……………. napirendi pont
BESZÁMOLÓ Győr Megyei Jogú Város 2005. évi költségvetésének végrehajtásáról
TARTALOMJEGYZÉK Beszámoló Gyôr Megyei Jogú Város 2005.évi költségvetésének végrehajtásáról Mellékletek T1 2005.évi bevételek összefoglalása T2 2005.évi kiadások összefoglalása T3 Hitelállomány alakulása T 4 a, b, Mérlegek (intézményi, önkorm.i hivatali, város c, d, e. össz.), városszintű vagyonkimutatás, kimutatás a tulajdoni részesedésekről T 5 a-g Elszámolás az állami hozzájárulások igénybevételérôl T 6 a - c A 2005. évi pénzkészlet változása Gyôr Megyei Jogú Város 2005.évi költségvetésének végrehajtásáról szóló önkormányzati rendelet tervezete R 1 a, b Bevételek és kiadások összefoglalása R2 Intézményi bevételek és kiadások részletezése R 3/a, b Polg.m.Hiv. bevételek és kiadások részletezése R 4 a, b, A 2005.évi pénzmaradvány c elszámolása R 5 Az intézmények 2005.évi pénzmaradványa a,b,c R 6. A 2005. évi pénzmaradvány és záró értékpapír állomány felosztása R 7/a A 2005. évi összevont (pénzforgalmi) bevételek és kiadások R 7/b A beszámoló összevont mérlege R8 A teljesített közalkalmazotti és köztisztviselői létszám R 9 a, b, A kisebbségi önkormányzatok bevételei és c, d kiadásai R 10 A lakásgazdálkodás 2005.évi bevételei és kiadásai R.11 A közvetett támogatások bemutatása R.12 A 2006. évi költségvetés egyes előirányzatainak módosítása Egyszerüsített éves költségvetési beszámoló E1 E2 E3 E4
Egyszerüsített mérleg Egyszerüsített pénzforgalmi jelentés Egyszerüsített pénzmaradvány elszámolás Egyszerüsített eredményelszámolás
2
………………… napirendi pont A Polgármester előterjesztése
Beszámoló Győr Megyei Jogú Város 2005. évi költségvetésének végrehajtásáról Az államháztartás viteléről, valamint az önkormányzatokról szóló törvények előírásai alapján a 2005. évi költségvetés végrehajtásáról szóló beszámolót, és kapcsolódóan a pénzmaradvány elszámolását az alábbiakban terjesztem elő: Tisztelt Közgyűlés! A város 2005. évi gazdálkodását értékelve összességében azt állapíthatjuk meg, hogy a korábbi két évben tett intézkedéseink – így az intézményhálózat működtetésének racionalizálása, a döntő költségtényezőt jelentő személyi juttatások növekedési ütemének kezelhetővé tétele a létszám csökkentésével, a fejlesztési célok megvalósításához külső forrás bevonása stb.- éreztették pozitív hatásukat. Ez nemcsak azt jelenti, hogy a kitűzött céljaink megvalósítása mellett a város pénzügyi helyzetében a kiegyensúlyozottság irányába mozdultunk el, hanem jelentős összegű (2,4 milliárd Ft) pénzügyi forrást eredményezett a 2006. évi feladataink ellátásához. Ugyanakkor tudatosan szakítottunk azzal a több éves gyakorlattal, hogy Győr városa hitelállomány nélkül gazdálkodik, de hitelt kizárólag beruházási célra – a Nádor aluljáró építésével összefüggésben – vettünk fel. Az év végi pénzmaradvány hasonló nagyságrendű, mint a hitelbevétel, ez stabil, kiegyensúlyozott gazdálkodást jelez. Az év végi szabad pénzeszközök terhére történő rövid távú, 1,8 milliárd Ft összegű befektetés mellett a 2005. évet – az intézmények 228 millió Ft nagyságrendű pénzmaradványán felül – 624,5 millió Ft-tal zártuk, a számviteli szabályok szerinti korrekciókat tartalmazó 1,1 milliárd Ft bevétel kiesés és 1,7 milliárd Ft kiadási megtakarítás eredőjeként. Már a költségvetés tervezésének időszakában is ismert volt, hogy – elsősorban az ingatlan értékesítésből remélt bevételek tekintetében – számos bizonytalansági tényezővel kerültek számba vételre forrás lehetőségeink és a bevétel kieséshez nem kis mértékben járult hozzá a különböző pályázati pénzek utófinanszírozási rendszere. A kiadási előirányzatokhoz viszonyított pénzügyi teljesítésből adódó kiadási megtakarítás arra enged következtetni, hogy a pénzügyi lehetőségek nem akadályozták a 2005. évi feladatok végrehajtását. Ezt támasztja alá a folyószámlahitel igénybevételének csökkenő gyakorisága és nagyságrendje (2004. évben 6 hónap során átlagosan 117 millió Ft/hó, 2005. évben 4 hónap során csupán 2 millió Ft/hó folyószámlahitelt kellett igénybe venni). A 2005-ös gazdasági év pénzügyi folyamatai közül ki kell emelnünk a 2004. évi adóerőképesség miatt, a 2004. évi beszámoló kapcsán fizetendő összeg visszatérülését. Mint az a mai közgyűlés korábbi napirendi pontjából ismert, Győr városa a zárszámadási törvény keretében visszakapta – a véleményünk szerint méltánytalanul elvont – pótbefizetés összegét. A számviteli szabályok szerint ez a 2005. évi pénzforgalmi bevétel a 2004. évi pénzmaradványt módosítja, így a Polgármesteri Hivatal 2004. évi pénzmaradványa mínusz 4.348 eFt-ról plusz 392.219 eFt-ra változott. Miután ennek felosztására 2004. évre vonatkozóan nem kerülhetett sor, a 2005. évi pénzmaradvány részévé vált. Ennek együttes összege egyúttal megváltoztatta azt a 2006. évi terv készítésekor még fennálló állapotot, hogy 2005. évről fedezet nélkül áthúzódó kötelezettségek legyenek, azaz a 2006. évi költségvetési rendeletet – más, időközbeni változások miatt bekövetkező okok mellett - e tekintetben is módosítanunk kell. 3
Bevétel A város (korrekciókkal helyesbített) bevételi főösszege 38,7 milliárd Ft, amely – csökkentve a 2,7 milliárd Ft-nak megfelelő külső forrással – 8,8 %-kal haladja meg az előző évit (a két év bevételi főösszegének abszolút értékét véve alapul a növekedés 16,9 %). A hitelbevétel 2005. évi forrásaink 7,09 %-át tette ki, az intézményi bevételek 11,18 %-ban járultak hozzá a kiadások finanszírozásához. A működési jellegű bevételek arányát (79,36 %) szembeállítva a működési kiadások arányával (78,44 %), megállapítható, hogy felhalmozási kiadásainkból egy milliárd Ft-ot a működési többletek finanszíroztak. A polgármesteri hivatalnál képződött bevételek 31,6 milliárd Ft-ot tesznek ki, mely közel 3,4 milliárd Ft-tal magasabb az előző év teljesítéséhez képest, a módosított előirányzatot pedig 1,1 milliárd Ft-tal haladja meg. Ez döntő hányadában az önkormányzati sajátos bevételek – elsősorban a helyi adók és egyéb működési bevételek - figyelemre méltó túlteljesítésének köszönhető. Ezen bevételi többletek ellentételezni tudták a kötelező államháztartási tartalékként kezelt központi forrás kiesést, valamint a lakásgazdálkodási és a felhalmozási bevétel elmaradás kisebb hányadát, de élnünk kellett a hosszú távú hitel felvétel eszközével is. A működést szolgáló önkormányzati saját bevételeken belül: -- az illetékbevételek teljesítése több mint 15,65 %-kal marad el a tervezett összegtől, de a 2004. évi teljesítésnél is kevesebb 108 millió Ft-tal. Ez igazolni látszik azon feltevésünket, hogy az ingatlanpiac pangása nemcsak a vagyonértékesítési bevételeink alakulására volt kedvezőtlen hatással, hanem az illetékekből származó bevételeink is csökkennek, -- a helyi adó bevételek 2004. évhez viszonyított impozáns növekedésében (21 %) jelentős szerepe volt az építményadóból és iparűzési adóból származó bevételek – adómértékek változatlansága ellenére bekövetkező- emelkedésének. Az adópótlékok és bírságok közel 3szoros túlteljesítése azt támasztja alá, hogy az adózási fegyelem javulásában komoly szerepe volt az elmúlt évben folytatott intenzív adófeltárási- és adóbehajtási tevékenységnek, -- kedvezőtlenül hatott az államháztartási tartalék zárolásának fenntartása a helyben maradó személyi jövedelemadóból származó bevételünkre (a 383 millió Ft összegű bevétel kiesés az eredeti előirányzat 17,25 %-ának elmaradásával járt). Intézményeink bevételeinek tervezési megalapozottsága valamelyest javulni látszik, míg 2004. évben az (alultervezett) eredeti előirányzathoz képest több mint 70 %-kal volt magasabb az év végi teljesítés, addig 2005. évben ez a mutató „csak” 50 % feletti. A felhalmozási bevételek körében folytatódott az a tendencia, hogy a döntő hányadot jelentő állami és uniós pályázati pénzek rendelkezésre bocsátására utólag kerül sor, így azok teljesítése meglehetősen alacsony. A saját hatáskörünkben elérhető felhalmozási bevételek teljesítési %-a ugyan emelkedett az előző évhez viszonyítva, de összegszerűségében közel 10 %-al elmarad attól. Ez tette szükségessé - ezen bevételek közel 2,5-szeresét elérő felhalmozási kiadásaink teljesíthetősége érdekében – a bevezetőben említett fejlesztési hitel felvételét. Bár a hitel felvételére nagyon kedvező kondíciókkal került sor, nem szabad elfeledkeznünk arról, hogy az elkövetkezendő években a tőke- és kamattörlesztő részletek csökkentik – a felhalmozási bevételek ma változatlannak tűnő szerkezete és nagyságrendje mellett – a beruházási, fejlesztési és felújítási feladatok azonos szintű és mértékű megvalósításának lehetőségét.
4
A 2004. évi lakásgazdálkodási bevételek radikális csökkenése kapcsán az önfinanszírozó képességének megszűnését állapíthattuk meg. Ez még markánsabban jelentkezett 2005. év során, és a lakásgazdálkodás 1995-től kezdődő külön kezelése óta először zárt nem kis összegű hiánnyal (a 200 millió Ft-ot meghaladja és közel egy negyede az év során realizált bevételnek). A végrehajtás során beigazolódott, hogy a „lakásalap” már nem képes fejlesztési, beruházási feladatok finanszírozására, ezért 2006. évtől kezdődően a lakásgazdálkodáshoz kapcsolódó terület előkészítések kiadási jogcímei is a „nagy költségvetés” fejlesztési blokkjába kerültek át. Mivel a lakásgazdálkodás bevételi lehetőségeinek csökkenése tovább folytatódik, a 2005. évi hiány leküzdésének esélyét – annak ellenére, hogy a 2006. évi tervben ezt így szerepeltetjük – nem tartjuk biztatónak. Megoldásként a lakásgazdálkodási feladatok áttekintése és azok átrendezése mutatkozik. A megszokott gyakorlat szerint ütemesen érkező központi támogatások, mint bevételek közül említést érdemel a tömegközlekedés támogatása és a Zsinagóga épületének felújítására és Győrszentiváni Településközpont megépítésére érkező címzett támogatás. Az átvett pénzeszközök és egyéb bevételek aránya ugyan kismértékű az összbevételen belül, de említést érdemel a lakóépületek azbeszt-mentesítésére kapott összeg nagyságrendje, valamint a 2004. évi adóerő-képesség miatti visszatérülés. Kiadás Az előző évhez viszonyított forrásbővüléssel arányos mértékben került sor a város 2005. évi kiadásainak bővülésére is. A működési-felhalmozási kiadások arányát tekintve a beruházási, fejlesztési, felújítási feladatok komoly mértékű emelkedéséről adhatunk számot. A város 38,2 milliárd Ft főösszegű kiadásainak – beleértve a lakásgazdálkodást is – 21,56 %-kát tették ki felhalmozási kiadások. De ha csak a beruházásra, út-híd fenntartásra és felújításra, valamint intézmény karbantartásra és felújításra fordított kiadásokat tekintjük, ezek aránya is meghaladja a 2004. évi teljes felhalmozási kiadás arányát. Abszolút összegében a fenti célokra közel 6,4 milliárd Ft-ot költöttünk, szemben a 2004. évi 3,15 milliárd Ft-tal. Bár a főösszegen belül a működési kiadások aránya jelentősen csökkent (85,36 %-ról 78,44%-ra), mérsékelt ütemű – 4,5 %-os – emelkedése is megközelítőleg 1,2 milliárd Ft többlettel járt 2004-hez képest. Majdnem teljes egészében (1,1 milliárd Ft erejéig) az intézményműködtetés, -fenntartás körében jelentkeztek olyan jogszabályi kötelezettségeink – meghatározóan a közalkalmazotti bérfejlesztés -, amelyek a működési kiadások növekedésével jártak. Néhány %-kal emelkedtek egyéb működési jellegű (városüzemeltetési, szociálpolitikai, központilag kezelt) kiadásaink, csökkentek a Polgármesteri Hivatal igazgatási költségei (5,5 %-kal, 120 millió Ft-ot meghaladó összegben) és az előző évről fedezet nélkül áthúzódó kötelezettségek teljesítésére eszközölt működési kiadásaink mértéke az előző évinek 1/10-ét sem éri el (2004. évben: 222 millió Ft, 2005. évben 18 millió Ft). Az intézményi működési, fenntartási kiadások alakulására ható főbb tényezőket a fentiekben vázoltuk, de meg kell említenünk, hogy abban szerepet játszott a takarékosabb gazdálkodásra ösztönző forrásbiztosítás, és a költségvetési rendeletben meghatározott szigorú szabályozórendszer. Kedvező irányba hatott az intézményi beszerzések korlátozása, párosulva a központosított beszerzési tartalék intézményével, továbbá az intézményi támogatások rendelkezésre bocsátásának időbeli korlátozása, valamint az, hogy pótelőirányzatok biztosítására csak az év végi teljesítési adatok birtokában, erősen korlátozottan került sor.
5
A közgyűlés 2006. januári döntése értelmében 278 millió Ft összegben került sor az intézményhálózat alapvető működési hiányainak rendezésére. Ennek ellenére – a feladat elmaradások, a mutatószámokhoz kapcsolódó kötött felhasználású normatívák visszafizetési kötelezettsége stb. miatt az intézményektől elvonandó pénzeszközök, továbbá az intézményi kört is kedvezőtlenül érintő pályázati utófinanszírozási rendszer következtében – vannak negatív pénzmaradvánnyal záró intézményeink. Ezek rendezésére a 2005. évi szabad pénzmaradvány keretében teszünk javaslatot. Az igazgatási (működési) feladatok bővülése ellenére az ezzel összefüggő kiadások összege – mint azt már jeleztük - 2004-hez képest abszolút értékében is kisebb. A kiadás csökkenés irányába hatott, hogy köztisztviselői körben nem volt bérfejlesztés 2005-ben, és csökkentésre kerültek a köztisztviselőket megillető egyéb (pl. üdülési hozzájárulás) juttatások is. A központilag kezelt előirányzatok folyó évi kiadásokra felhasznált összege 10 %-kal magasabb a 2004. évi teljesítésnél, ez nagyobb részt azzal magyarázható, hogy a központosított előirányzatokból érkező 135 millió Ft összegű tömegközlekedési normatívát önkormányzatunknak ugyanekkora összeggel kellett kiegészítenie. A kisebbségi, a részönkormányzati kiadásokra, a különböző keretekre és a tömegközlekedésen felüli támogatásokra szánt előirányzatok nagyságrendje a 2004. évivel azonos mértékben álltak rendelkezésre, és teljesítésükben is hasonló tendenciák tapasztalhatók. Az év elején nem látható problémák megoldására tartalékolt pénzeszközeink nagysága megegyezett az előző évivel. Ugyanakkor - míg a 2004. évi zárszámadáskor ezek szinte teljes körű felhasználásáról kellett beszámolnunk - 2005. évben látszólag ennek közel fele megmaradt. Erre azért kényszerültünk, mivel nem teljesült a 2005. évi költségvetési törvényben előírt azon feltétel, hogy „az önkormányzatok számára kötelezően előírt államháztartási tartalék felszabadítására – a gazdasági folyamatok kedvező alakulása esetén az év második felében kerül sor”. A városüzemeltetési célú kiadások 2004. évhez viszonyított 2,6 %-os növekedése nem tudta biztosítani, hogy a köztisztaság, park- és temetőfenntartás, stb. területén a lakossági igényeknek teljes mértékben eleget tegyünk. A korábbi években elért színvonal megtartását is csak új munkaszervezési módszerek és intézkedések összekapcsolásával, megtételével lehetett biztosítani. A szociálpolitikai kiadások emelkedése mértékének (13,6 %, illetve 105 millió Ft) oka a lakásfenntartási támogatásban és a rendszeres gyermekvédelmi támogatásokban részesülők számának radikális emelkedése. Fejlesztési és beruházási kiadásokra 2005-ben 5,6 milliárd Ft-ot, az előző évinek (2,2 milliárd Ft) majdnem 3-szorosát állt módunkban felhasználni. Egyrészt a már említett külső forrás bevonása következtében, másrészt elkezdődhettek és a kívánt ütemben folytatódhattak azok a nagy beruházások, amelyeket az önkormányzat - a következő évek fejlesztéseit megalapozó előkészítés évének szánt - 2004-es évben alapozott meg. Ezek közül is kiemelkedik a Tihanyi Á. úti aluljáróra és kapcsolódó közlekedési hálózat fejlesztésekre költött közel 2,9 milliárd Ft és a Szennyvíztisztító telep továbbépítésére fordított 1,7 milliárd Ft összegű beruházási kiadás. A város fejlődése szempontjából nem kisebb jelentőséggel bíró vízrendezési feladatokra, a Zsinagóga épületének felújítására, a lakóépületek azbesztmentesítésére és a 2007-2013. közötti időszakra vonatkozó tervezési feladatokra egyenként ugyan kisebb nagyságrendben (200 millió Ft körül) eszközölt fejlesztési kiadások is megközelítik az 1 milliárd Ft-ot.
6
Mint azt a bevételeknél jeleztük, a lakásgazdálkodás kiadásaival összefüggésben is a feladat-ellátás szűkülését lehet megállapítani. 2005-ben 217 millió Ft-tal kevesebbet költöttünk e célokra, mint az előző évben, elsősorban a fejlesztési jellegű kiadások területén, illetve mérséklődött a lakásvásárlás és a lakásépítés is csökkent. Ennek ellenére - miután a lakásgazdálkodás ingatlanhasznosításból származó bevételei szinte elhanyagolhatóak - a lakásgazdálkodás hiányának oka az „alap” felhalmozási egyensúlytalansága. Ugyanakkor kiemelendő a Széchenyi tervi pályázathoz kapcsolódó lakóépületek (ablakcsere) felújításának teljesítése (642 millió Ft). Az egyéb lakásgazdálkodási kiadásoknál a korábbi évekhez képest korlátozottabb mértékben, 110 millió Ft összegben volt lehetőségünk önkormányzati lakásépítési és vásárlási kölcsön nyújtására. A felhalmozási kiadások közül az utak-hidak fenntartásával összefüggésben az előző évihez hasonló mértékű forrást tudtunk biztosítani a költségvetés tervezésekor, de év közben pótelőirányzat juttatásával, illetve a szilárd burkolatú utak karbantartására adott regionális pályázati források önrészének biztosításával növelni tudtuk az e célra fordítható pénzeszközök nagyságát. Az utak-hidak alapvető karbantartási munkálataira koncentrálva prioritást biztosítottunk a közlekedési hálózat minőségi fejlesztésének, mint azt már a beruházási, fejlesztési feladatok értékelésénél jeleztük. E prioritás a 2006. évi fejlesztéseink során még erőteljesebben fog érvényesülni. Továbbra sem tudtunk előbbre lépni az intézményi létesítmények felújítása, karbantartása terén, hiszen a 2004. évi szint biztosítása mindössze az un. vis maior jellegű feladatokra volt elegendő. Összefoglalva megállapítható, hogy a város 2005. évi gazdálkodása – igaz a működési területek anyagi lehetőségei bővülésének elmaradásával – a kitűzött céloknak (a működés terén a jogszabályi kötelezettségek teljesítése, a felhalmozás terén „2005. a fejlesztés éve”) megfelelően alakult. A kedvező pénzügyi folyamatok eredményeként megteremtődött az áthúzódó kötelezettségek fedezete, és az 1,3 milliárd Ft nagyságrendű szabad forrás mintegy 4 %-kal bővíti 2006. évi lehetőségeinket. A 2005. évi pénzmaradvány elszámolása Tisztelt Közgyűlés! A város (az intézmények és a polgármesteri hivatal) 2005. évi költségvetési gazdálkodásához kapcsolódó pénzmaradványának elszámolását az alábbiakban terjesztem elő: Az intézményhálózat 2005. évi pénzmaradványa 228.096 eFt, melynek jelentős része szállítókkal szembeni (áthúzódó) kötelezettségekkel, és különösen középfokú oktatási intézményeknél, az év végén kapott szakképzési hozzájárulásokkal, valamint az alkalmazott szoros, a tényleges szükséglethez igazodó, elsőként az intézményi bevételeket igénybe vevő finanszírozási renddel függ össze. A mellékelt táblázatok közül • az R.4.a. számú összevontan, a számviteli előírásoknak megfelelően mutatja be az intézményi pénzmaradvány kialakulására ható tényezőket, míg • az R.5.a-b-c. számú intézményenként részletezi a jóváhagyásra javasolt pénzmaradványt (kiadási főcsoport bontásban), bemutatva a negatív pénzmaradványokat, illetve a maradványokat terhelő elvonásokat is.
7
Az intézményi pénzmaradványok jóváhagyására általában azokon a kiadási főcsoportokon kerül(t) sor, ahol azok keletkeztek. Javasolom a Közgyűlésnek, hogy az intézmények pénzmaradványából -- a feladatelmaradással kapcsolatos, már számba vett elvonásokon túl -- további elvonásra ugyan ne kerüljön sor, de hívjuk fel az intézmények figyelmét arra, hogy kötelezettséggel nem terhelt pénzmaradványaikat (amely 101,6 millió Ft) kizárólag az alapvető üzemeltetési költségek (fűtés, világítás, közműköltségek, stb.) tervezett előirányzatainak kiegészítésére használják fel. A viszonylag magas intézményi szabad pénzmaradványra tekintettel nyomatékosítsuk azt is, hogy évközi intézményi pót-előirányzatok biztosítására csak a valóban indokolt esetekben kerül(het) sor. A polgármesteri hivatal 2005. évi pénzmaradványa – beleértve a 2004. évi módosított pénzmaradványt is - 624.509 eFt. Ezt növeli a 2005. év során az átmenetileg szabad pénzeszközök terhére vásárolt, és az év végi zárlatkor a mérlegben megjelentetett 1.800.000 eFt értékpapír-állomány. Javaslom, hogy a 2005. évi pénzmaradvány és év végi értékpapír-állomány felhasználására a R.6. sz. mellékletben foglaltak szerint kerüljön sor. Kérem a Közgyűlést, hogy a 2005. évi költségvetés végrehajtásáról szóló előterjesztés -- és mellékletei -- alapján a zárszámadásról szóló rendelet-tervezetet fogadja el. Határozati
javaslat:
1. Győr Megyei Jogú Város Önkormányzata Közgyűlése a város 2005. évi gazdálkodásáról szóló tájékoztatót megtárgyalta és azt elfogadta. 2. Győr Megyei Jogú Város Közgyűlése – a szakmai munkát magasabb szinten kiszolgáló egységes gazdasági tevékenység biztosítása érdekében – a 2005. évi pénzmaradvány terhére 80 millió Ft-ot biztosít a Polgármesteri Hivatalban alkalmazott integrált pénzügyi-gazdasági rendszer intézményhálózatban 2007. január 1-jétől történő bevezetésének előkészítésére. Elrendeli a fenntartásában működő valamennyi intézmény számára az OrganP integrált pénzügyi-gazdasági rendszer 2007. január 1jétől történő alkalmazását. Határidő: - az előkészítésre 2006. szeptember 30. - a rendszer próbaüzemi működtetésére 2006. október 1 - 2006. december 31. Felelős: Balogh József polgármester Győr, 2006. április 14. Balogh József polgármester Az előterjesztést készítette: Pénzügyi Iroda Véleményezte: Pénzügyi Bizottság Jogi, Etikai, Közigazgatási Bizottság Törvényességi véleményezésre bemutatva: Dr. Kovács Lajos jegyző 8
