Nyelvtantanítási óraterv Tantárgy: magyar nyelv és irodalom (nyelvtanóra) Évfolyam: 3. Az óraterv készítője: Toma Kornélia főiskolai docens, 2015 Tanterv: 51/2012 (XII. 21.) számú EMMI rendelet 1. melléklete. Kerettanterv az általános iskola
1-4.
évfolyama
számára.
Magyar
nyelv
és
irodalom.
http://kerettanterv.ofi.hu/01_melleklet_1-4/1.2.1_magyar_1-4.doc 3-4. évfolyam. Tematikai egység/ fejlesztési cél: Nyelvtani és nyelvhelyességi ismeretek tudatosítása és alkalmazása: mondatfajták, szavak, szófajok Óratípus: újanyag-feldolgozó óra Az óra időtartama: 45 perc Témakör: Az ige Tananyag: Az igekötős ige A számonkérés anyaga: A főnév, a névelő, az ige Órai feladatok: a) oktatási feladatok: nyelvtani egyszeregy, indukciós anyag (= szemléltető anyag) bemutatása, nyelvtani elemzés, fogalomalkotás, az olvasási és íráskészség fejlesztése, a szövegértés fejlesztése b) nevelési feladatok: a társas kapcsolatok fejlesztése a tanulók együttműködése révén Didaktikai feladatok: I. Előkészítés II. Az új ismeret feldolgozása III. Rögzítés, gyakorlás Módszerek: a) oktatási módszerek: beszélgetés, bemutatás, megfigyeltetés, magyarázat, szemléltetés, általánosítás, rögzítés, alkalmazás, azonnali visszacsatolás, értékelés, b) nevelési módszerek: önművelésre nevelés az olvasás által, együtt énekelni, dolgozni öröm, segítségnyújtásra nevelés Tanítási eszközök, anyagok: osztálytermi tábla, csomagoló papír, színes pálcikák, színes filctollak, projektor Teremrend: három csoport munkálkodásához alkalmas elrendezés Órán felhasznált irodalom:
FORGÁCS TAMÁS 2004.3 Magyar szólások és közmondások szótára. Mai nyelvünk állandósult szókapcsolatai példákkal szemléltetve. Tinta Könyvkiadó. Bp. FÜLÖP MÁRIA‒SZILÁGYI FERENCNÉ 2010.8 Nyelvtan és helyesírás 3. osztály. Apáczai Kiadó. Celldömölk. 38, 42, 53, 56-7, 59, 61, 63, 73, 78, 80, 83-4, 91-2, 95-7. LANTOS REZSŐNÉ‒LUKIN LÁSZLÓNÉ 2003. Ének-zene az általános iskola 3. osztálya számára. Nemzeti Tankönyvkiadó. Bp. 48. PUSZTAI FERENC (főszerk.) 2008. Magyar értelmező kéziszótár. Akadémiai Kiadó. Bp. Szakirodalom: A magyar helyesírás szabályai. Akadémiai Kiadó. Bp. 1984.11 131. paragrafus. 52-3. BALÁZS GÉZA 2001. Magyar nyelvhelyességi lexikon. Corvina. Bp. igekötő címszó. 111. KAGAN, SPENCER 2004.3 Kooperatív tanulás. Önkonet Kft. Bp. KERNYA RÓZA (szerk.) 1995. Az anyanyelvi nevelés módszerei. Általános iskola 1-4. osztály. Kaposvár. 338-49. KESZLER BORBÁLA (szerk.) 2000. Magyar grammatika. Nemzeti Tankönyvkiadó. Bp. 264-8. Sárospatak, 2015. január 11.
I. ELŐKÉSZÍTÉS (kb. 10-15 perc) Az óra tartalma, menete
Megjegyzések
Válasszunk az A) feladat vagy a B) feladat közül egyet, és csak azt valósítsuk meg! 1. Nyelvtani egyszeregy – (Mit tanultál eddig a szófajokról?) A) Beszámoló forgóban A tanult szófajok nevét (főnév, névelő, ige) a teremben körben kifüggesztett három csomagoló papírra írjuk. A témák száma megegyezik a csoportok számával. Minden egyes csoport egy papírlap elé áll. Egy percük van arra, hogy annyit írjanak a témáról, amennyit csak tudnak. Az idő letelte után a csoportok átsétálnak a következő papírhoz/témához. Egy percük van arra, hogy elolvassák, megvitassák, amit az előző csoport felírt. Bármely tételhez, amellyel nem értenek egyet, vagy kérdésük van vele kapcsolatban, kérdőjelet tesznek. Majd egy percük van az információk kiegészítésére, utána átmennek a következő papírhoz/témához.
10 perc Három vegyes csoport kialakítása színes pálcikák segítségével (kék, sárga, zöld). A csoportok más-más színű filctollal (kék csoport - kék filctollal) írnak. Minden csoport választ egy felelőst.
Ellenőrzés, értékelés: mindegyik csoport megáll annál a papírnál, 5 perc amelyre először írt. A csoportfelelős bemutatja az adott szófajt a frontális felírtak alapján. Elmondja a csoportja véleményét és a többi csoport munkaforma gondolatait is hozzáfűzi és véleményezi. A pedagógus értékel a válasz helyessége és előadása alapján. Elfogadható tanulói válaszok: főnév: olyan szófaj, amelyikkel élőlényeket, élettelen tárgyakat vagy elvont gondolati dolgokat nevezünk meg. (Pl. fiú, róka, kabát, Balaton, Éva, öröm). A főnévnek két fajtája van: a köznév és a tulajdonnév. A köznév több hasonló élőlény, élettelen tárgy, gondolati dolog közös neve. (Pl. béka, könyv, dallam). A tulajdonnév valakinek vagy valaminek a saját, megkülönböztető neve. (Pl. Anna, Balaton, Mátra, Vuk). Írásban a közneveket kis kezdőbetűvel, a tulajdonneveket pedig nagy kezdőbetűvel írjuk. A főnevek állhatnak egyes vagy többes számban. (Pl. erdő – erdők, táska – táskák, toll – toll(a)k). A többes szám jele a -k. A mondatokban a kit?, mit?, kiket?, miket? kérdésekre válaszoló főnevek végén a -t toldalék rövid. (Pl. virágot, levelet). A főnevek -ból, -ből; -tól, -től; -ról, -ről toldalékában a magánhangzó hosszú. (Pl. fából, könyvből, Etától, képtől, asztalról, székről). Ha a főnév a hol?, miben? kérdésre válaszol, akkor -ban, -ben; ha a hová?, mibe? kérdésre, akkor -ba, -be; -ra, -re toldalékot kap. (Pl. Beállok a sorba. Az első sorban állok.) névelő: a főnevek előtt álló a, az szó határozott névelő. Magánhangzóval kezdődő szó előtt az, mássalhangzóval kezdődő szó előtt a névelőt kell használni. (Pl. a könyv, az édesanyám). A főnevek előtt álló hangsúlytalan egy szó határozatlan névelő. Nem mutatja
Fülöp Mária-Szilágyi Ferencné 2010.8 Nyelvtan és helyesírás 3. osztály. Apáczai Kiadó. Celldömölk. 38, 42, 53, 56-7, 59, 61, 63, 73, 78, 80, 834, 91-2.
meg pontosan, hogy kiről vagy miről van szó. (Pl. Megtanulok egy verset.) ige: cselekvést, történést, létezést kifejező szófaj. (Pl. játszik, olvas, elhervad, szárad, van, volt, lesz). A magyar nyelvben három igeidőt használunk: múlt, jelen és jövő időt. (Pl. nevetett, nevet, nevetni fog). A jelen idejű igék azt fejezik ki, hogy a cselekvés, történés, létezés most megy végbe. (Pl. állok, táncolnak, süllyed, van). A múlt idejű ige azt fejezi ki, hogy a cselekvés, történés, létezés már végbement, megtörtént. (Pl. ült, öntözött). A múlt idő jele a -t vagy -tt. A múlt idő jele magánhangzó után a -tt (pl. evezett, jött), mássalhangzó után a -t (pl. táncolt, énekelt). A jövő idejű igealakokat akkor használjuk, amikor a cselekvés, a történés még nem következett be (pl. ünnepelni fogunk, majd kizöldül). Az ige -ít végződésében hosszú az -í. (Pl. szólít, tanít). Az -ul, -ül igevégződésben rövid az u, ü. (Pl. tanul, készül). VAGY B) Vegyétek elő az ének-zene könyveteket! Nyissátok ki a 48. 2 perc oldalon! Énekeljük el közösen a Szegény legény vagyok én frontális kezdetű ismert dalt! (tantárgyi integráció) Ügyeljünk a helyes osztálymunka artikulációra! Szegény legény vagyok én, Erdőn, mezőn járok én, Krajcárom sincsen, Elszakadt az ingem.
Lantos Rezsőné‒Lukin Lászlóné 2003. Énekzene az általános iskola 3. osztálya számára. Nemzeti Tankönyvkiadó. Bp. 48.
Van egy lyukas nadrágom, Folt is rajt’ huszonhárom. Ég alatt hálok, Jobb időket várok.
1. Szómagyarázat, ha ének-zene órán nem magyarázták a 1 perc szavak jelentését. Tanuló vagy szótár segítségével történik a frontális szómagyarázat. munkaforma Pusztai Ferenc (főszerk.) 2008. Elfogadható tanulói válasz: ég alatt hálok: a szabad ég alatt alszom Magyar értelmező rajt’: rajta kéziszótár. Akadémiai krajcár: csekély értékű rézpénz Kiadó. Bp. 364, 586, 845-6. 2. Gyűjtsük ki a dalszövegből az igéket! Vegyétek elő a nyelvtan 2 perc füzetet, írjátok fel: frontális munkaforma XII.1. 29. óra Az ige Szólítjuk egyenként a tanulókat, s a jó választ leírja mindenki a
füzetbe, a tanító pedig a táblára. Várható tanulói válaszok: vagyok, járok, sincsen, elszakadt, van, hálok, várok 3. Csoportfeladatok: 5 perc Egy-egy papírlapra egy-egy feladat van gépelve. Összesen három feladat, ennek megfelelően három gépelt papírunk van, amelyet differenciált beragaszthatnak a tanulók a nyelvtan füzetükbe. csoportmunka Három csoportot alakítunk ki képesség szerint differenciálva. Minden csoport felelőst választ, aki felolvassa a többieknek a feladatot. Egy csoport egy feladatot old meg. A csoporttagok megbeszélés keretében választ keresnek a szövegből. A csoportfelelős balján ülő tanuló ellenőrzi, hogy mindenki számára világos-e a válasz, és mindenki egyet ért-e vele. Ha a csoportban a választ illetően teljes az egyetértés, akkor mindenki leírja a választ a saját füzetébe. Kék csoport feladata: Kék csoport: átlagos Keressétek ki a szövegből az igéket! Csoportosítsátok a tanult képességű tanulók módon a füzetetekben! Várható tanulói csoportosítás: cselekvést fejez ki: járok, hálok, várok történést fejez ki: elszakadt létezést fejez ki: vagyok, sincsen, van jelen idejű ige: járok, hálok, várok, vagyok, sincsen, van múlt idejű ide: elszakadt jövő idejű ige: -Sárga csoport feladata: Írjátok az igék mellé, milyen számúak és személyűek!
Sárga csoport: gyengébb teljesítményű tanulók
Várható tanulói válaszok: E/1.: járok, hálok, várok, vagyok E/3.: elszakadt, sincsen, van Zöld csoport feladata: Zöld csoport: jó Problémafelvetés: Az egyik ige előtt található szócska: el-. képességű tanulók Húzzátok alá, majd függőleges vonallal válasszátok el az igétől! Mi a különbség a Szakad az ing és az Elszakad az ing mondat szakad-elszakad szavának jelentése között? Változtat-e az elszócska a szó jelentésén? Ha igen, hogyan? Várható tanulói válasz: Az ige előtti szócska változtat az ige jelentésén. Kifejezi, hogy befejeződött a történés. Ellenőrzés, értékelés: egy-egy kérdésre egy-egy csoport felelőse 5 perc
válaszol a többiek nevében. A pedagógus értékel a válasz helyessége és az előadásmód alapján.
frontális munkaforma
Füzetkép: XII.1.
29. óra Az ige
vagyok, járok, sincsen, el|szakadt, van, hálok, várok (Kék csoport) cselekvést fejez ki: járok, hálok, várok történést fejez ki: elszakadt létezést fejez ki: vagyok, sincsen, van jelen idejű ige: járok, hálok, várok, vagyok, sincsen, van múlt idejű ide: elszakadt jövő idejű ige: -(Sárga csoport) E/1.: járok, hálok, várok, vagyok E/3.: elszakadt, sincsen, van (Zöld csoport) Az ige előtti el- szócska változtat az ige jelentésén. Kifejezi, hogy befejeződött a történés. Mindenki zárja be a füzetét!
tanítói közlés
II. AZ ÚJ ISMERET FELDOLGOZÁSA (kb. 20 perc) Az óra tartalma és menete
Megjegyzések
1. Motiváció Három diáknak egymás után a fülébe súgja a pedagógus, hogy milyen cselekvést fejezzen ki a mozdulataival. Azt is el kell mutogatni, hogy mire irányul a cselekvés. A feladat, hogy a többiek megfigyeljék, kitalálják magát a cselekvést.
8 perc egyéni és frontális munkaforma
Felmászik a létrán. Megvarrja a nadrágot. Bepakol a táskába.
A megoldást felírja a tanító a táblára, majd minden tanuló leírja a füzetébe is.
Megfigyelés: mindegyik igéhez szorosan kacsolódik egy szócska. Ezeket aláhúzzuk. Nyissátok ki a füzetet! Írjátok fel címként: Az igekötős ige. Írjátok le a táblára felírt mondatokat! Húzzátok alá a ti is az igéhez kapcsolódó
mimetikus játék
szócskákat! Táblakép: XII.1.
29. óra Az ige
vagyok, járok, sincsen, el|szakadt, van, hálok, várok Az igekötős ige Felmászik a létrán. Megvarrja a nadrágot. Bepakol a táskába. 2. Nyílt tanítói célkitűzés A mai órán az igéhez kapcsolódó szócskákkal ismerkedünk meg. Ezek a rövid szavak szorosan az igéhez kötődnek, a nevük is ezt mutatja: igekötő. 3. A példaanyag (= indukciós anyag) bemutatása 5 perc Egy felszólított diák elolvassa Gazdag Erzsi A kiskakas rézgarasa frontális című versét, miután minden tanuló kinyitotta a könyvet a 97. oldalon. munkaforma Minden tanuló Elgurult egy rézgaras, kinyitja a szövegnél a fölkapta egy kiskakas. könyvét: FÜLÖP Ha fölkapta, jól tette, MÁRIA‒SZILÁGYI a bögyébe betette. FERENCNÉ 2010.8 De a bögye kidobta, Nyelvtan és helyesírás mérges lett a kakasra. 3. osztály. Apáczai Kiadó. Celldömölk. Összeszidta a kakast! 97. „Búzát adjál, ne garast!” Kiskakas a piacon, búzát vett a garason. Ezt adta a begyének, most már békén megélnek. Szómagyarázat tanuló magyarázatával és/ vagy szótár segítségével: rézgaras: rézből készült pénz begy ~ népies bögy: madarak, csigák stb. nyelőcsövének a táplálékot átmenetileg elraktározó és megpuhító kiöblösödő része. Szövegértésre irányuló lehetséges tanítói kérdések: Miről szól a vers? Várható válasz: A kiskakas megevett egy rézgarast, de nem esett jól neki. Mit eszik szívesen a kakas? Várható válasz: magvakat, puhatestűeket, darát, növényeket Miért lett mérges a kiskakas begye? Várható válasz: nem neki való élelmet kapott be a kiskakas. Mit jelent: mérges a begye?
Pusztai Ferenc (főszerk.) 2008. Magyar értelmező kéziszótár. Akadémiai Kiadó. Bp. 75, 333.
Várható válasz: rosszul érzi magát. Mit tett a kiskakas? Várható válasz: búzát evett, ami neki való, meg tudja emészteni. Mit jelent: a bögye kidobta, békén megélnek? Várható válasz: a kakas bögye nem fogadta be a rézgarast/ ha a kiskakas neki való ennivalót fogyaszt, jól érzi magát. Hol található a versben megszemélyesítés? Várható válasz: a kiskakast összeszidta a begye: Búzát adjál, ne garast!, békén megél a kiskakas és a begye 4. A példák kigyűjtése és elemzése egyenként a) Gyűjtsük ki azokat az igéket a versből, amelyekhez szorosan 10 perc kapcsolódik egy szócska! Írjuk ki azt a verssort, amelyben frontális található ilyen ige. (Az ismétlődő fölkapta szót csak egyszer munkaforma írjuk le.) A táblára a pedagógus írja a felszólított tanuló által mondott megoldást. Minden tanuló leírja a példákat a füzetébe egymás alá. Táblakép: XII.1.
29. óra Az ige
vagyok, járok, sincsen, el|szakadt, van, hálok, várok Az igekötős ige Felmászik a létrán. Megvarrja a nadrágot. Bepakol a táskába. elgurult egy rézgaras fölkapta egy kiskakas a bögyébe betette de a bögye kidobta összeszidta a kakast most már békén megélnek b) Húzzuk alá az igékhez kapcsolódó szócskákat! Hosszú függőleges vonallal válasszuk el az igekötő és az ige határát! A füzetben és a táblán is aláhúzzuk a szócskákat. Ezeket a tanítói ismeretközlés szócskákat igekötőnek nevezzük. Táblakép: XII.1.
29. óra Az ige
vagyok, járok, sincsen, el|szakadt, van, hálok, várok Az igekötős ige
Felmászik a létrán. Megvarrja a nadrágot. Bepakol a táskába. el|gurult egy rézgaras föl|kapta egy kiskakas a bögyébe be|tette de a bögye ki|dobta össze|szidta a kakast most már békén meg|élnek c) Vizsgáljuk meg egyenként a példákat, mi a szerepe a tanítói magyarázat hozzájuk kapcsolódó szócskának! Segítségként hasonlítsuk össze az igekötős és az igekötő nélküli ige jelentését! el|gurult (gurult) egy rézgaras – befejezettség jelölése fö|lkapta (kapta) egy kiskakas – a cselekvés irányát fejezi ki a bögyébe be|tette (tette) – a cselekvés irányát fejez ki a bögye ki|dobta (dobta) – a cselekvés irányát fejezi ki össze|szidta (szidta) a kakast – felnagyítást fejez ki békén meg|élnek (élnek) – megváltoztatja az ige jelentését 5. Általánosítás: Fogalmazza meg, akit szólítok, hogy mit állapítottunk meg az igéhez kapcsolódó szócskáról! Mindenféle képességű tanulót szólítunk (2-3 fő). Várható tanulói válasz: Az igékhez gyakran egy szócska kapcsolódik, pl. el-, föl-, be-, ki-, össze-, meg-. Ezeket igekötőnek nevezzük. Az igekötő kifejezhet befejezettséget, irányt, fokozást, megváltoztathatja az ige jelentését.
Keszler Borbála (szerk). 2000. Magyar grammatika. Nemzeti Tankönyvkiadó. Bp. 265-6. 2 perc tanulói válaszadás tanítói segítségnyújtás szükség esetén
4. Az új ismeret nyelvi-logikai megfogalmazása 1 perc Olvassa fel, akit szólítok (jól olvasó tanuló) a tankönyv 95. oldalán az frontális igekötő meghatározását! munkaforma FÜLÖP „Az igekötő módosítja az ige jelentését. A leggyakoribb igekötők: be, MÁRIA‒SZILÁGYI ki, le, fel, meg, el, át, keresztül, ide, oda, szét, össze, vissza.” FERENCNÉ 2010.8 Nyelvtan és helyesírás Házi feladat: mindenki másolja le a tudnivalót a könyvből a 3. osztály. Apáczai füzetébe! Tanuljátok meg a tudnivalót! Kiadó. Celldömölk. 95.
III. RÖGZÍTÉS, GYAKORLÁS (kb. 5-8 perc) Az óra tartalma, menete
Megjegyzések
1. feladat: Igekötős igéket tartalmazó szólásokat kell felismerni 6 perc rajzok alapján. Nézzetek a kivetítőre! frontális
eltörik a mécses betelik a pohár kihúzza a gyufát (vkinél) vki megmossa a fejét vkinek vki
munkaforma rajzok kivetítése
FORGÁCS TAMÁS 2004.3 Magyar szólások és közmondások szótára. Mai nyelvünk állandósult szókapcsolatai példákkal Szólásmagyarázat szótár segítségével szemléltetve. Tinta eltörik a mécses vkinél: ’(főként gyermek) elpityeredik, elsírja magát’ Könyvkiadó. Bp. 183, betelik a pohár: ’vmi eléri/elérte azt a fokot, amelynél tovább már 240, 482, 584, nem telik a türelmünk’ kihúzza a gyufát (vkinél) vki: ’(fenyegetésként monják) verést kap, elpáholják’ megmossa a fejét vkinek vki: ’megszidja, megdorgálja, korholja’ 2. Házi feladat kijelölése példaadással Oldjátok meg a tankönyvben a 96. oldalon az 5-6. feladatot! Az 5. feladat megoldására példa: Zsuzsi elmosta a poharakat. A 6. feladat megoldására példa: megissza.
2 perc FÜLÖP MÁRIA‒SZILÁGYI FERENCNÉ 2010.8 Nyelvtan és helyesírás 3. osztály. Apáczai Kiadó. Celldömölk. 96.
