehet Páris felesége • Lőrinc barát levele nem jut el Rómeóhoz à azt hiszi felesége halott Tetőpont: • A családi sírboltnál Rómeó megöli Párist, majd öngyilkos lesz à mérget iszik. • A felébredő Júlia férje tőrével végez magával. Megoldás: a két család kibékülése Nyelvezet: választékos, költői, erotikus, szójátékokban gazdag Stílus: reneszánsz A mű üzenete: ez a mű az angol reneszánsz első olyan tragédiája, amelynek központjában a szerelem áll. Az új típusú testi-lelki viszonya, a hitvesi szerelem eddig ismeretlen szenvedélye, melynek alapja a kölcsönös vonzalmon alapuló szabad párválasztás. A fiatalok akaratlanul is szembe kerülnek a régi feudális erkölcsökkel, önkéntelenül a reneszánsz szabadságvágy hordozói, hősei. Szereplők jellemzése: • Júlia (Capulet) 14 éves tapasztalatlan kislányból felnőtt nő lesz. Jelleme gyermeki, a szívére hallgat. Rómeónál érettebb, a problémából kiutat keres. • Capulet: a komédia műfajából átköltözött, zsarnokoskodó apa. • Capuletné: egy aggodalmas, de végső soron szintén engedelmességet követelő anya. • Dajka: az idősebb nemzedékhez tartozik. Segíti a fiatalok szerelmét, de lelkiismeretfurdalás nélkül támogatja a Párissal való házasságot is. • Tybalt: Capulet feleségének unokaöccse. Gyűlölködő, negatív figura, aki először gyilkossá, majd áldozattá válik. • Páris gróf: a herceg rokona. Gyakorlatias gondolkodású férjjelölt. Ő a két világ választóvonalán libeg. Elítéli a család veszekedését. Őszintén szereti Júliát, de egy pillanatra sem jut eszébe, hogy szerelméről neki is beszéljen. Csak a szülőkkel egyezkedik, az apjától kéri meg Júlia kezét.
Rómeó: (Montague) 17 éves fiú. Éretlen a szerelemre, először szerelmes. Érzékeny, költői lélek. Felelőtlenebb, mint Júlia. Probléma esetén a halálba menekül. • Montague és Montaguené: Inkább csak árnyalakok • Lőrinc barát: A dajka párja. Tapasztalt, bizalmas hús-vér figura. Rómeót és később Júliát is segíti. Megítélése kettős: o A reneszánsz képviselője, aki megérti a fiatalok szerelmét. o Támogatja a fiatalokat, de nem a reneszánsz elvek vezérlik. Egyszerűen békét akar. Rómeó baráti köre: • Mercutio: szellemes jellem. A herceg rokona. Tybalt ellenpontja és áldozata • A többi barát: szellemes, megértő, Rómeó mellett áll. • Verona hercege: az igazság képviselője. •
A dokumentum tetejére
