Oszlopokkal díszített, nyolcszögletű kupolás építmény, oszlopos pergolával körülvéve, téglából, műkőből és márványból építve

15/2007.(XII. 17.) EB határozat 1. számú melléklete:

NEVEZETES SZEMÉLYEK SÍREMLÉKEINEK NYILVÁNTARTÁSA Az elhunyt neve

Foglalkozása, érdemei, síremlék leírása

Andaházi-Szilágyi család

Babos Károly

Fehér kő obeliszk A család nevéhez fűződik az un. Andaházy-Szilágyi Mihály nevelőintézet 1843-ban történt alapítása. Nagy múltú énektanár, Debrecen jelentős zenei intézményeiben, iskoláiban dolgozott (Tanítóképző, Református Kollégium) Nyugalmazott miniszteri tanácsos

Bacsó család

Vörös márvány díszesen faragott sírkő

Balogh Péter

Református püspök. Oszlopfővel díszített gránit obeliszk, keret nélküli sírhalom. A debreceni régi magyar irodalomtörténeti iskola megteremtője. Jászai-díjas színművész A Baranyi család debreceni ágának utolsó tagja

1792-1970

Barta János dr. Bartalis Sándor, Csíksomlyói család sírboltja Bartha György

Irodalomtörténész, egyetemi tanár, akadémikus Oszlopokkal díszített, nyolcszögletű kupolás építmény, oszlopos pergolával körülvéve, téglából, műkőből és márványból építve.

1901-1987

Főjegyző

Bartha István Bartha Károly dr. Béber László

B. Szűcs Ferenc

Bán Imre dr. Bángyörgyi Károly Baranyi György

Születés, elhalálozás éve

Sírhely adatai

Megjegyzés

V.tábla, Boks 69. sír

A síremlék művészi értéke miatt kapott védelmet

?-1972

XXVII.A.tábla

?-1942

I.B.liget III.tábla VI.liget

A síremlék művészi értéke miatt kapott védelmet. A síremlék művészi értéke miatt kapott védelmet. A síremlék művészi értéke miatt kapott védelmet.

1905-1990 1916-1980 VII. tábla 14. sor VI.liget

A síremlék művészi értéke miatt kapott védelmet.

1891-1962

XV-2.C oldal


1848-as honvédtiszt Nagyborosnyói tanár, etnográfus, egyetemi magántanár

1817-1894 1889-1956

újságíró, helytörténész. Két évtizedet dolgozott a debreceni Független Újságnál segédszerk.ként, majd szerk.-ként. Közben munkatársa volt a FKgP lapjának a Debreceni Polgárnak, 1942-ig a Tiszántúlnak. Az Ady Társaság egyik alapító tagja. Színházi, irodalmi, művészeti kritikái és cikkei jelentek

1899-1974

II.C.oldal XII.tábla 12. sor 8. sír IX. tábla C oldal 2. sor 53. sír

Benczi Gyula Béres András dr. Blaskovics Mihály Blattner Géza

meg a debreceni és a fővárosi lapokban. 1960-ig a Debreceni Megyei Könyvtár ig.-h.-e volt. 1968-tól jelentek meg helytörténeti és kultúrtörténeti érdekességű írásai a Naplóban, az Alföldben, a Szabad Földben. Csokonai-díjas hegedűművész, a Debreceni Néptánc Együttes néptánczene mestere. Etnográfus, néprajzkutató, a Déri Múzeum igazgatója A síremlék: műkő kereten fedlap, felette posztamentesen női szoborral

Bodnár János és családja síremléke

bábművész, festő. Blattner az elsők között szakított a hagyományos, verbális, naturalista stílussal, és hozott létre a modern kifejezőeszközökkel dolgozó, vizuális felnőtt bábszínházat. Számos technikai újítása volt – pl. billentyűs marionett –, színházának több mint hetven, hosszabb-rövidebb produkciója során valamennyi bábtechnikát alkalmazta és alakította. A síremlék: műkő kereten fedlap, rajta kényelmesen ülő női alak fehér márványszobra.

Bodogh Sándor

Szürke márvány síremlék

Bognár Rezső dr. Boka Károly

Vegyész professzor, egyetemi tanár, akadémikus, Kossuth-díjas Cigányprímás

Bordás Tibor

A debreceni MÁV Filharmonikus Zenekar gordonkása, a Kodály Zoltán Zeneművészeti Szakközépiskola tanára. Debrecen város építésze, a debreceni Köztemető ravatalozó- és krematórium épületének tervezője. Műkő sírkeret, fedlap nélkül, a keret sarkain virágtartók. A sír fejének közepén posztamensen álló angyal szobor. Romantikus, rózsaszín márványdíszítésű síremlék.

Borsos József Borossy család Buckner család Budaházy család

Budaházy Jenő

Műkő keret és fedél, rajta klinkertéglából falazott, műkőfedésű fal, benne két íves betét, a falon helyezték el a vörös márványlapokat a nevekkel, felettük kör alakú betétben vörös márványlapba faragott családi címer. Debrecen rendőrkapitánya

?-1990 1928-? IX. tábla é-i sarkán


XVII. tábla délkeleti sarkánál IV. tábla


1893-1967

1913-1990 1808-1860 ?-1985 1875-1952

VI. tábla Aoks.10.sír IX. Usk. 2.sor 27. Park 1. XI. tábla Boks 10.sír 1.B. liget I. B. liget

1881-1919


I. liget


Csanak József

Nagykereskedő

Csanak család

A Csanak-család Debrecen egyik régi kereskedő és polgár családja.

Csatári – Illés síremlék

A síremlék bronz nőalakját Debreczeny Tivadar(Beregszász, 1890.IV.20.-Budapest, 1976.VIII.26.) szobrász készítette. Bronzból készült bronz nőalak. Ügyvédként működött Debrecenben. Tagja volt a törvényhatósági bizottságnak. A Városi Takarék és Hitelintézet ügyésze. Debrecen város jogtanácsosaként kormányfőtanácsosi rangot kapott. Katonai érdemeiért I. osztályú vitézségi érdemérmet kapott. 1918-tól Debrecen város főlevéltárosa. A debreceni Csokonai Kör főtitkára volt. Tudományos munkásságának fő tárgya Debrecen város története volt. A Tiszántúli Református Egyházkerület pénztárnoka, a Függetlenségi Kör választmányi tagja volt. 1915-ben főjegyzőként állt a város szolgálatában. Később Debrecen város alpolgármestere lett. A Polgári Takarék- és Segélyszövetkezet igazgatósági tagja is volt. A Debreceni Polgári Kör, a Debreceni Dalegylet választmányi tagja volt. Kírályi ítélőtáblai bíróként tevékenykedett az 1900-as években. A Debreceni Első Takarékpénztár jogtanácsosaként is dolgozott. Érdemeiért kormányfőtanácsosi címet kapott. Síremléket Csanak József műépítész tervezte és mintázta meg, a Debreceni Műkőgyár készítette el. A mű egy cserkészfiút jelenít meg, aki koszorút helyez a sírhantra Műkő alépítményen fedlap és három műkő virágváza, a sír fejénél faragott kompozíció, fehér márványlap betétekkel és domborműves díszítéssel. Főjegyző

Csíkborozsvai Demeter Jenő Csobán Endre Csobán József Csóka Sámuel

Debreczeni Barna dr. Debreczeni Ferenc Demjén Család Detki Károly Dezső Jánosné Diószegi Sámuel Dombrády

Síremléke vasból készült, rajta fényképpel. A debreceni Köztemetőben ritka az ilyen síremlék! református lelkész, botanikus Fő műve az 1807-ben Fazekas Mihállyal közösen írt Magyar Füvészkönyv. Szobrász. Jelentősebb köztéri munkái: a Kereskedelmi Akadémia hősi

?-1900

I.tábla 128. sor 26. sír I.B. liget I.B. liget


1876-1940

1.B.liget

1882-1959

XV/2.tábla Bo.2. 23.sír

1853-1935

I.liget

1873-1931

2-C.oldal

1875-1939

I.A.liget

1892-1931

V.tábla B-C sarok


II.tábla


1885-1933

IV. liget C. oldal I.liget

A síremlék művészi értéke miatt kapott védelmet. A síremlék művészi értéke miatt kapott védelmet.

1760-1813

VI.liget 22.

1880-1963

XXV.tábla

1861-1959

Némethy László Ecsedi János dr.

halottai a Megyei Könyvtár lépcsőházában, a debreceni 3-as gyalogezred hősi emléktáblája, Krisztus emberpárral a debreceni Köztemetőben. lelkész

Egey család

Klinkertéglából készült, fémlemezes kupolás fedéssel, vasajtóval, két oldalán kővázákkal. Anyaga megegyezik a Krematórium tégláival.

Égerházi Imre

Festőművész. 1963-1993 között a Hajdúsági Nemzetközi Művésztelep és 1982-től a Hortobágyi alkotótábor vezetője, tiszteletbeli elnöke a St. Micheli Művésztelepnek. Több jelentős kitüntetés és elismerés birtokosa volt: Debrecen város művészeti ösztöndíja, Bocskai-emlékérem, Bessenyei-emlékérem, Káplár Miklós-díj, Kölcsey Ferenc-díj, Holló László-díj. orvos, patológus, egyetemi tanár 1954-től a debreceni Orvostudományi Egyetem Kórbonctani Intézetének igazgató professzora. gordonkaművész, zenetanár A Kodály Zoltán Zeneművészeti Szakiskola gordonka tanára volt 33 éven át. Elismert hangszeres művész (Debreceni Trio). zenetanár A debreceni zenei élet kimagasló muzsikusa. 1952-1955 között a debreceni Simonffy Emil Zeneiskolát igazgatta Műkő keret és fedél, sarkain fedeles vázák. A sír fejénél kőből készült klasszikus formájú, oszlopos, timpanonos fal, közepén kapu alakú nyílással, benne helyezték el a fekete márványlapot. 1888-ban a debreceni Teológiai Akadémia tanára lett az Újszövetségi Tudományok Tanszékén. 1914-ben a debreceni egyetem tanára. 1891-ben a bécsi teológia doktora lett, amely 1941-ben aranydiplomát küldött számára. Számos bibliai tárgyú művet írt. Lefordította a Heidelbergi Kátét, mely 1884 óta több mint 20 kiadást ért meg. református hittanár, egyetemi tanár Szerkesztette a Debreceni Protestáns lap és a Lelkészegyesület című egyházi lapokat. Munkásságában kiemelkedő jelentőségűek a hazai protestantizmus és az Újszövetség kapcsolataival foglalkozó írásai, az Újszövetség magyar fordításairól és debreceni kiadásairól szóló

Endes Pongrác dr. Erdész Mihály Erdész Mihályné Erdődy Lajos Erdős József dr. Simai

Erdős Károly dr.

Boks 62.sír ?-1924

VI. tábla Aoks 19.sír I. falmelletti sor a főkapunál


1925-2001

1907-1992

A oldal 6.

?-1980

XI.tábla Co.2. sor 36-37. sír XI.tábla Co.2. sor 36-37. sír I.B.liget út mellett

?-1975

1856-1946

I.B.liget 52.sír

1887-1971

I.B.liget 52.sír


Fancsovics család Fazekas Mihály

Ferenczy Jenő Galánffy Lajos Gallé Jenő dr. Sárosi Gáthy Bálint Geréby Pál Gerbár Tibor Géresi Kálmán Greiner Mihály

Gulyás György

Gulyás István dr.

tanulmányai. Műkő sírkeret és fedlap, a sír körül alacsony műkő kerítés, padokkal és virágvázákkal. A sír fejénél műkő keretben díszes, fehér, márvány sírkő. Költő, botanikus. Fő műve a Lúdas Matyi, egy eredeti magyar rege négy levonásban címmel. Sógorával, Diószegi Sámuellel közösen adták ki a Magyar Füvész Könyvet, 1807-ben. 1819-től haláláig szerkesztette a Debreceni Magyar Kalendáriumot. Síremlékét bronzból készült angyal szobor díszíti. zongoraművész, zenepedagógus 1931-1951 között a debreceni Városi Zeneiskolában tanított, 1938-tól az intézmény igazgatója volt.1957-1966 között a Debrecen-trió tagja. Műkő sírkeret és fedlap, rajta márványból készült, kör alakú mezőben domborművel díszített sírkő. Két oldalán virágtartó vázák. Műkő kereten fedlappal, a sír fejénél díszesen faragott fekete gránit sírkő. A síremléket Némethy László debreceni szobrászművész készítette el 1935-ben. Pucsitai márványból alkotta meg a kősziklát mozdító férfi alakját. Színművész 1960-tól a debreceni Csokonai Színház tagja, karakterszínész. Emlékezetes alakítások fűződnek nevéhez, többek közt Móricz és Dürrenmatt színdarabokban tanár, történész 1874-től a debreceni Református Főiskola magyar irodalom tanára, a Nagykönyvtár felügyelője.1896-tól debreceni tankerületi főigazgatóként működött. . tanár, iskolaigazgató A debreceni Kereskedelmi Tanintézet, a debreceni négyévfolyamú fiú felső kereskedelmi iskola, a Debreceni Felsőkereskedelmi Iskola igazgatója volt. zenetanár, karnagy, Liszt-díjas, Érdemes és Kiváló művész Pályáját a debreceni Dóczi Tanítóképző Intézet zenetanáraként kezdte. 1946-1954-ig a Békéstarhosi Zenegimnázium alapító igazgatója volt. 1954-től a debreceni Zeneművészeti Szakközépiskolát, majd 1966-tól a Zenetanárképző Intézetet vezette. királyi járásbíró A Debreceni Műpártoló Egyesület, a Csokonai-kör választmányi tagja volt.

1766-1828

1905-1973

VIII.tábla Aoks. VI.liget 20.


XI.tábla Ao.1.sor 51.sír IV-B.tábla 4.sor 30-31


VIII.tábla Aoks. I.A liget


XI.liget 1923-1995 1841-1921

I.tábla 96. sor 7.sír

1876-1955

I.A.liget

1916-1993

1897-1933

I.liget

Gulyás Pál

Hacker Károly Hapák József Haraszty Árpád dr. Hódy család Holló Lászlóné Horváth József Huber Ferenc Imre János Imre Lajos dr.

Iratosi Jánosné Balogh Julianna

Irinyi Károly dr.

Jakucs Pál dr.

költő 1927-ben alapító tagja a debreceni Ady Társaságnak, amelyben később vezető tisztséget töltött be. Fülep Lajossal és Németh Lászlóval együtt szervezője, főszerkesztőjeje a népi írók lapjának, a Válasznak. A sírhanton műkő tömbbe rögzített díszes kovácsoltvas kereszt található, melynek közepébe építették be a sírtáblát. Debreceni fotóművész. biológus, egyetemi tanár 1957-től a KLTE Növénytani Tanszékének professzora. Fő kutatási területe a rostnövények rostképződésének fokozására irányult. Öt fokból álló márvány lépcsősor tetején szintén öt oszlopon álló timpanon fehér márványból, két virágtartóval, művészi kiképzésű síremlék. Holló László festőművész felesége. Hrabéczy Ernő festőművész testvére volt. A 3. Gyalogezred főhadnagya volt. Márvány obeliszt. Magyar királyi pénzügyi számvizsgálóként dolgozott. Tagja volt a római katolikus egyháztanácsnak és az iskolaszéknek. állampénztári főtanácsos Állami-díjas kémikus, egyetemi tanár 1950-ben ő szervezte meg a debreceni egyetemen a Fizikai-Kémiai Tanszéket, neki köszönhető az Izotóp Laboratórium létrehozása. 1970ben kimagasló tudományos és oktató munkásságáért Állami-díjban részesült. Eredetét vette Debreczen sz. kir.városban Balogh Mihály és Szoboszlai Sára szülőktől1833-1898 házasságra lépett férjével Iratosi Jánossal 1860.január 25. nyertünk az úrtól négy magzatot kik közzül életben van Eszter férjével Török Jánossal és gyermekeivel. Feliratozása miatt igen ritka, a fekete márvány obeliszket Boros I. debreceni sírköves készítette. történész, egyetemi tanár Tudományos és oktató munkáját igaz magyarságtudat, Debrecen várostörténetére vonatkozó kutatómunkáját elfogultság nélküli lokálpatriotizmus jellemezte. Széchenyi-díjas biológus, egyetemi tanár, akadémikus 1971-től a KLTE Növénytani Tanszékén egyetemi tanár, az Ökológiai Tanszék

1899-1944

1909-1973 1907-1987

?-1956 1889-1916 1864-1926 1900-1974

X.tábla északi felén VII.tábla I.fal mellett


VII.liget


IX.tábla Bold 1. 4.sír I.B.liget I.liget I.B.liget

III.B.oldal

1931-1988

1928-2000


Jeney László és felesége Jeney László Jónás János Jószay Antal id. Julow Viktor dr.

Kádár László dr.

Kaffka Ignác és Kaffka Károly

Kaffkáné Kalenda Lóránd

megalapítója, a síkfőkúti és rejteki kísérleti telepek létrehozója. Műkő alépítmény sarkain pillérek és virágtartók műkőből, közöttük kovácsoltvas rács. Márvány sírkőlappal. Díszesen kiképzett, művészi hatást keltő síremlék. királyi főügyészhelyettes Síremlékét kő örökmécses és Krisztus arc díszíti, a sírt szép kovácsoltvas kerítés övezi Műkő sírkeret és fedlap. A sír fejénél alacsony posztamensen fehér márványból faragott ülő női alakot ábrázoló domborművel. A sír keretén és a fedlapon két-két virágváza és virágtál. tanár, iskolaigazgató irodalomtörténész, egyetemi tanár 1952-től a KLTE Magyar Irodalmi Intézetének tanára. 1957-1962 között a Déri Múzeum munkatársa volt.Különösen nagy jelentőségűek a Fazekas Mihályról és Csokonai Vitéz Mihályról alkotott művei. Debrecen városa irodalomtörténeti munkásságáért elsők között Csokonai-díjban részesítette. geográfus, egyetemi tanár 1945-ben lett a Debreceni Tudományegyetem Földrajzi Intézetének igazgatója. Biogeográfia című főműve a szakma kézikönyveként használatos. honvédhuszár tábornok 1866-ban, mint alhadnagy került a 13.sz. huszárezredbe. Részt vett az 1866-os hadjáratban, majd Galiciába vezényelték, ahol főhadnagy lett. Eredményeiért 1879-ben századossá, 1890-ben őrnaggyá léptették elő. 1902-ben vezérőrnagyi kinevezést vehetett át és Debrecenbe helyezték, mint dandárparancsnok és állomásparancsnok. Vele egy sírban nyugszik KAFFKA KÁROLY római katolikus prépost. A síremléken lévő szobrot FÜREDI RICHÁRD (Budapest, 1873.VII.18.-Budapest, 1947.XI.17.) készítette el. Kaffkáné sírjára elkészített szobra is az akadémizmus szép példája. Halál, asszonyfigura építészmérnök, műszaki tanácsnok Nevéhez fűződik Debrecen városának a II. Világháború utáni szabályozási terve. A tervet sohasem hagyták jóvá, bár elemeit felhasználták. A város újjáépítésben, mint az Állami Építő Vállalat

I.tábla 1864-1917


I.tábla XXVII.tábla


1851-1941

I.A.liget


1919-1982

XII.B

1908-1989

1874-

I.liget 39. sír

VII.A.liget


Kállay Kálmán dr. Kálmán Béla dr.

Kálmán József Kálmánchely család Kardos László Kaszanyitzky Endre és családja

Kegyes Ferenc Kemény János

Kerékgyártó Sándor Kertész Gyula

főmérnöke nagy lendülettel dolgozott református lelkész, egyetemi tanár 1923-tól a debreceni Lelkészképző tanára, 1928-tól a Tisza István Tudományegyetem Theológiai Karának Ószövetség professzora volt. nyelvész, egyetemi tanár, akadémikus Tudományos munkájának tárgya a finn-ugor népek nyelvének összehasonlító vizsgálata valamint a magyar nyelvjárások kutatása volt. Könyvei és tanulmányai magyar és idegen nyelveken jelentek meg. Kimagasló tudományos munkássága és Debrecen nemzetközi ismertetésében szerzett érdemei elismeréseként a város díszpolgárává választották. Műkő sírkeret és fedlap, a sír fejénél két oszlopos timpanon, az oszlopok közt fekete gránit, díszes kialakítású sírkő. Mellettük virágtartók. Modern stílusban kialakított sírhely szegély és hant nélkül. A sírhely fejénél természetes formájú kőtömb, rajta bronz plakett, a síron nyitott könyv alakú felirattal. Síremléke fekete márvány obeliszk, kovácsoltvas kerítéssel. Kereskedő A család többi tagja a város társadalmi életében több, magas pozíciót is betöltöttek. Kaszanyitzky Andor például a Debreceni Ipar- és Kereskedelmi Bank felügyelőbizottságának is tagja volt. Debrecen város Törvényhatósági Bizottságának választott tagja volt. sírkőgyáros és kereskedő A városszerte ismert és elismert Kispipa szálloda és vendéglő tulajdonosa volt. Kemény János a Debreceni Szállodások, Vendéglősök, Korcsmárosok és Kávésok Ipartársulatának, a Debreceni Pincérszakiskolának választmányi tagja is volt. Sírján térdeplő női alak szobra látható. operarendező, Erkel-díjas, Érdemes művész 1956-tól a szegedi Nemzeti Színház, 1960-tól az Operaház, 1964-től a debreceni Csokonai Színház rendezője. Elsősorban Mozart, Verdi és magyar operaszerzők műveinek színpadra állításával szerzett országos hírnevet.

1890-1959

V.tábla 15.sor 42.sír

1913-1997

XII.tábla nyugati sarka körül VI.liget út mellett


?-1928

I.B.liget


?-1905

I.B.liget 5.41

1862-1938

I.Ks. 135. sír

1866-1937

IV.liget A oldal I.B.liget

1931-1991



Kertész család Kertész család sírjában Tikos Sára Kis-Orbán és Simonffy család

Koczka Tamás Konrád Teréz

Konstek Kornél Korbély József

Kováts Andor dr. Polgár Kovács István

Műkő alépítmény és fedél virágtartókkal. Rajta kettős pillér, mely egyiptomi kaput formáz. A pilléreken és köztük fekete márványlapok és obeliszk a feliratokkal. színművésznő 1952-től a debreceni Csokonai Színház tagja. Kezdetben a tánckarban szerepelt, 1956 után naiva és karakterszerepeket játszott. A Kis Orbánok több más kereskedőcsaládhoz hasonlóan, városba települt nemesek voltak.. Kis Orbán István a város tekintélyes polgára, a kalmártársaság másodgazdája, városi esküdt, a polgári őrság lovasságának őrnagya volt. A Simonffy család nemesi levelét 1596-ban nyerte el. Nemességüket 1750-ben Zala, majd 1808-ban Bihar vármegye is igazolta. A család tagjai között találhatunk Debrecen életében meghatározó személyiségeket, ügyészek, táblabírák, szenátorok, Simonffy Imre személyében polgármester, Simonffy Emil Zenede igazgató, katonatisztek, jogászok személyében. 3 rózsaszín sírkő. Kovácsoltvas sírkereszt egy gyermek sírján, a ráerősített tábla már leesett. tanár, igazgatónő Előbb a debreceni Református Leányiskolában tanárnő, majd az első női igazgatója a Református Polgári iskolának. A síremléke márvány obeliszk, melynek felső része ledőlt! A sír kultúrtörténeti és művészi értéke miatt is védendő. Debrecen egyik legrégebbi kereskedő családjának tagja vízépítő mérnök 1895-től a Berettyó Vízszabályozó Társulat igazgató főmérnöke Nagyváradon, majd Debrecenben. Nevéhez fűződik a Társulat árvédelmi rendszerének és belvízrendezésének kiépítése. Árvizekről c. műve ma is alapműnek számít. jogász, egyetemi tanár 1923-tól a debreceni Tisza István Tudományegyetem büntetőjogi egyetemi tanára volt és az egyetem kisebbségkutató intézetét vezette. Itt nyugszik néhai Polgár Kovács István volt a nevem 1848. dec. 23. születtem Major Julianna szül. 1857. ápr.22. megh. 1934. aug.10. volt a

I.B.liget 1930-1989

I.B.liget I. tábla


VIII/3.tábla


1870-1938

I.liget

1864-1939

VI.liget 2. I. B. liget

1884-1942


V.tábla Boks. 59. sír I.A.liget


Kovács János ifj.

Kovács Kálmán dr. Kovács Sándor Kozma család Könyves Tóth Mihály

Letényi Árpád dr.

Ludmányi család Lutter Béla dr.

nejem, kivel 52 évet boldogságban eltöltöttem, mikor 80 éves lettem akkor jött a halál értem. Akkor mentem nyugalomra, a meghaltaknak sorába:1928. okt.07. Az ilyen jellegű verses felirat igen ritka, ezért és művészeti értéke miatt is védelmet érdemelt. festő 1929után kezdte el a 100x7m-es hortobágyi körkép elkészítését, melyet először a budapesti Nemzetközi Vásáron mutattak be 1934, majd a debreceni Víztorony mellett. Jelentős debreceni alkotása a Köztemető üvegablakai és freskói, melyeket 1931-32-ben készített el. irodalomtörténész, egyetemi tanár A II. sz. Magyar Irodalomtörténeti Tanszék professzora. Tíz éven át szerkesztette az „Alföld” című irodalmi folyóiratot. mérnök A TIVIZIG műszaki igazgatója volt. Szakértelme elismeréseként Állami-díjban részesült. Halvány vörös műkő kompozíció, igen díszes kivitelben, közvetlenül a Köztemető főbejárata mellett. református lelkész, lelkes hitszónok A szabadságharcban, mint a debreceni nemzetőrök tábori lelkésze vett részt. Az 1848/49-es forradalom és szabadságharc idején tartott hazafias beszédei miatt 1849.XI.30-án halálra, majd kegyelemből 20 évi várfogságra ítélték. A debreceni Kossuth-szobor egyik mellékalakja. Kossuth papjaként is emlegetik. építészmérnök, jogász Hajdú-Bihar megye első főépítésze. A város rendezési terveinek elkészítésében elévülhetetlen érdemeket szerzett. Az Építési Tröszt tervosztályának vezetője, a Hajdú-Bihar megyei TÉV főmérnöke. A MTESZ Hajdú-Bihar megyei alelnöke. A megyei Műemléki Bizottság titkára is volt. A sírhanton műkő lábazatba állított különös formájú kopjafa, melyet rézszegekkel vertek ki. vegyész, egyetemi tanár 1953-tól a KLTE Alkalmazott Kémiai Intézetét vezette, a tiszántúli

1886-1957

VI.tábla Boks. 7. sír

1930-1983 1931-1992 II.tábla 1809-1895


VI.tábla

1915-1988

XI.tábla 1908-1967

XII.tábla


Magyari Béla

élelmiszeripar minőségellenőrzésében kiemelkedő szerepe volt. Tudományos munkásságát az élelmiszeranalitika és az enzimológia területén fejtette ki. Debrecen város polgármester, várospolitikus. 1923-ban Debrecen polgármesterévé választották, ezt a tisztségét 1928ig viselte. Debrecen képviseletében tagja volt a felsőháznak. A Debreceni Kölcsönös Segélyző Egylet igazgatótanácsának tagja, a Debreceni Vadásztársulat elnöke, a Debreceni Dalegylet alelnöke volt. Ügyésze volt a Debreceni Lelencházzal Kapcsolatos Gyermekvédő Egyesületnek és a Debreceni Műpártoló Egyesületnek. Népi zenekarvezető

Magyari Gyula

Népzenész

?-1957

Magyari Gyula

Zenész

?-1967

Magyari Imre

Népzenész

?-1957

Magyari Kálmán

Népzenész

?-1908

Marchart József

vízépítő mérnök Részt vett a tiszalöki öntözőrendszer tervezésében.1956-1960 között a Tiszántúli Vízügyi Igazgatóság műszaki vezetője volt. Honvéd századosként szolgált az 1848/49-es forradalomban és szabadságharcban Id. Medgyessy Ferenc portré

Magoss György dr.

Matolcsi Ferenc Medgyessy Ferenc Medgyessy Piroska Megyery László Mészáros Ede dr.

Mezey Géza dr.

Guggoló női alak főjegyző Síremlékét sírkőre hajló, álló női alak díszíti. klasszika-filológus, egyetemi tanár 1940-ben nevezték ki a debreceni Tisza István Tudományegyetem Klasszika-Filológiai Tanszékére egyetemi tanárnak. Görög és latin filológiával, főleg a középkori latinság problémáival foglalkozott. egyetemi tanár

1858-1949

I.B.liget

?-1962

VI.tábla Aoks. 8. sír VI.tábla Aoks.10. sír VI.tábla Aoks. 9. sír VI.tábla Aoks. 8. sír XXII.tábla 34. sor 45.sír

1896-1964 ?-1908

?-1933 1883-1937

III.tábla 6. sor 40. sír I. tábla 105. sor 13. sír I. tábla 105. sor 13. sír III.C.oldal

1889-1964

I.fal mellett 153.sír

1939-2001

Veterán sírkert


A DOTE Gyógyszertani Intézetében dolgozott tanszékvezető egyetemi tanárként. Kőből készült építmény, felette kőpillérek és közöttük kovácsoltvas kerítés. A sír fejénél fal, melyen fehér márványlapok találhatók. A fal közepénél önálló posztamensen fehér márvány kereszt áll.

4. sor bal old. 19. X.tábla nyugati sarkánál

Mihályi és Török család Mikecz Miklósné

A család síremléke két támaszos, fekete márvány obeliszk, mely művészi megoldása érdemelt védelmet Vitéz Poroszlai /Preisler/ János a debreceni Műkőgyár tervezője volt, aki később önállósodott. Sírszobrászatának szép példája Mikecz Miklósné síremléke. Ezen a kor divatos öltözetében, megnyerő szépségében ábrázolja a fiatalon elhunyt nőt. A sír műkő alapkeret fedéllel, a sír fejénél fehér márvány sírkő, feliratra hajló, lepelbe burkolt női alakkal.

V.liget B. oldal II.A.oldal


Molnár Endre

Fából készült sírkeret, melyet szintén fából készült, szoborfaragásos kopjafa díszít. Egyedi, igen ritka megoldású sírjel. gyógyszerész Régi debreceni gyógyszerész família tagja. A Debreceni Kölcsönös Segélyző Egylet igazgatósági tagja, a Debreceni Ipar- és Kereskedelmi Bank elnöke, a Debreceni Dalegylet, a Debrecen Városi Rabsegélyző Egylet választmányi tagja is volt Felsővályi tábornok. A bronz síremléket Debreczeny Tivadar ( Beregszász, 1890.IV.20.Budapest, 1976.VIII.26. ) szobrász készítette. Debreczeny Tivadar Vályi Nagy síremlékének urnára hajló női aktja a debreceni Déri téren elhelyezett „Merengő” tartózkodóbb testhelyzetű párja. Síremlék bronzból készült, finoman cizellált alkotás. állami anyakönyvvezető 1849-1924 1907-ben a debreceni Állami Anyakönyvi Hivatalban dolgozott, mint helyettes anyakönyvvezető, majd állami anyakönyvvezető lett. Síremléke két oszlop között elhelyezett fekete márványlap, mely különösen szép emlékmű. Műkő sírkeret, alacsony peremmel, fedlappal, a sír fejénél fekete, íves záródású gránit sírkő. Díszesen faragott fehér márvány síremlék a családi címerrel.

XV/2.tábla


Mihalovics család

Muraközi László

Nagy Frigyes

Nagy Gyula

Nagy Sándor Nánássy család

1885-1919


I.B.liget

VII.A.liget 3


X.C.oldal


VII.liget 2. sorban I.B.liget

A síremlék művészi értéke miatt kapott védelmet. A síremlék művészi értéke

„Néma polgár…” Némethy László Neubauer-MaierNánássyHuttelesz család Novák István

Régi debreceni polgárok „Néma Polgár” kezdősorú, magas fekete márvány obeliszkjei mérnök A TIVIZIG főmérnöke, jeles szakíró, a vízellátás térségi biztosításának és a vízgazdálkodás kiemelt jelentőségének szakértője. Műkő alépítmény fedéllel, felette díszesen faragott fehér márvány sírkő családi címerekkel

Papp Margit

színművész, Jászai-díjas 1947-től 1977-ig a debreceni Csokonai Színház művésze volt. Sokoldalú, realista szerepfelfogású karakterszínész volt. színművész, Jászai-díjas 1944-ben szerződött először a debreceni Csokonai Színházhoz, 1956tól 1981-ig a debreceni színtársulat táncoskomikusa, megbecsült karakterszínésze. tanár A debreceni Református Kollégium tanára volt. Németet és bölcseletet tanított. orvos Az 1848/49-es forradalom és szabadságharcban honvéd főhadnagyként vett részt. irodalomtörténész, egyetemi tanár 1909-től a debreceni Református Kollégium bölcsészeti akadémiájának tanára. 1914-től tanszékvezető egyetemi tanár a Debreceni Egyetem Bölcsészettudományi Karán. Konzervatív szellemű munkáiban az esztétika, az irodalom és művészet összefüggéseit elemezte. Nemzeti klasszikusaink kiadásával foglalkozott. zongoraművész, tanár 1943-tól a debreceni Városi Zeneiskola, majd a debreceni Zeneművészeti Szakiskola tanára. 1966-1977 között a Zeneművészeti Főiskola Debreceni Tagozatának főiskolai docense, később tanára. Különleges, egyedi formájú sírjel látható a keret nélküli sírhanton.

Petrikás Árpád

egyetemi tanár

Oláh György

Osterlmann Ernő Pallay Miklós dr. Pap Károly dr.

Papp Lajosné Nagy Ilona

miatt kapott védelmet. A síremlék művészi értéke miatt kapott védelmet 1919-1987 I.B.liget


1920-? 1923-?

1823-1893

I.tábla 96. sor 7. sír

1828-1901

IV.liget A oldal

1872-1954

I.B.liget 33.sír

?-2002

XVII.tábla 1928-1999


Péczely József

Pfamschwiedt Károly Pohl Ferenc

1964-től a KLTE Neveléstudományi Tanszékének oktatója volt, 1982től egyetemi tanár. 1974-től ő vezette a MTA debreceni Pedagógiai Kutató Csoportját. Munkásságának főbb területei: nevelőtestületi és tanulói önkormányzat, helyi nevelési rendszerek, önfejlesztés módszerei, autonómia az oktatás rendszerében, a tervezés szerepe az oktató-nevelő munkában. tanár, történész, a Magyar Tudományos Akadémia tagja A Magyar Tudományos Akadémián alapítványt létesített szépirodalmi és történettudományi művek jutalmazására. A Kisfaludy Társaság alapító tagja. Történetírói tevékenysége mellett esztétikai és kritikai munkásságot is folytatott

Rácz Lajos

városi tanácsnok. 1854-ben a Birtokrendező Választmány elnöke volt. kertész 1920 végén vette át Debrecenben a városi kertészet vezetését. Javaslatára készült el a hazánkban egyedülálló temető kertépítészeti munkái a debreceni Nagyerdőben és a debreceni Déri Múzeum előtti süllyesztett kert. agrármérnök A Hortobágyi Állami Gazdaság vezetője volt évtizedeken át. Munkája során a Hortobágyon őshonos növények és állatok kiemelt védelmének megvalósításáért tett sokat. 1907-ben Debrecen város Törvényhatósági Bizottságának tagja volt. A Debreceni Gazdasági Egyesület alelnöke volt. A Debreceni Közgazdasági Bank RT. igazgatótanácsának is tagja volt. Kegyes Ferenc márvány obeliszkje. polgármester Debrecen város főbírája, majd első polgármestere volt. vezérigazgató Az Alföldi Takarékpénztár vezérigazgatója volt. Érdemei elismeréseként magyar királyi kormányfőtanácsosi címet kapott. Síremléke családi címeres, művészi megoldású. A cigányprímás sírkövét figurális alkotás díszíti.

Raics Palkó

A síremléket egy kisfiú műkő szobra díszíti.

Polgár Sándor

Polgáry Bálint

Poroszlay Fridrik (Frigyes) Poroszlay László (Tóti)

1789-1849

VI.liget

?-1859 1883-1961

VIII.tábla 16. sor 51. sír VI.liget

1858-1920

I.A.liget

1787-1857

II.C.oldal

1866-1944

I.fal mellett

1938-1943

V.tábla Bol. 70. sír I.B.liget

A síremlék művészi értéke miatt kapott védelmet. A síremlék művészi értéke

Rásó Sándor dr. Révész Bálint

Révész Imre és neje Révész Imre

Révész Imre Rostás István Rothscnek Jenő dr. Rugonfalvi Kiss István

Salamon Ferenc

miatt kapott védelmet. Hajdú vármegye tiszteletbeli főügyésze volt. Érdemeiért magyar királyi kormányfőtanácsosi címet kapott. Fehér márvány, családi címeres síremléket állítottak sírjára. református lelkész, püspök 1855-től debreceni lelkipásztor és a Tiszántúli Református Egyházkerület főjegyzője volt. 1871-ben megválasztották a Tiszántúli Református Egyházkerület püspökévé. A síremléken lévő bronz dombormű TÓTH ANDRÁS debreceni szobrász alkotása. püspök 1938-ban a Tiszántúli Református Egyházkerület püspökévé választották.1946-tól az MTA rendes tagja. A magyarországi protestantizmus történetének legismertebb tudósa. református lelkész Debrecenben volt lelkész és egyházi levéltárnok. Munkásságában kiemelkedő jelentőségűek a magyar egyháztörténet és egyházjog tárgyában írott tanulmányai. A Magyar Tudományos Akadémia levelező tagja volt. Fia Révész Kálmán (1860-1931) református püspök, unokája Révész Imre (1889-1967) református püspök. Szürke gránit obeliszk

1871-1942

IX.B.oldal

1816-1891

VI.liget

1889-1967

VI.tábla Aoks 13. sír

1826-1881

VI.tábla

rendőrfőkapitány Debrecenben rendőrfőkapitány 1910-től 1923-ig. A Debreceni Polgári Lövész egylet I. főlövészmestere, azaz elnöke volt. magyar királyi fővegyész A Rotschnek család birtokában volt az egyik legrégibb alapítású debreceni gyógyszertár, az „Arany Egyszarvúhoz. történész, egyetemi tanár Debreceni Református Kollégium Akadémiai tagozatára a magyar történeti tanszék tanárának, majd az egyetem alapítását követően a Magyar Történeti Tanszék első professzora lett.1932-33-as tanévben a debreceni Tisza István Tudományegyetem rektora volt. Tudományos érdeklődése elsősorban Erdély és a székelység történetére vonatkozott. agrármérnök

1869-1915

III. tábla é-k-i részén az út mellett I.B.liget III.tábla 27.sor 13. sír

1881-1957

V.tábla Boks 52.


Sallay Géza dr. Sápi Lajos

Sárosdy Dezső Schubert Ferenc Schlachta család Sebetic család Sebők család Selmeczi Mihály Serly család Sesztina sírbolt

Siket Andor

Magyarország első nemzeti parkjának, a Hortobágyi Nemzeti Parknak volt az első igazgatója. Munkája során megmentette az enyészettől a kadarcsi és a Meggyes csárdákat .A csárdamúzeum létrehozója. főjegyző építészmérnök Debrecen megyei jogú város építésze volt. Munkásságában kiemelkedő szerepet kapott a történelmi város és műemlékeinek védelme. Erről írt munkái alapműnek számítanak a város építészettörténeti megismeréséhez. színművész, Jászai-díjas 1961-1986-ig a debreceni Csokonai Színház tagja volt. Drámai, hős és jellemszerepeket alakított. kéményseprő mester Síremléke műkő márványlappal, rajta öntöttvas díszek. Műkő alépítmény és fedlap, rajta díszesen faragott fehér márvány sírkővel és virágtartókat helyeztek el a sírkeret sarkain. Sírjukat Kegyes Ferenc debreceni sírkőgyáros által készített márvány obeliszk ékesíti. A család tagja volt egy magyar királyi testőr alezredes. A síremlék művészi értéke miatt kapott védelmet. Műkő sírkeret, a sír fejénél egy obeliszk és egy félbetört oszlop, közöttük egy szobor, mely anyát ábrázol gyermekével. színész, Érdemes Művész 1945-től haláláig Debrecenben szerepelt. Igazi területe a humor volt, elsősorban karakter- és epizódszerepeket, paraszti szerepeket alakított. A család sírboltján vörös műkövön márványlap látható. A sírbolton SOMOGYI SÁNDOR bronz szoborkompozíciója látható. Somogyi Sándor Sesztina síremléke a Köztemető méretben és hatásában is legmonumentálisabb alkotása. A művész a derékba tört hatalmas tölgyfa törzséhez támaszkodó jelképes női alakban testesíti meg a belülről jövő gyászt. A derékba tört fa a családfő halála jelentette veszteséget szemlélteti. A sír körül családtagok vas és márvány síremlékei. SOMOGYI korai művei az érett szecesszió remekei, ebbe a korszakába tartozik a debreceni SESZTINA síremlék is. Miniszteri tanácsos

1884-1944

XV-2-C.oldal


I.liget


1909-1993

1926-? 1877-1934

II.tábla I.B.liget

1898-1966

X.tábla nyugati oldala I.tábla Kcs. liget


I.B.liget


I.B.liget

I.fal mellett

A síremlék művészi értéke

Siket Traján Siket Trajánné Harcsavik Ilona Simonffy Emil

Simonffy Imre

Síró Zsolt Slepkovics János Smurák József Sohajda János Svetits Mátyás és családja síemléke Szabó Dezső dr.

Szabó Emil

A nagyváradi magyar királyi Posta és Távírda igazgatósági kerület utolsó magyar postaigazgatója.

1855-1937

I.fal mellett

?-1926

I.fal mellett

zenetanár, igazgató Több mint 30 éven át a debreceni Zenede zenetanára és igazgatója volt. Kezdeményezésére megalakult a Zenekedvelők Köre. Határozott célja volt a magyar szerzők műveinek bemutatása. Igazgatósági ideje alatt kezdődött el a szervezett énekkari oktatás. polgármester Részt vett az 1848/49-es forradalom és szabadságharcban. A szabadságharc után jegyző, majd tanácsnok Debrecenben. 1867-1875 között a város főkapitánya. Mint tanácsnok sokat tett a városi nyomda újjászervezéséért.1875-től több mint 25 éven át Debrecen város polgármestere.1878-ban megkapta a királyi tanácsosi címet. Fából készült sírkeret és fedél, a fejfa széles fatörzsből faragott, domborművel díszített, egyedi alkotás.

1847-1919

V.tábla Aoks felső 16.

1824-1910

VII.liget Kcs. 1/a

görögkeleti áldozópap, püspöki titkár Vértanúhalált halt a magyar nemzeti eszméért a debreceni bombamerénylet alkalmával 1914.II.23-án. építész, iparművész Magyaros szecessziós jellegű síremléke művészi értéke miatt kapott védelmet. A debreceni dohánygyár igazgatója volt. Műkő keret, a sír fejénél posztamensen álló, gyönyörű női szobor. történész egyetemi tanár, MTA levelező tagja 1925-től a debreceni Tisza István Tudományegyetem Bölcsészettudományi Karán a közép és újkori történeti tanszék professzorává nevezték ki. Tudományos munkájában a XVI-XVII. századi magyar történelem fontos kérdéseivel foglalkozott. zenetanár, zeneszerző 1944-től a debreceni MÁV Filharmonikus Zenekar vezetője és a Debreceni Zenede tanára. Debrecenben ő mutatta be Kodály: Mátrai

1882-1966

Ravatalozó árkádsor

1898-1969

IX.tábla Boks 34.

miatt kapott védelmet. A síremlék művészi értéke miatt kapott védelmet. A síremlék művészi értéke miatt kapott védelmet.


1881-1914

XXII.tábla északi oldalánál VI.tábla

1883-1943

XI.liget


1877-1951

IV.B.oldal I.B.liget


képek c. művét. Ismertebb művei: Az égigérő fa, Hajlik csodafának zöldleveles ága, Szépen szóló szőlő c. gyermekoperák.

Szabó Ernő dr.

Szabó István dr.

Szabó István Héczey Szabó József Szabó József Szikszói Szalacsi Rácz Imre dr.

Szarvas Pál dr. Szekerák család Székely János

zenetanár A debreceni Kodály Zoltán Zeneművészeti Szakiskola zenetanára, majd a Zeneművészeti Főiskola Debreceni Tagozatának tanára. Később szakfelügyelő. Érdemei elismeréseként több magas kitüntetést kapott. történész, egyetemi tanár, a MTA tagja 1943-tól a debreceni Tisza István, utóbb Kossuth Lajos Tudományegyetem Magyar Történeti Intézetének professzora volt 1959-ig.Meghatározó jellegűek agrártörténeti, településtörténeti és történeti demográfiai tanulmányai. A magyar parasztság történetének legavatottabb tudósa volt. Szerkesztésében jelent meg a „Szabadságharc fővárosa Debrecen” című kitűnő munka 1948-ban. A sírhanton műkő lábazatba rögzített acélcsőből és kovácsoltvas kiegészítőkkel készített kereszt áll. jogász, bíró, ítélőtáblai tanácselnök Debrecenben 1914-től királyi ítélőtáblai bíró, majd 1922-től kúriai bírói címmel felruházott bíró, majd királyi ítélőtáblai tanácselnök volt. Debrecen város Törvényhatósági Bizottságának tagja volt. Műkő sírkeret és fedlap, gránit sírkövekkel és fehér márvány, álló női alakkal, mely Füredi Richárd szobrászművész alkotása. tanár, író, újságíró A „Debreczen” című napilap belső munkatársa volt, az 1930-as évek elejétől szociológiai riportokat írt a hajdúsági falvak életéről. A két világháború között Erdélyben és Magyarországon jelentek meg verseskötetei és történelmi regényei vegyész, egyetemi tanár Hazai és nemzetközi hírnevét elsősorban a wolfram izopolisavak szerkezetének kutatásában elért eredményei alapozták meg. Műkő sírkeret, a sír fejénél klasszikus formájú négy oszlopos timpanon. A timpanon alatti gerendára kerültek a márvány sírkövek. nyomdai szakember 1950-től a Kelet- Magyarországi Nyomdaipari Egyesülés, majd a debreceni Alföldi Nyomdaműszaki vezetője volt.1962-1965 között a debreceni Alföldi Nyomda igazgatójaként dolgozott.

?-1982

XIV.B.oldal 1.sor 23.sír

1898-1969

Col.A.Usk


1859-1941

X.tábla északi felén I.A.liget VII.liget közepén


1900-1956

XII.liget

1910-1986

XV/2.tábla 14.sor 13. sír IX.tábla közepén

1924-1965


Székely Sándor Szénássy Barna dr. Szendy Tihamér

Szikszay Lajos Szikszay- Tóth család Szoboszlai Pap István Szűcs István Tamássy Károly

Tar József Thurzó Jenő dr.

Tikos Imre

Síremlékét álló, fekete márványlap díszíti, alatta elesett katona domborműve látható. matematikus, egyetemi tanár Kutatómunkája elsősorban a magyarországi matematika története és a Bólyaiak munkássága volt. zenetanár 1931-től Debrecenben hegedűtanár és koncertező hegedűművész. A 11 éven át működő Debreceni Vonósnégyes tagjaként is számos koncertet adott. Az Ady Társaság Zenei Szakosztályának titkára volt. építész, téglagyáros Debrecen város Törvényhatósági Bizottságának tagja volt. A Debreceni Kölcsönös Segélyző Egylet igazgatóságának tagja volt. Klinkertéglából készült sírbolt, fémlemezes kupolás fedéssel, vasajtóval, melyhez néhány lépcsőn lehet feljutni. Anyaghasználata megegyezik a Krematórium anyagaival. református lelkész, püspök 1816-tól debreceni lelkész volt. Országgyűlési papként részt vett az 1825-27-i reformországgyűlésen. 1841-ben a tiszántúli református egyházkerület püspökévé választották. Síremléke öntött műkő alapon fekete márványlap.

1857-1940

gyógyszerész, pomológus Az 1848/49-es forradalom és szabadságharcban nemzetőr kapitányként vett részt. Jelentős munkát fejtett ki a pomológia terén. A hazai népi termesztésben elterjedt gyümölcsfajtákat írta le. Harkányi Ede és fia számos síremléket készített a debreceni Köztemetőbe. Közülük egy a Tar József síremlék, mely magyaros szecessziós vonásokat mutat. orvos, egyetemi tanár 1929-től a debreceni egyetem ideg- és elmeklinikájának címzetes egyetemi tanára volt. Fő kutatási területe az agydaganatok pathológiai vizsgálata volt. mérnök Az 1900-as évektől a debreceni Mérnöki Hivatalban dolgozott mérnökként 1916-ig.

1806-1885

III.C.oldal


1913-1995 1906-1973

II.tábla Coks 41-4243. sír IV. liget A.oldal I.fal mellett

1786-1855

I.B.liget Ks. 7. sír

1878-1959

V.liget B. oldal V.liget A oldal XI.liget

1896-1936

I.liget

?-1921

II.C.oldal



Troján Margit dr.

Tóth István Tüdős Kálmán dr.

Uray György Uzonyi Barna Uzonyi Péter Váradi – Szabó család

Váradi Szabó János

Varga Zoltán dr.

Várkonyi Károly

az Auguszta szanatórium főorvosa Síremléke műkő keret, fedéllel. A sír fejénél fehér márvány pillérek között fehér márványból készített női alak álló szobra látható. Szentgyörgyi István márványszobra portrészerű hűséggel ábrázolja a fiatalon elhunyt doktornőt. városi tisztviselő Fekete márvány obeliszk síremléke művészi értéke miatt kapott védelmet. orvos, Debrecen város tiszti főorvosa 1924-ben egészségügyi főtanácsos címet kapott munkássága elismeréseként. A Debreceni Jótékony Nőegylet ügyésze is volt. A Debreceni Műpártoló Egyesület, a Csokonai-kör, a Debreceni Orvosgyógyszerész Egylet választmányának is tagja volt. huszár őrnagy Kölcsey Anna fiaként a Himnusz költő családjának vérszerinti leszármazottja volt. Hajdú vármegyei főjegyző rendőrkapitány A család őse Várady Szabó Mihály 1687-ben kapott nemesi oklevelet I. Lipóttól. 1693-ban költözött Bihar-váradról Debrecenbe. Váradi Szabó Lajos sógorával, Csanak Józseffel együtt készíttette el az emlékkert díszes vaskerítését, de ők voltak az István-gőzmalom második megalapítói is. pedagógiai szakíró, Pestalozzi magyar követője Széleskörű szervező munkával, levelezésével terjesztette itthon Pestalozzi nevelési elveit, amelynek fontos tétele volt a munkára nevelés megvalósítása. A debreceni salétromgyár felügyelőjeként fontos szerepe volt az 1848/49-es forradalom és szabadságharc idején a honvéd hadsereg lőszerellátásának biztosításában. történész, egyetemi tanár Számos tankönyvet írt, tudományos érdeklődésének előterében a reformkor és az 1848/49-es forradalom és szabadságharc eseményei álltak. Megírta a Debreceni Tudományegyetem első korszakának történetét. Grafikusművész

1902-1933

I.fal melletti sor 2. sír

1861-1917

III.C.oldal

1861-1928

I.liget


A síremlék művészi értéke miatt kapott védelmet. ?-1947 ?-1925

II.C.oldal II.C.oldal I.B.liget

1783-1864

XI.liget

1907-1982

1913-2001

Vasady Lajos Vásáry István dr. Vásáry család Végvári Gyula Wolff János

Zádor Endre Zakar István

Zilahy Sebes Géza dr.

Zonda család

Nagy érdemei vannak a kisgrafikában ouvreje 1378 lapból áll. Munkáival nevet vívott ki magának mind a hazai, mind a külföldi gyűjtők körében. tanár, tanfelügyelő 1935-ben a debreceni királyi tanfelügyelőség hivatali főnöke volt. Bihar, majd Hajdú vármegye és Debrecen város királyi tanfelügyelője volt. Debrecen város polgármestere A család síremléke kőépítmény sarkain pillérekkel, közöttük kovácsoltvas kerítés. A pilléreken vázákat helyeztek el. A sírkő fekete gránit obeliszk. Egyedi síremlék. Műkő sírkeret és fedlap, felette már hiányos égetett kerámia kompozícióval Hegyközszentimrei tábornok Több igen magas katonai kitüntetés birtokosa volt. Ferenc József nemesi rangot adományozott neki és utódainak, így kapta a Hegyközszentimrei előnevet. énekművész, tanár 1975 óta a Zeneművészeti Főiskola Debreceni Tagozatának volt tanára. Számos növendéket nevelt a színházi- és a koncertélet számára. maszkmester Már az 1930-as évektől a Csokonai Színházban dolgozott, előbb Kardoss Géza, majd Horváth Árpád igazgatók vezetése alatt, mint fodrász és maszkmester biológus, egyetemi tanár A Debreceni Tisza István Tudományegyetemen szerzett földrajztermészetrajz szakos középiskolai tanári oklevelet. Pályáját gyakornokként kezdte az egyetem Állattani Intézetében, 1949-től az Intézet igazgatójaként működött. A család sírboltján igényesen kivitelezett angyalok és corpusz található

1871-?

I.A.liget

1887-1955

I.B.liget 36/a I.B.liget X.tábla

1862-1925

A síremlék művészi értéke miatt kapott védelmet A síremlék művészi értéke miatt kapott védelmet.

I.A.liget

?-1999

1905-1960

I.sövényes 81. sír

I.B.liget


Oszlopokkal díszített, nyolcszögletű kupolás építmény, oszlopos pergolával körülvéve, téglából, műkőből és márványból építve

Recommend Documents