?5Z
I(I§,l"AN{,ds
Sánclor Klára 2OO?: A tl,1elvi arisztokratiznrus alkonya. Irr Nyíri Kristóf (szerk.): Mobilfrözössíg _ nlohihnegisneús. Brrdapest:
lvíTA Filozófiai Kutatóitltézete, 67 _7 7. Szabó Edirra 2003: ,,Nagyobb lesz az enrber, ha kicsit dumásabb": A börtönszlenghasználók vélernénye nyelrváltozatuk161. M agy a r N1 c luj d rás o i 4|, 53 3_5 4?. Szár,a Istrán 194?: Nyelv és argot. Nlpsx^au 7al219 (1942. szeptembet /7 .),16. Szilág_vi Mánon 1999: A szlelg és lratáíai: Körzecses Zoltán, Magyaf szlengszótáí. Elet és Imdalom 43hZ (1999. március ?6.),
KONTRAMIKLOS
,,A nyelvészet eltűnhet" (Walt Wolfram) - és a nyelvi adatok?1
12. Szilág_vi N. Sándor 2004: Ehréla á módszer a ryelvíszetbn (lüliittiis
alitcnel
lel
a
foulógiára). Kolozsvár: Er
Szvetelszky Zsuzsznna 20a2: A ple ,hc. Brrdapest: Gondolat. Tinódi Lantos Sebesryérr 1552: Szegedi veszedelerrr. lrr XI?. swízad.beli
fiaglar löltől ,l!&)ei. ]Iásodil löíet.
A \{agyar Tud
1540_1555.
kóT zéteszi Szilády Aron. (Régi magyar költők tára. Harrrrarlik kötet. Tinódi Sebesryén összes nrűvei. 1540-1555.) Budapest, 1881, 6I_71. Tornasello, Miclrael 2002; Gondollodlis és iuhúra. Budapest:
osiris kiadó.
Whitmarr, Walt 1885l2U)Z: AszlelgAmerikában. Irr Várrrai Jrrdit Szilvia _ Kis Tarrrás (szerk.): A szlatgltt|aíás 111 a€. (Sz|er'gkrrtatás 4. sz.) Debrecen: KossutJr Eg.veterrrí Kiadó, 11-16. Zollaj Béla 194,3: Képtelen szóképek a képes beszédben. Magar Nemzeí 6l4a (1943. február 19.), 4.
Egy nernrég megjelent cikkében Walt Wolfrarn (2012: 1l1) kijelenti, hogy a mai egyre romló gazdasági hely-
zÉíbena mindinkább üzleti szempontok szerint működő amerikai egyetemeken a nyelvé§zet meg i§ szíính€t, mert a döntéshozók nem tudják, hogy a nyelvészek olyan kutatá§okar végeznek, amelyek relevánsak minden ember életének rrrinden percére nézvést,s amelyek társadalmi Irasznosítására elsőrangú lelretőségek kínálkoznak. Wolfram a bajok egyik okr{t abban látja, hogy az amerikai iskolákban a nyelvész€t nem tantáígy, a másikat pedig abban, hogy a nyelvészek nem tudják ,,eladni" tudományukaq nem tuclják nreggydzni a döntésltozókat tuclományuk fontosságáról. Azt javasolja, hogy a ny elvészeti tanszékeken a diákokó| (doktoranduszoktól) követeljék meg, hogy kutauísi terviik végrehaitása előtt legyenek képesek válható eredményeik társadalrni hasznosíthatóságát laikusoknak harásosan bemutatni. Az amerikai nyelvészet bizonytalan
l E cikk első változa tához főzött szátltos llaszlros megiegyzésénköszönettel tartozotrr Gereben Ferencaek, Jakab Lászlónak. Kis Tamásnak, Krárnli Ándrásnak és'Ibrdos Róbertnek,
254
KoN'I'RÁ lr{lI(Lós
jövőjéről nyilatkozott I\,íaik Libe rman 1s az American Speeclt iclei első számának arrdiomellékl etében (Zinlmer 20l?). Szóval nem épp irreális veszély, lrogy eltíínllet a nyelyészet az egyetemi-tudományos világbról, de most nem errő kívánok szólni, hanem a meglevő nyelvi adatainkra leselketlő veszélyekről. Célom a lrgyelem fellrívás, a figyelmezterés. A példákat saját tapasztalataimból, isrnereteimből meítem, nem célom akárcsak a magyar nyelvészetnek kimeító áttekintése sem. A nyelvész kiilönféle adatokkal dolgozil s ezeknek a tartós§ága is nagyon különbözhet. Az írásbeli adatok tartósnak tekinthetők. Még a nagyon gyatfa papírra nyomtaíott Sz4gedi szóíár (Bálint 1957) is az, 55 éwel megielenése után is foígatható (ha kíméletesen bánunk vele). De más a helyzet a szóbeli adatokkal. A generatív nyelvészek preferálta grammadkalitási intuíciókat nem szükséges hosszan tárgyalnunk, mert ezek módszertani megbízhatatlansága immár (jó ideje) nyelvtudományi közhely (lásd például Ross 1979, Labov 1996, Schütze 199ó, Cseresnyési 2009, D4browska 2010 stb.), máslészt tartósságukkal is komoly traj van: Labowal sz6lva, ,,az intuíclők a nyelvésszel egyiitt lralnak".Z
21999, október l5-én Torontóban kószítettem egy publikálatlan
magnetofonos interjrlr Labol,val, ebból idézek egy részt: MK: OK, let's go to 1975, al
.,A
255
NYEL\,ÉSZET ELTű-NHBT"
Triviális állítás, hogy a magneíofon alkalmazása ótaj
a nyelvészeti krrtatásokban elemzett adatok jelentősen
megváltoztak, s a ktrtatások tárgya is kibőviilt, hisz a hangrógzítés előtt egy mondatnál nagyobb egységet nem lehe_ íen vizsgálni, de ol1an finomságokat sem, mint például a hangok,,majdnem összeolvadása" (ang. €ar-merg?r). Az is banális állítás, hogy ma már egy nyelv változásának és változatainak vizsgál*ához elengedhetetlenek a jó minőségíí,természetes (nem laboratóriumban készített) és megbízható módon tárolt beszédfelvételek.
a.sks himself quesdons about grammaricaliry, and thinks sornelrow
that thcse an§wel§ are immune to bias.
All linguists
are Ironcst, thcy
find ctlunterexamplcs inruitively. 'Ihe,v don't realizc tbat medicine
has developed a double blind svstem, ,jusi because unconsciottsly rve can bias ourselves to deduce results, Wlrat worries nrc is that young people wlro elter tlre lreld [...] encouraged by all [...] rlrat 1,ou can do lirrguistics tlris way. What wil! lrappcn in.50 or ó0 ycars? Surcly pcoplc who rcad the linguistic work oftbe 1960s and 70s will bc íully awarc of thc bias thc theory inc
]Az első nagyobb, nragyar beszédet taítaln\alÁ kotpusz (vagyis
a
South Ben
tür* a BL]SZ]-2 korpusz létrchozásában is. 2006-baa Boas már a repmunkától 2008).
a
tc_
rrebig terjedő nrrrnkálatokról sánrolt lre (idézi Kendall
256
Kor\-'l'R^
MIKLós
Szomorú tény, hogy, a mai napig nincs olyan magyar beszédarchívumunk, ami a tegnapi és a mai magyar beszédec megbízhatóan és nyelvészeti elemzésre is alkalmasan őrizné. Ismereteim szerint Magyarországon csupán két jó archívum van: a Magyar Rádióé és azMTAZenetudományi Intézetéé.A hazai hangarchiválás elmaradottságát plasztikusan illusztrálta nekern a kitűnő etnográíus és kulturális antíopológlls, nélrai Kunt Enő (1948-1994) az 1980-as évek második felélren. Történt, hogy a BtISZI-kuratások előkészítésekormegpróbálcam másolatokat kérni olyan krrtatóktól, akikről tudtam, lrogy jó beszéclfelvételeket készítettek valamilyen célból. Ernő híres volt a halállal kapcsolatos kutaásairól (lásd például 1983, 2003), s tudtam, hogy kitíínőhangt'elvételeke t készítetticlős parasztemberekkel is. Irtam neki is egry levelet, amire tüstént megiött az uclvarias, cle határozott elutasítás: ő senkinek nem ad másolatot a fe|vételeiből, mert nem ismeí Mag,varrrrszágon egyetlen megbízható archívumot sem, s bár az én szavam ne ki garancia lenne, de *z az inr,ézmény, ahol dolgozom (az MTA Nyelwudományi Intézete) nem, Szó, ami szó, Ernő nem is látta azt, amit én, A Nyelvtudományi latézetnek az 1980-as években sem volt hangarchívuma, a Maglar nlelajátásol atlasza ellenőrző gy(íjtésekor (19ó0-64_ben) készítettfelvételekeC a folyosón tárolúk, olyan szekrényekben, melvek nemritkán két radiáar közé vtrltak elhelyezve. aA lriilönbóző nás kuratók által készített lelvételekkel eg}-űtt körülbclül 800 hangszalagról és 400 kazettáról van szó, mclyek Balogh
l,ajos (1998) véleménye szednt 1000-1100 órányi beszédfelvétclt tartalmaztak. l998-ban Balogh Lajos azt írta, hogy ,,A hangszalagok minősége elég rossz, a korábbi nem rrregfelelő tárolás miatt egyes darabokon az összeragadás és a ninőségromlás esetei tapasztalhatók." Anrikor megv-izsgáltuk a N,vatl-szalagokat, a már használhatatlan felvóteleket az összes anyag kb. 30%_ára becsülrűk.
..A
NYELvÉsZET ELTúNHET,
257
Ez a helyzet akkor váItozott meg, amikor a BIISZI-kulaús során 1987-89-ben készített 250 szociolingvisztikai
interjú archiválásához sikerült a Szentháromság utcái épületben egy nem klimatizált, de kellően híívös lrelyiségben kialakítanunk egy archívumot. Később, amikor 1992-ben az intézet elköltözöat a Karmelita Kolostorba, archívumunk átkerüla a. Zenetudományi Intézet archívumába, majd amikor 2000-ben Pestre költöztünk a Benczűr utcába, ott végle kialakíthattunk egy klimatizált archívumot. Végiil is 2005-ben Posgay Ildikó szakmai irányításával elv éEeztéka Nyelvatlasz-szalagok restarrrálását és di gitalizálásár, mqd 200.5 és 2009 közöm kőzzé tették 2 ]íag)ar ryelqiátási oloasólöryz.: (Ha.jdú-Kázmér 197 4) lejegjzésúnek eíedeti, hangzó változ:atukkal összekapcsolt verzióit (l{agy ar Nyeluj árás i H a l gos Éö ryt: ), lásd Vargha 2007, 201 \ és megj. I\4ég egy nyelvész€ti célra készült gy{íjteményről kell szót ejtenünlc a Hegedűs_archívumról, ami 1940 és 1954 között íögzítetí,mincegy 50 órányi beszédet tartalmaz (Gósy-Horváth-NikIéczy ?01 1 ).
Dobd el
s v€gyél
íljat!
Vegyél rijat, de amit megvehetsz, silányabb annál, mint amit kidobsz! Amikor a rendszenáltás előtt (s a vasfiiggöny mögött) elkezdtük a Bt]SZl-munkálatokat, a Soros Alapítvány jóvoltábóI az akkori csúcstechnológiát jelentő Ulrer 4000 Report N{onitor orsós magnetofonokar5 és Sony BM-80 típusúlábpedálos lejegyzí kazettás magnókat használtunk. A Sony Bl\,í_80-asokat néhány év után sEről a magnóról 2012, június 13-án az interrreterr azt olvastarn, ho5 ,,'I'his is a professional repofters taperecorder used by reporters
frorn 1981 to tlre late 199O's."
258
KONTRA MIKl,ós
a masszív igénybevétel következtében le kellert cserélnünk, de akkor már csak Sony Bl\4-88-as magnókat árult a hírneves japán cég. A 80-as magnó fémdobozúvolt, és jó. A 88-ast műanyagdobozban gyártották, és előcljénél silányabb volt. Nem volt választásunk, csak a silányabb masinát vehettük meg. A technológiacserének sok példáját ismeljük, de most röviden egy olyan esetről fogok beszámolni, amir6l eddig csak baráti körben esett szó. Történt, hogy 1988-ban a TÁRKI segítségévelországos reprezentatív mintán kérdőíves vizsgálatot végeztem Angelusz Róberttel, Plélr Csabával, Tardos Róberttel és Terestyéni Tamással (lásd TÁRKI Inlornacla* 7: 29. lap és Kontra, szerk., 2003). A vizsgálat előzetes eredményei már 1990-ben me§elentek magyarul (példárrl Kontra 1990, PIéh 1990, Terestyóni 1990) n-rajd 1992-ben angolul is (például Kontra 1992). §z egyik szerfelett meglepő eredmény az volt, hogy a különtéle nyelvtani lrelyességi ítéletekés szóbeli kiegészítő í'elaclatok, valamint az ad,atközi& iskolázottsága között nem találtunk semmilyen korrelációt, Ez az eredmény nemzetközi íjgyelmet is keltett (lásd Clrambers 1995: 54-55).ó NIindenki kezdte elfogadni, hogy a szocializmus egyik következménye az volt, hogy a t'elnőtr magyarországi ma"gyarok iskolázottságuktól fiiggetlenül ítélnek egy mondatot jónak vagy rossznak, illewe szóbeli mondatkiegészítéseik sem függnek össze iskolai véppettségükkel.7
..A
NYELVÉSZET ELTűNHET"
259
Ésakkor 2001 nyarán elmeséltem ezt Gereben Ferenc szociológus barátomnak is, aki hitetlenkeclett, sőt egy 2002. februári levelében Terestyéni (1996) tanulmányával érvelt eredményeink lehetetlensége mellett, Nern volt mit rcnnem, három szociológus baíátommal (Angeltrsz, Tardos, Teresryéni) egy napon át kerestiik az eredeti TARKI svs fáilban a hibát, de nem ralálttrnk semmit. A nap végén,amikor indultam haza az lzabella utcai szobájukból, Angelusz még azt mondta, hogy biztonságból nézzem meg az ercdeti terepmunka-fiizeteket is, Mikor megnéztem őket,8 5-ből 3-ban a sys fájltól eltérő adatokat találtam! Némi vizsgálódás után kideriilt, hogy a szociológiai változókat (nem, kor, iskolázottság stb.) és trrár szinte
automatikusan a keresgéléssel kezdtü\ elób-utóbb röbb-
rryire nreg is találtuk"'
8 )l{egerrrlítendő, lrogy az 1988-as adatfelr,étel íiizeteit sikerült lriírrytalanul rnegőriznerrr 2002-ig (és tovább, egészerr 2010-ig bizonyosan), annirk ellenére, hogy kózben az, iltézet két§7,er is költözött. A szociolingvisztikai adatok rörténerét és jöv6ét átlekintó tarrulmányábalr Kerrdall (2008: 345) eg}€bek nrellet. rnegjegyzi, bogl- az idő előrelraladtával az adatok ripikusan veszítetlek lrasznállraróságukból, rrrert azok a nye|vészek, akik létíehozták őket, távozlratnak rrrunkah€lyiikről, a terepmunkával kapcsolaros feljegyzéselr, dokunrentunrok cllrallódhamak, a hangszalagok clporladhatnak stb. Ez rörtént Níagyarországon a BUSZl-val is, nra (20l2-ben) - amint Ladányi (2012:370) írja - az I\{TA Nye|vtudonányi lntézetében ,,A volt Élőayelv,i oszrály .jelenleg ku at ócsoportkénl ll,űködik. Nyelv tech nológiai és Előn_velvi Osztály kcretóben (a Nyclvtudornányi Intézct honlapjának tanúsága szerint a kutatócsoporrnak az Osztály és cgybcn a kutatócsoport vet
óN{iután 2003-tran megírtam Chambersnek, hogy 1992-es cikkcm hibás adatokon alapült, könyvének 3. kiadásából (2009) már kihapyta a ,,Hungarian irnpentive declaratives" alfejezetet. 7 A kézitath
zetőjén
kíviil még egy
tagja r.an)." Tudnivaló, hogy a BUSZI-2 adat-
bázisát ,.az I\ITA Nyelvrudományi lntézere Élőnyelvi Osztál;,ának nyelvészei hozták létre 1987 és ?O07 közőtr" (Kontra és Bortlély 2O10: l). A Ladányi enlítette ,,nlég egy tagnak" a BUSZI-Z adatbázisámk létrehozásában scmmilycn szefcpe nem volt, ,,a kutatócsoport vczerőjének" esedeg meglevő isrneretei pedig rávolról sen pótolharják a BUSZI2., 3, és 4. verziijátlétrehozó stÁmos nyclvész ismercteit.
260
K()N,I,RA lt{}Kl,()s
nyelvi változókat taí:.:'lmazó részfájlok összekapcsolásakor hiba törtónq a részfájlok elcsúsztak, s ennek következménye lett, hogy az iskolázottságra, nemfe, életkorra §tb. vonatkozó eredményeink mind hibásak lettek (de az egydimenziós adataink jók voltak, például igaz, hogy az Ezla nen bízort a féjűe mondatot 805 adatközlőnk 58,8%-a nyelvtanilag helyesnek ítélte,de neín igáz, hogy a válaszolók iskolázottsága és ítéleteiközött nincs statiszlikailag a
szignifi káns összefü ggés).
Ezek után a terepmunka-füzetek alapján kijavítottuk az adatíáj|t, újraelemeztünk mindent (lásd Kontra szerk., 20O3:87), cle azt nem tttcltuk még, hogy ki s mikor követte el ezt a fatális hibát. Szerencsére az eredeti TÁRKI- szalag (ami a SZTAKI egykori IBM 3031-es nagygépénvolt hajdan lrasználatban) előkeriilt az intézet másoclik költözésekor, 2000-ben (az első költözéskor, 1992-ben rrgyanis nyoma veszett), így elvileg megnézhertük, hogy a részfájlok elcsírsztacásáért már a SZTAKI, illewe a TÁRKI volt-e a felelős, vagy később mL2o02-re azonban a SZTAKI nagygépétnyugdíjazták, nyoma sem volt már. Krámli András barátom segítségévelviszont elju*rttam a Dunaferr Számítóközpontjába, ahol volt még egy olyan muzeális nagy-
gép, amin szalagunkat megnézhettük. Megnézhettük
volna. Ugyanis a gép beindítása után néhány perccel végképp felmondta a szolgálatot. Magyarországon tehát nem volt már hardver, amin a szalagot megnézhettiik volna, de ha lett volna, akkor sem volt szoftver (az SPSS mainframe változata). Ott álltam a szalaggál (ma is megvan ulán), amit 72 éwel a vizsgálat uán már lehetetlen volt használni Magyarországon. Ennek a törrénetnek a tan:alsága, hogy (1) nagyon ^z fontos minden kutaú§i dokumentációt (füzetet, kódolt fájlokat, llangot stb.) nregórizni, lelretőeg több példányban, s (2) amennyire lehet, gondosan s előre fel kell készülni a
,,A
NYEL\,ÉszET ELTúNHET"
26l
technológiai váltásokra, küiönben könnyen elvesztlretünk pótolhatatlan értékeketis (például az MNSZV megismé, tellretetlen, merr az l988-ban kezclódő rendszerváltáskor vettük föl az adatait).')
Egy CD élettartama 10 év Borrnds, Palosaari és Kretzschmar (2011: 49) a magnetofonszalagon levő beszéd digitalizálása kapcsán egyebek mellett a következőket mondiák (saját fordításom): ,,Meglepő rrregfigyelés, hogy merrrrél újabb egy lrordo-
zó, aanáI gyorsabban válik használhatatlanná, olvannyira, hogy az 1990-es évekbsn digitális audió szalagra rögzített felvótelek nagyobb veszólyben lehetnek, mint a magnókazetára rögzítettek, s a kaze§ára rögzítcttek nagyobb veszélybcn lchetnck, mint az 1970-cs évekbcn 7-inches szalagra rőgzítctt felvételek. Az átlagos CD-k is gyorsan elkopnak, 10 évnélt<.tvább nem használhatók. Ésmég valanri: a régebbi felvételek lejátszásálroz sziikséges teclrnológia gyorsan clavul ós eg_vre nehczcbb például orsós magnetofonokat lleszelezni."t0
jeg,rzet) valarrlelyest hasorrló eserdl sá'Dollinger (201?: 107,3. mol be: Gregg 197&80-ban pryűjtött vancouveri adatait epyelőre (i) ncm lchet használni, mert,,the original data filcs are storcd in a mi-
nicotrrputer legacy fonrrat that yet rernaitrs to be decoded." *** A nra-
gyal sámí[ógépe§ lcxikográfia különlegcsel szerencsés pillanatáról
sánolt be Kornai
(1986), aki azt írta le, hog,v az emberi hanyagság ós a technológiai váltás összjátéka miként okozhatott volna szinte pótollratatlan károkat, Gyakorlatilag a vak véletlerren nrúlt, hogy a Papp Fererrc áItal már létrehozott szótári adatbázist ncm kcllcct rljra, nulláról
indulva léuchozni.
l0N{fu öt ér.ryel korábban
Taglianronte (200ó: 67) azr ína, hogy ,,Eg_v dolog bizon1.osl a rnagnószalagok elporladnak, a szárnítógépek nerev
26Z
KoN,|,RÁ ]!lIKLÓs
A
velemkorúak régebben mechanikus írógépen írták cikkeiket, majd villanyírógépen, s ma laptopokon írunk, lJgyanígy bejánuk az orsós magnótól a mai digirális hangrOgzitíkig vezető utat. A teclrnológiai váltások rnindanynyiunkat rákényszerítenek az egyte gondosabtr archiválásra is. Mit lehet tenni, ha a CI), amin hangfelvételeinket tároljuk, őt|zzük, tíz év alatt elkopik, használhatatlanná válik?1'
Mit tehettink? Országos, hogy ne mondjam: nemzeti szinten valakinek létre kéne hozni egy magyar nyelvi h aflgíáíat, A Nyelvtudományi Társaság 1998. évi közgyűlésén lrasonló kérrléseket feszegetett Sebesryén Árpád (1999), aki egy mag,var népnyelvi hangtárról fejtette ki gondolatait, de azok zöme má is érvényes, legfeljebb a népnyelvi hangtár helyett én szimplán mag.var nyelvi l-rangtárat javasolnék, olyasmit, amiben gyűjtik, szakszerűen megőrzik és tudományos elernzésre is rendelkezésre bocsátják a felvételeket, Nem vitatlrató, lrogy fontosak a régi paraszti beszédet 6rző íeI,
lenrezei törrktet,nennek, és a CD-k nem ideális tárolók" (saját fordíúsom). kapcsán ígl, ír: [",] arnir,a " " ápító (?Ol2l57) a színhází elía
vételek is, de rrgyanil_ven íontosak mondjuk a Budapesti Szociolingvisztikai Inteljúk" vágy a magyar kontaktusvál-
12 tozatokat r ő gzltő b eszéclf elvéte lek. Hopy kinek, kiknek s hol kellene létrehozni egy ilyen archívumog arról el lehet méLázni. Azt biztosan tudjuk, (se az Akahopry a mai napig egyerlen magyar intézmény múzetlm) se egy démia, se egy egyetem vagy főiskola, sem tett semmilyen komolyabb erőfeszítést e célból, Jó, ha látjuk, hogy itt nem a magyar tehetedenség vagy nemtörddbmség játszik szerepet, lranem a magyar nyelvészek nemtörőclömsége és felelőtlensége. Hiszen lra van az akadémiai Zenetudományi lntézenek és a N4agyar Rádiónak jó archívuma, akkor lehetne épp a nyelvészeknek is, Nem Lerülne túl sok pénzbe, ma is könnyen finanszírozható lenne egy ilyen archívum. Végül egy-két szót szólnék nrég arról, hogy - magyar .remrÁti hangarchívum híján - mit tehetünk mi, mezei nyelvészek, egyéni kutatók. Ki-ki a sajác beszédkorpuszdt, lagy annak eg_v válogatott részét,va€y e€ry anonlmlzák váűzatát, megpróbálhatja elhelyezni egy epJyetemi archívumban vagy könyvtárban. Akkor, ha ennek nem látja sem etikai, sem más akadályát, Tudom, számos_ fontos -kélttés vár még tisztázásra, a személ,viségi jogoktól kezdve a kutatásetikai elvárásokon keresztül egészen a mai ,,tegyünk mindent hozzáfé teóvé az adófizet€k szárnára is ,a uz i.rtern.ten!" írj keletííkampányig. lvIapryarors z6gon és magyar nyelvészetben ezek a kérdésekaLrszolút tisztázattanÓL, d. az nem sziikségszerű, lrogy a tisztázatlanság oly hosszrl ideig tartson, hogy epryes kutatók inkább elpusztít-
|2
Bő íé|évszázaóda| Sebestyérr (1999) eldtt így látta ezt
tnát Bárczi
szélesebb éttelernben vert rrépnyelv így nálunk elsősorban a budapesti - nép-
(1943: 3) is: ,,Kérségtelen, hogy a
logalrrrából a naglvárosi nyelvet sem lehet kirekeszteni,"
?64
KON,I,RA MIKL()s
sák beszédkorpuszaikat, mintsem átatlnák őket egy megbízlratatla n őrzőhelynek, Van néhány kisebb beszédkoípuszun§ amik máf az interneten is l-rozzáférlreóek, ilyen a Geolingvisztikai N{űltely (ltttp://geolingrra.elte.hu) Magar Nlelz:jáúsi Hangosbönyae és ilyenek Bakó Elemér amerikai magyar hangfelvételei is (lrttp://mnytucl.arts.unideb.hrrlbako/). Ezekkel kapcsolatban különösetrb etikai kérdéseknem vethetők fel, cle például a szakmai sztenderdek betariásával készítettszociolingvisztikai interjútk i nternet en hozzáérhetővé tétele súlyos etikai aggályokat vet fel, Egyáltalán nem véletlen, hogy az élvonalbeli nyugati szociolingvisták óvatosan fogalmaznak az internet kapcsán (lásd például Borrnds, Palosaari és Kretzsclrmar 2011: 54), és az sem véletlen, hogy William Labov és munkatársai - amint ezt a magyar nyelvű szakirodalmat olvasók 1988 óta tudliatják - a saját arcltívrtmukban csak olyan ktilső krrtatóknak adnak kumtási engedélyt, akik maguk is hozzájáru|nak a:z archívum gyarapításához.|3 Labov számára evidens, hogy uz adatközlítnek tett íEéíeíét a felvételek bozzőférhetőségéről és az adatközlők anonimitásáról semmiképp nern
|3
,,A felaétclel ioz-zá"fírietíségr. Jelenlcg az
LCV archívumaiban kb,
4000 órányi nragnetofoní'elvétel gyűlt össze, aori 15 év több kutará_ si programjának anyagát foglalja magában. lihhez u- anvaghoz csak a krrtatócsoport tagjai jutharnak houÁ, ahogvan azt az informánsoknak morrdtuk. Ezen elyek szigorú mcgutrtása mcllett lchcterlen a montreali egyetem kutatócsoportjának a póldáját követnünk, akik felyételeiket rninden, a karradai frarrcia irálrt érdek|ődő krirató szárnára hozáférhetővé tették. Egyébként senr hisszük, hogy valaki, aki nenr isnleri azt a beszélóközö§séget, ahonnirn a beszéd szárrnazik, a íelvett beszédtől jő clcnrzést készíthcssen. I-Ia kutatócsoportunkhoz új ernbcr csatlakozik, és saját terepnruukájával jeleltősen hozzÁjáttú az adatok gyarapításához, akkor az összes magnólclvételhez hoz-iaájrrthat, ugyanol_van alapon, mifit a csopoít többi tagja" (Labov 198411988:47),
.,Á
NYELYÉsZET ELTűNHE1-
Z65
írlratja ftiltil semmilyen írj keletíí,az interjírk készítésénéI
évtizedekkel késóbi internetes ,,elvárás",1a Ami persze nem zárja ki, hogy kutatási célokra bozzáfétlletívétegyenek interjúkat, lásd például Strassel és mások (2003). Egy magyar nyelvi lrangaíchívumrá legfőképp tudományos célokból van sziikség, az inrcrnetre pakolás csak másodlagos (nlég oly fontos közművelődési) célokat szolgálhat.l5
Irodalom Bálirrt Sándor 1957: Szegedi szőtór. Budapesc Akadémiai Kiadó.
Balogh Lajos 1998: Az MTA Nyelvtudományi Intézetében őrzött, tudonrányos céllal készült hanglelr,ételek állagmegőrzésének és archíválásának kérdései. Kétoldalas gépirat, készült 1998. március .5-én. Bárczi Géza. 1943. Jegyzetek a budapesti népnyelvről. A Deb-
receni 'I'isza István 'ludományegyercm Ma€ryar Népnyelv-
kutató lrrtézeténekKiaclványai, 23. száltt: 3-Z1,. Boas, Hans C. 2006: Front the field to tlre wcb: irrrplenrerrtitrg
besrlrractice recommendadons in documentary linguistics. Laltpl,age Re.sotlrees and Eaahution 4O: 153-174, taLabov sz,emélyes közlé§o S7,cnteídrén, 2012. jrlnius 8-án. Lásd
rrrég Tagliarrronte (2012: 115): ,,Sociolirrguistic colpora are by tlreir na-
lule ext emely personal. [...] Sociolinguists go to great lengths to en§ure that thi§ confidentialitv is maintained. 'l'his is why sociolinguistic corp<,lra are usuall,1 private. Aqcess is restricted depending on what tbe otiginal etlrics agreeneDt stipülated."
'5Az [,ISA-barr a kutaá§-ámogató szervck nen kővctolik rneg, hogy a támogatott kltató az adatait az intcrneten közzétcgye, de például a National Science Foundationhóz benyíljtott pályázatokban ki ke|l ícjteni a kutatás társada|mi hasznosíthatóságát (tle bmader inplieatioas of tie pmposal) (Labov személyes kijzlése). I,la a magyarországi C)TKA-szabályok vagy bizonyos szetrrél],es anlbíciók eftő á gyakorlattól eltérnek, az csak azt mutatja, hogy Magyarország (már vagly- mégi) nem Ámerika.
266
KoNl,RA.
]!1
t
KLÓs
Palosaari * William A, Kretzschnrar, Jr. 2011: Issues irr using legacy data. In Di Paolo, Mariarlrla ._ Malcah Yaeger-Dror (ecls,): Sociopltowtix: A saldat's gúde, zló_57. New York: Routledge. Clranrbers, J. K. 1995: Sociolbglistb Thnry: Lilgttistic Vaiation and its Social Sigtificarce. Oxford: Blackwell. CIranrbers, J. K. 2009: Socioliaguistic Tieoty: Liryuisíic Vaiation ald ix Social SigniJicanrz. Revised edition. Oxford: W!
Bounds, Paulina
- Naomi
ley-Blackwell.
Cseresrryési Lász|6 20O9:. N,íégeglszer a kútról és a békáról: Gorrrlolatok É.kiss katalirr előatlásának olvasása közben.
Magar Nyelv 1.05: 401-411. D4browska, Ewa 2010: Naive v. expen intuitions: Arr enrpirical study of acceptabiliry judgments. Tlle Linguistic Rniao 27: t*23.
Dollinger, Stefan 20lZ: Tlre Writterr Qrtestionnaire as a Sociolingrristic Data Gatlrering Tool: Testirrg Its V*Jiclity. Jotlmal of Exglisi Lilguistics 40: 74_11O. Gósy lr,íária _ Horváth Viktória _ Nikléczy Péter 2011: A Hegedűs-archívunr minr korszerű adatbázis. In Bárth M- Járros - Vargha Frrtzsitra Sára (szerk.): Haxgob - he$eí: Taluhttáqoh diabltológici adamírai á ielluz.ltárai sruínítógípesfc,Ltolgozásáró|,95-113. Budapesl ELTE Magvar N_ve lvtudorrrányi és Firurugor Intézet. Hajdú Mihály - Kázmér N{iklós l974: Mcgyar ryelajárási olz,lasőÉi;nlru.Budapest: TarrkonyvkiadóKendall, T1,Iel 2008: Olr the History and Futrtre of Sociolirrgttistic I)ata. Laryuage ald Littgtlisties Cotnpass Zl2: 332-35| . Kontra Miklós l989: A rrragrretofontól a számítógépig, HungaroIógiai Kazlmthryel 21.
évi 3(80).
szám: 399-4O4.
Korr*a Miklós 1990: Természetesen, hogy nem lriba változás? In Baloglr
La,ios
Korrtra Miklós (szerk.);
-
n_velvi
]ittnetui
lntáryol, 76-83, Brrdapest: A Magyar Tudorrrátryos Akadémia Nyelvtudományi Intózete. Korrtía, Miklós 1992: Class over ttation - lirrguistic ltierarclries tanu
elirrrinated: Tlre case of Hungary. 1rr ltilingua 11-2: 2r7 -221.
,.A
NYELVÉSZET ELTŰNHET"
?67
í,s íánadalon a raldszeruáltáslori Maglarorsxígorr. Budapesc Osiris Kiadó. Korrtra Miklós .- Borbély Arlna 2010: A Bdaptsti Sxocioling,aisztikai lltetjú (BUSZI-2) egdinutlziós íesrí.adaíai.Budapest: MTA Nyelwudolrrátryi Irrtézet, É,lőnyelvi Kutatócsopon.
Korrtra Miklós (sz erk.) 2O03: N),elv
http://wv,w,nytud-hulbuszi/index,htr-rrl Korrrai Anrlrás L986: Szótári adatbázis az akadérniai rragyszárrrítígétrlen. }|Iű}telyllutúál a nyekészet és üfiíadoruír4o; ttjrűől
ll: 65-79. Kurrt Enrő 1983: TmutőÉ nepnlílvíszete. Budapesc Corvirra Kiadó.
Krrnt Ernő 2003: á z annvpológia lavsése; Yólogatott nnuhláttyol. Brttlapest; L'Harrrtattan - IV{TA Néprajzi Kutatóilrtézet. Labov, Williarrr l984ll988: ,,A rr,velvi változás és változatok": egy kutatási program terepmunka-módszerci. Szociológiai F i gelí 198814: 2247. (Bredeti közlernény: Field Metlrods of thc Project on Lingrristic Change and Variation. In John Bauglr '.- Joel Sherzer |eds.}: Langlage hl ú428-53. Englewood
Cliffs, N,J.: Prentice-Hall.)
Labov, William 1996; When intrritions fail. In lvlcNair, L. et al. |eds.), Papen fron the Paroses§on ol Theory aul Daa it Littgttistics, 7 7 -106. Chicago; Clricago Litrgrristics Socicry. Ladálryi Mária 2012: A Bruy'apesti Szociolittguiszlilai I íedi (BL'SZI-2) egydinrcuxiós ksztadatai. (ismetterés| Magar Nlelzl l08.. 370_3,13,
Pléh Csaba 1990: A stigrrratizáció és a hiperkorrekció dirrarnikájáról. Irr Balogh Lajos - Kontra Miklós (szerk.): É,latyelui taninúnyol,55-75. Brrdapest: A Magyar Tudonrányos Akadémia Nyelwudományi Intézete" Ross, Jolur Robert 1979: Where is Englislrl In Charles J. Fillnrore .' Daniel Kenlpler - Williarrr S-Y. Wang (eds.): Indk:idual diííetvncesin /anguage aüli4 aut langtuge bcltavior, 127-163. New York: Academic Press. Schütze, Carson 'l 1996: Thc Enpiical Base oflittguistirs: Grannaticalih, Juclgnalts ald Liryaistic Methodologr. Chicago: [}niversiry of Chicago Press.
268
K()N,|RA N{IKL()s
Sebesryén Átpáó 1999: Egy nvelvészeti tanozásunk - tudornánytörtóncti háttérrel (Gondolatok egy magyar nópnyelvi hangtárról). híagar Nlela 95.. 1-9. Spiró György 2012: Magtál: ci*kel, taruhnán,vo* 2004-ZOlZ. B,ldapest: Magvető. Srassel, Stephanie - Jeffrey Conn - Suzanne Evans Wagner - Christopher Cieri Williarri Labov, Kazaki lV{aeda 2003: The SLX Corpus ol Classic Sociolinguistic Interviews: Corpus Overview. Published bv Linguistic l)ata Consodum - November 2003 [LDC?003T15]. ltttp://wwwldc.rrpenn. edu/Projects/DASL/SLX. Tagliarrrorrte, Sali A. 2006: Analysittg Sociolilgaistic Variation. Carrrbridge: Canbridge University Press. Taglianrotrte, Sali h. 2012: Vaiaíiox^t Soáolhryl,istics: Ciar ge, Obsenation, híerprzí.ation. Chichester, West Sussex: W! ley-Blackwell. TÁRKI IníOnn íciőt 7. sz. Buc|apest: Társadalorrrkrrtatási lrrformatikai Társulás, 1988. szeptember. Terestyéni Tarlrás 1990: Beszédszokások (Egy szociolirrgvisztikai a
és ltelytlft.1ttíruk sz.littttítógápes
ELTE
"
\ N)-EL\ ÉSZET ELTűNHE,I-,
Z69
Varglra Fntzsilra Sála (megj.): A hangzó adat szerepe a Il)agyaí dialektológiában. Előadás a VII. Nemzetközi Hrrngarológiai Kongresszuson Kolozsváron, 201 1. augusztus 27-én. N{cgielenés alatt. Wolfram, Walrt 201?: In the Professiorr: Connecting with the Pub|ie. Jotlnnl of English Liltgttistits,l0: 111-117.
Zimmer, Benjarrrirr 2012: New Microscopes, New Telescopes: A Conversadon witlr lMark Lilrerman about the lJncertain Frtrure of Linguistics. Anticax Speeclt 87: l07-108.
Konra lv{iklós, Gillian Sankoff é; William l,abov Szentendrén, 2012, június 8-án (a
képct Jenny Labov kó§zítette).
