Pécsi Tudományegyetem Bölcsészettudományi Kar Nyelvtudományi Doktori Iskola Alkalmazott Nyelvészeti Program
OLÁH CIGÁNY (VLAX GYPSY) FOLKLÓR- ÉS IRODALMI METAFORÁK KOGNITÍV SZEMANTIKAI ELEMZÉSE - doktori értekezés -
Pécs, 2013
Készítette: Babos Ildikó doktorjelölt
Konzulens: Dr. Andor József c. egyetemi tanár
TARTALOM BEVEZETÉS 1. FEJEZET: A KUTATÁS ELMÉLETI MEGALAPOZOTTSÁGA 1.1. Metafora - elméletek 1.1.1. A pszichológiai szempontú metafora - értelmezési modellek kritikai áttekintése 1.1.2. A dolgozat céljaihoz közvetlenül felhasznált metaforaelméletek 1.1.2.1. Searle és az átvitt értelmű jelentés 1.1.2.2. Grice: a természetes és nem természetes jelentés elkülönítése 1.1.2.3. Lakoff és Johnson metafora - elméletének pillérei 1.1.2.4. Grady elsődleges metafora elmélete 1.1.2.5. Croft és Cruse a lételméleti aspektusról 1.1.2.6. Steen a specifikus metaforákról 1.1.2.7. Giora a metaforák egyediségéről 1.1.2.8. Kövecses metafora- elméletének összefoglalása 1.2. Metonímia - elméletek 1.2.1. Lakoff a metonímiákról 1.2.2. Steen néhány gondolata a metonímiákról 1.2.3. Kövecses metonímia - elmélete 2. 2.1. 2.1.1. 2.1.2. 2.1.3. 2.1.4. 2.1.5. 2.1.6. 2.1.7. 2.1.8. 2.1.9. 2.2. 2.2.1. 2.2.2. 2.2.3. 2.2.4. 2.2.5. 2.2.6. 2.2.7. 2.2.8. 2.3.
1 4 4 4 6 6 7 8 11 11 12 13 13 18 18 19 20
FEJEZET: FORRÁSTARTOMÁNYOK OLÁH CIGÁNY (VLAX GYPSY) FOLKLÓR SZÖVEGEK METAFORÁIBAN 22 Egyszerű forrástartományok az oláh cigány (vlax gypsy) folklórban 23 Természet, természeti jelenségek 23 Isten (transzcendentális jelenségek) 27 Cselekvés 28 Emberi test 29 Világ 30 Út 30 Arany 31 Szív, vér 33 Halál 34 Cselekvéssel kapcsolatos összetett források oláh cigány (vlax gypsy) folklór metaforákban 35 Cselekvés - isten (transzcendentális jelenség) 36 Cselekvés - emberi test, testrész 39 Cselekvés - természet, természeti jelenségek 41 Cselekvés – idő 44 Cselekvés - beszéd 45 Cselekvés - szerencse (anyagi javak, arany) 46 Cselekvés - szív 47 Cselekvés - érzelem 47 Egyéb összetett források 48
FEJEZET: CÉLTARTOMÁNYOK OLÁH CIGÁNY (VLAX GYPSY) FOLKLÓR SZÖVEGEK METAFORÁIBAN 3.1. Egyszerű céltartományok az oláh cigány (vlax gypsy) folklórban 3.1.1. Események konceptualizálása az oláh cigány (vlax gypsy) folklórban 3.1.1.1. Állapotok konceptualizálása az oláh cigány (vlax gypsy) folklórban 3.1.1.2. Változás konceptualizálása az oláh cigány (vlax gypsy) folklórban 3.1.1.3. Cselekvés konceptualizálása az oláh cigány (vlax gypsy) folklórban 3.1.1.4. Ok konceptualizálása az oláh cigány (vlax gypsy) folklórban 3.
52 53 53 54 59 61 62
3.1.2. Érzelmek konceptualizálása az oláh cigány (vlax gypsy) folklórban 63 3.1.2.1. A tér tartományának szerepe az érzelmeket kifejező metaforákban 64 3.1.2.2. Az élőlény (állat) tartományának szerepe az érzelmeket kifejező metaforákban 69 3.1.2.3. A szín tartományának szerepe az érzelmeket kifejező metaforákban 69 3.1.2.4. A pozitív érzelmek konceptualizálása oláh cigány (vlax gypsy) folklór szövegek metaforáiban 70 3.1.2.5. A negatív érzelmek konceptualizálása oláh cigány (vlax gypsy) folklór szövegek metaforáiban 71 3.1.3. Az idő konceptualizálása az oláh cigány (vlax gypsy) folklórban 73 3.1.4. Vágy konceptualizálása az oláh cigány (vlax gypsy) folklórban 75 3.1.5. Erkölcs konceptualizálása az oláh cigány (vlax gypsy) folklórban 76 3.1.6. Halál konceptualizálása az oláh cigány (vlax gypsy) folklórban 78 3.1.7. Gondolat konceptualizálása az oláh cigány (vlax gypsy) folklórban 79 3.1.8. Az emberi kapcsolatok konceptualizálása az oláh cigány (vlax gypsy) folklórban 80 3.2. Összetett céltartományok 81 3.2.1. Esemény komponensű összetett céltartományok az oláh cigány (vlax gypsy) folklórban 81 3.2.2. Egyéb összetett céltartományok az oláh cigány (vlax gypsy) folklórban 83 FEJEZET: FORRÁSTARTOMÁNYOK MAGYARORSZÁGON PUBLIKÁLT OLÁH CIGÁNY (VLAX GYPSY) IRODALMI SZÖVEGEK METAFORÁIBAN 86 4.1. A vizsgált irodalmi szövegek eredete és arculata 86 4.2. Egy komponensű forrástartományok oláh cigány (vlax gypsy) irodalmi szövegek metaforáiban 86 4.2.1. Természet, természeti jelenségek 87 4.2.1.1. Nap 87 4.2.1.2. Csillag 89 4.2.1.3. Szél 90 4.2.1.4. Virág 92 4.2.1.5. Tűz 93 4.2.1.6. Évszak 94 4.2.1.7. Föld 95 4.2.1.8. Fa 96 4.2.1.9. Nappal- éjszaka, világosság- sötétség 97 4.2.1.10. Növények 98 4.2.1.11. Egyéb természeti jelenségek 98 4.2.2. Test, testrész 99 4.2.3. Szív 101 4.2.4. Út 102 4.2.5. Isten (transzcendentális jelenség) 103 4.2.6. Lélek 104 4.2.7. Ész 105 4.3. Két komponensű összetett források oláh cigány (vlax gypsy) irodalmi szövegek metaforáiban 105 4.3.1. Cselekvés komponensű összetett források oláh cigány (vlax gypsy) irodalmi szövegekben 105 4.3.1.1. Cselekvés - természet összetett források romani nyelvű irodalmi szövegekben 105 4.3.1.2. Cselekvés - test összetett források romani nyelvű irodalmi szövegekben 107 4.3.1.3. Cselekvés - érzelem összetett források oláh cigány (vlax gypsy) irodalmi szövegekben 109 4.3.1.4. Cselekvés - állat összetett források oláh cigány (vlax gypsy) irodalmi szövegekben 110 4.3.1.5. Cselekvés - szív összetett források oláh cigány (vlax gypsy) irodalmi szövegekben 111 4.3.1.6. Egyéb cselekvés komponensű összetett források oláh cigány (vlax gypsy) irodalmi szövegekben 112 4.3.2. Természet komponensű összetett források oláh cigány (vlax gypsy) irodalmi szövegekben 113 4.3.2.1. Természet - test összetett források oláh cigány (vlax gypsy) irodalmi szövegekben 113 4.
4.3.2.2. Természet - halál összetett források oláh cigány (vlax gypsy) irodalmi szövegekben 4.3.2.3. Egyéb természet komponensű összetett források oláh cigány (vlax gypsy) irodalmi szövegekben 4.3.3. Szív komponensű összetett források oláh cigány (vlax gypsy) irodalmi szövegekben 4.3.4. Test komponensű összetett források oláh cigány (vlax gypsy) irodalmi szövegekben 4.3.5. Élet komponensű összetett források oláh cigány (vlax gypsy) irodalmi szövegekben 4.4. Három komponensű összetett források 4.4.1. Cselekvés komponensű három forrású irodalmi metaforák 4.4.1.1. Cselekvés és test komponensű három forrásfogalmú irodalmi metaforák 4.4.1.2. Cselekvés és szív komponensű három forrásfogalmú irodalmi metaforák 4.4.2. Transzcendencia komponensű három forrású irodalmi metaforák 4.4.3. Transzcendencia és cselekvés komponensű három forrású irodalmi metaforák
114 114 115 116 116 117 117 117 118 119 119
FEJEZET: CÉLTARTOMÁNYOK MAGYARORSZÁGON PUBLIKÁLT OLÁH CIGÁNY (VLAX GYPSY) IRODALMI SZÖVEGEK METAFORÁIBAN 121 5.1. Egyszerű céltartományok 122 5.1.1. Erkölcs konceptualizálása oláh cigány (vlax gypsy) irodalmi szövegekben 122 5.1.1.1. Etikai tartalmakat konceptualizáló irodalmi metaforák 123 5.1.1.2. Bibliai eredetű, etikai tartalmakat konceptualizáló metaforák 127 5.1.2. Események konceptualizálása oláh cigány (vlax gypsy) irodalmi szövegekben 130 5.1.2.1. Állapotok konceptualizálása 130 5.1.2.2. Változás konceptualizálása 134 5.1.3. Érzelmek konceptualizálása oláh cigány (vlax gypsy) irodalmi szövegekben 135 5.1.3.1. A pozitív érzelmek konceptualizálása 135 5.1.3.2. A negatív érzelmek konceptualizálása romani nyelvű irodalmi szövegekben 137 5.1.4. Gondolat konceptualizálása oláh cigány (vlax gypsy) irodalmi szövegekben 138 5.1.5. Vágy konceptualizálása oláh cigány (vlax gypsy) irodalmi szövegekben 139 5.1.6. Az emberi kapcsolatok konceptualizálása oláh cigány (vlax gypsy) irodalmi szövegekben 140 5.1.7. Vallás konceptualizálása oláh cigány (vlax gypsy) irodalmi szövegekben 141 5.1.8. Etnikai tudat konceptualizálása oláh cigány (vlax gypsy) irodalmi szövegekben 141 5.1.9. Kommunikáció konceptualizálása oláh cigány (vlax gypsy) irodalmi szövegekben 142 5.2. Összetett céltartományok 142 5.2.1. Esemény komponensű összetett céltartományok oláh cigány (vlax gypsy) irodalmi szövegekben 142 5.2.1.1. Állapot és érzelem egyidejű konceptualizálása oláh cigány (vlax gypsy) irodalmi szövegekben 143 5.2.2. Erkölcs komponensű összetett céltartományok oláh cigány (vlax gypsy) irodalmi szövegekben 146 5.
FEJEZET: METONIMIKUS JELENTÉSSZERKEZETEK OLÁH CIGÁNY (VLAX GYPSY) FOLKLÓR ÉS IRODALMI SZÖVEGEKBEN 147 6.1. Specifikus fogalmi viszonyok oláh cigány (vlax gypsy) írott nyelvi szövegekben 147 6.1.1. Az ’eszköz a cselekvés’ helyett fogalmi viszony oláh cigány (vlax gypsy) írott nyelvi metonímiákban 147 6.1.2. A ’hatás az ok helyett’ fogalmi viszony oláh cigány (vlax gypsy) folklór metonímiákban 149 6.1.2.1. A hatás cselekvés, vagy annak hiánya 150 6.1.2.2. A hatás érzelem 151 6.1.2.3. A hatás változás, vagy annak megakadályozása 152 6.1.2.4. A hatás állapot 153 6.1.3. A ’testrész az ember helyett’ fogalmi viszony oláh cigány (vlax gypsy) folklór metonímiákban 154 6.1.3.1. Csont az ember helyett 154 6.1.3.2. Szem az ember helyett 155 6.
6.1.4. A ’rész az egész helyett’ fogalmi viszony oláh cigány (vlax gypsy) folklór metonímiákban 155 6.1.5. Az ’egész a rész helyett’ fogalmi viszony oláh cigány (vlax gypsy) folklór metonímiákban 156 6.2. Idealizált kognitív modellek oláh cigány (vlax gypsy) írott nyelvi szövegekben 156 6.2.1. Idealizált kognitív modellek oláh cigány (vlax gypsy) írott nyelvi folklór metonímiákban 157 6.2.2. Idealizált kognitív modellek oláh cigány (vlax gypsy) írott nyelvi irodalmi metonímiákban 157 FEJEZET: UNIVERZALITÁS ÉS VÁLTOZATOSSÁG 158 A céltartományok kiterjedése oláh cigány (vlax gypsy) írott nyelvi szövegek metaforáiban 159 7.1.1. A céltartományok kiterjedése oláh cigány (vlax gypsy) folklór szövegekben 159 7.1.1.1. Az eseménystruktúra - metaforák kiterjedése oláh cigány (vlax gypsy) folklór metaforákban 159 7.1.2. A céltartományok kiterjedése oláh cigány (vlax gypsy) irodalmi szövegekben 161 7.1.2.1. Az eseménystruktúra - metaforák kiterjedése oláh cigány (vlax gypsy) irodalmi szövegekben 161 7.1.2.2. Erkölcs kombinációja egyéb céltartományokkal 162 7.2. A céltartományok kidolgozottsága oláh cigány (vlax gypsy) írott nyelvi szövegek metaforáiban 162 7.2.1. A céltartományok kidolgozottsága oláh cigány (vlax gypsy) folklór metaforákban 162 7.2.2. A céltartományok kidolgozottsága oláh cigány (vlax gypsy) irodalmi metaforákban 170 7. 7.1.
8. 8.1. 8.1.1. 8.1.2. 8.2. 8.2.1. 8.2.2.
FEJEZET: METAFORIZÁCIÓS ÉS METONIMIKUS FOLYAMATOK 178 A metaforikus és metonimikus „merítés” sajátosságai oláh cigány (vlax gypsy) írott nyelvi metaforákban 178 A metaforikus konceptualizációban felhasznált tapasztalatok szemantikai jellemzői oláh cigány (vlax gypsy) írott nyelvi metaforákban 178 A közvetítő entitások szemantikai jellemzői oláh cigány (vlax gypsy) írott nyelvi metonímiákban 181 A szándékolt jelentés kifejezésének sajátosságai a metaforikus konceptualizációban 182 Oláh cigány (vlax gypsy) írott nyelvi metaforák céltartományainak jellegzetességei 182 A célentitások tartalmi sajátosságai oláh cigány (vlax gypsy) írott nyelvi metonímiákban 186
ÖSSZEFOGLALÁS 187 A COGNITIVE SEMANTIC ANALYSIS OF VLAX GYPSY FOLKLORE- AND LITERARY METAPHORS (Summary in English) 191 IRODALOM 196 FÜGGELÉK 203
BEVEZETÉS Dolgozatom témájául oláh cigány (vlax gypsy) írott nyelvi metaforák kognitív szemantikai vizsgálatát választottam. A metaforák nem pusztán pragmatikai szerepet játszanak, hanem új jelentések létrehozásának eszközei is, ami arra utal, hogy komoly kognitív funkciót töltenek be a nyelvben. Lakoff és Johnson (1980) bebizonyították, hogy a metaforák többnyire nem díszítőelemei a nyelvnek, hanem az emberi analogikus gondolkodásmód megnyilvánulásai. Mindennapi életünkben számos olyan jelenséggel találkozunk, amelyek tartalma és lényege nehezen megragadható és sok esetben nem is lényeges, hogy egy adott fogalom pontosan definiálható és konkrét legyen. Vannak olyan nyelvi helyzetek, amelyekben a szándék nem maga az információközlés, hanem olyan tartalmak közvetítése, amelyek túlmutatnak a szó szerinti jelentésen. A kutatás célja rávilágítani arra, hogy a romani nyelv esetében a kultúra hogyan befolyásolja a metaforikus konceptualizációt, illetve melyek a metaforikus konceptualizáció kultúrspecifikus aspektusai. Azt kívánom feltárni, hogy írott nyelvi szövegek adatai szerint az oláh cigány nyelv- és kultúrközösség milyen közegből és élményekből meríti azokat a kifejezéseket, amelyeket egy másik dolog megértéséhez és kifejezéséhez használ, illetve milyen specifikus elemei vannak a szándékolt jelentés megjelenítésének. A romani nyelvet és annak oláh cigány dialektusát Matras (1997: bevezetés, xvi) munkájának segítségével definiálom. Matras (1997, 2002) a romák által beszélt nyelvet a ’romani’ terminussal nevezi meg. A ’romani’ nyelv dialektológiai szempontból négy fő csoportra osztható: 1. balkáni, 2. vlax, 3. centrális, 4. északi. Az északi ág további alcsoportokra tagolódik, úgymint a ’brit romani’, a ’finn romani’, a ’szinti’, az ’észak- lengyel’ és a Balti- államokban élő cigány etnikai csoportok nyelve. A balkáni dialektust beszélik a balkáni régió középső és déli területein, főként Bulgáriában, a hajdani Jugoszláviában, Albániában, valamint Török- és Görögországban. A ’centrális’ romanit tradicionálisan Kelet - Közép Európában beszélik; napjainkban Csehországban, Szlovákiában, Magyarországon1, Ausztria keleti részén, Szlovéniában, Lengyelországban és Ukrajnában (a szub- kárpátiai területeken és Közép - Galíciában). Jelen dolgozat a kognitív nyelvészet oldaláról közelíti meg a romani nyelv oláh cigány (vlax gypsy) dialektusát, amely tudományterület nyelv és gondolkodás összefüggéseit vizsgálja. Az oláh cigány (vlax gypsy) írott nyelvi metaforák kognitív szemantikai elemzésének segítségével választ kaphatunk nyelv és gondolkodás, illetve gondolkodás és életmód olyan összefüggéseire, melyek nem csak a nyelvtudomány számára lehetnek hasznosak. Dolgozatomban a következő kutatási kérdések fogalmazódnak meg: a./ Melyek a leggyakoribb forrás - és céltartományok az oláh cigány (vlax gypsy) nyelv írott változatában? b./ Mely metaforák egyetemesek és miért? c./ Mely metaforák kultúrspecifikusak és miért? d./ A fenti aspektusok milyen viszonyban vannak a metafora három szintjével (az egyén feletti szint, az egyén szintje, az egyén alatti szint) adott korpusz keretein belül? 1
A nyelvjárás megjelölésére Magyarországon általában a ’kárpáti cigány’ terminus használatos. A dialektus szókincsét és nyelvtanát Romano Rácz (1994) írja le.
1
Összességében: milyen mértékben és milyen módokon releváns a metaforikus gondolkodás az oláh cigány (vlax gypsy) kultúra és társadalom megértéséhez? Módszerek, korpusz Dolgozatomban írott nyelvi anyagot vizsgálok, ennek forrásai két csoportba oszthatók. Egyrészt a vizsgálat tárgya Bari Károly Az erdő anyja címmel közzétett folklórgyűjteményének oláh cigány (vlax gypsy) nyelvű szövegei. A kötet nyelvi anyagában különböző dialektusok szerepelnek, ezért kiváló keresztmetszetet ad a magyarországi és erdélyi oláh cigány (vlax gypsy) nyelvről. A forrásmunka lejegyzési módját változatlanul hagytam. A vizsgált korpusz másik részét Magyarországon publikált szépirodalmi szövegek adják. A Rom Som (1995- 96), az Amaro Drom (1991- 2005) és a Phralipe (1990- 98) folyóiratok jelzett évfolyamainak romani nyelvű irodalmi anyagát dolgoztam fel. A korpuszban műfordítások is szerepelnek. Igyekeztem olyan irodalmi anyaggal dolgozni, amely a lehető legtöbb szerzőtől származik, időben viszonylag elszórt és különböző műfajokat vonultat fel. E három folyóirat adta közre a legtöbb romani nyelvű szépirodalmi szöveget. A szépirodalmi korpusz kiválasztásakor a fentiek mellett fontos szempont volt, hogy mennyiségében hasonló legyen a folklór alapú nyelvi anyagéhoz, tekintettel arra, hogy gyakorisági összehasonlításokat is teszek.
A dolgozat szerkezete Dolgozatom első fejezetében ismertetem a leginkább meghatározó metafora elméleteket. Véleményem szerint a metaforák kialakulását és megértését magyarázó modellek és elemzések alapvetően két nagy csoportra oszthatóak az alapján, hogy a kérdést milyen alapon közelítik meg. Az elméletek egy része – elsősorban azok, melyek korábban születtek – azon a megközelítésen alapszik, hogy a metaforák kialakulásában főként lélektani szempontok játszanak szerepet. Másik részük kidolgozói szerint a metaforák és metonimikus jelentésszerkezetek – tartalmi sajátosságaikat és megértésüket tekintve egyaránt – alapvetően kognitív - mentális alapokon nyugszanak. A második fejezetben a korpusz folklór alapú szövegeiben szereplő metaforák forrástartományait ismertetem, rendszerezem és elemzem. A harmadik fejezet célja a folklór alapú metaforák céltartományainak ismertetése és elemzése, részben azzal az igénnyel, hogy láthatóvá váljék, a folklór alapú metaforák mely aspektusban különböznek az irodalmi metaforáktól. A dolgozat következő részében az irodalmi metaforákkal foglakozom. Elsőként – a folklór alapú metaforák elemzésének mentén haladva, az összehasonlítás megkönnyítése érdekében – a forrástartományokat tárom fel. Az ötödik fejezetben azt vizsgálom, hogy milyen céllal jelenítik meg a szerzők irodalmi szövegekben a szándékolt jelentést, azaz mely céltartományok jelennek meg a költői/ szépirodalmi típusú szövegekben. A hatodik fejezetben a folklór alapú és a szépirodalmi korpuszban azonosított metonímiákkal együttesen foglakozom. Egyrészt bemutatom, hogy melyek azok az idealizált kognitív modellek, amelyekben a metonímiák a leginkább előfordulnak, másrészt ismertetem, hogy melyek azok a fogalmak, amelyek a leggyakrabban szerepelnek közvetítő entitásként bizonyos célentitások helyettesítésére. A hetedik fejezetben ismertetem az univerzális és specifikus metaforák arányát és természetét mind a folklór eredetű, mind az irodalmi szövegek tekintetében. 2
Az utolsó, nyolcadik fejezetben áttekintést nyújtok az oláh cigány írott nyelvi szövegek vizsgálata során rekonstruált metaforizációs és metonimikus folyamatok sajátosságairól.
3
1. FEJEZET A KUTATÁS ELMÉLETI MEGALAPOZOTTSÁGA 1.1.
Metaforaelméletek
1.1.1. A pszichológiai szempontú metafora-értelmezési modellek kritikai áttekintése A pszichológiai szempontú metafora-elméletek áttekintését Schnell (2006: 111- 127) Metafora és Metareprezentáció – egy mentalista modell című írásának bázisán végzem. A szerző által rendszerezett és ismertetett elméleteket látom el olyan észrevételekkel, melyek a jelen dolgozat kutatási céljaihoz illeszkednek. Bobrow és Bell 1973-ban publikálták ún. idiómalista hipotézisüket. Elméletük szerint a metafora megértése kétlépcsős folyamat. Nézetük szerint először a szó szerinti jelentést értelmezzük, majd mivel ez nem illik a kontextusba, a mentális lexikonban elkezdjük keresni az átvitt jelentést. Ez a metaforák esetében általában kötött, illetve állandósult. Olyan nyelvek esetében, amelyeknek létezik sztenderd változata, bizonyára kimutatható a metaforáknak egy ilyen csoportja, de mi a helyzet a romani nyelvvel, azon belül is az oláh cigány (vlax gypsy) dialektussal? Tekintve, hogy nincs a nyelvnek sztenderd változata. Bár vannak erre irányuló törekvések, kérdés, hogy jelen állapotában egyáltalán sztenderdizálható- e a nyelv. Dolgozatom szempontjából ez azért lényeges, mert felveti azt a kérdést, hogy van - e egyáltalán lehetőségük állandósulni ezeknek a nyelvi szerkezeteknek. Esetleg egy - egy nyelvjárás „kitermeli” a maga állandósult metaforikus szerkezeteit? Vagy fölrajzilag állandósulnak bizonyos szerkezetek, nyelvjárástól függetlenül, olyan területeken, ahol több etnikai csoport tagjai élnek együtt? Ezen kérdések megválaszolására nyilván a beszélt nyelvi vizsgálatok adhatnak adekvát választ, de bizonyos kérdésekre és összefüggésekre az írott nyelvi korpusz segítségével is választ kaphatunk, ha kiemelt figyelmet fordítunk a forrásokra. A lexikai reprezentációs hipotézis (Swinney- Cutler, 1979) szerint a metaforákat, metonimikus jelentésszerkezeteket „készen tároljuk” a mentális lexikonunkban. A szerzők modellje szerint az idiomatikus kifejezésekhez való hozzáférés pontosan ugyanúgy történik, mint bármely szó szerinti értelmezésű szó esetében. Hipotézisük értelmében – szemben Bobrow - Bell elméletével – nincs szükség második fázisra, hiszen a szó szerinti és az átvitt jelentés egyidejűleg aktivizálódik. Swinney - Cutler modellje gyakorlatilag a metaforáknak a mentális lexikonból való előhívásában különbözik az előzőekben tárgyalt Bobrow – Bell elmélettől. Ugyanúgy feltételezi azonban, hogy mentális lexikonunkban tárolunk átvitt értelemmel bíró, állandósult, kötött nyelvi szerkezeteket: metaforákat, metaforikus kifejezéseket. Kérdésünk tehát továbbra is az, hogy milyen arányban vannak ilyen kötött kifejezések a romani nyelv oláh cigány (vlax gypsy) dialektusában, illetve, hogy milyen mennyiségben vannak olyanok, amelyek ad hoc jönnek létre és amelyek megértésére további modellek adhatnak magyarázatot. A pszichológiai megközelítés mentén tovább haladva közvetlen hozzáférés modelljében Gibbs (1984) azt feltételezi, hogy a metaforákat ugyanolyan könnyen értelmezzük, mint a konvencionális kifejezéseket, sőt bizonyos kísérletei okán arra a következtetésre jutott, hogy 4
egyes esetekben az idiómák értelmezése gyorsabb, mint a szó szerinti jelentéssel bíró kifejezéseké. Schnell (2006: 117) rámutat, hogy a közvetlen hozzáférés modell ismét csak a gyakori idiómákra igaz, mivel azokat gyakran használjuk és ezért könnyebb átvitt jelentésüket értelmezni, mint a szó szerinti jelentésüket. A ritka vagy esetleges metaforikus és metonimikus kifejezések interpretálásának mechanizmusával tehát Gibbs modellje is adós marad. A kompozíciós modell (Tabossi- Zardon, 1993) értelmében a kifejezés grammatikai struktúrájának szemantikai elemzése útján jutunk el az átvitt értelmű jelentéshez, tehát a metaforákat úgy értelmezzük, mint a mondatokat. Amennyiben elfogadjuk, hogy szemantikai elemzés útján jutunk el a szándékolt jelentéshez, a kontextus szerepét pedig ugyanolyannak fogadjuk el, mintha mondat értelmezésével lenne dolgunk. Schnell rámutat, hogy ez az elmélet csak olyan idiómák esetében állja meg a helyét, amelyeknél a szó szerinti jelentés és a szándékolt jelentés között egyfajta szemantikai kapcsolat van, tehát a szándékolt jelentés a szó szerinti jelentésből eredeztethető kognitív folyamat révén. Dolgozatom rámutat, hogy az oláh cigány (vlax gypsy) nyelvjárásban számos olyan metafora, illetve metonimikus jelentésszerkezet található, amely nem dekomponálható, azaz megértésükhöz a szemantikai feldolgozás nem elegendő. Coulson - Oakley (2000) fogalmi ötvözés elméletének kulcsfogalmai a mentális terek. E modell szerint a metaforák megértésének első lépése a mentális terek összekapcsolása, azaz aktivizálódnak és kapcsolódnak mindazon ismeretek, melyekre szükségünk lehet a metafora megértéséhez. Ezek azután szelektálunk az előhívott ismeretek között és azokat, amelyek adekvátnak bizonyulnak, kivetítjük. Ezt nevezzük generikus térnek. Majd ezt követően ezeket a reprezentációkat ötvözzük és így jutunk el a holisztikus jelentéshez, amely magában foglalja mind a szó szerinti, mind a szándékolt jelentés. Coulson és Oakley elmélete egy általános keretelmélet, amely nemcsak az idiómák megértését modellezi, hanem a nyelvi jelenségekét általában. Ezen túlmutatva gyakorlatilag feltérképezi a kognitív folyamatok mechanizmusát. Kétségtelen, hogy általános érvénye okán nem ad magyarázatot az értelmezés folyamatára, viszont rugalmassága miatt jól alkalmazható a specifikus nyelvi jelenségek magyarázatára. A romani nyelv már önmagában is specifikus, nyelvtörténeti, nyelvpolitikai és szociolingvisztikai okokból egyaránt. Ha elfogadjuk, hogy nyelvhasználat, életmód és gondolkodásmód között összefüggés van, akkor Coulson és Oakley modellje valószínűleg közelebb visz minket az oláh cigány (vlax gypsy) metaforák megértéséhez, de kialakulásukhoz bizonyosan. Mivel a mentális terek tükrözik egy személy, vagy akár – ha specifikumokban gondolkodunk – egy nyelvközösség gondolkodását, ezen elmélet jó talajnak bizonyul a vizsgálódáshoz. Ezek a kognitív struktúrák reményeink szerint feltárnak univerzális és specifikus elemeket egyaránt, akár a témák, akár azok mennyiségi, vagy minőségi jellemzőinek segítségével. Nyelv és gondolkodás összefüggésére további adalékul szolgálhat a mentális terek ütközésének vizsgálata.
5
1.1.2. A dolgozat céljaihoz közvetlenül felhasznált metaforaelméletek 1.1.2.1. Searle és az átvitt értelmű jelentés Searle a metaforát egyfelől a szó és a mondat jelentése, másfelől a beszélő és a kijelentés viszonyaként értelmezi. Elmélete szerint a metaforikus jelentés értelmezését illetően minden esetben a beszélő/ közlő a kulcsszereplő. A mondat jelentésének és az átvitt értelmű jelentésnek a viszonya rendszerszerű. Thomka (1994) Searle nézeteinek áttekintése során a következőképpen fogalmaz: „A mondat szó szerinti jelentése meghatározott igazságfeltételeknek engedelmeskedik, s ez nem egyéb, mint a beszélő kijelentő jelentése. A szó szerinti állításokban a hasonlóság fogalmának külön jelentősége van. A metaforikus kijelentés esetében az állítás igazságfeltételeit nem határozzák meg a mondat igazságfeltételei. A metafora hatása abban áll, hogy a mondat szó szerinti jelentésű és megfelelő igazságfeltételeknek megfelelő kijelentése más jelentéseket és más igazságfeltételeket eredményezhet. A metafora döntő vonása Searle szerint éppen e specifikusan más feltételek létrehozása. A nem metaforikus kijelentésektől való eltérése nem a lexikális elemek jelentésmódosításában rejlik, hanem abban, hogy a beszélő jelentése nem azonos a szavaknak és mondatoknak a jelentésével.” (Thomka, 1994: 192) Searle (1979: 76-116) metafora - értelmezésének két legfontosabb pillérét a következőkben foglalhatjuk össze: - Az átvitt értelmű jelentés mindig a beszélő/ közlő általi. - A mondat jelentése és az átvitt értelmű jelentés közti kapcsolat inkább rendszeres, mint véletlen vagy ad hoc. Andor (2011: 115) által lejegyzett beszélgetésben Searle megfogalmazza, hogy kutatási erőfeszítéseit az a kérdés irányította, hogy miként lehetséges, hogy a nyelv megalkossa a társadalmi valóságot. Searle – saját megítélése szerint – nem tudott érdemi magyarázatot adni a fenti kérdésre a jelenlegi szociológiai kutatások keretei között. Vélhetően ebből az okból egyidejűleg alkalmazta a beszédaktus elmélet (amely nyelvelmélet olyan módon értelmezi a beszédet, mint az emberi viselkedés egy formáját), és egy társadalmi lételméletet. Szándéka volt továbbá létrehozni egy elméletet annak a kérdésnek a megválaszolására, hogy mi is a társadalom, illetve miben különbözik az emberi társadalom például az állatvilág társadalmaitól. Andor (2011:115) azon felvetésére, miszerint az egyik legizgalmasabb kérdés a beszédaktusok tanulmányozása során, hogy a különböző nyelvekben milyen fajta viszony áll fenn a direkt és nem direkt megnyilatkozások között, úgy reagál, hogy számára az indirekt beszédaktusok kutatása volt érdekes. Ezekre az jellemző, hogy a közlő mond valamit, azt érti alatta, amit mond, de ért alatta valami többet is annál, amit mond. Mindezzel együtt Searle biztos abban, hogy valóban megértünk bármely megnyilatkozást szándékolt helyzetünk hálózatán belül, kulturális és biológiai képességeink, illetve hátterünk ellenére. Az indirekt beszédaktusok esetében – ellentétben a metaforákkal – két beszédtett egyidejű végrehajtása történik. Az egyik a szó szerinti beszédaktus, melyet Searle másodlagos, szó szerinti beszédaktus kifejezéssel jelöl; másik az elsődleges, nem szó szerinti szándékolt beszédtett. Egyetlen beszédaktus számos különböző beszédaktus lehet a kontextustól függően, sőt mindezeken túl függ a beszélő szándékaitól. Megértésében is létezik változatosság. Ez az emberi nyelv gazdagságának a része. 6
1.1.2.2. Grice: a természetes és nem természetes jelentés elkülönítése Grice 1957- ben publikálta korszakalkotó cikkét Meaning címmel. Jelen dolgozatban azért választottam ezt az írást kiindulópontként, mert elődeihez képest Grice nagyobb jelentőséget tulajdonít a következtetési jelenségeknek. Bebizonyította, hogy a megnyilatkozások maradéktalan és helyes interpretálásának képessége két tényezőtől függ: - milyen mentális állapotokkal rendelkezünk - milyen mentális állapotokat tulajdonítunk másoknak Grice bevezetett a nyelvészetbe két fogalmat, melyek – véleményem szerint – a metafora kutatás csírájának tekinthetők: - természetes értelem - nem természetes jelentés Abból indult ki, hogy az angol nyelvben a to mean igének számos interpretálási módja lehetséges. Csakúgy, mint a magyar nyelvben, használjuk pl. „jelenti”, „jelzi”,”érti, hogy” értelemben. Természetes értelem alatt Grice az olyan nyelvi jelenségeket érti, melyek tüneteikkel vagy következményeikkel kerülnek kapcsolatba, vagyis a kívánt tartalmat közöljük a mondat kimondásával. A mondat kifejezésnek jelentősége van az elméletben. Felismeri, hogy bizonyos nyelvi helyzetekben a beszélő azzal, hogy kimond egy mondatot, valójában hatást akar gyakorolni partnerére.2 Ezt érti Grice nem természetes jelentés alatt, amely egy mondat kimondásának eredménye. Azokban nyelvi helyzetekben, amikor a ’nem természetes jelentést’ „használjuk”, a mondat voltaképpen eszköze annak, hogy hatást gyakoroljunk a hallgatóra és szándékunkat kifejezzük. Amennyiben a hallgató felismeri ezt a szándékot, úgy az adott nyelvi helyzetben máris átléptük a konvencionális jelentést és jelzéssel szemben, ami – visszatérve kiindulópontunkhoz – az angol to mean igének kb. „azt akarja mondani” értelmezése. El kell tehát különítenünk azt, amit mondunk attól, amit közlünk; azaz a mondat konvencionális jelentését a megnyilatkozás interpretációjától. Ezen a ponton Grice két új fogalmat vezet be: előbbi a jelentés, utóbbi az implikatúra. Grice szerint tehát a kommunikáció szó szerinti tartalma sok esetben túlmutat azon, amit mond. Egyben felismeri, hogy a társalgásban sokszor ez az elsődleges cél, azaz a szándék magának az implikatúrának a közvetítése. „Grice álláspontja ellenben az, hogy a beszélő csak úgy tesz, mintha a trópust mondaná, de csak látszólag mondja azt, és a látszat-állítás révén valami mást kommunikál (SEARLE 1979, 87, 110). Austin beszédaktus elméletének terminológiájával élve: a grice-i mond illokúciós aktus, illokúciós erőt is magában foglal: az állítás [assertion] illokúciós erejét (AUSTIN 1962/1990; SEARLE 1969/1997). Grice szerint ugyanis a mondról elmondható, hogy amit a beszélő mond, az (a) szorosan kötődik a használt szavak konvencionális jelentéséhez (GRICE 1969, 87), másrészről (b) része annak, amit a beszélő kommunikálni kíván. (a) Grice elméletének alapköve: a konvencionális jelentés ugyanis szótípusoknak és kifejezéstípusoknak biztosít jelentést, és ez a legjobb, és talán az egyetlen módja annak, hogy adekvát magyarázatot 2
„Elsőként Austin hívta fel a figyelmet a sokféle funkcióra, amit az interperszonális kommunikáció részeként a megnyilatkozások betöltenek. Megmutatta, hogy nagyon sok megnyilatkozás nem információt közvetít, hanem cselekvés értéke van. Ezek a megnyilatkozások nem „írnak le”, vagy „állapítanak meg” semmit, nem számolnak be semmiről, nem igazak vagy hamisak. Ezeket a megnyilvánulásokat nevezte Austin performatívumnak, szemben a konstatívumokkal, melyek a leírás, informálás, megállapítás szerepét töltik be”. (http://hu.wikipedia.org/wiki/Besz%C3%A9daktus-elm%C3%A9let, kiemelések tőlem)
7
nyerjünk a nyelvi kompetenciára – az anyanyelvi beszélők által megértett nyelvi megnyilatkozások spektrumára –, hidat építve jelentés és használat között.14” (Zvolenszky, 2006: 14-18) Fenti gondolatsorból következik, hogy a metafora nem más, mint az implikatúra egy sajátos formája, melyet Grice a következőképpen definiál: Metafora: Az olyan példák, mint Te vagy a hab a kávémon jellegzetes kategóriahibákat tartalmaznak, úgyhogy annak ellentéte, amit a beszélő mondott, a szó szoros értelmében nyilvánvaló igazság lenne (az, hogy te nem vagy hab), úgyhogy nem lehet szó arról, hogy a beszélő EZT próbálta volna előterjeszteni. A legvalószínűbb feltevés az, hogy a beszélő a hallgatóhoz valami olyan tulajdonságot vagy tulajdonságnyalábot rendel, melynek szempontjából a hallgató (többé vagy kevésbé áttetsző módon) hasonlít az említett anyaghoz. (GRICE 1975/1997, 222–223.) Meaning című tanulmányában3 Grice kifejti, hogy amikor a „jelent”, „jelent valamit”, „azt jelenti, hogy” kifejezéseket azon a módon használják, mint a mondat első alakja/értelme, úgy beszélhetünk a jelentésről/jelentésekről, amikben használjuk őket, mint a kérdés kifejezésének vagy kifejezéseinek természetes jelentése. Amikor a kifejezéseket úgy használjuk, mint a mondat második értelme, akkor a kifejezések nem természetes jelentéséről/ jelentéseiről beszélünk. Grice szerint a természetes és a nem természetes jelentés megkülönböztetésében az a kérdés, hogy az emberek a természetes vagy a nem természetes értelem iránt mutatnak-e érdeklődést. Azt mondhatjuk tehát, hogy Grice szerint tulajdonképpen a befogadó dönti el, hogy milyen módon értelmez egy mondatot. A címzett természetes vagy nem természetes jelentés szerint dekódolja/ játssza vissza a megnyilatkozást saját érdek(lődés)e alapján. Grice nyilvánvalónak tartja, hogy a nyelvészeti szándékok kritériumai nagyon hasonlóak a nem nyelvészeti szándékok kritériumaival. Bizonyos nyelvi jelenségek, melyek jelentéssel bírnak, nem jelöltek. Némelyek nem hagyományosak általános értelemben (pl. bizonyos gesztusok), míg más megnyilatkozások, melyeknek természetes jelentésük van, nem azt jelentik, amit jelölnek. Aspect of reason (2001: 22-23) című művében Grice alapul tekinti, hogy beszéd és gondolkodás között rendszeres kapcsolatok állnak fenn. Elmélete szerint végső soron az attitűdjeink szerint irányítjuk az életünket és ezek a viszonyulások hűen tükröződnek a metaforákban.
1.1.2.3. Lakoff és Johnson metafora-elméletének pillérei Lakoff és Johnson Metaphors we live by (1980) című munkájuk első fejezetében a következőt írják: „A metafora lényege megérteni és kifejezni egyfajta dolgot egy másiknak a kifejezéseivel.”4 A kognitív nyelvészetben Mark Johnson és George Lakoff használta először a „hétköznapi metafora” fogalmát, felismerve azt, hogy a metaforák nem csak az irodalmi nyelv eszközei, hanem nyelv és gondolkodás mindennapi működésének részei is. A metafora kognitív nyelvészeti megközelítésében Lakoff és Johnson azokra a metaforákra koncentrálnak, melyek a hétköznapi nyelvben nem tudatosan működnek. Ezek közé nem csak az állandósult metaforák tartoznak, hanem olyan rejtett, ún. fogalmi alapú metaforák is, 3
In.: Studies in the way of words (1989: 214- 223) „The essence of metaphor is understanding and experiencing one kind of thing in terms of another.” Lakoff és Johnson (1980: 5) 4
8
amelyek a gondolkodás szervezésében egy mélyebb szinten vannak jelen (például „az idő tér” állítás, ami manifeszt módon nem szokott megjelenni, de nagyon gyakran ez szervezi az időről való beszéd formáját: pl. egy időpont előtt, alatt, után, -ig stb.). A kognitív metaforaelmélet a metafora működését nem a reprezentációk szintjén vizsgálja, hanem a kogníció részeként értelmezik. Lakoff és Johnson konceptuális metafora elmélete a hétköznapi gondolkodást szervező rejtett metafora-rendszerekre koncentrál. Nem minden ilyen metafora van jelen manifeszt módon a nyelvben (például nem mondjuk, hogy ami több, az fent van, viszont ez alapján mondjuk, hogy magas árak), de megjelenhetnek máshol is: a grammatikában, a gesztusokban, a rítusokban, a művészi kifejezésben. Az ilyen metaforák egyik fogalomterületről a másikra képeznek le bizonyos következtetési sémákat. Leképezésnek (mapping) nevezik azt, amikor az egyik terület következtetési sémáit szisztematikusan érvényesítjük a másikon is. Az minősül tehát konceptuális metaforának, ami elég következetes és általánosan használható sémát vetít ki egyik területről a másikra. A különböző absztrakt fogalmak szerkezetének vizsgálata a konceptuális metafora hálózatok szempontjából azzal az alapvető tanulsággal szolgált, hogy óvatosan kell bánnunk az egyes metaforikus leképezések ontológiai értékével. Adott filozófiai rendszerekben pedig Lakoffék szerint a kognitív metaforikus struktúrák vizsgálata azt tárja fel, milyen részben tudattalan konceptuális szerkezetben integrálódik egységes egésszé az illető rendszer, illetve, ami talán még fontosabb, képes feltárni egyes filozófiai érvelések intuitív meggyőző erejének a forrását (hogy a hétköznapi gondolkodásban is működő konceptuális struktúrákból építkeznek). Lakoff és Johnson a metaforák következő fajtáit különbözteti meg: 1. Szerkezeti metaforák A szerkezeti metaforák kognitív funkciója az, hogy a céltartományt – tehát azt, amit ki akarunk fejezni – a forrástartomány segítségével fogalmazza meg. Szerepükből adódóan a szerkezeti metaforákra jellemző, hogy a forrástartományuk széles körű: sok lehetőséget kínálnak, hogy érzéseinket, állapotunkat vagy bármely más közlési szándékunkat kifejezzük. 2. Ontológiai metaforák Orientációs kifejezések esetében Lakoff és Johnson a következő példákat említik: fent lent; elől - hátul; bent - kint; közép - periférikus; közel - messze. Ezeknek a kifejezéseknek az a kognitív funkciójuk, hogy a célfogalmakat általános kategóriákba sorolják. Lakoff ezeket a kifejezéseket ’lényeg metaforáknak’ nevezi, melyekről Kövecses (2005: 50) a következőket írja: „Általánosságban azt mondhatjuk, hogy az ontológiai metaforák jobban átláthatóvá teszik a körülhatárolt szerkezettel nem rendelkező fogalmakat.” Példaként Lakoff forrástartomány céltartomány tekintetében „az ész egy gép; az ész egy törékeny tárgy” példákat említi. 3. Orientációs metaforák Ezeknek a metaforáknak a kognitív funkciója az, hogy rendszerbe foglalják a célfogalmakat. Bázisuk fizikai és kulturális élményeinkben van, az irány és a tartalom közötti viszony jelentésképző. Alapvetően a ’fent - lent’ orientációpárra épülnek; előbbi pozitív, utóbbi negatív töltettel rendelkezik. Azonban az, hogy milyen tartalom társul az irányultsághoz, kultúránként erősen eltérő, sőt – amint látni fogjuk – a romani nyelv esetében, úgy tűnik nem is lényeges, mivel elvétve találkozunk orientációs metaforával. Lakoff és Johnson (1980) szerint a konvencionális metaforák olyan metaforák, amelyek strukturálják kultúránk szokásos konceptuális rendszerét és ez visszatükröződik a hétköznapi 9
nyelvünkben. Elmélete szerint léteznek olyan metaforák is, amelyek a hagyományos konceptuális rendszerünkön kívül vannak és ezek a nyelvi jelenségek fantáziadúsak és kreatívak. Az ilyen metaforák képesek tapasztalatainknak új értelmet adni. Így új jelentést tudnak adni a múltunknak, a napi tevékenységünknek, és annak, amit tudunk és hiszünk. Az, amit ilyen metaforával tapasztalunk, egyfajta (mentális) örökség: visszatükröződések hálózata, ami csatlakoztatja és felébreszti múltunk emlékeit, tapasztalatait és lehetséges útmutatóként szolgál a jövőbeliekhez. Az a jelentés, amit egy metafora a befogadó számára jelent, részben kulturálisan meghatározott, illetve részben kötött lesz múltbéli tapasztalataihoz. A kulturális különbségek óriásiak lehetnek, mert a metaforikus konceptualizáció tárgyát képező fogalmak mindegyike – pl. művészet, munka, együttműködés, szeretet – széles körben változik kultúráról kultúrára. A tevékenységeink közül sok (vita, problémamegoldás, időbeosztó, stb.) természetszerűen átvitt értelműek. Azok az átvitt értelmű fogalmak, amelyek jellemzik ezeket a tevékenységeket, strukturálják a jelenlegi valóságunkat. Az új metaforák képesek arra, hogy létrehozzanak egy új valóságot. Nyelvi tevékenységeinket a konceptuális rendszerre alapozzuk. Az új metaforák megváltoztatják a konceptuális rendszert: az észlelést/befogadást és a cselekvést, amelyekre a rendszer épül. A legtöbb kulturális változat úgy alakul ki, hogy új átvitt értelmű fogalmak jönnek létre és elvesznek a régiek. Lakoff és Johnson szerint a valóság emberi szempontjai kultúránként eltérőek, mivel a különböző kultúráknak különböző konceptuális rendszereik vannak. Egyúttal felhívják a figyelmet arra, hogy a társadalmi valóság, amit a kultúra meghatároz meg, hat a fizikai valóságra. Amit az egyén tükröz – mint a kultúra egy tagja –, az egyrészt az egyén társadalmi valóságának a terméke, másrészt annak módja, ahogy formálja élményeit a fizikai világról. Az általános jelentéselméletek azt tételezik fel, hogy minden összetett fogalmunk analizálható tovább nem bontható alapokra. Az ilyen alapok határozzák meg a jelentés építőelemeit. Lakoff és Johnson szerint az általános elméletek alapvetően hibáznak annak felismerésében, hogy az alapvető fogalmak tovább nem bontható alapok. A tapasztalatoknak vannak természetes dimenziói, amelyek mentén a fogalmak elemezhetőek tovább és továbbtapasztalatainkra vonatkozóan. Lakoff (1980: 106) szerint az emberi konceptuális rendszer bármilyen adekvát elméletének számot kell majd adnia arról, hogy a fogalmak hogyan: 1. alapozódnak meg, 2. strukturálódnak, 3. viszonyulnak egymáshoz, 4. határozódnak meg. Konceptuális rendszerünk legnagyobb része metaforikusan strukturált. Lakoff és Johnson (1980: 151- 153) a következőkben állapítják meg a metaforák legfontosabb hasonlósági szabályszerűségeit: - a konvencionális metaforák (orientációs, ontológiai és strukturális) gyakran olyan viszonyokon alapulnak, amelyeket élményeinkben tapasztalunk - a konvencionális metaforák szerkezeti választékossága alapulhat azokon a hasonlóságokon, amelyek az orientációs és ontológiai metaforákból származnak - az új metaforák többnyire szerkezetiek - az új metaforák az öröklött mentális tartalmak folytán kiemelik az élmények egy tartományát azáltal, hogy előtérbe helyezik, lejátsszák és elrejtik azokat - a hasonlóságok hasonlóságok lehetnek egy metafora vonatkozásában. Kultúra és metafora viszonyát tekintve is fontos megállapításokat tesznek – melyek alapjai a későbbi kognitív nyelvészeti kutatásoknak –, nevezetesen: - Mindennapi metaforáink, akár kulturálisak, akár személyesek, részben rituálékban őrződnek meg. 10
-
A kulturális metaforák terjednek és velük az értékük - rituálék. A rituális formák nélkülözhetetlen részei élménybázisunknak; kulturális - metaforikus rendszerünknek. Nem lehet kultúra rítus nélkül.
Részben ezek a megállapítások ösztönözték jelen dolgozat megszületését, melynek célja azt feltérképezni, hogy milyen mértékben és milyen módokon releváns a metaforikus gondolkodás az oláh cigány (vlax gypsy) kultúra és társadalom megértéséhez?
1.1.2.4. Grady elsődleges metafora elmélete Grady 1997- ben pubilálta ún. elsődleges metafora (primary metaphor) elméletét. Elgondolása szerint a komplex metaforák elsődleges metaforákra bonthatók le, amelyek automatikusan, tudattalanul és természetes módon jönnek létre amiatt, hogy a tapasztalatok egymásra tevődése a korai fejlődési szakaszban a fogalmak differenciálatlanságával társul. Mivel a legkorábbi tapasztalatok minden embernél közösek, az egyes tapasztalat területek automatikus asszociációjának pályái is hasonlóak lesznek. Az elsődleges metaforákból ugyanilyen társítással jönnek létre komplex metaforák, a köztük hosszabb távon fönnmaradó kapcsolatok révén egész elsődleges metafora - hálózatokat tanulunk meg (Grady, 1997). Elmélete szerint tehát az elsődleges metaforák a szenzomotoros működés és a szubjektív tapasztalat között neurálisan megvalósuló kapcsolódásokként jönnek létre azáltal, hogy a megfelelő neurális hálózatok egyszerre aktiválódnak. A metaforikus fogalomrendszer egy neurális szelekció folyamán jön létre, ahol a szimultán aktivációban ismételten kisülő szinaptikus kapcsolatok megerősödnek. Konceptuális szempontból ugyanez a kapcsolat a két terület egymásra vetítését jelenti. A nagy nyelvi szerkezetek tartalmazzák azokat a kisebb szerkezeteket, melyekből alakultak; írók/beszélők beillesztik ezeket a kisebb szerkezeteket. A nyelvi formák tartalmazzák a jelentést, utóbbi ilyen módon kerül felszínre, illetve válik hozzáférhetővé. A jelentés kommunikáción keresztül helyeződik át egy személyből egy másikba. Grady ezt a jelenséget egyfajta energiaátvitelként, illetve energia-továbbításként értelmezi. Az olvasók/ hallgatók nyelvi formákkal hatnak egymásra.
1.1.2.5. Croft és Cruse a lételméleti aspektusról Croft és Cruse (2004: 196-204) szerint Lakoffék elsődleges célja a metafora konceptuális elméletének fejlesztésével az, hogy felfedjék a metaforikus megfeleltetéseket a tartományok között. Másrészt érdeklődésének fókuszában az a kérdéskör áll, hogy a metaforák hogyan irányítják az emberi érvelést és viselkedést, elsősorban az irodalom, a filozófia és a politika terén. Lakoff és Johnson a „forrástartomány - céltartomány” képletet használja arra, hogy leírja a tartományok közti átvitt értelmű kapcsolatot. A konvencionális metafora konceptuális megfeleltetés a két tartomány között. A megfeleltetés mindazonáltal aszimmetrikus: az átvitt értelmű kifejezés a céltartományban ábrázol egy fogalmi struktúrát, nem a forrástartományban. A megfeleltetés kétféle összefüggést foglal magába: 1. tudással kapcsolatos, 2. lételméleti. A lételméleti összefüggések azokat a kapcsolatokat tartalmazzák, melyek egy tartomány elemei és a másik tartomány elemei között állnak fenn; a tudással 11
kapcsolatos összefüggések azok az összefüggések, melyek egyik tartomány elemei közti viszonyok és a másik tartomány elemei közti kapcsolatokban képeződnek le. A hagyományos képi - sematikus metaforák végső soron az ember testi és kulturális tapasztalataiból származnak.
1.1.2.6. Steen a specifikus metaforákról Gerard Steen (2007: 10) arra hívja fel a figyelmet, hogy nyelv és gondolat közötti megkülönböztetésnek módszertanian szavatoltnak és igazoltnak kellene lennie. A metaforikus nyelv és gondolat véleménye szerint úgy is vizsgálható, mint egyéni elmékben végbemenő szellemi folyamatok kognitív terméke. Dolgozatom egyik célja éppen ennek feltérképezése a romani nyelv írott változatában – elsősorban a forrás - és céltartományok segítségével –, nevezetesen: a nyelv anyanyelvi és kompetens beszélői milyen tapasztalatok felhasználásával jelenítik meg a szándékolt jelentést, illetve milyen szándékkal. A kérdés konceptuális metafora és nyelvi kifejezés között véleménye szerint még fontosabbá válik, ha specifikus kifejezések specifikus értelméről kell döntenünk, amelyek specifikus egyénektől származnak specifikus kontextusokban. Megállapításai elsősorban beszélt nyelvi vizsgálatokra vonatkoznak, de egyetértünk azzal, hogy a specifikus kifejezések szolgáltatják a legtöbb információt azokról a mentális struktúrákról, amelyek lehetnek az egyénre jellemzőek, illetve etnikusak. Az ilyen – társadalmi - kulturális szempontból – specifikus metaforákat a 7. fejezetben ismertetem és elemzem. Lakoff és Johnson úgy tartja, hogy a forrás - és céltartomány közötti megfeleltetés a két kognitív tartomány közötti megfeleltetési eljárással függ össze az egyéni feldolgozásban. Úgy gondolják, hogy közvetlen kapcsolat van az ideák és gondolatrendszerek fogalmi struktúrája között. Másfelől ugyanilyen direkt kapcsolat létezik a kognitív eljárások és termékeik, a kognitív reprezentációk között. Steen álláspontja szerint a kognitív nyelvészeti kutatásokban meg kell különböztetnünk a következőket: - metafora a fogalmi struktúrában - metafora a nyelvi formában, és - metafora a pszichológiai feldolgozásban és bemutatásban Steen és Semino (2008: 238) szerint a metaforának az a szerepe a mondatban, hogy a konkrét jelentésről az átvitt értelemre irányítsa a figyelmet. Elméletük szerint a metaforák egyes részeinek különálló jelentéseik vannak, melyek legalább olyan fontos szerepet töltenek be a metaforikus konceptualizációban, mint a teljes kifejezés. Steen és Semino (2008: 238) egyúttal felhívják a figyelmet arra, hogy a metaforikus jelentést bármely mondatrész „kezdeményezheti”. Különösen igaz ez az irodalmi metaforák esetében, melyeknél kiemelten indokolt a részösszetevők külön vizsgálata. Irodalmi szövegek metaforáinak további jellegzetessége, hogy az értelmezést a kontextus is meghatározhatja, szemben a mindennapi, illetve állandósult metaforákkal. A metaforikus mondat kapcsolatban áll a kontextussal és ebben a viszonyban a hagyományos metaforák átértékelődnek, illetve jelentésük módosulhat. Jelen dolgozat céljai szemponjából kiemelt jelentőségű Steen és Semino (2008: 238) azon javaslata, amely szerint az irodalmi metaforák elemzése során figyelembe kell venni az átvitt értelmű kifejezések közösségi - kulturális jellemzőit. 12
1.1.2.7. Giora a metaforák egyediségéről Giora (2008: 143) arra a kérdésre keresi a választ, hogy a metafora kreatívabb- e, mint a szó szerinti nyelvhasználat, illetve hogy egyedülálló - e a metafora bármilyen értelemben? Véleménye szerint – annak ellenére, hogy a tudományos gondolkodásban azt a felfogást tápláljuk, hogy a metafora speciális – az eleddig született bizonyítékok korlátozzák ennek a vélekedésnek a létjogosultságát. Bemutatott példái segítségével a szó szerinti/ nem szó szerinti megkülönböztetés ellen érvel, helyette a szembeötlő/ folytonos megkülönböztetést javasolja. Véleménye szerint ezzel a módszerrel – jelesül a kiemelkedésük által – válnak láthatóvá a kifejezni kívánt jelentéshez való hozzáférés bizonyítékai. Giora (2008: 156) szerint elegendő tudományos bizonyíték létezik arra nézve, hogy a metaforáknak nem az inkompatibilis szó szerinti jelentése az, ami minden esetben háttérbe szorul. A konceptualizáció során a kognitív folyamatok eldobhatnak/ elhagyhatnak irreleváns jelentéseket, tekintet nélkül arra, hogy figuratív vagy szó szerinti jelentésről van - e szó. Hasonlóképpen: nem csak az irreleváns szó szerint jelentés az, ami megtartásra kerül. Bizonyos esetekben a kontextuális folyamatok idézik elő, hogy megmarad az irreleváns jelentés, függetlenül attól, hogy szó szerinti vagy nem. A metafora azonban nem lehet inkoherens: kisebb mértékben vagy időnként a nem - szembeötlő jelentéseket nehéz integrálni az aktuálisan felépített reprezentációkhoz. Giora (2008) szerint a metafora olyan optimális (nyelvi) újítás, ami esztétikus; akár szó szerinti, akár átvitt értelmű. Giora nézeteinek áttekintése során Nemesi (2006: 39 - 40) a következőképpen fogalmaz: „A szintézis lehetséges útját Giora (1997; 2002; 2003) mutatta meg a közelmúltban a vezérjelentés (the most salient meaning) fogalmának bevezetésével és többlépcsős, moduláris alapokon nyugvó magyarázatával. (…) Ahhoz, hogy egy szónak, szószerkezetnek vagy akár mondatnyi egységnek (lásd proverbiumok) valamely jelentése a vezérjelentés rangjára emelkedjen, kódolva kell lennie a mentális lexikonban, azonfelül meg kell előznie a többi jelentést a gyakoriság, megszokottság, konvencionalitás és prototipikusság skáláján (GIORA 2003, 15–18). A vezérjelentés tehát lehet figuratív eredetű is. Giora érvelése szerint az interpretáció induló fázisában a kontextusnak korlátozott szerepe van: először a hallott vagy olvasott megnyilatkozás lexikonban tárolt összetevőinek vezérjelentése vagy vezérjelentései hívódnak elő, amely folyamatra a külső, nem nyelvi információknak nincs közvetlen ráhatása, hiszen azok feldolgozása párhuzamosan, de elkülönült részegységekben zajlik (PELEG et al. 2001). Így a megértés első szakaszában sem a szószerintiség, sem a kontextuális alkalmasság szempontja nem merül fel. Csak egy következő, második lépcsőfok szolgál arra, hogy a kontextusnak a lexikai modul kimenetével való egyeztetése megtörténjen. A kontextus értelmező funkciója akkor válik meghatározóvá, ha több vezérjelentés verseng egymással, vagy a vezérjelentés nem illeszkedik az adott szövegösszefüggésbe.” Giora fenti megállapításait támasztják alá jelen dolgozat adatai. Amint a későbbiekben látni fogjuk, mind a folklór -, mind pedig az irodalmi metaforák között találunk olyan példákat, amelyeknek több forrása közül – elsőként és/vagy hangsúlyosan – az egyik aktiválódik. 1.1.2.8. Kövecses metafora- elméletének összefoglalása
13
Milyen mértékben és milyen módokon releváns a metaforikus gondolkodás kultúra és társadalom megértéséhez?5 (Kövecses, 2008: 51) Kövecses (2005:20) a következőképpen definiálja a metafora fogalmát: „(…) a metafora egy fogalmi tartománynak egy másik fogalmi tartomány terminusaival történő megértését jelenti.” Az a fogalmi tartomány, amelyből a kifejezést merítjük, a forrástartomány. Ennek segítségével értjük meg a céltartomány fogalmait. Az ilyen nyelvi szerkezeteket – fogalmi tartományok kapcsolatáról lévén szó – Kövecses fogalmi metaforáknak nevezi. Véleménye szerint ez nem más, mint leképezések rendszere, melyben szisztematikus megfelelés van a forrástartomány bizonyos elemei és a céltartomány bizonyos elemei között. Ahhoz, hogy értelmezni tudjunk egy metaforát, ismernünk kell a forrás-, és céltartományok közötti leképezések rendszerét. A metaforák kognitív szerepének feltárása érdekében Kövecses (2005: 31- 36) elemzi a leggyakoribb forrás-, és céltartományokat. Metafora - szótárak és kognitív nyelvészek munkáinak vizsgálata alapján a leggyakrabban használt forrástartományokat a következőkben állapítja meg: -
az emberi test egészség és betegség állatok növények épületek, építkezés gépek és eszközök sport és játékok pénz és üzlet főzés és ételek hideg és meleg világosság és sötétség erők mozgás és irányok
Megfigyelései szerint a metaforikus konceptualizáció a következő – általában elvont – céltartományokra irányul: 5
érzelmek vágy erkölcs gondolatok társadalom, nemzet politika gazdaság emberi kapcsolatok kommunikáció idő élet és halál vallás
„To what extent and in what ways is metaphorical thought relevant to an understanding of culture and society?”
14
-
események, cselekvések
melyek három fő csoportba oszthatók: 1. mentális és érzelmi állapotok, cselekvések 2. társadalmi csoportok és folyamatok 3. emberi tapasztalatok és események (Kövecses, 2005: 36- 40) Metaforikus következménynek azt a jelenséget nevezzük, amikor a forrástartományról való tudásunkat feleltetjük meg a céltartománynak, azaz a kifejezni kívánt, általában elvont fogalomnak. Ennek mechanizmusát Kövecses a következő ábra segítségével szemlélteti: az elemekről való részletes tudásunk ↑ az aspektusok elemei ↑ a forrástartomány aspektusai ↑ a céltartomány forrástartománya(i) (Kövecses, 2005: 105)
Metaforarendszerek Kövecses szerint a fogalmi metaforák nem egymástól elkülönülten léteznek, hanem rendszereket alkotnak. Elméletében leírja, hogy koherens módon kapcsolódnak egymáshoz és két nagyobb rendszer alkotja a fogalmi metaforák alapját. „Eddig két nagy metaforarendszert azonosítottak: A LÉTEZÉS NAGY LÁNCA, illetve az ESEMÉNYSTRUKTÚRA metaforákat. A NAGY LÁNC - metaforarendszer a tárgyak, illetve a minket körülvevő dolgok metaforikus konceptualizálásának alapja, míg az ESEMÉNYSTRUKTÚRA - metafora az események és állapotok metaforikus megértését írja le.” (Kövecses 2005: 130) Ezek a metaforák univerzálisak. Kultúrák közötti különbségek: A metaforák nemcsak univerzálisak, hanem egyúttal kultúrspecifikusak is. Jelen dolgozat egyik legfontosabb célja éppen az, hogy a romani nyelvben megtalálja ezeket a kifejezéseket és kísérletet tegyen kialakulásuk és megértésük magyarázatára. Kövecses szerint a metaforák közötti kulturális különbségek a következő típusokba sorolhatók: 15
-
-
egy adott fogalmi metafora vagy metonímia kiterjedésének különbségei egy adott céltartomány kapcsán a fogalmi metaforák és metonímiák egyedi kidolgozottságának különbségei egy adott céltartomány kapcsán egy adott céltartománnyal kapcsolatos metonimikus, illetve metaforikus folyamatok eltérő hangsúlyozottsága (Kövecses 2005: 187) Ezeknek a különbségeknek a kognitív nyelvészet szerint két alapvető oka lehet: tágabb kulturális kontextus az adott kultúra természeti és fizikai környezete.
Fenti tényezők folyamatos változásban voltak az oláh cigány (vlax gypsy) népcsoport mobilitása miatt. Véleményem szerint azonban mégsem ezek az aspektusok szolgáltatják elsősorban a specifikumokat, sokkal inkább a sajátos hit- és hiedelemvilágban gyökerező közös tudat. Kövecses (2005: 237) szerint a metafora értelmezésének három szintje vizsgálható: 1. az egyén feletti szint: Ez a szint általában konvencionális metaforákon alapul és tartalmai olyan fogalmi metaforák, melyeknek egy (vagy több) konkrét forrástartománya és egy absztrakt céltartománya van. A forrás-, és céltartományok megfelelései rögzítettek. Ezek a metaforák két nagy rendszert hoznak létre, melyeket Lakoff - Turner (1980) – mint már utaltunk rá – a következőképpen fogalmaz meg: -
A NAGY LÁNC - metafora ESEMÉNYSTRUKTÚRA - metafora
2. az egyén szintje: A kognitív nyelvészetben fontos kérdés, hogy az egyéni különbségek kimutathatók- e és amennyiben igen, milyen módon a metaforikus konceptualizációban. Minden bizonnyal igen. Mivel azonban jelen dolgozat korpusza írott nyelvi, így nem alkalmas ilyen irányú vizsgálódásra. Megjegyezzük azonban, hogy beszélt nyelvi anyag ilyen irányú kutatása fontos eredményeket hozhat a kognitív nyelvészet számára. A metafora egyéni szintjének tárgyalásakor Kövecses (2005: 240) megjegyzi, hogy az új metaforák többnyire strukturálisak. Az egyén feletti szintből – a közös mentális tartalmakból – emelkednek ki az egyéni tapasztalatok által. Kövecses (2005: 237) szerint az egyéni különbségek egyik forrása az érdeklődési kör, mely általában szakmához köthető és az egyén ebből a speciális tudásból merít a metaforikus konceptualizáció során. A másik individuális tényező a személyes élettörténet, azaz az egyén számára fontos események és történések, illetve ezek láncolata. 3. az egyén alatti szint: A forrás -, és céltartomány közötti megfeleltetés sok esetben biológiai tapasztalatokon alapul. Ezek a tapasztalatok/ megfigyelések olyan fiziológiai jelenségeken alapulnak, melyek univerzálisak, így ez a szint a metaforák univerzális aspektusaival feleltethető meg. Ez elsősorban az érzelmek kifejezésénél jelenik meg a metaforikus konceptualizációban. 16
A metaforák egyetemességének és változatosságának vizsgálatakor Kövecses (2008: 5361) a következő kérdések megválaszolását javasolja: -
Mely metaforák egyetemesek és miért? Melyek azok a dimenziók, amik mentén a metaforák változnak? A metaforák mely szempontjaira hat a metaforavariáció? Mik a variáció fő okai? Hogyan állnak elő azok az okok, amelyek változatot teremtenek, hatva egymásra az okokkal, amelyek univerzalitást teremtenek?
A metafora- változatoknak két fajtáját különbözteti meg: kultúrák közötti változatok: - kongruens (egybevágó) metaforák - altenatív (vagylagos) metaforák kultúrán belüli változatok, melyek kiterjedései a következők: - a szociális dimenzió - az etnikus dimenzió - a regionális dimenzió - a stílus dimenziója - a szubkulturális dimenzió - a diakronikus dimenzió - a fejlődési dimenzió - az egyéni dimenzió - a dimenziók határainak felbontása Kövecses (2005: 4 - 9) arra az eredményre jut, hogy az egyetemes tapasztalatok nem szükségképpen vezetnek univerzális metaforákhoz. Véleménye szerint a testi tapasztalatok szelektíven használatosak a metaforák kialakulásában, illetve a testi tapasztalatok felülíródhatnak kognitív és kulturális folyamatok által is. További fontos felismerései – melyek némiképpen szembehelyezkednek a korábban tárgyalt kognitív metafora elméletekkel –, hogy az elsődleges metaforák nem szükségképpen univerzálisak, valamint a komplex metaforák potenciálisan vagy részben egyetemesek lehetnek. Kövecses nagy hangsúlyt fektet a kulturális tényezőkre és különféle kognitív folyamatokra. Nézete szerint a metaforák nem szükségképpen alapulnak testi tapasztalaton; sokuk eredete inkább társadalmi- mentális gyökerekben keresendő. A metaforák kognitív nyelvészeti nézetének összetevői: A metaforának ez az elmélete összetett; benne a metaforát úgy látjuk, mint szempontok és alkotóelemek szintézisét. Az összetevők a következőket tartalmazzák: - forrástartomány - céltartomány - tapasztalati alap - neurális szerkezetek, amik megfelelődnek 1 és 2 között az agyban - a forrás- és a céltartományok közti kapcsolatok - átvitt értelmű nyelvészeti kifejezések - megfeleltetések 17
- (mentális) örökségek - keveredések - nem nyelvészeti kapcsolatok - kulturális modellek Kövecses azt állítja, hogy a metafora: - nyelvészeti - konceptuális - társadalmi- kulturális - idegi - testi jelenség, és mindezek a különböző szintek egyidejűleg állnak fenn. Az ismertetett metafora - értelmezési modellek közül számomra Kövecses elmélete a leginkább használható. Egyrészt – Lakoff elméletét továbbfejlesztve – részletesen tárgyalja a forrástartomány - céltartomány relációt, illetve az ebben a kérdéskörben született munkáinak magyar és angol nyelvű példái kiindulópontot, illetve bizonyos szempontból összehasonlítási alapot szolgáltatnak az oláh cigány (vlax gypsy) metaforák vizsgálatához. Másfelől Kövecses elméletrendszere szolgáltatja a legtöbb olyan elemzési komponenst, amely nem sztenderd nyelvek esetében használható. Harmadrészt részletes, minden jelenség szinkrón vizsgálatára alkalmas szempontrendszert kínál a kulturális változatok kiemeléséhez és elemzéséhez.
1.2.
Metonímia – elméletek
1.2.1. Lakoff a metonímiákról Lakoff (1980: 36 - 40) szerint a metonímiának < másfelől>, létezik egy elsődleges vonatkozó funkciója, ami lehetővé teszi, hogy arra használjunk egy entitást, hogy egy másikat képviseljen. De a metonímia nem csupán egy vonatkozó eszköz, hanem szintén a megértés funkcióját szolgálja.6 Így a metonímia ugyanazon célok közül szolgál néhányat, mint a metafora és némileg ugyanúgy. De a metonímia lehetővé teszi, hogy speciálisabban összpontosítsunk azokra a szempontokra, amikre utal. Ebben a vonatkozásban olyan, mint metafora – abban a tekintetben, hogy nem pusztán költői vagy szónoki eszköz. Lakoff (1980) szerint a metonímia éppen a nyelv lényege. A metonimikus fogalmak (mint pl. ’az egész a rész helyett’) a szokásos, mindennapos elemei annak, ahogy gondolkodunk és cselekszünk; akárcsak a beszélgetés.7 Mint a metaforák, a metonímiák sem véletlen, tetszőleges események, így nem kezelhetjük őket elszigetelt példákként. A metonimikus fogalmak szintén szisztematikusak. Rendszerüket Lakoff (1980) a következőkben foglalja össze:
6
eredetiben, angol nyelven: „Metonymy, on the other hand, has primarily a referential function, that is, it allows us to use one entity to stand for another. But metonymy is not merely a referential device. It also serves the function of providing understanding. “ (1980: 36) 7 „Thus metonymy serves some of the same purposes that metaphor does, and in somewhat the same way, but it allows us to focus more specifically on certain aspects of what is being referred to. It is also like metaphor in that it is not just a poetic or rhetorical device. Nor is it just a matter of language. Metonymic concepts (like THE PART FOR THE WHOLE) are part of the ordinary, everyday way we think and act as well as talk.” (1980: 37)
18
1. a rész az egész helyett 2. az előállító a termék helyett 3. a használt tárgy, a használó helyett 4. az irányító az irányított helyett 5. az intézmény a felelős emberek helyett 6. a hely az intézmény helyett 7. a hely az esemény helyett A metonimikus fogalmak lehetővé teszik számunkra, hogy egy dolgot valami más entitással való kapcsolatának a segítségével konceptualizáljunk. A két entitás egymáshoz közel helyezkedik el a fogalmi térben, szorosan összefüggnek, gyakorlatilag ugyanabba a tartományba tartoznak, melyet Lakoff (1980) idealizált kognitív modellnek nevez. Így, mint a metaforák, a metonimikus fogalmak sem pusztán nyelvünket strukturálják, hanem gondolatainkat, attitűdjeinket és tetteinket. Miként a metaforák, a metonimikus fogalmak is tapasztalatainkban alapozódnak. Lakoff szerint a metonimikus fogalmak alapozódása általában nyilvánvalóbb, mint a metaforikus fogalmak esetében, mivel előbbiek általában direkt fizikai vagy hétköznapi asszociációkat foglalnak magukban.8 Jelen dolgozat célja szempontjából kiemelt jelentősége van Lakoff (1980) azon gondolatmenetének, amely szerint a kulturális és vallási jelképrendszerek különleges esetei a metonímiának. (….) A kultúrák és vallások konceptuális rendszerei természetüknél fogva átvitt értelműek. A szimbolikus metonímiák kritikus láncszemek a mindennapi tapasztalatok és az összefüggő metaforikus rendszerek között, amelyek a vallásokat és a kultúrákat jellemezik (kiemelések tőlem). A szimbolikus metonímiák, amelyek fizikai tapasztalatainkban alapozódnak, lényegi eszközt szolgáltatnak vallási és kulturális fogalmak megértéséhez.9 1.2.2. Steen néhány gondolata a metonímiákról Steen (2007: 57) olyan elemzési szempontokra hívja fel a figyelmet, melyek jelen dolgozat eredményei szempontjából is fontosak. A metonímia fogalmi tartományai eléggé eltérőek ahhoz, hogy garantálják a köztük lévő megfeleltetés lehetőségét: nem minden közelség jár (fogalmi) intimitással, és nem minden (fogalmi) intimitás jár fizikai közelséggel. Sőt, a közelség fizikai, míg a (fogalmi) intimitás érzelmi. (kiemelés tőlem) De azt gondoljuk a (fogalmi) intimitásról, hogy összefüggésben van a fizikai közelséggel: a (fogalmi) intimitás gyakran foglalja magába a vágyat a közelségre, vagy egy aktuális helyzetet a fizikai közelséggel kapcsolatban, vagy egy élményt az elképzelt közelséggel kapcsolatban.
8
„Thus, like metaphors, metonymic concepts structure not just our language but our thoughts, attitudes, and actions. And, like metaphoric concepts, metonymic concepts are grounded in our experience. In fact, the grounding of metonymic concepts is in general more obvious than is the case with metaphoric concepts, since it usually involves direct physical or casual associations.” (1980: 39) 9 „Cultural and religious symbolism are special cases of metonymy. (….)The conceptual systems of cultures and religions are metaphorical in nature. Symbolic metonymies are critical links between everyday experience and the coherent metaphorical systems that characterize religions and cultures. Symbolic metonymies that are grounded in our physical experience provide an essential means of comprehending religious and cultural concepts.” (1980: 40)
19
Ez a szemantikai kapcsolat leírható úgy, mint megfeleltetés két tartomány között. Amennyiben az egyik tartományt arra használjuk, hogy megértsük a másik tartományt: indirekt jelentéssel állunk szemben.10 1.2.3. Kövecses metonímia - elmélete Kövecses (2005: 147) a következőképpen definiálja a metonímiát: „a metonímiákban egy fogalmat vagy dolgot (…) egy másik fogalom vagy dolog (…) jelölésére használunk. Az egyik entitásra a másik entitáson keresztül próbáljuk ráirányítani a figyelmet. Más szóval, ahelyett, hogy közvetlenül a második entitást említenénk, az elsőn keresztül biztosítunk gondolati hozzáférést. A metaforákhoz hasonlóan a metonimikus kifejezések sem egymástól elszigetelten léteznek, hanem valamely két entitás közti kapcsolat alapján nagyobb csoportokba szerveződnek.” Kövecses a következő specifikus fogalmi viszonyokat említi: -
az alkotó a mű helyett a hely az esemény helyett a hely az intézmény helyett az irányító az irányított helyett a testrész az ember helyett
“Azt az entitást, amely a figyelmet ráirányítja vagy mentális elérést biztosít a másik entitás számára, közvetítő entitásnak hívjuk, míg az az entitás, amelyre a figyelem irányul, a célentitás.” (Kövecses, 2005: 149) A két entitás egymáshoz közel helyezkedik el a fogalmi térben, szorosan összefüggnek, gyakorlatilag ugyanabba a tartományba tartoznak, melyet Lakoff idealizált kognitív modellnek nevez. Kövecses a metonímiát a fenti gondolatmenet összegzéseként a következő módon definiálja: „A metonímia egy olyan kognitív folyamat, amelyben egy fogalmi entitás a közvetítő, mentálisan hozzáférhetővé tesz egy, ugyanabba a fogalmi tartományba vagy idealizált kognitív modellben szereplő másik fogalmi entitást (a célentitást). Ennek fényében a metonímiával kapcsolatban két kérdést tesz fel: „1. Melyek azok az idealizált kognitív modellek, amelyekben a metonímiák a leginkább előfordulnak? 2. Melyek azok a fogalmak, amelyek a leggyakrabban szerepelnek közvetítő entitásként bizonyos célentitások elérésére/ helyettesítésére?” (Kövecses, 2005: 149) Kiefer és Gyuris (2006: 185) szerint a leggyakoribb metonímiaformák: rész - egész; ok - hatás; anyagbeli érintkezés; térbeli érintkezés; időbeli érintkezés. Veszelszky (2008: 60) a következőkben foglalja össze Radden és Kövecses gondolatait a metonímiáknak a nyelvben betöltött szerepéről: “Bár a metafora és a metonímia lényegileg elkülönülnek egymástól, mégis vannak kapcsolódási pontjaik. Kövecses (1990), illetve KÖVECSES és RADDEN (1998) kettős szempontból is elsődlegesnek tekinti a 10
„There are two domains which are sufficiently distinct to warrant the possibility of a mapping between them: not all closeness involves intimacy, and not all intimacy involves physical proximity. Moreover, closeness is physical, whereas intimacy is emotional. But we think about intimacy, it does correlate with closeness: intimacy often involves a desire for closeness, or an actual situation of physical closeness, or an experience of imaginary closeness. (…) This semantic connection may be described as a mapping between two domains, and if the one domain is used to understand the other domain, we have indirect meaning.”
20
metonímiát. Egyfelől a metonímia a „valami valami helyett áll” képlet szerint az elvont fogalmak konceptualizálását végző kognitív műveletet jelenti. Ennek a metonimikus viszonynak a továbbvitele a kognitív, fogalmi metafora. De a jel általános értelmében is metonímiáról beszélnek: „Mivel nincs más lehetőségünk fogalmaink kifejezésére és közvetítésére, mint hogy formákat használunk, a nyelv, akárcsak a kommunikáció egyéb rendszerei ebben az értelemben szükségszerűen metonimikus” (Kövecses –Radden 1998: 42). Kövecses szerint a metonímia révén az egyik entitásra a másik entitáson keresztül próbáljuk ráirányítani a figyelmet. A célentitás (amelyre a figyelem irányul) mentális eléréséhez szükséges entitást közvetítő entitásnak nevezzük. A metonímia fő funkciója a nehezebben elérhető célentitás mentális elérése. A metonimikusan összekapcsolt közvetítő és célentitás a fogalmi térben közel helyezkednek el egymáshoz, azaz egy idealizált kognitív modellbe tartoznak. „Ezek az entitások a világról való tapasztalatainkban egy összefüggő egészet alkotnak, hiszen általában együtt jelentkeznek”. A metonímia az érintkezés viszonyán alapul. (Kövecses 2005: 148–9).” A metonimikus kifejezések a két entitás közötti kapcsolat alapján nagyobb csoportokba szerveződnek. Ez azt jelenti, hogy a metonímia bizonyos fajtái szabályba foglalhatók. Míg a metafora esetében a cél - és a forrástartomány két különböző kognitív tartományból származik, addig a metonímiában a cél - és a közvetítő entitás ugyanabban az idealizált kognitív modellben van. Ez az oka annak, hogy a metonímiát az észlelő könnyebben dolgozza fel.
21
2. FEJEZET FORRÁSTARTOMÁNYOK OLÁH CIGÁNY (VLAX GYPSY) FOLKLÓR SZÖVEGEK METAFORÁIBAN
Amint azt a 14. oldalon ismertettem, Kövecses (2005:20) a következőképpen definiálja a metafora fogalmát: „Kognitív nyelvészeti szempontból a metafora egy fogalmi tartománynak egy másik fogalmi tartomány terminusaival történő megértését jelenti.” Az a fogalmi tartomány, amelyből a kifejezést merítjük, a forrástartomány. Ez rendszerint elvont és általános kifejezéseket jelent (mint látni fogjuk, a romani nyelv esetében ezek általában absztrakt fogalmak). A céltartomány az a tartomány, amit a forrástartomány segítségével értünk meg. Kövecses (2005: 22) szerint a céltartomány elemei általában konkrétabbak, mint a forrásfogalmak. Angol és magyar nyelvű példái által arra a következtetésre jutott, hogy az absztrakt tartalmú fogalmi tartományhoz általában konkrét, gyakran fizikai fogalmat társítunk, mint céltartományt, mert így könnyebben értelmezzük a metaforát. Elmélete szerint a metaforikus konceptualizációt egyirányúság jellemzi, tehát a konkrétabb fogalmak segítségével értjük meg az elvontakat. Mindezek értelmében a forrás- és céltartományok nem cserélhetők fel, a metaforáknak a forrás - és céltartományok közötti megfeleléseken kell alapulniuk. Kövecses kivételként említi a szépirodalmi szövegekből vett példákat. Az ilyen nyelvi szerkezeteket – fogalmi tartományok kapcsolatáról lévén szó – Kövecses fogalmi metaforáknak nevezi. Véleménye szerint ez nem más, mint leképezések rendszere, melyben szisztematikus megfelelés van a forrástartomány bizonyos elemei és a céltartomány bizonyos elemei között. Kövecses (2005) összegzi a leggyakoribb forrás -, illetve céltartományokat. A metafora című könyvében olyan nyelvi példákat közöl, amelyek szintén írott nyelvi korpuszon alapulnak, tehát a forrás tekintetében nem alaptalan bizonyos összefüggéseket, azonosságokat, illetve különbözőségeket keresnünk. Jelen dolgozat korpusza Bari Károly Az erdő anyja címmel közzétett folklórgyűjteményének oláh cigány (vlax gypsy) nyelvű szövegei. A kötet nyelvi anyagában különböző – az oláh cigány ághoz tartozó – dialektusok szerepelnek, ezért kiváló keresztmetszetet ad a magyarországi és erdélyi oláh cigány nyelvjárásról. A Bari (1990) által publikált folklór nyelvi anyagban 180 metaforát azonosítottam; a forrásmunka lejegyzési módját változatlanul hagytam. A kutatás megkezdésekor alapvető feltevésem volt, hogy a folklór nyelvi anyag nem szó szerinti kifejezéseiben használt forrásfogalmak alapvetően különböznek a sztenderd nyelvekben használtaktól. Összehasonlításként Kövecses (2005) és az általa idézett kutatások szolgálnak. Láthatóvá vált, hogy az oláh cigány nyelv anyanyelvi és kompetens beszélői alapvetően más tapasztalatok felhasználásával jelenítik meg a szándékolt jelentést és az is nyilvánvaló, hogy más szándékkal. Dolgozatom második fejezetében Bari Károly Az erdő anyja című kötetében fellelhető folklór eredetű metaforák forrástartományaival foglalkozom. Ismertetem, hogy milyen témákkal találkozunk, azzal a céllal, hogy láthatóvá váljék: az oláh cigány (vlax gypsy) népcsoport milyen alapvető tapasztalatokkal rendelkezik, milyen közegből és élményekből meríti azokat a kifejezéseket, amelyeket egy másik dolog megértéséhez és kifejezéséhez használ. A mennyiségi mutatók két célt szolgálnak: egyrészt mutatják az egyes témák előfordulásának gyakoriságát egymáshoz viszonyítva; másrészt kiindulópontot szolgáltatnak 22
az irodalmi metaforák forrástartományainak összehasonlító – kvantitatív és kvalitatív – elemzéséhez. Az azonosított metaforikus jelentésszerkezetek közül a dolgozat bázisanyagában azokat ismertetem a morfológiai tördelés részletességével, melyeknek: 1. előfordulása – az adott témát tekintve – mennyiségi szempontból jellemző, 2. minőségi aspektusukat illetően hangsúlyosak – részben vagy egészében kulturális változatok. Az elemzett nyelvi szerkezetek kiválasztását tekintve a további fejezetekben szintén ezt a metodikát követem.
2.1.
Egyszerű forrástartományok az oláh cigány folklórban
természet, természeti jelenségek isten (transzcendentális jelenségek) cselekvés emberi test, testrész világ út arany szív, vér halál
(vlax gypsy)
16 11 9 6 6 6 6 7 5
2.1.1. Természet, természeti jelenségek Az oláh cigány (vlax gypsy) folklór nyelvi anyagban található metaforikus kifejezések leggyakoribb forrástartománya a természet. Meglehet, hogy ez a jelenség folklór szövegek esetében univerzális, ám az sem zárható ki, hogy specifikus abból az okból, hogy a cigány (vlax gypsy) népcsoport vándorló életmódját egészen a 19. századig megőrizte, bizonyos csoportjai még ma sem választják a letelepedett életformát. Első lépésként – a folklór-metaforák vizsgálatakor – azt tekintjük át, hogy mi jellemzi azokat a nyelvi szerkezeteket, amelyeknek forrástartománya a természet. Mindössze egy olyan metaforával találkoztunk, melynek céltartománya összetett : si ma ek kasht, si tu ek kasht. sako bersh luludyaren, de terméshi c’anen. de ha me tuke dav la haj tu mange desa les, atunchi vi termína. so-j kodo? (van nekem egy fám, van neked egy fád. minden évben virágzik, de termést nem hoz. de ha én neked adom és te nekem adod, akkor teremni is fog. mi az?) A többi nyelvi szerkezetnek egy céltartománya van, csakúgy, mint forrása. Az azonosított céltartományok közül – a ’vágy’, ’beszéd’, ’álom’ kivételével11– a természeti jelenségek a legkülönfélébb mentális tartalmak kifejezésére használatosak. Az események tekintetében az állapotok és a változás konceptualizálásával találkozunk. A cselekvés és az ok, mint forrás nem jelenik meg a korpuszban. Magyarázatul szolgálhat az az általános emberi tapasztalat, hogy a természet vagy valamilyen állapotban van, vagy változik. 11
A kivételként említett céltartalmak forrása összetett.
23
Tartalmukat tekintve a forrásfogalmak a természet tematikájában sokrétűek, ám további kategorizálásuk az irodalmi metaforák természeti forrástartományaival ellentétben nem szükséges. Az elemzés során kiemelt figyelmet fordítok a forrásfogalmak szimbolikájára. „A szimbólumok saját kultúránk és valamennyi emberi civilizáció megismeréséhez elvezetnek, hiszen gondolkodásmódunk alapvető sajátossága a (jel)képek és analógiák használata. A környezet természeti jelenségei, élőlényei és maguk az ember teremtette tárgyak is a képalkotás alapszókincsébe tartoznak. Minden a világról alkotott tudás kifejezőjévé és érzéki szemléltetőjévé válhat.(…) Ugyanakkor a jelentések eltérései, az adott környezethez igazodó tartalmai egy-egy kulturális terület sajátosságait emelik ki.”12 A metaforák értelmezésekor egyrészt a szimbólumok általános tipológiája mentén elemzem a metaforákat, másrészt azokat a specifikumokat szándékozom feltárni, amelyek a metaforák jelentését befolyásolják, illetve sajátosan az oláh cigány nyelvre jellemzőek. A forrásként előforduló természeti tartalmak egyik csoportját az égitestek alkotják: csillag/bolygó ’cherhaj- a’: „A tiszta éjszakai égbolton fényes pontnak látszó égitest. Az istenség jelenlétét, a fensőbbséget, az örökkévalóságot, a halhatatlanságot és a reményt fejezi ki. nap ’kham’: Fény és melegség égiteste, az élet forrása. Aktív őselem, maszkulin princípium; a kozmikus értelem és az igazság egyetemes szimbóluma. hold ’shonot{o}- a’: Az éjszaka bolygója; a szépséget, a fényt jelképezi a sötét végtelenben.”13 Azok a metaforák, amelyekben az égitestek jelennek meg forrásként kivétel nélkül állapotot konceptualizálnak. 1. keccavo tattyimo mukhlas o kham keccavo (olyan) adv. tattyimo (meleg) nomen adiect. mukhlas (hagyott) verb. o (a) art. kham (Nap) nomen subst. ’olyan meleget hagyott a nap’ 2. chi sorinas e cherhaja chi (nem) inf. sorinas (öntöttek) verb. e (a) art. cherhaja (csillagok) nomen subst. ’nem öntöttek a csillagok’ 3. tale kude vreme chorde sas o cherháje, o khám the o shonuto tale (alatt) adv. kude (az) pronomen demonstr. vreme (idők) nomen subst. chorde (lopva) adv. verb. sas (volt) verb. o (a) art. cherháje (csillagok) nomen subst. ’az idők alatt el voltak lopva a csillagok, a nap és a hold’ 4. a jekha rakjake, a máj phurake ande lako chikat pekelas o kham, la mashkarutnake o shonotiko, a trítona rákjake pale o cherháj a (az) art. jekha (egyik) pronomen demonstr. rakjake (lánynak) nomen subst. a (a) art. máj phurake (legidősebbnek) nomen adiect. ande (-ban) inessivus lako (övé) pronomen possessivum chikat (homlok) nomen subst. pekelas (sütött) verb. 12 13
Pál- Újvári (2001: 6) Pál- Újvári (2001: 93; 335; 207)
24
o (a) art. kham (Nap) nomen subst. la (a) art. mashkarutnake (középsőnek) nomen adiect. o (a) art. shonotiko (Hold) nomen subst. a (a) art. trítona (harmadiknak) nomen num. pale (pedig) konj. o (a) art. cherháj (csillag) nomen subst. ’az egyik leánynak, a legidősebbnek a homlokában sütött a nap, a középsőnek a hold, a harmadik lánynak pedig a csillag’ Az állatok, mint jelképek megjelenése különösen a hasonlatokban elterjedt, de a metaforákban is gyakori és univerzális jelenség. Az egyszerű forrástartományú folklór nyelvi anyagban a bárány és a liba megjelenésével találkozunk. 5. le bakrenca avri pe mál le (a) art. bakrenca (bárányokkal) nomen subst. avri (kint) adv. pe (-on, -en, -ön) adv. mál (mező) nomen subst. állapot ’a bárányokkal (lányokkal) kint a mezőn’ bárány ’bakro- e’: „Közismert, hogy a bárány a kereszténységnek, a Bibliának s még közelebbről Jézus Krisztusnak a szimbóluma. Az agnus dei („Isten báránya”) a keresztény ikonográfia legközismertebb motívuma.” (Fabiny, 1992: 42) „Már az őskori időktől háziasított, hegyvidéki eredetű, kérődző, vastag gyapjas állat, melynek legősibb jelentése a termékenységhez kötődik. A nomád népek a tavaszünnepen feláldozott báránnyal a nyáj termékenységét kívánták biztosítani. Tulajdonságainál fogva a jámborság, a szelídség, az engedelmesség, ugyanakkor az együgyűség és a butaság megtestesítője. A domesztikáció egyik első haszonállata, különösen a belső- és kis - ázsiai népeknél érték: húsa, gyapja a megélhetés forrása, a gazdagság jelképe.” (Pál- Újvári, 2001) Fent idézett szimbolika a vlax gypsy etnikai tudatban tovább bővül az érintetlen lány aspektussal. A kontextustól függ, hogy fenti lehetőségek közül melyik aktivizálódik. A le bakrenca avri pe mál (a bárányokkal
kint a mezőn) és a xasajvel e bakrori (elvesznek a bárányok ) példákban a bárány- motívum etikai aspektusa hangsúlyos. A liba jelentéstartalma a magyar nyelvben – hasonlatok és metaforák esetén – pejoratív; általában a ’buta’ jelzővel társul. A dyenge libáchka san (gyenge libácska vagy) példa a ’gyenge’ jelzővel hozza összefüggésbe a libát: ennek a metaforának a tapasztalati alapja az, hogy a liba gyenge. A világot alkotó alapvető négy elemnek a kultúrák általában a vizet, a földet, a levegőt és a tüzet tartják, amelyek a kozmosz egészét képezik. föld ’phuv- a’: „A világegyetem egyik őseleme (…), minden élőlény tőle kapja az életet, ezért bőség-jelkép, ugyanakkor mindent elnyel, befogad a halál után. Az ég ellenpólusaként mélység- és alvilág-szimbólum, az ég, föld és alvilág hármasában azonban a föld a középpont.”14 6. phuv shilalas pala late phuv (föld) nomen subst. shilalas (szakadt) verb. pala (utána) adv. late (nála) pronomen pers. ’a föld szakadt utána’
14
Pál- Újvári (2001: 151)
25
7. e phuv íja kotora pharrílas e (a) art. phuv (föld) nomen subst. íja (kilenc) nomen numerale kotora (részek) nomen subst. pharrílas (hasadt) verb. ’a föld kilenc részre hasadt’ Fenti két jelentésszerkezet esetében a föld ’phuv- a’ passzív, a változás teljes és visszafordíthatatlan. A la phuveko dad (a föld apja) jelentésszerkezet azért érdekes, mert a föld – ahogy Pál- Újvári (2001) utal rá – általában feminin szimbólum. Ez a motívum természetesen nem zárja ki, hogy a földet az apával összefüggésben említsük, ám hogy az (anya)földnek apja van, valószínűleg sajátosan az oláh cigány folklórra jellemző motívum, amely véleményem szerint az ősi hitvilágot tükrözi. A szimbólumrendszerben párja az erdő (vesh- a): véseski déj (az erdő anyja); ando mashkar le véshesko (az erdők derekában ). erdő: „A lélek és a feminin princípium jelképe.(…) A sötét vagy elvarázsolt erdőbe való belépés határ-szimbólum: a lélek megmerítkezése az ismeretlenség veszélyeiben (…). Az erdő a halál birodalma; a természet titkait rejti. Spirituális világ, amelyen áthatolva az ember megtalálja a jelentést.” Pál- Újvári (2001) gondolataival szinkronban az erdő (vesh- a) az oláh cigány nyelvű folklórban egyértelműen és hangsúlyosan feminin szimbólum. tűz ’jag- a’: „Elsősorban a szenvedély, az életerő, a megtisztulás, ugyanakkor a bűnhődés jelképe”15, csakúgy, mint a cigány folklórban.A jág te xal (tüzet enni) kifejezés jelentése nem más, mint bekebelezni a szenvedélyt. éjszaka ’ratyi- a’: „Belépni az éjszakába annyi, mint visszatérni a meghatározatlanságba, ahol a rémálmok, szörnyek és sötét gondolatok keverednek.”16A reslas le i ratyin (rájuk ért az éj) jelentésszerkezet tartalmilag fenti szimbolikát fejezi ki, azzal a kitétellel, hogy a példa esetében az alany passzív; az éj cselekvő. szél ’balval- a’: „A levegő mozgása leggyakrabban az életenergiát, a változékonyságot, a mulandóságot szimbolizálja. Aktív, férfias princípium.”17 Az e dzhungali balval andre malal v’ande kako vődyo, apoj kadé merav. Inger ma, sar o lasho gindo18 (a csúnya szél bevisz engem abba a völgybe is, akkor így meghalok. vigyél engem, mint a jó gondolat) metaforában a szél (balval- a) ellenpólusa a gondolat (gindo- ura), amely fogalom – a motívumrendszer logikája mentén haladva – passzív, feminin és az állandóságot szimbolizálja. A fa (khasht- a) az öröklét szimbóluma. A si ma ek kasht, si tu ek kasht. sako bersh luludyaren, de terméshi c’anen. de ha me tuke dav la haj tu mange desa les, atunchi vi termína. so-j kodo? (van nekem egy fám, van neked egy fád. minden évben virágzik, de termést nem hoz. de ha én neked adom és te nekem adod, akkor teremni is fog. mi az?) metaforának céltartománya – a fa motívumával párhuzamban – az élet, illetve az élet állapota, melyet hagyományos, a magyar folklórban is gyakran előforduló természeti képekkel és forrásfogalmakkal fejez ki (ld. Baranyiné, 2008: 302- 325). ég ’cheri- a/ura’: „a földi nézőpontból a magasban boltozatként ható térség, a 15
Pál- Újvári (2001: 473) Pál- Újvári (2001: 117) 17 Pál- Újvári (2001: 425) 18 ’gindo’ jelentéstartalma kiterjedt az oláh cigány nyelvjárásban: ’gond’ és ’gondolat’ kifejezésére hasonló gyakorisággal használatos 16
26
maszkulin elv, a megtermékenyítő erő jelképe. A női föld ellentétpárja és társa a szent nászban.(…) Az ég és a föld szétválása az első elkülönülés.”19 A te na dikhen tume chi chéri, chi phuv (hogy ne lásson benneteket se ég, se föld) jelentésszerkezet egy olyan állapot konceptualizálása, melyben a szereplő teljesen elkülönül mindkét közegtől és tértől és tulajdonképpen a nemlét állapotában van ’te na dikhen’ hogy ne lásson az érzékelhetőn kívül. 2.1.2. Isten (transzcendentális jelenségek) Lakoff (2002: 162) Moral Politics című monográfiájában részletesen elemzi, hogy milyen szándékkal jelennek meg a moralitással és istennel kapcsolatos fogalmak politikai diskurzusokban. Kétféle kommunikációs stratégiát említ: az egyik az istentől való jóság moralitásának az alapelve, a másik a büntetés/megtorlás alapelve. Az Isten és jóság/erkölcs fogalmak erősen összefonódnak a keresztény kultúrkörben, ahogy azt az angol „goodness” kifejezés ezt kiválóan érzékelteti. Jelen dolgozat metaforáiban is találunk olyan példákat, amelyek transzcendens fogalmak segítségével érzékeltetik a ’jó-rossz/erkölcsös-erkölcstelen’ ellentétpárt, pl. ingerdam le pogányes, khere andam l’ andyalka (pogányt vittünk, angyalkát hoztunk haza), de még gyakrabban találkozunk azzal a jelenséggel, amikor a transzcendens fogalomnak a megjelenése, mint forrástartomány telítettséget, fokozhatatlanságot, abszolút értéket jelöl. 1. még o lásho dél inke dárál, kaso zhungalo-j még (még) adv. o (a) art. lásho (jó) nomen. adiect. dél (isten) nomen subst. inke (még) adv. dárál (fél) verb., kaso (olyan) adv. zhungalo (csúnya) nomen adiect. - j kopula ’még a jó isten még fél, olyan csúnya’ 2. devlesa arakhav tu devlesa (istennel) nomen subst. arakhav (talállak) verb. tu (téged) pronomen pers. ’istennel talállak téged’ 3. armandíni som le láshe devlestar armandíni (átkozott) participium som (vagyok) verb. le (a) art. láshe (jó) nomen. adiect. devlestar (istentől) nomen subst. ’átkozott vagyok a jó istentől’ 4. shindyílas o suno shindyílas (<meg>szakadt) verb. o (az) art. suno (álom) nomen subst. ’megszakadt az álom’ A korpusz ezen részében azok a metaforák szerepelnek, melyeknek forrásfogalma természetfeletti fogalom (isten ’Del’, ördög beng- a’, angyal, átok ’armaj-a’, álom suno-e’). Ezekben közös, hogy céltartományuk szimpla, illetve állapotot vagy (minőségében pozitív) változást és érzelmet konceptualizálnak. Az ’armaj-a’ átok beemelése a metaforikus konceptualizácóba minden esetben állapot kifejezését szolgálja. 19
Pál- Újvári (2001: 111)
27
5. pherdyíle lake armajare pherdyíle (<meg>teltek) verb. lake (övéi) pronomen possessivum armajare (átkok) nomen subst. ’megteltek az átkai’ 2.1.3. Cselekvés A cselekvés, mint forrástartomány nagy valószínűséggel minden nyelvben előfordul a metaforikus konceptualizációban. Az a tény azonban minden bizonnyal jelzésértékű, hogy az oláh cigány nyelv esetében a gyakorisági lista elejére került. 1. le romna zhannas sanaséjjel pala pengo mánro le (az) art. romna (asszonyok) nomen subst. zhannas (mentek) verb. sanaséjjel (szana- széjjel) adv. pala (után) posztpoz. pengo (sajátjuk) pronomen possessivum mánro (kenyér) nomen subst. ’az asszonyok szanaszéjjel mentek a kenyerük után’ A fenti metaforák között két olyannal találkozunk, melyeknek céltartománya összetett le romna zhannas sanaséjjel pala pengo mánro (az asszonyok szanaszéjjel mentek a kenyerük után); mardas les e dili pustíja (megverte őt a bolond pusztulat). A cselekvés komponens mindkettőben megtalálható. „A kenyér az élet jelképe” (Pál- Újvári, 2001: 247); anyagi és spirituális értelemben egyaránt. Az oláh cigány (vlax gypsy) folklórban – különösen a népdalokban – gyakran előforduló szimbólum: alapvető táplálék, és mint ilyen az élet- szimbólum, csakúgy, mint a le romna zhannas sanaséjjel pala pengo mánro (az asszonyok szanaszéjjel mentek a kenyerük után); illetve az ésh me rodos lako manro (és meg fogom találni a kenyerét) példák esetében. A katona és a rendőr fogalmak jelentéstartalma erősen pejoratív az oláh cigány folklórban, különösen utóbbié, melyet számos különböző kifejezéssel jelölnek. Ezek a státuszok a nem cigány, többségi társadalom etikai rendszerét szimbolizálják oláh cigány közösségekben és az elkülönülés jelzésének jelképeiként jelennek meg. A velük kapcsolatos vagy általuk végzett cselekvés sajátos etnikus színezetet mutat a metaforikus konceptualizációban, pl. a lel thaj xal i raklyi ekhe sazadone ketanan (fog és <meg>eszik a lány egy század katonát) metafora ezen negatív jelentéstartalmak és az ezek által megjelenített fogalmak és érzetek elpusztítására utal. 2. kade zhal i pletka, o lazhavo kade (így) adv. zhal (megy) verb. i (a) art. pletka (pletyka) nomen subst., o (a) art. lazhavo (szégyen) nomen subst. ’így megy a pletyka, a szégyen’ 3. na xa ma, kurvere na (ne) inperat. xa (egyél) verb. ma (engem) pronomen pers., kurvere (kurva) nomen subst. ’ne egyél engem, kurva’
28
2.1.4. Emberi test Kövecses (2005) írja, hogy „a metaforikus konceptualizáció nagy része a saját testünkkel kapcsolatos tapasztalatainkból ered (Kövecses 2005: 32). Gyakoriságát tekintve megjegyzi, hogy tizenkétezer metaforikus kifejezésből több, mint kétezer az emberi testtel kapcsolatos. Kutatásomban hasonló aránnyal találkoztam: az azonosított 180 folklór eredetű metafora között 33 olyan jelentésszerkezet szerepel, melynek forrása – illetve forrásai között fellelhető – az emberi test. Az oláh cigány nyelvű írott nyelvi folklór metaforák esetében az emberi test, mint forrástartomány a metaforikus és metonimikus jelentésszerkezetek mintegy ötödénél van tehát jelen, beleszámítva az olyan kifejezéseket is, melyekben kettő vagy annál több: három, esetleg négy forrástartományt tudunk azonosítani. (Ezeknek a nyelvi jelenségeknek a jelentőségét a 2.2. fejezetrészben tárgyalom.) Ez az arány ugyanígy jellemzi a folklór -, és az irodalmi szövegeket függetlenül a keletkezés idejétől. Úgy tűnik tehát, hogy az emberi test, mint forrástartomány univerzális. 1. c’ashel ma khonyik pala sero c’ (nem) inf. ashel (marad) verb. ma (nekem) pronomen pers. khonyik (senki) pronomen generale pala (után) posztpoz. sero (fej) nomen subst. ’nem marad senki a fej(em) után’ 2. patyandas e phure kuldushesko muj patyandas (fogadta) verb. e (az) art. phure (öreg) nomen adiect. kuldushesko (koldus nomen subst. muj (száj) nomen subst. ’(meg)fogadta az öreg koldus száját’ 3. so tye jákha kívánínen so (mi) pronomen relativum tye (tiéd) pronomen possessivum jákha (szemek) nomen subst. kívánínen (kívánnak) verb. ’mit kívánnak a szemeid’ Az oláh cigány nyelvű írott nyelvi anyagban az emberi test, mint forrástartomány kizárólag állapotok, pozitív érzelmek és erkölcs konceptualizálására használatos. fej ’shero’: „Az egész ember, a mikrokozmosz jelképe. Az életerő helye, az aktív princípium, amely irányít, parancsol és szabályoz. A fej a bölcsesség, a szellem, vele szemben a test többi része az anyag. Egyaránt lehet az ész és az esztelenség kifejezője.”20 Két olyan nyelvi szerkezet található a korpuszban, melyeknek forrásfogalma a fej, mint testrész: c’ashel ma khonyik pala sero (nem marad senki a fejem után); sa tejle fejeltetíj tume sorba, xasarena tumaro shero (mind lefejeltetlek benneteket sorban, el fog veszni a fejetek). Azok a jelentésszerkezetek, melyeknek a fej testrész a forrása, állapotot konceptualizálnak. száj ’muj- a’: „A tápcsatorna felső nyílása, amely az ember esetében egyben beszédszerv. A teremtő erő, a lélek belégzésének helye. A beszéd (sermo, logosz) és a lélek (spiritus) szerve, ezért a tudat egy magasabb fokát, az értelem szervezőerejét jelképezi.”21 A te fogadisa kodo muro muj (<meg>fogadjam azt a számmal) és a patyandas e phure kuldushesko muj (<meg>fogadta az öreg koldus száját) metaforákban a ’száj’ testrész szimbolikájából a beszédszerv, a beszéd fiziológiai aspektusa kerül előtérbe. A 20 21
Pál- Újvári (2001:139) Pál- Újvári (2001: 414)
29
(meg)fogadni valaki száját kifejezés szó szerinti jelentése ígérni/ elfogadni valaki etikai tartalmú közlését. Ebben az értelemben a kifejezés erkölcsi tartalmat konceptualizál. A náj les muj (nincs szája) kifejezés megértése a kontextustól függ. Jelenthet egyrészt állapotot: a beszédszerv hiánya folytán a beszédre való képesség hiányát. Ebben az esetben – lévén, hogy a legutóbb közölt három kifejezés egyazon szövegből származik – etikai tartalma van. Csakúgy, mint az előző két példa esetében, a tudat magasabb fokát jelképezi a száj (muj- a), tehát ha valakinek ’nincs szája’, akkor nincs képessége a moralitás tartalmainak és lényegének kifejezésére. 2.1.5. Világ Alapvető emberi tapasztalat a világ, amelyben élünk; a természeti és társadalmi környezet, amely mindennapjaink keretét képezi. Maga a szó szerinti kifejezés (luma- i) is gyakran szerepel oláh cigány szövegekben általában a „baro- i- e” (nagy) jelzővel együtt. Megjelenése egyfajta szintézise az emberi tapasztalatoknak, sok esetben szinonimája az élet és a lélek kifejezéseknek. Abszolútumként jelenik meg. 1. gélastar apol la lumasa gélastar (ment) verb. apol (azután) adv. la (a) art. lumasa (világ) nomen subst. ’világgá ment’ 2. la saste lumeko baxt kothe sas la (az) art. saste (egész) adv. lumeko (világ<é>) nomen subst. baxt (szerencse) nomen subst. kothe (ott) adv. sas (volt) verb. ’az egész világ szerencséje ott volt’ 3. vov korro-j pe pestyi lume, chi dikhel vov (ő) pronomen pers. korro (vak) nomen adiect. -j kopula pe (-ra) prepoz. pestyi (övé) pronomen possessivum lume (világ) nomen subst., chi (nem) inf. dikhel (lát) verb. ’vak a világára, nem lát’ 4. xasajvel i luma xasajvel (elveszik) verb. i (a) art. luma (világ) nomen subst. ’elveszik a világ’ Ez a forrásfogalom csak események konceptualizálására használatos és megjelenése specifikus oláh cigány (vlax gypsy) folklór metaforákban: a világ ’elveszik’ (xasajvel), ’lesz/ válik valamivé’ (kerdyol) , azaz létezik vagy nem létezik. 2.1.6. Út A mozgás ismert és gyakori forrástartomány, akár helyváltoztatásként, akár egyhelyben való mozgásként használjuk a metaforikus konceptualizációban. Maga az ’út’, mint forrásfogalom megjelenése azonban az oláh cigány (vlax gypsy) folklór szövegek 30
sajátosságának tekinthető, ami minden bizonnyal a vándorló életmóddal hozható összefüggésbe. „Úton lenni” az oláh cigány népcsoport alapvető tapasztalatának tűnik: olyan sajátos élménynek, amely alkalmas más dolgok (elsősorban változás és állapotok) kifejezésére. út ’drom- a’: „Az emberi életnek („életút”), valamint egy követendő, példa értékű eszménynek („szent út”) a jelképe.(…) Az utazás általánosságban a keresés, a fölfedezés, a beavatódás, a megtisztulás, a misztikus tudás utáni vágy, az egyik szintről a másikra, a profán térből a szent térbe való átlépés; célja a béke, az igazság, a boldogság, a halhatatlanság, a misztikus központ, az önazonosság megtalálása.”22 1. suke dromesa avilem andre suke (vékony) nomen adiect. dromesa (út) nomen subst. avilem (jöttem) verb. andre (be) poszpoz. ’vékony úttal jöttem be’ 2. shin man inke drom angla ma shin (vág<j>) verb. man (nekem) pronomen pers. inke (még) adv. drom (út) nomen subst. angla (előtt) prepoz. ma (engem) pronomen pers. ’vágj nekem még utat előttem’ 3. végire te phíras amare dromeske végire (végére) adv. te (hogy) konj. phíras (jár) verb. amare (miénk) pronomen possessivum dromeske (út) nomen subst. ’végére járjunk az útunknak’ A luma (világ) forrásfogalmú metaforákhoz hasonlóan a drom (út) motívumából merítő nyelvi szerkezetek is kizárólag eseményeket (változást és állapotot) fejeznek ki: suke dromesa avilem andre (vékony úttal jöttem be); náj pálál drom (nincs hátul út); végire te phíras amare dromeske (végére járjunk az útunknak). Az alábbi jelentésszerkezetekben a ’drom’ (út) a cselekvés (csinál ’kerel’, vág ’shinel’) tárgyaként szerepel és ezekben az esetekben kizárólag változást fejez ki. Az utazás fent idézett motívumrenszerével analóg módon ezek a metaforák a haladás, az egyik minőségből, illetve állapotból a másikba való átlépést fejezik ki: me drom kerav (utat csinálok); te kerel tuke drom (csinálni neked utat); shin man inke drom angla ma (vágj nekem még utat előttem). 2.1.7. Arany „Számos kultúrában a legértékesebb nemesfém, ezért a tökéletesség, a fensőbbség, a dicsőség, az uralkodás, a maradandóság szimbóluma. Csillogó fénye folytán a Naphoz kapcsolódik; sugárzása a fényt, a Nap sugárzását jelképezi.”23 A szervezett társadalmak megjelenése óta fontos szerepet tölt be az emberek életében a pénz. Kezdetben erre a célra nemesfémeket használtak, elsősorban aranyat és ezüstöt, mivel ezek fordultak elő a legritkábban és értéküket eszerint mérték és mérik a mai napig is.
22 23
Pál- Újvári (2001: 478) Pál- Újvári (2001:52)
31
Mivel a mindennapi élet szerves része, a romani nyelvben is megjelennek az anyagi értékek, mint forrástartományok. Autentikus szövegekben nem találkozunk a pénz fogalmával annak ellenére sem, hogy Bari Károly adatközlői a 20. században születtek és éltek. Helyette az arany és ritkán az ezüst fogalmát használják, ha valamit a bőség/anyagi jólét eszközeivel írnak le. Ez valószínűleg nem egyedülálló folklórszövegekben, hiszen a tapasztalat, hogy valaminek az értékét nemesfémmel ki tudjuk fejezni, univerzális. Sajátosan a romani nyelvre jellemző azonban, hogy az anyagi értékek/javak fogalmát összemossa a szerencse fogalmával. Van egyfajta jelentés átfedés a két fogalom/fogalomkör között, másrészről pedig egy kölcsönös viszony, melyben egyik fogalom a másik meglétét feltételezi. Amennyiben, mint forrástartományt vizsgáljuk ezt a jelenséget, arra a következtetésre jutunk, hogy vannak olyan metaforikus nyelvi kifejezések, amelyekben a két fogalomkör gyakorlatilag ugyanazzal a jelentéssel bír. Irodalmi szövegekben elvétve találkozunk az aranynak, mint forrásnak a használatával, pl. andam somnakaj vastenca (hoztunk arany kézzel); purenca marel tyiri somnakuni phuv (lábbal veri az arany földedet). Bizonyára nem véletlen, hogy mindkét nyelvi szerkezet célként érzelmi - etikai tartalmat fogalmaz meg, különösen abban a kontextusban, amelyben megjelenik. Összességében az arany kifejezésnek, mint forrástartománynak a használatáról a következőket mondhatjuk el: a./ gyakrabban fordul elő, mint a leírt európai nyelvekben, b./ többletjelentéssel bír a magyar és angol nyelvben leírtakkal összehasonlítva, c./ sok esetben transzcendens fogalmakkal kapcsolódik össze, melyekkel függő, általában egymást feltételező kapcsolatban áll. 1. peske somnakune rájesa peske (övé) pronomen possessivum somnakune (arany- ) nomen adiect. rájesa (úr) nomen subst. ’arany urával’ 2. somnakuno kerdyilas o shavo somnakuno (arany- ) nomen adiect kerdyilas (vált) verb.o (a) art. shavo (fiú) nomen subst. ’arannyá vált a fiú’ 3. besel ande somnakuni dyíz besel (ül) verb. ande (- ban) prepoz. somnakuni (arany- ) nomen adiect dyíz (trón) nomen subst. ’arany trónban ül’ Ezeknek a metaforáknak a jelentéstartalma minden esetben pozitív. Azokban a jelentésszerkezetekben, melyek állapotot konceptualizálnak, az arany- (somnakuno- nyi- e), mint anyag a pozitív állapot fokozhatatlanságát hívatott kifejezni: ande somnakune bölcővate ringatíj pe (arany bölcsőben ringatja magát); besel ande somnakuni dyíz (arany trónban ül); somnakasa sas ande mardo ande lesko kolin (arannyal volt televerve a keble). Változás kifejezése esetén szintén pozitív előjelű somnakuno kerdyilas o shavo (arannyá vált a fiú), de megjegyezzük, hogy az oláh cigány folklórban mutatkozik egy olyan tendencia, hogy az arany metaforákban és metonímiákban betöltött szerepét a gyémánt veszi 32
át.24 A peske somnakune rájesa (arany urával); somnakune cine saves (arany kicsi fiúk) metaforák esetében az arany minőséget jelez az érzelem és az emberi kapcsolat tekintetében.
2.1.8. Szív, vér szív, vér: „Az élet, az életerő, a lélek szimbóluma. Míg a szív befogadó és feminin, a vér nemző és maszkulin.”25 Fentebb tárgyaltam az emberi test, mint forrástartomány szerepét az oláh cigány nyelvben, mely előfordulásában és mélységében nem különbözik más, e nézőpontból leírt nyelvekétől, tehát mint ilyen, univerzális. A kutatás során azonban világossá vált, hogy a szív (jilo) és a vér (rat) szervek többlettartalmakkal bírnak a metaforikus konceptualizációban az oláh cigány folklórban. Amennyiben a közlés szándéka, azaz a céltartomány érzelem, állapot (később látni fogjuk ezek kiemelt jelentőségét), illetve cél annak mélységének vagy intenzitásának kifejezése, akkor az oláh cigány (vlax gypsy) folklór metaforákban a szív (jilo) és a vér (rat) jelenik meg forrásként a metaforikus konceptualizációban. 1. phagyílas e terna romnako jilo phagyílas (eltörött) verb. e (a) art. terna (fiatal) nomen adiect. romnako (asszony nomen subst. jilo (szív) nomen subst. ’eltört a fiatalasszony szíve’ 2. még vi pa lesko balengo salo pityalas o rat még (még) adv. vi (is) partikula pa (- ról) delativus lesko (övé) pronomen possessivum balengo (hajáhasad (pharradyol), tehát jellemzően 24 25
különösen a köznapi beszédben, a népies műdalokban és a ragadványnevekben Pál- Újvári (2001: 486)
33
fizikai serülést szenved: phagyílas e terna romnako jilo (eltört a fiatalasszony szíve); lako jílo téjle shindyolas (a szíve leszakadt); muro jílo duj pharrolu (a szívem kettéhasadt); mindyan pharrol muro jílo (mindjárt hasad a szívem). Pozitív érzelem esetében a szív (jilo) a teljesség szubsztanciájával párosul, azaz minőségi kategóriával bűvül: tista anda jílo dikhav tu (teljesen szívből nézlek téged)26. 2.1.9. Halál A halál alapvető emberi tapasztalat. Mivel mind a folyamata, mind pedig a tartalma nehezen megragadható, ezért általános jelenség, hogy próbáljuk kifejezni lényegét. Szándékunk érzékelhetővé tenni azokat az állapotokat és érzéseket, amelyeket hozzá társítunk. Ezért a halál gyakori céltartomány, forrásként való megjelenése viszonylag ritka. Az oláh cigány (vlax gypsy) nyelvben találkozunk a halál fogalmának forrásként történő megjelenésével. Ezekben a példákban a kifejezés szándéka is maga a halál, illetve a halállal egyenértékűnek ítélt vagy ahhoz hasonlónak vélt állapot. A romani nyelvű mesék az európai népmeséknél elvontabbak, szürreálisak. Ismert a gyermekfolklór, a mesék zöme azonban elsősorban felnőtteknek szól. Általában a hagyományos értelemben vett tanulsággal nem szolgálnak, inkább történeteket mesélnek el, melyekben sok az álomszerű motívum. Az állapotok, érzelmek leírására nagy hangsúlyt fektetnek. Erre példa a következő nyelvi szerkezet: chi del duma khanchi o mulo (nem ad beszédet semmit a halott). Ez a példa tulajdonképpen nem más, mint a halál állapotának leírása, magának a halálnak és a beszédnek (illetve az arra való képesség hiányának) a leírásával. A magyar nyelvben a halálról általában a térdimenziók használatával beszélünk (Szilágyi, 1997: 14), a FENT-LENT ellentétpár segítségével, és ezeket érzékeltetjük az ÉLET- HALÁL relációt. Oláh cigány (vlax gypsy) folklór metaforákban szintén megjelenik a konceptualizálásnak ez a módja, de egyrészt kevésbe hangsúlyos, másrészt korántsem biztos, hogy a FENT ez ÉLETET, a LENT a HALÁLT jelöli. Az oláh cigány (vlax gypsy) nyelvű metaforákban sok esetben teljes értékűséget, fokozhatatlanságot jelöl – a transzcendens fogalmakhoz hasonlóan, és mint az első példából látszik, maga a halál fogalma is átszövődik transzcendens tartalmakkal. 1. mérav ande bokh, mérav andre trush mérav (<meg>halok) verb. ande (-ben) adv. bokh (éhség) nomen subst., mérav (<meg>halok) verb. andre (-ben) adv. trush (szomj<úság>) nomen subst. ’(meg)halok az éhségben, (meg)halok a szomjúságban’ 2. chi del duma khanchi o mulo chi (nem) inf. del (ad) verb. duma (beszéd) nomen subst. khanchi (semmi) pronomen generale o (a) art. mulo (halott) participium ’nem ad beszédet semmit a halott’ A halál forrástartományú metaforák között találunk olyanokat, amelyek a halálnak az okát is magukban foglalják. Ezek az eredők lehetnek fizikai/ fiziológiai jellegűek, melyek a halál beálltának tényleges okai lehetnek: mérav ande bokh, mérav andre trush (meghalok az éhségben, meghalok a szomjúságban); mérla még vande bokh (még 26
Annak ellenére, hogy a magyar tiszta szó szerepel a metaforában, jelentése módosul a szlengben ismert tisztára (kb. teljesen) felé.
34
meg fog halni az éhségben). Ezekben az esetekben azonban inkább az állapot mélységét hivatottak jelezni. Találkozunk azonban olyan nyelvi szerkezetekkel is, melyekben a halál kiváltó oka érzelem: mulo sas tejjeshen ande dar (halott volt teljesen a félelemben); merav ando lazhavo (meghalok a szégyenben)27. A halál kiváltó oka tehát – jelen korpusz adatai szerint – ugyanolyan arányban lehet fiziológiai, illetve érzelmi; azaz testi és lelki eredetű.
2.2.
Cselekvéssel kapcsolatos összetett források oláh cigány (vlax gypsy) folklór metaforákban
A fejezet következő részében azokat a metaforákat ismertetem és elemzem, amelyeknek egy vagy több forrástartománya van. Azoknak a jelentésszerkezeteknek, melyeknek forrása két komponensből áll, az egyik összetevője minden esetben a cselekvés. A fejezet első részében elemeztem a szimpla forrásfogalmakat abból kiindulva, amit általában az emberi civilizációkban, illetve specifikusan a ’vlax gypsy’ kultúrában szimbolizálnak. Ezek az összetett forrású metaforák végső soron ezeknek a motívumoknak – specifikus esetekben az etnikai tudatban gyökerező szimbólumoknak – az aktivitása/ aktivizálódása által konceptualizálják a szándékolt jelentést. cselekvés- isten (transzcendentális jelenségek) cselekvés- emberi test, testrész cselekvés- természet, természeti jelenségek cselekvés- idő cselekvés- beszéd cselekvés- szerencse (pénz, arany) cselekvés- szív cselekvés- érzelem
26 22 16 12 6 7 4 5
szerencse (arany)- testrész szerencse- rokoni kapcsolat
isten (transzcendentális cselekvés- anya isten (transzcendentális cselekvés- természet
2 1
jelenség)-
3
jelenség)-
2
természet- cselekvés- testrész
2
cselekvés- hideg- testrész- természet
1
27
A szégyen ’lazhavo’ kifejezés kiemelt jelentőségű a romani nyelvű diskurzusokban: megfigyelésem szerint az etikai- és értékrendszer lényege fejeződik ki a használatában.
35
anya- állapot- cselekvés- világ
1
Az oláh cigány (vlax gypsy) népcsoport fizikai, biológiai, kulturális tapasztalataihoz akkor kerülünk még közelebb, ha megvizsgáljuk azokat a metaforikus szerkezeteket, amelyekben egynél több: kettő vagy három (helyenként négy) forrás szerepel a konceptualizációban. Valószínűleg ezek a nyelvi szerkezetek mutatják legpontosabban azt a konvencionális tudást, amely az oláh cigány népcsoport tudatvilágát képezi. 2.2.1. Cselekvés - isten (transzcendentális jelenség) Természetes szándékunk megérteni és megragadni a körülöttünk zajló eseményeket és a minket körülvevő világot. Mivel annak nem minden mozzanata racionális, mérhető és egyértelműen kifejezhető, ezért más forrásokat keresünk bizonyos állapotok, érzések leírására. Ilyen esetekben a transzcendenciát hívjuk segítségül, illetve kézenfekvő az a fajta értelmezés, hogy tulajdonképpen egy fölöttünk álló erő cselekedete hív életre bizonyos jelenségeket. Az oláh cigány folklórban ez gyakori jelenség, a cselekvés - isten összetett forrástartománnyal találkozunk a legnagyobb mennyiségben. Ez nyilván tükrözi az oláh cigány népcsoport világról alkotott elképzeléseinek egy pillérét, nevezetesen, hogy a minket körülvevő természeti és társadalmi környezetet egy transzcendentális erő működteti. A cselekvés - isten (transzcendentális jelenség) forrású metaforák nagy részében (mely csoportba 26 jelentésszerkezetet soroltam) az abszolútum cselekvő, elsőként ezeket elemzem. Két olyan metaforát azonosítottam a korpuszban, melyekben a transzcendencia passzív, szenvedő; a közlő aktivitásának tárgya vagy pusztán jelen lévő. transzcendencia aktív: 1. shundom, hody o sunto dél mashkar tumende sállisardas shundom (hallottam) verb., hody (hogy) konj. o (a) art. sunto (szent-) nomen adiect. dél (isten) nomen subst. mashkar (közé) adv. tumende (nálatok) pronomen pers. sállisardas (szállt) verb. ’hallottam, hogy a szent isten közétek szállt’ 2. ke zhutisardas ma o délu ke (mert) konj. zhutisardas (<meg>) segített) verb. ma (engem) pronomen pers. o (az) art. délu (isten) nomen subst. ’mert (meg)segített engem az isten’ 3. te del ma o del baxt te (hogy) konj. del (ad) verb. ma (nekem) pronomen pers. o (az) art. del (isten) nomen subst. baxt (szerencse) nomen subst. ’adjon nekem az isten szerencsét’ 4. o dél te jertil armajere, o ráj te jertil armajere o (az) art. dél (isten) nomen subst. te (hogy) konj. jertil (<meg>bocsájt) verb. armajere (átkokat) nomen subst., o (az) art. ráj (úr) nomen subst. te (hogy) konj. jertil (<meg>bocsájt) armajere (átkokat) nomen subst. 36
’az isten bocsássa (meg) az átkokat, az úr bocsássa (meg) az átkokat’ 5. potyinla tuke o sunto dél potyinla (fizetni fogja) verb. tuke (neked) pronomen pers. o (a) art. sunto (szent) nomen adiect. dél (isten) nomen subst. ’meg fogja fizetni neked a szent isten’ 6. o sunto dél te marel ma, te xoxavav o (a) art. sunto (szent) nomen adiect. dél (isten) nomen subst. te (hogy) konj. marel (ver) verb. ma (engem) pronomen pers., te (hogy) konj. xoxavav (hazudok) verb. ’a szent isten verjen meg, ha hazudok’ 7. mardas les e dili pustíja mardas (verte) verb. les (őt) pronomen pers. e (a) art. dili (bolond) ) nomen adiect. pustíja (pusztulat) nomen subst. ’verte őt a bolond pusztulat’ 8. xal ma e pustíja xal (eszik) verb. ma (engem) pronomen pers. e (a) art. pustíja (pusztulat) nomen subst. ’eszik engem a pusztulat’ 9. dilo rom, marel les e prikezhija dilo (bolond) nomen adiect. rom ( ember) nomen subst., marel (ver) verb. les (őt) pronomen pers. e (a) art. prikezhija (kb. szerencsétlenség) nomen subst. ’bolond a (cigány)ember, (meg)veri a prikezsija’ Elsőként azokat a metaforákat elemzem, melyekben a transzcendencia aktív. A pozitív jelentéstartalmú transzcendentális fogalmak (Isten és Szent Mária) aktivitásának megjelölésére a következők igéket találjuk: fizet (potyinel): potyinla tuke o sunto dél (meg fogja fizetni nektek a szent isten), o dél potyinla tuke (az isten megfizeti neked); enged (mukhel): jíve mukhlas man o dél pe tyi sama (ingyen engedett engem az isten a figyelmedre), mukhlas o láso dél (engedte a jó isten); száll: shundom, hody o sunto dél mashkar tumende sállisardas (hallottam, hogy a szent isten közétek szállt); áld: áldila tyo láso dél (áldjon meg a jó istened), áldíj tume e Sunto Marja (áldjon meg titeket a Szent Mária); ad (del): te del t’o Del sa boldogságo (adjon a te istened mind boldogságot), te del ma o del baxt (adjon nekem az isten szerencsét), akarso dela mange o dél (akármit ad nekem az isten), del ek lindri de phári, mukhel ek lindri de phári (ad egy álmot, de nehezet, enged egy álmot, de nehezet); 37
ver (marel): dévla, na mar man (isten, ne verj engem), o sunto dél te marel ma, te xoxavav (a szent isten verjen meg, ha hazudok); segít (zhutil/ zhutisarel): ke zhutisardas ma o délu (mert megsegített engem az isten), nadyleány, sar aratis? sar zhutil o dél (nagyleány, hogy aratsz? ahogy segít az isten); megy (zhal): háj o Sunto Márja sar zhalas, somnakune mirinkli soríjas po kharíro háj e mirinkli mutatíjas la zhuljake, karing te zhal (hát a Szent Mária ahogy ment, arany gyöngyöket szórt a ……., és a gyöngyök mutatták az asszonynak, hogy merre menjen); bocsájt (jertil): o dél te jertil armajere, o ráj te jertil armajere (az isten bocsássa meg az átkokat, az úr bocsássa meg az átkokat); hoz (anel): o dél andas tu (isten hozott téged). Ezeknek a jelentésszerkezeteknek a céltartománya sokrétű: 6 állapot, 5 pozitív érzelem, 2 erkölcs, 1 negatív érzelem, 1 cselekvés, 1 változás, 1 vágy, 1 gondolat; de minden esetben egyfajta dolgot konceptualizál. Bizonyos állapotok és pozitív érzelmek kifejezése fordul elő a legnagyobb számban, a transzcendencia „cselekvése” ezeket idézi elő. A rosseb, a pusztulat és a fene eszik (xal), azaz bekebelez, elpusztít: o rossebo te xal tumen (a rosseb egyen meg benneteket), xal ma e pustíja (eszik engem a pusztulat), xalo t’o fenere meg (fog enni a fene). A prikezsija ver (marel): dilo rom, marel les e prikezhija (bolond a ember, <meg>veri a prikezsija)28. Ezeknek a kifejezéseknek a jelentéstartalma negatív; cselekvésük további negatív tartalmakat hív elő: 1 jelentésszerkezet halált, 1 negatív érzelmet konceptualizál. Három olyan jelentésszerkezettel találkozunk, amelyek ’istennel cselekedni’ forrással jelenítik meg a szándékolt jelentést. Ezek a szerkezetek különböző tartalmakat konceptualizálnak (érzelem, állapot, erkölcs), ám közös bennük, hogy jelentéstartalmuk pozitív. transzcendencia inaktív: 10. xan devlesa, chi sim bokhalo xan (egyetek) verb. devlesa (isten) nomen subst., chi (nem) inf. sim (vagyok) verb. bokhalo (éhes) nomen adiect. ’egyetek istennel, nem vagyok éhes’ 11. akana lav ma te zhav palo dél o sunto akana (most) adv. lav (fogom) verb. ma (magamat) pronomen pers. te (hogy) konj. zhav (megyek) verb. palo (után) posztpoz. dél (isten) nomen subst. o (a) art. sunto (szent) nomen adiect. ’most fogom magamat, megyek isten, a szent után’ 28
a fogalom leírását ld. 47. o.
38
Istennel cselekedni: Istent enni (befogadni) pozitív érzelmet fejez ki. Istennel enni pozitív (áldottnak lenni) állapotot; Istennel menni (tartani) etikai kategória.
2.2.2. Cselekvés - emberi test, testrész Kövecses (2005:187) szerint a metaforák közötti kulturális különbségek a következő típusokba sorolhatók: - egy adott fogalmi metafora vagy metonímia kiterjedésének különbségei egy adottcéltartomány kapcsán - a fogalmi metaforák és metonímiák egyedi kidolgozottságának különbségei egy adott céltartomány kapcsán - egy adott céltartománnyal kapcsolatos metonimikus, illetve metaforikus folyamatok eltérő hangsúlyozottsága A forrás - és céltartományok rendszerezése után hipotézisunk az, hogy azon nyelvi szerkezetek között, melyeknek összetett forrása cselekvés - emberi test, testrész nagyobb számban fogunk olyanokat azonosítani, amelyek kultúrspecifikusak. Testrészek szimbolikája: szem: „A lelki és szellemi érzékelés kifejezője („ablak a világra”, a „lélek tükre”)”. 29 Az azonosított ’szem’ forrásfogalmú metaforák jelentéstartalma negatív, ami valószínűleg nem szignifikáns, de a ’vlax gypsy’ retorikában – elsősorban a nép- és népies műdalokban – gyakran találkozunk a ’kienni, illetve kilopni valakinek a szemét’ motívummal. A ’szem’ és cselekvés forrású metaforákban jellemzően az alábbi cselekvésfogalmak szerepelnek: 1. shude pale tye duj jákha shude (dobd) verb. pale (után) adv. tye (tieid) pronomen possessivum duj (két) nomen numerale jákha (szemek) nomen subst. ’dobd a két szemed után’ 2. avri rovel leske jákha avri (ki) adv. rovel (sír) verb. leske (övéi) pronomen possessivum jákha (szemek) nomen subst. ’kisírja a szemeit’ dob/ vet (shudel): shude pale tye duj jákha (dobd a két szemed után), leske duj jákha inke andre shudas ande xajing (a két szemét beledobták a kútba); pe tye jakha shudino kode (szemedre vetem azt); vág ( shinel): ande jákh shinel kasavo chorro manush (szembe veri azt a szegény embert); lop (chorrel): közbe sar avri las leske duj jákha, chi sama las the varekon leske duj jákha chordas len (közben ahogy kint volt a két szeme, nem vette észre, hogy valaki 29
Pál- Újvári (2001: 427)
39
a két szemét ellopta); kisír (avri rovel):avri rovel leske jákha (kisírja a szemeit). eszik (xal), tép/ szakít (shingrel) igékkel fejezi ki a szándékolt jelentést, melyeknek tárgy a száj30: xav tyo muj (eszem a szádat); xal o lazhavo tyo muj (eszi a szégyen a szádat); xal o lazhavo táj o prasamo lesko muj (eszi a szégyen és a gyalázat a száját); me tuke trubul te shingerav tyo muj (szét akarom tépni a szádat) Utóbbi két metaforát a morfológiai elemzés részletességével ismertetem: 3. xal o lazhavo táj o prasamo lesko muj xal (eszik) verb. o (a) art. lazhavo (szégyen) nomen susóbst. táj (és) konj.o (a) art. prasamo (gyalázat) nomen subst. lesko (övé) pronomen possessivum muj (száj) nomen subst. ’eszi a szégyen és a gyalázat a száját’ 4. me tuke trubul te shingerav tyo muj me (én) pronomen pers. tuke (neked) pronomen pers. trubul (kell) kopula te (hogy) konj. shingerav (tépem) verb. tyo (tiéd) pronomen possessivum muj (száj) nomen subst. ’akarom tépni a szádat’ Ezek a jelentésszerkezetek érzelmeket és erkölcsi tartalmakat konceptualizálnak. A ’kéz’ szimbolikája („kapocs ember és külvilág között” 31) foglaltatik benne a következő nyelvi képben: 5. charav tye punre, tye vastore charav (nyalom) verb. tye (tieid) pronomen possessivum punre (lábak), tye (tieid) pronomen possessivum vastore (kezecskék) nomen subst. ’nyalom a lábaidat, a kezecskéidet’ A fizikai kontaktus megjelenése nyal (charel), vágja, ad (del) igék segítségével jut kifejezésre. Ezek a metaforák pozitív érzelmet konceptualizálnak. láb (punro- e): „A láb az emberi test alsó végtagja, a test kezdete, a fej a végpontja, de a láb önmagában is kezdet és vég, indulás és érkezés.(…) A láb lemeztelenítése az alázat, az önkéntes szolgaság, megcsókolása vagy megmosása a teljes alárendelődés és a tisztelet jele.”32 Ez a szimbolika jelenik meg a következő metaforákban: charav tye punre (nyalom a lábaidat); charav tye punre, tye vastore (nyalom a lábadat, a kezecskéid). Nyal (charel) ige passzív alanya a láb, pozitív érzelmet konceptualizál, melyet a láb végtag univerzális motívumrendszere tesz hangsúlyossá. „Az alázat és a feltétel nélküli tisztelet kifejeződése.” csont (kokalo- a): „Szimbolikája többrétű. Mivel a létezők eredendő anyaga, az 30
szimbólumrendszerét ld. 29. oldal Pál- Újvári (2001: 237) 32 Pál- Újvári (2001: 295) 31
40
újjászületés csírája, a lélek lakhelye, ezért a legyőzhetetlen életelv, az erény, a feltámadás, a feltámadásba vetett hit kifejezője. Másrészt a halál és a gyász jelképe.”33 6. e kokala géle séjjel, mulas e (a) art. kokala (csontok) nomen subst. géle (mentek) verb. séjjel (széjjel) adv., mulas (meghalt) verb. ’a csontok széjjelmentek, meghalt’ A numa leske kokala vorbin pe ando pato (csak a csontjai beszélnek az ágyban); az e kokala géle séjjel, mulas (a csontok széjjelmentek, meghalt) és a lake kokala duma te del (a csontjai beszédet adjanak) jelentésszerkezetekben a csont összetett szimbólumrendszeréből elsősorban a halál motívuma aktiválódik. térd (chang- a): „A vitalitás kifejezője; a test erejét és az ember társadalmi funkcióit is jelentheti. A térdhajtás az alázat, a térdre kényszerítés, a legyőzetés jele. Az önkéntes letérdelés behódolást, az atyai és anyai gondoskodás elfogadását vagy hűségesküt fejez ki.”34 7. del changa angla leste del (ad) verb. changa (térdek) nomen subst. angla (előtt) adv. leste (nála) pronomen pers. ’térdeket ad előtte’ metaforában fenti motívumrendszert a ’del’ ad ige teszi teljessé. bőr (morchi- a): „A szellemmel szemben az anyag jelképe.”35 Az avri xuttel andar morchi (kiugrik a bőrből) jelentésszerkezet (’kiugrik a bőréből’ formában) számos kultúrában megjelenik, mint az öröm konceptualizálásának eszköze: 8. avri xuttel andar morchi avri (ki) adv. xuttel (ugrik) verb. andar (-ből) adv. morchi (bőr) nomen subst. ’kiugrik a bőrből’ 2.2.3. Cselekvés - természet, természeti jelenségek A természeti jelenségek megjelenése forrásként az oláh cigány nyelvű folklóranyagban kiaknázhatatlannak tűnik, bár minden bizonnyal ebben a tekintetben univerzális jelenséggel állunk szemben. Mivel alapvető tapasztalata az emberi létnek a minket körülvevő természeti környezet, ezért nagy valószínűséggel autentikus, szájhagyomány útján terjedő szövegekben gyakran találkozunk vele, gyakorlatilag bármely nyelv esetében. Magyar népdalok ez irányú vizsgálata (Baranyiné 2008) általában az érzelmek kifejezésében a TÁVOL - KÖZEL, FENT - LENT oppozíciós fogalmak segítségével fejezi ki bizonyos jelentéstartalmak mélységét, mely az oláh cigány szövegekre nem jellemző. Sokkal inkább találkozunk azzal a jelenséggel, melyet Baranyiné (2008: 319) „irány nélküli céltalansággal” jellemez, és amely motívum a bujdosó, társadalomból kitaszított csoportok szemléletmódját jeleníti meg. 33
Pál- Újvári (2001: 97) Pál- Újvári (2001: 458) 35 Pál- Újvári (2001: 83) 34
41
Az isten - cselekvés összetett forrástartományhoz hasonlóan abban a felfogásban is felfedezhetünk egyfajta passzivitást a beszélő részéről. Bizonyos történéseket, érzéseket, állapotok beálltát tehát nem a beszélő generálja, hanem az megtörténik, jelen esetben a természeti jelenségek mozgása/aktivitása által. Ám csakúgy, mint a cselekvés - isten (transzcendentális jelenség) forrású metaforák esetében, ezúttal is meg kell különböztetnünk azokat a metaforákat, melyekben a természeti erő aktív, illetve azokat, melyekben passzív és/ vagy befogadó. természeti jelenség aktív: 1. ek baro parno sap avilas opre anda pince ek (egy) nomen numerale baro (nagy) nomen adiect. parno (fehér) nomen adiect. sap (kígyó) nomen subst. avilas (jött) verb. opre (fel) adv. anda (- ből) adv. pince (pince) nomen subst. ’egy nagy fehér kígyó jött fel a pincéből’ 2. o zhukel te xal o manro, mánresa o nasvalípe o (a) art. zhukel (kutya) nomen subst. te (hogy) konj. xal (eszi) verb. o (a) art. manro (kenyér) nomen subst., mánresa (kenyér) nomen subst. o (a) art. nasvalípe (betegség) momen subst. ’a kutya egye a kenyeret, kenyérrel a betegséget’ 3. avilas ek balval haj ingerdas la mandar avilas (jött) verb. ek (egy) nomen numerale balval (szél) nomen subst. haj (és) konj. ingerdas (vitte) verb. la (őt) pronomen pers. mandar (tőlem) pronomen pers., ablativus ’jött egy szél és elvitte tőlem’ 4. chi chiriklyi chi tromal t’ural chi (nem) inf. chiriklyi (madár) nomen subst. chi (nem) inf. tromal (mer) verb. t’(hogy) konj. ural (repül) verb. ’nem madár, (ami) nem mer repülni’ 5. che balval andas tu kathe che (milyen) pronomen interrogativum balval (szél) nomen subst. andas(hozott) verb. tu (téged) pronomen pers. kathe (ide) adv. ’milyen szél hozott téged ide ’ 6. phurdas les o balval, praxoske válisájlas phurdas (<meg>) fújta les (őt) pronomen pers. o (a) art. balval (szél) nomen subst., praxoske (pornak) nomen subst. válisájlas (vált) verb. ’megfújta őt a szél, porrá vált’ 7. opre ustyel a o kham opre (fel) adv. ustyel (kel) verb. o (a) art. kham (Nap) nomen subst. ’felkel a nap’
42
A természeti jelenségek között ellentétpárokat találunk36: ég - föld (cheri - phuv): chi chéri, chi phuv te na lel ma ande (se ég, se föld ne vegyen be engem); hody fajma még vi o chéri táj i phuv edybe boldas pe (hogy talán még az ég és a föld is egybefordult) metaforák erre az ellentétpárra épülnek; olyan állapotot írnak le, amely teljes értékű, ugyanakkor két pólusú. tűz - por37 (jag - praxo): ke praxo kerav la ba me (mert porrá teszem, de én); phurdas les o balval, praxoske válisájlas (megfújta őt a szél, porrá vált) a halál metaforikus kifejezései, csakúgy, mint te kerdyíle duj jaga te marnas pe k’ekhtane, saveski jag mudarna (csináljanak két tüzet, hogy verjék egymást, amelyiküknek a tüze meghal): a tűz- hamu motívumrendszer analóg az élet- halál ellentétpárral. nap - éj (kham - ratyi): opre ustyel a o kham felkel a nap; avilas e rátyi (jött az éjjel) az időt jelenítik meg, valaminek a kezdetét vagy végét fejezik ki. eső38 (brishind) és hó39 (jiv) funkciója hasonló a következő metaforákban: marel ma o brishind (ver engem az eső); mardas les o brishind, o jiv (verte őt ez eső, a hó) állapotot konceptualizálnak, amennyiben mindkettő szerepel a nyelvi szerkezetben; céljuk az állapot mélységének kifejezése, nyomatékosítása. szél (balval): che balval andas tu kathe (milyen szél hozott ide téged); avilas ek balval haj ingerdas la mandar (jött egy szél és elvitte tőlem); phurdas les o balval, praxoske válisájlas (megfújta őt a szél, hamuvá vált) állapotot fejeznek ki, melyeket a szél aktivitása generál. madár (chiriklyi- a): „Az égbe emelkedés, a menny és a föld közti kapcsolattartás, az istenekkel való kommunikálás, a magasabb tudatállapotba való átlépés, a transzcendencia, a lélek és a szellem szimbóluma” Pál- Újvári (2001: 313): chi chiriklyi chi tromal t’ural (nem madár, nem mer repülni) vágyat konceptualizál. Ahogy Pál - Újvári (2001) is jegyzi, a kígyó olyan egyetemes szimbólum, mely gyakran ellentéteket hordoz magában. Univerzális motívumrendszerén túl a ’vlax gypsy’ folklórban létezik egy speciális jelentése is: a fehér kígyó a szerencsétlenség szimbóluma40. Az ek baro parno sap avilas opre anda pince (egy nagy fehér kígyó jött fel a pincéből) metafora állapotot és érzelmet (talán az sem túlzó, hogy érzelmi állapotot) fejez ki. Az o zhukel te xal o manro, mánresa o nasvalípe (a kutya egye meg a kenyeret, kenyérrel a betegséget) metafora a kutyához kapcsolódó tulajdonságok és viselkedésmódok (hűség, éberség) segítségével vágyat konceptualizál. természeti jelenség inaktív: 36
A metaforákban szereplő természeti jelenségek szimbolikáját – por, eső, hó kivételével – a 24 - 25. oldalakon közlöm. 37 por: A földi lét, a mulandóság és az alázat szimbóluma. (…) A halál és a bűnbánat kifejezője.” Pál- Újvári (2001: 384) 38 Az „eső a földet megtermékenyítő isteni befolyás, az üdvösség és megtisztulás, valamint az áthatolás szexuális és spirituális értelemben vett szimbóluma.” Pál- Újvári (2001: 126) 39 hó: „Általában a halál, a pusztulás fogalmához társul.” Pál- Újvári (2001: 206) 40 anyanyelvi adatközlő, Győr
43
8. zha téle pe milo phuv zha (menj) verb. téle (le) adv. pe(-ra, -re) adv. milo (panaszos/ szomorú) nomen adiect. phuv (föld) nomen subst. ’menj le a panaszos földbe’ 9. chi chéri, chi phuv te na lel ma ande chi (se) inf. chéri (ég) nomen subst., chi (se) inf. phu (föld) nomen subst. te (hogy) konj. na (ne) inf. lel (vesz) verb. ma (engem) pronomen pesr. ande (be) adv. ’se ég, se föld ne vegyen be engem’ 10. káli ratyi-j káli (fekete) nomen adiect. ratyi (éjszaka) nomen subst. -j kopula ’fekete éjszaka van’
A föld, szél, hold, nap, csillagok a tárgyai azoknak a nyelvi szerkezeteknek, amelyekben természeti jelenséggel történő cselekvéssel jutnak kifejezésre bizonyos céltartalmak. ’Ellopni’, illetve ’felengedni’ az égitest(ek)et egymás ellenpólusai tartalmilag, de egyaránt állapotot fejeznek ki: vov chordas d’ shonuto (ellopta a holdat) a fény hiányának állapotát; mukhlas opre o svunto shonuto, o svunto cherhaja the o svunto kham (felengedte a szent holdat, a szent csillagokat és a szent napot) a világosságot. Ez tulajdonképpen a sötétség - világosság, illetve ezen fogalmak szimbólumrendszerének (pl. remény - reménytelenség; élet - halál) metaforikus kifejeződése.
2.2.4. Cselekvés - idő Az idő fogalmával metaforikus és metonimikus jelentésszerkezetekben általában, mint céltartománnyal találkozunk. Azaz az idő fogalmát/múlását sokkal inkább kifejezni és érzékeltetni szeretnénk, semmint hogy használatával érzékeltessünk valamit. E kevéssé megragadható entitás a romani nyelvben is megjelenik bizonyos jelenségek konceptualizálásában, ám előfordulnak olyan nyelvi szerkezetek is, amelyben az idő – általunk kevéssé megfogható – természetével fejeznek ki valamit. Ebben a szándékban benne rejlik egy olyasfajta tudati tartalom, hogy az idő fogalmában lényegileg benne rejlik a változás, természeténél fogva. 1. rátol pe lende rátol (esteledik) verb. pe (-ra, -re) prepoz. lende (náluk) pronomen pers. ’rájuk esteledik’ 2. kerdyol e svunto tehára kerdyol (lesz) verb. e (a) art. svunto (szent) nomen adiect. tehára (holnap) adv. ’szent holnap lesz’ Az idő múlásával és napszakok váltakozásával fejezik ki a következő metaforák a szándékolt jelentést, mely többnyire változás: 44
A napszakok jönnek: avel e rát pre lende (jön az este rájuk); avile o duj rátye, téle oprisarde le duj rátye, chi mukhlas avri le phralen te zhan (jött a két éjjel, letűnt a két éjjel, nem engedte ki a fivéreket menni); avel i detehara (jön a reggel). Az idő cselekszik (vagy cselekvés passzív alanya): kerdyol e svunto tehára (szent holnap lesz); mukhlas pre les ek bari vreme (ráengedünk egy nagy időt); butyarel e vreme (dolgozik az idő). 2.2.5. Cselekvés - beszéd A beszéd, mint forrástartomány megjelenése az oláh cigány nyelvben speciális. Ahogy Stewart (1994: 173- 175) rámutat, a magyar ’beszéd’ szó analógiájának tekinthető ’vorba’ kifejezésnek sajátos, összetett tartalma van a romani nyelvben. Kulturális antropológiai megfigyelései szerint a szó szerinti jelentésen túl többlettartalmakkal bír, és mint ilyen, a roma identitás szerves része és kifejezése. Egyfajta gondolatfolyamnak értelmezhető és markáns etnikai tartalmak fedezhetők fel benne. Ezt a sajátos közösségi beszédaktust a romák a „chachi vorba” (igaz beszéd) kifejezéssel jelölik, melyben etnikus beszédtartalmak jelennek meg; gondolatok, érzések, melyek a roma lét esszenciáját fejezik ki. Tartalmában gyakran megjelenő motívum a vándorlás, a szegénység, a társadalomból való kitaszítottság és tudatosan vállalt elkülönülés. A romani nyelvben létezik egy másik kifejezés, mely szintén a beszédaktust, mint cselekvést jelöli. Ez a ’duma’, mely gyakorlatilag minden magyarországi nyelvjárásban előfordul, a kárpáti cigányban is. Átkerült a szlengbe is, ott beszédet jelent, bizonyos pejoratív tartalommal. Akkor használjuk, ha a beszédet értelmetlennek, feleslegesnek tartjuk, és ez természetesen nem véletlen. Bár a vorba és a duma kifejezések között vannak szemantikai átfedések, mégis azt mondhatjuk – amennyiben a magyar nyelvben keresünk analógiákat –, hogy előbbi inkább beszédet (szót), utóbbi inkább hangot jelöl. A vorba kifejezés tehát feltételez bizonyos gondolati tartalmat és kifejezési szándékot, míg a duma általában értelemmel nem rendelkező hangsor, tehát tulajdonképpen a beszédnek, mint fizikai aktusnak a képessége. 1. shin ma ek vorba, ba tusa shin (vágj) verb. ma (nekem) pronomen pers. ek (egy) nomen numerale vorba (beszéd) nomen subst. , ba (de) konj. tusa (veled) pronomen pers. ’vágj nekem egy beszédet, de veled’ 2. te na lunzharav e vorba te (hogy) konj. na (ne) imperat lunzharav (nyújtom) verb. e (a) art. vorba (beszéd) nomen subst. ’ne nyújtsam a beszédet’ 3. zhal tyi vorba zhal (megy) verb. tyi (tiéd) pronomen possessivum vorba (beszéd) nomen subst. ’megy a beszéded’ Az ad (del), megy (zhal), emel (vazdel) igék jelenléte nyomatékosítja a szándékolt jelentést a fenti jelentésszerkezetekben, melyekben a ’beszéd’ jelentése tartalmilag a gondolat felé mozdul el: de, ko dale leske duma (de ki fog neki beszédet adni); zhal tyi vorba (megy a beszéded); ande vorbi vazdíne la (beszédbe emelték <őt>). 45
A vág (shinel), nyújt (lunzharel) igék szerepelnek a következő metaforákban: shin ma ek vorba, ba tusa (vágj nekem egy beszédet, de veled); te na lunzharav e vorba (ne nyújtsam a beszédet). Ezek a metaforák egyúttal specifikus, a romani nyelvre jellemző lexikális kompozíciójú szerkezetek.
2.2.6. Cselekvés - szerencse (anyagi javak, arany) „Mind a ’baxt’, mind a ’prikezhija’ fontos fogalmak a romák hitének megértéséhez és mindkettő kapcsolatban van természetfeletti tartalmakkal. A ’baxt’ (szerencse) és az egészség – melyek tulajdonképpen szinonimák – istennel (Del) vannak kapcsolatban. Ha valakinek jó egészsége van, birtokában van a ’baxt’-nak; ha valaki beteg, a ’prikezhija’ - tól szenved. Bizonyos tárgyak, hangulatok, ételek, cselekvések és színek is előidézhetik a ’baxt’ - ot, vagy a ’prikezhija’ -t.” (Sutherland, 1975: 282, fordítás tőlem) 1. zhal o raklo karing e bibaxt zhal (megy) verb. o (a) art. raklo (fiú) nomen subst. karing (amerre) adv. e (a) art. bibaxt (szerencsétlenség) nomen subst. ’megy a fiú amerre a szerencsétlenség’ 2. muro sasto barvalímo tuke dav muro (enyém) pronomen possessivum sasto (egész) nomen adiect. barvalímo (gazdagság) nomen subst. tuke (neked) pronomen pers. dav (adom) verb. ’egész gazdagságomat neked adom’ 3. po rup, po somnakaj te vushtyaves po (- on) adv. rup (ezüst) nomen subst., po (- on) adv. somnakaj (arany) nomen subst. te (hogy) konj. vushtyaves (keltek) verb. ’ezüstön, aranyon keljetek’ Fenti metaforák esetében a ’baxt’ szubsztancia aktivitásáról, illetve az azzal kapcsolatban lévő/hozható aktivitásról van szó. A de e bibaxt the e baxt marnas pe pale (de a szerencsétlenség és a szerencse verték egymást megint); közbe e baxt örökké félre malalas la bibaxta (közben a szerencse örökké félreütötte a szerencsétlenséget); zhal o raklo karing e bibaxt (megy a fiú a szerencsétlenség körül) metaforák a ’baxt’ jelenlétét vagy hiányát fejezik ki, illetve az ezzel kapcsolatba hozható állapotot vagy változást. A ’baxt’ kulcsfontosságú fogalom a romák hitvilágában: gyakorlatilag bármely jelenség leírható és magyarázható meglétével vagy hiányával éppen azért, mert ezek a szubsztanciák kapcsolatban vannak istennel. Ezek a metaforák minden esetben állapotot és/vagy változást konceptualizálnak. Az arany (ezüst, gazdagság)- cselekvés forrású metaforák tartalmilag pozitív jelentéssel bírnak: muro sasto barvalímo tuke dav (egész gazdagságomat neked adom); háj o somnakuno kasht világítíjas lenge sorro rátyi (és az aranyfa világított nekik egész éjjel); po rup, po somnakaj te vushtyaves (ezüstön, aranyon keljetek).
46
2.2.7. Cselekvés - szív A szív, mint az élő szervezet központja univerzális szimbólum és számos kultúrában az érzelmek kifejezésére használatos a metaforikus konceptualizációban. 1. mindyan pharrol muro jílo mindyan (mindjárt) adv. pharrol (hasad) verb. muro (enyém) pronomen possessivum jílo (szív) nomen subst. ’mindjárt hasad a szívem’ 2. chumidav tyo jilo chumidav (csókolom) verb. tyo (tiéd) pronomen possessivum jilo (szív) nomen subst. ’csókolom a szívedet’ 3. phurdas anda leste edy jílo phurdas (fújt) verb. anda (-ba) adv. leste (nála) adv. edy (egy) pronomen numerale jílo (szív) nomen subst. ’belefújt egy szívet’ A mindyan pharrol muro jílo (mindjárt hasad a szívem( általános nyelvi képnek tekinthető a magyar nyelvben is. A charav o lesko jílo (nyalom a szívét); chumidav tyo jilo (csókolom a szívedet) jelentésszerkezetek kiterjedtek és hangsúlyozottak, a pozitív érzelmek telítettségét fejezik ki, csakúgy, mint pl. ’eszem a zúzádat’ a magyar nyelvben. 2.2.8. Cselekvés - érzelem 1. so rodas leske pátyiv so (mi) pronomen interrogativum rodas (keressük) verb. leske (övé) pronomen possessivum pátyiv (becsület) nomen subst. ’mit keressük a becsületét’ 2. xal ma e pustíja xal(eszik) verb. ma (engem) pronomen pers. e (a) art. pustíja (pusztulat) nomen subst. ’eszik engem a pusztulat’ Meg kell különböztetnünk azokat a metaforákat, melyeknek forrásában az érzelem cselekszik: te koronázisarel les o boldogshago (koronázza őt a boldogság); xal ma e pustíja41 (eszik engem a pusztulat). A boldogság koronáz, a pusztulat eszi (bekebelezi) az embert. A boldogság teljessé tesz bizonyos pozitív érzelmeket, illetve lelkiállapotokat, a pusztulat (tehát a negatív érzelem és viszonyulás) önmagában teljes. A chi xal ande briga (nem eszik a bánatban) és a búnak bánatnak dyan tu (búnak, bánatnak adtad magad) szerkezetek negatív lelkiállapotokat fejeznek ki. Ezekben az érzelmek passzívak, ám okozói bizonyos jelenségeknek. 41
Annak ellenére, hogy a magyar pusztul szó szerepel a fogalomban, a pusztija és a prikezhija (ld. 46. o.) jelentése között van csekély átfedés a szerencsétlenség - természetfelettiség közös vonalán keresztül.
47
2.3.
Egyéb összetett források
Szerencse(arany) - testrész: 1. ke baxtali chuchi pílalas ke (mert) konj. baxtali (szerencsés) nomen adiect. chuchi (mell<et>) nomen subst. pílalas (ittak) verb. ’mert szerencsés mellet szívtak (ittak)’ Mell:”a védelem, a gyengédség, a szeretet, a bőség, az anyaság, a termékenység feminin szimbóluma. Kehely, amelyből az élet árad, az újjászületés ígérete.”42 Ez a kehely, mint tartály arannyal van tele: somnakasa sas ande mardo ande lesko kolin (arannyal volt telemerve a keble), olyan állapot kifejezése, melyben fenti szimbólumok fokozhatatlanul, telítetten vannak jelen. A metafora olyan személyre utal, aki mindazon értékek birtokában van. Az arany és szerencse fogalmak kapcsolata43 mentén haladva a ke baxtali chuchi pílalas (mert szerencsés mellet szívtak ) jelentésszerkezet tulajdonképpen az előző metafora lineáris folytatása: olyan személyre utal, aki ’arannyal telemert kebelből táplálkozott’.
Szerencse - rokoni kapcsolat: 1. la baxtako, bibaxtako, lenge duj ráklore sas, la baxtako ráklo sas o kham, bibaxtako sas o shonuto la (a) art. baxtako (szerencsés) nomen adiect., bibaxtako (szerencsétlen) nomen adiect., lenge (övéik) pronomen possessivum duj (két) nomen numerale ráklore (fiúk) nomen subst. sas (volt) verb., la (a) art. baxtako (szerencsés) nomen adiect. ráklo (fiú) nomen subst. sas (volt) verb. o (a) art. kham (Nap) nomen subst., bibaxtako (szerencsétlen) nomen adiect. sas (volt) verb. o (a) art. shonuto (Hold) nomen subst. ’a szerencsés, szerencsétlen az ő két fiúk volt, a szerencsés fiú volt a nap, a szerencsétlen volt a hold’ Sajátos nyelvi képekkel operál a la baxtako, bibaxtako, lenge duj ráklore sas, la baxtako ráklo sas o kham, bibaxtako sas o shonuto (a szerencse, szerencsétlenség az ő két fiúk volt, a szerencse- fiú volt a nap, a szerencsétlen a hold) jelentésszerkezet: egyrészt a szerencse és a szerencsétlenség szubsztanciáját megszemélyesíti, majd ezt tovább azonosítja égitestekkel: szerencse (baxt )= Nap (Kham), szerencsétlenség (bibaxt) = Hold (Shonut{o}); szerencse (baxt44) = fény; szerencsétlenség = fény hiánya (vagy mérsékelt megléte)
42
(Pál- Újvári, 2001: 326) ld. 31.o. 44 fogalom ld. 47. o. 43
48
isten (transzcendentális jelenség) – cselekvés – anya 1. leski déj armaje mangelas leski (övé) pronomen possessivum déj (anya) nomen subst. armaje (átkok) nomen subst. mangelas (kért) verb. ’az anyja átkokat kért’ Az anya - motívum bővűl negatív jelentéstartalmú transzcendens fogalmakkal (rosseb ’rossebo’, ördög ’beng- a’, átok ’armaj- a’). A hody o rossebo te xalo tya da (hogy a rosseb egye meg az anyádat) és az o beng te khurrdo tya da (az ördög bassza az anyádat) metaforák esetében az anya a trancszendencia cselekvésének tárgya, illetve elszenvedője; ezek a metaforák mély és kiterjedt negatív érzelmek kifejezői. A leski déj armaje mangelas (az anyja átkokat kért) kifejezésben az átok, illetve ezzel összefüggésben a negatív érzelem (indulat) súlyát az növeli, hogy az anya kéri, hívja segítségül a transzcendenciát. isten (transzcendentális jelenség) – cselekvés – természet 1. sode brishind, bruma mardas kadal moljaki tőke, kattyi baxt, kattyi áldashi te perel pe tumende sode (ahány) pronomen relativum brishind (eső) nomen subst., bruma (dér) nomen subst. mardas (vert<e>) verb. kadal (ezek<et>) pronomen relativum moljaki (szőlő) nomen subst. tőke (tőke) nomen subst., kattyi (annyi) pronomen relativum baxt (szerencse) nomen subst., kattyi (annyi) pronomen relativum áldashi (áldás) nomen subst. te (hogy) konj. perel (hullik) verb. pe (- ra, –re) adv. tumende (nálatok) pronomen pers. ’ahány eső, dér verte ezt a szőlőtőkét, annyi szerencse, annyi áldás hulljon rátok’ A vágy természeti képekkel való kifejezései a sode brishind, bruma mardas kadal moljaki tőke, kattyi baxt, kattyi áldashi te perel pe tumende (ahány eső, dér verte ezt a szőlőtőkét, annyi szerencse, annyi áldás hulljon rátok) és a kade te zhal laki bax, t’ingaral la o pályi (így menjen a szerencséje, vigye el őt a víz) metaforák. Előbbi hagyományos áldás(kérés); utóbbi inkább kívánság. A természeti képek (eső ’brishind- a’, dér ’bruma’, szőlőtőke ’moljaki tőke’; víz ’paji- a)) a szerencse és az áldás transzcendens fogalmaival bővülnek. természet – cselekvés – testrész 1. feri chusíj andre kodi bari rátyi ek zhungalo- zhungalo- zhungalo sap. hát o sap chalo sas, de fest karing la romnyaki chuchi, hody te pel la feri (csak) adv. chusíj (csúszik) verb.andre (be) adv. kodi (azon) pronomen relativum bari (nagy) nomen adiect. rátyi (éj) adv. ek (egy) nomen numerale zhungalo- zhungalo- zhungalo (csúnya) nomen adiect. sap (kígyó) nomen subst.. hát (hát) konj. o (a) art. sap (kígyó) nomen subst. chalo (jóllakott) nomen adiect. sas (volt) verb., de (de) konj. fest (feszt) 49
adv. karing (amerre) adv. la (az) adv. romnyaki (asszony) nomen subst. chuchi (mell) nomen subst., hody (hogy) konj. te (hogy) konj. pel (iszik) verb. la (őt) nomen pers. ’csak csúszik be ezen a nagy éjen egy csúnya- csúnya- csúnya kígyó. hát a kígyó jóllakott volt, de feszt az asszony melle felé, hogy megigya őt’ A feri chusíj andre kodi bari rátyi ek zhungalo- zhungalo- zhungalo sap. hát o sap chalo sas, de fest karing la romnyaki chuchi, hody te pel la (csak csúszik be ezen a nagy éjen egy csúnya- csúnya- csúnya kígyó. hát a kígyó jóllakott volt, de feszt az asszony melle felé, hogy megigya őt) nyelvi szerkezet a halál sajátos kifejezése, amely több szimbólumból táplálkozik: ’kb. a kígyó az éj leple alatt megissza az asszonyt a mellén keresztül’. Az éj (ratyi- a) és a kígyó (sap- a)erősen negatív jelentéstartalommal bír45, a kettő együttállása a halál hangsúlyos és specifikus leírása. A haragot a tűz (jag- a) képével leírni nem szokatlan jelenség. A Pál- Újvári (2001) által közreadott motívumrendszeréből46 ennek a metaforának az esetében a negatív aspektus kerül előtérbe. A jág shudelas lesko muj és kon leste reselas, kodo jág delas pe (tüzet dobott a szája és aki hozzáért, az a tűz ráadódott) kifejezés az indulat természetére utal. cselekvés – hideg – testrész – természet 1. eccere i shil avri shutte les, pe lesko muj avile e shebura, chi dyes, chi rát nas eccere (egyszerre) adv. i (a) art. shil (hideg) nomen subst. avri (ki-) prepoz. shutte (ütött<e>) verb. les (őt) pronomen pers., pe (-ra) adv. lesko (övé) pronomen possessivum muj (száj) nomen subst. avile (jöttek) verb. e (a) art. shebura (sebek) nomen subst., chi (se) inf. dyes (nappal) adv., chi (se) inf. rát (éj) adv. nas (nem volt) verb. ’egyszerre kiütötte a hideg, sebek jöttek a szájára, se nap, se éj nem volt’ Az eccere i shil avri shutte les, pe lesko muj avile e shebura, chi dyes, chi rát nas (egyszerre kiütötte a hideg, sebek jöttek a szájára, se nap, se éj nem volt) metafora több rétegű. Egyrészt az üresség állapotának kifejeződése: ’chi dyes, chi rát nas’ se nap, se éj nem volt; mely bővül betegség jelével: ’shebura’ sebek, ami a szájon (a ”lélek belégzésének a helyén”)47 ’muj’ látható és a hideg okozza. Rossz testi- és lelkiállapot sajátos, árnyalt és kiterjedt konceptualizálása, melyben ok és okozat egyaránt felszínre kerül. anya – állapot – cselekvés – világ 1. nasul sas vi tyi déj, kana pe juma das tu avri nasul (rossz) nomen adiect. sas (volt) verb. vi (is) partikula tyi (tiéd) pronomen possessivum déj (anya) nomen subst., kana (mikor) adv. pe (-ra) 45
éjszaka ld. 26. o.; kígyó ld. 44. o. ld. 26. o. 47 Pál- Újvári (2001: 414) 46
50
adv. juma (világ) nomen subst. das (adott) verb. tu (téged) pronomen pesr. avri (ki) adv. ’anyád is rossz volt, mikor kiadott a világra téged’ A nasul sas vi tyi déj, kana pe juma das tu avri (anyád is rossz volt, mikor kiadott a világra téged) metafora negatív érzelem specifikus kifejeződése, melyben több komponens szerepel egyidejűleg: 1. tartály- motívum, a világra való kiadatás, 2. rossz anya, mely előrevetíti a gyermek rosszaságát/ gonoszságát = rossz anya testéből egy másik térbe való kiadatás: ’a rossz kikerülése zárt térből a nyitottba (közénk)’ metaforikus kifejezése.
51
3. FEJEZET CÉLTARTOMÁNYOK OLÁH CIGÁNY (VLAX GYPSY) FOLKLÓR SZÖVEGEK METAFORÁIBAN
Dolgozatom harmadik fejezetében a folklór korpusz céltartományaival foglalkozom. Ismertetem, hogy milyen célfogalmakkal találkozunk, és mi jellemzi ezeket a témákat a metaforikus konceptualizációban. A mennyiségi mutatók két célt szolgálnak: egyrészt mutatják az egyes témák előfordulásának gyakoriságát egymáshoz viszonyítva; másrészt kiindulópontot szolgáltatnak az irodalmi metaforák forrástartományainak összehasonlító – kvantitatív és kvalitatív – elemzéséhez. Lakoff (1980: 6) szerint a metaforák az emberi analogikus gondolkodás megnyilvánulásai: olyan nyelvi képződmények, melyeknek az a célja, hogy kifejezzenek egyfajta dolgot egy másiknak a kifejezéseivel. Mindennapi életünkben számos olyan nyelvi helyzettel találkozunk, amelyekben nem az információközlés az elsődleges szándék, hanem olyan tartalmak közvetítése, amelyek túlmutatnak a szó szerinti jelentésen. „Tapasztalatainkról való tudásunkat fogalmakkal reprezentáljuk. Ezek egy adott fogalmi tartomány részeivé válnak, mely így tapasztalataink egy halmazának strukturált mentális reprezentációjaként értelmezhető. Kövecses szerint a világról összegyűjtött tapasztalatainkat olyan fogalmi tartományok (frame) alapján konceptualizáljuk, melyek egy adott kultúrához köthetők, így nem tekinthetők objektívnak, hanem egy sajátos világlátást jelenítenek meg. (Kövecses, 2006:91–92).”48 A harmadik fejezetben a fenti elméletek és gondolatok fényében vizsgálom az oláh cigány (vlax gypsy) dialektusban Bari (1990) által lejegyzett folklór szövegekben található metaforák céltartományait. Kövecses (2005: 41) a céltartományokat három nagyobb csoportba sorolja: 1. mentális állapotok; 2. társadalmi csoportok és folyamatok; 3. személyes tapasztalatok. Az elemzést illetően három hipotézist állítottam fel: 1. Folklór szövegekről lévén szó, társadalmi tartalmakkal, mint céltartománnyal (társadalom, nemzet, politika, gazdaság, stb.) csekély mennyiségben találkozunk. 2. Az érzelmek konceptualizálása mennyiségében szignifikáns eltérést mutat az egyéb céltartományokétól; jellemzően többször jelenik meg a metaforikus konceptualizációban célként, mint a többi azonosított céltartomány. 3. Az emocionális tartalmak megjelenítésének módjai szignifikáns kvalitatív különbséget mutatnak magyar és angol nyelvű példák eszközeihez viszonyítva (forrásfogalmak, domének, stb.) Kutatásom eredményeit a hetedik, az univerzálékat és specifikus metaforákat tárgyaló fejezetben ismertetem, tekintettel arra, hogy az egyes témák kiterjedésének, egyedi kidolgozottságának sajátosságai, illetve az adott céltartománnyal kapcsolatos metaforikus folyamatok eltérő hangsúlyozottsága módosíthatják a céltartományokról alkotott képet.
48
ford.: Harsányi (2010: 5)
52
3.1.
Egyszerű céltartományok az oláh cigány (vlax gypsy) folklórban
Ebben a fejezetrészben azokat a folklór metaforákat ismertetem és elemzem, melyeknek céltartománya egyfajta dolgot konceptualizál. Elsőként azokkal az átvitt értelmű kifejezésekkel foglalkozom, amelyek eseményt írnak le. Ez a csoport az esemény jellegét tekintve további alcsoportokra bontható a történés jellegére és lényegére vonatkozóan, úgymint: állapot, változás, cselekvés, ok. Ezeket előfordulási gyakoriságuk sorrendjében analizálom. A második leggyakrabban konceptualizált tartalmat az érzelmek alkotják, melyeket szintén tovább bontottam kvalitatív aspektusuk okán negatív, illetve pozitív érzelmeket kifejező jelentésszerkezetekre. A további megjelenített céltartalmakat – idő, vágy, erkölcs, halál, gondolat, emberi kapcsolatok – előfordulásuk gyakorisága szerinti sorrendben ismertetem. Mennyiségi lista: esemény állapot változás cselekvés ok érzelem pozitív negatív idő vágy erkölcs halál gondolat emberi kapcsolatok
85 48 18 7 2 50 23 27 14 10 10 9 7 4
3.1.1. Események konceptualizálása az oláh cigány (vlax gypsy) folklórban A továbbiakban megpróbálom feltérképezni, hogy az események konceptualizálására az oláh cigány folklór milyen eszközöket használ. Alapfeltevésem, hogy találkozunk ugyan univerzális jelenségekkel ebben a tekintetben (pl. fellelhetünk eseménystruktúra metaforákat, melyekben az eseményeket erő és mozgás segítségével konceptualizáljuk), a már tárgyalt összetett források megléte miatt maguk is összetettek. Annak okán, hogy a folklór anyagban nagyobb mennyiségben találkozunk két, vagy több forrástartománnyal, a kifejezés szándéka, a leírni, megjeleníteni kívánt jelenség (jelen esetben esemény) is árnyaltabb lesz. Véleményem szerint az oláh cigány (vlax gypsy) folklórban az állapotok konceptualizálása képlékenyebb és átjárhatóbb – elsősorban az érzelmek irányába –, mint az ezen aspektusból leírt nyelvekben. Bár a metaforikus és metonimikus kifejezések természetükből adódóan nem konkrétak, úgy tűnik, hogy a romani nyelv ebben még nagyobb mozgásteret enged. Hétköznapi nyelven ezt úgy fejezhetnénk ki, hogy árnyaltabban fogalmaz és többet bíz a befogadóra. 53
Dirven (1985) rámutat, hogy a metaforák nem pusztán pragmatikai szerepet játszanak a nyelvhasználatban, hanem új jelenségek létrehozásának eszközei is, egyúttal felhívja a figyelmet a mentális terek szerepére a konceptualizációban. Kiemeli az emlékképek, mentális forgatókönyvek szerepét, melyek tovább bővítik a személyes tapasztalatok (szándékok, érdekek, érzelmek) jelentőségét. Kövecses (2005:142): „Az ESEMÉNYSTRUKTÚRA - metafora céltartománya az események különféle tulajdonságait foglalja magába. Ezek a tulajdonságok a változó állapotok, az okok, melyek változást idéznek elő, a változás maga, a cselekvés, a cselekvés célja stb.” A fejezet első részében az események konceptualizálásával foglalkozom.
3.1.1.1. Állapotok konceptualizálása az oláh cigány (vlax gypsy) folklórban Tekintettel arra, hogy a folklór szövegekben található metaforák leggyakrabban állapotot konceptualizálnak, elsőként ezeket tárgyalom. Megítélésem szerint az állapotokat konceptualizáló metaforákat indokolt tovább bontani az elemzés során aszerint, hogy milyen minőségű állapotot fejeznek ki. Ezen aspektus szerint további alcsoportokra osztottam a jelentésszerkezeteket, melyeket a továbbiakban kvalitatív és kvantitatív elemzésnek vetek alá. Mennyiségi szempontból arra a megállapításra jutottam, hogy az állapotot konceptualizáló 48 metafora közül: 24 negatív, 14 semleges, 10 pozitív állapotot fejez ki. A negatív állapot kifejezése a metaforikus konceptualizációban tehát önmagában nagyobb arányban fordul elő, mint a semleges és a pozitív állapoté együttesen. Azt nem állíthatjuk, hogy a negatív állapotok kifejezésének szándéka az oláh cigány (vlax gypsy) folklórban gyakoribb, mint a pozitív, illetve semleges állapoté. Az a megállapítás azonban helytállónak és igazoltnak tűnik, hogy a negatív állapotot jellemzően többször fejezi ki az oláh cigány (vlax gypsy) folklór metaforikusan. (Ez a megállapítás részben analóg a 7. fejezet azon eredményével, miszerint a negatív érzelmek a leginkább kidolgozottak folklór szövegek céltartományai közül.) Negatív állapotokat konceptualizáló folklór metaforák 1. tyo dad cirdel te merel tyo (tiéd) nomen possessivum dad (apa) nomen subst. cirdel (húz) verb. te (hogy) konj. merel (<meg>hal) verb. ’apád húz meghalni’ 2. xalo-j vi tyiro trájo háj vi amaro xalo (<meg>evődött) participium -j kopula vi (is) partikula tyiro (tiéd) nomen possessivum trájo (élet) nomen subst. háj (és) konj. vi (is) partikula amaro (miénk) nomen possessivum ’megevődött a te életed is meg a miénk is’ 3. dzhikáj lume lume ala, na maj zhanav chi duma te dav, khanchi zor naj man dzhikáj (amíg) adv. lume (világ) nomen subst. lume (világ) nomen subst. ala (lesz) verb., na (nem) adv. maj (nekem) pronomen pers. zhanav (tudok) chi (sem) adv. duma (beszéd) nomen subst. te (hogy) konj. dav (adok) verb., khanchi (semmi) pronomen zor (erő) nomen subst. naj (nincs) inf. man (nekem) pronomen pers. 54
’amíg a világ világ lesz, nincs tudásom beszédet sem adni, semmi erőm nincs’ 4. dévla, na mar man dévla (isten) nomen subst., na (ne) inf. mar (verj) verb. man (engem) pronomen pers. ’isten, ne verj engem’ Legnagyobb számban olyan metaforákat találunk a korpusz ezen részében, amelyek negatív állapotot konceptualizálnak. Az elemzés szempontjai közül azt tekintem át, hogy a kifejezések mely igék segítségével jelenítik meg a szándékolt jelentést. Az áttekintést annak vizsgálatával kezdem, hogy a metaforákban szereplő igék jelentéstani szempontból mit jelölnek. A negatív állapotokat konceptualizáló jelentésszerkezetek többségében cselekvésfogalmakkal (14) találkozunk. A ver (marel) ige szerepel a legtöbb metaforában, szám szerint háromban: marel ma o brishind (ver engem az eső); mardas les o brishind, o jiv (verte őt ez eső, a hó); dévla, na mar man (isten, ne verj engem). Negatív állapot leírása, mint ’isten verése’ gyakori a magyar nyelvű folklór- és köznyelvi metaforákban. Ezzel a jelentésszerkezettel találkozunk a romani nyelvben is, amelyek szó szerinti fordításai a magyar nyelvű kifejezéseknek. Ebben a korpuszban a dévla, na mar man ( isten, ne verj engem) formával találkozunk. Természeti erőnek (jelen esetben hó ’brishind- a’ és eső ’jiv-a’) a ver cselekvő igének a párosítása már specifikusabbnak tűnik, tekintettel arra, hogy köznyelvi metaforák gyakori képe. 49 Két olyan jelentésszerkezet található a nyelvi anyagban, melyek az (el)önt ’shorel’ igével konceptualizálnak. Az o rat shordas les (elöntötte a vér); chi sorinas e cherhaja (nem öntöttek a csillagok) metaforák olyan állapotot fejeznek ki, amelyek teljes értékűek, illetve fokozhatatlanok. A nyelvi szerkezet tárgya ’telítve van’, vagy bizonyos jelenség teljes hiányától szenved. A lop (chorrel) ige szintén két ízben szerepel a korpuszban. A tale kude vreme chorde sas o cherháje, o khám the o shonuto (az alatt az idő alatt el voltak lopva a csillagok, a nap és a hold); vov chordas d’ shonuto (ellopta a holdat) metaforák esetén a ’lop’ cselekvő ige tárgya(i) égitest(ek). A sötétség állapotát írják le, amely kognitív szempontból analóg a bizonytalanság, meghatározatlanság állapotával.50 Az ad (del) cselekvő ige két metaforában fordul elő és mindkét jelentésszerkezetben a beszéd (duma) kifejezés a tárgya: a beszéd képességének hiányával17 fejezik ki a céltartalmat. A chi del duma khanchi o mulo (nem ad beszédet semmit a halott) kifejezés a halál, élettelenség állapotának leírása; a dzhikáj lume lume ala, na maj zhanav chi duma te dav, khanchi zor naj man (amíg a világ világ lesz, nincs tudásom beszédet sem adni, semmi erőm nincs) metafora az erőtlenség, gyengeség állapotát konceptualizálja. Az oláh cigány folklórban, illetve a köznyelvben gyakori jelenség, hogy érzelmeket a 49
anyanyelvi környezetben történt megfigyelés alapján vö. éjszaka szimbolikájával (26. o.) 17 ’vorba’ és ’duma’ kifejezések közötti szemantikai különbséget ld. 46. o. 50
55
„megenni valamit” kifejezésformával jelenítenek meg a metaforikus konceptualizációban.51 Természetesen a metaforák céltartományának megítélésekor a legfontosabb tényező az, hogy az evés cselekvésének mi a tárgya. Amennyiben olyan szerv vagy testrész, amely általában érzelmet szimbolizál (pl. szív ’jilo’, szem ’jakh- a’), akkor a kifejezés általában érzelmet konceptualizál. A fej (shero), a „szabályozó, irányító princípium” (Pál- Újvári, 2001: 139) megevése olyan állapot konceptualizálása, amely ezeknek a képességeknek a hiányával írható le. A sa tejle fejeltetíj tume sorba, xasarena tumaro shero (mind lefejeltet benneteket sorban, el fogjátok veszíteni a fejeteket) jelentésszerkezet értelmezése – különösen a második nyelvi képre vonatkozóan – az előzővel analóg. Amennyiben ’elveszik a fej’, úgy elvesznek a szimbolikusan ehhez a testrészhez kötődő képességek. A tyo dad cirdel te merel (apád húz meghalni) metafora a halál közeli állapot sajátos kifejezése. A ’bibaxt’ kifejezése a ’baxt’52 ellentéte; szerencsétlenség, balszerencse jelentéstartalmán túl a boldogtalanság értelemben is használatos. A zhal o raklo karing e bibaxt megy a fiú a szerencsétlenség körül a boldogtalanság állapotának specifikus leírása. Létezésfogalommal öt metafora esetében találkozunk. Ezekben a jelentésszerkezetekben a van (si), nincs (naj) létezésfogalmak különböző idejű és módú változatainak segítségével konceptualódik a szándékolt jelentés. Az armandíni som le láshe devlestar (átkozott vagyok a jó istentől); dostul som armajedíno (elég vagyok átkozódva) metaforák az ’armaj- átok’ fogalmával társulva negatív állapotot fejeznek ki. A dzhikáj lume lume ala, na maj zhanav chi duma te dav, khanchi zor naj man (amíg a világ világ lesz, nincs tudásom beszédet sem adni, semmi erőm nincs) a gyengeség állapotának specifikus leírása. Megfogalmazódik benne egyrészt az állapot tartóssága (’dzhikáj lume lume ala’ amíg a világ világ lesz); másrészt mélysége és hangsúlyozottsága a beszédre, mint fizikai aktusra való alkalmatlanság leírásával. Az eccere i shil avri shutte les, pe lesko muj avile e shebura, chi dyes, chi rát nas (egyszerre a hideg kiütötte, a szájára jöttek a sebek, se nappal, se éjjel nem volt) jelentésszerkezet elemzése összetett forrástartományának és motívumainak köszönhetően bonyolult, különös tekintettel a szövegkörnyezetre, amelyből származik. E helyütt azt jegyezzük meg, hogy voltaképpen állapot nélküli állapotot konceptualizál, melynek negatív tartalmát az adja, hogy nem definiálható. A dyenge libáchka san (gyenge libácska vagy) összetett hasonlatban csak a létige romani nyelvű. Történésfogalmakkal 4 jelentésszerkezetben találkozunk. (Meg)telik (pherdyol), (le)ér történésfogalmak tárgya a korpusz ezen részében szereplő metaforák esetében az ’armaj’- átok. Ezek a jelentésszerkezetek az ’átkozottnak lenni’ állapotot konceptualizálják, méghozzá olyan módon – tekintve, hogy a kifejezésekben történésfoglamak szerepelnek – , hogy ez az állapot az alany aktív közreműködése nélkül jön létre. Az igekötők a történés befejezettségét és telítettségét fejezik ki, illetve nyomatékosítják: tejle telindya pal leste e armaja( leért rá az átok); pherdyíle lake armajare (megteltek az átkai). Csepeg (pityal) , adódik (dyas) passzív igék szintén olyan történést fejeznek ki, amely mástól indul ki, de amelyet az igealany mintegy elvisel, eltűr, elszenved. A még vi pa lesko balengo salo pityalas o rát (még a haja szálán is hullott a vér); e ráklyi ando beng dyas (a lány az ördögbe adódott) metaforák olyan negatív állapotok specifikus kifejeződései, melyeket az alany más személy cselekvése által szenved el. 51 52
bővebben ld. 73. o. ld. 47. o.
56
Az állapotfogalmakkal operáló metaforák között (3db) a mérav ande bokh, mérav andre trush (meghalok az éhségben, meghalok a szomjúságban) olyan formával fejezik ki a szükségletek hiányának állapotát, mely a magyarban is ismert (általában éhen/ szomjan halok formában). A c’ashel ma khonyik pala sero (nem marad nekem senki a fejem után) metafora bizonyos értelemben egy, a magyarban is ismert jelentésszerkezet változata (nem marad senki utánam), amely az egyedüllét állapotát hívatott kifejezni. A fej ’shero’ testrész beemelése a metaforába az állapot intenzitásának és mélységének a kifejezését növeli. Szemantikai szempontból érzékelést kifejező ige, illetve annak tagadó formája szerepel a vov korro-j pe pestyi lume, chi dikhel (vak a világára, nem lát) kifejezésben. Érzékelés képességének hiányából fakadó állapotot konceptualizál. Semleges és előjelüket tekintve kontextusfüggő állapot - metaforák 1. xan devlesa, chi sim bokhalo xan (egyetek) verb. devlesa (isten) nomen subst., chi (nem) inf. sim (vagyok) verb. bokhalo (éhes) nomen adiect. ’egyetek istennel, nem vagyok éhes’ 2. la baxtako, bibaxtako, lenge duj ráklore sas, la baxtako ráklo sas o kham, bibaxtako sas o shonuto la (a) art. baxtako (szerencsés) nomen adiect., bibaxtako (szerencsétlen) nomen adiect., lenge (övéik) pronomen possessivum duj (két) nomen numerale ráklore (fiúk) nomen subst. sas (volt) verb., la (a) art. baxtako (szerencsés) nomen adiect. ráklo (fiú) nomen subst. sas (volt) verb. o (a) art. kham (Nap) nomen subst., bibaxtako (szerencsétlen) nomen adiect. sas (volt) verb. o (a) art. shonuto (Hold) nomen subst. ’a szerencsés, szerencsétlen az ő két fiúk volt, a szerencsés fiú volt a nap, a szerencsétlen volt a hold’ Az állapotokat konceptualizáló kifejezések következő csoportjába azokat a metaforákat soroltam, amelyek semleges állapotokat írnak le. Vannak közöttük olyanok, amelyek esetében a kontextus tanulmányozása során jutottam arra a következtetésre, illetve olyanok is, amelyek nem foglalnak magukba minőségi kategóriát. Ezek közül 6 metafora cselekvésfogalom segítségével fejezi ki a szándékolt jelentést. A chi cirdel ma o dyí (nem húz engem a lélek) jelentésszerkezet esetében a szövegkörnyezet döntő jelentőségű: a metafora átvitt értelmét az határozza meg, hogy mi felé, minek az irányába ’nem húz a lélek’. A végire te phíras amare dromeske (végére járjunk az útunknak) metafora megítélése szintén a kontextustól függ, mivel az a kérdés, hogy az ’út’ mit szimbolizál, a szövegkörnyezet függvénye. Másfelől az is lehetséges, hogy a kifejezésben az út (drom- a) nem vagy nem egészében metaforikusan szerepel, hanem szó szerinti jelentésében. Három olyan metaforával találkozunk a semleges állapotokat kifejezők között, melyeknek forrása ’isten cselekvése’. Ezek a metaforák az állapot minőségét a transzcendencia cselekvésétől teszik függővé. Az aratás, mint szimbólum „ az Ószövetségben az ember cselekedeteinek
57
következményeire utal”53 és magyar nyelvben is ismert az ’aratás, mint a munka gyümölcse’ társítás, pl. a ’ki mint vet, úgy arat’ szólás esetében. A nadyleány, sar aratis? sar zhutil o dél (nagyleány, hogy aratsz? ahogy segít az isten) metafora olyan állapot kifejezése, amelynek előjele a transzcendencia által definiálódik. Az akarso dela mange o dél (akármit ad nekem az isten) jelentése kogntitív szempontból az előbbi metaforával analóg. A a jekha rakjake, a máj phurake ande lako chikat pekelas o kham, la mashkarutnake o shonotiko, a trítona rákjake pale o cherháj (az első leánynak, a legidősebbnek a homlokában sütött a nap, a középsőnek a hold, a harmadik leánynak pedig a csillag) az égitestek állapotának leírása. Ebben a metaforában tükröződik a a romák ősi világképe, amelyben a természeti erőket megszemélyesítették. Négy olyan metafora található a korpusz ezen csoportjában, amelyek létezésfogalommal operálnak. Ezek a van (si), nincs (naj) létezésfogalmak különböző idejű és módú változatainak segítségével fejezik ki a szándékolt jelentést, melyek jelen esetben semleges állapotok leírásai. A náj pálál drom (nincs hátul út) kifejezés jelentése a kontextustól függ, attól függően, hogy az út kifejezés mit szimbolizál. Ezen felül ennek a metaforának a szó szerinti jelentése is értelmezhető Jelen esetben olyan állapotot konceptualizál, amely (bizonyos) cselekvési mód, eljárás hiányára utal. A náj les muj ( nincs szája) kifejezés a beszéd képességének hiányát fejezi ki. Fiziológiai állapotok leírása az ande tya dako meho sanas ek tökmago (anyád méhében egy tökmag voltál) és a xan devlesa, chi sim bokhalo (egyetek istennel, nem vagyok éhes). Előbbi (feltételezhetően) az embrionális állapot leírása; utóbbi jelentésszerkezet olyan testi állapotot fejez ki, amelyben a tápanyag szükséglete nem áll fenn. Két olyan metaforával találkozunk, melyekben jelentéstani szempontból történésfogalmak szerepelnek, tehát a bennük szereplő igék szemantikailag azt fejezik ki, hogy a cselekvés a cselekvő alanyon annak szándékos közreműködése nélkül megy végbe. Hagy és enged (mukhel) hasonló jelentésű, jelentéstani szempontból történésfogalmak segítségével operál a keccavo tattyimo mukhlas o kham (olyan meleget hagyott a nap) és a jíve mukhlas man o dél pe tyi sama (hiába engedett engem az isten a figyelmedre) jelentésszerkezet. Mindkettő esetében a kontextustól függ a szándékolt jelentés. Pozitív állapotokat konceptualizáló folklór metaforák 1. devlesa arakhav tu devlesa (isten nomen subst. arakhav (talállak) verb. tu (téged) pronomen pers. ’istennel talállak téged’ 2. sasti lume khote sa dyemanticko sas sasti (egész) adv. lume (világ) nomen subst. khote (ott) adv. sa (mind) adv. dyemanticko (gyámántos) nomen adiect. sas (volt) verb. ’az egész világ ott mind gyémántos volt’ 3. háj o somnakuno kasht világítíjas lenge sorro rátyi háj (és) konj. o (az) art. somnakuno (arany-) nomen adiect. kasht (fa) nomen subst. világítíjas (világított) verb. lenge (nekik) pronomen pers. sorro (egész) 53
Pál- Újvári (2001:54)
58
adv. rátyi (éjjel) adv. ’és az aranyfa világított nekik egész éjjel’ 4. e vreme shukar sas pre les e (az) art. vreme (idő) nomen subst. shukar (szép) nomen adiect. sas (volt) verb. pre (rajta) adv. les (őt) pronomen pers. ’az idő szép volt rajta’ A pozitív állapotot kifejező metaforák között öt olyan található, amelyekben – jelentéstani szempontból – cselekvésfogalmak szerepelnek. Szemantikailag viszonylag közel áll egymáshoz a ringat, ver (marel), száll. Mindhárom ige mozgást fejez ki. Az ande somnakune bölcővate ringatíj pe (arany bölcsőben ringatja magát) és a somnakasa sas ande mardo ande lesko kolin (arannyal volt televerve a keble) forrástartományaikban is közösek, mindkettő pozitív létállapotot fejez ki, mely mozgás által jön létre. Ezzel szemben statikus a besel ande somnakuni dyíz (arany trónban ül) metafora, ám a konceptualizáció tárgyát tekintve az előbbiekkel analóg. Szemantikailag árnyaltabb a shundom, hody o sunto dél mashkar tumende sállisardas (hallottam, hogy a szent isten közétek szállt) és a háj o somnakuno kasht világítíjas lenge sorro rátyi (és az aranyfa világított nekik egész éjjel) metaforák, mert a létállapot konceptualizálásán túl pozitív mentális és szakrális jelentéstartalommal is bírnak. A létezésfogalmakat magukban foglaló, pozitív állapotokat kifejező metaforákat (3 db) elsősorban forrástartományaik ruházzák fel pozitív jelentéstartalommal. Ezekben a metaforákban minden esetben pozitív jelentéstartalmú mellék - és főnevek szerepelnek.: la saste lumeko baxt kothe sas (az egész világ szerencséje ott volt); sasti lume khote sa dyemanticko sas (az egész világ ott mind gyémántos volt); e vreme shukar sas pre les (az idő szép volt rajta) Történésfogalom a devlesa arakhav tu (istennel talállak téged) és a mukhlas o láso dél (engedte a jó isten) jelentésszerkezetekben található. Ezek talál (arakhel), enged (mukhel) történésfogalmakat magukban foglaló, pozitív állapotot konceptualizáló metaforák, melyekben közös, hogy – jelentéstani szempontból bármely csoportba tartozó ige segítségével konceptualizálják is a szándékolt jelentést – a metafora egyéb elemeit képező más szófajú kifejezések (főnevek, melléknevek, határozók) minden esetben pozitív jelentéstartalommal bírnak. 3.1.1.2. Változás konceptualizálása az oláh cigány (vlax gypsy) folklórban Első megállapításunk a változást konceptualizáló metaforák vizsgálatakor az, hogy ezekben a kifejezésekben legnagyobb mennyiségben olyan igék szerepelnek, amelyek jelentéstani szempontból történésfogalmak (szemben az állapotok kifejezésével, melyek konceptualizálása elsősorban cselekvésfogalmak segítségével történik). Történésfogalmakat magukban foglaló nyelvi szerkezetek: 1. e garstenge punre pahosajle dzhiko térdi e (a) art. garstenge (lovak) nomen subst. punre (lábak) nomen subst. pahosajle (fagyott) verb. dzhiko (-ig) adv. térdi (térd) nomen subst. ’a lovak lába térdig fagyott’ 59
2. mukhlas pre les ek bari vreme mukhlas (engedett) verb. pre (rá) adv. les (őt) pronomen pers. ek (egy) nomen numerale bari (nagy) nomen adiect. vreme (idő) nomen subst. ’ráengedett egy nagy időt’ 3. e phuv íja kotora pharrílas e (a) art. phuv (föld) nomen subst. íja (kilenc) nomen numerale kotora (részek) nomen subst. pharrílas (hasadt) verb. ’a föld kilenc részre hasadt’ Válik (valamivé) (kerdyol) történést kifejező ige három ízben szerepel a korpusz ezen részében. A somnakuno kerdyilas o shavo (arannyá vált a fiú) jelentésszerkezet pozitív előjelű változást konceptualizál metaforikusan. Tartalmilag a magyarban is használatos ’aranyos’ jelzővel analóg. A kerdyol detehara (reggellé válik) jelentésszerkezetben az időt jelőlő fogalom (reggel) passzív; az idő, mint a változás lényege megtörténik. A világshago kerdyilas (világság vált) pozitív változást konceptualizál, mivel „(…) a fény az isteni kinyilatkoztatás, a kozmikus teremtés, a tudás, az élet, az üdvösség, a boldogság, az igazság, a hit, a megvilágosodás jelképe”54. A metafora ezen szubsztanciák megjelenését fejezi ki. Passzív jelentéstartalmú igék mentén haladva tovább az elemzésben az esteledik (ratyol), elveszik (xasajvel), ad (del) történésfogalmakkal találkozunk a változást kifejező jelentésszerkezetekben. A rátol pe lende (rájuk esteledik) az idő, a del andre ande leski godyi (adja bele az eszébe) metafora a gondolat által generált változást fejezi ki. A xasajvel i luma (elveszik a világ) negatív változást, illetve a világosságot szimbolizáló tartalmak elvesztésére utal. Egyértelműen negatív előjelű változást fejeznek ki az e phuv íja kotora pharrílas (a föld kilenc részre hasadt), az e garstenge punre pahosajle dzhiko térdi (a lovak lába térdig elporladt) és a hody fajma még vi o chéri táj i phuv edybe boldas pe (hogy talán még az ég és a föld is egybefordult) metaforák. Mindhárom a természetes egység felbomlása által konceptualizálja a változást, így ezek a metaforák olyan változást fejeznek ki, amelyek kaotikus, átláthatatlan állapotot eredményeznek. A mukhlas pre les ek bari vreme (ráengedtek egy nagy időt) jelentésszerkezet azt fogalmazza meg, hogy a változás pusztán az idő múlásával is bekövetkezik, ahogy azt az idő- cselekvés forrású metaforák elemzésekor megállapítottuk.55 Cselekvésfogalmakat magukban foglaló nyelvi szerkezetek: 1. ke zhutisardas ma o délu ke (mert) konj. zhutisardas (<meg>segített) verb. ma (engem) pronomen pers. o (az) art. délu (isten) nomen subst. ’mert megsegített engem az isten’ 2. ingerdam le pogányes, khere andam l’ andyalka ingerdam (vittünk) verb. le (egy) art. pogányes (pogány) nomen subst., khere (haza) adv. andam (hoztunk) verb. l’ (egy) art. andyalka (angyalka) nomen subst. ’pogányt vittünk, haza hoztunk egy angyalkát’ 54 55
Pál- Újvári (2001: 141) ld. 45. o.
60
A változást konceptualizáló jelentésszerkezetek következő csoportjába azokat a metaforákat soroltam, melyekben jelentéstani szempontból cselekvésfogalmak segítségével jelenítik meg a szándékolt jelentést. A csinál (kerel) ige két metaforában szerepel és mindkét esetben az út a tárgya: me drom kerav (utat csinálok); te kerel tuke drom (csinálni neked utat). Ezek a metaforák változást fejeznek ki. Utat csinálni (te kerel drom) átvitt értelemben nem mást jelent, mint a beavatódás, a megtisztulás, az igazság, a boldogság stb. felé haladni.56 Azok a metaforák, melyekben a vág (shinel), a ver (marel) és az üt (malavel) cselekvésfogalmak szerepelnek gyors lefolyású változást konceptualizálnak. A de e bibaxt the e baxt mardas pe pale (de a szerencsétlenség és a szerencse verték egymást megint); illetve a közbe e baxt örökké félre maladas la bibaxta (közben a szerencse örökké félreütötte a szerencsétlenséget) metaforák esetében a változás hirtelen következik be, eredményességük azonban kérdéses. A shin man inke drom angla ma (vágj nekem még utat előttem) az azonnali változás igényét fejezi ki. A visz (ingrel) és a hoz (anel) igékben szemantikailag benne foglaltatik a változás, különösen a ingerdam le pogányes, khere andam l andyalka (pogányt vittünk, haza hoztunk egy angyalkát) metafora esetében, melyben mindkét kifejezés szerepel. Jelen formában pozitív előjelű mentális és szakrális változást konceptualizál. 3.1.1.3. Cselekvés konceptualizálása az oláh cigány (vlax gypsy) folklórban 1. avile o duj rátye, téle oprisarde le duj rátye, chi mukhlas avri le phralen te zhan avile (jött) verb. o (a) art. duj (két) nomen numerale rátye (éjszakák) nomen subst., téle (le-) adv. oprisarde (tűnt) verb. le (a) art. duj (két) nomen numerale rátye (éjszakák) nomen subst., chi (nem) inf. mukhlas (engedte) verb. avri (ki9 adv. le (a) art. phralen (fivérek<et>) nomen subst. te (hogy) konj. zhan (mennek) verb. ’jött a két éjjel, letűnt a két éjjel, nem engedte ki a fivéreket menni’ 2. ésh me rodos lako manro ésh (és) konj. me (én) pronomen pers. rodos (kerestem) verb. lako (övé) pronomen possessivum manro (kenyér) nomen subst. ’és én kerestem a kenyerét’ A folklór szövegek esemény-metaforái közül a leginkább azok kultúrspecifikusak, amelyek cselekvést konceptualizálnak. Ezek között a kifejezések között találunk olyanokat, amelyeknek a forrástartománya is cselekvés, etnikus jellegüket pontosan az adja, hogy a cselekvést mely egyéb tartalmak segítségével juttatják kifejezésre. Az elemzést tehát kezdjük ezekkel! A phír kernás (járást csinálnak) kifejezés esetén nem más történik, mint a cselekvés nyomatékosítása és hangsúlyozása egy – szemantikailag – cselekvésfogalom (csinál ’kerel’) segítségével. A gélastar apol la lumasa (világgá ment) a cselekvés tartósságát hívatott kifejezni a határozó (világgá ’lumasa’) segítségével, csakúgy, mint a avile o duj rátye, téle oprisarde le duj rátye, chi mukhlas avri le phralen te zhan (jött a két éjjel, letűnt a két éjjel, nem 56
út szimbólumrendszerét ld. 31. o.
61
engedte ki a fivéreket menni) kifejezésben a ’duj ratye’ (két éjjel) időfaktor. Ennek a metaforának az esetében tehát az idő, előző esetében a tér metaforikus megjelenésével konceptualizálódik a cselekvés kiterjedtsége és tartóssága. A cselekvést konceptualizáló metaforák egy másik csoportjába megítélésem szerint olyan jelentésszerkezetek tartoznak, amelyek mentális cselekvést fejeznek ki. A cselekvés tartalmának célja valamiféle hatás elérése, csakúgy, mint az illokúciós aktusoknak a beszédaktusok esetében. Az ármaja das (átkot adott) kifejezés jelentésének van egy konkrét, fizikai cselekvést jelentő aspektusa, hiszen az ’átok adása’ egy meghatározott forgatókönyv szerint zajló rítus. Másfelől egy többszörösen összetett mentális és pszichikai művelet, melynek célja egy állapot elérése. Kognitív szempontból hasonlóképpen értelmezhető a dyasba te cirdavav mure thema (gyászba húzzam az országomat) metafora. A cselekvés szó szerinti jelentése ebben az esetben is szerepet játszik: így válik érzékelhetővé a mentális cselekvés (kb. illokúciós erő), melynek szintén állapotváltoz(tat)ás a célja. Az ésh me rodos lako manro (és én kerestem a kenyerét) metafora esetében is előhívódik az igének (’rodel’ - keres) mind a szó szerinti, fizikai aktusra vonatkozó jelentése: abban az értelemben, amennyiben az anyagi javak előteremtése tényleges, fizikai cselekvés. Másfelől a kifejezésben benne rejlik átvitt értelmű jelentésű jelentése is, amennyiben említett tevékenységnek létezik egy mentális aspektusa is: stratégiák, forgatókönyvek, melyek szerint az emberi lét e területét szervezzük. A leske duj jákha inke andre shudas ande xajing (a két szemét még beledobták a kútba) és a shude pale tye duj jákha (dobd a két szemed után) kifejezésekben a cselekvés szimbolikus. A szem (jakh- a), mint lelki és szellemi érzékelés kifejezője, a „lélek tükre” a tárgya a cselekvésnek; ezt az érzékszervet eltávolítani a testtől a lélek elidegenítését konceptualizálja. A jág shudelas lesko muj és kon leste reselas, kodo jág delas pe (tüzet dobott a szája és aki hozzáért, az a tűz ráadódott) jelentésszerkezet egy pszichikai cselekvést ír le képszerűen. Az érzelem (jelen esetben a harag) szomatikus megnyilvánulásából indul ki és a metafora második része (’kon leste reselas, kodo jág delas pe’ aki hozzáért, az a tűz ráadódott) az érzelmek azon természetét jeleníti meg, miszerint hatást gyakorolnak a befogadóra. A cselekvést kifejező metaforákban szereplő igék jelentéstani szempontból kivétel nélkül cselekvésfogalmak. 3.1.1.4. Ok konceptualizálása az oláh cigány (vlax gypsy) folklórban 1. ke baxtali chuchi pílalas ke (mert) konj. baxtali (szerencsés) nomen adiect. chuchi (mell<et>) nomen subst. pílalas (ittak) verb. ’mert szerencsés mellet szívtak (ittak)’ Két olyan metafora található a folklór szövegekben, amelyek okot, mint eseményt konceptualizálnak. Első megállapításunk az, hogy mindkét jelentésszerkezet a fiziológiai lét alapvető szükségletével, jelesül a tápanyag igényével operál. Közös bennük továbbá, hogy olyan módon írják le az okot, melyből következtethetünk az általa létrejövő állapotra. A chi xal ande briga (nem eszik a bánatban) univerzális, minden bizonnyal azért, mert általános emberi tapasztalaton alapul. A ke baxtali chuchi pílalas (mert szerencsés mellet szívott) véleményem szerint specifikus, bár természetesen nem zárható ki, hogy egyéb – 62
vélelmezhetően természeti népek – nyelveiben létezhet hasonló kifejezése a kb. ’szerencsés csillagzat alatt született’ jelentéstartalomnak. 3.1.2. Érzelmek konceptualizálása az oláh cigány (vlax gypsy) folklórban A folklór eredetű metaforák között számszerűen 50 olyan jelentésszerkezetet azonosítottam, amelyeknek céltartománya érzelem.57 Ezek közül 23 pozitív, 27 negatív érzelmet konceptualizál, mennyiségükben tehát nem mutatnak szignifikáns különbséget. Az eseménystruktúra - metaforák esetében a jelentésszerkezetekben szereplő igék szemantikai elemzésével vontam le következtetéseket a megismerési funkciók természetére nézve. Az érzelmek esetében véleményem szerint más módszerek segítenek feltárni a kultúrspecifikus jellemzőket. Az elemzés során alapvetően két elmélettel dolgozom. Egyrészt Bańczerowski (2005) elméletének alapján bemutatom, hogy érzelmek jelentéstartalmának meghatározása során a folklór anyagban melyek a leggyakrabban használt tartományok és mi jellemzi ezek megjelenését a metaforikus konceptualizációban. Másrészt Baranyiné (2008) írása mentén ismertetem a folklór anyagban előforduló térviszony-reprezentációkat és azok minősítéseit. „Az érzelmek konceptualizálását a szomatikus és a külső megnyilvánulásokon keresztül többen „emocionális univerzáléknak” tartják (Lakoff 1987; Kövecses 1995: 181 96). Hangsúlyozni kell azonban azt is, hogy a testi és az emocionális viselkedés egymáshoz illesztése messzemenően kultúrdifferenciáltnak tűnik (Geeraerts–Grondelaers 1991: 153 179). A nyelv - és kultúrközösségek emocionális életének, ebben az embert és a társadalmat gyötrő, illetve pusztító negatív érzelmeknek a megismerése az emóciók nyelvi képeinek a rekonstruálásán keresztül lehetséges.” (Bańczerowski 2005: 204) Bańczerowski (2005: 202) LeDouxra hivatkozva leírja, hogy érzelmeink kifejezésének eszköztárát a természet és a kultúra szolgáltatja. Elmélete szerint amennyiben a természet, mint forrástartomány jelenik meg az érzelmekkel kapcsolatos metaforikus szerkezetekben, úgy univerzálékkal állunk szemben. A minket körülvevő természeti környezet és a természeti jelenségek általános emberi tapasztalatot, konvencionális tudást képeznek. Noha lehetnek ebben különbségek kultúrák között, pl. az egyes kifejezések mélységét és kiterjedtségét illetően, lényegét tekintve a természet eszköztárával fejezünk ki olyan érzelmeket, amelyek: -
biológiailag beprogramozottak, velünk születettek, génjeinkben rögzültek, tehát a külső körülményektől függetlenül önállóan fejlődnek; minden ember számára (részben az állatok számára is) univerzálisak; az evolúció segítségével magyarázhatók meg; viszonylag tartósak (Mikolajczyk, 2004: 33- 34)
Bańczerowski (2005: 71) köznyelvi és irodalmi szövegekből vett példái alapján a következőkben jelölte meg az – elsősorban pozitív – érzelmek konceptualizálásának leggyakoribb eszközeit:
57
Azokat a metaforákat, melyeknek összetett céltartományának egyik komponense érzelem, a 2.2. fejezetrészben elemzem.
63
„1. a TÉR doménje (amelyet a MOZGÁS BELÜLRE és KÍVÜLRE, valamint a MOZGÁS FELFELÉ és LEFELÉ fogalma jellemez); 2. a LÁTÁS doménje; 3. a HŐMÉRSÉKLET doménje; 4. a NYOMÁS doménje; 5. a SZÍN doménje; 6. a TÁRGY doménje (azaz az érzelem pszeudotestként történő észlelése, például, mint általában a TÁRGY, illetve, mint annak a konkrét formái, például a TARTÁLY, az ÉPÍTMÉNY, az ÉTEL stb.), amely szoros kapcsolatban áll a SZUBSZTANCIA doménnel (amely általában, mint SZUBSZTANCIA, illetve, mint annak konkrét megnyilvánulása jelenik meg, például, mint a VÍZ, a FOLYADÉK stb.); 7. az ÉLŐLÉNY (EMBER, VENDÉG, ÁLLAT) doménje; 8. a HATALOM doménje” A vizsgált folklór szövegekben a Bańczerowski (2005: 71) által ismertetett eszközök közül a tér, szín és élőlény (állat) fogalmi tartományokkal találkozunk.
3.1.2.1.
A tér tartományának szerepe az érzelmeket kifejező metaforákban
Annak érdekében, hogy az esetleges kultúrspecifikus tartalmak láthatóvá válhassanak, az érzelmek kifejezésének eszközeit vizsgálván elsőként azt tekintjük át, hogy a tér, mint fogalmi tartomány miként jelenik meg az oláh cigány (vlax gypsy) dialektusban lejegyzett folklór szövegekben. Baranyiné (2008: 308) a következő táblázatban foglalja össze a magyar népdalokban előforduló térviszony-reprezentációkat és azok minősítéseit: Pozitív jelentéstartalom: közel fent felfelé irányuló mozgás központ célirányosság közepesen tág perspektíva
Negatív jelentéstartalom: távol lent lefelé irányuló mozgás periféria céltalanság túl tág vagy túl szűk perspektíva
Fenti hivatkozott irodalom kiválóan alkalmas arra, hogy összehasonlító vizsgálatot végezzünk Bari Károly (1990) által gyűjtött szövegek és a magyar népdalok között, tekintve, hogy autentikus, beszélt nyelvi közlések írott változatáról van szó mindkét esetben. Vertikális térdimenziók (felfele- lefele) Bańczerowski (2005) a pozitív érzelmek konceptualizálásának vizsgálatakor Lakoff Johnson (1988: 39) megfigyeléseire hivatkozva megjegyzi, hogy a kultúrák többségében a JÓ FELFELÉ metafora formájában jelenik meg. Elsőként azzal az érdekes jelenséggel állunk szemben, hogy a vizsgált folklór szövegekben nem találkozunk egyértelműen olyan kifejezésekkel, amelyekben a felfele való mozgás egyértelműen pozitív jelentéstartalommal bír. A több száz jelentésszerkezet között mindössze egy olyan kifejezést találunk, amely felfelé irányuló mozgással operál: ande vorbi vazdíne la (beszédbe emelődött), ez azonban sokkal inkább képességet, mint érzelmet fejez ki. Jelentéstartalma pozitív. 64
Baranyiné (2008) magyar nyelvű folklór szövegek ez irányú vizsgálatakor arra a következtetésre jut, hogy A BOLDOGSÁG FELFELÉ IRÁNYULÓ MOZGÁS, A BÁNAT LEFELÉ IRÁNYULÓ MOZGÁS. Előbbire tehát, mely analóg Bańczerowski (2005) ’JÓ az FELFELÉ’ megállapítására, nem találunk példát. Lefelé irányuló mozgással a következő kifejezésekben találkozunk: 1. zha téle pe milo phuv zha (menj) verb. téle (le) adv. pe(-ra, -re) adv. milo (panaszos/ szomorú) nomen adiect. phuv (föld) nomen subst. ’menj le a panaszos földbe’ 2. lako jílo téjle shindyolas lako (övé) pronomen possessivum jílo (szív) nomen subst. téjle (le-) prepoz. shindyolas (szakadt) verb. ’a szíve leszakadt’ Az oláh cigány hit- és hiedelemrendszerben van egy szimbólum, a fehér kígyó. Ezt szerencsétlenséggel, balsejtelemmel azonosítják; megjelenése félelmet kelt. 3. ek baro parno sap avilas opre anda pince ek (egy) nomen numerale baro (nagy) nomen adiect. parno (fehér) nomen adiect. sap (kígyó) nomen subst. avilas (jött) verb. opre (fel) adv. anda (- ből) adv. pince (pince) nomen subst. ’egy nagy fehér kígyó jött fel a pincéből’
-
-
Megállapításainkat a következőkben összegezhetjük: a boldogság felfele irányuló mozgás jelenségével (ebben a korpuszban legalábbis) nem találkozunk a bánat lefele irányuló mozgás az oláh cigány folklór szövegek metaforáiban is létező jelenség, de azzal a kiegészítéssel élnünk kell, hogy ez a vertikális mozgás egyéb negatív érzelmek (pl. indulat) kifejezésénél is ugyanolyan súllyal megjelenik vizsgált folklór korpuszban léteznek olyan metaforák, melyek – minden bizonnyal kultúrspecifikus módon – felfelé irányuló mozgással fejeznek ki negatív jelentéstartalmakat
Vertikális térdimenziók (fent- lent) Az oláh cigány (vlax gypsy) metaforákban – mint láthattuk – sajátosan jelennek meg a felfelé - lefelé irányuló mozgások az érzelmek kifejezésénél. Ennél fontosabb azonban, hogy az érzelmek konceptualizálásában nem használja a fent - lent ellentétpárt, azaz gyakorlatilag kognitív nem szándékozik kifejezni a fent lenni - lent lenni állapotát az érzelmek tekintetében. Él ugyan a felfele - lefele ellentétpárral, de az minden esetben mozgásban van, tehát nem statikus. Ha szándékozik kifejezni bizonyos érzelmet, illetve azzal összefüggésben és/vagy következtében állapotot: - nem interpretálja olyan egyértelműen az előjelét (pozitív/ negatív), mint a magyar nyelvű folklór - az érzelem/ állapot alapértelmezett, hogy mindig mozgásban/ változásban van
65
Horizontális (be- ki) térdimenziók Bańczerowski (2005:72) megállapítja, hogy „az érzelmeknek a térbeli dimenzióban történő konceptualizálásánál az emberi test, illetve a testrészek (leggyakrabban pedig a szív és a szem) olyan TARTÁLYKÉNT értelmeződnek, ahova az érzelmek bekerülnek (MOZGÁS BELÜLRE), benne vannak, és utána kívülre kerülnek ki (MOZGÁS KÍVÜLRE). A MOZGÁS KÍVÜLRE az ember testének természetes megélénkülésével, aktivitásával függ össze, amely a serkentett emberi szervezetben keletkezett energiatöbbletnek köszönhető.” A dolgozat első részében tényként fogadtuk el, hogy érzelmeink kifejeződésének eszköztárát a természet és a kultúra adja. Amennyiben a természet – beleértve az embert – jelenségeit használjuk egy másik dolog – jelen esetben érzelem – kifejezéséhez, nagy valószínűséggel univerzáléval állunk szemben. A szív és a szem, mint tartály megjelenése az érzelmek konceptualizálásában univerzális jelenség; oláh cigány (vlax gypsy) folklór szövegekben is találkozunk velük: 4. avri xuttel andar morchi avri (ki) adv. xuttel (ugrik) verb. andar (-ből) adv. morchi (bőr) nomen subst. ’kiugrik a bőrből’ 5. avri rovel leske jákha avri (ki) adv. rovel (sír) verb. leske (övéi) pronomen possessivum jákha (szemek) nomen subst. ’kisírja a szemeit’ A bentről (testből, mint tartályból) kívülre mozgásnak, mint eszköznek az érzelmek kifejezésében létezik az oláh cigány folklórban egy sajátos értelmezése. Ezekben a példákban a jelentéstartalom negatív, maga a megjelenítendő érzelem az indulat. A test, illetve a testrész olyan tartályként jelenik meg, amely tele van negatív tartalmakkal, pl. feszültséggel, indulattal. A tartály tartalma maga a negatív szubsztancia; a kívülre való mozgás eseményében ez távozik az emberi testből. Ez a negatív szubsztancia nem veszik el, hanem másik tartályba helyeződik. 6. nasul sas vi tyi déj, kana pe juma das tu avri nasul (rossz) nomen adiect. sas (volt) verb. vi (is) partikula tyi (tiéd) pronomen possessivum déj (anya) nomen subst., kana (mikor) adv. pe (-ra) adv. juma (világ) nomen subst. das (adott) verb. tu (téged) pronomen pesr. avri (ki) adv. ’anyád is rossz volt, mikor kiadott a világra téged’ További példák a tartály - motívum megjelenésére az andej tyi mizh te fojil avri o chorgovo páji (a pinádból folyjék ki a csorgó víz) és a kothar te pen páji ande tyi mizh (onnan igyanak vizet a pinádból) metaforák. A be - ki horizontális pár sok esetben testrészek fogalmával kerül kifejezésre, és mint ilyen univerzális jelenség. A már említett példákon (szem ’jakh- a’, bőr ’morchi- a’, stb.) két testrész játszik fontos szerepet a metaforikus konceptualizációban jelen folklór korpusz adatai szerint. Az autentikus szövegekben két olyan fogalommal találkozunk, melyek két- két jelentésszerkezetben jelennek meg a korpuszban: ezek a szív (jilo) és az ész (godyi- a). Utóbbit joggal tekinthetjük az agy, mint szerv megfelelőjének, tekintve, hogy a romani nyelvben nem létezik külön kifejezés erre, helyette minden esetben a ’godyi’ fogalmat használják, mely leginkább „ész”ként fordítható és a szerv helyett magát a funkciót jelöli: 66
das ande lengi godyi (beadták az eszüket) hájte zhal andar leski godyi avri (hátha kimegy az eszéből) A másik testrész, amellyel tehát horizontális metaforákban szignifikánsan többször találkozunk: a szív, melynek – miként eddig is láthattuk – kiemelt szerepe van az oláh cigány (vlax gypsy) metaforákban, bármely közlési szándékról (elsősorban illokúcióról) legyen szó: shinel pes vorta ande lesko jílo (vágja magát egyenesen a szívébe) phurdas anda leste edy jílo (belefújt egy szívet) A folklór eredetű metaforikus jelentésszerkezetekben TARTÁLYként leggyakrabban azt a két testrészt jeleníti meg, melyek az emberi lét alappillérét jelenítik meg szimbolikusan. Nevezetesen az agyat/észt, amely a kognitív/mentális képességeket jelöli, illetve a szívet, amely az érzelmi/szociális aspektusokra utal. Közel- távol A horizontális metaforák elsősorban a szerelem témaköréhez kapcsolhatók. Baranyiné (2005) megfigyelései szerint a távol a szerelmi sikertelenséget hivatott ábrázolni és általában megjelenik a jelentésszerkezetben valamilyen fizikai akadály; egy olyan objektum, amely az elérhetetlenséget,” átléphetetlen, szimbolikus határt képvisel a két világ között” (Baranyiné 2005: 308). Vizsgált korpuszban egy példát találtam ebben a témakörben, amely horizontális metafora segítségével fejezi ki ezt a jelentéstartalmat. 7. avilas ek balval haj ingerdas la mandar avilas (jött) verb. ek (egy) nomen numerale balval (szél) nomen subst. haj (és) konj. ingerdas (vitte) verb. la (őt) pronomen pers. mandar (tőlem) pronomen pers., ablativus ’jött egy szél és elvitte tőlem’ A távol lenni motívuma itt is megjelenik a konceptualizációban: a szerelem, mint élmény messze kerül a közlőtől. Kognitív szempontból alapvető különbségek mutatkoznak a két szerelem-felfogás között: - a magyar nyelvű példákban alapvető motívum a sikertelenség, míg az oláh cigány (vlax gypsy) folklór eredetű jelentésszerkezet esetében szimbolikus akadály nem jelenik meg - a magyar nyelvű példákban egyértelműen negatív érzelemmel állunk szemben (akadályoztatottság esetén), az oláh cigány példában nincs előjele, azaz inkább állapot, mint érzelem - a magyar nyelvű példákban benne rejlik a szándék, amely cselekvésekben manifesztálódik (által akar rajta menni; kerülgeti, stb.), a vizsgált cigány nyelvűekben „ad hoc” megtörténik, jelen esetben a természeti jelenségek mozgása/ aktivitása által. Központ- periféria Baranyiné (2008) rámutat, hogy „a középpont a kiválasztottság, fontosság metaforikus helyszíne, (…) a periférikus hely ezzel szemben veszélyes, bajt hozó vagy bánatot, szomorúságot kifejező helyszín” (Baranyiné 2008: 320). 67
Vizsgált, oláh cigány (vlax gypsy) dialektusban lejegyzett folklór szövegekben is hasonló szerepe van a fenti ellentétpárnak, azonban mutatkoznak ebben a tekintetben más árnyalatok is. A központ - periféria jelenségével az írott nyelvi korpuszban a mese műfajához tartozó szövegekben találkozunk. A mese fogalma az oláh cigány (vlax gypsy) folklórban némileg más jelentéssel bír, mint a magyar folklórban. Léteznek ugyan gyermekeknek szóló mesék, ám a cigány nyelven lejegyzett történetek nagyobb részének címzettjei felnőttek. Ezekben az eredetmondákban, hiedelemtörténetekben szereplő metaforákban a középpont magának a cselekménynek a helyszínét jelöli, funkciója az, hogy a lényegre irányítja a figyelmet. Előjelét illetően pusztán a metaforikus jelentésszerkezetből nem kapunk információt, tehát azt minden esetben a kontextus dönti le, hogy pozitív vagy negatív érzelemről, adott esetben neutrális állapotról van- e szó. Erre a jelenségre példák az ando mashkar le véshesko (az erdők gyűrűjében) és a sasta lumeko pályi, kaj naj les vígo (egész világi víz, ahol nincs vége) jelentésszerkezetek. A periféria a folklór szövegekben kizárólag valaminek – elsősorban természeti jelenségnek – a végeként jelenik meg a metaforikus szerkezetekben. Azzal a szándékolt jelentéssel, melyet Baranyiné (2008) tárgyal – nevezetesen, hogy a periféria veszélyes hely, illetve annak szimbóluma – nem találkozunk a korpuszban. Ennek egyik magyarázata lehet, hogy magának a fogalomnak sincs egységes nyelvi alakja. Bizonyos nyelvjárásokban szóösszetétellel fejezik ki a tartalmát, más nyelvjárásokban nincs a fogalomnak szó szerinti alakja, inkább csak körülírják, elsősorban a „daral” (fél) ige felhasználásával. A természeti jelenség végének a megjelenítésének az a funkciója, hogy felhívja a figyelmet, hogy a történet fordulópontjához érkezett: vésesko agor (az erdő végén) sasta lumeko pályi, kaj naj les vígo (egész világi víz, ahol nincs vége) pel agor dromesko (az út végén) A magyar folklórban leírtakhoz képest lényegesen gyakrabban találkozunk a céltalan mozgás jelenségével: 8. le romna zhannas sanaséjjel pala pengo mánro le (az) art. romna (asszonyok) nomen subst. zhannas (mentek) verb. sanaséjjel (szana- széjjel) adv. pala (után) posztpoz. pengo (sajátjuk) pronomen possessivum mánro (kenyér) nomen subst. ’az asszonyok szanaszéjjel mentek a kenyerük után’ 9. e kokala géle séjjel, mulas e (a) art. kokala (csontok) nomen subst. géle (mentek) verb. séjjel (széjjel) adv., mulas (meghalt) verb. ’a csontok széjjelmentek, meghalt’ A céltalanság kifejezésére további példák a sorij akak i ráklyi le mulenge kokala vinta- vorte (szórja akkor a lány a halottak csontjait szana- széjjel) és a zhannas cikkázva ande khangeri (mentek cikázva a templomba) metaforák. A tér telítettsége A tér telítettségének általában az a funkciója a metaforákban, hogy a szándékolt jelentés telítettségét érzékeltesse. Univerzális jelenség, hogy általában az érzelmek 68
konceptualizálásánál alkalmazzuk. Pozitív érzelmek megjelenítése esetén a szándékolt kifejezés intenzitását és mélységét erősíti, pl: andre radyogindas e soba katar leste (beragyogott a szoba tőle) somnakasa sas ande mardo ande lesko kolin (arannyal volt televerve a keble) Negatív érzelmek esetében egyértelműen a telítettséget szimbolizálja, azaz ahogyan a tér (jelen esetben az emberi test) telített egy bizonyos tartalommal, ugyanúgy a közlő telített a szóban forgó negatív érzelemmel: dostul som armajedíno (elég vagyok átkokkal).
3.1.2.2.
Az élőlény (állat) tartományának szerepe az érzelmeket kifejező metaforákban
Nem feltétlenül szignifikáns, ám minden bizonnyal jelzésértékű tény, hogy az érzelmek kifejezésére szolgáló három metafora közül kettőben kígyó (sap- a) szerepel, mint fogalmi tartomány; azaz a konceptualizáció egyik eszköze. Érdekes továbbá, hogy ez a kifejezés akár ellentétes vagy ambivalens szerepet is betölthet egy - egy átvitt értelmű kifejezésben. A háj kana vorbíjas o sap, tista loli rozha hullinde anda lesko muj (és amikor beszélt a kígyó, tiszta piros rózsák hullottak a szájából) metafora esetében örömöt fejez ki; az ek baro parno sap avilas opre anda pince (egy nagy fehér kígyó jött fel a pincéből) kifejezésben a félelem konceptualizálásának egyik eszköze. Véleményem szerint a kígyó, mint fogalmi tartomány ambivalens megjelenése ambivalens kulturális tartalmakra utal. Az o beng te pel tyo rat, i muca te xal tyo mas (az ördög igya a véredet, a macska egye a húsodat) indulatot konceptualizál. A kifejezésben az indulatos állat (macska’mucai’) viselkedésével kapcsolatos univerzális tapasztalat tükröződik: 10. o beng te pel tyo rat, i muca te xal tyo mas o (az) art. beng (ördög) nomen subst. te (hogy) konj. pel (iszik) verb. tyo (tiéd) pronomen possessivum rat (vér) nomen subst., i (a) art. muca (macska) nomen subst. te (hogy) konj. xal (eszik) verb. tyo (tiéd) pronomen possessivum mas (hús) nomen subst. ’az ördög igya a véredet, a macska egye a húsodat’
3.1.2.3.
A szín tartományának szerepe az érzelmeket kifejező metaforákban
A folklór korpuszban két olyan jelentésszerkezettel találkozunk, amelyek színek segítségével fejeznek ki vagy hangsúlyoznak emocionális tartalmakat. „A HŐMÉRSÉKLET, a NYOMÁS és a SZÍN fogalmi tartományok szorosan összefüggenek egymással. Az emberi szervezet megélénkítése maga után vonja a testhőmérséklet, a belső nyomás növekedését, és – néha – a bőr kivörösödését. A magasabb hőmérséklet hatására a szervezet hőt sugároz, amely néha fényenergiával is párosulhat. A HŐ és a FÉNY metaforán alapuló nyelvi kifejezések pozitív konnotációkkal bírnak. Az öröm, a boldogság, a vidámság, az eufória, a jókedv, a derű úgy konceptualizálódnak, mint a hő, illetve mint a fény, amely az ember belsejében jelentkező energiát kívülre is sugározza, és amely elsősorban a szemekben és az arcon jelenik meg…”(Bańczerowski, 2005: 73) Fenti gondolatmenet azt az univerzális tapasztalatot taglalja, mely szerint bizonyos érzelmek megjelenése szomatikus tünetekkel jár együtt és a testi folyamatok természete részben színek segítségével írható le. 69
A korpuszban található metaforákban a színek más aspektusban jelennek meg. 11. háj kana vorbíjas o sap, tista loli rozha hullinde anda lesko muj háj (és) konj. kana (amikor) adv. vorbíjas (beszélt) verb. o (a) art. sap (kígyó) nomen subst., tista (tiszta) jelen esetben adv. loli (piros) nomen adiect. rozha (rózsák) nomen subst. hullinde (hullottak) verb. anda (-ból, -ből) adv. lesko (övé) pronomen possessivum muj (száj) nomen subst. ’és amikor beszélt a kígyó, tiszta piros rózsák hullottak a szájából’ Fenti kifejezés esetében a ’lolo- lyi- e’ piros szín nem szomatikus tünetre utal, hanem verbális tartalomra, amely az öröm érzelmét váltja ki a befogadóból. ek baro parno sap avilas opre anda pince58 ek (egy) nomen numerale baro (nagy) nomen adiect. parno (fehér) nomen adiect. sap (kígyó) nomen subst. avilas (jött) verb. opre (fel) adv. anda (ből) adv. pince (pince) nomen subst. ’egy nagy fehér kígyó jött fel a pincéből’ Fenti metafora kultúrspecifikus, mivel: 1. etnikai többletinformáció59 szükséges az értelmezéséhez, 2. a fehér szín sajátos módon a félelem érzelemhez társul, 3. az emocionális tartalom konceptualizálása során egyidejűleg jelenik meg benne a szín és az élőlény tartománya (csakúgy, mint az előző metafora esetében). Az érzelmek konceptualizásának vizsgálata során arra az eredményre jutottam, hogy az oláh cigány folklór anyagban – az általánosan ismert tartományok közül – jellemzően a tér jelenik meg a metaforikus konceptualizációban. 3.1.2.4.
A pozitív érzelmek konceptualizálása oláh cigány (vlax gypsy) folklór szövegek metaforáiban
Bańczerowski gondolatmenetén haladva elsőként azokat a kifejezéseket vizsgáljuk, melyekben a pozitív érzelmek kifejezésének eszközét a természeti jelenségek és az ember, mint biológiai - evolúciós képződmény adja. Az emberi test, mint forrástartomány gyakran megjelenik oláh cigány folklór szövegek metaforáiban, forrástartományként: 12. del changa angla leste del (ad) verb. changa (térdek) nomen subst. angla (előtt) adv. leste (nála) pronomen pers. ’térdeket ad előtte’ Ezek a kifejezések univerzálisak. Hasonló, sőt adott esetben azonos jelentésű kifejezésekkel gyakorlatilag bármely nyelvben találkozhatunk, így kijelenthetjük, hogy ezek a nyelvi szerkezetek mind tartalmukban, mind pedig mélységükben/ kiterjedtségükben általános érvényűek. Létezik azonban a romani nyelvű érzelem - metaforákban két olyan jelenség, melyeket 58 59
Azokat a metaforákat, amelyeket más tárgykörben már ismertettem, ezúttal nem jelölöm sorszámmal. ld. 42. o.
70
kölün kell vizsgálnunk: - szív és vér szervek megjelenése a metaforikus konceptualizációban - „megenni valamit” - jelenség I.
A forrástartományokat elemző fejezetben megállapítottuk, hogy amennyiben a közlés szándéka, azaz a céltartomány érzelem, állapot (később látni fogjuk ezek kiemelt jelentőségét), illetve cél annak mélységének vagy intenzitásának kifejezése, akkor forrásként az oláh cigány (vlax gypsy) folklór metaforákban a szív (jilo) és a vér (rat) jelenik meg a metaforikus konceptualizációban. Ennek oka valószínűleg az említett szervek fontossága, illetve érzékelhetősége, mint fiziológiai tapasztalat. 13. phagyílas e terna romnako jilo phagyílas (eltörött) verb. e (a) art. terna (fiatal) nomen adiect. romnako (asszony nomen subst. jilo (szív) nomen subst. ’eltört a fiatalasszony szíve’ 14. még vi pa lesko balengo salo pityalas o rat még (még) adv. vi (is) partikula pa (- ról) delativus lesko (övé) pronomen possessivum balengo (hajá
II.
Az eszik (xal), nyal (charel), csókol (chumidel) kifejezések megjelenése a pozitív érzelmek konceptualizálásában szintén specifikus. Véleményem szerint ezek szerepe felfokozottság kifejezése. 15. charav tye punre, tye vastore charav (nyalom) verb. tye (tieid) pronomen possessivum punre (lábak), tye (tieid) pronomen possessivum vastore (kezecskék) nomen subst. ’nyalom a lábaidat, a kezecskéidet’;
Ugyanerre a jelenségre példa a xav tye devles eszem az istenedet metafora. A pozitív érzelmek kifejezéseben fenti két jelenségnek van egyfajta szintézise, amikor a közlés szándékában benne rejlik mind az érzelem mélységének, mind pedig a felfokozottság kifejezésének az igénye: chumidav tyo jilo (csókolom a szívedet) chumidav tyo ratoro (csókolom a vérecskédet)
3.1.2.5.
A negatív érzelmek konceptualizálása oláh cigány (vlax gypsy) folklór szövegek metaforáiban
Mint látni fogjuk, a negatív érzelmek kifejezése kiterjedtebb és árnyaltabb, mint a pozitív érzelmeké; szélesebb skálán mozog horizontálisan és vertikálisan egyaránt. Kezdjük a legegyszerűbb példákkal, melyben az emberi test jelenik meg forrástartományként, különösebb többlettartalmak nélkül: 71
16. lesko dyi avri kamel te sindyol lesko (övé) pronomen possessivum dyi (lélek) nomen subst. avri (ki) adv. kamel (akar) verb. te (hogy) konj. sindyol (szakad) verb. ’a lelke ki akar szakadni’ Hasonlóképpen univerzális a pe tye jakha shudino kode (szemedre vetem azt) metafora. Ezek a kifejezések számos nyelvben előfordulhatnak; szó szerinti fordításuk semmiféle nehézséget vagy „ismeretlenséget” nem okozna a metaforikus konceptualizációban. Szintén nem idegen jelenség a természetes nyelvekben, hogy érzelmeink telítettségét kívánjuk kifejezni és ebben a tekintetben a vizsgálat tárgyát képező folklór anyagból származó példák univerzálisak: pl. muro jílo duj pharrolu (a szívem kettéhasad), illetve: avri rovel leske jákha avri (ki) adv. rovel (sír) verb. leske (övéi) pronomen possessivum jákha (szemek) nomen subst. ’kisírja a szemeit’ Csakúgy, mint a pozitív érzelmek esetében, a negatív emóciók konceptulizálása során is megjelenik az evés motívuma. Ebben a tekintetben a következő sajátosságokkal találkozunk: I.
az evés motívuma kultúrspecifikus kifejezésekkel társul és emiatt sajátos tartalmakkal bővül: zimanas le manusen (kóstolták az embereket); xal o lazhavo tyo muj (eszi a szégyen a szádat), illetve 17. na xa ma, kurvere na (ne) inperat. xa (egyél) verb. ma (engem) pronomen pers., kurvere (kurva) nomen subst. ’ne egyél engem, kurva’ 18. xal ma e pustíja xal (eszik) verb. ma (engem) pronomen pers. e (a) art. pustíja (pusztulat) nomen subst. ’eszik engem a pusztulat’
II.
az evés motívuma állatok megjelenésével társul: o beng te pel tyo rat, i muca te xal tyo mas o (az) art. beng (ördög) nomen subst. te (hogy) konj. pel (iszik) verb. tyo (tiéd) pronomen possessivum rat (vér) nomen subst., i (a) art. muca (macska) nomen subst. te (hogy) konj. xal (eszik) verb. tyo (tiéd) pronomen possessivum mas (hús) nomen subst. ’az ördög igya a véredet, a cica egye a húsodat’ 19. o zhukel te xal o manro, mánresa o nasvalípe o (a) art. zhukel (kutya) nomen subst. te (hogy) konj. xal (eszi) verb. o (a) art. manro (kenyér) nomen subst., mánresa (kenyér) nomen subst. o (a) art. nasvalípe (betegség) momen subst. 72
’a kutya egye a kenyeret, kenyérrel a betegséget’ Mikolajczyk (2004: 33 - 34) szerint (ld. Bańczerowski 2005: 202) a kultúra határozza meg az olyan tartalmakat, amelyek: – a biológián kívüliek, az egyének és a közösségek által létrehozottak, a szocializációs folyamatban megtanultak, a megfelelő társadalmi és kultúrkontextus nélkül nem aktiválhatók; – specifikusak az adott nyelv - és kultúrközösségre nézve, kizárólag emberiek és megismételhetetlenek; – az értékrendszer, a meggyőződések stb. által motiváltak, és az adott közösség által preferált életstílusokkal függenek össze; – a történelmi időben viszonylag gyorsan változnak Az érzelmeket konceptualizáló folklór metaforák kulturálisan meghatározott példái a következők: vov armaje te del man (átkot adjon nekem) ek baro parno sap avilas opre anda pince (egy nagy fehér kígyó jött fel a pincéből) 20. dilo rom, marel les e prikezhija dilo (bolond) nomen adiect. rom ( ember) nomen subst., marel (ver) verb. les (őt) pronomen pers. e (a) art. prikezhija (kb. szerencsétlenség) nomen subst. ’bolond a (cigány)ember, (meg)veri a prikezsija’ 21. leski déj armaje mangelas leski (övé) pronomen possessivum déj (anya) nomen subst. armaje (átkok) nomen subst. mangelas (kért) verb. ’az anyja átkokat kért’
3.1.3. Az idő konceptualizálása az oláh cigány (vlax gypsy) folklórban 1. opre ustyel o kham opre (fel) adv. ustyel (kel) verb. o (a) art. kham (Nap) nomen subst. ’felkel a nap’ 2. káli ratyi-j káli (fekete) nomen adiect. ratyi (éjszaka) nomen subst. -j kopula ’fekete éjszaka van’ 3. butyarel e vreme butyarel (dolgozik) verb. e (az) art. vreme (idő) nomen subst. ’dolgozik az idő’ „(...) míg a fizikai periodicitásokon túl intuitíve tapasztaljuk az időt, nem tudunk semmilyen konkrét dologra mutatni mindennapjaink eseményeiben, szűkebb és tágabb környezetünkben, amelyet az idővel azonosíthatnánk” (Szamarasz 2006: 99) 73
A metaforikus konceptualizációban gyakori jelenség, hogy az időt mozgásban lévő tárgyként jelenítjük meg. Az idő és annak múlása univerzális tapasztalat. Jelen folklór korpuszban találunk olyan példákat, amelyek tartalmukban univerzálisak. Ezek a kifejezések szemantikai szempontból semmiféle különbséget nem mutatnak magyar nyelvű kifejezésektől: kezdij te rátyol (kezd esteledni); opre ustyel o kham (felkel a nap); avilas e rátyi (jött az éjjel); avel i detehara (jön a reggel); reslas le i ratyin (ráért az éj); tejle pherdas lako dyes (leért az ő napja); avel e rát pre lende( jön az este rájuk). Hangsúlyos a káli ratyi-j fekete éjszaka van kifejezés a fekete ’kalo- lyi- e’ melléknévnek köszönhetően. A következő példák abban mutatnak különbséget, hogy az idő múlását cselekvésként értelmezik. Ezekben a nyelvi szerkezetekben a benne rejlik az feltételezés, amelyre az időt, mint forrástartományt vizsgáló fejezetrészben már utaltam, nevezetesen, hogy a minket körülvevő világot transzcendens erő működteti: kadi sunto rátyi te n'avilo (ez a szent este ne jöjjön); kerdyol e svunto tehára (szent holnap lesz). Az idő, mint céltartomány vizsgálatára Boroditsky (2000:6) kínál lehetőséget. Leírja, hogy az angol nyelvben két meghatározó téri - metafora használatos megjeleníteni az eseményeket az időben: Az „egyén - mozgó” metafora esetében előrészt (homlokzat) jelölnek ki egy jövőbeli vagy későbbi eseménynek. A megfigyelő mozog egy útvonal mentén; a tárgyak az irány szerint rendezettek egy vonalban. Amikor a megfigyelő mozog, a tárgyak elrendeződnek a megfigyelő mozgása szerint. Ezeknek a metaforáknak az esetében tehát az idő egy lineáris vonal és a metaforikus konceptualizáció során a kívánt tartalom olyan módon fejeződik ki, hogy a közlő mozog ezen a bizonyos vonalon. Az „idő - mozgó” metafora esetében a homlokzatban egy elmúlt vagy korábbi esemény áll. Az idő mozgásának az irányában rendeződnek el a tárgyak. Mikor két tárgy mozog, nekik előrész jelölődik ki mozgásuk iránya alapján. Ezen metaforák esetében a kifejezésbe vont esemény/ tárgy stb. statikus, a konceptualizációban az idő mozgásával fejezzük ki a tartalmat.60 Természetesen nem jelenthetjük ki, hogy autentikus oláh cigány (vlax gypsy) folklór szövegekben nem találkozunk egyén - mozgó metaforával, azt azonban igen, hogy jelen korpuszban nem. Mindez arra enged következtetni, hogy kognitív szempontból az oláh cigány (vlax gypsy) metaforákban tükröződnek olyan nézőpontok az idővel, mint nehezen megragadható fogalommal kapcsolatosan, miszerint: - az idő mozog/ halad/dolgozik, pl. ’butyarel e vreme’ dolgozik az idő (ahogy arra a forrástartományokat elemző fejezetben utaltam, fogalmában benne rejlik a változás 60
“In the ego - moving metaphor, front is assigned to a future or later event (e.g. `The revolution is before us'). In this example, the `revolution' is a later or future event, and is said to be before because it is further along in the observer's direction of motion. An analogous schema exists for ordering objects in a line (see Fig. 2a). When an observer moves along a path, objects are ordered according to the direction of motion of the observer. In Fig. 2a, the dark can is said to be in front because it is further along in the observer's direction of motion. In the time -moving metaphor, front is assigned to a past or earlier event (e.g. `The revolution was over before breakfast'). Here, the `revolution' is the earlier event, and is said to be before because it is further along in the direction of motion of time. Once again an analogous system exists for ordering objects in space (see Fig. 2b). When two objects (without intrinsic fronts) are moving, they are assigned fronts based on their direction of motion. In Fig. 2b, the light-colored widget is said to be in front because it is further along in the widgets' direction of motion.”
74
-
természeténél fogva) az idő linealitásában minden egyéb tényező ember/tárgy statikus, pl. ’zhalas o pályi te sovel’ ment a víz aludni
3.1.4. Vágy konceptualizálása az oláh cigány (vlax gypsy) folklórban 1. hutyil le Suntone Devles hutyil (fogd) verb. le (az) art. Suntone (szent<et>) nomen adiect. Devles (isten) nomen subst. ’fogd a szent istent’ 2. ármájá dáv tu, te na luludares avri ármájá (átok) nomen subst. dáv (adok) verb. tu (neked) pronomen pers., te (hogy) konj. na (ne) inf. luludares (virágozz) verb. avri (ki) adv. ’átkot adok neked, hogy ne virágozz ki’ 3. sar zhal o pályi, káj te zhal laki bax sar (ahogyan) adv. zhal (megy) verb. o (a) art. pályi (víz) nomen subst., káj (ahol) te (hogy) konj. zhal (megy) verb. laki (övé) pronomen possessivum bax (szerencse) nomen subst. ’ahogyan megy a víz, (kb. oda) menjen a szerencséje’ A vágy általános emberi jelenség, kifejezésében hasonló az érzelmekhez. Kövecses (2005: 37) utal rá, hogy a metaforikus konceptualizációban sok esetben valamilyen fizikai erő vagy fiziológiai jelenség segítségével fogalmazzuk meg. Autentikus oláh cigány (vlax gypsy) szövegekben elsősorban a forrástartományokról szóló fejezetben már tárgyalt tartalmakkal találkozunk, nevezetesen pl. az anyagi értékek/ javak szerepeltetésével: pl. po rup, po somnakaj te vushtyaves (ezüstön, aranyon keljetek), illetve a szemantikailag az ezekhez közel álló korona, mint értéktárgy; koronázás, mint rítus megjelenésével: te koronázisarel les o boldogshago (koronázza őt a boldogság)61. Az ármájá dáv tu, te na luludares avri (átkot adok neked, hogy ne virágozz ki) tulajdonképpen negatív előjelű vágy/kívánság, amely a kivirágzás (szimbolikusan a kiteljesedés) motívumával fejezi ki a szándékolt jelentést. Szintén találkozunk az emberi test, mint forrás szerepeltetésével. Következő példában a közlő a testrészt tulajdonképpen a az emberi test egészével azonosítja, elsősorban fizikai szempontból, ám adott kontextusban (Bari: 1990) a kiterjesztés holisztikus, azaz pszichikaimentális tartalmakra is vonatkozik, mint a so tye jákha kívánínen (mit kívánnak a szemeid) metafora esetében. Minden bizonnyal a természeti tartalmakhoz való szoros kötődés, illetve annak örökségeképpen a vágy megjelenítésének esetében találkozunk olyan kifejezésekkel, amelyek állatok megjelenítésével operálnak. Ezekben a nyelvi szerkezetekben az állatok viselkedésével kapcsolatos tapasztalatok mutatkoznak meg, melyek nyilvánvalóan nem térnek el általános emberi tapasztalatoktól – hasonló élettérben. Specifikusak azonban abban az aspektusban, hogy mely viselkedésmintákra fókuszálnak. Az o zhukel te xal o manro, mánresa o nasvalípe (a kutya egye a kenyeret, kenyérrel a betegséget) példa nem a kutya (zhukel- a) leginkább jellemző viselkedésmintájával operál, hiszen az evés képességénél vannak a kutyának specifikusabb 61
magyar nyelvű jelentésszerkezet, romani ragozással
75
tulajdonságai is. Ebben az esetben a közlő valószínűleg azért választotta ezt a tartalmat, mert segítségével a kifejezés telítetté válik, azaz a vágy tárgya – nevezetesen, hogy a betegség válljon semmissé – ezzel a cselekvéssel/ viselkedésmintával fejezhető ki maradéktalanul. A pozitív érzelmi állapotra való törekvés általános emberi vágyának kifejezése a következő nyelvi szerkezet. A konceptualizációban univerzális tapasztalatot használ, nevezetesen a madár , mint állatfaj repülésre való alkalmasságát, illetve a képesség megszerzésére való törekvés jelenségét. Egyúttal deklarálja és univerzalizálja, hogy az emberi természetnek csakúgy alapvető motivációja a pozitív érzelmi állapot elérése, mint a madárnak (chiriklyi- a), mint állatfajnak a repülés képességének elsajátítása: chi chiriklyi chi tromal t’ural (nincs madár, ami nem próbál repülni). A kade te zhal laki bax, t’ingaral la o pályi (így menjen a szerencséje, vigye el őt a víz) és a sar zhal o pályi, káj te zhal laki bax (ahogy megy a víz, menjen a szerencséje) egyaránt a víz (paji- a) és a szerencse (baxt- a)fogalmakkal konceptualizálja a szándékolt jelentést, amely tulajdonképpen negatív előjelű kívánság. A természeti erő és a már többször hivatkozott ’baxt’ szerencse szinkron megjelenése biztosítja a metafora etnikus jellegét. Univerzális kifejezése a a vágynak a te del ma o del baxt (adjon nekem az isten szerencsét). 3.1.5. Erkölcs konceptualizálása az oláh cigány (vlax gypsy) folklórban 1. o lazhavo chi xal tyi pofa? o (a) art. lazhavo (szégyen) nomen subst. chi (nem) inf. xal (esz) verb. tyi (tiéd) pronomen possessivum pofa (pofa) nomen subst.? ’a szégyen nem eszi a pofádat?’ 2. o sunto dél te marel ma, te xoxavav o (a) art. sunto (szent) nomen adiect. dél (isten) nomen subst. te (hogy) konj. marel (ver) verb. ma (engem) pronomen pers., te (ha) konj. xoxavav (hazudok) verb. ’a szent isten verjen meg, ha hazudok’ 3. xasajvel e bakrori xasajvel (elveszik) verb. e (a) art. bakrori (bárányka) nomen subst. ’elveszik a bárányka (lány)’ „A kognitív tudományokkal kapcsolatos kutatások egyik fontos eredménye, hogy az erkölcsről való gondolkodás képzeleti . (…)…az erkölcs nem teljes egészében metaforikus és az erkölcsnek ezen nem metaforikus tényezői azok, melyeken az erkölccsel kapcsolatos metaforák renszere alapul.” (Lakoff 2002:41, fordítás tőlem)62 Lakoff (2002) szerint az erkölcs nem metaforikus aspektusa a jólét élményéből fakad, bár később hozzáteszi, hogy legalábbis az amerikai kultúrában. A jólét fogalmát természetesen tágan értelmezi, anyagi - fizikai stb. aspektusokra értelmezve egyaránt. A „jól lenni” alapvető 62
„An important conclusion of research in cognitive studies is that moral thinking is imaginative and that it depends on metaphorical understanding (….) …morality is not all metaphorical and that nonmetaphorical aspects of morality are what the system of metaphors for morality is based on. “ (Lakoff 2002:41)
76
élménybázisát a következő ellentétpárokban fogalmazza meg: - egészséges - beteg, - gazdag - szegény, - erős - gyenge, - szabad - bebörtönzött, - ápolt - elhanyagolt, - boldog - szomorú, - ép - fogyatékos, - tiszta - piszkos, - szép - csúnya, - fényben - sötétben lenni, - közösségben élni zárt szociális kapcsolatokkal - ellentétes érzületben izoláltan Fenti listát az oláh cigány folklór korpusszal összevetve gyakorlatilag nem találunk érintkezést. Ennek egyik oka valószínűleg abban rejlik, hogy az erkölccsel kapcsolatos gondolkodás különböző. A romani nyelv nem jelöli a fogalmat. Törvényeket, szabályokat fogalmaz meg, melyek a mindennapi élet alappillérei voltak autentikus közösségekben és sok helyütt még ma is – ha valamelyest lazulva is – irányítják a közösségek életének etikai rendszerét. A Romani Kris lényegét Kovács (2009: 18) a következőkben látja: „Tévesen cigánytörvénynek vagy cigány törvényszéknek fordítják, pedig jóval több annál: erkölcsi útmutató arra, hogyan él egy igazi cigány ember. Elsősorban az oláh cigányok körében maradt meg belső szervező erőként. A Romani Krisnek egyrészt van egy erkölcsi jelentése ("a törvény"): szabályozza az alapvető együttélési normákat, a tulajdont, a házasságot, a csoport hierarchiáját. Másrészt szociális funkciót is betölt, amennyiben kötelesség a gyengék, az anyagi vagy egyéb értelemben elesettek segítése, harc esetén a kiállás a közösségért.” Vizsgált folklór korpusz metaforáinak vizsgálatakor úgy tűnik, hogy az idézett etikai rendszernek hangsúlyos verbális aspektusa van. A korpuszban azonosított, erkölcsi tartalmakat konceptualizáló tíz kifejezés közül négyben szerepel a ’muj- a’ száj, illetve a ’pofa’ magyar nyelvű, pejoratív jelentéstartalmú forrásfogalom. Amennyiben a vizsgált jelentésszerkezetek pozitív etikai tartalmat fejeznek ki, akkor a ’muj’ száj kifejezés a ’(meg)fogadni’ ige cigány vagy magyar nyelvű változatával társul. Ezek a metaforák a pozitív erkölcsi tartalmakat kétféle módon konceptualizálják: egyrészt megfogadni (kb. esküt tenni) bizonyos etikai tartalmakat: te fogadisa kodo muro muj (fogadjam <meg> a szám); másrészt elfogadni (kb. belsővé tenni) bizonyos etikai tartalmakat, amelyeket egy közlő közöl: patyandas e phure kuldushesko muj (megfogadta az öreg koldus száját). Azokban az esetekben, amikor a metafora negatív etikai tartalmat konceptualizál, a ’száj’, illetve a ’pofa’ a szégyen és a gyalázat (’lazhavo’, ’prasamo’) fogalmakkal együtt jelenik meg: xal o lazhavo táj o prasamo lesko muj (eszi a szégyen és a gyalázat a száját); o lazhavo chi xal tyi pofa? (a szégyen nem eszi a pofádat?). Ezekben a jelentésszerkezetekben az a szemantikailag érdekes jelenség fogalmazódik meg, hogy nem a ’száj’ kebelez be – ahogy az logikus volna –, hanem a szájat kebelezi be a negatív erkölcsi tartalom. Az akana lav ma te zhav palo dél o sunto (most fogom magamat, hogy menjek isten, a szent után) metaforikus kifejezése a vallási/ etikai tartalmak elfogadásának. Az o sunto dél te marel ma, te xoxavav (a szent isten verjen meg, ha hazudok) 77
kifejezés tulajdonképpen eskütétel és oláh cigány (vlax gypsy) diskurzusokban gyakori.63 Tulajdonképpen bármely nyelvi helyzetben előfordul, funkciója lehet közlés tartalmának nyomatékosítása, de akár illokúció is. Az o dél te jertil armajere, o ráj te jertil armajere (az isten bocsássa meg az átkokat, az úr bocsássa meg az átkokat) kifejezés a bűnbocsánat általános motívumat fogalmazza meg. Hasonlóképpen kulcsfogalma emberi társadalmak etikai rendszerének a becsület: so rodas leske pátyiv (mit keressük a becsületét). Mindkét szubsztancia a monoteizmus erkölcsi rendszere alappillérének tekinthető. A magyar nyelvű ’pletyka’ és az oláh cigány ’lazhavo’ szégyen fogalmak szemantikailag közel állnak egymáshoz a kade zhal i pletka, o lazhavo (így megy a pletyka, a szégyen) jelentésszerkezetben. Ebben az értelmezésben a két fogalom – különösen a’lazhavo’ (szégyen) – a gyakran előforduló negatív erkölcsi tartalom, amely tulajdonképpen nem más, mint az együttélési normák be nem tartása. A ’bárány’ „Jézus Krisztusnak a szimbóluma, a keresztény ikonográfia legközismertebb motívuma.”(Fabiny, 1992: 42); „ a jámborság, a szelídség, az engedelmesség (…) jelképe.” (Pál- Újvári, 2001: 69).64 A xasajvel e bakrori (elveszik a bárányka ) kifejezés a bárány- motívumhoz kapcsolódó pozitív etikai tartalmak elvesztére utal.
3.1.6. Halál konceptualizálása az oláh cigány (vlax gypsy) folklórban 1. e kokala géle séjjel, mulas e (a) art. kokala (csontok) nomen subst. géle (mentek) verb. séjjel (széjjel) adv., mulas (meghalt) verb. ’a csontok széjjelmentek, meghalt’ 2. phurdas les o balval, praxoske válisájlas phurdas (<meg>) fújta les (őt) pronomen pers. o (a) art. balval (szél) nomen subst., praxoske (pornak) nomen subst. válisájlas (vált) verb. ’megfújta őt a szél, porrá vált’ „A halálról a nyelv képekben beszél. Van elszenvedett halál, amikor valaki vagy valami végez az emberrel: elragadja a betegség, a halál, lesújt rá az Isten haragja stb., és van cselekvő, aktív halál: eltávozik, elmegy, végső nyugalomra tér, visszatér az Atyához, visszatér az anyaföldbe stb.” Spannraft (2000: 59) Tekintve, hogy a halál alapvető emberi tapasztalat és univerzális élmény, természetes, hogy mindkét típussal találkozunk a korpuszban. Spannraft (2000: 59) utal arra, hogy a primitív gondolkodás számára csak az előbbi létezett. Jelen fejezet tárgy autentikus nyelvi anyag, amely ebből a szempontból alátámasztani látszik a fenti megállapítást, mely szerint az ún. primitív népek a halált elszenvedett folyamatként értelmezték. Magyar és angol nyelvű példákkal összehasonlítva azonban ezeket a metaforákat, egy lényeges különbségekkel találkozunk, még pedig a forrástartományt illetően. Kövecses (2005: 40) szerint „( …) a halál fogalmát a távozással, az éjszakával, a sötétséggel, illetve a hideggel azonosítjuk.” Spannraft (2000: 59) Kövecseshez hasonlóan úgy véli, hogy „a halálhoz a mi európai kultúránkban nyelvileg a sötétség képei kapcsolódnak”. Az európai nyelvekben a halálról 63 64
nyelvészeti terepmunka során történt megfigyelés alapján bővebben ld. 25. o.
78
általában a térdimenziók használatával beszélünk (Szilágyi 1997:31), elsősorban a FENT LENT ellentétpár segítségével és ezeket érzékeltetjük az ÉLET - HALÁL relációt. Ahogy arra a forrástartományokat taglaló fejezetben utaltam rá, ez a jelenség a romani nyelvű folklórban is létezik, de nem tipikus. A te kerdyíle duj jaga te marnas pe k’ekhtane, saveski jag mudarna (csináljanak két tüzet, hogy verjék egymást, amelyiküknek a tüze meghal) és a chi chéri, chi phu te na lal ma ande (se ég, se föld ne vegyen be engem) metaforák tartalmazzák a tárgyalt tartalmakat, de specifikus sajátosságuk, hogy mindkettőben a halál fogalma lényegileg opcionális. Másik fontos különbség, hogy az oláh cigány dialektusban Bari (1990) által publikált korpusz halállal kapcsolatos metaforáinak forrásfogalmai kevéssé adekvátak a halál fogalmához az európai kultúra nézőpontjából, pl.: phurdas les o balval, praxoske válisájlas (megfújta őt a szél, porrá vált); feri chusíj andre kodi bari rátyi ek zhungalozhungalo- zhungalo sap, de fest karing la romnyaki chuchi, hody te pel la (csak csúszik be ezen a nagy éjen egy csúnya- csúnya- csúnya kígyó, de feszt az asszony csöcse körül, hogy megigya őt). Az érzelmek konceptualizálásához hasonlóan a halál kifejezésénél is nagy hangsúllyal jelenik meg ez evés motívuma, tehát a halálnak azon a módon való kifejezése, hogy a külső erő tulajdonképpen elfogyasztja az embert: pl lel thaj xal i raklyi ekhe sazadone ketanan (fog és megeszik a lány egy század katonát); xalo t’o fenere (meg fog enni fene téged). Jellemző motívum a halál kifejezése esetén a tűz/hamu, mint a már idézett phurdas les o balval, praxoske válisájlas megfújta őt a szél, porrá vált. Ennél a példánál is specifikusabbnak tűnik a ke praxo kerav la ba me( mert porrá teszem, nem magamat) jelentésszerkezet, hiszen a ’porrá teszlek (kb. port csinálok belőled)’ a magyar nyelvben nem használatos.A te kerdyíle duj jaga te marnas pe k’ekhtane, saveski jag mudarna (csináljanak két tüzet, hogy verjék egymást, amelyiküknek a tüze meghal) metafora a halált ugyanezen motívumrendszer segítségével konceptualizálja, azaz a ’porrá válás’ szimbolikáján keresztül. Szemantikailag nincs távol fenti metaforáktól az e kokala géle séjjel, mulas (a csontok széjjelmentek, meghalt) kifejezés: egyrészt a csont égése folytán keletkezik a por, mint anyag; másrészt ugyanolyan módon a részekre bomlás motívumával fejezi ki a halált. 3.1.7. Gondolat konceptualizálása az oláh cigány (vlax gypsy) folklórban 1. voj dela tut máj but godyi voj (ő) pronomen pers. dela (fog adni) verb. tut (neked) pronomen pers. máj (még) adv. but (sok) nomen adiect. godyi (ész) nomen subst. ’ő fog neked adni még több észt’ 2. sár te ingerap tu? sár i xiverdi balval vady sar o lasho gindo? sár (hogyan) adv. te (hogy) konj. ingerap (viszlek) verb. tu (téged) pronomen pers.? sár (ahogy) adv. i (a) art. xiverdi (kilyuggatott) participium balval (szél) nomen subst. vady (vagy) konj. sar (mint) konj. o (a) art. lasho (jó) nomen adiect. gindo (gondolat) nomen subst.? ’hogyan vigyelek téged? ahogy a kilyuggatott szél vagy ahogy a jó gondolat?’ 3. háj o Sunto Márja sar zhalas, somnakune mirinkli soríjas, háj e mirinkli mutatíjas la zhuljake, karing te zhal 79
háj (és) konj. o (a) art. Sunto (szent) nomen adiect. Márja (mária) nomen subst. sar (ahogy) adv. zhalas (ment) verb., somnakune (arany-) nomen adiect. mirinkli (gyöngyök) nomen subst. soríjas (szórt) verb., háj (és) konj. e (a) art. mirinkli (gyöngyök) nomen subst. mutatíjas (mutatták) verb. la (az) art. zhuljake (asszony) nomen subst., karing (merre) adv. te (hogy) konj. zhal (megy) verb. ’és a Szent Mária ahogy ment, arany gyöngyöket szórt, és a gyöngyök mutatták az asszonynak, merre menjen’ Azokban a metaforákban, amelyeknek céltartománya gondolat, leggyakrabban az ’godyi’ ész fogalommal találkozunk. Értelmezése azonban mindig az adott jelentésszerkezetben betöltött funkciójától függ. A hájte zhal andar leski godyi avri (hátha kimegy az eszéből) kifejezésben az ész a gondolat tartályaként funcionál. A voj dela tut máj but godyi (ő fog neked adni még több észt) metafora esetében az ész a gondolat szinonimájaként szerepel. A das ande lengi godyi (beadták az eszüket) kifejezés értelmezése kb. megváltoztatták a gondolkodásmódjukat, tehát ebben az esetben a ’godyi’ ész fogalma bővül: nem csupán gondolatot, hanem gondolkodást, illetve annak rendszerét szimbolizálja. A te na phager tyo shero (ne törd a fejedet) univerzális metafora, mind a magyar, mind az angol nyelvben (Kövecses: 2005) találkozunk vele. Ebben az esetben a fej (shero) testrész a tartály, a benne folal helyet a gondolat, mint szubsztancia. Megint más lényegi jellemzőkkel szerepel a gondolat a következő metaforákban. A sár te ingerap tu? sár i xiverdi balval vady sar o lasho gindo? (hogyan vigyelek téged? ahogy a kilyuggatott szél vagy ahogy a jó gondolat?) esetében a gondolat a tudatos cselekvés, jó döntés értelemben szerepel. Opcióként fogalmazódik meg, melynek ellenpólusa a csúnya szél, amelynek hatása kiszámíthatatlan és bizonytalan. Tovább mélyíti az ellentétet az e dzhungali balval andre malal v’ande kako vődyo, apoj kadé merav. Inger ma, sar o lasho gindo (a csúnya szél bevisz engem abba a völgybe is, akkor így meghalok. vigyél engem, ahogy a jó gondolat) metafora. Ebben az esetben a nem tudatos cselekvés, a gondolkodás, mint kognitív funkció mellőzése végzetes/ halálos kimenetelű. A transzcendencia szerepét a romani nyelvű folklórban részletesen tárgyaltam az előző fejezetben.65 Ez a világszemlélet a gondolkodásmódban és a gondolat keletkezésével kapcsolatban is megjelenik a háj o Sunto Márja sar zhalas, somnakune mirinkli soríjas, háj e mirinkli mutatíjas la zhuljake, karing te zhal (és a Szent Mária ahogy ment, arany gyöngyöket szórt, és a gyöngyök mutatták az asszonynak, merre menjen) esetében a gondolat a transzcendenciától ered.
3.1.8. Az emberi kapcsolatok konceptualizálása az oláh cigány (vlax gypsy) folklórban 1. le véseski déj le (az) art. véseski (erdő) nomen subst. déj (anya) nomen subst. ’az erdő anyja’ 65
ld. 27., illetve 36. o.
80
2. somnakune cine saves somnakune (arany-) nomen adiect. cine (kicsi) nomen adiect. saves (fiút) nomen subst. ’arany kicsi fiúkat’ Kövecses (2005: 39) utal arra, hogy az emberi kapcsolatokat „(…) és a hozzá hasonló viszonyokat általában növények, gépek vagy épületek forrástartományán keresztül konceptualizáljuk.” Autentikus folklór szövegekről lévén szó, gépek és épületek nem jelennek meg a nyelvi szerkezetekben; (mindazonáltal látni fogjuk, hogy a közelmúltban született irodalmi szövegekben is csak néhány példával találkozunk a több száz metaforát tartalmazó korpuszban). A természeti jelenségek súlyára a forrástartományokról szóló fejezetrészben ejtettem szót. Jelen korpusz adatai szerint az oláh cigány folklór az emberi kapcsolatok kifejezése esetén is előszeretettel merít a természeti környezettel kapcsolatos tapasztalatatokból, illetve ezekben a nyelvi szerkezetekben minden bizonnyal tükröződik az ősi, pogány hitvilág: pl: le véseski déj (az erdő anyja); la phuveko dad (a föld apja)66. A somnakune cine saves (arany kicsi fiúkat) tartalmilag a magyarban használt ’aranyos’ kifejezéshez hasonlítható, azzal a különbségtétellel, hogy mélyebb és kiterjedtebb. Míg az ’aranyos’ kifejezés tartalmilag ’olyan, mint az arany’; aranyhoz hasonló’ jelentéstartalommal bír, addig a ’somnakuno- nyi- e’ melléknév fordítása arany -, aranyból való. A barátshago phanden (barátságot törnek) rituális tartalmakra utal. Jelentésében a a latin eredetű ’deklarál’ kifejezéshez áll véleményem szerint a legközelebb.
3.2.
Összetett céltartományok
Az oláh cigány (vlax gypsy) folklór szövegek vizsgálata során véleményem szerint azok az átvitt értelmű kifejezések szolgáltatják a legtöbb információt a kulturális változatokról, melyekben egyidejűleg két (vagy több) céltartomány jelenik meg a konceptualizációban.
3.2.1. Esemény komponensű összetett céltartományok az oláh cigány (vlax gypsy) folklórban A következőkben azokat a metaforákat elemzem, amelyeknek céltartománya összetett és mindkét (illetve egy jelentésszerkezet esetében mindhárom) komponens esemény. állapot- cselekvés állapot- ok
2 2
Állapot és cselekvés egyidejű konceptualizálása 66
rövid elemzésüket ld. 26. o.
81
1. le romna zhannas sanaséjjel pala pengo mánro le (az) art. romna (asszonyok) nomen subst. zhannas (mentek) verb. sanaséjjel (szana- széjjel) adv. pala (után) posztpoz. pengo (sajátjuk) pronomen possessivum mánro (kenyér) nomen subst. ’az asszonyok szanaszéjjel mentek a kenyerük után’ 2. közbe sar avri las leske duj jákha, chi sama las the varekon leske duj jákha chordas len közbe (közben) adv. sar (ahogy) adv. avri (ki) adv. las (vette) verb. leske (övéi) pronomen possessivum duj (két) nomen numerale jákha (szemei) nomen subst., chi (nem) inf. sama las (észrevett<e>) verb. the (hogy) konj. varekon (valaki) pronomen indefinitum leske (övéi) pronomen possessivum duj (két) nomen numerale jákha (szemei) nomen subst. chordas (<el>lopta) verb. len (őket) pronomen pers. ’közben ahogy kivette a két szemét, nem vette észre, hogy valaki a két szemét ellopta’ A le romna zhannas sanaséjjel pala pengo mánro (az asszonyok szanaszéjjel mentek a kenyerük után) jelentésszerkezet egyrészt leírja 1. a szükségleteinek hiányát azzal a motívummal, amely benne foglaltatik a kifejezésben: nevezetesen, hogy ’nincs kenyér’; 2. egyúttal kifejezi a szükséglet előteremtésére irányuló cselekvést zhannas sanaséjjel pala…(szanaszéjjel mentek… utána) szerkezet segítségével. A ’szem’ érzékszervtől való megfosztás gyakori motívum az oláh cigány (vlax gypsy) folklórban. A közbe sar avri las leske duj jákha, chi sama las the varekon leske duj jákha chordas len (közben ahogy kivette a két szemét, nem vette észre, hogy valaki a két szemét ellopta) kifejezés cselekvés által létrejövő állapotot ír le. Az alapvető érzékeléstől való megfosztás és az ezáltal létrejövő állapot metaforikusan a lélektől való megfosztottság67 leírása. Állapot és ok egyidejű konceptualizálása 1. mardas les e dili pustíja mardas (<meg>) verte) verb. les (őt) pronomen pers. e (a) art. dili (bolond) nomen adiect. pustíja (pusztulat) nomen subst. ’megverte a bolond pusztulat’ 2. dilo rom, marel les e prikezhija dilo (bolond) nomen adiect. rom (ember) nomen subst., marel (ver) verb. les (őt) pronomen pers. e (a) art. prikezhija (kb. szerencsétlenség) nomen subst. ’bolond (cigány)ember, veri a prikezsija’ A mardas les e dili pustíja68 (<meg>verte a bolond pusztulat) egyidejűleg ír le állapotot és az állapot okát. A metafora specifikus, hiszen etnikus tudás nélkül nem értelmezhető, tekintettel arra, hogy a benne szereplő kifejezés sajátos kultúrspecifikus jelentéstartalmára. 67 68
vö. ’szem’ szimbolikájával, 40. o. ’pustija’ kifejezéssel kapcsolatos észrevételt ld. 49. o. lábjegyzet
82
Az előbbi kifejezéshez hasonlóan etnikus tapasztalatok mentén értelmezhető a dilo rom, marel les e prikezhija69 ( bolond ember, veri a prikezsija) kifejezés: mind az állapot, mind az állapot létrejöttének oka megfogalmazódik egyidejűleg. Az állapot - ok összetett céltartományú metaforák kultúrspecifikus állapotot írnak le és állapot beálltát előidéző ok kizárólag etnikai többlettudással értelmezhető. 3.2.2. Egyéb összetett céltartományok az oláh cigány (vlax gypsy) folklórban A következő fejezetrészben azokat a metaforákat elemzem, amelyek céltartománya összetett és az egyik komponens minden esetben esemény, azon belül is állapot (szemben az előző fejezetrészben tárgyalt összetett céltartományú kifejezésekkel, melyek esetében mindkét komponens esemény volt). Állapot és érzelem egyidejű konceptualizálása 1. but chorripe, but briga shutan pe amaro jílo but (sok) adv. chorripe (szegénység) nomen subst., but (sok) adv. briga (bánat) nomen subst. shutan (dobtál) verb. pe (-ra, -re) adv. amaro (miénk) pronomen possessivum jílo (szív) nomen subst. ’sok szegénységet, sok bánatot dobtál a szívünkre’ 2. kana jek rojasa xalas, xalan, phene, muro shero kana (amikor) adv. jek (egy) nomen numerale) rojasa (kanál) nomen subst. (evett) xalas (evett) verb., xalan (<meg>etted) verb., phene (húg) nomen subst., muro (enyém) pronomen possessivum shero (fej) nomen subst. ’mikor egy kanállal evett, megetted, húg(om), a fejemet’ 3. avilas ek balval haj ingerdas la mandar avilas (jött) verb. ek (egy) nomen numerale balval (szél) nomen subst. haj (és) konj. ingerdas (vitte) verb. la (őt) pronomen pers. mandar (tőlem) pronomen pers., ablativus ’jött egy szél és elvitte tőlem’ 4. ek baro parno sap avilas opre anda pince ek (egy) nomen numerale baro (nagy) nomen adiect. parno (fehér) nomen adiect. sap (kígyó) nomen subst. avilas (jött) verb. opre (fel) adv. anda (- ből) adv. pince (pince) nomen subst. ’egy nagy fehér kígyó jött fel a pincéből’ 5. lesko dyi avri kamel te sindyol lesko (övé) pronomen possessivum dyi (lélek) nomen subst. avri (ki) adv. kamel (akar) verb. te (hogy) konj. sindyol (szakad) verb. ’a lelke ki akar szakadni’ 6. devlesa arakhav tu 69
fogalom leírását ld. 47. o.
83
devlesa (isten) nomen subst. arakhav (talállak) verb. tu (téged) pronomen pers. ’istennel talállak téged’ Legnagyobb mennyiségben (szám szerint 5 példa esetében) olyan jelentésszerkezetekkel találkozunk, amelyek céltartománya az állapot mellett érzelem. (Talán nem túlzó ezeket a metaforákat úgy értelmezni, hogy érzelmi állapotot konceptualizálnak.) Ezek a metaforák jellemzően negatív tartalmúak.70 A lesko dyi avri kamel te sindyol (a lelke ki akar szakadni) kifejezés univerzálisnak tekinthető, a magyar nyelvben is használatos negatív érzelmi állapot kifejezésére, annyi kitétellel, hogy amott a tárgyként jellemzően a szív (jilo) szerepel és meg -, nem pedig ki - igekötővel. Az állapotok, érzelmek tárgyiasítása a magyar folklórban is ismert, erre a jelenségre képszerű romani példa a but chorripe, but briga shutan pe amaro jílo (sok szegénységet, sok bánatot dobtál a szívünkre). Specifikusabbnak értékelhető az avilas ek balval haj ingerdas la mandar (jött egy szél és elvitte tőlem), amely a szerelem megszűnésének érzelmi állapotát fejezi ki természeti kép segítségével. Ez a metodika a magyar folklórban is ismert. Baranyiné (2008) elemzi, hogy ennek képi kifejezése általában a fent- lent ellentétpár segítségével történik, míg a vizsgált oláh cigány folklór korpuszban ezzel a metódussal kevésbé találkozunk.71 A fej megevése/ bekebelezése, mint negatív érzelmi állapot kifejezése szintén specifikus: kana jek rojasa xalas, xalan, phene, muro shero (mikor egy kanállal evett, megetted, húgom, a fejemet) és az oláh cigány (vlax gypsy) köznyelvben gyakori átvitt értelmű kifejezésnek mondható. Kifejezetten kultúrspecifikusnak tekinthető az ek baro parno sap avilas opre anda pince (egy nagy fehér kígyó jött fel a pincéből) jelentésszerkezet, amely az etnikus tartalom ismerete nélkül nem értelmezhető: jelesül, hogy a fehér kígyó (parno sap) a szerencsétlenség szimbóluma. A devlesa arakhav tu (istennel talállak téged) tulajdonképpen egy köszöntés, melyben „megteszik a kapcsolat első lépését” Stewart (1993)72 és mint ilyen illokúciós aktus. Említett példa, mint metafora egy állapot kifejezése, nevezetesen: - egy közösséghez való tartozás állapota - olyan állapoté, melyet egy bizonyos erő (jelen esetben transzcendens entitás) hoz létre - állapot, mely magában foglal pozitív érzelemre utaló jelentéstartalmat Állapot, ok és halál egyidejű konceptualizálása 1. chi chéri, chi phu te na lel ma ande chi (se) inf. chéri (ég) nomen subst., chi (se) inf. phu (föld) nomen subst. te (hogy) konj. na (ne) inf. lel (vesz) verb. ma (engem) pronomen pesr. ande (be) adv. ’se ég, se föld ne vegyen be engem’ 2. mérla még vande bokh mérla (meg fog halni) verb. még (még) adv. v’ (is) partikula ande (-ban. –ben) adv. 70
Ez a megállapítás részben analóg a 7. fejezet azon megállapításával, miszerint a negatív érzelmek önmagukban is kidolgozottabbak, mint a pozitív érzelmek. 71 bővebben ld. 64. o. 72 Stewart példájában: ’ devlesa arakhav tumen’ istennel talállak benneteket.
84
bokh (éhség) nomen subst. ’még meg fog halni az éhségben is’ Fenti két metafora a halál állapotának speciális leírása. A mérla még vande bokh (még meg fog halni az éhségben) jelentéstartalma az ’éhen hal’ kifejezéshez hasonló. Azon az univerzális tapasztalaton alapszik, hogy a fiziológiai szükségletek tartós hiánya a fizikai lét megszűntéhez vezet. A halál szó szerinti kifejezésével egyidejűleg képszerűen leírja az állapotot és tényszerűen utal az okára is. A chi chéri, chi phu te na lel ma ande (se ég, se föld ne vegyen be engem) metaforában a halál tényére csak következtethetünk az állapot kultúrspecifikus megfogalmazása által. Ebben a jelentésszerkezetben tükröződik egy ősi (minden bizonnyal a keleti vallásokban gyökerező) világszemlélet, mely szerint a halál tulajdonképpen állapot nélküli állapot. Ok és okozat sajátos, nem az arisztotelészi logika általi viszonyban állnak egymással.
Állapot, cselekvés és élet egyidejű konceptualizálása 1. si ma ek kasht, si tu ek kasht. sako bersh luludyaren, de terméshi c’anen. de ha me tuke dav la haj tu mange desa les, atunchi vi termína. so-j kodo? si (van) verb. ma (nekem) pronomen pers. ek (egy) nomen numerale kasht (fa) nomen subst., si (van) verb. tu (neked) pronomen pers. ek (egy) nomen numerale kasht (fa) nomen subst.. sako (minden) adv. bersh (év) nomen subst. luludyaren (virágoznak) verb., de (de) konj. terméshi (termés) nomen subst. c’ (nem) inf. anen (hoznak) verb.. de (de) konj. ha (ha) konj. me (én) pronomen pers. tuke (neked) pronomen pers. dav (adom) verb. la (őt) pronomen pers. haj (és) konj. tu (te) pronomen pers. mange (nekem) pronomen pers. desa (adni fogod) verb. les (őt) pronomen pers., atunchi (akkor) adv. vi (is) partikula termína (teremni fog) verb.. so (mi) pronomen interrogativum -j kopula kodo (az) pronomen demonstrativum? ’van egy fám, van neked egy fád. minden évben virágoznak, de termést nem hoznak. de ha én neked adom és te nekem adod, akkor teremni is fog. mi az?’ Fenti metafora szintén több rétegű. Egyrészt leír egy állapotot: si ma ek kasht, si tu ek kasht. sako bersh luludyaren, de terméshi c’anen. (van egy fám, van neked egy fád. minden évben virágzik, de termést nem hoz.). Következő lépésben cselekvést fogalmaz meg: de ha me tuke dav la haj tu mange desa les (de ha én neked adom és te nekem adod). A metafora harmadik része az élet keletkezésének metaforikus leírása: atunchi vi termína (akkor teremni is fog), mely szubsztancia az állapot cselekvéssel történő megváltoztatásával jön létre. Azok az összetett céltartományú metaforák, melyeknek egyik komponense esemény, a másik pedig elvont fogalom (érzelem, halál, élet) fontos információkat hordoznak a megismerést illetően. Kognitív szempontból valószínűsíthető, hogy a második komponensként szereplő szubsztanciák kiemelt szerepet játszanak a közös etnikai tudatban.
85
4. FEJEZET FORRÁSTARTOMÁNYOK MAGYARORSZÁGON PUBLIKÁLT OLÁH CIGÁNY (VLAX GYPSY) IRODALMI SZÖVEGEK METAFORÁIBAN 4.1.
A vizsgált irodalmi szövegek eredete és arculata
Az irodalmi eredetű korpuszt Magyarországon publikált szépirodalmi szövegek adják: a Rom Som (1995- 96), az Amaro Drom (1991- 2005) és a Phralipe (1990- 98) folyóiratok jelzett évfolyamainak romani nyelvű irodalmi anyagát dolgoztam fel. A szépirodalmi anyag műfaji szempontból sokrétű: prózai szövegek, versek és műfordítások egyaránt részét képezik. Szerzői között egyaránt szerepelnek magyarországi és más európai területről származó alkotók. A műfordítások eredeti szövegei nagyrészt magyar költők művei, de fellelhetőek az anyagban pl. spanyol, lengyel forrású szövegek is. A fordítók jellemzően magyarországi alkotók. A Magyarországon publikált romani nyelvű irodalmi szövegek döntő többsége oláh cigány (vlax gypsy) nyelvjárásban született. Fellelhetőek voltak az irodalmi nyelvi anyagban más dialektusban (balkáni és centrális) született szövegek is, ám ezek – két metaforikus jelentésszerkezet kivételével – a tematikus elemzés során kiestek a vizsgálat köréből. Az említett két, kárpáti dialektusban lejegyzett átvitt értelmű kifejezést elemzésük helyén jelölöm. Az irodalmi anyag keletkezését tekintve időben viszonylag elszórt. A szépirodalmi korpusz kiválasztásakor a fentiek mellett fontos szempont volt, hogy mennyiségében hasonló legyen a folklór alapú nyelvi anyagéhoz, tekintettel arra, hogy gyakorisági összehasonlításokat is teszek. Jelen dolgozatban az irodalmi nyelvet egységesen vizsgálom, elemzésemnek nem tárgya az egyes műfajok közötti különbségek feltárása; ez a kérdés adott esetben egy következő kutatás tárgya lehet. A szövegek forrásait tekintve azonban a Bibliát, mint forrást megkülönböztetem az egyéb irodalmi szövegektől, mert – különösen specifikus céltartományaik okán – jelentősen befolyásolhatják a vizsgálat eredményét. Az oláh cigány (vlax gypsy) dialektusban született irodalmi anyag vizsgálatának céljai következőkben foglalhatók össze: - tematikájukban mutatnak- e különbséget az irodalmi metaforák a folklór korpusz átvitt értelmű kifejezéseihez képest? - az egyes témák előfordulási arányukat tekintve különböznek-e a folklór szövegek metaforáitól? - milyen kvalitatív és kvantitatív jellemzői vannak a költői nyelvhasználat eszközeinek (kiterjesztés, kidolgozás, kritikus kérdezés, komponálás, megszemélyesítés, stb.) az oláh cigány (vlax gypsy) szépirodalomban? - felfedezhetők- e kulturális sajátosságok az oláh cigány (vlax gypsy) szépirodalomban?
4.2.
Egy komponensű forrástartományok oláh cigány (vlax gypsy) irodalmi szövegek metaforáiban
Megítélésem szerint a folklór szövegektől való esetleges jellemző különbözőség elsőként a forrásfogalmak tekintetében válhat láthatóvá. Ennek egyik aspektusa az egyszerű 86
forrástartományok feltérképezése, melyet három szempont alapján teszek: 1. mely témák jelennek meg a metaforikus konceptualizációban, 2. milyen kvantitatív sajátosságok jellemzik az egyes forrástartományokat egymáshoz, és a többi forrástartományhoz viszonyítva, 3. milyen szerepet játszanak a költői eszközökben az egyes források. Természet, természeti jelenségek Nap- csillag Szél Virág Tűz Évszak Föld Fa Nappal- éjszaka, világosság- sötétség Növények Egyéb természeti jelenségek Test Szív Út Isten (transzcendentális jelenség) Lélek Ész
55 14 8 7 7 5 4 2 3 2 3 9 6 6 4 2 1
4.2.1. Természet, természeti jelenségek Az első, kvantitatív jellegű megállapításunk az, hogy az irodalmi szövegek metaforáiban az egyszerű forrástartományok között legnagyobb számban természeti jelenségekkel találkozunk. Szám szerint 85 jelentésszerkezetet azonosítottam a korpusz ezen részében, melyek egyszerű forrástartomány segítségével konceptualizálnak bizonyos átvitt értelmű tartalmakat, ezek közül 55 természeti jelenség szerepeltetésével operál. Ez az érték 64 %. (A folklór szövegek metaforái esetében az erre az aspektusra vonatkozó adat nem mutatott szignifikáns különbséget.) Kvantitatív jellemzőikre, valamint az egyes témák megjelenésének gyakorisága miatt a ’természet, természeti jelenségek’ egyszerű forrású mintákat indokolt további alcsoportokra osztani. Ezekbe az alcsoportokba azokat a forrásokat soroltam, amelyek jellemzően előfordulnak a korpuszban. Gyakoriságuk alapján elemzem az egyes alcsoportokba tartozó átvitt értelmű kifejezéseket. 4.2.1.1. Nap 1. ke o kham ande muro kher zhal ke (mert) konj. o (a) art. kham (nap) nomen subst. ande (-ba) prepoz. muro (enyém) pronomen possessivum kher (ház) nomen subst. zhal (megy) verb. ’mert a nap az én házamba megy’ 2. mange tu san o kham mange (nekem) pronomen pers. tu (te) pronomen pers. san (vagy) verb. o (a) art. kham (nap) nomen subst. ’nekem te vagy a nap’ 87
3. leski faco somnakunij, sar o kham. leske bala sar le charrakej kalej leske jakha vunecij, sar o chéri leski (övé) pronomen possessivum faco (arc) nomen subst. somnakunij (arany-) nomen adiect., sar (mint) konj. o (a) art. kham (nap) nomen subst.. leske (övéi) pronomen possessivum bala (haj) nomen subst. sar (mint) konj. le (a) art. charrakej (holló) nomen subst. kalej (feketék) nomen adiect. leske (övéi) pronomen possessivum jakha (szemek) nomen subst. vunecij (kék) nomen adiect., sar (mint) konj. o (a) art. chéri (ég) nomen subst. ’arca arany, mint a nap. haja hollófekete, szeme kék, mint az ég’ 4. chi mizmeri chi pekel o kham chi (sem) inf. mizmeri (délben) adv. chi (nem) inf. pekel (süt) verb. o (a) art. kham (Nap) nomen subst. ’délben sem süt a nap’ nap (kham- a): Fény és melegség égiteste, az élet forrása. Aktív őselem, maszkulin princípium; a kozmikus értelem és az igazság egyetemes szimbóluma.” (Pál- Újvári, 2001: 335, kiemelés tőlem) A Nap, mint szimbólum fenti leírása egy lehetséges magyarázata annak, hogy miért szerepel ez a motívum olyan gyakran az irodalmi szövegekben, így az oláh cigány (vlax gypsy) dialektusban írottakban is. A jelentésszerkezeteket elsőként abból az aspektusból elemzem, hogy a költői nyelvhasználat mely eszközei lelhetőek fel bennük.(kiterjesztés, kidolgozás, kritikus kérdezés, komponálás, megszemélyesítés, stb.) Kövecses (2005: 60) a következőkben jelöli meg és definiálja a költői nyelvhasználat eszközeit: 1. Kiterjesztés: „A kiterjesztés során egy adott konvencionális fogalmi metafora konvencionális nyelvi kifejezései helyett új nyelvi kifejezéseket alkalmazunk, melyekkel a forrástartomány egy új fogalmi elemét írjuk le.” 2. Kidolgozás: „A kidolgozás annyiban különbözik a kiterjesztéstől, hogy ebben az esetben a költő a forrástartomány egy létező elemét jellemzi, hangsúlyozza újfajta módon.” 3. Komponálás: „A komponálás a köznapi fogalmi gondolkodás elemeit felhasználva teremt újfajta megközelítéseket, a különböző metaforák együttesen történő alkalmazása révén.” 4. Kritikus kérdezés: „A kritikus kérdezés során a költő megkérdőjelezi egy - egy mindennapi, konvencionális fogalmi metafora létjogosultságát.” 5. Megszemélyesítés: „Ez a fajta fogalmi metafora nem - emberi entitásokat emberekként konceptualizál, vagyis emberi tulajdonságokkal ruház fel.” 6. Képi metaforák: „A költészetben nagyon gyakoriak a képalapú metaforák, melyeknek képi kidolgozottsága igen részletes.” A Nap, mint forrástartomány szerepe irodalmi szövegekben sokrétű a metaforikus konceptualizációban. Az azonosított céltartományok közül állapot, erkölcs, változás, pozitív érzelem, emberi kapcsolat tartalmak kifejezésére szolgál tapasztalati alapul. A költői nyelvhasználat eszközei szerint megszemélyesítés a ke o kham ande muro kher zhal (mert a nap az én házamba megy) metafora, amely pozitív állapotot konceptualizál. Kidolgozás a jag del kham (tüzet ad a nap) metafora. A nap, mint forrásfogalom egy létező tulajdonságát hangsúlyozza, emeli ki és ezzel az aktussal egy új jelentést hoz létre. A szándékolt jelentés tekintetében állapotot konceptualizál. A irodalmi nyelvhasználat 88
felhasznált eszközét alapul véve ugyanebbe a kategóriába tartozik a le chache fimlana sar o kham (az igazak ragyogni fognak, mint a nap) jelentésszerkezet, mert csakúgy, mint az előző példa esetében, szintúgy egy meglévő tulajdonsággal operálva hoz létre a szerző egy új jelentést. Ebben a példában a nap, fent idézett szimbólumrendszere aktiválódik (értelem, igazság); a költői kép erkölcsi tartalmakat fejez ki. A pej luma kerdyolpe o dyes (világra csinálja magát a nap) kifejezés tulajdonképpen a köznyelvi ’felkel a nap’ metafora költői továbbfejlesztése. A lesko muj fimlalas sar o kham (a szája ragyogott, mint a nap) kifejezés abban az értelemben kidolgozás, hogy a nap egy tulajdonságát emeli ki. Tartalmában azonban hasonlat és szándékolt jelentése erkölcsi - érzelmi természetű. Komponálás költői eszközével fejezi ki a szándékolt jelentést a mange tu san o kham (nekem te vagy a nap) metafora. Ebben a költői képben szintén a nap Pál - Újvári (2001) által közölt motívumai segítségével konceptualizálódik a pozitív érzelem, mint céltartomány. „A kritikus kérdezés során a költő megkérdőjelezi egy - egy mindennapi, konvencionális fogalmi metafora létjogosultságát” (Kövecses 2005: 60, kiemelés tőlem). A chi mizmeri chi pekel o kham (délben sem süt a nap) metafora esetében erről van szó: a ’süt a nap’ hétköznapi metaforát mintegy cáfolja a szerző, mely aktust teljessé teszi a chi mizmeri (délben sem) szerkezet. Ilyen módon a metafora konvencionális jelentésével ellentétes tartalmat konceptualizál: célját tekintve negatív állapotot. A képi metafora legfontosabb ismérve – amint elnevezése is utal rá –, hogy képi kidolgozottsága nagyon részletes, képszerű és vizuális. A leski faco somnakunij, sar o kham. leske bala sar le charrakej kalej leske jakha vunecij, sar o chéri (arca arany, mint a nap. haja hollófekete, szeme kék, mint az ég) összetett hasonlat olyan képi eszközökkel operál, melyek képszerűvé teszik és hansúlyozzák a céltartományként megjelenő állapotot, testi adottságok együttesét.
4.2.1.2. Csillag 1. kattyi shavora sas, sar po cheri le cherhaja kattyi (annyi) pronomen relativum shavora (gyerek) nomen subst. sas (volt) verb., sar (mint) konj. po (-en) prepoz. cheri (ég) nomen subst. le (a) art. cherhaja (csillagok) nomen subst. ’annyi gyerek volt, mint égen a csillag’ 2. cherhajesko phuro gircho cherhajesko (csillagok) nomen subst. phuro (öreg) nomen adiect. gircho (görcs) nomen subst. ’csillagok öreg görcse’
3. phabon le lole cherhaja, phabon phabon (égnek) verb. le (a) art. lole (piros) nomen adiect. cherhaja (csillagok) nomen adiect., phabon (égnek) verb. ’égnek a piros csillagok, égnek’
89
„csillag 73/bolygó: A tiszta éjszakai égbolton fényes pontnak látszó égitest. Az istenség jelenlétét, a fensőbbséget, az örökkévalóságot, a halhatatlanságot és a reményt fejezi ki. (Pál- Újvári: 2001: 93, kiemelések tőlem) Megszemélyesítés költői eszköze segítségével fejezi ki a szándékolt tartalmat az o cherhaj savo sikadyilas ande o Oriento (a csillag amelyik Keletre mutatott) metafora. Az égtájak „a Nap földi nézőpontból megfigyelt pozíciói (napkelte – Kelet, napnyugta – Nyugat, zenit – Dél, nadír – Észak) a kozmikus rendszer fő irányait jelzik, ezért a négy égtáj a makrokozmosz szimbóluma.(…) Kelet a felkelő, a győzedelmes Nap, az élet, az újjászületés, a feltámadás, a tavasz, a gyermekkor, a fiatalság szimbóluma.”74 A keresztény kultúrkörben ’Kelet’ égtáj’ további jelentéstartalmakkal bővül: „A templomok pedig azért fordulnak Kelet felé, ahol a nap kél, mert bennük az igazság napját imádjuk, és úgy mondják, hogy Keleten volt a Paradicsom, a mi hazánk is” (A lélek ékköve, 129. A templom helyzete)”75 Idézett metaforában a ’kelet felé mutatás’ motívuma’ az igazság felé irányultságot fejezi és mint ilyen, erkölcsi tartalmat konceptualizál. A megszemélyesítés alanyának a csillag motívumnak a beemelése a kifejezésbe (szimbolikája által) az erkölcsi tartalom elnyerésének reményét fejezi ki. Komponálás alkalmazásával teremt új jelentést a le bokhale cherhaja (az éhes csillagok) metafora; az újfajta megközelítést a két fogalom egyidejű szerepeltetése és összekapcsolása adja és ezáltal egy új, összetett jelentés alakul ki, amely sajátos állapotot konceptualizál. Hasonlóképpen elemezhető a cherhajesko phuro gircho (csillagok öreg görcse) kifejezés, azzal a különbséggel, hogy emez három forrásfogalmat jelenít meg egyidejűleg. Sajátos céltartalmát – mely leginkább állapotként nevezhető meg – az egyes elemek szemantikai jellemzőinek szintézise adja. A sar cherhaj ande mure dyihe (mint csillag a lelkedben) lelkiállapot költői kifejezése. Kidolgozás eszközével két metafora esetében találkozunk a korpusz ezen részében. Mindkettő a forrástartomány egy meglévő elemét hangsúlyozza. A kattyi shavora sas, sar po cheri le cherhaja (annyi gyerek volt, mint égen a csillag) esetében a forrástartomány mennyiségi aspektusa a kidolgozás tárgya a metaforikus konceptualizációban. A phabon le lole cherhaja, phabon (égnek a piros csillagok, égnek)76 metafora a ’csillag’ cherhaj azon tulajdonságát dolgozza ki, hogy fényt és hőt bocsájt ki magából. Következtetések: A metaforikus konceptualizáció költői eszközei, a szándékolt jelentés (céltartomány) és a tapasztalati alap (forrástartomány) egyes elemei között nem igazolhatók összefüggések a nyelvi anyagnak ebben a részében; ’ad hoc’ társulnak az egyes elemek egymáshoz. Az azonosított céltartományok közül a csillag állapot, erkölcs és pozitív érzelem tartalmak kifejezésére szolgál tapasztalati alapul. A Naphoz, mint forrástartományhoz viszonyítva nem jelenik meg az emberi kapcsolat és a változás, mint céltartomány. 4.2.1.3. Szél 1. duj romnya pashon pe le balvalyenge phaka duj (két) nomen numerale romnya (asszony nomen subst. pashon 73
cigány nyelvű kifejezés beillesztése a definícióba tőlem Pál- Újvári (2001: 113), kiemelések tőlem 75 Pál- Újvári (2001: 113), kiemelések tőlem 76 Megítélésem szerint fenti példa egyaránt értelmezhető kidolgozásnak és képi metaforának. A kontextus miatt soroltam előbbiek közé. 74
90
(közeled) verb. pe (- on, -en, -ön) prepoz. le (a) art. balvalyenge (szelek nomen subst. phaka (szárnyak) nomen subst. ’két asszony közeledik a szelek szárnyán’ 2. aven thaj zhan, sar kas phurdel balval aven (jönnek) verb. thaj (és) konj. zhan (mennek) verb., sar (mint) konj. kas (akit) pronomen relativum phurdel (fúj) verb. balval (szél) nomen subst. ’jönnek és mennek, mint akit szél fúj’ 3. dikh, e balval, sar e shuri dikh (nézd) verb., e (a) art. balval (szél) nomen subst., sar (mint) konj. e (a) art. shuri (kés) nomen subst. ’nézd, a szél, mint a kés’ 4. chumidella leski balval chumidella (csókolni fogja) verb. leski (övé) pronomen possessivum balval (szél) nomen subst. ’csókolni fogja a szelét’ A szél (balval- a) „leggyakrabban az életenergiát, a változékonyságot, a mulandóságot szimbolizálja.” (Pál- Újvári, 2001: 425) Azok között az irodalmi metaforák között, melyeknek forrása a szél, mint természeti jelenség, a költői kreativitás széles spektrumát lelhetjük fel a metaforikus konceptualizációban. Kidolgozás eszközével fejezik ki a szándékolt jelentést az aven thaj zhan, sar kas phurdel balval (jönnek és mennek, mint akit szél fúj) és a duj romnya pashon pe le balvalyenge phaka (két asszony közeledik a szél szárnyán) metaforák. Mindkét átvitt értelmű kifejezés esetén a szerző a forrástartomány (szél) egy létező elemét hangsúlyozza. Ez a létező elem ezeknek a metaforáknak az esetében a levegő mozgása, amely motívum segítségével új tartalom nyer kifejezést. Mindkét fenti példa esemény - metafora, előbbi állapotot, utóbbi inkább változást konceptualizál. További kidolgozottságára utal a színek felbukkanása a metaforikus konceptualizációban. Azokban a metaforákban, melyeknek forrástartomány a szél (balval) és a komponálás eszközével hozzák létre az új jelentést, fontos szerepet kapnak a színek kívánt céltartalom megjelenítésében. A fehér, fekete és zöld színek beemelése a metaforikus konceptualizációba minden példa esetében a komponálás eszköze. „színek: A fény megjelenési formája. A színekhez a különböző kultúrákban különböző jelentéseket társítottak. Szubjektív, pszichés érzetek alapján megkülönböztetnek aktív, meleg színeket (pl. narancssárga, arany, sárga, piros/vörös); valamint passzív, hideg színeket (pl. kék, lila, barna, szürke). Míg a zöld egyesíti magában ezt a megoszlást, a fehér és a fekete minden ellentét pozitív és negatív pólusának a kifejezője.” (Pál- Újvári, 2001: 435; kiemelések tőlem) Erről lásd Wierzbicka 287- 334. A komponálás aktusának jellemzői a motívumok sajátosságainak szintézisével jön létre: a parnyi balval lel pe (fehér szél kapja magát) pozitív előjelű változást fejez ki, mivel a szél szereplése a változást, a fehér (parno-nyi- e) szín megjelenése a pozitív pólust emeli be a konceptualizációba. A fekete (kalo- lyi- e) szín, mint a negatív pólus kifejeződése által a fenti metaforának 91
ellentéte a kalo balval (fekete szél kifejezés): negatív változást konceptualizál. Minőségében semleges változást fejez ki a zeleno balval haj krangi (zöld szél és ágak), mivel a zöld (zeleno- i) szín tartománya általában semleges tartalmakra utal a metaforikus konceptualizációban. Megszemélyesítés található a balval zhal kothe- kathe (szél megy oda- ide) metaforában. Ez a jelentésszerkezet változást fejez ki. Képi metafora, összetett hasonlat a dikh, e balval, sar e shuri (nézd, a szél, mint a kés), amely a szél tulajdonságát hangsúlyozza képi eszközökkel. A ’metsző szél’ hasonlat mélyíti a negatív állapot leírását. Komponálás, azaz különböző metaforák együttes alkalmazása a chumidella leski balval (csókolni fogja a szelét) és az i balval gili anela (a szél dalt fog hozni) jelentésszerkezetek. Előbbi a ’szél, mint egy személy által keltett levegőmozgás’ metafora és annak a megcsókolásának motívumával pozitív érzelmet konceptualizál. Utóbbi metafora egyik pillére szintén a levegő mozgásának motívuma, mely ebben az esetben kellemes akusztikai ingerrel társul és ezek a szimbólumok együttesen pozitív állapotot konceptualizálnak. 4.2.1.4. Virág 1. e shej, e shukar, sar luludyi andej bar e (a) art. shej (lány) nomen subst., e (a) art. shukar (szép) nomen adiect., sar (mint) konj. luludyi (virág) nomen subst. andej (-ban. -ben) adv. bar (kert) nomen subst. ’a lány, a szép, mint virág a kertben’ 2. pala late shukar luludyori pala (után) adv. late (nála) pronomen pers. shukar (szép) nomen adiect., luludyori (virágocska) ’utána szép virágocska’ 3. okaj perdal o pályi si ekh shukar luludyi, ba ke kodi naj luludyi, ke si voj muri piramni okaj (amott) adv. perdal (túl) adv. o (a) art. pályi (víz) nomen subst. si (van) verb. ekh (egy) nomen numerale shukar (szép) nomen adiect. luludyi (virág) nomen subst., ba (de) konj. ke (hogy) konj. kodi (az) pronomen demonstrativum na (nem) inf. -j kopula luludyi (virág) nomen subst, ke (mert) konj. si (van) verb. voj (ő) pronomen pers. muri (enyém) pronomen possessivum piramni (szerető) nomen subst. ’túl a vizen van egy szép virág, de (hogy) az nem virág, mert ő a szeretőm’ 4. la ratyaki kalyi roza la (az) art. ratyaki (éj) nomen subst. kalyi (fekete) nomen adiect. roza (rózsa) nomen subst. ’az éj fekete rózsája’ virág (lulugyi- a): „Női princípium, elsősorban a növekedés, a szépség, a szerelem és a mulandóság jelképe.” (Pál- Újvári, 2001: 490) Megszemélyesítés sajátos formájával találkozunk két metafora esetében, mely jelenség azonosítás fogalmával írható le leginkább. Ezek a metaforák a személyt abszolút értelemben felruházzák a ’virágnak’ (lulugyi- a), mint szimbólumnak a tulajdonságaival és az 92
általa megjelenített tartalmak egyenlő birtokosaiként definiálják. Az okaj perdal o pályi si ekh shukar luludyi, ba ke kodi naj luludyi, ke si voj muri piramni (túl a vizen van egy szép virág, de az nem virág, mert ő a szeretőm) összetett metafora esetében a szerető és a virág fogalmak között teljes szemantikai átfedés van. A barolas ande cina romnyako luludyi (nőtt a kicsi asszonyban a virág) a megfeleltetés a virág és a magzat fogalmak között jön létre. A virág - motívum, mint a női princípium metaforája gyakori jelenség a magyar folklórban is. Komponálással fejezi ki a kívánt tartalmat a la romnyaki patyivaki luludyija (az asszony becsületének virágai) összetett átvitt értelmű kifejezés. A három forrásfogalom (asszony, becsölet, virág) összekapcsolásával sajátos, erkölcsi jellegű céltartomány jön létre. A komponálás aktusa újfajta megközelítést eredményez. A nő becsülete – mely erősen a szexuális attitűdökre vonatkozik ’vlax gipsy’ (oláh cigány) közösségekben 77 – etnikus tartalom felbukkanására enged következtetni az irodalmi szövegben is. A muro jilo klopotluludyi (a szívem harangvirág) metafora szintén összetett. A ’szív - virág’ motívumrendszer tovább bővül a ’harang’ fogalommal és így sajátos érzelmi állapotot konceptualizál. A virágnak, mint forrásnak egy létező (univerzális) elemét hangsúlyozza kidolgozás műveletével az e shej, e shukar, sar luludyi andej bar (a lány, a szép, mint virág a kertben) és a pala late shukar luludyori (utána szép virágocska) metaforák. Mindkettő pozitív állapotot konceptualizál. Képi metafora és komponálás egyidejűleg a la ratyaki kalyi roza (az éj fekete rózsája). Egyrészt két metafora van jelen egyidejűleg (’az éj rózsa’, ’fekete rózsa’), másrészt az éj sötétségét képszerűen, kidolgozottan írja le.
4.2.1.5.Tűz 1. pe jag shudas le bare plaja pe (- ra, -re) adv. jag (tűz) nomen subst. shudas (dob) verb. le (a) art. bare (nagyok) nomen adiect. plaja (hegyek) nomen subst. ’tűzre dobta a nagy hegyeket’ 2. lake duj jakhora phabonas sar le jagora lake (övé) pronomen possessivum duj (két) nomen numerale jakhora (szemecskék) nomen subst. phabonas (égtek) verb. sar (mint) konj. le (a) art. jagora (tüzecskék) nomen subst. ’két szemecskéje égett, mint a tüzecskék’ 3. che shukar si tumaro khelimo sar jag che (milyen/ mennyire) adv. shukar (szép) nomen adiect. si (van) verb. tumaro (tiétek) pronomen possessivum khelimo (tánc) nomen subst. sar (mint) konj. jag (tűz) nomen subst. ’milyen szép a táncotok, mint a tűz’ A tűz (jag- a) szimbolikája sokrétű, mind a folklórban, mind az irodalmi nyelvben
77
vö. Stewart kulturális antropológiai megfigyeléseivel (Stewart 1994: 215 - 222)
93
gyakran használt motívum.78 Némileg ellentmond ennek, hogy az oláh cigány (vlax gypsy) irodalmi szövegekben – a céltartalmak teljes skálájához képest – viszonylag kis mennyiségben és terjedelemben jelenik meg a szándékolt jelentés kifejezésében. Eseményeket, emocionális és etikai tartalmakat hasonló arányban konceptualizál és az egyes jelentésszerketeken belül is szokatlanul nagy az átjárhatóság az célfogalmak között. A tűz szerepe az intenzitás kifejezése. Ezt a megállapítást támasztja alá az, hogy a költői nyelvhasználat eszközeit tekintve a ’tűz’(jag- a) forrásfogalmú metaforák minden esetben a kidolgozás eszközének segítségével jelenítik meg a szándékolt jelentést. A ’tűz’ azon meglévő tulajdonságát hangsúlyozza újfajta módon ezek a jelentésszerkezetek, miszerint hőt ad. Az e hő általi megsemmisülést konceptualizálják a so phabarel tut, Soledad, soski dukh, soske jagake (mi éget téged, Soledad, milyen fájdalom, milyen tűzé) és a pe le dushmanoski jag te zhal (az ellenség tüzére menni) metaforák. Mindkettő negatív tartalmat fejez ki; előbbi érzelmet, utóbbi inkább állapotot. A ’tűz’ fogalmának ugyanazon tulajdonságára építenek a lake duj jakhora phabonas sar le jagora (két szemecskéje égett, mint a tüzecskék) és az e lyuvava avri sutas, muro jilo ande jag das (a pipám kialudt, a szívem tűzbe adódott) metaforák, ám ezek esetében a ’tűz’ más szerepet tölt be a metaforikus konceptualizációban. Ezekben az esetekben azokat a tartalmakat erősítik fel és hangsúlyozzák, melyeket az adott érzékszervek szimbolizálnak. pl: szem: „A lelki és szellemi érzékelés kifejezője…ablak a világra, a lélek tükre.”79 szív: „Az élő szervezet központja A világi kultúrában általában az érzelmek és az érzelmi bölcsesség jelképe Az ősi kultúrákban az intellektuális funkciók és az ösztönös tudás szimbóluma.” (Pál- Újvári, 2001: 438) „kék: Az égbolt, a tenger színe; a megfoghatatlanság, a végtelenség, a transzcendencia szimbóluma. Az intellektus, az elmélkedés, a megnyugvás kifejezője, amely a képzelet és a szürrealitás világához is kapcsolódhat. Az égi istenekre utalva az emberfeletti, mennyei hatalom kifejezője, ebben az értelemben a földi szenvedélyeket jelző piros/vörös ellentéte.” (Pál- Újvári, 2001: 245) A vuneto jag phabol (kék tűz ég) metafora a ’tűz’ szimbolikáját a megszokottól eltérő megvilágításba helyezi. Véleményem szerint olyan állapotot konceptualizál, melynek esetében az emocionális tényezők háttérbe szorulnak és helyüket átveszik a intellektuális értékek. Ismét más aspektusát helyezi előtérbe a ’tűz’ szubsztanciának a che shukar si tumaro khelimo sar jag (milyen szép a táncotok, mint a tűz). Megítélésem szerint ez a metafora Pál- Újvári (2001: 473) tipológiájának80 azon elemeit helyezi előtérbe, melyeknek közösségi aspektusa van, tekintettel arra, hogy a tánc „érzelmi egységet, közösségi köteléket jelent, az egyénnek a csoporton belüli feloldódását valósítja meg”81.
4.2.1.6.Évszak 1. pe lunge shele izdral o bisoraslo milaj pe (- on, -en, -ön) prepoz. lunge (hosszú) nomen adiect. shele (zsinórok) nomen 78
bővebben ld. 26. o. Pál- Újvári (2001: 427) 80 „tűz: Elsősorban a szenvedély, az életerő, a megtisztulás, ugyanakkor a bűnhődés jelképe.(…)” 81 Pál- Újvári (2001: 449) 79
94
subst. izdral (remeg) verb. o 8a) art. bisoraslo (gyöngyös) nomen adiect. milaj (nyár) nomen subst. ’hosszú zsinórokon remeg a gyöngyös nyár’ 2. pe milajeski chumi gindis pe (-ra, -re) adv. milajeski (nyár) nomen subst. chumi (csók) nomen subst. gindis (gondolsz) verb. ’a nyár csókjára gondolsz’ „Az évszakokhoz – azok jellegének, az emberek számára kedvező vagy kedvezőtlen hatásainak megfelelően – jelképes tartalmak is kötődnek.” (Pál- Újvári, 2001: 127) A korpuszban olyan – évszakot forrásfogalomként tartalmazó – metaforákkal találkozunk, amelyek a két pólust jelenítik meg az évszakok képzelezbeli skáláján. A nyárhoz kötjük a legkedvezőbb időjárási és általában közérzeti élmémyeket, míg a télhez jellemzően (vagy nagyobb valószínűséggel) negatív fizikai tapasztalatokat társítunk. Az azonosított öt jelentésszerkezet közül négynek forrása a nyár, mely tényből nem vonhatunk le következtetéseket; könnyen előfordulhat, hogy más nyelvi anyag esetén ettől eltérő eredménnyel találkoznánk. Azt azonban megállapíthatjuk, hogy az egyes évszakhoz általában kapcsolódó érzetek kidolgozottak. A nyárhoz (milaj- a) pozitív szemantikai értekkel bíró mellék- (gyöngyháznyelű- műford.; ’bisoraslo’= gyöngyös), és főnevek (száj muj, éj ratyi, fiú shavo, csók chumi) társítanak ezek a metaforák, hangsúlyozva és mélyítve ezzel a szándékolt jelentést. A télhez (jivend- a) negatív jelentésstartalmú szószerkezetek társulnak ’eszedet havazó’; ’időtlen tél’). Ezek szintén a hangsúlyozás szerpét töltik be a metaforikus konceptualizációban. A pe lunge shele izdral o bisoraslo milaj (hosszú zsinórokon remeg a gyöngyháznyelű nyár) metafora állapotot fejez ki. A pe milajeski chumi gindis (a nyár csókjára gondolsz) gondolatot fejez ki és ezen belül pozitív mentális állapotot konceptualizál költői eszközökkel. A pe tyi godyi jivardo bivramako jivend kandesas (az eszedet havazó időtlen telet bámultad) metafora állapotot konceptualizál, melynek érzelmi aspektusa van. Az évszak forrású költői metaforák mindegyike komponálás eszközével jeleníti meg a céltartalmat. 4.2.1.7.Föld 1. tume sanle la phuvako lon tume (ti) pronomen pers. san (vagytok) pronomen pers. la (a) art. phuvako (föld) nomen subst. lon (só) nomen subst. ’ti vagytok a földnek sója’ 2. la phuvake kraja la (a) art. phuvake (föld) nomen subst. kraja (királyok) nomen subst. ’a föld királyai’
95
A ’föld’82 (phuv- a) – a többi őselemhez hasonlóan – kiváló forrást nyújt irodalmi metaforákhoz. Ez az őselem kiváltképpen azért, mert a metaforikus konceptualizációban többféle módon értelmezhető: 1. az ég ellenpólusa, 2. középpont ég és alvilág között, 3. élete ad, 4. ugyanakkor mindent elnyel. Mint az ég ellenpólusa, negatív jelentéstartalommal bír, mint a phuvbalvajasa (földzivatarral) képi metafora esetében. Centrális jellegében szerepel a la phuvake kraja a föld királyai kifejezésben: a transzcendensével szemben a világi hatalmat jeleníti meg. Pál- Újvári (2001: 410) szerint a só „változatlansága révén az élet, a halhatatlanság, a megronthatatlanság és az állandóság szimbóluma. Konzerváló tulajdonsága miatt életadó…” A tume sanle la phuvako lon (ti vagytok a földnek sói) metafora fenti szimbólumai okán a föld életet adó aspektusa kerül előtérbe. Utóbbi két metafora a komponálás költői szaközével fejezi ki a szándékolt tartalmat. Kiterjesztett metafora az andaj phuv barilo axtom som, andaj axtom khudo shajin som (földből nőtt fekete fény vagyok, fényből szőtt fekete árny vagyok), mert egyidejűleg több költői kép jelenik meg benne. 4.2.1.8.Fa 1. kado manush kasavo avla, sar pe le pajengi dolma beshado kasht kado (ez az ) pronomen demonstrativum manush (ember) nomen subst. kasavo (olyan) pronomen relativum avla (lesz) verb., sar (mint) konj. pe (-on, -en, -ön) adv. le (a) art. pajengi (víz) nomen subst. dolma (part) nomen subst. beshado (élő) participium kasht (fa) nomen subst. ’ez az ember olyan lesz, mint a víz partján élő fa’ 2. ek kabor kasht sas ande leski udvara, hody o cheri reselas ek (egy) nomen numerale kabor (akkora) adv. kasht (fa) nomen subst. sas (volt) verb. ande (-ban. –ben) adv. leski (övé) pronomen possessivum udvara (udvar) nomen subst., hody (hogy) konj. o (az) art. cheri (ég) nomen subst. reselas (érte) verb. ’egy akkora fa volt az udvarán, hogy az eget érte’ „A növényvilág ciklikusan pusztuló és újrasarjadzó részeivel, elsősorban a virágokkal szemben 83 az életerő (és különösen az örökzöld fa) az öröklét szimbóluma” (Pál- Újvári, 2001: 130); olyan elvont fogalmat szimbolizál, amely az emberi lét alapvető kérdései között kezdettől fogva kiemelt helyet fogalt el. Ennek a tulajdonságának okán kiváló alkotóeleme és kifejezőeszköze átvitt értelmű nyelvi szerkezeteknek. Mgítélésem szerint a tűz forrásfogalomhoz hasonlóan megjelenésének van egy olyan szerepe a metaforákban, mely szerint a meglévő (más forrásokkal kifejezett) tartalmat nyomatékosítja. Valószínűsítem, hogy ez okból – tehát, hogy egyik eleme a konceptualizációnak – a fa (kasht- a) forrásfogalmú irodalmi metaforák két esetben komponálás eszközével jelenítik meg a szándékolt tartalmat. A sakko lasho kasht del lashe fruti, numa o nasul kasht del nasul fruti (minden jó fa ad jó gyümölcsöket, csak a rossz fa ad rossz gyümölcsöket) kifejezés esetében a konceptualizáció másik eleme a gyümölcs: „növények tápláló termése, a halhatatlanság, a lényeg, az újjászületés kifejezője, termékenység- és élet - szimbólum. Egy állapot betetőzése 82 83
szimbólumrendszerét ld. 26. o. beszúrás tőlem
96
és eredménye, a következő állapotnak pedig – magja révén – eredője.”84 A kado manush kasavo avla, sar pe le pajengi dolma beshado kasht (ez az ember olyan lesz, mint a víz partján élő fa) metafora esetében a fa metaforikus tartalma a víz szimbólumrenszerével alkot egységet: „Amerre csörgedez vagy lehullik, mint a férfi égisten magva, áldást, isteni eredetű termékenységet hoz, az anyaföldet megtermékenyítő erőként hat.”85 Képi metafora az ek kabor kasht sas ande leski udvara, hody o cheri reselas (egy akkora fa volt az udvarán, hogy az eget érte) jelentésszerkezet, mert képszerűen írja le a fa méretét. Átvitt értelmű kifejezésről lévén szó, a szándékolt jelentés természetszerűen nem a szó szerinti jelentésben keresendő. A ’fa’ élet- szimbólumként van jelen e helyütt, mely motívum a magyar folklórban is ismert: „ Az égig érő fa, vagy életfa nem meseelem, de meséknek is része, önálló mesetípus, samanisztikus képzet, amely a magyar népmesekincsnek is fontos része, keletről magunkkal hozott örökség. A magyar néphagyomány világfa, tetejetlen fa, életfa néven is ismerik. A mesemotívumnak többek közt német (erdélyi szász), román, cigány, szerb, horvát, török, turkesztáni, kalmük változatai ismertek.”86 Fenti irodalmi metafora minden bizonnyal az itt taglalt folklór hagyományból eredeztethető és jelentésében – ahhoz hasonlóan – transzcendentális tartalmakat konceptualizál. 4.2.1.9.Nappal- éjszaka, világosság- sötétség 1. o dyes maladyol la ratyasa o (a) art. dyes (nappal) adv. maladyol (találkozik) verb. la (az) art. ratyasa (éjszaká) adv. ’a nappal találkozik az éjszakával’ 2. jekh si amari rátyi jekh (egy) nomen numerale si (van) verb. amari (miénk) pronomen possessivum rátyi (éjszaka) nomen subst. ’egy az éjszakánk’ A következő metaforák a világosság- sötétség örök ellentétére építve konceptualizálják a szándékolt jelentést, mely céltartalom komponálás költői eszközének segítségével jut kifejezésre. Az o dyes maladyol la ratyasa (a nappal találkozik az éjszakával) költői kép direkt módon alkalmazza a két pólust, illetve az általuk szimbolizált jelentéstartalmat. Ezzel az eszközzel olyan állapotot fejez ki, melyben az ellentét elsimul és a kooperáció lehetővé válik. Pozitív mentális állapotot konceptualizálnak a ba te andej raza zhuvas (de ha világosságban élünk) és a deteharangi detehara87 (hajnalok hajnali fénye) metaforák. Az éjszaka szimbólumrendszerével88 bizonyos értelemben ellentétes módon pozitív aspektusa is leírható a jekh si amari rátyi (egy az éjszakánk) metaforának. Véleményem szerint ez abban rejlik, hogy társas kapcsolatokra és közösséghez való tartozásra utal.
84
Pál- Újvári (2001: 174) Pál- Újvári (2001:492) 86 Ortutay (1977: 639) 87 szó szerinti jelentése: ’hajnalok hajnala’ 88 ld. 27. o. 85
97
4.2.1.10.
Növények
1. te na baron pe tute majbut fruti te (hogy) konj. na (ne) inf. baron (nőlnek) verb. pe (-on, -en, -ön) adv. tute (nálad) pronomen pers. majbut (még több) adv. fruti (gyümölcs) nomen subst. ’ne nőljön rajtatok több gyümölcs’ A növények közül a ’gaz’ (burr- a), ’ág’(kranga- i), ’fű’(char- a), ’gyümölcs’ (frutai) forrásfogalmakkal találkozunk irodalmi szövegekben. Komponálás a grajo malya mashkar vorbi andel semnonge burra89 (szómezők közt hangréteken jelek bozótosában) metafora, amely a kommunikáció eszközeinek széles skáláját (szó, hang, jel) vonultatja fel egy jelentésszerkezeten belül. Céltartománya ennek megfelelően maga az információátadás. A te na baron pe tute majbut fruti (ne nőljön rajtatok több gyümölcs) tulajdonképpen egy átok, tekintve, hogy az egyetemes (tehát nem specifikus) jelképrendszerben „a gyümölcstelenség az átok és a meddőség jelképe”. 90 Ilyen módon fenti jelentésszerkezet vágyat konceptualizál, amely egy állapot létrejöttére irányul. A kifejezés költői eszközét tekintve kidolgozás, mert a forrásfogalom egy meglévő elemét hangsúlyozza újfajta módon.
4.2.1.11.
Egyéb természeti jelenségek
1. lashi vrama avla, ke lolyol o cheri lashi (jó) nomen adiect. vrama (idő) nomen subst. avla (lesz) verb., ke (mert) konj. lolyol (piroslik) verb. o (az) art. cheri (ég) nomen subst. ’jó idő lesz, mert piroslik az ég’ 2. ame zeleno veshmanushe sam ame (mi) pronomen pers. zeleno (zöld) nomen adiect. vesh (erdő-) nomen adiect. manushe (emberek) nomen subst. sam (vagyunk) pronomen pers. ’mi zöld erdő- emberek vagyunk’ 3. hurav vi me sar o thuv hurav (repülök) verb. vi (is) partikula me (én) pronomen pers. sar (ahogyan) adv. o (a) art. thuv (füst) nomen subst. ’repülök én is, ahogyan a füst’ Az irodalmi korpuszban a csoportosított, szignifikáns forrásfogalmakon túl az ég (cheri- a/ura), erdő (vesh- a) és a füst (thuv- a) kifejezésekkel találkozunk a metaforikus konceptualizációban. Kidolgozás a lashi vrama avla, ke lolyol o cheri (jó idő lesz, mert piroslik az ég) metafora és pozitív állapot beálltát vetíti elő. Konceptualizálhatja 1. kedvező fizikai/ környezeti körülmény várható beköveztét, illetve 2. pozitív mentális/ emocionális állapot kialakulását.
89 90
’burr (a) [főnév] gaz Pál- Újvári (2001: 175)
98
Etnikai identitás bizonyos aspektusát fejezi ki az ame zeleno veshmanushe sam91 (zöldbeborult erdőnép vagyunk) metafora komponálás eszközével. A füst „az égéskor keletkező, felszálló, korommal kevert gáz. A föld és az ég közötti kapcsolat jelképe; az ember imáját, hódolatát viszi fel az égi istenekhez. A lélek felemelkedésének képszerű kifejezése.”92 A hurav vi me sar o thuv (repülök én is, ahogyan a füst) metafora fenti szimbolikus tartalom segítségével állapotot konceptualizál.
4.2.2. Test, testrész 1. phabol la rikonyake duj jakha phabol (ég) verb. la (a) art. rikonyake (apácá) nomen subst. duj (két) nomen numerale jakha (szemek) nomen subst. ’ég az apáca két szeme’ 2. avri puterdyol la jakhaki fejasztra avri (ki-) prepoz. puterdyol (nyílik) verb. la (a) art. jakhaki (szem) nomen subst. fejasztra (ablak) nomen subst. ’kinyílik a szem ablaka’ 3. bari bokh, nasvalyipe malavla opre o shero bari (nagy) nomen adiect. bokh (éhség) nomen subst., nasvalyipe (betegség) nomen subst. malavla (ütni fogja) verb. opre (fel) adv. o (a) art. shero (fej) nomen subst. ’nagy éhség, betegség fogja felütni a fejét’ 4. ke muro bandyilo trupo barruno uchipej ke (mert) adv. muro (enyém) pronomen possessivum bandyilo (hajlott/ görbült) participium trupo (test) nomen subst. barruno (kő-) nomen adiect uchipe (magasság) nomen subst. -j kopula ’mert az én görbült testem kő- magasság’ 5. anda leske palmengi gropa pelas o trajo, sar mashkar le chara shudyi phabaj anda (-ból, -ből) adv. leske (övé) pronomen possessivum) palmengi (tenyér) nomen subst. gropa (meder, gödör) nomen subst. pelas (esett) verb. o (az) art. trajo (élet) nomen subst., sar (mint) konj. mashkar (között) adv. le (a) art. chara (füvek) nomen subst. shudyi (dobott) participium phabaj (alma) nomen subst. ’tenyere medréből kiesett az élet, mint a füvek közt eldobott alma’ 6. sostar dikhes ande kaver manusheski jak o sulum, kana anda tyiri jak chi les sama o kilo? sostar (miért) pronomen interrogativum dikhes (nézed) verb. ande (-ban, -ben) adv. kaver (másik) pronomen demonstrativum manusheski (ember) nomen subst. jak (szem) nomen subst. o (a) art. sulum (szalma) nomen subst., kana (amikor) adv. anda (-ban, -ben) adv. tyiri (tiéd) pronomen possessivum jak (szem) nomen subst.chi (nem) inf. les sama (veszed észre) verb. o (a) art. kilo (karó) nomen subst.? ’miért nézed a másik ember szemében a szalmát, amikor a te szemedben 91 92
szó szerinti jelentése:’ mi zöld erdő- emberek vagyunk’ Pál- Újvári (2001: 158)
99
nem veszed észre a karót?’ 7. lengi bal bihulagyij, sar len zhelyi lengi (övék) pronomen possessivum bal (haj) nomen subst. bihulagyij (fésületlen) nomen adiect., sar (mint) konj. len(övék) pronomen possessivum zhelyi (sors) nomen subst. ’hajuk fésületlen, mint a sorsuk’ Kövecses (2005: 32) szerint „a metaforikus konceptualizáció nagy része a saját testünkkel kapcsolatos tapasztalatainkból ered”. Kutatásai szerint ez az arány kb. 20%. Folklór szövegek ez irányú elemzése során hasonló aránnyal találkoztam.93 Irodalmi szövegek forrásaiban ez az érték kb. 10%, annak ellenére, hogy általános emberi tapasztalatokról beszélünk. Mindazonáltal elképzelhető, hogy az emberi test forrásként való megjelenése – irodalmi szövegekben – egyéb nyelvekben is hasonló arányt mutat. Ilyen jellegű kutatásról nincs tudomásom. A test forrás kilenc irodalmi metafora közül hat a komponálás eszközével konceptualizálja a szándékolt jelentést, tehát különböző metaforákat alkalmaz egyidejűleg. A ke muro bandyilo trupo barruno uchipej (mert az én görbe alakom szikla emelvény) jelntésszerkezetben a test- szikla és a görbe alak, mint az egyenes(ség) ellentéte motívumok egyidejű megjelenésével alakul ki a szándékolt céltartalom, ami jelen esetben etikai természetű. Az anda leske palmengi gropa pelas o trajo, sar mashkar le chara shudyi phabaj94 ( tenyere medréből kigördült az élet, mint a füvek közt elgurított narancs) kifejezésben a tenyér - tartály metafora jelenik meg. A tartályban az ’élet’(trajoura) a tartalom. Az átvitt értelmű kifejezés a reménytelenség, céltalanság állapotát konceptualizálja. A sani chunyi inkras ando vast (vékony ostort95 tartott a kézben) a hatalom, az irányítás képességének átvitt értelmű kifejezése. Tekintve, hogy a tárgy ’sano- {ny}i- e’ vékony jelzővel szerepel a metaforában, fenti képesség alacsony fokára utal. A lengi bal bihulagyij96, sar len zhelyi (vesszőhajuk szétbomlik, mint a sorsuk) metafora a test/ testrész állapotával írja le etnikai csoport társadalmi helyzetét. Ószövetségből származó metafora a jakh anda jakh haj dand anda dand (szemet szemért és fogat fogért), mely az ószövetségi etika egyik alappilérét fogalmazza meg. Az oláh cigány (vlax gypsy) kifejezés ennek a metaforának szó szerinti fordítása. A phabol la rikonyake duj jakha (ég az apáca két szeme) az érzelmek kifejezésénak egy általános eszközével él. Bańczerowski (2005: 71) köznyelvi és irodalmi szövegekből vett példái alapján az érzelmek konceptualizálásának egyik leggyakoribb eszközét a hőmérséklet doménjében jelölte meg. Fenti nyelvi példa ezen a módon fejezi ki a szándékolt tartalmat. Az avri puterdyol la jakhaki fejasztra (kinyílik a szem ablaka) metafora a „szem, mint ablak a világra”97 motívum direkt kifejezése. Megszemélyesítés eszközével fejezi ki a szándékolt tartalmat a bari bokh, nasvalyipe malavla opre o shero (nagy éhség, betegség fogja felütni a fejét) metafora,
93
ld. 29. o. ’phadaj’ jelentése alma, ám ez nem befolyásolja az elemzés tárgyát 95 „A hatalmat és a büntetés kirovásának jogát jelzi; fallikus szimbólum” (Pál- Újvári, 2001: 359) . A vlax gypsy (oláh cigány) népzenében gyakori szimbólum. 96 ’lengi bal bihulagyij’ szó szerinti jelentése: ’hajuk fésületlen' 97 Pál- Újvári (2001: 427) 94
100
mely céltartalom jelen esetben állapot. Az éhség(bokh- a) és a betegség (nasvalyipe) fogalmakat emberi tulajdonságokkal ruházza fel. Képi metafora a sostar dikhes ande kaver manusheski jak o sulum, kana anda tyiri jak chi les sama o kilo? (miért nézed a másik ember szemében a szalmát, amikor a te szemedben nem veszed észre a karót?). A Bibliában szereplő – szállóigévé vált – átvitt értelmű jelentésszerkezet fordítása és etikai tartalmat konceptualizál. Képszerűen jeleníti meg a céltartalmat a szalma (sulum- a) és karó (kilo- e) kifejezések alkalmazásával. 4.2.3. Szív 1. tal tyo jilo ando kalo tal (legyen) verb. tyo (tiéd) pronomen possessivum jilo (szív) nomen subst. ando (ban, -ben) adv. kalo (fekete) nomen adiect. ’legyen a szíved feketében’ 2. shindo jilo sigo sastyol shindo (<meg>tört) participium jilo (szív) nomen subst. sigo (gyorsan) adv. sastyol (gyógyul) verb. ’megtört szív gyorsan gyógyul’ 3. bari dar las lenge jilo bari (nagy) nomen adiect. dar (félelem) nomen subst. las (vette) verb. lenge (övék) pronomen possessivum jilo (szív) nomen subst. ’nagy félelem vette a szívüket’ 4. guglo jilo shindyol latar e rucija guglo (édes) nomen adiect. jilo (szív) nomen subst. shindyol (hasad) verb. pe (-on, en, -ön) adv. la (őt) pronomen pers. e (az) art. rucija (ima) nomen subst. ’édes szív hasad rajta az ima’ 5. de pacha aba tye jiles de (adj) verb. pacha (béke) nomen subst. aba (már) adv. tye (tiéd) pronomen possessivum jiles (szív) nomen subst. ’adj már békét a szívednek’ A szív (jilo) számos kultúrában az érzelmek kifejezésére használatos a metaforikus konceptualizációban. Ezen univerzális jellegzetessége okán az irodalmi nyelvben is gyakran megjelenik, mint forrástartomány emocionális tartalmak közvetítése alkalmával. Ami a költői eszközök hasznátatát illeti, szinte mindannyival találkozunk az oláh cigány (vlax gypsy) szépirodalomban. Megítélésem szerint ez általános jelenség, bár ezirányú kutatásról egyéb nyelvek tekintetében nincs tudomásom. Kidolgozás a pusav si and jilo( kérdés van a szívben) metafora. Megjelenik benne egyrészt a szív - érzelem általános megfeleltetés, másrészt a szív - tartály metafora. Megszemélyesítés eszközével fejezi ki a szándékolt jelkentést a shindo jilo sigo sastyol (megtört szív gyorsan gyógyul) metafora. A szív szervet emberi tulajdonsággal ruházza fel és ezen a módon fejezi ki az érzelem elmúlását. Komponálás a tal tyo jilo ando kalo (legyen a szíved feketében) metarora. A fekete szín „az ősi sötétség, a káosz, az éjszaka, a feneketlen, titokzatos mélység, a világűr 101
jelképe. A színekben kifejeződő élet ellentéte, a halál szimbóluma. A szégyen, a bánat, a lemondás színe, a gyász kifejezője; számos hagyományban a gonosz erőkhöz kötődik.”98 Az érzelmi tartalom és fenti szimbólumrendszer szintézisével fejezi ki a céltartalmat. A de pacha aba tye jiles (adj már békét a szívednek) jelentésszerkezet szintén két motívum segítségével konceptualizálja a széndákolt jelentést. Egyik motívum a szív (jilo- e), mely mint az érzelem tartálya jelenik meg. Másik a béke (pacha- e), amely harmóniára, konszolidált viszonyokra utal. A két komponensű forrás pozitív/ harmonikus érzelmi állapotra utal. Ezzel ellentétben negatív előjelű emocionális/ mentális tartalmakat jelenít meg a bari dar las lenge jilo (nagy félelem vette a szívüket). A képi metaforák – elnevezésükből adódóan – képszerűen, jelen esetben vituálisan jelenítik meg a kifejezni kívánt tartalmat. A guglo jilo shindyol latar e rucija (édes szív hasad az imától) metaforát olvasva képzeleti síkon válik érzekelhetővé az emocionális tartalom. Az o jilesko tato inkrell lungo vrama99 (csak a lélek lánja éghet hosszan, szépen!) kifejezés szó szerinti jelentésében ismét a szív - tartály metafora jelenik meg. A tartály meleget foglal magába, ami pozitív jelentéstartalmú (alapvetően fiziológiai szempontból). A két motívum szintézise pozitív emocionális tartalomra utal.
4.2.4. Út 1. tu drom amaro arakhlyan tu (te) pronomen pers. drom (út) nomen subst. amaro (miénk) pronomen possessivum arakhlyan (születtél) verb. ’te a mi útunkon születtél’ 2. amende szi lasho drom, so vi khere lingrel o chorro bipinzhardes amende (nálunk) pronomen pers. szi (van) verb. lasho (jó) nomen adiect. drom (út) nomen subst., so (ami) pronomen relativum vi (is) partikula khere (haza) adv. lingrel (visz) verb. o (a) art. chorro (szegény) nomen adiect. bipinzhardes (ismeretlen) nomen subst. ’nálunk van jó út, ami haza is viszi a szegény ismeretlent’ 3. me akanak zhavtar pe muro drom, pe shavora te hural bax me (én) pronomen pers. akanak (most) adv. zhavtar (megyek) verb. pe (-on, -en, ön) adv. muro (enyém) pronomen possessivum drom (út) nomen subst., pe (-ra, -re) prepoz. shavora (gyerekek) nomen subst. te (hogy) konj. hural (száll) verb. bax (szerencse) nomen subst. ’én most megyek az utamon, a gyerekekre szálljon szerencse’ 4. telal punre shutyiletar le droma telal (alatt) adv. punre (lábak) nomen subst. shutyiletar (elszáradtak) verb. le (az) art. droma (utak) nomen subst. ’lábak alatt elszáradtak az utak’ 5. amende vi nasul taj vi buzhanglo drom si, szo saj tela phu lingrel kon kalo 98 99
Pál- Újvári (2001: 139) szó szerinti fordítása: „a szív melege tart hosszú ideig”
102
amende (nálunk) pronomen pers. vi (is) partikula nasul (rossz) nomen adiect. taj (és) konj. vi (is) partikula buzhanglo (ravasz) nomen adiect. drom (út) nomen subst. si (van) verb., szo (ami) pronomen relativum saj (lehet) partikula tela (alá) adv. phu (föld) nomen subst. lingrel (visz) verb. kon (aki) pronomen relativum kalo (fekete) nomen adiect. ’nálunk rossz és ravasz út is van, ami le tudja vinni a földbe, aki fekete’ 6. pe le bezexalengo drom na tordyol pe (- on, -en, -ön) adv. le (a) art. bezexalengo (bűnösök) nomen subst. drom (út) nomen subst. na (nem) inf. tordyol (áll <meg>) verb. ’a bűnösök útján útján nem áll (meg)’ Az út (drom- a) az emberi élet jelképe. A „mi útunk”, „az én utam” birtokos szerkezetek azonban véleményem szerint etnikai tartalmakat hordoznak. A folklór metaforák forrásait taglaló második fejezetben az elemzés során arra a következtetésre jutottam – az út, mint forrástartomány kvantitatív és kvalitatív jellemzőit vizsgálva –, hogy ’úton lenni’ az oláh cigány népcsoport alapvető tapasztalatának tűnik; olyan sajátos élménynek, amely alkalmas más dolgok (elsősorban változás és állapotok) kifejezésére. Valószínűnek tartom, hogy kiemelt szerepet játszik az etnikai tudatban, mely tapasztalat – a folklór szövegeken túl – az irodalmi nyelvben is szignifikánsan megjelenik. Az út, mint forrásfogalom oláh cigány (vlax gypsy) metaforák sajátosságának tekinthető. Komponálás eszközével fejezi ki a szándékolt tartalmat a tu drom amaro arakhlyan (te a mi útunkon születtél) metafora. Közösséghez való tartozás állapotát konceptualizálja, melynek szociális/ érzelmi aspektusai vannak. A me akanak zhavtar100 pe muro drom, pe shavora te hural bax (én most utamon, a gyerekekre szálljon szerencse) metafora az ’út’ és a ’szerencse’ motívumok együttes alkalmazásával kultúrspecifikus módon fejezi ki a szándékolt tartalmat, mely leginkább változásként definiálható. E kettő véleményem szerint olyan irodalmi metaforák, melyek etnikai tartalmakat hordoznak. Az út megsemmisülését; célok, szándékok nélküli állapotot fejezi ki a telal punre shutyiletar le droma (a talpak alatt elsorvadtak az utak) metafora. Ilyen módon állapotot konceptualizál. Az út- motívumnak más elemét emeli be a konceptualizációba a pe le bezexalengo drom na tordyol (a bűnösöknek az útján nem áll <meg>) metafora. Ebben az esetben az út egy opció, jelen esetben a rossz eitkai kategóriának a kifejeződése. Pozitív és negatív etikai tartalmak közötti választást konceptualizál. Komponálás és megszemélyesítés költői eszközeinek egyidejű alkalmazásával fejezi ki a szerző a szándékolt tartalmat az amende szi lasho drom, so vi khere lingrel o chorro bipinzhardes (nálunk van jó út, ami haza is viszi a szegény ismeretlent) és az amende vi nasul taj vi buzhanglo drom si, szo saj tela phu lingrel kon kalo (nálunk rossz és ravasz út is van, ami le tudja vinni a földbe, aki fekete) metaforákban. Ezek a kifejezések etnikai önazonosságot konceptualizálnak tartalmilag. 4.2.5. Isten (transzcendentális jelenség) 1. zhanel les e bari pustija zhanel (tud<ja>) verb. les (őt) pronomen pers. e (a) art. bari (nagy) nomen adiect. 100
zhavtar jelentése kb. „fogom (magamat) és megyek”
103
pustija (pusztulat) nomen subst. ’tudja őt a nagy pusztulat’ 2. chorro si vi amaro Del chorro (szegény) nomen adiect. si (van) verb. vi (is) partikula amaro (miénk) pronomen possessivum Del (isten) nomen subst. ’szegény az istenünk is’ Első, kvantitatív jellegű megállapításunk az, hogy a transzcendencia-forrású jelentésszerkezetek száma az irodalmi korpuszban meglehetősen csekély – különösen a folklór metaforák számához viszonyítva.101A szépirodalmi nyelvi anyagban fellelhető négy transzcendencia - forrású metafora közül kettő Isten (Devla/ Del) szubsztanciájának segítségével jelníti meg a céltartalmat. Komponálás eszközével konceptualizálnak a le devleski raza (isten világossága) és a chorro si vi amaro Del (szegény az istenünk is) metaforák. Közös jellemzőjük, hogy egyéb fogalmakat (világosság, szegénység) emelnek be az átvitt értelmű kifejezésbe. Ezek a fogalmak egybeolvadnak az isten- fogalommal és így hoznak létre új jelentést. Céltartalmukat a két fogalom együttes jelentése adja. Előbbi erkölcsi tartalmat, utóbbi állapotot konceptualizál. A te zumadyol le bengestar (kipróbálodni az ördög102 által) isten szubsztanciájának ellenpólusát emeli be a metaforikus konceptualizációba. Megszemélyesítés található a zhanel les e bari pustija103 (tudja őt a nagy pusztulat) metaforában. Tekintettel a benne szereplő kifejezés sajátos etnikai jelentéstartalmára, ismét olyan metaforával találkoztunk a szépirodalmi nyelvi anyagban, amely kultúrspecifikus.104 Céltartrományukat tekintve az azonosított négy transzcendenciaforrású metafora közül kettő etikai tartalmat konceptualizál. Ezen felül még negatív érzelem és negatív állapot kifejezésével találkozunk. (A transzcendencia - forrású folklór metaforák állapotot és – minőségükben pozitív – változást és érzelmet konceptualizálnak.) 4.2.6. Lélek 1. dikhlo lem pa muro dyi dikhlo (kendő) nomen subst. lem (vettem) verb. pa (-ról, -ről) adv. muro (enyém) pronomen possessivum dyi (lélek) nomen subst. ’kendőt vettem a lelkemről’ 2. sa vortakoj leski dyi sa (mind) nomen adiect. vortako (egyenes) nomen adiect. -j kopula leski (övé) pronomen possessivum dyi (lélek) nomen subst. ’mind egyenes a lelke’ Komponálás eszközével él a sa vortakoj leski dyi (mind egyenes/ baráti a lelke) metafora. Egyrészt a lélek (dyi), mint lineáris abszolútum jelenik meg benne, másrészt a szerkezet hangsúlya azon van, hogy egyenes (vortakoj). Folklór metaforák között 11 olyan jelentésszerkezetet azonosítottam, melyeknek forrása transzcendentális jelenség. 102 ördögök/ démonok: ” A gonoszság, a rontás természetfeletti megtestesítői.” (Pál- Újvári, 2001: 363) 103 fogalom leírását ld. 46. o. 104 A 7. fejezetben ezeket tematikájuk és kiterjedtségük alapján részletesen elemzem. 101
104
A dikhlo lem pa muro dyi (kendőt vettem a lelkemről) képi metafora vizuálisan jeleníti meg a céltartalmat, mely leginkább lelkiállapotként írható le. 4.2.7. Ész 1. bivorbasa shudrolas tyi godyi bivorbasa (némán) adv. shudrolas (fázott) verb. tyi (tiéd) pronomen possessivum godyi (ész) nomen subst. ’némán fázott az eszed’ Az ész (godyi- a), mint forrástartomány nem jelent meg a tárgyalt folklór szövegekben, irodalmi példákban viszont találkozunk vele. Véleményem szerint ez a jelenség műfaji sajatosság, ugyanis a bivorbasa105 shudrolas tyi godyi (némán fázott az eszed) intellektuális tartalmak hiányára utal. (E tematika ritkán tárgya folklór szövegeknek.)
4.3.
Két komponensű összetett források oláh cigány (vlax gypsy) irodalmi szövegek metaforáiban
Ebben a fejezetrészben azokkal az irodalmi metaforákkal foglakozom, melyek két forrásfogalom felhasználásával konceptualizálják a szándékolt jelentést. Tematikájuk és mennyiségük alapján alcsoportokra osztottam ezeket a kifejezéseket és az így kialakult, jellemző összetételű forrásokat az egyes fejezetpontokban külön elemzem. 4.3.1. Cselekvés komponensű összetett források oláh cigány (vlax gypsy) irodalmi szövegekben Csakúgy, mint a folklór metaforák esetében, az irodalmi – összetett forrású – metaforák egyik jellemző csoportját azok az átvitt értelmű jelentésszerkezetek alkotják, melyek forrásának egyik komponense cselekvés. Ezek a metaforák a forrásként megjelenő másik szubsztancia (természet, test, érzelem, szív, állat, lélek, beszéd, erkölcs, idő, ész, erő, szerencse, gondolat, élet) aktivitása/ cseklekvése által fejezik ki a szándékolt tartalmat. Irodalmi szövegekről lévén szó, a megismerés széles spektrumát ölelik fel. Megjelenésük kvantitatív sorrendjében elemzem ezeket. 4.3.1.1.
Cselekvés - természet összetett források romani nyelvű106 irodalmi szövegekben
A folklór korpusztól eltérően107 – ahol a cselekvés - isten forrású jelentésszerkezetek fordultak elő a legnagyobb számban a konceptualizációban – , az irodalmi metaforák esetében a cselekvés összetett forrású átvitt értelmű kifejezések között a legnagyobb csoportot azok alkotják, melyek cselekvés- természet tapasztalatok mentén fejezik ki a szándékolt tartalmat. 105
’bivorbasa’ szó szerinti jelentése: szótlanul A „sostar mange chikarajes o panyi? miért zavarod nekem a vizet?” metafora kárpáti dialektusban lejegyzett, ezért a fejezetrész címében az összefoglaló ’romani’ terminust használom. 107 ld. 36. o. 106
105
Az elemzést ezekkel kezdem. Megítélésem szerint – csakúgy, mint a folklór anyag esetében – ezúttal is meg kell különböztetnünk azokat a metaforákat, melyekben a természeti erő aktív, illetve azokat, melyekben passzív és/ vagy befogadó. természeti erő aktív: 1. barolas ande cina romnyako per e luludyi, sar po chéri o shonitik, e cherhajengo raj barolas (nőtt) verb. ande (-ban, -ben) adv. cina (kicsi) nomen adiect. romnyako (asszony) nomen subst. per (has) nomen subst. e (egy) art. luludyi (virág) nomen subst., sar (mint) konj. po (-on, -en, -ön) adv. chéri (ég) nomen subst. o (a) art. shonitik (Hold) nomen subst., e (a) art. cherhajengo (csillagok) nomen subst. raj (úr) nomen subst. ’nőtt a kicsi cigányasszony hasában egy virág, mint égen a hold, a csillagok ura’ 2. vi luludyi pelas pa muro shero vi (is) partikula luludyi (virág) nomen subst. pelas (ivott) verb. pa (-ról, -ről) adv. muro (enyém) pronomen possessivum shero (fej) nomen subst. ’virág is ivott a fejemről’ 3. zhalas o pályi te sovel zhalas (ment) verb. o (a) art. pályi (víz) nomen subst. te (hogy) konj. sovel (alszik) verb. ’ment a víz aludni’ 4. feri lengij e ratyi feri (csak) adv. lengij (leng) verb. e (az) art. ratyi (éj) nomen subst. ’csak leng az éj’ Ezek a metaforák – egy kivételével – komponálás költői eszközének segítségével konceptualizálják a szándékolt jelentést, amely sokrétű, csakúgy, mint a folklór metaforák esetében.108 Ennek okát abban látom, hogy mind a cselekvés, mind pedig a természet forrástartományként a kifejezés széles spektrumát kínálja a metaforikus konceptualizációban, tekintve, hogy mindkét fogalomkör univerzális és kimeríthetetlen. Érdekes módon az alapvatően női princípium, elsősorban a növekedés, a szépség, a szerelem és a mulandóság jelképe. Stewart (1994: 216) szerint „(… ) mintha a virágok az életet szimbolizálnák a romák szemében. A női nem és a virágok közötti képzettársítás a fiatal lányokba már korán bevésődik.”109 A barolas ande cina romnyako per e luludyi, sar po chéri o shonitik, e cherhajengo raj (nőtt a kicsi cigányasszony hasában egy virág, mint égen a hold, a csillagok ura) metafora Stewart állításának első részét támasztja alá; a virág - élet asszociációra épül. A feri lengij e ratyi (csak leng az éj) és a zhalas o pályi te sovel (ment a víz aludni) metaforák kifejezésmódja hasonló (annak ellenére, hogy előbbiben történés -, utóbbiban cselekvésfogalom szerepel). Semleges állapotot konceptualizálnak. 108
ld. 41. o. Véleményem szerint a virágnak, mint szimbólumnak ez a fajta interpretálása univerzális nyelvi jelenség. Talán a romaniban hangsúlyos azon okból, hogy az autentikus kulturális tartalmak időben tovább maradtak szerves részei a kollektív tudatnak. 109
106
A le luludya kalyi balval nashavnas penge shurenca (a virágok fekete szelet folyatnak a késeikkel) metafora különös jelentéstartalmát azon a módon éri el, hogy az általános szimbolikával ellentétben a virág (lulugyi- a) aktív, a szél (balval-a ) passzív. A fekete szín a leírt állapot hangsúlyozza/ mélyíti el. A vi luludyi pelas pa muro shero (virág is ivott a fejemről) jelentésszerkezetben megszemélyesítés költői eszközével fejezi ki a szerző a szándékolt jelentést. A virág emberi tulajdonsággal való felruházásának segítségével állapotot konceptualizál. Az o cheri vazdestu az ég húz téged metafora esetében az ég (cheri- a/ura) jelentéstartalma transzcendentális erővel azonos. természeti erő passzív/ befogadó: 5. sostar mange chikarajes o panyi? sostar (miért) pronomen interrogativum mange (nekem) pronomen pers. chikarajes (sározod) verb. o (a) art. panyi (víz) nomen subst.? ’miért sározod nekem a vizet?’ 6. na kiden tumenge barvalyipe pej phuv na (ne) inf. kiden (gyűjtötök) verb. tumenge (nektek) pronomen pers. barvalyipe (gazdagság) nomen subst. pej (-on, -en, -ön) adv. phuv (föld) nomen subst. ’ne gyűjtsetek magatoknak a gazdagságot a földön’ Azokban a metaforákban, melyekben a természeti jelenság alanyként van jelen, a víz (paji- a), hegy (plaj- a), föld (phuv- a) források találhatók. A folklór metaforákkal ellentétben a költői metaforák esetében szisztematikusan olyan elemek a cselekvés alanyai, melyek jellemzően passzívak. Mindannyi a komponálás eszközének segítségével konceptualizál. A pe o plaj kerdo foro nashtig garadyol110 (nem rejthetitek el a hegyen épült várost) metafora forrása a Biblia. A víz Pál- Újvári (2001: 492) jelképtára szerint „romboló és alkotó, pozitív és negatív, elválasztó és egyesítő princípium”, véleményem szerint élet - szimbólum. A sostar mange chikarajes o panyi? (miért zavarod nekem a vizet?) eredeti formája (tekintettel arra, hogy műfordításról van szó) legalábbis ezt támasztja alá. A ”miért sározod nekem a vizet” kifejezés kb. ’miért teszed nekem szennyessé/ zavarossá az életet’ értelemmel bír; ilyen módon állapotot konceptualizál. Az eső (brishind- a) „a földet megtermékenyítő isteni befolyás, az üdvösség és megtisztulás” szimbóluma (Pál- Újvári, 2001: 126). Ezzel a megállapítással teljes összhangban van a brishind del vi le chachen haj vi le bezexalen (esőt ad az igazakra is és a bűnösökre is) metafora, amely etikai tartalmat konceptualizál. A na kiden tumenge barvalyipe pej phuv ne gyűjtsetek magatoknak gazdagságot a földön metaforában a gazdagság etikai tartalmakra vonatkozik.
4.3.1.2.
Cselekvés - test összetett források romani nyelvű111 irodalmi szövegekben
110
szó szerint: „a hegyre készített/ tett várost nem lehet elrejteni” Az elsőként elemzett, „ko phurdel mosztar silalo the tato, jedosz ehi leszke maskar e dauda” metafora kárpáti dialektusban lejegyzett, ezért a fejezetrész címében az összefoglaló ’romani’ terminust használom. 111
107
1. ko phurdel mosztar silalo the tato, jedosz ehi leszke maskar e dauda ko (aki) pronomen relativum phurdel (fúj) verb. mosztar (szájból) nomen subst. silalo (hideg) nomen adiect. the (és) konj. tato (meleg) nomen adiect., jedosz (méreg) nomen subst. ehi (van) verb. leszke (övé) pronomen possessivum maskar (között) adv. e dauda (fogak) nomen subst. ’aki a szájából hideget és meleget fúj, méreg van annak fogai között’ 2. na del jag e vusht na (ne) inf. del (ad) verb. jag (tűz) nomen subst. e (a) art. vusht (ajak) nomen subst. ’ne adjon tüzet az ajak’ 3. shudro rup xal e jakh laki shudro (hideg) nomen adiect. rup (ezüst) nomen subst. xal (eszi) verb. e (a) art. jakh (szem) nomen subst. laki (övé) pronomen possessivum ’hideg ezüst eszi a szemét’ 4. hural akana amari shib hural (repül) verb. akana (most) adv. amari (miénk) pronomen possessivum shib (nyelv) nomen subst. ’repül most a nyelvünk’ A ’cselekvés - természet’ forrású metaforákhoz hasonlóan a ’cselekvés - test’ tapasztalatokon nyugvó metaforákkal kapcsolatban is azzal a megállapítással kedhetjük az elemzést, hogy az általuk leírt emberi tapasztalatok univerzálisak és egyöntetűek. Amíg a természetre, természeti jelenségekre vonatkozó tapasztalatok mutatnak földrajzi - környezeti különbségeket, addig a 4.2.1.2. fejezetrészben tárgyalt metaforák forrásfogalmaik használatában nem, kidolgozottságuk vagy kiterjedtségük tekintetében esetlegesen. Annak érdekében, hogy ezek a lehetséges kulturális tartalmak láthatóvá válhassanak, az elemzést tematikusan végzem. A száj (muj- a) és a szem (jakh- a), mint forrás szerepel a legnagyobb számban az irodalmi korpusz ezen részében; előbbi négy, utóbbi három ízben. A száj Pál- Újvári (2001: 414) jelképtára szerint „a teremtő erő, a lélek belégzésének helye. A beszéd (sermo, logosz) és a lélek (spiritus) szerve, ezért a tudat egy magasabb fokát, az értelem szervezőerejét jelképezi.” Ennek fényében vizsgálva a ko phurdel mosztar silalo the tato, jedosz ehi leszke maskar e dauda (aki a szájából hideget és meleget fúj, méreg van annak fogai között) metafora ambivalens mentális tartalmakra utal. A te phalyasa te karfinarena112 andre mro gero muj (ha deszkával szögezték be megárvult számat) szintén fent idézett motívumrendszerre épül. Komponálás eszközével a mentális tartalmak kifejezésének akadályozását fejezi ki. A dostaj te ashundyol113 le lilaresko muj angla o vudar (elég hallgatni a lila szájat az ajtó előtt) metaforában a szín tartománya kap főszerepet. Azon a tapasztalaton alapszik, mely szerint a száj színe bizonyos testi és/ vagy emocionális ingerek hatására megváltozik. Ez a jelentésszerkezet olyan állapotot konceptualizál, mely érzelmi/ indulati hatás miatt jött létre. A vusht(a) kifejezés jelentése szemantikailag fedi a magyar ’ajak’ szóét. A na del jag e vusht (ne adjon tüzet az ajak) indulati tartalmak átvitt értelmű kifejezése. 112 113
az eredeti szövegben az eszközhatározó többes számú, az ige jövő idejű ’te ashundyol’ szó szerint: hallatszani
108
A kaj the dav jak pre kher (hová adjak szemet a házra) metaforában a szem, mint „ablak a világra”114 szimbóluma köszön vissza. A környezethez való viszonyt és társas kapcsolatokat fejez ki. A shudro rup xal e jakh laki (hideg ezüst eszi a szemét) negatív érzelmet fejez ki, mely céltartalmat a hideg (shudro- i- e) és ezüst (rup{a}) fogalmak beemelése a konceptualizációba hangsúlyossá tesz. A pe leske jakha shudas (a szemére vetjük) a magyar nyelvben is ismert metafora. Általában erkölcsi tartalmat konceptualizál, de emocionális aspektusa is lehet. Az avri pel muro ratoro (kiissza a vérecskémet) kifejezés állapotot jelenít meg, tekintve, hogy a vér (rat) „az élet, az életerő, a lélek szimbóluma.”115 Ezeknek a szubsztanciáknak az elfogyasztását/ megszűnését, illetve az e történések következtében beállt állapotot írja le. A rat avel anda phugnyi (vér jön a sebből) kifejezésben a seb (phugnyi- a) a fájdalom, gyötrelem szimbóluma. A metafora olyan állapotot konceptualizál, melyben ezek az érzések (újra) felszínre kerülnek. Két olyan jelentésszerkezet tartozik még e csoportba, melyekben a cselekvést kifejező ige közös: hural akana amari shib (repül most a nyelvünk); pe amaro kher e ger hural (házunkra a rüh repül). Véleményem szerint az ige szerepe a jelentésszerkezetekben csupán a megjeleníteni kívánt tartalom intenzitásának és mélységének kifejezése. A céltartalom lényegi elemei a cselekvés tárgyában jutnak kifejezésre. A nyelv (shib- a) a kommunikáció, a társas érintkezés alapvető eszköze, illetve az etnikai tudat alapvető szimbóluma. A rüh (ger- a) ezzel szemben negatív jelentéstartalommal bír. Autentikus cigány közösségekben általában a szegénység, betegség, szégyen fogalmakkal hozzák kapcsolatba.116 Fenti metaforák tehát a bennük szereplő szubsztanciák aktív jelenlétét konceptualizálják.
4.3.1.3.
Cselekvés - érzelem összetett források oláh cigány (vlax gypsy) irodalmi szövegekben
1. la dukhaki briga mucisardas man la (a) art. dukhaki (fájdalom) nomen subst. briga (bánat) nomen subst. mucisardas (némított) verb. man (engem) pronomen pers. ’a fájdalom bánata némított engem’ 2. avilam savora zhene, te shuvas e briga tele avilam (<meg>jöttem) verb. savora zhene (mindenki) pronomen generale, te (hogy) konj. shuvas (dobjuk) verb. e (a) art. briga (bánat) nomen subst. tele (le) adv. ’megjöttem, mindenki, hogy ledobjuk a bánatot’ Ezekben a metaforákban a cselekvés mellett a másik komponens szignifikánsan a ’briga- i’ (bánat). Vannak közöttük olyanok, melyekben említett szubsztancia aktív: la dukhaki briga mucisardas man (a fájdalom bánata bámult engem); e briga haj e dar mucisardas len (a bánat és a félelem bámulták őket) és mindkét jelentésszerkezetben a némít (mucisarel) ige a szerepel. Ez a jelenség azért érdekes, mert előbbi nem magyarországi forrásból származó irodalmi metafora, utóbbi pedig műfaját tekintve műfordítás. 114
Pál- Újvári (2001: 427) Pál- Újvári (2001: 486) 116 anyanyelvi adatközlő, Győr 115
109
Véleményem szerint folklór ihletésű az avilam savora zhene, te shuvas e briga tele (megjöttem, mindenki, hogy ledobjuk a bánatot) metafora. A ’cselekvés - érzelem’ forrású metaforák mindegyike komponálás eszközével jeleníti meg a szándékolt jelentést.
4.3.1.4.
Cselekvés - állat összetett források oláh cigány (vlax gypsy) irodalmi szövegekben
1. amende ruv- chorripe rovel amende (nálunk) adv. ruv - (farkas) nomen subst. chorripe (szegénység) nomen subst. rovel (sír) verb. ’nálunk farkas- szegénység sír’ 2. amende krájmuca phirkerel amende (nálunk) pronomen pers. kráj (király-) nomen adiect. muca (macska) nomen subst. phirkerel (járkál) verb. ’nálunk királymacska járkál’
3. amende suri- khanralo balo garuval pe amende (nálunk) adv. suri- (kés) nomen subst. khanralo (tüskés) nomen adiect. balo (disznó) nomen subst. garuval (rejt) verb. pe (magát) pronomen reflexivum ’nálunk kés- sündisznó rejti magát’ 4. parno sap, so baxt inkrel parno (fehér) nomen adiect. sap (kígyó) nomen subst., so (ami) pronomen relativum baxt (szerencse) nomen subst. inkrel (tart) nomen subst. ’fehér kígyó, ami szerencsét tart’ Ebben a fejezetrészben azokkal az irodalmi metaforákkal foglalkozom, melyeknek összetett forrása cselekvés - állat. Elsőként Pál- Újvári (2001) tipológiájából ismertetem, hogy mi jellemzi a jelentésszerkezetekben szereplő állatokat az egyetemes és magyar jelképrendszerben. „farkas 117: Európa legnagyobb testű őshonos ragadozója. (…) József Attilánál a szarvasból farkassá történő változás a magány, a kirekesztettség keserűségét fejezi ki. macska (muca- i): Ragadozó emlős; a házimacska a macskafélék kisebb testű tagja. Szimbolikája sokrétű, pozitív és negatív értelemben egyaránt szerepelhet. (…) Annak a képességének köszönhetően, hogy sötétben is jól lát, az éleslátás, a belső látás megtestesítője. Az éjszaka, a titkos tudás állata. nyúl (shoshoj- a): Szaporasága miatt termékenység-szimbólum(…)A hosszú élet, a termékenység és a természet ciklikus megújulásának szimbóluma.(…) Ugyanakkor a szexualitás és a szemérmetlenség jelképe is, valamint a gyávaság allegorikus alakjának attribútumaként is ábrázolják. disznó (balo- e)/vaddisznó: A vadkan a féktelenség, az erőszakosság jelképe. (…) a 117
cigány nyelvű kifejezések beillesztése tőlem
110
tudatlanság, a lustaság és a falánkság szimbóluma.” (Pál- Újvári, 2001: 105) „A sündisznó (kanralo balo) valamikor ember volt. Egy nagy egyiptomi városban volt egy szent hely, ahová a hívők jártak imádkozni, vezekelni bűneikért. A templomi szertartások alatt a templom kertben a papok (kispapok) paráználkodtak. Az Isten meglátta őket, a paráználkodókat sündisznóvá változtatta, és azzal súlyosbította a büntetést, hogy legyenek tüskések, és ne férjenek egymáshoz.” (Rostás- Farkas, 2000: 81) Alkalomadtán a cigányok a sündisznót el is fogyasztották.118 Fenti sokrétű szimbolika miatt a cselekvés - állat forrású irodalmi metaforák mindegyike komponálás eszközével jeleníti meg a szándékolt tartalmat. Ezekben az átvitt értelmű kifejezésekben az állat - motívumokban rejlő szimbolika ötvöződik 1. egyrészt a bennük szereplő igék szemantikai jellemzőivel, 2. másrészt a metaforákban található elvont fogalmak által megjelenített tartalmakkal, és együttesen hoznak létre új jelentéseket. Ezek a több lépcsős metaforikus folyamatok szignifikánsan etnikai identitást konceptualizálnak. Kritikus kérdezés a parno sap, so baxt inkrel (fehér kígyó, ami szerencsét tart) metafora. A fehér kígyó (parno sap) - motívum a folklórban a szerencsétlenség szimbóluma. Ebben az esetben a költő ennek a folklór - metaforának a létjogosultságát kérdőjelezi meg, ezáltal az aktus által teremtve új jelentést. A xalma l’balane sheresko raj (megesz engem a disznófejű úr) 119 metafora műfordítás. Fellelhető benne egy specifikus tartalom: az evés motívuma, mint a megsemmisülés specifikus kifejezése.
4.3.1.5.
Cselekvés - szív összetett források oláh cigány (vlax gypsy) irodalmi szövegekben
1. muro kamado jilo lobo lel muro (enyém) pronomen possessivum kamado (szerető) participium jilo (szív) nomen subst. lobo (zászló) nomen subst. lel (fog) verb. ’szerető szívem zászlót fog’
2. lenca kochakarav muro jilo lenca (velük) pronomen pers. kochakarav (gombolom) verb. muro (enyém) pronomen possessivum jilo (szív) nomen subst. ’velük gombolom (be) a szívem A folklór nyelvi anyagban szereplő metaforákhoz hasonlóan120 az irodalmi szövegek ’cselekvés- szív’ forrású átvitt értelmű kifejezései is szignifikánsan emocionális tartalmakat konceptualizálnak. Komponálás eszközével jeleníti meg a szándékolt tartalmat a muro kamado jilo lobo lel121 (szívemből a szerelem zászlót bont) metafora. A’ szív - tartály’, illetve a ’zászló (lobo), mint az ’érzelem - dimamizmus’ motívumok felhasználásával áll elő a szándékolt jelentés. A lenca kochakarav muro jilo (velük gombolom a szívem) jelentésszerkezetben szintén a ’szív, mint az érzelem tartálya’ metafora jelenik meg; az 118
B. Cs., Győr (lovári törzs) szóbeli közlése eredetiben: „Megöl a disznófejű Nagyúr” (Ady Endre: Harc a Nagyúrral) 120 ld. 45. o. 121 szó szerinti jelentése: ’szerető szívem zászlót fog’ 119
111
érzelem tárgya/ alanya a ’tartály’ az érzelem szabályozásának eszköze. Szó szerinti jelentése szerint megszemélyesítés a kher aves, zhanel muro jilo122 (szívemen hordom én a te hazatérted) metafora. Eredeti változatában a szív (jilo) szervet emberi entitással, azaz mentális képességgel ruházza fel. Az uzhe jilesa phagav (tiszta szívvel török) metafora műfordítás123. Komponálás abban az értelemben, hogy ’szívvel törni’ (te phagrel jilesa) motívumot emeli be a konceptualizációba, amelynek véleményem szerint: érzelemmel hatást gyakorolni.
4.3.1.6.
Egyéb cselekvés komponensű összetett források oláh cigány (vlax gypsy) irodalmi szövegekben
1. muro dyi haj vi muro gad izdradyon mure pashvare muro (enyém) pronomen possessivum dyi (lélek) nomen subst. haj (és) konj. vi (is) partikula muro (enyém) pronomen possessivum gad (ruha) nomen subst. izdradyon (remegtetik/ reszketik) verb. mure (enyéim) pronomen possessivum pashvare (oldalak) adv. ’a lelkem és a ruhám is reszketik az oldalaim’ 2. ulavel e duj gindura ulavel (repül) verb. e (a) art. duj (két) nomen numerale gindura (gondolatok) nomen subst. ’repül a két gondolat’ 3. ek trajo shutom opre ek (egy) nomen numerale trajo (élet) nomen subst. shutom (dobtam) verb. opre (fel) adv. ’egy életet dobtam fel’ Azok között az irodalmi metaforák között, melyeknek egyik forrása cselekvés, a fenti tipológiákban szereplőkön túl olyan jelentésszerkezetekkel találkozunk, melyeknek másik forrása elvont fogalom (lélek, erkölcs, szerencse, gondolat, élet). Azok kötött a kifejezések között, melyeknek egyik forrása cselekvés, két olyan jelentésszerkezetet találunk, melyeknek másik forrása a ’dyi’ lélek. Az avri das pesko dyi (kiadta a saját lelkét) univerzális, köznapi metafora, bár mind a magyar, mind a cigány nyelvben általában birtokos névmás nélkül használatos. A muro dyi haj vi muro gad izdradyon mure pashvare (a lelkem és a ruhám is reszketik az oldalaim) komponálás költői eszközével fejezi ki a szándékolt jelentést, mely jelen esetben állapot. Szintén két olyan metafora található az irodalmi korpuszban, melyeknek összetett céltartománya cselekvés - erkölcs (etikai tartalom). Azok az erkölcsi természetű fogalmak, amelyek ezekben a jelentésszerkezetekben szerepelnek, szemantikailag mutatnak különbséget a fordításként értelmezhető magyar nyelvű kifejezésektől; ezekre a jelentéstani aspektusokra az ötödik, céltartományokat elemző fejezetben térek ki, tekintve, hogy ezek az eltérések abban 122 123
szó szerinti jelentése: ’hazajössz, tudja a szívem’ eredetiben: „Tiszta szívvel betörök” (József Attila: Tiszta szívvel)
112
az esetben kapnak jelentőséget, ha velük, mint célfogalmakkal állunk szemben. A ’kris(i)’ (törvény) és a ’patyiv’ (becsület) univerzális etikai fogalmak. Érdekes jelenség, hogy a törvény fogalma cselekvésfogalommal együtt szerepel a metaforikus konceptualizációban: na shin krisi (ne vágj törvényt); míg a becsület szubsztanciája esetén történésfogalom segítségével jut kifejezésre a szándékolt jelentés: puterdyol e patyiv (nyílik a becsület). Egy olyan metafora szerepel az irodalmi anyagban, melynek összetett forrása cselekvés - szerencse: soste roden rur e bax (miért keresik messze a szerencsét). Ebben a metaforában a szerencse ’baxt- tya’124 a cselekvés tárgya. Véleményem szerint a metafora értelmezésének van egy olyan aspektusa, mely szerint a ’baxt’ állapotának elérésehez (melynek fiziológiai és transzcendentális elemei is vannak), aktivitás/ aktív közreműködés is szükséges. Cselekvés - gondolat összetett forrású az ulavel e duj gindura (repül a két gondolat) metafora. Mentális tartalmak által előidézett eseményt (változást) konceptualizál. Cselekvés és élet a forrásfogalmai az ek trajo shutom opre (egy életet dobtam fel) jelentésszerkezetnek. A metafora olyan állapotot konceptualizál, amelynek emocionális aspektusa is érzékelhető. 4.3.2. Természet komponensű összetett források oláh cigány (vlax gypsy) irodalmi szövegekben 4.3.2.1. Természet szövegekben
- test összetett források oláh cigány (vlax gypsy) irodalmi
1. pel plaja o rat fimlajvel pel (-on, -en, -ön) adv. plaja (hegyek) nomen subst. o (a) art. rat (vér) nomen subst. fimlajvel (villan) verb. ’a hegyeken a vér (fel)villan’ 2. jag shuden pe ma tye jakha jag (tűz) nomen subst. shuden (dobnak) verb. pe (-ra, -re) adv. ma (engem) pronomen pers. tye (tieid) pronomen possessivum jakha (szemek) nomen subst. ’tüzet dobnak rám a szemeid’
3. po palyi jek muj mishkilpes po (-on, -en, -ön) adv. palyi (víz) nomen subst. jek (egy) nomen numerale muj (száj) nomen subst. mishkil (mozgat) verb. pes (magát) pronomen reflexivum ’a vízen egy száj mozgatja magát’ Csakúgy, mint a ’cselekvés - test’ forrású metaforák esetében125, az elemzés során első megállapításunk az, hogy mindkét forrásfogalom sokrétű és univerzális tapasztalatokat kínál a metaforikus konceptualizációban. Természeti tartalmak közül a tűz két ízben szerepel a természet - test forrású metaforákban: jag shuden pe ma tye jakha (tüzet dobnak rám a szemeid); andro vasta les sas jag (a kezeiben volt tűz). Ezek a metaforák a komponálás költői eszközével 124 125
fogalom leírását ld. 45. o. ld. 105. o.
113
negatív érzelmet konceptualizálnak. A tűz szerepe a felfokozottság kifejezése a fenti metaforák esetében. Hegy (plaj- a), víz(paji- a), virág(lulugyi- a), szél( balval- a) természeti környezettel kapcsolatos fogalmak szerepelnek ez e tárgykörbe tartozó további jelentésszerkezetekben. Kapcsolatuk a testrészekkel a következőkben alakul a metaforikus konceptualizációban (jelen esetben a könnyebb átláthatóság kedvéért a cigány nyelvű kifejezéseknek csak az egyes számú alakját közlöm): hegy (plaj)- vér (rat): pel plaja o rat fimlajvel (a hegyeken a vér villan) víz (paji)- száj(muj): po palyi jek muj mishkilpes (a vízen egy száj mozgatja magát) virág (lulugyi)- has (per): baxtalyi tyi perreski luludyi (boldog a méhed virága) szél (balval)- kéz (vast): leski balval aba ande lesko vast si (az ő szele már a kezében van)
4.3.2.2. Természet - halál összetett források oláh cigány (vlax gypsy) irodalmi szövegekben 1. pe le chorrimaski mal marelpe le merimasa pe (-on, -en, -ön) adv. le (a) art. chorrimaski (szegénység) nomen subst. mal (mező) nomen subst. marel (ver) verb. pe (magát) pronomen reflexivum le (a) art. merimasa (halál) nomen subst. ’a szegénység mezején verte magát a halállal’ Mind a természet, mind pedig a halál általános motívumai a költői nyelvhasználatnak. Előbbi széles spektrumát kínálja a szimbólumoknak, melyek segítségével az emberi lét számtalan aspektusa írható le metaforikusan. Hasonlóképpen a halál jelensége, mely általában az elmúlást, illetve egy életszakasz végét szimbolizálja. A természet - halál forrású költői metaforák között találunk műfordítást: e char merimo anla, so pe mande barola (a fű halált hoz, ami rajtam nő)126, illetve autonóm szövegalkotást is: pe le chorrimaski mal marelpe le merimasa (a szegénység mezején verte magát a halállal).
4.3.2.3. Egyéb természet komponensű összetett források oláh cigány (vlax gypsy) irodalmi szövegekben 1. te san tu, shej, o cheri, kher Devlesko, me jekh cherhaj po cheri te (hogy) konj. san (vagy) verb. tu (te) pronomen pers., shej (lány) nomen subst., o (az) art. cheri (ég) nomen subst., kher (ház) nomen subst. Devlesko (isten) nomen subst. dad (apa) nomen subst. si (van) verb. o (a) art. kham (Nap) nomen subst., lesko (övé) pronomen possessivum 126
eredetiben: „s halált hozó fű terem gyönyörűszép szívemen” (József Attila: Tiszta szívvel)
114
dushmano (ellenség) nomen subst. si (van) verb. o (az) art. rat (este) nomen subst. ’a nappal apja a nap, ellensége az éjszaka’ A már ismertetett két forrásfogalmú metaforákon túl találhatók a korpuszban olyan összetett forrású kifejezések, melyeknek egyik komponense természet, természeti jelenség. Ezen a közös forráson túl alábbi jelentésszerkezetek esetében rokoni kapcsolat, szakrális tartalom, beszéd, valamint vágy és szerencse elvont fogalmai „vesznek részt” a metaforikus konceptualizációban. Természet - rokoni kapcsolat forrású a le dyesesko dad si o kham, lesko dushmano si o rat (a nappal apja a nap, ellensége az éjszaka) és a le veshengi dej (az erdők anyja) metaforák. Természet - transzcendencia összetett forrású a te san tu, shej, o cheri, kher Devlesko, me jekh cherhaj po cheri (legyél te, lány, az ég, isten háza, én egy csillag az égen) jelentésszerkezet. Természet és beszéd a forrásfogalmai a na pe kodi vorba detehardyol (ne erre a beszédre pirkadjon) metaforának. Természet és (szexuális) vágy, mint forrásfogalmak: A szexualitás direkt kifejezése tabunak számít oláh cigány közösségekben. Valószínűleg ezen okból nem találkoztunk szexuális tartalmú forrástartománnyal folklór szövegekben, az irodalmi anyagban viszont igen. A variso kreco shuri- moski luludyi dikhel pherdal po doro bloko (valami kócos penge- szájú virág néz át a vágy mámor ablakán)127 metafora a megszemélyesítés és a kidolgozás költői eszközeinek egyidejű alkalmazásával jeleníti meg a szándékolt tartalmat. Természet - szerencse összetett forrású a le baxtale kasht le duje shukare kopachen mashkaral (a szerencsés fa két szép ággal van körülvéve) metafora. 4.3.3. Szív komponensű összetett források oláh cigány (vlax gypsy) irodalmi szövegekben 1. anda o jilo phangen opre le nasul gindura anda (-ból, -ből) adv. o (a) art. jilo (szív) nomen subst. phangen (törnek) verb. opre (fel) adv. le (a) art. nasul (rossz) nomen adiect. gindura (gondolatok) nomen subst. ’a szívből törnek fel a rossz gondolatok’ 2. kaj si tyo barvalyipe, kothej vi tyiro jilo kaj (ahol) adv. si (van) verb. tyo (tiéd) pronomen possessivum barvalyipe (gazdagság) nomen subst., kothe (ott) adv. -j kopula vi (is) partikula tyiro (tiéd) pronomen possessivum jilo (szív) nomen subst. ’ahol a gazdagságod van, ott van a szíved is’ Az összetett forrású irodalmi metaforák következő jellemző csoportját azok a kifejezések alkotják, melyeknek egyik forrása a ’jilo’ szív. A metaforikus konceptualizációban ez a szerv általában elvont fogalmakkal „társulva” fejezi ki a szándékolt jelentést: állapot, gondolat, ész. Szív - állapot összetett forrású a kaj si tyo barvalyipe, kothej vi tyiro jilo (ahol a 127
Műfordításról lévén szó, a fordítás nem szó szerinti, pl. ’kreco’ = göndör, ’shuri’ = kés, ám ezek a szemantikai különbözőségek nem befolyásolják jelen elemzés tárgyát.
115
gazdagságod van, ott van a szíved is) metafora. Pozitív állapot és pozitív érzelem összefüggésére utal. Szív - gondolat összetett forrású az anda o jilo phangen opre le nasul gindura (a szívből törnek fel a rossz gondolatok) kifejezés. Ebben a metaforában a ’szív’ tartályként van jelen, melynek tartalma az elvont fogalom. Céltartománya morális- etikai természetű. Szív és ész a forrásfogalmai a so jekvar amaro ilo kamlas, haj vi e godyi phendas (egyszer a szívünk szeretett és az ész is mondta) jelentésszerkezet. A metaforikus konceptualizációban forrásként szereplő fogalmai okán az emocionális és mentális tényezők közötti összefüggésre utal. Univerzális hétköznapi metafora a tyo jilo somnakuno (a szíved arany) kifejezés, melynek a benne szereplő fogalmak egyúttal forrásai is. Szív (jilo) és arany (somnakuno- nyie) pozitív jelentésstartalmú kifejezések, amelyek általában pozitív érzelmet konceptualizálnak. 4.3.4. Test komponensű összetett források oláh cigány (vlax gypsy) irodalmi szövegekben 1. andam somnakaj vastenca andam (hoztuk) verb. somnakaj (arany-) nomen adiect. vastenca (kézzel) nomen subst. ’hoztuk arany kézzel’ 2. sostar das ande mure jakha sa e bezex sostar (miért) pronomen interrogativum das (ad) verb. ande (-ba, -be) adv. mure (enyéim) pronomen possessivum jakha (szemek) nomen subst. sa (mind) adv. e (a) art. bezex (bűn) nomen subst. ’miért adta a szemeimbe mind a bűnt’ Testrész - arany összetett forrású az andam somnakaj vastenca (hoztuk arany kézzel) metafora. Céltartalma etikai természetű, melynek érzelmi aspektusa is érzékelhető az ’arany kéz’ (somnakaj vast) szerkezet motívumai okán. Testrész - erkölcsi tartalom összetett forrású a sostar das ande mure jakha sa e bezex (miért adta a szemeimbe mind a bűnt) metafora, amely erkölcsi tartalmat jelnít meg. 4.3.5. Élet komponensű összetett források oláh cigány (vlax gypsy) irodalmi szövegekben 1. pasha trajo kothe o merimo, pasha kamipe o na kamipe pasha (mellett) adv. trajo (élet) nomen subst. kothe (ott) adv. o (a) art. merimo (halál) nomen subst., pasha (mellett) adv. kamipe (szeretet) nomen subst. o (a) art. na (nem) inf. kamipe (szeretet) nomen subst. ’az élet mellett ott a halál, a szeretet mellett a nem szeretet’ 2. tang si o vudar haj tang si o drom savo pe o trajo ingrel tang (szűk) adv. si (van) verb. o (a) art. vudar (ajtó) nomen subst. haj (és) konj. tang 116
(szűk) adv. si (van) verb. o (a) art. drom (út) nomen subst. savo (amelyik) pronomen relativum pe (-ra, -re) adv. o (a) art. trajo (élet) nomen subst. ingrel (visz) verb. ’szűk az ajtó és szűk az út, amelyik az életre visz’ Azokban az irodalmi metaforákban, amelyeknek egyik forrásfogalma élet (trajo- ura), második komponensként a halál (merimo/ meripe) és a a szeretet (kamipe) elvont fogalmai jelennek meg a metaforikus konceptualizációban: pasha trajo kothe o merimo, pasha kamipe o na kamipe (az élet mellett ott a halál, a szeretet mellett a nem szeretet). Ezen elvont fogalmakon túl az élet fogalmához közös asszociációs bázison keresztül kapcsolódik az út fogalma sokrétű szimbolikáján keresztül128: tang si o vudar haj tang si o drom savo pe o trajo ingrel (szűk az ajtó és szűk az út, amelyik az életre visz). Megítélésem szerint élet, halál, szeretet, út szubsztanciák kiemelt jelentőséggel bírnak az oláh cigány (vlax gypsy) irodalomban a kifejezés szándékát tekintve.
4.4.
Három komponensű összetett források
Véleményem szerint az oláh cigány (vlax gypsy) irodalmi nyelvben esetlegesen fellelhető etnikus tartalmak azon jelentésszerkezetekben kerülnek a felszínre, melyeknek forrástartománya az eddig már tárgyalt metaforák forrásfogalmainál több rétegűek: jelen esetben három összetevőből állnak. Ezek a metaforák két jellemző csoportba sorolhatók: 1. az azonosított források között megtalálható a cselekvés; 2. az összetett források egyik komponense transzcendentális és/vagy szakrális tartalom. Ez a két szignifikáns csoport egyúttal közös halmazt is képez, azaz létezik az irodalmi korpusz metaforáinak egy olyan csoportja, amelynel elemeiben a forrásfogalmak között egyidejűleg találunk transzcendentális tartalmat és aktivitást kifejező igét. Ezeket a metaforákat a 4.3.3. fejezetrészben elemzem. 4.4.1. Cselekvés komponensű három forrású irodalmi metaforák A három forrásfogalmú metaforikus jelentésszerkezetek egyik jellemző csoportját tehát azok a kifejezések alkotják, amelyek cselekvés segítségével konceptualizálják a szándékolt tartalmat. Ezek a kifejezések további alcsoportokra oszthatók. 4.4.1.1.
Cselekvés és test komponensű három forrásfogalmú irodalmi metaforák
Ebben a fejezetrészben azokat a három forrású irodalmi metaforákat ismertetem, amelyeknek közös jellemzője, hogy mind a test, mind a cselekvés megjelenik forrásként a metaforikus konceptualizációban és a harmadik komponens változó. cselekvés - test - természeti jelenség: Az ilyen módon kialakult jellemző csoportok egyikét azok a jelentésszerkezetek alkotják, melyekben a harmadik forrásfogalom természeti jelenség: éjszaka (ratyi) évszakok: tavasz (primavara), nyár (milaj), ősz (tomna), tél (jivend); csillag (cherhaj): 128
ld. 31. o.
117
eta, pune mashkar tyetatepulpipizdel peske kale bisori e rátyi129 (most, míg forró combjaid közé görgeti ében gyöngyeit az alkonyat) pe tyiro muj abjol e primavara, kathar tya morchaki sung si milaj, tye rateske shordyipesaj e tomna, tye truposko shudripe andas jivend130 (arcod ragyogásán fakadt a tavasz, bőröd illatától izzott a nyár, véred hullásával hűvösült az ősz, testednek hidege hozta a telet) zhav le surrone cherhajenca kaj tye jakha, kaj tyire vast, kaj tyire bal, kaj tyo muj (megőszült csillagokkal megyek a szemedhez, a kezedhez, a hajadhoz, a szádhoz) cselekvés ver (marel) - testrész láb (punro) - arany- (somnakuno): purenca marel tyiri somnakuni phuv (lábbal veri az arany földedet) cselekvés hajlít (bandyarel) - testrész fej (shero) - beszéd (vorba): numa shero shaj bandyaren, na vorbi (csak a fejet hajlithatják, nem a beszédet/szavakat) cselekvés mond (phenel) - test (trupo) - vér (rat): o rat haj o trupo phendas kadi (a vér és a test mondta ezt) 1. purenca marel tyiri somnakuni phuv purenca (láb) nomen subst. marel (ver) verb. tyiri (tiéd) pronomen possessivum somnakuni (arany-) nomen adiect. phuv (föld) nomen subst. ’lábbal veri az arany földedet’ 2. numa shero shaj bandyaren, na vorbi numa (csak) adv. shero (fej) nomen subst. shaj (lehet) partikula bandyaren(hajlítják) verb. , na (nem) inf. vorbi (beszéd/ szavak) nomen subst. ’csak a fejet hajlithatják, nem a beszédet/ szavakat’ 3. o rat haj o trupo phendas kadi o (a) art. rat (vér) nomen subst. haj (és) konj. o (a) art. trupo (test) nomen subst. phendas (mondta) verb. kadi (ez) pronomen demonstrativum ’a vér és a test mondta ezt ’
4.4.1.2.
Cselekvés és szív komponensű három forrásfogalmú irodalmi metaforák
Jelen fejezetrészben azok a három forrású metaforák szerepelnek, melyeknek közös jellemzője, hogy mind cselekvés, mind a szív (jilo) megjelenik a szándékolt jelentés konceptualizálásában és egy harmadik forrás is szerepet játszik a céltartalom kifejezésében. Csakúgy, mint az eddig tárgyalt több forrásfogalmú metaforák esetében, jelen esetekben is úgy vélem, hogy a konceptualizációban harmadikként megjelenő szubsztanciák kiemelt jelentőségűek érzelmek: fájdalom (dukh- a), harag (xo{v}lyi- a), természeti jelenség: éjszaka (ratyi- a), rokoni kapcsolat: (cigány) fiú (shavo- -e). 129
szó szerinti jelentése: „ (kb.) tessék, amíg meleg combjaid közé nyomja fekete gyöngyeit az éj” szó szerinti jelentése: „szádon ragyog a tavasz, bőröd illatából van nyár, véred ömlése az ősz, tested hidege hozta a telet” 130
118
cselekvés megy (zhal) - szív (jilo) - érzelem fájdalom (dukh), harag (xovlyi): ke vi te zhal zibano mure jileske del les e dukh131 (ha indul is vonatunk szívemig siklatja a bánat; opre ushtyilas ande lesko jilo e xovlyi (felkelt szívében a harag) cselekvés repül (ural )- szív (jilo) - természeti jelenség éjszaka (ratyi): bari kalyi ratyi ural mure ilesa (nagy fekete éjszaka repül a szívemmel) cselekvés hullik (perel) - szív (jilo) - rokoni kapcsolat fiú (shavo): te perel tyo jilo pe muro shavo (hulljon a szíved a fiamra) 1. bari kalyi ratyi ural mure ilesa bari (nagy) nomen adiect. kalyi (fekete) nomen adiect. ratyi (éjszaka) nomen subst. ural (repül) verb. mure (enyémmel) pronomen possessivum ilesa (szív) nomen subst. ’nagy fekete éjszaka repül a szívemmel’ 2. te perel tyo jilo pe muro shavo te (hogy) konj. perel (hullik) verb. tyo (tiéd) pronomen possessivum jilo (szív) nomen subst. pe (-ra, -re) adv. muro (enyém) pronomen possessivum shavo (fiú) nomen subst. ’hulljon a szíved a fiamra’ 4.4.2. Transzcendencia komponensű három forrású irodalmi metaforák A három forrású irodalmi metaforák metaforák következő jellemző csoportját azok a három forrású kifejezések alkotják, amelyek esetében a konceptualizáció egyik eleme transzcendentális jelenség: szent- (sunto), átok (armaj). transzcendentális jelenség szent- (sunto) - rokoni kapcsolat apa (dad) - beszéd (vorba): e suntone phure dadeske dem duma ande tyiri traba (a szent öreg apának adtam beszédet a dolgodban/ ügyedben) transzcendentális jelenség átok (armaj) - természeti jelenség kő (barr) - halál holtan (mules): sar o barr, capenos, mules, sa garado somas, andej buga karfindasma variso brigaki zor, variso armajengo pharimo (mint a kő, mereven, holtan, mindig rejtve voltam, magányba szegezett valami szomorú erő, valami átokszerű teher) 1. e suntone phure dadeske dem duma ande tyiri traba e (a) art. suntone (szent) nomen adiect. phure (öreg) nomen adiect. dadeske (apának) nomen subst. dem (adtam) verb. duma (beszéd) nomen subst. ande (-ban. –ben) adv. tyiri (tiéd) pronomen possessivum traba (ügy, dolog) nomen subst. ’a szent öreg apának adtam beszédet a dolgodban/ ügyedben’ 4.4.3. Transzcendencia és cselekvés komponensű három forrású irodalmi metaforák
131
szó szerinti jelentése: „mert megy is a vonat, szívembe fájdalmat ad”
119
A három forrású irodalmi metaforák harmadik jellemző csoportját azok a jelentésszerkezetek alkotják, amelyek az előbbiekben tárgyalt két jellemző csoport szintézisét képezik – forrásfogalmaikat illetően. Ezekben a kifejezésekben transzcendentális jelenség és cselekvés egyidejűleg szerepel a metaforikus konceptualizációban.132Azok a kifejezések, amelyek fentiek mellett (harmadik forrásfogalomként) szerepelnek a metaforikus konceptualizációban, kiemelt szerepet töltenek be az irodalmi nyelvben: vér (rat), ész (godyi), út (drom), apa (dad). transzcendentális jelenség Jézus - cselekvés lemos (tele thovel) - vér (rat): le Jezushesko rat sa e bezex tele thovel pa amende (Jézusnak vére minden bűnt lemos rólunk) transzcendentális jelenség az Úr (raj) - cselekvés tör (phagrel) - ész (godyi): le rajeski kris phagrel peski godyi, vi dyese, vi rátyi (az úr törvénye töri az eszét, nappal is, éjjel is) transzcendentális jelenség Isten (Del) - cselekvés ad (del) - út (drom): so del o dél, intya zhav, intya ingrel muro drom (ad az isten, inkább megyek, inkább elvisz az utam) transzcendentális jelenség álom (suno) - cselekvés köhög (xasal) - rokoni kapcsolat apa (dad): mure sune pa tyo dad tye shuke bukenca xasas (az apádról szóló álmaimat sorvadt tüdőddel szétköhögted) 1. le Jezushesko rat sa e bezex tele thovel pa amende le (a) art. Jezushesko (Jézus) nomen subst. rat (vér) nomen subst. sa (mind) adv. e (a) art. bezex (bűn) nomen subst. tele (le-) adv. thovel (mos) verb. pa (-ról, ről) adv. amende (nálunk) pronomen pers. ’Jézusnak vére minden bűnt lemos rólunk’ 2. le rajeski kris phagrel peski godyi, vi dyese, vi rátyi le (a) art. rajeski (úr) nomen subst. kris (törvény) nomen subst. phagrel (tör) verb. peski (saját) pronomen pers. godyi (ész) nomen subst., vi (is) partikula dyese (nappal) adv., vi (is) partikula rátyi (éjjel) adv. ’az úr törvénye töri az eszét, nappal is, éjjel is’
132
Az összetett forrású folklór metaforák legnagyobb számú és – a kulturális változatokat tekintve – egyik leginkább specifikus csoportját a transzcendencia - cselekvés forrású kifejezések alkotják.
120
5. FEJEZET CÉLTARTOMÁNYOK MAGYARORSZÁGON PUBLIKÁLT OLÁH CIGÁNY (VLAX GYPSY) IRODALMI SZÖVEGEK METAFORÁIBAN
Dolgozatom ötödik fejezetében az irodalmi korpusz céltartományaival foglalkozom. Ismertetem, hogy milyen célfogalmakkal találkozunk, és mi jellemzi ezeket a témákat a metaforikus konceptualizációban. A mennyiségi mutatók két célt szolgálnak: egyrészt mutatják az egyes témák előfordulásának gyakoriságát egymáshoz viszonyítva; másrészt kiindulópontot szolgáltatnak az irodalmi metaforák forrástartományainak összehasonlító – kvantitatív és kvalitatív – elemzéséhez. Kövecses (2005: 60) szerint „az egyedi szerkezeti metaforák jóval ritkábbak az irodalmi nyelvben, mint a hétköznapi fogalmi rendszerünkön alapuló metaforák. A kognitív nyelvészek egyik meglepő és érdekes felfedezése, hogy a költői nyelvhasználat nagy része konvencionális, köznapi fogalmi metaforákon alapul.” Ennek a megállapításnak a vizsgálatán túl – illetve ezzel összefüggésben – jelen fejezetben arra a kérdésre keresem a választ, hogy a kifejezni kívánt céltartalmak mutatnak- e specifikus jegyeket az oláh cigány (vlax gypsy) irodalmi nyelvben. „Azt állítom, hogy van cigány/roma irodalom, egy olyan lehetséges cigány irodalom, amely aktuális használati értékén kerül szöveghelyzetbe, pontosabban szövegbe kerülésének feltétele éppen használati értékének megmutatása.” (Beck, 2009: 7) Véleményem szerint ez a „használati érték” analóg a kognitív nyelvészet eszközeivel feltárható céltartományokkal – ami a metaforikus konceptualizációt illeti. Magam ezt szándékozom kiemelni és elemezni Magyarországon publikált oláh cigány (vlax gypsy) irodalmi szövegek metaforáinak vizsgálatával, melynek nyelvi anyaga teljes. Az oláh cigány (vlax gypsy) dialektusban született irodalmi anyag műfajilag sokrétű: próza, versek és műfordítások egyaránt megtalálhatók a keretei között. A szándékolt tartalmak fontos információkat hordoznak arra vonatkozóan, hogy az oláh cigány (vlax gypsy) szépirodalom szerzői/ közvetítői milyen jellegű mentális/ emocionális tartalmakat szándékoznak kifejezni, illetve – műfordítások esetében – interpretálni. „ Az irodalom, akárcsak a társadalom más diskurzusai, konstrukció eredménye – s e mondat már - már parafrázisként cseng a fül számára. Egyrészről az irodalom többé nem határozható meg úgy, mint reális és fiktív ellentéte. Sokkal inkább úgy viselkedik, mint az imaginatív, a reális és a fiktív egy összjátéka. Ebből következik, hogy az irodalmi műalkotások nem értelmezhetők többé zárt jelentésű szövegekként. Az irodalmi szöveg éppúgy intertextuális kapcsolatban áll irodalmi, mint nem irodalmi alkotásokkal, és kölcsönhatások eredményeképpen alapozza meg saját jelentéseinek létjogosultságát. A perspektivikus olvasás, mely egy szempontot – példánknál maradva, mondjuk a kulturális emlékezetet – helyezi előtérbe a többivel szemben, egyúttal arra világít rá, hogy irodalmon kívüli diskurzusokkal tartanak fenn kapcsolatot a műalkotások.” (Kiss, 2003: 436)
Mennyiségi lista: erkölcs Biblia egyéb
34 15 19 121
esemény állapot változás cselekvés- állapot cselekvés- változás érzelem pozitív negatív gondolat vágy emberi kapcsolatok vallás etnikai tudat kommunikáció
5.1.
29 17 8 3 1 12 7 5 4 5 3 2 2 1
Egyszerű céltartományok
Ebben a fejezetrészben azokat az irodalmi metaforákat ismertetem és elemzem, melyeknek céltartománya egyfajta dolgot konceptualizál. Az egyes témákat gyakoriságuk, azaz kvalitatív jellemzőjük sorrendjében tárgyalom. Elsőként azokkal az átvitt értelmű kifejezésekkel foglalkozom, amelyek etikai tartalmakat írnak le. A második leggyakrabban konceptualizált tartalmat az események alkotják.A metaforák ezen csoportja ez esemény jellegét tekintve tovább bontható – a történés jellegére és lényegére vonatkozóan – további alcsoportokra, úgymint: állapot, változás, cselekvés. Ezeket előfordulási gyakoriságuk sorrendjében analizálom. További jellemző csoportját alkotják az irodalmi/ költői metaforáknak azok az átvitt értelmű kifejezések, melyek emocionális tartalmakat konceptualizálnak, melyeket szintén tovább bontottam kvalitatív aspektusuk okán negatív, illetve pozitív érzelmeket kifejező jelentésszerkezetekre. Az egyéb megjelenített céltartalmakat – gondolat, vágy, emberi kapcsolatok, vallás, kommunikáció, etnikai tudat, idő, halál – előfordulásuk gyakorisága szerinti sorrendben ismertetem. 5.1.1. Erkölcs konceptualizálása oláh cigány (vlax gypsy) irodalmi szövegekben Az irodalmi metaforák között legnagyobb számban olyan átvitt értelmű kifejezésekkel találkozunk, amelyek etikai tartalmakat konceptualizálnak. Ebben szerepet játszik, hogy a korpuszban Biblia - fordítások is szerepelnek. Ezeket a jelentésszerkezeteket a pontos elemzés érdekében külön kezelem, tekintettel arra, hogy ”fontos különbséget tenni a bibliai szimbolizmus és a metaforikus nyelv között. A bibliai, a szakrális és a misztikus teológiák megszokott nyelvként használják az érzékelhető világból vett képeket a szellemi világ valóságainak jelölésére. (…) Kevés olyan területe van az emberi megismerésnek, ahol nagyobb szükség lenne a metaforikus képzeletre, mint éppen a hitbéli megismerés. Itt most nem a „hitre jutásra” illetve hitbéli élmények megtapasztalására gondolok, hiszen ezek spirituális élmények; és nem is valamiféle exegézisre, hiszen az meg a teológia felségterülete. Hanem hittételek és állítások megismertetésére és elképzeltetésére, ahogy arra általában evilági dolgok esetében is szükségünk van.” (Daczi, 2007: 7) 122
Daczi (2007) jelen tárgykörhöz illeszkedő további fontos megállapítása, hogy „a Biblia nyelvének metaforáit pedig egyidejűleg hívta életre a köznapi és kvázitudományos nyelvhasználat (…); a szövegek lejegyzőit és későbbi fordítóit pedig a retorikus igényesség.”133 5.1.1.1. Etikai tartalmakat konceptualizáló irodalmi metaforák 1 le Jezushesko rat sa e bezex tele thovel pa amende le (a) art. Jezushesko (Jézus) nomen subst. rat (vér) nomen subst. sa (mind) adv. e (a) art. bezex (bűn) nomen subst. tele (le-) adv. thovel (mos) verb. pa (-ról, ről) adv. amende (nálunk) pronomen pers. ’Jézusnak vére minden bűnt lemos rólunk’ 2 le rajeski kris phagrel peski godyi, vi dyese, vi rátyi le (a) art. rajeski (úr) nomen subst. kris (törvény) nomen subst. phagrel (tör) verb. peski (saját) pronomen pers. godyi (ész) nomen subst., vi (is) partikula dyese (nappal) adv., vi (is) partikula rátyi (éjjel) adv. ’az úr törvénye töri az eszét, nappal is, éjjel is’ 3 uzho haj sunto chachimasa avo tyiri uzho (tiszta) nomen adiect. haj (és) konj. sunto (szent) nomen adiect. chachimasa (igazság) nomen subst. avo (lesz) verb. tyiri (tiéd) pronomen possessivum tiszta és szent igazsággal lesz tiéd’ 4 tu mudardan, tu potyines pala les tu (te) pronomen pers. mudardan (ölted <meg>) verb., tu (te) pronomen pers. potyines (fizetsz) verb. pala (utána) adv. les (őt) pronomen pers. ’te ölted meg, te fizetsz utána’ 5 phabardas la khangerako kamipo phabardas (<el>égett) verb. la (a) art. khangerako (templom) nomen subst. kamipo (szeretet) nomen subst. ’elégett a templom szeretete’ 6 te zumadyol le bengestar te (hogy) konj. zumadyol (próbáltat) verb. le (az) art. bengestar (ördög) nomen subst. ’kipróbáltatni az ördögtől’ 7 e suntone phure dadeske dem duma ande tyiri traba e (a) art. suntone (szent) nomen adiect. phure (öreg) nomen adiect. dadeske (apának) nomen subst. dem (adtam) verb. duma (beszéd) nomen subst. ande (-ban. –ben) adv. tyiri (tiéd) pronomen possessivum traba (ügy, dolog) nomen subst. ’a szent öreg apának adtam beszédet a dolgodban/ ügyedben’ 133
Daczi (2007: 8)
123
8 purenca marel tyiri somnakuni phuv purenca (láb) nomen subst. marel (ver) verb. tyiri (tiéd) pronomen possessivum somnakuni (arany-) nomen adiect. phuv (föld) nomen subst. ’lábbal veri az arany földedet’ 9 sostar das ande mure jakha sa e bezex sostar (miért) pronomen interrogativum das (ad) verb. ande (-ba, -be) adv. mure (enyéim) pronomen possessivum jakha (szemek) nomen subst. sa (mind) adv. e (a) art. bezex (bűn) nomen subst. ’miért adta a szemeimbe mind a bűnt’ 10 pasha trajo kothe o merimo, pasha kamipe o na kamipe pasha (mellett) adv. trajo (élet) nomen subst. kothe (ott) adv. o (a) art. merimo (halál) nomen subst., pasha (mellett) adv. kamipe (szeretet) nomen subst. o (a) art. na (nem) inf. kamipe (szeretet) nomen subst. ’az élet mellett ott a halál, a szeretet mellett a nem szeretet’ 11 tume san la phuvako lon tume (ti) pronomen pers. san (vagytok) pronomen pers. la (a) art. phuvako (föld) nomen subst. lon (só) nomen subst. ’ti vagytok a földnek sója’ 19 nem bibliai eredetű, erkölcs céltartományú metafora szerepel a korpuszban. Ezek aránya a bibliai metaforák nélkül is magasabb, mint a folklór nyelvi anyagban. Az etikai tartalmakat kifejező átvitt értelmű kifejezések véleményem szerint további alcsoportokra oszthatóak abból a szempontból, hogy – szemantikailag – jellemzően milyen tartalmak segítségével fejezik ki a szándékolt jelentést. Jézus – Isten (szakrális tartalmak): Az erkölcsi tartalmakat konceptualizáló irodalmi metaforák legnagyobb csoportját azok a kifejezések alkotják, amelyek szakrális fogalmak segítségével fejezik ki a szándékolt jelentést- jelen esetben etikai természetű mondanivalót. Jézus, Isten, Úr, mint a transzcendens tartalmak közvetítői/ hordozói szerepelnek idézett irodalmi metaforákban. Szakrális szövegekben a vér gyakori motívum. A zsidó- keresztény kultúrkörben az Ószövetség egyik tétele szerint „a törvény szerint majdnem mindent vérrel tisztítanak meg, és vérontás nélkül nincs bűnbocsánat.” 134 Jézus vére további tartalmakkal bővül a metaforikus konceptualizációban: a megtisztulás rítusát szimbolizálja.135 A le Jezushesko rat sa e bezex tele thovel pa amende (Jézusnak vére minden bűnt lemos rólunk) költői – ám valószínűsíthetően bibliai ihletésű – metafora a megtisztulás/ morális megújulás folyamatát fejezi ki. A le devleski raza isten világossága állandósult nyelvi szerkezet. Az isteni kinyilatkoztatásnak és az egyistenhitnek a keresztény kultúrkörben univerzális kifejezése. A le rajeski kris phagrel peski godyi, vi dyese, vi rátyi (az úr törvénye töri az eszét, nappal is, éjjel is) metaforában a ’le rajeski kris’ az úr törvénye birtokos szerkezet az egyistenhit alapjának tekinthető legfontosabb etikai parancsokra utal. Fenti átvitt értelmű kifejezés véleményem szerint az igazságszolgáltatásra, a cselekedetek következményeire utal. 134 135
Zsid 9:22 Erről a tematikáról bővebben a 119. oldalon írok, bibliai szövegek elemzése során.
124
Fenti jelentésszerkezetekben a vér, világosság, törvény elvont fogalmak szerepelnek, melyek nem ’ad hoc’ társulnak az egyes szubsztanciákhoz, hanem konvencionális metaforák. Szeretet, szentség, igazság szubsztanciák segítségével fejezik ki a szándékolt jelentést a következő metaforák. A ’szeretet’ fogalma a keresztény kultúrkörben etikai jelentéstöbblettel bír. A phabardas la khangerako kamipo (elégett a templom szeretete) metafora esetében komponálás költői eszközével jut kifejezésre a céltartalom. A templom (khangeri- a) szakrális tér, metaforikusan ’tartály’, amely magában foglalja a szeretet (kamipo/e) erkölcsi parancsát. Az elvont fogalom (szeretet) megsemmisülése. A pasha trajo kothe o merimo, pasha kamipe o na kamipe (az élet mellett ott a halál, a szeretet mellett a nem szeretet) metaforában a szeretet az élet (trajo- ura) szinonimájaként szerepel. A ’szentség’, mint a legmagasabb morális és etikai tartalom két jelentésszerkezetben bukkan fel: uzho haj sunto chachimasa avo tyiri (tiszta és szent igazsággal lesz tiéd); e suntone phure dadeske dem duma ande tyiri traba (a szent öreg apának adtam beszédet a gyógyszeredben). Szent igazság (sunto chachimo) és szent apa (sunto dad) szóösszetételek a zsidó- keresztény kultúrkörben a szakralitás lényegét fejezik ki. Előbbi a ’kinyilatkoztatás’ metaforikus kifejeződése; utóbbi a monoteizmus szimbóluma. Fenti metaforákban szereplő szubsztanciáknak lényegi ellentétét tartalmazza a te zumadyol le bengestar (kipróbáltatni az ördögtől) kifejezés. A ’rossz’ az ördög attribútuma, ilyen módon a moralitás negatív pólusaként értelmezhető. Etikával kapcsolatba hozható elvont fogalmak: Az erkölcsi tartalmakat konceptualizáló irodalmi metaforák ezen csoportjába azokat az átvitt értelmű kifejezéseket soroltam, amelyekben olyan fogalmak szerepelnek, amelyek univerzálisan, de kiváltképp a keresztény kultúrkörben jellemzően etikai kategóriák (törvény, becsület, bűn, <meg>fizetni, mint bűnhődni). Az erkölcsi tartalmakat konceptualizáló folklór metaforák vizsgálata során136 láthatóvá vált, hogy az etikai elvekről és rendszerekről való gondolkodás kultúrspecifikus és ez a jelenség a metaforikus konceptualizációban is megjelenik. Eltérő élményekből fakad pl. az amerikai kultúrában, ahol elsősorban a ’jólét’ fogalmával hozható összefüggésbe és anyagi fizikai aspektusokra vonatkoztatható. Ezzel szemben a ’romani kris’ törvényeket, szabályokat fogalmaz meg: tulajdonképpen „erkölcsi útmutató arra, hogyan él egy igazi cigány ember.” (Kovács, 2009) Ezen felül szociális funkciója is van; az íratlan törvények szabályozzák a közösség társadalmi életét. Az oláh cigány (vlax gypsy) folklórban az etikával kapcsolatos gondolkodás alappillérei: az etikai tartalmak belsővé tétele, bűn - bűnbocsánat, becsület, együttélési normák betartása. Ez a tipológia az irodalmi nyelvben is megjelenik. Bűn - bűnbocsánat motívuma lelhető fel a sostar das ande mure jakha sa e bezex (miért adta a szemeimbe mind a bűnt) metaforában. A szem (jakh- a), mint tartály jelenik meg a metaforikus konceptualizációban. Tekintve, hogy a szem a ’lélek tükre’, fenti metafora a – a bűnnel való telítődés által – az erkölcsi tartalmak negatív pólusát jeleníti meg. A hoj o trajo ,taj e bezex, tumenca te rakhadyol (hogy az élet , meg a bűn veletek megteremjen <szülessen>) jelentésszerkezet a ’jó’ és ’rossz’ etikai kategóriák közötti választás lehetősége fogalmazódik meg. Érdekes jelenség, hogy a bűn (bezex- a) ellenpólusa nem erkölcsi természetű és jelentéstartalmú fogalom, hanem maga az élet (trajoura), mint szubsztancia. 136
ld. 75- 76. o.
125
Becsület fogalmának segítségével fejezi ki a szándékolt jelentést puterdyol e patyiv (nyílik a becsület). Nyílik (puterdyol) passzív ige megjelenésével tehát a tér tartománya lelhető fel a ebben a kifejezésben. A la romnyaki patyivaki luludyija (az asszony becsületének virágai) metaforának – a ’becsület’ fogalmának specifikus jelentéstartalma137 okán – kultúrspecifikus aspektusa abban nyilvánul meg, hogy az ’asszonyi becsület’ fogalmára általában szigorúbb és kötöttebb íratlan szabályok vonatkotnak autentikus oláh cigány közösségekben, mint általában az európai kultúrkörben.138 Ilyen módon fenti metafora magas presztizsű etikai tartalmat konceptualizál. Az együttélési normák betartását konceptualizálja a na shin krisi (ne vágj törvényt) metafora. Ebben a kultúrspecifikus irodalmi metaforában az erkölcsi tartalmak keretét a ’romani kris(i)’139 adja. Ezzel összefüggésben a tettek következményeire utal a tu mudardan, tu potyines pala les (te ölted meg, te fizetsz utána). Szakrális jellegű tyo dyi avri uzhol, kathar e nasul (a lelked kiürül a rossztól) metafora. A tartály- motívum olyan módon jelenik meg ebben a jelentésszerkezetben, hogy a lélek (dyi), mint tartály magában foglalja a ’rossz’ etikai kategóriája részét képező etikai tartalmakat. Egyéb szimbólumok: 12 numa shero shaj bandyaren, na vorbi numa (csak) adv. shero (fej) nomen subst. shaj (lehet) partikula bandyaren(hajlítják) verb. , na (nem) inf. vorbi (beszéd/ szavak) nomen subst. ’csak a fejet hajlithatják, nem a beszédet/ szavakat’ 13 ke muro bandyilo trupo barruno uchipej ke (mert) adv. muro (enyém) pronomen possessivum bandyilo (hajlott/ görbült) participium trupo (test) nomen subst. barruno (kő-) nomen adiect uchipe (magasság) nomen subst. -j kopula ’mert az én görbült testem kő- magasság’ E helyütt azok a metaforák szerepelnek, amelyeknek forrásfogalmai szimbólumként szerepelnek a metaforikus konceptualizációban erkölcs céltartományú kifejezésekben. Kő {ből való} (barruno), fej(shero), beszéd (vorba- i) univerzális motívumai az etikának, illetve az erkölcsös viselkedés-, és magatartásformáknak – asszociatív bázisuk okán. kő/szikla: Kemény ásványi anyag. Az emberiség egyik legősibb eszközeként a kő a hagyományokban is kitüntetett helyet foglal el. Minőségei révén jelképezi a stabilitást, a tartósságot, a megbízhatóságot, a halhatatlanságot; ezért válhatott a szakrális építmények, az oltárok és a templomok jellegzetes anyagává. A fa és a víz ellentéteként a statikus élet, a mozdulatlanság szimbóluma.140 A ke muro bandyilo trupo barruno uchipej (mert az én görbe alakom szikla 137
ld. 90. o. Ehhez a tematikához két megjegyzés kívánkozik: 1. Természetesen Európában is léteznek olyan kultúrák/ szubkultúrák, melyek etikai rendszerében a nők szexuális attitűdjeire vonatkozó elvárások erősen szabályozottak és/ vagy sok tabu kapcsolódik hozzájuk. 2. Véleményem szerint ennek a kérdéskörnek a meglehetősen szűk keretek közé szorítása autentikus kultúrák közös sajátossága, amely az idő linearitásában mozog az adott kultúra állapota szerint. 139 ’romani kris(i)’ leírását ld. 76. o. 140 Pál- Újvári (2001: 275) 138
126
emelvény) költői metafora esetében a test görbeségét az etikai tartalmak stabilitása ellensúlyozza. A numa shero shaj bandyaren, na vorbi (csak a fej hajolhat, nem a beszéd/ szavak) hasonlóképpen fejezi ki a szándékolt jelentést. Érdekes jelenség, hogy mindkét jelentésszerkezetben a görbe/ hajlott (bandyilo) motívum jelenik meg. Ez a motívum véleményem szerint az etikai tartalom mélységét és hangsúlyozottságát hivatott kifejezni. 5.1.1.2. Bibliai eredetű, etikai tartalmakat konceptualizáló metaforák 1. kon malavel tyi chachi faca, kodoleske inker kothe vi tyi stungo rig kon (aki) pronomen relativum malavel (üt) verb. tyi (tiéd) pronomen possessivum chachi (jobb) nomen adiect. faca (arc) nomen subst., kodoleske (annak) pronomen demonstrativum inker (tarts) verb. kothe (oda) adv. vi (is) partikula tyi (tiéd) pronomen possessivum stungo (bal) nomen adiect. rig (oldal) nomen subst. ’aki megüti a jobb arcodat, annak tartsd oda a másik oldalt is’ 2. brishind del vi le chachen haj vi le bezexalen brishind (eső) nomen subst. del (ad) verb. vi (is) partikula le (az) art. chachen (igazak) nomen subst. haj (és) konj. vi (is) partikula le (a) art. bezexalen (bűnösök) nomen subst. ’esőt ad az igazakra is és a bűnösökre is’ 3. sostar dikhes ande kaver manusheski jak o sulum, kana anda tyiri jak chi les sama o kilo? sostar (miért) pronomen interrogativum dikhes (nézed) verb. ande (-ban, -ben) adv. kaver (másik) pronomen demonstrativum manusheski (ember) nomen subst. jak (szem) nomen subst. o (a) art. sulum (szalma) nomen subst., kana (amikor) adv. anda (-ban, -ben) adv. tyiri (tiéd) pronomen possessivum jak (szem) nomen subst.chi (nem) inf. les sama (veszed észre) verb. o (a) art. kilo (karó) nomen subst.? ’miért nézed a másik ember szemében a szalmát, amikor a te szemedben nem veszed észre a karót?’ 4. tume san la phuvako lon tume (ti) pronomen pers. san (vagytok) pronomen pers. la (a) art. phuvako (föld) nomen subst. lon (só) nomen subst. ’ti vagytok a földnek sója’ 5. na kiden tumenge barvalyipe pej phuv na (ne) inf. kiden (gyűjtötök) verb. tumenge (nektek) pronomen pers. barvalyipe (gazdagság) nomen subst. pej (-on, -en, -ön) adv. phuv (föld) nomen subst. ’ne gyűjtsetek magatoknak a gazdagságot a földön’ 6. kaj si tyo barvalyipe, kothej vi tyiro jilo kaj (ahol) adv. si (van) verb. tyo (tiéd) pronomen possessivum barvalyipe (gazdagság) nomen subst., kothe (ott) adv. -j kopula vi (is) partikula tyiro (tiéd) pronomen possessivum jilo (szív) nomen subst. ’ahol a gazdagságod van, ott van a szíved is’ 127
7. tang si o vudar haj tang si o drom savo pe o trajo ingrel tang (szűk) adv. si (van) verb. o (a) art. vudar (ajtó) nomen subst. haj (és) konj. tang (szűk) adv. si (van) verb. o (a) art. drom (út) nomen subst. savo (amelyik) pronomen relativum pe (-ra, -re) adv. o (a) art. trajo (élet) nomen subst. ingrel (visz) verb. ’szűk az ajtó és szűk az út, amelyik az életre visz’ 8. anda o jilo phangen opre le nasul gindura anda (-ból, -ből) adv. o (a) art. jilo (szív) nomen subst. phangen (törnek) verb. opre (fel) adv. le (a) art. nasul (rossz) nomen adiect. gindura (gondolatok) nomen subst. ’a szívből törnek fel a rossz gondolatok’ 9. o rat haj o trupo phendas kadi o (a) art. rat (vér) nomen subst. haj (és) konj. o (a) art. trupo (test) nomen subst. phendas (mondta) verb. kadi (ez) pronomen demonstrativum ’a vér és a test mondta ezt ’ 15 bibliai eredetű metafora található a a korpusz ezen részében. Ezeket a jelentésszerkezeteket – Daczi (2007) nyomán – abból a szempontból elemzem, hogy milyen – a metaforikus konceptualizációban előforduló – eszközök segítségével fejezik ki a szándékolt jelentést. Daczi (2007: 9) szerint „ a mennyek országa” legjobban kiaknázott forrástartománya az annak helybéli, területi természetére való utalás. Ennek van egy, a szövegelőzményből következő „földrajzi” jellege (…) ezen belül pedig a ’nehezen megközelíthető vagy elzárt terület/ építmény’- re fókuszál, és itt aknázza ki a leggazdagabban a metaforikus következményeket.” A tang si o vudar haj tang si o drom savo pe o trajo ingrel (szűk az ajtó és szűk az út, amely az életre visz) metafora fenti eszközzel fejezi ki a szándékolt tartalmat. Kövecses (2005: 109) szerint „AZ ABSZTRAKT KOMPLEX NÖVÉNYEK RENDSZEREK metafora több, egymással összefüggő céltartományt foglal magába. Ilyenek a társadalmi szerveződések (pl. vállalatok), a tudományos diszciplínák, az emberek, a gazdasági és politikai rendszerek, az emberi kapcsolatok, a gondolatok stb. A NÖVÉNY - metaforának ezek a fő fókuszai, mindegyiket tekinthetjük abszrakt komlpex rendszernek. Ezek a metaforák a következő megfeleltetéseken alapulnak: a/ a növény az absztrakt rendszer; b/ a növény részei a komlex rendszer részei; c/ a növény biológiai növekedése a komplex rendszer absztrakt, nem- biológiai növekedése, fejlődése.” A komlex etikai renszer része a sulum- a szalma a sostar dikhes ande kaver manusheski jak o sulum, kana anda tyiri jak chi les sama o kilo? (miért nézed a másik ember szemében a szalmát, amikor a te szemedben nem veszed észre a karót?) képi metaforában. A nem - etikus, a ’rossz’ metaforikus kifejezése olyan módon történik, hogy a komlex rendszer két pólusa egyidejűleg jelenik meg a metaforikus konceptualizációban, melyek adott tartalom kiterjedtségét szimbolizálják. A kevésbé kiterjedt fogalom a kevésbé rossz etikai tartalmat konceptualizálja, amíg a a nagyobb terjedelmű és nagyságú tárgy a mélyebb és minőségében - mennyiségében kiterjedtebb negatív amorális tartalmkat jeleníti meg. A sakko lasho kasht del lashe fruti, numa o nasul kasht del nasul fruti (minden jó fa ad jó gyümölcsöt, csak a rossz fa ad rossz gyümölcsöt) metafora esetében a fa (kasht- a) az absztakt rendszer. A gyümölcs (fruti-a) – mint a növény része – az absztrakt rendszer része. 128
Megítélésem szerint e helyütt kell elemeznem azokat az etikai tartalmakat konceptualizáló bibliai metaforákat, melyekben a föld (phuv- a) abban az értelmezésben „vesz részt” a metaforikus konceptualizációban, mint a növények táptalaja. A tume san la phuvako lon (ti vagytok a földnek sója) jelentésszerkezetben a föld, mint az erkölcsi fejlődés táptalaja értelemben szerepel. Más értelmezésben van jelen a föld a na kiden tumenge barvalyipe pej phuv (ne rejtsétek el a gazdagságotokat a földbe) metaforában. Az élettelenség/mozdulatlanság (kő, barr-a) és az élet (kenyér, manro- e) szimbóluma egyidejűleg jelenik meg a phen te kerdyol manreske kadal barr (mondd, hogy váljék kenyerünk ebből a kőből) metaforában. Egymás ellenpólusaiként való megjelenésük egyúttal szakrális- erkölcsi üzenetet is hordoz. A vér (rat) szintén megjelenik a metaforikus konceptualizációban, mint erkölcsi tartalmak kifejezésének forrása. A keresztény kultúrkörben „Jézus Krisztus vérének ontása az egyetemes megtisztulás, az ember megváltásának kifejezője”141 Bibliai szövegekben határozott névelővel ténylegesen Krisztus vérét jeleníti meg, szimbolikusan pedig fenti absztrakt fogalmakra utal. Az o rat haj o trupo phendas kadi (a vér és a test mondta ezt) metaforában Jézus vére és teste a konceptualizáció forrásai. A vér szakrális/ etikai többlettartalmat hordoz, míg a test (trupo- ura) a fizikai lét kifejezője. A két motívum együttes jelenléte az ember testi/ szellemi egységének metaforikus kifejezése. A sakko uzho rat pe tumende hulyel (minden tiszta vér rátok hullik) metafora forrása Jézus vére. A jelentésszerkezet a megtisztulás, lelki megújulás átvitt értelmű kifejezése. Tartály- ként jelenik meg a ’jilo’ szív az anda o jilo phangen opre le nasul gindura (a szívből törnek fel a rossz gondolatok) metaforában. Arra utal, hogy az etikai természetű jelenségeknek, illetve azoknak az emberi magatartásban/ viselkedésben való megnyilvánulásának mentális/ kognitív aspektusa is van, túl az emocionális tényezőkön. A kaj si tyo barvalyipe, kothej vi tyiro jilo (ahol a gazdagságod van, ott van a szíved is) metaforában a szív (jilo) és a gazdagság (barvalyipe)142 egyazon tartályban levő szubsztanciák és az így kialakult „szemantikai rokonságnál” fogva tartalmilag közel állnak egymáshoz (egy térben helyezkednek el). Testrészek közül a szem (jakh- a), fog (dand- a) és az arc (faca) jelenik meg a korpusz ezen részében: jakh anda jakh haj dand anda dand (szemet szemért és fogat fogért); kon malavel tyi chachi faca, kodoleske inker kothe vi tyi stungo rig (aki megüti a jobb arcodat, annak tartsd oda a másik oldalt is). A szem gyakran megjelenik a metaforikus konceptualizációban, mint a lélek tükre; a fog „a gerincesek harapó - és rágószerve általában támadást és védekezést jelent”; az arc „a személyiség lényegét, a lelket, magát az embert szimbolizálja. Az arcra a belső élet vetül ki, a külvilág felé megnyilvánuló személyiség.”143 Az e helyütt szereplő két metafora érdekessége, hogy ellentétes etikai keretet fogalmaz meg, melynek kultúrtörténeti aspektusa is van. Ismeretes, hogy az Ószövetségben144 szereplő előbbi etikai elvet Jézus elutasította a hegyi beszédben145. 141
Pál- Újvári (2001: 486) A szív sokrétű, univerzális szimbólumrendszeréből jelen metaforában az emocionális aspektus kerül előtérbe. Az oláh cigány ’barvalyipe’ a magyar ’gazdagság’ kifejezéssel azonos szemantikai jellemzőkkel bír; ebben az esetben az emocionális/ erkölcsi tartalmak nagy mennyiségére utal. 143 Mindkét idézett tipológia forrása Pál- Újvári (2001: 427, ill. 147 ) szimbólumtára; kiemelések tőlem. 144 Mózes II. 21: 25 145 Máté 5: 39 142
129
A természeti jelenségek Az „eső a földet megtermékenyítő isteni befolyás, az üdvösség és megtisztulás, valamint az áthatolás szexuális és spirituális értelemben vett szimbóluma.” Érdekes módon a megtisztulás aktusa a ’tűz’ szimbolikájában is jelen van a metaforikus konceptualizációban: „elsősorban a szenvedély, az életerő, a megtisztulás, ugyanakkor a bűnhődés jelképe” 146 A természeti forrású bibliai metaforák: pe le dushmanoski jag te zhal (az ellenség tüzére menni); brishind del vi le chachen haj vi le bezexalen (esőt ad az igazakra is és a bűnösökre is) A megtisztulás rítusa nyomán előállt, etikailag magasabb minőség elérését fejezi ki a le chache fimlana sar o kham (az igazak ragyogni fognak, mint a nap).
5.1.2. Események konceptualizálása oláh cigány (vlax gypsy) irodalmi szövegekben A folklór metaforákhoz hasonlóan, az irodalmi szövegekből származó – eseményeket konceptualizáló – átvitt értelmű jelentésszerkezetek vizsgálatának vezérfonalát is annak feltárása adja, hogy a bennük szereplő igék jelentéstani szempontból mit fejeznek ki. Véleményem szerint fontos információkat hordoz az eseménystruktúra-metaforák ezen aspektus szerinti áttekintése, mivel képet kaphatunk arra vonatkozóan, hogy bizonyos események, cselekvések milyen mentális képlet/ forgatókönyv szerint mutatkoznak meg a metaforikus konceptualizációban. Ennek a megközelítésnek minden bizonnyal beszélt nyelvi anyag vizsgálatakor van igazán létjogosultsága, ám bízom benne, hogy irodalmi korpusz esetében sem haszontalan. 5.1.2.1. Állapotok konceptualizálása Az irodalmi szövegekben található metaforák – kvantitatív szempontból – második legnagyobb csoportját azok a jelentésszerkezetek alkotják, melyek állapotot konceptualizálnak. Csakúgy, mint a folklór metaforák esetében147, az irodalmi nyelvi anyag állapotokat kifejező metaforáit is tovább bontom az elemzés során aszerint, hogy milyen minőségű állapotot fejeznek ki. Ezen aspektus szerint további alcsoportokra osztottam a jelentésszerkezeteket, melyeket a továbbiakban kvalitatív és kvantitatív elemzésnek vetek alá. Mennyiségi szempontból arra a megállapításra jutottam, hogy az állapotot konceptualizáló 17 metafora közül: 12 negatív, 5 semleges állapotot fejez ki. A negatív állapot kifejezése a metaforikus konceptualizációban tehát önmagában kétszeres arányban fordul elő, mint a semleges és állapoté. A negatív állapototok konceptualizálása az oláh cigány (vlax gypsy) irodalomban – mennyiségileg – szignifikánsan magas. Annak a kérdésnek a megválaszolására, hogy a negatív állapotok kifejezésének szándéka az oláh cigány folklórban gyakoribb-e, mint a pozitív, illetve semleges állapotoké, beszélt nyelvi vizsgálat adhat adekvát választ. Az a megállapítás azonban írott nyelvi korpusz vizsgálatának eredményeképpen helytállónak és igazoltnak tűnik, hogy a negatív állapotok kifejezésének szándéka az oláh cigány (vlax gypsy) irodalomban jellemzően erősebb, mint a pozitív és –
146 147
Mindkét tipológia forrása Pál- Újvári (2001: 126., ill. 473) szimbólumtára. ld. 52. o.
130
minőségükben – semleges állapotoké.148 (Ez a megállapítás részben analóg a 7. fejezet azon eredményével, miszerint a negatív érzelmek a leginkább kidolgozottak folklór szövegek céltartományai közül.) Negatív állapotokat konceptualizáló irodalmi metaforák 1. chi mizmeri chi pekel o kham chi (sem) inf. mizmeri (délben) adv. chi (nem) inf. pekel (süt) verb. o (a) art. kham (Nap) nomen subst. ’délben sem süt a nap’ 2. kaj kalyi rat o drom lam angla amende kaj (ahol) adv. kalyi (fekete) nomen adiect. rat (vér) nomen subst. o o (az) art. drom (út) nomen subst. angla (előtt) adv. amende (nálunk) pronomen pers. ’ahol fekete vér az út előttünk’ 3. le shingalengi rovlyi sikavel e vrama pe moro dumo le (a) art. shingalengi (vágottak) participium rovlyi (bot) nomen subst. sikavel (mutat<ja>) verb. e (az) art. vrama (idő) nomen subst. pe (-on, -en, -ön) adv. moro (enyém) pronomen possessivum dumo (hát) nomen subst. ’a rendőrök botja mutatja az időt a hátamon’ 4. mashkar panzh shingale phangles mashkar (között) adv. panzh (öt) nomen numerale shingale (vágott) participium phangles (elfogták) verb. ’öt rendőr közt elfogták’ 5. chorro si vi amaro Del chorro (szegény) nomen adiect. si (van) verb. vi (is) partikula amaro (miénk) pronomen possessivum Del (isten) nomen subst. ’szegény az istenünk is’ 6. bivorbasa shudrolas tyi godyi bivorbasa (némán) adv. shudrolas (fázott) verb. tyi (tiéd) pronomen possessivum godyi (ész) nomen subst. ’némán fázott az eszed’ 7. bari bokh, nasvalyipe malavla opre o shero bari (nagy) nomen adiect. bokh (éhség) nomen subst., nasvalyipe (betegség) nomen subst. malavla (ütni fogja) verb. opre (fel) adv. o (a) art. shero (fej) nomen subst. ’nagy éhség, betegség fogja felütni a fejét’ 8. de pacha aba tye jiles de (adj) verb. pacha (béke) nomen subst. aba (már) adv. tye (tiéd) pronomen possessivum jiles (szív) nomen subst. ’adj már békét a szívednek’ 148
Nem tudható azonban, hogy ebben az esetben univerzális vagy specifikus nyelvi jelenséggel állunk- e szemben. Erre a kérdésre összehasonlító elemzés adhatja meg a választ, ez irányú kutatásról azonban sem a magyar, sem egyéb sztenderd nyelvek vonatkozásában nincs tudomásom.
131
Jellemzően magas azon állapot - metaforák száma, amelyek negatív állapotot konceptualizálnak. Az elemzés szempontjai közül azt tekintem át, hogy a kifejezések mely igék segítségével jelenítik meg a szándékolt jelentést. Az áttekintést azzal kezdem, hogy a metaforákban szereplő igék jelentéstani szempontból mit jelölnek. A negatív állapotokat konceptualizáló jelentésszerkezetek többségében cselekvésfogalmakkal (6) találkozunk. Ezek a cselekvésfogalmak szemantikailag nagy szórást mutatnak: süt (pekel), mutat (sikavel), zár (phandel), üt (malavel), jön (avel) és ad (del) igék szerepelnek vizsgált állapot- metaforákban és mindannyi egy ízben.149 Ezek között a metaforák között azonban mégis találunk, melyeknek van közös vonása: a le shingalengi rovlyi sikavel e vrama pe moro dumo (a rendőrök botja mutatja az időt a hátamon) és a mashkar panzh shingale phangles (öt rendőr közt elfogták) forrástartományaiban egyaránt szerepel ’shingalo- e’150 rendőr/ csendőr kifejezés. Minkettő kultúrspecifikus irodalmi metafora. Közös jellemzőjük továbbá, hogy a negatív (lét)állapot beálltát rendőr cselekvése idézi elő. Véleményem szerint a nem - roma etikai és társadalmi rendszer szimbóluma a rendőr. Alátámasztani látszik, hogy az oláh cigány (vlax gypsy) dialektusokban ennek a szerepnek a megjelölésére kivételesen sok kifejezést használatos (pl. ’jagalo’ tüzes, ’xanralo’ kardos), melyek tulajdonságokhoz köthetők. Emberi szervezet működési zavara által fejezik ki a negatív állapotot a bari bokh, nasvalyipe malavla opre o shero (nagy éhség, betegség üti fel a fejét) és a rat avel anda phugnyi (vér jön a sebből) metaforák. A metaforikus konceptualizációban előbbi kifejezés forrása testrész, utóbbié testnedv. A chi mizmeri chi pekel o kham (délben sem süt a nap) kritikus kérdezés költői eszközével fejez ki negatív (lét)állapotot. A de pacha aba tye jiles (adj békét már a szívednek) a pozitív állapot eléréseének igényével fejez ki negatív állapotot. Létezésfogalommal két jelentésszerkezetben találkozunk. Ezekben a metaforákban a szándékolt tartalom kidolgozott, több rétegű forrásfogalmaik által nyer kifejezést a komponálás eszközével: sar o bar, capenos, mules, sa garado somas, andej buga karfindasma variso brigaki zor, variso armajengo pharimo (mint a kő, mereven, holtan, mindig rejtve voltam, magányba szegezett valami szomorú erő, valami átokszerű teher); andaj phuv barilo axtom som, andaj axtom khudo shajin som151 (földből nőtt fekete fény vagyok, fényből szőtt fekete árny vagyok). Állapotfogalom szerepel a bivorbasa152 shudrolas tyi godyi (némán fázott az eszed) metaforában. Azoknak a metaforáknak az esetében, melyekben nem szerepel ige, a negatív állapot konceptualizálását a jelentésszerkezetben található melléknevek - szegény (chorro- i- e), fekete (kalo- lyi- e), éhes (bokhalo- lyi- e)- mélyítik el. Ezeknek közös tulajdonsága a negatív jelentéstartalom; csakúgy, mint maguknak a metaforáknak, amelyeknek forrásként részét képezik. Ezt a szándékolt tartalmat mélyítik és terjesztik ki azok a főnevek, melyekre a 149
Az egyes negatív állapotokat konceptualizáló folklór metaforák a bennük szereplő igék szemantikai jellemzőinek aspektusában mutattak egyezést (ld.53- 55. o.), az irodalmi metaforák ebből a szempontból heterogének. Annak a kérdésnek az eldöntésére, hogy ez a jelenség egyúttal azt is jelenti- e, hogy az irodalmi metaforák kreatívabbak és újszerűbbek, mint az irodalmon kívüli metaforák (Pilkington, 2000:89), a hetedik fejezetben teszek kísérletet. 150 szó szerinti jelentése: „vágott- ak” 151 szó szerinti jelentése: „földből nőtt csoda vagyok, csodából szőtt árny vagyok” 152 szó szerinti jelentése: „szavak nélkül”
132
melléknevek vonatkoznak: ’szegény Isten (chorro Del)’, ’fekete vér (kalyi rat)’, ’éhes csillagok (bokhale cherhaja)’ szóösszetételeknek több közös vonásuk van a metaforikus konceptualizációban: 1. a bennük szereplő melléknevek negatív jelentéstartalmúak, függetlenül az átvitt értelmű jelentéstől, 2. a metaforikus konceptualizációban részt vevő főnevek univerzális, azon túl archaikus emberi tapasztalatokon nyugszanak: chorro si vi amaro Del (szegény az istenünk is); kaj kalyi rat o drom lam angla amende (ahol fekete vér az út előttünk); le bokhale cherhaja (az éhes csillagok). Semleges (vagy kontextus- függő) és ambivalens állapot- metaforák 1. sar dikhlas les o shavo, nas chi zhudo, chi mulo sar (ahogy) adv. dikhlas (<meg>látta) verb. les (őt) pronomen pers. o (a) art. shavo (fiú) pronomen pers., nas (nem volt) verb. chi (se) inf. zhudo (élő) participium, chi (se) inf. mulo (halott) participium ’ahogy meglátta őt a fiú, nem volt se élő, se holt’ 2. o dyes maladyol la ratyasa o (a) art. dyes (naooal) adv. maladyol (találkozik) verb. la (az) art. ratyasa (éjszaká) adv. ’a nappal találkozik az éjszakával’ 3. feri lengij e ratyi feri (csak) adv. lengij (leng) verb. e (az) art. ratyi (éj) nomen subst. ’csak leng az éj’ 4. phabon le lole cherhaja, phabon phabon (égnek) verb. le (a) art. lole (piros) nomen adiect. cherhaja (csillagok) nomen adiect., phabon (égnek) verb. ’égnek a piros csillagok, égnek’ 5. e vrama chi las sama e (az) art. vrama (idő) nomen subst. chi (nem) inf. las sama (észrevett<e>) verb. ’az idő nem vette észre’ Az állapotokat konceptualizáló irodalmi metaforák következő csoportjába azokat a kifejezéseket soroltam, amelyek: 1.semleges, 2. ambivalens állapotokat írnak le, 3. a kifejezni kívánt állapot minősége a szövegkörnyezettől függ. Ezek mindegyike történésfogalom segítségével jeleníti meg a szándékolt tartalmat. Semleges állapotot írnak le a feri lengij e ratyi (csak leng az éj) és az e vrama chi las sama (az idő nem vette észre) metaforák. Minőségét tekintve ambivalens a sar dikhlas les o shavo, nas chi zhudo, chi mulo (ahogy meglátta őt a fiú, nem volt se élő, se holt) kifejezés. Az o dyes maladyol la ratyasa (a nappal találkozik az éjszakával) metafora értelmezése a szövegkörnyezettől függ. A phabon le lole cherhaja, phabon (égnek a piros csillagok, égnek) intenzív állapotot ír le; az állapot mminőséget a kontextus határozza meg.
133
5.1.2.2.
Változás konceptualizálása
1. muri sako duxoski zor phanglime si muri (enyém) pronomen possessivum sako (minden) adv. duxoski (fájdalom) nomen subst. zor (erő) nomen subst. phanglime (kötöttség) nomen subst. si (van) verb. ’minden fájdalmamnak ereje kötött’ 2. anda leske palmengi gropa pelas o trajo, sar mashkar le chara shudyi phabaj anda (-ból, -ből) adv. leske (övé) pronomen possessivum) palmengi (tenyér) nomen subst. gropa (meder, gödör) nomen subst. pelas (esett) verb. o (az) art. trajo (élet) nomen subst., sar (mint) konj. mashkar (között) adv. le (a) art. chara (füvek) nomen subst. shudyi (dobott) participium phabaj (alma) nomen subst. ’tenyere medréből kiesett az élet, mint a füvek közt eldobott alma’ 3. anda lesko trupo huraltar o dyih anda (-ból, -ből) adv. lesko (övé) pronomen possessivum trupo (test) nomen subst. huraltar (elszállt) verb. o (a) art. dyih (lélek) nomen subst. ’testéből elszállt a lélek’ 4. barolas ande cina romnyako per e luludyi, sar po chéri o shonitik, e cherhajengo raj barolas (nőtt) verb. ande (-ban, -ben) adv. cina (kicsi) nomen adiect. romnyako (asszony) nomen subst. per (has) nomen subst. e (egy) art. luludyi (virág) nomen subst., sar (mint) konj. po (-on, -en, -ön) adv. chéri (ég) nomen subst. o (a) art. shonitik (Hold) nomen subst., e (a) art. cherhajengo (csillagok) nomen subst. raj (úr) nomen subst. ’nőtt a kicsi cigányasszony hasában egy virág, mint égen a hold, a csillagok ura’ 5. pe jag shudas le bare plaja pe (- ra, -re) adv. jag (tűz) nomen subst. shudas (dob) verb. le (a) art. bare (nagyok) nomen adiect. plaja (hegyek) nomen subst. ’tűzre dobta a nagy hegyeket’ 6. shindo jilo sigo sastyol shindo (<meg>tört) participium jilo (szív) nomen subst. sigo (gyorsan) adv. sastyol (gyógyul) verb. ’megtört szív gyorsan gyógyul’ 7. parno sap, so baxt inkrel parno (fehér) nomen adiect. sap (kígyó) nomen subst., so (ami) pronomen relativum baxt (szerencse) nomen subst. inkrel (tart) nomen subst. ’fehér kígyó, ami szerencsét tart’
Csakúgy, mint a változást konceptualizáló folklór metaforák esetében, az irodalmi korpusz változást kifejező jelentésszerkezeteiben is jellemzően olyan igék szerepelnek, 134
amelyek jelentéstani szempontból történésfogalmak. A pozitív változást kifejező irodalmi metaforák kötött találunk olyanokat, amelyek folklór ihletésűek. (Tekintve, hogy az átvitt értelmű jelentésszerkezetek eredetére vonatkozóan – a megjelenés adatain kívül – nincs információm, nem zárható ki, hogy valójában folklór/ köznyelvi metaforával állunk szemben.) Ezek a kifejezések a magzat- virág asszociációra épülnek: barolas ande cina romnyako luludyi (nőtt a kicsi asszonyban a virág); illetve ennek kidolgozott változata: barolas ande cina romnyako per e luludyi, sar po chéri o shonitik, e cherhajengo raj (nőtt a kicsi asszony hasában a virág, mint égen a hold, a csillagok ura). Kultúrspecifikus alapon nyugvó kritikus kérdezés a parno sap, so baxt inkrel (fehér kígyó, ami szerencsét tart) metafora. A folklórban és a köznyelvben a ’fehér kígyó (parno sap)’ a szerencsétlenség metaforikus kifejezése. Fenti jelentésszerkezet esetében ennek a mindennapi fogalmi metaforának a létjogosultságát kérdőjelezi meg a szerző. Szintén konvencionális metaforán alapul a shindo jilo sigo sastyol (megtört szív gyorsan gyógyul) kifejezés. A negatív változást konceptualizáló irodalmi metaforák történésfogalmak segítségével jelenítik meg a szándékolt tartalmat: muri sako duxoski zor phanglime si (az összes lelki erőm eltört); anda leske palmengi gropa pelas o trajo, sar mashkar le chara shudyi phabaj153 (tenyere medréből kigördült az élet, mint a füvek közt elgurított narancs). Érdekes jelenség, hogy azokban az irodalmi metaforákban, amelyek semleges állapotot konceptualizálnak (illetve amelyek esetében a kontextustól függ, hogy a változás, amelyet kifejezni szándékoznak, milyen minőségű) szignifikánsan cselekvésfogalmat találunk. Amíg tehát a történés minőségileg definiálható, addig a cselekvés Dob (shudel) pe jag shudas le bare plaja (tűzre dobta a nagy hegyeket) Száll (hural) anda lesko trupo huraltar o dyih (a testébe szállt a lélek) Megy (zhal) balval zhal kothe- kathe (szél megy oda- ide) 5.1.3. Érzelmek konceptualizálása oláh cigány (vlax gypsy) irodalmi szövegekben Az irodalmi metaforák között 12 olyan kifejezéssel találkozunk, amelyek emocionális tartalmat konceptualizálnak. 5.1.3.1. A pozitív érzelmek konceptualizálása 1. chumidella leski balval chumidella (csókolni fogja) verb. leski (övé) pronomen possessivum balval (szél) nomen subst. ’megcsókolja a szelét’ 2. guglo jilo shindyol pe la e rucija guglo (édes) nomen adiect. jilo (szív) nomen subst. shindyol (hasad) verb. pe (-on, en, -ön) adv. la (őt) pronomen pers. e (az) art. rucija (ima) nomen subst. ’édes szív hasad rajta az ima’ 3. muro kamado jilo lobo lel 153
„phadaj” jelentése alma, ám ez nem befolyásolja az elemzés tárgyát
135
muro (enyém) pronomen possessivum kamado (szerető) participium jilo (szív) nomen subst. lobo (zászló) nomen subst. lel (fog) verb. ’szerető szívem zászlót fog’ 4. mange tu san o kham mange (nekem) pronomen pers. tu (te) pronomen pers. san (vagy) verb. o (a) art. kham (nap) nomen subst. ’nekem te vagy a nap’ 5. lenca kochakarav muro jilo lenca (velük) pronomen pers. kochakarav (gombolom) verb. muro (enyém) pronomen possessivum jilo (szív) nomen subst. ’velük gombolom (be) a szívem’ Folklór metaforák ilyen irányú elemzése kapcsán154 már szót ejtettem arról, hogy Bańczerowski (2005: 202) elmélete szerint: amennyiben a természet, mint forrástartomány jelenik meg az érzelmekkel kapcsolatos metaforikus szerkezetekben, úgy univerzálékkal állunk szemben, tekintve, hogy a természeti környezet és a természeti jelenségek olyan általános emberi tapasztalatok körébe tartoznak, amelyek konvencionális tudás részét képezik. Bańczerowski (2005: 202) ebben a tipológiában szélesen értelmezi a természet fogalmát; a metaforikus konceptualizációt illetően eszköztárának körébe sorol olyan jelenségeket, amelyek: 1. biológiailag programozottak, velünk születettek, génjeinkben rögzültek, tehát a külső körülményektől függetlenül önállóan fejlődnek/ funkcionálnak, 2. minden ember számára univerzálisak, 3. az evolúció segítségével megmagyarázhatóak, 4. viszonylag tartósak. A pozitív érzelmeket konceptualizáló irodalmi metaforákban jellemzően a szív jelenik meg, mint forrástartomány. A hét pozitív érzelmet konceptualizáló költői metafora közül öt esetében találkozunk ezzel a jelenséggel. A muro kamado jilo lobo lel155 (szívemből a szerelem zászlót bont) metaforában a ’tartály’- motívum jelenik meg. A szív (jilo) az érzelem tartálya, a zászló (lobo) az érzelem „kiáramlásának, térnyerésének” szimbóluma. Szintén a pozitív érzelem ’tartálya’ként jelenik meg a szív a lenca kochakarav muro jilo (velük gombolom be a szívem) metaforában. Konvencionális és univerzális metafora a tyo jilo somnakuno (a szíved arany). Szintén köznapi metaforán alapul a guglo jilo shindyol pe la e rucija156 (lujzafüves cukor- szíve most reped meg üdvözülve) kifejezés, melynek bázisát a ’guglo jilo’ édes szív szószerkezet adja. Szó szerinti jelentését tekintve megszemélyesítés a kher aves, zhanel muro jilo 157 (szívemen hordom én a te hazatérted) jelentésszerkezet. Forrástartományként még a szél (balval- a) és a nap (kham) jelenik meg a korpusz ezen részében. chumidella leski balval (megcsókolja a szelét); mange tu san o kham (nekem te vagy a nap).
154
ld. 64- 70. o. szó szerinti jelentése: ’szerető szívem zászlót fog’ 156 műfordítás: szó szerinti jelentése kb.: ’édes szív hasad rajta (nőnemű személyen) az ima’ 157 szó szerinti jelentése: ’hazajössz, tudja a szívem’ 155
136
5.1.3.2. A negatív érzelmek konceptualizálása romani nyelvű irodalmi szövegekben158 1. ke vi te zhal zibano mure jileske del les e dukh ke (hogy) konj. vi (is) partikula te (hogy) konj. zhal (megy) verb. zibano (vonat) nomen subst. mure (enyém) pronomen possessuvum jileske (szív) nomen subst. del (ad<ja>) verb. les (őt) pronomen pers. e (a) art. dukh (fájdalom) nomen subst. ’hogy menjen is a vonat, szívemnek adja őt a fájdalom’ 2. petyol kham ando lazhavo petyol (sül) verb. kham (Nap) nomen subst. ando (-ban, -ben) adv. lazhavo (szégyen) nomen subst. ’sül a Nap szégyenben’ 3. bari dar las lenge jilo bari (nagy) nomen adiect. dar (félelem) nomen subst. las (vette) verb. lenge (övék) pronomen possessivum jilo (szív) nomen subst. ’nagy félelem vette a szívüket’ 4. zhanel les e bari pustija zhanel (tud<ja>) verb. les (őt) pronomen pers. e (a) art. bari (nagy) nomen adiect. pustija (pusztulat) nomen subst. ’tudja őt a nagy pusztulat’ 5. ko phurdel mosztar silalo the tato, jedosz ehi leszke maskar e dauda ko (aki) pronomen relativum phurdel (fúj) verb. mosztar (szájból) nomen subst. silalo (hideg) nomen adiect. the (és) konj. tato (meleg) nomen adiect., jedosz (méreg) nomen subst. ehi (van) verb. leszke (övé) pronomen possessivum maskar (között) adv. e dauda (fogak) nomen subst. ’aki a szájából hideget és meleget fúj, méreg van annak fogai között’ Folklór metaforák ez irányú vizsgálata során több specifikumot is találtunk, melyek közöl a legfontosabbak a következők: 1. a negatív érzelmek kiterjedtebbek és kidolgozottabbak a metaforikus konceptualizációban, mint a pozitív érzelmek; 2. a tér telítettsége gyakori eszköze a negatív érzelmek kifejezésének; 3. gyakran szerepelnek olyan fogalmak a negatív érzelmeket konceptualizáló jelentésszerkezetekben, amelyek kultúrkontextus nélkül nem aktiválhatók. Ezzel szemben az irodalmi korpuszban – a ’pustija’ pusztulat specifikus fogalmának megjelenése kivételével – univerzális kifejezések szerepelnek a metaforikus konceptualizációban: jellemzően maga a negatív érzelem fogalma. A zhanel les e bari pustija (tudja őt a nagy pusztulat) tehát forrásfogalma okán kultúrspecifikus hétköznapi kifejezés159, illetve ezen alapuló költői metafora. Univerzális, negatív érzelmet kifejező fogalmak szerepelnek bari dar las lenge jilo (nagy félelem vette 158
A „ko phurdel mosztar silalo the tato, jedosz ehi leszke maskar e dauda” metafora kárpáti dialektusban lejegyzett, ezért a fejezetrész címében az összefoglaló ’romani’ terminust használom. 159 Nyelvészeti gyűjtőmunka során találkoztam ezzel a kifejezéssel; ebben a minőségben. Írott nyelvi korpusz esetében nem tudható azonban, hogy ennek a konvencionális metaforának az átvételéről van- e szó, vagy önálló nyelvi alkotásról.
137
a szívüket) és a ke vi te zhal zibano mure jileske del les e dukh 160 (ha indul is vonatunk szívemig siklatja a bánat) metaforákban. Mindkettő esetében a szív a negatív érzelem tartályaként jelenik meg. A petyol kham ando lazhavo161 (pirul a nap szégyenében) kifejezést a ’lazhavo’ szégyen kifejezés sajátos kultúrspecifikus többletjelentése okán162 specifikus irodalmi metaforának tartom. Véleményem szerint a ’lazhavo’ szégyen fogalmának jelentéstartalma az etikai és morális rendszer negatív végpontja.
5.1.4. Gondolat konceptualizálása oláh cigány (vlax gypsy) irodalmi szövegekben 1. chi zhanel duma te del chi (nem) inf. zhanel (tud) verb. duma (beszéd) nomen subst. te (hogy) konj. del (ad) verb. ’nem tud beszédet adni’ 2. vi e balval haj o palyi xutyilen leski vorba vi (is) partikula e (a) art. balval (szél) nomen subst. haj (és) konj. o (a) art. palyi (víz) nomen subst. xutyilen (fogják) verb. leski (övé) pronomen possessivum vorba (beszéd) nomen subst. ’a szél is és a víz fogják a beszédét’ 3. vi ande o tunyariko zhanes te ginaves les vi (is) partikula ande (-ban, -ben) adv. o (a) art. tunyariko (sötétség) nomen subst. zhanes (tudod) verb. te (hogy) konj. ginaves (olvasod) verb. les (őt) pronomen pers. ’a sötétségben is tudod olvasni őt’ A folklór metaforák vizsgálatakor arra a következtetésre jutottam, hogy a gondolatok fogalomkörét az oláh cigány (vlax gypsy) folklór jellemzően a ’godyi- a’ ész kifejezéssel hozza összefüggésbe, illetve segítségével fejezi ki, mely fogalom változatos szerepben és módokon „vesz részt” a metaforikus konceptualizációban.163 Irodalmi szövegekben azonban nem találkozunk ezzel a kifejezéssel. Költői metaforák esetében a gondolat/ gondolkodás csatornái ’vesznek részt’ a konceptualizációban, jellemzően a ’duma’ és a ’vorba’ kifejezések, amelyek egyaránt használatosak ’beszéd’ és ’szó’ értelmezésben. A két kifejezés között azonban van szemantikai különbözőség, melynek lényegét a következőkben fogalmaztam meg: ”a vorba kifejezés (…) feltételez bizonyos gondolati tartalmat és kifejezési szándékot, míg a duma általában értelemmel nem rendelkező hangsor, tehát tulajdonképpen a beszédnek, mint fizikai aktusnak a képessége.164 A ’duma’ kifejezés szerepel a chi zhanel duma te del (nem tud beszédet adni) metaforában. Ezáltal a gondolat átvitelének azon korlátját konceptualizálja, amely fizikai jellegű. A ’vorba- i’ kifejezés szerepel a grajo malya mashkar vorbi andel semnonge burra (szómezők közt hangréteken jelek bozótosában) és a vi e balval haj o palyi 160
szó szerinti jelentése: ’hogy menjen is a vonat, szívemnek adja őt a fájdalom’ szó szerinti jelentése: ’(meg)sül a nap a szégyenben’ 162 ld. 34. o. 163 részletesen ld. 78. o. 164 bővebben ld. 44. o. 161
138
xutyilen leski vorba (a szél és a víz is fogják a beszédét) metaforákban. Ezek a kifejezések a gondolat tartalmi elemeire utalnak. A vi ande o tunyariko zhanes te ginaves les (a sötétségben is tudod olvasni őt) kapcsolati tartalmak metaforikus kifejezése. 5.1.5. Vágy konceptualizálása oláh cigány (vlax gypsy) irodalmi szövegekben 1. man akhar pe tyi lindra man (engem) pronomen pers. akhar (hívj) verb. pe (-ra, -re) adv. tyi (tiéd) pronomen possessivum lindra (álom) nomen subst. ’engem hívj az álmodra’ 2. tal tyo jilo ando kalo tal (legyen) verb. tyo (tiéd) pronomen possessivum jilo (szív) nomen subst. ando (ban, -ben) adv. kalo (fekete) nomen adiect. ’legyen a szíved feketében’ 3. me akanak zhavtar pe muro drom, pe shavora te hural bax me (én) pronomen pers. akanak (most) adv. zhavtar (megyek) verb. pe (-on, -en, ön) adv. muro (enyém) pronomen possessivum drom (út) nomen subst., pe (-ra, -re) prepoz. shavora (gyerekek) nomen subst. te (hogy) konj. hural (száll) verb. bax (szerencse) nomen subst. ’én most megyek utamra, a gyerekekre szálljon szerencse’ Elemzett irodalmi metaforák álom, szerencse elvont fogalmakkal konceptualizálják a vágy lélektani jelenségét. Negatív jelentéstartalom kifejezése esetén a fekete szín megjelenése mutatható ki a metaforikus konceptualizációban. Autentikus oláh cigány (vlax gypsy) szövegekben elsősorban anyagi értékek (arany, ezüst), illetve azok szimbólumai (pl. korona) jelennek meg, mint forrástartományok a vágyat konceptualizáló nyelvi szerkezetekben, valamint az emberi test és az állatok megjelenésével találkozunk a metaforikus konceptualizációban.165 Az irodalmi metaforák forrástartományaikat tekintve nagy átfedést mutatnak a folklór metaforákkal a vágy, mint céltartomány forrásfogalmait illetően. A variso kreco shuri- moski luludyi dikhel pherdal po doro bloko166 (valami kócos penge- szájú virág néz át a vágy mámor ablakán) költői metafora a szexuális vágy kifejezése csakúgy, mint az eta, pune mashkar tyetatepulpipizdel peske kale bisori e rátyi167 (most, míg forró combjaid közé görgeti ében gyöngyeit az alkonyat). Mindkét jelentésszerkezet természeti képek segítségével jeleníti meg a szándékolt tartalmat komponálás eszközével. Emberi testrész, mint forrástartomány jelenik meg utóbbi jelentésszerkezetben, mely aspektusból a tal tyo jilo ando kalo (legyen a szíved feketében) metaforával azonos.
165
bővebben ld. 74. o. műfordításról lévén szó, a fordítás nem szó szerinti, pl. kreco = göndör, shuri = kés, ám ezek a szemantikai különbözőségek nem befolyásolják jelen elemzés tárgyát 167 szó szerinti jelentése: „ (kb.) tessék, amíg meleg combjaid közé nyomja fekete gyöngyeit az éj” 166
139
5.1.6. Az emberi kapcsolatok konceptualizálása oláh cigány (vlax gypsy) irodalmi szövegekben 1. okaj perdal o pályi si ekh shukar luludyi, ba ke kodi naj luludyi, ke si voj muri piramni okaj (amott) adv. perdal (túl) adv. o (a) art. pályi (víz) nomen subst. si (van) verb. ekh (egy) nomen numerale shukar (szép) nomen adiect. luludyi (virág) nomen subst., ba (de) konj. ke (hogy) konj. kodi (az) pronomen demonstrativum na (nem) inf. -j kopula luludyi (virág) nomen subst, ke (mert) konj. si (van) verb. voj (ő) pronomen pers. muri (enyém) pronomen possessivum piramni (szerető) nomen subst. ’túl a vizen van egy szép virág, de (hogy) az nem virág, mert ő a szeretőm’ 2. tu drom amaro arakhlyan tu (te) pronomen pers. drom (út) nomen subst. amaro (miénk) pronomen possessivum arakhlyan (születtél) verb. ’te a mi útunkon születtél’ 3. te san tu, shej, o cheri, kher Devlesko, me jekh cherhaj po cheri te (hogy) konj. san (vagy) verb. tu (te) pronomen pers., shej (lány) nomen subst., o (az) art. cheri (ég) nomen subst., kher (ház) nomen subst. Devlesko (isten az nem virág, mert ő a szeretőm) és a te san tu, shej, o cheri, kher Devlesko, me jekh cherhaj po cheri (legyél te, lány, az ég, isten háza, én egy csillag az égen) metaforák céltartománya az emberi kapcsolatok fogalomkörén belül a párkapcsolat. A tu drom amaro arakhlyan (te a mi útunkon születtél) metafora egyazon kulturális/ etnikai közösséghez tartozás kapcsolati aspektusát fejezi ki.
168
bővebben ld. 79. o. Természetesen nem zárható ki, hogy az emberi kapcsolatokat konceptualizáló költői metaforák valójában folklór eredetűek, tekintve, hogy az irodalom gyakran meríti motívumait a néphagyományból. Lehetséges tehát, hogy jelen esetben konvencionális folklór metaforákkal állunk szemben, ám az is elképzelhető, hogy költői képekkel van dolgunk. Eredetük nem igazolható; feltevésem az, hogy ezek a kifejezések autentikus fogalmi rendszereken alapuló költői metaforák. 170 A fogalmak cigány nyelvű megfelelőit ld. fentebb. 169
140
5.1.7. Vallás konceptualizálása oláh cigány (vlax gypsy) irodalmi szövegekben 1. tume san la lumaki lumina tume (ti) pronomen pers. san (vagytok) la (a) art. lumaki (világ) nomen subst. lumina (világosság) nomen subst. ’ti vagytok a világ világossága’ 2. phuterdyilo angla leste o cheri phuterdyilo (nyitott) participium angla(előtt) adv. leste (nála) pronomen pers. o (az) art. cheri (ég) nomen subst. ’nyitott előtte az ég’ Kövecses (2005: 40) írja, hogy „a vallás központi fogalmai között Istenről alkotott képünk, valamint Istenhez fűződő viszonyunk szerepel. Isten, hasonlóan a társadalom és a nemzet fogalmaihoz, gyakran személyként szerepel a metaforikus konceptualizációban: Atya, pásztor stb. Ugyanennek a metaforának részeként a hívőkről mint Isten gyermekeiről vagy Isten bárányairól szoktunk beszélni. A vallással kapcsolatos egyéb fogalmaink, mint például az örökkévalóság, a halál utáni élet stb. természetüknél fogva metaforikusak, hiszen nincs konkrét tapasztalatunk velük kapcsolatban.” A tume san la lumaki lumina (ti vagytok a világ világossága) – valószínűsíthetően bibliai ihletésű – költői metafora a vallás etikai lényegére utal. A ’világosság’ motívuma a ’jó’ erkölcsi kategóriáját konceptualizálja. A phuterdyilo angla leste o cheri nyitott előtte az ég a vallás szakrális aspektusát helyezi előtérbe; az ég (cheri- a/ura) a transzcendencia szerepét hangsúlyozza. Az irodalmi korpusz ’vallás’ céltartományú metaforái a fogalom etikai és szakrális aspektusára helyezik a hangsúlyt. 5.1.8. Etnikai tudat szövegekben
konceptualizálása
oláh
cigány
(vlax
gypsy)
irodalmi
1. hural akana amari shib hural (repül) verb. akana (most) adv. amari (miénk) pronomen possessivum shib (nyelv) nomen subst. ’repül most a nyelvünk’ 2. ame zeleno veshmanushe sam ame (mi) pronomen pers. zeleno (zöld) nomen adiect. vesh (erdő-) nomen adiect. manushe (emberek) nomen subst. sam (vagyunk) pronomen pers. ’mi zöld erdő- emberek vagyunk’ Sztenderd nyelvek esetében a társadalom, nemzet gyakori céltartománya metaforikus jelentésszerkezeteknek (Lakoff: 2002; Kövecses: 2005). Tekintettel a romani nyelv szociolingvisztikai és nyelvpolitikai sajátosságaira, ezek a metaforák az oláh cigány (vlax gypsy) népcsoport társadalmi állapotát is pontosan leírják. Mivel a nyelvnek 1. nincs sztenderd változata, 2. az írásbeliség mértéke csekély: a társadalmi jelenségek is más módokon jelennek meg a metaforikus konceptualizációban. Az etnikai önazonosság kifejezésének forrásai is eltérnek sztenderd nyelvek univerzáléitól. Jelen korpusz adatai szerint az identitás konceptualizálásának kulcsfogalmai: 141
nyelv (shib- a), erdő (vesh- a)171: hural akana amari shib (repül most a nyelvünk); ame zeleno veshmanushe sam172 (zöldbeborult erdőnép vagyunk).
5.1.9. Kommunikáció konceptualizálása oláh cigány (vlax gypsy) irodalmi szövegekben 1. ande intrego foro malade e sirma ande (-ban, -ben) adv. intrego (egész) nomen adiect. foro (város) nomen subst. malade (verték) verb. e (a) art. sirma (drót) nomen subst. ’az egész városban verték a drótot’ Kövecses (2005: 39) „Az emberi kommunikáció a következő modellen alapszik: a beszélő egy bizonyos nyelvi kifejezésben kódolt üzenetet továbbít a hallgató felé. A nyelvi kifejezésnek, a kifejezés jelentésének, valamint az üzenet átvitelének a metaforikus gondolkodásban a tartály, a tárgy, illetve az átadás folyamata felel meg.” Az ande intrego foro malade e sirma (az egész városban verték a drótot) kifejezés utóbbi egy példája, mivel az információ átadásának folyamatával írja le. További adalék fenti metafora értelmezéséhez, hogy a ’te malavel e sirma’ verni a drótot kifejezés bizonyos magyarországi nyelvközösségekben a telefonálni kommunikációs aktusát jelenti.173
5.2.
Összetett céltartományok
Az összetett céltartományok vizsgálatát a folklór metaforák ez irányú elemzéséhez hasonlóan Lakoff (1993) azon megállapítása inspirálta, amely szerint lehetséges, hogy egy mondat két különböző része két eltérő metaforikus leképezést használjon egyidejűleg. Az ilyen esetekben a céltartomány két különböző aspektusa ismerhető fel. Az oláh cigány (vlax gypsy) irodalmi szövegek ez irányú vizsgálata során véleményem szerint azok az átvitt értelmű kifejezések szolgáltatják a legtöbb információt a kulturális változatokról, melyekben egyidejűleg két (vagy több) céltartomány jelenik meg a konceptualizációban. Ezek a kifejezések céltartományaikat tekintve további alcsoportokra oszthatók. 5.2.1. Esemény komponensű összetett céltartományok oláh cigány (vlax gypsy) irodalmi szövegekben Azok között az irodalmi metaforák között, melyekre Lakoff (1993) utal, – jelesül, hogy a céltartomány két különböző aspektusa ismerhető fel – a legnagyobb számban olyanokkal találkozunk, melyek eseményt és érzelmet konceptualizálnak egyidejűleg. Az elemzést tehát ezekkel kezdem. 171
Az etnikai önazonosságot konceptualizáló metaforák forrástartománya további tartalmakkal bővül azon jelentésszerkezetek esetében, melyek egyidejűleg fejeznek ki etnikai identitást és állapotot. Ezeket a metaforákat az 5.2.1.3. fejezetrészben elemzem. 172 szó szerinti jelentés: ’mi zöld erdő- emberek vagyunk’ 173 nyelvészeti terepmunka során történt megfigyelés alapján
142
5.2.1.1.
Állapot és érzelem egyidejű konceptualizálása oláh cigány (vlax gypsy) irodalmi szövegekben
1. opre ushtyilas ande lesko jilo e xovlyi opre (fel) adv. ushtyilas (kelt) verb. ande (-ban, -ben) adv. lesko (övé) pronomen possessivum jilo 8jilo) nomen subst. e (a) art. xovlyi (harag) nomen subst. ’felkelt szívében a harag’ 2. mure bish bersh barimoj, mure bish bersh bikimoj mure (enyém) pronomen possessivum bish (húsz) nomen numerale bersh (év) nomen subst. barimo (nagyság) nomen subst. -j kopula, mure (enyém) pronomen possessivum bish (húsz) nomen numerale bersh (év) nomen subst. bikimo (eladó) participium -j kopula ’húsz esztendőm nagyság, húsz esztendőm eladó’ 3. merimaski briga si pe muro jilo merimaski (halál) nomen subst. briga (bánat) nomen subst. si (van) verb. pe (-on, -en, -ön) adv. muro (enyém) pronomen possessivum jilo (szív) nomen subst. ’halál bánata van a szívemen’ 4. telal punre shutyiletar le droma telal (alatt) adv. punre (lábak) nomen subst. shutyiletar (elszáradtak) verb. le (az) art. droma (utak) nomen subst. ’lábak alatt elszáradtak az utak’ 5. ek trajo shutom opre ek (egy) nomen numerale trajo (élet) nomen subst. shutom (dobtam) verb. opre (fel) adv. ’egy életet dobtam fel’ 6. avilam savora zhene, te shuvas e briga tele avilam (<meg>jöttem) verb. savora zhene (mindenki) pronomen generale, te (hogy) konj. shuvas (dobjuk) verb. e (a) art. briga (bánat) nomen subst. tele (le) adv. ’megjöttem, mindenki, hogy ledobjuk a bánatot’ 7. shudro rup xal e jakh laki shudro (hideg) nomen adiect. rup (ezüst) nomen subst. xal (eszi) verb. e (a) art. jakh (szem) nomen subst. laki (övé) pronomen possessivum ’hideg ezüst eszi a szemét’ 8. pel plaja o rat fimlajvel pel (-on, -en, -ön) adv. plaja (hegyek) nomen subst. o (a) art. rat (vér) nomen subst. fimlajvel (villan) verb. ’a hegyeken a vér (fel)villan’ Az esemény - érzelem összetett céltartományú irodalmi metaforákat véleményem szerint két csoportra érdemes osztani, mely elkülönítés azután pontosabb információkat szolgáltat a metaforikus konceptualizációt illetően. Az e tárgykörhöz tartozó kifejezések egyik 143
jellemző csoportjában maga az érzelem megjelölésére szolgáló kifejezés szerepel. A folklór metaforákhoz174 hasonlóan, az esemény - érzelem összetett céltartományú irodalmi metaforák esetében is gyakori a ’briga-i’ bánat negatív jelentéstartalmú emóció megjelenése: e briga haj e dar mucisardas len (a bánat és a félelem bámulták egymást); avilam savora zhene, te shuvas e briga tele (megjöttem, mindenki, hogy ledobjuk a bánatot); merimaski briga si pe muro jilo (halálos bánat van a szívemen). A ’briga- -i’ bánat érzelem megjelenésén túl a korpusz ezen részében a ’dukh- a’ fájdalom és a ’xovlyi-a’ harag szerepel: merel e dukh (meghal a fájdalom); opre ushtyilas ande lesko jilo e xovlyi (felkelt szívében a harag). A másik csoportban szereplő metaforák esetében a céltartalom költői eszközzel – komponálással – jut kifejezésre. Ezekben a kifejezésekben ismereteink, tapasztalataink „felhasználásával”; előhívásával és aktivizálásával juthatunk el a szándékolt jelentés értelmezéséhez, újfajta megközelítésben. Jelen metaforák sajátos céltartalmát, egyúttal emocionális aspektusukat az adja, hogy a cselekvést kifejező igékhez milyen egyéb tartalmak kapcsolódnak. Az igéket E./ 3. személyben, a főneveket E./ alanyesetben, a mellékneveket abban a nemben közlöm, amelyben a forrásanyagban szerepelnek: a főnév a jelentésszerkezet tárgya: feldob (shudel opre) életet (trajo): ek trajo shutom opre (egy életet dobtam fel) kiiszik (avri pel) vért (rat): avri pel muro ratoro (kiissza a vérecskémet) elad (bikinel) időt húsz év (bish bersh): mure bish bers bikinav (húsz évemet eladom); mure bish bersh barimoj, mure bish bersh bikimoj175 (húsz esztendőm hatalom, húsz esztendőm eladom) a főnév a jelentésszerkezet alanya: kapja magát (lel pe) a szél (balval): parnyi balval lel pe (fehér szél kapja magát) repül (ural) az éjszaka (ratyi): bari kalyi ratyi ural mure ilesa (nagy fekete éjszaka repül a szívemmel) dagad (shulyol) az út (drom): telal punre shutyiletar le droma (a talpak alatt elsorvadtak az utak) felvillan (fimlajvel) a vér (rat): pel plaja o rat fimlajvel (a hegyeken a vér felvillan) eszik (xal) az ezüst (rup): shudro rup xal e jakh laki (hideg ezüst eszi a szemét)
5.2.1.2.
Állapot és etnikai tudat egyidejű konceptualizálása oláh cigány (vlax gypsy) irodalmi szövegekben
1. amende ruv- chorripe rovel amende (nálunk) adv. ruv - (farkas) nomen subst. chorripe (szegénység) nomen 174 175
bővebben ld. 81. o. szó szerinti jelentése: „húsz esztendőm nagyság, húsz esztendőm eladó”
144
subst. rovel (sír) verb. ’nálunk farkas- szegénység sír’ 2. amende krájmuca phirkerel amende (nálunk) pronomen pers. kráj (király-) nomen adiect. muca (macska) nomen subst. phirkerel (járkál) verb. ’nálunk királymacska járkál’ 3. amende suri- khanralo balo garuvel pe amende (nálunk) adv. suri- (kés) nomen subst. khanralo (tüskés) nomen adiect. balo (disznó) nomen subst. garuval (rejt) verb. pe (magát) pronomen reflexivum ’nálunk kés- sündisznó rejti magát’ 4. amende vi nasul taj vi buzhanglo drom si, szo saj tela phu lingrel kon kalo amende (nálunk) pronomen pers. vi (is) partikula nasul (rossz) nomen adiect. taj (és) konj. vi (is) partikula buzhanglo (ravasz) nomen adiect. drom (út) nomen subst. si (van) verb., szo (ami) pronomen relativum saj (lehet) partikula tela (alá) adv. phu (föld) nomen subst. lingrel (visz) verb. kon (aki) pronomen relativum kalo (fekete) nomen adiect. ’nálunk rossz és ravasz út is van, ami le tudja vinni a földbe, aki fekete’ Jelen fejezet első részében arra a következtetésre jutottam, hogy az etnikai önazonosság kifejezésének, az identitás konceptualizálásának kulcsfogalmai az oláh cigány (vlax gypsy) irodalomban a nyelv és az erdő.176 A kifejezések köre bűvül abban az esetben, ha a céltartalom egyúttal az etnikum, mint társadalmi/ mentális képződmény állapotát is leírja. Érdekes jelenség az irodalmi nyelvben, hogy a metaforikus konceptualizációban fenti jelenség jellemzően autentikus tartalmak bevonásával történik. A már jelzett ’út’ és ’nyelv’ mellett állatokfajok177 megjelenésével bővül. A földrajzi - természeti környezettel kapcsolatos tapasztalatokon túl egyéb tényezők is szerepet játszanak abban, hogy az oláh cigány irodalmi nyelvben mely állatfajok jelennek meg a metaforikus konceptualizációban. Ezek a kognitív tartalmak akkor válnak láthatóvá, ha megvizsgáljuk, milyen szemantikai jellemzőkkel bírnak az ezekkel egyidejűleg szereplő fő -, illetve melléknevek és igék. Asszociációs kapcsolatok az egyes állatfajokkal (a könnyebb átláthatóság kedvéért a cigány nyelvű kifejezéseknek csak egyes számú alakját közlöm): 1. főnevek és elvont fogalmak: farkas (ruv) - szegénység (chorripe): amende ruv- chorripe rovel (nálunk farkasszegénység sír) nyúl (shoshoj) - félelem (daripe): amende sosoly- daripe nasel (nálunk nyúl- félelem fut) 2. főnevek és melléknevek: macska (muca )- király- (kraj-): amende krájmuca phirkerel (nálunk királymacska járkál) 176 177
bővebben ld. 132. o. Az egyes állatfajokhoz kötődő szimbolikus tartalmak leírását ld. 104. o.
145
sündisznó (kanralo balo) - kés- (shuri-): amende suri- khanralo balo garuvel pe (nálunk kés- sündisznó rejti magát) 3. főnevek és igék: farkas (ruv) - sír (rovel): amende ruv- chorripe rovel (nálunk farkas- szegénység sír) macska (muca )- járkál (phirkerel): amende krájmuca phirkerel (nálunk királymacska járkál) nyúl (shoshoj) - fut (nasel): amende sosoly- daripe nasel (nálunk nyúl- félelem fut) sündisznó (kanralo balo) - rejti magát (garuvel pe): amende suri- khanralo balo garuvel pe (nálunk kés- sündisznó rejti magát) Állapot és etnikai tudat egyidejű konceptualizálásának – az állatfajokon túl – másik jellemző eszköze az út (drom- a). A fogalom jelzői (tekintve, hogy a ’drom’ hímnemű főnév, a mellékneveknek csak hímnemű alakjait közlöm): jó (lasho), rossz (nasul), ravasz (buzhanglo): amende szi lasho drom, so vi khere lingrel o chorro bipinzhardes (nálunk van jó út, ami hazaviszi a szegény ismeretlent is); amende vi nasul taj vi buzhanglo drom si, szo saj tela phu lingrel kon kalo (nálunk rossz és ravasz út is van, ami le tudja vinni a földbe, aki fekete). 5.2.2. Erkölcs komponensű összetett céltartományok oláh cigány (vlax gypsy) irodalmi szövegekben További szignifikáns csoportját alkotják az irodalmi metaforáknak azok a jelentésszerkezetek, amelyek az etikai tartalmak mellett egyéb – elsősorban elvont fogalmakat – jelenítenek meg egyidejűleg. Ezek a tartalmak a következők: gondolat beszéd (vorba) által, érzelem (negatív): harag (xovlyi), érzelem (pozitív): arany kéz (somnakaj vast), szerencse (baxt). erkölcs - gondolat: na pe kodi vorba detehardyol (ne arra a beszédre pirkadjon) erkölcs - érzelem: andam somnakaj vastenca (hoztuk arany kézzel); te nashen angla e xolyi kaj avel? (futnotok a harag előtt hová vezet?) erkölcs - szerencse: le baxtale kasht le duje shukare kopachen mashkaral (a szerencsés fa két szép ággal van körülvéve) Az etikai tartalmakkal egyidejűleg megjelenített céltartalmak az erkölcsről való gondolkodás kultúrspecifikus aspektusait mutatják.
146
6. FEJEZET METONIMIKUS JELENTÉSSZERKEZETEK OLÁH CIGÁNY (VLAX GYPSY) FOLKLÓR ÉS IRODALMI SZÖVEGEKBEN A metonímiák pontos elemzése érdekében a Lakoff (1980: 38) és Kövecses (2005: 148) tipológiáját együttesen alkalmazom. A folklór, illetve az irodalmi anyagban szereplő kifejezéseket szinkrón vizsgálom annak érdekében, hogy az esetleges specifikus tartalmak (idealizált kognitív modellek) láthatóvá váljanak. Hipotézisek: 1. Az oláh cigány (vlax gypsy) írott nyelvi folklór és irodalmi anyag inkább metaforikus, mint metonimikus. 2. A specifikus fogalmi viszonyok jellemzően kultúrspecifikusak, különösen a folklór nyelvi anyagban. 3. Sem a közvetítő-, sem a célentitások között nem találunk társadalmi és indusztriális tartalmakat (intézmény, irányító - irányított; termék - felhasználó) stb. sem az irodalmi, de kiváltképp a folklór korpuszban nem. 4. A folklór korpuszban szignifikánsan olyan közvetítő-, és célentitások vannak jelen, melyek univerzális tapasztalatokon alapulnak és szerveződnek ugyanazon IKM- be, – elsősorban: ’testrész az ember helyett’, illetve ’hatás az ok helyett’ – amennyiben autentikus tartalmakról van szó.
6.1.
Specifikus fogalmi viszonyok oláh cigány (vlax gypsy) írott nyelvi szövegekben
A folklór és irodalmi szövegekben szereplő metonímiák együttes vizsgálata során – a fogalmi viszonyok tekintetében – Lakoff (1980) és Kövecses (2005) tipológiája alapján a következő fogalmi viszonyokat azonosítottam: -
a ’hatás az ok helyett’ 16 a./ a hatás cselekvés, vagy annak hiánya 5 b./ a hatás érzelem 4 c./ a hatás változás, vagy annak megakadályozása 4 d./ a hatás állapot 3
-
az ’eszköz a cselekvés helyett’ 7 a ’testrész az ember helyett’ 4 a ’rész az egész helyett’ 2 az ’egész a rész helyett’ 2
6.1.1. Az ’eszköz a cselekvés helyett’ fogalmi viszony oláh cigány (vlax gypsy) írott nyelvi metonímiákban Az egyes fogalmi viszonyok előfordulásának mennyiségi mutatójával ellentétben az elemzést az eszköz a cselekvés helyett fogalmi viszony tárgyalásával kezdem, mert ez a 147
specifikus fogalmi viszony folklór és irodalmi szövegek metonimikus kifejezéseiben egyaránt előfordul. (További azonosított fogalmi viszonyokra csak a folklór nyelvi anyagban találunk példát.) A vizsgált irodalmi korpuszban ’kés’ (shuri- a), mint a cselekvést helyettesítő eszköz két metonímiában szerepel: terno jileste lungo shuri si178 (hosszú, hegyes tőr ifjú szívében); avel- jakhenca dikhel po shuri179 (szeme villan s tapad a tőrre). Ezekben a kifejezésekben a célentitás, melyet az eszköz helyettesít erőszakos cselekvés: 1. terno jileste lungo shuri si terno (fiatal) nomen adiect. jileste (szív) nomen subst. lungo (hosszú) nomen adiect. shuri (kés) nomen subst. si (van) verb. ’fiatal szívnél hosszú kés van’ 2. avel- jakhenca dikhel po shuri avel- (jön-) jelen esetben participium jakhenca (szemek) nomen subst. dikhel (néz) verb. po (-ra, -re) adv. shuri (kés) nomen subst. ’jövő <mozgásban lévő> szemekkel néz a késre’ További azonosság fenti metonimikus nyelvi szerkezetekben, hogy mindkettő esetében testrész is megjelenik a konceptualizációban, nevezetesen a szív (jilo) és a szem (jakh-a). Előbbi kifejezés esetében a testrész (szív- jilo) at erőszakos cselekvés célpontjára utal. Létfontosságú szervről lévén szó, a szóban forgó cselekvés mélységét és intenzitását hivatott kifejezni. Utóbb ismertetett metonímiában a szem (jakh- a) az észlelésre utal és az erőszakos cselekvés elkerülésére utal. A vas (sasri) <nomen subst.>, illetve vas- (sastruno. nyi- e) <nomen adiect.> szintén két ízben szerepel az irodalmi korpuszban felleletető metonímiák között, mint cselekvést helyettesítő eszköz. „vas: A szilárdság, az erő és a türelem szimbóluma. Megtestesíti a gonosz erőket is, mert elterjedése a fegyverkészítés és a harcművészet fejlődését vonta maga után. (…) vérszomjas, kegyetlen, kártékony erő, és gyilkolást, háborút zúdított az emberekre. (…) Az irodalmi művekben megjelenő vas általában negatív jelentésű.”180 3. ande sastri phandaven les ande (-ba, -be) adv. sastri (vas) nomen subst. phandaven (zárták) verb. les (őt) pronomen pers. ’vasba zárják őt’ 4. sastrune gada sastrune (vas-) nomen adiect. gada (ruha) nomen subst. ’vas ruha’ Azokban a metonimikus kifejezésekben, melyekben a közvetítő entitás a vas, a célentitás, melyet helyettesít a fogva tartás. Ez a motívum gyakori tárgya irodalmi szövegeknek, különösen olyan nemzetek/ etnikai csoportok írásos kultúrájában, mely 178
műfordítás; szó szerinti jelentése: „fiatal szívnél hosszú kés van” műfordítás; szó szerinti jelentése: „(kb.) jövő <mozgásban lévő> szemekkel néz a késre” 180 Pál- Újvári (2001: 485 ) 179
148
népcsoportok identitásában a szabadság - rabság tematikája kiemelt helyet foglal el a mindennapi és művészeti diskurzusokban. A drót (sirma- i), mint cselekvést helyettesítő eszköz egy irodalmi metonímiában szerepel: 5. inger sirma inger (vigyél) verb. sirma (drót) nomen subst. ’vigyél drótot’ Ebben a jelentésszerkezetben a ’drót’ mint kommunikációs csatorna van jelen. Ez a jelenség kultúrspecifikus.181 Magyarországi nyelvközösségekben a ’te malaval e sirma’ ’verni a drótot’ jelentésszerkezet a telefonálás kommunikációs aktusát jelenti, mely szószerkezetben a ’drót’ a kommunikációs csatorna szimbolikus megjelenítése. Fenti metonímia az irodalmi korpuszban „add át/ tovább az információ” értelmezésben szerepel. A folklór korpuszban a ’kés’ és a ’kard’ jelenik meg, mint – erőszakos cselekvést helyettesítő eszköz – a metonimikus kifejezésekben. „kard: Jelentése sajátos kettősséget hordoz, mivel az életben és halálban, a teremtésben és pusztításban megnyilvánuló ellentétes erőket reprezentálja. Maszkulin, aktív erő. (…) Általánosan az erő, a hatalom, a hősiesség és a hadiállapot jelképe.”182 6. dikh muro xanro the tyi korr dikh (nézd) verb. muro (enyém) pronomen possessivum xanro (kard) nomen subst. the (hogy) konj. tyi (tiéd) pronomen possessivum korr (nyak) nomen subst. ’nézd a kardomat hogy a nyakad…’ 7. la shurasa ésh shinla i korr la (a) art. shurasa (kés<sel>) nomen subst. ésh (és) konj. shinla (vágni fogja) verb. i (a) art. korr (nyak) nomen subst. ’a késsel és vágni fogja a nyakat’ További azonosság fenti metonímiák esetében, hogy az erőszakos cselekvés az emberi testen belül a nyak testrészre irányul. Véleményem szerint ez a jelenség a szándékolt tartalom intenzitását és teljes értékűségét hivatott kifejezni. A nyak testrészre irányuló erőszakos cselekvés a fej183 elvesztésével járhat. Fenti jelentésszerkezetek értelmezése egyaránt lehet szó szerinti és metonimikus. Előbbi vonatkozásban az élet elvesztését fejezi ki; átvitt értelemben az élet szabályozásának, irányításának a képességétől való megfosztást konceptualizálja. 6.1.2. A ’hatás az ok helyett’ fogalmi viszony oláh cigány (vlax gypsy) folklór metonímiákban
181
bővebben ld. 134. o. Pál- Újvári (2001: 239) 183 „fej: Az egész ember, a mikrokozmosz jelképe. Az életerő helye, az aktív princípium, amely irányít, parancsol és szabályoz. „ (Pál- Újvári : 2001: 139) 182
149
Az oláh cigány (vlax gypsy) folklór eretedetű metonimikus jelentésszerkezetek legnagyobb számú, egyúttal leginkább specifikus csoportját azok a kifejezések alkotják, amelyek a hatást fogalmazzák meg az ok helyett. Megítélésem szerint ezek a metonímiák további alcsoportokra oszthatók a hatás jellege szerint: 1. a hatás cselekvés, vagy annak hiánya, 2. a hatás állapot, 3. a hatás érzelem, 4. a hatás változás, vagy annak megakadályozása. 6.1.2.1.
A hatás cselekvés, vagy annak hiánya
Jelen fejezetrészben azokat a metonímiákat elemzem, melyekben az okot helyettesítő hatás cselekvésként, vagy annak hiányaként konceptualizálódik. Megítélésem szerint a kifejezni kívánt hatás értelmezéséhez akkor kerülünk közelebb, ha megvizsgáljuk a metonimikus jelentésszerkezetekben szereplő igék szemantikai jellemzőit. Ezek: 1. alapvető fiziológiai igényekkel kapcsolatosak, 2. emocionális többletttartalommal bírnak, 3. mozgást kifejező igék. A hatás lehet emocionális természetű, mely az érzelem fiziológiai aspektusa által nyilvánul meg: sír (rovel) - sírva fakad (astarel te rovel): 1. rovel pala leste rovel (sír) verb. pala (után) adv. leste (nála) adv. ’sír utána’ 2. astarel te rovel muro Pétre astarel (fog/kezd/ fakad) verb. te (hogy) konj. rovel (sír) verb. muro (enyém) pronomen possessivum Pétre (Péter) nomen subst. ’sírva fakad Péterem’ 3. o grast meg kezdínlas te rovel o (a) art. grast (ló) nomen subst. meg (meg) konj. kezdínlas (<el>kezdett) verb. te (hogy) konj. rovel (sír) verb. ’a ló meg (el)kezdett sírni’ A sírás, mint élettani aktus az érzelmek kifejezésének fizikailag érzékelhető jele. Univerzális emberi tapasztalat, mind abban az értelemben, hogy a./ hatás kiváltására alkalmas, b./ bizonyos emocionális és/ vagy fizikai befolyás által következik be és ebben az értelemben maga a hatás. Ezeken az egyetemes tapasztalatokon nyugszik az oláh cigány metonímiákban betöltött szerepe is. Az okot hatással, azon belül is cselekvéssel helyettesítő metonímiák harmadik jellemző csoportját azok a kifejezések alkotják, melyekben mozgást kifejező igék szerepelnek: fogja magát (lel pe) - megy (zhal): 4. las pes te zhal las (fogta) verb. pes (magát) pronomen reflexivum te (hogy) konj. zhal (megy) verb. ’fogta magát menni’ A lel pe<s> (fogja magát) szószerkezet azt a cselekvést nyomatékosítja, amelyre vonatkozik. A cselekvésre irányuló szándékot hangsúlyozza, mely jelen példa esetében a helyváltoztatás/ haladás. 150
vág (shinel): 5. mindyár la rojasa pre tut shináv mindyár (mindjárt) adv. la (a) art. rojasa (bot) nomen subst. pre (-ra, -re) adv. tut (téged) pronomen pers. shináv (ütök) verb. ’mindjárt a bottal rád vágok’ A ’vág’ (shinel) cselekvő ige intenzitásával kifejezendő jelen metonímia gyors, átható változást konceptualizál. Azokban a metonímiákban, amelyekben a hatást kiváltó ok cselekvés formájában konceptualizálódik, a célentitás olyan cselekvésfogalmak által jut kifejezésre, melyek az emberi lét legalapvetőbb tapasztalatait tükrözik: fiziológiai szükségletek, érzelmek, mozgás. cselekvésfogalmak: sír (rovel) - sírva fakad (astarel te rovel), vág (shinel), fogja magát (lel pe), megy (zhal).
6.1.2.2.
A hatás érzelem
Az e tárgykörbe tartozó specifikus fogalmi viszonyok következő csoportját azok a metonímiák alkotják, melyekben az okot helyettesítő hatás érzelmi tartalomra való utalás által jut kifejezésre. Ez az indirekt jelentés a metonímiákban szereplő igék segítségével jut kifejezésre. Ez az indirekt jelentés a metonímiákban szereplő igék segítségével jut kifejezésre: nem hisz <el> (chi patyal): 1. chi patyas muri duma chi (nem) inf. patyas (hiszed) verb. muri (enyém) pronomen possessivum duma (beszéd) nomen subst. ’nem hiszed a beszédemet’ 2. chi patyalas lake e zhulji chi (nem) inf. patyalas (hitt) verb. lake (neki) pronomen pers. e (a) art. zhulji (nő) nomen subst. ’nem hitt neki a nő’ fél ( daral): 3. me suha csi darap tutar me (én) pronomen pers. suha (soha) inf. csi (nem) inf. darap (félek) verb. tutar (tőled) pronomen pers. ’én soha nem félek tőled’ 4. daralas lesa te zhal andel jakha daralas (félt) verb. lesa (vele) pronomen pers. te (hogy) konj. zhal (megy) verb. andel (-ból, -ből) adv. jakha (szemek) nomen subst. ’félt vele menni szemekből’ Az
érzelmek
metaforikus
kifejezésével 151
ellentétben,
a
metonimikus
jelentésszerkezetekben az emocionális tartalmak jelenléte mennyiségileg és minőségi szempontból egyaránt szűkös. Jelen példák esetében a hatás, amely érzelmek segítségével jut kifejezésre negatív vagy semleges jelentéstartalommal bír. Az elutasító többlettertalmú metonímiák kulcsfogalma a fél ( daral) ige. Azok a jelentésszerkezetek, melyekben a nem hisz <el> (chi patyal) szóösszetétel szerepel, mentális elutasítást fejeznek ki. 6.1.2.3.
A hatás változás, vagy annak megakadályozása
Ebben a fejezetrészben azokat a metonimikus jelentésszerkezeteket elemzem, amelyekben a hatás – az okot helyettesítendő – változásként, illetve annak megakadályozásaként konceptualizálódik. Az írott nyelvi korpuszban ezzel a specifikus fogalmi viszonnyal kizárólag folklór metonímiák esetében találkozunk. Megítélésem szerint ezek a kifejezések autentikus fogalmi tartalmakra épülnek, bizonyos esetekben kultúrspecifikus vonásokat is magukon viselnek. Ezekhez a tartalmakhoz akkor kerülünk közelebb, ha megvizsgáljuk a metonímiákban szereplő kulcsfogalmak legfontosabb szemantikai jellemzőit. Az első jellemző csoportba azok a metonimikus kifejezések tartoznak, amelyek magukban foglalnak transzcendentális többletjelentéssel rendelkező természeti tartalmakat. Ezek a korpuszban szereplő kifejezések esetében a világ (luma) és az ég (cheria/ura): világ (luma): xasajvel i luma elveszik a világ: 1. xasajvel i luma xasajvel (elveszik) verb. i (a) art. luma (világ) nomen subst. ’elveszik a világ’ ég (cheri- a/ura): tál o chéri te bandyol hajoljon (meg) az ég: 2. tál o chéri te bandyol tál (legyen) verb. o (az) art. chéri (ég) nomen subst. te (hogy) konj. bandyol (hajlik) verb. ’hajoljon (meg) az ég’ Mindkét metonímia esetén a változás, mely hatásként konceptualizálódik, negatív előjelű. A tál o chéri te bandyol (hajoljon <meg>) az ég jelentésszerkezet radikális változást fejez ki; a xasajvel i luma (elveszik a világ) példa értelmezésénél a fordulat teljes értékű és visszavonhatatlan. Szintén érvényteleníti a változás előtti állapotot a végo-j amenge (végünk van) jelentésszerkezet: 3. végo-j amenge végo (vég) nomen subst. -j kopula amenge (nekünk) pronomen pers. ’végünk van’ Az előző két példához hasonlóan jelen kifejezés is abszolút és visszafordíthatatlan változást konceptualizál. Fentieken túl található a korpuszban olyan metonimikus nyelvi szerkezet, amely 152
kultúrspecifikus jelenség segítségével fogalmazza meg a célentitást – azaz hatást az ok helyett –, amely jelen példa esetében az átok (armaj- a): 4. ármájá dáv tu, te na luludares avri ármájá (átkokat) nomen subst. dáv (adok) verb. tu (neked) pronomen pers., te (hogy) konj. na (ne) imperat luludares (virágzol) verb. avri (ki) adv. ’átkokat adok neked, hogy ne virágozz ki’ A hatást változásként konceptualizáló metonimikus kifejezések közös sajátossága, hogy a fordulat, ezzel együtt a benyomás/ tapasztalat minden esetben negatív előjelű. világ (luma): xasajvel i luma (elveszik a világ); ég (cheri- a/ura): tál o chéri te bandyol (hajoljon <meg> az ég). Az e tárgykörbe tartozó metonímiák következő szignifikáns csoportját azok a kifejezések alkotják, melyekben élőlények szerepelnek: (cigány) ember/ férj (rom- a), ló (grast- a), fa (kasht- a). fa (kasht- a): atunchi o kasht kerdyílas palpále cigno (akkor a fa visszavált kicsivé) kulcsfogalmak: átok (armaj- a), világ (luma), fa (kasht- a), ég (cheri- a/ura).
6.1.2.4.
A hatás állapot
Ebben a fejezetrészben azokat a metonimikus kifejezéseket ismertetem és elemzem, amelyek esetében az okot helyettesítő hatás állapotként konceptualizálódik. Véleményem szerint ezeknek a jelentésszerkezeteknek a bennük szereplő, az állapotokat leíró igék, melléknévi igenévek és határozószók a kulcsfogalmai: ragyog (ragyoginel)184: 1. andre radyogindas e soba katar leste andre (be) adv. radyogindas (ragyogott) verb. e (a) art. soba (szoba) nomen subst. katar (-tól, -től) adv. leste (nála) adv. ’beragyogott a szoba tőle’ Jelen metonimikus szerkezetben a ’ragyog’ ige olyan állapotot konceptualizál közvetítő entitásként, amely hatás eredményeként jött létre. Az ilyen módon létrejött impresszió intenzív és kiterjedt. (meg)hal (merel): 2. meras pala tye phral meras (halunk) verb. pala (után) adv. tye (tiéd) pronomen possessivum phral (fivér) nomen subst. ’halunk a fivéred után’ halott (mulo- lyi- e): 184
magyar nyelvű kifejezés, romani ragozással
153
3. tye phrál aba múle örökre tye (tiéd) pronomen possessivum phrál (fivér) nomen subst. aba (már) adv. múle (halott) participium örökre (örökre) adv. ’fivéred már halott örökre’ A halál, mint közvetítő entitás két metonimikus kifejezésben van jelen. Ezeknek a példáknak az esetében a célentitás állapot. mélységét és visszavonhatatlanságát hivatott kifejezni. 6.1.3. A ’testrész az ember helyett’ fogalmi viszony oláh cigány (vlax gypsy) folklór metonímiákban Erre a specifikus fogalmi viszonyra – a ’hatás az ok helyett’ fogalmi viszonyhoz hasonlóan – csak a folklór korpuszban találunk példát. Testrészek közül a ’csont’ (kokalo- a) és a ’szem’ (jakh- a) jelenik meg a konceptualizációban. A továbbiakban azon szempont szerint ismertetem és elemzem ezeket a kifejezéseket, hogy mely testrész jelenik meg a konceptualizációban.
6.1.3.1.
Csont az ember helyett
1. numa leske kokala vorbin pe ando pato numa (csak) partikula leske (övéi) pronomen possessivum kokala (csontok) nomen subst. vorbin (beszélnek) verb. pe (magukat) pronomen reflexivum ando (-ban, -ben) adv. pato (ágy) nomen subst. ’csak a csontjai beszélnek az ágyban’ 2. lake kokala duma te del lake (övéi) pronomen possessivum kokala (csontok) nomen subst. duma (beszéd) nomen subst. te (hogy) konj. del (ad) verb. ’csontjai beszéljenek’ 3. leske kokala pale sa pala oltári shudelas leske (övéi) pronomen possessivum kokala (csontok) nomen subst. pale (pedig) adv. sa (mind) adv. pala (mögé) adv. oltári (oltár) nomen subst. shudelas (dobta) verb. ’csontjait pedig mind az oltár mögé dobta’ „csont/csontváz: Szimbolikája többrétű. Mivel a létezők eredendő anyaga, az újjászületés csírája, a lélek lakhelye, ezért a legyőzhetetlen életelv, az erény, a feltámadás, a feltámadásba vetett hit kifejezője. Másrészt a halál és a gyász jelképe.”185 A folklór korpuszban négy olyan metonímiát azonosítottam, amelyekben a csont az ember helyett fogalmi viszony jelenik meg. A ’csont’ (kokalo- a), mint testrész magát az embert helyettesíti ezekben a metonímiákban. Két kifejezés esetében ez a fogalmi viszony a fizikai aspektusra vonatkozik: leske kokala pale sa pala oltári shudelas (a csontjait pedig mind az oltár mögé dobta); kokala hi, del andre kaver soba, dikhel, ke sa mule hi (csontok vannak, adja másik szobába, látja, mind halottak). 185
Pál- Újvári (2001: 97)
154
Fenti fogalmi viszony körébe tartozó további két kifejezés esetében a helyettesítés az ember intellektuális/ értelmi képességeire való utalás: lake kokala duma te del (a csontjai beszéljenek); numa leske kokala vorbin pe ando pato (csak a csontjai beszélnek az ágyon). Mindkét jelentésszerkezetben megjelenik a beszéd képessége. Előbbi kifejezés esetében a beszéd fiziológiai aspektusa kerül előtérbe a ’szólni’ (duma te del) kifejezés szemantikai tartalma miatt.186 Utóbbi metonímiában a ’beszél’ (vorbil) ige jelenik meg, amely feltételezi gondolati tartalmak és kifejezési szándékok meglétét. 6.1.3.2.
Szem az ember helyett
„szem: A lelki és szellemi érzékelés (…), szellemi látás és bölcsesség kifejezője.”187 A szem az ember helyett fogalmi viszonyt magában foglaló kifejezés egy ízben szerepel a folklór korpuszban: 1. so tye jákha kívánínen so (mi) pronomen interrogativum tye (tieid) pronomen possessivum jákha (szemek) nomen subst. kívánínen (kívánnak) verb. ’mit kívánnak a szemeid’ Fenti metonímiában – a szem szimbolikájával analóg – az ember lelki - szellemi igényei konceptualizálódnak. 6.1.4. A ’rész az egész helyett’ fogalmi viszony oláh cigány (vlax gypsy) folklór metonímiákban A következő specifikus fogalmi viszony, amely folklór szövegek metaforáiban előfordul: a ’rész az egész helyett’. Mindkét kifejezés esetében az egész az emberi test, a közvetítő entitás a por (praxo- ura): 1. inke chi tyo praxo na mukhlomas inke (még) adv. chi (sem) inf. tyo (tiéd) pronomen possessivum praxo (por) nomen subst. na (sem) inf. mukhlomas (engedtük volna) verb. ’még a porodhoz sem engedtük volna’ 2. ke praxo kerav la ba me ke (mert) konj. praxo (por) nomen subst. kerav (teszem/ csinálom) verb. la (őt) pronomen pers. ba (de) konj. me (én) pronomen pers. ’mert porrá teszem,de én’ Egyéb tematikában nem találunk nyelvi példát sem a folklór-, sem az irodalmi szövegekben. A múlandóság/ halál ilyen jellegű metonimikus konceptualizációja minden bizonnyal kultúrspecifikus jelenség.
186 187
bővebben ld. 43. o. Pál- Újvári (2001:427)
155
6.1.5. Az ’egész a rész helyett’ fogalmi viszony oláh cigány (vlax gypsy) folklór metonímiákban Folklór metonímiák esetén a rész az egész helyett fogalmi viszonyra olyan nyelvi példákat találunk, melyekben az egész, mint célentitást emberi közösségek formájában konceptualizálódik. 1. az össesho gav phabolas az (az) art. össesho (összes) adv. gav (falu) nomen subst. phabolas (égett) verb. ’az összes falu égett’ 2. dyasba te cirdavav mure thema dyasba (gyászba) adv.te (hogy) konj. cirdavav (húzom) verb. mure (enyémek) pronomen possessivum thema (országok) nomen subst. ’gyászba húzzam az országaimat’ Ezen metonímiákban közvetítő entitásként a társadalmi szerveződés alapvető egységei jelennek meg. Az előző fogalmi viszonyhoz hasonlóan jelen esetben is olyan módjával állunk szemben a közvetítő - és célentitások kapcsolódásának, amelyek kulturális változatoknak tekinthetők. A konceptualizáció mindkét eleme homogén: sem a fogalmi viszony nem jelenik meg más egyéb entitások kifejezésével; sem a jelentésszerkezetek tartalmi elemei nem bukkannak fel a konceptualizáció egyéb területein.
6.2.
Idealizált kognitív modellek oláh cigány (vlax gypsy) írott nyelvi szövegekben
Lakoff (1980) szerint tapasztalatainkat idealizált kognitív modellek strukturálják. Az IKM szervezi a beérkező információ kategorizálását. Az IKM-ek olyan fogalmi sémák, amelyek a világról, a minket körülvevő természeti és társadalmi környezetről való tudásunk, valamint a mindennapi életünkkel kapcsolatos attitűdjeink kultúrspecifikus elemeit foglalják össze. Ezek a fogalmi sémák két entitás kölcsönhatásából jönnek létre. A közvetítő entitás ráirányítja a figyelmet vagy mentális elérést biztosít a másik entitás számára. Ez a másik entitás, amelyre a figyelem irányul, a célentitás.” A két entitás egymáshoz közel helyezkedik el a fogalmi térben, szorosan összefüggnek, gyakorlatilag ugyanabba a tartományba tartoznak. Lakoff (1987: 68) megállapítása szerint a világot idealizált kognitív modellek segítségével rendezzük struktúrákba. Ezek a struktúrák a mindennapi diskurzusokban szubjektívak; az egyes nyelvek esetében kultúrspecifikusak. Az idealizált kognitív modellek, mint fogalmi sémák viselkedésünket/ viszonyulásainkat részben meghatározzák és leírják. Ezek a szubjektív struktúrák egységbe foglalják azokat a mentális forgatókönyveket, ahogyan a nyelvhasználók bizonyos jelenségeket értelmeznek és kifejeznek. A nyelvtudományban fenti információk elsősorban a metonímiák kognitív szemantikai elemzésével érhetők tetten. A következőkben ezeket a fogalmi sémákat ismertetem. 156
6.2.1. Idealizált kognitív modellek oláh cigány (vlax gypsy) írott nyelvi folklór metonímiákban A folklór metonímiákban fellelhető idealizált kognitív modelleket a célentitások alapján rendszereztem. Megítélésem szerint önmagában is fontos információt hordoz a megismerést illetően, hogy milyen tartalmak indirekt konceptualizálása történik egyik entitásnak egy másikkal való kifejezése által. A folklór írott nyelvi anyagban ezek a szándékolt tartalmak: 1. ember, 2. halál, 3. társadalom. Az ember, mint célentitás helyettesítése a ’csont’ (kokalo- a) és a ’szem’ (jakh- a) közvetítő entitásokkal történik a folklór korpuszban. A csont az emberi test váza; míg a szem az érzékelés egyik legfontosabb szerve. A metonimikus jelentésszerkezetekben tehát az emberi lét két alapvető: 1. fizikai, 2. mentális aspektusa jelenik meg közvetítő entitás formájában. A halál, mint célentitás a ’kés’ (shuri- a) és a ’kard’ (xanro- e) közvetítő entitások segítségével jut kifejezésre. Mindkét kifejezésforma alapvető tulajdonsága az fizikai erőszakra való utalás. A társadalom, mint célentitás helyettesítése a ’falu’ (gav- a) és az ’ország’ (them-a) közvetítő entitásokkal történik. A társadalom fenti metonimikus nyelvi szerkezetek értelmezése szerint életközösségek bizonyos formáit jelenti; olyan szociális alakulatokat, melyek a társadalmi szerveződés alapjait képezik ősidőktől fogva. 6.2.2. Idealizált kognitív modellek oláh cigány (vlax gypsy) írott nyelvi irodalmi metonímiákban Az irodalmi korpusz ezen aspektusra vonatkozó adatait szintén a szándékolt tartalmak, azaz a célentitások mentén vizsgálom. Az irodalmi nyelv ebből a szempontból erősen differenciált a mindennapi nyelvhasználattól, ezért megítélésem szerint a közvetíteni kívánt kulturális tartalmakra vonatkozóan kaphatunk bizonyos információkat az irodalmi metonímiák idealizált kognitív modelljeinek ismertetésével. Nem haszontalan azonban reményeim szerint abból a szempontból, hogy a viszonylag fiatal oláh cigány írott nyelvi kultúrában milyen tartalmi jellemzőkkel bírnak a metonímiák célentitásai, melyek a következők: 1. erőszakos cselekvés, 2. kommunikáció, 3. fogva tartás. Az erőszakos cselekvés, mint célentitás helyettesítése a ’kés’ (shuri- a) közvetítő entitás segítségével történik, mely jelenségre két példát találunk az irodalmi korpuszban. A kommunikáció célentitás a ’drót’ (sirma-i) helyettesítése A fogva tartás/ akadályozottság a vas (sastri, nomen substantivum); illetve vas-, vasból való (sastruno- nyi- e, nomen adiectivum) fogalmakkal, mint közvetítő entitásokkal jut kifejezésre. Az oláh cigány írott nyelvi folklór -, valamint irodalmi metonímiákban azonosított idealizált kognitív modellek jellemző különbséget mutatnak a megjelenített célentitások tekintetében. Amíg a folklór eredetű metonimikus jelentésszerkezetek magát az embert, illetve az emberi lét alapvető tapasztalatait (halál, társadalom) konceptualizálják, addig az irodalmi/ költői metonímiák megjelenített tartalmai jellemzően cselekvések.
157
7. FEJEZET UNIVERZALITÁS ÉS VÁLTOZATOSSÁG Ebben a fejezetben a folklór és irodalmi korpusz együttes vizsgálatával az oláh cigány (vlax gypsy) írott nyelvi szövegekben szereplő metaforák kulturális sajátosságait tárom fel. A kulturális különbségek óriásiak lehetnek, mert a metaforikus konceptualizáció tárgyát képező fogalmak mindegyike – pl. művészet, munka, együttműködés, szeretet – széles körben változik kultúráról kultúrára.188 Lakoff (1980: 124- 126) szerint a valóság emberi szempontjai – illetve azok a legnagyobb része, ami számít nekünk – kultúrától a kultúráig változnak, mióta a különböző kultúráknak különböző konceptuális rendszereik vannak. A kultúrák fizikai környezeteken belül (is) léteznek, néhányuk gyökeresen különbözik – dzsungelek, sivatagok, szigetek, tundra, hegyek, városok, stb. Mindegyik kultúrának meg kell határoznia egy olyan társadalmi valóságot, amelyben az embereknek vannak olyan szerepeik, amelyek értelmet adnak nekik, illetve olyan feltételeket, amelyekben társadalmilag tudnak működni.189 Kultúra és metafora viszonyát tekintve Lakoff és Johnson (1980) vázlatos megállapításokat tesz, mely gondolatok kiindulópontjai és ösztönzői a későbbi kognitív nyelvészeti kutatásoknak. Metaphors we live by (1980) című munkájukban e tárgykörben a következőket írják: -
Mindennapi metaforáink, akár kulturálisak, akár személyesek, részben rituálékban őrződnek meg. A kulturális metaforák és velük az értékük, rituálék által terjed. A rituális formák nélkülözhetetlen részei élménybázisunknak; kulturális - metaforikus rendszerünknek. Nem lehet kultúra rítus nélkül.190
Lakoff korai – metafora és kultúra viszonyát taglaló – útkeresését Kövecses (2005: 190) nevesíti és teszi alkalmassá arra, hogy adekvát kutatások alapjául szolgáljanak. Véleménye szerint „(…) két fontos oka van a metaforák és a metonímiák kultúrák közötti különbségeinek. Az egyik az úgynevezett tágabb kulturális kontextus, amely egyszerűen egy adott kultúra uralkodó elveit és kulcsfogalmait jelenti. A másik ok az adott kultúra helyi természeti és fizikai környezete.” Kövecses (2005: 187) szerint a kulturális különbségek a következő típusokba sorolhatók: 188
„The meaning a metaphor will have for me will be partly culturally determined and partly tied to my past experiences. The cultural differences can be enormous because each of the concepts in the metaphor under discussion—ART, WORK, COLLABORATION, and LOVE—can vary widely from culture to culture.” Lakoff és Johnson (1980: 142) 189 „But the human aspects of reality are most of what matters to us, and these vary from culture to culture, since different cultures have different conceptual systems. Cultures also exist within physical environments, some of them radically different—jungles, deserts, islands, tundra, mountains, cities, etc…. each culture must define a social reality within which people have roles that make sense to them and in terms of which they can function socially.” (1980: 146) 190 „The metaphors we live by, whether cultural or personal, are partially preserved in ritual. Cultural metaphors, and the values by them, are propagated by ritual. Ritual forms an indispensable part of the experiential basis for our cultural metaphorical system. There can be no culture without ritual.” (1980: 234) 158
-
Egy adott fogalmi metafora vagy metonímia kiterjedésének különbségei egy adott céltartomány kapcsán. A fogalmi metaforák és metonímiák egyedi kidolgozottságának különbségei egy adott céltartomány kapcsán. Egy adott céltartománnyal kapcsolatos metonimikus, illetve metaforikus folyamatok eltérő hangsúlyozottsága.
7.1.
A céltartományok kiterjedése oláh cigány (vlax gypsy) írott nyelvi szövegek metaforáiban
A kulturális változatok kiemelésének Kövecses (2005: 187) szerint egyik módja, hogy megvizsgáljuk az egyes témák – mint céltartományok – kiterjedésének sajátosságait a metaforikus konceptualizációban. Ebben a fejezetrészben ezt az aspektust kívánom feltárni a forrástartományok kvantitatív jellemzőinek bemutatásával. Tekintve, hogy a forrástartományok kvalitatív sajátosságait a folklór metaforák esetében a második, irodalmi metaforák esetében a negyedik fejezetben ismertettem, jelen fejezetben konkrét példák nélkül dolgozom, amelyek azonban a mennyiségi mutatók alapján beazonosíthatók. 7.1.1. A céltartományok kiterjedése oláh cigány (vlax gypsy) folklór szövegekben Elsőként a folklór metaforák jellemző céltartományainak kiterjedésével foglalkozom. A megismerést és egyéb kognitív funkciókat illetően fontos információkhoz juthatunk annak feltérképezésével, hogy mi jellemzi az egyes célfogalmak/ céltartományok kiterjedését a metaforikus konceptualizációban. Az átvitt értelmű kifejezésekkel interpretálni kívánt tartalmak szemantikai és stilisztikai jellemzői közelebb visznek minket a gondolkodás és világszemlélet specifikumaihoz. A harmadik fejezetben elemzett – és céltartományuk szerint azonosított és ismertetett – metaforikus jelentésszerkezeteknek ezúttal kvantitatív mutatóival dolgozom. A folklór korpusz metaforái céltartományaik alapján három szignifikáns csoportra oszthatók: 1. egyszerű céltartományok, melyek egyfajta eseményt konceptualizálnak. Ezek lehetnek a./ állapotok, b./ változás, c./ cselekvés, d./ ok. 2. olyan összetett céltartományok, melyek fenti eseményfajták kombinációi: a./ állapot - cselekvés, b./ állapot - ok. 3. olyan összetett céltartományok, melyek esetében esemény és egyéb célfogalom egyidejűleg jelenik meg a konceptualizációban: a./ állapot - érzelem, b./ állapot - ok - halál. c./ állapot - cselekvés - élet. 7.1.1.1. Az eseménystruktúra - metaforák kiterjedése oláh cigány (vlax gypsy) folklór metaforákban A harmadik fejezet kvantitatív megállapításait véve alapul, ebben a fejezetben az oláh cigány (vlax gypsy) folklór korpusz adatai segítségével azt mutatom be, hogy 1. az eseménystruktúra - metaforák milyen szándékolt jelentést konceptualizálnak az ismert absztrakt fogalmak közül; 2. az eseményeket (is) konceptualizáló metaforák milyen egyéb tartalmakat jelenítenek meg egyidejűleg. Ebben a fejezetben a már ismertetett nyelvi példák kvantitatív és kvalitatív jellemzői segítségével mutatom be a kulturális specifikumokat. 7.1.1.1.1. Események 159
Kövecses (2005: 145) szerint „(…) az ESEMÉNYSTRUKTÚRA- metafora számos absztrakt fogalom (pl. állapot, ok, változás stb.) metaforikus megértéséhez járul hozzá. Ezek az absztrakt fogalmak az ESEMÉNY általános kategóriájába tartoznak, illetve a különféle fajtáit képviselik. Ezeket az absztrakt fogalmakat metaforikusan fizikai helyként, erőként, mozgásként, stb. konceptualizáljuk. (…) bizonyos céltartományokat metaforikusan eseményekként és dolgokként is felfoghatunk. A metaforikus konceptualizáció attól függ, hogy a céltartomány melyik tulajdonságát hangsúlyozzuk bizonyos szituációkban.” Az események konceptualizálásának mennyiségi adatai fontos információkat szolgáltatnak a megismerést illetően. állapot változás cselekvés ok
48 18 7 2
Fenti lista kvantitatív mutatóiból azt a következtetést vonhatjuk le, hogy az oláh cigány (vlax gypsy) folklór szövegekben – események tekintetében – a kifejezni kívánt céltartalom szignifikánsan állapot. A folklór metaforák között 75 olyan kifejezést azonosítottam, amelyek eseményt konceptualizálnak. Ezek közül 48 jelentésszerkezet céltartalma állapot. 7.1.1.1.2. Események kombinációja a céltartományokban A céltartományok kiterjedését illetően az eseményeket konceptualizáló kifejezések következő csoportját azok a jelentésszerkezetek alkotják, melyek többféle eseményt jelenítenek meg egyidejűleg. Kövecses (2005: 141) az eseményeket a következő alcsoportokra osztja: 1. állapot, 2. változás, 3. ok, 4. cselekvés, 5. cél, 6. eszközök, 7. nehézségek. Az oláh cigány (vlax gypsy) folklór szövegekben – amint azt a 7.1.1. fejezetrészben láthattuk – állapot, változás, ok, cselekvés céltartalmakkal találkozunk a metaforikus konceptualizációban. Az összetett céltartományú oláh cigány (vlax gypsy) metaforák között találunk olyanokat, amelyben a szándékolt tartalom különböző események kombinációja: állapot – cselekvés állapot – ok
2 2
Ezeknek az összetett céltartalmaknak az egyik komponense minden esetben állapot, tehát komponensre irányuló kifejezési szándék hangsúlyos – csakúgy, mint a szimpla állapot céltartalmú metaforák esetében. 7.1.1.1.3. Az eseménystruktúra kombinációja egyéb céltartományokkal Véleményem szerint fontos információt hordoz a megismerést és a gondolkodást illetően, hogy az eseménystruktúra- metaforák mely tartalmakkal jelennek meg egyidejűleg a metaforikus konceptualizációban. Ezekben az összetett céltartományú kifejezésekben az esemény – jellegét tekintve – az állapot minden esetben megjelenik. Az összetett céltartományú metaforikus kifejezésekben az eseményeknek ez a halmaza 1. egyéb eseményt konceptualizáló céltartalmakkal bővül, melyek: ok, illetve cselekvés. A három célfogalmú kifejezések szándékolt tartalmához ezekben az esetekben az lét legalapvetőbb elvont fogalmai társulnak: élet, halál. 2. az állapot - komponensű, két céltartalmú metaforák esetén a másik összetevő érzelem. 160
állapot - érzelem állapot – ok - halál állapot – cselekvés - élet
6 2 2
Az állapotokkal egyidejűleg kifejezett tartalmak közül minőségi és mennyiségi szempontból is az emocionális aspektus kiemelkedő. Megítélésem szerint ez a jelenség mentális szempontból arra enged következtetni, hogy a két faktor összefüggésben áll egymással: 1. az állapotokat érzelmek idézik/ idézhetik elő, 2. az emóciók minőségét és intenzitását állapotok befolyásolják/ befolyásolhatják. 7.1.2. A céltartományok kiterjedése oláh cigány (vlax gypsy) irodalmi szövegekben 7.1.2.1. Az eseménystruktúra - metaforák kiterjedése oláh cigány (vlax gypsy) irodalmi szövegekben A folklór metaforákhoz hasonlóan, az irodalmi korpuszban található összetett céltartományú metaforikus kifejezések legnagyobb csoportját is olyan jelentésszerkezetek alkotják, melyek eseményeket konceptualizálnak. 7.1.2.1.1. Események A folklór korpusz adataihoz hasonlóan, az oláh cigány (vlax gypsy) irodalmi szövegekben a metaforikusan kifejezett esemény szignifikánsan állapot. állapot változás
18 9
A folklór korpusz adataihoz hasonlóan, az irodalmi anyagban is erőteljes az állapotok leírásának szándéka. Szintén megjelenik a változás metaforikus kifejezése; arányában közel áll az autentikus szövegek analóg célfogalmaihoz. Az események tekintetében – szemben a folklór anyag adataival – cselekvés és ok konceptualizálásával nem találkozunk. 7.1.2.1.2. Az eseménystruktúra kombinációja egyéb céltartományokkal Az irodalmi metaforák következő jellemző csoportját azok az összetett céltartományú kifejezések alkotják, amelyeknek egyik eleme állapot. A folklór nyelvi anyaghoz hasonlóan, a költői/ irodalmi nyelvben található metaforikus kifejezések legnagyobb része állapotot és érzelmet konceptualizál egyidejűleg. A szépirodalmi korpuszban azonban megjelenik az összetett célfogalmaknak egy újfajta, az autentikus nyelvi anyagban ismeretlen szintézise: olyan kifejezések csoportja. melyek állapotot és etnikai tudatot jelenítenek meg egyidejűleg.191 állapot – érzelem állapot - etnikai tudat
15 6
Az állapotokat emóciókkal egyidejűleg konceptualizáló metaforák száma – a folklór korpusz hasonló céltartalmú kifejezéseihez hasonlóan – szignifikánsan magas. 191
Megítélésem szerint az identitás, mint téma a romani nyelvű szépirodalom mértékével és korával van összefüggésben.
161
7.1.2.2. Erkölcs kombinációja egyéb céltartományokkal Az irodalmi korpusz jellemző csoportját azok a kifejezések alkotják, melyek az etikai tartalommal egyidejűleg egyéb célfogalmat is megjelenítenek. erkölcs – érzelem erkölcs – gondolat erkölcs – szerencse
2 1 1
Az erkölcsről való gondolkodás kiemelt jelentőségű kulturális- és nyelvközösségek etnikai tudatában. Lakoff (2002:41) szerint192 az etikai tartalmaknak a nem metaforikus tényezői azok, melyeken az erkölccsel kapcsolatos metaforák rendszere alapul. Az irodalmi korpusz ide vonatkozó adatai azt mutatják, hogy az etikai tartalmakkal egyidejűleg emocionális, mentális és transzcendentális tartalmak jelennek meg. Ezek a tényezők strukturálják az oláh cigány etikai rendszert, melyek közül az érzelmi aspektus hangsúlyosabb.
7.2.
A céltartományok kidolgozottsága oláh cigány (vlax gypsy) írott nyelvi szövegek metaforáiban
Kövecses (2005: 187) szerint a kulturális különbségek – a már tárgyalt aspektusokon túl – annak a tényezőnek a vizsgálatával kerülhetnek felszínre, hogy mi jellemzi a céltartományok kidolgozottságát a metaforikus konceptualizációban. Ennek az aspektusnak a feltárása érdekében jelen fejezetrészben ismertetem a forrástartományok kvantitatív jellemzőit (tekintve, hogy a minőségi elemzést – folklór metaforák esetében a harmadik, irodalmi metaforák esetében az ötödik fejezetekben – elvégeztem). Csakúgy, mint a céltartományok kiterjedését vizsgáló, 7.1. fejezetrészben, ezúttal is példák nélkül dolgozom a könnyebb átláthatóság kedvéért. 7.2.1. A céltartományok kidolgozottsága oláh cigány (vlax gypsy) folklór metaforákban Megítélésem szerint a céltartományok kiterjedésének vizsgálatánál is több információhoz juthatunk a kulturális változatokról abban az esetben, ha a céltartományok kidolgozottságát vesszük górcső alá. Jelen fejezetrészben arra keresem a választ, hogy: 1. az egyes célfogalmak milyen tartalmak (forrástartományok) segítségével jelennek meg a metaforikus konceptualizációban, 2. milyen mértékben kidolgozottak az egyes céltartományok a konceptualizációban „részt vevő” forrásfogalmakat illetően. Állapotok kidolgozottsága oláh cigány (vlax gypsy) folklór metaforákban 192
bővebben ld. 69. o.
162
Az állapotok kidolgozottságának kvantitatív és kvalitatív mutatói – hasonlóan ez érzelmek kifejezésének sajátosságaihoz – fontos információkat szolgáltatnak a megismerést illetően. Bańczerowski (2005: 202) írja, hogy érzelmeink kifejezésének eszköztárát a természet és a kultúra szolgáltatja. Elmélete szerint amennyiben a természet, mint forrástartomány jelenik meg az érzelmekkel kapcsolatos metaforikus szerkezetekben, úgy univerzálékkal állunk szemben. A minket körülvevő természeti környezet és a természeti jelenségek általános emberi tapasztalat, olyan konvencionális tudás, amely univerzális. Véleményem szerint az állapotok konceptualizálásának esetében is azok a kifejezések univerzálisak, melyek általános emberi és természeti tapasztalatokon nyugszanak. Kultúrspecifikus változatoknak azok a metaforák tekinthetők, melyek esetében a szándékolt jelentés a kulturális többlettartalom ismerete nélkül nem hívható elő. Az állapotok kifejezése esetén a folklór írott nyelvi korpuszban a következő forrástartományok megjelenésével találkozunk: természet isten/transzcendentális jelenség test/ testrész halál arany világ út
7 7 3 3 3 3 2
Kvantitatív – azaz az egyes forrástartományok mennyiségi adatait érintő – szempontból megállapíthatjuk, hogy a természeti tartalmak és a transzcendentális, mint forrásfogalmak megjelenése a metaforikus konceptualizációban szignifikánsan magas. Az említetteken felül fellehető forrásfogalmak univerzálisak; kultúrspecifikus aspektusai az ’arany’ és az ’út’ forrásfogalmaknak mutathatók ki.193 összetett (2 komponensű) forrástartományok: cselekvés - isten 6 cselekvés - test/testrész 3 cselekvés - természet 2 cselekvés - szerencse 1 cselekvés - arany 1 szerencse - testrész 1 szerencse - rokoni kapcsolat 1 Amennyiben az állapot konceptualizálása két forrásfogalom segítségével történik, az egyik komponens szignifikánsan cselekvés. Az aktivitással összefüggő szubsztanciák szemantikailag sokrétűek. Közülük kiemelt jelentőségű a természetfeletti, azt követően – mennyiségében – az emberi testre utaló, illetve természeti tartalmú forrásfogalmak. összetett (4 komponensű) forrástartományok: cselekvés - hideg - test - természet 1
193
bővebben ld. 27- 29. o.
163
Negatív állapotot konceptualizál az a metafora, mely négy forrásfogalom együttes jelenlétével írja le a szándékolt tartalmat. 194 A benne szereplő forrástartományok univerzálisak, az átvitt értelmű kifejezés specifikus jellegét az egyes források egymás mellé rendelése adja. Az egyszerű céltartományok közül az események konceptualizálása a leggyakoribb az oláh cigány (vlax gypsy) folklór metaforákban.195 Az események halmazán belül az állapotok kifejezése fordul elő a legnagyobb számban: 48 jelentésszerkezet esetében azonosítottam céltartalomként. Változást 18, cselekvést 7, okot 2 metafora konceptualizál. Az állapotok konceptualizálása a legváltozatosabb a metaforikus konceptualizációban szereplő forrásfogalmak tartalmi jellemzőit illetően. Az állapotok leírásában hangsúlyos szerepet töltenek be a transzcendentális és természeti tartalmak. Az állapotok konceptualizálása a leginkább összetett az események közül. Cselekvések kidolgozottsága oláh cigány (vlax gypsy) folklór metaforákban szimpla forrástartományok: cselekvés világ
2 1
összetett (2 komponensű) forrástartományok: cselekvés – test 2 cselekvés – isten 1 cselekvés – idő 1 A cselekvések kidolgozottságának legfontosabb sajátossága oláh cigány írott nyelvi folklór szövegekben, hogy a megjeleníteni kívánt aktivitás szignifikánsan egy másik cselekvés által konceptualizálódik. A két, cselekvést/ történést kifejező ige egymáshoz áll a fogalmi térben. Amennyiben az aktivitás konceptualizálása két forrás segítségével történik, a másik komponens változik a közlés szándéka szerint. Változás kidolgozottsága oláh cigány (vlax gypsy) folklór metaforákban szimpla forrástartományok: út 4 világ 2 arany 1 természet 1 transzcendentális jelenség 1 összetett (2 komponensű) forrástartományok: cselekvés – idő 2 cselekvés – isten 1
194
Hasonlóan kidolgozott metaforikus nyelvi szerkezetre ezen felül csak negatív érzelem konceptualizálása esetén találunk példát. 195 bővebben ld. 49. o.
164
Változás konceptualizálása nagyrészt egy forrással történik írott nyelvi folklór szövegekben, mely források között kiemelt jelentőségű az ’út’.196 A fogalom önmagában is a változás szimbóluma. Kultúrspecifikus változatok azok a változást kifejező, két forrású metaforák, melyek a változást idő, illetve transzcendenciális erő cselekvéseként konceptualizálják. Ok kidolgozottsága oláh cigány (vlax gypsy) folklór metaforákban összetett (2 komponensű) forrástartomány: szerencse – testrész 1 Események közül ok konceptualizálásával egy ízben találkozunk a folklór nyelvi anyagban. Az e tárgykörbe tartozó metafora specifikus módon jeleníti meg a szándékolt tartalmat. Kulturális változatként történő értelmezését a szerencse197, mint forrásfogalom megjelenése indokolja. Cselekvés és állapot egyidejű konceptualizálásának kidolgozottsága oláh cigány (vlax gypsy) folklór metaforákban szimpla forrástartomány: cselekvés 1 összetett (2 komponensű) forrástartomány: test – cselekvés 1 Cselekvés és állapot egyidejű konceptualizálása a folklór nyelvi anyagban szignifikánsan cselekvés/ aktivitás kifejezésével történik. Az állapot komponens megjelenítése a cselekvésfogalmak szemantikai jellemzői által történik. Állapot és ok egyidejű konceptualizálásának kidolgozottsága oláh cigány (vlax gypsy) folklór metaforákban összetett (2 komponensű) forrástartományok: cselekvés - transzcendentális jelenség 2 Az állapotot és okot egyidejűleg konceptualizáló metaforák kultúrspecifikus változatok. A forrásként szolgáló fogalmak és állapotok beálltát előidéző okok kizárólag etnikai többlettudással értelmezhetők. Idő kidolgozottsága oláh cigány (vlax gypsy) folklór metaforákban szimpla: természet 2 összetett (2 forrás): cselekvés – idő cselekvés - természet 196 197
3 2
bővebben ld. 27. o. A ’baxt’ fogalmának magyarázatát a 44. oldalon közlöm.
165
Az időt konceptualizáló folklór metaforák az idő múlását szignifikánsan cselekvésként értelmezik. Az összetett forrású, e tárgykörbe tartozó metaforikus jelentésszerkezetek egyik része magával az idő múlásával konceptualizálja a fogalmat: azaz annak lényegi tulajdonságának hangsúlyozásával. Az átvitt értelmű kifejezések másik része a természet aktivitásaként értelmezi az entitást. Vágy kidolgozottsága oláh cigány (vlax gypsy) folklór metaforákban szimpla: testrész 1 összetett (2 forrás): cselekvés - természeti jelenség (állat) cselekvés – érzelem cselekvés - szerencse (pénz, arany) cselekvés – isten összetett (3 forrás): isten (transzcendentális jelenség) cselekvés - természet
2 1 1 1
2
A vágy konceptualizálása jellemzően két forrásfogalom segítségével történik, melyek közül az egyik minden esetben cselekvés. Pozitív jelentéstartalmú kifejezések esetén a másik komponens szemantikailag pozitív jelentéstartalmú szubsztancia, illetve a már hivatkozott, kultúrspecifikus fogalom, a ’baxt’. Negatív jelentéstartalmú változás igényének megfogalmazása esetén az aktivitás mellé társuló fogalom az átok. További kulturális változatoknak azok a metaforák tekinthetők, melyek állatok, mint forrásfogalmak segítségével fejezik ki a szándékolt tartalmat. Érzelem kidolgozottsága oláh cigány (vlax gypsy) folklór metaforákban Az érzelmek konceptualizálását a szomatikus és a külső megnyilvánulásokon keresztül többen „emocionális univerzáléknak” tartják (Lakoff 1987; Kövecses 1995: 181 - 96). Hangsúlyozni kell azonban azt is, hogy a testi és az emocionális viselkedés egymáshoz illesztése messzemenően kultúrdifferenciáltnak tűnik (Geeraerts–Grondelaers 1991: 153 179). A metaforákban megjelenő szándékolt jelentés tekintetében az érzelmeket konceptualizáló nyelvi szerkezetek vizsgálata az elemzés során felszínre került mentális tartalmak ismertetésével lehetséges. A pozitív érzelmek kidolgozottsága: isten/ transzcendentális jelenség cselekvés arany szív
2 1 1 1
összetett (2 forrás): cselekvés – testrész cselekvés - isten/ transzcendentális
7 5 166
jelenség cselekvés – szív cselekvés - anyagi javak
2 1
A pozitív érzelmek konceptualizálása részben egyszerű (egy komponensű) forrásfogalmakkal történik oláh cigány folklór metaforákban. A transzcendentális tartalmak hangsúlyosak. Összetett forrású metaforák esetén is megjelenik e tartalom a pozitív érzelmek konceptualizálása során. A kvantitatív adatok azt mutatják, hogy a pozitív érzelmek kifejezése leggyakrabban fizikai kontaktus leírásával történik, ezen belül is szignifikánsan orális. A negatív érzelmek kidolgozottsága: Bańczerowski (2005: 204) szerint „a nyelv - és kultúrközösségek emocionális életének, ebben az embert és a társadalmat gyötrő, illetve pusztító negatív érzelmeknek a megismerése az emóciók nyelvi képeinek a rekonstruálásán keresztül lehetséges.” szimpla források: szív cselekvés természeti jelenségek transzcendentális jelenség halál összetett (2 forrás): cselekvés - test/testrész cselekvés - isten/ transzcendentális jelenség cselekvés – természet cselekvés – szív cselekvés – érzelem összetett (3 forrás): isten/ transzcendentális jelenség cselekvés - anya összetett (4 forrás): anya - állapot - cselekvés - világ
4 3 2 1 1
4 3 2 1 1
3
1
A negatív érzelmek konceptualizálásának adatai azt mutatják, hogy mennyiségében nagyobb számban fordul elő céltartományként, mint a pozitív érzelmek. Kvalitatív szempontból megállapíthatjuk, hogy az elutasító emóciók egy komponensű és két forrású forrásfogalmakkal ugyanolyan arányban kerülnek kifejezésre. Kidolgozottságuk további jelzés értékű adata, hogy konceptualizálásuk során előfordul három, illetve négy forrásfogalom egyidejű megjelenése. A forrástartományok szemantikai szempontból sokrétűek. Az egy komponensű forrásfogalmak közül a ’szív’ megjelenése mennyiségében a leginkább meghatározó. Véleményem szerint az a jelenség, hogy az érzelmek konceptualizálása esetén a ’szív’ 167
szervvel szignifikánsan negatív emóciók kifejezése történik; specifikus. További hangsúlyos forrástartalom a cselekvés: az aktivitás általában a negatív érzelem mélységét és intenzitását hivatott kifejezni. A halál és a negatív jelentéstartalmú természetfeletti tartalom megjelenése elutasító emocionális céltartalmak konceptualizálása során a szándékolt jelentés tartósságának kifejezésében tölt be szerepet. Az két forrású kifejezések adatai azt mutatják, hogy – a pozitív érzelmek kifejezéséhez hasonlóan – kiemelt jelentőségű a fizikai kontaktus. Szintén hangsúlyos a transzcendentális szubsztanciák aktivitásával történő konceptualizáció. A természeti tartalmú forrásfogalmak megjelenése univerzális jelenség. A három, illetve négy forrású kifejezések közös, véleményem szerint kultúrspecifikus sajátossága az ’anya’ beemelése a metaforikus konceptualizációba. A metaforikus konceptualizációban a negatív érzelmek a leginkább kidolgozottak. Erkölcs kidolgozottsága oláh cigány (vlax gypsy) folklór metaforákban szimpla: testrész (száj) természeti jelenség (állat)
2 1
összetett (2 forrás): cselekvés – isten cselekvés - testrész (száj) cselekvés – érzelem
3 2 1
Vizsgált folklór korpusz adatai arra utalnak, hogy az oláh cigány etikai rendszernek hangsúlyos verbális aspektusa van: a ’száj’, mint forrásfogalom négy ízben jelenik adott nyelvi anyag keretein belül; két esetben egyszerű forrásként, két példa elemzése során összetett forrás egyik komponenseként. Az összetett forrású metaforák vizsgálata arra enged következtetni, hogy az oláh cigány etikai rendszerben az erkölcs részben természetfeletti erőtől eredeztethető. Másfelől – tekintve, hogy egy összetett forrású metafora emocionális aktivitásra utal – az erkölcsi tartalmaknak érzelmi aspektusa is kimutatható. Halál kidolgozottsága oláh cigány (vlax gypsy) folklór metaforákban szimpla: halál cselekvés (evés)
1 1
összetett (2 forrás): cselekvés – természet cselekvés - transzcendentális jelenség cselekvés – test
2 1 1
összetett (3 forrás): természet - cselekvés - testrész
1
168
A folklór korpusz adatai szerint a halál autentikus írott nyelvi szövegekben természet vagy isten cselekvése formában konceptualizálódik. Kifejezésében továbbá nagy szerepet kapnak olyan testrészek, melyek az emberi lét fizikai és lelki alapjait szimbolizálják. Gondolat kidolgozottsága oláh cigány (vlax gypsy) folklór metaforákban összetett (2 forrás): cselekvés - természeti jelenség (szél) cselekvés - transzcendentális jelenség cselekvés – testrész
2 1 1
A mentális tartalmak kifejezése komplex források segítségével történik a folklór anyagban, melyeknek egyik komponense minden esetben cselekvés/ aktivitás. A konceptualizációban „részt vevő” másik komponens jellemzően a ’szél’, mely fogalom lényegi tulajdonsága a mobilitás. Kognitív szempontból a mentális tartalmak konceptualizálása a gondolat cselekvés ekvivalenciával írható le. Emberi kapcsolatok kidolgozottsága oláh cigány (vlax gypsy) folklór metaforákban természeti jelenség arany
2 1
Az emberi kapcsolatokat konceptualizáló folklór metaforák kidolgozottságának adatai szerint az oláh cigány folklórban a társas érintkezés szimbólumai a természet és az arany. Beszéd kidolgozottsága oláh cigány (vlax gypsy) folklór metaforákban összetett (2 forrás): cselekvés - beszéd 6 A beszéd kommunikációs aktusa mindkét esetben cselekvés- beszéd összetett forrás segítségével jelenik meg a folklór korpuszban. Kognitív szempontból ez a jelenség arra utal, hogy a beszéd – amennyiben átvitt értelemben konceptualizálódik – minden esetben valamilyen aktivitással társul. Véleményem szerint az a jelenség az illokúciós aktusok szerepét hangsúlyozza.198 Összetett céltartományok kidolgozottsága folklór szövegekben Állapot és érzelem egyidejű konceptualizálásának kidolgozottsága oláh cigány (vlax gypsy) folklór metaforákban szimpla: isten
1
összetett (2 forrás): cselekvés - természet/ természeti jelenség cselekvés - lélek
2 1
198
Ez a megállapítás hipotetikus, helytállóságát elsősorban beszélt nyelvi kutatás igazolhatja.
169
cselekvés - érzelem cselevés - testrész
1 1
Állapot és érzelem egyidejű konceptualizálása kvalitatív szempontból komplex módon történik a folklór nyelvi anyagban. Az egy komponensű, transzcendentális forrású metafora minőségileg pozitív érzelmi állapotot fejez ki. Szignifikánsan azonban az e tárgykörbe tartozó nyelvi szerkezetek – a szándékolt jelentés minőségét illetően – negatív előjelűek. A konceptualizációban megjelenő források univerzálisak, ám az egyes fogalmak specifikus199 egymás mellé rendelése okán ezen metaforák kulturális változatok. Állapot, ok és halál egyidejű konceptualizálásának kidolgozottsága oláh cigány (vlax gypsy) folklór metaforákban összetett (2 forrás): halál – állapot cselekvés – természet
1 1
Az e tárgykörbe tartozó metaforák a halál állapotának specifikus leírásai. A halál szó szerinti vagy – ’cselekvés- természet’ forrás esetén – átvitt értelmű kifejezésével egyidejűleg leírja magát az állapotot és tényszerűen utal az okára is. Állapot, cselekvés és élet egyidejű konceptualizálásának kidolgozottsága oláh cigány (vlax gypsy) folklór metaforákban összetett (2 forrás): cselekvés – természet
1
A állapot - cselekvés - élet céltartományú metafora több rétegű, autentikus kifejezése olyan tartalmaknak, melyek élet keletkezését univerzális források segítségéval írják le. A benne szereplő további források folklór szövegek gyakori motívumai, ám nem tekinthetők kultúrspecifikusaknak. 7.2.2. A céltartományok kidolgozottsága oláh cigány (vlax gypsy) irodalmi metaforákban Az oláh cigány (vlax gypsy) irodalmi metaforák forrástartományainak vizsgálata során – a 4. fejezet elméleti megközelítéseit200 kiindulópontként alkalmazva – legfontosabb kutatási kérdéseink a következők: 1. Az irodalmi metaforák kidolgozottabbak-e az írott nyelvi folklór metaforáknál – illeszkedve Nowotny (1965:72) és Lodge (1977) kutatási eredményeihez?
199
Megítélésem szerint a metaforákban szereplő forrásfogalmak egymástól távol helyezkednek el a mentális térben. 200 ld. 82- 83. o.
170
Erkölcs kidolgozottsága oláh cigány (vlax gypsy) irodalmi metaforákban Ebben a fejezetrészben a bibliai és költői metaforák mennyiségi és minőségi jellemzőit együttesen ismertetem. A 4. fejezet elemzési módszerével ellentétben e helyütt azon okból nem választom külön a két forrásanyagot, mert véleményem szerint a közvetíteni kívánt tartalom hordozza a legfontosabb információkat a metaforikus konceptualizáció természetét illetően, függetlenül a forrásanyagoktól. szimpla: természeti jelenségek virág lélek föld fa nap csillag tűz testrész Isten (transzcendentális jelenség)
7 1 1 1 1 1 1 1 3 2
összetett (2 forrás): természet - cselekvés természet - szerencse test - erkölcs élet - halál élet - út szív - gondolat
2 1 1 1 1 1
összetett (3 forrás): cselekvés - testrész - arany cselekvés - testrész - beszéd cselekvés - test - vér transzcendentális jelenség - rokoni kapcsolat - beszéd transzcendentális jelenség - cselekvés - vér transzcendentális jelenség - cselekvés - ész
1 1 1 1 1 1
Az etikai tartalmakat kifejező irodalmi metaforák adatai azt mutatják, hogy kvantitatív szempontból az etikai tartalmak konceptualizálása fordul elő a legnagyobb számban oláh cigány irodalmi szövegekben. A mennyiségi adatok ömmagukban is azt mutatják, hogy az etikai tartalmak közvetítése az oláh cigány írott nyelvi kultúrában hangsúlyos. A metaforikus jelentésszerkezetek kidolgozottsága tekintetében legfontosabb célunk annak a kérdésnek a megválaszolása, hogy a konceptualizációban megjelenő forrásfogalmak szemantikai jellemzőit és egymás mellé rendelésüket illetően univerzális vagy specifikus jelenséggel állunk- e szemben? Amennyiben az etikai tartalom egy forrásfogalom segítségével történik, úgy a szándékolt tartalom univerzális természeti tartalmak által konceptualizálódik. Ezek a forrásfogalmak jelentéstani szempontból sokrétűek, előfordulásuk egyenletes. 171
Az összetett forrásokkal történő konceptualizáció az egyszerű forrásokkal való megjelenítéssel szinte azonos számban fordul elő, azonban ezekben a metaforákban nem találhatók természeti tartalmakra való utalások. A két forrású kifejezések esetén ezek helyét jellemzően elvont fogalmak (szerencse, halál, erkölcs, gondolat) veszik át a metaforikus konceptualizációban. A három forrású kifejezések sajátossága a cselekvés megjelenése a metaforikus konceptualizációban. Ez az aktivitás jellemzően szakrális/ természetfeletti entitással áll összefüggésben: 1. transzcendentális erőtől származik, 2. szakrális jelentéstöbblettel rendelkező fogalom a jelentésszerkezet alanyának jelzője vagy tárgya. A bibliai eredetű metaforák egyetemes, a zsidó - keresztény kultúrkörben általános és univerzális források segítségével konceptualizálják a szándékolt etikai természetű mondanivalót. Az etikai tartalmakat konceptualizáló szépirodalmi metaforák kultúrspecifikus jellemzői: 1. az arany beemelése a metaforikus konceptualizációba, 2. az út fogalmának kulturális többlettartalommal való megjelenése 3. szerencse (baxt) etnikus fogalom, mint forrástartomány jelenléte az erkölcsi tartalmak konceptualizációjában. Események kidolgozottsága oláh cigány (vlax gypsy) irodalmi metaforákban Az állapotok kidolgozottsága: Az állapotok kifejezése esetén az irodalmi korpuszban a forrástartományok megjelenésével találkozunk: természeti jelenségek csillag nappal – éjszaka nap föld- kő rendőr vér isten szív ész
6 2 1 1 2 2 2 1 1 1
összetett (2 forrás): cselekvés – szív cselekvés - természet cselekvés - testrész
1 2 1
következő
Kvalitatív szempontból megállapíthatjuk, hogy az irodalmi korpuszban az állapotok konceptualizálása – hasonlóan az írott nyelvi folklór szövegek ez irányú adataihoz – változatos és sokrétű. Ezen kvalitatív természetű megállapításból azonban véleményem szerint nem vonhatunk le messzemenő következtetéseket a metaforikus konceptualizációt illetően a specifikumok vonatkozásában. Véleményem szerint ez a jelenség a költői nyelvhasználatra vonatkozóan univerzális sajátosság, illeszkedve Lodge (1977) azon megállapításához, miszerint az irodalmi nyelv metaforikusabb, mint a nem irodalmi nyelv. A természeti jelenségek forrásként való megjelenése hangsúlyos. Az e fogalomkörön kívül elhelyezkedő további univerzális forrásfogalmak között a számarányokat tekintve kiemelt jelentőségű a vér. 172
Kultúrspecifikus változatoknak azok a metaforák értékelhetők, melyekben a rendőr, mint autoritás- személy forrásfogalomként jelenik meg az állapotok kidolgozása esetén. Az összetett forrású jelentésszerkezetek univerzális természeti és humán tartalmak aktivitásaként értelmezik a különféle állapotokat. Jelen dolgozat korpuszának adatai azt mutatják, hogy az oláh cigány (vlax gypsy) irodalmi nyelvben az állapotok konceptualizálása univerzális és specifikus módon egyaránt történik. A két metódus előfordulásának gyakorisága nem mutat szignifikáns különbséget. Változás kidolgozottsága: szimpla: természeti jelenségek szél virág tűz szív testrész
3 1 1 1 1 1
összetett (2 forrás): cselekvés - gondolat
1
Változás konceptualizálása – a folklór nyelvi anyag adataihoz hasonlóan – jellemzően egy forrásfogalom segítségével történik az irodalmi korpuszban. A szándékolt jelentés megjelenítésében szereplő kifejezés között hangsúlyosak a természeti tartalmak. A cselekvés - gondolat összetett forrású metafora megítélésem szerint a változás mentális aspektusára utal.
Érzelem kidolgozottsága oláh cigány (vlax gypsy) irodalmi metaforákban A pozitív érzelmek kidolgozottsága: szimpla: természeti jelenségek 2 1 nap 1 szél összetett (2 forrás): szív - cselekvés szív - arany
4 1
A pozitív érzelmek konceptualizálása az oláh cigány irodalmi nyelvben jellemzően univerzális forrásfogalmak segítségével történik. Szimpla források esetén általános természeti tartalmak megjelenésével történik a szándékolót jelentés kifejezése. Az összetett célfogalmú metaforák jellemzően a szív fogalmának valamely aktivitással történő szintézisével konceptualizálják a pozitív érzelmeket. A negatív érzelmek kidolgozottsága: szimpla: 173
transzcendentális jelenség szív
1 1
összetett (3 forrás): cselekvés - szív - érzelem cselekvés - szív - természeti jelenség
2 1
Kvalitatív szempontból a negatív érzelmek konceptualizálásának igénye némileg mérsékeltebb, mint a pozitív érzelmek kifejezésének szándéka. A kétféle minőségű céltartomány között minőségi szempontból mutatható ki érdemleges különbözőség a kidolgozottság tekintetében. A folklór korpusz adataihoz hasonlóan a szépirodalmi anyagban is – az emóciók konceptualizálásának tárgykörénél maradva201 – a negatív érzelmek kidolgozottabbak, mint az elfogadó/ pozitív érzelmek. Gondolat kidolgozottsága oláh cigány (vlax gypsy) irodalmi metaforákban szimpla évszak növény
1 1
A mentális tartalmak konceptualizálása az irodalmi nyelvben mennyiségileg csekély számban fordul elő, különösen a folklór nyelvi anyag hasonló célfogalmú kifejezésének adataihoz viszonyítva. Az e tárgykörbe tartozó kifejezések a céltartalom megjelenítésének szándéka során természeti tartalmakkal kapcsolatos tapasztalatokból merítenek. Vágy kidolgozottsága oláh cigány (vlax gypsy) irodalmi metaforákban szimpla: növény 1 szív 1 összetett (2 forrás): természet - vágy út - szerencse
1 1
összetett (3 forrás): természet - cselekvés - test
1
A vágy, mint céltartomány mennyiségi szempontból elmarad a folklór korpusz adataitól, ám szignifikáns különbséget nem mutat. Kidolgozottság tekintetében – a folklór nyelvi anyag ide vágó adataihoz képest – az aktivitás komponens háttérbe szorul. Az ’útszerencse’ összetett forrású metafora kulturális változat: az út kifejezés részben, illetve a szerencse (baxt) fogalom kifejezetten etnikai jelentéstartalmú értelmezése okán. A három forrású irodalmi metafora szexuális vágyat jelenít meg.
201
A céltartományok teljes skálájára vonatkozóan irodalmi szövegekben az etikai tartalmak a leginkább kidolgozottabbak.
174
Emberi kapcsolatok kidolgozottsága oláh cigány (vlax gypsy) irodalmi metaforákban szimpla: virág 1 út 1 összetett (2 forrás): természet - transzcendentális jelenség
1
Az út, mint etnikai többlettartalommal rendelkező fogalom megjelenése kultúrspecifikus jelenség az emberi kapcsolatok szépirodalmi korpuszban való kifejezése esetén. A metaforikus konceptualizációban megjelenő további tartalmak (természeti, illetve transzcendentális fogalmak) az univerzális humán tapasztalatok és szakrális elméletek körébe tartoznak. Vallás kidolgozottsága oláh cigány (vlax gypsy) irodalmi metaforákban szimpla: világ 1 természet 1 A vallás, mint céltartomány kizárólag az irodalmi korpuszban bukkan fel. Érdekessége ezeknek a metaforáknak, hogy szépirodalmi anyag keretein belül történt az azonosításuk.202 A szakralitás konceptualizálása a világ entitás és természeti tartalom segítségével történik. Kommunikáció kidolgozottsága oláh cigány (vlax gypsy) irodalmi metaforákban összetett (2 forrás): cselekvés - drót 1 A kommunikáció, mint célfogalom szintén irodalmi szövegek sajátja. Forrásfogalmaikat illetően viszont kultúrspecifikusak. A ’drót’ , mint kommunikációs csatorna specifikus elem ezekben a nyelvi szerkezetekben. Az oláh cigány köznyelvben köznyelvben a „verni a drótot” szószerkezet a telefonálás kommunikációs aktusát jelöli. Etnikai tudat kidolgozottsága oláh cigány (vlax gypsy) irodalmi metaforákban szimpla: természet 1 összetett (2 forrás): cselekvés - testrész
1
Az etnikai tudat a harmadik olyan céltartalom, amely csak irodalmi szövegekben volt azonosítható. Ennek a célfogalomnak az indirekt kifejezése univerzális humán és természeti tapasztalatok felhasználásával történik.
202
Biblia - fordítások szövegeiben a vallás, mint célfogalom konceptualizálásával nem találkozunk.
175
Összetett céltartományok kidolgozottsága irodalmi szövegekben Állapot és érzelem egyidejű konceptualizálásának kidolgozottsága oláh cigány (vlax gypsy) irodalmi metaforákban szimpla: szél 1 út 1 összetett (2 forrás): cselekvés - érzelem cselekvés - testrész cselekvés - idő cselekvés - szív cselekvés - élet cselekvés - lélek cselekvés - természet természet - test
4 2 2 1 1 1 1 1
összetett (3 forrás): természet - test - cselekvés
1
Az összetett céltartományú metaforák mennyiségileg legkiterjedtebb csoportját azok a jelentésszerkezetek alkotják, amelyek állapotot és érzelmet jelenítenek meg egyidejűleg. A szimpla forrású kifejezések közös sajátossága a mobilitás/ perspektivitás. Az összetett forrású kifejezésekben az aktivitás szignifikánsan jelen van. A konceptulizációban szereplő másik komponens univerzális tapasztalatot tükröz. Az e tárgykörbe tartozó, összetett forrású metaforák esetében a konceptualizációban az aktivitás szignifikánsan emocionális tartalommal hozható összefüggésbe. A két forrású metaforáknak egyik jellemző csoportját azok a kifejezések alkotják, melyekben a cselekvés tárgya vagy alanyaként elvont fogalmak (idő, élet, lélek) szerepelnek. Az összetett forrású további kifejezések univerzális humán és természeti tapasztalatok (emberi test/ testrész, illetve az élővilággal kapcsolatos egyetemes tudás) felhasználásával konceptualizálják a komplex szándékolt jelentést. Állapot és etnikai tudat egyidejű konceptualizálásának kidolgozottsága oláh cigány (vlax gypsy) irodalmi metaforákban szimpla: út 2 összetett (2 forrás): állat - cselekvés
4
Az e tárgykörbe tartozó metaforák az identitás kifejezésén túl átvitt értelmű utalásokat tartalmaznak az oláh cigány népcsoport aktuális etnopszichológiai helyzetére/ sajátságaira. Amíg az identitás egy forrásfogalommal történő kifejezése univerzális humán és természeti tapasztalatokon alapult, addig a bővített céltartományú jelentésszerkezetek jellemzően állatok viselkedésformáinak attribútumai segítségével fejezik ki a szándékolt tartalmat. 176
Erkölcs és érzelem egyidejű konceptualizálásának kidolgozottsága oláh cigány (vlax gypsy) irodalmi metaforákban összetett (2 forrás): arany - testrész cselekvés - érzelem
1 1
összetett (3 forrás): cselekvés - rokoni kapcsolat - szív
1
Az etikai és emocionális tartalmak egyidejű kifejezése több rétegű források által történik a metaforikus konceptualizációban. erkölcsről való gondolkodás kultúrspecifikus aspektusait mutatják. Erkölcs és gondolat egyidejű konceptualizálásának kidolgozottsága oláh cigány (vlax gypsy) irodalmi metaforákban összetett (2 forrás): beszéd - természeti jelenség 1 Etikai és mentális tartalmak egyidejű kifejezésére egy példát találunk az oláh cigány irodalmi szövegek metaforáiban. Ez a jelentésszerkezet a beszéd képességének univerzális természeti tartalommal való szinkron megjelenésével konceptualizálja a szándékolt jelentést.
177
8. FEJEZET METAFORIZÁCIÓS ÉS METONIMIKUS FOLYAMATOK 8.1.
A metaforikus és metonimikus „merítés” sajátosságai oláh cigány (vlax gypsy) írott nyelvi metaforákban
8.1.1. A metaforikus konceptualizációban felhasznált tapasztalatok szemantikai jellemzői oláh cigány (vlax gypsy) írott nyelvi metaforákban A dolgozat felépítését követve a metaforikus folyamatok bemutatását a forrásfogalmak jellemzőinek összefoglalásával kezdem. Mind a folklór -, mind az irodalmi szövegekben a természeti tartalom a leggyakrabban előforduló forrás a metaforikus konceptualizációban. Amíg azonban a folklór szövegekben más források is előfordulnak közel hasonló gyakorisággal, addig az irodalmi eredetű metaforákban a természeti tapasztalatok forrásként való megjelenése az átvitt értelmű kifejezésekben jellemzően magas: 64 %. Megítélésem szerint ez a mennyiségi mutató irodalmi szövegek sajátosságának tekinthető, ám nem zárható ki, hogy a természettel kapcsolatos tapasztalatok ilyen arányú megjelenése a metaforikus konceptualizációban kultúrspecifikus.203 A metaforikus konceptualizációban előforduló egyéb források nem mutatnak jellemző vonásokat sem a folklór eredetű, sem pedig az irodalmi szövegekben, a mennyiségi adatok további vizsgálata azonban szolgáltat adatokat a megismerést illetően. Folklór eredetű szövegekben a természeti tartalmakat a természetfeletti jelenségek követik – egyszerű, azaz egy komponensű források esetén. (A két fogalomkör előfordulásának gyakorisága azonban nem mutat jelzésértékű különbséget.) Autentikus szövegek esetében a két leggyakrabban előforduló fogalomkör jelenléte és mennyiségi adatai nem meglepőek; véleményem szerint más nyelvek folklór szövegeinek ilyen irányú vizsgálatai is nagy valószínűséggel hasonló adatokat mutatnának. Tartalmi szempontból az átok, mint transzcendens fogalom azonban kultúrspecifikus; ilyen módon a kifejezés is, amelyben szerepel. Folklór szövegek esetében a metaforikus konceptualizációba harmadikként leggyakrabban beemelt tartalom az aktivitás. A cselekvés, mint forrástartomány univerzális, azonban az oláh cigány ’cselekvés’ forrású folklór metaforákban az egyes tartalmi elemek egyidejű megjelenése, illetve sajátos összekapcsolása a metaforikus konceptualizációban kultúrspecifikus jellegzetességeket mutat. Az ’emberi test’ forrásként való megjelenése autentikus szövegekben szemantikai szempontból a ’cselekvés’ forrású metaforikus jelentésszerkezetekéhez hasonló: az univerzális forrás etnikai többletjelentéssel bővül az egyes elemek specifikus összekapcsolása révén. A ’világ’, mint forrástartomány folklór szövegekben minden bizonnyal univerzális, hiszen a természeti és társadalmi környezet alapvető emberi tapasztalat. Egyes oláh cigány nyelvű példákat kulturális változatoknak tekinthetünk (pl. azokat a kifejezéseket, amelyekben a ’szerencse’ fogalma a ’világ’ szubsztanciájával egyidejűleg jelenik meg), ám ezzel együtt megállapíthatjuk, hogy a ’világ’ forrásfogalmú oláh cigány metaforák alapvetően univerzálisak – folklór eredetű szövegek keretei között maradva bizonyosan. 203
Ennek a kérdésnek a megválaszolására hasonló volumenű beszélt nyelvi korpusz ilyen irányú vizsgálata adhat adekvát választ.
178
Mennyiségi szempontból utóbbi két csoportéval azonos, minőségükben azonban más jellegzetességeket mutatnak az ’út’ és az ’arany’ forrású oláh cigány folklór metaforák. Mindkét csoport esetében alapvetően univerzális forrásokkal állunk szemben, megjelenésük és szerepük a metaforikus konceptualizációban két specifikus vonást mutat: 1. megítélésem szerint forrásként való megjelenésük aránya magas, 2. kulturális többlettartalmuk abból adódik, hogy hangsúlyossá teszik a szándékolt jelentést. Hasonlóképpen értelmezhetők a ’szív’ és ’vér’ forrású folklór metaforák: alapvetően univerzálisak, ám egyes példák kultúrspecifikus vonásokat mutatnak, melyek abban állnak, hogy e források szerepe a konceptualizációban a szándékolt jelentés mélységének és/ vagy intenzitásának kifejezése. A ’halál’ forrású folklór metaforák szintén jellemzően univerzálisak; egyes példák megítélésem szerint abban mutatnak specfikus vonásokat, hogy sajátos módon emelnek be a metaforikus konceptualizációba – a ’halál’ fogalmával egyidejűleg – emocionális (pl. félelem, szégyen), illetve mentális (pl. beszéd) jelentéstartalmú fogalmakat. Amint azt fentebb megállapítottuk, az irodalmi eredetű metaforákban a természeti tapasztalatok forrásként való megjelenése jellemzően magas: 64 %. Minőségi - tartalmi szempontból megállapíthatjuk, hogy a természeti tapasztalatok felhasználása a metaforikus konceptualizációban sokrétű. Megítélésem szerint mindkét jellemző vonás a költői nyelvhasználat sajátosságának tekinthető, tehát a ’természeti’ forrású oláh cigány irodalmi metaforák univerzálisak. Véleményem szerint ugyanez a megállapítás helytálló az ’emberi test’ forrású irodalmi metaforákra, amelyek a jellemzően magas számú természeti tartalmakat követik a metaforikus konceptualizációban – mennyiségi szempontból. Ezeknek a kifejezéseknek az esetében a szándékolt jelentés – miként a forrásfogalom maga – univerzális. A ’szív’, mint forrástartomány számos kultúrában az érzelmek kifejezésére használatos a metaforikus konceptualizációban. Ez a sajátosság jellemzi az oláh cigány irodalmi metaforákat, amelyek ebben a tekintetben nem mutatnak specifikus vonásokat. Árnyaltabb képet mutatnak viszont azok az irodalmi metaforák, amelyeknek forrásfogalma az ’út’. A fogalom az azonosított hat kifejezés közül négyben birtokos -, vagy határozói szerkezetben szerepel. Megítélésem szerint ez a jelenség kognitív szempontból pozitív viszonyulást, bizonyos esetekben azonosulást fejez ki. Találhatók az irodalmi anyagban olyan ’út’ forrású metaforák, amelyek univerzálisak, ám nagyobb hányaduk – jelen korpusz adatai szerint mintegy kétharmad részük – etnikai többlettartalommal bír. Hasonlóképpen mutatnak kultúrspecifikus vonásokat bizonyos transzcendentális forrású irodalmi metaforák. Sajátosságukat az adja, hogy 1. etnikus jelentéstartalmú kifejezéseket (pl. pusztulat) emelnek be a metaforikus konceptualizációba, 2. a szegénység élményét összekapcsolják a transzcendenciával. Kidolgozottság tekintetében az azonosított folklór metaforák 62% összetett forrású. Folklór eredetű metaforák esetén a két komponensű források egyike jellemzően cselekvés, tehát ezek a kifejezések fogalmak, motívumok aktivitásának leírásával fejezik ki a szándékolt jelentést. Ezen szubsztanciák közül a leggyakrabban – ám nem jellemzően magas számban – megjelenő tartalom a transzcendencia. Az e tárgykörbe tartozó metaforák tartalmilag nagyfokú változatosságot mutatnak. Vannak közöttük olyan kifejezések, amelyek univerzálisnak tekinthetőek. Bizonyos kifejezések kulturális változatok, elsősorban azok, amelyekben az oláh cigány retorikában többletjelentéssel bíró univerzális fogalmak szerepelnek: pl. szerencse, boldogság, álom. Kizárólagosan a romani nyelvben fordulnak elő 179
azok a metaforák, amelyekben etnikai többlettudás nélkül nem értelmezhető fogalmak (pl. prikezhija)204 szerepelnek. Az összetett forrású metaforák között az előbbi csoportot azok a metaforák követik mennyiségi szempontból, amelyekben emberi test/ testrész aktivitásának kifejezésével konceptualizálódik a szándékolt jelentés. (Az előfordulás gyakorisága ezek esetében sem jelzés értékű.) Tartalmi elemeiket tekintve azonban ezek a metaforák jellemzően kulturális változatok. Specifikus jellegüket az adja, hogy 1. a tartalmi elemek egymáshoz rendelése új vagy árnyalt jelentést hoz létre, 2. hangsúlyos a ’száj’ jelenléte egyéb testrészekhez viszonyítva. A ’cselekvés - természet’ összetett forrású folklór metaforák alapvetően univerzálisak, de találhatóak közöttük olyan kifejezések, amelyek kulturális változatoknak tekinthetők. Ezen specifikus metaforák jellegzetességét az adja, hogy olyan fogalmak szerepelnek bennük, amelyeknek az oláh cigány folklórban szimbolikus többletjelentése ismert (pl. fehér kígyó)205. Mennyiségi szempontból a fenti csoportot azok a metaforák követik, amelyek idő aktivitásával fejezik ki a szándékolt jelentést. Véleményem szerint a ’cselekvés - idő’ forrású folklór metaforák univerzális folklór metaforák, többnyire komponálás eszközével fejezik ki a szándékolt jelentést és jellemzően változást konceptualizálnak. A ’cselekvés - szív’ forrású metaforák univerzálisak: a szív számos kultúrában az érzelmek kifejezésére használatos a metaforikus konceptualizációban. Specifikus vonásokat mutatnak nézetem szerint azok a kifejezések, amelyekben a ’nyal’, ’csókol’ igék formájában megjelenik az oralitás. Azok a folklór eredetű metaforák, amelyeknek forrása ’cselekvés - érzelem’ alapvetően univerzálisak. Kultúrspecifikus árnyalataikat az a szemantikai jellegzetesség adja, hogy a bennük szereplő, érzelmeket kifejező fogalmak, illetve cselekvő igék összekapcsolása kiterjedttebbé teszi a szándékolt jelentést az univerzális változatokhoz viszonyítva. A ’baxt’ (szerencse) kultúrspecifikus jelentéstartalma okán206 azok a metaforák, amelyekben a fogalom szerepel, etnikai többletjelentéssel bírnak. A ’szerencse - testrész’ és a ’szerencse - rokoni kapcsolat’ forrású metaforikus kifejezések tulajdonképpen univerzális folklór metaforák, a konceptualizációban azonban jelentésük módosul. A három forrásfogalmú folklór metaforák közös jellemzője, hogy a bennük azonosított források valamelyike (átok, szerencse, kígyó) etnikai (többlet)jelentésű. Ilyen módon a teljes kifejezések is mutatnak bizonyos fokú specifikumot a metaforikus konceptualizációban. A leginkább összetettek azok a metaforák, amelyek négy forrás egyidejű használatával fejezik ki a szándékolt jelentést. Véleményem szerint ezek a kifejezése inkább szürreálisak, mint etnikusak; bár kétségtelen, hogy ez a megállapítás is fontos információ lehet a megismerést illetően. Irodalmi szövegekben az összetett forrású metaforák aránya 47% . Ezekben a kifejezésekben az aktivitás jellemzően természeti tartalommal, illetve az emberi testtel kapcsolódik össze a metaforikus konceptualizációban. Tartalmukban nem mutatnak speciális vonásokat: egyetemes tapasztalatok felhasználásával alkotott univerzális irodalmi metaforák. A ’cselekvés - érzelem’ forrású kifejezések specifikus vonása az, hogy a metaforikus konceptualizációba „beemelt” érzelem jellemzően (jelen korpuszban kizárólagosan) a ’briga’ (bánat). Egyéb szemantikai jellemzőiket tekintve az e tárgykörbe tartozó metaforák univerzálisak. 204
A fogalom leírását ld. a 44. oldalon. A fogalomhoz köthető szimbolikát ld. a 41. oldalon. 206 ld. 44. o. 205
180
Sajátosak azonban azok az átvitt értelmű kifejezések, amelyek különböző állatfajok viselkedésformáinak és a kifejezésekben szereplő igék szemantikai jellemzőinek együttes felhasználásával konceptualizálják a szándékolt tartalmat, egyúttal új jelentéseket hoznak létre. Ezek a kifejezések az oláh cigány népcsoport társadalmi és etnopszichológiai állapotát olyan módon írják le, hogy a bennük szereplő szemantikai elemeket összekapcsolják a mentális térben. A ’cselekvés - szív’ összetett forrású irodalmi metaforák univerzálisak: tartalmukban és értelmezésükben nem térnek el egyéb nyelvek költői/ szépirodalmi szövegeitől. Az egyéb cselekvés komponensű összetett forrású metaforák közül univerzálisak azok a kifejezések, amelyeknek másik forrása gondolat, illetve élet. Kultúrspecifikusak viszont azok az átvitt értelmű jelentésszerkezetek, amelyekben az aktivitáson túl etikai tartalom (törvény, becsület) és a már tárgyalt szerencse (baxt) jelenik meg a metaforikus konceptualizációban. A három fogalom önmagában is etnikai többletjelentéssel bír. A természet komponensű, összetett forrású irodalmi metaforák jellemzően univerzálisak: sem a konceptualizációban „részt vevő” fogalmak, sem pedig azok egymással való kapcsolata nem mutat specifikus vonásokat. Mindössze egy kifejezés – melynek másik forrása a szerencse (baxt) – tekinthető kulturális változatnak, mivel a kifejezés etnikai többletjelentése „átkerül” a teljes metaforikus jelentésszerkezetbe is. Az irodalmi korpuszban azonosított, két forrású metaforák közül univerzálisak azok a példák, amelyeknek egyik forrása ’szív’, ’test/ testrész’ és ’élet’. Ennek a jelenségnek minden bizonnyal az az oka, hogy a kifejezésekben szereplő fogalmak jelentéstartalma, illetve a hozzájuk kapcsolódó tapasztalatok egyetemesek. A leginkább kidolgozott , három forrású irodalmi metaforák alapvetően univerzálisak. Közülük azok a kifejezések mutatnak kulturális változatok irányába, amelyeknek forrásai között szerepel az arany- (somnakuno) melléknév és az átok (armaj), illetve út (drom) főnevek. Ezek a kifejezések árnyalják a jelentést, ám specifikumoknak véleményem szerint mégsem nevezhetőek egyértelműen, mert a konceptualizációban „részt vevő” egyéb források a legalapvetőbb emberi tapasztalatok körébe tartoznak és az említett kifejezések nem módosítják olyan mértékben a jelentést, hogy a metafora értelmezéséhez többlettudásra lenne szükség. 8.1.2. A közvetítő entitások szemantikai jellemzői oláh cigány (vlax gypsy) írott nyelvi metonímiákban A metonímiák esetén a közvetítő entitások hasonló szerepet töltenek be konceptualizációban, mint a metaforák forrástartományai. Kognitív szempontból tehát ezek feltérképezése is fontos információkat hordoz. A folklór korpuszban a közvetítő entitások jelentéstani szempontból viszonylag széles skálán mozognak és három jellemző csoportot alkotnak: 1. eszközök: ’kés’ (shuri) és ’kard’ (xanro) Ezek a kifejezések erőszakos cselekvést kifejezésekben.
helyettesítenek a metonimikus
2. testrészek: ’csont’ (kokalo) és ’szem’ (jakh) A folklór eredetű metonimikus jelentésszerkezetekben az emberi lét két alapvető – fizikai és mentális – aspektusa jelenik meg közvetítő entitás formájában. Az embert, mint célentitást helyettesítik. 181
3. a társadalmi szerveződés alapegységei: ’falu’ (gav) és ’ország’ (them) A metonimikus kifejezésekben fenti fogalmak magát a társadalmat helyettesítik. Autentikus szövegek metonimikus kifejezéseinek közvetítő entitásai az ember lét (bizonyos értelemben az emberré válás) alapvető és univerzális fizikai, funkcionális és szociális tapasztalatait tükrözik. Ez a nyelvi jelenség – folklór szövegek keretei között – nagy valószínűséggel egyetemes. Megítélésem szerint az eszközök közül a ’kés’ és a ’kard’ kizárólagos megjelenése, illetve a testrészek közül a ’csont’ jellemző mennyiségi túlsúlya kultúrspecifikus. Az irodalmi eredetű metonímiákban a közvetítő entitások kizárólag fémek, illetve abból készült tárgyak: a./ kés (shuri) Ez az eszköz erőszakos cselekvés erőszakos cselekvést helyettesít – csakúgy, mint a folklór eredetű metonímiákban. b./ drót (sirma) Fenti eszköz a kommunikáció célentitás kifejezésére szolgál. Az információátadásnak ez a fajta interpretálása specifikus nyelvi jelenség.207 c./ vas (sastri, nomen substantivum); illetve vas-, vasból való (sastruno- nyi- e, nomen adiectivum) A fogva tartás/ akadályozottság jut kifejezésre a vas (sastri, nomen substantivum); illetve vas-, vasból való (sastruno- nyi- e, nomen adiectivum) fogalmakkal, mint közvetítő entitásokkal. Nem tudható azonban, hogy ez az érdekes nyelvi jelenség specifikusnak értékelhető- e. Erre a kérdésre más nyelvek irodalmi szövegeinek ez irányú összehasonlító vizsgálata és/ vagy oláh cigány köznyelvi szövegek ilyen profilú elemzése (a célentitásokat alapul véve) adhat adekvát választ.
8.2.
A szándékolt jelentés kifejezésének sajátosságai a metaforikus konceptualizációban
8.2.1. Oláh cigány (vlax gypsy) írott nyelvi metaforák céltartományainak jellegzetességei Ebben a fejezetrészben azt ismertetem, hogy a kutatás eredményei szerint milyen jellemzői vannak a szándékolt jelentés kifejezésének oláh cigány írott nyelvi folklór és irodalmi metaforákban. Autentikus szövegekben a megjelenített tartalom elsősorban esemény, azon belül is jellemzően állapot. További adalék e tárgykör mennyiségi mutatóihoz, hogy az állapot metaforák fele tartalmilag negatív előjelű – a fennmaradó 50% - on a pozitív és semleges 207
Magyarországi oláh cigány nyelvközösségekben a ’te malaval e sirma’ (verni a drótot) állandósult köznyelvi metafora a telefonálás kommunikációs aktusát jelenti.
182
állapotot konceptualizáló kifejezések „osztoznak”. A negatív állapot, mint szándékolt jelentés tehát fajsúlyos – folklór szövegek esetén – a metaforikus konceptualizációban. Véleményem szerint ezek a kifejezések specifikusak abban a tekintetben, hogy jellemzően teljes értékűek, sok esetben visszafordíthatatlanok. A semleges állapotokat konceptualizáló folklór metaforák általában erőteljes nyelvi képekkel írják le a szándékolt jelentést, a konceptualizációban azonban a befogadóra „bízzák” a megértés emocionális aspektusát. Jellemzően az ’arany- ’ (főnév és melléknév) a forrása a pozitív állapotokat kifejező metaforáknak. Ebben a tekintetben specifikusak, tartalmukban – szemantikailag azonban univerzálisnak tekinthetőek. A változást konceptualizáló metaforák kulturspecifikus mivolta abban rejlik, hogy ezekben a kifejezésekben legnagyobb mennyiségben olyan igék szerepelnek, amelyek jelentéstani szempontból történésfogalmak. Kognitív szempontból ez a tény arra enged következtetni, hogy a változás „történik” az alany aktív közreműködése nélkül. A cselekvést konceptualizáló metaforák egy markáns csoportját megítélésem szerint olyan jelentésszerkezetek alkotják, amelyek mentális cselekvést fejeznek ki. Ilyen módon az oláh cigány folklór metaforákban „benne rejlik” az a felismerés, hogy a gondolati tartalmak közvetítése aktivitást/ változást idéz elő. Az eseményeket konceptualizáló metaforákat – mennyiségi szempontból – az érzelmeket kifejező jelentésszerkezetek követik a folklór anyagban. Ezeknek a metaforáknak egyik jellegzetessége az, hogy a térdimenziók – magyar nyelvű folklór példákhoz viszonyítva – sajátosan, némely esetekben ellentétesen nyilvánulnak meg. További kultúrspecifikus vonásuk az, hogy amennyiben élőlény tartományának segítségével konceptualizálják a szándékolt jelentést, úgy jellemzően a kígyó (sap) jelenik meg forrásként. Az emocionális tartalmakat kifejező metaforák között található egy olyan jelentésszerkezet, amelyben a fehér szín sajátos módon a félelem érzelemhez társul. Pozitív érzelmek konceptualizálásának sajátossága oláh cigány folklór metaforákban az eszik (xal), nyal (charel), csókol (chumidel) igék jelenléte, illetve a vér (rat) forrásként való megjelenése. A negatív érzelmeket kifejező nyelvi képek közül azok a kifejezések tekinthetőek kulturális változatoknak, amelyekben: 1. megjelenik az evés motívuma, 2. olyan fogalmak szerepelnek bennük, amelyek részben (átok) vagy egészében (prikezhija)208 specifikusak. Az időt konceptualizáló folklór nyelvi példák jellemzően „idő - mozgó” metaforák: az idő mozog/ halad/dolgozik; linealitásában minden egyéb tényező ember/tárgy statikus. Kognitív szempontból ez a megállapítás arra enged következtetni, hogy a fogalomban benne rejlik a változás, természeténél fogva. A vágyat kifejező folklór metaforák alapvetően univerzálisak – autentikus szövegek keretei között. Specifikumoknak azok a példák tekinthetőek, amelyek az átok (armaj) és a szerencse (baxt) etnikai többletjelentéssel rendelkező fogalmai jelen vannak a metaforikus kifejezésekben. Megítélésem szerint az ilyen kifejezések a vágy/ kívánság két pólusát jelenítik meg a konceptualizációban – csakúgy, mint maguk a fogalmak szemantikailag a mindennapi diskurzusokban. Jelen korpusz adatai szerint az etikai tartalmak konceptualizálásának hangsúlyos verbális aspektusa van: jellemző eleme az e tárgykörbe tartozó metaforáknak a ’száj’ (muj-), illetve a ’pofa’ magyar nyelvű, pejoratív jelentéstartalmú fogalom forrásként való megjelenése.
208
a fogalom leírását ld. 44. o.
183
A halál metaforikus kifejezése egyértelműen kultúrspecifikus az oláh cigány folklór szövegekben; az alábbi jellegzetes vonások legalább valamelyikét minden azonosított metafora mutatja: 1. a halál fogalma lényegileg opcionális, 2. az érzelmek konceptualizálásához hasonlóan a halál kifejezése során is nagy hangsúllyal jelenik meg az evés motívuma, 3. az egyes tartalmi elemek egyidejű megjelenése, illetve sajátos összekapcsolása a metaforikus konceptualizációban kultúrspecifikus jellegzetességeket mutat. A gondolatot/ mentális tartalmakat konceptualizáló folklór metaforák általában univerzálisak: azok a jelentésszerkezetek, amelyekben az ész a gondolat tartályaként funcionál, tükörfordításai magyar nyelvű állandósult köznyelvi példáknak. Kulturális változatok felé az a példa mutat, amely transzcendentális tartalmú forrással konceptualizálja a szándékolt jelentést. Egyértelműen specifikusaknak azok a kifejezések értelmezhetőek, amelyekben a gondolat a tudatos cselekvés szinonimájaként szerepel. Az esemény komponensű összetett céltartományok konceptualizáló metaforák közül az állapot - ok összetett céltartományú metaforák kultúrspecifikus állapotot írnak le és állapot beálltát előidéző ok (’pustíja’, ’prikezhija’)209 kizárólag etnikai többlettudással értelmezhető. Az állapotot és érzelmet egyidejűleg konceptualizáló folklór metaforák közös sajátossága, hogy kivétel nélkül negatív jelentéstartalmúak.210 Jelentéstani szempontból az univerzális és a specifikus példák hasonló arányban fordulnak elő. Utóbbiak legfőbb jellegzetességei abban állnak, hogy: 1. a tér tartománya sajátosan jelenik meg a konceptualizációban, 2. az oláh cigány folklórban (pl. fehér kígyó), illetve köznyelvben (pl. evés motívuma) gyakran felbukkanó szimbólumok kulturális többletjelentést adnak a kifejezéseknek. Az irodalmi metaforák között legnagyobb számban – ám nem jellemző arányban – olyan átvitt értelmű kifejezésekkel találkozunk, amelyek etikai tartalmakat konceptualizálnak. Ebben nyilván szerepet játszik az, hogy az irodalmi korpuszban Biblia - fordítások is szerepelnek. (Mivel azonban az irodalmi anyag vizsgálatával célom részben annak bemutatása volt, hogy szépirodalom szerzői milyen tartalmakat szándékoznak kifejezni, illetve közvetíteni, a bibliai eredetű szövegeket nem kezelten külön.) Forrásukból adódóan ezek a metaforák nem kultúrspecifikusak. Hordozzák azonban azokat a specifikumokat amelyeket Daczi (2007: 5- 14) közöl bibliai metaforák sajátosságairól. A szépirodalmi forrásokból származó, erkölcsi tartalmakat konceptualizáló metaforák sajátos vonása, hogy alapvetően olyan tartalmak jelennek meg bennük, amelyek az oláh cigány (vlax gypsy) folklórban az etikával kapcsolatos gondolkodás alappillérei: az etikai tartalmak belsővé tétele, bűn - bűnbocsánat, becsület, együttélési normák betartása. Az irodalmi szövegekben található metaforák második legnagyobb számú csoportját azok a jelentésszerkezetek alkotják, melyek állapotot konceptualizálnak, ezek között jellemzően magas azoknak a száma, amelyek negatív állapotot írnak le. Ezen belül is kultúrspecifikus irodalmi metaforáknak tekintehőek azok a példák, amelyekben a’shingalo’ (rendőr/ csendőr) kifejezés forrásként jelenik meg. Az irodalmi korpusz változást kifejező jelentésszerkezetei alapvetően irodalmi metaforák jellegzetességeit hordozzák. Kulturális változatok felé mutatnak azok a példák, amelyek folklór ihletésűek; specifikusnak az e tárgykörbe tartozó kifejezések közül az a példa nevezhető, amelyben a már többször tárgyalt ’fehér kígyó’ (parno sap) motívuma jelenik meg. 209
A fogalmak rövid magyarázatát ld. a 44- 45. oldalon. Annak a kérdésnek az eldöntése, hogy ebben a tekintetben kulturális sajátossággal állunk- e szemben, e helyütt nem lehetséges, mivel ilyen irányú kutatásról egyéb nyelvek tekintetében nincs tudomásom. 210
184
A pozitív érzelmeket konceptualizáló irodalmi metaforák univerzálisak, közös vonásuk továbbá, hogy jellemzően a ’szív’ jelenik meg bennük forrásként. Tekintve, hogy ez a szerv számos kultúrában az érzelmek kifejezésére használatos a metaforikus konceptualizációban, a pozitív emóciókat konceptualizáló kifejezéseket univerzális irodalmi metaforáknak tekinthetjük. A negatív érzelmek megjelenítése ennél árnyaltabb képet mutat az irodalmi korpuszban. Ezekben a metaforákban univerzális kifejezések szerepelnek: jellemzően maga a negatív érzelem fogalma. A specifikumokat azok a kifejezések alkotják, amelyekben etnikai többletjelentéssel bíró fogalmak szerepelnek: ’pustija’ (pusztulat), ’lazhavo’ (szégyen). A mentális tartalmakat konceptualizáló költői metaforákban jellemzően a gondolat/ gondolkodás csatornái „vesznek részt” a konceptualizációban: a ’duma’ és a ’vorba’ kifejezések, amelyek egyaránt használatosak ’beszéd’ és ’szó’ értelmezésben.211 A fogalmak szemantikai jellegzetességeinél fogva ezek az átvitt értelmű kifejezések kulturális változatok. A vágyat kifejező metaforák alapvetően univerzálisak. A konceptualizációban olyan források jelennek meg, amelyek számos nyelvben a kívánság/ vágyakozás kifejezése során szintén használatosak: pl. pozitív jelentéstartalom esetén az ’álom’, negatívum konceptualizálása során a ’fekete’ szín tartománya. Kultúrspecifikus az a metafora, amelyben az ’út’ (drom) és a ’szerencse’ (baxt) kulturálisan árnyalt kifejezése szerepel. Az emberi kapcsolatokat konceptualizáló kifejezések sajátos csoportot alkotnak az irodalmi szövegekben: jellemzően autentikus fogalmi rendszereken alapuló költői metaforák. Ebben a tekintetben viszont univerzálisak: a megismerés egyetemes és archaikus tapasztalatait tükrözik. Az irodalmi korpusz ’vallás’ céltartományú metaforái a fogalom etikai és szakrális aspektusára helyezik a hangsúlyt: ez minden bizonnyal univerzális jelenség. Az etnikai tudat konceptualizálásának forrásai eltérnek sztenderd nyelvek univerzáléitól. Irodalmi szövegekben az identitás kifejezésének kulcsfogalmai a nyelv (shib) és az erdő (vesh). Mindkét e tárgykörbe tartozó metafora kulturális változatnak tekinthető. A kommunikáció konceptualizálása során – folklór metaforákhoz hasonlóan – a ’drót’ (sirma) mint kommunikációs csatorna van jelen. Az információ átadásának ez a fajta interpretálása kulturspecifikus nyelvi jelenség. Az összetett célfogalmú irodalmi metaforák jellemzően állapotot és érzelmet konceptualizálnak egyidejűleg. Ezeknek a kifejezéseknek gyakori tartalmi eleme a ’bánat’ (briga) – csakúgy, mint a hasonló céltartalmú folklór kifejezéseknek. Miután mindkét forrás mutatja ezt a jellegzetességet, nagy valószínűséggel kulturális változatokkal, de legalábbis árnyalatokkal állunk szemben. További sajátosságuk ezeknek a kifejezéseknek, hogy minőségüket tekintve nagyrészt negatív előjelűek. Az állapot és etnikai tudatot egyidejűleg konceptualizáló kifejezések tulajdonképpen az oláh cigány etnikum állapotának metaforikus leírásai. Ez jellemzően autentikus tartalmak bevonásával történik: természeti környezettel kapcsolatos tapasztalatok és állatfajok jelennek meg a metaforikus konceptualizációban. A társadalmi/ mentális állapot kifejezésének további jellemző eszköze az út (drom), amely fogalom folklór eredetű nyelvi anyagban is kiemelt szerepet játszik a szándékolt jelentés kifejezésében; egyúttal etnikai színezetet kölcsönöz azoknak a kifejezéseknek, amelyekben forrásként megjelenik. Az erkölcs komponensű, összetett célfogalmú irodalmi metaforákat az jellemzi, hogy az etikai tartalmak mellett egyéb forrásokat vonnak be a konceptualizációba. Ezek a másik 211
A két kifejezés szemantikai jellegzetességeit ld. a 132. oldalon.
185
összetevőként megjelenő elvont fogalmak (gondolat, érzelem, szerencse) megítélésem szerint az oláh cigány népcsoport etikai rendszerének legfontosabb – részben kultúrspecifikus – aspektusait mutatják. 8.2.2. A célentitások tartalmi sajátosságai oláh cigány (vlax gypsy) írott nyelvi metonímiákban A folklór írott nyelvi anyagban az alábbi szándékolt tartalmak indirekt konceptualizálása történik: 1. ember, mint célentitás helyettesítése a ’csont’ (kokalo) és a ’szem’ (jakh) közvetítő entitásokkal történik a folklór korpuszban 2. halál elvont fogalma ’kés’ (shuri) és a ’kard’ (xanro) közvetítő entitások segítségével jut kifejezésre 3. társadalom helyettesítése a ’falu’ (gav) és az ’ország’ (them) közvetítő entitásokkal történik. A folklór eredetű metonimikus jelentésszerkezetek magát az embert, illetve az emberi lét alapvető tapasztalatait (halál, társadalom) konceptualizálják. Tekintve, hogy mindannyi célentitás egyetemes ismereteken/ élményeken alapul, fenti idealizált kognitív modelleknek nagy valószínűséggel kimutathatók univerzális elemei.212 Feltételezésem szerint az ’ember’ célentitásnak a ’csont’ szervvel, illetve a ’halál’ fogalmának a ’kés’ és a ’kard’ eszközökkel történő interpretálása kultúrspecifikus. Az oláh cigány irodalmi nyelvben azonosított metonímiák célentitásai a következők: 1. erőszakos cselekvés 2. kommunikáció 3. fogva tartás/ akadályozottság Ezek mindegyikét fémek, mint közvetítő entitások jelenítik meg a szépirodalmi anyagban. Ahogy a 8.1.2. fejezetrészben utaltam rá, jelen dolgozat keretei között nem lehetséges választ adni arra a kérdésre, hogy ennek a nyelvi jelenségnek léteznek- e kultúrspecifikus aspektusai. Kognitív szempontból Pál – Újvári (2001: 104- 141) tipológiájának ide vágó cikkeje szolgálhat magyarázatul: „a fémek eredetileg a hatalom, az erő, a gazdagság kifejezői (…) tartósságuk, keménységük révén a transzcendens szféra szimbólumai (…) az általános felfogás szerint a fém „megtisztítható”, átalakítható.” Megítélésem szerint a szépirodalmi eredetű idealizált kognitív modellekben fenti szimbólumrendszer jut kifejezésre.
212
Folklór eredetű nyelvi anyag ilyen irányú vizsgálatáról egyéb nyelvek tekintetében nincs tudomásom.
186
ÖSSZEFOGLALÁS Minden kultúra meghatároz egy sajátos valóságot, melynek keretein belül működni képes; létrehoz olyan feltételeket, illetve feltételrendszereket, amelyek irányítják mind a közösség mindennapi életét, mind pedig a közösség tagjainak szerepeit. Ezek a szempontok kultúránként változnak és meggyőződésem szerint a legtöbb információt szolgáltatják egy - egy nyelvközösség gondolkodásmódját és a társadalmi rendszerekhez való viszonyulásaikat illetően. Ezek a viszonyulások feltárhatók a kognitív nyelvészet eszközeivel, minthogy nyelvi tevékenységeinket a konceptuális rendszerre alapozzuk és a különböző kultúráknak különböző konceptuális rendszereik vannak. A nyelvhasználat ezen aspektusai azt tükrözik, hogy adott nyelvközösség milyen módon formálja élményeit a fizikai világról. A jelenség kétirányú: azok a viszonyulások, amelyeket a kultúra meghatároz meg, hatnak a fizikai valóságra. Dolgozatommal az volt a célom, hogy a nyelvtudomány eszközeivel – ezen belül a metaforikus és metonimikus jelentésszerkezetek elemzésével és szemantikai vizsgálatával – feltárjam azokat a kognitív struktúrákat, amelyekben az oláh cigány népcsoport társadalmi valósága tükröződik. Ennek érdekében bemutattam azokat a forrásokat, amelyekből az oláh cigány írott nyelvi metaforák és metonimikus jelentésszerkezetek „merítenek” a konceptualizációban. Tartalmi szempontból a folklór anyagban azonosított metaforák forrásai nagyrészt univerzálisak: természet, transzcendentális jelenségek, cselekvés, emberi test, világ. A folklórban a források – tartalmi szempontból – következő csoportját olyan források alkotják, amelyek bizonyos fokú specifikumot hordoznak: út, arany, szív, vér. Ezeknek a kifejezéseknek – azon túl, hogy etnikai többletjelentéssel bírnak – kiemelt szerepük van a metaforikus konceptualizációban és ezzel együtt az etnikai tudatban. Véleményem szerint ezek a szimbolikus fogalmak az oláh cigány népcsoport etnopszichológiai és életmódbeli sajátosságaira utalnak. Kognitív szempontból a folklór korpusz vizsgálatának eredményei azt mutatják, hogy a halálhoz való viszonyulás szintén kultúrspecifikus: a fogalom lényegileg opcionális, tartalmilag nem kötött. Kiváltó oka – jelen korpusz adatai szerint – ugyanolyan arányban lehet fiziológiai, illetve érzelmi; azaz testi és lelki eredetű. Az azonosított folklór metaforák 62% összetett forrású, tehát ezeket a kifejezéseket nagy fokú kidolgozottság jellemzi és jellemzően kultúrspecifikusak. Az összetett forrású folklór metaforák szemantikai elemzése szerint az oláh cigány népcsoport világszemléletében nagy hangsúllyal szerepelnek a 1. természetfeletti (isten, ördög, szentek), 2. részben pszichológiai aspektusú (szerencse, átok), illetve tudatalatti (álom) tartalmak. Az univerzális tapasztalatok – emberi test, természeti jelenségek – mellett kiemelt jelentőségű a beszéd, amely fogalom bizonyos esetekben az illokúciós aktus szinonimájaként jelenik meg a metaforikus konceptualizációban. Az oláh cigány világszemlélet leginkább kultúrspecifikus eleme a szerencse, amely fogalomnak természetfeletti és pszichológiai elemei is kimutathatóak a közös etnikai tudatban. Írott nyelvi folklór anyag adatai szerint oláh cigány (vlax gypsy) közösségekben társadalmi, erkölcsi és érzelmi szervező - és viszonyulási elem formájában egyaránt kiemelt jelentőségűek a rokoni kapcsolatok, ezen belül is az anya személye. A szándékolt jelentés tekintetében az adatok azt mutatják, hogy az állapotok kifejezésének igénye a legerőteljesebb a metaforikus konceptualizációban, ezen belül is 187
jellemzően a negatív jelentéstartalmúaké. Az állapot – metaforák harmada minőségi szempontból semleges, illetve értelmezésük a kontextustól függ. Ez az adat arra utal, hogy a befogadónak nagy a mozgástere az értelmezést illetően. Feltételezésem szerint ez a jelenség a mindennapi diskurzusokban is jelen van. További adalék a szándékolt tartalom kifejezését illetően, hogy az állapotok leírása a legváltozatosabb a metaforikus konceptualizációban. Az érzelmek kifejezésével kapcsolatos egyik hipotézisem abban állt, hogy jellemzően nagyobb arányban jelennek meg emocionális tartalmak a metaforikus konceptualizációban szándékolt tartalom formájában, mint egyéb céltartományok. Ezt a feltevést az adatok cáfolták. Igazolódott viszont az előfeltevésem abban a tekintetben, hogy az emocionális tartalmak megjelenítésének módjai jellemző különbségeket mutatnak magyar és angol nyelvű példák eszközeihez viszonyítva (források, fogalmi tartományok, stb.). Ezekben a metaforákban a térdimenziók és a színek használatának sajátosságai részben eltérnek a Baranyiné (2008: 302- 325) által elemzett magyar nyelvű folklór példákétól és Bańczerowski (2005: 71- 78) általános megállapításaitól. A pozitív érzelmek konceptualizálásának további jellemző vonása az oralitás. Negatív emocionális tartalmak megjelenítésének specifikus eleme az evés motívuma és a részben vagy egészben etnikai jelentéstartalmú fogalmak beemelése a metaforikus konceptualizációba. További adalék az oláh cigány nyelv- és kultúrközösségek emocionális életének megismeréséhez, hogy a kutatás eredményei szerint írott nyelvi folklór szövegek metaforáiban a negatív érzelmek a leginkább kidolgozottak. Az időt konceptualizáló folklór metaforák az idő múlását jellemzően cselekvésként értelmezik. Az összetett forrású, e tárgykörbe tartozó metaforikus jelentésszerkezetek egyik része magával az idő múlásával konceptualizálja a fogalmat: azaz annak lényegi tulajdonságának hangsúlyozásával. Kognitív szempontból a vágyat konceptualizáló, kultúrspecifikus metaforák két pólust jeleznek. Pozitív jelentéstartalmú kifejezések esetén a szerencse, negatív előjelű változás igényének megfogalmazása esetén az átok szerepel a konceptualizációban. Ez a két, etnikai többletjelentést magában hordozó fogalom – hatása okán – egyúttal státuszt jelez oláh cigány közösségekben. A vizsgált folklór korpusz adatai arra utalnak, hogy az etikai rendszernek hangsúlyos verbális aspektusa van. Természetéről a metaforákban két további információ rejlik: az erkölcs részben természetfeletti erőtől eredeztethető; az etikai tartalmaknak létezik érzelmi aspektusa is. Kognitív szempontból a mentális tartalmak konceptualizálásának sajátosságai a gondolat cselekvés ekvivalenciával írhatóak le. Az etikai tartalmak közvetítése a leginkább hangsúlyos az oláh cigány írott nyelvi kultúrában. Ebben szerepet játszik az a tény, hogy az irodalmi eredetű metaforák csaknem fele Biblia – fordításokban szerepel. A bibliai eredetű szövegeket abból az okból nem kezeltem külön, mert a metaforák általi kifejezés szándékának bemutatása céljaim között szerepelt. Megítélésem szerint az írott nyelvi kultúra ilyen irányú vizsgálata fontos információkat hordoz egy adott nyelv- és kultúrközösség értékrendjéről, közösségi lét lehetséges alternatíváiról. A szépirodalmi szövegekben az erkölcsről való gondolkodás alappillérei jelennek meg: az etikai tartalmak belsővé tétele, bűn - bűnbocsánat, becsület, együttélési normák betartása. Az irodalmi szövegekben az állapotok konceptualizálása – minőségi szempontból – hasonlóságot mutat a folklór korpusz jellemzőivel: változatos és sokrétű. Az állapotok átvitt értelmű kifejezése univerzális és specifikus módon egyaránt történik, a két metódus előfordulásának gyakorisága nem mutat szignifikáns különbséget. Jellemzően természeti jelenségekből „merítenek” az univerzális változatok; a kultúrspecifikus példák jelzés értékű 188
forrása a’shingalo’ (rendőr/ csendőr) kifejezés. A fogalom autoritás- személyt jelöl, egyúttal a nem roma etikai és társadalmi rendszer szimbóluma. Fontos információt hordoz a többségi társadalomhoz való viszonyulást illetően, hogy e specifikus metaforák negatív (lét)állapotot koncepualizálnak. A pozitív érzelmek konceptualizálása az oláh cigány irodalmi nyelvben jellemzően univerzális forrásfogalmak segítségével történik. A folklór korpusz adataihoz hasonlóan a szépirodalmi anyagban is – az emóciók konceptualizálásának tárgykörénél maradva – a negatív érzelmek kidolgozottabbak, mint az elfogadó/ pozitív érzelmek, egyúttal specifikus vonásokat is mutatnak. A kulturális változatok tartalmi lényege abban áll, hogy a ’pustija’ (pusztulat), ’lazhavo’ (szégyen) kiterjedt jelentéstartalmú fogalmakat vonják be a metaforikus konceptualizációba. A két kifejezés a mindennapi diskurzusokban az erkölcsi - érzelmi jelentéstartalmú kifejezések negatív végpontján helyezkedik el. Az esemény - érzelem összetett céltartományú irodalmi metaforák esetében is gyakori a ’briga’ (bánat) negatív jelentéstartalmú emóció megjelenése és kifejezése – az e tárgykörbe tartozó folklór metaforák tartalmi sajátosságaihoz hasonlóan. További jellegzetessége az emóciókat és állapotokat egyidejűleg konceptualizáló kifejezéseknek a mobilitás/ aktivitás, illetve a perspektivitás. Ezek a tartalmai sajátosságok egyúttal az érzelmi állapotok kialakulásáról és természetéről való gondolkodást, illetve a hozzájuk való viszonyulást is tükrözik. Az állapot és etnikai tudatot egyidejűleg konceptualizáló metaforák az identitás kifejezésén túl átvitt értelmű utalásokat tartalmaznak az oláh cigány népcsoport aktuális etnopszichológiai helyzetére. A társadalmi/ mentális állapot kifejezése jellemzően autentikus tartalmak bevonásával történik, a konceptualizáció további jellemző eszköze az ’út’ (drom). Az etikai tartalmakkal egyidejűleg megjelenített céltartalmak az erkölcsről való gondolkodás kultúrspecifikus aspektusait mutatják: gondolat, érzelem, szerencse. A dolgozat eredményei a következőkben foglalhatók össze: 1. A romani nyelv oláh cigány (vlax gypsy) dialektusa – írott nyelvi korpusz adatai szerint – alapvetően metaforikus. Sokkal inkább jellemző a fogalmak ilyen jellegű kiterjesztése, mint a metonimikus szóhasználat. 2. Írott nyelvi korpusz adatai szerint az oláh cigány (vlax gypsy) folklór metaforikusabb, mint az irodalmi nyelv. 3. Az oláh cigány (vlax gypsy) folklór kultúrspecifikusabb, mint az irodalmi nyelv. Reményeim szerint az írott nyelvi oláh cigány (vlax gypsy) folklór - és irodalmi metaforák és metonímiák kognitív szemantikai vizsgálata mind a nyelvtudomány, mind egyéb humán szakterületek számára adalékul szolgálhat az oláh cigány népcsoport etnikai tudatának megértéséhez. Terveim szerint a metaforikus gondolkodás kognitív sajátosságainak feltárását a jövőben beszélt nyelvi kutatás teszi teljessé.
189
A COGNITIVE SEMANTIC ANALYSIS OF VLAX GYPSY FOLKLOREAND LITERARY METAPHORS (Summary) My aim in writing my dissertation was to explore and present the cognitive structures which reflect upon the current social status and reality of Vlax gypsy213 community. In this attempt I applied the methodology of cognitive linguistics, namely the semantic analysis of metaphorical and metonymical semantic structures. To achieve this end the paper introduces the source domains applied in the conceptualisation processes of the metaphorical and metonymical semantic structures in the written form of Vlax gypsy. In terms of content, the source domains of the metaphors identified in the folklore material can be regarded as universal: nature/environment, transcendental notions, actions, human body, the world itself. The most frequent source in the process of metaphorical conceptualisation both in literary and folklore texts is natural content. In folklore texts natural contents are followed by transcendental ones – in the case of simple source domains i.e. source domains with one component. In terms of content the notion of curse as a transcendental phenomenon is a culture-specific item and so is the expression in which it is used. Action, as a source domain is universal, however, in the Vlax gypsy folklore metaphors with ′action′ as a source the simultaneous presence of the individual content elements and their unique linking in metaphorical conceptualisation displays culture-specific characteristics. The ’human body’ as a universal source domain also displays extra ethnic connotation via the specific linking of the individual elements. Vlax gypsy metaphors with the conceptual source ’world’ are fundamentally universal – especially within the framework of folklore texts. The next group of folklore sources – from the aspect of content – is made up of sources attaining a certain degree of specificity: such as road, gold, heart or blood. Vlax gypsy folklore metaphors with the sources ’road’ and ’gold’ display two specific characteristics: 1. in my opinion their frequency as source is rather high, 2. they have an extra cultural connotation because they make the intended meaning more emphasized. The folklore metaphors with the sources ’heart’ and ’blood’ are basically universal. Only those examples have culture-specific features which intend to enhance the depth and/or the intensity of the intended meaning. Besides the fact that they have extra ethnic connotation, these expressions are the key linguistic elements in the process of metaphorical conceptualisation and, at the same time, in ethnic consciousness. I hold the view that these symbolic notions determine the collective ethno-psychology of the Vlax gypsy community, thereby reflecting upon a number of peculiar features of their lifestyle. The investigation of our folklore corpus from a cognitive aspect revealed that their attitude to death was also culture-specific: the notion being substantially optional, unanchored in terms of content. According to the data of the present corpus 214 the 213
It is the term ‘Vlax gypsy’ with which the Olah Romani identify themselves in terms of their language- and cultural community. Therefore, we use this term to refer to the community in the process of analysis. 214 In my dissertation I analyse written linguistic material. The analysed material is based on two major sources. One major source is Károly Bari’s collection of folklore texts entitled The mother of the wood (Az erdő anyja), in which I analysed the material written in Vlax gypsy language. The other section is provided by the literary texts
190
causes might be physiological as well as emotional to the same extent; therefore it might have its origin in the body as well as the soul. 62% of the identified metaphors had complex sources; these expressions therefore exhibit a high degree of elaboration and are typically culture-specific. In the case of metaphors with folklore origin, one of the two-component sources typically refers to ′action′, which means that these sources attempt to convey the intended meaning via the description of the activity of the expressions, notions and motives. According to the semantic analysis carried out on metaphors with complex sources we can postulate that the world view of the Vlax gypsy is predominantly shaped by two factors: 1. the supernatural (god, devil, saints). 2. partly by psychological factors (luck, curse), as well as subconscious elements (dream). Metaphors belonging to this category exhibit a high degree of diversity in terms of content. Some of the expressions contained can be termed universal. Some expressions, however, are cultural varieties, predominantly those which contain universal notions loaded with extra connotations within Vlax gypsy rhetoric: e.g. luck, happiness, and dream. There are metaphors which exclusively appear in the Romani language, containing notions (e.g. prikezhija) that cannot be interpreted without the relevant ethnic background knowledge. In terms of their content, metaphors with the ’action - body part’ source domains are characteristically cultural variants. The reason for their specific character can be traced back to two reasons: 1. The mappings of the elements of content generate new or more figurative meanings. 2. In terms of frequency, the presence of the ’lips’ is predominant compared to other body parts. Within the ’action - nature’ folklore metaphors with complex sources have specific meanings that contain notions with symbolic meaning for the Vlax gypsy folklore (e.g. white snake). The folklore metaphors with the source domain ’action - time’ are universal folklore metaphors, typically conceptualizing the process of change. Metaphors with the source domain ’action - heart’ are fundamentally universal; however, the metaphorical linguistic expressions with the verbs lick, kiss displaying orality show specific characteristics. In the case of the metaphors with the source domain ’action - emotion’ the linking of the concepts referring to emotions with the active verbs makes the intended meaning more extensive compared to the universal variations. The metaphors expressing the concept of ’baxt’ (luck) convey an extra ethnic meaning because of its culture-specific characteristics. The metaphors with the source domain ’luck – body part’ and ’luck – family relations’ are actually universal folklore metaphors, their meaning, however, is modified in the conceptualisation. It is a common characteristic of the three-component source domain folklore metaphors that one of their identified sources (curse, luck, snake) carries ethnic connotations. This way the whole expression displays some sort of specification in the process of metaphorical conceptualisation. The most complex metaphors conceptualise meaning by using four sources simultaneously. In my opinion, these expressions rather belong to the realm of the surreal than the ethnic; although this statement might also contain important information concerning cognition.
published in Hungary. I analysed the liteary material published in Romani in the indicated years of the periodicals Rom Som (1995- 96), and Amaro Drom (1991- 2005) and Phralipe (1990- 98).
191
The most culture-specific element within the Vlax gypsy world view is luck. This concept has both supernatural and psychological elements in the common ethnic consciousness. According to the written linguistic folklore material, within the Vlax gypsy community family relations attain outstanding importance as an organising force in terms of social-, moral-, emotional- and relational elements, with the figure of the mother gaining central importance. The metonymic expressions of authentic texts contain intermediate entities reflecting upon the basic and universal physical, functional and social experiences of human existence (in a sense of the process of becoming a human person). This linguistic phenomenon – within the framework of folklore texts – is most probably universal. In my opinion, the exclusive presence of the expressions knife, sword among tools, as well as the predominance of bone among body parts can be considered culture-specific. In metaphors with literary origin we encounter a characteristically high level of natural experience as source: 64%. From the aspect of quality-content we can conclude that the usage of natural experiences in the process of metaphorical conceptualisation is manyfolded. I believe that both characteristics can be traced back to typical poetic language use. The Vlax gypsy literary metaphors with the source domains ’human body’ and ’heart’ do not show specific characteristics. The literary metaphors with the source domain ′road′, however, represent a much more subtle picture. In four of the identified six expressions, the concept is used in possessive or adverbial constructions. In my opinion, this phenomenon expresses positive relations, in certain cases identification from a cognitive point of view. The culture-specific characteristics of the literary metaphors with transcendental sources are the following. 1. They introduce expressions with ethnic connotations into the metaphorical conceptualisation (e.g. devastation). 2. The experience of poverty is connected to transcendence. The ratio of complex source metaphors in literary texts is 47%. In these expressions activity is typically linked to content about nature or the human body in the process of metaphorical conceptualisation. They do not exhibit specific characteristics contentwise: these are universal literary metaphors on the basis of universal experiences. Expressions with the source ’action - emotion’ possess the specific characteristic of focusing on one emotion (in the present corpus exclusively) in the metaphorical conceptualisation: ’briga’ (sadness). The literary metaphors with the source ’action - animal’ characterise the social- and ethno-psychological standing of the Vlax gypsy community by way of linking their semantic elements in the mental space. The literary metaphors with the complex source ’action - heart’ are universal; they do not differ either in content or interpretation from the poetic/literary texts of other languages. In the other complex source domain, that of action component metaphors, those expressions count as universal which have thought or life as the other source. The semantic structures in a transferred sense, which reflect moral content (law, honour) besides activity, and include the already mentioned luck (baxt) in the process of metaphorical conceptualisation, count as culture-specific. The three concepts in themselves possess ethnic connotations as well. The complex source-based literary metaphors with nature as a component are characteristically universal. Among the metaphors which have two sources and are identified in the literary corpus the examples where one source is ′heart′, ′body/body part′ and ′life′, count as universal. 192
The most explicit literary metaphors with three sources are fundamentally universal. Among them only those expressions show a tendency towards cultural variants where we find the adjective gold- (somnakuno) and the nouns curse (armaj) and road (drom). In literary metonymies the intermediary entities are exclusively metals, and objects made of metal. It is impossible to say whether this interesting linguistic phenomenon can be deemed specific. An appropriate answer to this question could be based on a comparative analysis of literary texts in other languages and/or Vlax gypsy colloquial texts with this profile in mind (taking target entities as bases). The presented content in folklore metaphors is fundamentally action, therein characteristically state. Concerning the aimed meaning the data supports the postulation that the wish to express conditions is the strongest in metaphorical conceptualisation, with the greatest emphasis among them on the ones with a negative content in meaning. In my opinion, these expressions are specific in the sense that they are typically of full value, in many cases irreversible. One third of state-metaphors are neutral from the point of view of quality, or their interpretation hugely depends on context. This data points to the relative freedom of interpretation on the part of the recipient. I postulate this phenomenon to be present in everyday discourses as well. Characteristically, ’gold-’ (noun and adjective) is the source of the metaphors conceptualising positive states. In this respect they are specific, in their content, however, they can be deemed universal. In folklore texts the description of states is most varied. In metaphors conceptualising change we find in large quantity notions referring to happenings. From a cognitive point of view this may lead to the conclusion that change “happens” without the active participation of the subject. An outstanding group of metaphors conceptualising activity is made up of meaning structures expressing mental activity. This way, Vlax gypsy folklore metaphors implicitly express the recognition that the intermittence of thoughts evokes activity/change. One specific characteristic of metaphors conceptualising emotional content is that they – compared to the Hungarian folklore examples – represent space dimensions in specific, sometimes even contradictory ways. A further culture-specific characteristic of theirs is that in case they conceptualize meaning via the domain of a living being, then it is characteristically a snake (sap) as source. A very specific characteristic of the conceptualisation process of positive emotions within the Vlax gypsy folklore metaphors is the uses of verbs like eat (xal), lick (charel), kiss (chumidel), i.e. orality. Among the metaphorical linguistic expressions for negative emotions those expressions can be categorised as cultural variants in which: 1. the motif of eating is represented, 2. they include concepts which are partly (curse) or in entirety (prikezhija) specific. According to the results of the analysis, in the metaphors of written folklore texts the negative emotions are much more elaborate. The folklore metaphors conceptualising time typically interpret the passage of time as action. Some of the complex-source metaphorical semantic structures belonging to this topic conceptualise the notion with the passage of time itself: by emphasizing its essential characteristics. From a cognitive point of view the culture specific metaphors conceptualising desire represent two poles. In case of expressions with positive meaning it is luck, in case of expressing negative change it is curse which is included in the conceptualisation. These two concepts entailing ethnic connotations – because of their impacts – also represent status within the Vlax gypsy community. 193
The data of the analysed folklore corpus allude to an emphasised verbal aspect of the moral system. The metaphors reveal further information about its nature: morality partly originates in supernatural powers; the moral contents also include emotional aspects. The metaphorical expression of death is unambiguously culture-specific in Vlax gypsy folklore texts. 1. The concept of death is effectively optional. 2. Similarly to the conceptualisation of emotions, the motif of eating is very decidedly present in the expression of death. 3. The simultaneous presence of the individual content-based elements and their specific linking in the metaphorical conceptualisation displays culture-specific characteristics. Metaphors with the complex state – reason target domain describe a culture specific condition and the reason of the condition (’pustíja’, ’prikezhija’)215 can only be interpreted in the knowledge of ethnic connotations. The folklore-based metonymic semantic structures conceptualise man himself, as well as basic experiences of human existence (death, society). ’Man’ as target entity is interpreted through the body part ’bone’, and the concept of ’death’ is interpreted via the tools ’knife’ and ’sword’. Both cases are culture-specific. Concerning intentional meaning the intermission of moral content is the most emphasized factor within Vlax gypsy written linguistic culture. In the metaphors of literary texts we encounter the basic pillars of considerations of morals: the interiorisation of moral contents, sin and absolution, honour, adhering to norms of coexistence. In literary texts, the conceptualisation of positions is varied and diverse. Universal variants usually use natural phenomena as a source; the expression ’shingalo’ (policeman/gendarme) are typically culture-specific examples. The concept of authority denotes a person, at the same time it is also a symbol of the non-Romani moral and social system. Concerning their relation to the majority of the population, it is a telling sign that these specific metaphors conceptualise negative existential conditions. The conceptualisation of positive emotions happens fundamentally via universal source-concepts within the Vlax gypsy literary language. In the literary material the negative emotions are much more detailed than the accepting/positive emotions, at the same time displaying specific characteristics. The essential content of the cultural variants lies within the fact that they involve the elaborate concepts of ’pustija’ (devastation) and ’lazhavo’ (shame) in the process of conceptualisation. The expressions represent the end-pole of moral – emotional expressions in everyday discourse. In the poetic metaphors conceptualising mental entities, it is typically channels of thought/thinking which take part in the conceptualisation: expressions like ’duma’ and ’vorba’, which are both used in the meaning of ’speech’ and ’word’. Metaphors expressing desire are fundamentally universal; those metaphors are culturespecific which contain the culturally subtle ’road’ (drom) and ’luck’ (baxt) expressions. The expressions conceptualising human relations are typically poetic metaphors rooted in authentic conceptual systems: they reflect universal and archaic experiences of cognition. The literary corpus’ metaphors with the target domain of ’religion’ place emphasis on the concept’s moral and sacred aspects. The sources of conceptualisation for ethnic consciousness are different from the universals in standard languages. In literary texts the key concepts of expressing identity are language (shib) and wood (vesh).
215
A short explanation of the concepts can be found on pages 44- 45.
194
In the conceptualisation of communication – similarly to folklore metaphors – the ’wire’ (sirma) is present as a communicational channel. This sort of interpretation of forwarding information is a culture-specific linguistic phenomenon. In the case of literary metaphors with complex event – emotion target domains, the apparition and expression of ’briga’ (sadness) negative emotion is frequent – similarly to the folklore metaphors’ characteristic content. A further characteristic of the expressions which conceptualise emotions and states simultaneously is the usage of mobility/activity as well as perspective. These characteristic contents at the same time reflect thoughts on the evolution and nature of emotional states and the relationship towards them. The metaphors conceptualising condition and ethnic consciousness besides expressing identity, also involve references in a transferred sense to the current ethno-psychological state of the Vlax gypsy community. The expression of social/mental condition is typically performed via the introduction of authentic content, with ′road′ (drom) being a further characteristic notion in conceptualisation. The target domain content introduced together with moral content show culturespecific aspects of morale: thought, emotion, luck. The identified target entities of the metonymies in Vlax gypsy literary language are the following: forceful activity, communication, restraint/being hindered. All these are presented by metals as intermediary entities in the process of conceptualisation. In my opinion in the idealised cognitive models with literary sources the symbolic structures of power, force and wealth are expressed.
The results of the dissertation can be summarized as follows: 1. The Vlax gypsy dialect of the Romani language – according to the data based on the written linguistic corpus – is fundamentally metaphorical. A metaphorical extension of concepts is much more characteristic than metonymic linguistic elements. 2. According to the data of the written linguistic corpus, the Vlax gypsy folklore is more metaphorical than literary language. 3. The Vlax gypsy folklore is more culture-specific than the literary language.
I sincerely hope that a cognitive semantic analysis of the written Vlax gypsy folkloreand literary metaphors and metonymies can serve as valuable addition for linguistics as well as other humanities to gain a deeper understanding of the ethnic consciousness of Vlax gypsy ethnic group. My future plans include an analysis of the spoken corpus to complement the investigation into the cognitive aspects of metaphorical thinking.
195
IRODALOM Amaro Drom (roma lap) 1991- 2005 teljes évf. és szám Amaro Drom - Ember az emberért Alapítvány, Budapest Andor, J. 2011. Reflections on Speech Act Theory: An Interview with John R. Searle International Review of Pragmatics 3 113–134 Austin, John Langshaw 1962/1990. How to Do Things with Words: The William James Lectures Delivered at Harvard University in 1955. Cambridge, Massachusetts: Harvard University Press. Magyarul: Tetten ért szavak. Ford.: Pléh Csaba. Budapest: Akadémiai. Reprint in.: Pléh, Cs. – Síklaki, I. – Terestyéni, T. 1997 I., VIII. előadások. 29–42. Austin, J. L. 1989. Tetten ért szavak. Budapest: Akadémiai Kiadó Banczerowski, J. 2005. A pozitív érzelmek konceptualizalásának néhány kérdése. Magyar Nyelvőr 129. évf. 1. sz. 71- 78. Banczerowski, J. 2005. A félelem tartományába tartozó negatív érzelmek konceptualizációjáról. Magyar Nyelvőr 129. évf. 2. sz. 202- 207. Baranyiné, Kóczy J. 2008. Orientációs metaforák a magyar népdalok természeti kezdőképeiben. Magyar Nyelvőr 132. évf. 3. sz. 302- 325. Bari, K. 1990. Az erdő anyja Cigány népmesék és néphagyományok. Budapest: Gondolat Beck, Z. 2009. A ROMOLÓGIA ÍRÁSA - egy elbeszélhető romológia felé. Doktori értekezés. Pécsi Tudományegyetem Bölcsészettudományi Kar Irodalomtudományi Doktori Iskola, Pécs Bobrow, S.- Bell, S.1973. On catching on to idiomic expressions. Memory and Cognition 1973/1 343- 346. Boroditsky, L. 2000. Metaphoric Structuring: Understanding Time through Spatial Metaphors. Cognition 75 (1) 1–28. Boroditsky, L.–Ramscar, M. 2002. The roles of body and mind in abstract thought. Psychological Science 13(2): 185-189. Cigány- magyar szójegyzék 1893.mnytud.arts.unideb.hu/szleng/egyeb/cig_m.htm Choli- Daróczi,- Feyér, L. 1984. Romano- ungriko cino alavari (cigány- magyar kisszótár) Budapest: Tudományos Ismeretterjesztő Társulat Chomsky, N. 1986. Knowledge of Language: Its Nature, Origin and Use. New YorkLondon: Praeger Coulson, S.- Oakley, T.2000. Blending Basics. Cognitive Linguistics 11 (3/4) 175- 196. Crystal, D. 2003. A nyelv enciklopédiája. Budapest: Osiris Kiadó 196
Croft, W.- Cruse, D. A.2004. Cognitive Linguistcs. Cambridge – New York: Cambridge University Press Daczi, M. 2007. „ A mennyek országának” metaforikus konceptualizálása a Máté evangéliumában. In.: Nyelv, nyelv, nyelv a Máté evangéliumától a finn egészségügyig. Szerk.: Kassai Ilona, Nyelvészeti Doktorandusz Füzetek 5. Pécs, 5-14. Erdélyi, Zs. 1961. Adatok a magyar népköltészet színszimbolikájához. Ethnographia 2: 173-199. ÉKSz. 1972. Juhász József–Szőke István–O. Nagy Gábor–Kovalovszky Miklós szerk., Magyar Értelmező Kéziszótár. Budapest: Akadémiai Kiadó Fabiny, T. 1992. „'Isten művészete' A bibliai tipológiáról.” Protestáns Szemle LVIV. (I. új) évfolyam, 1. szám, 42-47. Fónagy, I. 1998. A kognitiv metaforáról. In: Zoltán András szerk., Nyelv, stílus, irodalom: köszöntő Péter Mihály 70. születésnapjára. Budapest: ELTE BTK Keleti Szláv és Balti Filológiai Tanszéke Fónagy, I. 1999. A költői nyelvről. Budapest: Corvina Kiadó Gavins, J. - Steen, G. 2003.(eds.) Cognitive poetics in practice. Bodmin: MPG Books Ltd. Geeraerts, D.– Grondelaers, S. 1991. Looking Back at Anger: Cultural Traditions and Metaphorical Patterns. In: Taylor, J.R.–MacLaury szerk., Language and the Cognitive Construal of the World. Berlin: Mouton de Gruyter 153-179. Gibbs, R. 1984. Literal meaning and psyichological theory. Cognitve Sience, 8, 275- 304. Gibbs, R.1994. The poetics of mind: Figurative thought, language, and Understanding. New York: Cambridge University Press Giora, R. 2008. Is Metaphor Unique? In.: The Cambridge Handbook of Metaphor and Thought eds. Gibbs, R. W. University of California, Santa Cruz 143- 160. Grady, W. 1997 Contemporary Linguistics: An introduction. Boston: Bedford / St. Martins Grady, J. – Taub, S. – Morgan, P.1996. Primitive and Compound Metaphors. In A. Goldberg (ed.): Conceptual Structure, Discourse, and Language. Stanford: CSLI/Cambridge. 177- 187. Grice, H. P.:1997. Jelentés. Fordította Terestyéni Tamás. In Pléh Csaba – Síklaki István – Terestyéni Tamás (szerk.): Nyelv – kommunikáció – cselekvés, Budapest: Osiris Kiadó, 1997. 188–197. Grice, Herbert Paul 1975/1997. Logic and Conversation. Reprint in GRICE 1989, 22–40. (GRICE 1975 utalásai erre a kiadásra vonatkoznak.) Magyarul: A társalgás logikája. Ford.: 197
Pléh Csaba. In.: Pléh, Cs. – Síklaki, I. – Terestyéni, T. Nyelv – kommunikáció – cselekvés, Budapest: Osiris Kiadó 213–227. Grice, H., P. 1989. Studies in the Way of Words. Cambridge, Massachusetts: Harvard University Press. Harsányi, I. 2010. A metafora, mint az alternatív konceptualizáció eszköze a fordításban. Fordítástudomány XII.évf. 2. szám, 5- 23 Katz, A. - Paivio, A.- Marshark, M.- Clark, J. 1988. Norms for 204 literary and 260 nonliterary metaphors on psychological dimensions. Metaphor and Symbolic Activity, 3, 191214. Kiefer, F. - Gyuris, B. 2006. Szemantika. In: Kiefer, F. (szerk.) Magyar nyelv. Budapest: Akadémiai Kiadó 175–221. Kiss, N. 2003. Antropológia az irodalomtudományban és irodalom az antropológiában. In.: Antropológia és irodalom (szerk: Biczó- Kiss) Egy új paradigma útkeresése. Debrecen: Csokonai Kiadó 431- 437. Kovács, Péter 2009. A vajdarendszer ma - A cigánytörvény őrei. Magyar Narancs XXI. évf. 22. szám 16- 18. Kövecses, Z. 1988. The Language of Love: The semantics of passion in conversational English. Lewisburg. PA: Bucknell University Press Kövecses, Z. 1990. Emotion Concepts. Berlin: Springer-Verlag Kövecses, Z. 2000. Metaphor and Emotion–Language, Culture, and Body in Human Feeling. New York: Cambridge University Press Kövecses, Z. 2002. Metaphor: A practical introduction. . Cambridge: Cambridge University Press Kövecses, Z. 2005. Metaphor in Culture. Universality and Variation. Cambridge – New York: Cambridge University Press Kövecses, Z. 2005. A metafora. Budapest: Typotex Kövecses, Z. 2005c. Túl a fogalmi metaforákon. In: Kertész András–Pelyvás Péter szerk., Általános Nyelvészeti Tanulmányok XXI. Budapest: Akadémiai Kiadó 71-88. Kövecses, Z. 2006a. Language, Mind and Culture. New York: Oxford University Press Kövecses, Z. 2006b. A fogalmi metaforák elmélete és az elmélet kritikája. Világosság 89-10: 87-97.
198
Kövecses, Z.2008. Universality and Variation in the Use of Metaphor. In: Selected Papers from the 2006 and 2007 Stockholm Metaphor Festival. eds. N.-L. Johannesson & D.C. Minugh, Department of English, Stockholm: Stockholm University 51–74 Lakoff, G.- Johnson, M. 1980. Metaphors We Live by. Chicago: The University of Chicago Press Lakoff, G.– Johnson, M. 1981. Conceptual Metaphor in Everyday Language. Philosophical Perspectives on Metaphor. Minneapolis: University of Minnesota Press. Lakoff, G. 1987a. Women, fire, and dangerous things. Chicago: The University of Chicago Press Lakoff, G.–Turner, M. 1989. More than cool reason: A field guide to poetic metaphor. Chicago: The University of Chicago Press 203- 251. Lakoff, G. 1993. The contemporary theory of metaphor. In Ortony, A ed. Metaphor and thought. Cambridge: Cambridge University Press. 202- 251. Lakoff, G. 2002. Moral Politics. Chicago: The Univerity of Chicago Press LeDoux, J. 2000. Mózg emocionalny. Tajemnicze podstawy Sycia emocjonalnego. Poznan (Banczerowski nyomán) Poznan: Media Rodzina Leech, G. N. 1985. Stylistics. In. T. van Dijk (ed.) Discourse and literature: New approaches to the analysis of literary genres. Amsterdam: John Benjamins 39- 58. Lodge, D. 1977. The modes of modern writing: Metaphor, metonymy and the typology of modern literature. London: Edward Arnold Matras, Y. - Bakker, P. - Kyuchukov, H. (eds.) 1997. The Typology and Dialectology of Romani. Amsterdam- Philadelphia: John Benjamins Matras, Y. 2002. Romani A Linguistic Introduction. Cambridge: Cambridge University Press Mikolajczyk, A. 2004. Uczucia w jezyku – miedzy natura a kultura. Poradnik Jezykowy. Warszawa: Wydawnictwa Uniwersytetu Warszawskiego (Banczerowski nyomán) Nemesi, A. L. 2006. Szó szerinti jelentés, konvencionális jelentés, vezérjelentés. Világosság 8–9–10: 31- 43. Nowotny, W. 1965. The language poets use. London: The Athlone Press Ortutay, Gy. 1977. (főszerk.) Magyar néprajzi lexikon I. (A–E). Budapest: Akadémiai. 639– 640. Pál, J. – Újvári, E. 2001. Szimbólumtár Jelképek, motívumok, témák az egyetemes és a magyar kultúrából. Budapest: Balassi Kiadó 199
Paprotté, W.- Dirven, R. 1985. The Ubiquity of Metaphor, Metaphor in Language and Thought. Amsterdam/Philadelphia: John Benjamins. Phralipe (cigány irodalmi és közéleti folyóirat) 1990- 98 teljes évf. és szám Phralipe (Testvériség) Budapest, Független Cigány Szervezet Pilkington, A. 2000. Poetic effects: A relevance theory perspective. Amsterdam, John Benjamins Pléh, Cs. 1996. (szerk.) Kognitív Tudomány. Budapest: Osiris Pléh, Cs. – Síklaki, I. – Terestyéni, T. 1997. (szerk.) Nyelv – kommunikáció – cselekvés. Budapest: Osiris Reboul, A.- Moeschler, J. 2000. A társalgás cselei. Bevezetés a pragmatikába. Budapest, Osiris Romano Rácz, S. 1994. Kárpáti cigány- magyar, magyar- kárpáti cigány szótár és nyelvtan. Budapest, Balassi Kiadó Rom Som (cigány anyanyelvi, tudományos, művészeti, kulturális, vallási és pedagógiai folyóirat: romanya dejaka shibako, zhanmasko, articko, kulturalno, svuncimasko thaj pedagogijako lil) 1995- 96 évf. teljes szám, Budapest: Kalyi Jag Roma Művészeti Egyesület: Hátrányos Helyzetű Fiatalok Életmód és Szabadidő Szövetsége. Rostás- Farkas, Gy. 2000. A cigányság hagyomány- és hiedelemvilága. Budapest: Cigány Tudományos és Művészeti Társaság Sapir, E. 1971. Az ember és a nyelv. Budapest: Gondolat Saussure, F. 1997. Bevezetés az általános nyelvészetbe. Budapest: Corvina Schnell, Zs. 2006. Metafora és Metareprezentáció – egy mentalista modell. Világosság 8-910. sz. 111- 127. Searle, J. R. 1979. Metaphor. In John R. Searle: Expression and meaning, Cambridge: Cambridge University Press, 76–116. Searle, John Rogers 1969/1997. Speech Acts. Cambridge: Cambridge University Press Shen, Y. 1995. Cognitive constrains and directionality in the semantic structure in poetic vs. non- poetic metaphors. Poetics, 23. 255- 274. Spannraft, Marcellina 2000. A gyászról – a metaforák nyelvén. In: Kharón. 4(3) 59-65. Spannraft, Marcellina 2001. Lélekmetaforák–kognitív szemantikai megközelítésben. In: Kemény Gábor szerk., A metafora grammatikája és stilisztikája. Budapest: Tinta Könyvkiadó 244- 252. 200
Sperber, D. – Wilson, D. 1995. Relevance: Communication and cognition. (2nd ed.) Oxford: Blackwell Steen, G. 2002. Towards a procedure for metaphor identification. Language and Literature 2002/ 11. 17-33. Steen, G. 2007. Finding metaphor in grammar and usage: a methodological analysis of theory and research. Amsterdam- Philadelphia: John Benjamins Steen, G. 1994 Understanding Metaphor in Literature: An Empirical Approach. London: Longman Steen, G. - Semino, E. 2008. Metaphor in literature. Metaphor and thought. Cambridge: Cambridge University Press 232- 246. Stewart, M. S. 1993. Daltestvérek. Budapest: T- Twins Kiadó Sutherland, A. 1975. Gypsies: The Hidden Americans. New York: Taylor & Francis Swinney, D.- Cutler, A. 1979. The access and processing of idiomic expressions. Journal of Verbal Learning and Verbal Behavior/18 523- 534. Szamarasz, V. Z. 2006. Az idő téri metaforái: a metaforák szerepe a feldolgozásban. Világosság, 47. (8–9–10.) 99- 109. Szilágyi, N. S. 1997. Hogyan teremtsünk világot? Rávezetés a nyelvi világ vizsgálatára. Kolozsvár: Erdélyi Tankönyvtanács Tabossi, B.- Zardon 1993. The activation of idiomatic meaning in spoken language comprehension. In: Cacciari, C.- Tabossi, P. (eds.) Processing, structure and Interpretation. New Jersey: Hillsdale 146- 162. Thomka, B. 1994. Metafora, interpretáció, teória. Literatura, 1994/2. 204- 212. Tolcsvai Nagy, G. 1996. Kognitív szemantika és stilisztika. Maleczki M. (szerk.): A mai magyar nyelv leírásának újabb módszerei. Szeged: JATE. 169–180. Tolcsvai Nagy, G. 2002. A kognitív nyelvészet elméleti hozadéka a szövegtan számára. In: Keszler B., Kiss R. R. (szerk.): Harmincéves a Mai Magyar Nyelvi Tanszék. Budapest: ELTE BTK MMNy Tsz. 35–42. Tsur, R. 1987. On metaphoring. Jerusalem: Israel Science Publishers Veszelszky, Á. 2008. Térkonstrukciók. Földrajzi nevek parafráziai kognitív keretben. Névtani értesítő 30. 55-65. mnytud.arts.unideb.hu/nevtan/ne/szamok/30/ne3006va.pdf Wardhaugh, R. 2005. Szociolingvisztika. Budapest: Osiris Kiadó Wierzbicka, A. 1996. Semantics: Primes and Universals. Oxford: Oxford University Press. 201
Yu, N. 1998. The Contemporary Theory of Metaphor in Chinese: A Perspective from Chinese. Amsterdam: John Benjamins. Yu, N. 2003. Metaphor, body and culture. The Chinese understanding of gallbladder and courage. Metaphor and Symbol 18 (1): 13-31.
202
FÜGGELÉK Folklór metaforák: Forrástartományok szerinti bontás: további természet forrású folklór metaforák: 8. véseski déj az erdő anyja 9. e dzhungali balval andre malal v’ande kako vődyo, apoj kadé merav. Inger ma, sar o lasho gindo a csúnya szél bevisz engem abba a völgybe is, akkor így meghalok. vigyél engem, mint a jó gondolat 10. la phuveko dad a föld apja 11. dyenge libáchka san gyenge libácska vagy 12. jág te xal tüzet enni 13. xasajvel e bakrori elvesznek a bárányok (lányok) 14. si ma ek kasht, si tu ek kasht. sako bersh luludyaren, de terméshi c’anen. de ha me tuke dav la haj tu mange desa les, atunchi vi termína. so-j kodo? van nekem egy fám, van neked egy fád. minden évben virágzik, de termést nem hoz. de ha én neked adom és te nekem adod, akkor teremni is fog. mi az? 15. reslas le i ratyin rájuk ért az éj 16. o jivend avlas pe lende a tél jött rájuk további transzcendentális forrású folklór metaforák: 6. tejle telindya pal leste e armaja leért rá az átok 7. o dél tusa az isten van veled 8. e ráklyi ando beng dyas a lány az ördögbe adódott 203
9. devlesa rakhav tumen istennel talállak benneteket 10. ingerdam le pogányes, khere andam l’ andyalka pogányt vittünk, angyalkát hoztunk haza 11. dostul som armajedíno elég(ig) vagyok átkokkal további cselekvés forrású folklór metaforák: 4. phír kernás járást csinál 5. zimanas le manusen kóstolták az embereket 6. ame keras butyi pre lende csinálunk munkát rajtatok 7. te dap tu ek díli adjak neked egy dalt 8. lel thaj xal i raklyi ekhe sazadone ketanan fog és (meg)eszik a lány egy század katonát 9. ésh me rodos lako manro és meg fogom találni a kenyerét további emberi test forrású folklór metaforák: 4. sa tejle fejeltetíj tume sorba, xasarena tumaro shero mind lefejeltetlek benneteket sorban, el fog veszni a fejetek 5. náj les muj nincs szája 6. te fogadisa kodo muro muj (meg)fogadjam azt a számmal további világ forrású folklór metaforák: 5. világshago kerdyilas világság csinálódott 6. világságo ande lume világság a világokban további út forrású folklór metaforák: 4. me drom kerav utat csinálok 204
5. náj pálál drom nincs hátul út 6. te kerel tuke drom csinálni neked utat további arany forrású folklór metaforák: 4. somnakune cine saves arany kicsi fiúkat 5. ande somnakune bölcővate ringatíj pe arany bölcsőben ringatja magát 6. somnakasa sas ande mardo ande lesko kolin arannyal volt televerve a keble további szív- vér forrású folklór metaforák: 4. tista anda jílo dikhav tu tiszta szívből nézlek téged 5. muro jílo duj pharrolu a szívem kettéhasadt 6. mindyan pharrol muro jílo mindjárt hasad a szívem 7. o rat sordas les elöntötte a vér további halál forrású folklór metaforák: 3. mulo sas tejjeshen ande dar halott volt teljesen a félelemben 4. merav ando lazhavo meghalok a szégyenben 5. mérla még vande bokh még meg fog halni az éhségben további cselekvés- transzcendencia forrású folklór metaforák: 12. áldila tyo láso dél áldjon meg a jó istened 13. o dél potyinla tuke az isten megfizeti neked 14. te del t’o Del sa boldogságo adjon a te istened mind boldogságot 205
15. mukhlas o láso dél engedte a jó isten 16. dévla, na mar man isten, ne verj engem 17. te del ma o del baxt adjon nekem az isten szerencsét 18. áldíj tume e Sunto Marja áldjon me titeket a Szent Mária 19. nadyleány, sar aratis? sar zhutil o dél nagyleány, hogy aratsz? ahogy segít az isten 20. o rossebo te xal tumen a rosseb egyen meg benneteket 21. akarso dela mange o dél akármit ad nekem az isten 22. shindyílas o suno megszakadt az álom 23. háj o Sunto Márja sar zhalas, somnakune mirinkli soríjas po kharíro háj e mirinkli mutatíjas la zhuljake, karing te zhal hát a Szent Mária ahogy ment, arany gyöngyöket szórt a ……., és a gyöngyök mutatták az asszonynak, hogy merre menjen 24. xalo t’o fenere meg fog enni a fene 25. del ek lindri de phári, mukhel ek lindri de phári ad egy álmot, de nehezet, enged egy álmot, de nehezet 26. o dél andas tu isten hozott további cselekvés- emberi test forrású folklór metaforák: 9. charav tye punre nyalom a lábaidat 10. numa leske kokala vorbin pe ando pato csak a csontjai beszélnek az ágyban 11. andej tyi mizh te fojil avri o chorgovo páji a pinádból folyjék ki a csorgó víz 206
12. közbe sar avri las leske duj jákha, chi sama las the varekon leske duj jákha chordas len közben ahogy kint volt a két szeme, nem vette észre, hogy valaki a két szemét ellopta 13. pe tye jakha shudino kode szemedre vetem azt 14. xav tyo muj eszem a szádat 15. shol ek palma o vadno manush lake vág egy tenyeret a vad ember neki 16. te na phager tyo shero ne törd a fejedet 17. chumidav tyo ratoro csókolom a vérecskédet 18. del lesa vast ad neki kezet 19. leske duj jákha inke andre shudas ande xajing a két szemét beledobták a kútba 20. ande jákh sinel kasavo chorro manush szembe verik azt a szegény embert 21. xal o lazhavo tyo muj eszi a szégyen a szádat 22. lake kokala duma te del a csontjai beszédet adjanak további cselekvés- természet forrású folklór metaforák: 11. marel ma o brishind ver engem az eső 12. hody o menkűvo te shinel ande tute hogy a ménkű vágjon beléd 13. hody fajma még vi o chéri táj i phuv edybe boldas pe hogy talán még az ég és a föld is egybefordult 14. ke praxo kerav la ba me mert hamuvá teszem, de magamat 15. te kerdyíle duj jaga te marnas pe k’ekhtane, saveski jag mudarna csináljanak két tüzet, hogy verjék egymást, amelyiküknek a tüze meghal 207
16. opre ustyel a o kham felkel a nap
további cselekvés- idő forrású folklór metaforák: 3. avilas e rátyi jött az éjjel 4. sár te ingerap tu? sár i xiverdi balval vady sar o lasho gindo? hogy vigyelek téged? mint a kilyuggatott szél vagy mint a jó gondolat? 5. vov chordas d’ shonuto ellopta a holdat 6. mukhlas opre o svunto shonuto, o svunto cherhaja the o svunto kham felengedte a szent holdat, a szent csillagokat és a szent napot 7. avel e rát pre lende jön az este rájuk 8. avile o duj rátye, téle oprisarde le duj rátye, chi mukhlas avri le phralen te zhan jött a két éjjel, letűnt a két éjjel, nem engedte ki a fivéreket menni 9. mukhlas pre les ek bari vreme ráengedünk egy nagy időt 10. butyarel e vreme dolgozik az idő 11. kerdyol detehara reggellé válik 12. avel i detehara jön a reggel további cselekvés- beszéd forrású folklór metaforák: 4. de, ko dale leske duma de ki fog neki beszédet adni 5. dine duma beszédet adott 6. ande vorbi vazdíne la beszédbe emelték (őt) további cselekvés- szerencse forrású folklór metaforák: 4. de e bibaxt the e baxt marnas pe pale de a szerencsétlenség és a szerencse verték egymást megint 208
5. közbe e baxt örökké félre malalas la bibaxta közben a szerencse örökké félreütötte a szerencsétlenséget 6. háj o somnakuno kasht világítíjas lenge sorro rátyi és az aranyfa világított nekik egész éjjel 7. charav o lesko jílo nyalom a szívét további cselekvés- szív forrású folklór metafora: 4. shinel pes vorta ande lesko jílo vágja magát egyenesen a szívébe további cselekvés- érzelem forrású folklór metaforák: 3. búnak, bánatnak dyan tu búnak, bánatnak adtad magad 4. te koronázisarel les o boldogshago koronázza őt a boldogság 5. chi xal ande briga nem eszik a bánatban további testrész- arany forrású folklór metafora: 2. somnakasa sas ande mardo ande lesko kolin arannyal volt telemerve a keble további isten (transzcendentális jelenség)- cselekvés- anya forrású folklór metaforák: 2. hody o rossebo te xalo tya da hogy a rosseb egye meg az anyádat 3. o beng te khurrdo tya da az ördög bassza az anyádat további isten (transzcendentális jelenség)- cselekvés- természet metafora: 2. kade te zhal laki bax, t’ingaral la o pályi így menjen a szerencséje, vigye el őt a víz további természet- cselekvés- testrész metafora: 2. jág shudelas lesko muj és kon leste reselas, kodo jág delas pe tüzet dobott a szája és aki hozzáért, az a tűz ráadódott
Céltartományok szerinti bontás: további negatív állapotokat konceptualizáló folklór metaforák: 5. o rat sordas les 209
elöntötte a vér 6. chi sorinas e cherhaja nem öntöttek (fényt) a csillagok 7. mérav ande bokh, mérav andre trush meghalok az éhségben, meghalok a szomjúságban 8. sa tejle fejeltetíj tume sorba, xasarena tumaro shero mind lefejeltet benneteket sorban, elveszik a fejetek 9. chi del duma khanchi o mulo nem ad beszédet semmit a halott 10. marel ma o brishind ver engem az eső 11. tale kude vreme chorde sas o cherháje, o khám the o shonuto az alatt az idő alatt el voltak lopva a csillagok, a nap és a hold 12. még o lásho dél inke dárál, kaso zhungalo-j még a jó isten is fél, olyan csúnya 13. zhal o raklo karing e bibaxt megy a fiú a szerencsétlenség felé 14. vov korro-j pe pestyi lume, chi dikhel vak a világára, nem lát 15. armandíni som le láshe devlestar átkozott vagyok a jó istentől 16. dyenge libáchka san gyenge libácska vagy 17. mardas les o brishind, o jiv verte őt ez eső, a hó 18. eccere i shil avri shutte les, pe lesko muj avile e shebura, chi dyes, chi rát nas egyszerre a hideg kiütötte, a szájára jöttek a sebek, se nappal, se éjjel nem volt 19. e ráklyi ando beng dyas a lány az ördögbe adódott 20. c’ashel ma khonyik pala sero nem marad nekem senki a fejem után 21. még vi pa lesko balengo salo pityalas o rát még a haja szálán is hullott a vér 210
22. mulo sas tejjeshen ande dar halott volt teljesen a félelemben 23. tejle telindya pal leste e armaja leért rá az átok 24. pherdyíle lake armajare megteltek az átkai 25. dostul som armajedíno elég(ig) vagyok átkozódva 26. vov chordas d’ shonuto ellopta a holdat további semleges állapotokat konceptualizáló folklór metaforák: 3. keccavo tattyimo mukhlas o kham olyan meleget hagyott a nap 4. náj pálál drom nincs hátul út 5. ande tya dako meho sanas ek tökmago anyád méhében egy tökmag voltál 6. jíve mukhlas man o dél pe tyi sama ingyen engedett az isten a figyelmedbe 7. chi cirdel ma o dyí nem húz engem a lélek 8. nadyleány, sar aratis? sar zhutil o dél nagyleány, hogy aratsz? ahogy segít az isten 9. a jekha rakjake, a máj phurake ande lako chikat pekelas o kham, la mashkarutnake o shonotiko, a trítona rákjake pale o cherháj az első leánynak, a legidősebbnek a homlokában sütött a nap, a középsőnek a hold, a harmadik leánynak pedig a csillag 10. te na dikhen tume chi chéri, chi phuv hogy ne lásson benneteket se ég, se föld 11. akarso dela mange o dél akármit ad nekem az isten 12. náj les muj nincs szája 211
13. végire te phíras amare dromeske végére járjunk az útunknak 14. kerdyílas o shavoro, leski jek rig mulani sas, i kaver rig zhuvindi. ande kaver rig rendeshen o rát mishkijas pe, lolo sas, ande kaver rig pale galbeno, sar o mulo, tháj shudro. dopash mulo-j, dopash zhuvindo-j tháj duj jíle si ande leste. de valóba kade sas csinálta a fiú, hogy az egyik fele halott volt, a másik fele élő. a másik felében rendesen indította a vér magát, piros volt, a másik felében pedig sárga, mint a halott és hideg. fele halott, fele élő és két szív volt benne. de valóban így volt további pozitív állapotokat konceptualizáló folklór metaforák: 5. ande somnakune bölcővate ringatíj pe arany bölcsőben ringatja magát 6. besel ande somnakuni dyíz arany trónban ül 7. mukhlas o láso dél engedte a jó isten 8. la saste lumeko baxt kothe sas az egész világ szerencséje ott volt 9. somnakasa sas ande mardo ande lesko kolin arannyal volt televerve a keble 10. shundom, hody o sunto dél mashkar tumende sállisardas hallottam, hogy a szent isten közétek szállt további, változást történésfogalommal konceptualizáló folklór metaforák: 4. rátol pe lende rájuk esteledik 5. somnakuno kerdyilas o shavo arannyá vált a fiú 6. kerdyol detehara reggellé válik 7. xasajvel i luma elveszik a világ 8. del andre ande leski godyi adódik bele az eszébe 9. világshago kerdyilas világság vált 10. hody fajma még vi o chéri táj i phuv edybe boldas pe 212
hogy talán még az ég és a föld is egybefordult további, változást cselekvésfogalommal konceptualizáló folklór metaforák: 3. shin man inke drom angla ma vágj nekem még utat előttem 4. de e bibaxt the e baxt marnas pe pale de a balszerencse és a szerencse verték egymást megint 5. közbe e baxt örökké félre maladas la bibaxta közben a szerencse örökké félreütötte a balszerencsét 6. me drom kerav utat csinálok 7. te kerel tuke drom csinálni neked utat további cselekvést konceptualizáló folklór metaforák: 3. phír kernás járást csinálnak 4. gélastar apol la lumasa világgá ment 5. ármaja das átkot adott 6. dyasba te cirdavav mure thema gyászba húzzam az országomat 7. leske duj jákha inke andre shudas ande xajing a két szemét még beledobták a kútba 8. shude pale tye duj jákha dobd a két szemed után 9. jág shudelas lesko muj és kon leste reselas, kodo jág delas pe tüzet dobott a szája és aki hozzáért, az a tűz ráadódott további okot konceptualizáló folklór metafora: 2. chi xal ande briga nem eszik a bánatban további érzelmeket konceptualizáló folklór metaforák: pozitív érzelmeket konceptualizáló folklór metaforák: 22. peske somnakune rájesa arany urával 213
23. o dél andas tu isten hozott 24. o dél tusa az isten veled 25. del lesa vast ad neki kezet 26. tista anda jílo dikhav tu tiszta szívből nézlek téged 27. charav o lesko jílo nyalom a szívét 28. charav tye punre nyalom a lábaidat 29. áldila tyo láso dél áldjon a jó istened 30. te del t’o Del sa boldogságo adjon a te istened mind boldogságot 31. te dap tu ek díli adjak neked egy dalt 32. muro sasto barvalímo tuke dav egész gazdagságomat neked adom 33. xav tyo muj eszem a szádat 34. áldíj tume e Sunto Marja áldjon me titeket a Szent Mária 35. devlesa rakhav tumen istennel talállak benneteket 36. sode brishind, bruma mardas kadal moljaki tőke, kattyi baxt, kattyi áldashi te perel pe tumende ahány eső, dér verte ezt a szőlőtőkét, annyi szerencse, annyi áldás hulljon rátok negatív érzelmeket konceptualizáló folklór metaforák: 37. potyinla tuke o sunto dél meg fogja fizetni nektek a szent isten 38. mindyan pharrol muro jílo 214
mindjárt hasad a szívem 39. ame keras butyi pre lende mi csinálunk munkát rajtuk 40. phuv shilalas pala late a föld meghasadt utána 41. búnak, bánatnak dyan tu búnak, bánatnak adnak téged 42. hody o menkűvo te shinel ande tute hogy a ménkű vágjon beléd 43. hody o rossebo te xalo tya da hogy a rosseb egye meg az anyádat 44. o beng te khurrdo tya da az ördög bassza az anyádat 45. jág te xal tüzet enni 46. me tuke trubul te shingerav tyo muj szét akarom tépni a szádat 47. merav ando lazhavo meghalok a szégyenben 48. shindyílas o suno megszakadt az álom 49. pe tye jakha shudino kode szemedre vetem azt 50. o rossebo te xal tumen a rosseb egyen meg benneteket további időt konceptualizáló folklór metaforák: 4. kezdij te rátyol kezd esteledni 5. avilas e rátyi jött az éjjel 6. avel i detehara jön a reggel 215
7. reslas le i ratyin rá ért az éj 8. tejle pherdas lako dyes leért az ő napja 9. avel e rát pre lende jön az este rájuk 10. o jivend avlas pe lende a tél jött rájuk 11. t’aresas v’e porradi érjük el a hasadást (virradatot) 12. kadi sunto rátyi te n'avilo ez a szent este ne jöjjön 13. kerdyol e svunto tehára szent holnap lesz 14. zhalas o pályi te sovel ment a víz aludni további vágyat konceptualizáló folklór metaforák: 4. te koronázisarel les o boldogshago koronázza őt a boldogság 5. po rup, po somnakaj te vushtyaves ezüstön, aranyon keljetek 6. so tye jákha kívánínen mit kívánnak a szemeid 7. o zhukel te xal o manro, mánresa o nasvalípe a kutya egye a kenyeret, kenyérrel a betegséget 8. chi chiriklyi chi tromal t’ural nem madár, (ami) nem mer repülni 9. te del ma o del baxt adjon nekem az isten szerencsét 10. kade te zhal laki bax, t’ingaral la o pályi így menjen a szerencséje, vigye el őt a víz további etikai tartalmat konceptualizáló folklór metaforák: 4. so rodas leske pátyiv mit keressük a becsületét 216
5. akana lav ma te zhav palo dél o sunto most fogom magamat, hogy menjek isten, a szent után 6. te fogadisa kodo muro muj fogadjam (meg) a szám 7. patyandas e phure kuldushesko muj megfogadta az öreg koldus száját 8. kade zhal i pletka, o lazhavo így megy a pletyka, a szégyen 9. xal o lazhavo táj o prasamo lesko muj eszi a szégyen és a gyalázat a száját 10. dél te jertil armajere, o ráj te jertil armajere az isten bocsássa meg az átkokat, az úr bocsássa meg az átkokat további halált konceptualizáló folklór metaforák: 3. ke praxo kerav la ba me mert porrá teszem, nem magamat 4. te kerdyíle duj jaga te marnas pe k’ekhtane, saveski jag mudarna csináljanak két tüzet, hogy verjék egymást, amelyiküknek a tüze meghal 5. chi chéri, chi phu te na lal ma ande se ég, se föld ne vegyen be engem 6. feri chusíj andre kodi bari rátyi ek zhungalo- zhungalo- zhungalo sap, de fest karing la romnyaki chuchi, hody te pel la csak csúszik be ezen a nagy éjen egy csúnya- csúnya- csúnya kígyó, de feszt az asszony csöcse körül, hogy megigya őt 7. lel thaj xal i raklyi ekhe sazadone ketanan fog és megeszik a lány egy század katonát 8. xalo t’o fenere meg fog enni fene téged további gondolatot konceptualizáló folklór metaforák: 4. e dzhungali balval andre malal v’ande kako vődyo, apoj kadé merav. Inger ma, sar o lasho gindo a csúnya szél bevisz engem abba a völgybe is, akkor így meghalok. vigyél engem, ahogy a jó gondolat 5. das ande lengi godyi beadták az eszüket 217
6. te na phager tyo shero ne törd a fejedet 7. hájte zhal andar leski godyi avri hátha kimegy az eszéből további emberi kapcsolatot konceptualizáló folklór metaforák: 3. la phuveko dad a föld apja 4. barátshago phanden barátságot törnek
218
Irodalmi metaforák: Forrástartományok szerinti bontás : további Nap forrású irodalmi metaforák: 5. jag del kham tüzet ad a nap 6. le chache fimlana sar o kham az igazak ragyogni fognak, mint a nap 7. pej luma kerdyolpe o dyes világra csinálja magát a nap 8. lesko muj fimlalas sar o kham a szája ragyogott, mint a nap további csillag forrású irodalmi metaforák: 4. sar cherhaj ande mure dyihe mint csillag a lelkedben 5. le bokhale cherhaj az éhes csillagok 6. o cherhaj savo sikadyilas ande o Oriento a csillag, amelyik Keletre mutatott további szél forrású irodalmi metaforák: 4. parnyi balval lel pe fehér szél kapja magát 5. i balval gili anela a szél dalt fog hozni 6. balval zhal kothe- kathe szél megy oda- ide 7. zeleno balval haj krangi zöld szél és ágak 8. kalo balval fekete szél további virág forrású irodalmi metaforák: 5. la romnyaki patyivaki luludyija az asszony becsületének virágai 219
6. barolas ande cina romnyako luludyi nőtt a kicsi asszonyban a virág 7. muro jilo klopotluludyi a szívem harangvirág további tűz forrású irodalmi metaforák: 4. so phabarel tut, Soledad, soski dukh, soske jagake mi éget téged, Soledad, milyen fájdalom, milyen tűzé 5. pe le dushmanoski jag te zhal az ellenség tüzére menni 6. e lyuvava avri sutas, muro jilo ande jag das a pipám kialudt, a szívem tűzbe adódott 7. vuneto jag phabol kék tűz ég további évszak forrású irodalmi metaforák: 3. le chasosko muj si mila az idő szája a nyár 4. trim mili ratyango shavo három nyári éjnek a fia
5. pe tyi godyi jivardo bivramako jivend kandesas az eszedet havazó időtlen telet bámultad további föld forrású irodalmi metaforák: 3. phuvbalvajasa földzivatarral 4. andaj phuv barilo axtom som, andaj axtom khudo shajin som földből nőtt fekete fény vagyok, fényből szőtt fekete árny vagyok további fa forrású irodalmi metafora: 2. sakko lasho kasht del lashe fruti, numa o nasul kasht del nasul fruti minden jó fa ad jó gyümölcsöt, csak a rossz fa ad rossz gyümölcsöt további növény forrású irodalmi metafora: 2. grajo malya mashkar vorbi andel semnonge burra szómezők közt hangréteken jelek bozótosában további test forrású irodalmi metaforák: 8. sani chunyi inkras ando vast vékony ostort tartott a kézben 220
9. jakh anda jakh haj dand anda dand szemet szemért és fogat fogért további transzcendentális forrású irodalmi metaforák: 3. le devleski raza isten világossága 4. te zumadyol le bengestar kipróbálodni az ördög által további cselekvés- természet forrású irodalmi metaforák: 7. le luludya kalyi balval nashavnas penge shurenca a virágok fekete szelet folyatnak a késeikkel 8. o cheri vazdestu az ég húz téged 9. pe o plaj kerdo foro nashtig garadyol nem rejthetitek el a hegyen épült várost 10. brishind del vi le chachen haj vi le bezexalen esőt ad az igazakra is és a bűnösökre is további cselekvés- test forrású irodalmi metaforák: 5. avri pel muro ratoro kiissza a vérecskémet 6. dostaj te ashundyol le lilaresko muj angla o vudar elég hallgatni a lila szájat az ajtó előtt 7. pe amaro kher e ger hural házunkra a rüh repül 8. pe leske jakha shudas a szemére vetjük 9. te phalyasa te karfinarena andre mro gero muj ha deszkával szögezték be megárvult számat 10. rat avel anda phugnyi vér jön a sebből további cselekvés- érzelem forrású irodalmi metaforák: 3. brigasa dikhel krujal bánattal néz körül 4. e briga haj e dar mucisardas len a bánat és a félelem bámulták őket 221
5. briga anda jakhorra dikhel bánattal a szemecskékben néz további cselekvés- állat forrású irodalmi metaforák: 5. amende sosoly- daripe nasel nálunk nyúl- félelem fut 6. xalma l’balane sheresko raj megesz engem a disznófejű úr további cselekvés- szív forrású irodalmi metaforák: 3. kher aves, zhanel muro jilo szívemen hordom én a te hazatérted 4. uzhe jilesa phagav tiszta szívvel török további egyéb cselekvés forrású irodalmi metaforák: 4. avri das pesko dyi kiadta a saját lelkét 5. na shin krisi ne vágj törvényt 6. puterdyol e patyiv (ki)nyílik a becsület 7. soste roden rur e bax miért keresik messze a szerencsét további természet- test forrású irodalmi metaforák: 4. andro vasta les sas jag a kezeiben volt tűz 5. baxtalyi tyi perreski luludyi boldog a méhed virága 6. leski balval aba ande lesko vas si a ő szele már a kezében van további természet- halál forrású irodalmi metafora: 2. e char merimo anla, so pe mande barola a fű halált hoz, ami rajtam nő további egyéb természet forrású irodalmi metaforák: 3. le veshengi dej az erdők anyja 222
4. na pe kodi vorba detehardyol ne erre a beszédre pirkadjon 5. variso kreco shuri- moski luludyi dikhel pherdal po doro bloko valami kócos penge- szájú virág néz át a vágy mámor ablakán 6. le baxtale kasht le duje shukare kopachen mashkaral a szerencsés fa két szép ággal van körülvéve további szív- komponensű összetett forrású irodalmi metaforák: 3. so jekvar amaro ilo kamlas, haj vi e godyi phendas egyszer a szívünk szeretett és az ész is mondta 4. tyo jilo somnakuno a szíved arany további test- komponensű három forrású irodalmi metaforák: 4. eta, pune mashkar tyetatepulpipizdel peske kale bisori e rátyi most, míg forró combjaid közé görgeti ében gyöngyeit az alkonyat 5. pe tyiro muj abjol e primavara, kathar tya morchaki sung si milaj, tye rateske shordyipesaj e tomna, tye truposko shudripe andas jivend arcod ragyogásán fakadt a tavasz, bőröd illatától izzott a nyár, véred hullásával hűvösült az ősz, testednek hidege hozta a telet 6. zhav le surrone cherhajenca kaj tye jakha, kaj tyire vast, kaj tyire bal, kaj tyo muj FM123 ? megőszült csillagokkal megyek a szemedhez, a kezedhez, a hajadhoz, a szádhoz további szív- komponensű három forrású irodalmi metaforák: 3. ke vi te zhal zibano mure jileske del les e dukh ha indul is vonatunk szívemig siklatja a bánat 4. opre ushtyilas ande lesko jilo e xovlyi felkelt szívében a harag további transzcendencia- komponensű három forrású irodalmi metaforák: 2. sar o bar, capenos, mules, sa garado somas, andej buga karfindasma variso brigaki zor, variso armajengo pharimo mint a kő, mereven, holtan, mindig rejtve voltam, magányba szegezett valami szomorú erő, valami átokszerű teher további transzcendencia és cselekvés komponensű, három forrású irodalmi metaforák: 3. so del o dél, intya zhav, intya ingrel muro drom ad az isten, inkább megyek, inkább elvisz az utam 4. mure sune pa tyo dad tye shuke bukenca xasas az apádról szóló álmaimat sorvadt tüdőddel szétköhögted
223
Céltartományok szerinti bontás: további etikai tartalmakat konceptualizáló irodalmi metaforák: 14. na shin krisi ne vágj törvényt 15. puterdyol e patyiv nyílik a becsület 16. tyo dyi avri uzhol, kathar e nasul a lelked kiürül a rossztól 17. la romnyaki patyivaki luludyija az asszony becsületének virágai 18. hoj o trajo ,taj e bezex, tumenca te rakhadyol hogy az élet , meg a bűn veletek megteremjen 19. le devleski raza isten világossága további Bibliai eredetű, etikai tartalmakat konceptualizáló metaforák: 10. pe le dushmanoski jag te zhal az ellenség tüzére menni 11. jakh anda jakh haj dand anda dand szemet szemért és fogat fogért 12. sakko lasho kasht del lashe fruti, numa o nasul kasht del nasul fruti minden jó fa ad jó gyümölcsöt, csak a rossz fa ad rossz gyümölcsöt 13. le chache fimlana sar o kham az igazak ragyogni fognak, mint a nap 14. sakko uzho rat pe tumende hulyel minden tiszta vér rátok hullik 15. phen te kerdyol manreske kadal barr mondd, hogy váljék kenyerünk ebből a kőből további negatív állapotokat konceptualizáló irodalmi metaforák: 9. sar o bar, capenos, mules, sa garado somas, andej buga karfindasma variso brigaki zor, variso armajengo pharimo mint a kő, mereven, holtan, mindig rejtve voltam, magányba szegezett valami szomorú erő, valami átokszerű teher 10. andaj phuv barilo axtom som, andaj axtom khudo shajin som földből nőtt fekete fény vagyok, fényből szőtt fekete árny vagyok 224
11. le bokhale cherhaja az éhes csillagok 12. rat avel anda phugnyi vér jön a sebből további változást konceptualizáló irodalmi metaforák: 7. barolas ande cina romnyako luludyi nőtt a kicsi asszonyban a virág 8. balval zhal kothe- kathe szél megy oda- ide további pozitív érzelmeket konceptualizáló irodalmi metaforák: 6. kher aves, zhanel muro jilo szívemen hordom én a te hazatérted 7. tyo jilo somnakuno a szíved arany(ból való) további gondolatot konceptualizáló irodalmi metafora: 4. grajo malya mashkar vorbi andel semnonge burra szómezők közt hangréteken jelek bozótosában további vágyat konceptualizáló irodalmi metaforák: 4. variso kreco shuri- moski luludyi dikhel pherdal po doro bloko valami kócos penge- szájú virág néz át a vágy mámor ablakán 5. eta, pune mashkar tyetatepulpipizdel peske kale bisori e rátyi most, míg forró combjaid közé görgeti ében gyöngyeit az alkonyat további, állapotot és érzelmet egyidejűleg konceptualizáló irodalmi metaforák: 9. e briga haj e dar mucisardas len a bánat és a félelem bámulták egymást 10. avri pel muro ratoro kiissza a vérecskémet 11. o jelisko tato inkrell lungo vrama csak a lélek lángja éghet hosszan, szépen! 12. parnyi balval lel pe fehér szél kapja magát 13. mure bish bers bikinav húsz évemet eladom 14. bari kalyi ratyi ural mure ilesa nagy fekete éjszaka repül a szívemmel 225
15. merel e dukh meghal a fájdalom további, állapotot és etnikai tudatot egyidejűleg konceptualizáló irodalmi metaforák: 5. amende sosoly- daripe nasel nálunk nyúl- félelem fut 6. amende szi lasho drom, so vi khere lingrel o chorro bipinzhardes nálunk van jó út, ami hazaviszi a szegény ismeretlent is
226
