Növényvédő szerek engedélyezése és felhasználása

„Európai Mezőgazdasági Vidékfejlesztési Alap: a vidéki területekbe beruházó Európa” Az Európai Unió és a Magyar Köztársaság támogatásával

KÖLCSÖNÖS MEGFELELTETÉS KÉPZÉS

Növényvédőszerek „Környezetvédelmi követelmények” című előadás tananyaga

Dr. Tőkés Gábor MgSzH Központ, Növény-, Talaj és Agrárkörnyezetvédelmi Igazgatóság Főtanácsos

2008.


KÖLCSÖNÖS MEGFELELTETÉS KÉPZÉS – 2008 Növényvédőszerek – „Környezetvédelmi követelmények” című előadás tananyaga

Növényvédő szerek engedélyezése és felhasználása Növényvédő szerek engedélyezése Növényvédő szerek engedélyezésének rendszere A növényvédő szerek a vegyi és biológiai anyagok azon csoportjába tartoznak, amelyek hosszú évtizedek óta egyre szigorodó engedélyezési feltételek teljesítése alapján hozhatók forgalomba. Magyarországon közel 650 növényvédő szer van engedélyezve, amelyekhez kb. 280 féle hatóanyag tartozik (2008. januári adatok) . Az EU csatlakozás óta mintegy 350 készítmény visszavonására került sor az egyre szigorodó követelmények miatt. Csatlakozásunkkal az EU-hoz, a tagállamokkal szoros szakmai együttműködés keretében egy, az eddigieknél hatékonyabb, az ember és környezet védelmét prioritásként kezelő növényvédő szerengedélyezési és ellenőrzési tevékenységet folytathatunk. Az EU teljes jogú tagjává válásunk egyik legfontosabb eleme, hogy nálunk is életbe lépett az uniós, „kétlépcsős” engedélyezési rendszer, azaz a növényvédő szer hatóanyagok engedélyezése a Bizottság hatáskörében, a formált termékek, azaz a növényvédő szerek engedélyezése pedig, nemzeti hatáskörben történik. Ennek szabályait a 91/414/EGK tanácsi irányelv tartalmazza (továbbiakban Irányelv). Mind a hatóanyagok, mind a készítmények engedélyezése során a kérelmezők által benyújtott adatokat kell értékelni, azok alapján kell a felhasználás feltételeit meghatározni.. A tagállamokban az Irányelv I. mellékletében , az ún. pozitív listán szereplő hatóanyagokat lehet formált termékként engedélyezni, figyelembe véve az Irányelv növényvédő szerek értékelésére és engedélyezésére vonatkozó egységes elveit (Irányelv VI. sz. melléklet). A pozitív lista két forrásból bővül, az egyik az új hatóanyagok köre, a másik a már piacon lévő, (régi, vagy meglévő) felülvizsgálat alatt álló hatóanyagoké. Európai uniós jogharmonizáció Az előbbiekben vázolt közösségi eljárásrend Magyarországot érintő hatásaira már a csatlakozást megelőzően készülnünk kellett. Az uniós harmonizáció alapjait a növényvédelemről szóló 2000. évi XXXV. (VIII. 16.) törvény jelenti, melynek a 2003. év végi módosítását a közösségi jogszabályok teljes körű jogharmonizációja tette szükségessé, de hatályba csak a csatlakozás napján lépett. A törvény átfogó jellegű, egy jogszabály keretében történt a növény-egészségügynek, a növényvédő szerek engedélyezésének, a növényvédelemnek, a termésnövelő anyagok engedélyezésének szabályozása, amellyel a hosszú évtizedek alatt kialakult egységet továbbra is fenntartja. A növényvédő szerengedélyezésre vonatkozó Európai Uniós elvek döntő része a törvény szövegében megtalálható. A növényvédelmi hatású termék, a növényvédelmi célú eszköz és anyag fogalmába a nemzeti szinten engedélykötelesnek minősített termékek tartoznak, amelyekre nem terjed ki az uniós engedélyezési rendszer. A módosított növényvédelmi törvény 89/2004. (V. 15.) FVM sz. végrehajtási rendelete a növényvédő szerek forgalomba hozatalának és felhasználásának engedélyezéséről, valamint a növényvédő szerek csomagolásáról, jelöléséről, tárolásáról és szállításáról (továbbiakban FVM


2



rendelet) 2004. május 23-án lépett hatályba, s az uniós előírásokkal teljes harmonizációt valósít meg. A legfontosabb célkitűzés az európai uniós harmonizáció volt, de ezzel egyidejűleg arra is törekedni kellett, hogy a nemzeti jogszabályok összetartozó területei egymással is harmonizáltak legyenek, és egységes rendszert alkossanak. Ennek alapján a növényvédelemről, az élelmiszerekről (szermaradék), a kémiai biztonságról (csomagolás, osztályozás jelölés) és a hulladékokról (növényvédő szer csomagoló eszközök kezelése) szóló jogszabályok összetartozó jogrendet alkotnak. Növényvédő szerek forgalomba hozatala Magyarországon Néhány fogalmi meghatározás: Növényvédő szer engedélyezés: államigazgatási eljárás, melynek során az engedélyező hatóság a kérelmező által benyújtott kérelemre, az ország területére vagy annak egy részére vonatkozóan engedélyezi egy növényvédő szer forgalomba hozatalát és felhasználását. Forgalomba hozatal: minden, térítés ellenében vagy térítésmentesen történő forgalmazás, kivéve, ha az a Magyarország területéről való kiszállítást megelőző tárolás céljából történik. Növényvédő szernek Magyarország területére történő behozatala forgalomba hozatalnak tekintendő. Készítmény: két vagy több anyagból álló keverék vagy oldat, amelynek legalább egyik összetevője hatóanyag, és amelyet rendeltetésszerűen növényvédő szerként alkalmaznak. Párhuzamos behozatal: növényvédő szernek az Európai Gazdasági Térségről szóló Szerződéshez Szerződő Államból Magyarországra történő behozatala, mely meghatározott feltételek alapján azonos egy Magyarországon már engedélyezett növényvédő szerrel (referencia növényvédő szer). Hatóanyagok engedélyezése Egy hatóanyag akkor engedélyezhető, ha a hatóanyag felhasználásával előállított készítmény a helyes növényvédelmi gyakorlatnak megfelelő alkalmazásakor a növényvédő szer és a szermaradéka nem káros az ember és az állatok egészségére, a környezetre. Figyelembe kell tehát venni az emberi szervezet számára még megengedhető napi bevitel szintjét (ADI), a szert alkalmazók elfogadható expozícióját (AOEL), valamint a hatóanyag sorsára, környezetben való viselkedésére, nem cél-szervezetekre gyakorolt hatására vonatkozó kockázatot. Az Irányelv I. sz. mellékletével azonos az FVM rendelet 1. számú mellékletének A része. . Ez tartalmazza a közösségi jegyzékre felvett növényvédő szer hatóanyagokat és az azokra vonatkozó különleges feltételeket. Egy hatóanyag legfeljebb 10 évre engedélyezhető, amely a kérelemre történő felülvizsgálat után meghosszabbítható, amennyiben a hatóanyag az engedélyezési követelményeknek megfelel. Amennyiben egy hatóanyagot nem engedélyeznek, az engedélyező hatóság a hatóanyagot tartalmazó növényvédő szer engedélyét visszavonja és rendelkezik a meglevő készletek további forgalomba hozatali és felhasználási feltételeiről. Dr. Tőkés Gábor MgSzH Központ, Növény-, Talaj és Agrárkörnyezetvédelmi Igazgatóság Főtanácsos

3



Növényvédő szerek engedélyezése Növényvédő szert Magyarországon csak a Kormány által kijelölt szervezet, mint engedélyező hatóság engedélye alapján és az FVM rendeletben meghatározottak szerint lehet forgalomba hozni és felhasználni. A hatóanyagok közösségi engedélyezése, valamint a növényvédő szerek, növényvédelmi hatású termékek, növényvédelmi célú eszközök és anyagok, makro szervezetek engedélyezése területén az engedélyező hatóság a 274/2006. (XII.23.) Kormányrendelet értelmében, a megszűnt Növény- és Talajvédelmi Központi Szolgálat jogutódja, a Mezőgazdasági Szakigazgatási Hivatal Központ. Kérelmező lehet az, aki, illetve akinek (amelynek) képviselője az Európai Gazdasági Térség valamely tagállamban lakóhellyel vagy székhellyel rendelkezik. Forgalomba hozatali és felhasználási engedély A növényvédő szerek engedélyezési eljárásában az Országos Tisztifőorvosi Hivatal (OTH) és a Országos Környezetvédelmi, Természetvédelmi és Vízügyi Főfelügyelőség (OKTVF) szakhatóságként jár el. Az OTH szakhatósági állásfoglalása tartalmazza a növényvédő szer és a növényvédő szer hatóanyag környezet-, munka- és élelmezés-egészségügyi megítélését, különösen az embert veszélyeztető tulajdonságok szerinti osztályozást, az élelmezés- és munka-egészségügyi várakozási időt, a növényben, növényi termékekben megengedhető növényvédőszer-maradék határértékek megállapítását, a növényvédő szerrel tevékenységet folytatók számára szükséges védőeszközöket és az elsősegély-nyújtási eljárást. Az OKTVF szakhatósági állásfoglalása tartalmazza a növényvédő szer környezeti sorsát és viselkedését, ökotoxikológiai sajátosságát, a környezet és a természet védelmét érintő hatását, a felhasználás környezet- és természetvédelmi feltételeit, a növényvédő szer környezeti veszélyességi osztályba sorolását. Mindkét szakhatóság javaslatot tesz a növényvédő szer forgalmi kategóriába sorolására. (A 2243/2006. (XII. 23.) Korm. határozatban foglaltak alapján az egészségügyi szakhatósági feladatok MgSzHK-ba történő átvételét tervezik) A forgalomba hozatalra engedélyezett növényvédő szerről az engedélyező hatóság okiratot állít ki, melyben meghatározza a szükséges alkalmazási előírásokat, különösen az alkalmazási területeket, az alkalmazható mennyiséget, valamint az ember és az állat egészségének védelméhez, továbbá a környezet és a természet védelméhez szükséges alkalmazási előírásokat, a felhasználásra jogosult személyek körét, illetve a forgalomba hozatal és felhasználás egyéb feltételeit Magyarországon azok a növényvédő szerek kerülhetnek forgalomba, amelyek hatóanyagai szerepelnek a 89/2004 FVM rendelet 1. számú mellékletében. Ideiglenes (3 éves) engedélyt kaphat egy növényvédő szer, amelyek hatóanyaga új és nem szerepel az FVM rendelet 1/A mellékletében foglalt engedélyezett hatóanyagok jegyzékében, de felülvizsgálat alapján a hatóanyag és növényvédő szer dossziéi megfelelnek az engedélyezési követelményeknek. A növényvédő szert a forgalmazás és a felhasználás szempontjából, I., II. és III. forgalmi kategóriába kell sorolni. A kémiai biztonságról szóló jogszabályokban előírtakon túlmenően a növényvédő szereket méh veszélyességi, hal veszélyességi, vad veszélyességi, környezeti veszélyességi kategóriába is be kell sorolni. Az engedély legfeljebb a megadásától számított 10 évig érvényes. Ezt követően az engedély ismételt megadását lehet kérni. 4 Dr. Tőkés Gábor MgSzH Központ, Növény-, Talaj és Agrárkörnyezetvédelmi Igazgatóság Főtanácsos



Növényvédő szer csak az ember egészségének, valamint a környezet veszélyeztetését kizáró biztonságos csomagolásban, a termékkel közvetlenül érintkező felületen, eltávolíthatatlan módon elhelyezett, magyar nyelvű, jogszabályban meghatározott méretű és tartalmú címkével hozható forgalomba. A növényvédő szer címkéjén fel kell tüntetni az engedélyben meghatározott adatokat. Lejárt vagy visszavont engedélyű növényvédő szerek kezelése Az engedélyező hatóság a kártalanítási igény kizárásával a növényvédő szer visszavételét elrendeli, amennyiben a visszavonó határozat a szer készleteinek további felhasználását megtiltja. Az engedélyes, az importőr, illetve képviselőjük, vagy általuk megbízott megfelelő jogosultsággal és felkészültséggel rendelkező fél a növényvédő szert az országból történő kivitelre vagy országon belüli ártalmatlanításra köteles visszavenni. A fel nem használható növényvédő szerek veszélyes hulladéknak minősülnek, kezelésükre a külön jogszabályok rendelkezései az irányadóak. Címkétől eltérő felhasználás A felhasználó felelősségére az engedélyező hatóság külön határozatban engedélyezheti kiskultúrákban, illetve kis területű felhasználásra valamely már engedélyezett növényvédő szer felhasználását az engedélyben nem jelölt kultúrákban, legfeljebb az engedély érvényességi idejéig. A határozatban szereplő felhasználás a növényvédő szer engedélyokiratában, illetve a jóváhagyott címkéjén nem kerül feltüntetésre. A kiadott határozat alapján a növényvédő szert meghatározott termelői kör használhatja. A határozatot, illetve a határozat módosítását, a határozat visszavonását a minisztérium hivatalos lapjában és az engedélyező hatóság honlapján teszik közzé. A címkétől eltérő felhasználásra vonatkozó engedélyt a felhasználásban érdekelt természetes személy, gazdálkodó szervezet, társadalmi szervezet, köztestület, költségvetési szerv kérheti. A kérelemhez mellékelni kell az indoklást, a növényvédőszer-maradék vizsgálati adatokat (extrapolálás, kölcsönös elismerés figyelembevételével), a biztonságos felhasználásra vonatkozó információkat. Rendkívüli esetekben az engedélyező hatóság engedélyezheti valamely Magyarországon engedéllyel nem rendelkező növényvédő szer felhasználását legfeljebb 120 napra, ha a rendeltetésszerű felhasználás mellett nem okoz káros hatást az ember és az állat egészségére és nem befolyásolja elfogadhatatlan módon a környezetet, illetve amennyiben a kezelt növény, növényi termék bértermesztés alapján kivitelre kerül. Párhuzamos behozatal Növényvédő szerek párhuzamos behozatalát annak kell kérelmeznie, aki az adott növényvédő szert Magyarországon ilyen formában forgalomba hozza. Az engedélyező hatóság ellenőrzi a referencia és az importálandó növényvédő szer azonosságát és közös eredetét. A behozandó és a referencia növényvédő szer akkor tekinthető azonosnak és közös eredetűnek, ha: a) a hatóanyag és a készítmény gyártója azonos, illetve a hatóanyagot és a készítményt a gyártó engedélyével, azonos szabadalmi engedély alapján állították elő, b) a referencia és az importálandó termék szerformája azonos, c) a hatóanyagnak a specifikációja és eredete ugyanaz, mint a már Magyarországon engedélyezettnek.


5



Az importálandó termék címkéje az osztályozásra és besorolásra, a kockázatra, veszélyekre utaló jelzésekre, és a felhasználásra vonatkozóan a referencia termék címkéjétől csak jogszabályi rendelkezések figyelembevételével térhet el. A párhuzamos behozatalra az engedély legfeljebb a referencia növényvédő szer engedélyének érvényességi idejéig adható meg. A termelő által saját célú felhasználására történő párhuzamos behozatal esetén az FVM rendeletben a párhuzamos behozatalra foglaltakat a megadott eltérésekkel kell alkalmazni. Minőségellenőrzés A minőség ellenőrzése nélkül nem szabad olyan növényvédő szert forgalomba hozni, amelynek szavatossági ideje lejárt. A minőségellenőrző vizsgálat elvégeztetése – saját költségén – a forgalmazó, illetőleg a növényvédő szer tulajdonos kötelezettsége. Ha a minőségellenőrzés alapján a növényvédő szer adott tétele eltér az engedélyokiratban meghatározottaktól, vagy felhasználásra alkalmatlanná, illetve veszélyessé vált, annak további sorsáról az illetékes MgSzH dönt a jogszabályoknak megfelelően. Tárolás és szállítás Növényvédő szerek tárolása a felhasználóknál -A növényvédő szer tárolási tevékenységnek és a tárolást szolgáló létesítménynek meg kell felelnie a külön jogszabályban foglalt, a felszíni és felszín alatti vizek és a földtani közeg védelmére vonatkozó előírásoknak. -Növényvédő szert emberek és állatok tartózkodásra, valamint élelmiszer és takarmány tárolására szolgáló helyiségtől elkülönített raktárban, vagy illetéktelen személyek által hozzá nem férhető helyen és módon elhelyezett szekrényben, tűz- és robbanásveszélyt kizáró, egészséget és környezetet nem veszélyeztető módon szabad tárolni úgy, hogy szennyeződés esetén a környezet maradéktalan tisztítása biztosítható legyen. A külön jogszabály szerint működési engedélyhez kötött raktárnak meg kell felelnie a növényvédő szerek kis- és nagykereskedelmi forgalmazásának részletes szabályairól szóló jogszabályban foglalt feltételeknek. -Növényvédő szer raktár – az egyéni növényvédő szer felhasználók 50 kg-ot meg nem haladó készletét kivéve – nem létesíthető vízművek védőterületén, valamint ár- és belvízveszélyes területen. -Munkaterületen az egynapi felhasználásra előkészített növényvédő szer biztonságosan zárható, alkalmi raktárban is tárolható. Az alkalmi raktár más célra kizárólag az esetleges növényvédő szer szennyeződés eltávolítása után használható. -Növényvédő szer eredeti zárt csomagolásban, vagy a használat után ismét visszazárt eredeti csomagolásban tárolható. -A növényvédő szer raktárban a növényvédő szerektől elkülönítetten kell tárolni: a) a kiürült, de növényvédő szer átcsomagolására felhasználható, kívül, belül szabályszerűen megtisztított és lezárható növényvédő szer csomagolóeszközt, b) a sérült csomagolású, azonosíthatatlan, szennyezett és lejárt szavatosságú szereket, illetve ártalmatlanításra váró göngyölegeket.


6



Szállítás -Növényvédő szert a követelményeknek megfelelő csomagolóeszközben, megfelelően rögzítve kell szállítani. Ezzel a tevékenységgel megfelelő ismeretekkel rendelkező személy bízható meg. -Jármű rakfelületén növényvédő szerrel együtt embert, állatot, takarmányt, élelmiszert vagy gyógyszert szállítani tilos. Egyéb árut kizárólag oly módon lehet szállítani, hogy a növényvédő szerrel ne érintkezhessen. A növényvédő szert úgy kell elhelyezni, hogy az a szállító járművet és a környezetet ne szennyezze. -A jármű esetleges szennyeződése esetén a tisztítást az egészségügyi, környezetvédelmi és természetvédelmi előírások betartásával haladéktalanul el kell végezni. A szennyezett jármű tisztítása során keletkező szennyvizet, hulladékot a vonatkozó környezetvédelmi előírásoknak megfelelően kell kezelni és ártalmatlanítani. -Többféle növényvédő szer szállításánál a munkavédelmi szempontból legveszélyesebb készítménynek megfelelő védőeszközt kell biztosítani.

Növényvédő szerek felhasználása A növényvédő szerek felhasználását a növényvédelmi tevékenységről szóló 5/2001. (I.16.) FVM rendelet szabályozza. A növényvédő szer felhasználója - döntését a károsítók gazdasági veszélyességére, és a növényvédelmi előrejelzésre alapozva hozza meg. - növényvédelmi tevékenységet köteles a hasznos, valamint veszélyt nem jelentő élő szervezetek fokozott védelme mellett, az ember egészségére, a környezet és a természet védelmére vonatkozó alapelvek és szabályok betartásával folytatni. Növényvédő szereket a növényvédő szer engedélyokiratának, illetve címkéjének ember és környezet veszélyeztetését megelőző előírásai, valamint a felhasználásra és a növényvédelmi technológiára vonatkozó utasításai betartásával lehet felhasználni. Permetlé készítés Permetlé előkészítése a permetezőgép tartályában vagy erre a célra szolgáló hígítótartályban történhet. Permetlé készítéséhez, tárolásához faedény nem használható. A növényvédő szeres kezelés befejezése után a növényvédelmi gépben maradt permetlé legalább tízszeres, gyomirtó szer esetén legalább húszszoros hígításban - az adott készítmény engedélyokiratában javasolt vízmennyiség betartásával - a kezelt felületre egyenletesen kijuttatható. A növényvédő szer kiürített üveg, fém, illetve műanyag csomagolóeszközét legalább háromszor, az űrtartalom 10%-ának megfelelő vízmennyiséggel ki kell öblíteni, és a vizet az adott permetlé készítéséhez kell felhasználni. Dr. Tőkés Gábor MgSzH Központ, Növény-, Talaj és Agrárkörnyezetvédelmi Igazgatóság Főtanácsos

7



A növényvédő szer hígítótartályában (például kád, hordó) a növényvédő szeres kezelést követően fel nem használt permetlé vagy a növényvédő szer hígítására szolgáló víz kizárólag akkor hagyható, ha a hígítótartály illetéktelenektől elzárható vagy őrizhető. A növényvédő szer hulladékát a veszélyes hulladékok kezeléséről szóló külön jogszabály előírásainak megfelelően kell kezelni. A munka során használt eszközök és egyéni védőeszközök (a továbbiakban: védőeszköz) a külön jogszabályban foglalt előírásoknak megfelelő raktárban tárolhatók. A növényvédő szerrel való munkavégzésre szolgáló védőeszközt más ruházattól elkülönítetten kell tárolni. Növényvédő szerrel való munkavégzés során szennyezett védőeszközök a veszélyes hulladék elhelyezésére vonatkozó feltételek biztosítása esetén tisztíthatók. Figyelmeztetés A friss fogyasztásra alkalmas szőlő, gyümölcs, zöldség, valamint zöld takarmány termelésére szolgáló, növényvédő szerrel kezelt területen a betakarítás időszakában, a terület megközelítésének útvonala mellett, az élelmezés-egészségügyi várakozási idő tartamára, szembetűnő helyen, kellő számú, jól látható „Vigyázat! Növényvédő szerrel kezelt terület! Idegeneknek belépni tilos!” feliratú táblát kell elhelyezni. Permetezés A növényvédelmi gép rendeltetésszerű, biztonságos működését a növényvédelmi gép kezelőjének a munka megkezdése előtt ellenőrizni kell. A növényvédelmi gépnek és szóróberendezésnek permetezéstechnikailag biztosítania kell a növényvédő szer kereszt- és hosszirányú egyenletes, illetve veszteségmentes kijuttatását. Növényvédő szeres kezelés 4 m/sec-nél - hideg és meleg ködképzés esetén 2 m/sec-nél - nagyobb szélsebességnél, esőben és elsodródást okozó légmozgás esetén nem végezhető. A légmozgás irányától és erősségétől függően a növényvédő szeres kezelés során biztonsági sávot kell tartani. Két vagy több növényvédelmi gép egyidejű üzemeltetése esetén a növényvédelmi gépek egymás légterét nem szennyezhetik. Az egészségkárosodás megelőzésére a mindenkori szélirányt figyelembe kell venni. Várakozási idők Adott területen kizárólag olyan növényvédő szer használható, amely az összes fogyasztásra és takarmányozásra kerülő növényben, köztes terményben engedélyezett, amennyiben nem lehet biztosítani, hogy ezekre növényvédő szer ne kerüljön. Az előírt élelmezés-egészségügyi várakozási időt az összes fogyasztásra és takarmányozásra kerülő növényre (köztes terményre és aljnövényzetre is) be kell tartani. A betakarítás előtti - gyepterületen a legeltetés előtti - utolsó növényvédő szeres kezelés idejét úgy kell megválasztani, hogy az élelmezés-egészségügyi várakozási idő a kezelt terület egészén betartható legyen. Két vagy több növényvédő szer egyidejű alkalmazásakor az egyes felhasznált készítményekre külön-külön előírt legszigorúbb felhasználási szabályokat kell betartani. Közterület Közterületen növényvédő szert felsőfokú növényvédelmi képesítéssel rendelkező személy közvetlen irányításával lehet kijuttatni. A kezelésről az érdekelt lakosságot tájékoztatni kell. 8




Szennyeződés Növényvédelmi tevékenység során a kiszóródott szilárd növényvédő szert, illetve a növényvédő szerrel szennyezett talajt össze kell gyűjteni. A kis mennyiségben kiömlött folyékony növényvédő szert megfelelő anyaggal (például homok, perlit, egyéb nedvszívó anyag) fel kell itatni. Nagyobb mennyiség kiömlése esetén a szennyezett területet el kell keríteni, majd a kiömlött szert fel kell szivattyúzni. Ezt követően a maradék növényvédő szert is fel kell itatni, és a szennyezett talajt össze kell gyűjteni. Méhkímélés Virágzó növényállományban méhekre kifejezetten veszélyes minősítésű növényvédő szer nem használható. Méhekre mérsékelten veszélyes minősítésű növényvédő szer kizárólag a háziméhek napi aktív repülésének befejezését követően, a csillagászati naplemente előtt egy órával, legkésőbb 23 óráig használható fel (a továbbiakban: méhkímélő technológia), amennyiben ezt a növényvédő szer engedélyokirata lehetővé teszi. A háziméhek biztonsága érdekében a külön jogszabályban foglalt óvintézkedéseket meg kell tenni, ha a méhkímélő technológiára a növényvédő szer engedélyokirata utalást nem tesz. Helyes Gazdálkodási Gyakorlat (4/2004 (I.13.) FVM rendelet) A mezőgazdasági tevékenység során kizárólag hatóságilag engedélyezett növényvédő szert és termésnövelő anyagot lehet felhasználni a technológiai és a felhasználásra való jogosultsági előírások maradéktalan betartása mellett. A növényvédő szer kijuttatásra alkalmazott gépeknek szerepelniük kell a Növényvédelmi Gépek Jegyzékében, vagy megfelelő nemzetközi minőségtanúsítási okirattal kell rendelkezniük, továbbá megfelelő műszaki állapotban kell lenniük. A növényvédő szereket és a göngyöleget elkülönített raktárban, a vizek, a környezet és az emberi egészség védelmét szolgáló, valamint a tűzvédelmi intézkedések betartásával lehet tárolni. Tilos növényvédő szert tárolni egy kilométeres távolságon belül a) a Balaton, a Velencei-tó, a Tisza-tó és a fürdőzésre kijelölt vizek partvonalának teljes hosszában, b) a vízművek, víznyerőhelyek védőterületén belül. A lejárt vagy visszavont engedélyű, valamint a lejárt szavatosságú és felhasználásra alkalmatlannak minősített növényvédő szereket, továbbá a szennyezett göngyöleget veszélyes hulladékként kell kezelni. Az agrár-környezetgazdálkodási támogatások Azok a földhasználók, akik vállalják az egyes ún. célprogramok feltételeinek betartását, külön területalapú támogatásra jogosultak a 150/2004 (X.12.) FVM rendelet szerint . A célprogramok a következőek: érzékeny természeti területek, tanyás gazdálkodás, integrált termesztés és szántóföldi alapprogram. A rendelet 2. melléklete meghatározza, hogy az egyes célprogramok vállalása esetén milyen növényvédő szerek használata tilos, illetve más esetben milyen szerek használata megengedett. Csak azok jogosultak a támogatás igénybe vételére, akik az adott parcella teljes területén betartják a célprogram feltételeit. A parcellák területe tanyás gazdálkodás esetén legalább 0,5 ha, egyéb esetben legalább 1 ha. Dr. Tőkés Gábor MgSzH Központ, Növény-, Talaj és Agrárkörnyezetvédelmi Igazgatóság Főtanácsos

9



JFGK 9 Növényvédő szerek engedélyezése és felhasználása Magyar jogszabályhely 2000. évi XXXV. tv a növényvédelemről 11. § (1) 19. § 20. § (1) Követelmény Növényvédő szert Magyarországon csak a Kormány által kijelölt szervezet (engedélyező hatóság) engedélye alapján lehet forgalomba hozni és felhasználni. Meg nem felelés Hatósági engedéllyel nem rendelkező növényvédő szer forgalmazása vagy felhasználása. Lejárt hatósági engedéllyel rendelkező növényvédő szer felhasználása. 2000. évi XXXV. tv a növényvédelemről 11. § (5) Követelmény A Magyarországon nem engedélyezett, az Európai Unió más tagállamában a közösségi előírások szerint engedéllyel rendelkező növényvédő szer Magyarországon gyártható, tárolható vagy szállítható más tagállamban való felhasználás céljából. Meg nem felelés Olyan növényvédő szer gyártása, tárolása vagy szállítása, amely sem magyar, sem más európai uniós tagállam engedélyével nem rendelkezik. 2000. évi XXXV. tv a növényvédelemről 26. § 28. § 5/2001. (I.16.) FVM rendelet a növényvédelmi tevékenységről 5. §


10



4/2004 (I.13.) FVM rendelet 2. számú melléklet Helyes Gazdálkodási Gyakorlat (HGGy) 4./1. előírás (engedély és felhasználási jogosultság, tárolás) Követelmény Növényvédő szert csak az engedélyben foglaltaknak megfelelően lehet felhasználni. Meg nem felelés Növényvédő szer felhasználása az engedélyben foglaltakkal ellenkező módon. 5/2001. (I.16.) FVM rendelet a növényvédelmi tevékenységről 5. § 89/2004. (V.15.) FVM rendelet 19. § Követelmény A növényvédő szer címkéjén és/vagy a használati utasításban foglaltakat be kell tartani. Meg nem felelés A növényvédő szer címkéjén és/vagy a használati utasításban foglaltak be nem tartása (a címkétől eltérő felhasználásra vonatkozó engedély nélkül). A címkétől eltérő felhasználásra vonatkozó külön engedélyező határozatban foglaltak be nem tartása. 2000. évi XXXV. tv a növényvédelemről 27. § (2) 5/2001. (I.16.) FVM rendelet a növényvédelmi tevékenységről 16. § (2) Követelmény Az I. és II. forgalmi kategóriába sorolt növényvédő szereket kizárólag a kategóriának megfelelő végzettségű ember forgalmazhatja, árusíthatja, vásárolhatja vagy használhatja fel. Meg nem felelés Növényvédő szer forgalmazása, árusítása, vásárlása vagy felhasználása a forgalmi kategóriához szükséges végzettség nélkül, vagy megfelelő végzettségű alkalmazott/szolgáltató bevonása nélkül.. Dr. Tőkés Gábor MgSzH Központ, Növény-, Talaj és Agrárkörnyezetvédelmi Igazgatóság Főtanácsos

11



5/2001. (I.16.) FVM rendelet a növényvédelmi tevékenységről 18. § Követelmény Növényvédő szerek raktárkészletéről a forgalmi kategóriának megfelelő nyilvántartás vezetése. Meg nem felelés A gazdálkodó nem vezet nyilvántartást a növényvédő szerek raktárkészletéről. A növényvédő szerek raktárkészleti nyilvántartása nem naprakész. 5/2001. (I.16.) FVM rendelet a növényvédelmi tevékenységről 20. § (1) Követelmény A növényvédő szer illetéktelen felhasználásáról vagy egészségügyi, természetvédelmi kockázatot jelentő környezetbe való kijutásáról az illetékes szolgálatot értesíteni kell. Meg nem felelés Illetéktelen vagy kockázatot jelentő felhasználás esetén a jelentés elmulasztása. 2000. évi XXXV. tv a növényvédelemről 34. § (1) 5/2001. (I.16.) FVM rendelet a növényvédelmi tevékenységről 21. és 22. § 4/2004 (I.13.) FVM rendelet 2. számú melléklet Helyes Gazdálkodási Gyakorlat (HGGy) 4./4. előírás (növényvédelmi gépek műszaki állapota) Követelmény A növényvédő szer kijuttatásra alkalmazott gépeknek szerepelniük kell a Növényvédelmi Gépek Jegyzékében, vagy megfelelő nemzetközi minőségtanúsítási okirattal kell rendelkezniük, továbbá megfelelő műszaki állapotban kell lenniük. Meg nem felelés Az alkalmazott növényvédelmi gépek nem felelnek meg a forgalomba hozatali követelményeknek és/vagy nincsenek megfelelő műszaki állapotban. 12 Dr. Tőkés Gábor MgSzH Központ, Növény-, Talaj és Agrárkörnyezetvédelmi Igazgatóság Főtanácsos



89/2004. (V.15.) FVM rendelet 28. § Követelmény Lejárt szavatosságú növényvédő szert nem szabad forgalomba hozni. Meg nem felelés Lejárt szavatosságú növényvédő szer felhasználása. 2000. évi XXXV. tv a növényvédelemről 33. § (3) Követelmény Növényvédő szerek szállítási csomagolása és telephelyen kívüli szállítása tekintetében a veszélyes anyagokra vonatkozó rendelkezések (ADR, RID, stb. előírások) szerint kell eljárni. Meg nem felelés A növényvédő szereket nem kezelik veszélyes anyagként a szállítási csomagolás és a telephelyen kívüli szállítás tekintetében. 5/2001. (I.16.) FVM rendelet a növényvédelmi tevékenységről 19. § Követelmény Az elvégzett növényvédelmi műveletekről permetezési naplót kell vezetni. Meg nem felelés A gazdálkodó nem vezetett permetezési naplót. A permetezési napló hiányos tartalmú. 2000. évi XXXV. tv a növényvédelemről 33. § (1) 89/2004. (V.15.) FVM rendelet 34-36. § 4/2004 (I.13.) FVM rendelet 2. számú melléklet Helyes Gazdálkodási Gyakorlat (HGGy) 4./2. előírás (vizek védelmét szolgáló tárolási korlátozások)


13



Követelmény A növényvédő szereket és a göngyöleget elkülönített raktárban, a vizek, a környezet és az emberi egészség védelmét szolgáló, valamint a tűzvédelmi intézkedések betartásával lehet tárolni. Tilos növényvédő szert tárolni egy kilométeres távolságon belül a) a Balaton, a Velencei-tó, a Tisza-tó és a fürdőzésre kijelölt vizek partvonalának teljes hosszában, b) a vízművek, víznyerőhelyek védőterületén belül. Meg nem felelés A tárolás nem elkülönített raktárban történik. A tárolás módja veszélyezteti a természetet és a vizeket. A tárolás a fenti vizektől vagy víznyerőktől egy kilométeres távolságon belül történik A növényvédő szereket nem eredeti zárt vagy szabályosan visszazárt csomagolásukban tárolják. Nem tartják be a tűzvédelmi előírásokat. 5/2001. (I.16.) FVM rendelet a növényvédelmi tevékenységről 23-27. § 89/2004. (V.15.) FVM rendelet 37. § Követelmény A növényvédő szerekkel végzett bármilyen tevékenységnél – ide értve a szállítást is – be kell tartani a vonatkozó munkavédelmi előírásokat és megfelelő védőeszközöket kell biztosítani. Meg nem felelés Munkavédelmi és munkaegészségügyi előírások be nem tartása. 44/2005. (V.6.) FVM-GKM-KvVM együttes rendelet a mező- és erdőgazdasági légi munkavégzésről 10. § Követelmény Légi növényvédelmet csak a megfelelő engedélyek és személyi feltételek (szakirányító) megléte esetén lehet végezni. Meg nem felelés Légi növényvédelmi engedélyek hiánya. Légi növényvédelem végzése megfelelő személyi feltételek nélkül. 2000. évi XXXV. tv a növényvédelemről 4. § (1) Dr. Tőkés Gábor MgSzH Központ, Növény-, Talaj és Agrárkörnyezetvédelmi Igazgatóság Főtanácsos

14



Követelmény A növényvédelmi tevékenység során törekedni kell az integrált termesztés gyakorlatának betartására. Meg nem felelés A növényvédelmi tevékenység teljesen mellőzi az integrált termesztés gyakorlatát. 2000. évi XXXV. tv a növényvédelemről 17. § 5/2001. (I.16.) FVM rendelet a növényvédelmi tevékenységről 39. § 98/2001. (VI. 15.) Kormány végzésének feltételeiről 10. §

rendelet a veszélyes hulladékkal kapcsolatos tevékenységek

4/2004 (I.13.) FVM rendelet 2. számú melléklet Helyes Gazdálkodási Gyakorlat (HGGy) 4./3. előírás (göngyöleg kezelése) Követelmény A lejárt vagy visszavont engedélyű, valamint a lejárt szavatosságú és felhasználásra alkalmatlannak minősített növényvédő szereket, továbbá a szennyezett göngyöleget veszélyes hulladékként kell kezelni. Meg nem felelés A lejárt vagy visszavont engedélyű, valamint a lejárt szavatosságú és felhasználásra alkalmatlannak minősített növényvédő szereket, továbbá a szennyezett göngyöleget nem kezelik veszélyes hulladékként. 150/2004. (X. 12.) FVM rendelet az agrár-környezetgazdálkodási támogatások igénybevételének részletes szabályairól 7. § (1) 2. melléklet Követelmény A terület alapú agrár-környezetgazdálkodási támogatást az a földhasználó veheti igénybe, aki/amely


15



megfelel az egyes célprogramok jogosultsági feltételeinek. A földhasználó kizárólag a 2. mellékletben részletezett kategóriák (érzékeny természeti területek, tanyás gazdálkodás, integrált termesztés és szántóföldi alapprogram) szerint megengedett növényvédő szereket használhat. Meg nem felelés A földhasználó olyan növényvédő szert használ, amely a rendelet 2. mellékletében részletezett kategóriák (érzékeny természeti területek, tanyás gazdálkodás, integrált termesztés és szántóföldi alapprogram) szerint nincs megengedve.


16

Növényvédő szerek engedélyezése és felhasználása

Recommend Documents