Felkészülést orientáló kérdések – Európa Jog III (A belső piac joga + EU versenyjog) tárgyhoz (Nappali és levelező tagozat; régi hálóterv) A felkészülést orientáló kérdéssor célja, hogy iránymutatást adjon a vizsgázóknak arra nézve, hogy milyen típusú, jellegű kérdések várhatóak az Európa Jog 3 (Nappali tagozat) tárgy írásbeli vizsgáin. A vizsga időtartama 60 perc és várhatóan négy (három belső piac jogához kapcsolódó, illetve egy versenyjogi), az alábbiakhoz hasonló (de nem teljesen megegyező!) kérdésből áll a vizsga kérdéssor. I. Felkészülést orientáló kérdések – A belső piac joga A vizsgára való felkészüléshez szükséges tananyagot Várnay Ernő – Papp Mónika: Az Európai Unió joga (3. kiad., CompLex, Budapest, 2010) tankönyvének IV. (ebből csak a szabad mozgás és tartózkodás jogára vonatkozó részek szükségesek: 277 – 287. o.) és X. (541 – 688. o.) fejezetei, illetve az előadáson elhangzottak (a moodle-on a diasorok megtalálhatók) tartalmazzák. A kérdések tárgyát képező példák nem minden esetben valósak. 1. Az Unió belső piaca létrehozásának értelme (racionalitása, célja, haszna), a belső piac kialakításának és fenntartásának módszerei és jogi eszközei, az EUMSz 26. cikke Hogyan járulhat hozzá a jogharmonizáció a belső piac célkitűzéseinek eléréséhez? /TK. 543 – 545 o., TK 662 – 671. o./ 2. A vámunió jelentése (fogalma), megkülönböztetése a szabadkereskedelmi övezettől és a belső piactól, a vámmal azonos hatású intézkedések az uniós jogban (fogalmak, az Európai Bíróság „Olasz műkincs” és „Statisztikai illeték” ítéleteinek jelentősége) /TK. 545 – 550 o./ 3. A tarifális (pénzügyi teher) jellegű kereskedelmi korlátozások jogi megítélése hogyan alakulhat az EK vámunió szabályai szerint? Határolja el a „vámok” és a „vámmal azonos hatású díjak” fogalmát a Bíróság ítélkezési gyakorlata alapján! /TK. 547 – 550 o./ 4. Milyen indokkal tarható fenn egy vámmal azonos hatású díjnak minősülő pénzügyi teher a közös piacon? /TK. 550 – 551 o./ 5. Miért tekintette a Bíróság az uniós jogba ütközőnek a regisztrációs adóról szóló 2003. évi CX. törvényt a C-290/05.sz., Nádasdi Ákos kontra Vám- és Pénzügyőrség ÉszakAlföldi Parancsnoksága és a C-333/05. sz., Németh Ilona kontra és Németh Ilona kontra Vám- és Pénzügyőrség Dél-Alföldi Parancsnoksága egyesített ügyekben hozott ítéletében? Hogyan orvosolható a törvény uniós jogi hibája? /TK. 554 o./ 6. A diszkriminatív adóztatás tilalma (a diszkriminatív adóztatás esetei, példák), a tilalom alóli kivételek. /TK. 552 – 557. o./ 7. A tagállamok között megvalósuló import és az export mennyiségi korlátozásának tilalma (a mennyiségi korlátozás fogalma) és a mennyiségi korlátozással azonos hatású intézkedések fogalma. Hogyan határolná el a mennyiségi korlátozásokat a mennyiségi korlátozásokkal azonos hatású intézkedésektől? (Említsen mindegyik jelenségre egy-egy példát – ez lehet valós tagállami jogszabályi rendelkezés, kitalált
tagállami jogszabályi rendelkezés, valamely, a Bíróság ítélkezési gyakorlatában vizsgált rendelkezés is) /TK. 558. és köv. o., Dassonville formula/
8. Mondjon példát az Európai Bíróság esetjogából az EUMSz 34. cikkével ellentétesnek talált értékesítési feltételt rögzítő, nem diszkrimunatív tagállami szabályra! Miért találhat egy értékesítési feltételt rögzítő tagállami szabályt kereskedelemkorlátozónak az Európai Bíróság? /Keck utáni esetjog: TK „2. 3. 2. 4. A Keck ügy után” c. alfejezet/ 9. Németországban vasárnap egész nap, illetve hétfőtől szombatig reggel 6 óra előtt és este 20 óra után nem nyithatnak ki a boltok. E tilalom alól csak a pályaudvari és repülőtéri üzletek, az újságárusok, a pékboltok, továbbá az üdülőhelyeken működő üzletek kapnak felmentést. Összeegyeztethető-e a német szabályozás az uniós joggal (az EUMSz vonatkozó rendelkezései és a Bíróság ítélkezési gyakorlata alapján)? /TK. 564 – 566 o.) 10. Az arányosság követelménye az áruk szabad mozgását korlátozó intézkedésekkel összefüggésben. Keressen olyan eseteket, ahol a korlátozó intézkedés arányosságát vizsgálta a Bíróság! /TK 238 – 239, 242 – 245, 563 – 588. o./ 11. A tagállami szabályok más tagállamok általi kölcsönös elismerésének elve (Cassis de Dijon), példa az elv alkalmazására. A Bizottság milyen intézkedésekkel akarja elősegíteni (kikényszeríteni) az elv érvényesülését? /TK 566 – 572. o./ 12. Milyen szempontokat kell szükséges mérlegelni annak eldöntése érdekében, hogy egy tagállami intézkedés az EUMSz 34. cikke szerinti mennyiségi korlátozással azonos hatású intézkedésnek tekinthető-e vagy sem? Mutassa be egy a 34. cikk hatálya alá eső tagállami szabály lehetséges jogi sorsát az Európai Bíróság esetjoga alapján! / TK 563 – 588. o., a bemutatás támpontjai: Dassonville és Keck formulák, feltétlenül érvényesítendő követelmények, megengedett korlátozásokra vonatkozó EUMSz rendelkezések, szükségesség, arányosság követelménye/ 13. A Bíróság jogharmonizációra vonatkozó esetjoga (Tobacco eset) alapján milyen célra nem irányulhat a belső piaci jogharmonizáció és milyen jól ismert határokon átnyúló szabályozási probléma indokolhat jogharmonizációt az EUMSz 114. (korábbi EKSZ 95.) cikke alapján? / TK 671 – 676. o./ 14. Mit jelent a kölcsönös elismerés és az egyenértékűség elve? Említsen példát az Unió másodlagos jogforrásai közül a kölcsönös elismerés elvén alapuló jogharmonizációra! Milyen érveket hozhatunk fel a jogharmonizáció e formája mellett? / TK 662 – 671. o., 2. előadás; a példák kereséséhez: TK letelepedés szabadságáról és a szolgáltatásnyújtás szabadságáról szóló fejezetek/ 15. Milyen érveket hozhat fel egy tagállam annak alátámasztása érdekében, hogy jogi aktusa nem minősül az EUMSz 34. cikke szerint tiltott intézkedésnek (induljon ki a Bíróság mennyiségi korlátozással azonos hatású intézkedésekkel kapcsolatos ítélkezési gyakorlatából (Keck formula, Keck utáni esetjog)!) /TK 566 – 588. o./ 16. Az EUMSz 34. cikkében foglalt tilalom értelmezése az „olasz motorok” ügyben, és a Mickelsson és Roos ügyben. /TK 576 – 578. o./
17. Melyek az EUMSz 34. cikkében foglalt tilalom azon korlátozásai, amelyeket a Szerződés értelmében igazolni lehet (az EUMSz 36. cikkébenben található kivételek, példákkal)? Milyen feltételek mellett lehet igazolni e korlátozásokat? /TK. 581 – 587 o./ 18. Az EUMSz 34. cikkében foglalt tilalom (EUMSz 36. cikk szerinti) korlátozhatóságának vizsgálata a Rosengren ügy és a Dynamic Medien ügy alapján. /TK. 585 – 586 o./ 19. Említsen olyan, feltétlen érvényesülést követelő tagállami szintű közérdeket (mandatory requirements) (példával) amelynek védelme az EUMSz 34. cikke által tiltott tagállami korlátozást indokolhat? Milyen feltételek mellett lehet igazolni e korlátozásokat? /TK. 566 – 587 o./ 20. A személyek szabad mozgására és tartózkodására vonatkozó szabályok az uniós polgársággal összefüggésben (az uniós polgárok jogai az állampolgárságuktól eltérő tagállamban való tartózkodás időtartama függvényében, a tagállamok kötelezettségei a jogok érvényesülése érdekében). /TK. 277 – 286 o./ 21. Ellentétes-e az uniós joggal az a tagállami szabályozás, amely azért korlátozza saját állampolgárának jogát, hogy egy másik tagállam területére léphessen, mert korábban ebből a tagállamból jogellenes tartózkodás miatt kitoloncolták? (Indokolja meg a választ az uniós jog vonatkozó elsődleges és másodlagos forrásai, valamint a Bíróság ítélkezési gyakorlata alapján!) /TK. 277 – 286 o., Jipa ügy/ 22. A migráns munkavállalók jogai a fogadó államban (EUMSz 45. cikk, 492/2011/EU rendelet [TK: 1612/68/EGK rendelet]) /TK 588 – 594. o./ 23. A munkavállalás szabadsága jogszerű korlátozásának esetei. [a szakképzettség, a nyelvtudás, a közszférában történő foglalkoztatás, EUMSz 45. cikk (3)], a Groener ügy, a Van Duyn ügy]. /TK 594 – 596., 599 – 601. o./ 24. Soroljon fel négy olyan hivatást, amelyek esetében az uniós jog vonatkozó szabályai értelmében indokolt lehet az alábbi kikötés? „Az állásra jelentkezés feltételei: - [...] - magyar állampolgárság.” /EUMSz 45. cikk (4) bek.; TK 601 – 603. o./ 25. A letelepedés (vállalkozás) szabadsága. Mit jelent az elsődleges és a másodlagos letelepedés? A letelepedés jogának érvényesülését elősegítő rendelkezések a szolgáltatási irányelvben. /TK 604 – 611. o./ 26. A letelepedés joga és a szakképzettség, a magyar jogi diploma elismerése az Unió tagállamaiban (csak a vonatkozó uniós jogi előírások alapján). /TK 604., 629 – 637. o./ 27. Az ügyvédi hivatás gyakorlása ideiglenes jelleggel /TK 637 – 641. o./
28. Az ügyvédi hivatás gyakorlásának feltételei tartós (letelepedés) jelleggel /TK 637 – 641. o./ 29. A letelepedés szabadságának értelmezése a Cartesio ügyben /TK 610 – 611. o., C210/06 sz. Cartesio ügy/ 30. Mely esetekben lehet indokolt a letelepedés szabadságának a korlátozása (az EUMSz vonatkozó rendelkezései és a Bíróság ítélkezési gyakorlata alapján)? /TK 611 – 612. o.) 31. A szolgáltatás fogalma, szolgáltatások, amelyekre vonatkozik, és amelyekre nem vonatkozik a szolgáltatási irányelv /TK 617 – 619, 642 – 649. o./ 32. A szolgáltatási irányelv céljai, megalkotásának fő indokai az egyes célok elérésére szolgáló leglényegesebb rendelkezések /TK 642 – 649. o./ 33. Mely esetekben lehet indokolt a szolgáltatásnyújtás, illetve a szolgáltatás igénybevételének korlátozása (az EUMSz vonatkozó rendelkezései és a Bíróság ítélkezési gyakorlata alapján)? /TK 623 – 629. o., az Omega Spielhallen ügy, az Alpine Investment ügy/ 34. A tőkemozgások fogalma, megnyilvánulási formái, a tőkemozgásokra és a fizetésekre vonatkozó előírás az EUMSz-ben (a főszabály). /TK 650 – 655. o./ 35. Határolja el a „tőkemozgások” és a „fizetési műveletek” fogalmát (a Bíróság ítélkezési gyakorlata alapján)! /TK 650 – 655. o., Luisi and Carbone ügy/ 36. Milyen indokokkal tarthatják fenn a tagállamok tőkemozgás korlátozásokat a más tagállamokba irányuló vagy onnan származó tőkemozgások tekintetében (az EUMSz vonatkozó rendelkezései és a Bíróság ítélkezési gyakorlata alapján)? /TK 656 – 662. o./
II. Felkészülést orientáló kérdések – Az Európai Unió versenyjoga A vizsgára való felkészüléshez szükséges tananyagot Várnay Ernő – Papp Mónika: Az Európai Unió joga (3. kiad., CompLex, Budapest, 2010) tankönyvének a XII. és XIII. fejezeteiből kijelölt részek (697 – 703; 711 – 715; 735 – 756; 762 (2. 6. alfejezet), 669 – 775; 783 – 786; 792 – 804; 816 – 851; 989 – 999) tartalmazzák. 1. A verseny funkciói, az EU versenypolitikájának legjelentősebb célkitűzései 2. A versenykorlátozó megállapodások tilalma az EUMSz 101. cikke értelmében (az EUMSz 101. cikk fogalmi elemei) 3. A versenykorlátozó megállapodások tilalma az EUMSz 101. cikke értelmében (a tilalom alóli mentesülés feltételei) 4. A vállalkozás fogalma az Unió versenyjogában 5. Az összehangolt magatartás fogalma az Unió versenyjogában 6. A horizontális megállapodás fogalma. Soroljon fel 5 horizontális versenykorlátozó megállapodást!
7. A vertikális megállapodás fogalma. Soroljon fel 5 vertikális versenykorlátozó megállapodást! 8. Mikor beszélhetünk a párhuzamos import korlátozásáról? 9. Mikor beszélhetünk abszolút területi védelemről? 10. Mikor beszélhetünk kizárólagos értékesítési megállapodásról? 11. A franchise megállapodás (forgalmazási franchise) 12. A csoportmentesítő rendeletek funkciói 13. Milyen magánjogi jogkövetkezmények érvényesülnek a 81. (1) bekezdésébe ütköző megállapodásokkal és döntésekkel szemben? 14. Erőfölénnyel való visszaélés az EUMSz 102. cikke értelmében 15. Az érintett termékpiac meghatározása 16. Az érintett földrajzi piac meghatározása 17. Milyen tényezők a utalnak gazdasági erőfölényre? 18. Mutasson be egy példát a gazdasági erőfölénnyel való visszaélés alábbi esetére: szerződéskötés megtagadása! 19. Mutasson be egy példát a gazdasági erőfölénnyel való visszaélés alábbi esetére: felfaló árazás! 20. Mutasson be egy példát a gazdasági erőfölénnyel való visszaélés alábbi esetére: túlzott ár! 21. Mutasson be egy példát a gazdasági erőfölénnyel való visszaélés alábbi esetére: árukapcsolás! 22. Mutasson be egy példát a gazdasági erőfölénnyel való visszaélés alábbi esetére: hűségkedvezmény! 23. Mikor beszélünk felfaló árazásról? 24. Mi tekinthető alapvető hálózatnak/eszköznek? Ismertesse az alapvető eszközök doktrínáját!