Óravázlat 2.(5.-9. tétel) Igazságügyi statisztika tárgy 2014.november –előadó: dr.Szilvási László
5.Az igazságügyi statisztika struktúrái /szintjei
A statisztikából nyert adatokat eltérő szinteken lehet értelmezni. 3 szintet különböztetünk meg:
A területi eloszlás
- lehet ,a bűncselekmény helyszíne szerint(pl. az elkövető lehet külföldi is ,vagy más tájegységen élő ) - eljáró hatóság székhelye szerint (pl. internetes csalások,- több régiót érint - amelyik hatóságnál előbb indult az eljárás,ott jelenik meg statisztikai adatként) ez nem mindig azonos az elkövetés helyével
-elkövető lakóhelye szerint/a századfordulón a főváros adatai kedvezőbbek voltak mint a vidékieké) A területi eloszlás teszi vizsgálhatóvá egy adott földrajzi területnek a leterheltségét (élen Pest megye mellett ,BAZ,Szabolcs,)a cselekmények szempontjából,az adott cselekményeknek egy adott területen belüli megoszlását,egymáshoz viszonyított arányát(leggyakoribb a vagyon elleni)
Személyi struktúra:
A cselekmények személyi vizsgálatát szolgálja/az eljárás különböző szakaszaiban/ - alapulhat az eljárás alá kerülők/gyanúsítottak (=az ismertté vált elkövetők száma) - a vádlottak - a már elítéltek (ezen belül visszaesők,halmazati bűnelkövetők )vizsgálatán Vizsgálhatóvá teszi, az elkövetők életkori megoszlását( fk. , gyk , fiatal felnőtt stb.),végzettségét ,motivációját, családi állapotát, befolyásoltságát(szellemi,vagy szertől származó állapot) Van-e összefüggés az elkövetők neme, végzettsége stb. és az egyes cselekmények elkövetési hajlandósága alapján (pl.nők viszonylag ritkábban követnek el tisztán testi sértő cselekményt,vagy az intellektuális cselekmények elkövetői között nem jellemző az analfabéta)
Tárgyi struktúra:
Az ismertté vált cselekményekre terjed ki, amelyek érdemi befejezést nyernek (pl. nem az az eljárás felfüggesztése, de pl. az a megszüntetés) és a cselekmények jellege szerinti megoszlást tükrözi. Ez lehet több szempontú: - bűntettek és vétségek - szándékos , vagy gondatlan - befejezett , kísérleti , előkészületi
6.A szabálysértések statisztikai vizsgálata és annak nehézségei
Mi a szabálysértés fogalma?-2012. évi II. tv. 1.§ (1) -(2) bek.
A szabálysértések törvényi tényállásai nagyon széles spektrumúak és viszonylag gyakori változásokon esnek át.pl. a szabs.értékhatár változás
A szabálysértés miatt eljáró szervek skálája is szélesebb:Rendőrség,Önkormányzati Járáshivatalok NAV,Munkaügyi ,Bányaműszaki ,Hírközlési ,Környezetvédelmi Főfelügyelőség
Az egyes szervek különböző íveket használnak adatközlésre,amelyek kérdéskörei is eltérőek voltak. Az új Szabs. tv vezette be az SzNyR.-t.(2012.évi II.tv. Negyedik rész -150.§-tól)SzNyR jelentése,tartalma,szintjei . A szabálysértések esetén a büntetés statisztikailag jellemzően pénzbírság,vagy elzárás .A Debreceni járásbíróságon már 15000 feletti az éves ügyszám ,de egy kisebb helyi bíróság is mint Püspökladány 2000 db/év felett van … A szabálysértési statisztikának a bűnügyi statisztikával van összefüggése,hiszen a szabálysértések nagy részének van bűncselekményi alakzata!(pl. garázdaság,lopás stb. Az SzNyR.hiányossága ,hogy nincs összehasonlító átjárhatóság a büntető és ezen statisztika között,pedig fontos lehet(pl,üzletszerűség,folytatólagosság,értékegybefoglalásstb.megállapíthatósága miatt). A szabálysértési statisztika sorai befolyásolják a büntetőstatisztika számainak alakulását
7.Polgári perek statisztikája
Az általános résznél szó volt róla,hogy magában foglalja a munkaügyi és gazdasági jogviták ,közigazgatási határozatok bírósági felülvizsgálata adatait is.De 2013-ban felálltak az önálló közigazgatási és munkaügyi bíróságok,mint külön szervezeti egységek is. Az általános jellemző/megkülönböztető jegy a büntető statisztikáktól:a pertárgyak változatossága miatt kevésbé alkalmas statisztikai megfigyelések levonására és elemzésekre. A statisztikailag értékelt,elemzettügyek többsége a családjog körébe tartozik,melyek szoros számszaki összefüggést mutatnak a demográfiai adatokkal is(Olyan segédtudománya,mint pl. a büntetőjognek a kriminológia) ,ill. külön tárgyat alkot az egyetemeken,külön ügycsoportot a bíróságokon,specializációt a bírói karon belül.
A polgári perek havi adatai is a lajstromos adatgyűjtési rendszerből ismerhetőek meg.(Bemutatva:BíróságiO.minta)helyi bíróságok szintjén tartalmazzák az érkezett,befejezett ,folyamatban maradt ügyeket,ezeken belül elkülönülve a peres és nem peres ügyeket. A lapokon rögzített adatokat a törvényszékek szintjén működő statisztikai csoporthoz vagy statisztikushoz kell továbbítani. A peres ügyek ezen belül pertárgyankénti felosztást is kapnak. A peres ügyeket pertárgy érték és pertartam szerint is differenciálja. Minek a vizsgálatára alkalmas ez?-A jogalkalmazó tevékenységét és a polgári perekkel érintett társadalmi jelenségeket képes jellemezni
8.A büntető eljárások statisztikája
Kiindulópont:A büntetőjog sajátossága = A büntetőjognak, mint önálló jogágnak a feladata, hogy a társadalmat, annak kialakult kapcsolatait megvédje azoktól a nem kívánatos, közösségellenes magatartásoktól, melyeket összefoglaló néven bűncselekményeknek nevezünk. A büntetőjogon belül a statisztika csoportosíthatósága annak célja szerint:
a./statisztikai feldolgozás céljára használt(ilyen pl. rendőrségi,ügyészségi,bírósági statisztika)
b./nyilvántartási célra létrejött(pl.bűntettesek nyilvántartása,büntetés végrehajtás statisztikája)
hibája:hogy nem egységes,pl. az eljárás egyes szereplői(a különbözó hatóságok) számára a különböző szakaszokban nem egységesen hozzáférhető és nem foglalkozik pl. egységesen az eljárások tartamával sem,mert azokat külön-külön méri az adott hatóság előtt eltöltött idő alapján Megjelenés két formája kiemelten vizsgálva: 1.ERÜBS2. Büntető bírósági statisztika 1.Az egységes nyomozó hatósági és ügyészségi bűnügyi statisztika számbavételi szempontrendszerének alapvető fogalmai(amelyekből hibái is származnak): regisztrált bűncselekmények: azon cselekmények, amelyekről a büntetőügyben eljáró hatóságok (nyomozó hatóságok és ügyészség) a tárgyidőszakban meghozott büntetőeljárási döntésben megállapították, hogy bűncselekmények
regisztrált elkövetők: vétőképességükre tekintet nélkül azon személyek, akikről a büntetőügyben eljáró hatóságok(nyomozó hatóságok és ügyészség) a tárgyidőszakban meghozott büntetőeljárási döntéseikben megállapítják, hogy regisztrált bűncselekményt követtek el
Nem számítanak a regisztrált elkövetők közé azok a személyek akikről a büntetőügyben eljáró hatóságok (nyomozó hatóságok és ügyészség) a tárgyidőszakban meghozott döntéseikben a.
elévülés miatt feljelentés elutasítás, illetőleg nyomozásmegszüntetés
b.
magánindítvány hiánya miatt feljelentés elutasítása
c.
nyomozás megszüntetés
d.
megállapodás
e.
fedett nyomozóval szemben alkalmazott feljelentés elutasítás,ill. nyomozás megszüntetés
f.
törvényi feltétel hiányában elutasítás,vagy nyomozás megszüntetés
kapcsán meghozott büntetőeljárási döntéseikben,ismeretlen személyre vonatkozó statisztikai azonosítót jelöltek meg
2.A büntető bírósági statisztika legfőbb jellemzője:a jogerős elítélésekre alapul,csak a bírósági szakaszban történteket regisztrálja Az adatok összesítése ma már a Bűntettesek nyilvántartásában jelenik meg:egy nyilvántartott teljes bűnelkövetői múltja végigkövethető(Egy kinyomtatott priusz bemutatása) Mit tartalmaz? - Név,szül adatok,személyazonosító adatok,nyilvántartott jogerős ítéletei adatai,folyamatban lévő eljárások adatai A büntetőeljárások teljes időtartama a legközelítőbben ezáltal számítható(elkövetési időtől a jogerős ítéletig)
Milyen következtetések levonásához használható?pl. 2010-es kutatási összefoglaló:Borbíró Andrea: Statisztikai alapú kockázat- és szükségletértékelés Kockázatbecslési eljárások a büntetı igazságszolgáltatásban a nemzetközi gyakorlatban
A kutatás keretében a büntető igazságszolgáltatáson belüli, azaz a már elkövetővé váltak bűnismétlési kockázatát mérő statisztikai eszközöket tekintette át. Kockázatbecslési eljárásoknak összefoglalóan azokat a módszereket tekintette, amelyek célja a (potenciális) elkövető vagy áldozat kriminális veszélyeztetettségének, s így jövőbeli várható magatartásának megbecslése volt
9.A büntetéskiszabási gyakorlat statisztikája
A büntetés (de helyesebb a szankció szó alkalmazása) általános fogalma:a büntetőeljárás eredménye,egyben a bűnözésre adott válasz Rendszerét a 2013.évi C. törvény határozza meg 2013 július 1-től Ebből is látszik,hogy ezen statisztikai szempontok változása a jogalkotás függvénye(ezért nem tudunk pl. manapság 1990 óta halálbüntetési arányszámot mérni) Felosztás: Büntetések és intézkedések Büntetés(ezen belül fő-és mellék).:(Fő-)szabadságvesztés(ezen belül is végrehajtandó,vagy felfüggesztett,határozott ideig,vagy életfogytig tartó),elzárás,közérdekű munka,pénzbüntetés,foglalkozástól eltiltás,járművezetéstől eltiltás,kitiltás,sportrendezvények látogatásától eltiltás,kiutasítás,katonáknál lefokozás szolgálati viszony megszüntetés(mellék)közügyektől eltiltás katonáknál rendfokozatban visszavetés várakozási idő meghosszabbítás
Intézkedések:megrovás,próbára bocsátás,jóvátételi munka,pártfogó felügyelet,elkobzás,vagyonelkobzás,elektronikus adat végleges hozzáférhetetlenné tétele,kényszergyógykezelés,jogi személlyel szemben alkalmazható intézkedés fiatalkorúnál a javító intézeti nevelés A statisztika is - az adatlapok útján - ezek alapján tesz különbséget (statisztikai lapok előadáson bemutatva büntetésekhez,intézkedésekhez!) Eszerint folyik az adatgyűjtés. Ami befolyásolhatja az objektivitását az egyéni ,vagy közkegyelmi rendelkezések(az ebben részesülő ugyanis nem jelenik meg a statisztikai mutatókban) Levonható következtetések: hogy egyes időszakon belül adott bűncselekmény, illetve elkövető rendszerint milyen büntetésre számíthat(pl. rablásért szabadságvesztés ,vagy erőszakos többszörös visszaeső végrehajtandó szabadságvesztés),vagy adott időszakon belül nő-e egyes büntetési nemek gyakorisága( pl. pénzbüntetés növekvő aránya felnőtt korú elkövetőknél) Felismerhető következtetések: a büntetések szigorítása sokkal kevesebb visszatartó hatást eredményez,mint pl. a gyors,időszerű ítélkezés 10.Statisztikai adatok szerepe gazdasági-társadalmi folyamatok elemzésében/statisztikák jelentősége 11. A statisztika lehetőségei
Mivel a statisztika nem méri a látens cselekményeket ezért elsősorban azt a bűnüldözés /igazságszolgáltatás/ tevékenységének mércéjeként foghatjuk fel. Az ismertté vált és ténylegesen elkövetett cselekmények aránya eltérő attól függően milyen a cselekmény súlyossága és jellege (pl. egy kisebb súlyú vagyon elleni cselekmény nagyobb valószínűséggel marad látenciában,mint egy nagyobb apparátussal üldözött életellenes cselekmény,de a kodifikáció is hathat erre az arányra.pl. a politika gyakran kozmetikázza ezeket az adatokat.Lásd:. az értékhatár felemelésével csökkennek az ismertté vált bűncselekmények számszakilag. Ettől függetlenül alkalmas a statisztika elemzések elvégzésére: A/.területi-térbeli(ha adott időszakban egy földrajzi régióban egyes bcs .típusok elszaporodnak pl. Bács-Kiskun olajszőkítés,hamisítás ital stb. az operatív beavatkozásra ,az ok felszámolására ad lehetőséget /Ez a kutatási lehetőség vetette fel akriminálgeográfia létrehozásának szükségességét a 70-es évek végén Magyarországon=ez egyfajta területi térképe a cselekményeknek B/ személyi elemzés(az elkövetők életkora,neme,családi állapota,stb.szerinti struktúra vizsgálatot tesz lehetővé=eredménye a bűnelkövetést lehetővé tevő, azt előmozdító társadalmi körülmények feltárása C./ Megelőzés:a bűnözés statisztikai elemzésével az az ellen teendő intézkedések is sokkal inkább megragadhatóak. A prevenció útján a statisztikának tere nyílik a kutatás/ elemzés határain is túlterjeszkedni a társadalmi közvetlen hatásgyakorlás irányába
A társadalmi jelenségekre vonatkozó információgyűjtés és értékelés a 1990-es évektől értékes forrása a szervezett bűnmegelőzési munkának helyi és országos szinten. D./ Tudományos előrejelzések-prognózisok készítésére ad lehetőséget(1964-ben vezették be az ERÜBS néven ismert egységes rendőrségi ügyészségi bűnügyi statisztikai rendszert ,amelynek megjelenésétől kezdődtek meg a bűnözési prognózis kutatások,könyvek , tanulmányok jelentek meg. Ezek elsősorban a mennyiségi adatokra épülő tudományos elemzések,tudományos törvényszerűségekre épülő jövőre vonatkozó következtetések / eszköz:más –főként reál tudományok vívmányai ,úgy mint matematika,idősorkutatás,más statisztikák módszerei,trendszámítás, számítástechnika stb./ Ezek gyengéje,hogy viszonylag stabil társadalmi-gazdasági-jogrendszerbeli közeget feltételez a prognosztizált adatok beválásához (pl. az 1980-as években a 1990-es évekre jósolt prognózisok jobbára nem válhattak be.) Végül a statisztika lehetőségének fejlődését az informatika fejlődése garantálja. Ez segíti az adatok megőrizhetőségét , más tudományok adataival összevethetőségét,az információk áramlását,mennyiségi feldolgozhatóságát. 1960-as évek közepe óta ezért beszélhetünk kriminálinformatika létezéséről,melynek fejlesztésére a mai napig pályázatokat írnak ki,terveket készítenek - a végső cél - a teljesen egységes,az eljárások egészét átfogó statisztikai rendszer kialakítása érdekében.
dr. Szilvási László
