Orvosi rehabilitáció és a kötelező egészségbiztosítás támogató rendszere KISS JÓZSEF VEKERDY-NAGY ZSUZSANNA BODNÁR ISTVÁNNÉ
Egészségkárosító hatás / körülmény
átmeneti egészségkárosodás (akut betegség)
tartós egészségkárosodás (krónikus betegség)
kezelés szekunder prevenció
gyógyul
utókezelés szekunder prevenció gyógyul
maradandó egészségkárosodás (fogyatékosság)
komplex rehabilitáció
Komplex rehabilitáció Összetevői: ¾egészségügyi ¾pszichológiai ¾oktatási-nevelési ¾foglalkoztatási ¾szociális Kritériumai: ¾tervszerű ¾együttes ¾összehangolt ¾egyénre szabott ¾az érintett személy tevékeny részvétele
A KÖTELEZŐ EGÉSZSÉGBIZTOSÍTÁS EGÉSZSÉGÜGYI REHABILITÁCIÓVAL KAPCSOLATOS ELLÁTÁSAI I. Egészségügyi szolgáltatások finanszírozása Térítésmentesen igénybe vehető szolgáltatások ¾ orvosi és egyéb, orvos előírása szerinti vizsgálatok/ szakvizsgálatok ¾ gyógykezelés ¾ gyógyászati ellátás ¾ foglalkoztatás-terápia ¾ fekvőbeteg-gyógyintézeti /szanatóriumi ellátás a gyógykezeléséhez szükséges gyógyszer, kötszere és ideiglenes gyógyászati segédeszköz, a gyógyászati segédeszköz használatának betanítása a gyógykezeléséhez szükséges ápolás, szakápolás, távozást követő időre vonatkozó életvezetési tanácsadás, diétás tanácsadásra, étkezés/ diéta megfelelő színvonalú elhelyezés
A KÖTELEZŐ EGÉSZSÉGBIZTOSÍTÁS EGÉSZSÉGÜGYI REHABILITÁCIÓVAL KAPCSOLATOS ELLÁTÁSAI I. (folyt.) Egészségügyi szolgáltatások finanszírozása Térítésmentesen igénybe vehető szolgáltatások: ¾ szenvedélybetegség esetén a külön jogszabályban meghatározott rehabilitációs ellátás ¾ egészségügyi beavatkozást követő rekonstrukció ¾ funkciózavart okozó veleszületett rendellenességek korrekciója
vagy
szerzett
testi
A KÖTELEZŐ EGÉSZSÉGBIZTOSÍTÁS EGÉSZSÉGÜGYI REHABILITÁCIÓVAL KAPCSOLATOS ELLÁTÁSAI II. Rehabilitációs ellátásra beutalási joggal rendelkeznek ¾ a rehabilitációt megalapozó megbetegedés gyógykezeléséhez szükséges szakorvosi szakképesítéssel rendelkező orvos ¾ a megbetegedéshez kapcsolódó tekintetében illetékes szakorvos
esetleges
¾ a rehabilitáció vagy fizikoterápia szakorvosa szenvedélybetegség esetén ¾ a pszichiáter ¾ az addiktológus szakorvos ¾ a háziorvos
szövődmények
A KÖTELEZŐ EGÉSZSÉGBIZTOSÍTÁS EGÉSZSÉGÜGYI REHABILITÁCIÓVAL KAPCSOLATOS ELLÁTÁSAI III. Árhoz nyújtott támogatások ¾ gyógyászati segédeszköz árához ¾ gyógyászati segédeszköz kölcsönzési díjához ¾ gyógyászati segédeszköz javítási díjához ¾ a gyógyászati ellátás árához százalékos fix összegű betegségtől függő keretösszeg
A KÖTELEZŐ EGÉSZSÉGBIZTOSÍTÁS EGÉSZSÉGÜGYI REHABILITÁCIÓVAL KAPCSOLATOS ELLÁTÁSAI III. (folyt.)
Társadalombiztosítási Ár-, és Támogatási Bizottság ¾ ártárgyalások( termékcsoportonként, kétévente) ¾ tárgyalási feltételek közzététele ¾ egészségügyi miniszteri jóváhagyás ¾ kihirdetés
A KÖTELEZŐ EGÉSZSÉGBIZTOSÍTÁS EGÉSZSÉGÜGYI REHABILITÁCIÓVAL KAPCSOLATOS ELLÁTÁSAI III. (folyt.) Méltányosság: Az Országos Egészségbiztosítási Pénztár - az E. Alap költségvetésében meghatározott keretek között: ¾ szolgáltatás térítési díját, vagy annak egy részét átvállalhatja ¾ gyógyszer, gyógyászati segédeszköz és gyógyászati ellátás árához a megállapított támogatási mértéket meghaladó támogatást nyújthat ¾ a támogatással nem rendelhető allopátiás gyógyszer, különleges táplálkozási igényt kielégítő tápszer, gyógyászati segédeszköz árához, valamint a méltányosságból már támogatott gyógyászati segédeszköz javítási díjához támogatást nyújthat ¾ a gyógyászati segédeszközök árához a külön jogszabályban foglaltaktól eltérő gyakorisággal támogatást nyújthat
A KÖTELEZŐ EGÉSZSÉGBIZTOSÍTÁS EGÉSZSÉGÜGYI REHABILITÁCIÓVAL KAPCSOLATOS ELLÁTÁSAI IV. Utazási költségtérítés: Ebtv. 22. § (1) A járóbeteg-szakellátásra, a fekvőbeteg-gyógyintézetbe, továbbá gyógyászati ellátásra, rehabilitációra beutalt biztosítottat utazási költségeihez támogatás illeti meg (3) A biztosított a gyógyászati segédeszköz próbájával, illetve kiszolgáltatásával kapcsolatos utazási költségeinek támogatására akkor jogosult, ha a gyógyászati segédeszközt a tartózkodási helyéhez legközelebb eső, a rendelt gyógyászati segédeszköz kiszolgáltatására a MEP-pel szerződött forgalmazónál szerzi be (4) A fogyatékos gyermek ellátását biztosító gyógypedagógiai intézmény, korai fejlesztését és gondozását, fejlesztő felkészítését nyújtó intézmény és a fogyatékos gyermekek rehabilitációs célú szolgáltatását biztosító intézmény igénybevételével kapcsolatban felmerült utazási költségekhez támogatás jár
A KÖTELEZŐ EGÉSZSÉGBIZTOSÍTÁS EGÉSZSÉGÜGYI REHABILITÁCIÓVAL KAPCSOLATOS ELLÁTÁSAI V. Pénzbeli ellátások: Táppénz (legfeljebb 1 évig) Baleseti táppénz (legfeljebb 2 évig) Baleseti járadék (károsodás tartama alatt) Rokkantsági nyugdíj (legalább 67%- ot elérő munkaképességcsökkenés tartama alatt)
A szociális ellátó rendszer a rehabilitáció szolgálatában: magyarországi helyzetkép
" Mindannyian fogyatékosok vagyunk, korlátozottak vagyunk- testben, lélekben, hitben szeretetben, bölcsességben……… talán a harag bénít meg bennünket, de lehet süketek, vakok vagyunk mások szenvedéseire." (Börömte M. )
Bodnár Istvánné
Pénzbeli ellátások • • • • • • • • • •
EÖCSP Emelt összegű GYES Közgyógyellátás Ápolási díj Rokkant nyugdíj Fogyatékossági járulék Parkolási kedvezmény SZJA kedvezmény Étkezési díj kedvezmény Önkormányzati segély
Fogyatékosság ténye/ mértéke alapján
Fogyatékosság ténye és szociális rászorultság alapján
A szociális szolgáltatások szerepe az életvitel fenntarthatóságában
A szolgáltatási forma megnevezése Támogató szolgálat Nappali ellátás
Rehabilitációs intézményi ellátás Szociális intézményben élő és célszervezet keretében intézményen belül foglalkoztatott - bentlakásos intézmény - nappali ellátás
Lakóotthon Ápoló-gondozó otthonban élő személyek
Kapacitás, 92 szolgálat - 5.955 fő ellátott 71 település/36 társulás 25 intézmény - 1.846 fő ellátott - 86 település/ 7 társulás
2019 férőhely
6566 fő 632fő 150 lakóotthon 1700 férőhely
13264 férőhely
(Forrás: Integráció vagy kirekesztődés 2004. Kovács Zsolt – Kiss Mária Magdolna: A fogyatékossággal élők foglalkoztatásának szociális területei)
Értelmi fogyatékos emberek gyógypedagógiai és egészségügyi intézmény-rendszere az 1980-as években
Gyógypedagógiai Intézmények Képezhető fogyatékosok számára
Oktatási intézmények
Egészségügyi intézmények
Gyermek és fiatalkorúak részére
Felnőttek részére
Speciális nevelőotthonok (sérültek, disszociálisok részére)
Egészségügyi gyermekotthonok (képezhetetlen fogyatékosok számára)
Speciális gyermek- és ifjúságvédelmi intézetek
Szociális intézetek (foglalkoztatható fogyatékosok részére)
Felnőtt szociális intézményei
Szociális otthonok (nem foglalkoztatható fogyatékosok számára)
gondoskodás
(Forrás: Kézikönyv. Az értelmi fogyatékos emberek lakóotthonaiban dolgozó segítőknek. Kézenfogva Alapítvány Bp. 1999)
10. Kapcsolódó jogszabályok 1. 1949. évi XX. törvény A Magyar Köztársaság Alkotmánya 2. A házasságról, a családról és a gyámságról szóló 1952. évi IV. törvény 3. Minden évben a Magyar Köztársaság éves költségvetéséről szóló törvény alapján jogosultak az intézményt fenntartó szervek normatív támogatási összegekre (minden évben változó a normatívák jogcímei, összegei, és módosulnak az igénybevétel szabályai.) 4. Az államháztartás rendjéről szóló 1992. évi XXXVIII. törvény 5. A Polgári Törvénykönyvről szóló 1959. évi IV. törvény 6. A helyi önkormányzatokról szóló 1990. évi LXV. törvény 7. Az egészségügyről szóló 1997. évi CLIV. törvény 8. A családok támogatásáról szóló 1998. évi LXXXIV . törvény 9. A cselekvőképességgel, gondnoksággal összefüggő egyes törvények módosításáról szóló 2001. évi XV. törvény 10. Helyi szinten minden évben az Intézményeket fenntartó Önkormányzat költségvetése, és mérlegbeszámolója tartalmazza az ellátó intézmények részére biztosított költségvetési fedezet összegét, és a felhasználásának elszámolását. Szabályozza az önkormányzati törvény helyi rendeletalkotási kötelezettsége.
A szociális ellátásokhoz kapcsolódó jogszabályok Az ellátottak teljes körű ellátásához kapcsolódó jogszabályok 1. A szociális igazgatásról és szociális ellátásokról szóló – többször módosított- 1993. évi III. törvény 2. A fogyatékos személyek jogairól és esélyegyenlőségük biztosításáról szóló 1998. évi XXVI. törvény 3. A személyes gondoskodást nyújtó szociális ellátások igénybevételéről szóló 9/1999. (XI. 24.) Szociális és Családügyi Miniszteri rendelet 4. A személyes gondoskodást nyújtó szociális intézmények és a falugondnoki szolgálat működésének engedélyezéséről, továbbá a szociális vállalkozás engedélyezéséről szóló 188/1999. (XII.16.) Kormány rendelet
A szociális ellátásokhoz kapcsolódó jogszabályok Az ellátottak teljes körű ellátásához kapcsolódó jogszabályok
5. A személyes gondoskodást nyújtó szociális ellátások térítési díjáról 29/1993. (II.17.) Kormányrendelet 6. A személyes gondoskodást nyújtó szociális intézmények szakmai feladatairól és működésük rendjéről szóló 1/2000. (I.7.) Szociális és Családügyi Miniszteri rendelet 7. A fogyatékos személyek otthonában élő és a rehabilitációs intézményben elhelyezett személyek állapotának felülvizsgálatáról szóló 11/2000. (X. 18.) SzCsM rendelet 8. A közoktatásról szóló 1993. évi LXXIX. törvény 9. A képzési kötelezettségről és a pedagógiai szakszolgálatokról szóló 14/1994. (VI. 24.) Művelődésügyi, Közoktatási Miniszteri rendelet
A szolgáltatást jogszabályok
végzők
jogainak
érvényesítését
szolgáló
10. A személyes gondoskodást végző személyek adatainak működési nyilvántartásáról szóló 8/2000. (VIII. 4.) SzCsM rendelet 11. A személyes gondoskodást végző személyek továbbképzéséről és a szociális szakvizsgáról szóló 9/2000. (VIII. 4.) SzCsM rendelet 12. A közalkalmazottak jogállásáról szóló 1992. évi XXXIII. törvény 13. A közalkalmazottak jogállásáról szóló 1992. évi XXXIII. törvénynek a szociális, valamint a gyermekjóléti és gyermekvédelmi ágazatban történő végrehajtásáról szóló 257/2000. (XII. 26.) Kormány rendelet
Gyermek és családvédelmi jogszabályok: 1. A gyermekek védelméről és a gyámügyi igazgatásról szóló 1997. évi XXXI. törvény 2. A családok támogatásáról szóló 1998. évi LXXXIV. Törvény
Speciális szükségletű gyermekek, fiatalok alapvető jogai Alapvető jogok a speciális szükségletű gyermekek és fiatalok és fogyatékos felnőttek ellátásában ¾
A társadalomban elfoglalt helyünk A tanuláshoz való jog
Család Szeretet
Elismerés Tisztelet Elfogadás
Egészség Biztonságérzet
A fogyatékossággal élők speciális szükségletei - Az életminőség, és a megelégedettség problémája . Maslow szükséglethierarchiája
Önmegvalósítási szükségletek: önkiteljesítés Esztétikai szükségletek: rend, szépség Kognitív szükségletek: Tudni, érteni, megismerni A megbecsülés szükséglete: tisztelet, elismerés A szeretet szükséglete: másokhoz tartozni, befogadottnak lenni Biztonsági szükségletek: biztonságban, veszélyektől mentesnek lenni Fiziológiai Szükségletek: éhség, szomjúság és így tovább R. L. Atkinson. R.C. Atkinson: Pszichológia, Osiris Kiadó. Tankönyvek, Bp. 2001
Értékek a szociális gondoskodásban
Hagyományos egészségügyi modell vagy rehabilitáció és önálló életvitel? Az egészségügyi paradigmában
Az Önálló Élet paradigmában
Mi a probléma?
Fizikai fogyatékosság, a foglalkoztatáshoz szükséges képesség hiánya.
Szakemberektől, rokonoktól, családtól való függés.
Hol a probléma?
Az egyénben.
A környezetben: közösségben rehabilitációs folyamatban
Megoldás
Szakértők (orvos, gyógytornász) Beavatkozása útján.
Egyenrangú tanácsadás, pártolók jogvédelem, önsegély, korlátok eltávolítása.
Társadalmi szerep Ki irányít?
A beteg, a páciens
A fogyasztó
A szakember
A fogyasztó
Mi lesz az eredmény?
A legfeljebb részben önálló életvitel
Önálló életvitel, jövedelmező munka
Forrás: Kálmán Zsófia- Könczei György: A taigetosztól az esélyegyenlőségig
A normalizációs elv gyakorlati érvényesülésének területei:
Normális napi ritmus Normális heti ritmus Normális éves ritmus Normális tapasztalatok az egyes életszakaszokról Normális tisztelet Normális heteroszexuális világba történő beilleszkedést Normális életszínvonal Normális környezeti feltételek Forrás: Kálmán Zsófia- Könczei György: A taigetosztól az esélyegyenlőségig
Új ellátási forma a Lakóotthon Az 1998.évi XXXVI. Törvény meghatározza a lakóotthon definícióját: " A fogyatékos személy önálló életvitelét elősegítő, kisközösséget befogadó lakhatási forma." A lakóotthonban az érzelmi elhagyottság, szociális 23. izoláció, szegregáció, célzott programépítéssel, tudatos tervezéssel elkerülhetőbb mint egy nagy intézetben. Ezt ismerték fel azok, akik az intézetek kitagolását kezdeményezték Magyarországon is.
• • • • • • • • • • •
Lakóotthon kialakításának tárgyi követelményei 1/2000. (I.7.) SZCSM rendelet 93. § alapján (1) A lakóotthon korszerű lakhatási és életkörülményeket biztosít, illetve minőségi követelményeknek megfelelő ellátást nyújt. (2)A lakóotthon rendelkezik a. az éjszakai tartózkodásra, b. személyi tisztálkodásra c. az étel elkészítésére, főzésére, d. az étkezésre, e. közösségi együttlétre, tevékenységre alkalmas helyiségekkel (3) egy lakószobában kettő, kivételes esetben négy személy elhelyezésére alkalmas lakószobákkal.
25. 1/2000. (I.7.) SZCSM rendelet 94. § alapján (1)Lakóotthoni forma kialakítására az-az épület alkalmas, amelyben a. személyenként a lakószobában legalább nyolc négyzetméter nagyságú lakóterület jut, b. tíz ellátottra két fürdőszoba (fürdőkád, vagy zuhanyzó) c. külön helyiségben két darab illemhely d. konyha, illetve nyolc-tizenkettő fő elhelyezésére alkalmas étkezőhelyiség e. legalább húsz négyzetméter alapterületű közösségi együttlétre szolgáló helyiség található, f. biztosított a folyamatos melegvíz- fűtés- és energia szolgáltatás (2) a konyhának alkalmasnak kell lennie meleg étel készítésére, tálalására. A konyhának átlagos felszereltségűnek kell lennie.
