ORSZÁGOS TÁRGYALÁSI JEGYZÉK

ORSZÁGOS TÁRGYALÁSI JEGYZÉK 2014.12.01-12.05.

2014.12.02. KEDD KÚRIA KÚRIA B. I. tanács fsz. 3. sz. tárgyalóterem F. Gábor

Információ:

elöljárói intézkedés 2014. 12. 02. elmulasztásának vétsége

09.00

A vádbeli időszakban a kerületi rendőrkapitányság közrendvédelmi osztályvezetőjeként szolgálatot teljesített rendőr őrnagy terhelt terhére azt rótta az ügyészség, hogy elöljárói kötelezettségét megszegve, nem intézkedett, amikor tudomást szerzett arról, miszerint beosztottjai több alkalommal elmulasztották ellenőrizni a kerület területén házi őrizetét töltő személyt, aki a rendőri mulasztásokat kihasználva, az ellene folyamatban lévő büntetőeljárás elől megszökött. Az elsőfokú bíróság a rendőr őrnagy felelősségét megállapította, a másodfokú bíróság azonban felmentette. A Kúria a másodfokú felmentő határozatot felülvizsgálati eljárás keretében hatályon kívül helyezte és a másodfokú bíróságot utasította új eljárás lefolytatására. A másodfokú bíróság a megismételt másodfokú eljárás keretében a terheltet ismételten felmentette, a felmentő ítélet ellen az ügyész terjesztett elő másodfellebbezést, a terhelt bűnösségének megállapítását indítványozva. Dr. Kónya István sajtószóvivő 06-1/268-45-07 [email protected] [email protected]

KÚRIA B. I. tanács fsz. 3. sz. tárgyalóterem B. Zoltán I. r. és 2 emberölés társa kísérlete

bűntettének 2014. 12. 02.

10.00

Az I-III. rendű terheltek bűnösségét a törvényszék - más bűncselekmények mellett emberölés bűntettének kísérletében állapította meg, és velük szemben végrehajtandó szabadságvesztéseket szabott ki. A másodfokon eljárt ítélőtábla a terheltek cselekményét életveszélyt okozó testi sértés bűntettének kísérleteként értékelte, a kiszabott szabadságvesztések tartamát enyhítette, és végrehajtásukat próbaidőre felfüggesztette. A jogerős másodfokú ítélet ellen előterjesztett fellebbviteli főügyészi felülvizsgálati indítvány szerint az ítélőtábla a cselekmények minősítésének megváltoztatásakor nem tett eleget indokolási kötelezettségének, emellett további 1

Információ:

eljárási szabályt sértett, amikor az ügydöntő határozatát a terheltek védőinek távollétében hirdette ki. Ezért a másodfokú ítélet hatályon kívül helyezését és az ítélőtábla új másodfokú eljárásra utasítását indítványozta. Dr. Kónya István sajtószóvivő 06-1/268-45-07 [email protected] [email protected]

DEBRECENI ÍTÉLŐTÁBLA Debreceni Ítélőtábla Sz. S.

Információ:

Közokirat-hamisítás bűntette

2014.12.02.

10:30

Az első fokon eljárt Nyírbátori Járásbíróság 2013 áprilisában Dr. Sz. S. vádlottat 2886 rb. közokirat-hamisítás bűntette miatt 4 év próbaidőre felfüggesztett 2 év próbaidőre ítélte és 4 évre eltiltotta az állatorvosi foglalkozás gyakorlásától. A másodfokon eljárt Nyíregyházi Törvényszék a vádlottat 609 rb. közokirathamisítás esetében a büntetőeljárást elévülés miatt megszüntette és a foglalkozástól való eltiltás idejét 2 évre enyhítette. Egyebekben az elsőfokú ítéletet helybenhagyta. Az ítélet ellen a vádlott és védője enyhítés, további cselekmények elévülésének megállapítása és a foglalkozástól eltiltás büntetés mellőzéséért fellebbezett. A bíróság által megállapított tényállás szerint a vádlott 2003-tól 2012. január elejéig hatósági állatorvosként, egyben szarvasmarha Egységes nyilvántartási és azonosítási rendszer körzeti kapcsolattartójaként dolgozott a Szabolcs-SzatmárBereg Megyei Kormányhivatal Élelmiszerlánc - Biztonsági és Állategészségügyi Igazgatóságánál, illetve jogelőd szervezeténél. A vádlott 2886 esetben olyan szarvasmarha borjak születését jelentette be a rendszerbe, amelyek meg sem születtek. A működési területén élő 121 állattenyésztő adatait használta fel a fiktív adatszolgáltatás során, amellyel célja, az országba ismeretlen körülmények között behozott szarvasmarhák marhalevelekkel való ellátása volt. Az így közölt valótlan adatok alapján a hivatal 2886 db valótlan tartalmú marhalevelet állított ki 2007 és 2011 között. A közokiratok további sorsa ismeretlen maradt az eljárás során. Első nyilvános ülés. Fórizs Ildikó sajtószóvivő [email protected] [email protected] 0630/994-3339

2

Debreceni Ítélőtábla T. Cs.

Információ:

Magánokirat-hamisítás bűntette

2014.12.02.

11:45

Az első fokon eljárt Miskolci Járásbíróság 2013 novemberében T. Cs. vádlottat az ellene közokirat-hamisítás bűntette miatt emelt vád alól felmentette. A másodfokon eljárt Miskolci Törvényszék 2014 júniusában a vádlottat bűnösnek mondta ki magánokirat-hamisítás vétségében. Ezért őt 1 évre próbára bocsátotta. Az ítélet ellen a vádlott és védője jelentettek be fellebbezést felmentés érdekében. A bíróság által megállapított tényállás szerint a vádlott 2010 novemberében a Szlovák Köztársaságban a megengedett 50km/h sebességet átlépve 68 km/h sebességgel haladt a gépkocsijával. Ezért szabálysértés miatt a rendőrök intézkedtek vele szemben és mivel az 50 EUR helyszíni bírságot nem fizette meg, a helyszínen bevonták a jogosítványát. Az erről szóló igazolás aláírását azonban a vádlott megtagadta. Néhány nappal később a vádlott a Miskolci Okmányirodán bejelentette a vezetői engedélye elvesztését. Ez alapján a hatóság kezdeményezte a vádlott részére új vezetői engedély kiadását. A vádlott tagadta bűncselekmény elkövetését és az abban való bűnösségét. Első nyilvános ülés. Fórizs Ildikó sajtószóvivő [email protected] [email protected] 0630/994-3339

Debreceni Ítélőtábla T. T.

Testi sértés bűntette

2014.12.02.

13:30

Az első fokon eljárt Nyíregyházi Törvényszék 2014 júniusában T. T. vádlottat testi sértés bűntette miatt 6 év börtönbüntetésre és 6 év közügyektől eltiltásra ítélte. A vádlott büntetése 2/3 részének kitöltését követően bocsátható feltételes szabadságra. Az ítélet ellen a vádlott és védője felmentésért illetve enyhítésért fellebbezett. A bíróság által megállapított tényállás szerint 2014 februárjában szüleivel lakott Sényő településen. A férfi egész napos italozás után hazatérve vitatkozni kezdett édesanyjával, majd megütötte a sértettet, aki háttal a dohányzóasztalra esett és onnan lefordulva, fejét a szekrénysor sarkába ütötte. Ezt látva a vádlott beteges édesapja kiküldte a szobából fiát, azonban a vádlott az apja jobb kezének III. ujját megcsavarta, majd pedig elhagyta a szobát. A telefont pedig megrongálta, hogy a sértettek ne tudjanak segítséget kérni. A vádlott apja másnap reggel a szomszédjától kért segítséget, aki jelezte a történteket az utcában tartózkodó, idősek gondozását végző személynek, aki értesítette a rendőrséget. A vádlott édesanyjának a bántalmazás következtében több bordája eltörött és ez légzési elégtelenség kialakulásához is vezethetett volna. A vádlott édesapja 8 napon belül gyógyuló sérülést szenvedett. A vádlott bűnösségét nem ismerte el. Első nyilvános ülés.

3

Információ:

Fórizs Ildikó sajtószóvivő [email protected] [email protected] 0630/994-3339

4

DEBRECENI TÖRVÉNYSZÉK Debreceni Járásbíróság Debrecen, Iparkamara u. 1. fszt. 15. Vádlottak: 2014.12.02. 13.00 B. 548/2014 Orosz Mihály Zoltán Közokirat-hamisítás bűntette Vádiratismertetés A Debreceni Járási Ügyészség vádirata szerint Orosz Mihály Zoltán 2012. augusztus 30-án felkereste a Hajdú-Bihar Megyei Kormányhivatal Debreceni Járási Hivatal Okmányirodai Osztályát, ahol arra hivatkozva, hogy elveszítette a személyi igazolványát, új személyazonosító okmányt igényelt. Az igénylés során bemutatott egy idegen nyelvű okiratot, amellyel doktori címét igazolta. Az okirat alapján a vádlott neve elé a személy és lakcímnyilvántartásban doktori címet jegyeztek be, illetve az újonnan kiállított személyi igazolványon is a Dr. Orosz Mihály Zoltán név szerepelt. A Debreceni Járási Ügyészség vádirata szerint az érintett teológiai akadémia "nem államilag elismert felsőoktatási intézmény, így doktori cím adományozására sem jogosult, melyről a vádlott tudomásul bírt". Vádlott: Orosz Mihály Zoltán Információ:

Tatár Timea sajtószóvivő, Debreceni Törvényszék 36/30 748 3847 Dr. Veszprémyné Dr. Szajkó Márta sajtótitkár, Debreceni Törvényszék 36/30 327 0464 [email protected], +36 52 526 755

KECSKEMÉTI TÖRVÉNYSZÉK Kecskeméti Törvényszék Díszterem K. I. és társai

bűnszervezetben elkövetett, az adóbevételt 2014. 9 óra különösen nagymértékben csökkentő december 2. adócsalás bűntette és más bűncselekmények és 4.

Tanúk kihallgatásával folytatódik az úgynevezett gabonás ügy. A vádirat lényege szerint a bűnszervezet keretei között tevékenykedő az I. r., II. r. és III. r. vádlottak 2010 nyarán megállapodtak abban, hogy szlovák gazdasági társaságok felhasználásával nettó áron, közösségi beszerzés keretében gabonát vásárolnak, amelyet Magyarországon belföldi áruként értékesítenek. Az I. r., II. r. és III. r. vádlottak eleinte egy gazdasági társaság nevében értékesítették a Magyarországra behozott gabonát, később azonban már további, ugyancsak általuk irányított gazdasági társaságok: nevében végezték a gabonaértékesítést. A közösségi beszerzés keretében Romániában megvásárolt áru vevői bajai és Baja környéki gabona-nagykereskedő gazdasági társaságok voltak, akik az ellenértéket banki úton egyenlítették ki. Az elkövetők által működtetett gazdasági társaságok beszerzésük ellenértékét bankszámlán nem utalták el, egymás között és a román eladók felé készpénzben számoltak el. A tényleges magyar vevőiktől banki úton érkező vételárat pedig képviselőik, illetve meghatalmazottaik készpénzben vették fel és osztották el egymás között. A vádlottak célja a ténylegesen közösségi beszerzés keretében, adózatlanul behozott és 5

Magyarországon értékesített gabona után a belföldi értékesítést terhelő általános forgalmi adó kikerülése, meg nem fizetése volt. Ennek érdekében a vádlottak valótlanul, a belföldi beszerzés látszatát keltve, a beszerzést terhelő általános forgalmi adót az értékesítést terhelő általános forgalmi adóból levonásba helyezték és ily módon valótlan tartalmú adóbevallásokat nyújtottak be az illetékes adóhatósághoz. A vádlottak magatartásukkal a tényleges általános forgalmi adó fizetési kötelezettségük tekintetében az állami adóhatóságot megtévesztették és ezzel az állami adóbevételt csökkentették. A fentiekben leírt cselekményeket a vádlottak szervezetten, hosszabb időn keresztül – 2010 augusztusától 2011 novemberéig terjedő időszakban – végezték oly módon, hogy egymás között a feladatokat összehangolták, megosztották. A bűnszervezetet I. r. és III. r. vádlott hozta létre 2010 nyarán és felkutattak olyan személyeket, akik a fiktív gazdasági társaságokból álló hálózatot kiépítették, az abban szereplő cégeket – névleg – létrehozták, valamint az azok nevében végzett számlázásban, a fiktív CMR-ek bélyegzésében, továbbításában, az átutalásokban és készpénz felvételekben, a pénz továbbításában, a gabona felvásárlásában és továbbértékesítésében közreműködtek. A bűnözői csoport tagjai egymással telefonon, faxon és e-mailben is tartották a kapcsolatot. A bűnszervezet működését a jól szervezettség és összehangoltság jellemezte, a csoport hosszabb időre alakult. A cselekményeket a bűncselekmények elkövetéséhez felhasznált társaságok megalapításától, a bűncselekmények dokumentumokkal való alátámasztására kiterjedően a legapróbb részletekre is megtervezték és ez alapján hajtották végre. A fentiekben felsorolt gazdasági társaságokat a bűnszervezet időszakosan, néhány hónapig használta, ezt követően I. r., II. r. és III. r. vádlottak az alászámlázó cég továbbértékesítése és új cég bevonása iránt intézkedtek. I. r. és III. r. vádlottak közvetlenül utasították az alászámlázó cégek nevében eljáró, a bűnszervezetben értékesítést végző gazdasági társaságok részére belföldi beszerzést igazoló számlákat kiállító, részben ismeretlenül maradt személyeket. Az adócsalás elkövetéséhez felhasznált gazdasági társaságokat 2010 szeptemberétől 2011 áprilisáig az I. r., II. r., III. r., IV. r., V. r., VII. r. és IX. r. vádlottakból álló személyi kör működtette, akik az I. r. és III. r. vádlottak utasításainak megfelelően, szervezetten, hosszabb időn keresztül végezték tevékenységüket, a feladatokat megosztották, összehangolták. 2011 áprilisától 2011 novemberéig terjedő időszakban – I. és III. r. vádlottak konfliktusát követően – a részben a korábbi személyi körbe tartozó IV. r., V. r. és VII. r. vádlottak, részben a csoportba újonnan bekerülő tagok: így VI. r. és VIII. r. vádlottak tevékenységét a III. r. vádlott koordinálta, az egyes tagok konkrét feladatait a IV. és V. r. vádlottakkal együtt ő határozta meg és hangolta össze. Az I. r. vádlott az elkövetői csoport tevékenységében 2011 áprilisát követően nem vett részt. Az ügyészség – többek között - végrehajtandó szabadságvesztés és – összességében 2 milliárd forintot meghaladó összegre - vagyonelkobzás kiszabását indítványozza a vádlottakkal szemben. Ítélethirdetés nem lesz. Információ:

Dr. Sárközy Szabolcs sajtószóvivő +36-20-3730790 [email protected]

6

SZEGEDI TÖRVÉNYSZÉK Hódmezővásárhelyi Járásbíróság (Hódmezővásárhely, Kossuth tér 4.) 8. sz. tárgyalóterem A. L. vádlott és 11 társa

zsarolás bűntette, hatósági 2014. 8.15 eljárás akadályozásának december 02., óra bűntette és más 04. bűncselekmények

Az ügy lényege: Az Orosházi Városi Ügyészség a vádlottakkal szemben többrendbeli személyi szabadság megsértése, zsarolás bűntette és más bűncselekmények miatt emelt vádat. A kilenc vádlott közül az I.r. A. L. és a II. r. N. I. vádlottak élettársak, a III. r. A. H., a IV. r. A. L. és az V. r. A. Zs. vádlottak a gyermekeik, a VI. r. N. T. vádlott az V.r. vádlott élettársa, a IX. r. L. M. pedig a IV.r. vádlott élettársa. A vádirat szerint a vádlottak döntően Gádoros település területén jogtalan haszonszerzésből eredő vagyonukból jelentős ingatlanvagyonnal rendelkeztek. Az II-VI.r. vádlottak az I.r. vádlott, mint családfő tekintélyelvű irányítása alatt álltak. A családtagok megállapodtak abban, hogy rendszeres haszonszerzésre törekedve állandósult, módszeres bűnelkövetésre rendezkednek be oly módon, hogy a család állattartó gazdálkodását ún. „csicskatartásként” ismert módszerre alapozottan üzemeltetik. Ennek keretében mentális, egészségi, illetve szociális helyzetük miatt kiszolgáltatott, befolyásolható, elesett embereket keresnek fel, vesznek rá vonzó életkörülmények, jó ellátás, megfelelő fizetség hamis ígéretével ingatlanuk elhagyására, majd személyi okmányaiktól megfosztják őket, így önálló ügyintézéstől elzárják, rossz lakhatási feltételek közé helyezik, állandó fenyegetéssel, fizikai bántalmazással rendszeres munkavégzésre kényszerítik, rendszeres havi járandóságaikat pedig elveszik. A családtagok között szervezett munkamegosztás volt, a részfeladatokat – így a sértettek felkutatása, szállítása, felügyelete, stb. – egymás között megosztották, mely során az I.r. vádlott meghatározó szerepet játszott. A vádlottak különböző módszerekkel összesen kilenc sértett sérelmére, összesen – a nyugdíj és egyéb járandóságok megtartásával, munkabér visszatartásával – csaknem 45 millió forint kárt okozva követtek el személyi szabadság megsértésének bűntettét és zsarolás bűntettét. A VII. r. B. P. és VIII.r. R. Z. az A. család alkalmazásában álltak, utasításra közel 1,170 millió forint értékű csöves kukoricát tulajdonítottak el jogtalanul. A Gyulai Nyomozó Ügyészség a fenti ügy kapcsán több rendbeli hatósági eljárás akadályozása, hamis tanúzás és hamis tanúzásra való felhívás bűntette miatt is vádat emelt a vádlottakkal szemben. Az I.r. A. L., a II. r. N. I., a III. r. A. H., a IV. r. A. L. és az V. r. A. Zs. vádlottak a fentiek szerint részletezetten családtagok, a VII. r. J. L. vádlott pedig a III.r. vádlott élettársa volt. A vádirat szerint a fenti, zsarolás és más bűncselekmények miatt az A. családdal szemben folytatott nyomozás során a rendőrség tanúként kívánta kihallgatni a sértetteket, melyet a vádlottak a sértettek életveszélyes, illetve súlyos fenyegetésével kívántak megakadályozni. A rossz egészségi állapotban levő, befolyásolható sértetteket a kihallgatásukat megelőzően a vádlottak megfenyegették, illetve velük a VI.r. dr. Sz. I. és a VIII. r. dr. K. F. ügyvéd foglalkozású vádlottak által szerkesztett, valótlan tartalmú – büntetőjogi felelősségük alóli mentesülésüket és a nyomozás megszüntetését célzó – vallomásokat írattak alá. A sértettek a hatóság előtti meghallgatásukkor jogi képviselőként jelen levő VI.r. és a 7

VIII. r. vádlottak jelenlétében, fenyegetettség hatása alatt szintén valótlan tartalmú vallomásokat tettek. Az ügyben – kijelölése folytán – a Hódmezővásárhelyi Járásbíróság jár el, a vádlottak részbeni azonossága és az ügyek szoros összefüggése folytán a bíróság az ügyeket egyesítette. Megjegyzés: A bíróság az ügyben még tart tárgyalást. Információ: Juhászné dr. Prágai Erika törvényszéki bíró sajtószóvivő +36-30/4756-007 [email protected]

SZOLNOKI TÖRVÉNYSZÉK Szolnoki Törvényszék, I. emelet 53. tárgyalóterem F.D.

Emberölés bűntettének 2014. kísérlete és más december 2. bűncselekmények

8.30

A Jász-Nagykun-Szolnok Megyei Főügyészség F.D. vádlottat emberölés bűntettének kísérletével és más bűncselekményekkel vádolja az alábbi tényállás alapján. F.D. vádlott 2013. április 1. napján a délutáni órákban, ittas állapotban megjelent élettársa, B.Sz. édesanyja B.G-né lakóházában, ahol – annak korábbi távolmaradása miatt – szóváltásba keveredett élettársával. A szóváltás során a vádlott B.Sz-t egy alkalommal arcon ütötte, mire annak ott tartózkodó testvére, G.Gy. sértett a vádlottat lefogta, a további bántalmazás megakadályozása céljából. A vádlott ezen feldühödve „szétverem a fejed” felkiáltással átment a szomszédban lakó unokatestvéréhez, F. M-hez, és onnan egy, 2 kg-ot meghaladó tömegű, 95 cm nyél- és 21.8 cm fejhosszúságú fejszével tért vissza. E közben B.Sz., B.G-né, a sértett és más ott tartózkodó személyek az udvarra kimentek, majd látva, hogy a vádlott kezében egy fejszével tér vissza, a házba visszaindultak, hogy az ajtót bezárják. Mindeközben a vádlott B.G-né lakóházához ért, ahol a fejszével több alkalommal a ház kapujába vágott. A vádlott ezután az udvarra bement, ahol az épületbe visszamenekülő családtagok után szaladt és a fejsze fejével irányukba ütött. Ezen magatartása során a vádlott kis-közepes erőbehatással, a fejsze élével, érintőlegesen eltalálta az épületbe utolsóként belépő B.J. sértett jobb bokáját. Miután a családtagok a ház ajtaját bezárták, a vádlott kívülről a fejszével az ajtót kezdte ütlegelni, kiabálva G.Gy. sértettnek, hogy „gyere ki!”. Az ajtó az ütések következtében kinyílt és a vádlott meglátta az ajtónyílásban álló G.Gy. sértettet, a kezében lévő fejsze fejével annak feje irányába csapott, amelynek következtében a fejsze éle kis-közepes erőbehatással, érintőlegesen a sértettet a homloka jobb oldalán érte. Ezt követően a sértett a házba bemenekült, a családtagok az ajtót visszanyomták, miközben a vádlott az udvaron tovább kiabált. 8

A bántalmazás következtében G.Gy. sértett a homloka jobb oldalán csontig hatoló, 5 cm hosszúságú, egyenletes szélű, ferde lefutású folytonosság-megszakadással járó sérülést, továbbá – a bántalmazás során, de utóbb már meg nem állapítható keletkezési mechanizmus következtében – a bal csípőlapát felett 10 cm hosszú vonalas, felületes folytonosság-megszakadás sérülést szenvedett. Az elszenvedett sérülések 8 napon belül gyógyulnak, a fejsérülés vonatkozásában azonban megállapítható, hogy a bántalmazás a sérülés anatómiai elhelyezkedésére és az elkövetés eszközére tekintettel alkalmas volt az emberi élet kioltására, illetve közvetlen életveszéllyel járó sérülés – agysérülés – okozására. Ezen súlyosabb sérülés elmaradása a véletlenen múlott. B.J. sértett a bántalmazás következtében a jobb oldali belboka területének 5x8 cm-es bevérzéssel járó hámzúzódásos sérülését, valamint ugyanezen terület 0.5x3 cm-es metszett-vágott sebzését szenvedte el, mely sérülés 8 napon belül gyógyul. Tekintettel azonban a sérülés anatómiai elhelyezkedésére, valamint az elkövetés eszközére, a bántalmazás alkalmas volt súlyosabb, 8 napon túl gyógyuló sérülés okozására. A vádlott azon cselekménye, amikor az ingatlan kerítését, valamint a lakóház bejárati ajtaját a fejszével ütötte, olyan indokolatlan, öncélú erőszakos magatartás, amely alkalmas volt arra, hogy másokban megbotránkozást, riadalmat keltsen. F.D. vádlott nem szenved, és a cselekmény elkövetése idején sem szenvedett elmebetegségben, gyengeelméjűségben, szellemi leépülésben, tudatzavarban, vagy kóros elmeállapot szintjét elérő személyiségzavarban. A vádlott személyiségszerkezete personopathiás jellegű, ez mint állapotkép a cselekmény idején is fennállott, azonban nem érte el a kóros elmeállapot szintjét, a cselekményre nézve beszámítási képességét nem érintette. F.D. vádlott nem alkoholfüggő, legfeljebb szociális nagyivónak tekinthető.

Információ:

A 2014. december 2. napján tartandó első tárgyaláson a vádirat ismertetésére és a vádlott kihallgatására kerül sor. Dr. Sándor Géza sajtószóvivő [email protected] +36-30/2399614

9

2014.12.03. SZERDA DEBRECENI ÍTÉLŐTÁBLA Debreceni Ítélőtábla F. Z.

Információ:

Befolyással bűntette

üzérkedés 2014.12.03.

09:00

Az első fokon eljárt Nyíregyházi Törvényszék 2013 novemberében F. Z. vádlottat befolyással üzérkedés bűntette miatt 5 év 6 hónap börtönbüntetésre és 6 év közügyektől eltiltásra ítélte. A vádlott a büntetése 2/3 részének kitöltését követő napon bocsátható feltételes szabadságra. Az ítélet ellen vádlott és védője felmentésért, az ügyész súlyosításért fellebbezett. A bíróság által megállapított tényállás szerint F. Z. vádlott 2010 novemberében felajánlotta L. V-nak, hogy az ellene az Ibrányi Rendőrőrsön önbíráskodás bűntette miatt indult eljárásban 500.000.- Ft készpénzért el tudja intézni az ügy nyomozójánál, hogy az eljárást megszüntessék ellene, és a vádlott se legyen gyanúsított az ügyben. Az ügy elsimítása érdekében neki is és L. V-nak is fejenként 250.000.- Ft-ot kell átadni az ügy nyomozójának. A vádlott még aznap megkapott 50.000.- Ft előleget. Ezt követően a történtek miatt L. V. bejelentést tett a Nyíregyházi Rendőrkapitányságon. Néhány nappal később pedig a fennmaradó 125.000.- Ft jogtalan előny átvételekor tetten érték F. Z. vádlottat, aki tagadta bűnösségét. Tanúk meghallgatása. Fórizs Ildikó sajtószóvivő [email protected] [email protected] 0630/994-3339

Debreceni Ítélőtábla L. L. + 1 fő

Emberölés bűntette

2014.12.03.

13:30

Az első fokon eljárt Debreceni Törvényszék 2014 júniusában L. L. I.r. vádlottat emberölés bűntettének kísérlete és társtettesként elkövetett testi sértés bűntette miatt, mint erőszakos, többszörös visszaesőt életfogytig tartó fegyházbüntetésre és 10 év közügyektől eltiltásra ítélte. A vádlott legkorábban 20 év elteltével bocsátható feltételes szabadságra. L. János II.r. vádlottat testi sértés bűntettének kísérlete és társtettesként elkövetett garázdaság bűntette miatt, mint többszörös visszaesőt 3 év 6 hónap fegyházbüntetésre és 4 év közügyektől eltiltásra ítélte. A vádlott feltételes szabadságra nem bocsátható. Az ítélet ellen az ügyész I.r. vádlott terhére a büntetés súlyosításáért, a feltételes szabadságra bocsátás későbbi időpontban való megállapításáért fellebbezett. I. és II.r. vádlott felmentésért illetve enyhítésért fellebbezett. A bíróság által megállapított tényállás szerint L. S. valamint fiai L. F. és L. J. sértettek és családjuk együtt éltek Hajdúhadházon. Szintén a településen egy házban élt I.r. vádlott élettársával, 6 kiskorú gyermekével, és II.r. vádlott is élettársával és 3 kiskorú gyermekével. Közvetlen szomszédságukban lakott I. és II.r. vádlottak testvére L. I. az élettársával, B. L-val, illetve a vádlottak édesanyja L. Áné férjével, L Á-val és 3 gyermekükkel. L. S. és családja rokonságban állt V. I-vel és családjával. L. L. I.r. vádlott és családja 10

Információ:

V. I-t és hozzátartozóit feljelentették uzsora miatt. Főként emiatt I.r. vádlott és családja, továbbá L. S. sértett és családja között nézeteltérések, konfliktusok alakultak ki, amelyek legtöbb esetben tettlegességig fajultak. 2012 áprilisában már szóváltás alakult ki B. Gy. és ifj. L. L., valamint L. J. és L. F. sértettek között. Késő délután a helyi ABC-ben szóváltás alakult ki B. L. és L. S. hozzátartozója, L. L. között. Ebbe a vitába csatlakozott L. L. I.r. vádlott, aki azt hangoztatta, hogy csak azért nem öli meg őket már ott a helyszínen, mert a bolt kamerája rögzítené. Ezek után L. S, L. F. és L. J. sértettek L. S. házába mentek és folytatták az italozást. Az éjszakai órákban hazakísérték B. J-t. Út közben szembetalálkoztak L. L. I.r. vádlottal, akinek a kezében egy ásó volt, L. J. II.r. vádlottal, akinél egy lapát volt, továbbá ifj. L. L-val és L. J-vel, akiknek a kezében szintén szerszám volt. Újra szóváltás alakult ki köztük. Ekkor I.r. vádlott „megöllek” felkiáltással, nagy erővel fejen ütötte az ásóval L. F. sértettet, aki a földre esett, eszméletét vesztve. Ezt követően L. S. sértettet II.r. vádlott a lapáttal kezdte ütni, így L. S. is földre került. Majd a feltápászkodó sértettet I.r. vádlott is megütötte. L. J. sértett sokallta apja távollétét és kb fél óra után utánuk ment. Ekkor látta, hogy I.r. vádlott az ásóval a testvérét, illetve II.r. vádlottat, aki édesapját ütlegelte. L. J. sértett a helyszínről elmenekült. Közben L. Sné és L. Zs. a helyszínre igyekeztek és testükkel védeni próbálták a földön fekvő L. S. és L. F. sértetteket. Eközben B. J. élettársa és gyermeke értesítette testvérét, B. S-t, aki 2 fiával a helyszínre érkezett. Ezután köztük és a vádlottak, valamint családtagjaik között az első bántalmazás helyszínétől kb 150 méterre egy újabb verekedés alakult ki, amely során ifj. L. L. fejsérülést szenvedett. I. és II.r. vádlott elmenekült a helyszínről. Magatartásuk olyan kihívóan közösségellenes, erőszakos volt, amely alkalmas volt riadalom, megbotránkozás keltésére. L. F. életveszélyes sérüléseket szenvedett, melyek maradandó testi fogyatékosságot okoztak. Perbeszédek. Fórizs Ildikó sajtószóvivő [email protected] [email protected] 0630/994-3339

FŐVÁROSI ÍTÉLŐTÁBLA FŐVÁROSI ÍTÉLŐTÁBLA BÜNTETŐ KOLLÉGIUMA 1055 Budapest, Markó utca 16. fszt. 8. számú tárgyaló H. Zs. vesztegetés bűntette más bűncselekmények

és Nyilvános ülés 2014. december 3.

9:00

A vádindítvány összefoglalása: Vádindítványában a pótmagánvádló – aki 2010 nyarán 600 milllió forint összértékű MOL részvénnyel rendelkezett – horvát sajtóértesülések alapján kifejtette, hogy a MOL Nyrt. elnök-vezérigazgatói posztját betöltő vádlott 2008-ban megállapodott a horvát miniszterelnökkel abban, hogy az 10 millió euró fejében hozzásegíti a MOL-t ahhoz, hogy befolyásoló részesedést szerezzen az INA horvát olajtársaságban, illetve ahhoz is segítséget nyújt, hogy az INA veszteséges gázüzletágát a horvát állam átvegye az INAtól. E megállapodásnak megfelelően a MOL-hoz köthető cégek tanácsadói szerződés címén 5 millió eurót utaltak át egy svácji cégnek, amely miatt Horvátországban a volt horvát miniszterelnökkel szemben börtönbüntetést is kiszabtak nem jogerősen. A pótmagánvádló kiemelte, hogy ezen ügylettel kapcsolatban a vádlott soha nem adott tájékoztatást a MOL közgyűlésein, a vesztegetésre szánt 10 millió eurót. valamint – a MOL vagyonában értékcsökkenést eredményező – 5 millió eurós kifizetést a cég 200811

as beszámolójában sem tüntette fel. Miután 2011-ben a magyar sajtóban is megjelent az a hír, hogy a vesztegetés miatt a horvát hatóságok a vádlott kiadatása iránti jogsegélykérelmet terjesztettek elő, a MOL részvények árfolyama 4%-ot esett, amely a pótmagánvádlónak 24 millió forint kárt okozott. Elsőfokú ítélet: A Fővárosi Törvényszék 10.B.2044/2013/17. számú, 2014. május 26. napján kelt ítéletével: -

a nemzetközi kapcsolatban elkövetett vesztegetés bűntette [Btk. 258. § (1) és (2) bekezdés] tekintetében a büntetőeljárást megszüntette;

-

a vádlottat az ellene csalás bűntette [Btk. 318. § (1) és (5) bekezdés a) pont] és hűtlen kezelés bűntette [Btk. 319. § (1) és (3) bekezdés a) pont] miatt emelt vád alól felmentette.

Az elsőfokú bíróság által megállapított tényállás szerint a MOL Nyrt. elnökvezérigazgatói posztját 2001 óta betöltő vádlott a MOL csoport stratégiájának, pénzügyi tevékenységének irányítása, illetve a vállalati irányelvek kialakítása tartozik. A vádlott emellett ellátja a cég képviseletét is a nyilvánosság, a részvényesek és a tőkepiacok felé. 2003-ban a MOL nemzetközi terjeszkedésbe kezdett, amelynek keretében megszerezte az INA 25%+1 szavazatát, részesedése 2008-ra 47 %-ra emelkedett. Mivel az INA ekkor már csődközeli helyzetben volt, a horvát kormány a cég irányítási jogát átengedte a MOL-nak. E megállapodások része volt az a 2009. január 30-án aláírt keretszerződés is, amely szerint a gázkereskedelmi üzletágat a horvát állam vette tulajdonba. Ennek eredményeképp a horvát kormány átvette a gáztárolást, a kereskedelmi üzletág átvétele ugyanakkor elmaradt, és arra azóta sem került sor. A Ceroma Holdings Ltd. és a Hangarn Oil Products Trading Ltd. nevű ciprusi cégek – amelyek egy orosz üzletember érdekkörébe tartoztak – 2009. június 3-án, illetve 4-én tanácsadói szerződést kötöttek a svájci Xenoplast AG-vel, amelynek alapján a Hangarn 2009. június 17-én 2,6 millió eurót, a Ceroma 2009. június 18-án 2,4 millió eurót utalt át a Xenoplastnak. Az elsőfokú bíróság megállapította, hogy a két ciprusi cég fölött a MOL közvetve sem gyakorol tulajdonosi jogosítványokat, az átutalt összegek nem a MOL vagyonából származtak, a pénzmozgásban a vádlott nem játszott szerepet. Mivel a vádlott a pénzmozgásban nem volt érintett, az akkori horvát miniszterelnöknek sem jutatott pénzt azért, hogy az a MOL-nak kedvező stratégiai döntést hozzon. Ebből következően a vádlott tájékoztatási kötelezettséggel sem tartozott a részvényesek felé, a részvények árfolyamesése pedig nem a vádlott tevékenységével állt összefüggésben. Az elsőfokú bíróság a nemzetközi kapcsolatban elkövetett vesztegetés bűntette miatti eljárást megszüntető rendelkezését a Be. 231. § (2) bekezdés c) pontjára és a 90/2011. BK vélemény II/1. pontjára alapította, amely szerint általában kizárt a pótmagánvád, ha az adott bűncselekmény alapvetően az állami, társadalmi vagy gazdasági rendet sérti vagy veszélyezteti, s a természetes vagy jogi személyt érintő jogsérelem csupán áttételesen következik be. Az elsőfokú bíróság ítélete ellen a pótmagánvádló jelentett be fellebbezést a jogi képviselője útján, és indítványozta, hogy a másodfokú bíróság az elsőfokú ítélet megváltoztatásával mondja ki bűnösnek a vádlottat a vádindítvány szerinti bűncselekményekben. 12

A Fővárosi Ítélőtábla az ügyben 2014. december 3. napjának 900 órájára tűzött ki nyilvános ülést.

dr. Mohácsy Zsuzsanna elnökhelyettes +36-1/268-4803 [email protected]

DEBRECENI TÖRVÉNYSZÉK Debreceni Törvényszék, Széchenyi u. 9. I/100. 183/2014

Vádlott: R. A.

Emberölés bűntettének kísérlete

2014.12.03.

13.00

Perbeszédek, 14.30-kor ítélethirdetés A Hajdú-Bihar Megyei Főügyészség vádirata szerint 2013. december 3-án R. Ambrus többedmagával alkalmi munkát végzett egy balmazújvárosi kisvállalkozásnál. A munka végeztével – szokásukhoz híven – betértek a telephely melletti sörözőbe. A vádlott sörözött és pálinkázott. A sértett nem sokkal később szintén a szórakozóhelyre érkezett, ahol beszélgetésbe elegyedett a vádlottal. Főként a börtönben együtt eltöltött éveikről volt szó, közben pedig mindketten öntötték magukba az italt. Egy idő után a sértett ráunt a börtöntémára és kérte, hogy váltsanak – ezen tört ki közöttük a vita.

Információ:

Miközben a sértett felkereste a mellékhelyiséget, a vádlott a nadrágjából előhúzott egy 10-12 cm pengehosszúságú tőrkést, és mutogatni kezdte a társaságnak. A pultos is látta a kést, de csak vagánykodásnak vélte a dolgot – áll a vádiratban. Amikor a vádlott a mosdóból visszatért, újra feszültté vált a hangulat, a vádlott sértegetni kezdte a férfit, majd előhozakodott egy régi családi ellentéttel is. A sértett próbálta leszerelni a vádlottat, de nem járt sikerrel. R. Ambrus „sittes golyófejű” jelzővel illette a sértettet, akinél ezzel betelt a pohár, ököllel kétszer arcon ütötte sértegetőjét. Mindketten elestek és a földön dulakodva kölcsönösen záporoztak az ütések. A söröző két vendége választotta szét a verekedőket. A sértettet igyekeztek a kijárat fel terelni, a vádlott azonban újabb provokációba kezdett: „na most gyere, ha ember vagy!” felszólítására a sértett kitépte magát segítője kezéből és a vádlotthoz rohant. A két férfi megint egymásnak esett. Verekedés közben aztán a vádlott előkapta a korábban mutogatott tőrkést, és előbb a sértett hónaljába, majd a halántékába döfte. A szúrás erejét mutatja, hogy a kés markolatig hatolt a sértett koponyájába. A söröző vendégei kitámogatták a kocsmából az erősen vérző férfit, aki nem sokkal később már járni sem tudott. Eközben a vádlott sűrű szidalmak közepette hazament. A mentősök a sértettet már eszméletlen, magatehetetlen állapotban találták, a vádirat szerint gyors orvosi segítségnyújtás nélkül bizonyosan nem élte volna túl a támadást. A vádlottat a rendőrök a lakásáról állították elő, a tőr nem lett meg. Tatár Timea sajtószóvivő, Debreceni Törvényszék, 36/30 748 3847 Dr. Veszprémyné Dr. Szajkó Márta sajtótitkár, Debreceni Törvényszék, 36/30 327 0464 www.debrecenitorvenyszek.birosag.hu, email: [email protected], 36/52 526 755

13

FŐVÁROSI TÖRVÉNYSZÉK Fővárosi Törvényszék csalás

2014.12.03.

08:30

I.r. vádlott és 32 társa ellen a Központi Nyomozó Főügyészség emelt vádat különösen nagy vagyoni hátrányt okozó, üzletszerűen elkövetett költségvetési csalás bűntette és más bűncselekmények miatt. Kilenc személyt bűnszervezetben történt elkövetéssel is vádolnak. A Központi Nyomozó Főügyészség vádirata szerint a budapesti éjszakai életben a Red Palace nevű szórakozóhely üzemeltetőjeként ismertté vált I. rendű vádlott az 1990-es évek első felétől Budapesten egyre több vendéglátóipari tevékenységet folytató gazdasági társaságban szerezett érdekeltséget. Néhány év alatt – ismeretlen forrásból- több éttermet, sörözőt és ezeknek a szórakozóhelyeknek az üzemeltetési jogával rendelkező gazdasági társaságot szerzett meg. A vád szerint az I. r. vádlott arra törekedett, hogy az ebből származó bevételeit illegálisan növelje, ezért a szórakozóhelyen foglakoztatott alkalmazottak a vádlott utasítására és elsődlegesen II. r. és III. r. vádlott irányítása mellett nem tettek eleget számlaadási kötelezettségüknek. Rossz minőségű terméket értékesítettek magas árfekvésű minőségi termékként, továbbá a szolgáltatás valós értékéhez képest irreális összegű számlákat állítottak ki főleg a külföldi vendégeknek. Ekkoriban alakultak ki azok a módszerek, amely a vádbeli időszakban már gyakorlattá vált. Ilyen volt egyebek mellett a tényleges bevételek és kiadások nyomon követésére használt belső könyvelés vagy a bérköltségek minimalizálásának módszere is. E szerint az I.r. vádlott érdekeltségi körébe tartozó gazdasági társaságok alkalmazottai a ténylegeshez képest lényegesen kisebb összegekre, illetve munkaidőre voltak bejelentve, ugyanakkor a forgalom függvényében adómentesen további juttatásokban részesültek, amelynek összegét az I. r. vádlott által kialakított elvek figyelembevételével az adott szórakozóhely üzletvezetője számolta és fizette ki. A vád szerint ugyancsak a fenti időszakban kezdte meg az I. r. vádlott annak a személyi körnek illetve a köztük lévő hierarchiának a kialakítását, akik egymással összehangoltan, alá-fölérendeltségben állva, szigorú feladatmegosztásban működve meghatározták a cégcsoport illegális tevékenysége során követendő szabályokat, ellenőrizték azok végrehajtását, illetve alkalmanként szankcionálták az attól való eltérést. Ekkor már aktívan közreműködött a gazdasági társaságok működtetésében II. rendű, III. rendű, V. rendű, VIII. rendű, IX. rendű vádlott, az I.r. vádlott több családtagja, és VI. rendű vádlott is. Az I. rendű vádlott folyamatos terjeszkedésének következtében a 2000-es évek közepére több vendéglátóipari tevékenységet folytató gazdasági társaságban szerzett befolyást Budapesten, ezáltal legális, illetve esetenként illegális eszközökkel átvette több szórakozóhely, illetve több, a Hajógyári -sziget területén található vendéglátóipari egység üzemeltetését. A vádirat szerint az I.r. vádlott által irányított érdekkör jogellenes ténykedése magában foglalta a felderítés és a felelősségre vonás kockázatát ezért a szervezett elkövetői kör igyekezett minél jobb kapcsolatot kialakítani a hivatalos szervekkel annak érdekében, hogy időben értesüljenek a működésüket veszélyeztető körülményekről. A vád szerint I.r. vádlott egyik alkalmazottja útján már az 1990-es évek közepén korrupciós kapcsolatot épített ki a BRFK, illetve a BRFK V. Kerületi Rendőrkapitányságának állományába tartozó több, részben vezető beosztású rendőrrel, akik igyekeztek elérni, hogy az I. rendű vádlott érdekeltségébe tartozó szórakozóhelyeken lehetőség szerint ne legyenek hatósági ellenőrzések, ha pedig mégis ellenőrzésre kerül sor, azokról előre értesítsék az I. rendű vádlott érdekkörét. A vád szerint ellenőrzéseket tartattak a konkurens szórakozóhelyeken, vagy azok közvetlen környezetében igazoltattak, illetve esetenként közreműködtek a fizetni nem akaró vendégek tartozásainak behajtásában. Lehetőség szerint megpróbálták a feljelentés megtételéről lebeszélni a megkárosított külföldi vendégeket, ha pedig ez nem vezetett eredményre, a megtett feljelentést eltüntették. Az elkövetői kör több tagja illegális kapcsolatot tartott fent a különböző szakhatóságok dolgozóival annak érdekében, hogy a szórakozóhelyekre tervezett hatósági ellenőrzésekről időben értesüljenek, illetve a szórakozóhelyekkel kapcsolatos ügyintézés során 14

kedvezőbb elbírálásban részesüljenek. A vádbeli időszakban 49 cégből álló cégcsoport alakult ki, mely cégek jelentős része, így a váddal érintett 16 gazdasági társaság is egy vagy több szórakozóhely üzemeltetését látta el. Más gazdasági társaságok így elsősorban a cégcsoport valamennyi gazdasági társaságának könyvelését ellátó Balance Times Kft. vagy az őrzés-védelemért felelős Bervaszolg Kft. és több más társaság a cégcsoport működéséhez szükséges logisztikai kisegítő tevékenységet végeztek. A vádirat szerint a cégcsoport fenntartott több, tényleges tevékenységet nem végző gazdasági társaságot is, amelyek elsődleges feladata az volt, hogy szükség esetén valamelyik szórakozóhely működési engedélyét átvegyék, ezzel biztosítva a szórakozóhelyek zökkenőmentes működtetését. Az I. rendű vádlott által ügyvédi segítséggel kialakított cégstruktúra a vád tárgyát képező időszakban úgy épült fel, hogy a cégcsoport 48 társasága két nagyobb és egy kisebb csoportra osztható a tulajdonosai háttér lapján. Az I. rendű vádlott által kialakított struktúra lehetőséget biztosított arra, hogy cégjogi szempontból a költségvetési csalási cselekmények megvalósításához használt gazdasági társaságok kizárólag többszörös áttételek útján legyenek az I. rendű vádlotthoz köthetők, aki azonban úgy határozta meg azok tulajdonosi szerkezetét, hogy a holding cégek tulajdonosai hozzá szorosan kötődő ezért könnyen irányítható, illetve befolyásolható családtagok legyenek. A gazdasági társaságok ügyvezetői az I. rendű vádlottnak lekötelezett, már hosszú ideje neki dolgozó, általa megbízhatónak tekintett személyek voltak. Az így kialakított céghálózat, illetve személyi összetétel tette lehetővé a vád tárgyát képező, bűnszervezetben megvalósított költségvetési csalási cselekmények elkövetését. A céghálózat tagjainak cégnyilvántartásban rögzített képviselete, illetve tulajdonosi háttere a tényleges működés során nem jelent meg, azt jelentősen módosította a bűnszervezet felépítése és annak működése során az alá-fölé rendeltségi viszonyok, illetve ellenőrzési jogkörök. Az ügyvezetők az irányításuk alatt álló gazdasági társaságok tényleges képviseletét, irányítását nem mindig látták el, feladatuk elsősorban a szükséges adminisztratív intézkedések végrehajtására terjedt ki. A tényleges irányítás helyett alkalmanként más, általuk nem képviselt gazdasági társaságok felett láttak el ellenőrzést, az I. r. vádlott rendelkezéseinek megfelelően. Az ügyvezetők tisztában voltak azzal, hogy az általuk képviselt gazdasági társaságok működése során milyen visszaéléseket követnek el. A cégjogi szempontból különálló gazdasági társaságok a valóságban egyetlen, összefogott és autokratikus elvek mentén, I.r. vádlott által irányított gazdasági egységként működtek, amelyben az I. rendű vádlott vezető szerepe valamennyi érintett számára egyértelmű és megkérdőjelezhetetlen volt. A cégcsoport működésére a nagyfokú szervezettség mellett a magas fokú konspiráció is jellemző volt, melynek érdekében szigorúan meghatározott feladatköröket alakítottak ki. Ennek egyrészt az volt a célja, hogy a bűnszervezetben a különböző feladatokat ellátó személyek számonkérésük esetén érdemben védekezhessenek azzal, hogy nem tudtak a mások által végzett tevékenységről, másrészt az, hogy a szervezet működésével lehetőség szerint kizárólag az I. rendű vádlott rendelkezzen teljes körű ismeretekkel. A vád szerint az i.r. vádlott egy személyben döntött arról is, hogy az adott gazdasági társaságnak ki lesz az ügyvezetője a bizalmasai közül, illetve arról is, hogy ki lesz a szórakozóhelyek korlátozott jogkörrel rendelkező ügyvezetője. A tényleges üzletvezetői feladatokat ellátó személy nem mindig volt azonos a NAV nyilvántartásában rögzített személlyel, mert a kinevezés feltétele elsődlegesen az I. rendű vádlott szimpátiája, illetve a hozzá való lojalitás volt, azonban nem minden üzletvezető felelt meg a feladat ellátáshoz szükséges jogszabályi feltételeknek, így nyilvántartásba vételükre nem minden esetben kerülhetett sor. I.r. vádlott az ügymenet biztosítása érdekében rendszeresen megbeszélést tartott az ügyvezetőkkel és az üzletvezetőkkel, ahol egyebek mellett az is elhangzott, hogy az üzletvezetők milyen elvek mentén tartsák nyilván a bevételeket. Az üzletvezetők az ellenkező utasításig az ott elhangzottaknak megfelelően voltak kötelesek eljárni, s ha nem tartották be az előírásokat, úgy az ellenőrzést végző IV. rendű vádlott jogosult volt őket fizetéselvonással büntetni. A belső utasítások betartását a IV. rendű vádlott mellett II. rendű és III. rendű vádlott ellenőrizte az általuk képviselt társaságoknál. A vád szerint annak meghatározása, hogy az adott időszakban gazdasági társaságokra lebontva mekkora összeget szükséges bevételként a pénztárgépben nyilvántartani, V. rendű, VI. rendű, valamint VII. rendű vádlott feladata volt. A vád szerint az I.r. vádlott által létrehozott és irányított bűnszervezet szigorú hierarchiára épült, amelyben 15

az I. rendű vádlott alatt közvetlenül II. rendű, III. rendű, IV. rendű, V. rendű, VI. rendű és VII. rendű vádlottak álltak. Őket követte a hierarchiában VIII. rendű és IX. rendű vádlott, majd a rangsor következő szintjén a gazdasági társaságok által üzemeltetett szórakozóhelyek tényleges irányítását ellátó üzletvezetők következtek. A II. rendű, III. rendű, V. rendű és VI. rendű vádlottak folyamatosan ellenőrizték egymást, valamint a rangsorban alattuk álló személyeket, azonban felettük mind a kiadások mind a bevételek tekintetében szinte korlátlan ellenőrzési jogosultsággal rendelkezett IV. rendű vádlott, aki szintén jogosult volt az üzletvezetők ellenőrzésére is. A konspiráció elősegítése érdekében a fenti személyek közül II. rendű, a III. rendű a IV. rendű, a VIII. rendű és a IX. rendű vádlottaktól elkülönülve tevékenykedett VII. rendű vádlott, akinek feladata az V. és VI. rendű vádlottak támogatásával a minimálisan szükséges bevételek meghatározása mellett annak biztosítása volt, hogy az adóhatóság ellenőrzései során ne lepleződjön le a cégcsoportban folytatott bevétel eltitkolás. A fenti hierarchiát I. rendű vádlott irányította. A vád szerint az I:, II., III., IV. V., VI. és VII. rendű vádlottak tudtak a cégcsoporton belüli nagymértékű bevétel eltitkolásról, tervszerűen és összehangoltan törekedtek a költségvetési csalási cselekmények megvalósítására, annak végrehajtási módjában is előre megállapodtak. A jogtalan vagyoni hátránnyal elért bevételek a bűnszervezet vezetőjeként ténykedő I.r. vádlotthoz kerültek, aki azzal szabadon rendelkezett. A jelen ügyben érintett üzletvezetők tudtak arról, hogy az általuk irányított szórakozóhely bevételeinek egy részét eltitkolják, valamit arról is, hogy a költségeinek egy részét – különösen a bérköltségeket, illegálisan fizetik ki, ennek ellenére a költségvetési csalási cselekményekhez szándékosan segítséget nyújtottak. A vádirat hosszasan részletezi a vádlottak által elkövetett egyes cselekményeket. A Központi nyomozó Főügyészség I.r. vádlottat felbujtóként, különösen jelentős vagyoni hátrányt okozó költségvetési csalás bűntettével, 2 rendbeli felbujtóként, különösen nagy vagyoni hátrányt okozó, üzletszerűen elkövetett költségvetési csalás bűntettével, felbujtóként, jelentős vagyoni hátrányt okozó, üzletszerűen elkövetett költségvetési csalás bűntettével és 16 rendbeli felbujtóként, folytatólagosan elkövetett hamis magánokirat felhasználásának vétségével vádolja. A következő tárgyaláson a bizonyítási eljárás folytatódik. Fővárosi Törvényszék Sajtó- és Nemzetközi Kapcsolatok Osztálya Tel.: 06-1-354-6526, 06-1-354-6686, 06-1-354-6152 Fax.: 06-1-354-6099 e-mail: [email protected]

Fővárosi Törvényszék fsz. 56. 15.B.966/2014

természetkárosítás

2014.12.03.

08:30

A vádirat szerint az I.r. vádlott családi házat akart építtetni a II. kerületben lévő ingatlanán, amelyet több oldalról is védett természeti terület, illetve kiemelt jelentőségű természetmegőrzési terület határol. I.r. vádlott a ház terveinek elkészítésével a II.r. vádlottat bízta meg, az építésügyi hatóság felé tett bejelentésében pedig felelős műszaki vezetőként a IV.r. vádlottat jelölte meg. II.r. vádlott a megbízás szerint készítette el a módosított építési engedélyezési terveket, amelyek később a hatósági eljárás alatt is módosultak. II.r. vádlottnak a helyszíni szemle során tűnt fel, hogy a birtokhatárt jelölő kerítés nem egyezik meg a jogi birtokhatárral, melyről tájékoztatta az i.r. vádlottat is. A vonatkozó önkormányzati rendelet szerint ugyanis az I.r. vádlott tulajdonában lévő területnek maximum 10%-a volt beépíthető, amelyet a tervezés során az I.r. vádlott kérésére a II.r. vádlott átlépett. Miután az ingatlanok eredetileg 2 külön házszámon voltak, ezért az I.r. kérvényezte, hogy a nem használt területen lévő 3%-os beépíthetőséget használhassa a beépítésre szánt területen. II. kerületi építésügyi hatóság az építési engedélyt megadta, ugyanakkor a vád szerint nem vette figyelembe, hogy a vonatkozó kormányrendeletben foglalt feltételek teljes mértékben hiányoznak. A határozat jogerőre emelkedésekor az I. r. vádlottnak rendelkezésére állt a Pilisi Parkerdő Rt. nyilatkozata, 16

amelyben a szomszédos erdőterület semmilyen igénybevételét nem engedélyezik, továbbá kérték, hogy a telekhatárokat jelöljék meg és azt a kerítés megépítéséig tartsák is fenn. Az építkezés a kivitelező és a tulajdonos közötti elhúzódó egyeztetések miatt csak 2007ben kezdődött meg. Ezalatt az idő alatt az I.r. vádlott módosította elképzeleseit az épület elhelyezkedését és nagyságát illetően is, ezért a II.r. vádlott az ingatlanhatáron túlterjedő terveket készített. Amikor a kivitelező M. Zrt. vezetői észlelték, hogy a tervek nem egyeznek meg a hatóság által jóváhagyottakkal, jelezték a kivitelezés lebonyolításáért és a műszaki ellenőrzésért felelős III.r. vádlottnak. A III.r. vádlott azonban ennek ellenére a módosított terveknek megfelelően kitűzte az épület sarokpontjait, az M. Zrt-nek írt levelében pedig megtévesztően azt állította, hogy az épület a jogerős terveknek megfelelően kerül elhelyezésre. Az I.r. vádlott módosította a kivitelezőkkel kötött szerződést, melyben kijelentette, hogy az amennyiben kártérítési igény merülne fel, azt nem érvényesíti az M. Zrt-vel szemben. Az I.r. vádlott nevében a terveket III.r. és IV.r. vádlottak adták át és a kitűzés jogszerűségének látszatát keltve kijelentették, hogy a módosított elhelyezés kapcsán a kivitelezőt nem éri hátrány, a módosításhoz szükséges engedélyeket beszerzik. Erre tekintettel 2007 augusztusában megkezdték az építkezést, majd a kivitelezők 2008 márciusában adták át szerkezetkészen a házat. A jogszerűtlen állapot legalizálása érdekében az I.r. vádlott az építésügyi hatósághoz benyújtott egy fennmaradási és továbbépítési engedélyt. A hatóság a helyszíni szemle során megállapította, hogy az engedélyezett tervekhez képest a megvalósítás több lényeges ponton különbözik. A hiánypótlási felhívással együtt kérték, hogy I.r. vádlott csatoljon be olyan dokumentumokat, melyekből a szabálytalan elhelyezés kivehető lett volna, ezért kérte I.r. vádlott, hogy más típusú tervet csatolhasson be. A vádiratban foglaltak szerint az V.r. vádlott, a II. Kerületi Önkormányzat Építési és Műszaki Irodájának vezetője intézkedett a fennmaradási és továbbépítési engedély elbírálása során, és az ügyintézőt egy túlnyomórészt az I.r. vádlott kérésének helytadó határozat kiadására kötelezte, továbbá csökkentette a bírság mértékét is. Az engedélyt így bizonyos korlátozásokkal kiadták. A vádirat szerint az V.r. vádlott az engedély kaidása során több ponton is jogszabálysértően járt el. Az engedélyben lévő korlátozásokat I.r. vádlott figyelmen kívül hagyta és az építkezést a tiltások ellenére is folytatta. Ezt követően a hatóság által lefolytatott ellenőrzések, valamint a kiadott engedélyek is aggályosak voltak. Több alkalommal tiltották meg az építkezést folytatását, melyet I.r. vádlott figyelmen kívül hagyott, ugyanakkor az V.r. vádlottnak köszönhetően a legtöbb esetben mégis kiadták a szükséges engedélyeket. Az engedélyezés utolsó fázisában V.r. vádlott nem foglalkozott a kollégái által, a helyszíni szemlén tett megállapításokkal. Valótlanul azt állította, hogy csak a jogerős határozatok kiadása után vette észre, hogy azok nem tartalmazták a szükséges szakhatósági állásfoglalásokat. 2011. január 18-án az egyik internetes hírportál tényfeltáró cikket közölt az építkezéről, amely szerint a mélygarázs és a hozzávezető út a Budai Tájvédelmi Körzet területére épült. Ennek eredményeként az illetékes hatóságok megindították a szükséges eljárásokat. Lényegében az építmények lebontását elrendelő határozatok születtek, a Budapesti II. és III. Kerületi Bíróság pedig elutasította a hatósági eljárásban az építtető Cs. Péter helyébe lépő C. M. Kft. elbirtoklásra vonatkozó keresetét Az építkezés során a Natura 2000 minősítéssel rendelkező területen, az I.r. vádlott ingatlanához kerített részen mintegy 2300 m2-nyi erdőrészletet engedély nélkül, jogellenesen elpusztítottak. Az építkezés jelentős károsodást, a területen lévő élőhely megsemmisülését okozta, amley csak részben és kizárólag nagy volumenű beavatkozással állítható helyre. A Budapesti II. és III. Kerületi Ügyészség - a Fővárosi Főügyészség kijelölés alapján - a fentiek alapján az I. r. vádlottat természetkárosítás bűntettével, a II., III., és IV. r. 17

vádlottakat bűnsegédként elkövetett természetkárosítás bűntettével, az V.r. vádlottat pedig hivatali visszaélés bűntettével vádolja. Fővárosi Törvényszék Sajtó- és Nemzetközi Kapcsolatok Osztálya Tel.: 06-1-354-6526, 06-1-354-6686, 06-1-354-6152 Fax.: 06-1-354-6099 e-mail: [email protected]

KECSKEMÉTI TÖRVÉNYSZÉK Kecskeméti Törvényszék Díszterem O. Gy. és társai

adócsalás bűntette és más bűncselekmények 2014. 9 óra december 5. és 5.

Folytatódik a bűnszervezetben elkövetett Áfa-csalásos ügy tárgyalása A lehallgatási anyag lejátszásával folytatódik annak a 18 vádlottnak az ügye, akiket bűnszervezetben elkövetett adócsalással vádol az ügyészség. A vádirat lényege szerint az I.r. vádlott bűntársaival 2008. és 2009. években egymástól jól elkülönülő és egymáshoz láncszerűen kapcsolódó társaságokat hoztak létre adó minimalizálási célzattal. A gazdasági társaságokból álló hálózat működtetésének az volt a célja, hogy a külföldről érkező és magyarországi értékesítésre szánt áru szlovák cég közreműködésével érkezzen Magyarországra, mely után az Áfát nem fizetik meg. A vádlottak – az I.r. vádlott irányításával – gazdasági társaságokat alapítottak Csehországban, Szlovákiában, Olaszországban és Lengyelországban is. Ezek felhasználásával Magyarországon jogtalanul igényeltek vissza Áfát. A vádirat szerint több, mint 14 milliárd Ft bruttó értékű fiktív számlák felhasználásával 2008-ban és 2009-ben mintegy 2,7 milliárd forint adót nem fizettek meg. A vádlottak közül 13 személyt pénzmosás bűntettével is vádol a Főügyészség azért, mert álláspontja szerint ők közreműködtek abban, hogy külföldi gazdasági társaságok bankszámlájára összesen 10.380.341.810 Ft került átutalására, amely egy része bűncselekmény elkövetéséből származott. Az ügyészség szerint a vádlottak bűnszervezetben követték el a terhükre rótt cselekményeket. Az ügyészség indítványozza.

a

vádlottakkal

Ítélethirdetés nem lesz. Információ:

Dr. Sárközy Szabolcs sajtószóvivő +36-20-3730790 [email protected]

18

szemben

végrehajtandó

szabadságvesztés

kiszabását

NYÍREGYHÁZI TÖRVÉNYSZÉK Nyíregyházi Törvényszék (Nyíregyháza, Bocskai u. 2.) K.Zs. és társai

Életveszélyt okozó testi 2014. 12. 3., Fszt. 7. sértés bűntette és más bcs.- 5. 10.,17., tárgyalóterem ek és 19. 8 óra 30 perc

A Szabolcs-Szatmár-Bereg Megyei Főügyészség vádirata szerint a rokoni kapcsolatban álló vádlottak közül I.r. K.Zs. és II.r. K. J.-né a labilis, könnyen befolyásolható sértett személyiségét ismerve V.I. sértettet kb.2006-2007. évben nyíregyházi ingatlanukba csábították, annak érdekében, hogy őt kihasználják. A sértett rokkant nyugdíjára és munkájára is számítottak, amiért a sértett élelmet kapott és aludhatott egy a ház mögé épített fűtetlen külön bejáratú helyiségben. A sértettnek udvari munkákat kellett végeznie, valamint az ingatlan kapuját télen-nyáron a kapu mellett állva kinyitni, hogy a haza érkezőknek ne kelljen sokat várniuk. Amennyiben ez mégis előfordult I. és II.r. vádlottak puszta kézzel, ököllel, vagy bottal ütötték a sértettet. Rendszeresen előfordult azt is, hogy a sértett a veréstől tartva I. és II.r. vádlottak felszólítására hosszú ideig kutyaugatást utánozott. A vádlottak bántalmazása következtében a súlyosan sérült sértett, súlyos fokú kihűlés miatt életveszélyes állapotban kórházba került, miután a I. és II.r. vádlott ijedtükben hívták a mentőket. A sértett felépülését követően visszaköltözött a vádlottakhoz, ahol továbbra is bántalmazták. A sérttet sérülései miatt nyomozást rendeltek el, ahol a sértettet tanúként kihallgatták. A sértett a kihallgatás során készült jegyzőkönyvekből másolatot kellett, hogy kérjen, és amennyiben II. és III.r. vádlottak azt észlelték, hogy azokban nem a betanított vallomás szerepel, őt napi rendszerességgel bántalmazták. I.r. vádlott előzetes letartóztatásba került, és mikor annak időtartamát a bíróság 2013. december 12. napján ismételten meghosszabbította a sértettet II., III. és IV.r. vádlottak újra bántalmazták. Másnap észlelték, hogy a sértett elhalálozott, és értesítették a mentőszolgálatot. A sértett halála tüdőgyulladás miatt következett be. A sértett sérülései nem hozhatóak okozati összefüggésbe a bekövetkezett halálával. Az ügyészség az I.r. vádlottat 1 rendbeli életveszélyt okozó testi sértés bűntettével, mint társtettest, II.r. vádlottat 1 rendbeli életveszélyt okozó testi sértés bűntettével, mint társtettest, 1 rendbeli folytatólagosan, aljas indokból, különös kegyetlenséggel elkövetett súlyos testi sértés bűntettének kísérletével, mint társtettest, 4 rendbeli kiskorú veszélyeztetése miatt, mint társtettest, III.r. vádlottat 1 rendbeli folytatólagosan, aljas indokból, különös kegyetlenséggel elkövetett súlyos testi sértés bűntettének kísérletével, mint társtettest és 4 rendeli kiskorú veszélyeztetésének bűntettével, mint társtettest míg IV.r. vádlottat 1 rendbeli folytatólagosan, aljas indokból, különös kegyetlenséggel elkövetett súlyos testi sértés bűntettének kísérletével, mint társtettest, V.r. vádlottat segítségnyújtás elmulasztásának vétségével vádolja. A bíróság az ügy tárgyalását 2014. december 3. napján kezdi.

19

Információ:

Dr. Toma Attila sajtószóvivő helyettes 42/523-815 [email protected], [email protected]

TATABÁNYAI TÖRVÉNYSZÉK Tatabányai Törvényszék fsz. 6-os tárgyaló T.G. és 3 társa

emberölés bűntette és más 2014. bcs. december 3.

08.3 0

A sértett 2011. 08. 02-án délután betért a T. T. sörözőbe, azonban ittassága miatt már nem szolgálták ki. A sértett eltávozott a sörözőből, ahonnan követte őt II. r. és IV. r. vádlottak. A közelben lévő buszmegállóhoz érve IV. r. vádlott összeszólalkozott a sértettel, majd tenyérrel a jobb arcfelén megütötte. Ezt követően a sértett és a IV. r. vádlott dulakodni kezdtek, aminek egy járókelő vetett véget. A sértett a bántalmazás következtében 8 napon belül gyógyuló sérülést szenvedett. A II. r. vádlott 2011. augusztus 2-án éjjel azzal az elhatározással, hogy a sértettől pénzt szerez, felkereste III. r. vádlottat. A vádlottakhoz csatlakozott I. r. vádlott is. Mikor a sértett házához értek, I. r. vádlott mondta III. r. vádlottnak, hogy álljon kint a ház előtt, figyeljen, míg ők bemennek II. r. vádlottal a sértett házába. A kapun lévő zár nyitható volt, a bejárati ajtó pedig erős nyomás hatására kinyílt. Miután I. r. és II. r. vádlottak bementek a sértett házába, a szobában lévő szekrénysorban értékek után kutattak. A sértett észlelte a lakásában tartózkodó vádlottakat és rájuk szólt, hogy hagyják abba és segítségért is kiáltott. Az II. r. vádlott rászólt a sértettre, hogy maradjon csendben, I. r. vádlott pedig szájon ütötte a sértettet, majd a II. r. vádlott a szobában lévő franciaágyon hanyatt fekvő sértettet lefogta, míg I. r. vádlott közepes erővel megragadta a sértett nyakát és leszorította addig, amíg a sértett meg nem fulladt. Miután a vádlottak észlelték, hogy a sértett meghalt, elrendezték az ágyon, mintha aludna, majd elhagyták a lakást. A III. r. vádlottnak nem mondták el, hogy megölték a sértettet. A sértett halála a nyak tartós, néhány percig tartó legalább közepes erejű megragadása, leszorítása miatti fulladás következménye. Folytatólagos tárgyalás – vádlottak meghallgatása, priusz ismertetése. Információ:

Jókuthy Zsoltné dr. Rémay Gabriella sajtószóvivő Járási Dóra sajtótitkár 34/513-100/118.mell. [email protected]

20

VESZPRÉMI TÖRVÉNYSZÉK Veszprémi Törvényszék 8200 Veszprém, Vár u. 19. I. em. 144. sz. tárgyaló 13.B.420/2013.

A gazdálkodó szervezet dolgozója által 2014. 8,30 kötelességszegéssel elkövetett december 3, vesztegetés bűntette és más december 5. bűncselekmények

A bíróság által kitűzött tárgyaláson a vádlottak meghallgatására kerül sor első ízben. Ezt követően a bíróság az ügyben idézett valamennyi tanút meghallgatja, szembesítéseket folytat le és a bizonyítás eredményéhez képest ítéletet hoz. A megállapított tényállás szerint I . r . S.R. és I I . r . I . Sz. vádlottakat gazdálkodó szervezet dolgozója által kötelességszegéssel elkövetett vesztegetés bűntettével, befolyással üzérkedés vétségével, szabálysértési értékhatárt meg nem haladó kárt okozó, üzletszerűen elkövetett csalás vétségével, továbbá I I . r . I . Sz. vádlottat bélyeghamisítás bűntettével, I I I . r . K.J. vádlottat gazdálkodó szervezet dolgozójának kötelessége megszegésére irányuló vesztegetés bűntettével vádolta a Veszprém Megyei Főügyészség az alábbiak szerint: Az E.ON szak-dunántúli Áramhálózati Zrt. (a továbbiakban: E.ON Zrt.) 2011-ben vállalkozási szerződést kötött egy céggel, amelyben a cég vállalta, hogy a lakossági egyfázisú és háromfázisú áram fogyasztásmérők, illetve kiegészítő tevékenységként az ún. kismegszakítók cseréjét - az E.ON Zrt. veszprémi régiójában - elvégzi. A vállalkozási szerződés szerint a cég köteles volt a szereléskor észlelt műszaki hiányosságokról, feltételezett szabálytalanságokról vagy szerződésszegő vételezés gyanújáról az E.ON Zrt.-t soron kívül tájékoztatni. A cég a szerződésekben írt munka elvégzésére alvállalkozókat vett igénybe, ennek keretében 2 céggel kötött megbízási szerződést, amelyekben az alvállalkozó cégek kötelezettséget vállaltak arra, hogy az E.ON Zrt. által elvárt és szabályozott eljárásokat, követendő munkafolyamatot betartják, illetve munkavállalóikkal betartatják. A lakossági fogyasztásmérők és a kismegszakítók cseréjét az alvállalkozó cégeknél munkaszerződés alapján foglalkoztatott szerelőpárok (egy villanyszerelő és egy adminisztrátor) végezték el. II.r . I.Sz. vádlott villanyszerelői munkakörben került foglalkoztatásra mindkét alvállalkozónál, az ő feladata volt a fogyasztási helyeken a villamosipari szakmunkák kivitelezése. I.r. S.R. vádlott a munkaszerződése alapján - mindkét cégnél - adminisztrátori munkakört látott el, ennek keretében feladatai közé tartozott II. r . vádlott munkájának dokumentálása, az E.ON Zrt. által kiadott munkalapok kitöltése, s a felszerelt fogyasztásmérők, plombák, kismegszakítók matricájának a munkalapokra történő felragasztása. I.r .és I I. r . vádlottak a két alvállalkozóval kötött munkaszerződésük alapján a munkáltatónak a végzendő munkával és a követendő magatartással kapcsolatban hozott szabályzatait, utasításait kötelesek voltak betartani, így szabálytalanság észlelése esetén intézkedési, jelzési kötelezettségük állt fenn. A vádlottak munkaköri leírásában szerepel továbbá, hogy kötelességük a szabálytalan vételezési jelet jelenteni az 21

illetékes régió felé, s ilyen esetben meg kellett szakítani a tevékenységüket is. I. r. és II.r. vádlottak III.r. K.J. vádlottnál megjelentek, hogy a lejárt hitelesítésű fogyasztásmérőt kicseréljék, a h o l I I I . r . vádlott a szerelés közben előadta I. r . és II.r . vádlottaknak, hogy lánya ingatlanánál a villanyórát korábban ismeretlen személy mágnessel megpróbálta lassítani, de a mágnes levételét követően a fogyasztásmérő gyorsabban kezdett el „pörögni", így a valós fogyasztás többszörösét méri, majd megkérdezte tőlük, hogy vissza lehetne-e oly módon állítani az órát, hogy az ne derüljön ki, egyben felajánlotta, hogy fizetne is valamennyit I.r. és II.r. vádlottaknak a visszaállításért. I. r . és I I . r . vádlottak az ajánlatot elfogadták, s megállapodtak I I I . r . vádlottal abban is, hogy egy későbbi időpontban - III.r . vádlott által felajánlott készpénzért cserébe - az órát visszaállítják. I. r . és II. r . 2011. év november hónapban megjelentek III.r. vádlott lányának az ingatlanánál, ahol II. r . vádlott a lakossági villamos fogyasztásmérőt leszerelte, majd a vádlottak távoztak. I I . r . vádlott a fogyasztásmérőt a lakására vitte, arról a hitelesítő fémplombát levágta, majd a levágott eredeti plombát a gyárilag kialakított helyére pillanatragasztóval visszahelyezte. I I. r . vádlott fenti cselekményével a mérésügyi hatóság által mérőeszköz hitelesítésének bizonyítására szolgáló, már felhasznált bélyeget használt fel ismételten. I.r.és II.r.vádlottak másnap az átállított mérőórát visszavitték és felszerelték, majd ezért összesen 200.000 Ft készpénzt kértek I I I . r . vádlottól, aki a kért összeget átadta. Az E.ON Hungária Zrt. az áramlopásokkal kapcsolatos visszaélések felderítésére keretszerződést kötött egy céggel, amelynek alapján a cég I . r . és I I . r . vádlottak munkatevékenységét is vizsgálta. A vizsgálat alapján Sz.E. tanú telefonon felvette a kapcsolatot I.r. vádlottal, amelynek során arra hivatkozott, hogy a tél folyamán nagyon sokat fűtött árammal, túl magas lenne a villanyszámlája, így vissza kellene „pörgetni " a villanyórát, s ebben kérte I.r. vádlott segítségét. I. vádlott a telefonbeszélgetés során beleegyezett abba, hogy a villanyórát munkatársa bevonásával visszaállítja, egyben további telefonbeszélgetések során - a munkáért 200.000 Ft készpénzt kért. I.r.és I I. r . vádlottak előzetes egyeztetést követően megjelentek az ingatlannál, ahol II.r . vádlott a fogyasztásmérőt leszerelte, majd a helyére nem az E.ON Zrt. tulajdonát képező villanyórát szerelte fel. I.r . és I I . r . vádlottak közölték, hogy a fogyasztásmérőt még aznap este vagy másnap kisebb értékre állított állapotban visszahozzák. I.r. vádlott a helyszínen Sz.E. tanútól a korábbi megállapodásuknak megfelelően átvett 200.000 Ft készpénzt. Sz.E.tanú tájékoztatását követően K.E. tanú a telephelyen a fenti cselekménnyel (is) összefüggésben I.r. és I I . r . vádlottakat elszámoltatta. I . r . és I I . r . vádlottak M.L. tanú tulajdonában álló ingatlannál a lejárt hitelesítésű fogyasztásmérő kicserélése céljából. A munkavégzés során I.r . vádlott azt közölte az ingatlan tulajdonosával, hogy az új villanyórát nem szerelhetik be, mert állítása szerint a régi 32 Amperes illegálisan működött, tekintettel arra, hogy ezen a fogyasztási helyen a nyilvántartásukban 24 Amper szerepel. M.L. tanú közölte a vádlottakkal, hogy a régi villanyórát az E.ON Zrt. cserélte ki, s ennek során szabályosan került sor a 32 Amperre történő bővítésre is. I.r. vádlott azonban ennek ellenére előadta, hogy nem kötik vissza a villanyt, sőt M.L. tanú a szabálytalan vételezés miatt 160.000 Ft összegű büntetésre is számíthat. I.r. vádlott ezt követően közölte azt is, 22

hogy amennyiben M. L. tanú ad a részükre 20.000 Ft-ot, akkor II.r . vádlottal beszerelnek egy új villanyórát, s az E.ON Zrt.-nél azt is elintézik, hogy ne legyen büntetés. A tanú annak érdekében, hogy az ingatlanon legyen áram, 20.000 Ft készpénzt adott át a vádlottaknak, majd ezt követően szerelte fel II.r . vádlott az új villanyórát. I . r . és I I . r . vádlottak a lejárt hitelesítésű fogyasztásmérők cseréje során összesen hat alkalommal végeztek úgy kismegszakító cserét, illetve egyéb tevékenységet, hogy ezek során nem tájékoztatták a sértetteket arról, hogy az általuk végzett tevékenység az E.ON Zrt. szabályzata alapján térítésmentes. I.r. és II. r . vádlottak rendszeres haszonszerzésre törekedve a sértetteket - az ügyfél fizetési kötelezettsége - tekintetében tévedésbe ejtették, s tőlük jogtalanul 2.000 Ft és 40.000 Ft közötti összegeket kértek, s a pénzt minden esetben megosztották egymás között. I.r. és I I. r . vádlottak megjelentek Sz.B sértett házánál a lejárt hitelesítésű áram fogyasztásmérő kicserélése céljából. A munkavégzés során I.r. vádlott felajánlotta a sértettnek, hogy amennyiben szükség van rá be tudnak szerelni még egy fázist. Sz.B. sértett az ingatlanon villanytűzhelyt kívánt üzembe helyezni, így a felajánlást elfogadta. I. r . vádlott ekkor a sértettet tévedésbe ejtve, valótlanul azt közölte vele, hogy a 32 Amperig történő teljesítménybővítés 40.000 Ft-ba kerül. I I. r . vádlott sem közölte a sértettel, hogy a teljesítménybővítés térítésmentes. A sértett ezt követően 40.000 Ft készpénzt adott át a vádlottak részére, akik azt elosztották. I,r. és I I. r . vádlottak megjelenek H.J. sértett házánál a lejárt hitelesítésű áram fogyasztásmérő kicserélése céljából. A vádlottak a fogyasztásmérő cseréjét követően, a sértettet tévedésbe ejtve, valótlanul azt közölték, hogy a csere díja 20.000 Ft, amelyet a sértettnek kell készpénzben a vádlottak részére kifizetni. Egyben közölték vele, hogy a sértett lányánál, H.N. tanúnál is óracserét fognak végezni, melyért szintén 20.000 Ft-ot kértek. H.J. sértett a vádlottak valótlan tájékoztatását követően részükre - az óracserék vélt költségét - 40.000 Ft készpénzt adott át, amelyet a vádlottak egymás között elosztottak. I.r. és II.r . vádlottak T.E. sértett házánál az ún. rádiófrekvenciás vezérlő készülék kicserélésének céljából. I.r. vádlott a szerelés közben előadta, hogy az ingatlannál megtalálható 10 Amperes kismegszakítót nagyobb teljesítményűre kell kicserélni, mivel az már nem szabványos, egyben a sértettet tévedésbe ejtve valótlanul azt közölte, hogy a kismegszakító kicserélésnek díja 2.000 Ft, amelyet a sértettnek kell a vádlottak részére kifizetni. A szerelést végző II.r . vádlott sem közölte a sértettel, hogy a kismegszakító cseréje ingyenes. A sértett a valótlan tájékoztatást követően átadott a vádlottak részére 2.000 Ft-ot, amelyet a vádlottak egymás között elosztottak. I.r. és II.r . vádlottak megjelentek S.J. sértett házánál a fogyasztásmérő kicserélése céljából. I. r . vádlott a szerelés közben előadta, hogy - a tűzveszély elkerülése érdekében - ki kell cserélni a kismegszakítót is, egyben a sértettet tévedésbe ejtve valótlanul azt közölte, hogy ennek díja 8.000 Ft, amelyet ha a sértett átad a vádlottak részére, úgy a kismegszakítót a helyszínen kicserélik. I.r. és II.r . vádlottak, M.J. sértett lakásánál a lejárt hitelesítésű áram fogyasztásmérő kicserélése céljából. I.r. vádlott szerelés közben előadta, hogy a kismegszakítót is ki kell cserélni, mert az nem szabályos, továbbá közölte, hogy azt II.r. vádlottal 30.000 Ft-ért ki is cserélik. M.J. sértett közölte, hogy 20.000 Ft készpénzzel rendelkezik, amit a vádlottak elfogadtak, majd a pénz átadását követően a kismegszakítót kicserélték. I.r. és II.r . vádlottak megjelentek B.Gy. és B.GY-né sértettek házánál a lejárt hitelesítésű áram fogyasztásmérő kicserélése céljából. I.r. vádlott a 23

szerelés során közölte B.Gy-né sértettel, hogy a kismegszakítót nagyobb teljesítményűre kell cserélni, s a sértettet tévedésbe ejtve azt is előadta, hogy ennek díja 10.000 Ft, amelyet a helyszínen kell a sértettnek kifizetnie a vádlottak részére. A sértettek a valótlan tájékoztatást követően közös pénzükből 10.000 Ft készpénzt adták át a vádlottak részére, akik azt elosztották.

Információ:

Dülkné dr. Pintér Zsuzsanna sajtószóvivő Tel. 06-30-237-5069 [email protected]

ZALAEGERSZEGI TÖRVÉNYSZÉK Zalaegerszegi Járásbíróság S. Jenő

Költségvetési bűntette

csalás 2014. 12. 03

10.30

Az I. Az I. r. vádlott 2006-tól 2008 májusáig a pókaszepetki idősek otthonának volt, között s munkaköréből adódóan tilos ott lakóktól A vád szerintvezetője 2008-2011. a vádlott külföldről hozottvolt be az fémhulladékot, melynek egy részét saját, egy részét mások nevében adta le körmendi, zalaegerszegi, székesfehérvári, valamint letenyei depókban 4 év alatt 51.765.822 Ft értékben, melyből 29.556.000 Ft adófizetési kötelezettsége keletkezett, és ezen összeggel csökkentette az állami adóbevételt.

Információ:

Érték: 29.556.000 Ft dr. Beznicza Árpád sajtószóvivő 0630/902-4360 [email protected] Dr. Bartalné Dr. Mentes Judit sajtószóvivő 0630/421-4789 [email protected]

24

2014.12.04. CSÜTÖRTÖK KÚRIA KÚRIA B. II. tanács fsz. 9. sz. tárgyalóterem H. Péter István

Információ:

Csődbűncselekmény bűntette

2014. 12. 04.

09.00

A járásbíróság első fokon jogerős ítéletével a terheltet csődbűncselekmény bűntette és folytatólagosan elkövetett számvitel rendje megsértésének bűntette miatt 10 hónapi fogházban végrehajtandó szabadságvesztésre ítélte, melynek végrehajtását 1 év próbaidőre felfüggesztette. A jogerős határozat ellen a megyei főügyészség nyújtott be felülvizsgálati indítványt a terhelt terhére annak érdekében, hogy a Kúria a szabadságvesztés végrehajtásának próbaidejét a törvénynek megfelelő tartamra emelje fel. Dr. Kónya István sajtószóvivő 06-1/268-45-07 [email protected] [email protected]

KECSKEMÉTI TÖRVÉNYSZÉK Kecskeméti Törvényszék Díszterem K. I. és társai

bűnszervezetben elkövetett, az adóbevételt 2014. 9 óra különösen nagymértékben csökkentő december 2. adócsalás bűntette és más bűncselekmények és 4.

Tanúk kihallgatásával folytatódik az úgynevezett gabonás ügy. A vádirat lényege szerint a bűnszervezet keretei között tevékenykedő az I. r., II. r. és III. r. vádlottak 2010 nyarán megállapodtak abban, hogy szlovák gazdasági társaságok felhasználásával nettó áron, közösségi beszerzés keretében gabonát vásárolnak, amelyet Magyarországon belföldi áruként értékesítenek. Az I. r., II. r. és III. r. vádlottak eleinte egy gazdasági társaság nevében értékesítették a Magyarországra behozott gabonát, később azonban már további, ugyancsak általuk irányított gazdasági társaságok: nevében végezték a gabonaértékesítést. A közösségi beszerzés keretében Romániában megvásárolt áru vevői bajai és Baja környéki gabona-nagykereskedő gazdasági társaságok voltak, akik az ellenértéket banki úton egyenlítették ki. Az elkövetők által működtetett gazdasági társaságok beszerzésük ellenértékét bankszámlán nem utalták el, egymás között és a román eladók felé készpénzben számoltak el. A tényleges magyar vevőiktől banki úton érkező vételárat pedig képviselőik, illetve meghatalmazottaik készpénzben vették fel és osztották el egymás között. 25

A vádlottak célja a ténylegesen közösségi beszerzés keretében, adózatlanul behozott és Magyarországon értékesített gabona után a belföldi értékesítést terhelő általános forgalmi adó kikerülése, meg nem fizetése volt. Ennek érdekében a vádlottak valótlanul, a belföldi beszerzés látszatát keltve, a beszerzést terhelő általános forgalmi adót az értékesítést terhelő általános forgalmi adóból levonásba helyezték és ily módon valótlan tartalmú adóbevallásokat nyújtottak be az illetékes adóhatósághoz. A vádlottak magatartásukkal a tényleges általános forgalmi adó fizetési kötelezettségük tekintetében az állami adóhatóságot megtévesztették és ezzel az állami adóbevételt csökkentették. A fentiekben leírt cselekményeket a vádlottak szervezetten, hosszabb időn keresztül – 2010 augusztusától 2011 novemberéig terjedő időszakban – végezték oly módon, hogy egymás között a feladatokat összehangolták, megosztották. A bűnszervezetet I. r. és III. r. vádlott hozta létre 2010 nyarán és felkutattak olyan személyeket, akik a fiktív gazdasági társaságokból álló hálózatot kiépítették, az abban szereplő cégeket – névleg – létrehozták, valamint az azok nevében végzett számlázásban, a fiktív CMR-ek bélyegzésében, továbbításában, az átutalásokban és készpénz felvételekben, a pénz továbbításában, a gabona felvásárlásában és továbbértékesítésében közreműködtek. A bűnözői csoport tagjai egymással telefonon, faxon és e-mailben is tartották a kapcsolatot. A bűnszervezet működését a jól szervezettség és összehangoltság jellemezte, a csoport hosszabb időre alakult. A cselekményeket a bűncselekmények elkövetéséhez felhasznált társaságok megalapításától, a bűncselekmények dokumentumokkal való alátámasztására kiterjedően a legapróbb részletekre is megtervezték és ez alapján hajtották végre. A fentiekben felsorolt gazdasági társaságokat a bűnszervezet időszakosan, néhány hónapig használta, ezt követően I. r., II. r. és III. r. vádlottak az alászámlázó cég továbbértékesítése és új cég bevonása iránt intézkedtek. I. r. és III. r. vádlottak közvetlenül utasították az alászámlázó cégek nevében eljáró, a bűnszervezetben értékesítést végző gazdasági társaságok részére belföldi beszerzést igazoló számlákat kiállító, részben ismeretlenül maradt személyeket. Az adócsalás elkövetéséhez felhasznált gazdasági társaságokat 2010 szeptemberétől 2011 áprilisáig az I. r., II. r., III. r., IV. r., V. r., VII. r. és IX. r. vádlottakból álló személyi kör működtette, akik az I. r. és III. r. vádlottak utasításainak megfelelően, szervezetten, hosszabb időn keresztül végezték tevékenységüket, a feladatokat megosztották, összehangolták. 2011 áprilisától 2011 novemberéig terjedő időszakban – I. és III. r. vádlottak konfliktusát követően – a részben a korábbi személyi körbe tartozó IV. r., V. r. és VII. r. vádlottak, részben a csoportba újonnan bekerülő tagok: így VI. r. és VIII. r. vádlottak tevékenységét a III. r. vádlott koordinálta, az egyes tagok konkrét feladatait a IV. és V. r. vádlottakkal együtt ő határozta meg és hangolta össze. Az I. r. vádlott az elkövetői csoport tevékenységében 2011 áprilisát követően nem vett részt. Az ügyészség – többek között - végrehajtandó szabadságvesztés és – összességében 2 milliárd forintot meghaladó összegre - vagyonelkobzás kiszabását indítványozza a vádlottakkal szemben.

Információ:

Ítélethirdetés nem lesz. Dr. Sárközy Szabolcs sajtószóvivő +36-20-3730790 [email protected] 26

SZEGEDI TÖRVÉNYSZÉK Hódmezővásárhelyi Járásbíróság (Hódmezővásárhely, Kossuth tér 4.) 8. sz. tárgyalóterem A. L. vádlott és 11 társa

zsarolás bűntette, hatósági 2014. 8.15 eljárás akadályozásának december 02., óra bűntette és más 04. bűncselekmények

Az ügy lényege: Az Orosházi Városi Ügyészség a vádlottakkal szemben többrendbeli személyi szabadság megsértése, zsarolás bűntette és más bűncselekmények miatt emelt vádat. A kilenc vádlott közül az I.r. A. L. és a II. r. N. I. vádlottak élettársak, a III. r. A. H, a IV. r. A. L. és az V. r. A. Zs. vádlottak a gyermekeik, a VI. r. N. T. vádlott az V.r. vádlott élettársa, a IX. r. L. M. pedig a IV.r. vádlott élettársa. A vádirat szerint a vádlottak döntően Gádoros település területén jogtalan haszonszerzésből eredő vagyonukból jelentős ingatlanvagyonnal rendelkeztek. Az IIVI.r. vádlottak az I.r. vádlott, mint családfő tekintélyelvű irányítása alatt álltak. A családtagok megállapodtak abban, hogy rendszeres haszonszerzésre törekedve állandósult, módszeres bűnelkövetésre rendezkednek be oly módon, hogy a család állattartó gazdálkodását ún. „csicskatartásként” ismert módszerre alapozottan üzemeltetik. Ennek keretében mentális, egészségi, illetve szociális helyzetük miatt kiszolgáltatott, befolyásolható, elesett embereket keresnek fel, vesznek rá vonzó életkörülmények, jó ellátás, megfelelő fizetség hamis ígéretével ingatlanuk elhagyására, majd személyi okmányaiktól megfosztják őket, így önálló ügyintézéstől elzárják, rossz lakhatási feltételek közé helyezik, állandó fenyegetéssel, fizikai bántalmazással rendszeres munkavégzésre kényszerítik, rendszeres havi járandóságaikat pedig elveszik. A családtagok között szervezett munkamegosztás volt, a részfeladatokat – így a sértettek felkutatása, szállítása, felügyelete, stb. – egymás között megosztották, mely során az I.r. vádlott meghatározó szerepet játszott. A vádlottak különböző módszerekkel összesen kilenc sértett sérelmére, összesen – a nyugdíj és egyéb járandóságok megtartásával, munkabér visszatartásával – csaknem 45 millió forint kárt okozva követtek el személyi szabadság megsértésének bűntettét és zsarolás bűntettét. A VII. r. B. P. és VIII.r. R. Z. az A. család alkalmazásában álltak, utasításra közel 1,170 millió forint értékű csöves kukoricát tulajdonítottak el jogtalanul. A Gyulai Nyomozó Ügyészség a fenti ügy kapcsán több rendbeli hatósági eljárás akadályozása, hamis tanúzás és hamis tanúzásra való felhívás bűntette miatt is vádat emelt a vádlottakkal szemben. Az I.r. A. L., a II. r. N. I., a III. r. A. H., a IV. r. A. L. és az V. r. A. Zs. vádlottak a fentiek szerint részletezetten családtagok, a VII. r. J. L. vádlott pedig a III.r. vádlott élettársa volt. A vádirat szerint a fenti, zsarolás és más bűncselekmények miatt az A. családdal szemben folytatott nyomozás során a rendőrség tanúként kívánta kihallgatni a sértetteket, melyet a vádlottak a sértettek életveszélyes, illetve súlyos fenyegetésével kívántak megakadályozni. A rossz egészségi állapotban levő, befolyásolható sértetteket a kihallgatásukat megelőzően a vádlottak megfenyegették, illetve velük a VI.r. dr. Sz. I. és a VIII. r. dr. K. F. ügyvéd foglalkozású vádlottak által szerkesztett, valótlan tartalmú – büntetőjogi felelősségük alóli mentesülésüket és a nyomozás megszüntetését célzó – vallomásokat írattak alá. A sértettek a hatóság előtti meghallgatásukkor jogi képviselőként jelen levő VI.r. és a VIII. r. vádlottak jelenlétében, fenyegetettség hatása alatt szintén valótlan tartalmú vallomásokat tettek. 27

Az ügyben – kijelölése folytán – a Hódmezővásárhelyi Járásbíróság jár el, a vádlottak részbeni azonossága és az ügyek szoros összefüggése folytán a bíróság az ügyeket egyesítette. Megjegyzés: A bíróság az ügyben még tart tárgyalást. Információ: Juhászné dr. Prágai Erika törvényszéki bíró sajtószóvivő +36-30/4756-007 [email protected]

Szegedi Járásbíróság (Szeged, Széchenyi tér 4.) 18. számú tárgyalóterem M. S. I. vádlott és társa

Kiskorú bűntette

veszélyeztetésének 2014. december 04.

8.00 óra

Az ügy lényege: A vádirat lényege szerint a vádlottak – M. S. I. I. r. és M.-né Sz. B. II. r. vádlott – saját háztartásukban nevelték kilenc kiskorú gyermeküket. A vádlottak házassága első gyermekük megszületését követően megromlott, majd 2009. évtől kezdődően rendszeresek voltak közöttük a veszekedések, melyek döntő részben a gyermekek jelenlétében zajlottak. Ennek során a vádlottak – ittas állapotban – trágár módon szidalmazták egymást, illetve M. S. I. I. r. vádlott – ugyancsak a gyermekek jelenlétében – rendszeresen tettleg bántalmazta feleségét. Az ittas állapotban lévő M. S. I. I. r. vádlott 2012. április 22. napján a délutáni órákban otthonában megragadta egyik – az akkor 10 éves – kislánya haját, majd pedig a fejét beleverte a falba, melynek következtében a falból kiálló szög felsértette a gyermek fejbőrét. A bántalmazásra amiatt került sor, mert a gyermek enni kért apjától. Az I. rendű vádlott 2012. szeptember 14. napján a délelőtti órákban érkezett haza otthonába, ahol – ugyancsak ittas állapotban – hangosan kiabálni kezdett, a lakás berendezési tárgyait összetörte, megfenyegette feleségét azzal, hogy megöli őt, majd pedig – több kiskorú gyermeke jelenlétében – a szobában kiürítette vizeletét. A vádlottak 2012. december 10. napján – élelem és fűtés nélkül – huzamosabb időre felügyelet nélkül hagyták otthonukban nyolc kiskorú gyermeküket oly módon, hogy a gyermekek számára nem biztosították az évszaknak megfelelő öltözéket, a gyermekek koszosak és ápolatlanok voltak, a fűtetlen lakásban pedig kosz, emberi vizelet és ürülék volt. Az iskolaköteles gyermekek közül többen nem jártak rendszeresen iskolába, egyik gyermeküknek 247 óra, míg másikuknak 94 óra igazolatlan hiányzása volt a 2011/2012. tanévben. Megjegyzés: A bíróság az ügyben még tart tárgyalást. Információ: Juhászné dr. Prágai Erika 28

törvényszéki bíró sajtószóvivő +36-30/4756-007 [email protected]

Szegedi Járásbíróság (6720 Szeged, Széchenyi tér 4.) fszt. 10. számú tárgyalóterem T. L. Cs. vádlott

Tartozás fedezete 2014. december 9.00 elvonásának bűntette 04. óra

Az ügy lényege: A vádirat lényege szerint T. L. Cs. vádlott 1996. december hó 17. napjától 2009. február hó 16. napjáig, a társaság végelszámolásának megindításáig ügyvezetője volt az M. A. Kft.-nek. A társaságot mindvégig a vádlott irányította, önállóan hozta meg a stratégiai döntéseket. A kft. 2008. január hó 23. napján finanszírozási keretszerződést kötött egy pénzügyi szolgáltató zrt.-vel, amely értelmében a zrt. 300.000.000,- forint összegű hitelkeretet biztosított a kft.-nek az általa forgalmazott járművek beszerzéséhez és készleten tartásához. A szerződésben a kft. mindenkori kötelezettségének biztosítására vételi jogot alapítottak a kölcsönből beszerzett gépjárműveken a zrt. javára. A szerződésben kikötötték, hogy a kft. a zrt. írásos engedélye nélkül nem adhatta el, nem terhelhette meg, illetve nem vihette külföldre a gépjárműveket. A kft. a hitelkeretből megvásárolt gépkocsikat csak akkor értékesíthette a vevők részére, ha a gépkocsikra nyújtott kölcsönt maradéktalanul megfizette, és írásban kezdeményezte a szerződés lezárását, illetve engedélyt kért a gépkocsik vevők részére kiadásához. A zrt. 2009. április hó 17. napján valamennyi egyedi kölcsönszerződést és a finanszírozási szerződést is felmondta, illetve vételi jogát gyakorolta. T. L. Cs. vádlott rendelkezése alapján a kft. alkalmazottai 2008. július 2-án és 2008. november 8-án a fizetési kötelezettség esedékessé válását követően értékesítettek két autót a zrt. előzetes engedélye és tájékoztatása nélkül. A kft. a beszerzéshez felhasznált kölcsönt nem fizette vissza, így a társaság gazdasági tevékenységéből eredő tartozás fedezetét az előbbi ügyletek tekintetében rendelkezésre jogosult vádlott elvonta. A vádlott döntése alapján a kft. a zrt. tudta nélkül gépjármű kereskedelmi tevékenységet is folytatott Romániában, ahova a keretszerződésből finanszírozott gépkocsikat is kivittek, és értékesítettek a zrt. előzetes engedélye és tájékoztatása nélkül. A vádlott ezen magatartásával a kölcsön fedezetét elvonta, a kölcsönt a kft. visszafizetni nem tudta. Az alkalmazottaknak nem volt tudomásuk arról, hogy a kft. a kölcsönt nem fizette vissza, illetve hogy a vádlott nem kért előzetes engedélyt az értékesítésekhez a zrt.-től. A kiegyenlítetlen tartozás összege 24.898.946,- forint. Megjegyzés: A bizonyítási eljárás eredményétől függően ítélethozatal várható. Információ: Juhászné dr. Prágai Erika törvényszéki bíró sajtószóvivő 29

+36-30/4756-007 [email protected]

SZOLNOKI TÖRVÉNYSZÉK Szolnoki Törvényszék I. emelet 53. tárgyalóterem T. Miklós és társai

Hűtlen kezelés kísérlete

bűntettének 2014. december 1.,4.

9 óra

A Központi Nyomozó Főügyészség 1.Nyom.202/2009. számú vádiratában különösen jelentős vagyoni hátrányt okozó hűtlen kezelés bűntettének kísérletével vádolja T. M. I. rendű, Cs. Zs. II. rendű, M. A. III. rendű, F. Zs. IV. rendű vádlottakat, a IV. rendű vádlottat mint a cselekmény bűnsegédét. V. B. V. rendű vádlottat 2 rb. közokirat hamisítás bűntettével, II. rendű és IV. rendű vádlottakat pedig magánokirat hamisítás vétségével is. A vádlottak közül az I. rendű vádlott a Magyar Nemzeti Vagyonkezelő Zrt. vezérigazgatója, a II. rendű vádlott az Értékesítési Igazgatóság igazgatója, a III. rendű vádlott a Pénzügyminisztérium szakállamtitkára és a Nemzeti Vagyongazdálkodási Tanács tagja, IV. rendű vádlott egy értékbecslő kft. értékbecslője, V. rendű vádlott pedig ügyvédjelölt, illetve ügyvéd volt a vádbeli cselekmények időpontjában. Egy magyar állampolgársággal is rendelkező vállalkozó Albertirsa, illetőleg Pilis területén akként szerzett meg termőföldeket, hogy az V. rendű vádlott, mint ügyvédjelölt, illetőleg ügyvéd segítségével a termőföldről szóló törvény azon rendelkezéseit használták ki, hogy amennyiben a termőföld értékesítése tulajdonostársak között történt, akkor ez a jogügylet elővásárlási jogot nem keletkeztet, illetve ha az adott termőföld tulajdonjogához ajándékozás útján jut a megszerző, elővásárlási jog szintén nem keletkezik. Így az albertirsai, illetve pilisi termőföldek elenyésző tulajdoni hányadára színlelt ajándékozási szerződéseket kötöttek, majd pedig a tulajdoni hányad ajándékozás jogcímén történt ingatlannyilvántartásba való bejegyzését követően a vállalkozó az ingatlanokat, mint tulajdonostárs megvásárolta. Külföldi befektetők játék kaszinó, más szórakoztató létesítmények és szálloda építését magában foglaló turisztikai beruházást kívántak megvalósítani fenti vállalkozó tulajdonát képező albertirsai területen, azonban a Pénzügyminisztériumtól kapott tájékoztatás szerint Pest megyében ez nem volt megvalósítható, ezért a KözépDunántúli régióra terelődött a befektetői kör figyelme. A Velencei tó északi partján voltak olyan állami tulajdonban álló területek, amelyek alkalmasak lettek volna a beruházás megvalósítására. A befektetőknek az volt az érdeke, hogy Sukoró területén a beruházás megvalósítása érdekében kiszemelt területek megszerzésének módja olyan legyen, hogy arról a potenciális versenytársak ne szerezhessenek tudomást. Az állami tulajdonú ingatlanok megvásárlása, illetve megszerzése érdekében a Magyar Nemzeti Vagyonkezelő Zrt.-vel vette fel a kapcsolatot a befektetői kör és az I. rendű vádlottnak címzett kérelemben tájékoztatták a tervezett beruházásról az MNV Zrt.-t és arról, hogy annak helyszíneként a Velencei tó északi partján fekvő 60-70 hektár területű állami tulajdonban lévő ingatlan együttes felelne meg. Kérték ezen ingatlanoknak a beruházás céljára történő felhasználásának 30

lehetővé tételét és annak vizsgálatát, hogy ez mily módon lehetséges a vonatkozó törvényi rendelkezések értelmében. A befektetői körnek az ingatlanok csere útján történő megszerzése állt érdekében, mert e módon a nyílt pályázatot, a versenyt elkerülhették. Erről az álláspontjáról tájékoztatták az MNV Zrt. igazgatóját is. Állami vezetők részvételével találkozóra került sor, amelynek célja az volt, hogy a befektetők kormányzati támogatást kapjanak a Sukorón lévő Magyar Állam tulajdonában álló ingatlanoknak csere útján történő megszerzéséhez, valamint ahhoz, hogy a Közép-Dunántúli régióban megfelelő időben kiírásra kerüljön egy I. kategóriájú játékkaszinó üzemeltetésére irányuló koncessziós szerződésre vonatkozó pályázat. Ezen a megbeszélésen már jelen volt az I. és III. rendű vádlott is, a felkészítő anyagot mindketten ismerték, amely minden szükséges információt tartalmazott a beruházással kapcsolatosan, kiemelve annak problémás pontjait is. Ez az anyag kiemelte, hogy a jogszabály a zártkörű, legalább három meghívottal megtartott pályázatot nem tiltja, ez azonban csak kivételesen és különösen indokolt esetben alkalmazható eljárási rend. Csereingatlan bevonására abban az esetben kerülhet sor, amennyiben az államnak érdekében áll a cserére felajánlott ingatlan megszerzése. Végül rögzítette azt is, hogy a térségben egy másik befektetői csoport olyan szerencsejáték tevékenységet kíván folytatni, amely keretében pókerteremként üzemelő kaszinó működne, kiegészülve idegenforgalmi és konferencia turizmus céljából létesített beruházásokkal. Ezen tanácskozás után az I. rendű vádlott kapta azt a feladatot, hogy vizsgálja meg annak lehetőségét, hogy hogyan lehet létrehozni egy egybefüggő állami földterületet a beruházás biztosításához. Az I. rendű vádlott ezt követően beosztottjainak egyértelművé tette, hogy a sukorói ingatlanok hasznosítása során az ingatlanok csereszerződés keretében történő értékesítésén kívül egyéb hasznosítási lehetőséget nem fognak vizsgálni, feladatuk kizárólag arra irányul majd, hogy a csere jogszerűségét igazolják, és az ehhez szükséges intézkedéseket megtegyék. Az ingatlancserével összefüggésben a II. rendű vádlott feladata volt a szükséges értékbecslések megrendelése, az értékbecslőkkel való kapcsolattartás, a beérkezett értékbecslések ellenőrzése, a csereszerződés megszövegezése. Mivel egyértelművé vált, hogy a csere nem alapozható birtok összevonásra, az MNV Zrt. munkatársai azt vizsgálták, hogy a 4. számú főút nyomvonala alapján alapítható-e a csere a nemzeti földalapról szóló törvény rendelkezéseire, ugyanis ez alapján vonalas infrastrukturális létesítmények, továbbá közérdekű cél megvalósítása érdekében történő eladás-, csere-, illetve haszonbérletbe adás esetén lehetőség van arra, hogy a nemzeti földalapba tartozó termőföld vagyont ne nyilvános pályázat vagy árverés útján hasznosítsa az állam. A csere jogszerűségének megalapozásához a Nemzeti Infrastruktúra Fejlesztési Zrt. megfelelő állásfoglalására volt szükség. Mivel a Zrt. első alkalommal adott írásos állásfoglalása a fenti céloknak nem felelt meg, a II. rendű vádlott a tájékoztatást több esetben pontosíttatta, kiegészíttette, oly módon, hogy a tájékoztatás alátámassza a csere indokoltságát, és ne tartalmazzon olyan kitételeket, amelyek ezt a célt veszélyeztetnék. Így a tájékoztatás nem tartalmazta többek között azt sem, hogy az esetek döntő többségében nem kerül sor a teljes ingatlan megvételére, kizárólag az útépítéshez szükséges területrész kerül megszerzésre, valamint azt sem, hogy a közút beruházással összefüggésben egyetlen terület megszerzésére sem került ekkor még sor. A csereügylettel összefüggésben a II. rendű és I. rendű vádlott felügyelte az MNV Zrt. tevékenységét. II. rendű volt az aki az MNV Zrt. képviseletében eseti megrendeléssel megbízott egy értékbecslő céget, - melynek képviselője a IV. rendű vádlott volt -, az albertirsai, sukorói ingatlanok értékbecslésének elkészítésével, majd az elkészült 31

értékbecslés ismeretében a II. rendű vádlott felszólította a IV. rendű vádlottat, az értékbecslések átdolgozására, az ingatlanok értékének jelentős, - sukorói ingatlanok esetében - csökkentéssel történő megváltoztatására, oly formában, hogy az ingatlancsoportok közötti értékkülönbözet mértéke a csere feltételeinek megállapíthatóságát lehetővé tegye. A IV. rendű vádlott ennek eleget téve, az indokok leírása nélkül, ellenőrizhetetlen szempontok szerint szakmailag indokolatlanul valótlan tartalommal átdolgozta az értékbecsléseket és megküldte II. rendű vádlott részére. Ezt követően ugyancsak a II. rendű vádlott eseti megrendelése alapján a kft. másik munkatársa a pilisi ingatlanokra készített értékbecslést. A II. rendű vádlott ezt követően előterjesztést készített a csereügylethez szükséges NVT jóváhagyás iránti döntési eljáráshoz és tudott arról, hogy ebben az előkészítésben valótlan forgalmi értékek szerepelnek. Ehhez mellékelte az értékbecsléseket, az MNV Zrt. albertirsai ingatlanok értékével összefüggésben készített feljegyzést, a NIF Zrt. tájékoztatását. Az előterjesztés tárgyában született határozat szerint a vezetői értekezlet támogatta az előterjesztés benyújtását az NVT részére. Az I. rendű vádlott ezen álláspont ismeretében jóváhagyta a csereügylettel kapcsolatos előterjesztés benyújtását. A határozat egyben javaslatot tett a csereügyletnek az előterjesztésben megjelölt forgalmi értékek figyelembevételével történő megkötésére. A vezetői értekezletre tett előterjesztést I. rendű és II. rendű vádlottak is ismerték. Az I. rendű vádlott előterjesztést készített a Nemzeti Vagyongazdálkodási Tanács részére. A csereügylet indokát arra alapozta, hogy a cserét a nemzeti földalapról szóló törvény teszi lehetővé, mely szerint a megjelölt albertirsai, majd pilisi ingatlanok mindegyikét érinti a tervezett 4. számú főút Monor, Pilis közötti elkerülő szakasza, így megszerzésük közérdeket szolgál. Ezen ingatlanok összterülete 182 hektár 8954 m2 volt, amelyből azonban az útépítéshez kb. mindössze 10,31 hektár lett volna szükséges. Az előkészítő anyag alapján a csereügylethez és annak feltételeihez a Nemzeti Vagyongazdálkodási Tanács határozatával hozzájárult és felhatalmazta a Magyar Nemzeti Vagyonkezelő Zrt. vezérigazgatóját a csereszerződés aláírására. Ezt a határozatot igen szavazatával az I. és III. rendű vádlott is támogatta, mint a Nemzeti Vagyongazdálkodási Tanács tagja. Ezen határozat alapján pedig az I. rendű vádlott az ingatlanok tulajdonjogának értékkülönbözet megfizetésével történő átruházására irányuló, a Nemzeti Vagyongazdálkodási Tanács határozatában foglalt hozzájáruláson alapuló csereszerződést kötött a vállalkozóval, melynek tárgyát az állami tulajdonban lévő sukorói területek, valamint a vállalkozó tulajdonában álló albertirsai és pilisi területek képezték. A csereszerződést az I. rendű vádlott írta alá és a II. rendű vádlott jegyezte ellen. Magában a szerződésben is valótlan adatokat tüntettek fel az ingatlanok értékét illetően. A tulajdonosváltozásnak az ingatlan-nyilvántartásba történő bejegyzésére nem került sor. Ezen ügylet előkészítése és lebonyolítása kapcsán I., II., III. rendű vádlottak több kötelezettségüket is megszegték és I., III. rendű vádlottak ezen cselekménye alkalmas volt arra, hogy a Magyar Államnak 1.294.697.250 forint vagyoni hátrányt okozzanak, amely magatartásukhoz az értékbecslések manipulálásával a IV. rendű vádlott 1.014.897.250 forint erejéig, míg az értékbecslések manipulálásával, illetőleg a megalapozatlan értékbecslések elfogadásával a II. rendű vádlott 1.294.697.250 forint erejéig szándékosan segítséget nyújtott. Az I., II., III. rendű vádlottak tudták, hogy a csereügylet kizárólag a befektetők érdekeit és célját szolgálja, kizárólag a csere feltételeinek a vizsgálatára a befektetők kérése alapján került sor, mivel el akarták kerülni a nyilvános pályázat útján történő értékesítést és az ezzel járó versenyt. Tudták, hogy az állam szempontjából ez ellentétes az ésszerű gazdálkodás követelményével, azt is, hogy a csereügylet jogszerűségének látszata a vonatkozó 32

jogszabályok megkerülésével, visszaélés jellegű törvénysértő alkalmazásával, az ismert adatok figyelmen kívül hagyásával, az értékarányossághoz közelítő értékek megalapozatlan feltüntetésével lehetséges csak. Mindezek ismeretében jártak el a csereügylet előkészítése során és a döntéshozatalnál is. Az eljárásukban, döntésükben a fokozott gondosságot nem kívánták érvényesíteni, mert a jogszabályok betartása esetén a befektetői elvárásoknak nem felelhettek volna meg. A 2014. december 1. tartandó folytatólagos tárgyaláson tanúk kihallgatásával, míg a 2014. december 4. napján tartandó tárgyaláson igazságügyi szakértő meghallgatásával folytatódik a bizonyítási eljárás. Információ:

Dr. Sándor Géza sajtószóvivő 06-30/239-9614 [email protected] Dr. Pócs Teodóra sajtószóvivő 06-56/501-400 3125-ös mellék [email protected]

ZALAEGERSZEGI TÖRVÉNYSZÉK Nagykanizsai Járásbíróság T. Ferenc Szabolcs

Információ:

Segítségnyújtás elmulasztásának bűntette

2014. 12. 04

08.30

Az I. Az I. r. vádlott 2006-tól 2008 májusáig a pókaszepetki idősek otthonának vezetője munkaköréből adódóan tilosperckor volt az ott lakóktól pénzt, A vádlott volt, 2013. saugusztus 22-én este 20 óra 25 közlekedett Nagykanizsa belterületén az általa vezetett gépjárművel. A vád szerint a megengedett sebesség túllépése és a vádlott ittas állapota miatt elütött egy, a Kodály utcában a gyalogátkelő helyen áthaladó gyalogost. A vádlott az ütközés előtt fékezett, de megállni már nem tudott. A balesetet követően viszont segítségnyújtás nélkül továbbhaladt. A sértett a kórházba szállítást követően elhunyt. dr. Beznicza Árpád sajtószóvivő 0630/902-4360 [email protected] Dr. Bartalné Dr. Mentes Judit sajtószóvivő 0630/421-4789 [email protected]

33

2014.12.05. PÉNTEK FŐVÁROSI TÖRVÉNYSZÉK Budapesti XVIII. és XIX. Kerületi Bíróság, XIX., Kossuth tér 7/9., fszt.26. 9.B.879/2010

különösen nagy kárt 2014.12.05. okozó csalás

9:00

A Fővárosi Főügyészség vádirata szerint az I. r. vádlott az 1990-es években Németországban gyémántok értékesítésével foglalkozott. A későbbiekben annak érdekében, hogy jogtalanul jelentős pénzösszegekhez jusson, elhatározta, hogy azt gyémánt-értékesítési és befektetési tevékenység végzésének ürügyén, az ügyfelek megtévesztése útján szerzi meg. Az I. r. vádlott az általa létrehozott üzleti konstrukcióban előbb előbb az Atlantis-Contor Kft., majd később a DT Diamond Rt. és a Diamond Trade Kft. képviseletében eljárva a vele kapcsolatba kerülő ügyfelek részére jelentős hozamot garantáló gyémánt adásvételi, és meghatározott időre szóló visszavásárlási ajánlatot tett. A befektetési tevékenység hirdetése, a szerződéskötések, majd ezt követően az ügyfelekkel való kapcsolattartás során a gyémántok származása, a gyémántok értéke és azok értéknövekedése tekintetében a vádlott a sértetteket megtévesztette, a visszavásárlási szerződésben megjelölt garantált értéknövekedés megfizetésére módja és reális lehetősége nem volt, az szándékában sem állt. A sértettek számára ígért nyereséget Az I. r. vádlott kizárólag az általa e célból működtetett gazdasági társaságok újabb és újabb ügyfeleinek újabb és újabb befektetéséből származó bevételből tudta megfizetni. A PSZÁF 2004. november 23-án kelt határozatában megállapította, hogy a DT Diamond Rt. a felügyelet engedélye nélkül befektetési tevékenységet folytatott, egyidejűleg a cég részére megtiltotta a tevékenység folytatását és a jogosulatlan pénzügyi tevékenységgel kapcsolatban büntetőeljárást kezdeményezett. A büntetőeljárással összefüggésben a DT Diamond Rt. tevékenysége jelentős sajtóvisszhangot kapott, melynek hatására a sértettek többsége egy időben igényelte a gyémántok szerződés szerinti értékesítését, illetve visszavásárlását, ezért a DT Diamond Rt. fizetésképtelenné vált. Az I. r. vádlott azonban nem hagyott fel a csalárd magatartásával és a „befektetési tevékenység” folytatásának érdekében a DT Diamond Rt. részvényeit 2005. január 17-én 500 Ft-ért értékesítette K. Tamás II. r. vádlott részére és ezzel egyidejűleg megalakította a Diamond Trade Kft-t. 2005 júniusát követően a nagy nyilvánosság számára is nyilvánvalóvá vált a gyémántok tényleges értéke és a befektetés valótlansága, így a továbbiakban a Diamond Trade Kft. tevékenysége ellehetetlenült. Az I. r. vádlott 2002. január 15-től 2004. december 29-ig terjedő időben közvetve, vagy közvetlenül legalább 626 sértettet legalább 1651 drágakő értékesítésével kapcsolatban ejtett tévedésbe és kötött gyémántértékesítési, gyémánt-visszavásárlási szerződést. Az ügyészség az I. r. vádlottat - 5 rb. különösen nagy kárt okozó üzletszerűen és 4 esetben folytatólagosan elkövetett csalás bűntettével, - 290 rb. jelentős kárt okozó üzletszerűen, 152 esetben folytatólagosan elkövetett csalás bűntettével, amely egy esetben kísérlet, - 328 rb. nagyobb kárt okozó üzletszerűen és 48 esetben folytatólagosan elkövetett csalás bűntettével, amely esetben kísérlet, - 3 rb. csalás bűntettével vádolja. A vádirat szerint a II. r. vádlott a DT Diamond Rt. megvásárlását követően 2005. január közepén az ügynökök előtt a bizalom fenntartása érdekében valótlanul azt állította, hogy ismeretlen bankszámláján 1 milliárd forintot meghaladó pénzösszeg áll rendelkezésére, ezáltal az ügyfelek kifizetése csak idő kérdése. Az ügyfelek részére azt a tájékoztatást adta, hogy a befektetések kifizetésére csak a DT Diamond Rt. megvásárlásával kapcsolatos adminisztrációs kötelezettségek teljesítését 34

követően kerülhet csak sor. Majd később arról tájékoztatta az ügyfeleket, hogy a kifizetések 2005 februárjában megkezdődnek. A II. r. vádlott a PSZÁF 2004. november 23-án kelt határozatában foglaltakra hivatkozva, a határozat tartalmát valótlanul saját érdekei szerint értelmezve felmondta a DT Diamond Rt. és a sértettek közötti visszavásárlási szerződéseket és felhívta a sértetteket, hogy a birtokukban lévő gyémántokat a DT Diamond Rt. részére értékesítsék. A gyémántok megvásárlásával kapcsolatban az eredeti befektetés 102%-ának megfelelő értékű ajánlatot tett azzal, hogy a szerződés szerinti hozam fennmaradó részét a gyémántok értékesítése után tudja majd kifizetni. Valójában a II. r. vádlottnak és a DT Diamond Rt-nek továbbra sem volt lehetősége a gyémántok megvásárlására, az a II. r. vádlottnak szándékában sem állt, valódi célja az ügyfelek gyémántjainak megszerzése volt. A sértettek részére a II. r. vádlott a gyémántok ellenértékét nem fizette meg, hanem valótlanul arról tájékoztatta őket, hogy bár az Rt. számláján nem áll rendelkezésre a vételár megfizetéséhez szükséges összeg, azonban a sértettek gyémántjainak értékesítése gyakorlatilag már megtörtént. Az ügyfelekkel történő kapcsolattartás során a kezdetekben úgy nyilatkozott, hogy azon ügyfelek akik a náluk lévő gyémántot nem adják le a DT Diamond Rt. részére, csak jelentős késéssel fogják megkapni befektetésük ellenértékét, később viszont már azt közölte, hogy amennyiben a gyémántokat nem adják át, úgy azokat soha nem fogják tudni értékesíteni. A befektetések kifizetésével, a leadott gyémántok ellenértékének megfizetésével kapcsolatos késlekedés vonatkozásában a II. r. vádlott tevékenysége során újabb és újabb kifogásokat talált ki, a sértetteket folyamatosan tévedésben tartotta, ily módon rábírta őket a birtokukban lévő gyémántok ellenérték nélküli átadására. A II. r. vádlott 2005. március 17-től 2006. november 16-ig terjedő időben 172 sértett megtévesztése útján 428 drágakövet vett át. Az ügyészség a II. r. vádlottat - 23 rb. különösen nagy kárt okozó üzletszerűen elkövetett csalás bűntettével, - 130 rb. jelentős kárt okozó üzletszerűen elkövetett csalás bűntettével, - 26 rb. csalás bűntettével vádolja. A következő tárgyalási napon a bizonyítási eljárás folytatódik. Fővárosi Törvényszék Sajtó- és Nemzetközi Kapcsolatok Osztálya Tel.: 06-1-354-6526, 06-1-354-6686, 06-1-354-6152 Fax.: 06-1-354-6099 e-mail: [email protected]

Fővárosi Törvényszék II. 36. 2.B.1280/2010

terrorcselekmény bűntette

2014.12.05.

9:00

A Központi Nyomozó Főügyészség vádirata szerint az I. r. vádlott és T. L. 2007. április 21én a Hősök terén tartott „A Kezdet Napjának” nevezett rendezvénnyel útjára indították a „Hunnia – Párhuzamos Magyarország” mozgalmat. A résztvevők kérdőíveket és jelentkezési lapokat kaptak, amelyeken a „Hunnia szakértőinek, katonáinak, illetve támogatóinak” lehetett jelentkezni. A mozgalomnak az volt a célja, hogy egyfajta szakértőkből álló árnyékkormányt hozzon létre, amely a polgárok támogatásával, idővel majd átveszi az irányítást a Gy. F. által vezetett kormánytól. A III. r. vádlott nyilvántartásba vette a jelentkezőket és tartotta velük a kapcsolatot, adataikból adatbázist készített, amelyet rendszeresen frissített és továbbküldött az I. r. vádlottnak. Az I. r. vádlottnak azt volt a terve, hogy a „Hunnia katonáinak” jelentkezőkből létrehozzon egy, az irányítása alatt álló, de nyilvánosan a személyéhez nem köthető, több személyből álló, az Ír Köztársasági Hadsereghez hasonló csoportot. A csoport célja az országgyűlési képviselők megfélemlítésével a parlamenti döntések befolyásolása volt. 35

Emellett a később kialakult céljuk az volt, hogy a kormányzó MSZP-SZDSZ koalícióhoz kötődő politikusok, pártszékházak elleni, illetve a nekik nem tetsző, általuk nem tolerált társadalmi csoportok, személyek ingatlanai elleni támadásokkal megfélemlítsék a társadalom jelzett csoportjaihoz tartozó személyeket. Az is céljaik között szerepelt, hogy a nemzeti ünnepeken és egyéb alkalmakkor tartott rendezvényeket erőszakos eszközökkel megzavarják és a rendezvényeket biztosító rendőrökkel minden lehetséges alkalommal összetűzést provokáljanak. A vádirat szerint az I. r. vádlott erőnléti-állóképességi felmérőket tartott a Hunnia katonáinak jelentkezőknek. A felmérőkön az I. r. vádlott kiválasztotta az általa létrehozni kívánt csoport tagjait. A kiválasztottak a XIII. r. vádlott jászberényi tanyáján havi rendszerességgel kiképzésen voltak, és itt készítették elő a későbbi támadásokat. Az I. r. és a III. r. vádlott a tagok egymás közötti kommunikációjára létrehoztak egy levelezőrendszert. Az egyes cselekmények végrehajtása után a végrehajtók közül egy előre kijelölt személynek ezen a levelezőrendszeren keresztül kellett jelentenie az I. r. vádlottnak. A csoport tagjai által elkövetett bűncselekmények után „Magyarok Nyilai Nemzeti Felszabadító Hadsereg” virtuális néven ismeretlen személyek felelősségvállaló nyilatkozatokat tettek közzé az interneten, a közleményeket az I. és III. r. vádlottak fogalmazták meg. A tagok egy lelkesítő propagandafilmet is forgattak, mely Magyar Nemzeti Ellenállás néven később felkerült az internetre. A vádirat több oldalon át részletezi a vádlottak terhére rótt cselekményeket. A vádhatóság szerint az I. r. vádlott azért, hogy akkor kormányon lévő MSZP és SZDSZ tagjait, valamint a velük szimpatizáló lakosságot megfélemlítsék utasítást adott, hogy Molotov-koktéllal támadjanak az MSZP kispesti és az SZDSZ XI. kerületi székházára Mindkét esetben kisebb kár keletkezett. E vádpontokban a II. r. vádlott, az MSZP -székház elleni támadásnál pedig a XIV. r. vádlott felelősségét is felveti a vádhatóság. Az I. r. vádlott a IV. r., a VI. r., a VII. r. és a VIII. r. vádlottaknak az MSZP kőbányai székháza elleni molotov-koktélos támadásra adott utasítást. A kár meghaladta az 500000 forintot. 2007 decemberében a sajtó is hírt adott arról, hogy a XXI. kerületben „Vörös Csepel” néven vendéglátó helyiség nyílik. Az I. r. vádlott azért, hogy ne legyen ilyen neve egy kocsmának, s így a civil lakosságban félelmet keltsenek, utasította a IV. r., a VI. r., a VII. r. és a VIII. r. vádlottakat, hogy a „Vörös Csepel” nevű presszót molotov-koktéllal támadják meg. A kár meghaladta a 600000 Ft-ot. A következő vádpont szerint Cs. S. a Hír Tv műsorvezetője, műsorában a 2006 őszét követő utcai demonstrációkban résztvevőket, köztük a „Hunnia mozgalom” katonáit huligánoknak, rongálóknak, provokátoroknak, az MSZP ügynökeinek nevezte. Az I. r. vádlott elhatározta, hogy a műsorvezetőt meg kell leckéztetni és csoportjának feladatul adta: térképezzék fel Cs. S. mozgását, életvitelét, majd bántalmazzák őt. A felderítést a VIII. r. vádlott és pontosan nem meghatározható társai végezték, míg a bántalmazásra a VIII. r., a IV. r., a VI. r. és a VII. r. vádlottakat utasította az I. r. vádlott. Cs. S. a bántalmazás következtében nyolc napon túl gyógyuló sérüléseket szenvedett. Egy másik vádpont rögzíti: a Kormány 2007 októberében törvényjavaslatot nyújtott be az egészségbiztosítási pénztárakról és a kötelező egészségbiztosítás természetbeni ellátásai igénybevételének rendjéről. Az I. r. vádlott a népligeti találkozók egyikén a csoport tagjainak átadott egy, az MSZP-s és SZDSZ-es országgyűlési képviselők nevét és címét tartalmazó listát azzal, hogy molotov-koktélos támadásokkal kell elérni azt, hogy a képviselők a törvény ellen szavazzanak. A vád szerint azért, hogy a törvényjavaslat elfogadását befolyásolják, az I. r. vádlott utasítására a II. r. vádlott engedély nélkül tartott fegyverével két lövést adott le az utcáról dr. H. I. országgyűlési képviselő/miniszter házára. A kár meghaladta a 160000 Ft-ot. Az I. r. vádlott 2007 decemberében egy ismeretlenül maradt bűntársával és a XIV. r. vádlottal dr. K. J. országgyűlési képviselő/miniszter épülő családi házához mentek. Az I. r. vádlott és ismeretlenül maradt társa molotov-koktélt dobott a teraszra. A kár meghaladta a 650000 Ft-ot. A vádhatóság szerint az I. r. vádlott utasítására és részvételével a csoport tagjai – azzal a 36

céllal, hogy az egészségbiztosítási pénztárakról szóló törvény elfogadását befolyásolják – 2008. február 7-ről 8-ra virradó éjszaka, az általuk „nagy kör”-nek nevezett akció részeként Dunaújvárosban, Gödön, Rácalmáson, Kunhegyesen, Cegléden és Sarudon előre egyeztetett időpontban, összehangolt molotov-koktélos támadásokat hajtottak végre kormánypárti országgyűlési képviselők ingatlanjai ellen. Több százezer forint volt a kár. A következő vádpont egy jegyiroda elleni molotov-koktélos támadásról szól. A Hungarica zenekar koncertjére szeretett volna jegyet vásárolni ott valaki, aki végül vásárlás helyett a panaszkönyvbe írt, s a történteket elektronikus levélben elküldte a kuruc.info és a hunhir.hu híroldalaknak. Az I. r. vádlottat felháborította az eset, ezért utasítást adott az V. rendű, a IV. rendű , a VIII. rendű, a VI. rendű és a VII. rendű vádlottaknak, hogy molotov-koktéllal támadják meg a jegyirodát. A kár meghaladta a 450000 forintot. Egy másik vádpont szerint az I. r. vádlott nemtetszését fejezte ki a 2008. július 5-re bejelentett, Meleg Méltóság menete rendezvénnyel kapcsolatban. Kifejtette, valahogy el kellene érniük, hogy a felvonulni szándékozók megijedjenek, és minél kevesebben menjenek el. Az I. r. vádlott felhívta a csoport tagjainak figyelmét, hogy az interneten megtalálható a melegek által látogatott bárok listája, melyek közül minden csoportnak ki kell választania egyet, amire majd 2008. június 26-ról 27-re virradó éjszaka molotovkoktélt dobnak. Az ügy több vádlottja azért, hogy a másságukat nyíltan felvállalókat és közvetve a velük szimpatizálókat megfélemlítsék két létesítmény ellen intéztek támadást. A kár meghaladta a 100000 forintot. A vádlottak mindkét helyszínen közvetlenül veszélyeztették a bárban illetve a szaunában tartózkodók életét és testi épségét. Nem a vádlottakon múlt, hogy csak kisebb értékű kár keletkezett. A támadások ellenére megtartották az Andrássy úton a melegfelvonulást, melynek megzavarásában az I. r. vádlott által vezetett csoport tagjai észt vettek,. Többen tojásokkal dobálták meg a felvonulókat, de a molotov-koktélokat a rendőrség fellépése, a tömegoszlatás miatt nem használták. A vádirat szerint az I. r. vádlott 2008 májusában felvetette, hogy egy későbbi támadáshoz fel kellene térképezni dr. Sz. Gy. lesencefalui házát. Az I. r. vádlott és több vádlott is úgy gondolta, hogy az ismeretlenek által létrehozott, a Magyarok nyilai nevet magában foglaló internetes címet a titkosszolgálatok hozták létre azzal a céllal, hogy az oldalra regisztrálók adatait megszerezzék. Az I. r. vádlott utasítására néhány vádlott leutazott Lesencefalura és beazonosította a házat. Az I. r. vádlott ismeretlen forrásból, ismeretlen összetételű robbanóanyagot szerzett be. A második felderítés után egy népligeti találkozón felmerült, hogy próbarobbantást kellene végrehajtani. Ez Százhalombatta mellett meg is történt, ahol az I. r. vádlott elsősorban a magával vitt időzítőt próbálta ki. 2008. szeptember 2-án az I. r., III. r. és IX. r. vádlottak elindultak Lesencefalura, ahova magukkal vittek egy előzőleg összeállított bombát is, mellyel Sz. Gy. házánál robbantottak. A kár meghaladta a 250 000 forintot. A következő vádpont szerint 2008-ban, a népligeti találkozók során a II. r. vádlott felvetette, hogy valamilyen módon pénzt kell szerezni a „Hunnia mozgalom” részére, a tervezett terrorcselekmények végrehajtásához. A II. r., a IV. r., a VI. r. és a VII. r. vádlottak úgy döntöttek, hogy felrobbantanak egy ATM automatát. Mindezt Székesfehérváron tették. A robbantás következtében az ATM automata használhatatlanná vált, eldeformálódott, alkotórészei több méteres körzetben szétszóródtak, de a trezor nem nyílt ki, így a vádlottak nem jutottak hozzá a pénzhez. Az utolsó vádpont szerint 2009. április 5-én a Civil Összefogás Fórum kezdeményezésére demonstrációt tartottak a Hősök terén, ahol felszólították az Országgyűlést, hogy oszlassa fel magát és legyenek előre hozott választások. A rendezvény békésen lezajlott, az I. r. vádlott számára nyilvánvalóvá vált, hogy a várt erőszakos utcai megmozdulások elmaradnak, az MSZP további kormányzásáról az Országgyűlés fog dönteni. Emiatt az I. r. vádlott elhatározta, hogy MSZP-s országgyűlési képviselők elleni összehangolt robbantásokkal meg kell akadályozni, hogy B. G-t miniszterelnökké válasszák. A 2009. április 8-ról 9-re virradó éjszakára tervezett négy támadással az volt a céljuk, hogy B. 37

megválasztása helyett előrehozott országgyűlési választás legyen. A támadásokra végül nem került sor, mivel rendőrségi ellenőrzések során a csoport egyes tagjait elfogták. Az ügyészség az I. r. vádlottat társtettesként elkövetett 2 rendbeli, állami szerv kényszerítése céljából lőfegyverrel visszaéléssel és rongálással illetve robbanóanyaggal és robbanószerrel visszaéléssel megvalósított terrorcselekmény bűntettével, felbujtóként elkövetett 5 rendbeli, lakosság megfélemlítése céljából közveszélyokozással megvalósított terrorcselekmény bűntettével, valamint felbujtóként, aljas indokból elkövetett súlyos testi sértés bűntettével vádolja. A büntetőpernek összesen 17 vádlottja van. Az I. r. vádlott mellett további 15 vádlott terhére is terrorcselekmény elkövetését rója a vádhatóság, míg a XVII. rendű vádlottat lőszerrel visszaélés bűntettével vádolják. A márciusi tárgyalási napokon sor került a vádlottak meghallgatására. A májustól pedig folyamatosan tanúkat hallgat meg a bíróság. Az ügyben a következő tárgyalásokon a bizonyítási eljárás folytatódik. Fővárosi Törvényszék Sajtó- és Nemzetközi Kapcsolatok Osztálya Tel.: 06-1-354-6526, 06-1-354-6686, 06-1-354-6152 Fax.: 06-1-354-6099 e-mail: [email protected]

Budapesti II. és III. Kerületi Bíróság 7.B.230/2012

foglalkozás körében 2014.12.05. elkövetett gondatlan veszélyeztetés vétsége

08:30

A vádlottal szemben a Budapesti II. és III. Kerületi Ügyészség 2012. február 13-án emelt vádat felbujtóként elkövetett közokirat-hamisítás bűntette, 3 rb. foglalkozás körében elkövetett gondatlan veszélyeztetés vétsége, és kuruzslás vétsége miatt. A vádban foglalt egyik cselekmény szerint 2009 februárjában egy anya a Születésházban a vádlott közreműködésével szülte meg gyermekét. Az anya és az apa a vádlott rábírására azt a valótlan tartalmú nyilatkozatot tették, miszerint gyermekük a lakásukban született, ennek alapján a Budapest III. kerület Óbuda Békásmegyer Önkormányzata a születési helyre vonatkozóan valótlan tartalommal állította ki a gyermek születési anyakönyvi kivonatát. A vád tárgyává tett másik cselekmény szerint a sértett eldöntötte, hogy gyermekét otthoni körülmények között hozza világra, ezért terhességének 35. hetétől kezdve terhes gondozásra többek között a Születésházba is járt. 2010. szeptember 3-án a sértett terminus túllépésben volt, egyéb okok miatt veszélyeztetett terhesnek minősült. A sértettnél a szülés során komplikációk léptek fel. A gyermek a klinikai halál állapotában született meg, újraélesztették, de nem sokkal később meghalt. A vád szerint a vádlott szándékosan szegte meg a foglalkozási szabályokat amikor a több szempontból is veszélyeztetett terhesnek minősülő sértett tervezett otthonszülését elvállalta, és amellett kitartott. Ezzel mind az anya, mind a magzat életét, egészségét közvetlen veszélynek tette ki. A vádlott a komplikációk észlelése után is kitartott a természetes úton való szülés mellett, és elmulasztotta a veszélyeztetett terhesnek minősülő anya intézetbe utalását, holott arra feltétlenül szükség lett volna. Egy másik vádpont szerint a sértett két gyermekét korábban a vádlott segítségével otthon szülte, és negyedik gyermekét is a vádlott segítségével akarta világra hozni. A sértett a terhesgondozás során csak a legszükségesebb vizsgálatokon vett részt, a kötelezően előírt laborvizsgálatokat nem teljes körűen végeztette el, a vizsgálatokat elutasította. A sértettnél 38

streptococcus baktérium jelenlétét mutatták ki, amely antibiotikumos kezelést indukál és a magzatra veszélyforrást jelent. A sértett a vádlott tájékoztatása alapján a baktériumnak nem tulajdonított jelentőséget. A sértettnél 2010. május 17-én megindult a szülés, melynek során komplikációk léptek fel. A vád szerint a vádlott szándékosan nem tulajdonított jelentőséget a fertőzöttségnek, és azáltal, hogy az otthoni körülmények között történő szülés levezetését elvállalta szándékos foglalkozási szabályt szegett meg, és elmulasztotta azt a legalapvetőbb körülményt, hogy a tudomás szerzést követően neonatológus szakemberrel rendelkező mentőegységet haladéktalanul értesítsen. Ezen túlmenően elmulasztotta az újszülött állapotának folyamatos figyelemmel kísérését, állapotát helytelenül mérte fel. Az újszülöttnél szakszerű légúti felszabadító tevékenységet nem végzett a vádlott, arra megfelelő eszköze sem volt, annak ellenére, hogy a leletek ismeretében reálisan számítani kellett volna a szövődmény kialakulására. Ennek elmulasztása foglalkozási szabályszegés, amely az újszülött életét, egészségét közvetlenül veszélyeztette, és ezzel elősegítette az irreverzibilis, központi idegrendszeri károsodás kialakulását. A szakemberek megérkezéséig az újszülött legalább 20 perces oxigén hiányos állapot után volt, ami visszavezethető arra, hogy elmaradt a légutak biztosítása. Ez időszakban okszerűen jöhetett létre az az agykárosodás, amely a későbbiekben maradandó fogyatékosság forrása lehet. Az újszülöttet kórházba szállították, ahol az eszméletlen állapotban lévő csökkent izomtónusú újszülöttet géppel lélegeztették, antibiotikumos kezelésben részesítették, és lélegzését támogatták. A gyermek a baktérium okozta tüdőgyulladás, és szülés közbeni oxigénhiánya miatt 15 napot töltött kórházban, melyet az édesanyja kezeletlenül maradt fertőzése okozott. Egy másik vádpont szerint a sértettnél megállapították hogy a trombocita száma jóval alacsonyabb a normálisnál. Ez fokozott orvosi felügyeletet igényel, és szülés közben súlyos vérzékenységet okozhat. Mivel korábbi gyermekei is nagy súllyal születtek, alappal lehetett következtetni, hogy most is nagyobb súlyú gyermek fog születni. Miután a sértett és a vádlott találkoztak a szülés előtt, a sértett átadta valamennyi leletét a vádlottnak, aki az eredményektől függetlenül, annak kockázatát felmérve, elvállalta a szülés levezetését. A sértett Budapestre költözött, orvossal nem vette fel a kapcsolatot, csak a vádlotthoz járt vizsgálatokra. A sértett a szülés megindulásakor beköltözött a Születésházba. A szülés során komplikációk léptek fel. A gyermek cyanotikus, spontán nem légző asfixiás állapotban született. A vádlott sem az újszülött, sem az anya körül semmilyen tevékenységet nem végzett. A sértett férje értesítette a mentőket. Az újszülött állapotáról a vádlott csak annyit mondott az orvosnak, hogy az újszülött nem sírt fel. A gyermeknél nagyon súlyos keringési elégtelenség, keringési megállás lépett fel. A gyermeket klinikára szállították, ahol 22 napot töltött, melyből 7 napig gépi lélegeztetésen volt, maradandó fogyatékosság kialakulásának reális lehetőségével számolni kell. A vádlottnak számítania kellett volna a szövődményes szülésre, megelőző intézkedést kellett volna tennie, vérkészítményt kellett volna készenlétbe helyeznie, a műtéti készültség biztosításával együtt. A vádlottnak kötelezettsége lett volna a szülés megindulásakor, hogy mentőt hívjon. Azzal, hogy ennek a kötelezettségének nem tett eleget, szándékosan megszegte a foglalkozás szabályait, és a magzat, valamint a szülő nő életét, egészségét közvetlen veszélynek tette ki. Az újszülött a klinikai halál állapotában született, amely a vádlott által okozott tartós idegrendszeri károsodásra vezethető vissza. Az ügyben a következő tárgyalási napon a bizonyítási eljárás folytatódik. Fővárosi Törvényszék Sajtó- és Nemzetközi Kapcsolatok Osztálya Tel.: 06-1-354-6526, 06-1-354-6686, 06-1-354-6152 Fax.: 06-1-354-6099 e-mail: [email protected]

39

NYÍREGYHÁZI TÖRVÉNYSZÉK Nyíregyházi Törvényszék (Nyíregyháza, Bocskai u. 2.) K.Zs. és társai

Életveszélyt okozó testi 2014. 12. 3., Fszt. 7. sértés bűntette és más bcs.- 5. 10.,17., tárgyalóterem ek és 19. napja 8 óra 30 perc

A Szabolcs-Szatmár-Bereg Megyei Főügyészség vádirata szerint a rokoni kapcsolatban álló vádlottak közül I.r. K.Zs. és II.r. K. J.-né a labilis, könnyen befolyásolható sértett személyiségét ismerve V.I. sértettet kb.2006-2007. évben nyíregyházi ingatlanukba csábították, annak érdekében, hogy őt kihasználják. A sértett rokkant nyugdíjára és munkájára is számítottak, amiért a sértett élelmet kapott és aludhatott egy a ház mögé épített fűtetlen külön bejáratú helyiségben. A sértettnek udvari munkákat kellett végeznie, valamint az ingatlan kapuját télen-nyáron a kapu mellett állva kinyitni, hogy a haza érkezőknek ne kelljen sokat várniuk. Amennyiben ez mégis előfordult I. és II.r. vádlottak puszta kézzel, ököllel, vagy bottal ütötték a sértettet. Rendszeresen előfordult azt is, hogy a sértett a veréstől tartva I. és II.r. vádlottak felszólítására hosszú ideig kutyaugatást utánozott. A vádlottak bántalmazása következtében a súlyosan sérült sértett, súlyos fokú kihűlés miatt életveszélyes állapotban kórházba került, miután a I. és II.r. vádlott ijedtükben hívták a mentőket. A sértett felépülését követően visszaköltözött a vádlottakhoz, ahol továbbra is bántalmazták. A sérttet sérülései miatt nyomozást rendeltek el, ahol a sértettet tanúként kihallgatták. A sértett a kihallgatás során készült jegyzőkönyvekből másolatot kellett, hogy kérjen, és amennyiben II. és III.r. vádlottak azt észlelték, hogy azokban nem a betanított vallomás szerepel, őt napi rendszerességgel bántalmazták. I.r. vádlott előzetes letartóztatásba került, és mikor annak időtartamát a bíróság 2013. december 12. napján ismételten meghosszabbította a sértettet II., III. és IV.r. vádlottak újra bántalmazták. Másnap észlelték, hogy a sértett elhalálozott, és értesítették a mentőszolgálatot. A sértett halála tüdőgyulladás miatt következett be. A sértett sérülései nem hozhatóak okozati összefüggésbe a bekövetkezett halálával. Az ügyészség az I.r. vádlottat 1 rendbeli életveszélyt okozó testi sértés bűntettével, mint társtettest, II.r. vádlottat 1 rendbeli életveszélyt okozó testi sértés bűntettével, mint társtettest, 1 rendbeli folytatólagosan, aljas indokból, különös kegyetlenséggel elkövetett súlyos testi sértés bűntettének kísérletével, mint társtettest, 4 rendbeli kiskorú veszélyeztetése miatt, mint társtettest, III.r. vádlottat 1 rendbeli folytatólagosan, aljas indokból, különös kegyetlenséggel elkövetett súlyos testi sértés bűntettének kísérletével, mint társtettest és 4 rendeli kiskorú veszélyeztetésének bűntettével, mint társtettest míg IV.r. vádlottat 1 rendbeli folytatólagosan, aljas indokból, különös kegyetlenséggel elkövetett súlyos testi sértés bűntettének kísérletével, mint társtettest, V.r. vádlottat segítségnyújtás elmulasztásának vétségével vádolja.

Információ:

A bíróság az ügy tárgyalását 2014. december 3. napján kezdi. Dr. Toma Attila sajtószóvivő helyettes 42/523-815 [email protected], [email protected]

40

SZEGEDI TÖRVÉNYSZÉK Szegedi Törvényszék (6720 Szeged, Széchenyi tér 4.) 112. számú tárgyalóterem R. T. és 2 társa

Magánokirat-hamisítás vétsége

2014. december 11.15 05. óra

Az ügy lényege: A Makói Járásbíróság R. T. I.r. vádlottat folytatólagosan elkövetett magánokirathamisítás vétsége miatt nem jogerősen 300.000,- Ft pénzbüntetésre ítélte, N.-Gy. J. II. r. vádlottat folytatólagosan, bűnsegédként elkövetett magánokirat-hamisítás vétsége, míg D. J. III. r. vádlottat folytatólagosan elkövetett magánokirat-hamisítás vétsége miatt egyezően jogerősen megrovásban részesítette. Az elsőfokú ítélet tényállása szerint 2011. november hónapban R. T. I.r. vádlott Pitvaros Község Önkormányzatának polgármestere volt, N.-Gy. J. II.r. vádlott – autószerelő végzettségűként – közfoglalkoztatás keretében Pitvaros Község Önkormányzatának, mint közfoglalkoztatónak az alkalmazásában állt. D. J. III.r. vádlott Pitvaros Község Önkormányzatának a közfoglalkoztatást irányító munkavállalója volt. N.-Gy. J. II.r. vádlott 2011. november 01. napjától 2011. december 31. napjáig napi 8 órában, 7.30 órától 16.00 óráig vett részt a „szociális földprogramok működtetésének támogatására” pályázaton elnyert közfoglalkoztatási programban, melynek kedvezményezettje Pitvaros Község Önkormányzata volt. Ezen időszak alatt R. T. I.r. vádlott megkereste II. r. vádlottat, hogy számára gépjármű javítási munkálatokat végezzen balesetet szenvedett járművén, a közfoglalkoztatás munkaideje alatt. Ebbe II.r. vádlott beleegyezett. Ezután R. T. I. r. vádlott megkereste D. J. III.r. vádlottat, aki a közhasznú munkát közvetlenül koordinálta és a munkásokat irányította, majd közölte vele, hogy II.r. vádlott néha el fog menni I.r. vádlott karambolozott autóját megjavítani. Ezt követően 2011. november hónap utolsó hetében munkanapokon, november 28. és november 30. napjai között legalább egy napon – azon belül pontosan meg nem határozható időpontban – valamint 2011. december 01. és december 09. napjai közötti időszakban munkanapokon legalább kettő napon – ezen belül pontosan meg nem határozható időpontban – II.r. vádlott az I. r. vádlott tulajdonát képező gépjárművét javította, ilyenkor a 2011. novemberi, illetve 2011. decemberi jelenléti íven az érkezés időpontját 7.30 órában jelölte meg, a távozás rovatot üresen hagyta, és az azt követő munkanapon a jelenléti ívet úgy töltötte ki, mintha az adott napon 16 óráig dolgozott volna, holott ténylegesen - pontosan meg nem határozható időpontban - munkaidőben az I.r. vádlott gépjárművét javította. A III. r. vádlott - tudomással bírván a jelenléti ívek valótlan tartalmáról - azt elszámolásra Csanádalberti-Nagyér-Pitvaros Körjegyzőségi Hivatal illetékes munkatársának átadta, melyek alapján valótlan tartalmú olyan elszámolás készült, mely szerint II.r. vádlott 2011 novemberében napi 8 órában volt foglalkoztatva, és 23 ledolgozandó munkanapból 23 napot, illetve 2011 decemberében 8 órában volt foglalkoztatva, és a 22 ledolgozandó munkanapból 22 napot ledolgozott. Ezen valótlan tartalmú elszámoló lapokat I.r. vádlott, mint a közfoglalkoztató önkormányzat képviselője – annak a valótlansága tudatában – aláírta, és azokat a Munkaügyi Központ Makói Kirendeltségre történő megküldéssel felhasználta. A 2011. novemberi hónapra vonatkozó elszámoló lap 2011. december 8. napján, míg a 41

2011. december hónapra vonatkozó elszámoló lap 2012. január 10. napján érkezett meg a Makói Kirendeltségre. Az I. r. vádlott bűnösségét a nyomozás során és a bíróság előtt is tagadta, míg II., III. r. vádlott a nyomozás során tényfeltáró beismerő vallomást tett, melyet a bíróság előtt fenntartottak. A bíróság azon körülményt, hogy I.r. vádlott a bűncselekményt hivatali hatalmát felhasználva, a vele szemben függőségi viszonyban lévő vádlott-társai felhasználásával követte el, az I.r. vádlott esetében nyomatékos súlyosító, míg a II. és III.r. vádlottak vonatkozásában nyomatékos enyhítő körülményként értékelte beismerő vallomásuk mellett. Az ítélet ellen I.r. vádlott és védője felmentésért fellebbezett, míg II., III. r. vádlottak vonatkozásában az ítélet jogerőre emelkedett, az ügyész az ítéletet tudomásul vette I. r. vádlott vonatkozásában is. Megjegyzés: A bíróság az ügyet nyilvános ülésen bírálja el. Juhászné dr. Prágai Erika törvényszéki bíró sajtószóvivő +36-30/4756-007 [email protected]

TATABÁNYAI TÖRVÉNYSZÉK Tatabányai Törvényszék S. Zs.

életveszélyt okozó testi sértés 2014. bűntettének kísérlete december 5.

08:30

A vádlott és a sértett 2007-2008 körül ismerkedtek meg, 2011-ben házasságot kötöttek. A házastársak között gyakoriak voltak a tettlegességig fajuló veszekedések. 2014. február 16-án a házastársak b-i családi házának konyhájában az ittas állapotba lévő vádlott és sértett veszekedni kezdtek. Ennek során a sértett egy alkalommal pofon ütötte a vádlottat, aki az ütés erejétől neki esett a boltívnek és vérezni kezdett a feje. A veszekedés ezután tovább folytatódott, majd a sértett törni-zúzni kezdett, kiborította a konyhaszekrény fiókjában lévő evőeszközöket a földre. A vádlott első házasságából származó lánya próbálta csitítani a feleket. A sértett azonban tovább folytatta a vádlott szidalmazását, a vádlott és a sértett dulakodtak, lökdösődtek, melynek során a vádlott a kezében lévő 11,5 cm pengehosszúságú konyhakéssel, egy alkalommal kis-közepes erővel a mellkasa bal oldalán, a XI. borda magasságában megszúrta a sértettet. Első tárgyalás – vádlott, tanúk kihallgatása. Információ:

Jókuthy Zsoltné dr. Rémay Gabriella sajtószóvivő Járási Dóra sajtótitkár

42

34/513-100/118.mell. [email protected]

VESZPRÉMI TÖRVÉNYSZÉK Veszprémi Törvényszék 8200 Veszprém, Vár u. 19. I. em. 144. sz. tárgyaló 13.B.420/2013.

A gazdálkodó szervezet dolgozója által 2014. 8,30 kötelességszegéssel elkövetett december 3, vesztegetés bűntette és más december 5. bűncselekmények

A bíróság által kitűzött tárgyaláson a vádlottak meghallgatására kerül sor első ízben. Ezt követően a bíróság az ügyben idézett valamennyi tanút meghallgatja, szembesítéseket folytat le és a bizonyítás eredményéhez képest ítéletet hoz. A megállapított tényállás szerint I . r . S.R. és I I . r . I . Sz. vádlottakat gazdálkodó szervezet dolgozója által kötelességszegéssel elkövetett vesztegetés bűntettével, befolyással üzérkedés vétségével, szabálysértési értékhatárt meg nem haladó kárt okozó, üzletszerűen elkövetett csalás vétségével, továbbá I I . r . I . Sz. vádlottat bélyeghamisítás bűntettével, I I I . r . K.J. vádlottat gazdálkodó szervezet dolgozójának kötelessége megszegésére irányuló vesztegetés bűntettével vádolta a Veszprém Megyei Főügyészség az alábbiak szerint: Az E.ON szak-dunántúli Áramhálózati Zrt. (a továbbiakban: E.ON Zrt.) 2011-ben vállalkozási szerződést kötött egy céggel, amelyben a cég vállalta, hogy a lakossági egyfázisú és háromfázisú áram fogyasztásmérők, illetve kiegészítő tevékenységként az ún. kismegszakítók cseréjét - az E.ON Zrt. veszprémi régiójában - elvégzi. A vállalkozási szerződés szerint a cég köteles volt a szereléskor észlelt műszaki hiányosságokról, feltételezett szabálytalanságokról vagy szerződésszegő vételezés gyanújáról az E.ON Zrt.-t soron kívül tájékoztatni. A cég a szerződésekben írt munka elvégzésére alvállalkozókat vett igénybe, ennek keretében 2 céggel kötött megbízási szerződést, amelyekben az alvállalkozó cégek kötelezettséget vállaltak arra, hogy az E.ON Zrt. által elvárt és szabályozott eljárásokat, követendő munkafolyamatot betartják, illetve munkavállalóikkal betartatják. A lakossági fogyasztásmérők és a kismegszakítók cseréjét az alvállalkozó cégeknél munkaszerződés alapján foglalkoztatott szerelőpárok (egy villanyszerelő és egy adminisztrátor) végezték el. II.r . I.Sz. vádlott villanyszerelői munkakörben került foglalkoztatásra mindkét alvállalkozónál, az ő feladata volt a fogyasztási helyeken a villamosipari szakmunkák kivitelezése. I.r. S.R. vádlott a munkaszerződése alapján - mindkét cégnél - adminisztrátori munkakört látott el, ennek keretében feladatai közé tartozott II. r . vádlott munkájának dokumentálása, az E.ON Zrt. által kiadott munkalapok kitöltése, s a felszerelt fogyasztásmérők, plombák, kismegszakítók matricájának a munkalapokra történő felragasztása. I.r .és I I. r . vádlottak a két alvállalkozóval kötött munkaszerződésük 43

alapján a munkáltatónak a végzendő munkával és a követendő magatartással kapcsolatban hozott szabályzatait, utasításait kötelesek voltak betartani, így szabálytalanság észlelése esetén intézkedési, jelzési kötelezettségük állt fenn. A vádlottak munkaköri leírásában szerepel továbbá, hogy kötelességük a szabálytalan vételezési jelet jelenteni az illetékes régió felé, s ilyen esetben meg kellett szakítani a tevékenységüket is. I. r. és II.r. vádlottak III.r. K.J. vádlottnál megjelentek, hogy a lejárt hitelesítésű fogyasztásmérőt kicseréljék, a h o l I I I . r . vádlott a szerelés közben előadta I. r . és II.r . vádlottaknak, hogy lánya ingatlanánál a villanyórát korábban ismeretlen személy mágnessel megpróbálta lassítani, de a mágnes levételét követően a fogyasztásmérő gyorsabban kezdett el „pörögni", így a valós fogyasztás többszörösét méri, majd megkérdezte tőlük, hogy vissza lehetne-e oly módon állítani az órát, hogy az ne derüljön ki, egyben felajánlotta, hogy fizetne is valamennyit I.r. és II.r. vádlottaknak a visszaállításért. I. r . és I I . r . vádlottak az ajánlatot elfogadták, s megállapodtak I I I . r . vádlottal abban is, hogy egy későbbi időpontban - III.r . vádlott által felajánlott készpénzért cserébe - az órát visszaállítják. I. r . és II. r . 2011. év november hónapban megjelentek III.r. vádlott lányának az ingatlanánál, ahol II. r . vádlott a lakossági villamos fogyasztásmérőt leszerelte, majd a vádlottak távoztak. I I . r . vádlott a fogyasztásmérőt a lakására vitte, arról a hitelesítő fémplombát levágta, majd a levágott eredeti plombát a gyárilag kialakított helyére pillanatragasztóval visszahelyezte. I I. r . vádlott fenti cselekményével a mérésügyi hatóság által mérőeszköz hitelesítésének bizonyítására szolgáló, már felhasznált bélyeget használt fel ismételten. I.r.és II.r.vádlottak másnap az átállított mérőórát visszavitték és felszerelték, majd ezért összesen 200.000 Ft készpénzt kértek I I I . r . vádlottól, aki a kért összeget átadta. Az E.ON Hungária Zrt. az áramlopásokkal kapcsolatos visszaélések felderítésére keretszerződést kötött egy céggel, amelynek alapján a cég I . r . és I I . r . vádlottak munkatevékenységét is vizsgálta. A vizsgálat alapján Sz.E. tanú telefonon felvette a kapcsolatot I.r. vádlottal, amelynek során arra hivatkozott, hogy a tél folyamán nagyon sokat fűtött árammal, túl magas lenne a villanyszámlája, így vissza kellene „pörgetni " a villanyórát, s ebben kérte I.r. vádlott segítségét. I. vádlott a telefonbeszélgetés során beleegyezett abba, hogy a villanyórát munkatársa bevonásával visszaállítja, egyben további telefonbeszélgetések során - a munkáért 200.000 Ft készpénzt kért. I.r.és I I. r . vádlottak előzetes egyeztetést követően megjelentek az ingatlannál, ahol II.r . vádlott a fogyasztásmérőt leszerelte, majd a helyére nem az E.ON Zrt. tulajdonát képező villanyórát szerelte fel. I.r . és I I . r . vádlottak közölték, hogy a fogyasztásmérőt még aznap este vagy másnap kisebb értékre állított állapotban visszahozzák. I.r. vádlott a helyszínen Sz.E. tanútól a korábbi megállapodásuknak megfelelően átvett 200.000 Ft készpénzt. Sz.E.tanú tájékoztatását követően K.E. tanú a telephelyen a fenti cselekménnyel (is) összefüggésben I.r. és I I . r . vádlottakat elszámoltatta. I . r . és I I . r . vádlottak M.L. tanú tulajdonában álló ingatlannál a lejárt hitelesítésű fogyasztásmérő kicserélése céljából. A munkavégzés során I.r . vádlott azt közölte az ingatlan tulajdonosával, hogy az új villanyórát nem szerelhetik be, mert állítása szerint a régi 32 Amperes illegálisan működött, tekintettel arra, hogy ezen a fogyasztási helyen a nyilvántartásukban 24 44

Amper szerepel. M.L. tanú közölte a vádlottakkal, hogy a régi villanyórát az E.ON Zrt. cserélte ki, s ennek során szabályosan került sor a 32 Amperre történő bővítésre is. I.r. vádlott azonban ennek ellenére előadta, hogy nem kötik vissza a villanyt, sőt M.L. tanú a szabálytalan vételezés miatt 160.000 Ft összegű büntetésre is számíthat. I.r. vádlott ezt követően közölte azt is, hogy amennyiben M. L. tanú ad a részükre 20.000 Ft-ot, akkor II.r . vádlottal beszerelnek egy új villanyórát, s az E.ON Zrt.-nél azt is elintézik, hogy ne legyen büntetés. A tanú annak érdekében, hogy az ingatlanon legyen áram, 20.000 Ft készpénzt adott át a vádlottaknak, majd ezt követően szerelte fel II.r . vádlott az új villanyórát. I . r . és I I . r . vádlottak a lejárt hitelesítésű fogyasztásmérők cseréje során összesen hat alkalommal végeztek úgy kismegszakító cserét, illetve egyéb tevékenységet, hogy ezek során nem tájékoztatták a sértetteket arról, hogy az általuk végzett tevékenység az E.ON Zrt. szabályzata alapján térítésmentes. I.r. és II. r . vádlottak rendszeres haszonszerzésre törekedve a sértetteket - az ügyfél fizetési kötelezettsége - tekintetében tévedésbe ejtették, s tőlük jogtalanul 2.000 Ft és 40.000 Ft közötti összegeket kértek, s a pénzt minden esetben megosztották egymás között. I.r. és I I. r . vádlottak megjelentek Sz.B sértett házánál a lejárt hitelesítésű áram fogyasztásmérő kicserélése céljából. A munkavégzés során I.r. vádlott felajánlotta a sértettnek, hogy amennyiben szükség van rá be tudnak szerelni még egy fázist. Sz.B. sértett az ingatlanon villanytűzhelyt kívánt üzembe helyezni, így a felajánlást elfogadta. I. r . vádlott ekkor a sértettet tévedésbe ejtve, valótlanul azt közölte vele, hogy a 32 Amperig történő teljesítménybővítés 40.000 Ft-ba kerül. I I. r . vádlott sem közölte a sértettel, hogy a teljesítménybővítés térítésmentes. A sértett ezt követően 40.000 Ft készpénzt adott át a vádlottak részére, akik azt elosztották. I,r. és I I. r . vádlottak megjelenek H.J. sértett házánál a lejárt hitelesítésű áram fogyasztásmérő kicserélése céljából. A vádlottak a fogyasztásmérő cseréjét követően, a sértettet tévedésbe ejtve, valótlanul azt közölték, hogy a csere díja 20.000 Ft, amelyet a sértettnek kell készpénzben a vádlottak részére kifizetni. Egyben közölték vele, hogy a sértett lányánál, H.N. tanúnál is óracserét fognak végezni, melyért szintén 20.000 Ft-ot kértek. H.J. sértett a vádlottak valótlan tájékoztatását követően részükre - az óracserék vélt költségét - 40.000 Ft készpénzt adott át, amelyet a vádlottak egymás között elosztottak. I.r. és II.r . vádlottak T.E. sértett házánál az ún. rádiófrekvenciás vezérlő készülék kicserélésének céljából. I.r. vádlott a szerelés közben előadta, hogy az ingatlannál megtalálható 10 Amperes kismegszakítót nagyobb teljesítményűre kell kicserélni, mivel az már nem szabványos, egyben a sértettet tévedésbe ejtve valótlanul azt közölte, hogy a kismegszakító kicserélésnek díja 2.000 Ft, amelyet a sértettnek kell a vádlottak részére kifizetni. A szerelést végző II.r . vádlott sem közölte a sértettel, hogy a kismegszakító cseréje ingyenes. A sértett a valótlan tájékoztatást követően átadott a vádlottak részére 2.000 Ft-ot, amelyet a vádlottak egymás között elosztottak. I.r. és II.r . vádlottak megjelentek S.J. sértett házánál a fogyasztásmérő kicserélése céljából. I. r . vádlott a szerelés közben előadta, hogy - a tűzveszély elkerülése érdekében - ki kell cserélni a kismegszakítót is, egyben a sértettet tévedésbe ejtve valótlanul azt közölte, hogy ennek díja 8.000 Ft, amelyet ha a sértett átad a vádlottak részére, úgy a kismegszakítót a helyszínen kicserélik. I.r. és II.r . vádlottak, M.J. sértett lakásánál a lejárt hitelesítésű áram fogyasztásmérő kicserélése céljából. I.r. vádlott szerelés közben előadta, hogy a kismegszakítót is ki kell cserélni, mert az nem szabályos, továbbá 45

közölte, hogy azt II.r. vádlottal 30.000 Ft-ért ki is cserélik. M.J. sértett közölte, hogy 20.000 Ft készpénzzel rendelkezik, amit a vádlottak elfogadtak, majd a pénz átadását követően a kismegszakítót kicserélték. I.r. és II.r . vádlottak megjelentek B.Gy. és B.GY-né sértettek házánál a lejárt hitelesítésű áram fogyasztásmérő kicserélése céljából. I.r. vádlott a szerelés során közölte B.Gy-né sértettel, hogy a kismegszakítót nagyobb teljesítményűre kell cserélni, s a sértettet tévedésbe ejtve azt is előadta, hogy ennek díja 10.000 Ft, amelyet a helyszínen kell a sértettnek kifizetnie a vádlottak részére. A sértettek a valótlan tájékoztatást követően közös pénzükből 10.000 Ft készpénzt adták át a vádlottak részére, akik azt elosztották.

Információ:

Dülkné dr. Pintér Zsuzsanna sajtószóvivő Tel. 06-30-237-5069 [email protected]

ZALAEGERSZEGI TÖRVÉNYSZÉK Zalaegerszegi Törvényszék, mint másodfokú bíróság U. Mónika

Információ:

Lopás bűntette

2014.

12.

05.

09.00

A vádlott egy országos ingatlanközvetítő cég zalai partnereként tevékenykedett 2010 áprilisától. A vád szerint munkája során 2011 januárjától rendszeres A vádlott egy országos ingatlanközvetítő cég zalai partnereként tevékenykedett 2010 áprilisától. A vád szerint munkája során 2011 januárjától rendszeres haszonszerzésre törekedve több ügyféllel szemben folytatott megtévesztő magatartást, ezzel 45.150.000 Ft-ot csalt ki tőlük. dr. Beznicza Árpád sajtószóvivő 0630/902-4360 [email protected] Dr. Bartalné Dr. Mentes Judit sajtószóvivő 0630/421-4789 [email protected]

46